MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŐLÉSÉNEK ….../2013. (….....) önkormányzati rendelete a településkép védelmérıl Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 3., 4. és 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az Önkormányzat Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III.16.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 42. § (2) bekezdésében, valamint 1. melléklet 1.1.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsága véleményének kikérésével, és az SZMSZ 1. melléklet 3.1.11.2. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottsága véleményének kikérésével a következıket rendeli el:
I. Fejezet Általános rendelkezések A rendelet célja 1. § A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek Miskolc Megyei Jogú Város építészeti, városképi, illetve természeti értékeinek figyelembe vételével, a városkép megırzésének és formálásának igényes alakítása érdekében, a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggı követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése érdekében meghatározzák – a helyi adottságok figyelembe vételével – a településkép védelmének szabályait. A rendelet hatálya 2. § E rendelet hatálya Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területére, továbbá minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetre terjed ki, aki Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területen építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggı építészeti – mőszaki tervdokumentációt készít. 3.§ E rendelet elıírásai nem vonatkoznak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenırzésekrıl, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott azon eljárásokra, amelyek esetében
a)
az építészeti – mőszaki tervdokumentációk elızetes minısítése a településrendezési és az építészeti – mőszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet szerint a központi, illetve a területi építészeti tervtanács hatáskörébe tartozik b) az építtetı összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett. 4.§
A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökrıl, valamint egyes településrendezés sajátos jogintézményekrıl szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet elıírásait e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni. II. Fejezet Településképi véleményezési eljárás A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre 5.§ Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a)
Miskolc Megyei Jogú Város településszerkezeti és városképi szempontból kiemelt jelentıségő útvonalai és közterei mentén (1. számú melléklet), továbbá a közút területének határától számított 150 m-es sávon belül lévı, b) a Miskolc Építési Szabályzata szerinti Miskolc- Lillafüred – Hámor (L) Diósgyır (D) Miskolctapolca (T) Egyetemváros (E) Belváros – Városközpont (V) Történelmi Avas (A) városrész területén lévı, (2. számú melléklet) c) helyi védelem alatt álló területen lévı, mőemléki jelentıségő területen, mőemléki környezetben lévı, d) ahol a Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzata (továbbiakban: MÉSZ) elıírja a környezet beépítéséhez, architektúrájához való illeszkedést, amennyiben a MÉSZ nem ad egyértelmő szabályozást, illetve „kialakult szabályozási kategóriába” sorolt területen lévı ingatlanokon tervezett, jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkára vonatkozó építészeti – mőszaki tervekkel kapcsolatban. 6.§ (1) E rendelet elıírásai szerint – az 5.§-ban felsorolt területekre vonatkozóan - településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a) új építmény építésére b) meglévı építmény – a beépített szintterület növekedését eredményezı - bıvítésére (tetıtérbeépítését is ide értve) c) meglévı építmény felületképzésének közterületrıl látható átalakítására, színezésére,
energetikai megújítására d) valamennyi olyan épület és épületegyüttes rendeltetéstıl függetlenül, amelynek nettó össz - alapterületének nagysága meghaladja a 300 m2-t e) tömbrehabilitáció, tömbfejlesztésre f) lakóparkra, telepszerő, illetve sorházas vagy zártsorú beépítésre irányuló építési tevékenységgel összefüggı engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti – mőszaki tervekkel kapcsolatban.
(2) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni továbbá – területtıl függetlenül a) a 9, 00 m építménymagasságú, illetve a fsz.+ 2 emelet vagy azoknál magasabb új építmény, valamint az ilyen magasságot eredményezı emeletráépítések, tetıtérbeépítések, b) valamennyi olyan épület és épületegyüttes rendeltetéstıl függetlenül, melynek bruttó szintterülete meghaladja az 500 m2-t, c) helyi értékvédelem alatt álló építményt érintı, d) a köztéri mőalkotások környezetalakítására vonatkozó jogszabály alapján építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkára vonatkozó építészeti – mőszaki tervekkel kapcsolatban. Településképi véleményezési eljárás általános szabályai 7.§ (1) A polgármester a településképi vélemény kiadására vonatkozó hatáskörét a fıépítészre ruházza át. (2) A településképi véleményezési eljárás az építtetı, illetve az általa megbízott tervezı által a fıépítészhez benyújtott papír alapú kérelemre indul. (3) A településképi vélemény alapja a (7) bekezdés szerinti fıépítész vagy építészeti – mőszaki tervtanács szakmai véleménye. (4) A településképi véleményben a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre a) b) c) d)
ajánlja, a javasolt átdolgozás után ajánlja, feltételekkel ajánlja, nem ajánlja.
