„Olyan embereket kell az iskolának kibocsátania, akik megtalálják helyüket az életben és szemüket a táguló horizontra függesztve szilárdan megállnak lábukon. Ez a feladat az iskolát minden szinten a legfontosabb közintézménnyé, és minden tanárt a legfontosabb közéleti alakká teszi. Ahogyan ma tanítunk, olyan lesz a holnap.” (Szent-Györgyi Albert)
2013. Módosítva: 2017. szeptember 1.
Tartalom BEVEZETŐ ................................................................................................................................................ 5 NEVELÉSI PROGRAM................................................................................................................................ 5 1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................................................................................................................................... 5 1.1 1.2 1.3 1.4
Küldetés-nyilatkozatunk .......................................................................................................... 5 Értékeink ................................................................................................................................. 6 Alapelvek................................................................................................................................. 6 Célok, feladatok, indikátorok, kritériumok ............................................................................. 7
1.4.1 1.4.2 1.4.3 1.4.4
Alsó tagozaton, 1-2. évfolyamon kiemelt célunk: ................................................ 9 Alsó tagozaton, 3-4. évfolyamon kiemelt célunk:................................................ 9 Felső tagozaton, 5-6. évfolyamon kiemelt célunk:............................................. 10 Felső tagozaton, 7-8. évfolyamon kiemelt célunk:............................................. 10
1.5 Az iskolában folyó nevelő-oktató munkával kapcsolatos általános fejlesztési alapelveink .. 11 2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................................... 12 2.1
Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: ............................................. 12
2.1.1 2.1.2 2.1.3 2.1.4 2.1.5 2.1.6 2.1.7 2.1.8 2.1.9 2.1.10 2.1.11 2.1.12 2.1.13 2.1.14 2.1.15 2.1.16 2.1.17 3
A tanulók erkölcsi nevelése. ............................................................................... 13 A tanulók értelmi nevelése, a tanulás tanítása .................................................... 13 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése ....................................................... 13 A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. ........................................................ 13 A tanulók családi életre nevelése ....................................................................... 13 Testi és lelki egészségre nevelés ........................................................................ 13 A tanulók nemzettudatra, hazafiságra nevelése ................................................. 13 A tanulók állampolgári nevelése. ....................................................................... 14 A tanulók mások iránti felelősségvállalásra, önkéntességre nevelése ............... 14 Fenntarthatóságra, környezettudatosságra nevelés ............................................ 14 A tanulók munkára nevelése, pályaorientáció .................................................... 14 Gazdasági és pénzügyi nevelés .......................................................................... 14 Médiatudatosságra nevelés ................................................................................. 14 A tanulók testi nevelése. ..................................................................................... 14 A tanuló érdekének elve ..................................................................................... 14 Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos feladataink .............................. 14 Az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség ................................ 15
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................................. 15 3.1 3.2
Az iskola szereplőinek alapfeladata: ..................................................................................... 15 A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos nevelőtestületi feladataink: ...................... 15
3.2.1 A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. ..... 15 3.2.2 A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. .................................................................................................................. 15 3.2.3 Az önkormányzás képességének kialakítása. ..................................................... 16 3.2.4 A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. ................................... 16 3.2.5 A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. .......................... 16 3.3
Iskolai hagyományok rendszere ............................................................................................ 16
3.3.1 3.3.2 3.3.3 3.3.4
Iskolatörténeti hagyományok ............................................................................. 16 Az iskolai rendezvények hagyományai .............................................................. 16 Iskolai szintű rendezvények ............................................................................... 16 Az iskolai környezet hagyományai .................................................................... 18
3.3.5 3.3.6
Belső környezetünk alakításának hagyományai ................................................. 18 A tanulóközösség szervezetei, részvételi jog gyakorlása helye ......................... 18
3.4 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ....................................................................................................................... 19
3.4.1 3.4.2 3.4.3
Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei:.................................................... 19 Pedagógusaink feladataira irányadó ................................................................... 19 Az osztályfőnök feladatai, kötelességei: ............................................................ 20
3.5 Az iskola külső kapcsolatai (közvetett partnerei): ................................................................. 24 3.6 A szülő, tanuló, pedagógus partneri együttműködésének formái, ezek továbbfejlesztésének lehetőségei......................................................................................................................................... 25
3.6.1 3.6.2 3.6.3 3.6.4 3.6.5 3.6.6 4
Kapcsolat a szülőkkel ......................................................................................... 25 A család és az iskola kapcsolata ......................................................................... 25 A szülői érdekérvényesítés szervei, mechanizmusa: .......................................... 26 . A szülőkkel szembeni törvényi elvárások ........................................................ 26 Belső partnerekkel történő, fejlesztés irányú kommunikáció ............................ 26 A szülőkkel való kapcsolattartás rendjének folyamata ...................................... 27
Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos általános elvek .............................................. 29 4.1
Különleges bánásmódot igénylő gyermekek ......................................................................... 29
4.1.1 .Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókat segítő programok ........................................................................................................................ 29 4.1.2 A sajátos nevelés igényű tanulók oktatása, nevelése, habilitációs tevékenységek 33 4.1.3 A kiemelten tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatását segítő tevékenységek .................................................................................................................. 34 4.2
Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók.......................................................... 37
4.2.1 5
Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek .................................... 37
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink ......................................................... 38
5.1 Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége ............................................................. 38 5.2 A támogatás formái ............................................................................................................... 38 6 Tanulmányok alatti vizsgák szabályai ........................................................................................... 39 6.1 Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha ......................................................................................................................... 39 6.2 Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha .............................................................................................. 39 7 Az intézménybe történő felvétel és az iskolaváltás biztosításának helyi szabályai ...................... 41 8
Egészségfejlesztő feladatok, egészségnevelés és környezeti nevelési elvek és programok ........ 41 8.1
Egészségfejlesztő program .................................................................................................... 41
8.1.1 8.1.2 8.1.3 8.1.4 8.2
Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok. Szakmai program ............................................ 46
8.2.1 8.2.2 8.2.3 8.3 8.4
A tantestület alapelvei, céljai ............................................................................. 42 Az egészségfejlesztő programot akkor tekintjük sikeresnek:............................. 44 Az egészségfejlesztő program felelőseinek feladatai ......................................... 44 Az iskola egészség-stratégiai terve, cselekvési terv ........................................... 44 Testmozgás ......................................................................................................... 46 Táplálkozás, iskolai étkeztetés ........................................................................... 47 Lelki egészség védelme, személyiségfejlődés.................................................... 48
Szülők és a család bevonása a programokba, nevelésünkbe ................................................. 49 Drog-prevenció ...................................................................................................................... 49
8.4.1 8.4.2 8.4.3
A drog-prevenciós munkához szükséges állapotfelmérés .................................. 49 A célok érdekében végzett tevékenységek ......................................................... 50 A drog-prevenciós munka célja .......................................................................... 50
8.4.4 8.5 8.6
Egészségfejlesztő feladatok................................................................................ 50
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának terve .................................................. 51 Környezeti neveléssel összefüggő iskolai feladatok ............................................................. 52
8.6.1 8.6.2
Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti lehetőségei ......................................... 53 Környezeti nevelés egyéb foglalkozások keretében........................................... 54
8.7 Fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok ........................................................................ 54 1 HELYI TANTERV ............................................................................................................................. 54 1.1 A választott kerettanterv megnevezése.................................................................................. 54 1.2 A választott kerettanterv feletti óraszám ............................................................................... 56 1.3 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .......... 59 1.4 Tankönyv, taneszköz, kiválasztás elvei ................................................................................. 59 1.5 Egyéb foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ...................................................... 60 1.6 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................................. 61 1.7 Az intézményben történő felvétel átvétel szabályai .............................................................. 62 1.8 Otthoni felkészülés elvei, korlátai ......................................................................................... 62 2 A tanulók értékelése ..................................................................................................................... 63 2.1
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ............ 64
2.1.1 Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya ........................................................................... 64 2.1.2 Írásbeli beszámoltatások rendje: ........................................................................ 64 2.1.3 Az iskolai beszámoltatás, számonkérés követelményei és formái. .................... 67 2.2 2.3 2.4 2.5
A tanulmányi munka értékelése ............................................................................................ 67 Értékelés szövegesen, érdemjeggyel: .................................................................................... 67 . Magasabb évfolyamba lépés feltételei................................................................................. 68 A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése és minősítése................................... 70
2.5.1 2.5.2
A tanulók magatartásának értékelése: ................................................................ 70 A tanulók szorgalmának értékelése: ................................................................... 71
2.6 Az iskolai jutalmazás, fegyelmezés formái ........................................................................... 72 2.7 A nemzetiséghez nem tartozó tanulók tananyaga.................................................................. 72 2.8 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek............................................ 72 3 Sajátos oktatási szervezési formák ............................................................................................... 72 3.1 3.2
Csoportbontás és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ................................................... 72 Különleges bánásmódot igénylő tanulók............................................................................... 74
3.2.1 3.2.2
A sajátos nevelés igényű tanulók nevelése oktatása, habilitációs tevékenységek 74 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók...................... 76
4
Mindennapos testnevelés ............................................................................................................ 77
5
Alkalmazott pedagógiai módszerek, tanulásszervezési eljárások ................................................ 77
6
5.1 Differenciált tanulásszervezés ............................................................................................... 77 Témanapok ................................................................................................................................... 80
7
Az iskola rendelkezik, un. „ Jó gyakorlatokkal” ............................................................................. 80
8
IKT eszközök használatának pedagógia, módszertani elvei .......................................................... 82
9
Könyvtárhasználatnak pedagógiai, módszertani elvei ................................................................. 82
10
Egészségfejlesztési program ......................................................................................................... 82
11
Záradék ......................................................................................................................................... 87
BEVEZETŐ Az iskola jogállását intézményi szakmai alapdokumentum jelöli A köznevelési intézmény hivatalos neve: Székesfehérvári Széna Téri Általános Iskola Az iskola székhelye, postacíme: 8000 Székesfehérvár, Széna tér 10. OM-azonosító: 030048 Tankerületi kódja: 3501 Telefon: 22-316-183 Fax: 22-316-183 E-mail: iskola@szenateri. hu Az iskola intézményvezetője, a program jóváhagyója: Minárikné Ambrus Magdolna Az iskola fenntartója: Székesfehérvári Tankerület Központ Az intézmény alapfeladata: általános iskolai nevelés-oktatás 1-8. évfolyamon Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 646 A Pedagógiai Programot készítette: az iskola szakmai munkaközössége, nevelőtestülete A Pedagógiai Programot a honlapján nyilvánosságra hozza Az intézmény tevékenységei: Köznevelési intézményként olyan közszolgálatot végzünk, amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A közszolgálat minőségének egyik fontos értékmérője a szakértelem, amikor az adott kérdést a közösen betartandó szabályok részletes ismeretével és magas szintű, humánus alkalmazni tudásával képes megválaszolni és megoldani az adott közösség. Munkánkat olyan közszolgálatnak tekintjük, amely egyetemlegesen szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat. „Ahogyan ma tanítunk, olyan lesz a holnap.” (Szent-Györgyi Albert)
NEVELÉSI PROGRAM 1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1 Küldetés-nyilatkozatunk Pedagógiai hitvallásunk alapja: tanulóink sokoldalú, korszerű tudást nyújtó, gyermekközpontú nevelésben részesülve képesek legyenek megújulásra, önművelésre, viselkedési szabályok és felsősségi viszonyok ismeretére, és pozitív jövőkép megfogalmazására, a 21. század kérdéseinek megválaszolására. Alakuljon ki kötődésük szűkebb-tágabb környezetünkhöz, nemzettudatuk, európaiságuk erősítése által. Fontos feladatunknak tartjuk a tudás értékének méltó helyre emelését. A NAT által meghatározott közműveltségi tartalmakat, kompetenciákat figyelembe véve, színvonalas oktatással biztos alapkészségeket, szilárd alapműveltséget nyújtunk tanulóinknak, felkészítve őket a munka világának megismerésére, középiskolai tanulmányaikra. Nevelőtestületünk pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése, és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi. Speciális kínálatunk: Sajátos nevelési igényű tanulók, az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy mozgásszabályozási zavarral) küzd. Emelt tantervű matematikaoktatás 5-8. évfolyamon, évfolyamonként 1-1 osztályban
Emelt óraszámú idegennyelv-oktatás (angol-német) 5-8. évfolyamon, évfolyamonként 1-1 osztályban. Egyéb fogalakozásait sajátos oktatás szervezési forma alapján megszervezi meg osztályok heti időkeretében: 1-4 évfolyamon (iskolaotthonos nevelés – oktatás kifutó rendszerben alkalmazandó), 5-8. évfolyamon (tanulószoba). Fenti pontban megjelölt valamint további egyéb foglalkozásainak sajátos oktatási szervezési formainak nevelési- oktatási kereti kötődnek: ÖRÖKÖS ÖKO Iskola, Madárbarát Iskola, Erőszakmentes, Egészségtudatos Iskola, Vöröskeresztes Bázisiskola, Akkreditált Kiváló Tehetségpont címekhez.
1.2 Értékeink A Székesfehérvári Széna Téri Általános Iskola alapvetően társadalmi központként működő intézmény, ahol a közösségi feladatok, több generációt bevonó tevékenységek nagy hangsúlyt kapnak, s ahol a gyermekek az épített és természetes környezet ismeretét, tiszteletét, megőrzését sajátítják el, nagyfokú közösségi támogatással. Az intézmény eddigi eredményeit, mint tanulószervezet érte el. Egymástól tanulás jellemzi, ahol jelen van a sokféleség és az innováció kultúrájának ismerete. A gyermekek számára a hagyományokon alapuló, azokat teremtő, ill. újrateremtő pozitív jövőképet sugároz, a fenntarthatóság pedagógiáját vallva.
1.3 Alapelvek Az iskolánkban folyó nevelő-oktatómunka egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg, úgy, hogy ez elősegítse a harmonikus személyiség kibontakozásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességek fejlődését. Nevelő-oktató munkánk során az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt: Tanuló-szervezetiség elve: A nevelés-oktatás két alapvető tényezője a pedagógus és a növendék. Állandó interakció van pedagógus-pedagógus, tanuló-tanuló, pedagógustanuló között a nevelés-oktatás folyamatában. Közben folyamatosan zajlik a formális és informális tudás-megosztás. A tanuló a nevelés-oktatásnak nem tárgya, hanem alanya. Erkölcsi nevelés elve: Nevelésünket-oktatásunkat áthatja a morális értékűség. A vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni, úgy, hogy eközben tiszteletben tartjuk a gyermek, a szülő, a pedagógus meggyőződését, lehetőséget adva, hogy a gyermek hit- és erkölcsi oktatásban vegyen részt. Bizalom elve: Bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt, törekvés a személyes kapcsolatok kialakítására. Esélyegyenlőség elve: Iskolánkban minden tanulónk esélyt kap szociokulturális hátrányainak leküzdésére, az esélyegyenlőségre. Ezt hatékony felzárkóztató munkával érjük el. Hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve: A hátrányos megkülönböztetés tilalmáról szóló törvény szellemében járunk el pedagógiai munkánk megszervezése, nevelési módszereink alkalmazása során. Kizárással, korlátozással, jogellenes elkülönítéssel nem élünk. Közösségi szervezetiség elve: Interakció folyik szűkebb, tágabb világunkkal, a generációk közötti tudásmegosztás során összekapcsolódik a múlt, jelen, jövő. Motiváció elve: a tanulók érdeklődésének felkeltése.
Tehetséggondozás elve: A kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát figyelembe véve. Tapasztalatszerzés elve: Lehetőség teremtése a nevelés-oktatás folyamatában a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, az általánosításra. Következetesség elve: Igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben, egyúttal lehetőség nyújtása a tanulók önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatására. Szemléletesség elve: A befogadást, az elsajátítást előtérbe helyező tanulásszervezési és módszertani eljárások alkalmazása. Rendszeresség és fokozatosság elve Tudatosság és szakszerűség elve
1.4 Célok, feladatok, indikátorok, kritériumok Nevelési-oktatási céljaink áthatják az iskolánkban folyó pedagógiai folyamat egészét, így közös értékeket jelenítenek meg, amelynek kerete a nemzeti műveltség elsajátítása. Céljaink elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzésnek és a gyakorlatorientált cselekedtetésnek. Mindezek – összhangban a kulcskompetenciát adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és a nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket, és a XXI. század elején megjelent társadalmi igényeket. Pedagógiai tevékenységünk célja mindazon emberi, erkölcsi és intellektuális értékek kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy a haza felelős polgáraivá váljanak. Célunk, hogy az egészséges életmódra neveléssel hozzásegítsük tanulóinkat az egészséges testi és lelkiállapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz-kezelés módszereinek alkalmazására. Tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, tisztában legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával; a testi higiéné fontosságával. A megvalósítás feladatai, kritériumai, és indikátorai az egészségfejlesztési programban találhatóak. Célunk, hogy olyan feltételeket biztosítsunk, hogy gyermek és szülő egyaránt érezze: minden esélye megvan a gyermeknek az értelmi és érzelmi fejlődésre. Feladatunk: Pályázatok nyomon követése, eszközök beszerzésének ütemezése, tervezése, pedagógus szakmai munkaközösség bevonásával beiskolázási terv összeállítása. Indikátor: Pályázatok írása. Pedagógus-továbbképzés. Kritérium: 50-70%-ban sikeres pályázat. Célunk a tanulók neveltségi szintjének fokozatos javítása, a kulturált együttélés szabályainak elfogadása, betartatása. Feladatunk: Szociális klímára vonatkozó mérések (szociometria) elvégzése; tanulói és tanári ügyelet szigorítása. Indikátorok: Ellenőrzőben történő bejegyzések száma. Szülői panaszok száma. Rendezvényeken tanúsított tanulói magatartás tanári tapasztalatai. Kritérium: Ha a fenti indikátorok többségében javulás tapasztalható. Célunk, hogy tanulóink ismerjék meg a problémamegoldás lépéseit; ennek segítségével legyenek képesek konfliktusaikat, problémáikat kezelni. Feladatunk: erkölcsi, etikai tanácsokat adó informális, és erkölcsi, etikai döntéseket hozó formális fórumok megteremtése.
Indikátor: eseti beszélgető-körök működtetése. Kritérium: Az ott felmerülő problémák nem mélyülnek el. A DÖK visszajelzései. Célunk az, hogy a tárgyi tudás mellé a gyermek szerezze meg mindazokat a kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja. Feladat: Növeljük a szóbeli megnyilvánulás lehetőségeit, iskolai rendezvények kulturális értékét, a tanulók egymással való kommunikációjának fokozottabb ellenőrzését. Indikátor: A pedagógusok tapasztalatokon alapuló jelzései. Az óraközi szünetek kulturált eltöltése. Kulturált szóbeli kifejezőkészség. Kritériumok: Az ügyeletesek és pedagógusok jelzései alapján a javulás mértéke számottevő. Célunk: hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. Feladat: Új infokommunikációs eszközök módszertanilag megalapozott használata a tanítási órákon. A tanulási folyamat során a tanulók prezentációk, feladatok elkészítéséhez használják ezeket az eszközöket. A cél ezek használati kultúrájának elsajátítására való szocializációs folyamatok segítése. A társadalom viselkedésszabályozó szerepének formális eszközrendszerének értő használata (pl. internetes vagy más visszajelzések, stb.). Indikátorok: IKT- eszközök használatának megjelenése tanügyi dokumentumokban. Elkészült prezentációk, filmek, iskolarádió műsorai, iskolaújság kiadványai. Tanulók, szülők pedagógushoz fordulhatnak felvilágosításért. Kritériumok: IKT- eszközök használatának nyomon követése az osztálynaplókban, az összes tanórák legalább 50%-ában. Négy iskolaújság kiadása egy tanévben, a Tehetség-napon prezentációk előadása, médiapályázatok. A felvilágosítást kérők visszajelzései. Célunk: a környezeti kultúra, esztétikum, az ilyen irányú kifejezőképesség fejlesztése Feladat: A pedagógusok informális tudásának kihasználása indirekt módon is, tananyagon túl is, a taneszközök használatánál, intézményi dekorációknál. Indikátorok: Az ilyen jellegű szakkörök kínálatának bővítése. Kritériumok: Pályázatok száma. Iskola tisztaságának növelése. Taneszközök megjelenése tanulónál, pedagógusnál. Az intézmény arculati elemeinek fejlődése, közösségi visszajelzések alapján. Célunk az, hogy – elsősorban személyes példamutatással – neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. Feladat: Személyes példamutatás, a tananyagban rejlő nevelési lehetőségek intenzívebb kihasználása. Folyamatos érzékenyítés. Indikátor: Az integráltan tanulók elfogadása. A tanórai megnyilvánulások színvonala. Társas kapcsolatok alakulása. Kritériumok: Ha a DÖK és a pedagógusok jelzései pozitívak. Az érzékszervi sérült tanulók segítése, elfogadása, egyenrangú társként való kezelése. Célunk a szülőkkel olyan szemléletben együttműködni, hogy iskola és szülő egyaránt érezze: közösek a céljaink és érdekeink. Feladatunk: A jól kimunkált viselkedési szabályok és felelősségi viszonyok, panaszkezelés szabályaival, szülői klub, egyéb fórumok működtetésével. Indikátor: Szülői jelzések, személyes tanácskérési, szupervíziós lehetőségek. Kritériumok: Az elégedettségi szint javuló tendenciája. Célunk: Megalapozottabb pályaorientációval segítséget adni a továbbtanuláshoz, az iskolaválasztáshoz. Feladatunk: Ezen tevékenységünk gyakorlati jellegű kiterjesztése már a 6. évfolyamtól. A Pályaválasztási Intézet, az Iparkamara szolgáltatását igénybe vesszük. A szülőket bevonjuk a pályaválasztás segítésébe. Nyílt napok látogatása, pályaválasztásai kiállítások látogatásának megszervezése, ismerkedés a munka világával, kamarai együttműködéssel.
Indikátorok: Szülők a pedagógusokhoz fordulhatnak segítségért, véleményért. Visszajelzések minősége. A beiskolázás mutatói. Célunk a tanulók szövegértő képességének fejlesztése. Feladat: Minden tanórán fokozott figyelmet fordítunk a tanulók önálló feladatértelmezésére. Indikátorok: Országos felmérések, szövegértési tesztek. Felvételi eredmények. Középiskolai visszajelzések Kritériumok: A leggyengébben teljesítők eredményei átlagban 10%-kal javulnak 3 év viszonylatában. A többlépcsős feladat-megoldási készség a tanárok értékelése alapján javul. A beiskolázás során az első 3 helyen megjelölt sikeres felvételi 80%-ban teljesül. A hídprogramba kényszerülő tanulók száma ne legyen több 5-10%-nál. Célunk: a tehetség kibontakoztatása érdekében az önbizalomnak, a megmérettetés igényeinek, a bátorságnak, a versenyszellemnek kialakítása. Feladat: Szakkörök szervezése igény szerint, versenyfelkészítés, differenciált tanórai munka szervezése. Akkreditált Kiváló Tehetségpont pályázatnak megfelelés. Indikátorok: Tanulmányi versenyek, tehetségnapi bemutató szervezése, versenyeken való indulás. Kritériumok: Tehetségígéretek egyéni fejlesztése, regisztráció vezetése. A versenyek 80%ában az induló mezőny első harmadában elért helyezés. Célunk, hogy a gazdasági nevelést több irányból, többféle módon valósítsuk meg. Feladat: Az ehhez kapcsolódó öko- szemlélet „beágyazódása” tanórai és egyéb fogalakozások tevékenységeibe. Pénzügyi ismeretek fejlesztése tantárgyakba építetten, és egyéni példamutatással. Indikátor: Ilyen jellegű egyéb foglalkozások, tevékenységek szervezése. Energiatudatosság intézményi szinten. Pályázatok írása. Kritérium: Szülői, DÖK- visszajelzések. 1.4.1 Alsó tagozaton, 1-2. évfolyamon kiemelt célunk: Átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskola világába. Az első két évben az óvodára jellemző, időigényesebb tevékenység- és tanulásszervezési formák kapnak nagyobb hangsúlyt. A képességek fejlesztése területén teret kell engedni az egyéni érdeklődésnek, és figyelembe kell venni az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségeket. Feladatunk: Az iskola adjon teret a gyermek játék és mozgás iránti vágyának. A szülői közösséggel együttműködve segítse elő a szocializáció folyamatait. Tegye fogékonnyá a tanulót környezete, a természet, a társas kapcsolatok iránt. Indikátorok: Tanulói önellátás. Az iskolának, mint a tanulási tevékenység színterének elfogadása. Elemi viselkedési, munkavégzési, kommunikációs szabályok ismerete. Kritériumok: A gyermekek közel 85-90%-a jól érzi magát az iskolában, és öröm számára az iskolai munka. 1.4.2 Alsó tagozaton, 3-4. évfolyamon kiemelt célunk: Ebben a szakaszban erőteljesebbé válnak, a 4. évfolyam végére már meghatározóak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés már teljesítményekre összpontosít. A tanulásszervezésnek továbbra is játékosnak kell lennie, a terhelésnek igazodnia kell a tanulói képességekhez. Az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek megalapozása kiemelt feladat ezen a szakaszon. Célunk: A tanuló reális önismeretre tegyen szert. A tanulási stratégiák, technikák megtanítása. A tanulók képességének fejlesztése kerüljön előtérbe. A társas kapcsolatok kialakítása, fejlesztése. Az alapismeretek készségszinten történő elsajátíttatása.
Feladat: A délutáni sávban az önálló tanulási technikák megismertetése, gyakoroltatása. Osztály- és tagozati szintű rendezvények szervezése. A gyengébben haladók felzárkóztatása, gyakorlási lehetőség biztosítása. Indikátor: Az önálló szóbeli feleletek színvonala. Rendezvények színvonala. A gyengébb tanulók eredményeinek nyomon követése. Kritérium: Az alapismeretek 100%-os elsajátítása. 1.4.3 Felső tagozaton, 5-6. évfolyamon kiemelt célunk: Elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek megalapozása. Célunk: Átstrukturáltan tovább folytatjuk az alsós nevelő-oktató munkát, úgy, hogy a tanulóknak megszilárduljon erkölcsi ítélőképessége, folytatódjon a képességek, készségek fejlesztése. Találják meg helyüket a családban, szűkebb-tágabb környezetükben. Törekedjenek tartalmas, tartós kapcsolatokra. Figyelembe vesszük, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Feladatunk: A viselkedéskultúra fejlesztése. A szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó, tanórán kívüli tevékenységek kínálata. A nemzeti műveltség továbbépítése. Önálló tanulási stratégiák kialakítása. A test és a lélek harmonikus fejlesztése. A szocializáció folyamatainak elősegítése. Indikátorok: Magatartás, szorgalom. Önálló feladatvégzés színvonala. Írásbeliség, vizuális kommunikáció. Egészséges életmód kialakítása. Kritériumok: Javuló magatartási és szorgalom-átlagok. (A leggyengébb osztályok esetében az előző évi iskolai átlag megközelítése.) A megismerés és tudás öröme. A mindennapi életvitel tudatossá válása. A tanulmányi eredmény emelkedése. 1.4.4 Felső tagozaton, 7-8. évfolyamon kiemelt célunk: Ebben a szakaszban a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságának növelése a cél. Célunk: Az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás gyakoroltatása, mivel ebben a korban ez kerül előtérbe a tanulók ismeretszerzési folyamatában. A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítjük fel a továbbtanulásra. Az ismeretközpontúság fokozottan előtérbe kerül. Legyen képes felelős döntések meghozatalára. Váljék képessé önálló tájékozódásra a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetőleg. Feladatunk: Differenciált tanóra szervezése, szakkörök szervezése, középiskolai előkészítők szervezése, tanulmányi versenyek, korrepetálások, a diákközösségi életben való aktív részvétel, önkéntesség előtérbe helyezésével. Indikátorok: Versenyeredmények. Felvételi eredmények. Központi mérések eredményei. Belső vizsgaeredmények. Rendezvényeken való szereplés, részvétel, a szervezésbe való bekapcsolódás. Kritériumok: Nevelő és oktató munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a 90%-a a 8. évfolyam végén megfelel az alábbi elvárásoknak: Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettantervben meghatározott továbbhaladás feltételeinek; természetesen az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg a helyi tantervben megfogalmazott követelményeknek, sajátítsa el az alapfokon elvárt közös nemzeti műveltségtartalmakat. Rendelkezik olyan ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz szükséges viselkedés- és magatartásformákat. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét illetően.
1.5 Az iskolában folyó nevelő-oktató munkával kapcsolatos általános fejlesztési alapelveink
Gyermekközpontúság. Tanterveink a gyermekek fejlődésének érdekét szolgálják, így minden tevékenységet ennek rendeljük alá. Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás. Célunk, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban, és a lehetőségek szerint valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia. Új típusú tanári attitűd. Feladatának tekinti a nemzeti műveltség, a hazai és nemzetiségi kultúra megőrzését, átadását, az egyetemes kultúra közvetítését, az erkölcsi érzék és szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítését tanítványaiban. Ez nem előadó tanárt igényel, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató, innovatív, holisztikus szemléletű pedagógust. A tudás- és képességfejlesztés helyes arányának megtalálása. Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterület fejlesztésében mindkettőnek teret kell biztosítani, a képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. Képesség- és személyiségfejlesztés. Az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása. Célunk, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten – élményszerű helyzetek teremtésével – a tanulók tapasztalatokat szerezzenek, maguk fedezzék fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonjanak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni, és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani, és meg tudják védeni. Egyéni bánásmód és esélyegyenlőség. Differenciált tanulásszervezési módszereket alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor igyekszünk elérni, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy – egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével – egész életük során képezzék magukat. Valóságos tanulási környezet. Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy választjuk meg, hogy a tanulási helyzeteket tapasztalják meg. Életkoruknak megfelelően ismerjék meg, értsék a természeti, társadalmi, kulturális folyamatokat. Tartsák értéknek és feladatnak a kultúra, az élővilág változatosságának megőrzését.
2
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Célunk, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljünk az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlesszük a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata tehát, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.
Vallomás a gyermekideálról A pedagóguspálya szépsége abban rejlik, hogy nap mint nap gyerekek között lehetünk, s részesei lehetünk személyiségük ezerféle megnyilvánulásának, testük, lelkük, értelmük fejlődésének, rövidebb-hosszabb ideig végigkísérhetjük őket azon az úton, amelynek a neve: élet. Ebből következően iskolánk gyermekideálja: Legyen nyitott, de ha zárkózott, akkor igyekszünk kinyitni. Legyen eleven, de ha csöndes, akkor igyekszünk bátorítani. Legyen magabiztos, de ha bizonytalan önmagában, segítünk önbizalmat ébreszteni benne. Legyen kedves, de ha morcos, akkor kedvességgel közelítünk hozzá. Legyen barátkozó természetű, de ha magányos, igyekszünk magányát oldani, Legyen szorgalmas, de ha lusta, igyekszünk kedvet ébreszteni benne a tanulás iránt. Legyen okos, de ha nem annyira az, keresünk benne más értékeket. Legyen tisztelettudó, de csak akkor, ha meg is érdemeljük. Legyen szófogadó, de csak akkor, ha értelmes dolgokban kell szót fogadnia. Legyen kitartó, de ne legyen önfejű. Legyen ambiciózus, de ne legyen törtető. Legyen együttműködő, de ne legyen konformista. Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében, de nevelő-oktató munkánk arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
2.1 Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze, ezáltal hozzájárulva ahhoz, hogy tanulóink mindegyike: a haza felelős polgárává váljék; kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága; reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert; megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában; törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására; legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően; váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat; tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését.
