Ügyiratszám: MN/53542-8/2013. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: a termékmegjelenítésre vonatkozó törvényi rendelkezések megsértése A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1606/2013. (XI.12.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a személyes adat által képviselt MTM-SBS Televízió Zrt.-vel (TV2, 1145 Budapest, Róna u. 174.; a továbbiakban: Médiaszolgáltató) szemben hivatalból lefolytatott eljárásában megállapította, hogy a Médiaszolgáltató TV2 csatornáján közzétett „Mokka” című műsorszám 2013. július 2-án 8:46:28-tól sugárzott összeállításával megsértette a termékmegjelenítésre vonatkozó azon törvényi rendelkezést, mely szerint a termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámok nem hívhatnak fel közvetlenül áru megvásárlására vagy bérlésére, illetve szolgáltatás igénybevételére, amely miatt a Médiaszolgáltatót 140.000 ,-Ft, azaz száznegyvenezer forint bírság megfizetésére kötelezi. A Médiatanács megállapította továbbá, hogy a Médiaszolgáltató ugyanezen műsorszámával megsértette a termékmegjelenítésre vonatkozó azon törvényi rendelkezést is, mely szerint a termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámok nem adhatnak a műsor tartalmából egyébként nem következő, indokolatlan hangsúlyt a megjelenített terméknek, amely miatt a Médiaszolgáltatót 180.000 ,-Ft, azaz száznyolcvanezer forint bírság megfizetésére kötelezi. A Médiaszolgáltató a bírságot e határozat közlését követő hét napon belül köteles megfizetni a Médiatanács Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-00295141-00000024 számú számlájára. A fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Médiaszolgáltató késedelmi pótlékot köteles fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a Médiatanács a Médiaszolgáltatóval szembeni bírság igényét közigazgatási úton érvényesíti. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálata a határozat közlésétől számított 30 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett, a Médiatanácshoz három példányban benyújtott keresetlevéllel kérhető. A keresetlevél benyújtásának e határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, a keresetlevélben a keresettel támadott határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető. A keresetet a bíróság a beérkezést követő naptól számított 30 napon belül tárgyalás tartása nélkül bírálja el, a keresetlevélben tárgyalás tartása kérhető.
Indokolás A Médiatanács a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 167. § (1) bekezdésében foglalt általános hatósági felügyelet keretében, hivatalból vizsgálta a Médiaszolgáltató TV2 médiaszolgáltatásának 2012. júliusi műsorfolyamát, és az alábbiakat tapasztalta. A „Mokka” című reggeli magazin 2013. június 10-től kezdődően hetente más-más magyarországi helyszínről (Hévízi Tófürdő, hajdúszoboszlói HungaroSpa Thermal Hotel, Velence Resort & Spa és Vital Hotel Nautis) jelentkezett. A kitelepülés-sorozat keretében a nézők minden nap ízelítőt kaptak a fogadó városok életéből, informálódhattak a térség turisztikai kínálatáról, valamint a programlehetőségekről. A 2013. július 2-i adás helyszíne a Velencei-tó partja, Gárdony volt. Az elemzett szegmens 8:46:28 órakor kezdődött a „műsorszám termékmegjelenítést tartalmaz” felirattal. Személyes adat és Személyes adat műsorvezetők vendége Személyes adat , a Sobri Jóska Bakonyi Kaland- és Élménypark ügyvezetője volt. Személyes adat bevezetőjében elmondta, hogy „(…) innen hetvenkét kilométerre van egy kalandpark, a Sobri Jóska Kaland- és Élménypark (…)”, majd az ügyvezetőhöz fordult: „Ebben a kalandparkban mi mindent lehet csinálni, ami egyaránt kikapcsolódás lehet egy felnőtt embernek és egy négy-ötéves kisgyereknek?” Személyes adat válaszában kifejtette, hogy „igazából úgy gondolom, hogy a mi kalandparkunk egy kortalan kalandpark (…). Valóban elég sok minden található nálunk. Harminchektáros területen, kéthektáros tó körül közel ötven játék található. Ezek között van több favorit, például a hófánkpálya, a drótkötélpálya (…)”. Majd a műsorvezető kérésére a hófánkpályáról adott bővebb felvilágosítást: „Fánkocskákba kell beleülni a vendégeknek és három, hatvan méter hosszúságú pályán tudnak lecsúszni (…), az egyik a vízben végződik.” Az ügyvezető információi alatt (8:47:52 óra és 8:49:20 óra között) osztott képernyőn a kalandparkról, illetve a fent taglalt eszközökről mutattak élőképeket, illetve a beszélgetés ideje alatt a riportalany mellett látható volt a Milkana-s logóval ellátott látványhűtő (benne a márka tejtermékeivel).
