2013. Jegyzőkönyv

Szám: 3-3/1-14/2013.

Jegyzőkönyv Készül Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2013. november 14-ei üléséről a Városháza nagytermében, Pécs, Széchenyi tér 1. II. em. 204. sz. alatt

Jelen vannak: Bognár László, Csizi Péter, Decsi István, Erb József, Fogarasi Gábor, Grób Gábor, Gyimesi Gábor, Haász János, Hári József, Hegyi Ákos, dr. Hoppál Péter, Huba Csaba, dr. Keresztes László Lóránt, dr. Kóbor József, Kővári János, Lengvárszky Attila, Meixner András, Moór Eszter, Nyőgéri Lajos, Nagy Csaba, Oszoli Dénes, dr. Őri László, Schmuck Roland, dr. Páva Zsolt, Sztojkovics Éva, dr. Tóth Bertalan, Trombitás Károly, Végh Péter Jelen vannak továbbá: dr. Lovász István jegyző, dr. Modrovits Sándor aljegyző, dr. Maulné dr. Tóth Csilla főosztályvezető, dr. Bokor Károly csoportvezető, Schranz Richárd a Pécsi Közterület-felügyelet vezetője, dr. Nász László főosztályvezető-helyettes, Magay Miklós csoportvezető, Staub Ernő csoportvezető, dr. Kovács Katalin csoportvezető, dr. Szilovicsné dr. Hollósy Andrea csoportvezető, Barna Béla a Pécs Holding Zrt. vezérigazgatója, Baracsi László a Tüke Busz Zrt. gazdasági igazgatója, Sándor Zsolt a Tettye Forrásház Zrt. vezérigazgatója Dr. Páva Zsolt: köszönti a jelenlévő képviselőket, nemzetiségi önkormányzati képviselőket, megjelent vendégeket, érdeklődő állampolgárokat, a városi televízió nézőit. Arra kéri a képviselőket, hogy kapcsolják be a szavazógépeket. Megállapítja, hogy a jelenlévő 26 fő képviselővel a közgyűlés határozatképes, és 9,05 órakor megnyitja az ülést.

2 Tájékoztatja képviselőtársait arról, hogy a szavazásokra 10 mp áll rendelkezésre. Kéri, hogy szavazataikat ezen időtartam alatt szíveskedjenek megtenni. Mielőtt a munkát megkezdik, két ünnepélyes eseményre kerül sor. Ljiljana Pancirov főkonzul asszony elhagyja Pécs városát. Szeretnénk megköszönni munkáját. Decleva Ferenc munkásságáért Polgármesteri Díszoklevélben részesül. Az ülés vezetését átadja Csizi Péter alpolgármester úrnak. Csizi Péter: (Fordít: Hári József képviselő) „Tisztelt Közgyűlés! Sajnálattal vettük a hírt, hogy Ljiljana Pancirov főkonzul asszony elhagyja Pécs városát. Ezáltal valamennyiünk életében lezárul egy fejezet. Ezért ez az összegzés és a köszönet ideje. Ljiljana Pancirov több évtizedes diplomáciai pályafutása során részt vett az ENSZ Ügynökségi programjainak koordinálásában, később a Horvát Külügyminisztérium Nyugat- és Kelet-Európai Osztálya Kétoldalú Politikai Igazgatóságának elnökeként tevékenykedett. A Vegyi Fegyverek Szervezetének állandó helyettes képviselője, miniszteri tanácsadó a Horvát Külügyminisztériumban, valamint Hágában és Helsinkiben is látott el oktatási és független elemzői feladatokat, a 90-es években pedig a horvát elnök személyes tanácsadója volt. 2009 óta látja el a horvát főkonzuli tisztet Pécsett. Szinte valamennyi civil rendezvénybe bekapcsolódott, mozgássérült parkolókat festett, multikulturális fesztiválokat nyitott meg. 2010-ben, amikor Pécs Európa Kulturális Fővárosa volt, fáradhatatlanul építette a magyar-horvát kulturális kapcsolatokat, a program megvalósításában is aktívan részt vett. A legmagasabb szintre emelte a magyarországi horvát kisebbség horvát állami elismerését, példamutatóan közvetítette Horvátország felé, hogy Magyarországnak, ezen belül is Pécs városának milyen gazdag kulturális értékei vannak. Társadalmi szerepvállalását és fontos ügyek iránti elkötelezettségét a magyar állam két kitüntetéssel is honorálta. Ahogy Pécs városa is, hiszen munkája elismeréseként 2011-ben megkapta Pécs Város Kisebbségi Díját. A hivatalos elismerések mellett bátran kijelenthetem: barátunk, munkatársunk, Pancirov asszony, vigye bármerre is az élet, számunkra mindig pécsi marad. Köszönjük!”

3 Az ülés vezetését átadja Nagy Csaba alpolgármester úrnak. Nagy Csaba: Decleva Ferenc ezredes hosszú évtizedek óta vezetője, illetve tagja civil szervezetnek, melynek keretein belül nemzeti ünnepeket, megemlékezéseket szervez és bonyolít le. Az iskolások számára Kresz oktatásokat, vetélkedőket szervezett, önkéntes munkával segítette a pécsi állatkert, vidámpark, KRESZ park munkáit. Karitatív tevékenységet végzett, tagja az Országos 56-os Szövetségnek, valamint aktívan részt vesz négy civil szervezet életében. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata DÍSZOKLEVELET adományoz Decleva Ferenc részére az 1956-os forradalom és szabadságharc eszméinek és emlékének ápolása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként. Nagy Csaba: visszaadja az ülés vezetését dr. Páva Zsolt polgármester úrnak. Dr. Páva Zsolt: a közgyűlés megkezdi munkáját. Megkérdezi, van-e kiegészítés a napirendhez? Dr. Keresztes László Lóránt: elmondja, hogy egymásnak ellentmondó információkat kapott a mai Közgyűlés ülésének televízióban történő közvetítése tekintetében. Dr. Páva Zsolt: válaszában elmondja, tudomása szerint a televízió közvetíti a mai ülést. Gyimesi Gábor: kéri napirendre venni a „Ideiglenes Bizottság létrehozása a Magasház körül kialakult helyzet, és annak előzményeinek kivizsgálására” című előterjesztést. Meixner András: ahogy azt már írásban jelezte polgármester úrnak, két kérdést szeretne feltenni. Az egyik „megkapják-e a közalkalmazottak a számlakompenzációt még az idén?”, a másik „miért nem csatlakozik Pécs városa a Bursa Hungarica ösztöndíj rendszerhez?”. Kóbor József: bejelenti, hogy napirend előtt szeretne felszólalni az Önkormányzati Érdekegyeztető Fórummal kapcsolatban. Nagy Csaba: kéri „A Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. szerződésének jóváhagyása” című előterjesztés visszavonását. Csizi Péter: kéri napirendre venni „A TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. adósságmegújító hiteléhez szükséges biztosítékok megadása” tárgyú előterjesztést. Fogarasi Gábor: bejelenti, hogy napirend előtt szeretne felszólalni.

4

Dr. Páva Zsolt: kéri napirendre venni „Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata szervezeti hatékonyságának fejlesztése című ÁROP-1.A.5-2013-20130016 azonosítószámú támogatási szerződés megkötése” című előterjesztést. További hozzászólási igényt nem lát a napirenddel kapcsolatban, ezért megkezdik a szavazást. Elsőként a „A TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. adósságmegújító hiteléhez szükséges biztosítékok megadása” tárgyú előterjesztés napirendre vételéről kéri a szavazást. Az eredeti meghívó 32. napirendi pontja utáni tárgyalással javasolja. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 20 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Kéri szavazzanak az „Ideiglenes Bizottság létrehozása a Magasház körül kialakult helyzet, és annak előzményeinek kivizsgálására” tárgyú előterjesztés napirendre vételéről. Levezető elnökként nem támogatja az előterjesztés napirendre vételét. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 5 igen szavazattal, 16 ellenszavazattal előterjesztés napirendre vételét elutasította. Kéri szavazzanak a „Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata szervezeti hatékonyságának fejlesztése című ÁROP-1.A.5-2013-2013-0016 azonosítószámú támogatási szerződés megkötése” tárgyú előterjesztés napirendre vételéről. Az eredeti meghívó 19. napirendi pontja utáni tárgyalással javasolja. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 20 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Kéri szavazzanak a napirendi sorról a módosításokra figyelemmel. (SZMSZ 10.§ a Közgyűlés zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági és kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén, zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az Önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.)

Megállapítja, hogy a Közgyűlés 20 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodás mellett a napirendi javaslatot elfogadta.

5 Zárt ülés napirendje, melyről 3-3/5-11/2013. szám alatt külön jegyzőkönyv készül: 1.)

Az Élet Fája Díj 2013. évi adományozása

2.)

Ápolási díj ügy

Nyílt ülés: 1.)

A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendelet megalkotása

2.)

A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásokról szóló önkormányzati rendelet megalkotása

3.)

A pécsi 35005/16 hrsz-ú ingatlan önkormányzati tulajdonba vétele, valamint az önkormányzati ingatlanok vagyoni jellegének megváltoztatásáról szóló 45/2011.(IX.27.) önkormányzati rendelet módosítása

4.)

Pécsi Országos Színházi Fesztivál Közhasznú Nonprofit Kft. felügyelőbizottsági tagjának megválasztása

5.)

Pályázat kiírása a 02006A517 számú fogszabályozási körzet területi ellátási kötelezettségének biztosítására

6.)

Fedezet biztosítása hajléktalan személyek nappali ellátására kötendő ellátási szerződéshez

7.)

Az Önkormányzat folyószámla-hitelszerződésének módosítása

8.)

Az Önkormányzat folyószámla-hitelkeret és munkabérhitel közbeszerzési eljárásának megindítása

9.)

Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás Társulási megállapodásának módosítása

10.) Az IMS szerkezetű intézmények műszaki felügyeletének 2013/14-es tanévben történő biztosításához 2014. évi pénzügyi kötelezettség vállalás 11.) A Pécsi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv 2014. és 2015. évi tervezési feladatai 12.) A PÉSZ 2012. évi 3/4. sz. módosítási eljárásához kapcsolódóan megkötendő településrendezési szerződések 13.) Intézményi álláshelyek módosítása 14.) Biztosíték nyújtása a Tüke Busz Zrt. DDOP-5.1.2/B-09-2009-0004 számú pályázatához

6

15.) Biztosíték nyújtása a „Biogáz üzem létesítése Pécsen” elnevezésű projekt megvalósításához Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester Kérdés: Meixner András: -

Kifizeti-e a város a közalkalmazottainak járó számlakompenzációt még az idén? Miért nem csatlakozik a város a Bursa Hungarica ösztöndíjrendszerhez?

16.) DDOP-4.1.3./A-2008-0005.sz. Nagy Kiállítótér-Múzeumutca projekt zárásához kapcsolódó döntések meghozatala- EKF 17.) Az állami adósságátvállalásban érintett hitelekhez kötődő kamatügyletekkel kapcsolatos döntések meghozatala 18.) "Választókörzeti keret" terhére történő támogatások 19.) Alapítványok támogatásával kapcsolatos döntések meghozatala 20.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata szervezeti hatékonyságának fejlesztése című ÁROP-1.A.5-2013-2013-0016 azonosítószámú támogatási szerződés megkötése 21.) A Pécs, Vargha Damján u. 2. sz. épületben lévő irodahelyiségre a Baranya Megyei Kormányhivatallal használati megállapodás megkötése 22.) A BIOKOM Kft.-vel kapcsolatos döntések meghozatala 23.) A BIOKOM Nonprofit Kft. közfeladat-ellátási szerződésének módosítása 24.) Az Elszámolóház Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása 25.) Közművelődési megállapodások megkötése 26.) Az Irány Pécs Nonprofit Kft-vel kapcsolatos döntések meghozatala 27.) Döntés a Pécsi Kulturális Központ Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott pályázatairól 28.) Sopianae - Baranya megye római kori leletei” állandó régészeti kiállítás előkészítése című Támogatási Szerződés megkötése

