MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/2013. (VI.25.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (2) bekezdés, 62. § (6) bekezdés 3., 4. és 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III.16.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 42. § (2) bekezdésében, valamint 1. melléklet 1.1.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet célja 1. § A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek Miskolc Megyei Jogú Város építészeti, városképi, illetve természeti értékeinek figyelembe vételével, a városkép megőrzésének és formálásának igényes alakítása érdekében, a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése érdekében meghatározzák – a helyi adottságok figyelembe vételével – a településkép védelmének szabályait. 2. A rendelet hatálya 2. § E rendelet hatálya kiterjed Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területére, továbbá minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti – műszaki tervdokumentációt készít. 3.§ (1) E rendelet előírásai nem vonatkoznak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott azon eljárásokra, amelyek esetében a)
az építészeti – műszaki tervdokumentációk előzetes minősítése a településrendezési és az építészeti – műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerint a központi, illetve a területi építészeti tervtanács hatáskörébe tartozik b) az építtető összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett.
4.§ A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezés sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet előírásait e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni. II. Fejezet Településképi véleményezési eljárás 1. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre 5.§ (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a)
Miskolc Megyei Jogú Város településszerkezeti és városképi szempontból kiemelt jelentőségű útvonalai és közterei mentén , továbbá a közút területének határától számított 150 m-es sávon belül lévő, b) Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 21/2004. (VII.6.) sz. rendelet (a továbbiakban: MÉSZ) szerinti településszerkezeti és városképi szempontból kiemelt városrészei Miskolc- Lillafüred – Hámor (L) Diósgyőr (D) Miskolctapolca (T) Egyetemváros (E) Belváros – Városközpont (V) Történelmi Avas (A) területén lévő, c) helyi védelem alatt álló területen lévő, műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben lévő, d) ahol a MÉSZ előírja a környezet beépítéséhez, architektúrájához való illeszkedést, vagy „kialakult szabályozási kategóriába” sorolt területen lévő ingatlanokon tervezett, jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkára vonatkozó építészeti – műszaki tervekkel kapcsolatban. (2) Miskolc Megyei Jogú Város településszerkezeti és városképi szempontból kiemelt jelentőségű útvonalait e rendelet 1. melléklete tartalmazza. (3) Miskolc Megyei Jogú Város településszerkezeti és városképi szempontból kiemelt városrészeit e rendelet 2. melléklete tartalmazza. 6.§ (1) A polgármester e rendelet előírásai szerint – az 5.§ (1) bekezdésében felsorolt területekre vonatkozóan - településképi véleményezési eljárást folytat le a) új építmény építésére, b) meglévő építmény – a beépített szintterület növekedését eredményező - bővítésére (tetőtérbeépítését is ide értve), c) meglévő építmény felületképzésének közterületről látható átalakítására, színezésére, energetikai megújítására,
d) valamennyi olyan épület és épületegyüttes rendeltetéstől függetlenül, amelynek nettó össz - alapterületének nagysága meghaladja a 300 m²-t, e) tömbrehabilitáció, tömbfejlesztésre vagy f) lakóparkra, telepszerű, sorházas vagy zártsorú beépítésre irányuló építési tevékenységgel összefüggő engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti – műszaki tervekkel kapcsolatban. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl – területtől függetlenül - településképi véleményezési eljárást folytat le a) a 9, 00 m építménymagasságú, a földszint.+ 2 emelet vagy azoknál magasabb új építmények, és az ilyen magasságot eredményező emeletráépítések, tetőtérbeépítések esetén, b) valamennyi olyan épület és épületegyüttes rendeltetéstől függetlenül, melynek bruttó szintterülete meghaladja az 500 m²-t, c) helyi értékvédelem alatt álló építményt érintő vagy d) a köztéri műalkotások környezetalakítására vonatkozó jogszabály alapján építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkára vonatkozó építészeti – műszaki tervekkel kapcsolatban. 2. Településképi véleményezési eljárás általános szabályai 7.§ (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, vagy az általa megbízott tervező által a polgármesterhez benyújtott papír alapú kérelemre indul. (2) A polgármester engedélyezésre
a
településképi
véleményben
a
tervezett
építési
tevékenységet
a) feltételekkel vagy feltételek nélkül ajánlja vagy b) nem ajánlja. (3) A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül a településképi véleményt megküldi a kérelmezőnek és az építésügyi hatóságnak. (4) A kérelem mellékleteként véleményezésre benyújtott építészeti – műszaki tervdokumentációnak - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezés sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 22.§ (3) bekezdésében foglaltakon túl – az alábbi munkarészeket tartalmaznia kell: a) építészeti műszaki leírás, különös tekintettel a rendeltetés, a telepítési adatok, szerkezeti megoldások, alkalmazott anyagok, homlokzatképzés ismertetésére, b) helyszínrajz – általános adatokon túl - közúthoz való csatlakozás, telken belüli forgalmi útvonalak, gépkocsi telken belüli elhelyezése, akadálymentes megközelítése c) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző – eltérő – szintek alaprajzai, d) a megértéshez szükséges számú és léptékű metszet, szükség esetén terepmetszet, e) valamennyi homlokzat, f) szükség szerint kertészeti terv és g) szükség szerint tereprendezési terv.