2.1.1 A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, segítse olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. 2.1.2 A tanulók értelmi nevelése, a tanulás tanítása Feladat: A tanulás tanítása alapvető feladatunk Meg kell tanítani, hogyan használhatók a különböző információs források, az előzetes ismeretek, és tapasztalatok. Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése az értékalapú nemzeti közműveltség elsajátításával. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része kell hogy legyen munkánk során a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. 2.1.3 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Feladat: Az önismeret folyamatos fejlesztése; tudatosítása annak, hogy ez a társas kapcsolati kultúra alapja. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Hozzá kell segíteni a tanulókat, hogy képessé váljanak érzelmeik hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 2.1.4 A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 2.1.5 A tanulók családi életre nevelése Feladat: Harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. A tanulók megismertetése a szexuális kultúra kérdéseivel. 2.1.6 Testi és lelki egészségre nevelés Feladat: A tanulók arra való ösztönzése, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz-kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A tanulók felkészítése az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében, a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Keretét, kiindulópontját az „Erőszakmentes, egészségtudatos” cím kritériumrendszere adja. 2.1.7 A tanulók nemzettudatra, hazafiságra nevelése Feladat: A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése, életkori sajátosságaiknak megfelelően történelmi interaktív játékok segítségével. Tanulmányozzák a jeles magyar
történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. A közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzésének felébresztése. Annak tudatosítása, hogy Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről, és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. 2.1.8 A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése. Cselekvő állampolgári magatartás kialakítása, melyet a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemez. A kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztése, melyek a közügyekben való részvételt segítik. 2.1.9 A tanulók mások iránti felelősségvállalásra, önkéntességre nevelése Feladat: Segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerjék meg a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő csoportok sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 2.1.10 Fenntarthatóságra, környezettudatosságra nevelés Feladat: A tanulók felkészítése a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Keretét, kiindulópontját az „Örökös Öko” címmel járó kritériumok megtartása adja. 2.1.11 A tanulók munkára nevelése, pályaorientáció Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Átfogó kép nyújtása a munka világáról. 2.1.12 Gazdasági és pénzügyi nevelés Feladat: Hasznosítható ismeretek elsajátíttatása a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről, folyamatokról. A pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítása. 2.1.13 Médiatudatosságra nevelés Feladat: A tanulók megismertetése a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és erkölcsi jelentőségével. 2.1.14 A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, komplex kezelése. 2.1.15 A tanuló érdekének elve Megfelelő színvonalú közszolgálattal, fejlődésének biztosítása; segítségadás képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei korszerűsítéséhez. 2.1.16 Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos feladataink Sajátos nevelési igényű tanulók, az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy
mozgásszabályozási zavarral) küzd. Ezért segítséget kap az utazó gyógypedagógustól, a fejlesztő pedagógustól és a logopédustól, a törvényi előírásoknak megfelelően, a szakértői bizottság szakvéleménye alapján. Tudatosan törekszünk az ennek megfelelő tanulási környezet kialakítására. A tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva a következő elvek szerint szervezzük meg munkánkat: A feladatok megvalósításához hosszabb idősávot illetve keretet jelölünk meg, ahol erre szükség van. Szükség és igény esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmakat, követelményeket alakítunk ki. Segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítjük a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. A legrégebbi hagyományokkal, nevelési- oktatási tapasztalatokkal sajátos nevelési igényű tanulók nevelése- oktatása terén a vak és gyengén látó érzékszervi fogyatékosságúakkal való bánásmód, feladatrendszer terén rendelkezünk. A vak tanulók estében funkcionális integrációt végzünk, a gyermekek minden tanórán és egyéb foglalkozáson részt vehetnek. Az integráció megvalósulásának szintje: befogadás (inklúzió). A kulcsszó az egyéni differenciálás, a pedagógus minden gyermekben a speciálisat, a rá jellemző egyedi sajátosságokat keresi és látja meg. Nevelésüket és oktatásukat gyógypedagógus és egy mozgástréner segíti. 2.1.17 Az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség Feladat: Folyamatos tudatosítással, „érzékenyítéssel” fejleszteni a sokszínű természeti, társadalmi, kulturális jelenségek, folyamatok értékként való kezelését.
3
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
3.1 Az iskola szereplőinek alapfeladata: Köznevelési intézményként annak közösségei együttműködnek a „nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság mélyítésében”. „A tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése” (NAT). A Székesfehérvári Széna Téri Általános Iskola alapvetően társadalmi központként működő intézmény, ahol a közösségi feladatok több generációt bevonó tevékenységek nagy hangsúlyt kapnak; ahol a gyermekek az épített és természetes környezet ismeretét, tiszteletét, megőrzését sajátítják el, nagyfokú közösségi támogatással.
3.2 A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos nevelőtestületi feladataink: 3.2.1 A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, egyéb foglalkozásokhoz, tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 3.2.2 A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak
megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3.2.3 Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 3.2.4 A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 3.2.5 A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
3.3
Iskolai hagyományok rendszere
A köznevelési intézmény büszke arra, hogy 1938 óta szolgálja a köznevelés ügyét. Vallja, hogy változó világunkban a hagyományok ápolásának kiemelkedő szerepe van a nemzettudat, a közösségi összetartozás és a hazafiaság megerősítésében. Kapocs a szűkebb és tágabb környezetünkhöz. A valahova tartozás tudatát, az értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében. Iskolánk tudatosan ápolja, őrzi és folyamatosan bővíti hagyományait. Hagyományteremtő és hagyományápoló munkánk során tudatosan támaszkodunk a nevelőtestület és a tanulóközösség véleményére, javaslataira. Célunk: az iskola eddigi hagyományrendszerének működtetése, olyan egyéni arculat formálása, amely jól megkülönbözteti más iskoláktól. Iskolánk pedagógiai tevékenységének szerves részét képezik a nevelőtestület, a tanulóközösség és a szülői közösség által létrehozott szervezetek. 3.3.1 Iskolatörténeti hagyományok Célunk megőrizni és megörökíteni az iskola tanulói és pedagógusai által létrehozott értékeket. Ennek módjai: jubileumi kiadvány megjelentetése 5-10 évenként kiállítások, találkozók iskolatörténeti anyag gyűjtése – folyamatosan 3.3.2 Az iskolai rendezvények hagyományai A rendezvények iskolánk egész életét átfogják, a személyiségformálás fontos eszközei. Nyilvánosság előtt zajlanak, ezért ezek az iskoláról alkotott jó vélemény, az iskola jó hírnevének letéteményesei. Ezek a tevékenységek az iskola nevelő-oktató munkájának szerves részét alkotják, ezért ezeket ennek megfelelően igényesen kell megszervezni. 3.3.3 Iskolai szintű rendezvények Ünnepélyek, megemlékezések: Tanévnyitó ünnepély Az aradi vértanúkra, a kommunista diktatúra és a holokauszt áldozataira, emlékezünk. A műsorok az iskolarádióban hangzanak el. A műsorokért a humán munkaközösség a felelős.
A Nemzeti Összetartozás Napja alkalom arra, hogy ápoljuk identitásunkat, kulturális gyökereinket. Törekszünk a HATÁRTALANUL pályázat keretében ennek megtapasztaltatására a 7. évfolyamon Október 23., március 15. ünneplése iskolai ünnep, egy-egy nevelő készíti el a műsort tanítványaival. Évente munkatervben jelöljük meg a felelőst. A Magyar Kultúra Napja (január 22.) A Föld Napja alkalmából környezetünk védelméről emlékezünk meg. A biológiavagy földrajz-szakos kolléga szervezi a műsort, az éves munkatervben jelöljük a felelőst. Megemlékezés iskolarádión. A Pedagógusnap megünneplése évek óta hagyomány, melyet az SZM, KTszervezi. Ballagás: minden évben a tanév utolsó napján búcsúznak iskolánktól a 8. osztályosok. Előzetesen banketten búcsúznak el tanáraiktól, és közös műsoros-táncos délutánon szórakozva zárják le az iskolában töltött 8 évet. A tanévzáró ünnepélyen értékeljük a befejezett tanév munkáját, ekkor értékeli az igazgató a tanévet, és osztja ki a megérdemelt jutalmakat. Rendezvények: Évszak-köszöntők (alsó tagozat) Az 5. osztályosok Verébavatója Játszóházak Egészségvédelmi napok/hónap Nyílt tanítási napok Komolyzenei bérletes előadások látogatása Színházi előadások látogatása Karácsonyi koncert (minden 2. tanévben) Farsang külön program szerint alsó és felső tagozatosoknak Diákközgyűlés Kulturális bemutató, váltva a karácsonyi műsorral: egyik tanévben kulturális bemutató, másik tanévben karácsonyi hangverseny DÖK- nap, sportnap Egyéb iskolai rendezvények: Papírgyűjtés (ősszel és tavasszal) Tanulmányi kirándulások (1-1 nap) Erdei iskola: szülők kérésére önköltséges formában Táborok: szülők kérésére önköltséges formában Tantestületi kirándulás Fogadóórák, szülői értekezletek: Fogadóóra: november, január, március, május első hétfőjén, 17 h-tól. Az osztályban tanító tanárok egyéni fogadóórája napközben: éves munkatervben rögzítve. Szeptember, február hónapokban szülői értekezlet. Felvilágosító jellegű programok, tájékoztatók: Bekapcsolódás az egészséges életmódra nevelés programjaiba Bekapcsolódás káros szenvedélyek elleni programokba (DADA, életvezetési ismeretek, stb.) Always program (6. osztályok) Procter and Gamble (7. osztályok) Nutri Kid – egészséges táplálkozás (5. osztálytól) Testvériskolai kapcsolat: Longton – Anglia
Koltó, Csíkszentmiklós A fenti pont szabályozott keretei bővebben az iskola Szervezeti működési szabályzatában megtalálhatók 3.3.4 Az iskolai környezet hagyományai Az épületnek külsőségeiben is tükröznie kell köznevelési intézményi mivoltát, ezt a szervezeti és működési szabályzatunk tartalmazza. Az iskolai környezet esztétikus alakítása az ízlésnevelés nélkülözhetetlen része. Az iskolai környezet igényes alakításával el kell érni, hogy példa legyen ez a környezet a tanulók számára. A cél az, hogy az iskola szűkebb és tágabb világa harmóniát mutatva alakuljon. Szűkebb környezet: osztálytermek, szaktantermek, könyvtár, ebédlő Tágabb környezet: folyosók, aula, udvar 3.3.5 Belső környezetünk alakításának hagyományai Osztálytermeink képe igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz, egészségügyi és esztétikai szempontból egyaránt megfelelő berendezésű tárgyakkal illeszkedjen az iskola hagyományaihoz. Dekorációink anyagukban és tartalmukban az iskolai élet, a gyerekek érdeklődését és a bennünket körülvevő világ sajátosságait, értékeit közvetítik. A természeti és a mesterséges környezet formái kiegészítik egymást (zöld növények, termések, tárgyak, formák gyűjteménye). Az osztálytermek gondozói az osztályfőnökök irányításával a gyerekek. Szaktantermeink az órai-szakmai munka megvilágítását, sokoldalú megközelítését, megértését szolgáló dekorációjukkal követik az igényes külső megjelenítést. A szemléltetést és a díszítést egyaránt szolgáló anyag gondozása, a szaktárgyakhoz kapcsolódó gyűjtemények kialakítása és bővítése a szaktanár és tanítványai feladata. A folyosók valamennyi szinten egységes arculatot követnek. A tantermek, szertárak, mellékhelyiségek feliratozása formai és színbeli összhangot tartva készül. A folyosók falaira ízléses dekorációs anyagok, elsősorban tanulói munkák kerülnek. Az egységes arculatért a rajztanárok és a munkaközösség-vezetők a felelősek. Udvar: az udvar rendjének kialakításába a szülőket is bevonjuk. A sportpályát, kerítést, betonozott részeket folyamatosan karban kell tartani. A fák, bokrok ültetése, ezek megóvása fontos és folyamatos feladatunk. Télen madáretetőkkel védelmezzük a rászoruló madarakat. A fent leírtak csak a tanulókkal és a szülőkkel közösen együttműködve valósulhatnak meg. Mindez elősegíti a köztulajdon megbecsülését, az önkéntesség tanulását. 3.3.6 A tanulóközösség szervezetei, részvételi jog gyakorlása helye Diákönkormányzat Élén a diákönkormányzatot segítő pedagógus és diákvezetője áll. Tagja az iskola valamennyi tanulója, akik a saját, a tanulóközösségek és a diákkörök érdekei képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. Irányító szerve: a diáktanács, mely az osztályok, tanulócsoportok, ill. diákkörök által választott diákképviselőkből áll. Tájékoztató fóruma a diákközgyűlés, amelyet tanévenként egyszer hívnak össze. Működését saját Sz m sz-ben szabályozza, amelyet a jogszabályi előírásoknak megfelelően készít el, a nevelőtestület véleményének kikérésével. Dönt egy tanítás nélküli munkanap programjáról. Kiadja az Irkafirka c. iskolai újságot, mely negyedévenként egy alkalommal jelenik meg. Szerkesztői a diákokból és segítő pedagógusból álló szerkesztőség. Megjelentetésében pályázat és szülői támogatás is szerepet játszik. Iskolarádió
Aktuális eseményekről szolgáltat műsort, szerkesztői és műsorkészítői diákok és pedagógusok. Célja – az iskolaújsággal együtt – a diákközösség tájékoztatása. A fenti fórumoknak a Diákcentrum ad helyet Média Forrásközpont (könyvtár) ahol aktív és színes diák-közéletiség bontakozhat ki. Az iskola fontosnak tartja, hogy tanulói részt vállaljanak a Városi Diáktanács munkájában.
3.4 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 3.4.1 Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei: Tanórák: szaktárgyi órák; osztályfőnöki órák Az egyéb foglalkozások nevelési tervében megfogalmazottak (napközi, tanszoba) Szabadidős tevékenységek: versenyek, kirándulás, szakkör, sportkör, játékos foglalkozások, stb. Diák-önkormányzati munka Ezen területek általános célja, hogy „cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. A felnövekvő nemzedék értékválasztáson alapuló személyiségfejlődése. Mindegyik terület más-más foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, de valamennyien hozzájárulnak a tanuló közösségi magatartásának kialakításához, amelynek célja a felelős polgár, hazafias érzelemvilág, a véleményalkotó, véleménynyilvánító képesség fejlődése. A szűkebb-tágabb közösségekbe való tevékeny beilleszkedéshez, a közösségi szokások, erkölcsi értékrend elfogadásához, amelynek célja a reális önértékelés; az empatikus magatartás kialakulásához, amelynek célja felelős döntések meghozatala; a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez, amelynek célja a kultúra, a természet, a társadalom változatosságának elfogadása. Az osztályfőnöki és szakmai munkaközösségeknek tevékenységük megtervezésekor kiemelt feladatuk ezeknek a közösségfejlesztési területeknek folyamatos fejlesztése. A tanulók érdekében folyamatosan táguljon, működjön az „iskola, mint társadalmi központ” szerepkör. 3.4.2 Pedagógusaink feladataira irányadó A Nemzeti köznevelésről szóló törvény, amely szabályozza a pedagógusok kötelességeit, jogait: Minden nevelő-oktató munkát diákjaink és pedagógustársaink tiszteletének és méltóságának megtartása mellett végzünk, hivatásunkhoz méltó magatartással. Iskolánkban minden pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, kiemelt figyelmet igénylő tanulók esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Nevelő és oktató munkánk során gondoskodunk a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról. Hangsúlyosan kiemelt feladat a humanizmus, az élet tisztelete, a természeti és a közvetlen környezet védelme, az ember és ember kapcsolata, a környezetbarát magatartás megalapozása. Fontosnak tartjuk, hogy diákjainkat egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, nemzettudatra, hazaszeretetre neveljük. Szem előtt tartva a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak – M.I.É.N.K – elsajátítását, törekszünk azok betartatására. A kiemelt figyelmet igénylő, ezen belül a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozunk, szorosan együttműködve gyógypedagógussal
és a fejlesztőpedagógussal, pszichológussal, gyermekvédelmi felelőssel, egyéb szakemberrel. Tanulóink testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében októbernovember hónapot az egészségnevelési hónapnak kiáltottuk ki, különösen ekkor mindent megtéve egészségük védelme érdekében: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával. Többek között szakemberek és szülők bevonásával Véradó-napot szervezünk. Ügyelünk az osztálytermek rendjére, tisztaságára. Ennek érdekében tanulói ügyeleti rendet dolgoztunk ki, meghatároztuk a hetesek teendőit. Versenyt hirdettünk a „Tiszta, rendes osztály” cím elnyeréséért. Igyekszünk tanórai és tanórán kívüli foglakozásainkat, az ismereteket tárgyilagos, sokoldalú és változatos módszerekkel közvetíteni. A helytörténeti ismeretek megerősítése érdekében törekszünk arra, hogy kialakuljon a tisztességen, tettekben és erkölcsi értékekben is gazdag Székesfehérvár képe, a város iránti tisztelet és szeretet. Ezt a folyamatot segíti az Európai Mobilitási Hét keretében szervezett városismereti séta is. Törekszünk a határokon túli kapcsolatok kiépítésére. Az elfogadott kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározott érdemjegyekkel – vagy szövegesen – sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékeljük a tanulók munkáját. Gyakran keressük a számunkra legmegfelelőbb pedagógus-továbbképzéseket, tanfolyamokon veszünk részt, folyamatosan képezzük magunkat, és segítjük pedagógustársainkat. Tanítványaink pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítjuk. A pedagógiai program és az SZMSZ által előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív teendőt alapfeladatnak tekintjük, maradéktalanul teljesítjük. Az éves munkatervben meghatározott, elfogadott nevelőtestületi értekezleteken, fogadóórákon, iskolai és egyéb ünnepségeken aktívan részt veszünk. Határidőre megszerezzük a kötelező minősítéseket, a lehető legnagyobb teljesítményt nyújtva. Megőrizzük a hivatali titkot. A gyermek, tanuló érdekében együttműködünk munkatársainkkal és más intézményekkel. Minden olyan rendezvényen, amely hagyományainkhoz, értékeinkhez, díjainkhoz, címeinkhez kötődik, aktívan feladatot vállalunk. Forgatókönyvekhez kockázatelemzést készítünk. -
Nevelőtestületünk rendelkezik által elfogadott Etikai kódexszel, amely alapja mindennapi tevékenységeinknek.
3.4.3 Az osztályfőnök feladatai, kötelességei: Az osztályfőnöki nevelőmunka ember- és gyermektiszteleten alapuló kell, hogy legyen. Célunk, hogy minden tevékenységünket az oktatás és nevelés területén a gyerekek okos szeretete hassa át. A világ szépségeinek, rendezettségének, változásainak élmény gazdag megláttatása fontos része munkánknak.
Betartjuk és betartatjuk a M.I.É.N.K.-ben megfogalmazott etikai elvárásokat. (A tanulók aláírásukkal is igazolják az iskolai dokumentum megismerésének tényét és annak elfogadását.) A helyes értékrend kialakítására törekszünk, a meglevő, és az alkalmazott értékeket figyelembe véve. Hangsúlyosan kiemelt feladat a humanizmus, az élet tisztelete, a természeti és a közvetlen környezet védelme, az ember és ember kapcsolata, a környezetbarát magatartás megalapozása. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek koordinálása, együttműködés külső és belső szakemberekkel. Legyen fontos érték az együttműködésben szülő-tanár, tanár-diák és a tanulók között a türelem, a kíváncsi érdeklődés, a rácsodálkozás öröme, az el- és befogadás nyitottsága, a derűs jókedv. Munkánk egyik területe a jellemformálás, a közösségi tudat formálása, tisztelet és felelősség a természet, az ember iránt: a szép, a jó, az igaz értékek meglátása és követése. A tanulók személyiségének fejlesztése a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével: színes, sokoldalú iskolai élet, tanulás, játék önismeret, együttműködési készség fejlesztése az értékekkel történő azonosulás kialakítása Célunk, hogy az ünnep, az ünnepi szokások, ünnepi öltözködés terén egységes kép alakuljon ki. (A szülőkkel egyetértve az ünnepi öltözet iskolánkban a fehér ing az iskolai nyakkendővel, sötét szoknya, ill. nadrág.) Fontos, hogy a gyerekek eligazodjanak a helyes magatartási szabályok között, legyen fontos nekik a jó útra térés és térítés, ennek segítése alapfeladat. A környezeti kultúra terén a tanulók törekedjenek a rendre, a tisztaságra, önmaguk és társaikhoz való viszonyuk egyensúlyára. Ügyelünk az osztálytermek rendjére, tisztaságára. (Ennek érdekében tanulói ügyeleti rendet dolgoztunk ki, meghatároztuk a hetesek teendőit. Versenyt hirdettünk a „Tiszta, rendes osztály” cím elnyeréséért. A tanulás tanítása az egyénnek önmagához viszonyított fejlődését szolgálja, találjon rá minden tanuló, és tartsa tiszteletben a tudás iránti vágyat önmagában is és társaiban is.) Legyen igényes saját és mások munkája, viselkedése iránt. Törekedjen a hibák kijavítására és kijavíttatására! Évente ismétlődő feladatok A tanév elején: -
az osztályfőnök felveszi az osztálynaplót és az ellenőrzőket, gondoskodik azok kitöltéséről (órarend, terembeosztás, a tanárok névsora, később: a tanárok egyéni fogadóórái), felhívja a diákok figyelmét az ellenőrző fontosságára, elvesztésének következményeire, ismerteti a tanév rendjét, munka- és balesetvédelmi oktatásban részesíti tanítványait, ismerteti a szakkörök, énekkar, sportkörök, könyvtár, számítógépterem működési rendjét, iskolaorvos, védőnő, iskolapszichológus rendelési idejét,
tudatosítja a házirendet, a M.I.É.N.K.-et, és kifüggeszti azokat a tanterem falára, ismerteti a Suliboxok megrendelési és használati rendjét, kitölteti az adatlapokat, elkészíti az osztály tanulóinak telefonszámos, lakcímes névsorát (diákigazolvány-számmal, OM-azonosítóval, és e-mail címmel együtt), felméri a szociális, vagy egyéb okokból segítségre szoruló tanulókat, és gondoskodik számukra a lehetséges támogatásokról, szükség esetén érdekükben együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, ellenőrzi az osztályterem berendezését, a hiányok pótlását jelzi az igazgatóhelyettesnél, megbeszéli a tanulókkal az osztályterem dekorációját, kijelöli a felelősöket, illetve beindítja a Hetesi rendszert, segíti az intézményi ügyeleti rend kialakítását, biztosítja a DÖK- képviselők megválasztását, beszámoltatja a DÖK képviselőit a DÖK- gyűlésen hallottakról, megtervezi és összefogja irányító munkájával az osztály előtt álló feladatokat, szervezi osztálya nevelő munkáját, formálja a közösség életét, képviseli osztályát az iskolai struktúrában (többi osztály, évfolyam, tantestület, szülők), felelősséget kell vállalnia tanítványai viselkedési kultúrájáért, személyi biztonságukért, a környezetvédelem terén tanúsított magatartásukért, irányítja a tanulók személyiségfejlesztését, helyes értékrendjének kialakítását, hagyományaink ápolásában való szerepvállalását. A tanév folyamán:
részt vesz az értekezleteken (szükség esetén rendkívüli értekezlet is előfordulhat), szeptemberben, és a félév után szülői értekezletet tart (szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is tartható), az osztályközösség kialakítása és a művelődési igény fejlesztése érdekében szervezzen programokat (mozi, színház, hangverseny, kirándulás), megszervezi az osztálykirándulást, a tanév elején megteszi lehetséges útvonalkijelölését, rendszeresen kitölti a haladási naplót, értesíti az osztályában tanító tanárokat a tanulók iskolai szervezésű programokon való részvételéről (fogászati vizsgálat, orvosi vizsgálat, reál-, humán-, sportversenyek, stb.), kéthavonként tájékoztatja a szülőket az osztályozónapló alapján a tanuló érdemjegyeiről, rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, tájékoztatást ad az iskola életéről, követelményrendszeréről (családlátogatás, szükség esetén a gyermekvédelmi felelőssel, fogadóóra, szülői értekezlet), gondoskodik arról, hogy a szülők szavazás útján megválasszák az osztály szülői munkaközösségi elnökét, helyetteseit, és velük szorosan együttműködik, munkájáról szóbeli és írásbeli beszámolót ad a pedagógiai munkaközösség-vezető által megadott szempontok alapján,
rendszeresen igazolja a tanulók mulasztásait, késéseit, a házirendben foglaltak alapján, írásban tájékoztatja a szülőket a tanulók igazolatlan hiányzásáról és késéseiről, írásban tájékoztatja a szülőket a dicséretekről, illetve a fegyelmezési eljárásokról (ezt a haladási napló jegyzet rovatában is rögzíti, a tanuló nevének és az intézkedés dátumának feltüntetésével). A szülők értesítését – a felsorolt esetekben – az ellenőrző hiányában ajánlott levélben kell megtenni. előzetesen tájékoztatja a szülőket írásban az esetleges bukás lehetőségéről, a házirendben leírt szabályok szerint, osztályozóvizsgán, adott évfolyam vizsgáján ellátja a vizsgaelnöki teendőket, (ha az osztályfőnök a vizsgáztató tanár, akkor helyette az igazgatóság által kijelölt kolléga elnököl), fejlessze tudását, olvasson pedagógiai irodalmat, tegyen lépéseket az egészséges életmódhoz szükséges alapismeretek és szokások elsajátításához, tartson kapcsolatot a RÉV- ambulanciával a fiatalokat érintő problémák sokoldalú megközelítése érdekében, az iskolarendőr segítségével, kapcsolatrendszerén keresztül a D.A.D.A program folytatása 7-8. évfolyamokon (a kialakult drogmegelőzési stratégia alapján), a helytörténeti ismeretek megerősítése érdekében törekedjen arra, hogy kialakuljon a tisztességen, tettekben és erkölcsi értékekben is gazdag Székesfehérvár képe, a város iránti tisztelet és szeretet (ezt segíti az Európai Mobilitási Hét keretében szervezett városismereti séta is), a város intézményeivel együttműködési terveket készítünk a szakmai munkaközösségek segítségével (pl. a Hétvezér Általános Iskolával a március 15-i műsor szervezése.) Új elemként együttműködési megállapodást kötünk a Táskarádió üzemeltetőjével, a Lánczos Kornél Gimnáziummal. Reggelente, a tanórák megkezdése előtt hallgathatják diákjaink a Táskarádió műsorait, valamint bekapcsolódunk a műsorok szervezésébe is. Kapcsolataink: Gaja Egyesület, HEROSZ, BOCS Alapítvány, Vöröskereszt, Gajácska Egyesület…… A közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak vannak feladatai, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt, az iskolát segítő szervezeteknek is, hiszen o megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolataival az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt, o hazánk Alaptörvényében, a nemzeti köznevelési törvényben foglaltak alapján működjön együtt az iskola tanulóinak harmonikus személyiségfejlődéséért. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos tennivalók (az alkalmazotti közösség számára kötelező jelleggel) Arra törekszünk, hogy minden tanuló: Ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. Váljon érzékennyé környezete állapota iránt. Életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Tudjon társaival és a felnőttekkel is adott témáról anyanyelven szabatosan kommunikálni. Ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit, és ezek elkerülésének módjait.
Az intézmény belső közösségei, nevelőtestülete, diákönkormányzata megalkotta, elfogadta a közösségeikre vonatkozó ún. etikai, erkölcsi normáikat tartalmazó kódexeiket. Ezeknek a normáknak betartása jellemzi közösségeiken belüli és közösségeiken kívüli kapcsolatrendszerüket.
3.5 Az iskola külső kapcsolatai (közvetett partnerei): Kapcsolattartás rendjét az iskolai Szervezeti működési szabályzat tartalmazza. A felsorolás nem teljes folyamatosan, bővül, az alábbiak a partneri irányokat jelölik. A tanulók beiskolázását és továbbtanulását segítő kapcsolatok Székesfehérvár óvodái és középfokú oktatási intézményei Székesfehérvári Tankerületi Központ Pedagógiai Oktatási Központ Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Székesfehérvári Intézményi Központ Székesfehérvár Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Intézete Ökoiskolák hálózata Vöröskeresztes Bázisiskolák Tehetségpontok, MATEHESZ Szakszolgálatok Nevelési Tanácsadó Közlekedésbiztonsági Felügyelet, Székesfehérvári Rendőrkapitányság Lions Club Vakok Általános Iskolája Gyengén Látók Általános Iskolája Kodolányi János Főiskola Kapcsolatok formái: Mentori tevékenység Tapasztalatcserék Tájékoztató szülői értekezletek Bemutatóórák, nyílt napok Játékos foglalkozások A nevelőtestület szakmai továbbképzését, önképzését segítő kapcsolatok: Főiskolák, egyetemek Nevelési értekezletre szakmai előadók felkérése Együttműködés szaktanácsadókkal Vetélkedők, szaktárgyi versenyek szervezése A város általános iskoláival kialakított kapcsolatok: Szakmai és nyílt tanítási napok szervezése Bemutató tanítások Tanulmányi, sport, kulturális versenyek, szervezése és az azokon való részvétel Közművelődést segítő kapcsolatok, sportkapcsolatok: Vörösmarty Mihály Városi Könyvtár, Széna Téri Tagkönyvtára Vörösmarty Színház Helyőrségi Klub KEMPP, HTBK Fejér Megyei Honismereti Egyesület Szent István Király Múzeum Városi Képtár, Hetedhét Játékmúzeum
Csitáry G. Emil Uszoda és Strand, Műjégpálya és a korcsolyapálya, ARAK, Alba Bianca Tennis Club,Kiskút Tenisz Klub, KÖFÉM SC, Pákozd- Sukorói Arborétum, HEROSZ MMK TIT Csitáry Művészeti Műhely Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
3.6 A szülő, tanuló, pedagógus partneri együttműködésének formái, ezek továbbfejlesztésének lehetőségei 3.6.1 Kapcsolat a szülőkkel Az eredményes pedagógiai tevékenység nem képzelhető el a szülők tevékeny közreműködése nélkül. A pedagógusok feladata, hogy a szülők részére segítséget adjanak gyermekük neveléséhez. Az iskola megteremtette és rendszeresen működteti azokat a fórumokat, amelyek módot nyújtanak az iskola tevékenységének megismeréséhez, a vélemények, javaslatok beérkezéséhez, érdemi feldolgozásához. A szülő-pedagógus viszonyban egyenrangú személyek kapcsolatáról van szó. Ez csak egyetlen területen, a pedagógiai kompetencia területén aszimmetrikus, itt – szaktudás alapján – a nevelő vezető szerepe érvényesül. A szülőkhöz fűződő kapcsolat alapja, az első találkozástól kezdve, a kölcsönös tisztelet és megbecsülés. A gyermek létszükséglete a szülői szeretet. A nevelő támogatja a szülőt abban, hogy ezt a szeretetet minél jobban éreztesse a gyermekkel. Segíti az okos szeretet kifejlesztésében. Eközben mindkét szó fontosságát szem előtt tartja, nyomatékosítva, hogy itt egyensúlynak kell fennállnia. Szülői értekezleten a pedagógus csak az egész tanulócsoportot érintő kérdéseket, gondokat és a soron következő feladatokat tárgyalja meg. Megmagyarázza a szülőknek, hogy ebben hogyan tudnak segíteni, nem szidja a gyerekeket, és megérteti a szülőkkel, hogy az iskolát a gyermek érdekében tisztelniük kell, különben értelmét veszíti az egész tevékenység. Az egyéni beszélgetések és a családlátogatások során is a gyermek iránti szeretet a mérvadó. Az egyéni beszélgetések során elhangzott családi vonatkozásokat, még az ártatlannak látszó apróságokat is szigorúan titokban tartjuk. A pedagógus mérlegelhet: ha a gyermeknek nem származik ebből kára, a rábízott titkot megoszthatja a szülővel. ha a pedagógus úgy ítéli meg, hogy a gyermek érdekét súlyosan sértheti a tudomására jutott információ kiadása, továbbra is köteles megőrizni azt. Fogadóórákon, családlátogatáskor a pedagógus a gyermekről teljes körű információt kap. A különféle célú pénzgyűjtésnek a pedagógus ellenáll. A pedagógus a tanulóktól – szülőktől – nem fogad el olyan ajándékot, amely értékénél fogva lekötelezettséghez vezethet. Megtanítja a pedagógus ugyanakkor a diákokat – ha kell, szüleiket is –, hogy a jeles napokat elsősorban az érzelmek kinyilvánításával, és az ehhez kapcsolódó apró figyelmességgel fejezhetik ki. A pedagógus a szülők munkáját, kapcsolatait saját céljaira nem veheti igénybe. A pedagógus a szülők anyagi helyzetének ismeretében, ahol szükséges, kezdeményezi a szociális gondoskodást. A szülőkkel kialakított jó kapcsolat jelentősen segíti a pedagógus munkáját. 3.6.2 A család és az iskola kapcsolata A folyamat tartalma: A nevelés-oktatás háromszereplős (diákok, iskola, szülők) folyamatában az iskola a szülőkkel való egyenrangú kapcsolat kialakítására törekszik, hiszen a gyerekek oktatásában-nevelésében az iskola a szakmaiságot, a család pedig a biztos „hátországot” jelenti. A kettő harmonikus egységében tud a legeredményesebben fejlődni a gyermek. Ezért fontos, hogy az iskola és a család a legfontosabb alapértékekben
megegyezzen, és hogy rendszeres információcserére és kölcsönös együttműködésre törekedjen mindkét fél. A kapcsolat alapja a kölcsönös bizalom, tisztelet a közfeladat, az alapfokú nevelés-oktatás megvalósulásáért. Alkalmazási területe: Az iskola valamennyi tanára, kiemelten az osztályfőnökök, a gyermekés ifjúságvédelmi felelős, a DÖK- segítő tanár, minden diák és szülő. 3.6.3 A szülői érdekérvényesítés szervei, mechanizmusa: Az SZM a családok érdekeit, kívánságait, elvárásait közvetíti az iskola felé. Tagjai, az osztályokban választott 2-2 szülő, szükség esetén üléseznek, évente általában 2-3 alkalommal. Az ülésekre meghívják az iskola vezetőjét. Kezdeményezhetik rendkívüli szülői értekezlet összehívását is. A szülőkkel fenntartott kapcsolat akkor tud hatékony lenni, ha: a szülők érzik, hogy a pedagógus szereti a gyermeket a pedagógus szakmailag felkészült, és tud tanácsot adni a szülőnek a pedagógus nem tantárgy- és osztályzat-centrikus partnert keresünk a szülőben a szülői tevékenység iránt érdeklődést mutatunk lehetőséget adunk véleményük kifejtéséhez van időnk problémáik meghallgatására emberi tulajdonságainkat, pedagógiai, nevelési teljesítményünket olyan fokra fejlesztjük, hogy elismerésre méltóak legyünk. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőtestülettel. Ha a szülő úgy véli, hogy gyermekét hátrányos megkülönböztetés érte, kérheti a semmisség megállapítását, előzetes egyeztető eljárásban a döntéshozóval, illetve a fenntartó képviselőjével. 3.6.4 . A szülőkkel szembeni törvényi elvárások Gondoskodjon a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességét. Biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését. Kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelezettségét, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget. Rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal. Segítse elő gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. Tegye meg a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítésében. Tartsa tiszteletben az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait. 3.6.5 Belső partnerekkel történő, fejlesztés irányú kommunikáció Partner
Szülök Tanulók
Kapcsolattartás módja SZMK értekezlet Az aktuális Pedagógusok ellenőrző, üzenő érvényes Szülők Igazgató füzet, intézkedési SZMK szülői értekezlet, terv szerint fogadóóra Az aktuális Osztályfőnökök, közösségi órák, Mintavétel
Kapcsolattartó
Módszer Eszköz
Gyakoriság
kérdőív, beszélgetés évente , 2-szer fórum kérdőív,
évente
érvényes intézkedési terv szerint Pedagógus ok
Teljes körű
pedagógusok, DÖK- gyűlés, DÖK- interjú tanulók, DÖK- közgyűlés segítő egyéni beszélgetés, Igazgató kérdőív, értekezlet, KT- elnök interjú kibővített vezetői ülés
évente
A kapcsolattartás rendjét bővebben az iskolai SZMSZ tartalmazza. A Házirend melléklete az intézmény Panaszkezelési szabályzata 3.6.6 A szülőkkel való kapcsolattartás rendjének folyamata Szabályozásának leírását az indokolja, hogy közvetett belső szereplője az iskola életének.