(5) A településképi véleményt meg kell küldeni a kérelmezınek és az építésügyi hatóságnak. (6) A véleményezésre benyújtott építészeti – mőszaki tervdokumentációnak - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökrıl, valamint egyes településrendezés sajátos jogintézményekrıl szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 22.§ (3) bekezdésében foglaltakon túl – az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia: a) építészeti mőszaki leírás, különös tekintettel a rendeltetés, a telepítési adatok, szerkezeti megoldások, alkalmazott anyagok, homlokzatképzés ismertetésére,
b) helyszínrajz – általános adatokon túl közúthoz való csatlakozás, telken belüli forgalmi útvonalak, gépkocsi telken belüli elhelyezése, akadálymentes megközelítés c) az épület tömegalakítását meghatározó jellemzı – eltérı – szintek alaprajzai, d) a megértéshez szükséges számú és léptékő metszet, szükség esetén terepmetszet, e) valamennyi homlokzat, f) kertészeti terv szükség szerint, g) tereprendezési terv szükség szerint (7) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti – mőszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a következı esetekben a tervtanács állásfoglalása képezi a) mőemléki jelentıségő területen, mőemléki környezetben lévı, b) helyi egyedi épített értéket képviselı épület bıvítése, átalakítása, felújítása, c) valamennyi olyan építmény rendeltetéstıl függetlenül, amelynek nettó össz alapterületének nagysága az 500 m2-t meghaladja, d) közterületi mőalkotások létesítésének és környezetalakítására vonatkozó tervek e) a Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzata szerinti Diósgyır (D) Belváros – Városközpont (V) Történelmi Avas (A) városrész területén lévı, f) minden olyan esetben, mikor a tervezési terület, illetve az építési munka sajátossága alapján a polgármester vagy a fıépítész a terv tervtanács elıtti bemutatását kezdeményezi. (8) A Tervtanács mőködési feltételeit és eljárási szabályait e rendelet IV. Fejezete szabályozza. (9) A (7) bekezdésében nem szereplı, de az 5. §, 6.§ (1) és (2) bekezdés szerint településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti – mőszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a fıépítész szakmai álláspontja képezi. (10)Amennyiben a Tervtanács határozatképessége objektív okok miatt nem biztosítható, kivételes esetben a tervtanácsi állásfoglalást a fıépítész szakmai állásfoglalása helyettesítheti. (11) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható. A településképi véleményezés szempontjai 8.§ (1) A településképi vélemény kialakítása során – az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökrıl, valamint egyes településrendezés sajátos jogintézményekrıl szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározottakon túl – az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a) az általános és helyi építési elıírásoknak való megfelelısége, b) az épület elhelyezése, a beépítés módja megfelel-e az illeszkedés követelményeinek,
c) a tervezett fejlesztés célzott hasznosításának jellegének településszerkezeti, területhasználati, infrastrukturális hatása, d) az épület karakterisztikus jegyeinek alkalmazkodása a környezethez, e) a fejlesztés építészeti minısége, a látvány illeszkedése a városszövetbe, f) az alaprajzi megoldás összhangban van – e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival; az épület tömegformálására, a nyílászárók kiosztására, a homlokzat tagolására milyen hatással van, g) az építészeti megoldások megfelelıen illeszkednek – e a kialakult, illetve az átalakuló épített környezethez, h) védelemmel érintett helyen történı építés esetén az értékvédelem követelményeinek megfelel – e.
(2) Az (1) bekezdésben szereplı szempontokat a tervtanácsi, illetve a fıépítészi minısítés során egyaránt figyelembe kell venni. III. Fejezet Településképi bejelentési eljárás A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre 9.§ (1) A jelen rendelet elıírásai szerint - a 10. § - ban felsorolt területekre vonatkozóan – településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni: a) A mőemléki jelentıségő területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló meglévı épület átalakításának kivételével az építési engedéllyel építhetı építmény átalakítása felújítása, helyreállítása, korszerősítése, homlokzatának megváltoztatása, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerısíteni vagy változatlan formában újjáépíteni. b) Meglévı építmény utólagos hıszigetelése, homlokzati nyílászáró – áthidalóját nem érintı – cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása. c) Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezetı kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg. d) Az épület homlokzatához illesztett elıtetı, védıtetı, ernyıszerkezet építése, meglévı felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerősítése, bıvítése, megváltoztatása, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerısíteni vagy újjáépíteni. e) Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetéső épület építése, bıvítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet, f) Önálló reklámtartó építmény építése, meglévı felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerősítése, bıvítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg fa) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot, fb) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot. g) Szobor, emlékmő, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t. h) Emlékfal építése, melynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.
