Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 33/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályairól Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvényének 32. cikk a) pontjában, 32. cikk (1) bekezdése e) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésében, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: I. Fejezet Általános rész A vagyongazdálkodás alapelvei 1. § E rendelet egészére, illetve a rendelet alapján megkötött megállapodásokra vonatkozó alapelvi jelentőségű rendelkezések a következők: a) Az Önkormányzat vagyonával felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. b) Az Önkormányzat vagyonát úgy kell használni, hogy az értékének megőrzése és gyarapítása mellett, a város lakossága egészének érdekét szolgálja. c) Az önkormányzati vagyon minden egyes elemének aktívan és hatékonyan szolgálnia kell az önkormányzati feladat vagy konkrét vagyongazdálkodási cél teljesülését. A kihasználatlan vagy alacsony hatékonyságú vagyontárgyakat jogszabályi keretek között az önkormányzati vagyongazdálkodás más területén kell hatékonyan hasznosítani, illetve, ha erre nincs lehetőség, vagy a vagyontárgyra az önkormányzati vagyongazdálkodás más területén sincs szükség, akkor a jogszabály keretei között – a forgalomképtelen törzsvagyon kivételével – főszabályként nyilvánosan, az elérhető legmagasabb áron kell értékesíteni. d) A törzsvagyonba tartozó vagyonelemek hasznosítása során az elsődleges cél a vagyonelemek funkcionális megfelelőségének biztosítása, és költségarányosan hatékony működtetése. Az üzleti vagyonba tartozó vagyonelemek hasznosításának elsődleges célja – a rendeltetésszerű használatra alkalmasság minőségének javítása és a költséghatékony üzemeltetés mellett – a nyereség maximalizálása. e) Az Önkormányzatnak alapvető célja, hogy az önkormányzati vagyongazdálkodás összességében legalább önfenntartóan működjön. f) Az intézmények és a gazdasági társaságok vezetői kötelesek mindent megtenni a rendelkezésükre bocsátott vagyon fenntartása, állagának megóvása, és a vagyon védelme érdekében. A rendelet célja, hatálya 2. § (1) A rendelet célja, hogy meghatározza Mórahalom Városi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) vagyonával való rendelkezés és gazdálkodás szabályait, biztosítsa az Önkormányzat tulajdonának, és a tulajdonába kerülő vagyonának védelmét, a vagyon értékének megőrzését és előmozdítsa a vagyon gyarapítását az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak eredményes ellátása érdekében. (2) A rendelet személyi hatálya kiterjed a) a rendelet alapján tulajdonosi jogokat gyakorló, vagy Mórahalom városi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodási feladatokat ellátó személyekre, szervekre, szervezetekre, gazdasági társaságokra és
b) a rendeletben foglaltak szerint az a) pontban meghatározott személyekkel, szervekkel, szervezetekkel, gazdasági társaságokkal jogviszonyban, vagy jogviszonynak nem minősülő egyéb kapcsolatba kerülő személyekre, szervekre, szervezetekre, gazdasági társaságokra. (3) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Mórahalom Városi Önkormányzat tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő– tulajdoni hányad nagyságától, illetve a részesedés mértékétől függetlenül – nemzeti vagyonra, különösen az alábbi vagyontárgyakra, vagyon elemekre: a) ingatlanokra b) ingó vagyontárgyakra c) vagyoni értékű jogokra és az ezekre vonatkozó önkormányzati kötelezettségvállalásokra, opciókra (vételi jog), garanciákra, immateriális javakra d) értékpapírokra, pénzügyi eszközökre e) társasági részesedésekre f) az Önkormányzatot jogszabály vagy szerződés alapján megillető vagyonra és követelésre. (4) A (5) bekezdésben foglaltak kivételével az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni bármely, az Önkormányzatot, mint tulajdonost megillető jog gyakorlása és terhelő kötelezettség teljesítése során, különös tekintettel az Önkormányzat vagyonának hasznosítására, és a vagyon tulajdonjogának átruházására. (5) A rendeletben foglaltakat az Önkormányzat tulajdonát képező lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosítására, azok tulajdonjogának átruházására csak abban az esetben és annyiban kell alkalmazni, amennyiben az Önkormányzatnak a tulajdonát képező lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló rendelete másképp nem rendelkezik. (6) A közterület-használat engedélyezésére és a közterületek használatba adására, valamint a közutak és azok tartozékait szolgáló területek használatára, valamint a közterületeken a hirdető berendezések elhelyezésére külön önkormányzati rendeleteket kell alkalmazni. (7) A rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat tulajdonában és az állam vagyonkezelésében levő vagyontárgyakra. E vagyontárgyakra a rájuk vonatkozó külön törvényi előírásokat kell alkalmazni. (8) Az Önkormányzat készpénzállományára, a készpénzforgalom korlátozására vonatkozó aktuális, általános szabályokat az Önkormányzat adott évi költségvetési rendelete tartalmazza. A készpénzállományra vonatkozó részletes szabályok az Önkormányzat Pénzkezelési Szabályzatában találhatóak. (9) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó, vagy azt érintő, az (5) - (6) bekezdésben felsorolt önkormányzati rendeletekben nem szabályozott esetekben is – eltérő rendelkezés hiányában – e rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni. (10) Az önkormányzati vagyon hasznosítása esetén a hasznosításba adott vagyontárgy vagyonbiztosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről a szerződő felek a közöttük létrejövő vagyonhasznosítási szerződésben, vagy külön ebből a célból kötött megállapodásban rendelkeznek. II. Fejezet Az Önkormányzat vagyona, a vagyon nyilvántartása, a vagyongazdálkodás tervezése, a tulajdonosi jogok gyakorlásának általános szabályai Az önkormányzati vagyon részei 3. § (1) Az önkormányzati vagyon az Önkormányzat tulajdonából, az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon a nemzeti vagyon részét képezi. Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó forgalomképesnek minősülő üzleti vagyonból áll. (3) Az Önkormányzat törzsvagyona az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon azon része, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet a) a nemzeti vagyonról szóló törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyontárgynak minősít, b) más törvény vagy e rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít [az a) és b) pont továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon], c) törvény, vagy e rendelet korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg. (4) A törvényben meghatározottakon túl kizárólag a Képviselő-testület dönthet a vagyontárgy a) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonná minősítéséről vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná, illetve üzleti vagyonná történő nyilvánításáról, b) forgalomképességének megváltoztatásáról. (5) A (4) bekezdés szerinti, forgalomképes kategóriába történő átminősítésre továbbá azzal a feltétellel kerülhet sor, ha az adott önkormányzati vagyontárgy közszolgáltatási jellege, illetve közcélú funkciója már megszűnt, vagy az a jövőben önkormányzati közszolgáltatási, illetve közcélú feladatellátást nem szolgál, továbbá ingatlan vagyon esetén az átminősítés összhangban áll az adott ingatlanra vonatkozó érvényes szabályozási tervben foglaltakkal. (6) Önkormányzati vagyontárgy megszerzése esetén a tulajdonba vétellel egyidejűleg dönteni kell a vagyontárgy 3. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti besorolásáról e rendelet mellékletének módosítására, kiegészítésére vonatkozó előterjesztéssel és rendelet-tervezettel. (7) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvtv.) meghatározott kivétellel nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető. (8) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körét a törvény alapján kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, valamint a törvény vagy az e rendelet által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősített vagyon képezi. A törvény alapján kizárólagos önkormányzati tulajdonba tartozó ingatlanok körét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó ingatlanok körét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (9) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezik az Nvtv.-ben ekként meghatározott vagyonelemek. A törvény alapján korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó ingatlanainak körét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. (10) Az önkormányzati döntés alapján korlátozottan forgalomképes törzsvagyont elidegeníteni, gazdasági társaságba apportálni csak a Képviselő-testület által meghatározott feltételek biztosítása mellett lehet. (11) Az önkormányzati döntés alapján korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó ingatlan az adott ingatlannal kapcsolatos pályázati támogatás támogatási szerződésben megkívánt biztosítására jelzálogjoggal megterhelhető.
(12) A törvény erejénél fogva korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elidegenítésére, megterhelésére, hasznosítására törvény, és törvényben meghatározott keretek között a rendelet rendelkezései irányadóak. (13) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát elidegeníteni és megterhelni csak a Képviselő-testület döntésével lehet. (14) Az Önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyonelem, vagyontárgy, amely nem tartozik az e rendeletben, és mellékleteiben meghatározott törzsvagyon körébe. A 4. számú melléklet szerinti forgalomképes üzleti vagyon a vonatkozó törvények és a jelen rendeletben foglalt szabályok szerint elidegeníthetők. (15) Az üzleti vagyon elidegeníthető, hasznosítható, koncesszióba adható, gazdasági társaságba, nonprofit gazdasági társaságba apportként bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.
Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, értékének meghatározása 4. § (1) Az Önkormányzat a törzsvagyonát az üzleti vagyonától elkülönítetten, a helyi önkormányzatok vagyonának nyilvántartására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott módon tartja nyilván, és készíti el a vagyonáról a jogszabályok által meghatározott kimutatásokat. Az érték nyilvántartásától el lehet tekinteni, ha az adott vagyonelem értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is. A nyilvántartási adatok – a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat kivételével – nyilvánosak. (2) Az ingatlan vagyon kezelésére, nyilvántartására az Önkormányzat a KATAVIN programot használja, az ezzel kapcsolatos, az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. Rendelet szabályainak megtartásával. (3) Az Önkormányzat a vagyonát a BEFESZ programmal tartja nyilván a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.), valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (Áhsz.) előírásai alapján. 5. § (1) A vagyon elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására és megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyontárgy értékét nettó értéken, az alábbiak szerint kell meghatározni: a) ingó vagyontárgy esetében könyv szerinti nyilvántartási érték alapján, ingatlan vagyontárgy esetén 5 millió forint értékhatár alatt adó-érték bizonyítvány, 5 millió forint értékhatár felett 1 évnél nem régebbi, a jogszabályok szerint jogosultsággal rendelkező szakértő által készített forgalmi értékbecslés alapján; b) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén: ba) ha a tőkepiaci törvény hatálya alá tartozó, a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett kategóriában szereplő nyilvános értékpapír, s arra a Tőkepiaci törvény egyéb szabályai nem vonatkoznak, úgy a tőzsdei kereskedésben 30 naptári napon belül, az egyes tőzsdei kereskedési napok záróárfolyama alapján számított átlagérték figyelembevételével; bb) a tőkepiaci törvényben megjelölt ajánlattételi szabályok figyelembevételével, a Tőkepiaci törvényben megjelölt értékpapírok vonatkozásában a törvényben meghatározott átlagárfolyam alapján; bc) az egyéb, nem a tőkepiaci törvény hatálya alá tartozó, de nyilvános ajánlattétel alá eső értékpapír esetén a nyilvános ajánlatban foglaltak alapján;
bd) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján; c) a vagyoni értékű jog értékét, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az illetéktörvény a haszonélvezeti jog értékére vonatkozó szabályai alapján, kivéve a koncessziós jog esetében; d) követelések esetében a követelések minősítése alapján. (2) Az (1) bekezdés a)–d) pontjába be nem sorolható vagyontárgyak elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására és megterhelésére irányuló tulajdonosi döntések esetében az értékmeghatározás alapja a vagyontárgy könyvszerinti értéke, figyelembe véve a 4. § szerinti nyilvántartásban szereplő beszerzési értéket. (3) Vagyontárgyak egyéb hasznosítása esetén a vagyontárgy hasznosítási értékén a helyben szokásos, egyedileg meghatározott értéket kell bérleti, használati díjként érteni. (4) A vagyon hasznosítása esetén a jog értékének megállapításakor az éves bérleti, használati díj ÁFA nélküli összegét kell figyelembe venni. A vagyonérték meghatározásánál az ÁFA nélküli összeget kell figyelembe venni. (5) A (3) és (4) bekezdések esetén a megállapodáson alapuló hasznosítás esetében – az Önkormányzat és saját szervei részére történő hasznosítást kivéve – a nettó bevétel a költségvetési szerv által elkészített önköltségszámítási szabályzat alapján kiszámított összegnél kevesebb nem lehet. (6) A vagyon alapítói hozzájárulásként, saját forrásként történő szolgáltatásakor a könyvvizsgáló által megállapított értéket kell figyelembe venni. Vagyonleltár, vagyonkimutatás 6. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközöket a vagyonvédelem biztosítása érdekében minden évben leltározni kell. (2) Az eszközök - kivéve az immateriális javak, a követelések (ideértve a kölcsönöket, a beruházási előleget, a bankszámlákat és az aktív pénzügyi elszámolásokat) – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (immateriális javak, a követelések, az idegen helyen tárolt, letétbe helyezett, vagyongazdálkodásban lévő értékpapírok, dematerializált értékpapírok és bankszámlák) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani. (3) A költségvetési évről, december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – minden évben leltározni kell a leltározási és leltárkészítési szabályzat szerint. Az Önkormányzat vagyonának kezelésével, üzemeltetésével megbízott cégek a Képviselő-testület által elfogadott leltározási, selejtezési ütemterv alapján rájuk vonatkozó határidőket kötelesek betartani és a leltározás, selejtezés teljesítéséről évente kötelesek tájékoztatni a Képviselő-testületet. 7. § Az Önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről kormányrendeletben meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni. Az önkormányzati vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős. 8. § (1) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján – meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben. Az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni. (2) A Képviselő-testület részére a zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatás az Önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és forrásait) mutatja be.