Tevékenység A szülők tájékoztatása
Módszer összevont szülői értekezlet írásbeli tájékoztató az iskoláról, rövidített pedagógiai program, házirend, taneszközlista Az éves munka szülői választmány (SZMK) értekezlete, a tervezése munkaterv véleményezése A tanév rendjének és osztályonkénti szülői értekezlet feladatainak házirend ismertetése ismertetése az osztályban tanító tanárok bemutatkozása tantárgyi követelményrendszer ismertetése A félév értékelése félévi konferencia osztályonkénti szülői értekezlet
Kik csinálják? igazgató osztályfőnöki munkaközösség-vezető
Mikor? minden év június elején
Felelős igazgató igazgatóhelyettes
minden év szeptember elején osztályfőnökök
szaktanárok szaktanárok valamennyi szaktanár + a szülői választmány képviselői osztályfőnökök A tanév értékelése szülői választmány képviselői osztályonként 2-2 szülő + az igazgató osztályonkénti szülői értekezlet osztályfőnökök év végi konferencia valamennyi szaktanár + a szülői választmány képviselői Tájékoztató a diákok egyéni fogadóórák minden szaktanár eredményeiről fogadóórák minden szaktanár negyedévi írásos tájékoztatók a szülőknek a oszt.főnök a szaktanárok tanulói teljesítményekről tájékoztatása alapján 2. évfolyam félévéig oszt.főnök havonta osztályzatok az ellenőrzőben egyezteti a naplóval Közös programok Az iskola hagyományainak megfelelően az olyan hagyományos programok kerülnek ide, amelyek szervezésében, lebonyolításában a szülők aktívan részt vesznek (pl. kirándulások, farsang, sportrendezvények, előadások, karácsony, stb.)
minden év szeptember közepén leadása májusban sokszorosítás augusztus végén február eleje
osztályfőnöki munkaközösség-vezető munkaközösség-vezető igazgatóhelyettes igazgató
február közepe május vége
osztályfőnöki munkaközösség vezető igazgató
június eleje
osztályfőnöki munkaközösség vezető igazgató
június vége hetente 1 óra igazgató-helyettes 4 szer a tanév során igazgató-helyettes október vége, január eleje, április osztályfőnöki eleje munkaközösség vezető
minden hónap 30-ig
igazgató-helyettes
Dokumentáció: Az intézmény honlapja, a tanévről készített albuma, események programjai, tájékoztatók, SZMK- vélemények, jegyzőkönyvek
4
Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos általános elvek
Minden gyermeknek joga van a neki megfelelő nevelésre és oktatásra. A gyerekek különböző paraméterek mentén részben születésüknél, részben szocializációs folyamataik különbözőségeinél fogva egyenlőtlenek, illetve különbözőek, s az oktatásból való profitálás szempontjából egyenlőtlen helyzetben vannak, ha az oktatás nem alkalmazkodik különbözőségeikhez. Mi igyekszünk alkalmazkodni hozzájuk. A következő elvek szerint végezzük nevelő-oktató munkánkat: Az értékalapú nemzeti közműveltség hatékony közvetítése tanulóink felé. A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása. A nemzeti közműveltség elsajátítása mentén a kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1-8. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás minden szakaszában. A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémáik megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában. A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül. Adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása. Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása.
4.1 Különleges bánásmódot igénylő gyermekek 4.1.1 .Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókat segítő programok Szoros kapcsolatot tartunk a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program prevenciós célú működtetése. A terület kiemelt figyelemmel kezelt az iskolában, közvetlen az igazgatóhelyettesi hatáskörbe utalva, állandó feladatként. Szakvélemény alapján fejlesztő foglalkozásokat szervezünk, szakvizsgázott fejlesztő pedagógussal. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezésére törekszünk. Egyéb foglakozások valamint iskolaotthon, tanulószoba áll a tanulók rendelkezésére. A nevelők és tanulók személyes kapcsolatai és a családlátogatások megkönnyítik a beilleszkedési és magatartási problémák megoldását. A szülőket segítjük nevelési gondjaik megoldásában. A tudás megszerzését és alkalmazását szolgáló pedagógiai eljárások mellett szükséges az olvasási, számolási, írási problémák (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia) gyors felismerése, és preventív kezelése. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók pedagógiai tevékenységének rendje: A leküzdés lehetőségei: a nehézségek okának feltárása és az egyénre szóló fejlesztési terv kidolgozása. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók problémáinak leküzdésére használt eszközök a gyakorlatban: jól differenciált feladatok, követelmények
egyéni haladási tempóhoz való igazodás tanéven belül egyéni motiválás sikerélmény biztosítása megfelelő segítség megszervezése megfelelő képességekre való támaszkodás annak a tevékenységi formának a keresése, amelyben a tanuló sikeres.
4.1.1.1 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók pedagógiai tevékenységének rendje (folyamatszabályozás) A folyamat megnevezése: A tanulási kudarcnak kitett tanulók és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókkal való törődés. Ezen a területen a nevelőtestület kiemelt feladta a lemorzsolódás elkerülése. Alkalmazási terület: o az iskola valamennyi tanulója (felismerése bizonyos szakaszában) o a kiválasztott, szakvéleménnyel igazolt tanulók (fejlesztés szakaszában) A folyamat leírása Tevékenység Módszer Felelős Határidő A tanulási kudarcnak képességek felmérése iskolába lépéskor – pedagógus, első évfolyam tanév eleje kitett tanulók diagnosztikus mérés felismerése, képességek felmérése az iskoláztatás folyamán, valamint pl. induktív gondolkodás mérése a BTM-es tanulók megfigyelés tanító, szaktanár, osztályfőnök folyamatosan felismerése dokumentumelemzés (a tanuló iskolai tanító, szaktanár, osztályfőnök tanév eleje, illetve közben produktumainak célirányos áttekintése) beszélgetés (gyerekkel, szülővel) tanító, szaktanár, osztályfőnök folyamatos a tanulók tanulási szokásainak felmérése tanító, szaktanár, osztályfőnök első félév (kérdőívvel) egyéni (képesség) fejlesztés (fejlesztési terv fejlesztő pedagógus (BTM), folyamatos A tanulási kudarcnak alapján) pedagógus kitett tanulók differenciált tanóravezetés minden pedagógus folyamatos fejlesztése, szakvélemény szerinti fejlesztő foglalkozások fejlesztő pedagógus (BTM) valamint (BTM) a BTM-es tanulók korrepetálás, felzárkóztatás érintett pedagógus, folyamatos fejlesztése napközi, tanulószoba napközis nevelő, tanulószoba- folyamatos (az iskolán belül) vezető előkészítő évfolyam (az első osztály sikertelen tanító tanév vége elvégzése esetén az első osztály megismétlése) mentesítés bizonyos tárgyak, illetve értékelési tanító, szaktanár, vezetés tanév eleje, illetve módszerek alól folyamatos
esetmegbeszélések
érintett pedagógusok, szakemberek, ig. h, tanulásmódszertan, tanulás tanítása osztályfőnök, szaktanár, folyamatos fejlesztő pedagógus A BTM-es tanulók a tanulási zavarokkal küzdő tanulók speciális tanító, szaktanár, osztályfőnök, folyamatos fejlesztése (iskolán szakemberekhez történő irányítása (Nevelési gyermekvédelmi felelős kívül) Tanácsadó, Ifjúsági Ideggondozó, Szakértői Bizottság, stb.) A fejlesztés dokumentumelemzés (a tanuló iskolai tanító, szaktanár, osztályfőnök tanév vége hatékonyságának produktumainak célirányos áttekintése) értékelése megfigyelés tanító, szaktanár, osztályfőnök folyamatos, illetve tanév vége tanulmányi eredmények elemezése tanító, szaktanár, osztályfőnök tanév vége (dokumentumelemzés) beszélgetés (gyerekkel, szülővel) tanító, szaktanár, osztályfőnök tanév vége Dokumentáció: képességmérések tesztjei és eredményei, tanulásmódszertan program, egyéni fejlesztési lapok, stb.
4.1.2 A sajátos nevelés igényű tanulók oktatása, nevelése, habilitációs tevékenységek Sajátos nevelési igényű tanulók, az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy mozgásszabályozási zavarral) küzd. Pedagógiai programunk és helyi tantervünk elkészítésekor, valamint napi munkánk során ezért figyelembe vesszük a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében foglaltakat. Az integrált nevelésre vonatkozó általános alapelveink: A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is általános nevelési célkitűzéseink megvalósítására törekszünk. Kiemelt célunk elősegíteni e tanulók alkalmazkodó készségének, akaraterejének, önállóságának, érzelmi életének fejlődését. Biztosítjuk a sajátos nevelési igény szerinti környezetet, tárgyi és személyi feltételeket. Amennyiben a személyi feltételeink hiányosak, utazó gyógypedagógiai szolgáltatást igénylünk az arra kijelölt intézménytől. A habilitációs tevékenységünket team-munkában kialakított és szervezett folyamatban valósítjuk meg. A team-munkában a gyógypedagógus és a tanulót oktató pedagógusok vesznek részt. Habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiás programjaink jellemzően az iskolai programba, így a napi oktató-nevelő munkába beágyazottan valósulnak meg, a szakvéleményben foglalt valós igényekhez igazodóan, a gyógypedagógus közreműködésével elkészített éves „Egyéni fejlesztési terv” szerint. A team döntése szerint kerül sor egyéni kiegészítő fejlesztő, habilitációs, illetve terápiás foglalkozásokra. Az egyéni igényekhez igazodó foglalkoztatás megvalósulása érdekében rugalmas szervezeti kereteket alakítunk ki. A meghosszabbított beszámolás, szóbeli/írásbeli beszámolás lehetőségét pedagógusaink biztosítják a tanév során. A sajátos nevelési igényű tanulókkal végzett munkánk során arra törekszünk, hogy kihasználjuk mindazon lehetőségeket személyiségük – így különösen a befogadás, empátia fejlesztése, a segítő viselkedésformák és tevékenységek tanítása – fejlesztésére, amit a sérült társakkal való együttélés nyújt. Az elfogadás szemléletét úgy alakítjuk, hogy tartózkodunk mindazon viselkedésminták adásától, amely a sérült gyermekek másságát hangsúlyozza. Munkánkkal közvetve segítjük a társadalom befogadó szemléletének kialakítását. Fokozott figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű tanulók és családjaik esetében az adatvédelemmel és a személyiségjogokkal kapcsolatos szabályok betartására. A habilitáció általános célja: a sérült funkciók fejlesztése, újak kialakítása. A sérült funkciókkal egyensúlyban a meglévő funkciókra való támaszkodás, ezek fejlesztése. Amennyiben speciális segédeszközök használata szükséges, ezek elfogadtatása, a használat tanítása. A habilitáció fő területei: az észlelés – vizuális, akusztikus, taktilis, vesztibuláris, kinesztéziás – fejlesztése. A motoros készségek fejlesztése. A beszéd- és nyelvi készségek fejlesztése, szükség esetén alternatív kommunikációs eszköz használatával. A szociális készségek fejlesztése, az önellátás készségeinek fejlesztése. A kognitív készségek fejlesztése. A habilitáció részben a többi tanulóval végzett munka során, differenciált bánásmóddal és eszközökkel, részben egyéni vagy kiscsoportos formában valósul meg.
A sajátos nevelési igényű tanulókkal végzett munkánkra vonatkozó eljárás rendje: Évnyitó szülői értekezleteinken rendszeresen tájékoztatást adunk a szülőknek az integrált nevelésre vonatkozó főbb tudnivalókról, az erre vonatkozó eljárási szabályainkról. Fokozott figyelmet fordítunk az újonnan felvett tanulók esetleges problémáinak feltárására, a nevelési tanácsadó, majd a szakértői és rehabilitációs bizottság bevonásával közreműködünk a sajátos igények mielőbbi feltárásában. Tájékoztatjuk a szülőket, hogy integrált oktatás-nevelésben abban az esetben vehet részt gyermekük, ha optimális fejlődését ez a forma biztosítja leginkább, s ezt a szakvélemény megállapítja. Helyhiány esetén elsőbbséget élveznek az iskola már beírt tanulói. A helyhiányt az igazgató saját jogkörében írásban 8 napon belül jelzi a szakértői és rehabilitációs bizottság felé. A terület kiemelt figyelemmel kezelt, közvetlen az igazgatóhelyettesi hatáskörbe utalt, állandó feladatként. A tanulók osztályokba való beosztásakor tartózkodunk a sajátos nevelési igényű tanulók elkülönítésétől. Az egy csoportban elhelyezett tanulók irányszáma 1-5 fő, a mindenkori számot éves munkatervünk mellékleteként határozzuk meg, erről a nevelőtestület meghallgatása után, a fogyatékosság típusát, a speciális igények mértékét figyelembe véve az igazgató dönt. Abban az esetben, ha az integrált nevelésre javasolt tanuló a feltételek biztosítása után sem fejlődik megfelelően, illetve adaptációs készségei nem teszik lehetővé a többi tanulóval való együttnevelést, 1-3 hónapos megfigyelési idő után ismételt szakértői vizsgálatot kérünk. 4.1.3 A kiemelten tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetség kibontakozását segítő tevékenységünk kiinduló pontja a Nemzeti Tehetség Tanács irányelvei szerint, a Akkreditált Kiváló Tehetségpontként vállalt tevékenységünk megvalósítása. A pedagógusi attitűd ez irányú megváltoztatása. Órarendbe építetten: emelt szintű matematikaoktatás, emelt óraszámú idegennyelv-oktatás komplex művészeti nevelés megvalósítása (tantárgyak között) tanórán belüli differenciálás. Egyéb tevékenység: szakkörök, sportköri foglalkozások, versenyfelkészítő foglalkozások továbbtanulás segítése gazdagító programok szervezése (táblajátékok, rejtvényfejtés) szabadidős foglalkozások (színház-, múzeumlátogatás) egyéb foglalkozások komplex művészeti nevelés vertikális, horizontális megvalósítása egyéb foglakozásoknál Pályázatok Tehetségnap szervezése TIT- tel való együttműködés a Csitáry Művészeti Műhely foglalkozásai.
A tehetséggondozásban elsősorban a szakmai munkaközösségekre és az osztályfőnökökre számítunk, felvállalva a tehetséges tanulók teljes személyiségének fejlesztését. Lehetőségek felkutatása, más intézményekkel való együttműködés formájában, azért, hogy a kiemelten tehetséges gyermek a legoptimálisabb feltételeket kapja a kibontakozáshoz. Ebben a tevékenységben kiemelt partnerünk a TIT, Tehetségpontok hálózata. Iskolánk az alapkészségek biztos elsajátítása, a tanulók alap- és általános műveltségének biztosítása, a színvonalas emelt szintű oktatás, a differenciált képességfejlesztés mellett fontos feladatának tartja a tehetséggondozást és a különböző szintű iskolai, városi, megyei, regionális, országos és nemzetközi tanulmányi, kulturális- és sportversenyekre való felkészítést, a versenyeztetést. Az iskola alapítványa anyagilag is támogatni kívánja az iskolai tehetséggondozást, a tanulók különböző szintű és jellegű versenyeztetését. A munkaközösségek döntenek:
a szakkörök szervezésének elveiről, módjáról, a konkrétan felvállalt tehetséggondozásról, a csoportba, osztályba sorolás elveiről (emelt szintű képzések), a tehetség-felfedező versenyekről, stb.
Dokumentáció Tehetségregiszter vezetése (amely tartalmazza az egyes versenyeken elért eredményeket, a tehetséges tanulók területenkénti foglalkoztatását (egy tanuló hány területen fejleszthető.) Honlapunk. Tehetségtabló Szakköri naplók, stb. Tehetségnap szervezése
Tehetséggondozás, és a kiemelten tehetséges tanulók fejlesztését szolgáló tevékenységek (folyamatszabályozás) A folyamat megnevezése: Tehetséggondozás, kiemelten tehetséges tanulók fejlesztését szolgáló tevékenységek Alkalmazási terület: az iskola valamennyi tanulója (tehetségek felismerése) a kiválasztott tanulók (tehetségek fejlesztése) A folyamat leírása Tevékenység Tehetségek felismerése
Módszer megfigyelés házi versenyek (szaktárgyak, különböző művészeti ágak, kiállítás, stb.) speciális képességeket mérő tesztek a tehetségek felismerését szolgáló tudatos szituációk tervezése, használata (ünnepélyeken való szereplés, diákönkormányzatban végzett munka, stb.) Tehetségfejlesztés egyéni fejlesztés (fejlesztési terv alapján) (az iskolán belül) tehetségnap szervezése differenciált tanóravezetés szakkör emelt szintű képzések sportkör Tehetségfejlesztés közös fejlesztés egyes területeken más iskolákkal, (iskolán kívül) tehetségpontokkal kapcsolatok különböző szakmai szervezetekkel, tehetségtanácsokkal, a tehetséges tanulók irányítása szakkörökbe, zeneiskolába, sportegyesületekbe, stb. A fejlesztés regisztrált tehetségponti feladatainknak való megfelelés, hatékonysága, tehetség-ígéretek megfelelő helyre irányítása értékelése versenyeredmények összegzése, értékelése tehetségregiszter vezetése
Felelős tanító, szaktanár munkaközösség-vezetők, szaktanárok
Határidő folyamatosan I. félév
pszichológus munkaközösség-vezetők, szaktanárok, diákönkormányzatot segítő pedagógus, osztályfőnökök a fejlesztést végző pedagógus felsős of. munkaközösség vezető minden pedagógus szakkörvezetők érintett szaktanárok testnevelő tanárok minden pedagógus
tanév eleje folyamatosan
minden pedagógus
folyamatosan
folyamatosan tanévenként a II. félévben folyamatosan folyamatosan tanév vége/eleje, folyamatosan folyamatosan folyamatosan
iskolavezetés, munkaközösség-vezetők, félévkor és tanév végén szakkörvezetők, szaktanárok, stb.
szakköri lemorzsolódás, szakkörök megszűnése a felhasznált összegek és a megtérülés aránya
Dokumentáció: képességmérések tesztjei és eredményei, tanulásmódszertan-program, egyéni fejlesztési lapok (egyes „dokumentált” tanulónál)
4.2 Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Tanügy-igazgatási eljárásaink megegyeznek a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szellemével. 4.2.1 Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű – különösen a szociális hátrányban lévő – tanuló képességeinek kibontakoztatásában. A hátrányok számbavétele után (amit osztályonként adatlapon regisztrálunk) következik az éves szakaszos ütemterv elkészítése, és annak meghatározása, hogy: a tanulók egyes képességeinek kibontakozását milyen tényezők gátolják leginkább, mihez viszonyítva, milyen mértékben vannak lemaradva, milyen módon segíthet az iskola a hátrány enyhítésében (tevékenységformák meghatározása) A tervezést évente meg kell ismételni, az adatlapok alapján. 4.2.1.1 Célunk: Segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek: családi mikrokörnyezetükből adódóan hátrányos helyzetűek, családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek, iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek, csonka családban felnövő gyermekek (elvált szülők, árva, félárva gyerekek). A munkanélküli szülők gyermekei átmenetileg hátrányos helyzetűek. áttelepült, beköltözött (új) tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek. 4.2.1.2 Tevékenységi formák A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése. Pályaorientációs tevékenység Továbbtanulás Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről SZM- értekezleten, fogadóórákon, szülői értekezleteken, iskolaújságban. Motiválás arra, hogy a gyermek tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön. Kapcsolatfelvétel szolgáltató intézményekkel, áthelyező bizottságokkal. Ösztöndíjak. Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. Civilszervezetekkel való együttműködés. 4.2.1.3 Módszerek: Közösségi megbízások adása Közösségi programokban való részvétel elősegítése (sikerélmény fokozása) Szükség esetén szakember segítsége (iskolavédőnő, gyermekjóléti szolgálat, pszichológus). Napközi-otthonos, tanulószobai elhelyezés. Egyéni felzárkóztatás, korrepetálás.
Tanulópárok szervezése. Családlátogatás. Lehetőséget biztosítunk integrált oktatásra.
5 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink 5.1 Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége Az iskolai gyermekvédelem az első és legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a gyerekek minden problémája itt érzékelhető először. Feladatunknak tekintjük: a probléma felismerését, az okok keresését, a segítségnyújtást, a jelentést illetékes szakembernek. A veszélyeztetett, ill. hátrányos helyzetű tanulók felmérése, nyilvántartása. A gyermekek személyiségének, családi hátterük, környezetük, baráti és kortársi kapcsolataik megismerése. Szükség esetén közreműködés a veszélyeztető tényezők megelőzésében, feltárásában, lehetőségekhez mérten a megszüntetésében. Kapcsolattartás a szülőkkel, gondviselőkkel, nevelőszülőkkel, gyermekjóléti szolgálattal, iskola-egészségügyi szolgálattal. Indokolt esetben családlátogatás. A rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, egyéb segélyek kezdeményezése. Lehetőség biztosítása a tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatására, a tanórán kívüli korrepetálásra. Minden adott tanévben a félévenkénti lemorzsolódással kapcsolatos adatszolgáltatáson túl komplexen és kiemelt figyeltemmel kezeljük az ebben veszélyeztette tanulók megsegítését. Mentálhigiénés, prevenciós programok, szülői klubfoglalkozások szervezése. Célunk: a gyermekek problémáinak minél korábbi felismerése, hatékony kezelése, megelőzve súlyosabbá válásukat. Tudatában vagyunk annak, hogy a hatékony gyermekvédelem csak professzionális prevencióval érhető el. Napjainkban a gyerekek egyre kiszolgáltatottabbak, az iskola feladata az ifjúságvédelem területén is nő. Egyre több az olyan hátrányos helyzetű tanuló, akik a megélhetési nehézségek, a család hétköznapi gondjai miatt elhanyagoltakká válnak. Ezek a problémák befolyásolják a gyerekek eredményeit, viselkedését, társaikhoz és a munkához való viszonyukat.
5.2 A támogatás formái Étkezési hozzájárulás. Rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, egyéb segélyek Szakemberekkel való együttműködés (pszichológus, szociális munkás), SZM támogatása. 1-2. évfolyamon térítésmentes tankönyv ellátás, 3-8. évfolyamon a tartós tankönyv ellátás megvalósítása. Fontosnak érezzük, hogy iskolánk is bekapcsolódjon abba a társadalmi összefogásba, mely korunk veszélyforrásaival szemben elsődlegesen a tanulók személyiségének fejlesztésére, és a prevencióra fekteti a hangsúlyt. Cél: a tanulók személyiségének, életszemléletének olyan irányú fejlesztése, amely képessé teszi őket az ítéletalkotásra, és a negatív jelenségek elutasítására. Ezt felismerve kapcsolódtunk be az Életvezetési ismeretek és készségek című személyiségfejlesztő program oktatásába. A program tartalma: a családi életre és az egészséges életmódra való felkészítés hatékony kommunikációra nevelés, együttműködésre orientálás személyiségfejlesztés tanulást segítő eszközrendszerek elsajátíttatása, napközis, tanulószobai ellátás szakköri, sportolási lehetőségek nyújtása hasznos időtöltésre nevelés/lelki egészségvédelem
6
szenvedélybetegségek megelőzése multikulturális ismeretek bővítése pedagógus-, gyermekközösségben A program során kialakítandó készségek: alkotó és kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, a döntéshozatal lépései a hatékony kommunikáció és kapcsolatteremtés formái az érzelmi feszültség levezetésének módjai, konfliktuskezelés.
Tanulmányok alatti vizsgák szabályai
A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. E vizsgák szabályai a rendeletben leírtakat követik, nem ellentétesek az ott leírtakkal. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.
6.1 Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha
felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, igazolt és igazolatlan hiányzása összesen meghaladja a 250 tanítási órát, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja a hiányzása, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, ha a tanuló hiányzása már az első félévben eléri a fentieket, és teljesítménye nem értékelhető, osztályozó vizsgát kell tennie. A tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozóvizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanévben kell megszervezni.
6.2 Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha
a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban van lehetőség. Az iskolában szervezett tanulmányok alatti vizsgák szervezésének szabályai, eljárásrendje A vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében: Meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását. Vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit. Átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait. A vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.
A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért, és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni, és be lehessen fejezni. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Írásbeli vizsgák során: A vizsgáztató pedagógus kialakítja az ülésrendet A vizsgabizottság elnöke megállapítja a vizsgázók személyazonosságát, és ismerteti a vizsga szabályait. Kizárólag az iskola bélyegzőjével ellátott vizsgalapon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden mást tintával kell elkészíteni. A vizsgázó minden lapon feltünteti a nevét és a vizsga időpontját. A megoldáshoz maximálisan rendelkezésre álló idő 60 perc. A sajátos nevelési igényű tanulók számára az időt legfeljebb 30 perccel meg kell hosszabbítani. Egy vizsganapon, egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három vizsga tartható, melyek között legalább 10 és legfeljebb 30 perces szünetet kell tartani. Az iskola igazgatója a vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket, mellékelt feladatlapokat aláírásával lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. A feladatlapokat a vizsgáztató pedagógus kijavítja, értékeli. Az esetleges szabálytalanságokkal összefüggő döntéseket és azok indokait határozatba kell foglalni. Szóbeli vizsgák során: Egy tanulóra vonatkozóan legfeljebb három vizsga tartható. A vizsgázónak legalább tíz perccel a vizsga kezdése előtt meg kell jelennie. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. A feleltetés időtartama 15 percnél nem lehet több. A vizsgázó önállóan felel, de a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. Az esetleges szabálytalanságokkal összefüggő döntéseket és azok indokait határozatba kell foglalni. A tanuló joga, hogy kérelem útján független vizsgabizottság előtt adhasson számot tudásáról. Kérelmét az intézmény igazgatójának továbbítani kell.
7
Az intézménybe történő felvétel és az iskolaváltás biztosításának helyi szabályai
A tanuló felvételéről, átvételéről az igazgató dönt, ezt mindkét esetben írásba foglalja, ilyen formában közli tanulóval, szülővel, az előző iskolával. Elutasítás esetén határozati forma alapján jelzi. Vendégtanulók érkezése esetén a jogszabálynak megfelelően jár el ez intézmény, róluk külön nyilvántartást vezet. Az iskola az alábbi formában biztosítja az iskolánkba érkezők iskolaváltását: Az esetlegesen lemaradók illetve tananyag részben máshol tartó tanulók esetében differenciált oktatási formával segítjük, szükség esetén türelmi időt biztosítunk a hiányok pótlására. A türelmi idő mértékét az intézmény igazgatója – a szaktanárral történt egyeztetés után – határozza meg. Az 5-8. évfolyamon emelt szintű képzést nyújtó osztályokban szintfelmérővel állapítjuk meg a tanuló tudásszintjét, és ennek eredményét figyelembe véve javasoljuk az emelt szintű, vagy az alapszintű képzésre a tanulót. Amennyiben az érkező tanuló lemaradása jelentős egy adott tantárgyban, az intézmény igazgatójának engedélyével, az érdemjeggyel történő osztályozás alóli átmeneti felmentést kaphat, az ún. türelmi idő tartamára. A körzetben élő tanulóknak kötelező felvételt biztosítunk, amennyiben helyhiány nem áll fenn. A körzeten kívül élő tanulók felvétele kérelem alapján, a hatályos jogszabályok szerint történik. Az intézmény első évfolyamára a mindenkor hatályos jogszabályok szerint történik a felvétel. Az olyan nyolcadik évfolyamot elvégző, tanköteles tanulónál, aki a középfokú iskolai felvételi eljárásban nem vett részt, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye/tartózkodási helye szerinti kormányhivatalt.
8
Egészségfejlesztő feladatok, egészségnevelés és környezeti nevelési elvek és programok
Az iskola az „Egészséges környezettel az egészséges emberért” jelmondat jegyében alakította ki tevékenységrendszerét, amelynek szemlélete áthatja az intézményi nevelő-, oktatómunkát Az iskola Örökös Ökoiskola, és Erőszakmentes Egészségtudatos Iskola címmel rendelkezik. Vöröskeresztes Bázisiskola Éppen ezért a nevelési-oktatási intézmény kiemelt figyelmet fordít a teljes körű egészségfejlesztésre. Biztosítja ezt az iskolában eltöltött idő teljes tartamára, minden gyermek számára. Egészséges környezetet, feltételeket, nevelést biztosít, hogy minden gyermek egészséges, tudatos magatartású emberré fejlődjön. Az egészségfejlesztési programot az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével készíti a nevelőtestület. Az egészségfejlesztési és drogprevenciós programok kiválasztásánál a 128§ 8 bekezdés alapján jár el.
8.1 Egészségfejlesztő program „Szeresd egészségedet, mert ez a jelen, Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. Őrizd szüleid egészségét – mert a múltban épül fel a jelen és a jövő.” (Bárczi Gusztáv) Egészségnevelő munkánkat az iskolaorvossal, a védőnőkkel és az Egészségügyi Szolgálattal együttműködve kívánjuk végezni. Az iskolaorvos egészségnevelő munkája az iskolai szűrővizsgálatokra (fogorvosi is), oltásokra, betegellátásra terjed ki. E tevékenységek közben számos lehetőség adódik arra, hogy egyéb egészségnevelő munkát végezzenek (mozgás, táplálkozás, stb.).
Segítségüket, szaktudásukat igénybe vesszük az alábbi témákban: Életmód és betegségek összefüggése Az iskola tanulói egészségi állapotának ismerete Környezet – eü-i tevékenység ismertetése Tájékoztatást nyújtanak a tanulók pszicho-szociális jellemzőiről Serdülőkori változásokkal ismertetik meg a tanulókat Egészségügyi önellátással kapcsolatos ismereteket is nyújtanak. A NAT által az iskolai egészségnevelés-oktatás folyamatába integrált témák: Az egészséges magatartásmódok (életmód) kialakítása érdekében humánbiológiai ismeretek személyi higiénés ismeretek az ember és környezete kölcsönhatásának ismerete egészséges táplálkozás rendszeres testmozgás partnerkapcsolatok szexualitás, fogamzásgátlás, nemi betegségek egészség, betegség fogalma (testi-lelki változások) Az egészségkárosító magatartásmódok megelőzése érdekében alkohollal, dohányzással, droggal szembeni elutasító magatartás kialakítása balesetmegelőző ismeretek erőszakos magatartásmódok elutasítására motiválás. Ezeket a témákat of. órán, tanórán, egészségvédelmi napon, stb. dolgozzuk fel, orvos, védőnő, egészségügyi szakember segítségével. 8.1.1 A tantestület alapelvei, céljai A tanulók ismerjék meg az egészség védelmének kiemelt kérdéseit: Az életkorral járó biológiai pszichohigiénés életmódi tennivalókat: Erősítsük és fejlesszük az egészséges életvitelhez szükséges képességeket. Ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai, élettani, pszichés összetevőit, az alkohol- és energiaital-fogyasztás, a dohányzás, az inaktív életmód, a helytelen táplálkozás, a drogfogyasztás, az online eszközök használata tekintetében. Társas kapcsolatok egészség-etikai kérdései: bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése. Legyen figyelemkeltő, tájékoztató, motiváló, aktivizáló szerepe az egészség-érték tudatosításában. Vöröskeresztes Bázisiskolaként a mindennapjaik része legyen az így elsajátított gyakorlatorientált szemlélet. Ezen értékek birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására. Célunk, hogy gyermekeink harmonikus személyiséggé váljanak, hogy testileg, lelkileg egészségesek legyenek. Ennek megvalósítását a családdal (döntő szerepe van), és az iskola-egészségügyi szolgálattal együtt kívánjuk megvalósítani. Fontosnak tartjuk a helyes életritmus, táplálkozás, személyi higiénia, a mindennapos testedzés, az érzelmeken alapuló őszinte, egymást tisztelő emberi kapcsolatok iránti igény kialakítását. Kiemelt feladatunknak tartjuk a káros szenvedélyek (dohányzás, drog, alkohol, stb.) elleni küzdelmet. Tudatosítani kívánjuk tanítványainkban, hogy az egészség nem csupán a betegség hiányát jelenti, hanem egy olyan aktív állapotot, amelyben az ember a legtöbbet tudja kihozni magából.