(5) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti – műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a tervtanács állásfoglalása képezi a következő esetekben: a) műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben lévő, b) helyi egyedi épített értéket képviselő épület bővítése, átalakítása, felújítása, c) rendeltetéstől függetlenül valamennyi olyan építmény, amelynek nettó össz alapterületének nagysága az 500 m²-t meghaladja, d) közterületi műalkotások létesítésének és környezetalakítására vonatkozó tervek e) a MÉSZ szerinti településszerkezeti és városképi szempontból kiemelt városrészei közül Diósgyőr (D) Belváros – Városközpont (V) Történelmi Avas (A) területén lévő, f) minden olyan esetben, mikor a tervezési terület, vagy az építési munka sajátossága alapján a polgármester vagy az önkormányzati főépítész a terv tervtanács előtti bemutatását kezdeményezi. (6) A tervtanács működési feltételeit és eljárási szabályait e rendelet IV. Fejezete szabályozza. (7) A (5) bekezdésében nem szereplő, de az 5. §, 6.§ (1) és (2) bekezdés szerinti településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti – műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja képezi. (8) Amennyiben a tervtanács határozatképessége objektív okok miatt nem biztosítható, kivételes esetben a tervtanácsi állásfoglalást az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalása helyettesítheti. (9) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható. 3. A településképi véleményezés szempontjai 8.§ (1) A településképi vélemény kialakítása során – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdésben foglaltakon túl – az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a) az általános és helyi építési előírásoknak való megfelelőségét, b) az épület elhelyezése, a beépítés módja megfelel-e az illeszkedés követelményeinek, c) a tervezett fejlesztés célzott hasznosításának jellegének településszerkezeti, területhasználati, infrastrukturális hatását, d) az épület karakterisztikus jegyeinek a környezethez való alkalmazkodását, e) a fejlesztés építészeti minőségét, a látvány illeszkedését a városszövetbe, f) az alaprajzi megoldás összhangban van – e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival; az épület tömegformálására, a nyílászárók kiosztására, a homlokzat tagolására milyen hatással van,
g) az építészeti megoldások megfelelően illeszkednek – e a kialakult, illetve az átalakuló épített környezethez, h) a védelemmel érintett helyen történő építés esetén a tervezett építmény megfelel- e az értékvédelem követelményeinek. (2) Az (1) bekezdésbe foglalt szempontokat a tervtanácsi, illetve az önkormányzati főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni. III. Fejezet Településképi bejelentési eljárás 1. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre 9.§ (1) E rendelet előírásai szerint - a 10. § (1) bekezdésében felsorolt területekre vonatkozóan – településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) kormányrendelet 1. mellékletében felsorolt építési munkák közül: a) a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló meglévő épület átalakításának kivételével az építési engedéllyel építhető építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy változatlan formában újjáépíteni, b) meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró – áthidalóját nem érintő – cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása, c) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg, d) az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni, e) kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet, f) önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg fa) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot, fb) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot, g) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t, h) emlékfal építése, melynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t, i) a 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő átalakítása, bővítése, j) közterületről látható kerítés, kerti építmény építése, meglévő átalakítása, bővítése,
k) napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, áru- és pénzautomata, építményen való elhelyezése, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni, l) közterületről látható területen elhelyezendő építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő és -tároló vagy m) elektronikus hírközlési építmény: ma) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha annak bármely irányú mérete a bruttó 6,0 m-t nem haladja meg, vagy mb) az antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelése, ha az antenna bármely irányú mérete a 4,0 m-t nem haladja meg 10.§ (1) E rendelet előírásai szerint a polgármester az ügyfél kérelmére településképi bejelentési eljárást folytat le a) Miskolc Megyei Jogú Város településszerkezeti és városképi szempontból kiemelt jelentőségű útvonalai és közterei mentén, továbbá a közút területének határától számított 150 m-es sávon belül lévő, b) a MÉSZ szerinti településszerkezeti és városképi szempontból kiemelt városrészei Miskolc- Lillafüred – Hámor (L) Diósgyőr (D) Miskolctapolca (T) Egyetemváros (E) Belváros – Városközpont (V) Történelmi Avas (A) területén lévő, c) helyi védelem alatt álló területen lévő, műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben lévő, d) ahol a MÉSZ előírja a környezet beépítéséhez, architektúrájához való illeszkedést, vagy „kialakult szabályozási kategóriába” sorolt területen lévő ingatlanokon tervezett, jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési munkák, illetve reklámelhelyezések esetében. (2) E rendelet előírásai szerinti településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő ingatlanokon meglévő építmények rendeltetésének megváltoztatása esetében. (3) Településrendezési eszköz – a szabályozással érintett területe sajátosságai alapján – további területek esetében is előírhatja településképi bejelentési eljárás lefolytatását. 2. A településképi bejelentési eljárás általános szabályai 11.§ (1) A településképi bejelentési igazolás kiadása önkormányzati hatósági ügy, az eljárásra e rendelet, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A településképi bejelentési igazolás nem pótolja, vagy helyettesíti a tevékenység végzéséhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyek beszerzése a kérelmező, bejelentő feladata. (3) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által benyújtott kérelemre indul. A kérelem benyújtása építési munka végzésére nem jogosít. A bejelentéshez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. (4) A településképi bejelentési kérelem elbírálása során a polgármesternek figyelembe kell venni az építésügyi szabályokat, szabályzatokat, a városrendezési terveket, a városképi, műemlékvédelmi, egészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, örökségvédelmi szempontokat, előírásokat, szakmai állásfoglalásokat, továbbá az eljárásban közreműködők által előírt követelményeket. (5) A településképi bejelentési eljárásban a polgármester a kérelem jellegéből adódó szakkérdésekben az érdekelt szakhatóságok, a Hivatal illetékes szakmai osztályainak véleményét, állásfoglalásait veszi figyelembe. (6) A településképi bejelentési eljárásban közreműködő szervezetek szakvéleményét az ügyfél szerzi be, melyet a kérelem mellékleteként kell csatolnia. (7) A településképi bejelentési kérelem kötelező tartalmi elemeit és a csatolandó mellékleteket a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezés sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 23. § (2) és (3) bekezdése tartalmazza. 3. Rendeltetés megváltoztatására irányuló kérelem 12.§ (1) E rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének építési engedélyhez nem kötött építési munkával járó, vagy építési munkával nem járó – részleges vagy teljes - megváltoztatása esetén. (2) A kérelemhez a 11.§ (7) bekezdésében foglaltakon túl mellékelni kell: a) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület)használat, és üzemeltetéstechnológia jellemzőit; a rendeltetés-módosítás következtében bekövetkező változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat. A leírás tartalmazza az épület és környezete kölcsönhatásának, valamint az új használatra való alkalmasság vizsgálatát, b) helyszínrajzot, az ingatlanon belüli járműfogalom és parkolóhelyek feltüntetésével, c) szükség szerint alaprajzot, homlokzatot, a közterületről látható felületek változtatását bemutató tervet, látványtervet, színtervet, fotómontázst, d) tervezői nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az építmény megfelel az adott rendeltetésváltozást érintő településrendezési, építésügyi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi és más jogszabályi előírásnak, és e) szükség esetén közműszolgáltatói egyeztetési jegyzőkönyveket, közútkezelői hozzájárulást, szakvéleményeket, állásfoglalásokat.