7 29.) A Tüke Busz Zrt. közszolgáltatási szerződésének módosítása 30.) A Tüke Busz Zrt-vel kapcsolatos döntések meghozatala 31.) A Pécs Holding Zrt. tulajdonában lévő ingatlant érintő hasznosításhoz szükséges tulajdonosi döntés 32.) Forrás biztosítása a „Pécs Megyei Jogú Város és intézményei által saját forrásból és működésükhöz kapcsolódóan lefolytatandó a nemzeti értékhatárt elérő és azt meghaladó értékű közbeszerzési eljárások előkészítése, lebonyolítása és szakmai támogatása” tárgyában lefolytatandó beszerzési eljárás megindításához 33.) A TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. adósságmegújító hiteléhez szükséges biztosítékok megadása 34.) A TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. és a Pécsi Vízmű Zrt. közötti engedményezési szerződés jóváhagyása és a Pécsi Vízmű Zrt. Alapszabály módosítása (pótlólagos) 35.) A TIOP-3.4.2-11/1-2012-0046 azonosító számú, a „Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona korszerűsítése” című projekt Támogatási Szerződésének módosítása 36.) A Polgármesteri Hivatal 2014. évi belső ellenőrzési munkaterve 37.) A Gyermekláncfű Alapítvány részére székhelyhasználathoz történő hozzájárulás 38.) Használati jog bejegyzése a Pécs, Hajnóczy úti 610/2 hrsz-ú ingatlanra 39.) Fenntartható Városfejlesztés - Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása 2014-2020. DDOP 4.1.1/E-13/2013-0001 azonosítószámú projekttel kapcsolatos döntések meghozatala (pótlólagos) 40.) Pécs Város Kábítószer-ellenes Egyeztető Fóruma működtetése 41.) Az Egyesített Egészségügyi Intézmények térítési díj szabályzatának jóváhagyása 42.) Polgármesteri beszámoló, beszámoló lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott döntésekről 43.) Tájékoztató Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013. évi költségvetésének háromnegyed-éves teljesítéséről

8 Dr. Páva Zsolt: mielőtt a zárt ülést megkezdenék, két képviselőtársa napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Elsőként dr. Kóbor Józsefnek adja meg a szót. Dr. Kóbor József: az Önkormányzat Érdekegyeztető Fórumával kapcsolatban kíván beszélni. Elmondja, hogy ez egy törvény által előírt testület, amelynek feladata, hogy az önkormányzat, az általa foglalkoztatott közalkalmazottak, illetve költségvetési intézmények ügyeiről tárgyaljon a szakszervezet képviselőivel. Valamint, a közalkalmazotti és egyéb jogviszonyt érintő kérdésekben egyeztessenek. A fórum összehívását most már 2 hónapja kéri a szakszervezeti oldal. Elmondja, hogy a közalkalmazottak összetétele és helyzete jelentősen megváltozott az év eleji iskolák státuszát érintő változások miatt. Emlékei szerint 6000 közalkalmazottja volt a Városnak, amelynek kb. a fele maradt csak meg és összetételük is jelentősen megváltozott. Ennek ellenére még mindig vannak visszahúzódó ügyek. Az egyik, amelyre Meixner András képviselőtársa is utalt, a számlakompenzációk ügye, melyről már jogerős bírósági döntés született. Az önkormányzattól már szóbeli ígéret hangzott el arra vonatkozóan, hogy a kérdéseket rendezik, de ez máig még nem történt meg, ezért az érdekegyeztető fórumon újra elő kell hozni ezt a témát. A másik, az iskolák közalkalmazottainak a helyzete. Itt az iskolák takarítása illetve a kiszervezése a probléma, amiről már többször szó volt. Továbbá az iskolai élelmezés néhány problematikája vár megoldásra. Még egy problémát említ, miszerint fel kell tenni azt a kérdést, hogy ki a munkáltatója jelen pillanatban az iskolák technikai személyzetének. Az Elszámolóház egy érdekes levelet írt, amelyben nem egészen egyértelmű az, hogy ki a munkáltató, tekintettel arra, hogy az iskolaigazgatók jelen esetben egyfajta munkáltatói jogkört is gyakorolhatnak az oda beosztott technikai dolgozók fölött. Álláspontja szerint ez is egy olyan kérdés, amit többek között ezen a fórumon is tisztázni kellene. Ő maga is támogatta a testület összehívását, kéri, hogy ez történjen meg minél hamarabb. Bízik abban, hogy pozitív választ fog kapni. Nagy Csaba: elmondja, hogy ez egy összetett probléma, mert alapvetően az Önkormányzati Érdekegyeztető Fórum működését is meg kell változtatni. Azt a megállapodást, amit sok évvel ezelőtt kötött az Önkormányzat, azt módosítani szükséges az okból, hogy érdemi és valós szakszervezeti kérdéseketés kérdés felvetéseket tudjanak kezelni és érdemben tárgyalni, egyeztetett módon. Az elmúlt években az Önkormányzati Érdekegyeztető Fórumban tapasztaltak szerint szükségesnek látja, hogy ezt a szabályozást átalakítsák, megújítsák. Kiemeli, hogy ez a munka elindult. Tényként említi, hogy maga az oktatási rendszernek az átszervezése, a fenntartói és a működtetői feladatok átalakítása jelentősen fogja befolyásolni az önkormányzati érdekegyeztető fórum munkáját. Véleménye szerint, a felvetések egy része nem önkormányzati fórumra és egyeztetésre valóak. Példaként említi, hogy a munkáltatói kérdések vonatkozásában nem a szakszervezettekkel kell egyezkedni, hanem azokkal az iskolaigazgatókkal, akik az iskolák mindennapi életét irányítják és megpróbálják azt jó mederben tartani. Mint működtető, megjegyzi, hogy rendszeresen találkozik az iskolák vezetőivel. Rendszeres problémafelvetések vannak,

9 amelyre igyekeznek választ adni. Az egyik ilyen felvetés, hogy szeretnék szélesíteni az intézményvezetők jogkörét azoknál az alkalmazottaknál, akik a működtetői oldalon kapják meg a fizetésüket és a beosztásukat, de a mindennapi munkavégzésük során figyelemmel kell lenniük magának az iskolai vezetésnek a munkaigényeire is. Erre vonatkozóan próbálnak egy új gyakorlatot kialakítani, ami véleménye szerint életszerű. Úgy gondolja, hogy ezt nem a szakszervezeti vezetőkkel kell megbeszélni, hiszen ők csak a szakszervezeti tagok problémáival foglalkoznak, az iskola egészének a gondjait nem ismerik. Nem látják sem a fenntartói-, sem a működtetői oldalt. Elmondja, hogy amit a fórumon kell megbeszélni, az például az illetmények bankszámla utalásának kompenzációja. Erre vonatkozóan lesz még egy kérdés is. Szerinte még nem érett meg a helyzet arra, hogy konkrétumokról beszéljenek, de ezekre a későbbi válaszában ki fog térni. Ígéretet tesz arra, hogy lesz Önkormányzati Érdekegyeztető Fórum, amint az önkormányzati oldallal konkrétumokról tudnak egyeztetni. Dr. Páva Zsolt: megadja a szót Fogarasi Gábornak a második napirend előtti felszólalás ügyében Fogarasi Gábor a felszólalásának „a Fidesz által ígért elszámoltatás” címet adta. Elmondja, hogy mindannyian emlékezhetnek arra, hogy a Fideszes képviselőtársai mind országos, mind helyi szinten az elszámoltatás ígéretével kampányoltak. Véleménye szerint a két-harmados többség, ennek a kampányígéretnek tudható be. Jogosnak és időszerűnek gondolja a kérdését, miszerint kik azok a személyek, akiket itt Pécsett elszámoltattak már a kampányban tett ígéretüknek megfelelően. Tömör és lényegre törő választ vár, konkrét nevek megjelölésével. Csak és kizárólag a Pécsett elszámoltatott személyek nevét szeretné tudni. Csizi Péter: úgy gondolja, hogy képviselőtársa komoly fogalmi zavarban szenved, hiszen nem Magyarország kormánya és Pécs város vezetése számoltat el. Nagy baj lenne, ha ez így lenne. Ezen feladat ellátásra működik a rendőrség és az ügyészség, a végső szót pedig a bíróság mondja ki. Számtalan ügyben tettek maguk is feljelentést, a vizsgálatok folyamatban vannak. Az igazság kimondása nem a kormány és nem a város feladata, hanem a bíróságé. Bízik a bíróságban és abban, hogy minél több ügyben kiderül az igazág. Felkéri képviselőtársát, hogy ő is tegyen feljelentéseket, ő is segítse a bíróság munkáját. Dr. Páva Zsolt: a napirend előtti felszólalások végére értek, a Közgyűlés zárt üléssel folytatja a munkáját.

Zárt ülés után: Dr. Páva Zsolt: a nyílt ülés megkezdése előtt tájékoztatja a nyilvánosságot arról, hogy a közgyűlés a zárt ülésen a 339/2013. (11.14.) sz. határozatával az Élet Fája Díj 2013. évi adományozásáról döntött.

10

340/2013. (11.14.) sz. határozatával egyedi hatósági ügyben másodfokon járt el.

Nyílt ülés:

1.)

A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendelet megalkotása Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester

Dr. Lovász István: az előterjesztésben foglaltak tartalmi szempontból nem jelentenek újdonságot. Mindenki előtt ismeretes, hogy az új önkormányzati törvény felhatalmazást adott az úgy nevezett tiltott, illetve a kirívóan közösség ellenes magatartások helyi szabályozására és a szankciók megállapítására. Ennek megfelelően Pécs város Közgyűlése is megalkotta a rendeletét, azonban tavaly ősszel az Alkotmánybíróság az Önkormányzati törvénybe foglalt felhatalmazó rendelkezést megsemmisítette, és a jogalkotó ennek okán módosította. Ezt követően az Mötv. 8. §-ában foglalt közösségi együttélés helyi szabályainak megalkotására vonatkozó felhatalmazás ad lehetőséget az önkormányzatok számára. Erre vonatkozóan a Belügyminisztérium kiadott egy szakmai állásfoglalást, amely levezeti, hogy az önkormányzatok ezen jogosultságukkal élhetnek, és a megállapított szabályokhoz szankcióként igazgatási bírságot is társíthatnak a Ket. erre vonatkozó eljárási szabályainak megfelelően. Pécs városa a szankciót már nem alkalmazza, de a rendeletet nem helyezte hatályon kívül, ezt az állapotot megszüntetendő készült az előterjesztésben foglalt javaslat. Lényegében azonos tartalommal, más jogalapon, más felhatalmazó rendelkezés alapján alkotná meg a testület a rendeletet. A felépítése is hasonló a korábbihoz, általános szabályok, értelmező rendelkezések, eljárási rendelkezések, majd a rendelet egy külön részében az egyes tényállások megállapítása és az azokhoz fűzött szankciók kimondása szerepel az előterjesztésben. Összegezve a polgárok szempontjából lényeges különbség nincs, a jogalapban, illetve a felhatalmazó rendelkezés tekintetében mutatkozik eltérés. Schmuck Roland: sajnálatos módon a rendeletet az előző napokban kapták meg, amely problémát okoz, mert egy fontos rendeletről van szó. Korábban tiltott közösségellenes magatartás volt, bár a címe hasonló, de mégsem ugyanaz, hiszen a büntetési tételek jelentősen növekedtek. A Népjóléti és Sport Bizottság is megtárgyalta a tegnapi napon az előterjesztést és a bizottságban komoly kétségek merültek fel, és elutasító állásfoglalást hozott. Úgy véli, célszerűbb lenne a rendelet mostani tárgyalásától eltekinteni és lehetőséget adni arra, hogy minél többen véleményezzék, hiszen olyan problémák merültek fel, amelyek megoldható, de nem most.

11 Javasolja az előterjesztés elnapolását, hogy a bizottságoknak legyen módjuk megtárgyalni a részleteket. Dr. Páva Zsolt: ügyrendi indítvány hangzott el képviselőtársa részéről, ezért szavazást kér az előterjesztés elnapolásáról, de előtte megkérdezi az előterjesztőt, egyetért-e a javaslattal. Dr. Lovász István: a képviselő úr által elmondottak üzenetét megértette, részben egyetért vele, azonban mégsem javasolná az előterjesztés elnapolását. Valóban késve került kipostázásra, ezért elnézést kér a képviselőtestület tagjaitól. Ugyanakkor szakmailag kevésbé látja indokoltnak, mivel alapvetően a közterület használatra, illetve közbiztonsági kérdésekre vonatkozó rendészeti szabályok megalkotásakor nem a társadalmasításnak, hanem inkább a szakmai szabályoknak kell érvényesülni. Ennek megfelelően széleskörű szakmai konzultáció folyt az elmúlt időszakban mind a Városi Rendőrkapitánysággal, mind a Kormányhivatal illetékes főosztályaival. Tehát úgy véli, hogy a megfelelő szakmai konzultáció mindenképpen megtörtént. Eljárási, adminisztratív formai okokból pedig azért nem javasolja az elnapolást, mert ez a rendelet tartalmilag nagyon közelít a korábban hatályos tiltott közösségellenes magatartásokra vonatkozó rendelethez. Vagyis a címzettek szempontjából nem releváns, hogy az Mötv. melyik szakasza alapján jár el a Közgyűlés, az állampolgároknak azt kell tudni, mi az, amit elvár tőle az önkormányzat a helyi közösségi együttélés szabályai kapcsán és mi az, amit tilalmazni rendel. Összegezve eljárási szempontból nem indokolt az elnapolás. Dr. Páva Zsolt: kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 5 igen szavazattal, 19 ellenszavazattal ez előterjesztés elnapolását elutasította. Dr. Tóth Bertalan: Jegyző úr azt mondta, hogy a jelenlegi rendelettervezet szinte szó szerint megegyezik az előző rendelettel, akkor nem tudja, hogy az alkotmánybírósági döntésnek megfelel-e. Tisztában van vele, hogy az Alkotmánybíróság nem az összes önkormányzati rendeletet helyezte hatályon kívül, de feltehetően nem kizárólag a felhatalmazó rendelkezésekkel volt problémája. Egyébként a rendeletről az a véleménye, hogy egy pótcselekvés, mivel sok mindenről kell a figyelmet elterelni, hiszen Pécsett rossz a közbiztonság, óriásiak a társadalmi feszültségek, nagy az elvándorlás, nincs munkahely. Ez egy jó rendpárti üzenet, csak nem válasz a valós társadalmi problémákra. Elfogadja Jegyző úrnak azt a kiegészítését, miszerint volt szakmai konzultáció, de személy szerint a társadalmi vitát hiányolja, miután a rendeletet a pécsi polgároknak kell alkalmazni. Sok olyan magatartási szabály került a rendeletbe, amely hosszú idő alatt tudatosul majd, mivel a hólapátolástó kezdve a fűnyírásig szabályozza a helyi lakosság életét. Kifogásolja, hogy például a hajléktalan ellátásban résztvevő civil szervezetekkel nem volt konzultáció, hiszen a rendeletben foglaltak alapján a koldulást kitiltják Pécs belvárosából. Ugyanakkor a hajléktalan ellátó szervezetek közül többnek a belvárosban van székhelye.

