KESZTHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
37/2013. (X.31.) önkormányzati rendelete a települési hulladékgazdálkodási és a nem közművel összegyűjtött szennyvíz közszolgáltatásokról Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. Cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 19. pontjában rögzített, valamint a hulladékról szóló 2012. CLXXXV. törvény 88.§ (4) bekezdés és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 44/C. § (2) bekezdés felhatalmazása alapján a települési hulladékgazdálkodási és a nem közművel összegyűjtött szennyvíz közszolgáltatásokról az alábbi rendeletet alkotja. I. fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) Keszthely Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékkezelési közszolgáltatást szervez a települési szilárd és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére. Ezen tevékenységek ellátásáról kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik. (2) A rendelet célja az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel. A kötelező közszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések célja a közszolgáltatás kiszámítható, folyamatos és biztonságos ellátása, a tevékenység ellenőrizhetősége. (3) A települési szilárd és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kapcsolatos helyi közszolgáltatás Keszthely város (a továbbiakban: település) mindenkori közigazgatási területére terjed ki. (4) A település közigazgatási területén lévő valamennyi ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója (a továbbiakban: ingatlantulajdonos) az ingatlanán keletkező, birtokába került települési szilárd és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtéséről és annak a gyűjtésre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadásáról az e rendeletben meghatározott módon köteles gondoskodni. (5) Tilos a hulladékot elhagyni, - a gyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni. (6) A település közigazgatási területén: a.) a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett közszolgáltató a Keszthelyi HUSZ Hulladékszállító Egyszemélyes Nonprofit Kft (a továbbiakban: Szolgáltató), a hulladék előkezelője, hasznosítója a KETÉH Kft., a hulladékudvar üzemeltetője a VÜZ Nonprofit Kft., a hulladék ártalmatlanítója a ZALAISPA Zrt. b.) a települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett közszolgáltató a „Talajerőgazdálkodási” Termelő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (8500 Pápa, László Miklós u. 1.). 2. § (1) Az Önkormányzat a hulladékgazdálkodási feladatainak ellátása érdekében együttműködik Keszthely Város vonzáskörzetébe tartozó települési önkormányzatokkal. (2) Az együttműködés tartalmát és feltételeit külön szerződésben kell rögzíteni.
(3) a) A települési szilárd hulladék elhelyezésére és ártalmatlanítására kijelölt hely legkorábban 2008. január 1. napjától a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulás - továbbiakban Társulás - tagjainak közös tulajdonában lévő, Zalabéri 3096/12 hrszú ingatlanon elhelyezkedő hulladékártalmatlanító létesítmény, melyet a KETÉH Kft. az általa gyűjtött, és elszállított települési szilárd hulladék elhelyezése és ártalmatlanítása céljából köteles igénybe venni. b) Az (a.) pontban körülírt, a települési szilárd hulladék elhelyezésre és ártalmatlanításra kijelölt, Zalabéri 3096/12 hrsz-ú ingatlanon lévő hulladékártalmatlanító létesítmény üzemeltetésére irányuló kötelező közszolgáltatás kizárólagos teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett a lerakót üzemeltető közszolgáltató, aki (amely) köteles a Szolgáltató által összegyűjtött, illetve a KETÉH Kft. által gyűjtött, és a kijelölt hulladékártalmatlanító helyre beszállított települési szilárd hulladék elhelyezését és ártalmatlanítását elvégezni. (4) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítására a DRV Zrt. tapolcai szennyvíztisztító telepén kerülhet sor. Az Önkormányzat közszolgáltatással kapcsolatos feladatai 3.§ Az Önkormányzat az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési szilárd és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn. Feladata e tekintetben különösen: a) a helyi közszolgáltatás körébe tartozó települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtésének, elszállításának és ártalmatlanításának megszervezése, b) a közszolgáltatás ellátására Szolgáltató kiválasztása, a Szolgáltatóval szerződés megkötése, c) a díjfizetés rendjének megállapítása, d) a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos egyes - a jogszabályban meghatározott hatósági jogkörök gyakorlása, e) a közszolgáltatással összefüggő - egyéb jogszabályban nem rendezett - önkormányzati feladat- és hatáskör megállapítása. Az ingatlantulajdonos kötelezettségei 4. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot az e rendeletben meghatározott módon és helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. Alapvető kötelessége e tekintetben, hogy: a.) a települési szilárd hulladékot - különös tekintettel a hulladék további kezelésére - az elszállításra való átvételig gyűjtse, előírásnak megfelelően szelektálja illetve tárolja, b.) az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatást vegye igénybe, illetve a hulladékot a gyűjtésre e rendeletben feljogosított hulladékkezelőnek adja át, illetve a közszolgáltatási díjat kiegyenlítse, c.) a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal járjon el annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a város természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény - és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja, d.) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartsa, e.) vegyen részt a városban működő szelektív hulladékgyűjtésben és a biológiailag lebomló hulladék külön gyűjtésében, f.) az ingatlanán keletkező veszélyes hulladékot a városi hulladékudvarban helyezze el, és ott a kötelező adatszolgáltatásnak tegyen eleget. Amennyiben az ingatlan tulajdonos az ingatlanát bármilyen jogcímen más használatába, birtokába adja bejelentési kötelezettség terheli a Szolgáltató felé. 2
(2) Az ingatlantulajdonos 15 napon belül köteles a Szolgáltatónak bejelenteni, ha tulajdonváltozás, vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik. Tulajdonos változás esetén, a bejelentési kötelezettség mindkét (új és régi) tulajdonost terheli. (3) Az ingatlantulajdonost nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol nem tartózkodik és hulladék sem keletkezik
II. fejezet A hulladékkezelési helyi közszolgáltatás ellátásának rendje, a közszolgáltatás kötelező igénybevétele 5. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles a Szolgáltató által nyújtott közszolgáltatást – a Szolgáltató székhelyén, valós adatok alapján történő bejelentés útján – igénybe venni. Mindazon időpontig, amíg az ingatlantulajdonos bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a közszolgáltatási díjat, a maradék és biohulladék esetében is külön-külön, a 110 l-es szabvány edényre vonatkozóan kell megfizetnie, tekintettel a közszolgáltatás igénybevételének kötelező voltára. (2) A helyi közszolgáltatás körében a települési szilárd hulladékra (maradék- és biohulladék) vonatkozó közszolgáltatás esetében az igénybevétel és díjfizetés kötelező, ha az ingatlantulajdonos számára a Szolgáltató a közszolgáltatást felajánlja, ill. a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll, vagy szerződést köt. (3) A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről a Szolgáltató az ingatlantulajdonosokat a közzététel helyben szokásos módján köteles értesíteni vagy felhívás közzététele útján, tájékoztatni. A hulladék gyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriság, útvonal és időpont) - a keletkező hulladékmennyiségek figyelembevételével - a Szolgáltató köteles elkészíteni és arról az ingatlantulajdonosokat - változás esetén is az előzőekben meghatározott módonértesíteni. A hulladékszállítás rendjét az Önkormányzat - a közszolgáltatóval egyeztetett módon hagyja jóvá. (4) A Szolgáltató és az ingatlantulajdonos jogaira és kötelezettségeire, valamint a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó szerződés tartalmi elemeire a jelen, valamint a 6. §ban foglaltakat kell alkalmazni. (5) Amennyiben a települési szilárd hulladéknak nem minősülő hulladék - árusító, szolgáltató vagy egyéb gazdasági tevékenység folytán - közterületen keletkezik, a tevékenység végzésére kiadott közterület- használati hozzájárulás, szerződés illetve engedély birtokosa köteles az Önkormányzatnak bejelenteni, hogy hulladékának kezeléséről hogyan gondoskodik. A közterület-használati hozzájárulás, illetve engedély megadását, szerződés megkötését az Önkormányzat az általa szervezett közszolgáltatás igénybevételéhez kötheti. (6) Az ingatlan tulajdonos köteles a települési szilárd hulladék biológiailag bontható részét (biohulladék) más hulladéktól elkülönítve gyűjteni, az e célra szolgáló gyűjtőedénybe helyezni és a közszolgáltatónak átadni a (7) pontban foglaltak kivételével. (7) A családi házas övezetben amennyiben az ingatlan tulajdonos a Szolgáltató által megkövetelt módon igazolja a biológiailag lebomló hulladék külön gyűjtését és házi komposztálását, úgy a biohulladék gyűjtőedénybe történő helyezésétől, biohulladék szolgáltatónak történő átadásától (szállítás) mentesül. E követelmények megléte és igazolása alapján, a biohulladék díjának megfizetése alól a bejelentést követő negyedévtől kezdve mindaddig mentesül, amíg a házi komposztálás működik. Az igazolás módja: bejelentés a Szolgáltatónak, amely megbízottja révén 30 napon belül helyszínen ellenőrzi a házi komposztálást, azt dokumentálja és arról jegyzőkönyvet készít.