Hozzásegítjük gyermekeinket az egészséges életvitel kialakításához, a helyes értékrend felépítéséhez. Az egészséges életmódra nevelést kisgyermekkorban kezdjük, és serdülőkorban fokozottabban megerősítjük. Ebbe a tevékenységbe, munkába bevonjuk a szülőt, testvért, a kortársakat, az orvost, a gyermekvédelmi felelőst, az ifjúsági szervezetet (DÖK). Ezt a tevékenységet segítheti a rádió, az IKT- eszközök, könyv, folyóirat, és más nevelési tényezők. Tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy a személyiségfejlődés, a társadalmi lénnyé formálás (szocializáció) nélkülözhetetlen kelléke – azaz az élet és az egészség védelme. Értelmezésünk szerint: Az egészség védelme egyben érdekvédelmet is magába foglal, szoros kapcsolatban áll az erkölcsi értékkel, megítélésekkel, magatartással, az egészségi értékközvetítés az alapvető emberi értékek közvetítéséből nem maradhat ki. Célunk: hogy tanítványaink legyenek képesek egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani, Fejlesztjük a fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítő magatartást. Célunk: a tanulókkal megismertetni a közlekedés egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Életkoruknak megfelelően a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás teendőit. Célunk: megismertetni a tanulókkal a veszélyes anyagok kezelésének, tárolásának főbb szabályait. Célunk: felkészíteni tanítványainkat a családi életre, az örömteli párkapcsolatra. Céljaink megvalósítása érdekében szorosan együttműködünk az iskola-egészségügyi szolgálattal. Az egészségügyi vizsgálatok megfelelő körülményeiről gondoskodunk, megszervezzük a gyermekek részvételét. Segítjük a védőnők munkáját a szakvizsgálati leletek begyűjtésével. Kiemelt partnerünk a Vöröskeresztes Bázisiskolaként működés elősegítésében. Az iskolaorvost évente egyszer felkérjük, hogy tájékoztassa az SZM-ülésen a szülőket a gyermekek egészségügyi állapotáról, egy alkalommal nevelőtestületi értekezletre hívjuk az iskolaorvost, hogy tájékoztassa a tantestületet is. Iskolaorvosunk: dr. Wilhelm Róbert Iskolavédőnő: Királyné Kiss Veronika Iskolafogász: dr. Tolnai Katalin A védőnőkkel az alábbi területeken kívánunk szorosabban együttműködni: oltások megszervezése elsősegélynyújtásra való felkészítés 7-8. évfolyamon, of. óra keretében egészségnevelési napon előadás tartása évfolyamonként tisztasági vizsgálat felvilágosítás prevenció A tanulók napirendjét egészségtámogató módon szervezzük: a tanórák terhelő hatása, heti elosztása egyenletes legyen nem rövidítjük meg az óraközi szüneteket és a szabadidős tevékenységet felhívjuk szülői értekezleten a helyes napirend kialakítására a szülők figyelmét Szabadidő-igény napi igény 150 perc, ebből 90 perc levegőn, mozgással másnapra történő felkészülés 6-8 éves gyermeknél: max. napi 1 óra 9-14 éves gyermeknél: max. napi 2 óra alvásigény: 6-10 éves gyermeknél: 10 óra
11-14 éves gyermeknél: 9 óra NETFIT® program küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés szereplői körében. kulturált étkezés kialakításra törekszünk kézmosás kb. 30 perc étkezés időjárástól függően cipőt váltunk, ruhát cseréltetünk gyermekeinkkel. A pedagógusok aktív szerepet vállalnak a tanulók értékrendszerének kiépülésében. Ebben nemcsak szakismereteiket, tapasztalataikat, hanem saját személyiségüket is felhasználják munkaeszközként. A pedagógus a gyermek számára magatartási modell, ezért óriási a jelentősége a lelkileg egészséges pedagógusnak. Ennek érdekében mentálhigiénés tanfolyamra iskolázzuk be a pedagógusokat. Fontos a megfelelő érzelmi kapcsolat pedagógus és gyermek között. Szeretnénk az egészséget, mint elfogadott értéket beépíteni az iskola mindennapjaiba (étkezés, tanrend, óraközi szünetek, testi nevelés, bioritmus, tanórák közötti relaxáció). Számunkra az lenne az igazi siker, ha a tanulók felelősségérzete önmaguk, mások és környezetük iránt lényegesen javulna. 8.1.2 Az egészségfejlesztő programot akkor tekintjük sikeresnek: Ha végzős diákjaink képesek figyelemmel kísérni: Viselkedésüket, az életvezetésük helyes alakítását, Az egészségkárosító magatartásformák elkerülését A betegségeket a korai szűrésekben való részvétel révén megelőzni, Tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése érdekében Erősítsék a társas-kommunikációs készségeik fejlesztését és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztését A DÖK szerepe a programban Megfelelő információáramlás: Faliújság, internet, iskolarádió, vitafórumok (tanulók – egészségügyi szakemberek; pedagógus – iskolaorvos) 8.1.3 Az egészségfejlesztő program felelőseinek feladatai A felelős alsó tagozaton vertikálisan és horizontálisan áthatja az intézmény tevékenységét. A team tagjai: alsóból és felsőből is kijelölt egy-egy pedagógus, orvos, védőnő, gyermekvédelmi felelős, és az SZM által delegált szülő. Kapcsolattartás módja, gyakorisága az iskola-egészségügyi szolgálattal. Iskolaorvossal havi Iskolafogásszal évi 2 alkalom Védőnővel napi Feladatuk: Programok kiválasztása és szervezése, lebonyolítása, nyomon követése, értékelése, beszámoló készítése. Az Iskolavédőnő tevékenységét az Egészségfejlesztő programmal, az intézménnyel egyeztetett, közösen kialakított éves munkaterve alapján végzi. 8.1.4 Az iskola egészség-stratégiai terve, cselekvési terv Az intézmény Örökös Ökoiskolaként és Erőszakmentes Egészségtudatos Iskolaként működve azoknak a kritériumoknak megfelelve végzi nevelő-oktatómunkáját Feladatok Életmód-klub meghívott előadókkal Szülő klub működtetése Családi kirándulások
Felelős DÖK- segítő gyermekv. f., SZM SZM és gyermekv. f. of. + SZM
Időpont 2 havonta 3 havonta évi 2 alkalom
Egészségvédelmi nap/hónap szervezése Fogászati hónap rendezvényei Kockázat elemzések készítése Egészségügyi felvilágosító előadás oszt. f. órán Elsősegélynyújtásra való felkészítés, kiemelten 7-8. évfolyamon Elsősegélynyújtáshoz kapcsolódó versenyek
egészségvéd. vez. egészségvéd. vez of, rendezvényekért felelősök védőnő védőnő védőnő
Családi életre nevelés. Csecsemőápoló verseny
of., védőnő
Szakmai továbbképzés pedagógusoknak (Életvezetési ismeretek) Sportversenyek, ISK- foglalkozások. Kölyökatlétika program Tartásjavító torna, gyógytestnevelő másoddiploma, mindennapi testedzés Étkeztetővel való együttműködés, iskolai büfé kínálata (lehetőség szerint: iskolatej, gyümölcs) Játékos egészségfejlesztő testmozgás Közlekedési ismeretek oktatása, gyakorlása Egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése Szabadidő hasznos eltöltésére irányuló programok szervezése (az online eszközök helyes, megfelelő arányú használata)
igazgató testnevelés m. köz.
évi 2 alkalom november alkalomszerűen tanmenet szerint of. óra keretében szakkör, isk. védőnő szakkör isk. védőnő folyamatos folyamatos
igazgató alsós m. köz. alsós m. köz. szaktanárok
oszt. főnökök, informatikaés könyvtáros tanárok Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció szaktanárok, oszt. elsajátítása) Beszélgető-körök konfliktusok esetén főnökök Sportprogramok szervezése, szituációs játékok szaktanárok Problémamegoldó gyakorlatok értékeléssel oszt. főnökök
folyamatos folyamatos folyamatos folyamatos
folyamatos folyamatos folyamatos
A cselekvési tervet megjelenítő intézményi gyakorlatok, programok: Intézményi szinten elkészítettük egyéb foglalkozások nevelési tervét („egészségtudatos magatartás”), az egészségfejlesztést szolgáló programot. 1-2. évfolyamon: Hagyományőrzés, az évszakok 3. évfolyamon: „Öko- sport” (az ember, mint természeti, biológiai lény, felel önmagáért, környezetéért) 4. évfolyamon: „Fürkész” (új infokommunikációs eszközök helyes, egészséges használata, mely kiegészül a szakkörök tevékenységével). 5-6. évfolyamon: A tanulószobai foglalkozások keretén belül: Székesfehérvár múltja, jelene, hagyományőrzés 7-8. évfolyamon: Mozi-, színház-, múzeumlátogatás szervezése, alkalmanként találkozó ismert emberekkel a programkínálat, és a tanulói érdeklődés függvényében, erőszak elleni kampányfilmek vetítése az iskolai könyvtárban. Egyéb tevékenységek: Közlekedésre nevelés Ülésrendváltozás (helyes testtartás) Társadalmi bűnmegelőzés és áldozattá Virágosítás válás megelőzési programja: DROG- Fogászati vetélkedő prevenció, DADAprogram, Világnapok megünneplése (Föld Napja, Iskolarendőr-program, Balesetvédelmi Víz Világnapja, Kézmosás Világnapja oktatás. Nutrikid Program Az erőszakmentes konfliktuskezelés Élelmiszerbiztonsági vetélkedő programja: Életvezetési ismeretek of. Médiatudor Program (Vigyázz… órába építetten (Szexuális felvilágosítás, reklám); Digitális Világ AIDS-felvilágosítás (7-8.), Kamasz- „Okoskosár”program panasz (beszélgető-körök) Ciki a cigi program Tisztasági őrjárat (
8.2 Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok. Szakmai program 8.2.1 Testmozgás Célunk: megszerettetni gyermekeinkkel a mozgást, a friss levegőt, napfényt, vizet. Az életkornak megfelelő mozgásformákat alkalmazzuk (játékok, tánc, versenyek, stb.) A mozgás kielégítésének lehetőségei iskolánkban: testnevelés órák néptánc (alsó tagozaton) Bozsik-program, „Dobd a kosárba!”,”Kosárpalánta” Kölyök atlétika, AKTÍV ARAK program sportközi foglalkozások szabadidős tevékenység 12-14 óráig (játékok) sportversenyek évfolyamonként úszás (alsó és felső tagozaton) egyéb foglalkozásban megjelenített tömegtorna, mindennapos testnevelés sportkör edzései (foci, kosárlabda, tenisz, zenés gimnasztika, korcsolya) Célunk: hogy a gyerekeknek életelemévé váljon a mozgás, mert az egészséges fejlődésüknek elengedhetetlen feltétele. Törekedni kell arra, hogy a tanulót sikerélmény érje, a mozgást örömmel végezze. 8.2.1.1 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A pedagógiai program szerves részét képezi a tanulók fizikai képességének tervszerű fejlesztése, értékelése. A tanév helyi rendjében szabályozott időszakban történnek a mérések az 5-8. évfolyamokon „A testnevelés új stratégiájának és a fizikai állapot új mérési rendszerének kialakítása és az önkéntes részvétel ösztönzése a komplex iskolai testmozgásprogramok szervezésében” –T.E.S.I. elnevezésű kiemelt projektjét. www.mdsz.hu/netfit/ A magyar iskolarendszerben egységesen működtethető, egészségközpontú fittségmérésiértékelési rendszert. Az új fizikai fittségmérési rendszer a NETFIT, vagyis a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt elnevezést kapta. A NETFIT 4 fittségi profilban 9 mérés segítségével jellemzi a tanulók állóképességét, erejét, hajlékonyságát és testösszetételét. A mérések eredményei teszttől függően két illetve három zónába kerülhetnek. Egészségzónába, fejlesztési zónába, fokozott fejlesztési zónába. A NETFIT szoftveres alkalmazása olyan személyre szabott értékelési lehetőséget kínál minden tanuló számára, amely vizuálisan is szemlélteti a fittségi állapotot, valamint konkrét ajánlásokat fogalmaz meg a fejlesztés érdekében. A NETFIT® újszerűsége többek között az alábbi területeken érhető tetten: a tudományos megalapozottságban; a tanulók minősítésének kritériumorientált módszerében; a személyre szabott visszajelentő és értékelő modulban; az egészségközpontúságban; a motoros tesztek ízület- és gerincvédelmet biztosító végrehajtásában; pedagógiai alkalmazhatóságában; online adatkezelő rendszerében. A NETFIT® fittségmérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak. Az eredmények az Oktatási Hivatal honlapján lekérdezhetőek. A testnevelők értékelik az előző tanévi eredményeket és az alapján készítik el az adott tanulócsoportra/ tanulóra fejlesztési terveiket, a tanmenetekbe helyezve. Az összegző megállapításokat, fejlesztési irányokat a vezetéssel, nevelőtestülettel egyeztetik. A szülők is tájékozódhatnak, tájékoztatást kapnak. https://www.oktatas.hu/kozneveles/meresek/fizikai.../eredmenyek
8.2.1.2 Mindennapi testnevelés, testedzési program Első számú nemzeti érdekünk, hogy a törvények erejével állítsuk meg ifjúságunk egészségének és életvitelének drasztikus romlását. Magyarország lakosságának egészségi állapota több mint három évtizede folyamatosan romlik, és szinte minden mutatója alatta marad az európai átlagnak is. A rossz egészségi állapot hátterében meghatározó a mozgásszegény életmód és a környezetszennyezés. Teendőink: A kerettantervben rendelkezésre álló időkeret, a kötelező tanórai testnevelés és a nem kötelező tanórai egyéb foglalkozások időkeretben megszervezett, és ISK- foglalkozások révén valósítjuk meg a mindennapos testnevelést iskolánkban, 1-8 évfolyamon. A sportegyesületekkel való kapcsolattartást is fontosnak tartjuk. Egyesületi toborzók szervezésének segítése, támogatása, hirdetése az iskola és a testnevelők együttes feladata. Fontos, hogy adjunk teret és időt azoknak az egyesületeknek, akik az általános iskoláskorú gyermekeknek tartanak foglalkozásokat, s hogy így iskolánk tanulói beiratkozhassanak ezekre az edzésekre, tanfolyamokra. Kiemelten támogatjuk a Bozsik Alprogramban, a „Dobd a kosárba!” ”Kosárpalánta” Kölyök atlétikaprogramban való részvételt. Kint a szabadban szervezett mozgásformák, eszközök használatának elsajátítását. Tartásjavító, „lúdtalp” gyakorlatokat. 8.2.1.3 Könnyített testnevelés Az egészségfejlesztő program szerves része a gyógy-, illetve a könnyített testnevelés kialakítása. A köznevelési intézmények tanulóit, ha egészségi állapotuk indokolja, az iskola-egészségügyi ellátást végző orvos vizsgálata alapján könnyített testnevelésre vagy gyógytestnevelésre kell beosztani, illetve fel kell menteni az iskolai ez irányú foglalkozásai alól. Helyette egészségügyi intézményekben egészségügyi gyógytornán kell részt venniük annak érdekében, hogy életkoruknak és egészségi állapotváltozásuknak megfelelő testmozgásban, gyógy-úszásban részesüljenek. Gyógytestnevelési kategóriák: I. Könnyített testnevelés II. Gyógytestnevelés II. a. Testnevelés a gyógytestnevelés mellett II. b. Csak gyógytestnevelésben vehet részt III. Iskolai testnevelésből felmentett (meghatározott ideig) egész tanévben Mivel a gyógytestnevelésre irányított tanulók óráit szaktanár, gyógytornász tartja, ezért iskolánkban csak a könnyített testnevelés feladatait kell ellátni. A I. kategóriába azok a tanulók kapnak besorolást, akik részére testnevelési órán, vagy külön órakeretben könnyített testnevelés szükséges, hosszabb betegség utáni gyenge fizikai állapot, az átlagtól feltűnően eltérő diszharmonikus testi adottságok, ill. mozgásszervi, belgyógyászati, stb. elváltozások miatt. A tanulók orvosi vizsgálatát az adott tanévet megelőző tanév május 15-ig, ill. legkésőbb az adott tanév szeptember 15-ig kell elvégezni. Igyekezni kell a testnevelést tanító tanároknak – alsósoknak és felsősöknek egyaránt – megismerni a tartásjavító alapgyakorlatokat, és ezeket folyamatosan beiktatni rendszeres gyakorlással az órák tananyaga közé. Be kell iktatni bemelegítésként a tartásjavító tornát. (10 perc) Betonon futtatva a tanulót mérhetetlen kárt okozunk, ezt nem teheti egy kolléga sem. 8.2.2 Táplálkozás, iskolai étkeztetés A testi fejlődéshez és az életfolyamatok fenntartásához testépítő anyagokra, fűtőanyagokra, energiaforrásra van szükség. Ezeket a szükségleteket táplálkozással fedezzük. Étkezéskor különböző ételeket, táplálékokat juttatunk a szervezetünkbe. Fontos élettani jelentősége van, hogy mit, mennyit, mikor és hogyan esznek a gyerekek. Feladatok a helyes táplálkozási szokások kialakítása terén: A különböző családokból, különböző táplálkozási szokásokkal iskolába érkező gyerekek szokásait kell egymáshoz közelíteni. Szülői értekezleteken ismereteket kell nyújtani, 1-8.
évfolyamig. Fel kell hívni a figyelmet az alultápláltság és túltápláltság veszélyeire, a rossz étkezési szokások átalakítására, az esetleges nemtörődömség veszélyeire. Alsó tagozaton a tanulók többsége naponta háromszor étkezik az iskolában. Felső tagozaton a tanulók 2/3-a ebédel. Az étlapot szakember állítja össze, a szolgáltató a Sodexho Magyarország Kft. Feladatunk: Élelmezésvezetőnk képzése, hogy az étlapterveket szakmailag ellenőrizni tudja. A havi étlapok kifüggesztése. Elégedettségi mérések kezdeményezése a szolgáltatónál, ill. a szolgáltató ezzel összefüggő programjának támogatása. A tanulók ingyenesen kapnak iskolatejet. Bekapcsolódtunk az Iskolagyümölcs programba, amely elősegíti a hazai, helyi ízek, természetes vitaminforrások fogyasztását. Szorgalmazni kell az ezekkel való megismerkedést. Felsős diákjaink számára is fontos a megfelelő reggeli, tízórai, ezzel kapcsolatosan is szükséges oszt. f. órákon beszélgetni. A büfé partner a korszerűbb élelmiszerek forgalmazásában, joghurtok, tej, teljes őrlésű lisztből készült pékáruk, gyümölcs, stb., de ezeket kevésbé vásárolják diákjaink. (Ez is jelzi, hogy a fő gond a családi étkezési szokásokban keresendő.) Rendszeresen beszélni kell a tanulóinkkal a reggelizés fontosságáról, a napi ötszöri étkezésről. Fontos szülői értekezleti téma, ismétlődő jelleggel. Az ízléses terítésnek nemcsak étvágygerjesztő hatása van, de a magatartást is alakítja. A szépen terített asztal kulturáltabb magatartásra, étkezésre késztet. A gyerekekkel meg kell ismertetni, tanítani a terítéssel kapcsolatos igényességet, a szalvéta használatát, a társas étkezés írott és íratlan szabályait. Az étkezés kulturált módjának, körülményeinek szokása beépül a személyiségbe, ezért nem mindegy, hogy milyen szokások rögzülnek gyermekkorban: étkezés előtti kézmosás terítés (tízórai, uzsonna szalvétáról) szalvéta használata csukott száj az evőeszközök helyes használata fontos. Étkezéskor az ebédlőben aktív részvételünk kívánatos a gyerekek étkezésében: dicsérni, segíteni, figyelmeztetni, megmutatni, stb. étkezés befejezése (evőeszköz, szalvéta, szék) törjük a kenyeret, stb. Nyugodt légkör, tiszta körülmények Táplálkozással kapcsolatos ismeretek spontán beszélgetések során, az életkori sajátosságoknak megfelelően. Cél: A korának megfelelően maga is aktívan, tudatosan alakítsa táplálkozási, étkezési szokásait úgy, hogy azok korszerűek és helyesek legyenek. Feladatunk: El kell érni, hogy a gyermekek nagy része, a veszélyeztetettek mindenképpen, az iskolában egyenek. 8.2.3 Lelki egészség védelme, személyiségfejlődés A kiegyensúlyozott, lelkileg jó közérzetű gyerek jobban alkalmazkodik másokhoz, könnyebben irányítható. Nevelésünk során a gyermeket a kívánatos magatartásra (PP) szoktatjuk úgy, hogy ennek a folyamatnak Ő maga is egyenlő résztvevője legyen, ne kényszerből, félelemből tegye meg, amit várnak tőle. Az iskolai életet úgy alakítjuk, hogy ne hiányozzon belőle a szeretet (amely a helyes nevelés alapközege), a kölcsönös bizalom, a türelem. Éreznie kell, hogy nem kell félnie, és hogy a javát akarjuk. Ahol jó „lenni”, oda szívesen megy a gyermek. Az iskolánknak 1-8 évfolyamon ilyen helynek kell lennie.
Alapvető társadalmi központként működik, ahol több generáció tevékenykedik nemzeti tudatunk, értékeink átörökítése érdekében, a gyermekek tudatos jövőképének kialakításában. Az iskoláskorú gyermek legfontosabb tevékenysége a tanulás, a tanulás eredményét komolyan befolyásolja, hogy kedvvel, érdeklődéssel, tudásvággyal fog-e hozzá. Ebben minden pedagógusnak fontos szerepe van, ahol az intézmény mintegy tanulószervezetként funkcionál. Az iskola meghatározó környezet a gyermek számára, hiszen sok időt tölt el az intézményben. Személyiségfejlődését meghatározzák az iskolai élmények, tapasztalatok, nevelői viselkedése, visszajelzései, értékelése, az iskolai kudarcok, osztálytársaihoz való viszonya, a közösségben betöltött szerepe. A gyermek lelki fejlődését biológiai, pszichés és környezeti tényezők együttesen alakítják. Az iskoláskorú gyermekre átmeneti, vagy tartós pszichés zavar esetén nagyobb figyelmet kell fordítani, szükség esetén szakemberhez kell irányítani. Ezt segíti, hogy heti egy napon iskolapszichológushoz fordulhatunk.
8.3 Szülők és a család bevonása a programokba, nevelésünkbe A család szerepe óriási a gyermek értékrendszerének kiépülésében. Az egészségnevelés egyik alapvető feladata az értékközvetítés. A gyermek személyiségének megalapozását a családi hatások indítják el, ezért a családi környezet a gyermek lényegének kialakításában meghatározó jellegű. Itt éli át azokat a hatásokat, amelyek értékrendje kialakulását alapvetően meghatározzák. A napirend egészségesebbé formálása tekintetében csakis a szülőkkel egyeztetve és őket befolyásolva lehet sikeres. A családokat segíteni kell felvilágosító előadások, szülő klubok szervezésével (napi megfelelő mennyiségű pihenés, alvás, testmozgás), az online tevékenységekkel (biztonságos „netezés”) kapcsolatos új kihívásokra való felkészülésben, mert ezek befolyásolják a gyermekek személyiségfejlődését. A táplálkozás egészségesebbé válásához elengedhetetlen a gyermekek otthoni és iskolai táplálkozásának „bizonyos” összhangja. Alsó tagozaton a szülői értekezlet témája legyen az egészséges táplálkozás.
8.4 Drog-prevenció 8.4.1 A drog-prevenciós munkához szükséges állapotfelmérés Megnevezés Megállapítások Ebből adódó feladatok, felelősök, határidők IsmeretszintA tantestület tagjai és a szülők Paradigmaváltás a tantestület tagjai felmérés droggal kapcsolatos érzése. „Velünk és a szülők körében. A „velünk ez ez nem történhet meg” nem történhet meg” érzés megváltoztatása. Rádöbbentés. AttitűdA szülők egy része teljes mértékben a Elfogadó és segítő partneri kapcsolat vizsgálat pedagógusoktól várja a gyermek létrehozása a szülőkkel. nevelését. Pedagógusok A gyermek számára hiányzik az Egészséges életvitel kialakítása a körében végzett egészséges, tartalmas élet mintája. készségfejlesztési módszerek vizsgálatok Kevés a gyermek számára a tartalmas alkalmazásával. Hatékony szervezése és kellemes szabadidő-eltöltés a tanórán kívüli szabadidős lehetősége. programoknak, több szintéren is. (DÖK) Helyi A segítő szervezetekkel a kapcsolat Hatékony kapcsolat kialakítása a egészségügyi és csak esetleges és rendszertelen, segítő szervezetekkel és a városi rendészeti KEF-el. szervek
információi Pedagógusokra A pedagógusok drogokkal Tantestület tagjainak bevonása a vonatkozó kapcsolatos ismeretei bővíthetők. megfelelő munkába, megállapítások továbbképzéseken való részvétel biztosítása (mentálhigiénia, életvezetési ismeretek). Drogügyi koordinátor továbbképzése. 8.4.2 A célok érdekében végzett tevékenységek Tanórai tevékenységek Életvezetési, drog-prevenciós órák tartása interaktív módszerekkel (40 órás tanfolyamot végzett kollégák végzik) Szenvedélybetegségek egészségügyi kockázatai Tantárgyi koordináció: kémia, biológia
Tanórán kívüli tevékenységek, A városi KEF-el való kapcsolat felvétele. Iskolavédőnő
A KEF- től kapott információk ismertetése a tantestülettel, esetenként szülői értekezleten a szülőkkel. Már működő egészségvédelmi program: A pedagógusok által a gyermekeknek adott DADA folytatása (rendőrség végzi) gyógyszerek meghatározása. Iskolai drog-prevenciós média- és dokumentumtár létrehozása. Diszkó – szigorú szabályokkal Sportnap Egészségvédelmi nap/hónap Vetélkedők Rajzverseny (csapat) egészséghez kapcsolódó téma Iskolarádió, iskolaújság (cikkek, zene, műsorok) 8.4.3 A drog-prevenciós munka célja 1. A tantestület és a szülők szemléletmódjának formálása az egészséges életmóddal kapcsolatban. 2. A tantestület drog-prevencióval kapcsolatos ismereteinek gyarapítása. 3. Készségfejlesztési módszerek alkalmazása az elsődleges megelőzés során, melynek általános célja: A gyermekekben tudatosítsa a szenvedélybetegség egészség- és személyiségkárosító hatását, valamint azt, hogy elutasító magatartást alakítson ki a kábítószer-használattal szemben. Energiaitalok egészségkárosító szerepének bemutatása. Alakítsa ki a tanulókban a felelősségérzetet saját és mások egészségvédelmével kapcsolatban. 4. A tanulók egészségmegőrző szokásainak alakítása, és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása. 8.4.4 Egészségfejlesztő feladatok Tanórai tevékenységek. A technika és életvitel tantárgy keretében megismerkednek az ételkészítés szabályaival, a megfelelő étlap összeállításával, a legfontosabb tápanyagokkal, vitaminokkal, a terítés esztétikájával. Egyszerű ételek elkészítésével a gyakorlatban is alkalmazzák ismereteiket. Osztályfőnöki órákon
1. Az ember testi, lelki sajátosságai, viselkedési formái 2. A bőr-, a szépségápolás és az öltözködés 3. Mozgás, egészség, pihenés, alvás 4. Az egészséges táplálkozás 5-6. Nemiség, szexualitás 7. Betegség, egészség 8. Veszélyforrások, veszélyhelyzetek 9. Közúti közlekedésbiztonság 10. Az egészséges környezetért 11. Élvezeti szerek, szenvedélybetegségek 12. Megfelelő mennyiségű, minőségi, biztonságos internet használata 13. Közlekedésre nevelés 14. Médiatudatosság 14. Vigyázz… reklám Egészségtan órákon megismerkednek testük felépítésével és működésével, az egészséges táplálkozás főbb irányelveivel, a betegségek megelőzésének lehetséges módjaival. A testükben lezajló változások megismerése hozzásegíti a tanulókat helyes önértékelésük, baráti és társas kapcsolataik kialakulásához. A célok érdekében végzett tevékenységek Az egészséges testtartás szabályainak betartása a tanítási órákon. Az egészséges testi fejlődést segíti az egészségügyi szabályok betartásának megkívánása (napi, heti rendszeres tisztálkodás, köröm, haj ápolása, az időjárásnak megfelelő öltözködés, a zsebkendő használata, az étkezés szabályainak betartása). A betegségek elleni védekezésre szoktatja a tanulókat a rendszeres kézmosás, a beteg tanulók eltávolítása az osztályból. Ugyancsak ezt segíti elő a tanterem állandó tisztaságának megkívánása, rendszeres szellőztetése. Az egészséges életre nevel a séták, kirándulások, erdei iskolák szervezése. A mellékhelyiségek kulturált használatára szoktatás. A tanulási képességeket meghatározó pszichikus alapfunkciók és koordinációs képességek fejlesztése az alsó tagozaton, külön program szerint. Az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye az iskolai egészségfejlesztési programról a mellékletben megtalálható
8.5 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának terve Az elsősegélynyújtás olyan beavatkozás, melyet hirtelen egészségkárosodás esetén annak elhárítása, vagy a további állapotromlás megakadályozása érdekében végez az észlelő személy. Legfontosabb szerepe, hogy helyes alkalmazásával lehetővé válik az időveszteség minimálisra csökkentése, mely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele. Ezért kiemelt figyelmet fordítunk Az iskola egészség-stratégiai tervében (9.1.4.) erre a tevékenységterületre. Vöröskeresztes Bázisiskolaként a Magyar Vöröskereszt Felmenő Rendszerű Elsősegélynyújtó Versenyén veszünk részt, amelyre szakkörön készülnek az ifjú vöröskeresztes tanulók. Az alapismeretek közvetítésében kulcsszereplő az iskola védőnője. Segítői az osztályfőnökök, környezetismeretet, technika életviteli ismereteket, egészségtant oktatók. Elsajátítandó ismeretek: Telefonon történő segítséghívás és a vészhelyzettel kapcsolatos kérdések helyes megválaszolása. Kisebb sebek ellátása, kötözése. Stabil oldalfekvés és egyéb elsősegély-technikák. Közlekedésbiztonság. Veszélyes gyógyszerek és mérgező növények.
Foglalkozás (30-40 perces) keretében gyakorló egészségügyi szakemberrel, a pedagógus segítségével, a következő tematika szerint, életkori sajátosságokat figyelembe véve: az emberi test és működése, az eszmélet és a légzés vizsgálata, értékelése sebek, vérzések, és ellátásuk eszméletlenség, átjárható légút biztosítása, stabil oldalfektetés helyes viselkedés baleseti szituációban; mentőhívás ismétlés, szituációs játékokon/feladatokon keresztül, szükség szerinti mennyiségben A program végén egy megrendezett baleseti szituációban mérhető a gyermekek teljesítménye, a következő szempontrendszer alapján: Helyes viselkedés baleseti szituációban (1-8. évfolyamon) A segélyhívó telefonszám ismerete. (2-8. évfolyamon Tartalmilag korrekt segélykérés leadása (2-8. évfolyamon Az eszmélet helyes értékelése (5-8. évfolyamon) A légzés helyes értékelése (7-8. évfolyamon Stabil oldalfekvő testhelyzet helyes kivitelezése (7-8. évfolyamon) Átjárható légút megfelelő biztosítása (8. évfolyamon) Minden esetben életkori sajátosságok figyelembe vételével, ill. a versenyen résztvevők ezen a területen előbb elsajátítják a teljes tematikát. A pedagógusok elsősegélynyújtó motiváltsága magas, ehhez a járművezetői engedéllyel rendelkezők elvégezték az elsősegélynyújtó tanfolyamot.