A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minısülı, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévı átalakítása, bıvítése. j) Közterületrıl látható kerítés, kerti építmény építése, meglévı átalakítása, bıvítése. k) Napenergia-kollektor, szellızı-, klíma-, áru- és pénzautomata, építményen való elhelyezése, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerısíteni vagy újjáépíteni. l) Közterületrıl látható területen elhelyezendı építménynek minısülı szelektív és háztartási célú hulladékgyőjtı és -tároló m) Elektronikus hírközlési építmény: ma) mőtárgynak minısülı antennatartó szerkezet létesítése, ha annak bármely irányú mérete a bruttó 6,0 m-t nem haladja meg, vagy mb) az antennatartó szerkezet méretétıl függetlenül a szerkezetre antenna felszerelése, ha az antenna bármely irányú mérete a 4,0 m-t nem haladja meg. n) A bruttó 300,0 m3 térfogatot vagy a rendezett terepcsatlakozástól mért 4,0 m épületmagasságot meg nem haladó egyszintes építmény bontása. i)
(2) A 10.§ (1) bekezdésében felsorolt területeken az (1) bekezdésben felsorolt építési munkák csak településképi bejelentési eljárás alapján végezhetık. 10.§ (1) E rendelet elıírásai szerinti településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a)
Miskolc Megyei Jogú Város településszerkezeti és városképi szempontból kiemelt jelentıségő útvonalai és közterei mentén (1. számú melléklet), továbbá a közút területének határától számított 150 m-es sávon belül lévı, b) a Miskolc Építési Szabályzata szerinti Miskolc- Lillafüred – Hámor (L) Diósgyır (D) Miskolctapolca (T) Egyetemváros (E) Belváros – Városközpont (V) Történelmi Avas (A) városrész területén lévı, (2. számú melléklet) c) helyi védelem alatt álló területen lévı, mőemléki jelentıségő területen, mőemléki környezetben lévı, d) ahol a Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzata (továbbiakban MÉSZ) elıírja a környezet beépítéséhez, architektúrájához való illeszkedést, amennyiben a MÉSZ nem ad egyértelmő szabályozást, illetve „kialakult szabályozási kategóriába” sorolt területen lévı ingatlanokon tervezett, jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési munkák, illetve reklámelhelyezések esetében. (2) E rendelet elıírásai szerinti településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévı ingatlanokon meglévı építmények rendeltetésének megváltoztatása esetében. (3) Településrendezési eszköz – a szabályozással érintett területe sajátosságai alapján – további területek esetében is elıírhatja településképi bejelentési eljárás lefolytatását.
A településképi bejelentési eljárás általános szabályai 11.§ (1) A településképi bejelentési igazolás kiadása önkormányzati hatósági ügy, az eljárásra e rendelet, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A polgármester a településképi bejelentési igazolás kiadására vonatkozó hatáskörét a fıépítészre ruházza át. (3) A településképi bejelentési igazolás nem pótolja, vagy helyettesíti a tevékenység végzéséhez szükséges, jogszabályban elıírt egyéb hatósági engedélyeket, melyek beszerzése a kérelmezı, bejelentı feladata. (4) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által benyújtott bejelentésre indul. A kérelem benyújtása építési munka végzésére nem jogosít. A bejelentéshez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. (5) A településképi bejelentési kérelem elbírálása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályokat, szabályzatokat, a városrendezési terveket, a városképi, mőemlékvédelmi, egészségügyi, tőzvédelmi, környezetvédelmi, örökségvédelmi szempontokat, elıírásokat, szakmai állásfoglalásokat, továbbá az eljárásban közremőködık által elıírt követelményeket. (6) A településképi bejelentési eljárásban az eljáró fıépítész a kérelem jellegébıl adódó szakkérdésekben az érdekelt szakhatóságok, a Hivatal illetékes szakmai osztályainak véleményét, állásfoglalásait veszi figyelembe. (7) A településképi bejelentési eljárásban közremőködı szervezetek szakvéleményét a kérelmezı, bejelentı szerzi be, melyet a kérelem mellékleteként becsatol. (8) A településképi bejelentési kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmezı nevét, állandó lakóhelyének címét, szervezet esetén a cég, szervezet megnevezését, székhelyét, b) a kérelemmel érintett telek pontos címét, helyrajzi számát, c) a tervezett építési munka rövid leírását, ismertetését, d) közremőködı tervezı nevét, kamarai számát. (9) A településképi bejelentési kérelemhez mellékelni kell – megfelelı jogosultsággal rendelkezı tervezı által készített -: a) b) c) d) e)
mőszaki leírást helyszínrajzot alaprajzot valamennyi homlokzatot szükség szerint utcaképi látványtervet, amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik.