(3) A vagyonkimutatás eszköz-, illetve forráscsoportonkénti tagolásban tartalmazza az Önkormányzat vagyonát törzsvagyon [a forgalomképtelen (a kizárólagos, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű) és korlátozottan forgalomképes], illetve üzleti vagyon bontásban. (4) A vagyonkimutatás a könyvviteli mérlegben szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül tartalmazza: - a „0”-ra leírt, de használatban lévő, illetve használaton kívüli eszközök állományát, - az Önkormányzat tulajdonában lévő, a jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát, - a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket, ideértve a kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket. (5) A vagyonkimutatás elkészítésénél és vezetésénél a számviteli törvény, az ingatlanok tekintetében az ingatlanvagyon-kataszter készítésére vonatkozó szabályok rendelkezései az irányadóak. III. Fejezet Gazdálkodás és rendelkezés a vagyonnal Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása 9. § (1) Az Önkormányzatot, mint tulajdonost – a Ptk. szerinti – jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. (2) Tulajdonosi jog gyakorlása különösen: a) az elidegenítés, csere, b) a vagyon gazdasági társaságokba, alapítványokba, közalapítványokba történő bevitele, c) a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon használatba, bérbe, haszonbérletbe adását, lízingszerződéssel való hasznosítását, koncesszióba, kezelésbe, üzemeltetésbe adását, illetve onnan való kivonását, osztott tulajdon létesítését, megszüntetését, d) a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, illetve szolgalmi és egyéb használati jog alapítását, használat jogának biztosítását, jelzálog ranghelyéről történő rendelkezést, elidegenítési és terhelési tilalom, valamint kezesség vállalását, az Önkormányzat tulajdonán fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésre bocsátáshoz való hozzájárulást, e) az Önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása, f) üzletrésszel, részvénnyel való rendelkezés, gazdasági és közhasznú társaságokban üzletrész, részvény alapján az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása, g) a c) és d) pontokban meghatározott, az Önkormányzat javára más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal, illetve azok alapján való rendelkezés, h) értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény és önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás, i) önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban az Önkormányzatot megillető jogok gyakorlása j) közérdekű célra kötelezettségvállalásként vagyon felajánlása, k) vagyonszerzés, l) hitelfelvétel, m) öröklés, lemondás esetén vagyon elfogadása, ingatlan tulajdonjogának jogszabályon alapuló, vagy önkéntesen felajánlott, térítés nélküli átadás, átvétele, n) önkormányzati követelés érvényesítése, behajthatatlan követelés törlése, bevételről való lemondás. (3) A (2) bekezdés l) pontjában meghatározott hitelfelvételre kizárólag a szükséges mértékig és abban az esetben kerülhet sor, ha azt, az önkormányzati vagyon állagának megóvása, fejlesztése, felújítása
megkívánja, illetve, ha új beruházás esetén indokolt. A hitelfelvétel során figyelemmel kell lenni a 2011. évi CXCIV. törvény (Stabilitási tv.) rendelkezéseire. (4) Hitelfelvétel, hitelnyújtás, kölcsönbeadás esetén minden esetben, előzetesen kockázat-elemzést kell végezni. (5) Az Önkormányzat vagyonának bővülése, növekedése esetén minden esetben, előzetesen költséghaszon elemzést kell készíteni. (6) A Képviselő-testület gyakorolja az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat azon tulajdonosi jogkörökben, amelyeknek a gyakorlását magasabb szintű jogszabály a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe utal. (7) Azon tulajdonosi jogköröknél, amelyek átruházhatók, az átruházást, azaz a jogkör gyakorlóját e rendelet illetve az önkormányzat hatályos rendeletei, valamint a Mórahalom Város Önkormányzata Képviselőtestületének az Önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 9/1995. (IV. 5.) önkormányzati rendeletének átruházott hatáskörökről szóló jegyzéke jelölik ki. (8) A gazdasági társaságokban a tulajdonos képviselőjeként a polgármestert állandó jelleggel a Képviselő-testület kijelöli. A polgármester akadályoztatása esetén megbízhat eseti jelleggel tulajdonosi képviselőt. Nem jelölhető ki az a személy, akinek az adott társaságban érdekeltsége van. A Képviselő-testület 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok esetén a taggyűlési jogokat a Képviselő-testület gyakorolja. (9) Költségvetési szerv értékpapírt csak közszolgáltatási feladatai ellátásának sérelme nélkül vásárolhat. (10) Az Önkormányzat közvetlen rendelkezési körébe tartozó költségvetési feladatoknál jelentkező, átmenetileg szabad pénzeszközök időleges lekötésére a polgármester jogosult. (11) A polgármester rendkívüli esetben utólagos beszámolási kötelezettséggel az Önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközei terhére kamatmentes tagi kölcsönt nyújthat az önkormányzati tulajdoni részesedéssel bíró gazdasági társaságoknak, szövetkezeteknek. A polgármester által biztosítható tagi kölcsön maximális összegét az éves költségvetési rendeletben kell szabályozni. Rendkívüli esetnek minősül különösen, ha a Képviselő-testület előzetes jóváhagyásának időszükséglete egy adott ügylet meghiúsulását eredményezné, vagy gazdálkodási, üzleti érdeket sértene. Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokkal kapcsolatos szabályok 10. § (1) A 100 %-os önkormányzati tulajdonú korlátolt felelősségű társaság esetében a Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 141. § (2) bekezdésének pontjaiban felsoroltakon felül Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testülete dönt: a) olyan szerződés megkötésének jóváhagyásáról, melynek értéke a törzstőke ¼-ét meghaladja b) a társaság SZMSZ-ének elfogadásáról c) 3.000.000,- Ft-ot meghaladó hitel felvételéről d) 5.000.000,- Ft egyedi piaci értéket meghaladó ingóság értékesítéséről e) ingatlan elidegenítéséről, megterheléséről f) a társaság üzleti tervének elfogadásáról g) 5.000.000,- Ft-ot meghaladó beruházás jóváhagyásáról. (2) A cégértékelés során, és annak elkészítésénél a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) rendelkezései és annak szempontjai alkalmazandóak.
Önkormányzati vagyon ingyenes átruházása 11. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátás céljából, a közfeladat ellátáshoz szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe. (2)Az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon tulajdonának ingyenes átruházása esetén az Nvtv. rendelkezései szerint kell eljárni. Felajánlott vagyon elfogadása 12. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a Képviselő-testület határoz. (2) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a vagyon értékét, illetve az Önkormányzat vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalási lehetőségét. Önkormányzati követelésekről való lemondás, követelések elengedése 13. § (1) Önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani: a) csődegyezségi megállapodásban b) bírói egyezség keretében c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető e) ha a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően ellehetetlenítené, mely során különösen kiskorú gyermekei fedél, lakás nélkül maradnának, s a kötelezett tartási kötelezettsége körébe tartozó hozzátartozói tartását nem tudná biztosítani f) a kötelezett bizonyíthatóan nem lelhető fel g) az Önkormányzat Képviselő-testülete jogszabályban meghatározott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja h) ha a kötelezett kötelezettségének teljesítése a város foglalkoztatási helyzetét oly módon befolyásolná, hogy várhatóan munkahelyek szűnnének meg. (2) Az Önkormányzat és intézményei követeléseiről - mint az önkormányzati vagyon részéről lemondani csak az alábbi módon és esetben lehet: a) követelésről csak akkor lehet lemondani, ha az nem veszélyezteti az Önkormányzat likviditását, b) az Önkormányzat követelésről lemondás joga: - a Képviselő-testület joga, az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában – a munkavállalók kivételével – 500 eFt-tól, - a polgármester joga az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 500 eFt alatt, valamint értékhatártól függetlenül a munkavállalókkal szembeni követelésről való lemondás, továbbá a behajthatatlan követelések nyilvántartásokból való kivezetésének engedélyezése. A polgármester az 1000 Ft felett hozott döntéseiről az éves költségvetési beszámolóban tételesen, az ezen értékhatár alattiakról összevontan tájékoztatja a Képviselő-testületet. (3) A követelésről való lemondásra jogosult a követelésről részben vagy egészben mondhat le. Minden követelésről való lemondás elbírálására és döntésére jogosult megállapodhat a kötelezettel a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező és az Önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító
más polgári jogi szerződés is (így különösen beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés stb.). Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal 14. § (1) Önkormányzati vagyon elidegenítésére vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy – az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott – átlátható szervezettel köthető. (2) Az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlan tulajdonjogának értékesítése esetén az Nvtv. 14. § (2) bekezdése alapján a Magyar Államot, az ott meghatározottak szerint elővásárlási jog illeti meg. (3) Önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető, amely az átengedett vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben vállalja, hogy a) a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti, b) az átengedett önkormányzati vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja, c) a hasznosításban – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként – kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt. A vagyonnal való gazdálkodásra és rendelkezésre jogosultak 15. § (1) Az Önkormányzat vagyonával való gazdálkodással és rendelkezéssel kapcsolatos jogokat a Képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben a polgármester és a Képviselő-testület bizottságai gyakorolják. (2) A Képviselő-testület az e rendeletben szabályozott módon ruházza át a vagyont, valamint a tulajdonosi jogokkal, a kötelezettségekkel kapcsolatos feladat és hatásköreit. E feladat- és hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört rendeletének módosításával bármikor visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (3) Az e rendelet felhatalmazása alapján átruházott hatáskörben meghozott döntésről a Képviselőtestületet negyedévente a tárgy negyedévet követő első rendes testületi ülésen tájékoztatni kell. (4) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, illetve jogszabályban meghatározott hatáskörben a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, és a költségvetési szervek vezetői gyakorolják. A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyontárgyait vagyonkezelési szerződéssel e rendelet keretei között bízhatja másra. Vagyongazdálkodási terv 16. § (1) A Képviselő-testület a tulajdonában lévő nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő biztosítása céljából, az Önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó, közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít. (2) A vagyongazdálkodási terveknek tartalmazniuk kell az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket, és az önkormányzati feladatellátás érdekében felesleges vagyontárgyak értékesítésére, hasznosítására vonatkozó javaslatot. (3) A Képviselő-testület a költségvetési koncepció részeként állást foglal vagyongazdálkodási terv költségvetési évre vonatkozó megvalósításáról. IV. Fejezet
Gazdálkodási és rendelkezési jogok gyakorlásának általános szabályai A forgalomképtelen vagyon feletti jogok gyakorlása 17. § (1) E rendelet 3. §-ában meghatározott forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető. (2) A forgalomképtelen törzsvagyon bérbe-, vagy használatba adás útján hasznosítható. (3) A törzsvagyon (2) bekezdés szerinti hasznosításáról a Képviselő-testület dönt. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti jogok gyakorlása 18. § (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tulajdonjogának átruházására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a vagyon már nem szolgálja közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakról a kötelező önkormányzati feladat ellátója vagy hatáskör gyakorlója nyilatkozik, a vagyon értékétől függően a Polgármester, vagy a Képviselő-testület számára a vagyon tulajdonjogának átruházására tett javaslatában, illetve előterjesztésében. (3) A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyairól való rendelkezés feltételei: a) ingatlant elidegeníteni, megterhelni csak a Képviselő-testület döntése alapján lehet, az ebből származó bevétel az Önkormányzatot illeti meg. b) – 25 millió Ft-os értékhatár alatti ingatlant - az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról és elidegenítéséről szóló 29/1993. (XII. 31.) sz. rendelet 42. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - egyedi értékesítés útján, – 25 millió Ft-os értékhatár feletti ingatlant csak nyilvános versenytárgyalás útján lehet értékesíteni. A Képviselő-testület döntése alapján a 25 millió Ft értékhatár alatti ingatlan értékesítése esetében is írható ki versenytárgyalás. c) az ingó vagyontárgyak 1.000 eFt felett a Képviselő-testület engedélyével idegeníthetők el. d) a 100 eFt és 1.000 eFt értékhatár között ingó vagyontárgyak elidegenítéséről a Képviselőtestület Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottsága dönt. e) 100 ezer forint egyedi értékhatár alatt az elidegenítésről a polgármester – a vagyonkezelő szerv vezetőjének előzetes javaslata alapján – dönt. f) Selejtezésnél is a b), c), d) pontokban meghatározott értékhatárt kell figyelembe venni. Az értékhatárnál a beszerzéskori nyilvántartott bruttó értékkel kell figyelembe venni. A b), c), d), pontokban meghatározott értékesítésből származó bevétellel a döntéshozó rendelkezik. g) az ingatlan és ingó vagyon, vagyoni értékű jog bérbeadásáról és egyéb módon történő hasznosításáról, egy éves időtartamig a vagyonkezelő szerv vezetője, egy éven túl a Képviselőtestület jogosult dönteni. A hasznosítás a szerv alapfeladatainak ellátását nem sértheti. A bérbeadásból, illetőleg az egyéb módon történő hasznosításból származó bevétel a vagyonkezelő szervet illeti meg. (4) A (3) bekezdés szerinti megállapodáshoz szükség van a polgármester jóváhagyására, ha a költségvetési szerv vezetője által kötött megállapodáson alapuló hasznosítás a 6 hónapot, vagy a hasznosításból származó nettó bevétel az évi egymillió forint összeget meghaladja.