8.6 Környezeti neveléssel összefüggő iskolai feladatok Egészséges környezettel az egészséges emberért! ALAPELVEK A MEGVALÓSÍTÁS MÓDJA A rendszerszemléletre való nevelés Oknyomozó kutatás. Egyéni dolgozatok. Szakkörök. Minden mindennel összefügg – kulturális problémák, pl. árvíz, rendkívüli időjárás, klímaváltozás. Az alternatív gondolkodás Stratégiai gondolkodás fejlesztése. Jó döntés – elsajátítása széleskörű tájékozottság A globális kérdések megértése A fejlődés és a környezet összefüggése A fenntartható társadalmi fejlődés biztosítása Felelősségünk megláttatása a klímaváltozásban A létminőséghez tartozó viselkedési Ökológiai lábnyomat. Mit hagyunk a bolygó felszínén? normák és formák kialakítása Mekkora saját hatásunk a Földre? Saját hatásterület csökkentése. Gyengeségek, problémák azonosítása. Családi fogyasztói kosarunk vizsgálata. Étkezés, vásárlási szokásaink. A természet, az élet, a biológiai A víz-, levegőenergiától való függés. sokféleség jelentőségének A táplálék útja a fogyasztói kosárban. megértése Milyen szerepe van a biológiai sokféleségnek? A szerves kultúra fontosságának A paraszti kultúra megismerése. Kulturális örökség. megismertetése, a fenntartható Ember, táj harmóniája. fejlődésben Általános hosszú távú célok Elősegíteni a természet tiszteletét, megőrzését. Hozzájárulni a Föld egészséges folyamatainak visszaállításához, kialakítani a környezettel való harmóniára törekvést. Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását. Kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást.
Érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt. Az iskola jövőképe Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a belső terek hangulatosabbak lesznek, több növény lesz mindenütt. Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia- és vízfelhasználására, csökken a keletkezett hulladék mennyisége, melynek java részét szelektíven gyűjtjük. Diákjaink aktív kezdeményező szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet elterjesztésében. A szülők azért választják intézményünket, mert a diákok harmonikusabb, stresszmentesebb körülmények között tanulnak. 8.6.1 Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti lehetőségei Évf. Tantárgy Témakörök, tartalmak Tevékenységek 1-4. irodalom Szövegértés. Mindennapi Olvasott szöveg összevetése saját élménnyel. életből vett irodalmi Szereplők cselekedeteinek értékelése. művek. Szereplők érzelmeinek megfigyelése. Érzelmek - emberi kapcsolatok. 1-8. testnevelés Szabadidős és Gyalogos túrák, síelés, szánkózás. A sporttevékenység természeti környezet sajátosságainak megismerése. 1-4. környezetHelyes viselkedés a Az ember szerepe a környezetben, az ismeret, természetben. Különböző élőlények életfeltételeinek alakításában. természetélőhelyek növény- és Tetteink következményeinek kutatása. ismeret állatvilága Szituációs játékok. Tanulmányi kirándulások, séták. 1-4. vizuális Vizuális kommunikáció Tapasztalat útján megismert folyamatok kultúra jellegzetes állapotainak ábrázolása. Folyamatábrák készítése. Média által nyújtott lehetőségek megismerése. 1-4. technika és Élővilág és a tárgyi Különböző használati tárgyak készítése életvitel környezet. A biológiai élőhelyek hasznosítható anyagai. A hasznosítható élettelen anyagok 5-8. magyar Külső és belső világunk Nyugodt viselkedés, harmonikus lélek nyelv és összehangolása, egészként irodalom való átélése. Képzelőerő és az élménybefogadó képesség kialakítása 5-8. történelem A történelmi múlt Helyi történelmi értékeink megismerése megértése, feldolgozása Hagyományok tisztelete Mindennapi élet, Globális problémák megértése életmódtörténet 5-8. matematika Szöveges feladatok Mérési eredmények értelmezése, statisztikák adatainak értelmezése készítése. Grafikonok készítése, elemzése. Grafikonok, Logikus gondolkodás. Reális becslések. százalékszámítás Rendszerben való gondolkodás. 6-8. fizika Kölcsönhatás, változás Egészségre káros fizikai hatások (sugárzás, Energia, munka, zaj, rezgés). Élő-élettelen közötti kölcsönhatás hőjelenségek Környezeti erőforrások felelősséggel való
7-8. földrajz 7-8. kémia 7-8. biológia
4-8. informatika o
8.6.2
Európa természet- és társadalomföldrajza. Természeti adottságok A levegő tisztaságának védelme Gyártási technológiák A Föld élővilágának egymásra utaltsága Tájvédelem
Könyvtárhasználati órák felhasználásával: új információhordozók tudatos használata
felhasználása A közvetlen környezetben lezajló változások érzékelése. Globális problémák megértése. Az ember alkotta táj szépségének megőrzése. Környezettudatos magatartás kialakítása. Kísérletek, egyszerű vizsgálatok végzése, az eredmények értékelése. Környezeti problémák megismerése, azok megelőzése, illetve mérséklési lehetőségek. Természeti és épített környezet megismerése. Ok-okozati összefüggések. Környezetegészségügyi problémák megismerése. Ökológiai szemléletmód kialakítása Az online világ tudástartalmainak ilyen irányú tudatos használata információ megszerzésére, ill. megfelelő webes felületek megismerésére.
Környezeti nevelés egyéb foglalkozások keretében a környezetvédelmi jeles napok megünneplése környezeti-természeti értékek feltárását bemutató szakkörök bekapcsolódás megyei, országos természetismereti vetélkedőkbe, versenyekbe az iskolai életre ható, átfogó környezeti nevelési projektek szervezése egészségvédő és környezetvédő szokások kialakítása környezetvédelmi akciók szervezése bekapcsolódás a települési környezet szépítésébe kiállítások rendezése
8.7 Fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban: egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai, egyéb foglalkozások (napközi, tanulószoba, vetélkedő, verseny, rendezvény). Együttműködések más iskolákkal, civilszervezetekkel. A NAT-ban kiemelt fejlesztési feladat: felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is szerepel. (A helyi tantervek tartalmazzák a szükséges ismereteket.) Cél: Tudatos döntésre nevelés, amelynek segítségével a tudatos fogyasztóvá válást segítjük elő. Szerves részét képezi az egészségtudatos táplálkozásra (magatartásra) és a környezettudatos viselkedésre való nevelésnek. (A gyermekek, főleg kisiskoláskorban, az egyik legkiszolgáltatottabb korosztály). Tartalmi elemei: A választás fontosságának tudatosítása. A helyes vásárlási szokások szituációkba ágyazott gyakorlása. Szükségletek, vágyak, a reklám kapcsolata. A tudatos vásárlóvá válás elősegítése (IKT- eszközök segítésével). Tények és kitalációk, azaz az információk valódiságának ellenőrzése. Válaszd a kedvencedet! (Kritikus gondolkodást fejlesztő gyakorlatok, vitakészség javítása.)
1
HELYI TANTERV
1.1 A választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) szám EMMI rendelet mellékletei: 1. melléklet, 2. melléklete
A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport* Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7
2. évf. 7
3. évf. 6
4 1 1 2 2 1 5* 2 25
4 1 1 2 2 1 5* 2 25
4 1 1 2 2 1 5* 3 25
4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5* 3 27
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport* Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
5. évf. 4 3 4 1
6. évf. 4 3 3 1
7. évf. 3 3 3 1
8. évf. 4 3 3 1
2
2
2
2
2
2
1
2 2 1 1 1
1 1 2 2 1
1 1 1 5* 1 3 28
1 1 1 5* 1 3 31
1 1
1 1 1 1 5* 1 2 28
5* 1 3 31
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika emelt óraszámú kerettanterv Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat
Változat A változat A változat B változat B változat A változat B változat B változat
1.2 A választott kerettanterv feletti óraszám Kerettantervből kiinduló helyi tantervünk kidolgozásakor elsősorban figyelembe vettük a hagyományainkat, elért eredményeinket, címeinket. Ez jellemzi a tartalmi átdolgozást, a szabadon tervezett órák felhasználását. Helyi tantervünk, egységes tantárgyi szerkezetet alkot. Egyéb foglalkozásainkat tantárgyi célrendszerrel összhangban terveztük meg egységes, tudatos rendszerben, szerkezetben / III. Melléklet/ A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. Magyar nyelv és irodalom 8 8 Idegen nyelvek Matematika 5 5 Etika 1 1 Környezetismeret 1 1 Ének-zene 2 2 Vizuális kultúra 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 Testnevelés és sport* 5* 5* Informatika Rendelkezésre álló órakeret 25 25 Szabadon tervezett órakeret 2 2 felhasználása Magyar nyelv és irodalom 1 1 Idegen nyelvek (kötelezően 0 0 választott tantárgy) Matematika 1 1 Informatika (kötelezően 0 0
3. évf. 7 2 4 1 1 2 2 1 5* 25
4. évf. 7 2 5 1 1 2 2 1 5* 1 27
3
3
1
1
2
0
0 0
1 1
választott tantárgy Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Informatika Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Hon- és népismeret Informatika Rendelkezésre álló órakeret Szabadon tervezett órakeret Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Biológia-egészségtan Fizika Kémia Hon- és népismeret (kötelezően választott tantárgy) Informatika (kötelezően választott tantárgy)
5. évf. 4 4 4 1
6. évf. 4 4 4 1
7. évf. 4 4 4 1
8. évf. 4 4 4 1
2
2
2
2
2
2 1,5 2 1,5 1 1
1,5 1,5 2 2 1
1 1 1 5* 1
1 1
1 28 2 0 1 0 0 0 0
1 1 1 5* 1 1 1 28 3 0 1 1 0 0 0
1 31 3 1 1 1 -0,5 0 0,5
1 31 3 0 1 1 0,5 0,5 0
0
1
0
0
1
0
0
0
1
1
1
1 1 5* 1
Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Matematika emelt óraszámú ( kötelezően választandó) Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf.
5* 1
8. évf.
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Honés népismeret Informatika Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport* Hon- és népismeret Informatika Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret Szabadon tervezett órakeret Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Biológia-egészségtan Fizika Kémia Hon- és népismeret (kötelezően választott tantárgy) Informatika (kötelezően választott tantárgy)
4 3 5 1
4 3 5 1
4 3 5 1
4 3 5 1
2
2
2
2
2
2 1,5 2 1,5 1 1
1,5 1,5 2 2 1
1 1 1 5*
1 1
1 1 28 2 0 0 1 0 0 0
1 1 1 5* 1 1 1 28 3 0 0 2 0 0 0
1 1 31 3 1 0 2 -0,5 0 0,5
1 1 31 3 0 0 2 0,5 0,5 0
0
1
0
0
1
0
0
0
1
1
1
1 1 5*
5*
Meghatároztuk a kötelező tantárgyak minimális óraszámainak figyelembe vételével a szabadon tervezhető órakerteket. Elsősorban ezeket a tantárgyi órákat, alapfokú köznevelési intézményként, a NAT fejlesztési területeire és a kulcskompetenciák fejlesztésre fordítjuk. Egyéni arculatunk megtartását szolgálja, a szabadon tervezett órakeret felhasználása, valamint hogy az egyéb foglalkozások megtartásánál megtartjuk, továbbfolytatjuk azt, hogy általunk kidolgozott terv szerint tevékenységeket, mint az általános iskola sajátos oktatási szervezési formáit
Tehát alsó évfolyamokon, mint ahogy a fenti táblázatban látható, a szabadon tervezhető órakeretből a magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyak kaptak többlet órát. Harmadik évfolyamon idegen nyelvi oktatást kezdünk el, szóbeli elkészítő szakaszként. Kihasználva infrastrukturális lehetőségeinket, a negyedik évfolyamtól felmenő rendszerben informatikai oktatást folytatunk. A feslőben egy osztály emelt tantervű matematikai oktatásban részesül. A tagozat többi osztályaiban emeltük az 5-8 évfolyamon (fenti táblázataink alapján) emeltük az idegen nyelvi órák számát. Egységesnek arculatunk megőrzése érdekében hatodik évfolyamon a Hon-és népismeret tantárgy kapta az órakeretet, valamint 7-8. évfolyamon a fizika, kémia tantárgyak kaptak a szabadon tervezhető órakeretből.
1.3 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A helyi tantervünk pedagógiai feladatait vertikálisan és horizontálisan is a Nemzeti alaptanterv fejlesztési területei, kulcskompetenciái hatják át. Hatókörük kiterjed a tantárgyi tananyagtartalmak elsajátítására, az egyéb foglalkozások megszervezésére, az iskolai nevelés és oktatás egészre. Fejlesztési területei tehát: az erkölcsi nevelés, nemzeti öntudat, hazafias nevelés, állampolgárságra, demokráciára nevelés, az önismeret és a társas kultúra fejlesztése, a családi életre nevelés, a testi és lelki egészségre nevelés, felelősségvállalás másokért, önkéntesség, fenntarthatóság, környezettudatosság, pályaorientáció, gazdasági és pénzügyi nevelés, médiatudatosságra nevelés, a tanulás tanítása Kompetenciái pedig az anyanyelvi kommunikáció, az idegen nyelvi kommunikáció, a matematikai kompetencia, a természettudományos és technikai kompetencia, a digitális kompetencia, a szociális és állampolgári kompetencia, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, a hatékony, önálló tanulás. Ennek részletes kifejtése megtalálható a Helyi pedagógiai programunk nevelési program részében: 1. 4 Célok, feladatok, indikátorok, kritériumok című alfejezetének két évfolyamos ciklusokra bontásaiban
1.4 Tankönyv, taneszköz, kiválasztás elvei Kiválasztás előtt mérlegelésre kerül a meglévő eszközrendszer használhatósága, jegyzékben való kötelezősége A felmerülő, adott tankönyv, taneszköz megfelel-e a törvényi előírásoknak. Fontos szempont, hogy az intézmény taneszköz rendszerébe beilleszthető legyen, több osztálynál, évfolyamon, többféle módon tudjuk használni. Költséghatékonysági szempontokat figyelembe kell venni. Kihasználhatósági, gazdaságossági hatékonysági szempontok előtérbe kerüljenek. Amennyiben olyan tantárgynál jelenik meg taneszköz, tankönyv igény, amely az adott évfolyamon nem kötelező tantárgyként szerepel, elsősorban a meglévők időbeli átcsoportosításával oldjuk meg az igényeket. 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. Felmenőrendszerben megfelel a kerettantervi előírásoknak. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.) 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs
munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév) tájékoztatjuk. . A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – véleménynyilvánítási joggal rendelkezik.(az 1–4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – egyetértési joggal rendelkezik) Az iskolának legkésőbb június 15-ig – a helyben szokásos módon– közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége, amelyet az intézmény a jogszabályi kereteknek megfelelően segíti. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: Tankönyv esetén a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű belevezetésével érintett évfolyamokon tankönyvvé- nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően, az alapján került kiadásra, jóváhagyásra. A taneszköz feleljen meg a kerettantervi előírásoknak, az iskola helyi tantervének Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Elsősorban a tartós tankönyv széles körű használatának megvalósítására törekszünk. A könyvtári - és tankönyvtári állományt úgy alakítjuk, hogy ezeket a tanulók díjmentesen tudják használni. A taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetűek ingyenesen használhatják, azokon az évfolyamokon is, ahol még nem kerül bevezetésre az ingyenes, tartós tankönyv. Folyamatosan keressük a tananyag tartalmak elsajátításához az IKT eszközök által megvalósítható költséghatékony megoldásokat, amelyek pedagógiai, módszertani szempontoknak megfelelnek, jogszerűek. Támogatjuk az iskolai egyedi a nevelőtestület rendelkezésére átadott, a törvényi kereteknek megfelelő egyéni, munkaközösségi taneszköz bank létrehozását. A taneszközök, tankönyvek kiválasztásakor kiemelt szerepe van a nevelőtestületnek, amelynek főcélja a fenteken túl az intézményi szintű az átlátható, kihasznált, egységes tankönyv, taneszköz rendszer használata, működtetése, ideértve a jogszerű digitális taneszközöket.
1.5 Egyéb foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A kötelezően választható tantárgyak, egyéb foglakozások megszervezéséhez iránymutató a törvényi, rendeleti szabályozás. A gyermekek, tanulók heti óraszáma, az osztályok heti időkerete, a helyi tanterv, felmért igények, fenntartói finanszírozás, a nevelőtestület összetétele. / lásd.: 4.1. Csoportbontás és az egyéb foglalkozások szervezési elvei; tanulói óratervek A felső tagozaton az matematikából idegen nyelvből emelt óraszámú csoportba való jelentkezés feltétele, hogy 4. évfolyamon un. szintfelmérőt írjon a tanuló. Az 1-4. évfolyamon elért eredményeit, a szintfelmérőt is figyelembe véve segítse a gyermeket, gondviselőt, hogy a képességének megfelelő csoportba jelentkezzen.
Minden tanévben a rendeletben leírtak alapján járunk el az egyéb foglalkozások megszervezésénél, ahol az iskola az általa kidolgozott, évek óta használt sajátos oktatási szervezési formát alkalmazza. Az iskola SzMSz-e tartalmazza ezek formáit, megszabja időkereteit. Az iskola foglalkozások megszervezésekor kiemelten figyel arra, hogy koherens legyen azzal, hogy Örökös Ökoiskolaként, Vöröskeresztes Bázisiskolaként, Madárbarát Iskolaként, Akkreditált Kiváló Tehetségpontként működik Rendelkezésére állnak az ehhez szükséges tárgyi, személyi feltételek, a megvalósításhoz esetleg szükséges külső kapcsolatok. Kiemelt figyelmet fordítunk az egyéb foglalkozások megszervezésekor a tanulószobai, napközis foglakozok során: a segítségnyújtásra a házi feladatok elkészítéséhez, a tananyag megértéséhez, elsajátításához többlet pedagógiai támogatást nyújtunk, az egyéni tanulási problémával, tananyag értelmezési problémával küzdőknek, e kereteken belül ellátjuk a felzárkóztatással, tehetséggondozással kapcsolatos feladatokat. Az iskola ehhez szükséges részletesen kidolgozott időkereteket is tartalmazó foglakozás listával rendelkezik, Lásd: pályázat. és III. melléklet A szabadon választott tanórai foglalkozást értékelés, minősítés, mulasztás, magasabb évfolyamba lépés tekintetében ugyanúgy kell tekinteni, mint a kötelező órát. A gyermeknek és szülőnek erről nyilatkozni kell a 20/2012. EMMI rendeletben meghatározottak szerint. A választható tantárgyak és az osztályok heti időkeretében megszervezett foglalkozásokra jelentkezését a tanuló kérelemre a tanévben csak egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja. Az iskola igazgatója az előző tanévben meghirdetéskor a fent említett rendelet rendelkezése alapján közzéteszi a válaszható tantárgyakat, egyéb foglalkozásokat ebben megjelöli azt, hogy előreláthatólag melyik pedagógus fogja ezt a tantárgyat / foglalkozást tartani. A jelentkezés kapcsán érvényesül a tanulónak a pedagógusválasztáshoz való joga
1.6 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az egyenlő bánásmód követelményét iskolánk minden tanulójával szemben mind az eljárások, mind az intézkedések során megtartja. Ezen elvek betartását minden alkalmazottjától és tanulójától megköveteli. Intézkedéseink: beiskolázáskor nem különítünk el gyerekeket, vagy gyerekcsoportokat sem faji hovatartozása, sem etnikai, vallási, vagy anyanyelvi alapon. Nincs hátrányos megkülönböztetés semmilyen téren, nem vizsgáljuk politikai vagy más véleményét, családi-vagyoni helyzetét, társadalmi származását, ha változtatni szeretnénk, nem az egyént kell „megszerelni”, hanem helyzetén kell változtatni, ez automatikusan változtatja kognitív kereteit, a későbbiekben bárki bármilyen szakkör iskolai sportkör munkájában részt vehet érdeklődésének megfelelően. egyéb foglalkozások megszervezésének elveivel, könyvtárhasználat elveivel, IKT eszközrendszer használatával Az esélyegyenlőség megteremtésének érdekében Alapító dokumentumunk alapján a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal foglalkozunk Ezen belül a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal, ill. a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal tanulási problémával küzdő gyerekeink egyéni fejlesztési terv alapján kapnak fejlesztést. anyagilag hátrányos helyzetű tanulóinknak megkeressük a lehetséges anyagi támogatási formákat.
mozgássérült szülők, gyermekek szabad mozgása érdekében akadálymentesítettük az iskola bejáratát. kiemelkedő tehetséges gyerekek számára versenyezési lehetőségeket teremtünk, és segítjük a felkészülésüket, alkalmazott pedagógiai módszerek, tanulásszervezési eljárásokkal általunk meghirdetett versenyekre (városi, megyei) nem szedünk nevezési díjat, iskolánk Akkreditált Kiváló Tehetségpontként tudatosan törekszik a tehetségek felismerésére, gondozására, iskolánk a 2011/2012-es tanévtől kezdve részt vesz az MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport „Szegedi Iskolai Longitudinális Program” c. országos felméréssorozatában, melynek célja az iskola 1-2 évfolyamán vizsgálata, az iskolai kudarcok, lemaradások okainak feltérképezése, a korai diagnózist lehetővé tevő diagnosztikus mérőeszközök kidolgozása. A mérések végigkísérik az adott évfolyam fejlődését az általános iskola 8 évében A fentiek alapján állítható, hogy semmilyen, olyan megkülönböztetést nem alkalmazunk, amely a tanuló hátrányát növeli, sérti emberi méltósághoz való jogát. Egyetlen egy gyermek egyéni érdekének érvényesítése nem korlátozhatja, csökkentheti másik gyermek, közösség érdekit.
1.7 Az intézményben történő felvétel átvétel szabályai Az intézménybe történő felvétel és az iskolaváltás biztosításának helyi szabályai Ha az intézményünk a kötelező felvételi kötelezettsége után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, akkor az alábbi rend szerint veszünk fel tanulókat: halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat (előnyben vannak a körzetesek) sajátos nevelési igényű tanulókat (ha az intézményünk a kijelölt iskola) különleges helyzetű tanulókat Ennek részletes leírása megtalálható a Helyi pedagógiai program Nevelési program részének 8. fejezetében, valamint iskolai Házirendben
1.8 Otthoni felkészülés elvei, korlátai Az otthoni felkészüléshez /tanulószoba, napközi, iskolaotthon/ előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tantervben előírt tananyag elmélyítése érdekében otthoni felkészülést igénylő feladatokat kapnak a tanulók. Az otthoni feladatok egységes elvek alapján tantárgyanként más-más formában adhatók. Célja, a tanórákon szerzett ismeretek átgondolása, elmélyítése. Az önálló tudásszerzés elősegítése. Az egymásra épülő taneszközök segítségével a folyamatos, rendszeres munka kialakulása, az eredményes tanulás. A házi feladat készítésének elvei a tanórán tanultak: alkalmazása, gyakorlása, rendszerezése, ismétlése önállóan egyéni tanulási technikákkal. A tanuló tehetséggondozásának, felzárkóztatásának elősegítése. A felkészülés ideje lehetőleg ne haladja meg a tantárgyankénti 10-25 percet, összesen a 1,5-2 órát. Életkori sajátosságok figyelembe vételével. A feladatok a tanítási óra tananyagához szorosan kötődjenek. Az otthoni feladatok formái rendszeresen vagy alkalmanként lehetnek: szóbeli tanulás, írásbeli feladatok, alapfogalmak elmélyítése, rajzos feladatok, otthon elvégezhető kísérlet, saját megfigyeléseken alapuló tapasztalatgyűjtés, kiselőadások előkészítése, gyűjtőmunka, project készítés témakörönként, házi fogalmazás,versenyekre való felkészülés,pályázatokra való felkészülés Az otthon elkészített feladatok számon kérhetők az ellenőrzés és értékelés szempontjai alapján. Az ellenőrzés kiterjedhet
a házi feladat elkészítésének megvalósulására, a helyes megoldás összehasonlításával önellenőrzéssel, tanári ellenőrzéssel. A házi feladat hiányát a szülők felé a füzetben, többszöri előfordulás esetén az ellenőrzőben jelezzük. Hét végére írásbeli házi feladatot nem adunk.
2
A tanulók értékelése
A tanulói mérés-értékelési rendszer szabályozása Feladat Módszer Felelős 1. Helyzetelemzés 1.1. Iskolai tapasztalatok beszélgetés munkaközösség összegyűjtése vezetők 1.2. A tapasztalatok team munka munkaközösség tantárgyankénti vezetők. megoszlásának elemzése 2. A mérések egyeztetése 2.1. Összehangolás a 8. igazgatóhelyettes. évfolyamos írásbeli 2.2. Összehangolás az O H elemzés igazgató Kompetencia mérésekkel 2.3. Összehangolás az munkaközösség intézményi saját vezetők mérésekkel 3. A mérési értékelési rendszer intézményi rögzítése 3.1. A mérések szervezése csoport. mérésvezető megbeszélés 3.2. A mérések teszt, lebonyolítása feladatlap Munkaközösség 3.3. Eredmények értékelése értékelő megbeszélés vezetők 3.4. Összehasonlító elemzés elemzések. Trendvizsgálat 4. A mérések visszacsatolása 4.1. Feladatok korrekció igazgató meghatározása 4.2. Fejlesztési területek javaslattétel igazgató. kijelölése helyettesek 4.3. Erősségek értékelő munkaközösség hangsúlyozása megbeszélés vezetők 4.4. Adatbázisba rögzítés sz. gépen munkaközösség vezetők 4.5. Visszacsatolás értekezlet igazgató Érintettek tájékoztatása
Részvevők
Hivatkozás
szaktanárok
Munkaterv
érintett szaktanárok
Munkaterv
Munkaközösség Eredmények vezetők. mérésvezetők Munkaterv szaktanárok
Munkaterv
szaktanárok
Munkaterv
szaktanárok
Munkaterv, helyi tanterv
munkaközösség Munkaterv vezetők szaktanárok Munkaterv szaktanárok
Beszámolók
szaktanárok nevelőtestület
Jegyzőkönyv
Törekedni kell az tanév végi évfolyami szintű mérések szakmai munkaközösségekben történő elemzésére.
2.1 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2.1.1 Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya Az írásbeli beszámoltatás formái, korlátai: Témazárók, feladatlapok Nagydolgozatok Röpdolgozatok, szódolgozatok Házi dolgozatok, esszék Projektek Belső vizsga dolgozatok Egységes követelmény: - iskolai dolgozatot nem küldünk haza (a szülők fogadóórán beletekinthetnek az írásbeli számonkérés formáiba) - egy tanítási napon 2 témazáró dolgozatnál többet nem írhatnak a tanulók - évente legalább 4 alkalommal ellenőrizzük a tanulók írásbeli munkájának külső formáját is - a tanulói javítás színe a zöld (golyóstoll), a tanári javítás színe a piros szín Követelmény az írásbeli tartalmi (helyesírási) és formai értékelésekor: - a magyar helyesírásnak megfelelő ékezetek elfogadása, - a kis és nagy kezdőbetűk, valamint az egybe- és különírás egyértelmű megkülönböztetése, - félreérthető betűalakok, betűformák, és számformák nem fogadhatók el. 2.1.2 Írásbeli beszámoltatások rendje: Évfolyam Mérés Időpont Módja Végzi Diagnosztikus fejlődésvizsgáló Október végéig rendszer Szöveges értékelés Nov. febr. és írásban tantárgyanként a tájékoztatóban ápr. június Félévi mérés a haladási ütem alapján 1.
Matematika, írás, olvasás
tanító tanító
január
Írásban, szóban
tanító
május
Írásban, szóban
tanító
Tanév végi egységes évfolyami mérés az év végi követelményeknek megfelelően Matematika, írás, olvasás
szeptember Írásban, szóban tanító Tanév eleji felmérés Egységes évfolyami szintű 2. Január, május Írásban, szóban tanító mérés Matematika, olvasás évfolyami szintű tanító (hangos), írás, nyelvtan mérőlap A 2. évfolyam mérése félévkor a haladási ütem szerint, év végén a tantervi követelményeknek megfelelően.
Az első évében minden tárgyból novemberben, januárban, áprilisban és júniusban szöveges értékelést kapnak a tanulók. A második év I. félévében, és félév értékelésekor érvényesül a szöveges értékelés. Ezt követően2. évfolyamon a II. félévben a tanuló tanulmányi munkájának minősítése minden tantárgyból érdemjeggyel, tanév végén osztályozással zárul Tanév eleji felmérés
szeptember
Írásban, szóban
tanító
Egységes évfolyami Január, május Írásban, szóban tanító szintű mérés Matematika, 3 - 4. olvasás (hangos), évfolyami szintű szövegértés, tanító mérőlap fogalmazás, nyelvtan, környezetismeret Szintfelmérők (matematika, Évfolyami szintű Szaktanár, 4. március idegen nyelv) mérőlap tanító A 1-4.évfolyam mérése félévkor a haladási ütem szerint, év végén a tantervi követelményeknek megfelelően A 2évfolyam II. félévétől- a tanuló tanulmányi munkájának minősítése minden tantárgyból tanév közben érdemjeggyel, tanév végén osztályozással zárul 5., 6., 7., 8. évfolyamok ellenőrzése, értékelése 5. o. október írásban osztályfőnök 5. évfolyam Szociometriai mérése Diagnosztikus céllal Tantárgy Mit értékel? Mikor? Hogyan? Ki? írásban a 4. osztályos év végi Szintfelmérés 5. o. szeptember szaktanár követelmények alapján havonta 1 írásban 5 fokú szaktanár és Helyesírás Nyelvtan alkalommal skála mk.vez. írásban 5 fokú Nyelvtan témakörönként szaktanár skála írásban 5 fokú Vizsga 8. o. május szaktanár skála valamennyi Néma és értő olvasás évfolyamon szóban szaktanár szeptemberben Irodalom Fogalmazás 5.o. szeptember írásban szaktanár
Matematika
Vizsga
8.o. május
szóban
szaktanár
Év eleji felmérés
5-8. o. szeptember írásban
szaktanár
Vizsga
8. o. május
írásban
szaktanár
Témazárók
félévente 2
írásban skála
5
fokú
szaktanár
Történelem Földrajz Fizika a témák írásban Témazárók témakörönként Biológia összefoglalása után skála Kémia Természetismeret. Angol és nyelvek
német Témazárók témakörönként
5
fokú
a témák szóban, írásban összefoglalása után
szaktanár
szaktanár
szóban (tételek), szaktanár írásban is szaktanár a témák Számítás-technika Témazárók témakörönként összefoglalása után szóban, írásban Vizsga
8.o. május
Vizsga
8.o .május
elmélet gyakorlat
és szaktanár
A munkaközösségek egyeztetnek az írásbeli beszámoltatás tartalmáról, értékeléséről és formájáról. Az értékelés szempontjait ismertetjük a tanulókkal az írásbeli beszámoltatás előtt. Elméleti tantárgyaknál az értékelés átváltó kulccsal történik. Az írásbeli munkák javítása és értékelés: a munkaközösségenként megállapított egységes elvek alapján történik többnyire pontozással. A 4. évfolyam szintfelmérőinek és a 8. évfolyam vizsgáinak szabályozása a szakmai munkaközösségek hatásköre. Az adott évfolyamokon a tájékoztatást a szaktanárokon keresztül történik meg, amely szempontsor koherens a fentiekkel. Globálisan értékeljük a fogalmazásokat, a rajzórán és technika órán elkészült munkákat. A tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A félévi és év végi osztályzatok kialakításában az alábbi sorrendben számítjuk be az írásbeli munkákat: Témazáró és nagydolgozatok Röpdolgozatok, szódolgozatok Házi dolgozatok, projektek Témazáró dolgozatok írása esetén lehetőséget adhatunk javító dolgozat írására. Mindkét osztályzatot beírjuk az osztálynaplóba. A tervezett írásbeli beszámolók közül a témazáró és nagydolgozatok idejét rögzítjük a tanmenetben. Írásbeli számonkérést nem alkalmazunk a testnevelés tantárgynál. Írásbeli beszámolás alóli mentességek: a tanulási képességet vizsgáló intézet véleménye alapján a részképesség zavaros gyermek kaphat. (határozat alapján) Írásbeli munkák minőségét, eredményességét, értékelését a munkaközösség vezetők a munkatervükben rögzített időben és formában ellenőrzik, a tapasztalatokról a félévi és év végi beszámolókban adnak tájékoztatást az iskola vezetőjének. Az iskola a szülőt írásban tájékoztatja az érdemjegyekről, szóban pedig fogadóórákon az előmenetelről. Szöveges értékelést alkalmazunk a törvénynek megfelelően 1. évfolyamtól 2. évfolyam félévéig negyedévente. A témazárókat %-ban is értékeljük. Érdemjeggyel osztályozzuk a tanulók teljesítményét a 2. évfolyam II. félévétől 8. évfolyam végéig. Projektoktatást nem alkalmazunk. A nagydolgozatokat 1 évig megőrizzük.
2.1.3 Az iskolai beszámoltatás, számonkérés követelményei és formái. Az iskolai beszámoltatás formái: Szóbeli feleletek Teret engedve a formális és informális ismereteknek. Írásbeli dolgozatok: témazárók, röpdolgozatok, házi dolgozatok, pályamunkák, projektek, tesztek Gyakorlati munkák (rajz, technika) Bemutató gyakorlatok, előadások (ének, testnevelés) A számonkérés követelményeit az egyes tantervek tartalmazzák. Az iskolai beszámoltatás követelményeit az egyes tantárgyak helyi tanterve tartalmazza.