Rendeltetés megváltoztatására irányuló kérelem 12.§ (1) A jelen rendelet elıírásai szerint településképi bejelentési eljárás kell lefolytatni meglévı építmények rendeltetésének építési engedélyhez nem kötött építési munkával járó, illetve építési munkával nem járó – részleges vagy teljes - megváltoztatása esetén. (2) A kérelemhez a 11.§ (9) bekezdésében foglaltakon túl mellékelni kell: a) mőszaki leírás, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelı (terület)használat, illetve üzemeltetéstechnológia jellemzıit; a rendeltetés-módosítás következtében bekövetkezı változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat. A leírás tartalmazza az épület és környezete kölcsönhatásának, valamint az új használatra való alkalmasság vizsgálatát b) helyszínrajzot; feltüntetve az ingatlanon belüli jármőfogalom és parkolóhelyek feltüntetésével c) szükség szerint alaprajzot, homlokzatot, a közterületrıl látható felületek változtatását bemutató tervet, látványtervet, színtervet, fotómontázst. d) tervezıi nyilatkozatot, arra vonatkozóan, hogy az építmény megfelel az adott rendeltetésváltozást érintı településrendezési, építésügyi, környezetvédelmi, mőemlékvédelmi és más jogszabályi elıírásnak e) szükség esetén közmőszolgáltatói egyeztetési jegyzıkönyveket f) szükség esetén közútkezelıi hozzájárulást g) szükség esetén szakvéleményeket, állásfoglalásokat. A rendeltetés megváltoztatásáról szóló döntés tartalma 13.§ A rendeltetés megváltoztatásáról szóló döntésnek tartalmaznia kell: a) engedélyes nevét, állandó lakóhelyének címét, szervezet esetében székhelyének vagy telephelyének címét, b) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, c) az új rendeltetés módjának és feltételeinek pontos meghatározását, d) az eljárásban közremőködık szakvéleményében foglalt elıírásokat, e) az építmény eredeti és új rendeltetésének megjelölését, f) jogszabályban foglalt egyéb elıírásokat. Reklámelhelyezésére irányuló kérelem 14.§ (1) E rendelet elıírásai szerint településképi bejelentési eljárás kell lefolytatni – a 10. § (1) bekezdésében felsorolt területekre vonatkozóan a jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött reklámelhelyezések esetében: a) az építmények homlokzatára, közterületrıl látható kerítésre, kapuzatra vagy támfalra rögzített, illetve közterületen, vagy magánterületen elhelyezett aa) cég -és címtábla, cégér, cégjelzés, reklámfelület, ab) egyedi tájékoztató tábla,
ac) ad) ae) af) ag) ah) ai) aj) ak)
falfestés, reklámgrafika kirakat, reklámvitrin, reklámfelületet is tartalmazó elıtetı, árnyékoló berendezés, plakát kihelyezésére szolgáló berendezés, hirdetıtábla, reklámtábla transzparens, totemoszlop, reklámzászló, óriásplakát tartó-, illetve hordozó-berendezés, építkezési reklámháló, molinó, hirdetıoszlop, citylight berendezés, megállító tábla, reklámkorlát.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt reklám- és hirdetıberendezések elhelyezésének szabályait és követelményeit külön jogszabályi rendelet határozza meg. 15.§ A kérelemhez a 11.§ (9) bekezdésében foglaltakon túl mellékelni kell: a) a reklámberendezés elhelyezésének, illetve rögzítésének mőszaki megoldásait, b) az építmény érintett részének részletét, 2 m2 meghaladó felülető berendezés esetén a teljes felületet ábrázoló homlokzatot, c) szükség esetén közmőszolgáltatókkal történt egyeztetés dokumentumait, d) szükség esetén közútkezelıi hozzájárulást. A reklámelhelyezésrıl szóló döntés tartalma 16.§ A reklámelhelyezésrıl szóló döntésnek tartalmaznia kell: a) engedélyes nevét, állandó lakóhelyének címét, szervezet esetében székhelyének vagy telephelyének címét, b) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, c) az eljárásban közremőködık szakvéleményében foglalt elıírásokat, d) közterületi reklámhordozó esetében közterület-használati szerzıdés szükségességére vonatkozó figyelmeztetést, e) érvényességének idıtartamát. A településképi bejelentés elbírálása 17.§ (1) A polgármester a bejelentés megérkezésétıl számított 8 napon belül a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltozást – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentıt errıl a tényrıl igazolás megküldésével értesíti, ha: a) a bejelentés a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökrıl, valamint egyes településrendezés sajátos jogintézményekrıl szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott, továbbá – a csatolandó mellékleteket illetıen – e rendeletben elıírt követelményeknek, b) a tervezett építési tevékenység, reklám, rendeltetésmódosítás megfelel az általános és helyi építési szabályoknak, az illeszkedés követelményeinek, az eseti szakhatósági elıírásoknak,
c) a tervezett építési tevékenység, reklám, rendeltetésmódosítás nem okoz sem településszerkezeti, sem területhasználati, sem infrastrukturális konfliktust a környezetében. (2) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklám, rendeltetésmódosítás megkezdését és a – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti bejelentıt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha: a) a bejelentés nem felel meg a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökrıl, valamint egyes településrendezés sajátos jogintézményekrıl szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott, továbbá – a csatolandó mellékleteket illetıen – e rendeletben elıírt követelményeknek, b) a tervezett építési tevékenység, reklám, rendeltetésmódosítás nem felel meg az általános és helyi építési szabályoknak, az illeszkedés követelményeinek, az eseti szakhatósági elıírásoknak, c) a tervezett építési tevékenység, reklám, rendeltetésmódosítás településszerkezeti, területhasználati, infrastrukturális konfliktust okoz a környezetében. (3) A tevékenység a bejelentés alapján a településképi bejelentési igazolás birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembe vételével – megkezdhetı, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
A településképi bejelentési igazolás közlése 18.§ A településképi bejelentési igazolást közölni kell: a) b) c) d)
a kérelmezıvel, bejelentıvel, az eljárásban közremőködıkkel, az építésügyi hatósággal, építési munkával nem járó rendeltetésmódosítás esetén az elsı fokú ingatlanügyi hatósággal, e) reklámberendezés esetén a reklámhasznosító szervezettel. 19.§
Az aki településképi bejelentési igazolás nélkül vagy a döntésben foglalt feltételektıl eltérı módon végzi az építési tevékenységet szabálysértést követ el és ötvenezer forintig terjedı pénzbírsággal sújtható.