3
A házi komposztálás megszűnését az ingatlan tulajdonos köteles haladéktalanul bejelenteni, és a rendeletben szabályozott módon köteles a biohulladék gyűjtésben részt venni annak díját megfizetni. (8) A Szolgáltató jogosult a szelektív és külön gyűjtött hulladékok ellenőrzésére, beleértve a házi komposztálás folyamatos működését is. Amennyiben a rendelet előírásainak és a vállalt házi komposztálás működtetésének nem tesz eleget az ingatlan tulajdonosa, használója, illetve a társasházi lakóközösség – a szelektíven gyűjtött hulladék a zsákban illetve edényben szennyezett, más nem hasznosítható, illetve veszélyes hulladékot tartalmaz – a Szolgáltató jogosult a hulladékszállítási díjat a zsákra és bioedényre is, minimum a 110 l-es edényméretnek megfelelő, illetve a társasházak esetében a szolgáltatási szerződésben szereplő edényméretnek és gyakoriságnak megfelelő, maradék szilárd hulladék, hulladékkezelési közszolgáltatás egységnyi díját alkalmazni az ellenőrzés időpontjának megfelelő aktuális negyedévben. (9) A Szolgáltató és a szolgáltatást igénybe vevő között megkötendő közszolgáltatási szerződés tartalmi elemei: a.) a felek megnevezése és azonosító adatai (amennyiben a közszolgáltatást igénybe vevő nem tulajdonosa az ingatlannak, úgy az ingatlantulajdonos megnevezése és azonosító adatai is): a felek neve, lakcíme, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak székhelye, társasházak, lakásszövetkezetek esetén a közös képviselő neve és címe, továbbá természetes személy esetén a személyes adatok körében anyja neve, születési helye és ideje, adószáma, b.) a szerződés tárgya, c.) a közszolgáltatás megkezdésének időpontja, d.) a szerződött tárolóedény térfogata és darabszáma, e.) az ellenérték megállapításának, számlázásnak, a számla kiegyenlítésének módja, f.) a szerződés időbeli hatálya, g.) a szerződött gyűjtőedény azonosítására vonatkozó előírások, h.) egyéb, a szerződő felek által lényegesnek tartott elemek. (10) A közszolgáltató a jelen rendeletben foglaltak végrehajtása érdekében jogosult a személyes adatok (közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve) kezelésére az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései szerint. A hulladék gyűjtésére és elszállításra való átadására szolgáló gyűjtőedények rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos jogok és kötelezettségek 6. § (1) Az ingatlantulajdonos a települési szilárd hulladék (maradék, szelektív - és biohulladék) gyűjtésére, illetve elszállítására a Szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényt, valamint – a Szolgáltató által rendelkezésre bocsátott gyűjtőedényzet űrtartalmát meghaladó mennyiségű alkalmi hulladék gyűjtésére – a Szolgáltató által rendelkezésre bocsátott és azonosító jellel ellátott más gyűjtőeszközt köteles igénybe venni, amely a szolgáltató telephelyén, ügyfélszolgálatánál és a szolgáltató által megjelölt helyeken megvásárolható gyűjtőzsák. Az ingatlantulajdonos köteles a Szolgáltató felé fizetett díj mértékéhez megfelelő gyűjtőedényt beszerezni, illetve használni. (2) A helyi közszolgáltatás által ellátandó területre rendszeresített, szabványos gyűjtőedények típusát, minimális térfogatát, darabszámát és ürítésre való átadásának helyét a Szolgáltató javaslata alapján az Önkormányzat állapítja meg. (3) Az üdülőingatlanok illetőleg időlegesen használt ingatlanok (a továbbiakban együtt: időlegesen használt ingatlan) esetében a használati szezon időtartama hat hónap, április 1.szeptember 30. Az időlegesen használt ingatlanok tulajdonosai a használati szezon idejére
4
kötelesek díjfizetésre. Az időlegesen használt ingatlanok legalább 60 literes edényzet használatára és ezután történő díjfizetésre kötelezettek. (4) A Szolgáltató köteles a szállítóeszközéhez rendszeresített, és a keletkezett hulladék mennyiségének megfelelő méretű és számú gyűjtőedényt az ingatlantulajdonos kérelmére /eladásra vagy bérletbe/ rendelkezésére bocsátani, a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. Az ingatlantulajdonos vagy meghatalmazottja a gyűjtőedény átvételét aláírásával köteles igazolni. (5) Az ingatlantulajdonos köteles írásban, három nappal korábban bejelenteni a Szolgáltatónak, ha ingatlanán az addig szokásos hulladékmennyiséget jelentősen meghaladó mennyiségű hulladék keletkezése várható. A bejelentés alapján a Szolgáltató köteles az ingatlantulajdonos által megjelölt időpontra vagy időtartamra a hulladék adott mennyiségének megfelelő gyűjtéséhez, illetve elszállításához alkalmas nagyobb űrtartalmú, vagy további gyűjtőedényt, illetve a hulladék gyűjtésére alkalmas műanyagzsákot az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátani, és a többletszolgáltatást teljesíteni díjfizetés ellenében. (6) Ha az ingatlanon keletkező települési szilárd hulladék mennyisége alkalmilag meghaladja az átadott gyűjtőedények űrtartalmát, akkor az ingatlantulajdonos köteles a Szolgáltatónál vásárolni emblémás zsákot, amiben a többlet hulladékot a gyűjtőedényzet mellé köteles kihelyezni elszállításra. (7) A családi házas övezetben a Szolgáltató a biohulladék külön gyűjtéséhez minden háztartás számára 1 db 110 l-es emblémával ellátott hulladékgyűjtő edényt ad használatba. A társasházak a biohulladék gyűjtését kötelesek külön végezni. Bejelentés alapján számukra a szolgáltató biztosítja a 110 l-es edényt háztartásonként, ha az nem helyezhető el, akkor ettől eltérő nagyobb űrtartalmú gyűjtőedényt használhat a társasház, melyet maga biztosít. Ez esetben a Szolgáltató bejelentés alapján a társasház biohulladék gyűjtésére alkalmas edényét megkülönböztető jelzéssel látja el. A biohulladék gyűjtéséhez a szagmentesítés és a folyadékszennyezés elkerülése érdekében a szolgáltató a háztartási hulladékgyűjtő edényhez biológiailag lebontható hulladékgyűjtő zsákot biztosít térítés ellenében önköltségi áron. A biohulladék gyűjtőedényben csak és kizárólag a biológiailag lebomló zsák használható. A hulladék gyűjtésére és elszállításra való átadására szolgáló gyűjtőedények elhelyezésével, használatával és kezelésével kapcsolatos kötelezettségek 7.§ (1) Az ingatlantulajdonos a gyűjtőedényeket az ingatlan területén belül köteles elhelyezni. Gyűjtőedényt közterületen tartósan elhelyezni kizárólag az Önkormányzat rendeletében szabályozott közterület-használati szerződés alapján lehet. (2) Az ingatlantulajdonos köteles a gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a Szolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen, a gyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni. A gyűjtőedényt legfeljebb a szállítási napot megelőző napon, 18 órától lehet kihelyezni a közterületre, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést. (3) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének - a közterület szennyezésének elkerülése érdekében - lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza. A kihelyezett gyűjtőedényből hulladékot kigyűjteni (guberálni) tilos. A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat, elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével. 8. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a gyűjtőedények tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról, valamint környezetük tisztántartásáról. Az
5
1100 l-es és nagyobb méretű edények tisztítása megrendelhető a Szolgáltatótól, térítés ellenébe. (2) A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedények ürítése során esetlegesen keletkezett szennyeződés takarításáról, a hulladékgyűjtő szigetek folyamatos ürítéséről és takarításáról a Szolgáltató köteles gondoskodni. (3) A Szolgáltató tulajdonát képező, az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátott vagy általa bérbe vett és rendeltetésszerűen használt gyűjtőedények szükség szerinti javításáról, cseréjéről és esetleges pótlásáról az ingatlantulajdonos bejelentése alapján a Szolgáltató köteles gondoskodni. (4) A bérelt gyűjtőedény rendeltetéstől eltérő használata, valamint eltűnése vagy megsemmisülése miatt keletkezett kárt az az ingatlantulajdonos köteles megtéríteni, aki a gyűjtőedényt a 6. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően átvette, illetve az köteles viselni, aki a gyűjtőedény használati jogát megszerezte. (5) A Szolgáltató kárát az ingatlantulajdonos a kár bekövetkeztétől számított harminc napon belül köteles megtéríteni. 9. § (1) A gyűjtőedényben elhelyezhető települési szilárd hulladék súlya: a) 35, 60 és 110 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 25 kg, b) 240 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 50 kg, c) 1100 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 250 kg lehet. (2) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet, az ingatlantulajdonos a Szolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni. Köteles továbbá az így okozott esetleges kárt megtéríteni. (3) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz - és robbanásveszélyes anyagot, veszélyes hulladékot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a gyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét, illetve amelynek elhelyezése jogszabály erejénél fogva tilos. A hulladék elhelyezésével, ártalmatlanításával, illetve hasznosításával kapcsolatos rendelkezések 10. § (1) A települési szilárd hulladék elhelyezését a szolgáltató kizárólag a települési önkormányzat által az erre a célra kijelölt létesítményben végezheti. Az ártalmatlanításról és hasznosításról a Keszthely és Térsége Hulladékkezelő Kft. (KETÉH) gondoskodik. (2) Keszthely városában a Szolgáltató által meghatározott módon minden ingatlantulajdonos számára kötelező a szelektív hulladékgyűjtés és a hulladékudvar használata. A családi házas övezetekben lakó ingatlantulajdonos a szelektív hulladékgyűjtéshez vagy a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést veheti igénybe, vagy szelektív hulladékgyűjtő szigetek hulladékgyűjtőit használhatja. A társasházban lakó ingatlantulajdonos a szelektív hulladékgyűjtő szigetek hulladékgyűjtőit használhatja, és a hulladékot a megfelelő gyűjtőkonténerekben helyezheti el. 11. § A közszolgáltatási díjat rendszeresen megfizető és ezt igazoló ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkezett zöld hulladékot (ág, nyesedék, falevél stb.) – kivéve, a 20 cm átmérőt meghaladó fa gyökérzetével együtt lévő farönköt – továbbá a szelektíven gyűjtött hasznosítható hulladékot, a lomhulladékot, a háztartásban keletkező veszélyes hulladéknak minősülő hulladékot ingyenesen helyezheti el a hulladékudvaron.
6
A lomtalanítás a1á tartozó alkalmi háztartási szilárd hulladékra vonatkozó külön rendelkezések 12. § (1) A lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról a Szolgáltató gondoskodik a polgármesterrel történt egyeztetést követően évente legalább egy alkalommal a város területén. (2) A hulladék elszállítását, ártalmatlanítását, illetve hasznosítását a Szolgáltató végzi. (3) A hulladékot az ingatlantulajdonos a Szolgáltató által előzetesen megjelölt időpontban – mely legfeljebb két nap - helyezheti ki elszállítás céljából arra a helyre, amelyet a Szolgáltató előzetesen megjelölt. (4) Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy az a jármű és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével. A hulladékkezelési közszolgáltatási díjai 13. § (1) A közszolgáltatási díj megfizetésére az az ingatlantulajdonos köteles, aki a jelen rendeletben foglaltak szerint a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételére köteles. (2) A közszolgáltatás díját a közszolgáltató által megküldött számla alapján köteles megfizetni az ingatlantulajdonos. (3) A közszolgáltatás díját a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kell kiegyenlíteni. (4) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy számára a Szolgáltató a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja. (5) A közszolgáltató a számlát az ingatlantulajdonosnak negyedévente, az együttesen használt tárolóedény esetében a lakásszövetkezeteknek, társasházaknak, gazdálkodó szervezeteknek havonta küldi meg. (6) Szolgáltató a díjmegállapítás során jogosult az általa megkért lakcím-nyilvántartási adatok alapján helyszíni ellenőrzéssel meggyőződni az ingatlanban életvitelszerűen tartózkodó, a hulladékszállítást ténylegesen igénybe vevő személyek számáról és az ellenőrzés során megállapított lakók számának megfelelő díjszabást alkalmazni. III. fejezet A települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz folyékony hulladékra vonatkozó szabályok 14. § (1) Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező vagy onnan származó települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet külön jogszabályban meghatározott műszaki és közegészségügyi előírások, illetve az ingatlan tulajdonosára vonatkozó hatósági előírások szerint köteles gyűjteni, továbbá az annak gyűjtésére jogosult közszolgáltatónak átadni. (2) A nem közművel összegyűjtött szennyvízszállítás legmagasabb egységnyi díjait a 2. sz. melléklet tartalmazza. VII. fejezet Záró rendelkezések 15. § (1) Jelen rendelet – a (2) bekezdés kivételével – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E rendelet 2. számú melléklete 2013. július 1. napján lép hatályba. (3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a települési hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 10/2002.(IV.12.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 10/2003.(III.31.), 4/2005.(I.31.), 17/2005.(V26.), 6/2006. (II. 2.), 31/2006.(IX.28.), 37/2006.(X.27.), 2/2007.(I.26.), 37/2007.(X.01.), 3/2008.(II.01.), 21/2008. (IV.30.),
7
1/2009.(II.02.), 23/2009.(VI.26.), 23/2011. (VI. 27.), 27/2011. (IX. 23.), 9/2012. (III. 01.), 22/2012. (V. 31.), 15/2013. (IV.26.) és a 24/2013. (VI. 27.) önkormányzati rendelet hatályát veszti. (4) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a.) az Európai Unióhoz történő csatlakozásra vonatkozó jogharmonizációs kötelezettség végrehajtásáról szóló 19/2004.(IV.30.) önkormányzati rendelet 1.§-a, b.) az egyes helyi rendeletek díjtételeinek áfa-változás miatti módosításáról szóló 31/2006. (IX. 28.) önkormányzati rendelet 3.§-a, c.) a szabálysértési tényállást megállapító rendelkezéseket tartalmazó helyi rendeletek módosításáról szóló 24/2011. (VI. 27.) önkormányzati rendelet 2.§-a. 16. § (1) E rendelet a hulladékokról szóló 75/442/EGK irányelv, valamint a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban készült. (2) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3.§-ával összhangban az Európai Közösség jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. (3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a hulladékról szóló 2012. CLXXXV. törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet és a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak.
Ruzsics Ferenc polgármester
Dr. Horváth Teréz jegyző
8
1. sz. melléklet A települési szilárd hulladék gyűjtésére igénybeveendő gyűjtőedények, illetve gyűjtőeszközök felsorolása A maradék hulladék gyűjtését az alábbi szabványos edényekben kell végezni. Edényméret (liter)
35
60
110
120
240
770
1100
A biológiailag lebontható szilárd hulladék gyűjtését az alábbi szabványos edényekben kell végezni Edényméret (liter)
35
60
110
120
240
770
1100
Gazdálkodó szervezeteknél az elkülönítetten gyűjtött települési szilárd hulladék gyűjtését az alábbi szabványos edényekben kell végezni. Edényméret (liter)
80
110
120
240
770
1100
5 m3
A hulladék gyűjtése, szállítása csak szabványos, hulladékszállításra alkalmas célgépekkel végezhető.