Az üzleti vagyon feletti jogok gyakorlása 19. § (1) E rendelet 3. §-ában meghatározott üzleti vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, biztosítékul adásáról, az üzleti vagyon hasznosításával való rendelkezés feltételei: a) ingatlant elidegeníteni, megterhelni csak a Képviselő-testület döntése alapján lehet, az ebből származó bevétel az Önkormányzatot illeti meg. b) az ingó vagyontárgyak 3 millió Ft felett a Képviselő-testület engedélyével idegeníthetők el, az ebből származó bevétel a vagyonkezelő szervet illeti meg. c) 3 millió Ft egyedi értékhatár alatti ingó vagyontárgyak elidegenítéséről a Képviselő-testület Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottsága dönt. d) 100 ezer forint egyedi értékhatár alatt az elidegenítésről a polgármester – a vagyonkezelő szerv vezetőjének előzetes javaslata alapján – dönt. e) az ingatlan és ingó vagyon, vagyoni értékű jog bérbeadásáról és egyéb módon történő hasznosításáról a vagyonkezelő szerv vezetője jogosult dönteni. A hasznosítás a szerv alapfeladatainak ellátását nem sértheti. f) a b), c), d) és e) pontok szerinti hasznosításból származó bevétel az Önkormányzat vagyonkezelő szervét illeti meg. g) Selejtezésnél is a b), c), d) pontokban meghatározott beszerzéskori nyilvántartott bruttó értékhatárt kell figyelembe venni. h) A törzsvagyon körébe nem tartozó vagyontárgyakat a vagyonkezelő szerv vezetője a 17.§-ban és 18.§-ban foglaltak alapján elkészített selejtezési és hasznosítási szabályzata szerint értékesítheti, illetve selejtezheti. Az értékesítésről és a selejtezésről a tárgyévet követően a zárszámadáshoz kapcsolódóan a költségvetési beszámolóban tételesen számot kell adni. (2) A rendelet 18.§ (3) bek. és 19.§ (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakat 25 millió forint értékhatár felett csak versenytárgyalás (árverés) útján lehet elidegeníteni, illetve a használat vagy a hasznosítás jogát átengedni. Kivételt csak törvény engedélyezhet. A versenytárgyalás részletes szabályait a Képviselő-testület külön Szabályzatban állapítja meg. (3) A 18. § és 19. § (1) – (2) bekezdésében foglaltak nem érintik a Képviselő-testületet azon jogát, hogy bármely, az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jog gyakorlására vonatkozó hatáskört egyedi határozatával magához vonjon, és azt egyedi határozatával gyakorolja. Döntés pályázaton való részvételről 20. § (1) Fenntartói támogatáshoz kötött pályázatok esetén a részvételről a Képviselő-testület dönt. (2) Pályázati önrészt igénylő pályázatok esetén az önrész mértékére tekintet nélkül a Képviselőtestület döntése szükséges a pályázaton való részvételhez. V. Fejezet Gazdálkodási és rendelkezési jogok gyakorlásának különös szabályai Vagyonkezelés 21. § A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az Nvtv. rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot
létesíthet. A Képviselő-testület kizárólag az Nvtv.-ben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést. Vagyonkezelői jog gyakorlásának szabályai 22. § (1) A vagyonkezelőt megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, valamint a vagyonkezelői jogot nem ruházhatja át. (2) A vagyonkezelő köteles a kezelésbe átvett vagyont fokozott gondossággal kezelni, állagát megóvni, és a vagyon védelmét biztosítani. (3) A vagyonkezelő, a felek eltérő megállapodása hiányában, köteles a kezelésbe átvett vagyon a) biztosítására, b) közterheinek, üzemeltetési költségeinek viselésére, c) rendeltetésszerű használatára, jó gazda módjára történő megőrzésére, d) az általában elvárható gondossággal történő gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására, e) állagmegóvásával, fenntartásával, üzemeltetésével, felújításával, karbantartásával, amortizálódásukat követően pótlásával, cseréjével kapcsolatos feladatok ellátására, f) visszaadására a szerződés megszűnésekor. (4) A vagyonkezelői jog átadásáról szóló vagyonkezelői szerződésnek tartalmaznia kell: a) a vagyonkezelésbe adó és a vagyonkezelő nevét, székhelyét, statisztikai azonosítóját, a képviseletre jogosult nevét és beosztását, b) a vagyonkezelésbe adott ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait, c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelöléssel, d) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket, valamint e) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit, f) a vagyonkezelő részére átadandó közfeladat ellátásának vállalását a vagyonkezelő részéről, g) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját, h) az Önkormányzat költségvetését megillető – a vagyonkezelésbe adott vagyon kezeléséből származó – befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket, i) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, j) a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat, k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát, l) a közfeladat ellátásának határozott vagy határozatlan időtartamát, m) a tulajdonos ellenőrzési jogosultságát, az ellenőrzés gyakoriságát, n) a vagyonkezelői szerződés megszűnésének eseteit. Vagyonkezelés ellenőrzése 23. § (1) A vagyonkezelői szerződés teljesítésének ellenőrzésére a Képviselő-testület jogosult. (2) Az évente a vagyonhasznosításról készített beszámolóban ki kell térni a vagyonkezelési szerződések teljesülésére.
(3) A vagyonkezeléssel érintett társaságok éves üzleti tervét ki kell egészíteni a vagyonkezelésbe átadott önkormányzati vagyon kezeléséről adott tájékoztatással, valamint a vagyonkezelésből eredő várható bevételekkel és kiadásokkal. (4) A vagyonkezelő köteles a tulajdonos felhívására a vagyonnal kapcsolatos adatokat szolgáltatni, az ellenőrzéshez szükséges iratokba betekintést adni az ellenőrzésre jogosultak részére. Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon kezelése vagyonkezelési szerződés és vagyongazdálkodási szerződés alapján 24. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyonra vagyonkezelési szerződés az Nvtv. 12. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel köthető, a vagyonkezelői jog kizárólag általuk gyakorolható. (2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a vagyonkezelőt - a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítés kötelezettséget is beleértve - a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a kötelezettségei. (3) A vagyonkezelő az általa kezelt önkormányzati tulajdonú vagyont a) nem idegenítheti el, b) használati joggal, szolgalommal, vagy más dologi joggal nem terhelheti meg, c) biztosítékul nem adhatja, d) a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át. (4) Az Önkormányzat a vagyonával való gazdálkodás körében a vagyonkezelési szerződésen kívül egyéb olyan közszolgáltatási, megbízási, továbbá vállalkozási jellegű szerződéseket köthet (továbbiakban együttesen: vagyongazdálkodási szerződés), amelyek célja az önkormányzati vagyonelemek érték-, és állagmegóvását szolgáló műszaki karbantartással, őrzéssel, üzemeltetésével, az önkormányzati zöldterületek és zöldfelületek gondozásával, továbbá a közterületek köztisztasági és települési környezet tisztaságának biztosításával kapcsolatos feladatok ellátása. (5) Vagyongazdálkodási szerződés közbeszerzési eljárás mellőzésével kizárólag e rendelet szerinti kizárólagos joggal rendelkező szervezettel, az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos közszolgáltatás vagy közfeladat ellátása, illetve megszervezése érdekében köthető. (6) Az (5) bekezdésben foglalt kizárólagos jog alapján kötendő vagyongazdálkodási szerződés megkötéséről a Képviselő-testület dönt. Önkormányzati költségvetési szerv használatába adott vagyon 25. § (1) Az Önkormányzat a működéséhez szükséges önkormányzati vagyont biztosítja az Önkormányzat költségvetési szervei részére. (2) A Képviselő-testület az önkormányzati költségvetési szervek alapító okirataiban határozza meg a vagyonkezelésükbe, használatukba adott vagyon körét, melynek igénybevételére, használatára vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. A hasznosításon túlmenően a költségvetési szervek vezetőinek jognyilatkozat kibocsátására felhatalmazása nincs. E szervek vezetői hasznosításra vonatkozó jognyilatkozataik kibocsátása során e rendelet rendelkezéseit kötelesek figyelembe venni. (3) Az önkormányzati költségvetési szervet a kezelésébe adott vagyon tekintetében megilleti az ingyenes használat joga, és a tárgyévi költségvetésről szóló rendelet figyelembe vételével köteles teljesíteni a tulajdonost terhelő kötelezettségeket is. Az önkormányzati költségvetési szervek a használatukba adott vagyonnal – az Önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények és e rendelet keretei között gazdálkodnak.
(4) Amennyiben a vagyontárgynak nincs alapító okiratban, vagy vagyonkezelési szerződésben meghatározott vagyonkezelője a vagyonkezelési, üzemeltetési, működtetési feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el. Közszolgáltatási szerződés 26. § Az Önkormányzat a vagyonával való gazdálkodás körében a vagyonkezelési szerződésen kívül egyéb olyan közszolgáltatási, megbízási szerződéseket köthet, amelynek célja az önkormányzati vagyon érték-, és állagmegóvását szolgáló üzemeltetéséről, karbantartásáról való gondoskodás; a vagyon értékét növelő beruházás, felújítás megvalósításával kapcsolatos feladatok ellátása, valamint a vagyon hasznosítása. Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon hasznosítása hasznosítási szerződés alapján 27. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon hasznosítására hasznosítási szerződés csak természetes személlyel, vagy az Nvtv. 3. § (1) bek. 1. pontjában felsorolt, átlátható szervezettel köthető. (2) A vagyonhasznosítási szerződésben a vagyonhasznosító személynek vagy szervezetnek kötelezettséget kell vállalnia a következőkre: a) teljesíti a hasznosítási szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségét; b) a hasznosításra átengedett vagyon hasznosítási célnak, a hasznosítási szerződésben foglalt előírásoknak és a hasznosításra vonatkozó tulajdonosi rendelkezéseknek megfelelő használatára; c) arra, hogy a hasznosításra átengedett vagyon hasznosításában harmadik személyként kizárólag természetes személyek, vagy az Nvtv. 3. § (1) bek. 1. pontjában felsorolt, átlátható szervezetek vesznek részt. (3) A (2) bekezdésben foglaltak mellett a vagyonhasznosítási szerződésben - rendkívüli felmondási okként - rögzíteni kell, hogy a vagyonhasznosítási szerződést a hasznosításba adó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a hasznosításra átengedett, vagyon hasznosításában részt vevő bármely – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló – szervezet a hasznosítási szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül az Nvtv. 3. § (1) bek. 1. pontjában felsorolt, átlátható szervezetnek. A koncesszióba adás 28. § A koncessziós pályázat kiírásáról és a pályázat elbírálásáról a Képviselő-testület dönt. A vagyon térítésmentes vagy kedvezményes átruházása 29. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát kedvezményesen átruházni vagy a vagyont egyéb módon kedvezményesen hasznosítani – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak az Önkormányzat kötelező feladatellátását nem veszélyeztető, és érdekeit egyébként nem sértő módon, az állami támogatásokról szóló jogszabályokban és a vonatkozó uniós előírásokban foglaltaknak megfelelően lehet. (2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet. A vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról, átadásáról – minősített többséggel elfogadott határozatával – a Képviselő-testület dönt. (3) Önkormányzati vagyon ingyenes átruházása esetén a tulajdonjogot megszerző fél – az állam kivételével:
a) az ingatlant a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig nem idegenítheti el, és a juttatás céljának megfelelően köteles hasznosítani, valamint állagát megóvni; b) az átruházott vagyon hasznosításáról köteles évente beszámolni a vagyont átadó szervezet felé. (4) Az ingyenesen átruházott ingatlanon – az állam által történő tulajdonszerzést kivéve – 15 évig elidegenítési tilalom áll fenn. Az elidegenítési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vagyont átruházó szerv kérelmezi. Az elidegenítési tilalmat a (3) bekezdés a) pontja szerinti határidő leteltét követően a tulajdonos kérelmére törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból. (5) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a (3) bekezdés szerinti tulajdonjogot megszerző fél a célhoz kötött hasznosításra vonatkozó törvényi előírásnak részben vagy egészben nem tesz eleget, köteles az átadási megállapodásban rögzített forgalmi értéknek a kötelezettség megsértésének napjától számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét felszólításra, az abban meghatározott határidőig az Önkormányzat részére megfizetni, és a jogsértő állapotot megszüntetni. Ennek elmulasztása esetén az Önkormányzat a szerződéstől azonnali hatállyal eláll. Vagyoni értékű jog biztosítása 30. § Az Önkormányzat vagyonán vagyoni értékű jog biztosításáról a Képviselő-testület dönt. Az Önkormányzat részvétele gazdasági társaságban 31. § (1) Az Önkormányzat az Nvtv. és egyéb vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint alapíthat gazdasági társaságot, végezhet vállalkozási tevékenységet és vehet részt gazdálkodó szervezetben. (2) Az egyszemélyes – kizárólagos önkormányzati tulajdonú – gazdasági társaság legfőbb szervében a tulajdonos jogait a Képviselő-testület gyakorolja. (3) A többszemélyes gazdasági társaság legfőbb szervében a tulajdonosi képviseleti jogot a polgármester gyakorolja, akadályozatása esetén a 9. § (5) bekezdése irányadó. Az Önkormányzat javára fennálló jogokkal való rendelkezés 32. § (1) A más személy tulajdonában lévő ingatlanon – az Önkormányzat javára – fennálló jogról a polgármester mondhat le, vagy járulhat hozzá a jog gyakorlására vonatkozó feltételek módosításához. (2) Kizárólag az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan megterhelését a Képviselő-testület engedélyezheti. A vagyon térítésmentes vagy kedvezményes átruházása 33. § (1) Az Önkormányzat tulajdonszerzéséről akkor lehet dönteni, ha az Önkormányzat által teljesítendő ellenérték fedezete biztosított. (2) Az Önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlása a tárgyévi költségvetési rendeletben e célra biztosított előirányzat terhére történhet. Az elővásárlási jog gyakorlására a Képviselő-testület jogosult. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben szabályozott lakóingatlan árverésen, valamint árverésen kívüli értékesítése során megillető elővásárlási jogát az Önkormányzat az adós kérelmére és a Képviselőtestület döntése után gyakorolhatja.