2
Személyes adat kérdésére, miszerint a különböző korosztályoknak milyen játékokat tudnak ajánlani, az ügyvezető válaszában elmondta, hogy „(…) már egész piciknek is vannak játékaink, ilyen például a rotundo, (…) egy körhinta-szerű játékot kell elképzelni. A biztonság érdekében maga a hinta a földre van letelepítve, és fánkokba beülve tudnak a gyerekek igazán lassú tempóban haladni. (…) három éves kortól (…) többféle játék, a gumiasztaltól kezdve a hófánkon át már elérhető számukra, illetve a drótkötélpályán is csináltunk kimondottan egy bébipályát (…). Aztán a nyolc-kilenc éves korosztály (…), gyakorlatilag mindent tudnak használni. Vízi játékainkat, ebből is van több: vízi rider, ez egy egyedi játék, ahol biciklit szereltünk katamarán vázra, vízibiciklik (…)”. Illusztrációként az alábbi képek voltak láthatók:
3
A műsorvezető kérdésére, miszerint az idősebb korosztálynak mit tudnak ajánlani, az ügyvezető elmondta, hogy „például a Hámori vár, ahol kilenc különböző játékkal ki tudják ők is próbálni az erejüket. Vannak könnyebbek és nehezebbek, csatacsillag hajítástól kezdve a kosárba rongyoláson át (…)”. Személyes adat kérdésére, miszerint „(…) egy pici hagyományőrzés is van?”, Személyes adat elmondta, hogy „igen, kimondottan az éttermünk betyáros ízvilággal próbál kedveskedni a vendégeinknek. (…) előtérbe került a medvehagyma, amit be szoktak gyúrni a mesterek a lángos tésztájába és sajttal pluszban megtöltik”. A műsorvezetők megköszönték a beszélgetést, a szegmens 8:51:27 órakor ért véget. A hatósági ellenőrzés megállapításai alapján felmerült az Mttv. 31. § (1) bekezdés b) és c) pontjaiban foglalt rendelkezések megsértése. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, a Médiatanács az Mttv. 182. § bg) pontjában foglalt hatáskörében hivatalból 2013. szeptember 25-én hatósági eljárást indított a Médiaszolgáltatóval szemben, melyről 1455/2013. (IX.25.) számú, MN/53542-4/2013. ügyiratszámú végzésében a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontja alapján, a Ket. 29. § (5) bekezdés szerinti tartalommal értesítette a Médiaszolgáltatót, tájékoztatta a hatósági ellenőrzés megállapításairól, továbbá az Mttv. 155. § (3) bekezdés a) pontja alapján nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezte arra vonatkozóan, hogy a TV2 csatornán közzétett „Mokka” című műsorszám 2013. július 2-án 8:46:28-tól sugárzott összeállításában termékmegjelenítést alkalmazott-e, azaz fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében jelenítette meg a termékeket/szolgáltatást (Milkana, Sobri Jóska Kaland- és Élménypark), amennyiben igen, úgy a megfelelő dokumentumok csatolását kérte. Mindezeken túl felhívta a figyelmét arra, hogy az eljárás során a Ket. 51. § (1) bekezdése alapján nyilatkozattételi és a Ket. 68. § (1) bekezdése alapján iratbetekintési jog illeti meg. A Médiaszolgáltató - állandó képviselője útján - 2013. október 16-án érkezett nyilatkozatában előadta, hogy a tárgybeli megjelenésekre termékmegjelenítés, illetve szponzoráció keretén belül került sor, azokkal kapcsolatban azonban írásbeli szerződést a felek nem kötöttek, a teljesítés szóbeli megállapodás alapján történt. Az Mttv. 31. § (1) bekezdés b) pontjában szereplő, szolgáltatás igénybevételére való felhívással kapcsolatban előadta, hogy rendszeres kapcsolatban áll a Magyar Turizmus Zrt.-vel, az együttműködés keretében vállalva, hogy segíti azt az állami célkitűzést, hogy magyarországi célpontokat mutasson be, ismertessen meg az állampolgárokkal. Ennek célja kettős: egyrészt fontos állami feladat a magyarországi nevezetességek, a tágabb értelemben vett kulturális örökség megismertetése az állampolgárokkal a televízió képernyőjén keresztül is, másrészt kiemelt gazdaságpolitikai cél, hogy minél többen Magyarországon belül költsék el a nyaralásra, pihenésre szánt, rendelkezésükre álló összeget. Ebből az indíttatásból vállalta a Médiaszolgáltató, hogy egyes, turisztikai szempontból kiemelt vagy érdekes szolgáltatást, helyszínt bemutat. Rögzítette, hogy tartalmát tekintve az interjúból a nézők megtudhatták, hogy milyen típusú szolgáltatásokat vehetnek igénybe a kalandparkba látogatók, azonban a szolgáltatások igénybevételéhez szükséges konkrétumokkal (elérhetőség, nyitva tartás, árak) a riport nem szolgált. Nem hangzott el az interjúban semmiféle kifejezett ösztönzés arra vonatkozóan, hogy bárki látogasson el a kalandparkba, és próbálja ki annak szolgáltatásait. A riport pusztán az általánosságok keretén belül maradva sorolta fel a kalandparkban elérhető játékok, szolgáltatások körét, anélkül, hogy azokat a szolgáltatás igénybevételére ösztönző módon mutatta volna be. Álláspontja szerint az eljárás megindításáról értesítő végzés sem tartalmazza konkrétan, hogy a kalandpark szolgáltatásainak igénybevételére milyen módon hívott fel az interjú. A Médiaszolgáltató szerint a kalandparkot ismertető riport a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelt, az általános információkon kívül többletinformációkat nem tartalmazott, nem ösztönzött a kalandpark szolgáltatásainak igénybevételére, viszont fontos állami és