4. A rendeltetés megváltoztatásáról szóló döntés tartalma 13.§ (1) A rendeltetés megváltoztatásáról szóló döntésnek tartalmaznia kell: a) az engedélyes nevét, állandó lakóhelyének címét, jogi és jogi személyiséggel nem rendelkező személy esetén székhelyének vagy telephelyének címét, b) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, c) az új rendeltetés módjának és feltételeinek pontos meghatározását, d) az eljárásban közreműködők szakvéleményében foglalt előírásokat, e) az építmény eredeti és új rendeltetésének megjelölését és f) jogszabályba foglalt egyéb előírásokat. 5. Reklámelhelyezésére irányuló kérelem 14.§ (1) E rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni – a 10. § (1) bekezdésében felsorolt területekre vonatkozóan a 9. § f.) pont szerinti reklámelhelyezések esetében: a) az építmények homlokzatára, közterületről látható kerítésre, kapuzatra vagy támfalra rögzített, illetve közterületen, vagy magánterületen elhelyezett aa) cég -és címtábla, cégér, cégjelzés, reklámfelület, ab) egyedi tájékoztató tábla, ac) falfestés, reklámgrafika, ad) kirakat, reklámvitrin, ae) reklámfelületet is tartalmazó előtető, árnyékoló berendezés, af) plakát kihelyezésére szolgáló berendezés, hirdetőtábla, reklámtábla, ag) transzparens, totemoszlop, reklámzászló, ah) óriásplakát tartó-, illetve hordozó-berendezés, ai) építkezési reklámháló, molinó, aj) hirdetőoszlop, citylight berendezés vagy ak) megállító tábla, reklámkorlát. 15.§ (1) A kérelemhez a 11.§ (7) bekezdésében foglaltakon túl mellékelni kell: a) a reklámberendezés elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldásait, b) az építmény érintett részének részletét, 2 m² meghaladó felületű berendezés esetén a teljes felületet ábrázoló homlokzatot és c) szükség esetén közműszolgáltatókkal történt egyeztetés dokumentumait és közútkezelői hozzájárulást. 6. A reklámelhelyezésről szóló döntés tartalma 16.§ (1) A reklámelhelyezésről szóló döntésnek tartalmaznia kell:
a) az ügyfél nevét, állandó lakóhelyének címét, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező személy esetében székhelyének vagy telephelyének címét, b) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, c) az eljárásban közreműködők szakvéleményében foglalt előírásokat, d) közterületi reklámhordozó esetében közterület-használati szerződés szükségességére vonatkozó figyelmeztetést és e) érvényességének időtartamát. 7. A településképi bejelentés elbírálása 17.§ (1) A polgármester a bejelentés érkezésétől számított 8 napon belül a kérelemben foglaltakat – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és az ügyfelet erről értesíti, ha: a) a kérelem a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezés sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott, továbbá – a csatolandó mellékleteket illetően – e rendeletben előírt követelményeknek, b) a tervezett építési tevékenység, reklám, rendeltetésmódosítás megfelel az általános és helyi építési szabályoknak, az illeszkedés követelményeinek, az eseti szakhatósági előírásoknak, c) a tervezett építési tevékenység, reklám, rendeltetésmódosítás nem okoz sem településszerkezeti, sem területhasználati, sem infrastrukturális konfliktust a környezetében. (2) A polgármester megtiltja a kérelemben foglaltak megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – az ügyfelet erről értesíti, ha: a) a bejelentés nem felel meg a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezés sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott, továbbá – a csatolandó mellékleteket illetően – e rendeletben előírt követelményeknek, b) a tervezett építési tevékenység, reklám, rendeltetésmódosítás nem felel meg az általános és helyi építési szabályoknak, az illeszkedés követelményeinek, az eseti szakhatósági előírásoknak és c) a tervezett építési tevékenység, reklám, rendeltetésmódosítás településszerkezeti, területhasználati, infrastrukturális konfliktust okoz a környezetében. (3) A tevékenység a bejelentés alapján a településképi bejelentési igazolás birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembe vételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges. 8. A településképi bejelentési igazolás közlése 18.§ (1) A településképi bejelentési igazolást közölni kell: a) a kérelmezővel, b) az eljárásban közreműködőkkel, c) az építésügyi hatósággal,