2. sz. melléklet A nem közművel összegyűjtött szennyvízszállítás legmagasabb egységnyi díjai (ÁFA nélkül)
Díj (nettó)
5 m3 20.853 Ft
10 m3 41.706 Ft
Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete a közterület használatának szabályozásáról szóló 47/2013. (XII.13.) önkormányzati rendelete Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában rögzített felhatalmazás alapján a közterület használatának szabályozásáról az alábbi rendeletet alkotja. I. Fejezet A RENDELET HATÁLYA
9
1.§ (1) E rendelet területi hatálya Keszthely város közigazgatási területének valamennyi közterületére kiterjed. (2) Közterület az önkormányzat tulajdonában lévő az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földrészlet, valamint a földrészlet és építmény közhasználatra, illetve gyalogos forgalom részére átadott része. (3) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden olyan magán és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, aki (amely) e rendeletben foglaltak szerint közterületet használ. (4) Nem terjed ki a rendelet hatálya a) a Vásárokról, piacokról szóló önkormányzati rendelet által szabályozott árusítói tevékenységekre. b) A parkolás szabályozásról és a várakozás igénybevételének rendjéről szóló önkormányzati rendelet által szabályozott közterület-használat esetében. c) a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá tartozó rendezvények közterület használatára. d) a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek körmeneteire (5) E rendelet szabályai a hirdető berendezések és hirdetmények elhelyezésére akkor alkalmazandók, ha Keszthely Város Önkormányzatának a hirdető berendezések és hirdetmények elhelyezéséről szóló 10/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelete eltérő szabályokat nem állapít meg. II. Fejezet A KÖZTERÜLET HASZNÁLATA 2.§ (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra – jogszabályok keretei között – bárki szabadon használhatja. (2) Rendeltetéstől eltérő célú a közterület használata, ha a használat a közterület, vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét az e rendeletben megfogalmazott módon akadályozza. (3) A közterület rendeltetéstől eltérő használata – kivéve a 4.§-ban meghatározott eseteket – közterület-használati szerződés alapján történik.
III. Fejezet A KÖZTERÜLET-HASZNÁLATI SZERZŐDÉS A közterület-használat iránti ajánlat 3.§ (1) A közterület-használati szerződés létrejöttét az ajánlat megtételével kell kezdeményezni annak, aki a közterületet rendeltetésétől eltérő célra kívánja használni. Az ajánlatot a tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal kell benyújtani. (2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell: a) az ajánlattevő nevét, állandó lakó-, és telephelyének címét, telefonszámát, b) az ajánlattevő adószámát és amennyiben van bankszámlaszámát, bélyegzőjének lenyomatát, c) a közterület-használat célját, időtartamát, d) a közterület-használat módját, és helyének pontos meghatározását, a használni kívánt közterület m2-re kerekített nagyságát helyszínrajzzal kiegészítve, e) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (iparjogosítvány, működési engedély, vállalkozói igazolvány stb.) megnevezését és számát,
10
f) az élelmiszerekkel kapcsolatos vendéglátó-ipari és kereskedelmi tevékenység gyakorlásához a helyi Állami és Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat és az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző állomás hozzájárulását, g) mutatványos tevékenység esetében az eszközök és berendezések érvényes műszaki vizsgáját bizonyító okiratot, h) az érintett közterület kezelőjének írásos véleményét (közút, zöldterület stb.) i) a közterület-használat módját, és helyének pontos meghatározását, útvonaltervet, a használni kívánt közterület m2-re kerekített nagyságát helyszínrajzzal kiegészítve. (3) Az ajánlatot Keszthely Város Polgármestere részére címezve kell benyújtani. Közterület-használati szerződés nélkül közterületen végezhető tevékenységek 4.§ (1) Közterület-használati szerződés és díjfizetés nélkül végezhető nem rendeltetésszerű közterület-használati tevékenységek: a) a közút (járda) építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút (járda) területének elfoglalásához, b) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez, c) a közterületen, illetőleg az alatt, vagy felett elhelyezett közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkához, d) üzlethomlokzat, kirakatszekrény elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be, e) a tüzelőanyagok, (szervezett lim-lom akció) szilárd törmelék konténerek 48 órát meg nem haladó és a közlekedést nem zavaró tárolásához a közterületet használó felelősségére. f) rendészeti szervek, a mentők, tűzoltók, továbbá vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezéséhez. g) saját beépítetlen telekrésszel nem rendelkező épületeknél, hulladékgyűjtő edény elhelyezéséhez. (2) Közterület-használati szerződés nélkül, polgármester által kiadott tulajdonosi hozzájárulással, díjfizetés nélkül végezhető nem rendeltetésszerű közterület-használati tevékenységek: a) az önkormányzat saját és intézményei beruházásában végzett építési, felújítási munkálatok, b) az önkormányzat saját és intézményei szervezésében megtartott – elsősorban sport, kulturális és ifjúsági célú – rendezvények, c) díszfa, dísznövény ültetése és elhelyezése, valamint utcabútorok pihenés céljából történő elhelyezése. (3) Közterület-használati szerződés nélkül, polgármester által kiadott tulajdonosi hozzájárulással, díjfizetés mellett végezhető nem rendeltetésszerű közterület-használati tevékenységek: a) tüzelőanyagok, (szervezett lim-lom akció) szilárd törmelék konténerek 48 órát meghaladó, a közlekedést nem zavaró tárolása, b) építési munkával kapcsolatos állvány, építési terület, építőanyag, törmelék elhelyezése és 48 órát meghaladó, a közlekedést nem zavaró tárolása. (4) A (2)-(3) bekezdések szerinti közterület-használatra irányuló kérelmet a használó a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal köteles Keszthely Város Polgármestere részére benyújtani. A közterület-használati szerződés alapján történő hasznosítás 5.§ (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használata az I. számú mellékletben felsorolt esetekben az Önkormányzattal kötött közterület-használati szerződés megkötése után
11
lehetséges. A közterület-használati szerződés határozott időtartamra, legfeljebb 5 évre köthető. (2) Közterületet rendeltetéstől eltérő használatra – kivéve a 4. §-ban meghatározott eseteket csak érvényes közterület-használati szerződés birtokában lehet igénybe venni. A közterülethasználati szerződés eredeti példányát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult személyek felhívására felmutatni. A közterület-használati szerződés
6.§ (1) A közterület-használati szerződés megkötése a jelen rendeletben foglaltak figyelembevételével a polgármester hatáskörébe tartozik. (2) A közterület-használati szerződés a használatba adó és a használatba vevő aláírásával egyidejűleg jön létre. A közterület-használati szerződés keretszerződés, melynek elválaszthatatlan részét képezi az igazolószelvény. Az igazolószelvényen kerül megállapításra és igazolásra a tényleges közterület igénybevétel mértéke, időtartama és díja. A szerződés csak ezen igazolással együtt érvényes, és a közterület használata csak ezen dokumentum birtokában kezdhető meg, illetve folytatható. (3) A közterület-használati szerződés kötelező tartalma: a) a használatba adó és a használatba vevő megnevezése, pontos címe, b) a szerződés tárgyát képező közterület pontos leírása, a használatba adott terület nagysága, helyszínrajz, kiemelt övezet esetén látványterv, vagy építési engedély, c) a folytatott tevékenység és a kihelyezett tárgyak pontos leírása, d) a közterület igénybevételének időtartama, e) a használatba vevő fizetési kötelezettségének pontos leírása, és a közterület-használat díja, f) a használatba adó és a használatba vevő jogainak és kötelezettségeinek leírása, g) Mutatványos tevékenység (körhinta, hullámvasút, dodzsem stb.) esetében a közterület-használati szerződésben 1 napi közterület-használati díj összegének megfelelő kauciót köteles a használatba vevő fizetni az általa használt terület rendeltetésszerű, tiszta, eredeti állapotban való visszaadásának fedezetéül, h) a szerződésben rögzített kikötések be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezmények, i) a használatba vevő és használatba adó meghatalmazottjának hiteles aláírása és bélyegzőjének lenyomata, j) a közterület-használati díj részletének vagy teljes összegének befizetési igazolása, k) a használatba vevő azon kötelezettségének rögzítése, miszerint a használatba vevő köteles az igénybe vett területet és annak közvetlen környezetét tisztán tartani. Kiállítások, vásárok és egyéb rendezvények szervezői kötelesek - a közterülethasználati szerződés megkötése előtt - Keszthely Város Önkormányzata Képviselőtestülete a köztisztaságról szóló 46/2004. (XII. 20.) önkormányzati rendeletének 2. §ában meghatározott Szolgáltatóval szerződést kötni a rendezvény befejezését követő takarítás elvégeztetésére, l) mozgóárusítás és mozgóbolti tevékenység folytatása esetén az útvonalterv. (4) Közterület-használati szerződés nem köthető: a) közúti űrszelvényen belüli területre, kivéve: építési munkák területe, sport-kulturális rendezvények és vásárok, valamint közúti jelzések láthatósága biztosítható és közútkezelői hozzájárulással rendelkezik., valamint járműforgalom elől elzárt közutak területére, b) közúti szolgáltatást végző járművek elhelyezésére a város műemléki jelentőségű területein Balaton-parti zónában, lakótelepeken, kivéve: személyszállítási-szolgáltatás esetén.
12
(5) Közterület-használati szerződés nem köthető azzal a személlyel, jogi személlyel, jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal, annak jogutódjával, illetve tulajdonosával: a) aki ellen jogosulatlan közterület-használat, valamint közterületen folytatott kereskedés miatt birtokvédelmi eljárás indult és a birtoksértést az eljáró hatóság megállapította, a birtoksértést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 évig, b) aki a jogosulatlan közterület-használat miatt felszámított pótdíjat az Önkormányzat részére nem fizette ki, c) akinek az Önkormányzattal szemben köztartozása, vagy polgárjogi megállapodásból eredő egyéb tartozása van, a tartozások kiegyenlítéséig. (6) a) A 6.§ (5) bekezdésében foglalt korlátozás megszűnését követően az újabb közterülethasználati szerződés megkötése esetén, a szerződésben foglalt kötelezettségének biztosítására a közterület használatba vevője óvadékot köteles fizetni a használatba adó részére. b) A fizetendő óvadék mértéke a használt közterületre megállapított alaphasználati díj 1 hónapra eső összegének háromszorosa, melyet ÁFA fizetési kötelezettség terhel. c) Az óvadékot a szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül használatba adó visszautalja, amennyiben a közterület-használati szerződés anélkül szűnik meg, hogy az óvadékból való kielégítésre jogalap lett volna. d) A használatba adó az óvadékból elégítheti ki követelését abban az esetben is, ha a nem szerződésszerű illetve jogosulatlan közterület használat esetén kiszabott pótdíjat a használatba vevő nem fizeti meg.