2.2 A tanulmányi munka értékelése A kerettantervnek és a Pedagógiai Programunknak megfelelően minden tantárgyat és minden anyagrészt szövegesen vagy érdemjeggyel minősítünk. Az értékelés elvei: Feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak Az iskolai követelményrendszerre épüljön Biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát Ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű Fejlesztő, ösztönző legyen Önismeretre neveljen Az értékelés formái Személyes, szóbeli értékelés: A tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad Fogadóórákon Szülői értekezleten az osztályfőnök által Az osztályfőnök az osztályban tanító tanárok véleményét is közvetíti a magatartás és szorgalom jegyek kapcsán Tantestület előtt /szélsőséges esetekben/ Írásbeli értékelés: A szaktanárok és az osztályfőnök által szükség esetén a kiemelkedő teljesítményeként dicséretek, illetve problémás tanulóknak elmarasztalások a tájékoztató füzetben. Írásbeli munkáknál a témazárók %-ban kifejezett értékelése: Felsőben Vagy Alsóban 1-2. évfolyam félévig ezt követően az az éremjegyeknél az alsó tagozaton ezt a %-t alkalmazzuk (humán t) (reál t) (reál t-nál található %-ok) -100%-90%=5 -100%-91% Kiválóan teljesített -89%-80% =4 -90%-76% Jól teljesített -79%-65% =3 -75%-51% Megfelelően teljesített -64%-50%..=2 -50%-31% -49%-0%…=1 -30%- 0% Felzárkóztatásra szorul
2.3 Értékelés szövegesen, érdemjeggyel: Alsó tagozaton 1. évfolyamon és a-2 évfolyam félévig a tanulók teljesítményét tanév közben a következők szerint értékeljük: Kiválóan teljesített. Jól teljesített. Megfelelően teljesített. Felzárkóztatásra szorul Részletes szöveges tantárgyi értékelést negyedévente adunk. Ennek formai követelménye: két példányban, fejléces, iskolai bélyegzővel, osztálytanítók aláírásával rendelkező lap. Munkaközösségi egyeztetést követően.
A tanuló első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudja teljesíteni. A 2. évfolyam végétől, a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette (a sajátos nevelési igényű tanuló esetén az integrációjával összefüggő tantervi tanulmányi követelmények az irányadók) Folytatva, a 2. évfolyam II. félévétől kialakított értékelést a 8. évfolyam végéig a tanulók teljesítményét érdemjegyekkel értékeljük (1-5 számskálán) Az érdemjegyek száma havonként minimum 1 érdemjegy, vagy félévenként minimum 4. (a heti 1-2 órás tantárgyaknál). A nagyobb óraszámú tantárgyaknál havi 1-2 jegy legyen! A féléves, év végi záró érdemjegy kialakításánál, az egész értékelendő időszakot figyelembe vesszük, figyelemmel vagyunk a fejlődésre. A tanulmányi eredmények minősítése: Az iskola tanárai figyelembe veszik a tanulók tudását, ismereteik gyakorlati alkalmazását, a közös munkában való részvételt. Az egyes tantárgyakban kimagasló eredményt elért tanuló tantárgyi „kitűnő” minősítést kap év végén, fél évkor az érdemjegy mögé „D” jelzést. Az értékelés a tantervi követelmények alapján érdemjeggyel történik JELES (5) érdemjegyet az a tanuló érdemel, aki az adott időszakban a HT-ben előírt követelmények elméleti ismereteit tudja, jól alkalmazza, helyesen látja az ok- okozati összefüggéseket. Írásbeli munkái kifogástalanok, ismereteit szabatosan fejezi ki. A tananyag feldolgozásában aktívan részt vesz. JÓ (4) érdemjegyet az a tanuló érdemel, aki az adott időszakban a fentiek szerint dolgozik ugyan, de munkájához biztatást igényel. Írásbeli munkái csak a tanítási órán feldolgozott ismereteket tükrözi. (Önállóan nem egészíti ki ismereteit). Megfigyelése, tapasztalat szerzése irányításra szorul. KÖZEPES (3) érdemjegyet az a tanuló érdemel, aki az adott időszakban a követelményeknek eleget tesz, de a folyamatos munkában nehézségei vannak, azokat kisebb segítséggel, irányítással tudja legyőzni. Nem elég egyenletes munkájának minősége, hiányosságai vannak a felkészülés során. ELÉGSÉGES (2) érdemjegyet az a tanuló érdemel, aki az adott időszakban a munkájában állandó irányításra szorul a tantervi minimumot teljesíti. Ismereteit csak rendszeres tanári segítséggel tudja alkalmazni. Szóbeli, írásbeli kifejezőkészsége az adott tantárgyi anyagból nehézkes, gyenge. Írásbeli munkája felületes. ELÉGTELEN (1) érdemjegyet az a tanuló érdemel, aki az adott időszakban a követelményeket nagy segítség ellenére sem sajátítja el. Nem tesz eleget a tantervi követelményeknek. Írásbeli munkája nem megfelelő. Elégtelen osztályzat esetén a tanuló javítóvizsgát tehet, elégtelenjeinek száma nem haladja meg a kettőt. Három vagy több elégtelen esetén a tanuló továbbhaladásáról a tantestület dönt. Modulok értékelése: A modulok integrációját a helyi tanterv tartalmazza. Az adott tantárgyban beépítetten a jelennek meg a modulok és azok teljesítésének követelményei. Értékelése ennek megfelelő, koherens, több tantárgyi értékelésbe is megtelíthető.
2.4 . Magasabb évfolyamba lépés feltételei 1.A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott követelményeket két évfolyamonként minden tantárgyból megjelenített. Ezek alapján a követelményeket a helyi tantervben a nevelőtestület szakmai munkaközösségei évfolyamokra bontva megfogalmazták. Továbbá a Házirend melléklete tartalmazza a továbbhaladáshoz szükséges minimum követelményeket, amelynek teljesítése a magasabb évfolyamba lépés feltétele.
2. Kiemelten fontos a 2. 4. 6. 8. évfolyam magasabb évfolyamba lépesét vizsgálni, abban a tekintetben, hogy az egyaránt koherens legyen a kerettantervi és a helyi tantervi követelményekkel. 2. A szülő kérésére az igazgató legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az adott évfolyam megismétlését akkor is, ha a követelményeket sikeresen teljesítette. 3. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével két vagy több évfolyamra megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. 4. A követelmények teljesítését a nevelők, a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. 1. évfolyamon szöveges értékelés alapján. 5. Ha a tanuló a 2-8. tanév végén valamely tantárgyból "elégtelen" osztályzatot kap a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. (Az első évfolyamon a szöveges értékelés lapján). 6. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, magántanuló volt. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 2-4. évfolyamon: magyar, matematika, idegen nyelv, környezetismeret 5-6. évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelvtan, idegen nyelv, történelem, matematika, természetismeret. 7-8. évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelvtan, idegen nyelv, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz.
2.5 A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése és minősítése
Rossz
Változó
jó
Példás
2.5.1 A tanulók magatartásának értékelése: 1-2 félévig szövegesen a naplóban, bizonyítványban is /példás, jó, változó, rossz/. A havi jegyeknél is. A 2. félévétől a naplóban számmal, tájékoztatóban, bizonyítványban félévkor, év végén betűvel jelöljük Felelősségérzet Önállóság Közösséghez viszony Viselkedés Hangnem A tanórán, rendezvényeken Házirendet betartja, ügyel a Törekszik a helyes Óvja, védi az iskola példamutatóan, rendesen megtartására. vélemény alkotni. Azt Jó kezdeményező. felszerelését, környezetét. viselkedik. Figyelmes, Kötelességtudó. Önként megfelelő kinyilvánítani Vállalkozó Aktív. Céljait, törekvéseit udvarias a felnőttekkel, vállal feladatokat, teljesíti is önmaga és mások szellemű. össze tudja hangolni a társaival. Tisztelettudó. azokat. Társaival együtt magatartásának közösség törekvéseivel. Segítőkész. Nincs írásbeli szívesen tevékenykedik megítélésében. büntetése. A tanórán, rendezvényeken Közvetlen környezetének A kapott feladatokat rendesen viselkedik. rendjére ügyel. Felkérésre, A házirendet betartja. A jól teljesíti. Vigyáz Tudatos fegyelemre képes. Törekszik, hogy véleményét elvégzi a kapott feladatokat. rábízott feladatokat elvégzi. saját munkájára, Tapintatos a felnőttekkel, megfelelő formában Képes egyéni érdekeit Tetteiért felelősséget vállal. eredményeinek társaival. kinyilvánítsa felismerni, azért tenni. megóvására. Nincs írásbeli Alkalmazkodó figyelmeztetője A tanórán, rendezvényeken Közvetlen környezetének többször fegyelmezetlenül A házirend előírásait nem rendjére nem ügyel. Az iskola Hibáira rámutatva viselkedik. Megfeledkezik minden esetben tartja be. szabályaihoz nehezen Véleménye elhamarkodott, igyekszik azokat magáról. Rendszeretete Általában az elkövetett alkalmazkodik. A feladatokat gyakran nem megfelelő kijavítani. változó. Bomlasztó. hibákért nem vállal vonakodva vállalja el, formában közli. Ellenőrzésre szorul. Felnőttekkel, társaival felelősséget. teljesíti. Kivonja a közösségi udvariatlan. tevékenységből magát Van írásbeli figyelmeztetője A házirend előírásait A feladatait egyáltalán, Vélemény nyilvánítása Figyelme szétszórt, Környezetére nem ügyel. gyakran megszegi. vagy csak ritkán teljesíti. durva. Saját hibáit nem gyakran mással Társai felé nem megfelelő a Felelősségérzete igen Viselkedése romboló ismeri el. Fegyelmezetlen. foglalkozik. magatartása. gyenge. hatású. Van írásbeli büntetése.
Hanyag
Változó
Jó
Példás
2.5.2 A tanulók szorgalmának értékelése: 1-2 félévig szövegesen a naplóban, bizonyítványban is / példás, jó, változó, hanyag/ A havi jegyeknél is. tájékoztatóban, bizonyítványban félévkor, év végén betűvel jelöljük Kötelességtudat Cselekvőkészség Rend és fegyelem Képességeinek megfelelő, egyenletes Tanítási órákra alaposan Munkafegyelme példamutató. tanulmányi teljesítményt nyújt. felkészül. Törekszik az Önállóan, rendszeresen, Tudatosan törekszik az esztétikus, pontos öntevékeny alaposan végzi tanulmányi feladat elvégzésére. Versenyeken is részt ismeretszerzésre. munkáját. vesz. Tanórákon aktív, feladatokat vállal, elvégez. Képességeinek megfelelően, egyenletes Tanórákra rendszeresen Vállalt kötelességeit elvégzi. tanulmányi munkát végez. Jó minőségű készül. Egyenletesen, Napirend szerint dolgozik. feladat elvégzésére képes. Felkérésre megbízhatóan dolgozik. Munkafegyelme jó. külön megbízásokat teljesít. Órákon aktív, Tanulmányi munkája elmarad Tanulmányi munkája Munkafegyelme képességeitől. Tanulásban nem kitartó. ingadozó, nem kitartó. kifogásolható. Feladatvégzése Állandó ellenőrzést igényel feladatainak Órákon passzív, felületes a nem egyenletes. teljesítése. munkája. Felkészülésében hiányosságok tapasztalhatók. Képességeihez mérten keveset tesz Tanulmányi munkájában Rendszertelenül végzi tanulmányi fejlődéséért. Minimális megbízhatatlan, feladatait. A kapott segítséget szinten felel meg a követelményeknek figyelmetlen. nem veszi igénybe. Érdektelenséget mutat. Nem végzi el azokat.
A 2. félévétől a naplóban számmal, Pontosság Igényes. Felelősségtudattal végzi tanulmányait. Taneszközei tiszták, rendesek. Felszerelése rendszeresen rendelkezésére áll. Jó szinten, kevés irányítással végzi munkáját. Taneszközei tiszták, rendezettek. Hiányosságok vannak munkáiban, nem megbízható. Figyelmetlen. Taneszközei rendezetlenek, gyakran hiányosak. Kötelességeit elmulasztja. Munkájában nem megbízható. Felszerelése hiányos, nem rendezett.
2.6 Az iskolai jutalmazás, fegyelmezés formái Az intézmény a Házirendjében rögzítette.
2.7 A nemzetiséghez nem tartozó tanulók tananyaga A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiségek kultúráját szolgáló tananyag az Hon és népismereten belül kerül, kidolgozásra, elsajátításra
2.8 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A pedagógiai program szerves részét képezi a tanulók fizikai képességének tervszerű fejlesztése, értékelése. Évente egy alkalommal kell mérni, meghatározott próbák segítségével. Az 1-4. évfolyamos tanulók általános fizikai teherbíró képességének mérését a jogszabályoknak megfelelően egyszer, április – május időszakban az un. Kölyök atlétika program segítségével. Az 5-8. évfolyamon a NETFIT® mérést végezzük az alábbi alapelvek, alkalmazott módszerek szerint: Fizikai és érzelmi szempontból egyaránt biztonságos környezet megteremtése. ® A NETFIT a tanmenet tervezett része. ® A NETFIT felmérések előtt fontos a diákok felkészítése az „éles” teszthelyzetre. Nem szabad elfelejteni, hogy a teszteredményeket a testnevelésórán végzett „munka” mellett számos genetikai és környezeti tényező befolyásolja, amelyre a diákoknak nincs ráhatásuk. ® A NETFIT folyamatos alkalmazása lehetőséget teremt az eredmények portfóliószerű gyűjtésére és speciális szempontok szerinti összeállítására, amely kiváló tanulást támogató eszközzé formálja azt. A fittséghez, fittségi állapot fejlesztéséhez kapcsolódó ismeretek, a tesztek pontos végrehajtási módjainak ismerete, a hibák felismerése, a saját eredmények értelmezése az öntesztelés és önértékelés módja, az önálló edzésprogramok tervei, a társaknak nyújtott megfelelő segítség mind-mind képezhetik a szummatív értékelés alapját. Megfelelő szempontrendszer alapján így alkalmasak osztályozásra, szöveges értékelésre, vagyis beszámíthatók a féléves és év végi értékelésbe egyaránt. A mérések rendjét és értékelését a minisztérium által kiadásra kerülő tanév helyi rendje szabályozza. A mérés eszköze: NETFIT® program. Részletezése a II. mellékletben található.
3 Sajátos oktatási szervezési formák 3.1 Csoportbontás és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A helyi tanterv alapján egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, valamint osztályokon belüli csoportok tanítási óráit csoportbontásban, ill. tömbösített módon szervezzük meg. A tömbesítést testnevelés tantárgynál, ill. 1-4. évfolyamon rajz tantárgynál alkalmazhatjuk. Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, technikát, tánc/dráma tantárgyakat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Az idegen nyelvet a létszámtól függően bontjuk alsó tagozaton. Felső tagozaton az emelt tantervű matematika, emelt óraszámú és minimum óraszámú idegen nyelvi képzés folyik a csoportbontás elve: az idegen nyelvi tudás szintje. Alapja a 4 évfolyamban megírt szintfelmérő, tanulói és szülői szándékfelmérése, tanítói javaslat. Angol, német tanulók számának aránya. A csoportok átjárhatók, amennyiben a tanuló teljesítménye lehetővé teszi. A technika és a számítástechnika bontása optimális infrastruktúra biztosítása, szaktantermek befogadóképessége és az osztálylétszám határoz. Tánc / dráma csoportbontása a két tematikai egység szerint történik.
A fenti elvek alapján a csoportok gyakorlatban történő kialakítása a szakmai munkaközösségek által elkészített és elfogadott eljárásrendek alapján történik. Iskolának fel kell mérnie, hogy a tanuló az egyházi hit-és erkölcstanórát vagy a kötelező etikatanórát választja-e. Ennek jogszerű oktatásszervezési feladati a rendeleti szabályozás mentén végzi. Az egyéb foglalkozások, szakkörök szervezésének elvei, időkerete: Elvek: tanulói igény Rendelkezésre osztályok heti időkerete Tehetséggondozás, felzárkóztatás kiemelt területei Iskolánk kiemelt területei (informatika, idegen nyelv, matematika) Címeinkhez kapcsolódó tevékenységek feladatok elvégzése (Akkreditált Kiváló Tehetségpont, Örökös Ökoiskola, Vöröskeresztes Bázisiskola stb.. Szakos ellátottság Egyéb foglalkozások sajátos oktatási szervezési formái: kidolgozott strukturált, napirendszerűen felépített, évek óta működő nevelési terve van, amely figyelembe veszi az adott évfolyam sajátosságai. Célunk a teljes személyiségfejlesztés, embernevelés. Ezért alapfeladatunk a sokféle tevékenykedtetés, hogy alapfokú köznevelési intézményként e tanuló minél többféle tevékenységgel találkozva tudjon fejlődni, megtalálja azt a területet, amely képességeinek, készségeinek legmegfelelőbb, leginkább elősegíti harmonikus személyiséggé válását! Sajátos oktatásszervezetési formája, hogy a felmenőrendszerben „kifutó” iskolaotthon hagyományait követve szervezi meg foglalkozásait az 1-4. évfolyamon. Ezért a tanítók osztályonként un. „guruló”munkamegosztásban, oktatásszervezéssel végzik tevékenységüket. Kiemelt figyelmet fordítunk az egyéb foglalkozások megszervezésekor a tanulószobai, napközis foglakozok során: a segítségnyújtásra a házi feladatok elkészítéséhez, a tananyag megértéséhez, elsajátításához többlet pedagógiai támogatást nyújtunk, az egyéni tanulási problémával, tananyag értelmezési problémával küzdőknek, e kereteken belül ellátjuk a felzárkóztatással, tehetséggondozással kapcsolatos feladatokat. Az egyéb fogalakozások során gazdagító programokat, tevékenységek kerülnek be ezekbe a foglalkozásokba, úgy mint, múzeumpedagógia, játszóház, táblás és stratégiai játékok. Elősegíti az iskola nevelési programjának hatékony végrehajtását. Megerősíti az erkölcsi értékek közvetítésének folyamatát. időkereteit. Így vertikálisan és horizontálisan erősítik ezek a foglalkozások Nemzeti alaptanterv, kiemelt fejlesztési területeinek hatékony végrehajtását. Az iskolai egyéb foglalkozások koherensek azzal, hogy Örökös Ökoiskolaként, Vöröskeresztes Bázisiskolaként, Madárbarát Iskolaként, Regisztrált Tehetségpontként működik az intézmény. Rendelkezésére állnak az ehhez szükséges tárgyi, személyi feltételek, a megvalósításhoz esetleg szükséges külső kapcsolatok. Iskolánkban hagyományosan az alábbi szakköröket működtetjük: Matematika (3-6), idegen nyelv (5-8.o), számítástechnika (4-8.o), fizika (7-8), kémia (7-8. o). Továbbá: Ügyes kezek (1-4), vizuális kultúra (3-8), gyöngyfűzű (2-4. o) honismeret (3-6), kiskórus (1-4.), énekkar (5-8), kisnyelvész (5-7. o) ISK foglalkozások (1-8.) előkészítők a továbbtanulásra (8. o) A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére.
A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. /III. melléklet/
3.2 Különleges bánásmódot igénylő tanulók 3.2.1 A sajátos nevelés igényű tanulók nevelése oktatása, habilitációs tevékenységek Iskolánk részt vesz a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján integrált nevelésre javasolt sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében, oktatásában. Pedagógiai programunk és helyi tantervünk elkészítésekor, valamint napi munkánk során ezért figyelembe vesszük a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében foglaltakat. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is általános nevelési célkitűzéseink megvalósítására törekszünk Kiemelt célunk elősegíteni e tanulók alkalmazkodó készségének, akaraterejének, önállóságának, érzelmi életének fejlődését. Biztosítjuk a sajátos nevelési igény szerinti környezetet, tárgyi és személyi feltételeket. Amennyiben a személyi feltételeink hiányosak, utazó gyógypedagógiai szolgáltatást igénylünk az arra kijelölt intézménytől. A habiltációs tevékenységünket teammunkában kialakított és szervezett folyamatban valósítjuk meg. A team munkában a gyógypedagógus és a tanulót oktató pedagógusok vesznek részt. Habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiás programjaink jellemzően az iskolai programba, így a napi oktató, nevelő munkába beágyazottan valósulnak meg, a szakvéleményben foglalt valós igényeihez igazodóan, a gyógypedagógus közreműködésével elkészített éves „Egyéni fejlesztési terv” szerint. A team döntése szerint kerül sor egyéni kiegészítő fejlesztő, habilitációs, illetve terápiás foglalkozásokra. Az egyéni igényekhez igazodó foglalkoztatás megvalósulás érdekében rugalmas szervezeti kereteket alakítunk ki. A meghosszabbított beszámolás, szóbeli/írásbeli beszámolás lehetőségét pedagógusaink biztosítják. A sajátos nevelési igényű tanulókkal végzett munkánk során arra törekszünk, hogy kihasználjuk mindazon lehetőségeket személyiségük –így különösen a befogadás, empátia fejlesztése, a segítő viselkedésformák és tevékenységek tanítása- fejlesztésére, amit a sérült társaikkal való együttélés nyújt. Az elfogadás szemléletét úgy alakítjuk, hogy tartózkodunk mindazon viselkedésminták adásától, amely a sérült gyermekek másságát hangsúlyozza. Munkánkkal közvetve segítjük a társadalom befogadó szemléletének kialakítását. Fokozott figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű tanulók és családjaik esetében az adatvédelemmel és a személyiségjogokkal kapcsolatos szabályok betartására. A habilitáció általános célja: a sérült funkciók fejlesztése, újak kialakítása A sérült funkciókkal egyensúlyban a meglévő funkciókra való támaszkodás, ezek fejlesztése Amennyiben speciális segédeszközök használata szükséges, ezek elfogadtatása, a használat tanítása A habilitáció fő területei: az észlelés – vízuális, akusztikus, taktilis, vesztibuláris, kinesztéziás- fejlesztése a motoros készségek fejlesztése a beszéd-és nyelvi készségek fejlesztése, szükség esetén alternatív kommunikációs eszköz használatával
a szociális készségek fejlesztése a kognitív készségek fejlesztése az önellátás készségeinek fejlesztése A habilitáció részben a többi tanulóval végzett munka során, differenciált bánásmóddal és eszközökkel, részben egyéni vagy kiscsoportos formában valósul meg. A helyi tantervünk a 32/ 2012. évi (X. 8.) EMMI rendeletnek 2. mellékletének megfelelően, annak figyelembevételével készült A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve 1. A Nemzeti alaptanterv és a választott kerettanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásában A Nemzeti alaptanterv a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott fejlesztési területek – nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. 2. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A tanulók között fennálló – egyéni adottságokból és igényekből adódó – különbségeket a pedagógiai program és helyi tanterv kialakításakor vesszük figyelembe. A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teheti szükségessé. 3. A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk (teljes vagy részleges integrációjuk Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagához mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: - Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, valamennyi dolgozójának, gyermek- és szülői közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. – Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése, alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. – A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait; b) egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus együttműködésével, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján
– szükség esetén –megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésfogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, konduktor, konduktor-, konduktor-tanító, terapeuta a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, ismerteti a speciális eszközök használatát, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra; h) segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejődésének megítélésében; i) segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását. Az integrált nevelésben, oktatásban igénybe vesszük a gyógypedagógiai módszertani intézmények, a pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a köznevelés-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint. 3.2.2 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók Az iskola rendelkezik fejlesztő pedagógussal, aki a minél szakszerűbb ellátást képes biztosítani, az intézményen belül, hogy minél előbb rendeződjenek tanulási nehézségei és tartósan ne váljanak tanulási kudarccal küzdőkké:
szakvélemény szerinti fejlesztő foglalkozások (BTM)
tanulási zavarok okainak, megelőzésének, felismerésese és kezelése
differenciált diagnosztika és terápia eszközök ismerete, hatékonyan alkalmazása
kiszűrni tanulási zavarokkal részképesség kieséssel küzdő tanulókat
egyéni felzárkóztatás keretében, egyéni (képesség) fejlesztés (fejlesztési terv alapján) esetmegbeszélések, kollégák pszichológiai gyógypedagógiai ismereteinek gyarapítása, a prevenció módszereinek megismertetése a nevelőtestülettel tanulásmódszertan, tanulás tanítása
tanulási zavarokkal küzdő tanulók speciális szakemberekhez történő irányítása.
tanórán segíti, strukturálja, orientálja a tanulót abban, hogy megtalálja számára legmegfelelőbb kompenzációkat, amellyel nehézségeit leküzdi, beilleszkedését elősegítve
irányt mutat, orientál különféle tevékenységek felé, hosszú távon pálya orientál
A fenteket érdekében fejlesztő pedagógus végzi, akinek folyamatos koordináló a különleges bánásmódot igénylő tanulók ellátásában. Az ellátást segítő szakember hálózattal való kapcsolattartás összefogásában. A többségi pedagógusok szakmai megsegítésében, szakvélemények értelmezésében. Egyéni tanulási utak közős kialakításában, „Egyéni fejlesztési tervek” megvalósításában, megvalósulásában. Ez irányú superviziókat, belső továbbképzéseket tart. Szakmai kompetenciája alapján kezeli a összes magatartási, tanulási, beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló adminisztrációját, egyéni fejlesztésüket megvalósítja, segíti pályaorientációjukat. Az iskolában egységes eljárás, protokoll mellett foglalkozik a többségi pedagógus és a fejlesztőpedagógus az ebben a körbe tartozó tanulókkal.
4
Mindennapos testnevelés
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Teret és lehetőséget biztosítunk természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerének. Bekapcsolódtunk a Nemzetközi kölyök atlétika programba, a helyi Aktív Arak programba, a „Dobd a kosárba”a „Kosárpaláta” és a Bozsik alprogramba, 2. és 6. évfolyamon lehetőség van az úszás tantervbe építésére. Figyelembe vesszük a helyi igényeket az iskolai sportkör megszervezésekor, valamint a városba működő sportegyesületek igényit. Élünk a lehetőséggel, hogy a közeli városi műjégpályát, játszóterek játszóeszközeit igénybe vegyük. Kihasználjuk az tanítók műveltségterületen megszerzett végzettségeit, ezeket beépítjük az egyéb foglalkozások kereteibe. Tehát a tanulók edzettségi állapotának javítását a műveltégi területnek megfelelően tánccal, tömegtornával, természetes mozgásformák gyakoroltatásával valósítjuk meg az egyéb foglalkozások keretében. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználását csak a törvényben megengedett un. tömbösített oktatásszervezési módon valósítjuk meg.
5
Alkalmazott pedagógiai módszerek, tanulásszervezési eljárások
Az iskolának a mindennapi életben jól hasznosítható tudást kell közvetítenie. A szülők és a tanulók is egyre gyakorlatiasabb, naprakész információk átadását várják el oktatási intézményünktől. A tanár szerepe a tanulási folyamat megszervezésére, támogatására irányul. A tanítási folyamatban a diákok aktív részvételére helyeződik a hangsúly, ami Nat fejlesztési területeire irányulóan a kompetencia alapú oktatás módszereinek alkalmazását jelenti. Az intézmény elsődlegesen heti időkeretén belül használja ezeket a módszereket.
5.1 Differenciált tanulásszervezés A gyermek teljesítőképességét nagyban befolyásolja az iskolai környezet, illetve a családi háttér. Minden gyerek más és más, így eltérőek a képességeik is. Vannak egészen kiemelkedő képességűek, tehetségesek, és vannak olyan tanulók, akik bizonyos hátrányok miatt egyéni képességfejlesztésre szorulnak. Ezért, ha azt akarjuk, hogy munkánk sikeresen elérje célját, a tanításban feltétlenül differenciálni szükséges. A differenciálásnak a tanulásszervezésben két jelentést tulajdonítunk: egy pedagógiai szemléletet, amely a tanító, a tanár érzékenységét fejezi ki tanítványai egyéni különbségei iránt, és egy pedagógiai gyakorlatot, amely a különbségekhez való illeszkedést (adaptáció) próbálja megvalósítani minden rendelkezésre álló eszközzel. A differenciálás célja, hogy az egyes tanulók egyéni szükségleteihez igazítsuk az elsajátítandó tananyag tartalmát és szerkezetét, valamint nevelési oktatási módszereinket.
A tanulásszervezésnek két fő területe határozható meg: 1. a tanulócsoportok és osztályok szervezése; 2. a tananyag kiválasztása és a tanuláshoz szükséges idő megszabása A differenciálás feltétele a pedagógus szakmai módszertani kultúrájában gyökerezik. Megmutatja, hogy mennyire tudja a feladatokat a tartalomhoz igazítani, a tartalom lefedi-e a tanulók képességét, figyelembe veszi-e az optimális fejlesztésnél, hogy a feladatok nehézségi foka igazodik-e a tanuló képességeihez, tudja-e a pedagógus az időfaktort rugalmasan kezelni a tanulási folyamatban. Komplex tudja kezelni a nevelését, oktatását. A differenciált fejlesztés lehetőségei az iskolában A differenciált tanulásszervezési módszerek alkalmazása lehetővé teszi az egyes tanulók személyi szükségleteinek, neveltségének, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. o Differenciálás A foglalkozások megszervezésének alapját az egyéni tempó, képességek, problémák feltérképezése és javítása képezze. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési, illetve szövegalkotási módja, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. o A párban történő tanulás Lényege a közös gondolatcsere. A gyerekek közösen, egyenrangúan, a kölcsönösség jegyében dolgoznak a feladaton. A jó együttműködés aktivitásukat növelő tényező. Tanulópár esetén a tudásban magasabb szinten álló tanuló segíti a kevésbé jót. A jó tanuló megtapasztalhatja, mivel küszködik egy kevésbé jó tanuló társa. Gyakorlóórán is alkalmazható, mint segítő akció. o A részben egyénre szabott tanulás Több tanuló kap azonos feladatot a tanulás folyamán, az elsajátítás menetében kialakul a tanuló egyéni tanulási módszere. A gyermek pozitív beállítódása növeli a teljesítményét, önértékelése fejlődik. Ha problémája van, nem nélkülözhető a tanári segítés, ami teljesen egyénre szabott, mivel a tanulás tanulásának folyamatáról van szó. A módszer alkalmazása során ismerni kell a tanuló előzetes tudását, valamint meg kell győződni arról, hogy képes-e önállóan dolgozni. o A csoportmunka Pedagógus közvetett módon irányítja a tanulási folyamatot. Nem minden tárgy alkalmas gondolatcserére, és nem minden gyermek alkalmas csoportmunkára. A szervezés célja a tudás gyarapítása: a „több és többet tud” elv érvényesülése. Azaz a tanulók kognitív fejlődésének irányítása, tudásuk kialakítása, továbbfejlesztése, figyelembe véve az előzetes ismereteket és a tanulók képességeit. A tanuláskor domináns szerep jut az információ feldolgozásában a tevékenykedtetésnek, a viselkedési formák gyakorlati alkalmazásának. A csoportmódszer nagyon alkalmas az empatikus készségek, a szociális kompetenciák, a toleranciakészség fejlesztésére is. A tanulási folyamatban a tanulók belső szorongása csökken, tanulási kedvük növekedik a közös tapasztalatszerzés során. Magatartásuk alakításában az attitűdök szerepe meghatározó, a tanulók pozitív reakciói erősödnek a feladatvégzések és a környezeti tényezők során. o A kooperatív tanulás Az ismeretszerzésnek ebben a formájában gyerek nem úgy tanul, mintha csak a tanár lenne a tudás forrása, hanem a csoport valamennyi tagjának érdeke, hogy valamit megismerjen és a megszerzett ismeretet megossza társaival a csoportban. Mivel tanulás közben kölcsönösen függnek egymástól, együttműködési képességeik biztosan fejlődnek, baráti viszonyok alakulnak ki közöttük. Szaknyelven szólva: motiváltak közös célok elérésére, s e közben fejlődnek kommunikációs képességeik, technikáik. A kooperatív tanulás általános hatásai:
együttműködő tanulást jelent, amely nem egyenlő a hagyományosan használt csoportosan végzett munka kifejezéssel; egyenlő esélyt biztosít a hátrányos helyzetű és/vagy lassabban haladóknak is a munkában való részvételre; toleranciára, elfogadásra és egymás segítésére nevel, s mint ilyen, háttérbe helyezi a versengést, egymás legyőzését, kiszorítását; négy alapelve: az egyenlő részvétel, az építő egymásrautaltság, a párhuzamos interakciók és az egyéni felelősség minden feladattípusnál megtalálható; örömmel és kedvvel végzett munkát eredményez, feltétele a nyitott, elfogadó, toleráns pedagógiai attitűd, amely az alkalmazás során egyre jobban jellemzőjévé válik a pedagógusnak, elengedhetetlen szükséglet a későbbi munkára való felkészítésben, hiszen olyan feltétlenül fontos és elengedhetetlen képességeket fejleszt a diákokban, mint a figyelem, empátia, felelősségvállalás, önzetlen segítés, kommunikáció, szervezőkészség, tolerancia; alkalmas az iskolai kudarcok nagymértékű csökkentésére, a tanulási kedv és sikerélmény és eredményesség biztosítására; olyan módszereket tartalmaz, amelyek egyaránt alkalmazhatók a tanulásban és a tanórán kívüli tevékenységekben is; A Nat-ban meghatározott fejlesztési területek konkrét fejlesztésére alkalmas. o A projektmódszer alkalmazásakor hierarchikus munkamegosztás helyett a kooperativitás, az együttműködés kerül előtérbe. Mindenki saját élményei, képességei, tapasztalata alapján járul hozzá a csoport eredményességéhez. Minden tanuló az egész részeként cselekedve, csoportjának hasznos tagjává válik. A projekt egy olyan sajátos tanulási egység, tanulási technika, amely a megismerés fő forrásává az önálló és csoportos tapasztalást teszi. Más szóval a projekt egy ismeretszerzési folyamat, amely az elsajátítást egy alkotó folyamat részeként és eredményeként valósítja meg. A módszer lényege, hogy a tanulók a lehető legtöbb összefüggést és kapcsolódási pontot felfedjenek. A diáknak lehetősége van saját meglévő képességeinek, viselkedési formáinak kipróbálására, és újak kialakítására. A projektmódszer fő értéke, és egyben leginkább hasznosuló eleme maga a munkafolyamat, a munka konkrét eredményei és végtermékei mellett. A projektmunka során megvalósuló ismeretelsajátítás mellé fontosságában felzárkózik maga a gondolkodási folyamat, valamint az egyéb gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása. A projektmunka során megváltozik a tanár szerepe is. Az irányítás helyett inkább az együttműködést segítő, az egyes munkafolyamatokat koordináló és tanácsadói szerepkörök kerülnek előtérbe. Rendkívüli szerepet nyer a tanár tudatossága, munkaszervező képessége. A projektmódszer segítségével az egyik legnehezebb feladatunk válik lehetségessé: felkelthetjük a diákok érdeklődését, beindítva intellektuális kíváncsiságukat, ösztönözhetjük őket önálló felelősségvállalásra, önálló tanulási célok kitűzésére és azok megvalósítására. Közben megváltozhat a tanulók tudáshoz és tanuláshoz való viszonya, sikereket és közös élményeket szereznek, önbecsülésük és önismeretük magasabb szintre léphet. A Projekt módszer elemei Kommunikáció-központúság A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A szövegértés-tanításnak ebben a formában nemcsak célja, hanem módszere is a kommunikáció, hiszen a
feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a tanulók között. A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a tanuló és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáira, eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván. Tevékenység-centrikusság Tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell választ találniuk, hanem az önálló ismeretszerzés közben a különböző információk alapján – akár maguk által elgondolt –, műveleteket kell végezniük. Rendszeresség Szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozza. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. Partnerség Közös együtttevékenykedés a projekt céljának elérésében. Pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal, segítő-tanácsadóként irányítja az ismeretszerzést. Kutatószemlélet Feloldja az esetleges teljesítmény centrikus szemlélet, által okozott szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés. Az iskolában a fenti módszert elsősorban az egyéb foglalkozások megszervezése során alkalmazzuk.