12 Nem tudja, a rendőrkapitánysággal történt egyeztetés alkalmával kitértek-e arra, hogy milyen szociális és közbiztonsági hatása lesz, ha a belvárosból kitiltott koldusok mely városrészben jelennek meg. Szeretne információt kérni arra vonatkozóan, hogy mire számíthatnak a pécsiek ezeken a területeken. A büntetési tételeket magasnak tartja annak ellenére, hogy tudja, hogy a törvényi maximum szerepel a jogszabályban, tudja, hogy a Közigazgatási eljárásról szóló törvény rendelkezik a fokozatosság elvéről, viszont ez utóbbi nem került konkrétan szabályozásra. Túl tág teret ad a szubjektivitásnak, hiszen 50.000,- Ft-ig kiszabható a helyszíni bíráság, és 150.000,- Ft-ig büntethető közigazgatási eljárásban a szabályszegő. Tehát a közterület felügyelőre bízza a város azt a felelősséget, hogy egy adott ügyet mérlegeljen és helyben hozzon döntést a saját megítélése alapján. Ezt érdemes lett volna valamilyen keretek közé szorítani. Például ha valaki ismételten követ el, akkor lehet magasabb büntetési tételt alkalmazni, vagy sávosan meghatározni a különböző tételeket. A rendeletben szabályozott magatartások nem azonos súlyúak. Hiányzik az a lehetőség, hogy a pécsiek ezt a rendeletet megismerjék. Egyébként azért szavazta meg az elnapolási javaslatot, mert kiosztásos anyagként kapták meg bizottsági ülésen. Dr. Kóbor József: szintén kifogásolja, hogy későn kapták meg az előterjesztést, és a mai bizottsági ülésen sem volt lehetőség arra, hogy részletesen megtárgyalják. Miután van jó néhány felsőbb rendű jogszabály, ezért a rendelet úgy lett megfogalmazva, hogy semmi olyan ne legyen benne, amit más jogszabály rendez. Ebből adódnak olyan jellegű megfogalmazások, amelyek az alkalmazhatóságát megnehezítik. Örömmel veszi azonban, hogy Pécs városa nem csatlakozott ahhoz a „versenyhez”, hogy ki tudja jobban kitolni a hajléktalanokat a város meghatározott helyeiről. Meglehetősen különös, hogy a rendelet a néma koldulást tiltja, miközben az embereket éppen az ellenkezője zavarja, hiszen sok esetben jó fizikai állapotban lévő emberek zaklatják az állampolgárokat. Javasolja, hogy mindenképpen az emberek zaklatása szerepeljen a rendeletben, mert a néma koldulás senkit nem zavar. A 11. §. d.) pontjában – ahol a gyalogjárda és úttest felé lógó ágak metszéséről van szó – két dolog véleménye szerint teljesen tévesen össze van kombinálva, egyrészt az elektromos légvezetékek védelme, másrészt a gyalogos és forgalomirányító lámpák és táblák láthatóságának biztosítása. Ez két teljesen különböző probléma. Jogászi állásfoglalást kér erről, mivel az elektromos légvezetékekre vonatkozó szabályok általában tűrést vagy megengedést írnak elő az állampolgár részére, mivel ez szakfeladat. Az önkormányzat ne kötelezze az állampolgárt arra, hogy a villanyvezetékek közelében vágja le a faágakat. Javasolja, hogy a jelzett d.) pontból vegyék ki az elektromos légvezetékeket veszélyeztető kifejezést. Dr. Keresztes László Lóránt: személy szerint is megszavazta az elnapolásra vonatkozó javaslatot. Emlékezete szerint először 2012. májusában került a tiltott közösségellenes magatartásokról szóló rendelet a Közgyűlés elé, akkor az LMP javaslatára lett elnapolva. Előterjesztettek egy teljesen kidolgozatlan anyagot, majd egy hónappal később sok-sok tárgyalás és módosító indítvány

13 elfogadását követően megszavazta a testület, majd augusztusban került meghozatalra az alkotmánybírósági rendelkezés. A rendelet gyakorlatilag az óta is hatályban volt, de alkotmányossági problémákat vet fel, és tudomása szerint nem is alkalmazzák. A kapkodás ismételten tapasztalható, a Városfejlesztési és Kommunális Bizottság is keddi ülésén szembesült ezzel a tervezettel. Nem érti, miért nem lehet egy hónappal később, kicsit átgondoltabban újra napirendre venni az előterjesztést. Felvetődik benne, hogy mennyit ér ez az egész és mennyire pótcselekvés. Annak idején szó volt arról, hogy folyamatos visszacsatolásra van szükség a tekintetben, hogy mennyire életszerű és az alkalmazása során milyen tapasztalatok vannak. Nem szembesült visszajelzésekkel, amikor alkalmazásban volt a rendelet, és nem tudni, mennyire váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A bizottsági ülésen is feltették a kérdést, hogy milyen egyeztetések voltak, és akkor azt a választ kapták, hogy szakmai egyeztetések voltak rendőrséggel, kormányhivatallal az előkészítés során. Egyet ért dr. Tóth Bertalan képviselő úrral, miszerint a társadalmiasításnak nem csak az előkészítés során van szerepe, hanem a bevezetés követően is. Kérdése, hogy a Közgyűlés milyen módon fogja tudni tájékoztatni a lakosokat arról, hogy milyen új szabályozások vonatkoznak a tevékenységükre. Oszoli Dénes: tájékoztatásul elmondja, hogy a Városfejlesztési és Kommunális Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 3 igen és 1 tartózkodás mellett támogatta és a Közgyűlésnek elfogadásra javasolta. Szerinte az MSZP részéről főként, de más hozzászóló részéről is azt érzékeli, hogy próbálják a hajléktalan ellátást és a koldulás kérdését összemosni. Tisztázni kívánja, hogy nem minden hajléktalan koldul. A hajléktalanok alapvetően ellátást kapnak, nem csak a belvárosban, hanem például a Dugonics utcában és külsőbb helyeken is. Az ellátásnak pontosan az a lényege, hogy a hajléktalan embertársaink létfeltételei biztosításra kerüljenek. A koldulás általában az ezen túlmenő dolgokra irányul. Sajnos ebből következik, hogy az így szerzett pénzt adott esetben alkoholfogyasztásra vagy dohányzásra tudják használni, hiszen ezek az ellátás kereteibe nem tartozhatnak bele. Elmondja, hogy maximálisan támogatja azt, hogy az a zavaró körülmény, ami a koldulással kapcsolatosan a belvárosban gyakorlat megszűnjön. A bizottságukban szakértői részről (Körmendi János) jött egy apróbb, technikai jellegű szövegmódosítási javaslat. A 15.§ 2. pontjában a „Vakvezető és mozgáskorlátozottakat segítő kutya” megnevezés helyett az a kérésük a fogyatékkal élőknek, hogy „segítő és terápiás jogosítvánnyal rendelkező kutyák” megnevezését alkalmazzák. Gyimesi Gábor: elmondja, hogy a Jobbik ennél jóval szigorúbb szabályokat szeretne alkalmazni, hogy a közbiztonságot elősegítse. Érdekesnek véli a másik két ellenzéki párt eddigi felvetései. Megismétli dr. Tóth Bertalan szavait, miszerint figyelemelterelés, pótcselekvés szerű dolog, hogy a városvezetés elterelje a figyelmet az igazi problémákról és itt a nagy elvándorlást, a nagy munkanélküliséget említette. Szeretné figyelmeztetni dr. Tóth Bertalant, hogy amikor Ők irányították az országot és a várost, akkor sem volt kisebb sem az elvándorlás, sem a munkanélküliség. Szerinte az igazi probléma, hogy egyáltalán ilyen rendeletet kell alkotni. Úgy véli ez a liberalizmus és a demokrácia félreértelmezésének köszönhető. Támogatását fejezi ki a rende-

14 let iránt. Sajnálattal közli, hogy néhány módosításukat ki kellett venni, mert a magyar jogrendszerbe nem illeszthetők bele, illetve magasabb rendű jogszabályokkal ellentétesek. A többi módosítást továbbra is fenntartja. Csizi Péter: egyetértését fejezi ki Oszoli Dénes bizottsági elnökkel. Megerősíti, hogy nem minden koldus hajléktalan, és nem minden hajléktalan koldul. Dr. Tóth Bertalan képviselőnek annyit kíván elmondani, hogy ez az előterjesztés és mostani módosítás pont amiatt nem tartalmazza a hajléktalanok közterület használatának szabályozását, mert összehívás alatt van egy kerekasztal beszélgetés, ahol a pécsi civil szervezetekkel és alapítványokkal fogják megvitatni az új törvény adta lehetőségeket. Elmondja, hogy csakis olyan módosítást fognak behozni a Közgyűlésbe, amivel egyfelől a szakma egyet ért, másfelől pedig van értelme, mert be lehet tartani. Biztosítja tehát dr. Tóth Bertalant, hogy a közeljövőben meg lesz a szakmai egyeztetés, amit hiányolt. Páva Zsolt: jelzi, hogy átadja az ülés vezetését Csizi Péter alpolgármester úrnak. Dr. Tóth Bertalan: közli, hogy félreértés történt. Nem kívánt azzal foglalkozni, hogy ki számít koldusnak, vagy hajléktalannak, csupán egy dolgot vetett fel és egy kérdést, amivel szerinte foglalkozni kell. Véleménye szerint jobb lett volna ezelőtt a szakmai egyeztetés. Tisztázza, hogy azt vetette fel, hogy azok, akik koldulásból élnek, azzal, hogy kiszorulnak a belvárosból, nem fogják feladni ezt a tevékenységüket, mert valakinek ez a létfenntartáshoz szükséges. Kérdése, hogy felkészült-e a város, a civil szervezetek és a lakosság, hogy az eddig megszokott hely helyett Pécsett máshol jelennek meg a hajléktalanok és ennek milyen hatásai lehetnek. Felhívja a figyelmet arra, hogy a belvárosban köztéri kamera előtt végzik a koldulást, így figyelem alatt vannak. Ha kikerülnek külvárosba, az erőszakos koldulás olyan helyszíneken jelenhet meg, amire a város nem is számíthat. Ezt a problémát kívánja megvizsgáltatni szakmai szemmel. Kérje ki a városvezetés a szakmai szervezetek véleményét arról, hogy ez hogyan kezelhető, van-e egyáltalán ilyen jellegű veszély, és erre milyen megoldási javaslataik vannak. Dr. Lovász István: elsőként dr. Tóth Bertalan felvetésére reflektálna. Úgy gondolja, hogy ennek a rendeletnek nem célja és nem feladata, hogy össztársadalmi szinten adjon kérdésekre átfogó választ. Ellenben az a rendeltetése, ami a felhatalmazó jogszabályban került megfogalmazásra. Egy lehatárolt területen kell a helyi jogalkotó által elrendelt módon megalkotni a regulákat. Megjegyzi, hogy az Alkotmánybíróság döntésének ez volt az egyik alapja. Túlságosan tágan volt megfogalmazva a korábbi, törvényi szintű felhatalmazás, s ezzel egyúttal vissza is csatolna képviselő úrnak egy másik témakörhöz kapcsolódó megjegyzéséhez, mely szerint valóban nem a helyi önkormányzati rendeletekre reagált az Alkotmánybíróság, hanem az önkormányzati törvény felhatalmazó rendelkezését vitatta. A koldulással kapcsolatban úgy gondolja, hogy a belvárosban lévő ellátó szervezetek itt léte vagy itt nem léte bizonyos korrelációt mutathat, azonban alapvetően két dologról van szó. A hajléktalan lét és a koldulás, mint tevékenység mutathat átfedéseket, de a kettő nem szinonim fogalom. Ha egy hajléktalan személy a belvá-