A közterület-használati díj 7.§ (1) A közterület-használati díj a végzett tevékenységnek, a közterület-használat mértékének és időtartamának, valamint az igénybe vett közterület övezeti besorolásának alapul vételével kerül megállapításra. Az alkalmazandó nettó díjtételeket az 1. számú melléklet rögzíti. (2) A díjszabás során alkalmazandó övezeti besorolások meghatározása: a) A kiemelt övezet meghatározása: a Kossuth L. u. Sétáló utcai szakasza ( a Kossuth L. u. l. számú és 2. számú ingatlan északi telekhatárait összekötő egyenes, és a Fő tér 1. számú és Kossuth L. u. 35. számú ingatlanok déli határvonalait összekötő egyenes által határolt terület), a Fejér György utca a Kossuth L. utcától a Fejér Gy. u. 11. számú ingatlan nyugati határvonalának meghosszabbításáig, valamint a Kastély utcai közterületek, illetve a Fő tér teljes területe a Kossuth L. utca Sörház és Helikon utca metszésvonaláig. b) I. övezet meghatározása: a Deák F. u., Kossuth L. u., Mártírok u., Park u. , Petőfi S. u. , Lovassy S. u. , Rákóczi tér, Szalasztó u. , Kastély u., Sopron u., Bástya u., Pál u., Georgikon u. területe és az általuk határolt területek. Balaton-parti terület: a vasútvonal a Balaton a Borbás V.sétány és a Sport Camping északi telekhatár vonalának meghosszabbítása által lehatárolt terület. Kivéve: a kiemelt övezet területe. c) II. övezet meghatározása: Bercsényi u., Béri B. Á. u., Festetics u., Csárda u. a Vasútvonal, Nyárfa u., Tapolcai u., Martinovics u., Csapás u., Hévízi u., Pál u. területe és az általuk határolt területek, valamint a Mély u., Napfény sor és Keringő u. területe és az általuk határolt területek. Kivéve: a kiemelt és az I. övezet területét. 13
d) III. övezet meghatározása: Az I. és II. övezethatárokon kívül eső területek. 8.§ (1) Közterület-használati díj megfizetésének szabályozása: a) Az 1 évre vagy azt meghaladó időtartamra kötött szerződés esetén a közterülethasználati díj negyedéves részletekben fizetendő. b) A közterület-használati díj havi részletekben is fizethető, amennyiben a havi közterület-használati díj mértéke eléri, vagy meghaladja a 10.000,- Ft + ÁFA összeget. c) A szerződő felek a közterület-használati szerződés megkötésekor a közterülethasználati díjnak az a.) és b.) pontban leírtaktól eltérő, nagyobb részletekben történő fizetésében is megállapodhatnak. d) A vendéglátó-ipari előkertek esetében a felek – kivéve a június 1-jétől augusztus 31éig terjedő időszakot - a közterület-használati díjnak félhavi részletekben történő fizetésében is megállapodhatnak. e) Amennyiben az 1. számú melléklet szerinti díjszabás napi díjat állapít meg, a felek a közterület-használati díjnak az a.) és b.) pontban leírtaktól eltérő – a területhasználathoz igazodó – részletekben történő fizetésében is megállapodhatnak. A használatba vevő köteles a fizetési időszakot megelőzően az esedékes használati díjat a használatba adó költségvetési elszámolási számlájára befizetni és azt a közterület-használati szerződésen igazoltatni. A közterület-használat megkezdésének elengedhetetlen feltétele a befizetésnek a közterület-használati szerződés igazolószelvényén történő igazolása. (2) Közterület-használati szerződés nélküli közterület-használat vagy túltelepülés, illetve a megengedettnél több állvány kihelyezése esetén a közterület-használó a ténylegesen elfoglalt közterület mértékének figyelembe vételével pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke: 1. alkalom 1 havi alapbérleti díjnak megfelelő pótdíj, 2. alkalom 2 havi alapbérleti díjnak megfelelő pótdíj, 3. alkalomtól 4 havi alapbérleti díjnak megfelelő pótdíj, továbbá a 3. alkalmat követően az önkormányzat jogosult a közterület-használati szerződés felmondására. Ebben az esetben a felmondástól számított 6 hónapon belül nem köthető újabb közterület-használati szerződés. Az előfordulások gyakoriságát egy éven belül kell vizsgálni. 9.§ Kiemelt jelentőséggel bíró, újonnan épített vagy felújított közterület és annak tartozékai igénybe vétele esetén, a használatba veendő közterület állagmegóvása érdekében a közterületet használatba adó jogosult a közterület-használati szerződésben – a terület mértékétől és a rendezvény jellegétől függően - legfeljebb 500.000,- Ft összeg erejéig a közterületet használatba vevő szerződő fél részére biztosíték fizetési kötelezettséget előírni. A biztosítékra vonatkozó szabályokat szerződő felek a közterület-használati szerződésben rögzítik. 10.§ (1) A díjtételekből január 1 – május 31-ig, illetve szeptember 1 – december 31-ig 50 %-os díjmérséklést kell adni az 1. számú melléklet I., II., III. övezetére vonatkozó 15., 16., 20., 21. sorszámú és a kiemelt övezetekre vonatkozó 5., 6., 9., 10. sorszámú pontjaiban felsorolt tevékenységekre. (2) Az alapdíjból 30 %-os díjmérséklést kell adni a Fejér Gy. utca vonatkozásában az I. számú melléklet „kiemelt övezetének” 5., 6., 9., 10. sorszámú tevékenységekre, továbbá az alapdíjból 20 %-os díjmérséklést kell adni a Kastély utca vonatkozásában az I. számú melléklet „kiemelt övezetének” 5., 6., 9., 10. sorszámú tevékenységekre. (3) 40 %-os díjmérséklést kell adni a kereskedelmi egységek részére június 1 – augusztus 31ig, amennyiben a kereskedelmi egység képviselője az adott hónapot megelőzően nyilatkozik
14
arról, hogy az üzlet a hét minden napján 21.00 óráig nyitva tart. Amennyiben egy hónapon belül 3 alkalommal ezt a vállalást nem teljesíti, úgy a kedvezményt köteles visszafizetni, továbbá 1 havi bérleti díjnak megfelelő pótdíjat köteles fizetni. (4) Vendéglátó előkertekben csak a rendelet 12. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározottak szerinti bútorzatot helyezhetnek el a közterületen. Mentesség közterület-használati díj fizetése alól 11.§ (1) A 4.§-ban rögzített mentességeken kívül, az 1. számú melléklet figyelembevételével a közterület-használati szerződés megkötése mellett az alábbi esetekben nem kell közterülethasználati díjat fizetni: a) közintézményi közterület-használat esetén, b) a sport, kulturális és ifjúsági célú, valamint a civil szervezetek által szervezett nem üzleti jellegű, közcélú rendezvények közterület-használata esetén, c) saját beépítetlen telekrésszel nem rendelkező épületeknél, 1 m3-t meghaladó hulladékgyűjtő edény elhelyezése esetében, d) gyógyszertári széf elhelyezése, valamint postai előreszállító oszlop telepítése esetén. (2) A polgármester egyedi esetekben a közterület-használati díj fizetésének kötelezettsége alól kérelemre részben, vagy egészében felmentést adhat. IV. Fejezet A KÖZTERÜLET HASZNÁLATÁNAK EGYES ESETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA Üzleti kitelepülésekkel, árubemutatásokkal, vendéglátó-ipari előkertekkel kapcsolatos előírások 12.§ (1) a) A kiemelt és az I. sz. övezetben csak azzal köthető meg a közterület-használati szerződés, akinek az ott működő üzlet felett rendelkezési joga van, továbbá Keszthely Város Jegyzője által záradékolt jogerős működési engedéllyel rendelkezik. Egy üzlet esetében csak egy használati szerződés köthető. Kivéve: szilveszteri kellékek árusítása, az I. számú övezetben a Balaton-parton vattacukor, pattogatott kukorica árusítása. b) Vendéglátó előkertek esetében a használt terület egy adott pontból kiinduló, 1 db mértani síkidommal (négyszög, háromszög, kör) lefedhető, összefüggő terület lehet. c) A kiemelt övezetben maximum 4 m2-t bérelhetnek a kereskedelmi egységek, amelyek közvetlen bejárattal rendelkeznek a közterületre, kivéve a Kossuth L. u. 20-22. számú épület, ahol – a vendéglátó előkertek kivételével - 1-1 m2 nagyságú közterületet bérelhetnek a kereskedelmi egységek. Több kereskedelmi egységgel rendelkező üzletház előtt levő közterületen jogerős működési engedéllyel rendelkező üzletenként 2-2 m2 közterület adható bérbe árubemutatás céljára. d) A kiemelt övezetben az árubemutatás az üzlethomlokzattal párhuzamos, a homlokzattól számított 1 m-es – kivéve a Fejér Gy. u., ahol 2 m-es – közterületi sávban történhet. e) A Balaton-part Park-bazársor D-i oldalán lévő üzletek kitelepülése a burkolt közterületi járdától számított 2 m-es védősáv szabadon hagyásával lehetséges, kivéve a 3817/4 hrsz-ú területen lévő Flóri Falatozótól K-i irányban lévő üzleteket. Továbbá nem köthető közterülethasználati szerződés a bazársor északi oldalán pavilon elhelyezésére és azokhoz kapcsolódó árubemutatási tevékenységre.
15
f) A kiemelt övezetben az árubemutatás kizárólag e § (3) bekezdés f) pontja szerinti látványterv alapján jóváhagyott árubemutató állványon történhet. Egy üzlet legfeljebb 4 db árubemutató állványt helyezhet ki a közterületre. A mobil árubemutató állványt és mobil napernyőt az üzlet esti zárásával egyidejűleg a közterületről el kell távolítani. Az árubemutató állvány alapterülete legfeljebb 1 m2 lehet, de az ennél kisebb alapterületű állványt minimálisan 0,5 m2-el kell az alapterület számításnál figyelembe venni. Minden megkezdett m2-t a díjszámításnál egész m2-ként kell figyelembe venni. A napvédővel ellátott árubemutató állvány és a közterülethez rögzített napernyő nem használható. g) Az árubemutatás védelme céljából az üzlet homlokzatára szerelhető (kitekerhető) fix napernyő alkalmazható, melyet az üzlet esti bezárásakor össze kell csukni. Ettől eltérően mobil napernyő kizárólag akkor alkalmazható, ha a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a homlokzaton napernyő elhelyezését nem hagyja jóvá. A homlokzatra szerelhető napernyő építési engedély köteles. A fix napernyő járda szinttől mért minimális magassága legalább 2,20 m, a homlokzattól való kinyúlása legfeljebb 2,00 m lehet. h) A Fő tér 1-9. számú ingatlanok előtti közterületen – helyi üzletek kitelepülése, árubemutatás vonatkozásában - csak élelmiszer-, ital-, zöldség- és gyümölcsáru bemutatására köthető közterület-használati szerződés. (2) a) A közterület-használati szerződés önálló árusító helyek és üzletek előtti közterületen történő értékesítés esetében a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet 5. számú mellékletében felsorolt termékek árusítására köthető. b) Az a) pontban megfogalmazott szabályozás nem vonatkozik az üzletek által igénybe vehető közterületi sávban, valamint az országos és helyi ünnepekhez kapcsolódó árusításra (3) a) A vendéglátó-ipari előkertek közterület-használata a szerződött időszakban a vendéglátó üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló 41/2011. (XII. 16.) önkormányzati rendelet előírásainak figyelembe vételével történhet. b) A kiemelt övezetben a vendéglátó előkertek esetében is az üzlet homlokzatára szerelhető (kitekerhető) fix napernyő alkalmazható. Amennyiben a napernyő a vendéglátó előkertet nem fedi le, vagy kinyúlása a fák miatt akadályozott, úgy ott az üzlet homlokzatára szerelt napernyő mellett egyéni elbírálású látványterv alapján a homlokzatra szerelt napernyő színével megegyező mobil napernyő is alkalmazható. A napernyők (összecsukva) és a bútorzat az üzlet esti zárása és másnapi nyitása között a közterületen maradhatnak, azokat csak az üzemelés szüneteltetése idejére kell a közterületről eltávolítani. c) A kiemelt övezeten belül a vendéglátó-ipari előkertek elhelyezésére vonatkozó külön előírások: ca) a Kossuth L. utcában az üzlethomlokzattól a középső gránitsáv és a bazaltkő burkolat határáig létesíthető, kivéve a Kossuth L. u. 20. számú, valamint a Kossuth L. u. 1-3. számú épület előtti közterületet, cb) a Kossuth L. u. 20-22. számú épület előtt, a homlokzattól számított 4 méteren belül létesíthető, cc) A Fejér Gy. utcában a 9. számig az épületek homlokzatától számított 3 méteren belül létesíthető, cd) A szomszédos ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával a szomszédos ingatlan előtt is létesíthető vendéglátó előkert. 16