IV. Fejezet A helyi építészeti – mőszaki tervtanács A helyi építészeti – mőszaki tervtanács alkalmazási köre 20.§ (1) E rendelet szabályait kell alkalmazni Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területét érintı, az e rendelet alapján elızetes tervtanácsi véleményezési kötelezettség alá esı építmények építészeti tervekre, azok készítıire, tervezıire, illetve a tervet véleményezı tervtanács mőködésére és eljárási rendjére. (2) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata a jogszabály elıírásai szerint építési engedélyhez kötött és más tervtanács hatáskörébe nem utalt, a településképi véleményezési eljárásra kijelölt, valamint a 26. § (2) bekezdésében meghatározott egyéb építmények építészeti – mőszaki terveinek elızetes véleményezése, továbbá egyes önkormányzati döntések szakmai megalapozása érdekében tervtanácsot mőködtet, melynek elnevezése: Miskolci Építészeti - Mőszaki Tervtanács (a továbbiakban: tervtanács). A tervtanács összetétele 21. § (1) A tervtanács – az építészeti-mőszaki tervezésben kiemelkedı, magas szintő elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezı – természetes személyekbıl álló szakmai tanácsadó, véleményezı testület. (2) A tervtanács elnökbıl és tervtanácsi tagokból áll, akik a tervtanácsi tárgyaláson szavazati joggal rendelkeznek. (3) A tervtanács tagjaira javaslatot tehetnek: a) a tervtanács elnöke, b) az építésügyben érdekelt szakmai, társadalmi és civil szervezetek. (4) A tervtanács tagjainak száma – a tervtanács elnökét is ide számítva – legfeljebb 25 fı. (5) A tervtanács elnökét és tagjait – a (3) bekezdés szerinti javaslatokat figyelembe véve – a polgármester nevezi ki. 22.§ (1) A tervtanács elnöke a városi fıépítész. (2) A tervtanács elnöke: a) javaslatot tesz a tervtanács tagjainak személyére, tervtanács ügyrendjére és annak elfogadására, b) vizsgálja a tervtanács hatáskörének és illetékességének fennállását, szükség esetén a tervdokumentációt átteszi az illetékes tervtanácshoz, c) meghatározza a tervtanács összetételét, bírálót és tervtanácsi tagot jelöl ki, d) meghívja a tervtanácsi tárgyalás résztvevıit, e) vizsgálja a benyújtott építészeti – mőszaki tervdokumentáció tartalmi megfelelıségét,
f) irányítja a tervtanácsi munkát, vezeti a tárgyalást, g) gondoskodik a jegyzıkönyv vezetésérıl, a tárgyaláson elhangzott véleményeket összefoglalja a jegyzıkönyv számára, h) hitelesíti a tervtanácsi véleményt. (3) A városi fıépítész tervtanácsi elnöksége megszőnik a fıépítészi kinevezés megszőnésével.