d) építési munkával nem járó rendeltetésmódosítás esetén az első fokú ingatlanügyi hatósággal és e) reklámberendezés esetén a reklámhasznosító szervezettel. 19.§ Aki településképi bejelentési igazolás nélkül vagy a döntésben foglalt feltételektől eltérő módon végzi az építési tevékenységet, szabálysértést követ el és ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. IV. Fejezet A helyi építészeti – műszaki tervtanács 1. A helyi építészeti – műszaki tervtanács alkalmazási köre 20.§ (1) E rendelet szabályait kell alkalmazni Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területét érintő, az e rendelet alapján előzetes tervtanácsi véleményezési kötelezettség alá eső építmények építészeti tervekre, azok készítőire, tervezőire, illetve a tervet véleményező tervtanács működésére és eljárási rendjére. (2) A jogszabály előírásai szerint építési engedélyhez kötött és más tervtanács hatáskörébe nem utalt, a településképi véleményezési eljárásra kijelölt, valamint a 24. § (2) bekezdésében meghatározott egyéb építmények építészeti – műszaki terveinek előzetes véleményezése, továbbá egyes önkormányzati döntések szakmai megalapozása érdekében a polgármester tervtanácsot működtet, melynek elnevezése: Miskolci Építészeti - Műszaki Tervtanács (a továbbiakban: tervtanács), melynek eljárási szabályait a településrendezési és az építészeti – műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet keretei között e rendeletben határozza meg. 21. § (1) A tervtanács tagjaira javaslatot tesz: a) a tervtanács elnöke, b) az építésügyben érdekelt szakmai, társadalmi kamarák. (2) A tervtanács tagjainak száma – a tervtanács elnökét is ide számítva – legfeljebb 25 fő. (3) A tervtanács elnökét és tagjait – a (1) bekezdés szerinti javaslatokat figyelembe véve – a polgármester nevezi ki. 22.§ (1) A tervtanács elnöke az önkormányzati főépítész. (2) A tervtanács elnökének feladatait a településrendezési és az építészeti – műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet alapján látja el. (3) Az önkormányzati főépítész tervtanácsi elnöksége megszűnik a főépítészi kinevezés megszűnésével.
23.§ (1) A szakmai kamarák által jelölt tervtanácsi tagoknak tervezési szakmagyakorlási jogosultsággal is rendelkezniük kell. (2) A tervtanácsi tagok kinevezése négy évre szól, amely a kinevezés lejártát követően évente meghosszabbítható. Ha a kinevezést kizáró körülmény a kinevezést követően merül fel a kinevezést a polgármester visszavonja. 2. A tervtanács feladatköri és működési területre vonatkozó szabályai 24.§ (1) A tervtanács működési területe Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki. (2) A tervtanács feladata, hogy véleményezze a) e rendelet 7.§ (6) bekezdésében meghatározott településképi véleményezési eljárásra kijelölt építmények építészeti – műszaki terveit, b) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti telepítési tanulmánytervet, c) közterületi műalkotások környezetalakítására vonatkozó, jogszabály alapján építési engedélyhez kötött építési munkák építészeti-műszaki terveit, d) a műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezetben, helyi építészeti értékvédelemmel érintett területen lévő ingatlanokon tervezett da) új építmény építészeti-műszaki terveit és db) minden olyan építmény terveit, amely az építmény tömegének, tetőidomának, közterületről látható homlokzatának, anyaghasználatának oly mértékű megváltoztatásával jár, mely jelentősen befolyásolja az építmény karakterét és utcaképi megjelenését. (3) A tervtanács a (2) bekezdésbe foglaltakon túlmenően megtárgyal és véleményez minden olyan egyéb építészeti – műszaki tervet, amelynek minősítésére a polgármester, az önkormányzati főépítész vagy az első fokú építésügyi hatóság vezetője felkéri. 25.§ (1) A tervtanácshoz benyújtandó építészeti műszaki dokumentációnak 7.§ (5) bekezdésben foglaltakon túl az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia: a) utcakép, fotók, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik, b) a tömegalakítást, színezést, anyaghasználatot bemutató, a rálátás- és látványvédelmet alátámasztó településkép, utcakép, látványterv, fotó vagy modellfotó (legalább két – két madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt nézettel), c) szükség esetén tető-felülnézeti rajzot és d) a MÉSZ tervezéssel érintett területre vonatkozó kivonatát. (2) A benyújtott tervdokumentációhoz mellékelni kell az építtető és a tervező nevét, címét (székhelyét), tervező tervezési jogosultságának igazolását.