(3) Az Önkormányzat vagy a Polgármesteri Hivatal költségvetési eszközeiből vagy az Önkormányzat vagyonának felhasználásával megszerzett ingatlanvagyon tulajdonjoga minden esetben az Önkormányzatot illeti meg. (4) A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 139. § (2) bekezdésének a) pontjában szabályozott esetekben az öröklés, illetve az Önkormányzat javára vagyonról történő lemondás elfogadásáról és a vagyon átvételéről a polgármester dönt. 34. § Az Önkormányzat javára ingatlan tulajdonjogának adásvétel útján történő megszerzéséről a Képviselő-testület dönt. 35. § Csereszerződés alapján történő ingó, ingatlan vagyontárgy és vagyoni értékű jog megszerzéséről a Képviselő-testület dönt. 36. § Közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos megállapodás megkötéséről – ha ennek alapján az ingatlant társasházzá alakítják, vagy az Önkormányzat további tulajdoni hányadot szerez – a Képviselő-testület dönt. 37. § Az Önkormányzat tulajdonát terhelő vagyoni értékű jog (pl. haszonélvezeti jog, szolgalmi jog) megváltásáról és a más tulajdonán ilyen jog megszerzéséről a Képviselő-testület dönt. A közbeszerzések 38. § Az Önkormányzat által kötendő szerződés alapján a Közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényben (továbbiakban: Kbt.) meghatározott tárgyú és értékű beszerzések esetében lefolytatandó közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályokat Mórahalom Városi Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzata határozza meg. Vagyonnal kapcsolatos közigazgatási, peres és nem peres eljárások 39. § (1) E rendelet alkalmazásában a tulajdonosi jogok gyakorlása a közigazgatási, illetve bírói eljárás megindításának jogát, valamint a tulajdonosi hozzájárulást tartalmazó jognyilatkozat megtételét is magában foglalja. (2) Az Önkormányzatot megillető lejárt pénzkövetelésre, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az adós kérelmére a követelés legfeljebb 36 havi részletekben történő megfizetésének engedélyezésére jogosult: a) egymillió forintot el nem érő értékhatárig a polgármester, b) ötmillió forint összegű értékhatárig a Képviselő-testület Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottsága, c) ötmillió forint összegű értékhatár felett a Képviselő-testület. A részletfizetés időtartamára a Ptk. szerinti késedelmi kamatot kell felszámítani és közölni a kedvezményben részesülővel. (3) A részletfizetés engedélyezése esetén fel kell hívni az adós figyelmét arra, hogy ha az esedékes részletek befizetésével nyolc napot meghaladó késedelembe esik, a fizetési kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik. VI. Fejezet Záró rendelkezések 40. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembevételével készült és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. 41. § (1) E rendelet alkalmazása során ,értékpapír: a kötvény, a letéti jegy, a részvény, a kincstárjegy.
(2) A R. függelékét képezi a Közbeszerzési Szabályzat. (3) Jelen rendelet 2013. december 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépés után indult ügyekben kell alkalmazni. (4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Mórahalom Város Képviselő-testületének az önkormányzati vagyon gazdálkodás szabályairól szóló 9/1992.(VI.5.) önkormányzati rendelete. Mórahalom, 2013. november 28. Nógrádi Zoltán sk. polgármester
Dr. Varga-Nagy Szilvia sk. jegyző
Záradék: A rendelet az Európai Uniós jogharmonizáció céljából felülvizsgált és a közösségi normákkal harmonizált központi jogszabályokon alapul. Dr. Varga-Nagy Szilvia jegyző
A 33/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 1. sz. függeléke
MÓRAHALOM VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 6782 MÓRAHALOM, SZENTHÁROMSÁG TÉR 1.
KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA
Mórahalom Városi Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzata
TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Közbeszerzési Szabályzat célja 2. A Szabályzat személyi hatálya 3. A Szabályzat tárgyi hatálya 4. Alapelvek 5. A közbeszerzés tisztaságának és alapelveinek betartását biztosító szabályok 6. A közbeszerzési eljárások nyilvánosságának biztosítása 7. Az értékhatár megállapítására vonatkozó előírások 8. A közbeszerzési eljárás lehetséges fajtái 9. A tervpályázati eljárás 10. Értelmező előírások 11. Irányadó jogszabályok 12. A határidők számítása 13. Az éves statisztikai összegezés 14. A közbeszerzési eljárások dokumentálási rendje II.A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK, LEFOLYTATÁSÁNAK RENDJE 1. A közbeszerzést megelőző előkészítő munkák 2. A beszerzések tervezése, a „Közbeszerzési terv” elkészítése és jóváhagyása 3. A közbeszerzési eljárások előkészítése, szakértő bevonása 3.1. A bíráló bizottság tagjai 3.2. Az ajánlati/részvételi felhívás elkészítése 4. A közbeszerzési eljárás megindítása 5. Az ajánlatok rendelkezésre bocsátása 6. Az ajánlatok benyújtása 7. Az ajánlatok felbontása 8. Az ajánlatok elbírálása 9. Döntés az eljárás eredményéről 10. Tájékoztatás az ajánlatkérő döntéseiről 11. Szerződéskötés 12. Beszerzés a központosított közbeszerzési eljárás alapján III. A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK, FELELŐSSÉGI REND 1. A Képviselő-testület 2. Mórahalom Város Polgármestere 3. A Jegyző 4. A bíráló bizottság 5. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó 6. Megfelelő szakértelemmel rendelkező szakértő, lebonyolító bevonása
IV. AZ AJÁNLATKÉRŐ NEVÉBEN ELJÁRÓ, ÉS AZ ELJÁRÁSBA BEVONT SZEMÉLYEKRE, SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK V. A NEMZETI ELJÁRÁSREND SZERINTI BESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK VI. A KÖZBESZERZÉSI ÉRTÉKHATÁROKAT EL NEM ÉRŐ BESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
VII. KÖRNYZETBARÁT KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ÉRVÉNYESÍTÉSE VIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. melléklet: Bírálati lap 2. melléklet: Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatminta 1. sz. függelék: Értékhatárok 2. sz. függelék: A közbeszerzés tárgya alá nem tartozó kivételek
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Közbeszerzési Szabályzat célja Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. Törvény (továbbiakban: Kbt) 22.§-ban foglalt kötelezettsége alapján az alábbi Közbeszerzési Szabályzatot (továbbiakban: Szabályzat) alkotja. A Szabályzat célja, hogy a Kbt.-vel, valamint annak végrehajtási rendeleteivel összhangban Mórahalom Városi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) közbeszerzéseire vonatkozóan meghatározza (Kbt. 22.§.): - a közbeszerzési eljárások előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, - a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét, - a közbeszerzési eljárások dokumentálási rendjét, - a közbeszerzési eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket. A Szabályzat az Önkormányzatra, valamint a Polgármesteri Hivatalra vonatkozó helyi szabályokat tartalmazza, ezért a Szabályzatot és a Kbt.-t, illetve annak végrehajtási rendeleteit együtt kell használni és alkalmazni. A Szabályzat és a Kbt. alkalmazása során figyelembe kell venni a Közbeszerzési Hatóság ajánlásait és elnökének tájékoztatóit is. 2. A Szabályzat személyi hatálya A Szabályzat hatálya alá tartoznak: - Mórahalom Városi Önkormányzat, - Mórahalmi Polgármesteri Hivatal /továbbiakban: Polgármesteri Hivatal/, - Tóth Menyhért Városi Könyvtár és Közösségi Ház - Mórahalmi Napközi-otthonos Óvoda - valamennyi, az Önkormányzat közbeszerzéseit előkészítő, a közbeszerzési eljárásokba bevont személy, - Az Önkormányzat által megbízott külső szakértő, lebonyolító szervezet – megbízásának tartalma szerint - A bíráló bizottság - döntéshozó személyek 3. A Szabályzat tárgyi hatálya - uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetén: árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió. - nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó, de az uniós értékhatárt el nem érő értékű közbeszerzések esetén: árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelés, szolgáltatás koncesszió - Az egybeszámítási szabály alkalmazása következtében közbeszerzés lefolytatása esetén a nemzeti értékhatár alatti értékű beszerzések esetén: árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelés,
A Szabályzat hatálybalépésekor érvényes értékhatárokat a Szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza. A közbeszerzés tárgya alá nem tartozó kivételek felsorolását a Szabályzat 2. számú függeléke tartalmazza.
4. Alapelvek Kbt 2.§. (1) A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. (2) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. (3) Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni. (4) Az ajánlatkérőnek a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia. (5) Az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az Európai Unión kívül letelepedett gazdasági szereplők és a nem közösségi áruk számára nemzeti elbánást a közbeszerzési eljárásban a Magyar Köztársaságnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani. (6) A közbeszerzési eljárás nyelve a magyar, az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban lehetővé teheti - de nem követelheti meg - a magyar helyett más nyelv használatát is. A szabályzat alkalmazása során betartandó speciális rendelkezések: A 2011-2013. időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 20.§-22/G.§, valamint a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló (2011. márc. 1. napján hatályba lépő) 4/2011. Korm. rendelet 37.§-46.§ előírásinak megfelelően kell eljárni a fenti rendeletekben megjelölt alapok támogatásával megvalósuló közbeszerzési eljárások lefolytatása esetén. 5. A közbeszerzés tisztaságának és alapelveinek betartását biztosító szabályok A közbeszerzési eljárás előkészítésébe, illetve lefolytatásába bármilyen módon bevont személy haladéktalanul köteles írásban, részletesen tájékoztatni a Bíráló Bizottság elnökét, ha egy adott közbeszerzési eljárás tekintetében bárki részéről, bármilyen, az eljárás tisztaságát veszélyeztető és a Kbt. alapelveit sértő cselekményt észlel. Amennyiben az ajánlatkérő nevében eljáró Bizottság az általa lefolytatott eljárás során, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. Törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt – a Tpvt. Bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint – jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak. (Kbt. 28.§. (2.) bekezdés) 6. A közbeszerzési eljárások nyilvánosságának biztosítása
Mórahalom Városi Önkormányzat ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat, információkat, dokumentumokat saját honlapján (www.morahalom.hu) közzétenni: a) a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait); b) a 9. § (1) bekezdés k) pontja alkalmazásával megkötött szerződéseket; c) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos 79. § (2) bekezdése szerinti adatokat; d) a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárás vonatkozásában da) a kérelem e törvényben meghatározott adatait [137. § (9) bekezdés], db) a Közbeszerzési Döntőbizottság szerződés megkötését engedélyező végzését [144. § (4) bekezdés]; e) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket; f) a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre, a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volta, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét; g) a külön jogszabályban meghatározott éves statisztikai összegzést. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatok közérdekből nyilvános adatok, azok nyilvánosságra hozatala üzleti titokra hivatkozással nem tagadható meg. (3) Az (1) bekezdés a) pont szerinti közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie. (4) Az (1) bekezdés c)-d) és f)-g) pont szerinti adatoknak, információknak, dokumentumoknak a honlapon a 34. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig kell elérhetőnek lenniük. (5) Az (1) bekezdés b) és e) pont szerinti szerződéseknek a honlapon a teljesítéstől számított öt évig folyamatosan elérhetőnek kell lennie. (6) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti tájékoztatást a szerződés mindkét fél általi teljesítésétől számított tizenöt munkanapon belül kell közzétenni, az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a közzétett adatokat aktualizálni. A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [30. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak - bírósági felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat - jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig kell megőrizni. (34. §.(2) Az adatok, információk, hirdetmények honlapon való, és helyben szokásos módon való közzététele Mórahalom Városi Önkormányzat informatikusának feladatkörébe tartozik. 7. Az értékhatár megállapítására vonatkozó előírások Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre a Kbt. Második Részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a Harmadik Részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha a törvény másként rendelkezik.
A Szabályzat hatálybalépésekor érvényes értékhatárokat a Szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza.
A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált -általános forgalmi adó nélkül számított, a 12-18. §-okban foglaltakra tekintettel megállapított -
legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét. (2) A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők, vagy az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is, amennyiben az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére. (3) Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával megválasztani.(11.§.) Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel, valamint az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét. (Kbt. 18.§.(2) bek.) (3) A fentiektől eltérően mindig a Kbt. Harmadik Része szerinti eljárás alkalmazható olyan szerződés megkötésére, amelynek becsült értéke - a 18.§. (2) bekezdés alkalmazása nélkül szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében 21 824 000 forintnál, az építési beruházások esetében pedig 272 800 000 forintnál kevesebb, feltéve, hogy ezen egybe nem számított rész értéke nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit a 18.§. (2) bekezdés alkalmazása esetén állapított volna meg az ajánlatkérő a beszerzés becsült értékeként. (4) Amennyiben a beszerzés becsült értéke a 18.§. (2) bekezdés szerint az uniós értékhatárt elérné, a (3) bekezdés alapján nem alkalmazhatóak azok a rendelkezések, amelyeket e törvény Harmadik Része a törvény alkalmazása alól kivételként határoz meg [120. §]. (5) Amennyiben az ajánlatkérő egy közbeszerzési eljáráson belül teszi lehetővé a részekre történő ajánlattételt, minden rész értékét egybe kell számítani a közbeszerzés becsült értékének meghatározásakor.(18§.) 8. A közbeszerzési eljárás lehetséges fajtái (Kbt. 82.§.(1)-(4) bek.) (1) A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. Tárgyalásos eljárást és versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi. A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével induló vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lehet. (2) Az ajánlatkérők keretmegállapodásos eljárást is alkalmazhatnak. (3) Az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert hozhat létre és működtethet, amelynek célja, hogy meghatározott közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó eljárásokban a részvételre jogosultakat előre kiválassza. A dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg. (4) A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra. 83.§. (1) A nyílt eljárás olyan, egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet. (2) A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul. (7)A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez (ajánlatkérő kötöttsége), az ajánlattevő pedig az ajánlatához (ajánlati kötöttség) az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől számított harminc - építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvan - napnál hosszabb időtartamban.