23.§ (1) A tervtanács tagja a településrendezési és az építészeti-mőszaki tervezési, valamint az építésügyi szakértıi jogosultság szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettséggel (korábban egyetemi végzettséggel) és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkezı természetes személy lehet. (2) A szakmai kamarák által jelölt tervtanácsi tagoknak tervezési szakmagyakorlási jogosultsággal is rendelkezniük kell. (3) Egy személy több tervtanácsban is lehet tervtanácsi tag. (4) A tervtanácsi tagok kinevezése négy évre szól, amely meghosszabbítható. Ha kinevezést kizáró körülmény a kinevezést követıen merül fel, a polgármester a kinevezést visszavonja. (5) A tervtanácsi tag megbízása megszőnik a megbízási idı lejártával, a tag lemondásával vagy a megbízás visszavonásával. 24.§ (1) A tervtanács elnöke az egyes szakkérdések tisztázása, illetve a tervtanács megalapozottabb vélemény-nyilvánítása érdekében bírálót kérhet fel. (2) A bírálóra a tervtanács tagjára vonatkozó, az 23. § (1) bekezdés szerinti szakmai feltételek az irányadók. Bírálónak a tervtanács tagja is felkérhetı. (3) A bíráló feladata a tervtanácsra benyújtott tervdokumentáció írásos bírálatának elkészítése. A bírálat elkészítésére elegendı idıt, de legfeljebb 5 munkanapot kell biztosítani. Összeférhetetlenségi szabályok 25.§ (1) Bírálóként, illetve elnökként, tagként nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban a tárgyalandó építészeti – mőszaki tervdokumentáció tervezıje, valamint annak: a) a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) meghatározottak szerinti hozzátartozója, b) a tervdokumentáció benyújtását megelızı egy éven belül szerzıi jogi védelem alá esı alkotás tekintetében szerzıtársa, munkatársa, társtervezıje vagy ágazati tervezıje volt, c) munkatársa, illetve gazdasági társaságban tulajdonostársa, a tulajdonában álló gazdasági társaságnak alkalmazottja, vagy azzal megbízási jogviszonyban áll, d) tulajdonában lévı gazdasági társaság alkalmazásában, vagy azzal megbízási jogviszonyban álló tervezı.
(2)
A tervtanácsban nem vehet részt az, akitıl nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
(3)
Nem lehet a tervtanács elnöke, tagja vagy bírálója az a személy, aki a) bőncselekményt vagy szakmagyakorlással kapcsolatos szabálysértést követett el, annak jogerıs megállapításától számított egy évig, bőncselekmény esetében a büntetett elıélethez főzıdı hátrányok alóli mentesülés idıpontjáig, de legalább egy évig. b) A Magyar Építész Kamara illetékes szervétıl etikai-fegyelmi büntetést kapott a büntetés idıtartama alatt és annak a kamarai nyilvántartásból való törléséig.
(4) A bíráló, az elnök, valamint a tag a polgármesternek haladéktalanul, de legkésıbb az ok felmerülésétıl számított 3 napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Az összeférhetetlenségi okot az összeférhetetlenségi okról való tudomásszerzéstıl számított nyolc napon, de legkésıbb a tervtanácsi eljárás megindulásától számított hat hónapon belül a tervtanácsi tárgyaláson részt vevı, valamint a tervtanácsi véleménnyel érintett személy is bejelentheti. (5) A (2) bekezdésben szabályozott esetekben a terv benyújtója is indítványozhatja a bíráló bizottság tagjának kizárását, melyrıl a bizottság többségi szavazattal dönt.
A tervtanács feladatköri és mőködési területre vonatkozó szabályai 26.§ (1) A tervtanács mőködési területe Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki. (2) A tervtanács feladata, hogy véleményezze a) e rendelet 7.§ (7) bekezdésében meghatározott – jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött – településképi véleményezési eljárásra kijelölt építmények építészeti – mőszaki terveit, b) az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti telepítési tanulmánytervet, c) közterületi mőalkotások környezetalakítására vonatkozó, jogszabály alapján építési engedélyhez kötött építési munkák építészeti-mőszaki terveit, d) a mőemléki jelentıségő területen, a mőemléki környezetben, helyi építészeti értékvédelemmel érintett területen lévı ingatlanokon tervezett da) új építmény építészeti-mőszaki terveit db) minden olyan építmény terveit, amely az építmény tömegének, tetıidomának, közterületrıl látható homlokzatának, anyaghasználatának oly mértékő megváltoztatásával jár, mely jelentısen befolyásolja az építmény karakterét és utcaképi megjelenését. (3) A tervtanács a (2) bekezdésben jelölteken túlmenıen megtárgyal és véleményez minden olyan egyéb építészeti – mőszaki tervet, amelynek minısítésére a polgármester, illetve a fıépítész vagy az elsı fokú építésügyi hatóság vezetıje felkéri. (4) Ugyanazon ténybeli állapot mellett azonos építészeti megoldást tartalmazó építészeti – mőszaki dokumentáció ismételten nem bírálható el.