3. A tervtanács eljárási rendje 26. § (1) A tervdokumentációt két példányban, papír alapon, valamint egy példányban elektronikus adathordozón az önkormányzati főépítésznek kell benyújtani. (2) Amennyiben a benyújtott tervdokumentáció nem felel meg az e rendeletben előírt tartalmi követelményeknek, a tervtanács elnöke 3 munkanapon belül egy alkalommal legfeljebb 5 munkanapos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel a benyújtót. A hiánypótlás ideje nem számít be a véleményezési határidőbe. (3) A benyújtott tervdokumentációt a tervtanács tagjai, és a meghívott résztvevők számára a tárgyalás előtt legalább 3 munkanappal tanulmányozásra hozzáférhetővé kell tenni. A bíráló szakmai véleményét a tervtanács ülésén egy – egy példányban írásban átadja a tervezőnek és a tervtanács elnökének, aki az abban foglaltakat ismerteti a tervtanács tagjaival. (4) A tervtanács véleményét a kérelem hiánytalanná válásától számított 15 munkanapon belül hozza meg. A határidő indokolt esetben egy alkalommal 8 munkanappal meghosszabbítható. Az ügyintézési határidőbe az állásfoglalás postára adásának napja is beleszámít. (5) Ha a tervtanács a számára előírt határidőben - (4) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - nem hozza meg a véleményét, a véleményezési kötelezettség teljesítettnek, a terv ajánlottnak minősül. (6) A tervtanács – a tervtanács elnökével együtt - legalább 5 taggal ülésezik. A meghatározott létszám a tervtanács határozatképességének feltétele. (7) A tervtanács szükség szerint összehívható, ülései nyilvánosak. (8) A tervtanács a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (9) A tervtanács elnöke által aláírt véleményt elektronikus úton megküldi - az ülésen megjelent – tervtanácsi tagnak és meghívottnak, valamint postai úton megküldi a tervdokumentáció egy lepecsételt példányát és a véleményt a benyújtónak. (10) A tervtanács elnöke a működtető szerv iratkezelési szabályai szerint nyilvántartásba veszi és megőrzi a jegyzőkönyvet és annak mellékleteit, valamint a tervtanács állásfoglalását, továbbá a tervdokumentáció egy példányát. (11) A tervtanácsi tárgyalásra tanácskozási joggal meg kell hívni: a) a polgármestert, vagy az általa kijelölt személyt, b) a területileg illetékes állami főépítészt, c) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata szerint illetékes bizottság képviselőjét, d) a B. - A.- Z. Megyei Építész Kamara képviselőjét, e) az első fokon eljáró építésügyi hatóság vezetőjét, f) a városi főmérnököt, g) a tárgyalt építészeti – műszaki dokumentáció tervezőjét,
h) a tárgyalt építés beruházóját, építtetőjét és i) szükség esetén a bírálót. (12) A tervtanács a tervező kérésére a témát konzultációs szinten is megtárgyalhatja, de ez nem helyettesíti a tervhez szükséges tervtanácsi véleményt. (13) A tervtanács a kérelmező kérésére a tervet zárt ülésen is megtárgyalhatja. (14) A tervtanács zárt ülésén elhangzottakat külön jegyzőkönyvben kell rögzíteni, az arról történt szavazást és a szavazás eredményét is. (15) A zárt tervtanácsi ülésen elhangzottak üzleti titoknak minősülnek. 27. § A tervtanács működésének és eljárásának egyéb szabályait – különös tekintettel az összeférhetetlenségi szabályokra, finanszírozásra és a tervtanács létszámára és összetételére - a településrendezési és az építészeti – műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet előírásainak megfelelően a tervtanács ügyrendje határozza meg, melyet a tervtanács elnökének javaslata alapján a polgármester egyetértésével a tervtanács fogad el. V. Fejezet Záró rendelkezések 28.§ (1) E rendelet 2013. július 1 - jén lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépésének napját követően indult ügyekben és eljárásokban kell alkalmazni. (3) E rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti a Miskolci Építészeti Tervtanácsról szóló 32/2007. (X.24.) számú rendelet. (4) E rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti a Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 21/2004. (VII.6.) számú rendelet 28. § (5) bekezdésének c.) pontja, (21) bekezdése, 42. § (1) bekezdés d.) pontja, (3) bekezdés d.) pontja, (6) bekezdés g.) pontja. Miskolc, 2013. június 20.
Dr. Csiszár Miklós jegyző
Dr. Kriza Ákos polgármester