84.§.(1) A meghívásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt. Az eljárás második, ajánlattételi szakaszában csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot. A meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni. (2) A meghívásos eljárás részvételi felhívással indul. 89. § (1) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt, míg az eljárás második, ajánlattételi szakaszában az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. (2) Az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat a) ha a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd a 76. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásban, a dokumentációban vagy az ismertetőben foglalt feltételek időközben lényegesen nem változtak meg; b) kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás vagy a szolgáltatás objektív természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását; c) építési beruházás esetében, ha az kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból szükséges; ez az eset azonban nem alkalmazható, ha megalapozza a piacképességet, vagy a kutatásfejlesztés költségeit fedezi; d) szolgáltatás megrendelése esetében, ha a szolgáltatás objektív természete miatt a szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását, így különösen a szellemi szolgáltatások és a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatások esetében. 19
94. § (1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott és alkalmasnak minősített ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat a Kbt. 94.§. (2-5) bekezdése szerinti esetben. 101.§. (1) A versenypárbeszéd olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa – e törvényben előírtak szerint - kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, a szerződés típusának és feltételeinek pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér. (2) A versenypárbeszéd három szakaszra tagolódik: a) a részvételi szakasz, b) a párbeszéd, c) az ajánlattételi szakasz. 102. §.(1) Az ajánlatkérő versenypárbeszédet akkor alkalmazhat, ha a) a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírás meghatározására nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes, vagy b) a szerződés típusának vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeinek meghatározására nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes. (2) Az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti körülmény fennállása nem eredhet az ajánlatkérő mulasztásából.
103. §. (1) A versenypárbeszéd részvételi felhívással indul. A 90. § (1)-(5) bekezdését a versenypárbeszédre is alkalmazni kell azzal, hogy tárgyalás helyett az eljárás párbeszéd szakaszában lebonyolított párbeszédet kell érteni. 108. §. (1) Az ajánlatkérő közbeszerzését keretmegállapodás útján is megvalósíthatja. (2) Ennek során a) nyílt, meghívásos, vagy - amennyiben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételei fennállnak - tárgyalásos eljárás lefolytatásával keretmegállapodást köt a 109. §-ban foglaltak figyelembevételével; b) a keretmegállapodás alapján a beszerzést a 110. §-ban foglaltak szerint valósítja meg. 109. §. (1) Keretmegállapodás négy formában köthető: a) egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét kötelező erővel tartalmazza; b) egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely nem tartalmazza az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza; c) több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét kötelező erővel tartalmazza; d) több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely nem tartalmazza az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza. (2) Az eljárást megindító felhívásban ajánlatkérő megjelöli, hogy az (1) bekezdésben foglaltak közül melyik típusú keretmegállapodás megkötésére irányul az eljárás. 9. A tervpályázati eljárás 19. §. (6) A tervpályázati eljárásra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály- 305/2011. (XII. 23.) Korm. Rendelet- határozza meg. Külön jogszabály meghatározhatja a tervpályázati eljárás lefolytatásának kötelező eseteit. A tervpályázati eljárásra, annak lefolytatására a Kbt., a tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 305/2011. (XII. 23.) Kormányrendelet, valamint jelen Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. A tervpályázat célja az építészeti tervjavaslatok, valamint egyéb jogszabályban meghatározott tervjavaslatok összevetése és rangsorolása útján az adott tervezési feladat megoldására alkalmas tervező kiválasztása, valamint a tervezői megbízás szakmai feltételeinek előzetes tisztázása. A tervpályázat célja lehet terület- és településrendezési feladatok, kert- és tájépítészeti, belsőépítészeti feladatok szakmai előkészítése is. A tervpályázati eljárást a tervpályázat tárgya szerinti építésügyi vagy egyéb hatósági engedélyezési eljárásokat megelőzően kell lefolytatni, és az nem irányulhat magának az engedélyezési tervdokumentációnak az elkészítésére, az ajánlatkérő csak vázlattervet kérhet.
(4) Tervpályázati eljárást kötelező lefolytatni – ha e rendelet vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik – építmény építészeti-műszaki tervezésének versenyeztetésére, amennyiben az ajánlatkérő olyan – a Kbt. hatálya alá tartozó – tervszolgáltatást kíván megrendelni, amelynek a
Kbt. szerint számított teljes becsült értéke eléri vagy meghaladja a szolgáltatás megrendelésére irányadó uniós értékhatárt. A kötelezően lefolytatandó tervpályázat nem lehet a 2. § (2) bekezdésében meghatározott ötletpályázat. A tervezői szolgáltatás megrendelésére a tervpályázatot követően, a 19. §-ban foglaltak szerinti közbeszerzési eljárással kerülhet sor. 10. Értelmező előírások A Szabályzatban és a közbeszerzési eljárásokban alkalmazott valamennyi fogalmat a Kbt. előírásai, definíciói szerint kell alkalmazni. Rendkívüli esetben, ha a Kbt. a közbeszerzési eljárásban alkalmazott fogalmakról nem tartalmaz definíciót, úgy az ajánlati felhívásban, vagy a dokumentációban kell gondoskodni a fogalmak pontos, egyértelmű meghatározásáról. 11. Irányadó szabályok A beszerzések előkészítésére, végrehajtására vonatkozó kötelezően betartandó szabályok: - A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény és a törvény végrehajtási rendeletei - Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének hatályos rendelete az önkormányzat költségvetéséről, - Mórahalom Városi Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzata és adott éves közbeszerzési terve. 12. A határidők számítása (Kbt. 37. §. (1)-(4)bek.) (1) Az e törvényben meghatározott határidők tekintetében a napokban, hónapokban vagy években megállapított határidőbe vagy időtartamba (a továbbiakban együtt: határidő) a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik. (2) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapot követő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. (3) Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le. (4) A hirdetményben (felhívásban) megjelölt határidő a hirdetmény (felhívás) feladását, illetve a felhívás közvetlen megküldését követő napon kezdődik. 13. Az éves statisztikai összegezés (92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet 36. § (1)) Az ajánlatkérő az éves beszerzéseiről e rendeletben meghatározott minta szerint éves statisztikai összegezést köteles készíteni, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell megküldenie a Hatóságnak. Az éves statisztikai összegzés elkészítése a közbeszerzések koordinálásával megbízott személy feladatkörébe tartozik. 14. A közbeszerzési eljárások dokumentálása Kbt. 34. §. (1) Az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását - annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően - írásban, vagy az eljárási cselekmények
elektronikus gyakorlása esetén külön, e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerint elektronikusan köteles dokumentálni. (2) A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [30. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak - bírósági felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat - jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig kell megőrizni. (3) Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság vagy jogszabályban feljogosított más szervek kérésére a közbeszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni vagy részükre elektronikus úton hozzáférést biztosítani. Az Önkormányzat az iratkezelési szabályzatának előírásai szerint gondoskodik a közbeszerzésekkel kapcsolatos iratok kezeléséről és megőrzéséről. A közbeszerzési eljárások dokumentálása a közbeszerzések koordinálásával megbízott személy feladatkörébe tartozik.
II. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK, LEFOLYTATÁSÁNAK, BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK FELELŐSSÉGI RENDJE Az alábbi eljárási rend a nyílt eljárás részletszabályait rögzíti. 1. A közbeszerzést megelőző előkészítő munkák Tervezhető fejlesztési igény esetén – előzetes költségbecslés alapján – a beruházás előirányzatát az éves költségvetésben meg kell tervezni. Az előirányzaton - a nem kizárólagosan önkormányzati forrásból megvalósuló beruházások esetén - adott évi kiadásként be kell tervezni az adott évre jutó beruházási költség önerejét. 2. A beszerzések tervezése, a „Közbeszerzési terv” elkészítése és jóváhagyása Az Önkormányzat a költségvetési rendelet alapján a költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) készít az adott évre tervezett közbeszerzésekről. Indokolt esetben a közbeszerzési terv elkészítése előtt is lehet indítani közbeszerzési eljárást, amelyet a tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell. A Közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait) az Önkormányzat honlapján (www.morahalom.hu) – a terv módosítása esetén a módosítás elkészítésétől számított öt munkanapon belül – közzé kell tenni, valamint a helyben szokásos módon is közzé kell tenni. A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig elérhetőnek kell lennie. Az Önkormányzat közbeszerzési tervét a közbeszerzések koordinálásával megbízott személy készíti el, majd a Képviselő-testület hagyja jóvá. A tervnek a honlapon történő, és helyben szokásos módon való közzététele az informatikus feladata. A közbeszerzési tervet legalább öt évig meg kell őrizni. A közbeszerzési terv nyilvános. A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Az Önkormányzat (ajánlatkérő) a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárást is lefolytathatja, ha az általa előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is. Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság vagy a jogszabályban az ajánlatkérő ellenőrzésére feljogosított szervek kérésére a közbeszerzési tervét megküldeni.
3. A közbeszerzési eljárások előkészítése, külső szakértő, lebonyolító bevonása A közbeszerzési eljárás megindításáról, az eljárás lebonyolítására szakértő személy, szervezet bevonásáról, kiválasztásáról a Mórahalom Városi Önkormányzat polgármestere dönt. Az Éves Közbeszerzési Terv végrehajtásáról szóló beszámolóban ad számot e körben hozott döntéseiről. Külső szakértő, illetve szakértő cég bevonása esetén a megbízást írásba kell foglalni, melyben rögzíteni kell a szakértő közreműködésének kereteit, mértékét, felelősségét.
3.1. A bíráló bizottság tagjai A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek megfelelő - a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi - szakértelemmel kell rendelkezniük A Bíráló Bizottság látja el a Szabályzat I.3 pontjában meghatározott feladatokat az ajánlatkérő közbeszerzései vonatkozásában. A Bíráló Bizottság három állandó és további két esetileg delegált tagból áll az alábbiak szerint: A Bíráló Bizottság állandó tagjai: - Mórahalom Városi Önkormányzat Alpolgármestere: A Bíráló Bizottság elnöke, tanácskozási joggal. - Mórahalom Városi Önkormányzat Költségvetési és Adóosztályának vezetője: szavazati joggal. - A közbeszerzések koordinálásával megbízott személy: a Bíráló Bizottság titkára tanácskozási joggal. A Bíráló Bizottság további tagjai: - Mórahalom Városi Önkormányzat Polgármestere által delegált, közbeszerzés tárgyának megfelelő szakértelemmel rendelkező legalább két fő, szavazati joggal. A Bíráló Bizottság határozatképes, ha legalább három szavazati joggal rendelkező tagja jelen van, a döntéseit egyszerű többséggel hozza. A bizottság tagjainak meg kell felelniük a Kbt. 24. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi szabályoknak. Az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó közbeszerzés esetén az ajánlatkérő hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni az eljárásba. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó bíráló bizottság munkájában részt vesz. 3.2. Az ajánlati/részvételi felhívás elkészítése A Bíráló Bizottság, vagy az eljárás lefolytatásával megbízott szakértő, lebonyolító - a Bíráló Bizottsággal együttműködve- a beszerzés szakmai igényei alapján gondoskodik az ajánlati felhívás, valamint az elbírálási szempontok összeállításáról, az ajánlati dokumentáció elkészítéséről. A Bíráló Bizottság titkára (közbeszerzések koordinálásával megbízott személy, vagy a szakértő / lebonyolító gondoskodik az ajánlati felhívás Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételéről, illetve a közzététel díjának átutalásáról.
4. A közbeszerzési eljárás megindítása A közbeszerzési eljárás ajánlati/részvételi felhívás közzétételével indul, a felhívást az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni. A hirdetményt elektronikus úton kell megküldeni, a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet szerint, a közzétételi díjakat e rendelet 14. §-a szabályozza. A közbeszerzési eljárást megindító, illetve a Kbt. 30. § (1) bekezdés d) pontja szerinti, a közbeszerzési eljárást meghirdető felhívást tartalmazó hirdetmény ellenőrzése kötelező, kivéve, ha az ajánlatkérő az eljárást megindító, illetve meghirdető hirdetmény közzététele iránti kérelméhez csatolja a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendelet alapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiállított közbeszerzési minőségellenőrzési tanúsítványt. Az Önkormányzat az ajánlati felhívást – a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén – akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha az Önkormányzat támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani. Az ajánlati felhívásban (az egyéb információk körében) fel kell hívni a gazdasági szereplők figyelmét erre a körülményre, valamint a Kbt. 40§.(4) bekezdésben foglaltakra. 5. Az ajánlatok rendelkezésre bocsátása Az ajánlati dokumentációt a Bíráló Bizottság, vagy a megbízott szakértő/lebonyolító bocsátja az ajánlattevők rendelkezésére. Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig magyar nyelven – ha az eljárás nyelve nem magyar, akkor magyar nyelven is - rendelkezésre álljon. 6. Az ajánlatok benyújtása Az ajánlatokat, részvételi jelentkezéseket írásban és zártan, az ajánlati/részvételi felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi, részvételi határidő lejártáig. A zárt borítékban beérkezett ajánlatokat, részvételi jelentkezéseket tilos felbontani a Bíráló Bizottság bontási ülése előtt. Az ajánlatok, részvételi jelentkezések személyesen történő benyújtása esetén a Bíráló Bizottság kijelölt tagja (titkár) átvételi elismervényt állít ki, mely tartalmazza az átadó, átvevő nevét, az ajánlat, részvételi jelentkezés átadás átvételének időpontját (év, hó, nap, óra, perc). A bármely módon érkezett ajánlatokat, részvételi jelentkezéseket az ajánlattételi, részvételi határidő lejártáig a megadott hivatali helyiségben, zárható helyen őrzi a Bíráló Bizottság kijelölt tagja. 7. Az ajánlatok felbontása Kbt. 62. §. (1) Az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat vagy részvételi jelentkezés felbontásra nem kerül.