A tervtanácshoz benyújtandó tervdokumentumok 27.§ (1) A tervtanácshoz benyújtandó építészeti mőszaki dokumentációnak 7.§ (6) bekezdésben foglaltakon túl az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia: a) utcakép, fotók, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik, b) a tömegalakítást, színezést, anyaghasználatot bemutató, a rálátás- és látványvédelmet alátámasztó településkép, utcakép, látványterv, fotó vagy modellfotó (legalább két – két madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt nézettel) c) tetı-felülnézeti rajzot szükség esetén d) a szabályozási tervnek és a helyi építési szabályzatnak a tervezéssel érintett területre vonatkozó kivonatát. (2) A benyújtott tervdokumentációhoz mellékelni kell az építtetı és a tervezı nevét, címét (székhelyét), tervezı tervezési jogosultságának igazolását. A tervtanács eljárási rendje 28. § (1) A tervtanácsi eljárás a tervdokumentáció benyújtójának kérelmére indul. (2) A tervdokumentációt két példányban, papír alapon, valamint egy példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani. (3) Amennyiben a benyújtott tervdokumentáció nem felel meg az e rendeletben elıírt tartalmi követelményeknek, a tervtanács elnöke 3 munkanapon belül egy alkalommal legfeljebb 8 napos határidıvel hiánypótlásra szólíthatja fel a benyújtót. A hiánypótlás ideje nem számít bele a véleményezési határidıbe. (4) A benyújtott tervdokumentációt a tervtanács tagjai, és a meghívott résztvevık számára a tárgyalás elıtt legalább 3 munkanappal tanulmányozásra hozzáférhetıvé kell tenni. A bíráló szakmai véleményét a tervtanács ülésén egy – egy példányban írásban átadja a tervezınek és a tervtanács elnökének, aki az abban foglaltakat ismerteti a tervtanács tagjaival. (5) A tervtanács véleményét a kérelem hiánytalanná válásától számított 15 munkanapon belül hozza meg. A határidı indokolt esetben egy alkalommal 8 nappal meghosszabbítható. Az ügyintézési határidıbe az állásfoglalás postára adásának napja is beleszámít. (6) Ha a tervtanács véleményének kiadmányozása határidıre nem történik meg, a tervtanácsi véleményt megadottnak kell tekinteni. Ha a határidı megtartásában a tervtanács akadályoztatva van, akkor a tervtanácsi véleményt a tervtanács elnöke is kiadhatja. (7) Ha a tervtanács a számára elıírt határidıben - (6) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - nem hozza meg a véleményét, a véleményezési kötelezettség teljesítettnek, a terv ajánlottnak minısül. (8) A tervtanács a tárgyalandó dokumentáció tartalmától függıen eltérı létszámmal és összetételben, de – a tervtanács elnökével együtt - legalább 5 taggal ülésezik. A meghatározott létszám a tervtanács határozatképességének feltétele.
(9) A tervtanács szükség szerint összehívható, ülései nyilvánosak. (10) A tervtanács a döntéseit egyszerő szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlıség esetén az elnök szavazata dönt. (11) A tervtanács elnöke által aláírt véleményt elektronikus úton megküldi - az ülésen megjelent – tervtanácsi tagnak és meghívottnak, valamint postai úton megküldi a tervdokumentáció egy lepecsételt példányát és a véleményt a benyújtónak. (12) A tervtanács elnöke a mőködtetı szerv iratkezelési szabályai szerint nyilvántartásba veszi és megırzi a jegyzıkönyvet és annak mellékleteit, valamint a tervtanács állásfoglalását, továbbá a tervdokumentáció egy példányát. (13) A tervtanács a külön jogszabályokban foglalt elıírásoknak megfelelıen gondoskodik a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról, valamint a titokvédelemrıl. (14) A tervtanácsi tárgyalásra tanácskozási joggal meg kell hívni: a) a polgármestert, illetve az általa kijelölt személyt, b) a területileg illetékes állami fıépítészt, c) az Önkormányzat Szervezeti és Mőködési Szabályzata szerint illetékes bizottság képviselıjét d) a B. - A.- Z. Megyei Építész Kamara képviselıjét, e) az elsı fokon eljáró építésügyi hatóság vezetıjét, f) a városi fımérnököt, g) a tárgyalt építészeti – mőszaki dokumentáció tervezıjét, h) a tárgyalt építés beruházóját, építtetıjét, i) a bírálót (szükség esetén). (15) A tervtanács a tervezı kérésére a témát konzultációs szinten is megtárgyalhatja, de ez nem helyettesíti a tervhez szükséges tervtanácsi véleményt. (16) A tervtanács a kérelmezı kérésére a tervet zárt ülésen is megtárgyalhatja. (17) A tervtanács zárt ülésén elhangzottakat külön jegyzıkönyvben kell rögzíteni, az arról történt szavazást és a szavazás eredményét is. (18) A zárt tervtanácsi ülésen elhangzottak üzleti titoknak minısülnek. A tervtanácsi jegyzıkönyv 29.§
(1) A tervtanácsi tárgyalásról minden esetben hangfelvétel, az elhangzott lényeges megállapításokról jegyzıkönyv készül. A jegyzıkönyv mellékletét képezi a hangfelvétel és a bírálat.