4
gazdaságpolitikai feladatot látott el az állampolgárok belföldi turizmusban való részvételéhez kapcsolódóan. A Médiaszolgáltató az Mttv. 31. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezés vonatkozásában pedig előadta, hogy a Pannontej (Milkana terméknevén keresztül) termékmegjelenítésre, valamint rovattámogatásra kapott lehetőséget a „Mokka” című műsorszám nyári adásaihoz kapcsolódóan. A nyári hónapokban a műsor nem a budapesti stúdióból, hanem különböző, a nyaraláshoz, kikapcsolódáshoz kötődő helyszínekről jelentkezett. A kitelepülés ideje alatt a Médiaszolgáltató vállaltan, évek óta sokkal kötetlenebb témákat dolgoz fel, mint az év egyéb szakaszaiban. Többször került sor táplálkozással, életmóddal kapcsolatos témák bemutatására, gyakran szakértők bevonásával. A „Mokka” élő műsor, így váratlan helyzetek gyakran fordulnak elő, amiket utólag lehetetlen korrigálni, csakúgy, mint a riportalanyok vagy a műsorvezetők által vétett szakmai hibákat. Az élő műsor jellegéből adódóan a háttér eszközként funkcionáló berendezések, termékek mozgatása, esetleges eltüntetése nem volt megoldható. Az élő adás feszített tempója miatt – különös tekintettel arra, hogy a kitelepülés ideje alatt a felvétel a műsorkészítők számára idegen helyszínen történik – nincs idő és lehetőség átrendezni a díszletet, előre megtervezni a kamera beállításokat, ezért volt például látható más témafeldolgozás során a díszletben az eszköz. A Médiaszolgáltató határozott álláspontja azonban, hogy az indokolatlan hangsúly megvalósulása fel sem merülhet a tárgybeli riportok esetében, hiszen ezekben a beszélgetés Milkana feliratot tartalmazó díszletelem előtt, vagy azt láthatóvá téve történt, azonban a terméket egyéb formában nem mutatták be, arra a kamera direktben nem fókuszált, és nem is említették az egyes termékeket, a műsorszám pedig a törvényi előírásoknak megfelelően tájékoztatta a nézőket a termékmegjelenítés tényéről. A fentiek alapján a Médiaszolgáltató az eljárás megszüntetését, másodlagosan pedig azt kérte, hogy a Médiatanács vegye figyelembe, hogy a tárgybeli műsorszegmensek élő adásban kerültek sugárzásra, ami nem teszi lehetővé a műsorban elhangzottak utólagos korrekcióját. A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok, különösen a Médiaszolgáltató nyilatkozata és a hatósági ellenőrzés megállapításai alapján az alábbi tényállást állapította meg, és azt az alábbiak szerint értékelte: Az Mttv. 203. § 68. pontja értelmében a termékmegjelenítés: „a kereskedelmi közlemény bármely olyan formája, amely terméket, szolgáltatást, ezek védjegyét vagy ezekre való utalást tartalmaz oly módon, hogy az – fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében – egy műsorszámban jelenik meg.” A Médiaszolgáltató – a Médiatanács nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelező végzése nyomán – azt nyilatkozta, hogy a tárgybeli megjelenésekre termékmegjelenítés és szponzoráció keretén belül került sor, azokkal kapcsolatban azonban a felek írásbeli szerződést nem kötöttek, a teljesítés szóbeli megállapodás alapján történt. Az Mttv. 31. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés megsértése Az Mttv. 31. § (1) bekezdésének b) pontja szerint „a termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: … b) nem hívhatnak fel közvetlenül áru megvásárlására vagy bérlésére, illetve szolgáltatás igénybevételére,” Az iméntieket az 1151/2011. (IX. 1.) számú határozattal elfogadott, a termékmegjelenítés szabályainak alkalmazásáról szóló médiatanácsi ajánlás (a továbbiakban: Ajánlás) is rögzíti. Az Ajánlás tartalmazza azt is, hogy közvetlen felhívásnak minősül a termékmegjelenítés tárgyát képező árura vagy szolgáltatásra vonatkozó szándékos és egyértelmű – verbális vagy vizuális – vásárlásra, népszerűsítésre, igénybevételre buzdító felszólítás, így különösen az alábbi információk műsorszámban történő közlése:
5
• • • •
a termék/szolgáltatás kereskedelmi elérhetőségének, árának közzététele, a termék/szolgáltatás tulajdonságainak, előnyeinek ismertetése, a termékkel/szolgáltatással kapcsolatos szlogen megjelenése, a termék/szolgáltatás reklámfilmjéből származó állítások említése.