6
Témanapok
Az iskola nemzeti ünnepeink, emléknapjaink, munkatervben megjelenő programjai kapcsán tantárgyi koncentrációval él, amely az osztályfőnöki az éves tanmentekben megjelenik. Ehhez kapcsolódik az egyéb foglalkozásoknál kidolgozott sajátos oktatási szervezési formák alkalmazása, ami megvalósíthatóvá teszi témanap alkalmazását. Növelve ezzel a Nemzeti alaptanterv fejlesztési területei, kulcskompetenciáinak, a helyi tantervünk pedagógiai feladatainak hatékonyságát. Részt veszünk és betervezzük éves terveinkbe, a tanév helyi rendjében meghirdetett témahetek időszakait, programjait Pénz7, Digitális és Fenntarthatósági heteket.
7
Az iskola rendelkezik, un. „ Jó gyakorlatokkal”
Gyakorlat orientált matematikaoktatás, Történelmi játszóház, Öko program területeken, amelyeket nevelő-oktató tevékenységébe beépíti, megvalósítja. Az Oktatási Hivatal Bázisintézményeként ezen tartalmak pedagógiai metódusát megosztja szűkebb és tágabb környezetében. Gyakorlatorientált matematikaoktatás A gyakorlatorientált oktatás lényege: a fogalmakkal való gyakori találkozás a gyerekekhez közel álló szituációkban, a gyerekek életkori sajátosságait figyelembe véve. A hangsúly a problémamegoldáson van. Elemi számoláskészség, mértékfogalom fejlesztése, szövegértés, fogalmazáskészség mindennapi problémákban. Grafikonok értelmezése, elemzése. Fogalmazás, érvelés. Geometria: mértékek, struktúrák, matematikai elvek megismertetése konkrét feladatok kapcsán. Fantázia fejlesztése nyílt végű feladatokban. Finommotorikus képességek fejlesztése, igényesség kialakítása szerkesztések tervezése, kivitelezése kapcsán. Alapvető cél: alakuljon ki a tanult ismeretek alkalmazásának képessége, legyen képes a matematikai összefüggések felismerésére konkrét, mindennapi szituációkban. Hirdetések,
újságcikkek, természettudományos cikkek, grafikonok, statisztikák értelmezése, a tanult ismeretek eszközjellegű használata. A jó gyakorlat egy módszertani ötletgyűjtemény. A jó gyakorlat alapján kidolgoztunk egy felzárkóztató, középiskolára előkészítő (foglalkozásokra lebontott) tananyagot, amelynek célcsoportja a várhatóan szakképzésbe kerülő, gyengébb képességű tanulók. Célja pedig a középfokhoz (szakgimnáziumokhoz) szükséges alapvető matematikai kompetenciák fejlesztése. Jelenleg ennek kipróbálása, korrekciója folyik iskolánkban. Az informatikai infrastruktúra lehetővé teszi, hogy a tanulók számára számítógépen is elérhető a tananyag, így a foglalkozásokhoz nem kell nyomtatott anyagokat használnunk. Komplex hagyományőrző és múzeumpedagógiai program A pályázatban nevezett módszertani modell az egész napos iskolai benntartózkodást támogató pedagógiai gyakorlat. Módszertani modellünk hagyományteremtő, hagyományőrző programot képvisel, amelyben a gyermekek néphagyományok iránti érdeklődését kívánjuk felkelteni, erősíteni. Komplex hagyományápoló, hagyományteremtő tevékenységet tervezünk a múzeumpedagógia eszköz- és módszerrendszerének implementálásával. Az ilyen jellegű egyéb foglakozásaink tervezésekor a környezetünk népi és történelmi hagyományaira, eseményeire támaszkodunk. Egy-egy témát tartalmilag sokoldalúan, módszertanilag a gyermekek aktivitására és kreativitására építve dolgozunk fel. A foglalkozások módszertani tervezése és a lebonyolítás során hangsúlyos szerepet kap a tárgyalkotás, a szerep-, a helyzet- és a dramatikus játék, s ezeken keresztül az érzelmigondolati átélés élménye. A módszertani modell egy-egy téma, hagyomány feldolgozása során a tárgyi világ, a tárgyalkotás, a korfelidéző közös játék szoros egységére épül, így biztosítva a gyermek számára az élményszerű ismeretszerzést, a kreatív alkotási lehetőséget, a fantázia szárnyalását, a játékos beleélés élményét. A személyes tapasztalatok megszerzése javítja a tanulás hatásfokát és fejleszti a készségeket, képességeket. Módszertani modellünk adaptálásával megvalósítható a tanulók motiválása kulturális ismeretek és élmény igénylésére hagyományaink megismerésén és ápolásán keresztül. Megismerhetnek olyan tevékenységeket, amelyek a lakóhely, a szülőföld, a haza megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek, erősítve nemzeti öntudatukat. Módszertani modellünk komplex módon fejleszti a tanulók személyiségét és bővíti a témával kapcsolatos ismereteiket. Kiemelt céljaink: nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait • A tanulók ismerjék meg. • Ismerjenek meg olyan tevékenységeket, amelyek a lakóhely, a szülőföld, a haza megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek, erősítve nemzeti öntudatukat. • Tartsák értéknek a kultúránk változatosságának megőrzését. Modellünk élő voltát, hatékonyságát az adja, hogy a környék ősi emlékeire, emlékezetére épül. A megvalósítás során olyan tanulószervezetként működünk, ahová az informális tudás beépülése a nemzedékek közötti párbeszéd útján valósul meg, mivel az intézmény közvetlen környezetében élők emlékezetéből állandóan gyarapodik. A múzeumlátogatások e tevékenységeket egészítik ki, így elmélyítve a gyermekek néprajzi, helytörténeti ismereteit. A gyermekekben felkelti a kíváncsiságot a múlt iránt, újragondoltatja eleink életét, az akkori történéseket. Így nyitottak maradnak a múlt értékeinek megbecsülésére, a különböző kultúrák, szokások megismerésére. Érzékelik a hagyományok szerepének jelentőségét. A játékos ismeretszerzés vonzóvá teszi a múzeumok világát, a tárgyi kultúra megismerését, az épített környezet megbecsülését. Megvalósul a kreativitás iskolán kívüli, más területen való fejlesztése. A népi kismesterségek megismerése, megismertetése, a saját kézzel készített tárgyak által megtanulják megbecsülni a
népi kézművesek munkáját, eszközeit, így saját ősi örökségük részévé válnak, részesei lesznek. Kibővül néprajzi, történelmi ismeretük, társadalomismereti tudásuk. Teljesen kidolgozott adoptálható anyagok, forgatókönyvek állnak rendelkezésre, modern digitális eszközökön tárolva. Ökoiskolai modellünk (bevált jó gyakorlatunk) Megfelel az Ökoiskolai pályázatok kritériumainak. Sőt tovább fejlesztettük, mára nemcsak elnyertük az Örökös- ökoiskolai címet, hanem az intézmény minden napjaiba történő vertikális és horizontális módú beépítési folyamata bevált jó gyakorlat kritériumainak is megfelelt Ennek a folyamatnak bemutatását, átadását, esetleges mentorálasát tudjuk megvalósítani
8
IKT eszközök használatának pedagógia, módszertani elvei
Az „infokommunikációs” generáció számára elengedhetetlen, hogy ezek az eszközök ne csak az információszerzés, szórakozás eszközei legyenek, hanem a tudás, a műveltség elsajátításának eszközei. Ezt a célt csak tudatos, módszertani kultúrájában megújult nevelőtestület tudja megvalósítani. Akik képesek a digitális taneszközök nyújtotta lehetőségeket nevelési oktatási céljaiknak megvalósítására fordítani, a tanulók személyiségének fejlesztéséért. Informatikai oktatásunkon belül, szakköri keretben és különféle együttműködések mentén nemcsak az infokommunikációs eszközök használatát, hanem azok programozásának alapjainak megismerésére is törekszünk. A meglévő jelentős eszközrendszert működtetésére a nevelőtestület felkészült. Folyamatosan a szakmai munkaközösségek keresik a használathoz szükséges, jogszerű, törvényes, digitális taneszközöket, segédleteket. Módszertani kultúrájukat belső és külső képzésekkel fejlesztik. Megosztják egyedileg készített ilyen jellegű tananyagaikat. Elősegíti ezt, hogy 1-4. évfolyamon és 5-8. évfolyamon egy-egy pedagógus IKT referensként segíti a nevelőtestület ilyen irányú tevékenységét. Az eszközrendszer műkötetése jó lehetőséget szolgáltat a tudatos médiahasználatra. A XXI századi tudatos információszerzésre. Erősíti a könyvtárhasználati ismeretek, modernizálását, a vizuális kultúra beépülését a hagyományos tantárgyi keretekbe. A formális és informális tanulási technikák megismertetése, elsajátítása. Az intézmény európai uniós un. TIOP-os pályázat kapcsán fenntartási kötelezettségének eleget téve tanóráinak kétharmadát IKT eszközök használatával szervezi.
9
Könyvtárhasználatnak pedagógiai, módszertani elvei
Az iskola rendelkezik Könyvtári stratégiával, kidolgozott Könyvtár pedagógiai programmal, amely a helyi pedagógiai programra alapul, hatékonyan segíti az informatikai, magyar nyelv és irodalom tantárgyakba beépített könyvtárhasználati ismeretek elsajátítását. Ez alapfeladata, ez alapján tartja tanórai foglalkozásait. A könyvtárnak az iskolában kiemelt szerepe van az olvasóvá nevelésben. A tantervben előírt tananyag elmélyítése érdekében otthoni felkészülést igénylő feladatokat megsegítésében. A formális és informális ismeretek szintetizálásában. Tudatos online ismeretszerzés elősegítésében. Az egyéb foglalkozások, iskolai megemlékezések, tevékenységek segítése, támogatása is feladatai között szerepel.
10 Egészségfejlesztési program Az iskola Örökös Ökoiskola, és Erőszakmentes Egészségtudatos Iskola címmel rendelkezik. Vöröskeresztes Bázisiskola
Éppen ezért a nevelési-oktatási intézmény kiemelt figyelmet fordít a teljes körű egészségfejlesztésre. Biztosítja ezt az iskolában eltöltött idő teljes tartamára, minden gyermek számára. Egészséges környezetet, feltételeket, nevelést biztosít, hogy minden gyermek egészséges, tudatos magatartású emberré fejlődjön. Ennek bemutatása a Helyi pedagógiai program Nevelési programjának 9. fejezetében megtörtént. Cél, hogy elősegítsük a tanulók harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi, és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a közérdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Ez a tanulók kiemelt joga. A pedagógusok kiemelt kötelessége. Az iskola tevékenységrendszerét vertikálisan és horizontálisan áthatja, követhető módon, évente értékelésre, az alsós, felsős és öko munkatervek iskola- egészségügyi szolgálat munkaterve mentén, a valamint a tantárgyi koncentrációban, osztályfőnöki tanmenetekben, tevékenység során. Mindezen tevékenységrendszer megvalósítása segíti a teljes személyiség harmonikus kibontakoztatását, a felelős magatartás megalapozását önmagával és világunkkal kapcsolatosan. Erősíti azon erkölcsi magatartásmintákat, amely önzetlenséget, önkéntességet, mások és önmagunk kölcsönös tiszteletét helyezi a középpontba. Az éves program elkészültének alapja a Helyi pedagógiai program Nevelési programjának 9. fejezetében leírtak, az előző bekezdésben nevesített munkatervek év végi beszámolók, a gyermekek fizikai állapotának mérési eredményei, értékelések, a beszámolók az iskolai védőnő, orvos tájékoztatója alapja az Egészségfejlesztési program megvalósulásának, fejlesztésének. Fejlesztése a nevelőtestület minden tagjának feladata, ebben a helyi iskola-egészségügyi szolgáttal együttműködünk. Egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál az intézmény vezetője beszerzi a rendeletben leírt véleményeket.
7. Helyi tanterv szerinti óraterv osztálytípusonként Tantárgyak
Alsó tagozat
Felső tagozat
Évfolyamok/ osztálytípusok
1.
2.
3.
4.
5. o. Mat. emelt órasz.
Magyar nyelv és irodalom Történelem+ társ. és áll.p. ismeretek Idegen nyelv Matematika Etika Informatika Körny.ism+term.ism Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc-dráma Honismeret Összesen Kerettantervi órakeret
8
8
7
7
5 1
5 1
2 4 1
1
1
1
2 2 1 5
25 25
2 2 1 5
25 25
2 2 1 5
25 25
2 5 1 1 1
2 2 1 5
27 27
6. o. Mat. emelt órasz
4
5. o. Angol – Német tehets. gond. 4
2 3 5 1 1 2
1 1 1 5 1 1 28 28
7. o. Mat. emelt órasz
4
6. o. Angol – Német tehets. gond. 4
4
7. Angol Német tehets. gond. 4
2
2
2
2
2
2
2
4 4 1 1 2
3 5 1 1 2
4 4 1 1 2
3 5 1 1
4 4 1 1
3 5 1 1
4 4 1 1
2 1,5 1,5 1 1 1 1 5 1
1,5 1,5 2 2 1 1
1,5 1,5 2 2 1 1
5 1
5 1
31 31
31 31
31 31
1 1 1 5 1 1 28 28
1 1 1 5 1
1 1 1 5 1
2 1,5 1,5 1 1 1 1 5 1
1 28 28
1 28 28
31 31
o. 8. o. 8. o. – Mat. Angol – emelt Német órasz tehets. gond. 4 4
Tanórai órakeret és osztályok órakeretei: Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Etika Informatika Körny.ism+term.ism Ének Vizuális kultúra Technika,életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport ÖSSZESEN FELZÁRKÓZTATÁS CSOPORTBONTÁS SZABADIDŐ ISKOLAI SPORTKÖR SZAKKÖRÖK FEJLESZTŐ ÜGYELET Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem+ társ. és áll.p. ismeretek Idegen nyelv Matematika Etika
Osztályok 1.a 1.b 1.c 2.a 2.b 2.c 3.a 8 8 8 8 8 8 7 2 5 5 5 5 5 5 4 1 1 1 1 1 1 1
3.b 7 2 4 1
3.c 7 2 4 1
1 2 2 1 5 25 2
4.a 7 2 5 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 5 5 5 5 5 5 5 5 5 25 25 25 25 25 25 25 25 27 2 2 2 2 2 2 2 2 2
4.b 7 2 5 1 1 1 2 2 1 5 27 2
15
15 15 15 15 15 15 15 15 13 13
Összesen 90 12 57 12 3 12 24 24 12 60 306 24 4 13 174 2 22 24 25 Összesen 581 4.c 7 2 5 1 1 1 2 2 1 5 27 2
Osztályok 5.a 5.b 5.c 6.a 6.b 6.c 7.a 7.b 7.c 8.a 8.b 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4
8.c 4
Összesen 48
2 3 5 1
2 4 4 1
24 44 52 12
2 4 4 1
2 4 4 1
2 3 5 1
2 4 4 1
2 4 4 1
2 3 5 1
2 4 4 1
2 4 4 1
2 3 5 1
2 4 4 1
Informatika Körny.ism+term.ism Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének Vizuális kultúra Technika,életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc-dráma Honismeret ÖSSZESEN FELZÁRKÓZTATÁS CSOPORTBONTÁS ÜGYELET (ebédeltetés) TANULÓSZOBA ISKOLAI SPORTKÖR KÖNYVTÁR SZAKKÖRÖK
1 2
Iskolai összes tanóra Iskolai összes osztálykeret
660 1091
1 2
1 2
1 1 1 5 1 1
1 2
1 1 1 5 1
1 2
1 1 1 5 1
1 2
1 1 1 5 1
1
1
1
1
1
2 1,5 1,5 1 1 1 1 5 1
2 1,5 1,5 1 1 1 1 5 1
2 2 2 1 1 1 1 5 1
1,5 1,5 2 2 1 1
2 2 2 2 1 1
5 1
5 1
1 1 1 5 1 1
1 1 1 5 1 1
28 1
1 1 1 28 28 28 28 28 31 31 31 31 31 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
1
12 12 1,5 10,5 1,5 9 2 10,5 2 9 1 12 1 12 9 5 60 1 12 3 3 31 354 1 12 55 5 30 10 22 22 Összesen 510
11 Záradék
I. melléklet Egészségügyi szolgálat véleménye
2.melléklet NETFIT A Magyar Diáksport Szövetség 2013. május 24-én útnak indította az „A testnevelés új stratégiájának és a fizikai állapot új mérési rendszerének kialakítása és az önkéntes részvétel ösztönzése a komplex iskolai testmozgásprogramok szervezésében” –T.E.S.I. elnevezésű kiemelt projektjét. A projekt egyik kutatás-fejlesztési feladata az volt, hogy létrehozza a magyar iskolarendszerben egységesen működtethető, egészségközpontú fittség mérési-értékelési rendszert. Az új fizikai fittségmérési rendszer a NETFIT, vagyis a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt elnevezést kapta. A NETFIT 4 fittségi profilban 9 mérés segítségével jellemzi a tanulók állóképességét, erejét, hajlékonyságát és testösszetételét. A mérések eredményei teszttől függően két illetve három zónába kerülhetnek. Egészségzónába, fejlesztési zónába, fokozott fejlesztési zónába. A NETFIT szoftveres alkalmazása olyan személyre szabott értékelési lehetőséget kínál minden tanuló számára, amely vizuálisan is szemlélteti a fittségi állapotot, valamint konkrét ajánlásokat fogalmaz meg a fejlesztés érdekében. A NETFIT® újszerűsége többek között az alábbi területeken érhető tetten: a tudományos megalapozottságban; a tanulók minősítésének kritériumorientált módszerében; a személyre szabott visszajelentő és értékelő modulban; az egészségközpontúságban; a motoros tesztek ízület- és gerincvédelmet biztosító végrehajtásában; pedagógiai alkalmazhatóságában; online adatkezelő rendszerében. A NETFIT® fittség mérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak. Testösszetétel és tápláltsági profil: Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI) Testmagasság mérése Testzsírszázalék-mérése – testzsírszázalék Aerob fittségi (állóképességi) profil: Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás Vázizomzat fittségi profil: Ütemezett hasizom teszt – hasizomzat ereje és erő-állóképessége Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje Hajlékonysági profil: Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem A NETFIT® az egészséges fittségi teljesítményértékek mellett (egészségzóna) – teszttől függően – további egy, illetve két zónát (tartományt) tartalmaz (“fejlesztés szükséges” és „fokozott fejlesztés szükséges” zóna). A megújult mérési módszerhez és tartalmakhoz természetesen szükséges, hogy a vizsgálatokat támogatóeszközök is a pedagógusok rendelkezésére álljanak. mérési útmutató, hanganyag az ingafutás, hasprés és fekvőtámasz gyakorlatokhoz,
oktató DVD tesztek lebonyolításhoz szükséges eszközök (mérleg, testmagasságmérő, hajlékonyságmérő eszköz, kézi szorítőerő-mérő, mérőcsík, 20 m-es szalag, bioimpedencia-analizátor)
A NETFIT® helyes felhasználásakor az alábbi alapelveknek kell megfeleltetni az alkalmazott módszereket: Fizikai és érzelmi szempontból egyaránt biztonságos környezet megteremtése. ® A NETFIT a tanmenet tervezett része. ® A NETFIT felmérések előtt fontos a diákok felkészítése az „éles” teszthelyzetre Nem szabad elfelejteni, hogy a teszteredményeket a testnevelésórán végzett „munka” mellett számos genetikai és környezeti tényező befolyásolja, amelyre a diákoknak nincs ráhatásuk. ® A NETFIT folyamatos alkalmazása lehetőséget teremt az eredmények portfóliószerű gyűjtésére és speciális szempontok szerinti összeállítására, amely kiváló tanulást támogató eszközzé formálja azt. A fittséghez, fittségi állapot fejlesztéséhez kapcsolódó ismeretek, a tesztek pontos végrehajtási módjainak ismerete, a hibák felismerése, a saját eredmények értelmezése az öntesztelés és önértékelés módja, az önálló edzésprogramok tervei, a társaknak nyújtott megfelelő segítség mind-mind képezhetik a szummatív értékelés alapját. Megfelelő szempontrendszer alapján így alkalmasak osztályozásra, szöveges értékelésre, vagyis beszámíthatók a féléves és év végi értékelésbe egyaránt. A NETFIT® tanórai lebonyolítása többféle tanulásszervezési eljárással történhet. A megfelelő tanulásszervezési eljárás kiválasztása a pedagógus feladata. A választást több tényező befolyásolja. Ilyen tényezők lehetnek például: a tanulók életkora; a tanulók előképzettsége, előzetes ismeretei és tapasztalatai; a felhasználás célja (kötelező mérés része vagy egyéb oktatási lehetőségek); a tanulócsoport felelősségteljes és megbízható magatartásának színvonala; a rendelkezésre álló idő; a rendelkezésre álló tér; a rendelkezésre álló eszközök mennyisége; a pedagógus felkészültsége, szervezőkészsége. A tanulásszervezés lehetőségei többek között a következők lehetnek: egyénenkénti pedagógusi felmérés; felmérés tanulópárokban, együttes formában; felmérés tanulópárokban, csoportos formában, felmérés tanulópárokban vagy 3-4 fős csoportokban, önállóan; felmérés “vegyes” tanulásszervezési eljárásokkal; ® felmérés projektszerűen, a teljes intézményt érintő módon (NETFIT projektnap). NETFIT® program küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés szereplői körében.
III. melléklet Egyéb foglalkozások időkereteire kidolgozott anyaga HAGYOMÁNYŐRZÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK A KERETTANTERV TÜKRÉBEN Hagyományőrzés 1-2. osztály " A gyermek ösztönszerű természetes nyelve a dal, s minél fiatalabb, annál inkább kívánja mellé a mozgást. A zene és testmozgás szerves kapcsolata: az énekes játék, a szabad ég alatt ősidők óta a gyermek életének legfőbb öröme. " (Kodály: A zene mindenkié 54.old. ) „A néptánc tanítása során a tanuló számos olyan népdalt ismer meg, amely kiegészíti az ének-zene órán tanult dalok tárát, mozgással összhangban énekel, a hangszeres dallamokat is közelebb érzi magához a táncolás által, a népzenét így eredeti funkciójában éli át. Az énekzene órán is alkalom nyílik arra, hogy az éneklést vagy zenehallgatást mozgással kapcsolják össze megfelelő képesítésű pedagógus vezetésével. A néptánc tanítása hatékonyan járul hozzá a magyarságtudat erősítéséhez, ugyanakkor közvetlen tapasztalat és élmény által teszi fogékonnyá a tanulót a szomszéd – esetleg távolabbi – népek hagyományai, kultúrája iránt. Néptánc és népzene hagyományunk egy évezred európai műveltségének lenyomatát őrzi, ezért megismerése nemcsak a Kárpátmedencében élő más népek kultúrája iránt teszi fogékonnyá a tanulót, hanem európai művelődéstörténeti összefüggések megértéséhez is hozzásegíti. A tánc tanítása fejleszti a ritmusérzéket, a térérzékelést, a testtartást és a mozgáskoordinációt, amely a mindennapi élet számos területén fontos a tanuló számára. Hozzájárul az egészség megőrzéséhez, fejleszti a társas kapcsolatok iránti érzéket: együttműködésre, alkalmazkodásra, a másik nem, a másik személy, a másik csoport elfogadására és megbecsülésére ösztönöz. Az iskolai tánctanulás bekapcsolódási lehetőséget biztosít a tanuló számára a táncos kulturális életbe: a tánc- és mozgásművészet értő befogadójává, a táncos szórakozás (táncházak, táncos szórakozóhelyek) aktív részesévé formálja. A tánc tanításának tárgyi feltétele a megfelelő méretű, megfelelően rugalmas padlózatú, jól szellőztethető terem, valamint a megfelelő hangminőségű és teljesítményű zenelejátszó berendezés. A tánc tanítása mint művészetpedagógiai tevékenység széleskörűen fejleszti a tanuló esztétikai-művészeti tudatosságát és kifejezőképességét, nemcsak a mozgásművészet, hanem a zene- és színházművészet területén is, melyeknek így értő befogadójává, igényes közönségévé válhat. A művészi mozgással való ismerkedés más területeken is erősíti a tanuló megnyilvánulásainak magabiztosságát. A táncolás javítja a testtartást, az állóképességet, fejleszti a mozgáskoordinációt, stresszoldó és örömöt adó tevékenység, ezzel fontos eszközévé válik a testi és lelki egészségre nevelésnek. A tánc és a mozgás segíti a tanulót, hogy önmagát helyesen érzékelje, helyezze el térben és időben vagy éppen társaihoz képest, a csoportos vagy páros táncolás élménye pedig a társakhoz, a másik nemhez való viszony fejlődését szolgálja. Az improvizáció gyakorlása már kezdeti szinten is fejleszti a tanuló kifejezőkészségét, problémamegoldó képességét, növeli önbizalmát. A tánc és mozgás tanítása ezért fontos a szociális kompetencia, az önismeret és társas kultúra fejlesztése szempontjából. A tánc és a hagyományos népi játékok olyan közösségi élményeket nyújtanak a tanulónak, amelyek segítik a kapcsolati rendszerekben adódó szerep megértését, a kooperáció fejlesztését, a szabályok elfogadását, ezzel szolgálják az állampolgárságra és demokráciára nevelést. A helyi kis közösségek, az egyes földrajzi tájak, népcsoportok tánc- és zenei hagyományainak megismerése élményszerűen erősíti a szülőföldhöz, hazához való kötődést, szolgálja a hazafias nevelést.”(Kerettanterv:Tánc-mozgás) Kiindulási pont:
az óvodai nevelésben jelentős szerepet játszanak a népi játékok, mondókák, népdalok. Cél: - A gyerekek megismerjék a magyar hagyományokat, ünnepeket, a hozzájuk kapcsolódó népszokásokat. -
A népmesék világán keresztül szókincsük és képzeletük is fejlődjék.
-
A heti 2 ének órán kívül is találkozzanak a zenei anyanyelvükkel, a magyar népdalokkal.
-
Betekintést nyerjenek a népi kultúra sokszínűségébe, kipróbálhassák a különböző népi kismesterségeket.
-
Tervezett foglalkozások: heti 1x 45 perc
Első osztályban inkább a népi gyermekjátékok, kiszámolók, mondókák és népmesék kerülnek előtérbe. Második osztálytól a népdalok, és a népszokások dramatikus játékai veszik át a szerepet, de mindvégig megmarad a mozgás, a zene és a szöveg egysége. Havonta egy alaklom az egész alsó tagozatnak szóló program, mint pl a Mihály-napi vásár, vagy a Katalin-napi táncház. Tematikai egységek Mozgásos népi játék 24 óra Népi kismesterségek 20 óra Népmese, népi mondókák 10 óra Népszokások dramatizálása 10 óra Néptánc 8 óra Felhasznált irodalom: Kalendárium: Herczegh Katalin: Az almafától a labdacéhig Ünnepeink és a jeles napok… NAT oktatási segédanyag Népi játék tanítás: Aszódi Erzsébet: Szolnok környéki hagyományok a művészeti nevelésben Néptánctanítás NAT oktatási segédanyag Játék és tánc az óvodában/iskolában Kézműves: Útravaló Kerettanterv
Tematikai egység Előzetes ismeretek Nevelési, fejlesztési cél
Ismeretek, követelmények
Mozgásos népi játék Időkeret 24 óra Az óvodában tanult népi játékok A ritmusérzék fejlesztése a tánc, ének és a kísérő zene metrikairitmikai egységbe rendezésének érdekében. Tánc közben is ügyelés a helyes testtartásra, a test mozdulatok közben változó határainak érzékelése. Párjához, társaihoz való térbeli viszony érzékelése, részvétel kör, sor, ív alkotásában, a távolságok érzékelése. A tanult játékok által megkövetelt térformák megvalósítása tanári segítséggel vagy anélkül. Az életkornak megfelelően megválasztott játékok nyújtotta élményen keresztül a kooperáció, a kezdeményező- és helyzetfelismerő képesség, az egymáshoz való alkalmazkodás és a szabályok elfogadásának képessége, a térérzékelés, az ének- és beszédhang, és a ritmusérzék fejlesztése. Az elemi mozdulatok, motívumok társakkal együtt szimultán követése, majd önálló ismétlése. A zene és tánc egységének érzékeltetése, az énekhang javítása, a zenei hallás fejlesztése.
Kapcsolódási pont
Tematikai egység Előzetes ismeretek
Nevelési, fejlesztési cél
A tanuló testtudatának, testtartásának fejlesztése, az adott térhez és társaihoz való térbeli viszonyulásának érzékeltetése, tudatosítása. Ének-zene: népzenei anyag, népi gyermekjátékok. Magyar nyelv és irodalom: mondókák, népdalok, népi játékok. Testnevelés és sport: népi gyermekjátékok. Környezetismeret: néprajzi tájegységek, a népi kultúra értékei. Dráma és tánc: együttjátszás különféle interaktív helyzetekben. Népi kismesterségek Időkeret 20 óra Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: az óvodáskorban használt, megmunkált anyagok és készített tárgyak ismerete; az anyagok tulajdonságainak megállapítása érzékszervi vizsgálattal; anyagalakítás: gyurmázás, formázás, hajtogatás, nyírás; eszközhasználat: író- és rajzeszközök, olló; szabálykövetés, mintakövetés, önállóság a tevékenységek során. A munka során felhasználandó anyagok technológiai tulajdonságainak megtapasztalása, irányított (felhasználás célja szerinti) vizsgálata. A nyert információk alapján a megfelelő technológia kiválasztása segítséggel. Alkotás folyamata a probléma felismerésétől a megoldáson keresztül az értékelő elemzésig. Kézügyesség fejlesztése. Az eszközök célnak és rendeltetésnek megfelelő használata. Szabálykövetés. Rend és tisztaság a munkakörnyezetben. Tanulási szokások (sorrendiség, időbeosztás, hatékonyság) alakítása. Az anyagok, az energia, az idő célszerű és takarékos, egészségés környezettudatos felhasználása a szabályok, előírások és a kapott utasítások szerint. A használt eszközök megóvása.