15 rosban kap ellátást, nem azt jelenti, hogy annak a hajléktalan személynek a belvárosban kell vagy éppen szabad koldulnia. Utal arra, hogy a koldulás a korábbi helyi rendeletben is szabályozva volt. Véleménye szerinte teljesen megnyugtató a törvényi szabályozás, hiszen a fokozatosság magában az eljárási törvényben van benne. Ezt abszolút kötelezően írja elő és a hatóság számára rendelkezésre álló eszközöket, fellépési lehetőségeket pedig felsorolja. Ennek értelmében a helyi önkormányzatnak különösebb mozgástere nincs is, mert maga a felhatalmazó rendelkezés és az azt értelmező minisztériumi állásfoglalás is azt mondja, hogy az eljárás és a szankció a Ket. VI. /A fejezetében foglaltak szerinti módon áll az önkormányzat rendelkezésére. Eszerint a hatóság pont úgy alkalmazza a Közigazgatási eljárási törvényt, mint a legtöbb másik jogalapon álló hatósági eljárása során. Megjegyzi, hogy a törvényi szinten szabályozott eljárási kérdésektől az önkormányzat nem térhet el, csak erre vonatkozó esetleges külön felhatalmazás esetén. Öszszegszerűség tekintetében elmondja, hogy ez egy plafon, mert ezt írja elő a törvény, de egyes esetek összes körülményének és a tényállás megállapítása során, a hatóság a rá vonatkozó szabályok alapján mérlegel, és ennek megfelelően állapítja meg esetről-esetre a kiszabandó bírságot. Dr. Kóbor József észrevételére válaszolva elmondja, a néma koldulás kifejezés használatának oka, hogy az önkormányzat ezt szabályozhatja. Megemlíti, hogy a koldulás másik két megjelenési formája az erőszakkal koldulás és a gyerekkel koldulás. Ezek törvényi szinten szabályozott tényállások. Így a helyi önkormányzat csak az országos jogalkotó által le nem fedett területeken kap mozgásteret ilyen jellegű magatartások szabályozására. Amikor a koldus már aktívan lép fel, akkor abban az esetben a helyi önkormányzatnak már nincs normatív úton tényállás megállapítási lehetősége. Nem kifogásolja az elektromos légvezetékek fordulatának kivételét a tényállási bekezdésből. Dr. Keresztes László Lóránt felvetéseire is reflektál. Elmondja, hogy a most is hatályban lévő, de a szankció tekintetében az alkotmánybírósági döntés alapján nem alkalmazott rendelet, valóban nagyon rövid ideig volt hatályban. Abból különböző jogalkalmazási tapasztalatokat vagy végletes eredményeket levonni nem lehet. Ezt megelőzően az Önkormányzat helyi szabálysértési rendeletben, illetve egyes rendeleteiben tartalmilag hasonló szabálysértési szankciót alkalmazott. Akkor még nem volt kódexszerűen egy jogszabályba összefoglalva, hanem az egyes ágazati önkormányzati rendeletekben megfogalmazott magatartásokhoz volt szabálysértési szankció társítva. Ott voltak tapasztalatok. Úgy gondolja, az egy hiteles vélemény és álláspont. A Közterület-felügyelet eljárt, figyelmeztetett, bírságolt a korábbi jogalapon. Megjegyzi, azok a magatartási formák, amik most szabályozásra kerülnek, jelentős részükben olyan karakterű cselekményeket takarnak, amelyeknél a látencia viszonylag magas. Álláspontja szerint a rendelet egy olyan általános keretét adja a helyi együttélésnek, amely az Önkormányzat általános elvárását fogalmazza meg az polgárok irányába. Az önkéntességen túlmenően az állampolgárokat jogkövetésre kell bírni, melynek célszerű eszköze az igazgatási bírság. Álláspontja szerint a megfelelő szakmai egyeztetés megvolt, illetve a helyi SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelően „az állampolgárok szélesebb körét érintő rendelettervezetek véleményezésében való társadalmi részvétel lehetőségét az Önkormányzat a gov.pecs.hu elérhetőségen keresztül biztosítja.”

16 Ez megtörtént. Eljárási szempontból különösebb csorbát nem szenvedett, a szakmai konzultáció kiterjedt, mélyreható és széleskörű volt, az ezen túl menő kérdéskört érintő konzultáció is a jogszabályban foglaltak szerint megtörtént. Válaszol arra a kérdésre, hogy lesz-e visszacsatolás, és ha igen, mikor és hogyan. Úgy gondolja, nagyjából egy év múlva érdemes lenne az addigi jogalkalmazási tapasztalatokat összefoglalva visszahozni a testület elé, egyfajta számvetéssel társítva, hogy a hatóság, a rendőrség, a Közterület-felügyelet, a Hatósági Főosztály mit tapasztalt ennek a rendeletnek a gyakorlati megvalósításából, milyen olyan magatartások merülnek fel, amelyeket érdemes lenne tényállásszerű módon beemelni, szabályozni a rendeletben, illetve megnézni azt, hogy esetlegesen szabályozásra kerültek-e olyan magatartások, melyeket az élet nem igazolt vissza, nem követték el, nem valósították meg, hiszen akkor azok idejét múltak, okafogyottá váltak. Mindkét képviselő úrral maximálisan egyetértve azt gondolja, hogy egy 1 éves idősávon belül, amikor a jogalkalmazási tapasztalatok azt indokolttá teszik, érdemes lenne a Közgyűlés elé visszahozni a rendeletet. Oszoli Dénes felvetését a vakvezető kutya precízebb megfogalmazásával kapcsolatban, maximálisan támogatja és elfogadja. Csizi Péter: további hozzászólás igényt nem lát, ezért megkezdenék a szavazást a módosító indítványokról. Gyimesi Gábor: részletes vitában kívánja ismertetni módosító javaslatait. Csizi Péter: elmondja, hogy sorban fogja mondani a módosításokat és lehetőséget ad a vitára. Dr. Keresztes László Lóránt: várta volna, hogy Gyimesi Gábor ismerteti a módosító javaslatát. Jelzi, hogy kérdezni szeretne majd. Csizi Péter: elindítja a vitát egy módosító javaslattal kapcsolatban, majd azt követően szavaznak róla. Elsőként Oszoli Dénes képviselő úr módosító javaslatát teszi fel szavazásra, mely szerint a „segítő és terápiás jogosítványnyal rendelkező" megfogalmazás kerüljön be a "vakvezető, mozgáskorlátozottakat segítő" szövegrész helyébe. Oszoli Dénes képviselő úrnak kiegészítése nincsen, előterjesztő támogatja a módosítást. Keresztes László Lóránt: jelzi, hogy nem Körmendi János, hanem Körmendi József a szakértő neve. Egyébként támogatását fejezi ki. Csizi Péter: kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 egybehangzó igen szavazattal a módosító javaslatot elfogadta. Dr. Kóbor József képviselő úr módosító javaslataival folytatja. Elsőként a néma koldus kifejezéssel kapcsolatos módosító javaslattal kapcsolatban kérdezi képviselő urat.

17 Dr. Kóbor József: úgy gondolja, jó, hogy nem mentek bele tartózkodást korlátozó rendszabályokba, amikbe a budapesti kerületek belementek. Véleménye az, hogy kifejezetten a néma koldulást nincs értelme tiltani. Az embereket ugyanis nem ez zavarja, hanem a zaklatás. Kéri, hogy tegyék bele a „zaklatás” szót és vegyék ki a „néma koldulás” kifejezést a 9.§ 10. sorából. A második javaslata szakmai. A 11. § D.) pontjából javasolja kivenni az „elektromos légvezetékeket veszélyeztető” kifejezést azért, mert az elektromos vezetékek biztonságára különféle egyéb jogszabályok vonatkoznak, melyek kötelezik a szolgáltatót. A légvezeték esetében a telektulajdonost általában tűrésre kötelezik, vagy esetleg ha a vezetékjog vagy a vezeték megépítés megépítése azután történik, hogy fákat ültetett oda, akár kártérítésre is jogosult. Álláspontja szerint ez egy szakfeladat, amelyre ne kötelezzék az állampolgárokat, hiszen adott esetben veszélyes is lehet. Haász János: elmondja, hogy az NGM rendelet szerint a tulajdonosnak kötelessége gondoskodni arról, hogy a légvezetékek bizonyos távolságon belüli veszélyeztetését szűntesse meg. Erb József: csatlakozni kíván Haász János képviselő úr véleményéhez. Ez egy szakmai specifikum. Jelzi, hogy szó sincs nagyfeszültségű vezetékekről, ezért az a veszély, amit képviselőtársa felvázolt, nem áll fenn. Dr. Keresztes László Lóránt: szerinte magasabb szintű jogszabály szabályozza ezt a kérdést, tehát indokolt kivenni. Dr. Lovász István: a koldulásra vonatkozó javaslatnál mértéktartó és visszafogott lenne, elsősorban azért, mert ezt a tényállási megfogalmazást már jó pár évvel ezelőtt dolgozta ki az Önkormányzat, s igyekezett a felsőbb szintű jogszabályokkal összhangba tartani. Nagyon érzékeny kérdéskörről van szó, hiszen az Önkormányzatnak itt a regulatív, normaalkotó mozgástere igen szűkre van szabva, tehát akár szavakon vagy kifejezéseken is múlhat az, hogy nem terjeszkednek-e túl a hatáskörükön. Úgy gondolja, egy fogalomcsere a jogalkalmazásban bizonytalanságot okozhat. Valami attól ráutaló és nem zaklató, hogy nem kifejezett. Ha már a ráutalás ezen túlterjeszkedik és kifejezetté, valamilyen aktív cselekményt feltételezővé válik, akkor lehet zaklatásról beszélni, s így már a felsőbb szintű jogszabályok által lefedett magatartások problematikájába ütközik az ember. Értve és megértve képviselő úr indítványa mögötti gondolatiságot azt javasolná, hogy ehhez ne nyúljanak hozzá, nehogy olyan hibát vétsenek, hogy túlterjeszkednek a jogalkotási mozgásterükön. Azt javasolja, ne cseréljék ki a „néma koldulás” kifejezést. A légvezetékekre vonatkozóan egy átmeneti megoldással élne. További szakmai vizsgálatra bocsátaná ezt a kérdést és az említett ágazati rendelettel összevetné. A Hatósági Főosztály bevonásával akár a következő Közgyűlésig, illetve a Testület által szabott határidőn belül megvizsgálják, hogy vane átfedés a képviselő úr által említett felsőbb szintű norma és az általuk megfogalmazottak között. Dr. Kóbor József: tisztázza, hogy nem a „ráutaló” szó helyett, hanem mellette, vesszővel elválasztva rakta volna oda a „zaklató” kifejezést. Köszöni,

18 hogy felvetette Jegyző úr azt, hogy nézzék meg a pontos jogszabályokat. Elmondja, hogy azt konkrétan tudja, hogy bizonyos esetekben csak a szolgáltató végezheti el a középfeszültségű hálózat esetén a megfelelő fakivágást, ugyanis nem szakember életveszélynek teszi ki magát. Csizi Péter: megjegyzi, senki nem mondta azt, hogy ne szakember végezze el a feladatot. További hozzászólás igényt nem lát. Kéri szavazzanak elsőként dr. Kóbor József képviselő úr 9. § 10. sorára vonatkozó módosító javaslatáról, mely szerint a „néma koldus” kifejezést vegyék ki. Előterjesztő nem támogatja. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 5 igen szavazattal, 20 ellenszavazattal a módosító javaslatot elutasította. Szavazást kér a 11. § D.) pontját érintő módosító javaslatról, mely szerint az „elektromos légvezetékeket veszélyeztető” rész kerülne ki. Előterjesztő nem támogatja. (Jelzi, hogy technikai hiba miatt újra kell indítani a szavazást.) Megállapítja, hogy a Közgyűlés 7 igen szavazattal, 16 ellenszavazattal és 2 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elutasította. Csizi Péter: Gyimesi Gábor képviselő urat kérdezi, hogy egyben ismerteti módosító javaslatait, vagy lépésről lépésre haladjanak. Gyimesi Gábor: egyben kívánja elmondani javaslatait. Az első módosító javaslata egy kis segítséget nyújtana a pécsi polgároknak abban, hogy a bejelentést szóban-írásban, pontosan milyen módon tehetik meg. A 4. §-ban azt definiálja a rendeletalkotó, hogy 30 napon túl már nem indítható eljárás. Szeretné, ha valamiféle inspiráló hatása lenne a rendeletnek, hogy 15 napon belül viszont köteles legyen az eljáró hatóság megindítani az eljárást, azokban az ügyekben, amelyek a tudomására jutottak. A harmadik módosító javaslata a városi jelképek használatával van összefüggésben, ugyanis régebben már, amikor a tiltott közösségellenes magatartásokról volt szó, akkor a magyarsággal, illetve a nemzettel kapcsolatos jelképeket szerette volna, ha a rendelet tartalmazza és rendelkezik. A negyedik módosító javaslat a játszóterekkel kapcsolatos, a játszótéren való viselkedés szabályait írja le, melyet szeretne kiegészíteni egy olyan tiltással, hogy a játszótérre ne lehessen semmilyen állatot bevinni vagy beengedni. A kutyákkal kapcsolatos részt szabályozza egy másik része a rendeletnek, de a liberális világ vívmánya, hogy egyre több az egyéb, különleges állatok tartása. Jelzi, hogy a bizottság támogatta ezt a módosítását. Az 5-ös módosítás a városképre terjed ki. Jogellenes falfestéseket és falragaszokat köteles legyen a tulajdonos leszedni és erről gondoskodni. A 6-os módosításnál felhívja a figyelmét az országgyűlési képviselőknek, hogy Hoffman Rózsa előterjesztésére megszavazták a köznevelési törvényt és a pedagógusokat „ütik, vágják”. Az új törvény szerint a tanítási idő délután négyig tart, viszont az utcazenélést csak három óráig korlátozná a rendelet. Azt gondolja, az iskolai nyitva tartás délután ötig tart, de négy óráig minden-