d) Vendéglátó-ipari előkert – amennyiben a környezet maradandó vagy hosszabb időre szóló változtatásával jár – a településképi véleményezési eljárásról szóló 26/2013. (VI. 27.) önkormányzati rendelet, továbbá a településképi bejelentési és kötelezési eljárásról szóló 30/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendelet figyelembe vételével, az abban foglalt eljárási szabályok lefolytatását követően közterület-használati szerződéssel létesíthető. Amennyiben a vendéglátó-ipari előkert kialakítása az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet alapján építési engedély köteles munka körébe tartozó változtatással jár, úgy a létesítés építési engedély köteles. e) Az igénybe vehető közterület nagyságát, - amennyiben annak felső határa korlátozva van, - az I. sz. melléklet tartalmazza. f) A kiemelt övezetben a napernyők és a vendéglátó előkertek kialakítását, bútorait és árubemutató eszközeit a történeti belvárosban kialakult anyaghasználathoz és színvilághoz kell igazítani. Az erre vonatkozó jóváhagyási eljárás során jelen § (3) bekezdés d) pontjában hivatkozott helyi önkormányzati rendeletek előírásait kell alkalmazni. A napernyő felülete semminemű reklámot, feliratot – kivéve cégnév - nem tartalmazhat. (4) a) A közterületen elhelyezett, árukészlet védelmét szolgáló mobil napernyő felülete maximum kétszerese lehet az árubemutatásra bérelt közterület mértékének, de nem haladhatja meg a 6 m2-t. A napernyők elhelyezése úgy lehetséges, hogy a díszfák koronájához az ernyőfelület és a tartószerkezet ne érjen hozzá és az egyéb növényzet se károsodjon. b) Az üzlethomlokzaton, nyílászárókon, vagy azokon elhelyezett rácson, árucikket, egyéb reklámot kifüggeszteni tilos. Cégtábla, cégér, és reklámfelirat a hirdető berendezések és hirdetmények elhelyezéséről szóló 10/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Reklámrendelet) előírásainak figyelembe vételével helyezhető el. c) Egy üzlet csak egy, maximum 1 m2 nagyságú mobil megállító táblát helyezhet el közterületen. A reklámtáblák bérleti díjának számításánál minden esetben a reklám felületet kell figyelembe venni. A Reklámrendeletben meghatározott reklám eszközöket a jelen rendelet alapján végezhető tevékenységekre igénybe vett - arra közterület-használati szerződést kötött – közterületen kívül kell elhelyezni. Ezen reklámeszközökre a reklámgazdával külön szerződést kell kötni. (5) a) E rendelet szabályozása szerint közterület-használati szerződés nélkül az I. számú mellékletben felsorolt, valamint a rendelet által tiltott tevékenységek folytatásához tartozó tárgyak közterületen nem tárolhatók, a jegyző a tárgyak elszállítására kötelezi a tulajdonost. Amennyiben a tulajdonos a tárgyak elszállításáról a felszólítás ellenére sem gondoskodik, a jegyző elszállíttatja a közterületen illegálisan tárolt tárgyakat. A szállítási és egyéb költség a tárgyak tulajdonosát terheli. A felszólítást követően - közzététel, vagy levél útján - adott határidő letelte után az önkormányzat a felelős őrzés szabályai szerint köteles eljárni. b) Amennyiben a közterület használathoz zenei rendezvények kapcsolódnak, a közterület használati szerződés csak abban az esetben köthető, ha a rendezvényhez az igénylő a zajkibocsátási határértéket megállapító határozat egy példányát csatolta. c) Büfékocsik és árusításra átalakított lakókocsik, üzleti sátrak közterületen nem helyezhetők el, kivéve az éves rendezvénytervben szereplő városi rendezvényeket. Mozgóárusítással és mozgóbolti tevékenységgel kapcsolatos szabályozás 13.§ (1) Mozgóárusítás a városi rendezvényekhez kapcsolódó árusítások alkalmával a város egész területén folytatható, egyébként mozgóárusításra vonatkozó közterület-használati szerződés csak az I. övezet Balaton-parti szakaszára, ideiglenes vagy idényjellegű árusításra köthető. (2) A mozgóárusítás díjának meghatározásakor minden megkezdett m2 egésznek számít. Amennyiben az árusítás útvonala több övezetet érint, a fizetendő díj megállapítása során a
17
magasabb díjösszeget kell alapul venni. (3) Városképi követelményekre tekintettel, valamint a biztonságos közúti közlekedés feltételeinek biztosítása érdekében mozgóbolti tevékenység az alábbi területeken nem folytatható: a Bercsényi u. – Béri B. Á. u. – Festetics u. – Kossuth L. u. – Mártírok útja – Kazinczy u. – Lovassy u. – Vásár tér - Lehel u. – Sopron u. – Bástya u. – Pál utcákban és az általuk határolt tömbben, a Vasútvonal és a Balaton által határolt tömbben, a Goldmark K. u. és Tompa M. u. temetői szakaszán, az Ady E. u. – Erkel F. u. – Darnay u. - Tapolcai út által határolt tömbben, valamint a Hévízi úton, Csapás úton, Zsidi úton, Tapolcai úton, Fenéki úton, Páhoki úton és a Georgikon utcában. (4) Közérdekből a lakosság nyugalma érdekében mozgóárusítás és mozgóbolti tevékenység a kijelölt területeken az alábbi feltételek mellett folytatható: a) Keszthely Város közigazgatási területén belül az árusításkor hangjelzés (duda, dallamkürt, stb.) nem adható, valamint hangosítás, hangos reklám nem használható. b) Mozgóbolti árusítás kizárólag hétfőtől péntekig 9-13 és 15-19 óra között, valamint szombaton 9-13 óra között folytatható. Szombat 13 órától és vasárnap, valamint ünnepnapokon mozgóbolti tevékenység nem folytatható. Taxiállomás használatával kapcsolatos szabályozás 14.§ (1) Személytaxi-szolgáltatási tevékenység végzése kizárólag taxiállomásokon lehetséges. (2) Keszthely város közterületein személytaxi-szolgáltatási tevékenység az alábbi taxiállomásokon végezhető: a) a Széchenyi utca Fő tér felöli szakasza b) a Rákóczi tér déli oldalán található terület c) a Fő téri gyógyszertár előtti terület (3) A kijelölt taxiállomásokat kizárólag azok a személytaxi-szolgáltatást végző vállalkozások vehetik igénybe, amelyek a taxiállomások igénybevételéhez érvényes közterület-használati szerződéssel rendelkeznek. (4) A taxiállomások igénybevételéről szóló közterület-használati szerződés határozott időtartamra jön létre. (5) A kijelölt taxiállomásokat csak személytaxik utasfelvétel céljából történő várakozására lehet használni. A taxiállomást más járművek sem megállás, sem várakozás céljára nem használhatják. (6) A taxiállomások számának és helyének megállapításáról Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete dönt. (7) Aki a taxiállomást e rendeletben előírt közterület-használati szerződés nélkül, vagy attól eltérően használja, és felszólítást követően a szabálytalan használatot nem szünteti meg, továbbá akinek a taxiállomás használatára vonatkozó közterület-használati szerződését szerződésszegés miatt mondták fel, azzal 5 évig nem köthető taxiállomás használatára vonatkozó közterület-használati szerződés. A járművek elhelyezésével kapcsolatos szabályozás 15.§ (1) a) Az a jármű, melynek megengedett legnagyobb össztömege a 3.500 kg-ot meghaladja közterületen csak közterület-használati szerződéssel tárolható. Szerződés kizárólag a város III. övezetére köthető. A jármű üzembentartója vagy tulajdonosa köteles a közterület-használati szerződést vagy annak másolatát a járműn jól látható és olvasható helyen ( a szélvédőüveg mögött) kifüggeszteni. b) Közúti közlekedésre alkalmatlan járművet és roncsot (érvényes műszaki vizsgával vagy rendszámmal nem rendelkező jármű) főútvonalon, gyűjtő és lakóúton, parkolóban, valamint egyéb közterületen tárolni tilos. A jegyző a jármű elszállítására írásban kötelezi annak az üzembentartóját, illetve tulajdonosát. Amennyiben a tulajdonos vagy üzembentartó a jármű
18
elszállításáról felszólítás ellenére sem gondoskodik, a felszólítást követő 8 napon belül a járművet a jegyző elszállíttatja. A szállítással, őrzéssel, megsemmisítéssel kapcsolatos költségek a jármű tulajdonosát vagy üzembentartóját terhelik. c) Ha a gépkocsi tulajdonosa vagy üzembentartója nem állapítható meg, a jármű azonnal elszállítandó a kijelölt tároló helyre. Az elszállítást közvetlenül megelőzően jegyzőkönyvet kell felvenni és fényképet kell készíteni a járműről. d) Nem kell tároló helyre szállítani azt a járművet, melynek tulajdonosa (üzembentartó) nem állapítható meg s mely a szakértői vélemény szerint alkatrészként bontva sem értékesíthető. Az ilyen járművet hulladékként kell értékesíteni. (2) Az elszállításra szerződött vállalkozás a járművet felelős őrzésbe veszi, majd a helyileg szokásos módon való közzététel útján felszólítja a tulajdonost, hogy az addig felmerült költségek megtérítése mellett a járművet átveheti. (3) Ha a gépkocsi tulajdonosa vagy üzembentartója nem állapítható meg vagy a tulajdonos a közzétételt követő 15 napon belül nem jelentkezik, szakértő bevonását követően a jármű értékesítésre vagy megsemmisítésre kerül. A közterület filmforgatási célú használata 16.§ (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mgtv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő, Mgtv-ben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket a polgármester gyakorolja. (3) Mentesség kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható, ha a forgatás időtartama nem haladja meg a 10 napot. Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, a tudományos és az ismeretterjesztő témájú filmalkotások. (4) a) A közterület használati díj összege 20%-kal csökkenthető, amennyiben a közterülethasználat nem haladja meg az 5 napot. Amennyiben a hatósági szerződés szerint a közterület használat nem haladja meg az 5 napot, de a tényleges használat annál hosszabb, a közterület használat teljes időtartamára a díjat a kedvezmény figyelmen kívül hagyásával kell megfizetni. b) A közterület használati díj összege 50%-kal csökkenthető, ha a film forgatásának célja Keszthely történelmének, kulturális örökségének, egyházi életének, gazdasági, tudományos, művészeti értékeinek, sportjának, közművelődési kínálatának, közösségi színtereinek, civil szervezeteinek és tevékenységüknek, az épített és természeti környezet értékeinek, turisztikai nevezetességeinek, a Keszthely székhellyel működő önkormányzati és államigazgatási szervek tevékenységének bemutatása. (5) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után azonnal, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően újra biztosítani kell. (6) A turisztikailag kiemelt területeken (Balaton part, Sétáló utca) a közterület-használat együttesen (forgatási helyszín, technikai kiszolgálás, stáb-parkolás) nem haladhatja meg a 150 m2 területet. (7) Kizárólag stáb-parkolás vagy technikai kiszolgálás céljából történő közterülethasználathoz az e rendelet szerinti közterület-használati hozzájárulás szükséges. 19
(8) A filmforgatás során a szomszédos lakóingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá. (9) Ha az Mgtv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan az önkormányzat érvényes közterület-használati szerződéssel rendelkezik, a közterület-használat jóváhagyása nem adható meg. V. Fejezet A KÖZTERÜLET- HASZNÁLAT PÁLYÁZTATÁSA 17.§ (1) A polgármester a közterületek hasznosítására pályázatot írhat ki. Ebben az esetben az I. sz. mellékletben rögzített díjtételeket alapdíjnak kell tekinteni. A pályázat kiírása és lebonyolítása során az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 33/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendelet 1. számú mellékletének előírásait kell alkalmazni. (2) A használatba adó minden év április 15-ig közzéteszi azon közterületek, valamint tevékenységek listáját, amelyekre pályázati eljárás keretében kíván szerződést kötni. (3) A pályázat nyertese a közterület-használati ajánlatát a pályázat eredményének kihirdetését követő 15 napon belül terjesztheti elő. (4) Ha a pályázat nyertese az ajánlatát nem terjeszti elő, illetve bejelenti, hogy a közterületet nem veszi igénybe, a pályázati tárgyaláson részt vett soron következő legmagasabb összegű közterület-használati díj fizetési ajánlatot tett pályázó jogosult az ajánlat előterjesztésére. (5) Ha a pályázat nyertese a (3) bekezdésben meghatározott feltételt neki felróható okból nem teljesítette, az általa megfizetett pályázati letét visszatartásra kerül (bánatpénz). (6) A pályázat nyertese által befizetett letétet a közterület-használati szerződés megkötése esetén közterület-használati díj részeként kell elszámolni, a további pályázóknak pedig, a pályázati tárgyalás napját követő 15 napon belül azt vissza kell utalni. VI. Fejezet A KÖZTERÜLET-HASZNÁLATI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE 18.§ (1) A közterület-használati szerződés egyoldalúan felmondható a PTK 312. § alapján. Ebben az esetben a használatba vevő részére kérelemre másik közterületen kell biztosítani, a tevékenység folytatását a befizetett díjtétel figyelembevételével, vagy a befizetett közterületfoglalási díj arányos részét a használatba adó visszatéríti a használatba vevő részére. (2) Amennyiben a használatba vevő a szerződésben rögzített díjfizetési határidőig nem tesz eleget befizetési kötelezettségének, a szerződést a használatba adó felmondhatja. (3) Ha a használatba vevő a közterületet nem a szerződésben rögzített célra, vagy módon használja, a használt területet albérletbe adja (kivéve: egyéb rendeletek szerinti reklámtevékenység), illetve a napernyő kihelyezésekor megsérti e rendelet 12.§ (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottakat, a használatba adó a közterület-használati szerződést azonnal felmondhatja. A közterület-használati szerződés megszűnését követően a használatba vevő köteles a közterületen az eredeti állapotot helyreállítani és a használt területet a tulajdonos részére átadni. (4) Ha a közterület-használat zenei rendezvényekkel együtt, illetve azokkal összekapcsolódva történik, és a rendezvény zajszintje a környezetvédelemről szóló 18/1997. (VI.12.) önkormányzati rendeletében meghatározott zajkibocsátási határérték szintjét meghaladja, a használatba adó a közterült-használati szerződést azonnal felmondhatja. VII. Fejezet A KÖZTERÜLET KÖZTERÜLET-HASZNÁLATI SZERZŐDÉS NÉLKÜLI HASZNÁLATÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI 19.§ (1) A közterületek állapotát, a közterületek rendeltetésszerű használatát állandóan, a város egész területére kiterjedően ellenőrizni kell.