Ismeretek, követelmények
Figyelem és elővigyázatosság; a tervezett és az aktuálisan végzett tevékenységgel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés a biztonságra. Balesetvédelmi rendszabályok ismerete. Segítségkérés baleset esetén. Az anyagok fajtái, tulajdonságai, felhasználhatóságuk. Anyagvizsgálatok érzékszerveinkkel (látás, tapintás útján). Ismerkedés a természetes anyagokkal, felhasználásukkal régen és ma. Hagyományos felhasználási, megmunkálási technikák. Beszélgetés kezdeményezése, ismeretek bővítése a hagyományos népi kismesterségekről. A természetes és az átalakított anyagok csoportosítása megfigyelhető tulajdonságaik alapján.
Kapcsolódási pont
Vizuális kultúra: vizuális megjelenítés. Környezetismeret: anyagok, érzékszervek, érzékelés. Matematika: Tárgyak tulajdonságainak kiemelése; összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, osztályokba sorolás, halmazképzés. Tárgyak, alakzatok, összehasonlítása mérhető tulajdonságaik szerint; mérés, becslés. Magyar nyelv és irodalom: szövegértés (egyszerű, rövid útmutató jellegű szövegek olvasása, értelmezése, rövid szövegben az események sorrendjének felismerése). Etika: az alkotó ember és az épített világ tisztelete, értékek óvása.
Tematikai egység Előzetes ismeretek
Népmese, népi mondókák Időkeret 10 óra Az óvodában tanult mondókák, az óvodában megismert népmesék
Nevelési, fejlesztési cél
A szóbeli kommunikációban a megértés pontosságának és a kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi kapcsolattartás biztonságának elősegítése. Az aktív szókincs bővítése, pontosítása szövegkörnyezetben történő értelmezéssel.
Ismeretek, követelmények
Magyar népköltészeti alkotások megismertetése, a népköltészetben megtestesülő értékek, hagyományok közvetítése. A mese és a valóságleírás különbségének tudatosítása. A szereplők cselekedeteinek megítélése, tulajdonságaik megfigyelése. Egyszerű oksági összefüggések felismerése.
Kapcsolódási pont
Dráma és tánc: dramatikus és improvizációs játékok. Ének-zene: ritmus, ismétlődések. Vizuális kultúra: Jelmez, kellék, díszlet, színpadi tér és lépték. Különböző médiaszövegek (pl. animációs mesék) cselekménye kezdő- és végpontjának, a cselekményelemek sorrendjének megfigyelése közvetlen példák alapján. Címadás. Saját megélt élmények és tapasztalatok összevetése a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. gyermekműsorok, gyermekújságok, képregények, életkornak megfelelő rajzfilmek, gyermekeknek készülő internetes honlapok alapján). A hang és
kép szerepe a mesevilágban. Etika: én és szűkebb közösségeim. Tematikai egység Előzetes ismeretek Nevelési, fejlesztési cél
Népszokások dramatizálása Időkeret 10 óra Óvodai ismeretek a naptári ünnepekről, szokásokról. A tanult táncokhoz, dalokhoz, játékokhoz közvetlenül kötődő hagyományok, szokások megismerése, a dalok szövegének megértése.
Ismeretek, követelmények
Képalkotás irányított beszélgetések során a hagyományos táncalkalmak, a hagyományos közösségek életének jellemzőiről. A tanult dalok szövegének – a tanár irányításával, az esetleges ismeretlen fogalmak tisztázása után – társakkal közös értelmezése. A tanult táncokhoz, dalokhoz és játékokhoz kapcsolódóan élményszerzés az év jeles napjaival, ünnepeivel kapcsolatban.
Kapcsolódási pont
Magyar nyelv és irodalom: népmesék, népdalok, népszokások. Környezetismeret: néprajzi tájegységek, a népi kultúra értékei, népszokások. Dráma és tánc: a közvetlen környezetben ismert szokásokhoz kapcsolódó hagyományok, szertartások dramatikus vonatkozásai.
Tematikai egység Előzetes ismeretek Nevelési, fejlesztési cél
Néptánc Időkeret 8 óra Az óvodában gyakorolt egyszerű mozdulatok, térformák.
Ismeretek, követelmények
Az elsőként tanult helyi/nemzetiségi táncstílus mellé az osztály/csoport képességeit mérlegelve egy következő felvétele, fokozatos kitekintéssel. A tanult táncstílusok felismerése irányítással, a táncok nevének megismerése, a kísérő zene eltérő vagy éppen azonos jellegzetességeinek fokozatos megismerése, megszokása. Számos, a tanult táncokhoz kapcsolódó dal megismerése.
Kapcsolódási pont
Ének-zene: a népzenei anyag és a népi gyermekjátékok énekléssel, ritmikus mozgással. Dráma és tánc: szöveges alkotások játékos, mozgásos vagy táncos megjelenítése.
A közös tánc, mozgás, a zene, a közös éneklés és játék örömének komplex élményén keresztül ismerkedés a tanuló szűkebb hazája néptánc-, népzeneés népijátékhagyományaival. A kis közösséghez (osztály, csoport), a nagyobb közösséghez (település, nemzetiség), illetve a nemzethez tartozás tudatának erősítése. A megismert táncok, táncstílusok körének fokozatos bővítése a helyi/nemzetiségi hagyományokra épülő mozgásanyanyelv megismerése után az osztály/csoport képességeinek megfelelően.
ÖKO A 3. évfolyamon EGYÉB FOGLALKOZÁSOK A KERETTANTERV TÜKRÉBEN Feldolgozandó Szemléltetés, Fejlesztési feladatok téma javasolt tevékenységek Gyerekek közötti jó kapcsolat Ismerem? Felismerem? megerősítése. Labdás ismerkedő játékok. Összeszokottabb együttműködés Ki irányít? Kapcsolatteremtő megalapozása. Kakukk játék játékok Ön és társismeret gazdagítása. Zim-zum játék Könnyed, természetes kapcsolatok Ismerkedő drámajátékok kialakítása. (nemek között is) Empátia egymás iránt. Az emberi test alaposabb megismerése. Csontváz szemléltetése. Érzékszervek és szerepük megismerése. Vázizomzat megbeszélése. Megfigyelési és összehasonlítási Érzékszervi játékok. Testünk képességek fejlesztése, egyéni és közös Feladatlap összeállítása. megismerése tapasztalatszerzéssel. Drámajáték, ritmusjáték, Gondolkodási műveletek (analizáló, keresztrejtvény szintetizáló, lényegkiemelő képesség fejlesztése) Az egészség meghatározása. Vers, reklám szöveg írása Helyes életmód megismertetése, rá való csoportmunkában. igény kialakítása. Saját jó tulajdonságaik Egészséges Sport szerepe, fontossága életünkben. gyűjtése. Drámajáték: Ki életmód vagyok? 5 perces tornagyakorlat összeállítása Helyes napirend kialakítása az egészség Előzetes feladatok: ételek jegyében. címkéinek gyűjtése, Egészséges Helyes táplálkozás ismérvei, fontossága. csomagolásuk életmód Élelmiszerek elemzése összetételük csoportosítása. Hazai alapján. termékek kóstolóval Magyar termékek népszerűsítése. egybekötött népszerűsítése. Orvos vagy védőnő meghívása Előadás a betegségek Foglalkozások megelőzéséről, az egészséges életmódról. Fogak védelmének fontossága. Saját fogazat vizsgálata. Helyes fogápolás jegyei. Fogmosás, fogápolás. Fogászati Fogak szerepének megbeszélése. Szájhigiénia. ismeretek Fogváltás problematikája. A fog szerkezeti elemzése. „Egyszer volt az élet” film Plakát készítése az egészséges életmód Csoportmunka: szabadon jegyében választott technika Plakátkészítés (montázs, kollázs..stb.) Kiállítás szervezése az elkészült munkákból. Felelősségteljes állattartás megismerése. Előzetes feladat: Helyes állatgondozás megtanulása. fogalmazás készítése házi Állatbarát magatartás kialakítása. kedvencekről, vagy Állattartás kedvenc állatokról. Hangulat keltés: Charles Camille Saint-Saëns:
Menhelylátogatás
Vetélkedő
Időjárás
Mérőműszerek
Mérések feldolgozása
Fogalmazás előadások
Felelősségteljes állattartás kialakítása. Menhelyen lévő állatok gondozása. Empatikus képességek fejlesztése. Az eddigi témák összegzése. A foglalkozásokon szerzett ismeretek rögzítése, mélyítése. Az időjárás tényezőinek megismerése, szerepük. Napi időjárás alakulása. Tényezők kölcsönhatása. Évszakok változásainak összefüggései. Népi hiedelmek és bölcsességek megismerése. Állatok viselkedése és az időjárás összefüggései. A tényezők átismétlése. Tavaszi jelenségek kiemelése. Égképek jelölésének megismerése.(piktogram) Mérőműszerek megismerése, használata. Egyhetes mérési folyamat mérőlapon. A körny. alapját képező időjárási megfigyelésre építő projektmunka összegzése. Tapasztalatok átbeszélése, következtetések levonása a témával kapcsolatban. Heti mérési eredmények megismerése. Diagram, grafikon készítés alapjainak elsajátítása. Érdekes ismeretek átadása az időjárás emberre gyakorolt hatásairól. Kedvenc évszakról fogalmazás készítése, előadás, többiek értékelése
Közvetlen környezetünk növény és állatvilágának megismerése. Tapasztalatok gyűjtése a Sóstói Sóstó Természetvédelmi területen honos (Természetvédelmi növények és állatok élőhelyéről, terület látogatása) testfelépítéséről, életkörülményeikről. Természetvédelmi természet/ a terület sajátosságainak megismerése. Megfigyelések végzése. A talajjal kapcsolatos általános ismeretek A talaj, mint bővítése. élőhely A föld alatt élő élőlények megismerése. Többféle létező talaj megtapasztalása.
Állatok farsangja Plüssállat kiállítás szervezése. A látogatás megszervezése, lebonyolítása. Évfolyam szintű vetélkedő szervezése. Előzetes gyűjtőmunka: Időjárásról szóló énekek, versek, hiedelmek gyűjtése. Újságcikkekből időjárás jelentések kivágása. (szómagyarázat) Találd ki! (játék) Verstanulás Páros munka: adatgyűjtés a tavaszi időjárásról előzetes ismeretek alapján. Heti mérés sorozat előkészítése. Mérőműszerek használata. Beszélgetés a heti mérési napokról, érdekességek, nehézségek. Csoportmunka: adatok feldolgozása (többféleképpen Pl: diagram, grafikon)
Előzetes feladat: fogalmazás íratása kedvenc évszakról Kirándulás megszervezése. Eszközök beszerzése a megfigyelésekhez: nagyító, messzelátó, távcső, papír, íróeszközök Jegyzetek készítése. Feladatlap készítése. Mezítláb a földön. Táplálék a talajból. Talajszelvény vizsgálat. Talajlakók keresése.
Csíráztatás. Hogy jön létre a talaj? Szemléltetéses Homokszemcse, kő, szikla megismertetés. vizsgálata, Kőzetaprózódás megértetése. összehasonlítása. Talajképződés Vízből jég. Lufis demonstráció. Hőtágulás pohárnál. Alkotórészeinek megismerése. Ujj próba. Tulajdonságainak megismerése. Festés talajjal. Talaj Szitálásos, ülepedési kísérletek. Az elhalt növények lebomlásának Komposztálás az iskolában. megértése. Talajsüti készítése. Komposztálás Humuszképződés szemléltetése. Körforgás megtanulása (növények fejl.) Találkozás a szél által okozott erózió Mese: Ki tehet róla? fogalmával és okával. Futás és gátfutás. A szél sebességéről információk. Szél fújásának eljátszása, Szélerózió Önkontroll növelése. átérzése. Ping-pong labda fújás. (verseny) Szellő, szél, orkán utánzása. Kísérletek végzése a témával Mese: A nagy áradás Víz által okozott kapcsolatban. Igaz-hamis játék erózió Cselekvés, aktív részvétel a kísérletekben Ének, vers és kiértékelésünkben. Projekt összegzése, együttműködés Kellékek előkészítése: plakátkészítésben (figyelemfelkeltő) karton, zsírkréta, Plakátkészítés csomagolópapír…stb. Plakát kihelyezése.
FÜRKÉSZ foglalkozások Általános irányelvek A egyéb foglalkozás a nevelés tervében 4. évfolyamon megvalósítandó FÜRKÉSZ foglalkozások szervesen kapcsolódnak az erkölcsi nevelés tantárgy lényegi témaköreihez, célkitűzéseihez. Hiszen a kerettanterv szerint: „Az etika alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. A multidiszciplináris jellegű tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője ezért az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös alapvető normái egyre inkább a tanulók belső szabályozó erőivé váljanak.” „Az iskolai tanulásra jellemzően az etika is számos ismeretet közvetít, a tantárgy felépítése azonban nem elsősorban ismeret-, hanem érték- és fejlesztésközpontú. A fejlesztés célja a magatartást meghatározó erkölcsi kategóriák jelentéstartalmának évről évre való gazdagítása, az életkornak megfelelő szinten való megtapasztalása, tudatosítása, illetve szükség szerinti újrarendezése. Mindennek személyes tapasztalatokon, reflexiókon és véleményalkotáson kell nyugodnia.” „9–10 éves koruk körül társas életük és mentális képességeik változását megalapozó jelentős biológiai átalakuláson mennek keresztül a gyerekek. Ez teszi képessé őket arra, hogy figyelmüket irányítsák, terveket készítsenek és önmagukra is reflektáljanak. E változások jó lehetőséget kínálnak a testi és lelki egészségre neveléshez, a hazafias nevelés, valamint a családi életre nevelés különféle témáinak feldolgozásához – a tanulási formákat pedig jól össze lehet hangolni az anyanyelvi kommunikációs kompetencia aktuális fejlesztési céljaival. Ebben az életszakaszban erősödik meg a gyerekekben a szabályok elfogadásának belső késztetése, ami a közösségi szabályok megalkotásában és betartásuk ellenőrzésében való részvétel gyakorlása révén jó kiindulási pontot ad az állampolgárságra és demokráciára nevelés megalapozásához.” Ezen irányelveket szem előtt tartva állítottuk össze a FÜRKÉSZ foglalkozások témaköreit is, megjelölve a fejlesztendő nevelési területeket és kompetenciákat.
nevelési terület Média tudatosságra nevelés
Fenntart hatóságra környezettudatos ságra nevelés
fejlesztendő kompetencia Digitális kompetencia Anyanyelvi kommunikáció
Digitális kompetencia
Nemzeti öntudat, Anyanyelvi hazafias nevelés kommunikáció Demokráciára nevelés nevelési terület Média tudatosságra nevelés
Téma
Feladat
Információk keresésének különböző módjai Internetes keresők
Milyen módon juthatunk információkhoz? Az adott forrásokból milyen információkat nyerhetünk? (pl szórólap pizza házhoz szállítása, stb.) (könyvtár, tv, rádió, internet, újságok, folyóiratok, szórólapok, plakátok, térképek, lexikonok, más emberek, reklámok, …. ) Ismerkedés az internet keresőoldalaival startlap.hu, google.hu, youtube.com, yahoo.com,…. Európai autómentes Tömegközlekedés Budapesten nap (busz, troli, földalatti, metró) jegyek, költségeik. Útvonalterv készítése térkép segítségével egy kiindulási és egy érkezési pont megadásával Magyar népmesék Benedek Elekről adatgyűjtés napja Mesék információtartalma Mesék és csoportok kiválasztása, ill. kijelölése a következő foglalkozáshoz Meseillusztrációk készítése csoportokban
Esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztendő Téma kompetencia Digitális Posta világnapja kompetencia
Feladat
Infószerzés módja Minél lehetőséget bemutatni.
több
Térképek, esetleg információs füzetek (jegyárak)
Lexikonok, internet
Infószerzés módja
Posta, mint az információáramlás eszköze Internet Történelmi kitekintés a futároktól napjainkig
Média tudatosságra nevelés Felelősség vállalás másokért, önkéntességre nevelés Testi és lelki egészség re nevelés Gazdasági, pénzügyi nevelés
Maraton Űrlapok szerepjáték
Digitális kompetencia Szociális állampolgári kompetencia
és Fehér bot napja
Matematikai kompetencia Természettudomá nyos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Testi és lelki Esztétikaiegészségre művészeti nevelés tudatosság és kifejezőképesség nevelési terület fejlesztendő kompetencia Nemzeti öntudat, Szociális és hazafias nevelés állampolgári kompetencia Nemzeti öntudat, Szociális hazafias nevelés állampolgári kompetencia Média
Digitális
kitöltése,
csomagfeladás, Felnőttek; Megfigyelés a postán
Játék: akadálypálya bekötött szemmel
társak
Egészségvédelmi nap, tudatos vásárlás
Beszélgetés az egészséges életmódról, Család, iskola tanulói vásárlói szokásokról, Iskola tanulóinak vásárlási szokásairól információszerzés kérdőív segítésével, Interjúk készítése Kérdőívek alapján szerzett adatok feldolgozása, megbeszélése Szórólap, prospektus tervezése, kivitelezése Internet, írott sajtó az egészségmegőrzés témakörében. (szórólapok, újságok, stb)
Téma
Feladat
Városok napja
és
Reklámok,
Mitől város a város? Történelmi kitekintés, városok kialakulása, fejlődése; Bp, Szfvár, Dunaújváros, Visegrád,… kialakulásának összehasonlítása Néhány turisztikai, történelmi szempontból jelentős város bemutatása. Információk szétválogatása megbeszélés alapján Csoportmunkában tablókészítés tudatos A reklám célja, feladata
Infószerzés módja Könyvtár, internet
Könyvtár, internet, útikönyvek, stb.
Tv, rádió, szórólapok,
tudatosságra nevelés
kompetencia
Média tudatosságra nevelés
Digitális kompetencia
nevelési terület
fejlesztendő kompetencia Nemzeti öntudat, Szociális hazafias nevelés állampolgári kompetencia Erkölcsi nevelés
vásárlás
Téma és Jeles napok
Esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség Természettudomá Energia nyos és technikai kompetencia
A reklám rövid története Hirdetés, reklám, marketing Hol találkozhatunk reklámmal? Mit reklámozhatunk? Mire figyelj a reklámban? A Tudatos vásárló 12 pontja Civil szervezetek a vásárlók érdekében (Tudatos Vásárló Magazin) Tudatosságra nevelés: járj utána, ki állítja elő, mibe csomagolják, mit tartalmaz Feladat
hirdetések, plakátok, internet…
Kalendárium fogalma, története, tartalma Fajtái: népi kalendárium, csillagászati k. , jelkép k. (Jankovics Marcell), művészeti k. Zöld Zsibongó (internet) jeles napok Kalendárium készítése: iskolai hagyományok, iskolai jeles napok
Internet, kalendáriumok
Környezetvédelem: takarékoskodás hasznossága Internetes játék Csoportok kijelölése: - reklám készítése: takarékoskodjunk az árammal! - Jelkép (figura, logó) készítése szintén az energiatakarékosság reklámozására Önismeret és Digitális Totó kérdései alapján információk gyűjtése Híres zeneszerzők társas kultúra kompetencia Januári születésű Mozartról fejlesztése A hatékony, önálló zeneszerzők: 4 csoport kijelölése: Fenntart hatóságra, környezettudatos ságra nevelés
Internet, reklámok, termékek csomagolásán látható információk Infószerzés módja
Iskola honlapja, interhet, iskolaújság
Internet: energiakaland.hu „Az energia értékes, az energia érdekes” játé
Infószerzés módja: Kifejezetten nyomtatott források:
tanulás Mozart, Schubert, EsztétikaiZámbó Jimmy, művészeti David Bowie tudatosság és Januárban elhunyt kifejezőképesség zeneszerzők: Verdi, Tinódi Lantos Sebestyén nevelési terület fejlesztendő Téma kompetencia Erkölcsi és Szociális és demokráciára állampolgári nevelés kompetencia A hatékony, önálló tanulás Nemzeti öntudat Szociális és Mohács, busójárás Hazafias nevelés állampolgári kompetencia
2 komolyzenei csoport zeneszerzők 2 könnyűzenei csoport kiválasztása Következő órára adat-, hanganyag- és képgyűjtés a választott zeneszerzőről tabló készítéséhez
lexikonok, ill. hanganyag könyvtárból, otthonról Szabadon választott források
Feladat
Infószerzés módja
A busójárás eredete, hagyománya Maszkok kinézete Papírtasakból busómaszk készítése
I. m.: könyvek, újságok, internet
Nemzeti öntudat Szociális Hazafias nevelés állampolgári kompetencia
Kirándulás megszervezése Mohácsra busszal, ill. vonattal Idő-, ill. árkalkuláció a busz, vagy a vonat a kedvezőbb? Indulás, érkezés ideje programtól (Busójárás) függően. Dekoráció (paraván) készítése az adott karneválról csoportokban. 1. csoport: Riói karnevál 2. csoport: velencei karnevál 3. csoport: kínai újév 4. csoport: németországi jelmezes felvonulás
I. m.:Busz-, ill. vasúti menetrendek, internet, esetleg telefonos tudakozók
és Kirándulásszervezés Mohácsra a busójárás megtekintésére
Önismeret és A hatékony, önálló társas kultúra tanulás fejlesztése Esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség
Karneválok a világ különböző pontjain (Rio de Janeiro, Velence, Németország: Narrenzug, Kína jelmezes felvonulása – kínai újév)
Csoportokban tablókészítés, zeneszerzők Információszerzés bemutatása a tablók segítségével, ill. módja: társak hanganyag bemutatása előadása, bemutatása
I.m.: utazási irodák prospektusai, könyvek, újságok, internet
nevelési terület Média tudatosságra nevelés
fejlesztendő kompetencia Szociális állampolgári kompetencia Digitális kompetencia
Téma és Magyar sajtó napja Március 15.
Erkölcsi nevelés
A hatékony, önálló tanulás Esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség Önismeret és Természettudomá Meteorológia napja társas kultúra nyos és technikai Március 21. fejlesztése kompetencia Pályaorientáció
nevelési terület Média tudatosságra nevelés
fejlesztendő Téma kompetencia Természettudomá Csillagászat napja nyos és technikai kompetencia
Feladat
Infószerzés módja
Mióta ünnepeljük? Sajtó fajtái: napilapok, hetilapok, folyóiratok (politikai, gazdasági, kulturális), magazinok, programfüzetek.. Családokban olvasott újságok bemutatása; gyermeklapok bemutatása Gyermeksajtó: eleinte felnőtt lapok melléklete (1870-től önálló gyermek és ifjúsági lapok) Pódiumbeszélgetés (meghívott vendéggel): A sajtó szerepe, fontossága, hiteles információ Krumplinyomda készítése Gyermekújság címlapjának megtervezése
Mivel foglalkozik a meteorológia? Meteorológiai jelek, műszerek A meteorológia egészségre gyakorolt hatása Az éghajlatváltozás Rajtad is múlik! Mit tehetünk a klímaváltozás ellen? Népi meteorológia, népi megfigyelések, időjóslások Feladat Infószerzés módja Quiz, vagy rejtvény megfejtése I.m. :Csillagászati Csillagképek vizsgálata, horoszkópok lexikonok, internet, képeivel való összehasonlításuk, csillagtérkép
Pályaorientáció Testi és egészségre nevelés
Természettudomá nyos és technikai kompetencia lelki Kezdeményezőképe Sport napja sség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia
Testi és egészségre nevelés
lelki Kezdeményezőképe sség és vállalkozói kompetencia
nevelési terület
fejlesztendő kompetencia Nemzeti öntudat, Szociális hazafias nevelés állampolgári kompetencia
Téma és Múzeumok napja
megkeresésük a csillagtérképen;Horoszkópok információértéke, valóságtartalma Látogatás a Csillagvizsgálóban, vagy plakátkészítés az űrhajózásról, Farkas Bertalanról Derítsék ki, kiket ábrázolnak a fotók , milyen sportágban értek el eredményeket érdeklődés útján. (pl. az iskolában tanuló többi diáktól, itt dolgozó felnőttektől kérdezősködve) Ezt követően gyűjtsenek róla minél több adatot lexikonokból, esetleg az internetről Televízióban látható/hallható sporthírek összehasonlítása az újságban találhatóval. TV előnyei, hátrányai Írott sajtó előnyei, hátrányai Feladat
I.m.: csillagvizsgáló I.m.: más emberek, sportlexikonok, internet
I.m: újságok
televízió,
Infószerzés módja
Székesfehérvár honlapjának I.m.: utazási irodák, tanulmányozása, múzeumok kikeresése; tourinform, internet állandó és időszakos kiállítások honlap összegyűjtése, közülük egy kiválasztása érdeklődésnek megfelelően Múzeumlátogatás I.m: múzeum
Nemzeti öntudat, Esztétikaihazafias nevelés művészeti tudatosság és kifejezőképesség Nemzeti öntudat, Természettudomá Megyénk tájvédelmi Túraútvonal tervezése túratérkép alapján I.m.: túratérképek, hazafias nevelés nyos és technikai körzete Túraútvonalak jelzései milyen információt útikönyvek, kompetencia nyújtanak? prospektusok, internet Túraútvonal hosszának megtervezése
Nemzeti öntudat, EsztétikaiVárosunk hazafias nevelés művészeti nevezetességei tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás nevelési terület fejlesztendő Téma kompetencia Nemzeti öntudat, Esztétikaihazafias nevelés művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás
Útközben nevezetességek (barlangok, sziklák, történelmi helyek, emlékművek, stb) bemutatása Kis „idegenvezető”csoportok kijelölése I.m: térkép, Belvárosunk néhány nevezetességét a útikönyvek, internet csoportoknak kiosztani A csoportok információkat gyűjtenek az adott témában Feladat
Infószerzés módja
A csoportok szószólói az „idegenvezetők” I.m.: társak bemutatják a nevezetességeket az osztály többi tagjának
A tanórán kívüli fejlesztés eredményeképpen a gyermek oda tud figyelni másokra, szavakkal is ki tudja fejezni érzéseit és gondolatait, be tud kapcsolódni csoportos beszélgetésbe. Képes másokkal tartós kapcsolatot kialakítani, törekszik e kapcsolatok ápolására, és ismer olyan eljárásokat, amelyek segítségével a kapcsolati konfliktusok konstruktív módon feloldhatók. Érzelmileg kötődik a magyar kultúrához. El tudja helyezni magát a nagyvilágban, kialakul és fejlődik identitás tudata. A fejlesztés várt Érti és elfogadja, hogy az emberek sokfélék és sokfélék a szokásaik, a hagyományaik; kész arra, hogy ezt a tényt eredményei a tiszteletben tartsa, és kíváncsi a sajátjától eltérő kulturális jelenségekre. ciklus végén Érti, hogy a Föld mindannyiunk közös otthona, és közös kincsünk számos olyan érték, amit elődeink hoztak létre. Ismeri a fenntartható fejlődés lényeges kérdéseit, azonosulni képes a felmerülő problémákkal. Képes a körülötte zajló eseményekre és a különféle helyzetekre a sajátjától eltérő nézőpontból is rátekinteni. Képes jelenségeket, eseményeket és helyzeteket értékelni. Képes lesz az életét érintő témákban választani, döntést hozni. Döntéseit a tudatosság jellemzi.
Alapvető ismeretei vannak a világkép, világnézet fogalmáról. Ismeri az önkéntesség, a segítségnyújtás fogalmát, annak formáit, empatikus képessége fejlődik. GONDOLKODÁS- ÉS TANULÁSFEJLESZTÉS 1–4 ÉVFOLYAM A Kerettanterv különleges jelentőséget tulajdonít a „Hatékony, önálló tanulás” kulcskompetenciának és ezért ennek fejlesztését önálló TKT keretében is biztosítani kívánja. Az 1–4. évfolyamra tervezett program emellett előkészíti az alapozó szakaszban a TKT-k keretében folyó tanítási-tanulási folyamatot is. A program kifejezetten a gyermekek gondolkodási, tanulási és szociális kompetenciáit kívánja komplex módon, aktivizáló, kooperatív módszerekkel, modern tanulásszervezési eljárásokkal fejleszteni. Ezt tükrözi a Kerettanterv e részének felépítése is: valamennyi évfolyam nyolc azonos témakörben (tanulási technikák fejlesztése, önismeret, kapcsolatok, szabályok, viselkedés, egészséges élet, közösség, értékrend), de az életkornak megfelelően változó és koncentrikus körökben spirálisan bővülő tartalommal és módszerekkel modulszerűen építkezve célozza meg a tanulók fejlesztését. Ez a Kerettantervi rész a szokásosnál jóval részletesebb, majdnem tanmenetszerű óraleírásokat tartalmaz. A TKT fejleszti a gyermekek ön- és emberismeretét, önértékelését, kommunikációs (szövegalkotási, szövegértési, lényegkiemelési, kérdésalkotási, véleményalkotási, vita- és érvelési), mérlegelési, döntési, probléma-felismerési, -elemzési és -megoldási, kezdeményező, vállalkozási és együttműködési képességét. Toleranciára, empátiára, konfliktuskezelésre, kreativitásra és kritikai gondolkodásra nevel. A kompetenciák komplex fejlesztése következtében a 4. évfolyam végére várhatóan a tanulók többsége képessé válik az önálló ismeretszerzésre, szövegfeldolgozásra, lényegkiemelésre, vázlatírásra. A kooperatív módszerek megismerése és gyakorlása során erősödik együttműködési készségük, a kérdező közösség segíti a demokratikus és etikus személyiség alakulását. Lehetőségük nyílik egymás munkájának értékelésére, mások produktumainak megismerésére és véleményezésére. Megismerkednek a demokratikus döntéshozatallal, a szavazással, a többségi vélemény elfogadásával. A TKT a település és az iskola típusától, a gyerekcsoport összetételétől függetlenül minden iskolában jól használható. TANULÓSZOBA Tanulószobai nevelés legfőbb célja és feladatai - Egyik fő feladatunk, hogy személyiségünk a megfelelő módon fejlődjön. Ehhez figyelembe kell venni a fejlettségi-, neveltségi szintjüket, az életkori sajátosságokat, nembeli különbözőségeiket. - Törekednünk kell a tevékenységi körök bővítésére, melyek elősegítik a többirányú tapasztalatszerzést, hatékonyan szolgálják a gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztését. - Feladatunk, hogy valódi értékeket közvetítsünk, és az is, hogy tanulóink ezeket magukévá tegyék. - Fejleszteni kell önállóságukat, önkritikai érzéküket.
Fontos, hogy elfogadják a másságot, empatikus képességek kialakítása. Környezetbarát magatartás kialakítása, fejlesztése, (zöldítő program), zöld mozgalom, madárbarát iskola Fejleszteni kell a közösségi szellemet, alkalmazkodóképességet. Csökkenteni kell a csúnya beszéd, a verekedések, durvaságok, hangoskodások előfordulását. - Szokások kialakításával, gyakoroltatásával, betartatásával a fegyelem javítása a cél. - Kiemelt feladat: a gyermek testi fejlettségének fejlesztése testnevelés foglalkozásokon. - Egészséges táplálkozás szokásainak kialakítása „Startolj reggelivel”! - „NESTLÉ” Egészséges táplálkozás program megismerése. Tanulásirányítás területén Szabadidős tevékenység során - Önálló tanulási technikák megismertetése, gyakoroltatása - Mozgás- és játékigény kielégítése - Tanulópárok kialakítása - Sportjátékok - Egyéni fejlesztés, korrepetálás a lassabban haladóknak - Népszokásokhoz kapcsolódó énekek, játékok - A tanulás helyes módszerének elsajátítása - Manuális foglalkozások - Munkarend betartása, igényességre nevelés - Gyűjtőmunkák végzése - Feladatok értelmezése, majd megoldásuk egyénileg (esetleges - Helyes táplálkozások szokások kialakítása problémák megbeszélése) - Játékszabályok betartása. Viseljék el a vereséget, - Ellenőrzés, javítás, egyéni kikérdezés örüljenek egymás sikerének. - Rend, tisztaság, legyen körülöttük. Játékok, könyvek rendbetétele - Növények gondozása, ápolása - Felelősrendszer kialakítás - Könyvtárhasználat gyakorlása -
IV melléklet. Címeink: Oktatási Hivatal Bázisintézménye 2017 Akkreditált Kiváló Tehetségpont 2016-ban, 2013-ban Referenciaintézmény 2015-ben Mentoráló Intézmény 2014-ben Örökös Ökoiskola - 2005, 2008, 2011-ben- 2012-től Vöröskeresztes bázisiskola cím 2005 után 2009-ben és 2013-ban Madárbarát Iskola cím 2010-ben Közoktatási Kiválóság Modell felkészítésére pályázat 2009-ben Elkötelezettség a Kiválóságért Díj 2008-ban Ezekkel kapcsolatos kötelezettségeink a pályázati dokumentációkban megtalálhatóak.