(2) Az ajánlatok felbontásánál csak az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá - a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében - a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, valamint személyek lehetnek jelen. (3) Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek. (4) Az ajánlatkérő az ajánlatok - tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok – bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismerteti a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét. (5) A részvételi jelentkezések felbontásakor ismertetni kell a részvételre jelentkezők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét). (6) Ha az ajánlatok bontásán egy - ott jelen lévő, (2) bekezdés szerinti - személy kéri, az ajánlat ismertetését követően azonnal lehetővé kell tenni, hogy betekinthessen a 60. § (6) bekezdése szerinti felolvasólapba. (7) A nem elektronikusan beadott ajánlatok és részvételi jelentkezések felbontásáról és a felolvasott adatok ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek.
8. Az ajánlatok elbírálása A Bíráló Bizottság tagjai, illetve az eljárás lefolytatásával megbízott szakértő a beérkezett ajánlatokról az ajánlati felhívásban meghatározott szempontrendszer szerint írásos szakvéleményt készítenek, amely különösen az alábbiakat tartalmazza: Kbt. 63. §. (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati (ajánlattételi) vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi és ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (2) Az egy szakaszból álló eljárásokban az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és hogy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. (4) Az érvényes ajánlatokat az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont [71. §] alapján, valamint a 71-73. §-okban foglaltakra tekintettel kell értékelni. Az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni, az elbírálást olyan időtartam alatt kell elvégeznie, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön. Amennyiben az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást, vagy valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetve kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, a Bíráló Bizottság 69. § (1) bekezdése szerint az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében, amely a 71. § szerint önállóan értékelésre kerül.
(2) Az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérő korábbi tapasztalataira, a közbeszerzést megelőzően végzett piacfelmérés eredményére vagy a közbeszerzést megelőzően a szükséges anyagi fedezet meghatározásához felhasznált egyéb adatokra kell figyelemmel lenni. Köteles az ajánlatkérő az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt – az (1) bekezdés szerinti - ellenszolgáltatás több mint húsz százalékkal eltér az ajánlatkérő rendelkezésére álló - az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülő valamely eleme esetén az adott elemre eső - anyagi fedezet összegétől. 70. §. (1) Ha az ajánlatnak az értékelési részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetve kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. A bíráló bizottság határozatában megállapítja, hogy - az ajánlati felhívásban megfogalmazott értékelési szempontokat figyelembe véve - melyik ajánlat a legkedvezőbb, illetve ha az ajánlati/részvételi felhívás előírja, sorrendet állapít meg az értékelt ajánlatok között. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az eljárást megindító felhívásban több szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi felhívásban - és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint a 71. § (2) bekezdésében meghatározott értékelési szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. 9. Döntés az eljárás eredményéről A Bíráló Bizottság elnöke terjeszti elő a Bíráló Bizottság döntési javaslatát a döntéshozónak. Mórahalom Városi Önkormányzat Polgármestere a Bíráló Bizottság szakvéleményét figyelembe véve dönt az eljárás eredményéről. 10. Tájékoztatás az ajánlatkérő döntéseiről 77. § (1) Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni az eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének a 74. § szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül. (2) Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minták szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról, illetve a részvételi jelentkezésekről. Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az írásbeli összegezésnek minden ajánlattevő, a részvételi szakasz lezárása esetén részvételre jelentkező részére egyidejűleg, telefaxon vagy elektronikus úton történő megküldésével teljesíti. (5) Az ajánlatok elbírálásáról készített összegezést az Európai Bizottság, valamint a Közbeszerzési Hatóság, a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében a külön jogszabályban
meghatározott szervek képviselői kérésére meg kell küldeni. Az Európai Bizottság részére az összegezést a Közbeszerzési Hatóságon keresztül kell megküldeni. (6) A részvételi jelentkezésekről készített összegezést a részvételre jelentkezőknek történő megküldéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Hatóság részére minden esetben, a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselőinek kérésre meg kell küldeni. 30.§. 2) Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót [(1) bekezdés e) pont] az ajánlatkérő legkésőbb a szerződéskötést, vagy ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a szerződés megkötésének megtagadásáról [124. § (9) bekezdés] szóló ajánlatkérői döntést követő tíz munkanapon belül kell megküldeni. A közbeszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével zárul le. Az összegezés, az eljárás eredményéről szóló tájékoztató elkészítéséért, valamint az ajánlattevők és a jogszabályban előírt szervezetek részére történő megküldéséért a külső megbízott lebonyolító felelős, ha nincs megbízva ilyen személy, vagy szervezet, akkor a Bíráló Bizottság titkára (közbeszerzések koordinálásával megbízott személy) a felelős. 11. Szerződéskötés 124. § (1) Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) - közös ajánlattétel esetén a nyertes szervezetekkel (személyekkel) - kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően. (2) A szerződésnek tartalmaznia kell - az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra tekintettel - a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek. (3) Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni. (4) Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy - a nyertes visszalépése esetén - az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel), ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte. (6) Az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben e törvény másként nem rendelkezik nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldését követő tizedik napnál korábbi időpontban. (7) Amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a szerződést - a (3) bekezdés szerinti esetben a jogorvoslati eljárással érintett részre vonatkozó szerződést - az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [144. § (4) bekezdés]. Amennyiben időközben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége lejárt, az ajánlatkérő akkor köthet vele szerződést, ha a nyertes ajánlattevő nyilatkozik, hogy ajánlatát fenntartja. (8) A (6) bekezdéstől eltérően az ott rögzített tíz napos időtartam letelte előtt is megköthető a szerződés a) ha a nyílt eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be; b) ha a meghívásos, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd során csak egy ajánlatot nyújtottak be, és amennyiben az eljárásban volt érvénytelen részvételi jelentkezés vagy sor került kizárásra az erre vonatkozó döntés ellen a jogorvoslat kezdeményezésének határideje az érintettek számára lejárt, vagy a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszerűnek ítélte;
c) ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a 94. § (2) bekezdés d) pontja alapján indították; d) a keretmegállapodás alapján történő közbeszerzés esetében, kivéve, ha a közbeszerzés a verseny újranyitásával valósul meg [110. § (4) bekezdés b) pont]. (9) Az ajánlatkérő a nyertes szervezettel (személlyel) szemben csak abban az esetben mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes. A szerződés tartalmára a Kbt. 125-126. §, a szerződés érvénytelenségére a Kbt. 127. §, a szerződés teljesítésére a Kbt. 128-131. §, a szerződés módosítása a Kbt. 132. §. alkalmazandó.
III. A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS FELADAT ÉS HATÁSKÖRÖK, FELELŐSSÉGI REND 1. A Képviselő-testület Mórahalom Városi Önkormányzat képviselő-testülete határozatában jóváhagyja: (a) Mórahalom Városi Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatát és adott esetben annak módosításait, (b) Mórahalom Városi Önkormányzat éves Közbeszerzési Tervét, annak módosításait (c) Mórahalom Városi Önkormányzat éves Közbeszerzési Terv végrehajtásáról szóló beszámolót. 2. A Polgármester
(a) (b)
(c) (d) (e)
Gyakorolja az Ajánlatkérő jogait, kötelezettségeit. A közbeszerzési eljárás során dönt: - a közbeszerzési eljárás megindításáról, - szakértő/lebonyolító megbízásáról, - a Bíráló Bizottság szakvéleményének figyelembe vételével a közbeszerzési eljárás eredményéről. A közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött szerződést aláírja a jegyző ellenjegyzése mellett. Jóváhagyja Mórahalom Városi Önkormányzat Éves Statisztikai Összegezését. Az Éves Közbeszerzési Terv végrehajtásáról beszámolóban ad számot.
3. A Jegyző
(a) (b) (c) (d) (e)
Összehangolja a közbeszerzések során a Polgármesteri Hivatal szakembereinek munkáját. Biztosítja a közbeszerzési eljárások lefolytatásához szükséges technikai, infrastrukturális feltételek megvalósulását. Ellenőrzi a közbeszerzési eljárás során a dokumentálás, iratkezelés szabályszerű végrehajtását. Ellenőrzi az egyes közbeszerzési eljárási cselekmények szakszerű, határidőben történő végrehajtását. Gondoskodik a közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött szerződés ellenjegyzéséről.
4. A Bíráló Bizottság
Előkészíti – szükség szerint külső megbízott szakértő, illetve szervezet bevonásával – a közbeszerzési eljárásokat: (a)
tagjai részt vesznek az ajánlati/részvételi felhívás és dokumentáció előkészítésében, részt vesznek az eljárási cselekményeken (ajánlatok bontása, bíráló bizottsági ülésen ajánlatok értékelése, stb.),
(b) (c) (d) (e) (f) (g) (h) (i) (j)
dönt az ajánlattevők esetleges kizárásáráról, az ajánlatok érvénytelenné nyilvánításáról, értékeli az ajánlatokat és határozatba foglalja az eljárás eredményének meghatározására vonatkozó javaslatát. részletesen megfogalmazza a beszerzési tárgy jellemzőit (pénzügyi, műszaki, piaci paraméterek alapján), összeállítja a lehetséges ajánlattevők alkalmassági / alkalmatlansági ismérveit, javaslatot tesz az egyes közbeszerzési eljárások megkezdésére, az eljárás fajtájának meghatározására, aláírásra előkészíti a bíráló bizottság tagjainak összeférhetetlenségre és titoktartásra vonatkozó nyilatkozatait, amennyiben külső, lebonyolító szervezet igénybevételére nem kerül sor, előkészíti, illetve véleményezi az ajánlati/részvételi felhívást és dokumentációt, A Bíráló Bizottság titkára előkészíti és segíti a bíráló bizottság munkáját, vezeti az ülések jegyzőkönyvét, az ajánlattevők, részvételre jelentkezők részére kötelezően megküldendő jegyzőkönyveket, összegzéseket, értesítéseket, tájékoztatásokat elkészíti, megküldi a Kbt.-ben foglalt határidők betartása mellett, kapcsolatot tart az ajánlattevőkkel, átveszi a beérkezett ajánlatokat, részvételi jelentkezéseket. Gondoskodik az ajánlati/részvételi felhívások, tájékoztatók Közbeszerzési Értesítőben, és az Európai Unió hivatalos lapjában történő közzétételéről.
5. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó A közbeszerzési eljárással kapcsolatban a felhívás és a dokumentáció előkészítésébe, illetőleg – választása szerint – a közbeszerzési eljárás további lefolytatásába az ajánlatkérő a Közbeszerzési Hatóság által vezetett névjegyzékben szereplő, hivatalos közbeszerzési tanácsadót jogosult bevonni, figyelembe véve egyben a 24. §. szerinti követelményeket. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó köteles a közbeszerzési szakértelmet biztosítani. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó, köteles a hivatalos közbeszerzési tanácsadás körébe eső feladatok teljesítésében személyesen részt venni. A hivatalos közbeszerzési tanácsadót tevékenységéért ellenszolgáltatás illeti meg.
7. Megfelelő szakértelemmel rendelkező külső szakértő, lebonyolító bevonása Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása során köteles biztosítani a megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek bevonását. Ha a Polgármesteri Hivatalban nem áll(nak) rendelkezésre a beszerzés tárgya szerint megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek, úgy a Polgármester döntése alapján külső szakértő bevonására kerülhet sor.
IV. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSBAN AZ AJÁNLATKÉRŐ NEVÉBEN ELJÁRÓ ÉS AZ ELJÁRÁSBA BEVONT SZEMÉLYEKRE, SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK Kbt. 22.§. (3 ) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő - a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi - szakértelemmel kell rendelkezniük. (4) Az ajánlatkérő a (3) bekezdésben meghatározott szakértelemmel rendelkező, legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni az ajánlatoknak a - szükség esetén a hiánypótlást, felvilágosítás vagy indokolás [67-70. §] megadását követő - 63. § (3)-(4) bekezdése szerinti elbírálására. A bírálóbizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai. (1. számú melléklet) (5) Az ajánlatkérő nevében az eljárást lezáró döntést meghozó személy nem lehet a bírálóbizottság tagja. Testületi döntéshozatal esetén a döntéshozó kizárólag tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a bírálóbizottságba. Testületi döntéshozatal esetében név szerinti szavazást kell alkalmazni. Összeférhetetlenség Kbt. 24. § (1) Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását. (2) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes. (3) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha e bekezdés alapján - különösen az általa megszerzett többletinformációkra tekintettel – a közbeszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne. (4) Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség. (5) A (3) bekezdés alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az olyan személy (szervezet) részvétele az eljárásban, akitől, illetőleg amelytől az ajánlatkérő a) az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy b) a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott feltéve, hogy az a) vagy a b) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő (részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt.
Az eljárásban résztvevőknek írásban titoktartási nyilatkozatot kell tenniük, hogy a közbeszerzési eljárással összefüggésben tudomásukra jutott információt, üzleti titkot bizalmasan kezelik, azt harmadik személynek nem adják ki. Az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot a 2. számú melléklet tartalmazza.
V. NEMZETI ELJÁRÁSREND SZERINTI BESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK E rész szerint kell eljárni az ajánlatkérőknek az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések megvalósításakor, valamint szolgáltatási koncesszió beszerzése esetében. E rész szerinti eljárás alkalmazható továbbá olyan esetben, amelyre e törvény III. Fejezete azt lehetővé teszi [18. § (3) bekezdés; 19. § (2) bekezdés]. Az alkalmazandó eljárási szabályok 121. § (1) Az ajánlatkérő az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor a) a 123. §ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, vagy b) a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el - a 122. §-ban foglalt eltérésekkel. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben - a 20. §-ban foglalt szempontok megfelelő alkalmazásával - közszolgáltatói szerződés [114. § (2) bekezdése] megkötésére a törvény Második Részét a XIV. Fejezet szerinti különös szabályoknak is megfelelően kell alkalmazni.