A Médiaszolgáltató nyilatkozatában előadta, hogy nem hangzott el az interjúban semmiféle kifejezett ösztönzés arra vonatkozóan, hogy bárki látogasson el a kalandparkba. Ezzel kapcsolatban a Médiatanács a következőket állapítja meg: A termékmegjelenítés jellegéből következik, hogy kereskedelmi magatartásra való felhívásnak a puszta említést vagy vizuális megjelenítést meghaladó közlések minősülhetnek. A jogalkotó szándéka szerint ezen közlések közül is csak azok sértik a fentebb idézett törvényhelyet, amelyek közvetlenül, direkt módon hívnak fel a megjelenített termék megvásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére. Ez nem jelenti azt, hogy kizárólag nyílt, direkt felhívással valósítható meg a törvényhely megsértése. A Médiatanács a direkt felhíváson kívül közvetlen vásárlásra való felhívásnak tekinti azokat az eseteket is, amikor a műsorszámban a termékmegjelenítés tárgyát képező áru vagy szolgáltatás vonatkozásában olyan információk jelennek meg, melyek a klasszikus reklámokra jellemző módon segítik elő adott termék/szolgáltatás értékesítését, promotálják azokat. Ilyen információnak minősül többek között a kereskedelmi elérhetőség és ár közzététele, vagy a termék/szolgáltatás előnyeinek, tulajdonságainak ismertetése. A Médiatanács utal a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.31017/2013/8. számú a termékmegjelenítésre vonatkozó rendelkezések megsértése kapcsán született - ítéletében foglaltakra, melyben a bíróság kifejtette, hogy „a figyelem felkeltése bizonyos tulajdonságokra való – akár látens – figyelemfelhívás egyértelműen számos gazdasági folyamat (pl. adásvétel) szükségszerű előzménye, amely megelőzi a későbbi tényleges gazdasági kapcsolatok realizálódását”, illetve leírta azt is, hogy „a termékmegjelenítésre vonatkozó szabályok egyértelműen csak a termék passzív megjelenését teszik lehetővé…”. A vizsgált szegmensben ezzel szemben a Sobri Jóska Bakonyi Kaland- és Élménypark reklámriportja volt látható, a két műsorvezető az alákérdezés technikáját alkalmazva, részletes információkat kért és kapott a kalandparkról: Személyes adat (08:47:26): „Ebben a kalandparkban mi mindent lehet csinálni, ami egyaránt kikapcsolódás lehet egy felnőtt embernek és egy négy-öt éves kisgyereknek is akár?” Személyes adat (08:46:07): „…a hófánk pálya az mit jelent egészen pontosan?” Személyes adat : (08:48:56): „Segítsen nekem akkor. Említette a családokat. Nekem van két éves kisfiam, kilenc-tízéves kisfiam, van egy drága feleségem. Van neki mondjuk édesapja, hatvanöt éves. Tehát ha egy ilyen korosztálynak fölvázolná, hogy mi mindent csinál a kétéves, a tízéves, a negyvenéves meg a hatvanhat éves.” Személyes adat : (08:50:54): „…egy pici hagyományőrzés is van? Tehát, aki elmegy hozzátok, az megismerheti a Bakonyt is?” Nem helytálló a Médiaszolgáltató azon megállapítása, hogy a nézők nagy vonalakban tudhatták meg, hogy milyen típusú szolgáltatásokat vehetnek igénybe a kalandparkba látogatók, azonban a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges konkrétumokkal a riport nem szolgált. Személyes adat műsorvezető felvezetőjében elmondta, hogy a beszélgetés helyszínétől (Gárdony) hetvenkét kilométerre van a Sobri Jóska Kaland- és Élménypark, majd a műsorvezetők fentiekben ismertetett kérdéseire a bakonyi létesítmény tulajdonosa elmondta, hogy élményparkjuk „egy kortalan kalandpark… ha egy százegy éves bácsika vagy néni szeretne jönni, ő biztos találni fog magának valami aktív kikapcsolódási lehetőséget”, „harminc hektáros területen, két hektáros tó
6
körül közel ötven játék található, ezek közül van több favorit is, például a hófánkpályánk, a drótkötél pályánk, vagy a hámori vár, ahol középkori játékokkal tudnak megmérkőzni egymással”.