19 képpen tanórák vannak, tehát szeretné, ha módosítanák a nevelési-oktatási intézmények környezetében az utcai zenélésre és éneklésre vonatkozó szabályt, hogy öt óra előtt ezek ne valósuljanak meg. A 7-es módosító javaslat a tiltott közösségellenes magatartásokkal kapcsolatos. Véleményük továbbra is az, hogy a vasárnap és az ünnepnap legyen szent. A zajos háztartási tevékenységek kerülendőek. A 8-as és 9-es módosítás a szolgáltatókra vonatkozik. Már a tiltott közösségellenes magatartásokról szóló rendelet megalkotásakor felvetődött az a probléma, hogy ki és milyen módon tudja meggátolni a szolgáltatót különböző cselekményekben, pl. a mérőóra leolvasásában. A szolgáltatónak a legtöbb esetben be kell jutnia az ingatlanba. Furcsának véli a megfogalmazást. A módosítás arra vonatkozik, hogy olyan időpontban történhessen meg az, hogy a szolgáltató felkeresi a fogyasztót, amelyről a szolgáltató előre kiértesítette az állampolgárt. Lehetőleg az általános munkaidő után, du. 17.00 és 20.00 óra között valósulhasson meg, előre értesített időpontban. Az utolsó módosítás a közterületeken való, közerkölcsöt sértő viselkedésekkel kapcsolatos. Dr. Keresztes László Lóránt: biztosítja Gyimesi Gábor képviselőtársát, hogy a módosítások jelentős részét meg fogják szavazni. Különösen a szolgáltatókkal kapcsolatos részeket gondolja igazán fontosnak. Az 5-ös módosító javaslathoz, az ingatlanok tisztán tartásával kapcsolatban, lenne kérdése. Úgy tűnik neki, hogy ha valakinek az ingatlanjára jogellenesen bárki felfest valami oda nem illő tartalmat, akkor az érintett ingatlantulajdonost megbüntetnék. Szerinte ez problémás. Másrészt nem érti, hogy mit jelent az, hogy köteles a falrajz folyamatos eltávolításáról. Tisztázni kívánja, hogy ha például valakinek éjjel lefújják a falát és reggelre nem távolíttatja el, akkor megvalósul-e a szabálysértés? Gyimesi Gábor: igazat ad dr. Keresztes László Lórántnak. Elmondja, hogy az alapelgondolás az volt, hogy az emberek tisztán tartsák ingatlanuk külsejét. Azt gondolja, hogy leginkább a kampány időszakban születendő firkákra gondolhattak. Meggondolandónak tartja azt, hogy valaki jogellenesen kiragaszt valamit egy magántulajdonban lévő épület falára, akkor szabálysértést követ el, viszont ha arra várnak, hogy a rendőrség kinyomozza, akkor soha nem fog lekerülni a rongálás nyoma a falról. Dr. Keresztes László Lóránt: a szándékot támogatja, de szerinte a benyújtott módosítás azt fogja eredményezni, hogy alaptalanul büntetik meg az ingatlantulajdonost. Javasolja, hogy ezt a módosítást vonja vissza és a szándéknak megfelelően, kodifikálva a későbbiekben érvényesíthető lesz. Schmuck Roland: elmondja, hogy dr. Keresztes László Lóránt képviselővel ért egyet, hiszen Gyimesi Gábor képviselő úr által benyújtott módosító javaslat visszaélésekre adhat lehetőséget, ugyanis ha valaki kiragaszt valakinek a falára olyat, amit nem lehetne, és nem kerül eltávolításra, mert az ingatlan tulajdonosa nem veszi észre, akkor ezért a tulajdonost meg lehet büntetni. Azt kéri képviselőtársaitól, hogy ezt a módosító javaslatot ne fogadják el.

20 Csizi Péter: további hozzászólási igényt nem lát, így megkezdik a szavazást Gyimesi Gábor módosító indítványairól. Az első módosítási javaslatot szavazásra bocsájtja. Kérdezi az előterjesztő véleményét. Dr. Lovász István: elmondja, hogy ez a módosítás alapvetően az eljárási jellegű szabályokkal való kiegészítésre vonatkozik. Azt gondolja, hogy amit elmondott a képviselő, szakmailag helyén valóak, ugyanakkor a Közigazgatási eljárási törvény pontosan megmondja, hogy milyen kapcsolattartási és kapcsolat felvételi formák ismertek egy hatósági eljárásban. Miután a helyi rendelet kifejezetten utal arra, hogy a Hatósági Főosztálynak a Ket-ben foglaltak szerint kell eljárnia, ezért szükségtelennek tartaná ezt a módosítást. Leszögezi, hogy nem elutasítandónak tartja, csupán feleslegesnek. Csizi Péter: az előterjesztő tehát nem támogatja a módosító javaslatot, kéri szavazzanak. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 7 igen szavazattal, 14 ellenszavazattal és 4 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el. Az előterjesztő véleményét kéri Gyimesi Gábor második módosító javaslatáról, amely az eljáró hatóság és eljárási szabályok módosításával kapcsolatos. Dr. Lovász István: elmondja, hogy ezt is a Ket. szabályozza. Azt gondolja, hogy a rendeletet nem szükséges kiegészíteni, mert a Ket. eligazítást ad. Csizi Péter: kéri, szavazzanak a módosító javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 4 igen szavazattal, 15 ellenszavazattal és 6 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el. A harmadik módosító indítványról kéri a szavazást, amely a városi jelképek használatával összefüggő magatartásokkal kapcsolatos. Kéri az előterjesztő véleményét. Dr. Lovász István: elismeri a nemzeti jelképek védelmére irányuló gondolatiságot. Leszögezi, hogy ez kizárólagos törvényhozási hatáskör. Az Országgyűlés nem régiben hozott egy külön törvényt. Ebben az esetben a helyi önkormányzatnak szabályozási tekintetben keresnivalója nincsen, illetve a helyi rendeletek tekintetében igen. Csizi Péter: kéri, szavazzanak a módosító javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 5 igen szavazattal, 12 ellenszavazattal és 6 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elutasította. A negyedik módosító indítványról kéri a szavazást, amely a közterületeknek minősülő zöldterületek és játszóterek rendeltetésüktől eltérő célra történő használatával kapcsolatos. Kéri az előterjesztő véleményét.

21 Dr. Lovász István: tisztázza, arról van szó, hogy a kutyát bővítsék ki általában állat kategóriára. Jelzi, hogy ez nem jogi kérdés, jogi szempontból elfogadható. A döntést a Közgyűlés kollektív bölcsességére bízná. Csizi Péter: kéri szavazzanak Gyimesi Gábor képviselő úr azon javaslatáról, hogy a játszótérre ne engedjenek be állatot. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 15 igen szavazattal, 10 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta. Jelzi, hogy az ötödik módosító javaslat következik, amiről az elmúlt percekben a legnagyobb vita folyt. Kéri Jegyző úr véleményét. Dr. Lovász István: kiegészíti dr. Keresztes László Lóránt és Schmuck képviselő úr gondolatait. A közterület használati rendelet is tartalmazza a plakát, a reklám célú kihelyezésekre vonatkozó utalást. A választás közeledtével az egyes választási plakátok, hirdetések esetleges illegitim elhelyezésének az ügyét a felsőbb szintű törvényi rendelkezések szabályozzák. A tényállás, melyről a vita is folyt, alapvetően az ingatlantulajdonos saját tulajdonára vonatkoztatott eljárást jelenti. A saját ingatlantulajdont kell tisztán, rendben tartani. Ha más ingatlanára helyez ki valaki ne oda illő dolgot, az már esetleg szabálysértést, adott esetben akár bűncselekményt is megvalósíthat, ha pl. egy graffiti esetében a rongálás kategóriáját is kimeríti a tényállás. Ezeket alapul véve nem javasolja a módosítás elfogadását. Csizi Péter: az előterjesztő nem támogatja a módosító javaslatot, kéri szavazzanak. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 3 igen szavazattal, 18 ellenszavazattal és 2 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el. A hatodik módosító javaslatról kéri a szavazást, amely az utcai zenéléssel és utcai énekléssel összefüggő magatartásokkal kapcsolatos. Kéri az előterjesztő véleményét. Dr. Lovász István: az utcai zenélésnek az idősáv tekintetében való kiterjesztését a módosító javaslat benyújtója azzal indokolta, hogy az iskolai tartózkodás idősávja meghosszabbodott. Nem jogi kérdésnek tekinti, a Közgyűlésre bízza a döntést. Csizi Péter: kéri, szavazzanak. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 13 igen szavazattal, 6 ellenszavazattal és 5 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el. A hetedik módosító javaslatról kéri a szavazást, amely a háztartási tevékenységet kielégítő zajos tevékenységekkel kapcsolatos szabályok módosítására irányul. Kéri az előterjesztő véleményét.

22 Dr. Lovász István: ezt sem jogi kérdésnek tartja. Felhívja a figyelmet, hogy annak idején ezt külön rendeletben is megfogalmazta a Közgyűlés. Akkor elég mélyreható és hosszú vita után született meg a döntés. Csizi Péter: kéri, szavazzanak. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 2 igen szavazattal, 17 ellenszavazattal és 3 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el. A nyolcadik módosító javaslatról kéri a szavazást, amely a távhőszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos magatartások módosítására vonatkozik. Kéri az előterjesztő véleményét. Dr. Lovász István: elmondja, hogy azért nem támogatná, mert a szolgáltatókra vonatkozó magasabb szintű jogszabályok szabályozzák, hogy a fogyasztóval milyen módon kell kapcsolatot tartani és az egyes jogcselekményeknél milyen értesítési időközök és formaságok állnak fenn. Azt gondolja, hogy helyi szinten nem szükséges szabályozni, de felhatalmazás megléte tekintetében sem szükségszerű. Megerősíti Gyimesi Gábor képviselő urat abban, hogy ez nem egy parttalan, önkényes dolog, tehát a szolgáltatónak megvannak azok a keretei és korlátai, hogy mikor veheti fel a kapcsolatot egy adott ügyben a polgárral,a fogyasztóval. Csizi Péter: az előterjesztő nem támogatja a módosító javaslatot, kéri szavazzanak. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 5 igen szavazattal, 13 ellenszavazattal és 3 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el. A kilencedik módosító javaslatról kéri a szavazást, amely a vízszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos magatartások módosítására irányul. Jegyző úr nem kívánja véleményezni, hiszen ugyanaz az álláspontja, mint az előző javaslatnál. Csizi Péter: kéri, szavazzanak. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 4 igen szavazattal, 16 ellenszavazattal és 2 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el. A tízedik módosító javaslatot teszi fel szavazásra, előtte azonban kéri az előterjesztő véleményét. Dr. Lovász István: úgy gondolja a jegyzői szerepkör kereteit lényegesen meghaladná az ebben való állásfoglalás. Elmondja, hogy ennek az elfogadása ebben a formában alkotmányossági aggályokat vethet fel. Csizi Péter: kéri, szavazzanak. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 3 igen szavazattal, 14 ellenszavazattal és 4 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

23

Dr. Lovász István: elmondja, hogy a légvezetékek ügyében egy szakmai vizsgálatot terjesztenek a képviselő urak elé és annak függvényében lehet visszatérni az ügyre. Csizi Péter: szavazást kér a rendelettervezet egészéről Megállapítja, hogy a Közgyűlés 18 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal és 4 tartózkodás mellett megalkotta 48/2013. (XI.18.) sz. rendeletét a közösségi együttélés alapvető szabályairól és megszegésük jogkövetkezményeiről. A rendelet a jegyzőkönyv 1. sz. mellékletében található.

2.)