20
(2) Az ellenőrzések során figyelemmel kell kísérni: a) a szerződött, ill. szerződés nélküli közterület-használatokat, b) a közterület tisztaságát, gondozását, c) e rendeletben és a közterület-használati szerződésben, valamint az ide vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott kötelezettségek teljesítését, (3) Az ellenőrzési tevékenységet a Keszthelyi Közös Önkormányzati Hivatal Városüzemeltetési Osztályának Közterület-felügyelete látja el. (4) A közterület-használat szerződés nélküli igénybevétele esetén az igénybevevő a Keszthelyi Közös Önkormányzati Hivatal felhívására, köteles a tevékenységét haladéktalanul megszűntetni és a közterület eredeti állapotát saját költségén minden kártalanítási igény nélkül helyreállítani. (5) A polgármester a tulajdonos önkormányzat nevében birtokvédelmi eljárást kezdeményezhet azzal szemben: a) aki közterületen közterület-használati szerződés nélkül az 1. számú melléklet szerinti tevékenységeket gyakorolja, b) illetve a közterület-használati szerződésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, különös figyelemmel e rendelet 12.§-13.§-ban megállapított egyes esetekre vonatkozó szabályozásokra, c) a 8. § (2) bekezdésében részletezett pótdíjat nem fizeti meg, d) a kihelyezett mobil napernyőt az üzlet zárásával egyidejűleg nem távolítja el. 20.§ A polgármester a tulajdonos önkormányzat képviseletében birtokvédelmi eljárást kezdeményez, ha a jogszerűtlen közterület használat a 3. alkalommal kirótt pótdíj után sem szűnt meg, vagy ismétlődően fennáll, és más jogszabályban vagy e rendeletben meghatározott módon nem szüntethető meg.
21
VIII. Fejezet ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 21.§ E rendelet alkalmazása szempontjából: Közterület rendeltetésszerű használata: a közterületnek minősülő területeken közlekedés, pihenés, sportolás. Közhasználatra átadott rész: olyan önkormányzati tulajdonban lévő terület, amelyet korlátozás nélkül szabadon lehet használni. Közút: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület. A járművárakozóhely a közút tartozéka, a kerékpárút helyi közút. A közút területe: a közúti közlekedés céljára ténylegesen kiépített terület. A közúti űrszelvény: az útpadka külső széle, illetve kiemelt szegély esetén a kiemelt szegély belső lapjától kifelé 0,50 m-re eső vonal közötti útterület. Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló része. Ahol az úttesttől nincs elkülönítve, ott az ilyen közterületből a vele határos ingatlanhoz csatlakozóan legalább 1 m széles területsávot kell járdának tekinteni. E rendelet szempontjából a gyalogutat ide kell sorolni. Zöldterület: A város belterületének állandóan növényzettel fedett, más terület-felhasználási egységhez nem tartozó közhasználatú része. Vendéglátás: ételek, italok készítése és eladása fogyasztóknak, felhasználóknak, viszonteladóknak, továbbá a vendéglátással összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenység. Jármű közterületi elhelyezése, tárolása: a közúti közlekedési szabályokon túl a jármű őrizetlenül hagyása a közforgalom előtt nyitva álló helyen. Üzlet: a helyileg körülhatárolt, tartós használatra készült rendszeresen (állandó, vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó értékesítő hely, amelynek kereskedelmi célú használatba vételét az építésügyi hatóság engedélyezte. Reklám: Minden olyan figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ, amely valamely áru kelendőségének növelésére, szolgáltatás igénybevételére, vagy ennek fokozására irányul, illetve valamely vállalkozás, intézmény tevékenységét népszerűsíti. Hirdetés: Valamely tény, körülmény közzététele a hirdettető érdekében. Fix napernyő: az épülethez rögzített árnyékoló berendezés. Mobil napernyő: az az árnyékolásra szolgáló, útburkolathoz, épülethez nem rögzített – építési engedély nélkül elhelyezett – berendezés, amely az üzlet nyitvatartási ideje alatt kerül a közterületen kihelyezésre és az üzlet zárásakor eltávolítandó. Árubemutató állvány: az áru bemutatására szolgáló olyan mobil eszköz, amely az üzlet nyitvatartási ideje alatt kerülhet kihelyezésre a közterületre. Napvédővel ellátott árubemutató állvány: az áru elhelyezésére szolgáló fix állvány, mely nem napernyőként funkcionál, hanem az áru védelmét szolgáló napvédő elemmel van ellátva. Mozgóbolt: gépjárművön üzemeltetett vagy gépjárművel vontatott, működési engedéllyel rendelkező kiskereskedelmi árusító hely. Mozgóárusítás: Keszthely közigazgatási területén az üzlettel rendelkező kereskedő vagy alkalmazottja, illetve megbízottja által az üzletében forgalmazott terméknek olyan eszköz (pl. kosár, tricikli, fagylaltos kocsi) segítségével történő árusítása, magával vitele, amely nem minősül mozgóboltnak. Szeszes ital: gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonata, illetve ezek felhasználásával készült termék és az alacsony (1,2 térfogatszázaléknál kevesebb) alkoholtartalmú üdítőitalok kivételével minden alkoholtartalmú ital.
22
IX. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22.§ Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a közterület-használatára vonatkozó jogszabályok, valamint a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók. 23.§ (1) Jelen rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közterület használatának szabályozásáról szóló 33/2003. (XII. 4.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 16/2004. (IV. 30.), 41/2006. (XII. 1.), 31/2007. (VII. 25.), 16/2008. (III. 28.), 43/2008. (XII. 1.), 7/2009. (II. 27.), 18/2009. (V. 6.), 20/2009. (V. 28.), 42/2009. (XI. 30.) önkormányzati rendeletek. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közterületen történő szeszes ital fogyasztás tilalmáról szóló 31/2008. (VI. 27.) önkormányzati rendelet.
Ruzsics Ferenc polgármester
Dr. Horváth Teréz jegyző
23
1. számú melléklet
Ssz. 1.
2. 3.
4.
5. 6.
7. 8. 9. 10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
Közterületen folytatható tevékenységek és díjszabások mértéke a “Kiemelt” övezetben Tevékenység Mértékegység 1Közterületbe 10 cm-en túl benyúló Ft/m2/hó .üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény 2Mozgóárusítás Ft/m2/nap . 3tüzelőanyagok, (szervezett lim-lom Ft/m2/nap .akció) szilárd törmelék konténerek 48 órát meghaladó, a közlekedést nem zavaró tárolása 4építési munkával kapcsolatos állvány, Ft/m2/nap .építési terület, építőanyag, törmelék elhelyezése és 48 órát meghaladó, a közlekedést nem zavaró tárolása 5Vendéglátóipari előkert Ft/m2/hó . 6Helyi üzletek kitelepülése, Ft/m2/hó .árubemutatás 1-2 m2 3 m2 4 m2 7 Alkalmi vásár és kiállítás (eseti Ft/m2/nap .szerződés szerint) 8Autó kiállítás Ft/m2/nap . 9Ének és élőzene Ft/m2/nap . 1Portrérajzolás legfeljebb 10 hely adható Ft/m2/nap 0bérbe . 1Kézműves tevékenység Ft/m2/nap 1 . 1Zászló Ft/m2/nap 2 . 1Sült gesztenye árusítás Ft/m2/nap 3 . 1Bérkocsik állomáshelye 4(taxi, konflis, stb.) Ft/jármű/év . 1az önkormányzat saját és intézményei díjmentes 5beruházásában végzett építési, .felújítási munkálatok 1az önkormányzat saját és intézményei díjmentes 6szervezésében – elsősorban sport,
24
“Kiemelt” övezet 1000
450 95
95
5.000
5.500 11.000 22.000 1.300 1.600 1.050 2.100
2.100
280
920
76.403 -
-
17.
18.
19.
20.
21.
.kulturális és ifjúsági célú – rendezvények 1díszfa, dísznövény ültetése és 7elhelyezése, valamint utcabútorok .pihenés céljából történő elhelyezése 1közintézményi közterület-használat 8 . 1sport, kulturális és ifjúsági célú, 9valamint a civil szervezetek által .szervezett nem üzleti jellegű, közcélú rendezvények közterület-használata 2saját beépítetlen telekrésszel nem 0rendelkező épületeknél, 1 m3-t .meghaladó hulladékgyűjtő edény elhelyezése 2gyógyszertári széf elhelyezése, 1valamint postai előreszállító oszlop .telepítése
25
díjmentes
-
díjmentes
-
díjmentes
-
díjmentes
-
díjmentes
-
Közterületen folytatható tevékenységek és díjszabások mértéke az I., II. és III. övezetben Ssz. 1.
6.
Tevékenység Mértékegység Közterületbe 10 cm-en túl benyúló Ft/m2/hó üzlethomlokzat (portál) kirakatszekrény Árusító pavilon (postai hírlapárus) Ft/m2/hó és egyéb fülke Bérkocsik (taxi, konflis stb.) Ft/jármű/év állomáshelye, Városnéző kisvonat állomáshelye Ft/jármű/év Teher és különleges gépkocsik, Ft/m2/hó autóbuszok ezek vontatmányának elhelyezése gépjárművenként, vontatmányonként Mozgóárusítás Ft/m2/nap
7.
Mozgóbolt
2. 3. 4. 5.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
tüzelőanyagok, (szervezett lim-lom akció) szilárd törmelék konténerek 48 órát meghaladó, a közlekedést nem zavaró tárolása építési munkával kapcsolatos állvány, építési terület, építőanyag, törmelék elhelyezése és 48 órát meghaladó, a közlekedést nem zavaró tárolása Idényjellegű árusítás kivéve: fagylalt, jégkrém és hírlapárusítás 1Fagylalt és jégkrém árusítás 1(legfeljebb 4 m2 bérelhető) . 1 Vattacukor 2 (Balaton-part maximum 2 hely) . 1Pattogatott kukorica 3(Balaton-part maximum 2 hely) . 1Javító és szolgáltató tevékenység 4(legfeljebb 4m2 bérelhető) . 1Vendéglátó-ipari előkertek 5 .
I. 550
II. 550
III. 430
5.250
3.150
2.730
41.670
35.280
31.860
693.000 -
577.000 -
430.000 480
300
200
150
Ft/gk/nap
-
-
3.000
Ft/m2/nap
59
39
17
Ft/m2/nap
59
39
17
Ft/m2/hó
-
3.860
3.200
Ft/nap
-
2.200
1.760
Ft/nap
Ft/nap
820
820
Ft/nap
Ft/m2/hó
26
2.800
820
820
820
820
193
127
2.500
1.900
16. 1Helyi üzletek kitelepülése Ft/m2/hó 2 6(legalább 1 m bérelhető) . 17. 1Alkalmi (ünnepi) vásár és kiállítás Ft/m2/nap 7 . 18. 1Autó vásár és kiállítás Ft/m2/nap 8 . 19. 1Mutatványos tevékenység, Ft/m2/nap 9körhinta, hullámvasút, dodzsem, (1 nap felépítési .stb. és 1 nap bontási (Erre a tevékenységre kizárólag az időszak Önkormányzat, illetve intézményei térítésmentes) által szervezett rendezvényeken köthető bérleti szerződés) 20. 2 Ének és élő zene Ft/m2/nap 0 . 21. 2Portrérajzolás az I. övezetben Ft/m2/nap 1legfeljebb 3x3 hely adható bérbe a .Kastély utcában, a Bazársoron és a Delden téren
2.800
2.500
1.900
1.300
630
320
1.300
630
320
1.300
1.300
1.300
460
250
130
2.100
-
-
22. 2Kézműves tevékenység 2 . 23. 2Rizsfestés, festékszóró géppel képek 3készítése .(Bazársor maximum 2 hely) 24. 2Üzleti szállítás esetén rakodás, 4göngyölegek tárolása . 25. 2Zászló 5 . 26. 2Szilveszteri kellékek árusítása 6december 27-31-éig . 27. 2az önkormányzat saját és 7intézményei beruházásában végzett .építési, felújítási munkálatok 28. 2az önkormányzat saját és 8intézményei szervezésében – .elsősorban sport, kulturális és ifjúsági célú – rendezvények 29. 2díszfa, dísznövény ültetése és 9elhelyezése, valamint utcabútorok .pihenés céljából történő elhelyezése 30. 3közintézményi közterület-használat
Ft/m2/nap
2.100
-
-
Ft/m2/nap
2.100
-
-
Ft/m2/nap
250
130
70
Ft/m2/nap
250
130
70
Ft/m2/nap
1.300
1.300
1.300
díjmentes
-
-
-
díjmentes
-
-
-
díjmentes
-
-
-
díjmentes
-
-
-
27
0 . 31. 3sport, kulturális és ifjúsági célú, 1valamint a civil szervezetek által .szervezett nem üzleti jellegű, közcélú rendezvények közterülethasználata 32. 3saját beépítetlen telekrésszel nem 2rendelkező épületeknél, 1 m3-t .meghaladó hulladékgyűjtő edény elhelyezése 33. 3gyógyszertári széf elhelyezése, 3valamint postai előreszállító oszlop .telepítése
díjmentes
-
-
díjmentes
-
-
díjmentes
-
-
-
-
Megjegyzés: A területek nagyságának számításánál minden megkezdett m2-t felfelé kerekített egész m2-ként kell figyelembe venni.
Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete 46/2004. (XII. 20.) önkormányzati rendelete a köztisztaságról (egységes szerkezetben)
Keszthely Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1), 16. § (1) bekezdéseinek, továbbá a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31. §-a rendelkezéseiben kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az 1/1986. (II. 21.) ÉVM-ÉüM. számú együttes rendeletben (továbbiakban: R.) foglaltakra az alábbi rendeletet alkotja: Általános rendelkezések
1. §
(1) A rendelet hatálya a jogi személyekre és magánszemélyekre - ideértve a jogi személyek társulásait és a magánszemélyek társaságait is - egyaránt kiterjed.
28
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékokra és a velük összefüggő tevékenységekre.
2. §1
Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete a város területén a közterület tisztántartásával összefüggő szervezett tevékenység ellátásával a Gazdasági Ellátó Szervezetet és a Keszthelyi HUSZ Hulladékszállító Egyszemélyes Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (továbbiakban: Szolgáltatók) bízza meg.
Fogalmi meghatározások
3. §
E rendelet alkalmazása szempontjából,
a./ köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok, - ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás, stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek - valamint a közterületek tisztántartása; b./2 közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott bel- és külterületi földrészlet (helyi közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része az ingatlan közterületi határától számított három méter széles területsáv kivételével; c./3 köztisztasági szolgáltatás: (a továbbiakban: szolgáltatás) megrendelés, illetőleg megbízás alapján a közterületek tisztántartását végző szervezetek hulladék gyűjtési, -begyűjtési valamint -kezelési tevékenysége; d./ tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosságmentesítése, illetőleg pormentesítése. e./ háztartás: a lakás, pihenés, üdülés céljait szolgáló ingatlan, függetlenül attól, hogy az adott ingatlan magán (külön) tulajdonban vagy közös tulajdonban van-e;
1
Módosította a 31/2011. (IX. 30.) rendelet. Hatályos 2011. október 1-től. Módosította a 31/2011. (IX. 30.) rendelet. Hatályos 2011. október 1-től. 3 Módosította a 31/2011. (IX. 30.) rendelet. Hatályos 2011. október 1-től. 2
29
Az ingatlanok és közterületek tisztántartása
4. §
(1)4 Az egyes ingatlanterületek tisztántartási kötelezettsége elsődlegesen a tulajdonost, illetőleg kezelőt terhelik. (2) Házfelügyelő alkalmazása esetén a tulajdonost, kezelőt terhelő kötelezettségek végrehajtása a házfelügyelő feladata, akinek nevét a bejárat mellett ki kell függeszteni. Ha a tulajdonos nem alkalmaz házfelügyelőt, ezek a kötelezettségek azt a bérlőt terhelik, akivel a tulajdonos a ház és a járda tisztántartásával kapcsolatos teendők ellátására igazoltan megállapodást kötött. (3) Bontás, vagy felújítási munka során az ingatlan tisztántartása a kivitelező és a tulajdonos egyetemleges kötelezettsége. (4) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál az úttest felbontásánál a keletkezett por és szenny elterjedésének megakadályozásával kell eljárni, a porképző anyagokat vízzel locsolni kell. Az úttesten, járdákon az építőanyagok és a szennyezést előidéző más anyagok, az eső általi lesodrása megelőzése érdekében a tárolási helyet megfelelő módon körül kell keríteni. Ezen feladatok végrehajtása a kivitelező kötelezettsége. (5) Bűzös anyagokat csak légmentesen elzárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani. (6) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával letakarva szabad szállítani. (7) Ha a közterületen szállított anyagból a közterület szennyeződik, a szennyeződést előidéző köteles nyomban gondoskodni a szennyeződés eltávolításáról. A lerakás után szennyeződött közterületet az köteles haladéktalanul megtisztítani, akinek részére a szállítás történt. (8) Az egyes ingatlanterületek gyommentesítése és állati kártevőktől való mentesítése a 4.§ban meghatározottakat, de elsősorban a tulajdonost, illetőleg a használót terhelik. (9)5 Az ingatlan tulajdonosa a közterület feltakarítása során összegyűjtött szemetet, hulladékot, cigarettacsikket a rendszeresített hulladékgyűjtő edényben, vagy zsákban köteles elhelyezni. Amennyiben ennek mennyisége a szokásos háztartási hulladék fogalmánál meghatározott mértéket meghaladja, a rendszeres hulladékszállítás keretein kívül köteles
4 5
Módosította a 31/2011. (IX. 30.) rendelet. Hatályos 2011. október 1-től. Módosította a 31/2011. (IX. 30.) rendelet. Hatályos 2011. október 1-től.
30
erről gondoskodni, kivéve a védett fák, fasorok lombozata esetén, amelyek listáját az 1. sz. melléklet tartalmazza. (10) Ha az ingatlan tulajdonosa vagy bérlője a 9-10. §-okban előírt kötelezettségének nem tesz eleget, a jegyző –a tulajdonos költségére- elrendelheti a szükséges munkálatok elvégeztetését.
5. §
(1) A közterület - ideértve a rajtuk lévő nyílt árkokat és ezek közcélú műtárgyait, a zöldterületeket, a közúti közlekedési és köztéri létesítményeket is kivéve a 7. §-ban említetteket - szervezett tisztántartási feladatainak ellátásáról Keszthely Város Önkormányzatának Képviselő-testülete gondoskodik, a Szolgáltatók bevonásával. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátását - a téli hóeltakarításra és síkosságmentesítésre is tekintettel – a Szolgáltatók biztosítják évenként pontosított szerződés alapján. (3)6
6. §.7
A parkok, nyilvános kertek, sétányok, játszóterek valamint az ezeken keresztül vezető portalanított burkolatú járdák, gyalogutak tisztítása, síkosságmentesítése, a keletkező szemét összegyűjtése és elszállítása a Szolgáltatók feladata.
7. §
(1) A járdáról a szemetet, illetve szennyező anyagot a közútra söpörni tilos. (2)8 Az ingatlan tulajdonosa, vagy kezelője köteles a R. 6. §. (1) bekezdésében meghatározott területeken és feladatokon felül: a./ az ingatlant határoló járdaszakasz (járda hiányában három méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület);
6
Hatályon kívül helyezte a 31/2011. (IX. 30.) rendelet 2011. október 1-től. Módosította a 31/2011. (IX. 30.) rendelet. Hatályos 2011. október 1-től. 8 Módosította a 31/2011. (IX. 30.) rendelet. Hatályos 2011. október 1-től. 7
31
b./ az ingatlant határoló járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá c./ tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület d./ az ingatlant határoló járdán felburjánzó gyomot, a burkolat rongálása nélkül kiirtani, valamint az úttest, járda terébe az ingatlanról kilógó ágak, bokrok nyeséséről, tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, vegetációs időszak alatt havi rendszerességgel történő kaszálásáról gondoskodni. (3) A szórakozó-vendéglátó árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt - ettől eltérő megállapodás kivételével - a használó köteles tisztántartani és a hulladékot eltávolítani. (4) A közterület rendeltetéstől eltérő célra (árusítás, építés, szerelési munka stb.) történő használata esetén a használattal érintett területet és annak közvetlen környezetét a használó köteles tisztántartani. Kiállítások, vásárok és egyéb rendezvények szervezői a rendezvény előtt kötelesek szerződést kötni a szolgáltatókkal a rendezvény befejezését követő takarítás elvégeztetésére. (5) Vásárok, sport- és egyéb rendezvények tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület tisztán tartásáról. (6)9 Úttestet, járdát és egyéb közterületet szeméttel, hulladékkal, cigarettacsikkel, szennyvízzel, emberi és állati ürülékkel beszennyezni tilos. Az ilyen szennyeződések haladéktalan eltávolításáról annak okozója, illetőleg az állat kísérője köteles gondoskodni. (7) Ha vita merül fel abban a kérdésben, hogy valamely járdatisztítási kötelezettség kit terhel, a vitában a jegyző dönt. (8) Eldugulás vagy rongálódás, stb. okozására alkalmas anyagot (szemetet, törmeléket, iszapot, hulladékot, mosogatóvizet, papírost, tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot, stb.) árokba, közcsatorna víznyelő aknájába szórni, önteni, vagy bevezetni tilos. (9) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezhető, az egészséget veszélyeztetheti, vagy élősdiek számára tápot nyújtana, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni nem szabad. (10) Közterületen szennyező anyag (pl. tüzelő, építőanyag) 24 órán túli tárolásához közterület-foglalási engedély szükséges.
9
Módosította a 27/2009.(VI.26.) rendelet. Hatályos: 2009. július 15.
32
(11) Amennyiben a tulajdonos (használó, kezelő) a közterület tisztántartására előírtakat nem, vagy nem megfelelő módon teljesíti, költségére a munkát a jegyző elvégeztetheti. (12) A madarak fészkelőhelyei alatti közterületnek a szennyeződéstől való megtisztítása az ingatlan tulajdonosának a feladata. (13) Tilos a helyiségek és közterületsávok feltakarításából keletkezett szennyeződést, a szennyvizet a közterületre, illetve a csapadékvíz elvezető rendszerbe seperni, illetve beleönteni.
8. §.
(1) A járdáról a havat, ha szükséges naponta többször is, - a hóesés után nyomban, de legkésőbb reggel 7.00 óráig - el kell távolítani. A 3 m-nél szélesebb úttesteken az út szélén lehet elhelyezni a járdáról letakarított havat. Ennél keskenyebb utaknál a járda úttest felőli részén kell a havat összerakni úgy, hogy a gyalogos közlekedésre legalább 1 m széles, szabad, hómentes terület maradjon. (2) A közforgalmú közlekedés céljára szolgáló járművek megállóhelyeiben hórakást elhelyezni nem szabad. Ennek eltávolítása a szolgáltatást végző feladata. (3) Tilos a hórakást a közüzemi és közérdekű létesítményekre, illetve ezek köré (pl. a vízelzáró csap, közkifolyó, gázelzáró, vízelnyelő akna) elhelyezni. (4) Az ólmos esőtől, jégtől, vagy hótól síkossá vált járdát (járdaszakaszt, gyalogjárót, lépcsőt, stb.), a szükségeshez képest naponta többször is fel kell hinteni. A felhintésre közegészségügyileg veszélyes szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot szabad használni. A szóróanyag beszerzéséről a tisztításra kötelezettnek kell gondoskodni. (5) Az országos közutak Keszthely város belterületi szakaszának tisztántartása, hó- és síkosságmentesítése a közútkezelő feladata.
9. §.10 Köztisztasággal összefüggő egyéb rendelkezések
(1) Az utcai és egyéb elárusítóhelyek (pl. bódék, pavilonok, pecsenyesütők, lángossütők) árusai kötelesek az árusításra kijelölt helyet, valamint a használt, kijelölt hely körül 10 méteres sávot tisztántartani és legkésőbb reggel 7 óráig megtisztítani. Az árusításból
10
Módosította a 27/2009.(VI.26.) rendelet. Hatályos: 2009. július 15.