(2) A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell a) b) c) d) e) f) g) h) i)
j)
a tervtanács nevét és székhelyét, a tárgyalás helyét és idejét, a megtárgyalt tervdokumentáció tartalmának megnevezését, az építés helyét, az építtetı nevét és címét (székhelyét), napirendi pontonként a tervtanácsi tagok létszámát és a határozatképesség, vagy határozatlanképtelenség tényét, a tervezı nevét, címét, továbbá a tervezési jogosultságát, a tervdokumentáció benyújtójának nevét (elnevezését), címét (székhelyét) a bíráló nevét és címét, a tervtanácsi tárgyalás esetleges elızményeit (korábbi konzultáció stb.), a tervtanács elnöke által összefoglalt ajánlást, egyhangúság esetén annak tényére történı utalást, véleménykülönbség esetén a szavazás elrendelését és annak eredményét, valamint a tervtanács tagjainak esetleges különvéleményét, a tervtanács jelen lévı tagjainak aláírását. A tervdokumentáció minısítésének szempontjai 30. §
(1) A tervtanács a szakmai véleményezés során vizsgálja, hogy a benyújtott építészeti-mőszaki dokumentáció - a 8. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – megfelel-e: a) b) c) d) e)
az építészeti minıség, szakmai igényesség és szakszerőség, a telepítés, a környezetbe illeszkedés, a településkép, a tervezési program szerinti rendeltetés, a használhatóság és a gazdaságosság, az esztétikus megjelenés, tömegalakítás, színezés, anyaghasználat követelményének, településképi és településszerkezeti hatásai kedvezıek-e, továbbá hogyan felel meg a rálátás és látványvédelem követelményének, f) a helyi építési szabályzatnak és szabályozási tervnek, illetve ezek hiányában vagy nem teljes körő szabályozásuk esetén az illeszkedés követelményének.
(2) A tervtanács az építmény funkcionális tartalmát is vizsgálhatja, azzal kapcsolatban ajánlásokat, javaslatokat fogalmazhat meg, de véleményében csak abban az esetben minısítheti, ha az közvetlen hatással van az építmény tömegének, illetve homlokzatának kialakítására.
A tervtanácsi vélemény 31. § (1) A tervtanács szakmai véleményét a 30. §-ban meghatározott szempontok vizsgálata alapján alakítja ki. (2) A tervtanács véleményében a tervdokumentációt engedélyezésre a) b) c)
ajánlja, a javasolt átdolgozás után ajánlja, nem ajánlja.
(3) A tervtanács véleményét indokolja, az indoklás tartalmazza a 29.§-ban meghatározott szempontok vizsgálatát és eredményét, amelyre véleményét alapozta, továbbá kitér azokra a javasolt tervmódosítási elemekre, amelyeket az átdolgozás során figyelembe vételre ajánl. (4) A tervtanács a jegyzıkönyvben és annak mellékleteiben foglaltak alapján külön dokumentumba foglalja a véleményét, amely tartalmazza a 29. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenıen az vélemény számát (sorszám és évszám), továbbá a (2) bekezdés szerinti ajánlást és annak (3) bekezdés szerinti indoklását. Finanszírozás 32. § (1) A tervtanácsi eljárás díj- és illetékmentes. (2) Jogszabály eltérı rendelkezésének hiányában tiszteletdíj illeti meg a) a tervtanács tagját mindazon napirendi pontok tekintetében, amelyek tárgyalásán részt vett, b) a bírálót a megbízás teljesítésekor. (3) Nem jár tiszteletdíj a tervtanács elnökének és olyan tagjának, aki a mőködtetı szerv köztisztviselıje. (4) A tiszteletdíj kifizetésére – a tárgyfélévi munka összegzését követıen – félévente, a tárgyfélévet követı 30 napon belül kerül sor, számla ellenében, teljesítés igazolás alapján. (5) A tervtanács tagjai megbízólevél alapján végzik munkájukat.
V. Fejezet Záró rendelkezések 33.§ (1) Ez a rendelet 2013. július 1. napján lép hatályba. (2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépésének napját követıen indult ügyekben és eljárásokban kell alkalmazni. (3) A rendelet hatálybalépésének napján Miskolc Megyei Jogú Város Közgyőlésének 32/2007. (X.24.) önkormányzati rendelete és a 21/2004. (VII.6.) önkormányzati rendelet 28. § (5) bekezdésének c.) pontja, (21) bekezdése, 42. § (1) bekezdés d.) pontja, (3) bekezdés d.) pontja, (6) bekezdés g.) pontja hatályát veszti.
Miskolc, 2013. június 20.
Dr. Csiszár Miklós jegyzı
Dr. Kriza Ákos polgármester