Kbt. 122. § (8) A (7) bekezdés a) pontja szerinti esetben a 100. § (1) bekezdés nem alkalmazandó. Az ajánlatkérő a (7) bekezdés a) és c) pontjai szerinti esetben is köteles biztosítani a versenyt és legalább három – a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes – gazdasági szereplőt ajánlattételre felhívni. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőleg különösen a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (4) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés ennek megítélésekor nem alkalmazandó. 122/A. § (1) Ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötven millió forintot és az eljárásban tárgyalás tartása nem szükséges, az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárást is lefolytathat, amelyben a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályait alkalmazza az e §-ban foglalt különbségekkel. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás közzététele helyett legalább három – a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes – gazdasági szereplőnek köteles egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőleg különösen a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. (3) Az ajánlattételi határidő minimális időtartama az ajánlattételi felhívás megküldésétől számított tizenöt nap. Az ajánlattételi határidő, az ajánlattételi felhívás vagy dokumentáció módosításáról, valamint az ajánlattételi felhívás visszavonásáról nem kell hirdetményt közzétenni, hanem az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt közvetlenül, egyidejűleg írásban kell tájékoztatni azokat a gazdasági szereplőket, akinek az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást megküldte. (4) Az eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel, akinek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást.” A Kbt. 122.§. (7) bekezdés feltételeinek fennállása esetén a Polgármester meghatározza a meghívandó ajánlattevők körét, személyét.
Az ajánlattételre felkért ajánlattevők személyét különösen az alábbiak szerint kell figyelembe venni: a) az utóbbi három évben a településen lefolytatott közbeszerzési eljárásban 1. osztályú teljesítést végzett, kiváló referenciákkal rendelkezik b) az ajánlattételi felhívást megelőző hat hónapban az ajánlatkérő felé írásban szándéknyilatkozatot tett az adott közbeszerzés tárgyát illetően c) az adott évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő megjelenését követően az ajánlatkérő felé szándéknyilatkozatot tett az adott közbeszerzés tárgyát illetően
VI. A KÖZBESZERZÉSI ÉRTÉKHATÁROKAT EL NEM ÉRŐ BESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
1. E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a hatályos Közbeszerzési törvény szerinti nemzeti értékhatárokat el nem érő, de nettó 3.000.000,- Ft feletti értékű beszerzések vonatkozásában. 2. Az 1. pontban hivatkozott beszerzések esetén a Polgármester az egybeszámítási szabályok figyelembe vételével hoz döntést arról, hogy a beszerzésekre vonatkozóan közbeszerzési eljárást folytat le, vagy – legalább három ajánlat bekérésével – árajánlatkérést végez. Amennyiben közbeszerzési eljárást folytat le az Önkormányzat, akkor a jelen szabályzat rendelkezéseit kell figyelembe venni. 4. Az árajánlatkérés előkészítését és lebonyolítását, a Kabinetvezető által megbízott szerv, vagy személy végzi.
Mórahalom Városi Önkormányzat, mint Ajánlatkérő a beszerzései lebonyolítása során minél több (de legalább egy, egyértelműen azonosítható) környezetvédelmi, környezettudatossági szempontot alkalmazhat, az alábbi célok érdekében: 1. természeti erőforrások megőrzése, beleértve anyagtakarékosság, energiatakarékosság, és megújuló erőforrások használata azok megújulási kapacitásán belül 2. természetes térszerkezet megőrzése 3. károsodások elkerülése Mórahalom Városi Önkormányzat az alábbi szempontokat a beszerzés tárgyától függően alkalmazhatja és a környezetvédelmi szempontokat az ajánlatok kiválasztásakor, értékelési folyamatában mérlegeli. A beszerzési folyamat lebonyolításakor alkalmazható környezetvédelmi szempontok Árubeszerzés esetén: •
Az emberi egészségre ártalmas anyagok elkerülése, illetve gondos felhasználása o Kémiai kóroki tényezők: veszélyes anyag lehet többek között robbanó, robbanó keveréket alkotó- gyúlékony, éghető, mérgező, maró (sav vagy lúg), fertőző, egyéb egészségre káros anyag (pl. sugárzó). o Előnyben részesülnek azok a beszállítók, akik a szállított áruk mellékleteként a szükséges biztonsági adatlapot, megfelelőségi tanúsítványt, szállítói megfelelőségi nyilatkozatot csatolják.
•
Újrahasznosított papír használata
•
o Szerződéskötés, adminisztráció során előnyben részesülnek azok a beszállítók, akik újrahasznosított papíron adják ajánlataikat, illetve előnyben részesítik az elektronikus levelezési rendszert a mindennapi kapcsolattartásban, kommunikációban. Alacsonyabb üzemanyag felhasználású beszállító (pl. helyi szolgáltató, vállalkozó) o Előnyben részesülnek azok a vállalkozások, akik a Mórahalmi, Szegedi, Kisteleki, Makói statisztikai kistérségben székhellyel, fiókteleppel, telephellyel rendelkeznek. Cél az alacsony üzemanyag felhasználás segítségével, a logisztikai szolgáltatások összehangolásával a környezet fokozott védelme, a város közlekedési leterheltségének csökkentése.
Szolgáltatás megrendelése esetén:
•
•
•
Rendezvényszervezésnél környezettudatos szempontokat érvényesít o Előnyben részesülnek azok a vállalkozók, akik az alábbi elvárások legalább egyikét beépíti szolgáltatásaikba helyi termékeket/beszállítókat előnyben részesíti, hulladék minimalizálására törekszik akadálymentes rendezvényhelyszínt vesz igénybe helyszínválasztáskor környezetbarát közlekedési szempontokat érvényesít helyben megrendezésre törekszik Újrahasznosított papír használata o Szerződéskötés, adminisztráció során előnyben részesülnek azok a beszállítók, akik újrahasznosított papíron adják ajánlataikat, illetve előnyben részesítik az elektronikus levelezési rendszert a mindennapi kapcsolattartásban, kommunikációban. Alacsonyabb üzemanyag felhasználású beszállító (pl. helyi szolgáltató, vállalkozó) o Előnyben részesülnek azok a vállalkozások, akik a Mórahalmi, Szegedi, Kisteleki, Makói statisztikai kistérségben székhellyel, fiókteleppel, telephellyel rendelkeznek. Cél az alacsony üzemanyag felhasználás segítségével, a logisztikai szolgáltatások összehangolásával a környezet fokozott védelme, a város közlekedési leterheltségének csökkentése
Építési beruházás esetén: •
A bontási hulladék minél nagyobb arányú felhasználása o Az építkezések természetes - nem megújuló - erőforrásokat használnak fel: területeket, nyersanyagokat. Az építkezésekkel egyidejűleg hulladékok keletkeznek, amelyek elhelyezése növekvő gond, részben mert a lerakáshoz szükséges hely végeredményben nem megújuló erőforrás, másrészről pedig a végleges elhelyezést környezetvédelmi és egyéb szempontok is nehezítik. Célunk a hulladékok újrahasznosítása, ami egyidejűleg eredményezi a nyersanyag-megtakarítást és a lerakóhelyigény csökkentését. Egyéb kedvező
hatások is jelentkeznek, így különösen a szállítási igények elmaradása, csökkenése. o Hulladékok keletkezése szempontjából az építési tevékenység együtt jár terep-előkészítési, talajkiemelési munkálatokkal, bontási hulladék keletkezésével; új létesítmény építése után visszamaradó anyag maradvánnyal, közútfelújítás során pedig törmelék keletkezésével. Az építési hulladékok hasznosítása a következő irányokba történhet: terepfeltöltés, földművek létesítése, újrafeldolgozásra alkalmassá tétel. o Az újrahasznosított anyagok körforgása kíméli a meg nem újuló erőforrásainkat, ezáltal csökkentik környezetterhelésünket.
•
o Anyagbeszerzésnél újrahasznosított anyag kerül felhasználásra, de a nyersanyagnak meg kell felelni a nyersanyagokkal szemben támasztott műszaki követelményeknek. Szelektív hulladékgyűjtés a kivitelezés során is o Az építkezés során be kell tartani az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló hatályos rendeletben előírtakat. o Az építési engedélyezési dokumentációban be kell mutatni a szelektív hulladékgyűjtés rendszerét, az erre a célra szolgáló területeket, a szelektíven gyűjtött hulladékok fajtáját és várható mennyiségét.
•
•
• •
Újrahasznosított papír használata o Szerződéskötés, adminisztráció során előnyben részesülnek azok a beszállítók, akik újrahasznosított papíron adják ajánlataikat, illetve előnyben részesítik az elektronikus levelezési rendszert a mindennapi kapcsolattartásban, kommunikációban. Alacsonyabb üzemanyag felhasználású beszállító (pl. helyi szolgáltató, vállalkozó) o Előnyben részesülnek azok a vállalkozások, akik a Mórahalmi, Szegedi, Kisteleki, Makói statisztikai kistérségben székhellyel, fiókteleppel, telephellyel rendelkeznek. Cél az alacsony üzemanyag felhasználás segítségével, a logisztikai szolgáltatások összehangolásával a környezet fokozott védelme, a város közlekedési leterheltségének csökkentése. Építés esetén zöldfelület védelme. Építés esetén vállalja, az építés/létesítés ideiglenes hatásterületének minimalizálását.
VII. KÖRNYZETBARÁT KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ÉRVÉNYESÍTÉSE Az Európai Unió jelenlegi definíciója szerint zöld közbeszerzésnek nevezzük az olyan közbeszerzést, amelynek során a beszerző közintézmények a beszerzési folyamat minden szakaszában figyelembe veszik a környezetvédelem szempontjait, és az életciklusuk során a környezetre a lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások keresésével és előnyben részesítésével ösztönzik a környezetbarát technológiák terjedését és a környezetbarát termékek előállítását. Az a technológia tekinthető környezetbarátnak, amely a környezeti terhelés elkerülését vagy csökkentését szolgálja egy adott termék vagy tevékenység életciklusának bármely szakaszában. A környezetbarát közbeszerzés alkalmasságának szükségessége valamennyi önkormányzati beszerzés esetén megvizsgálandó. Környezetbarát beszerzési elvek alkalmazása a beszerzési eljárás során 1.Előkészítés: A beszerzés lebonyolítása előtt piacelemzést kell elvégezni. Az elemzésnek ki kell térni többek között a következőkre: - piacban lévő potenciál felmérése, - általános megoldások felkutatása, - környezetbarát alternatíváknak keresése, - rendelkezésre álló lehetőségek általános árszínvonalának vizsgálata, - a kezelt hulladék mennyisége, - az anyagok káros hatása, - az újrafelhasználható anyagok mennyisége, - beszerezni kívánt termék tartóssága, - hulladékkeletkezés minimalizálása, - a szennyező anyagok környezetbe jutásának elkerülése, - az üzemanyagköltségek csökkentése, - természetes élőhelyek megbolygatásának minimalizálása. 2. A beszerzés tárgyának meghatározása: Környezetvédelmi megfontolásokból a teljesítményalapú meghatározást kell használni, hiszen ebben az esetben a szerződéskötő hatóságnak nem kell precízen kikötnie valamennyi jellemzőt, amellyel a terméknek/szolgáltatásnak/építési beruházásnak rendelkeznie kell, csak az elérendő hatását. A 2004/17/EK és 2004/18/EK közbeszerzési irányelvek szerint az Önkormányzat jogosult a választásra a műszaki normákon alapuló előírások, illetve a teljesítésalapú követelmények között. A teljesítményalapú megközelítés alkalmazásakor nem szükséges részletesen kifejteni a műszaki előírásokat.
A teljesítésalapú előírások meghatározásakor azonban körültekintőnek kell lenni, világosan kell megfogalmazni az előírásokat ahhoz, hogy megfelelő és indokolható értékelést lehessen készíteni. 3. A környezetgazdálkodási rendszerek alkalmazása a beszerzési döntés meghozatala során: A 2004/17/EK és a 2004/18/EK közbeszerzési irányelvek lehetővé teszik az Önkormányzat számára, hogy indokolt esetben felkérjék az ajánlattevőket, hogy igazolják a szerződés által előírt technikai alkalmasságukat az építési beruházásra, illetve szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződésekkel összefüggő meghatározott környezetvédelmi vezetési intézkedések megtételére. A 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelvek kimondottan elismerik, hogy az EMAS tanúsítványok (amennyiben relevánsak) alkalmasak a cégeknek ezen környezetvédelmi vezetési intézkedések teljesítésére való technikai alkalmasságának bizonyítására. Az önkormányzatnak el kell ismernie azonban a megfelelő tanúsítványokat is, amelyeket olyan szervek állítanak ki, amelyek megfelelnek a közösségi jognak vagy a releváns, a tanúsítással kapcsolatos európai, illetve nemzetközi környezetgazdálkodási normáknak. A különféle kritériumokat, amelyek alapján kiválasztásra kerül a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat, olyan módon kell megfogalmazni, hogy: - kapcsolódjanak a megszerzendő szerződés tárgyához (amint az a technikai előírásokban meghatározott); - tegyék lehetővé az ajánlatok gazdasági és minőségi feltételek alapján egységben történő értékelését annak érdekében, hogy az értékarányosan legkedvezőbb ajánlat legyen meghatározható. 4. A szerződés odaítélése: A szerződés odaítélésénél kell alkalmazni a lehetséges környezetvédelmi elbírálási feltételeket, amennyiben azok a szerződés tárgyához kapcsolódnak, egyértelműen fel vannak tüntetve az ajánlati felhívásban és a pályázati dokumentációban és megfelelnek az EU-jogszabályok alapelveinek. A szerződés odaítélése a „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatnak” elvét kell alkalmazni, amely során legalább két alkritériumot kell figyelembe venni a következők közül: - minőség, - ár, - műszaki megfelelőség, - esztétikai és funkcionális jellemzők, - környezetvédelmi jellemzők, - üzemeltetési költségek, - költséghatékonyság, - ügyfélszolgálat, - technikai segítségnyújtás, - szállítás időpontját és időtartama, - teljesítés ideje. A 2004/17/EK és 2004/18/EK közbeszerzési irányelvek alapján valamennyi odaítélési kritériumnak négy feltételnek kell megfelelnie: 1. Az odaítélési feltételeknek kapcsolódniuk kell a szerződés tárgyához 2. Az odaítélési kritériumoknak speciálisnak és objektíven számszerűsíthetőnek kell lenniük 3. Az elbírálási feltételeknek korábban meghirdetetteknek kell lenniük 4. Az odaítélési feltételek a közösségi jogszabályok tiszteletben tartásával kell készüljenek.
VIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 1. A Szerződés: A közbeszerzési eljárás eredményeként létrejövő szerződés aláírására az ajánlatkérő nevében a Polgármester a Jegyző ellenjegyzése mellett jogosult. A Polgármester döntése alapján megkötött szerződést a felek csak a közbeszerzési törvényben meghatározott feltételek esetén módosíthatják vagy mondhatják fel. A megkötött szerződésekre egyebekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. 2. Jelen szabályzatban rendezett beszerzési eljárások belső ellenőrzésére, esetenként célvizsgálatok lefolytatására a Jegyző jogosult ellenőrző személyt (személyeket) megbízni.
IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Jelen Közbeszerzési Szabályzat 2013. július 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően felmerült közbeszerzések, árajánlatkérések esetében kell alkalmazni. Jelen Közbeszerzési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg az Önkormányzat korábbi, a Képviselő-testület által 65/2009. (III.26.) Kt. számú határozatával elfogadott és többször módosított – Közbeszerzési Szabályzata hatályát veszti.
Kelt: Mórahalom, …………
Nógrádi Zoltán Polgármester
Dr. Varga-Nagy Szilvia Jegyző
Záradék: A képviselő-testület a szabályzatot a ……/20…. (….) Kt. számú határozatával elfogadta.
1. számú melléklet BÍRÁLATI LAP
A beszerzés tárgya:
A bíráló bizottsági tag neve:
A bíráló bizottsági tag döntési javaslata az ajánlatok elbírálásáról készült értékelési táblázat alapján:
Indoklása:
……………………………………………….. A bíráló bizottsági tag aláírása
2. számú melléklet
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ÉSTITOKTARTÁSINYILATKOZAT
Alulírott …………………………………..(név) mint Mórahalom Városi Önkormányzat (székhely: 6782 Mórahalom, Millenniumi sétány 2.) ajánlatkérő által megindított közbeszerzési eljárásba bevont személy kijelentem, hogy velem szemben a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 24.§-ban foglalt kizáró körülmények, összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn. Egyúttal kijelentem, hogy a közbeszerzési eljárás során tudomásomra jutott, a Ptk. 81. § (3) bekezdésében meghatározott, közérdekű, illetve nyilvános adatnak nem minősülő adatot üzleti titokként kezelem, az eljárással kapcsolatban tudomásomra jutott hivatali titkot megőrzöm, azt sem az eljárás befejezése előtt, sem pedig azt követően jogosulatlan személy tudomására nem hozom. Kötelezettséget vállalok arra, hogy a Bírálóbizottság munkáját és a döntéshozó döntésének előkészítését lelkiismeretesen, a szakmai tudásomnak megfelelően segítem. Jelen nyilatkozatot Mórahalom Városi Önkormányzat által …………………………………….. tárgyban lefolytatandó közbeszerzési eljárással kapcsolatban teszem.
Kelt: …………………….
...........................................................………….. aláírás
1. számú függelék
2013. január 1-jétől 2013. december 31-ig irányadó közbeszerzési értékhatárok
I. Az uniós közbeszerzési értékhatárok Árubeszerzés esetén: Építési beruházás esetén: Építési koncesszió esetén:
200 000 euró, 54 560 000 forint. 5 000 000 euró, azaz 1 364 000 000 forint. 5 000 000 euró, azaz 1 364 000 000 forint.
Szolgáltatás megrendelése esetén; illetve ha a tervpályázati eljárás eredményként szolgáltatás megrendelésére kerül sor; továbbá a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege esetén: 200 000 euró, azaz 54 560 000forint; II. Nemzeti értékhatárok A Kbt. III. részének – a Kbt. XIV. fejezetének kivételével történő –alkalmazásában a Költségvetési tv. 70. §-ának értelmében: - árubeszerzés esetében: 8 millió forint; - építési beruházás esetében: 15 millió forint; - építési koncesszió esetében: 100 millió forint; - szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forint; - szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint; A Kbt. 122. § (7) bekezdése értelmében az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást az alábbi esetekben is indíthat, közzététel helyett legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűleg, közvetlenül írásbeli ajánlattételi felhívást küldeni, ha a beszerzés becsült értéke nem éri el - árubeszerzés esetében: 25 millió forintot, - szolgáltatás megrendelése esetében: 25 millió forintot, - építési beruházás esetében: 150 millió forintot.
2. számú függelék
KIVONAT a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényből A közbeszerzés tárgya alá nem tartozó kivételek Uniós értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén a kivételek 9. § (1) E törvényt nem kell alkalmazni: a)5 a törvény Ötödik Részének kivételével a minősített adatot, valamint az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésre (a továbbiakban: minősített beszerzési eljárás) – az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzések esetén abban az esetben, ha az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott –, amely megrendelésre az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály szerint kell eljárni, vagy amely az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály alkalmazása alól is kivételt képez; b)6 a törvény Ötödik Részének kivételével a védelem terén kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk (fegyverek, lőszerek, hadianyagok) beszerzésére, szolgáltatások vagy építési beruházások megrendelésére (a továbbiakban: védelmi beszerzési eljárás), amelyek megrendelésére az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály szerint kell eljárni, valamint ha az ilyen tárgyú beszerzés az ország alapvető biztonsági érdekének védelme érdekében – összhangban az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 346. cikkével – az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály alkalmazása alól is kivételt képez; c) nemzetközi szerződés vagy nemzetközi megállapodás alapján meghatározott külön eljárás szerint történő beszerzésre, ha a szerződés vagy a megállapodás csapatok (katonai erők) állomásoztatására, átvonulására, alkalmazására vonatkozik, ideértve hadműveleti területre kihelyezésre (áthelyezésre), visszahelyezésre kerülő egységek esetében a kihelyezés (áthelyezés), visszahelyezés megvalósításával összefüggő beszerzéseket is; d) nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha az Európai Unión kívüli állammal kötött szerződés projekt közös megvalósításával vagy hasznosításával összefüggő beszerzésre vonatkozik; e) nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre; f) olyan beszerzésre, amelynek kizárólagos rendeltetése az, hogy lehetővé tegye az ajánlatkérő számára egy vagy több nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását, illetve nyilvános elektronikus hírközlő hálózat rendelkezésre bocsátását vagy igénybevételét; g) a központi beszerző szervezet által közbeszerzési eljárás útján beszerzett áru, szolgáltatás vagy építési beruházás megrendelésére azon szervezetek részéről, amelyek javára a központi beszerző szervezet közbeszerzési szerződést kötött; h) a 6. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti ajánlatkérők által odaítélt építési koncesszióra és szolgáltatási koncesszióra, amennyiben a koncesszió célja az ajánlatkérőnek a 114. § (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói tevékenységének biztosítása és a 20. § vagy a 121. § (2) bekezdése értelmében e törvény XIV. Fejezete lenne alkalmazandó; i) ha a szolgáltatási koncesszió a koncessziós törvény hatálya alá tartozik, azzal, hogy a koncessziós törvény szerinti eljárásról az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóságot haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell; j) ha a szolgáltatási koncesszió az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról vagy villamossal végzett helyi közforgalmú vasúti szolgáltatás esetén a vasúti közlekedésről szóló törvények hatálya alá tartozik, azzal, hogy az e törvények szerinti eljárásról az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóságot haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell;
k) azokra a megállapodásokra, amelyeket ka) a 6. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti ajánlatkérő és az egyedüli tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára – az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80%-a az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik, kb) a 6. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti ajánlatkérő és olyan gazdálkodó szervezet köt egymással, amelynek részvényei vagy üzletrészei kizárólag ezen ajánlatkérő és más a 6. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti ajánlatkérő(k) tulajdonában vannak, amely felett az ajánlatkérők – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára – az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal közösen rendelkeznek és képesek a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve, hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80%-a a tag ajánlatkérőkkel kötendő szerződések teljesítéséből származik; l) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján a helyi önkormányzat kötelező közoktatási feladatának nem állami intézményfenntartó útján történő ellátására, valamint a közoktatási intézmény intézményfenntartói jogának nem állami intézményfenntartónak történő átadására. (2) Az (1) bekezdés k) pontjában foglaltak irányadóak akkor is, ha az (1) bekezdés k) pontja szerinti gazdálkodó szervezet tulajdonosa az állam; ebben az esetben az (1) bekezdés k) pont szerinti további feltételeknek a tulajdonosi jogokat gyakorló jogalany (miniszter vagy más központi államigazgatási szervet vezető személy esetén az általa vezetett szerv), mint ajánlatkérő vonatkozásában kell fennállniuk. (3) Az (1) bekezdés k) pontja szerinti szerződések – ha törvény eltérően nem rendelkezik – határozott időre, legfeljebb öt évre köthetők. Az (1) bekezdés k) pontja alkalmazásában a szerződések teljesítéséből származik az azok alapján, harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg. (4) Az (1) bekezdés ka) és a kb) pontjaiban rögzített feltételeknek a szerződés teljes időtartama alatt fenn kell állniuk. Amennyiben az (1) bekezdés ka) és a kb) pontjaiban rögzített feltételek már nem állnak fenn, ajánlatkérő a szerződést olyan határidővel jogosult és köteles felmondani, hogy a közfeladat ellátásáról (közbeszerzési eljárás lefolytatásáról) gondoskodni tudjon. (5) E törvény szerinti eljárást – ha a közbeszerzés tárgya szolgáltatás megrendelés – nem kell alkalmazni a következő esetekben: a) meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése; kivéve az ilyen szerződéssel összefüggő pénzügyi szolgáltatásra irányuló (bármilyen formában, illetve tartalommal megkötött) szerződést; b) a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátása, eladása, vétele vagy átruházása által valósul meg, vagy amely a monetáris, az árfolyam- vagy a tartalékkezelési politika, vagy a központi kormányzat adósságkezelési politikájának megvalósítása érdekében pénz- vagy tőkeszerzésre irányul, továbbá a jegybanki tevékenység;
c) műsorszám (műsoranyag) médiaszolgáltató vagy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap általi vétele, fejlesztése, előállítása vagy közös előállítása, valamint a műsoridőre vonatkozó szerződés; d) választottbírósági, közvetítői, békéltetési tevékenység; e) munkaszerződés, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya; f) kutatási és fejlesztési szolgáltatás; kivéve, ha annak eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenységi körében, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő teljesíti; g) ha a szolgáltatást a 6. § (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott ajánlatkérők valamelyike vagy általuk létrehozott társulás jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja; h) ha valamely közfeladat ellátását egy 6. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti ajánlatkérő egy másik 6. § (1) bekezdés a)–c) pontok szerinti ajánlatkérőnek adja át olyan módon, hogy az az átruházó ajánlatkérőtől teljesen függetlenül és saját felelősséggel, haszonszerzési cél nélkül végzi a feladat ellátását. 19. §. (2) A 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében e törvény Harmadik Része alkalmazható. Ha a közbeszerzés tárgya olyan összetett szolgáltatás, amely a 3. melléklet, valamint a 4. melléklet szerinti valamely szolgáltatást is magában foglal, e törvény Harmadik Része alkalmazható, feltéve, hogy a 4. melléklet szerinti szolgáltatás értéke meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét. (3) A 4. melléklet szerinti jogi szolgáltatások megrendelése esetében az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia, az uniós értékhatárt elérő értékű szerződés megkötéséről azonban a külön jogszabályban meghatározott hirdetményt közzé kell tenni és a szerződést szerepeltetni kell a külön jogszabályban foglaltak szerint elkészítendő éves statisztikai összegezésben. (4) Ha a beszerzés tárgya szolgáltatási koncesszió, e törvény Harmadik Része alkalmazandó. Nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén a kivételek 120. § E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő a) tankönyv beszerzésére, amennyiben arra a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint, az iskolai tankönyvellátás keretében kerül sor és a tankönyv szerepel a tankönyvjegyzékben; b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján gyermekotthonban, illetve lakásotthonban elhelyezett gyermekek teljes ellátására, illetőleg utógondozói ellátásban részesülők, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 59–85/A. §-aiban szabályozott szociális szolgáltatások körében ellátottak teljes ellátására szolgáló árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén; c) a 4. melléklet szerinti szállodai és éttermi szolgáltatásokra, szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatásokra; d) külügyi segélyezés keretében humanitárius segítségnyújtás céljából, válságkezelés során történő beszerzésre, amelynek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott; e) a hideg élelmiszer és főzési alapanyag, friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, kenyér és pékáru, méz, tojás, kertészeti növény beszerzésére; f) olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul; g) hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység igénybevételére;
h) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 3. § e), f), i), k) pontjai; valamint szükség- vagy veszélyhelyzet esetén az állatok járványos megbetegedése, a súlyos ipari vagy közlekedési baleset okozta kár, vízkár, illetve vízminőségi kár közvetlen megelőzése, elhárítása, védekezési készültség vagy az azt közvetlenül követő helyreállítás érdekében történő beszerzésre; i) fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított áruk vagy teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházás beszerzésére. j)24 közfoglalkoztató által közfoglalkoztatási jogviszony keretében előállított áruk, vagy teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházások beszerzésére; k)25 a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. szerinti hitel és pénzkölcsön igénybevételére.