A műsorvezető érdeklődésére részletesen beszélt a hófánkpályáról, majd felvázolta azt is, hogy az egyes korosztályok részére pontosan milyen játékokkal szolgálnak: „Igazából már egész piciknek is vannak játékaink, ilyen például a rotundo, ahol egy körhintaszerű játékot kell elképzelni, de a biztonság érdekében maga a hinta az a földre van letelepítve, és ilyen fánkokba beülve tudnak a gyerekek igazán lassú tempóban haladni. Tehát ez már a háromnégyéveseknek, akik egy kicsit a pörgést jobban szeretik, már nem jó.” „Három éves kortól pedig már gyakorlatilag többféle játék, a gumiasztaltól kezdve a hófánkon át már elérhető számukra, illetve a drótkötélpályán is csináltunk kimondottan egy bébipályát, ahol a picik el tudnak kezdeni kalandozni…a szülők tudják akasztgatni a biztonsági felszerelést a piciknek.” „Aztán a nyolc-kilenc éves korosztály, gyakorlatilag ők az a korosztály, akik már nagyon aktívak, mindent tudnak használni, vízi játékainkat, ebből is van több, vízibiciklik, vízi-riderek, ez egy egyedi játék, ahol biciklit szereltünk katamaránvázra…”. „Egy nyugdíjasnak is például szoktam ajánlani, vannak bátor nyugdíjasok, akik felmásznak a drótkötél-pályára is, és szeretik a kihívást, de például a hámori vár, ahol kilenc különböző játékkal ki tudják próbálni azért ők is az erejüket, és ebben hát vannak könnyebbek és nehezebbek, tehát a csatacsillag hajítástól kezdve a kosárba rongyoláson át…”. Végül pedig az éttermük „ízvilágáról” esett szó. A beszélgetés alatt a kalandparkról, az ott elérhető játékokról mutattak videofelvételeket (08:47:52-től a képernyő bal alsó sarkában, az első képkockán a Sobri Jóska Bakonyi Kalandpark felirat volt látható, melyet megismételtek 8:49:07-kor), illetve fényképeket (8:49:07-től a kalandpark ismertetése közben teljes képernyőn). A Médiatanács nem fogadta el a fent leírtak alapján azt a médiaszolgáltatói érvelést sem, hogy a riport pusztán az általánosság keretén belül maradva sorolta fel a kalandparkban elérhető játékok körét, anélkül, hogy azokat a szolgáltatás igénybevételére ösztönző módon mutatta volna be. Az összeállításban elhangzott részletes információk (a játékok aprólékos bemutatása, a különböző korosztályoknak ajánlott foglalkozások ismertetése stb.), illetve a részletes képi megjelenítés célja az lehetett, hogy felhívja a figyelmet a Sobri Jóska Bakonyi Kaland- és Élménypark tevékenységére, bizalmat ébresszen iránta, ezáltal növelje annak vendégforgalmát. A Médiaszolgáltató az összeállításban olyan információkat közölt, amelyek alkalmasak voltak a bemutatott vállalkozás nevének, tevékenységének, arculatának és árujának népszerűsítésére, azonban túlmutattak a termékmegjelenítés korlátain, és a kalandpark szolgáltatásainak igénybevételére hívtak fel. A Médiaszolgáltató hivatkozása, miszerint állami célkitűzést (tágabb értelemben vett kulturális örökség bemutatása, gazdaságpolitikai cél) segít a kalandpark bemutatásával, nem szolgálhat mentségül egy térítés ellenében igénybe vehető, magántulajdonban lévő, kulturális örökségnek nem nevezhető, gazdasági vállalkozás kereskedelmi célzatú, reklámértékű bemutatására. A termékmegjelenítés ugyanúgy a kereskedelmi közlemény egyik fajtája, ahogy a klasszikus reklám, azonban a bennük rejlő népszerűsítés különböző, jelentésük más és más. A termékmegjelenítés rendeltetése az, hogy a megjelenített termék/szolgáltatás beépüljön a műsorszámba, a cselekmény részévé váljon, a termék/szolgáltatás vagy védjegye, illetve arra való utalás megjelenjen a műsorszámban. A termékmegjelenítés azonban nem termékbemutató, az összeállítás nem épülhet egy konkrét gazdasági vállalkozás szolgáltatásainak bemutatása köré. A termékmegjelenítés célja az, hogy a műsorszámba dramaturgiailag illeszkedő termék megjelenjen, a közönség szeme elé kerüljön, tudatába beivódjon, azonban ezzel ki is meríti a hozzá kapcsolódó népszerűsítés fogalmát. A termékmegjelenítés – a klasszikus reklám mellett – egy további lehetőséget biztosít tehát egy termék, szolgáltatás népszerűsítésének, azonban csak bizonyos keretek között. Ezt a keretet állítja fel többek között az Mttv. 31. § (1) bekezdés b)
7