33
keletkező hulladék összegyűjtésére köteles az árus az előírt típusú szeméttároló edényt biztosítani és a szemét elszállítására a Szolgáltatókkal szerződést kötni. (2)11 A közterületen történő szórólapterjesztés esetén a terjesztő köteles a reklámgazdával megkötendő közterület-használati szerződést megkötését követően, de még a terjesztés megkezdését megelőzően a Szolgáltatókkal a szórólapok szétszórásával okozott szennyeződés elhárítására szerződést kötni. Aktualitásukat vesztett hirdetmények eltávolításáról a hirdetés kihelyezője köteles gondoskodni. Amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy költségére azt a Szolgáltatók elvégzik. (3) Boltok, üzletek előtt esztétikailag megfelelő hulladékgyűjtőket kell az üzemeltetőnek a nyitvatartás ideje alatt alkalmazni, biztosítva azok szükség szerinti ürítését. (4) Keszthely város belterületén a kézi gyűjtőedényből történt szemétszállítást rendszeresen minimum heti két alkalommal - míg az útfelület mosási, seprési munkákat évente történő feladat-meghatározás alapján kell végezni. (5) A közforgalmú közlekedést biztosító járművek végállomása és a hozzátartozó területek tisztántartási kötelezettsége az üzemeltető (MÁV, VOLÁN) a várakozóhelyek (megállók) tisztántartása, a felépítmények - végállomás kivételével - tisztántartása a Szolgáltatók feladata. (6) A szemét elszállításával, elhelyezésével, kezelésével kapcsolatosan tilos minden olyan magatartás, illetőleg tevékenység, amely a város köztisztasági helyzetét, közegészségügyi, illetve higiéniai követelményeit sérti, vagy veszélyezteti. (7) Közterületen gépjárművet mosni tilos. (8) A városi fizetőparkoló rendszerbe bevont parkolóhelyek takarítása az üzemeltető feladata. (9) Tilos a hulladékgyűjtő edénybe forró hamut és salakot, valamint minden olyan anyagot tenni, amely tűz-, illetve balesetveszélyt idéz elő, a környezetre ártalmas, illetőleg a gyűjtő gépjármű állagát rontja. (10)12 Tilos a dohányzás - vendéglátóipari előkertek kivételével - Keszthely város közigazgatási határain belül az alábbi közterületeken: (a) oktatási, nevelési intézmények, (b) egészségügyi intézmények, (c) sport és kulturális intézmények, (d) egyházi épületek és intézmények, (e) közhivatalok előtt, játszótereken, játszóhelyeken és játszóterek közvetlen közelében.
11
Módosította a 27/2009.(VI.26.) rendelet. Hatályos: 2009. július 15.
12
Beillesztette a 27/2009.(VI.26.) rendelet. Hatályos: 2010. január 1.
34
A köztisztasági szolgáltatás ellátása
10. §
A köztisztasággal és a településtisztasággal kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátása érdekében Keszthely Város Önkormányzata a háztartási hulladék rendszeres összegyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik.
Ellenőrzés
11.§
(1) Az önkormányzati rendelet rendelkezéseinek betartását és végrehajtását Keszthely Város Polgármesteri Hivatalának Közterület-felügyelete, valamint a jegyző ellenőrzi. (2)13 A közterület-felügyelet helyszíni tettenérés esetén 3.000,- Ft-tól 20.000,- Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal sújthatja azokat, akik a) a háztartási hulladékot nem a kijelölt hulladékszállítási napokon tárolják közterületen, b) a közterületen elhelyezett szeméttároló edényekben turkálókat, c) nem a kijelölt hulladéklerakó telepen rakták le a hulladékot, d) a közterületen gépjárművet mosnak, e) az ingatlan előtti közterület tisztításáról, síkosság-mentesítéséről, illetve a hó eltakarításáról nem gondoskodnak, f) a közterületen szennyező anyagot oly módon szállítanak, hogy ezzel a tevékenységükkel a közterületet beszennyezik, g) háztartási hulladéknak (szemétnek) nem minősülő hulladékot rejtenek a gyűjtőedényekbe, s ezzel veszélyeztetik a gyűjtő járművek állapotát, h) a tömeges forgalmat lebonyolító üzletek és egyéb elárusító helyek, vendéglátó egységek, székházak, intézmények bejáratai mellett hulladékgyűjtőt nem helyez el, illetve szabályszerű ürítésről nem gondoskodik, i) szemétgyűjtő edényben visszamaradt szemetet - összefagyott vagy összetömörödött nem teszi ürítésre alkalmas állapotúvá j.) a rendeletben rögzített azon közterületen és körzetében dohányoznak, ahol tilos a dohányzás, illetve úttestet, járdát és egyéb közterületet cigarettacsikkel szennyeznek..
13
Módosította a 27/2009.(VI.26.) rendelet. Hatályos: 2009. július 15.
35
Szabálysértés
12. § 14
13. §15
Záró rendelkezések 14. §
(1) E rendelet 2005. január 1. napján lép hatályba. (2) Egyidejűleg a Keszthely Város Tanácsának a Köztisztaság fenntartásáról szóló 4/1987. (IX.30.) számú rendelete, továbbá az azt módosító 1/1990. (III.9.) számú tanácsrendelet, Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete 19/1992. (XI.26.), 12/1994. (V.1.), 26/1995. (1996. I.1.), 32/1996. (XI.28.), 10/1997.(IV.24.), 7/1998.(III.31.), 10/1999. (V.1.), 4/2000.(II.24.), 39/2000.(XII.28.), 10/2002.(IV.12.) számú rendeletei hatályukat vesztik. (3) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösség jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
14 15
Hatályon kívül helyezte a 21/2012. (V. 31.) önkormányzati rendelet 2012. június 1-től. Hatályon kívül helyezte a 21/2012. (V. 31.) önkormányzati rendelet 2012. június 1-től.
36
Dr. Markó Péter
Mohácsi József
jegyző
polgármester
sk.
s.k.
37
1. számú melléklet
Helyi védett természeti értékek Várkert Kossuth L. u. Deák F. u. Vadgesztenye fasor Szent Miklós Temető Béri B. Á. u. vadgesztenye fasor Bercsényi M. u. Vadgesztenye fasor Csapás u. fekete fenyő fasor Tapolcai u. japánakác fasor Erzsébet királyné. u. 30. Platán fa Balatoni múzeum kertje Deák 16. PATE udvar Deák 57. PATE udvar Pethe F. Kollégium Jubileumi park, botanikus kert Georgikon u. DÉDÁSZ telep Platán fa Madách u. vadgesztenye fasor Helikon park Fenyves fasor Vadgesztenye fasor (71 es út)
38
Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete 12/2005. (III.31.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL
Keszthely Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16 §. (1) bekezdésének a rendelkezéseiben, valamint a környezetterhelési díjról szóló 2003.évi LXXXIX. törvény (továbbiakban: Ktd.) 21/A. § (2) bekezdésében, valamint a 26.§ (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.
A rendelet hatálya 1.§ E rendelet hatálya kiterjed Keszthely Város közigazgatási területén minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (továbbiakban: kibocsátó), aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi szennyvíztározót is alkalmaz, és vízfelhasználási szolgáltatást vesz igénybe.
A talajterhelési díj mértéke 2. § (1) A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj alapja, az egységdíj, valamint a területérzékenységi és a veszélyeztetési szorzó határozza meg. (2) A talajterhelési díj alapja a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezés esetében a szolgáltatott víz mennyisége, csökkentve az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott, illetve külön jogszabály szerint locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel. (3)16 A talajterhelési díj egységdíjának mértéke : 1.200 Ft/m3. (4) A talajterhelési díj számításának részletes szabályai(Ktd. 3. sz. melléklete alapján): TTD = E x A x T ahol TTD: a fizetendő éves talajterhelési díj, E: az egységdíj (Ft/m3),
16
Módosította a 6/2012. (II. 15.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. február 16-tól.
39
A: a díjfizetési alap (m3), T: a település közigazgatási területére vonatkozó, a felszín alatti víz állapota szempontjából megállapított területérzékenységi szorzó, az 1. számú táblázatban meghatározva. (5) A területérzékenységi szorzó mértéke a fokozottan érzékeny területre vonatkozóan kell megállapítani. A területérzékenységi szorzó mértéke:
Település közigazgatási területére vonatkozó, a felszín alatti víz állapota szempontjából megállapított területérzékenységi szorzó (T) Fokozottan érzékeny területen
Tevékenység megnevezése
1.
Helyi vízgazdálkodási hatósági hatálya alá tartozó talajterhelés
2.
Vízjogi engedély talajterhelés
hatálya
alá
eljárás
3,0
tartozó
5,0
4. § A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja. (Ktd. 14. §) A díjfizetési kötelezettség keletkezése, megszűnése 5. § (1) A díjfizetési kötelezettség a települési vízvezeték-hálózatra való rácsatlakozás (vízmérőóra üzembe helyezés) napján keletkezik. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli. (2) A díjfizetési kötelezettség megszűnik: a) a vízvezeték-hálózatról való vízhasználat megszüntetése (vízmérő óra leszerelés) napján, b) a közcsatorna-hálózatra való rákötés napján.
40
(3) A kibocsátó személyében történő évközi változást (új fogyasztó, illetve fogyasztásmérő tulajdonos) a Szolgáltatóhoz való bejelentés napjától kell figyelembe venni (a régi tulajdonos kötelezettsége megszűnik, az új tulajdonosnak kötelezettsége keletkezik).
A díjfizetési kötelezettség bevallása, a díj megfizetése 6. § (1) A kibocsátó az éves díjfizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31éig tesz bevallást az önkormányzati adóhatósághoz. (2) A kibocsátó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint mértéke telephelyenként megállapítható. (Kdt. 20. § (3) bekezdés)
Egyes eljárási és adatszolgáltatási szabályok 7. § (1) A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításhoz és a beszedéshez való jog elévülésre, pénzügyi ellenőrzésre, valamint végrehajtására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A talajterhelési díjat önadózás útján az önkormányzat 11749039-15432711-03920000 számú talajterhelési díj beszedési számla javára kell megfizetni. A talajterhelési díj számlán rendelkezésre álló összeget a befizetést követő hónap 10. napjáig kell a környezetvédelmi alap javára elutalni. (3) A bevétel talaj, valamint felszín alatti víz mennyiségi és minőségi védelmére használható fel, különösen csatornázásra, szennyvíztisztításra, vízbázis-védelemre, tartós környezetkárosodás kármentesítésére, potenciális és a tényleges szennyező-források szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelmére. 8. § (1) A víz-és csatornamű üzemeltetését végző társaság, mint Szolgáltató a kibocsátók azonosítása és ellenőrzése érdekében adatot szolgáltat a Jegyzőnek: a) a tárgyévet követő év február 15. napjáig a kibocsátónként ( kibocsátó neve, lakcíme, a fogyasztás helye) a tárgyévi vízfogyasztásról, a locsolási célú víz mennyiségéről, valamint az ivóvíz vezeték meghibásodása következtében elszivárgott víz mennyiségéről; b) minden negyedévben a negyedévet követő hónap 5. napjáig a közcsatornára való rácsatlakozók köréről, valamint a kibocsátók körében történt változásról. (2) Adatszolgáltatási kötelezettség terheli a folyékony hulladék szállítására feljogosított szolgáltatót az elszállított szennyvíz mennyiségéről kibocsátónként.
41
Díjkedvezmény 9. § A képviselő-testület díjkedvezményt nem állapít meg. Értelmező rendelkezések 10. § (1) kibocsátó: A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 2.§ (2) bekezdése és a Ktd.tv. 2.§-ára figyelemmel minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági engedély alapján szennyvízelhelyezést ideértve az egyedi szennyvíztározót is alkalmaz; (2) műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna: amely kialakításánál, elhelyezkedésénél fogva lehetővé teszi a rácsatlakozást, azaz a közcsatorna hálózat a lehetséges bekötés helyénél, az ingatlan melletti közterületen ki van építve; (3) közös háztartásban élők, család: az egy lakásban, egy háztartásban életvitelszerűen együttlakó közeli hozzátartozók, (4) jövedelem: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló módosított 1993. évi III. törvény 4.§(1) bekezdés a.) pontjában meghatározottak szerint. (5) Szolgáltató: a) víz-és csatornamű üzemeltetését végző társaság a DRV Rt. Siófok b) a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett közszolgáltató a Talajerőgazdálkodási Kft Pápa. Átmeneti és záró rendelkezések 11. § (1) E rendelet a 2005. április 01. napján lép hatályba. (2) A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó 2005. évben - Ktd. 27.§ (1) alapján – a megállapított talajterhelési díj 20 %-át, 2006. évben 50 %-át, 2007. évben 75 %-át, 2008. évben 90 %-át, 2009. évtől 100 %-át köteles megfizetni. (3) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3.§-ával összhangban az Európai Közösség jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Dr. Markó Péter s.k. jegyző
Mohácsi József s.k. polgármester
42