A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásokról szóló önkormányzati rendelet megalkotása Előterjesztő: Népjóléti és Sport Bizottság Előadó: Moór Eszter bizottsági elnök

Moór Eszter: tájékoztatást ad arról, hogy az országgyűlés döntött az önkormányzati segély kialakításáról, melyek értelmében a települési önkormányzatoknak 2013. december 31. napjáig kell megalkotni az új ellátási formához kapcsolódó helyi rendeletét. Az új ellátási forma érinti a korábbi szociális rendeletben és gyermekvédelmi rendeletben szabályozott átmeneti segély, temetési segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás szabályozásait, ezért véleménye szerint célszerű egy teljesen új rendeletet alkotni. Kiemeli a lényegi elemeit az új ellátási formának. Az önkormányzati segély évente két alkalommal lenne adható. Elmondja, hogy megmarad a családi segélyezés elve, tehát a családi jövedelem figyelembevétele mellett, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás illetve az önkormányzati segélyre való jogosultság attól függően kerül megállapításra, hogy van-e kiskorú gyermek. A tervezet szerint továbbra is megmaradna a méltányossági önkormányzati segély lehetősége, amelyről a Népjóléti és Sport Bizottság egyedi előkészítés alapján tudna dönteni. Fontosnak tartja az aktívkorúak ellátását is. Az ápolási díjat, illetve a közgyógyellátást és a köztemetést nem érinti a változás, úgyhogy arról azért nem található az előterjesztésben szöveges indokolás. Ezek az ellátási formák megmaradnának. Ami még változás, hogy az új rendelet alkalmával indokoltnak találnák, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek után az első négy osztályba járó gyerekek szülei részesülhetnének a tanulói bérlettérítés támogatásban. A Népjóléti és Sport Bizottság négy egyhangú igennel támogatta az előterjesztést. Kéri a Közgyűlést, hogy támogassa a rendelet megalkotását. Dr. Tóth Bertalan: megállapítja, hogy az írásos előterjesztés némileg eltér attól, amit Moór Eszter elnök asszony az imént vázolt szóban, ugyanis nem hangzott el az, hogy eddig ez a bérlettámogatás 1-8 osztályig járt a szülők-

24 nek. Azt gondolja, hogy lehet olyan helyzet, amikor egy önkormányzat ilyen döntést hoz, csak épp az emberek nincsenek olyan helyzetbe, hogy ilyen döntést el tudjanak viselni, hiszen az 5 és 8 osztály közötti gyermekek, akik ilyen támogatásban részesülnek, most majd nem kapják meg ezt. Amit ennél borzasztóbbnak vél az az indoklás, amit mondvacsináltnak és érthetetlennek talál, hogy azért kell a kicsiknek ilyen támogatást adni, mert elkísérik a szülők az iskolába, s ezért szükségük van a bérletre. Az 5-8 osztályos tanulókat már nem kell elkísérni az iskolába, ezért nekik már nem kell bérlet. Ennek az indoklásnak nem érti a logikáját. Előre vetíti, hogy emiatt tartózkodni fognak a szavazástól. Dr. Páva Zsolt: elmondja, megkapta Gyimesi Gábor módosító indítványait. Megkérdezi, hogy kívánja-e azokat indokolni. Gyimesi Gábor: elmondja, hogy a Jobbik 3 módosítást fűzött a rendelettervezethez. Az egyik pontosan az, amiről dr. Tóth Bertalan képviselő úr is beszélt. Az 1-4. osztály helyett módosuljon a rendelet szövege 1-8. osztályig, mint ahogy eddig is volt a rendeletben. Nehezményezi, hogy pont azok a családok, akik esetleg ezt a támogatási formát igénybe vehetnék, ők vannak a legrosszabb helyzetben, mert a rezsicsökkentésüket el is viszi két gyerek esetén egy ilyen bérlettámogatás megvonása. Megjegyzi, tudják nagyon jól, hogy a rezsicsökkentés arról szól, hogy vannak hihetetlen gazdag emberek, akik állami megrendelésből óriási pénzeket keresnek, úszómedencéjük, szaunájuk van. Az ilyen embereknek a rezsicsökkentés valóban egy komoly tétel lehet. A 2-es módosításban egy helyzetet szeretne tisztázni. Emlékeztet, hogy létezik állandó lakhely illetve tartózkodási hely. Ez két különböző önkormányzatnak a területén lehet, de életvitel szerűen nyilván csak az egyik címen él az illető. Ha mondjuk ez a tartózkodási helye a pécsi, akkor elviekben lehetősége van arra, hogy az állandó lakcímen lévő önkormányzatnál is ugyanazokat a támogatási formákat illetve segélyeket megpróbálja igénybe venni kérelmező. Ezt az esetet szeretnék kizárni, hogy ne fordulhasson két önkormányzathoz ugyanazzal a problémával. Elmondja, hogy a Jobbik számtalanszor hangoztatja, hogy minél inkább a bűnöző életmódot folytató embereket kellene valamilyen módon megszorítani. Az 1-es módosításukban a bűncselekményt bebizonyosodottan elkövetőket próbálják ebből a körből kizárni, hogy ők ne juthassanak hozzá ezekhez a támogatásokhoz, illetve ellátási formákhoz. Moór Eszter: szeretne reflektálni az elhangzott módosításokra, s az értelmezés, illetve megerősítés tekintetében jegyző úr segítségét kéri. Az 1-es számú módosítással diszkriminálnák, és hátrányos jogkövetkezményeket fűznének a korábban bűncselekményt elkövetettekhez. Ezt az önkormányzat ezen rendeletében nem szabályozhatja, mert az tiltott lenne. Mivel családi segélyezésről van szó, így nem gondolja, hogy ki lehetne zárni azokat a családokat, ahol van egy olyan tag, hiszen a család többi része attól még létezik és rászorulnak a segítségre. A 2-es módosító a tartózkodási-és lakóhely problémájára vonatkozik. Itt örömteli változás, hogy az új rendszer, amit a KIMÉRA szociálpolitikai rendszer fejlesztése fog lehetőségként biztosítani, az november 15-én hatályba lép, és az új informatikai nyilvántartási rendszer keretében láthatóvá válik,

25 hogy ki él a lakóhelye és a tartózkodási helye szerinti településén, hol és milyen ellátásban részesül. Ezt a döntéseknél figyelembe tudják venni. Tájékoztat, hogy ehhez az új nyilvántartási rendszerhez egy szabályozás is fog kapcsolódni. Javasolja, hogy ennek a szabályozásnak a megszületését várják meg és ezt követően, amennyiben szükséges és ezt a problémát még nem kezeli a rendszer, akkor majd a rendeletben megpróbálják szabályozni, mert az valóban cél, hogy mindkét helyen – lakóhely, tartózkodási hely - ne tudja valaki szándékosan mind a két lehetőséget kihasználni. Természetesen vannak olyan élethelyzetek, amikor ez jogos és nem szándékoltan a rendszerek kijátszása, hiszen, ha valaki egy tanévhez igazodóan mondjuk, fél évig itt van, fél évig meg ott és utána a második segélyigénylésnél megállapítják, hogy Pécsett a korábbi tartózkodási hely szerint már kapott, nem gondolja, hogy ott ezt figyelemben kell venni. Ezt a rendszernek kezelnie kell. Év közben az ember életében lehetnek olyan változások, hogy a tartózkodásiés lakóhelye között ténylegesen megváltozik az életvitelszerű tartózkodási helye. Az egyedi döntéseknél, ami szociális rászorultsági elven alapul, figyelembe tudják venni, hogy valaki éppen akár egy héttel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy életvitelszerűen a lakóhelyén él. Felidézi, hogy a harmadik módosító javaslat a tanulói bérlettérítésre vonatkozott. Fenntartaná azt, ami az előterjesztésben is szerepel, hogy a legindokoltabb az 1-4 osztályban a tanulói bérlettérítés. Elmondja, hogy a jövőben szeretné és kidolgozás alatt áll, hogy esetlegesen a tanulói bérlettérítésnél egy méltányossági lehetőséget hozzanak vissza, ahelyett, hogy az 5-8 osztályban megtartják, hiszen korábban is voltak olyan esetek, akiknél indokolt lett volna a tanulói bérlettérítés, de a normál szabályozási rendben nem voltak rá jogosultak. Azt javasolja, hogy ha megkapják az adatokat az intézményektől, illetve a közlekedési vállalattól, akkor utána akár a főosztályon egy egyeztetés során, akiket érint vagy érdekel a téma, javaslatokat szívesen fogadnak, és ténylegesen azokat a gyermekeket, illetve azokat a családokat tudnák majd támogatni, ahol a gyermek előmenetelét segíti az, ha bérlettérítést tudnak neki adni, s bizottsági hatáskörben, egyedileg nyújthatnának támogatást. Hozzáfűzi, hogy a hátrányos helyzetű családok legtöbben esetben a lakókörnyezetükben lévő iskolákba járatják a gyermeküket. Kivétel ez alól azok a peremkerületek, ahol nincsen iskola. Ezért tartja szükségesnek, hogy azokat a családokat is támogassák, akik esetleg nem részesülnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Kiemelte, hogy voltak olyan esetek, hogy a támogatott család az összeget nem bérlet vásárlására fordította, hanem valami másra. Az első módosításra várja jegyző úr állásfoglalását. Gyimesi Gábor: pontosan érti azt, amit Moór Eszter elmondott az 1-es módosítási javaslattal kapcsolatban, azonban úgy gondolja nincsen annál roszszabb, ha egy családban a kisgyermek mellett ott él egy bűnöző, és azt a mintát látva szocializálódik. Szkeptikus a felálló informatikai rendszerrel kapcsolatban. Fenntartja a 2-es számú módosítást, hátha megszavazzák és amikor a rendszer már precízen és jól működik, akkor ki lehetne vezetni a rendeletből. A harmadik módosítással kapcsolatban emlékeztetni szeretné a megjelenteket, a Felsővámház Utcai Iskola megszűntetésére. Arról a környékről sokan a Gyárvárosi Iskolába kerültek át. Oda elgyalogolni azért nem 10 perc, mindenképpen busszal kell járni. Sok szegény embernek a gyermekét érintette ez a változás, s így sokan vették igénybe a különféle szociális

26 támogatásokat. Nagy Csaba alpolgármester úr egyik felvetésére reagálna, ami véleménye szerint támogatható gondolat. Ez az volt, hogy egy adott iskolában egy bizonyos sportágnak az edzéseit tartanák. Szerinte pont az ilyen hátrányos helyzetű családokban lehetne nagyon fontos az, hogy ezeket a gyermekeket inspirálják és rávegyék a sportra, mert a sport nem csak a testi, hanem a lelki egészséget is szolgálja. Ha csak adott iskolában tudja a gyermek az adott sportágat űzni, amire esetleg feltenné az életét, akkor oda el kell utaznia. Dr. Tóth Bertalan: nem fog megelégedni azzal a szóbeli ígérettel, hogy majd a Közgyűlés erre visszatér, mert nem szeretné, ha ezek a családok úgy járjanak, mint a pedagógusok a számlaköltségeikkel. Határozati javaslata van, amelyet szóban terjeszt elő és kéri a támogatását. A közgyűlés utasítja a Népjóléti Főosztályt, hogy a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő családok esetén, ahol 5-8 osztály közötti gyermek él, vizsgálja meg és dolgozza ki azt a rendeletmódosítást, amely alapján akár méltányosság vagy más szempontrendszer miatt jogosultak a támogatásra és a legközelebbi közgyűlésen tárgyalja a Testület. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólási igényt nem lát, ezért megkezdik a szavazást Gyimesi Gábor képviselő úr által benyújtott módosító javaslatokról, illetve dr. Tóth Bertalan határozati javaslatáról. Moór Eszter: elmondja, hogy a három benyújtott módosító indítványt nem támogatja, a határozati javaslat tekintetében a határidő vonatkozásában vannak kétségei. Dr. Páva Zsolt: álláspontja szerint azzal a megfogalmazással vállalható, hogy a lehető legkorábban kerüljön vissza a Közgyűlés elé. A benyújtott módosító javaslatokat teszi fel szavazásra. Elsőként arról kéri a szavazást, amely szerint a rendelet 1. §-a egy (3) bekezdéssel egészülne ki. Emlékeztet, hogy ezen módosító javaslatot az előterjesztő nem támogatja. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 4 igen szavazattal, 15 ellenszavazattal és 4 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el. A második módosító javaslatot teszi fel szavazásra, amely szerint a rendelettervezet 3. § (2) bekezdése azzal a mondattal egészülne ki, hogy „amennyiben a kérelmező állandó lakhelye, vagy tartózkodási helye nem Pécs, nyilatkozik, hogy más önkormányzattól nem kap szociális ellátását, vagy támogatást.” Előterjesztő nem támogatja. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 5 igen szavazattal, 15 ellenszavazattal és 3 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el. A harmadik módosító javaslatot teszi fel szavazásra, amely a tanulói bérlettérítéssel kapcsolatos. Előterjesztő nem támogatja.