pontjában foglalt rendelkezés is. A termékmegjelenítés során használt eszközök által sugárzott üzenet azonban nem érheti el a reklám mértékét, azaz nem mozdíthatja elő a termék vásárlására, illetve szolgáltatás igénybevételére irányuló szándékot. Mivel a Médiaszolgáltató 2013. július 2-án, a fent tárgyalt esetben a termékmegjelenítést a törvényi előírással ellentétesen tette közzé, a Médiatanács megállapította az Mttv. 31. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés megsértését. Az Mttv. 31. § (1) bekezdés c pontjában foglalt rendelkezés megsértése Az Mttv. 31. § (1) bekezdésének c) pontja szerint „a termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: … c) nem adhatnak a műsor tartalmából egyébként nem következő, indokolatlan hangsúlyt a megjelenített terméknek.” Az Ajánlás - az Mttv.-ben foglaltakkal összhangban - rögzíti, hogy a termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámok nem adhatnak a műsor tartalmából egyébként nem következő, indokolatlan hangsúlyt a megjelenített terméknek. Indokolatlanul hangsúlyos a termék műsorszámban történő közzététele különösen abban az esetben, ha az áru vagy szolgáltatás, vagy a reá történő utalás, illetve ezek védjegye dramaturgiailag nem a cselekménysorba illeszkedően jelenik meg a műsorszámban vagy a műsorfolyamban. Az indokolatlan mértékű hangsúly megítélését különösen a következő tényezők befolyásolják: a megjelenítés gyakorisága, a megjelenítésnek a műsorszám hosszához, jellegéhez viszonyított volumene. A Médiatanács megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a vizsgált szegmensben a Milkana márkanevet indokolatlanul hangsúlyosan jelenítette meg. A termék indokolatlanul hangsúlyos megjelenítésének megállapításakor a Médiatanács a műsorszám tartalmát, jellegét vizsgálja. Azt mérlegeli, hogy a műsorszám alapinformációjához képest szerkesztőileg indokolt módon (a megjelenítés témája és jellege) és mértékben (a megjelenítés terjedelme) szerepelt-e a termék vagy szolgáltatás a műsorban. A Milkana látványhűtő a Sobri Jóska Bakonyi Kaland- és Élményparkot bemutató összeállítás alatt látható volt (8:47:11 - 8:47:16; 8:47:34 - 8:49:31; 8:50:20 - 8:50:42; 8:50:52 - 8:50:55; 8:51:03 - 8:51:20; 8:52:23 - 8:52:25) annak ellenére, hogy az sem a beszélgetés témájához, sem a szereplőkhöz semmilyen módon nem kapcsolódott. Az említett márkanév bemutatására dramaturgiai szempontból nem volt magyarázat, éppen ezért a szegmens indokolatlanul adott vizuálisan hangsúlyt a csupán díszletként funkcionáló terméknek/márkanévnek. A Médiaszolgáltató nyilatkozatában hivatkozott arra, hogy a „Mokka” élő műsor, így váratlan és hirtelen helyzetek gyakran fordulnak elő, amiket utólag lehetetlen korrigálni, csakúgy, mint a riportalanyok vagy a műsorvezetők által vétett szakmai hibákat, továbbá nyilatkozatának végén rögzítette azt is, hogy „a tárgybeli műsorszegmensek élő adásban kerültek sugárzásra, ami nem teszi lehetővé a műsorban elhangzottak utólagos korrekcióját”. A Médiatanács ezzel kapcsolatban rögzíti, hogy a műsorszám tartalmáért kizárólag a Médiaszolgáltató tartozik felelősséggel. Erre utal az Mttv. 3. §-a is, amely alapján a médiaszolgáltatók szabadon határozzák meg a médiaszolgáltatásuk tartalmát és felelősséggel tartoznak a törvényben foglaltak betartásáért. Az Mttv. hivatkozott rendelkezése alapján a törvény hatálya a médiaszolgáltatókra terjed ki, a Hatóság az Mttv.-ben foglaltak megsértése miatt a médiaszolgáltatókkal szemben jár el. Az Mttv. 3. §-a értelmében a Médiaszolgáltató felelőssége objektív, e felelőssége körében vétkessége nem értékelhető.
8
A Médiatanács a Médiaszolgáltató azon megállapításával kapcsolatban, miszerint az élő adás feszített tempója miatt nincs idő és lehetőség átrendezni a helyszínt, előre megtervezni a vágóképeket, kamera beállításokat, rögzíti, hogy a Médiaszolgáltatónak kötelessége olyan helyzeteket teremteni, műsorát olyan módon szerkeszteni, hogy azáltal a törvényi előírásokat maradéktalanul betartsa. Tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltató a TV2 csatornán közzétett „Mokka” című műsorszám 8:46:28-tól sugárzott összeállításában a Milkana márkanevet indokolatlanul hangsúlyosan jelenítette meg, a Médiatanács megállapította az Mttv. 31. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak megsértését. A Médiatanács a jogsértések miatt alkalmazandó jogkövetkezmények fajtájának és mértékének meghatározása során az alábbi szempontokat vette figyelembe. Az Mttv. 31. § (1) bekezdés b) és c) pontjaiban foglalt rendelkezések megsértése A Médiatanács az Mttv. 31. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés megsértését a Médiaszolgáltatóval szemben 2011. január 1-jét követően jelen döntés meghozatalát megelőzően hat határozatában állapította meg. a Médiatanács határozatának száma
a jogsértés elkövetésének időpontja
az alkalmazott jogkövetkezmény
111/2012. (I. 18.)
2011. október 21.
Mttv. 186. § (1)
1541/2012. (VIII. 29.)
2012. június 3.
1788/2012. (X. 10.)
2012. április 16., 19., 21., 23., 24., 25., 26., 28.
1951/2012. (XI. 7.)
2012. május 12., 19., június 23., 30., július 14.
172/2013. (I. 30.) 256/2013. (II.13.)
2012. július 1., 8., 15., 22., 29. 2012. június 19., 20., 21.
Mttv. 187. § (3) b) (50000 Ft, egy alkalom) Mttv. 187. § (3) b) (alkalmanként 100 000 Ft, 8 alkalom) Mttv. 187. § (3) b) (alkalmanként 120 000 Ft, 5 alkalom) Mttv. 187. § (3) b) (alkalmanként 140 000 Ft, 8 alkalom) Mttv. 187. § (3) b) (alkalmanként 140 000 Ft, 3 alkalom)
A Médiatanács az Mttv. 31. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezés megsértését a Médiaszolgáltatóval szemben 2011. január 1-jét követően jelen döntés meghozatalát megelőzően nyolc határozatában állapította meg. a Médiatanács határozatának száma
a jogsértés elkövetésének időpontja
az alkalmazott jogkövetkezmény
1257/2011. (IX. 21.)
2011. március 7.
Mttv. 186. § (1)
111/2012. (I. 18.)
2011. október 21.
Mttv. 187. § (3) b) (50 000 Ft, egy alkalom)
9
1541/2012. (VIII. 29.)
2012. június 3.
1788/2012. (X. 10.)
2012. április 16., 19., 21., 23., 24., 25., 26., 28.
1951/2012. (XI. 7.)
2012. május 12., 19., június 23., 30., július 14.
172/2013. (I. 30.)
2012. július 1., 15., 22., 29.
256/2013. (II.13.)
2012. június 19., 20., 21.
1519/2013. (X.16.)
2013. június 10., 11., 14., 19., 28.
Mttv. 187. § (3) b) (100 000 Ft, egy alkalom) Mttv. 187. § (3) b) (alkalmanként 100 000 Ft, 8 alkalom) Mttv. 187. § (3) b) (alkalmanként 120 000 Ft, 5 alkalom) Mttv. 187. § (3) b) (alkalmanként 140 000 Ft, 6 alkalom) Mttv. 187. § (3) b) (alkalmanként 140 000 Ft, 3 alkalom) Mttv. 187. § (3) b) (adásnaponként 150 000 Ft)
Az Mttv. 186. § (1) bekezdése értelmében „amennyiben a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a Médiatanács, illetve a Hivatal - a jogsértés tényének megállapítása és figyelmeztetés mellett - legfeljebb harminc napos határidő tűzésével felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, illetve a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit”. Az Mttv. 187. § (4) bekezdésében foglaltak alapján akkor valósul meg ismételt törvénysértés, amennyiben háromszázhatvanöt napon belül ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben elkövetett - nem csekély súlyú - törvénysértés már két jogerős hatósági határozatban megállapításra került. Jelen esetben az ismételtség az Mttv. 31. § (1) bekezdés c) pontja vonatkozásában állapítható meg, hiszen a 172/2013. (I.30.) és az 1519/2013. (X.16.) számú határozatokban megállapított jogsértések (2012. július 15., 22., 29., illetve 2013. június 10., 11, 14., 19. és 28.) a jelen határozatban megállapított esethez (2013. július 2.) képest 365 napon belül történtek. Az Mttv. 31. § (1) bekezdés b) pontja vonatkozásában az ismételtség nem állapítható meg, hiszen a Médiatanács ezt megelőzően csak egy, a 172/2013. (I.30.) számú határozatában állapította meg az iménti törvényhely megsértését olyan esetek (2012. július) miatt, melyek jelen törvénysértéshez képest 365 napon belül történtek. Ugyanakkor a Médiatanács mindkét törvénysértés vonatkozásában megállapította, hogy azok súlyosnak minősülnek. A jogszerű termékmegjelenítés feltételeit meghatározó törvényi rendelkezéseket a szerkesztői függetlenséghez, a szerkesztői tartalom integritásához fűződő, valamint fogyasztóvédelmi érdekek is indokolják, ezért a jogsértések nem tekinthetők csekély súlyúnak, az Mttv. 186. § (1) bekezdése szerinti felhívás jogkövetkezmény alkalmazása tehát emiatt is kizárt. Az előbbiekre tekintettel a Médiatanács az Mttv. 187. § (3) bekezdés ba) pontja szerinti bírság jogkövetkezmény alkalmazása mellett döntött, mert ezt ítélte a legalkalmasabbnak arra, hogy a Médiaszolgáltatót visszatartsa a jövőbeni jogsértések elkövetésétől. A jogkövetkezmények alkalmazásának alapját az Mttv. 187. § (2) bekezdése és a (3) bekezdés b) pont ba) alpontja jelenti: 187. § (2) „A Médiatanács és a Hivatal a jogkövetkezményt - a jogsértés jellegétől függően - a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel
10
elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető, egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg. (3) A Médiatanács és a Hivatal - a (7) bekezdés figyelembevételével - a következő jogkövetkezmények alkalmazására jogosult: b) bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben az alábbi összeghatárok szerint: ba) JBE médiaszolgáltató és a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege kétszázmillió forintig” Az ismételtségen és a jogsértések súlyán túl az Mttv. 187. § (2) bekezdésében meghatározott további mérlegelési szempontok a jelen törvénysértések tekintetében nem voltak értékelhetők. A Médiatanács a Médiaszolgáltatót 1326/2011. (X. 5.) számú határozatában jelentős befolyásoló erővel rendelkező (a továbbiakban: JBE) médiaszolgáltatóként azonosította. A Médiatanács ezt követően 967/2013. (VI. 5.) sz. határozatával az Mttv. 39. §-ának 2012. július 5-i módosítására tekintettel módosította az 1326/2011. (X. 5.) számú határozatát. A Médiatanács 2013-ban 1432/2013. (IX. 25.) sz. döntésével elfogadott, PJ/24797-7/2013. sz. jegyzőkönyvével az Mttv. 70. § (6) bekezdése szerint megállapította, hogy a korábban JBE médiaszolgáltatóként azonosított Médiaszolgáltató e minősége nem változott. Erre tekintettel a jelen eljárásban kiszabható bírság maximális összege az Mttv. 187. § (3) bekezdése ba) alpontja értelmében kétszázmillió forint. A Médiatanács az Mttv. 31. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés megsértése miatt 140.000,-Ft bírság kiszabása mellett döntött. A bírság összegét a legutóbbi határozatban [256/2013. (II.13.)] megállapított összeghez képest az ismételtség hiányára tekintettel nem növelte, figyelembe vette, hogy a Médiaszolgáltató hosszú ideje (több, mint egy éve) nem sértette meg az iménti rendelkezést. A Médiatanács az Mttv. 31. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése vonatkozásában pedig - az ismételtségre is tekintettel - 180.000,-Ft bírsággal sújtotta a Médiaszolgáltatót. A bírság mértékét a legutóbbi határozatban [1519/2013. (X.16.)] kiszabott összeghez (150.000-,Ft/adásnap) képest jelentősen nem növelte, tekintettel arra, hogy jelen jogsértés ugyanazon médiaszolgáltatói magatartásból eredt (a Milkana reklámhűtőt a Médiaszolgáltató díszletként használta), mint a korábbi, melynek törvénysértő voltáról a Médiaszolgáltató először az 1391/2013. (IX.11.) számú, MN/46744-4/2013. ügyiratszámú végzés kézhezvételekor (2013. szeptember 19.) értesülhetett. Ebből következően a hiba esetleges kijavításáról ezt követően gondoskodhatott. A fentiek alapján a Médiatanács az Mttv. 31. § (1) bekezdés b) megsértése miatt a maximálisan kiszabható bírság (kétszázmillió forint) 0,07%-ának megfelelő, azaz 140.000,-Ft, az Mttv. 31. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése miatt pedig a maximálisan kiszabható bírság 0,09 %-ának megfelelő összegű, azaz 180.000 ,-Ft bírság megfizetésére kötelezte a Médiaszolgáltatót. A Médiatanács a bírság összegének meghatározásakor tekintettel volt arra, hogy egy esetleges újabb jogsértés esetén alkalmazandó bírság összegének kialakításánál érvényesülhessen a fokozatosság elve, azaz az ismétléssel járó növekvő progresszivitás és a szankcionálás kiszámíthatósága, előreláthatósága. A hatósági eljárás során a Ket. 153. §-a szerinti eljárási költség nem merült fel. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontján, valamint az Mttv. 163. § (1) és (3) bekezdésén, valamint a 164. §-on alapul. A tárgyalás tartására vonatkozó tájékoztatás a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 338. § (2) bekezdésén alapul. Budapest, 2013.november 12.
a Médiatanács nevében
11
dr. Karas Monika elnök
dr. Kollarik Tamás hitelesítő tag
Kapják: 1. személyes adat
12