27 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 7 igen szavazattal, 17 ellenszavazattal a módosító javaslatot nem fogadta el. Ezt követően a rendelet egészéről kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 18 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodás mellett megalkotta 49/2013. (XI.18.) sz. rendeletét a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásokról. A rendelet a jegyzőkönyv 2. sz. mellékletében található. Dr. Tóth Bertalan képviselőtársuk által megfogalmazott határozati javaslatról kéri a szavazást azzal a pontosítással, hogy a lehető legkorábban kerüljön vissza a Közgyűlés elé. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 22 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 341/2013. (11.14.) számú határozata a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásokról szóló önkormányzati rendelet magalkotásához kapcsolódó döntésről A Közgyűlés utasítja a Humán Főosztály vezetőjét, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 5-8 osztályos gyermekek vonatkozásában dolgozzon ki szempontrendszert a tanulói bérlettérítés méltányosságból történő megállapítására és a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi támogatásokról szóló 49/2013. (Xl.18.) önkormányzati rendelet módosítására vonatkozó előterjesztést terjessze a Közgyűlés elé. Határidő: Felelős:

2014. február 28. Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Maulné Dr. Tóth Csilla főosztályvezető

Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Csizi Péter alpolgármester Dr. Maulné Dr. Tóth Csilla főosztályvezető Altorjainé Dr. Eisenberg Judit főosztályvezetőhelyettes

28 3.)

A pécsi 35005/16 hrsz-ú ingatlan önkormányzati tulajdonba vétele, valamint az önkormányzati ingatlanok vagyoni jellegének megváltoztatásáról szóló 4/2011. (IX. 27.) önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Városfejlesztési és Kommunális Bizottság Előadó: Oszoli Dénes bizottsági elnök

Oszoli Dénes: elmondja, hogy az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályáról szóló önkormányzati rendelet értelmében, ezt az ingatlant a közgyűlés jóváhagyásával tudja a Város tulajdonba venni. Az ALDI Élelmiszer Áruház kialakítása kapcsán került kiépítésre ez a járdaszakasz is, ami tulajdonképpen közterület használatában van és a Hoffer Magyarország Kft. ajándékozási szerződéssel kívánja ezt a földrészletet, mint ingatlant a Város tulajdonába adni. Ehhez kéri a Közgyűlés támogatását. Hozzáteszi, tekintettel arra, hogy ajándékozásról van szó, a Városnak nem kerül semmilyen költségébe. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólási igényt nem lát, ezért megkezdik a szavazást. Jelzi, hogy két szavazásra fog sor kerülni. Elsőként az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 342/2013. (11.14.) számú határozata a pécsi 35005/16 hrsz-ú ingatlan önkormányzati tulajdonba vételéről 1.

A Közgyűlés úgy dönt, hogy a HOFER MAGYARORSZÁG INGATLAN Ingatlanfejlesztő és -forgalmazó Kft. (székhely: 2051 Biatorbágy, Mészárosok útja 2.) tulajdonában álló pécsi 35005/16 hrsz-ú 973 m2 nagyságú ingatlant térítésmentesen önkormányzati tulajdonba veszi.

2.

A Közgyűlés felkéri a Jegyzőt, hogy az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 11/2012.(II.24.) önkormányzati rendelet 8. § (3) bekezdése alapján az ingatlan törzsvagyoni minősítésére vonatkozó rendelet hatályba lépését követően gondoskodjon a törzsvagyont érintő változásnak az Önkormányzat vagyonnyilvántartásában és az ingatlanvagyonkataszterben történő átvezetéséről.

3.

A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert a tulajdonjog átruházására vonatkozó, az előterjesztés 3. sz. mellékletében csatolt ajándékozási szerződés aláírására.

29 Határidő: Felelős:

2013. november 30. Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Lovász István jegyző

Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Oszoli Dénes bizottsági elnök Dr. Lovász István jegyző

A rendelet egészét teszi fel szavazásra. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 22 egybehangzó igen szavazattal megalkotta az 50/2013. (XI.18.) sz. rendeletét az önkormányzati ingatlanok vagyoni jellegének megváltoztatásáról szóló 45/2011. (IX.27.) önkormányzati rendelet módosításáról. A rendelet a jegyzőkönyv 3. sz. mellékletében található.

4.)

Pécsi Országos Színház Fesztivál Közhasznú Nonprofit Kft. felügyelőbizottsági tagjának megválasztása Előterjesztő: Nagy Csaba alpolgármester

Nagy Csaba: javasolja a Pécsi Országos Színházi Fesztivál Közhasznú Nonprofit Kft. vonatkozásában Krum Ádámot a felügyelőbizottsági tagság betöltésére. Ismerteti, hogy mind a Magyar Teátrumi Társaság, mind a Magyar Színházi Társaság jogosult egy-egy tagnak a jelölésére. Azt kéri a testülettől, hogy a kialakult szokásoktól eltérően, a két társaság kérésének megfelelően 2018. november 30-áig Krum Ádámot bízzák meg. Dr. Hoppál Péter: elmondja, hogy az Oktatási és Kulturális Bizottság az előterjesztést 4 egyhangú igen szavazattal támogatta. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 20 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 343/2013. (11.14.) számú határozata a Pécsi Országos Színházi Fesztivál Közhasznú Nonprofit Kft. felügyelőbizottsági tagjának megválasztásáról

30 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése úgy dönt, hogy az Önkormányzat a Pécsi Országos Színházi Fesztivál Közhasznú Nonprofit Kft. taggyűlésén, mint tag Krum Ádámot jelöli a Társaság Felügyelőbizottságába 2013. december 1. napjától, vagy a társaság e napot követő taggyűlése napjától 2018. november 30. napjáig tartó határozott időtartamra, változatlan díjazás mellett. 2. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy a Pécsi Országos Színházi Fesztivál Közhasznú Nonprofit Kft. taggyűlésén az Önkormányzat nevében a jelen határozat 1. pontja alapján adja le szavazatát.

5.)

Határidő: Felelős:

a Társaság soron következő taggyűlése Dr. Páva Zsolt polgármester

Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Nagy Csaba alpolgármester Dr. Lovász István jegyző Dr. Bokor Károly főosztályvezető Kőhalmi Andrea ügyvezető/Referatúra útján Stenczer Béla ügyvezető/Referatúra útján

Pályázat kiírása a 02006A517 számú fogszabályozási körzet területi ellátási kötelezettségének biztosítására Előterjesztő: Népjóléti és Sport Bizottság Előadó: Moór Eszter bizottsági elnök

Moór Eszter: elmondja, hogy dr. Rőthy Zsuzsanna szakorvos lakóhelyet vált, és jelenleg állandó helyettessel van megoldva az ellátás zavartalan és folyamatos biztosítása. Ismerteti, hogy a bizottság 4 egybehangzó igennel támogatta az előterjesztést. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólási igényt nem lát, kéri elsőként ügyrendi szavazással döntsenek arról, hogy a határozati javaslatban szereplő személyekről együtt szavaznak. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 20 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a Közgyűlés az ügyrendi javaslatot elfogadta. Kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 20 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta.

31

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 344/2013. (11.14.) számú határozata pályázat kiírásáról a 02006A517 számú fogszabályozási körzet területi ellátási kötelezettségének biztosítására 1. A Közgyűlés úgy dönt, hogy pályázatot ír ki az előterjesztés melléklete szerinti tartalommal a 02006A517 számú fogszabályozási körzet ellátásának biztosítására. 2. A Közgyűlés a pályázati felhívást az Egészségügyi Közlönyben, a Pécsi Hírekben, valamint a város internetes oldalán megjelenteti. 3. A Közgyűlés a pályázatokat véleményező szakmai bizottságba megválasztja: - Moór Eszter bizottsági elnököt; - dr. Bányai Elek egészségügyi tanácsadót, valamint - a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Fogászati és Szájsebészeti Klinika által delegált tagot. 4. A Közgyűlés felkéri a Népjóléti és Sport Bizottság elnökét, hogy a pályázati határidő leteltét követően a körzet ellátására vonatkozó javaslatot terjessze a Közgyűlés elé.

6.)

Határidő: Felelős:

azonnal Moór Eszter bizottsági elnök Dr. Maulné dr. Tóth Csilla főosztályvezető

Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Csizi Péter alpolgármester Moór Eszter bizottsági elnök Dr. Maulné dr. Tóth Csilla főosztályvezető

Fedezet biztosítása hajléktalan személyek nappali ellátására kötendő ellátási szerződéshez Előterjesztő: Népjóléti és Sport Bizottság Előadó: Moór Eszter bizottsági elnök

Moór Eszter: megköszöni a szót és elmondja, hogy a hajléktalan személyek nappali ellátása a Város kötelező feladata. Ismerteti, hogy a kertvárosi részen nagyon sok hajléktalan él, ezért kiemelt fontosságú lenne a település e részén a fedél nélküliek ellátásának megszervezése. Ennek célját szolgálná, és hatékony megoldást nyújtana, hogyha valamilyen civil vagy egyházi szereplő ezt a szolgáltatást el tudná látni. Ehhez szükséges a fedezet biztosítás, hiszen közbeszerzési eljárást kell kiírni.

32

Gyimesi Gábor: úgy gondolja, hogy a Reményháza a legesélyesebb, aki a közbeszerzésen ezt a támogatást megkaphatja. Soknak találja azt, hogy határozatlan időre köti meg az Önkormányzat a szerződést. Megérti, hogy súlyos problémát okoz a hajléktalanok ellátása Kertvárosban. Kérdése az, hogy lehet-e egy olyat elérni a folyósítás során, hogy az ellátottak számáról előzetesen megegyeznek vagy lehetne-e valamiféle normatívát szabni, hogy, ha ekkora támogatást biztosít az Önkormányzat, akkor mennyi ellátást kell teljesítenie a támogatottnak. Moór Eszter: a feltett kérdésekre válaszként elmondja, hogy a határozatlan időre történő kiírás sok esetben még kedvezőbb, hiszen jobb feltételekkel lehet felmondani, mint a határozott idejűt, csak a tervezés szempontjából vannak ennek speciálisabb szabályai, hiszen 4 évre szóló fedezetet kell biztosítani. A másik kérdésre a válasza, hogy természetesen az ajánlattételi felhívásban az említett paraméterek – milyen elvárások vannak, és milyen szolgáltatást kell nyújtani - meg lesznek adva. Kővári János: úgy gondolja, hogy nagyon fontos szem előtt tartani azt, hogy évek óta úgy működtetik a Reménység Háza nevű intézményt, hogy semmilyen támogatást nem kértek hozzá, ezért fontosnak tartja, hogy a jövőben az Önkormányzat társfinanszírozó legyen ebben a programban. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 20 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 345/2013. (11.14.) számú határozata fedezet biztosításáról a hajléktalan személyek nappali ellátására kötendő ellátási szerződéshez 1.

A Közgyűlés a hajléktalan személyek nappali ellátására kötendő ellátási szerződéshez maximum bruttó 5.000.000,- Ft-ot biztosít 2014. évtől a város éves költségvetéseiben.

2.

A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály főosztályvezetőhelyettesét, hogy az ellátási szerződéssel biztosított hajléktalan személyek nappali ellátása feladat fedezetét a 2014. évtől a költségvetések tervezésekor vegye figyelembe.

3.

A Közgyűlés utasítja a Humán Főosztály vezetőjét, hogy a hajléktalan személyek nappali ellátására kötendő ellátási szerződéshez szükséges közbeszerzési eljárás elindítását készítse elő a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság soron következő ülésére.

33

7.)

Határidő: Felelős:

a 2014. évi költségvetés tervezése Dr. Páva Zsolt polgármester Altorjainé dr. Eisenberg Judit főosztályvezetőhelyettes

Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Moór Eszter bizottsági elnök Trombitás Károly bizottsági elnök Altorjainé dr. Eisenberg Judit főosztályvezetőhelyettes Dr. Maulné dr. Tóth Csilla főosztályvezető

Az Önkormányzat folyószámla-hitelszerződésének módosítása Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester

Dr. Páva Zsolt: elmondja, hogy egy módosítás található a javaslatban, ami az, hogy 2013. november 21-től december 20-ig, - amennyiben a bank jóváhagyja -, akkor december 31-ig tartó időszakra további két és fél milliárd forintos keret áll rendelkezésre. Ehhez szükséges a Testület jóváhagyása. További hozzászólási igény hiányában szavazatást kér az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 18 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal és 4 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 346/2013. (11.14.) számú határozata az Önkormányzat folyószámla–hitelszerződésének módosításáról 1. A Közgyűlés kezdeményezi az OTP Bank Nyrt-vel fennálló folyószámla hitelszerződés módosítását annak érdekében, hogy a 3,5 milliárd forint hitelkeret összegén belül a 2013. november 21-től 2013. december 20-ig - a pénzintézet jóváhagyása esetén legfeljebb 2013. december 31-ig - tartó időszakra 2,5 milliárd forint rendelkezésre tartott összeg legyen megállapítva. 2. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az Önkormányzat nevében kezdeményezze az OTP Bank Nyrt-nél a hitelszerződés módosítását. 3. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Páva Zsolt polgármestert a folyószámla hitelszerződés módosításának aláírására, továbbá felhatalmazza dr. Deákné dr. Pap Krisztina pénzügyi osztályvezetőt a szerződésmódosítás pénzügyi ellenjegyzésére.

34

4. A jegyző megvizsgálta a hitelfelvétel szükségességét, valamint a törvényességi feltételek fennállását és megállapította, hogy a hitelfelvétel az önkormányzat működőképességét szolgálja, gazdaságilag indokolt, nem ellentétes az érvényes jogszabályi rendelkezésekkel, továbbá a szerződés módosításához a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. § (2) bekezdés c) pontja alapján a Kormány előzetes engedélye nem szükséges.

8.)

Határidő: Felelős:

azonnal Dr. Páva Zsolt polgármester Altorjainé dr. Eisenberg Judit főosztályvezetőhelyettes

Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Altorjainé dr. Eisenberg Judit főosztályvezetőhelyettes Dr. Deákné dr. Pap Krisztina osztályvezető

Az Önkormányzat folyószámla-hitelkeret és munkabérhitel közbeszerzési eljárásának megindítása Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester

Dr. Páva Zsolt: tájékoztat, hogy ez az előterjesztés már a jövő évről szól. A 2014-es költségvetési évben is szeretnék, ha az Önkormányzat számára a folyószámla-hitelkeret és munkabérhitel lehetőség nyitva állna, ahogy ez az előző években is volt. Ehhez egy közbeszerzést hirdetnek meg a szokásos, előírt formában. Elmondja, hogy természetesen a bírálóbizottság és az eljárási rend e tekintetben az előző évekhez szintén hasonlít. Dr. Tóth Bertalan: emlékeztet, hogy egy múltkori közgyűlésen elfogadtak egy előterjesztést, ami arról szólt, hogy 4 és fél milliárdos működési hitelre ír ki közbeszerzést az Önkormányzat. Kérdése, hogy az az előterjesztés mire vonatkozott, a két hitel között mi az összefüggés. Dr. Páva Zsolt: válaszában elmondja, hogy annyi az összefüggés, hogy mind a kettő egyfajta hitel. Az előző hitelkiírás „áthidaló” hitel volt, míg a mostani folyószámlahitel. Dr. Tóth Bertalan: kérdése, hogy mind a kettő hitel élni fog-e együtt, különböző célra, valamint hogy beletartozik-e majd a működési hitel a február 28-i adósságátvállalási csomagba. Dr. Páva Zsolt: válaszában elmondja, hogy reményeik szerint igen, beletartozik, de pontos választ erről még nem tud adni, mert ez a kormány szintű

35 tárgyalásoktól függ. Nyilván az lenne számukra az előnyös, ha ebbe a csomagba minél több beletartozna, de nem ők vannak a döntő helyzetben. További hozzászólási igényt nem lát, elsőként ügyrendben szavazzanak arról, hogy a határozati javaslatban szereplő személyekről együtt szavazzanak. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 19 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett az ügyrendi indítványt elfogadta. Kéri, szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 18 igen szavazattal, 5 ellenszavazattal és 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 347/2013. (11.14.) számú határozata az Önkormányzat folyószámla-hitelkeret és munkabérhitel közbeszerzési eljárásának megindításáról 1.)

A Közgyűlés a 2013. december 20-án lejáró folyószámla-hitelkeret illetve a 2013. december 21-én lejáró munkabér hitel szerződések helyett 3.500.000 eFt összegű folyószámlahitel, illetve 250.000 eFt munkabérhitel felvételére irányuló közbeszerzés eljárást az előterjesztés mellékletében szereplő Részvételi Felhívásban foglaltaknak megfelelően megindítja. Az Önkormányzat kötelezettséget vállal a hitel tőke- és kamatterhei fedezetének beépítésére a 2014. évi költségvetésbe.

2.)

A hitelfelvétel indoka a Város 2014. évi költségvetésében várható, kötelező és nem kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló kiadási előirányzatok teljesíthetősége.

3.)

A jegyző megvizsgálta a hitelfelvétel szükségességét, valamint a törvényességi feltételek fennállását és megállapította, hogy a hitelfelvétel az önkormányzat működőképességét szolgálja, gazdaságilag indokolt, nem ellentétes az érvényes jogszabályi rendelkezésekkel, továbbá a likvid hitel felvételéhez a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. § (2) bekezdés c) pontja alapján a Kormány előzetes engedélye nem szükséges. Mivel a hitelszerződés éven túli kötelezettségvállalást nem tartalmaz, ezért a következő két év költségvetését érintő hatások bemutatása nem szükséges.

4.)

A Közgyűlés a közbeszerzési eljárás Bíráló Bizottság munkájában tagként való részvételre felkéri Altorjainé dr. Eisenberg Judit főosztályvezető-helyettest, valamint dr. Deákné dr. Pap Krisztina osztályvezetőt. A Bíráló Bizottság eseti tagjai díjazásban nem részesülnek.

36

5.)

9.)

A Közgyűlés a számlavezető pénzintézettel való tárgyalás lefolytatására felkéri dr. Páva Zsolt polgármestert, Nyőgéri Lajos önkormányzati képviselőt és Altorjainé dr. Eisenberg Judit főosztályvezető-helyettest. Határidő: Felelős:

azonnal Altorjainé dr. Eisenberg Judit főosztályvezető - helyettes

Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Trombitás Károly bizottsági elnök Nyőgéri Lajos önkormányzati képviselő Dr. Lovász István jegyző Altorjainé dr. Eisenberg Judit főosztályvezetőhelyettes

Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás Társulási megállapodásának módosítása Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester

Dr. Páva Zsolt: elmondja, hogy a legutóbbi társulási ülésen a megjelent önkormányzatok delegáltjai határozatképes formában döntöttek arról, hogy milyen módosításokat eszközölnek a társulás működése során. Ezt a javaslatot átvezették egységes szerkezetbe, ami az előterjesztés mellékletét képezi. Minden önkormányzat, amelyik érintett (szám szerint 313 település a déldunántúli régióban) ugyanezt az elfogadást meg fogja tenni, az ottani testületi ülések alkalmával. Kéri a Testület támogatását. További hozzászólási igény hiányában szavazatást kér az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 21 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 348/2013. (11.14.) számú határozata a Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodásának módosításáról 1.

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodás alábbi rendelkezéseinek módosítását elfogadja.

37 „PREAMBULUM A hivatkozott jogszabályok a felülvizsgálat időpontjában a következők: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 13.§ (1) bekezdés 19. pontja, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet (Avr.), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számv. tv.), a hulladékról szóló 2012. CLXXXV. törvény (továbbiakban: Hgt). A társulás a működése időtartama alatt módosított jogszabályokat, a korábban hatályos jogszabályok hatályon kívül helyezése kapcsán a helyükbe lépő kihirdetett és hatályba lépett jogszabályokat, azok hatályosságának megfelelően alkalmazza működése során. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 3.

A Társulás tagjai (név, székhely, képviseletre jogosult, lélekszám, a társulási tagot megillető szavazatszám): e Megállapodás 1. számú mellékletébe foglalt 313 települési önkormányzat az ott részletezett adatokkal. Az 1. számú melléklet e megállapodás szerves és elválaszthatatlan részét képezi. IV. A TÁRSULÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS FŐ TERÜLETE 1. Átruházott feladat-, és hatáskörök: a) regionális hulladékkezelési program, hulladékkal kapcsolatos területfejlesztési program kidolgozása és megvalósítása, f) a Mötv. 13.§ (1) bekezdés 19. pontja, a Htv. 33.§, 34.§, 37.§-ában foglalt feladatok ellátása. VI. A TÁRSULÁS MŰKÖDÉSÉNEK FINANSZÍROZÁSA, A TÁRSULÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁRA FORDÍTHATÓ ANYAGI JAVAK KÖRE

8. Amennyiben a Tag önkormányzatok a Társulási Tanács elnökének írásbeli értesítésében foglalt határidőre az esedékes tagdíj, pénzügyi hozzájárulás rendelkezésre bocsátását elmulasztják, a Társulás a Tag önkormányzat költségvetési elszámolási számlája ellen a fizetési határidő lejártát követő 15 nap elteltével azonnali beszedési megbízás benyújtására jogosult. A tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy felhatalmazó levélben bejelentik a számlavezető pénzintézetüknek a Társulás megnevezését és pénzforgalmi jelzőszámát, mint azonnali beszedési megbízás benyújtására jogosultat. A felhatalmazás bank által aláírt egy példányát a tagok kötelesek a Társulás elnökének átadni a jelen Társulási Megállapodás aláírását követő 15 napon belül.

38 VIII. A TÁRSULÁS SZERVEZETE A.

A TÁRSULÁSI TANÁCS

1.

A Társulás döntéshozó a szerve a 13 tagú Társulási Tanács (a továbbiakban: Tanács). A Tanács tagjait e Megállapodás 2. számú mellékletében meghatározott elvek szerint, a Tag önkormányzat képviselő-testülete választja meg. A megválasztott tagok az őket megválasztó önkormányzatokat lakosság-szám arányos szavazati joggal képviselik. A Társulási Tanács egyik tagja Pécs Megyei Jogú Város Polgármestere, akadályoztatása esetén az erre a feladatra kijelölt alpolgármester. Ez azonban nem érinti az elnöki akadályoztatás esetére vonatkozó rendelkezéseket.

2.

A Tanács tagjai sorából 4 évente – a 2014. évi helyhatósági választásokat követően annak ciklusával azonos időtartamra – elnököt és alelnököt választ.

4.

A Tagok által átruházott feladatokat és hatásköröket a Társulási Tanács gyakorolja.

11.

A Tanács tagjait a Baranya, Somogy, Tolna megyéhez tartozó térségek önkormányzatai (tagok) delegálják. A térségek leírását a 3. számú melléklet tartalmazza. A Tanács tagja polgármester, alpolgármester vagy települési képviselő lehet. A nem képviselők közül választott alpolgármester nem lehet a Tanács tagja.

12. A Tag az általa választott képviselőt – indokolás nélkül – visszahívhatja. 13.

A Társulási Tanács Tagjai kötelesek az általuk képviselt valamennyi önkormányzatnak évente legalább egy alkalommal beszámolni a Tanácsban végzett tevékenységükről. A beszámolót írásban, elektronikus úton a tárgyévet követő hó első negyedévének végéig kell megküldeni.

14. A Tanács – helyhatósági választásokat követő – követő első ülését a gesztor önkormányzat polgármestere hívja össze. 21. Minősített többség szükséges: a) a költségvetés és a zárszámadás elfogadásához, b) hitelfelvételhez, c) társulásból történő kizárás elfogadásához, d) társuláshoz történő csatlakozás és kiválás elfogadásához. 22. A Tanács akkor határozatképes, ha ülésén legalább a szavazatok felével rendelkező képviselő jelen van. 23. A Tanács érvényes döntéséhez legalább annyi tag igen szavazata

39 szükséges, amely meghaladja a jelenlevő tagok szavazatainak felét, és az általuk képviselt települések lakosságszámának egyharmadát. 24. A minősített többséghez legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely eléri a Társulásban részt vevő Tagok szavazatának több mint felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának felét. 27. A Tanács ülését a Társulási Tanács elnöke távollétében az alelnök, együttes akadályoztatásuk esetén a Tanács legidősebb tagja (korelnök) hívja össze és vezeti. D.

PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG

2.

A Pénzügyi Bizottság tagjait a Társulási Tanács 4 évre illetve a 2014. évi helyhatósági választásokat követően annak ciklusával azonos időtartamra választja. XI. A TÁRSULÁSI TAGSÁG MEGSZŰNÉSE

2.

2013. január 1. napját követően a Társuláshoz csatlakozni a naptári év első, abból kiválni a naptári év utolsó napjával lehet.

3.

A Társuláshoz való csatlakozásról és kiválásról a csatlakozni illetve kiválni kívánó tag annak időpontját megelőzősen legalább hat hónappal minősített többséggel hozott határozattal köteles dönteni. A döntésről a Társulási Tanácsot értesíteni kell.

4.

A Társulásból történő kiválás esetén a vagyontárgy társulási Tag részére történő kiadását a Társulás legfeljebb 5 évre elhalaszthatja ha annak természetben történő kiadása veszélyeztetné a Társulás további működését. Ebben az esetben a kivált Tagot a Társulással kötött szerződés alapján használati díj illeti meg.

6.

A Társulás Tagja a Tagok több mint a felének minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával kizárható. Kizárási ok lehet, ha a Tag a megállapodásban foglalt kötelezettségét súlyosan megszegi, illetve kötelezettségének ismételt – legalább 30 napos határidőt is tartalmazó – felhívásra nem tesz eleget. XII. A TÁRSULÁS MEGSZŰNÉSE

1.

A Társulás megszűnik: a) ha e megállapodásban meghatározott időtartam eltelt b) ha a Társulás tagjai a Mötv. 88.§ (2) bekezdés szerinti többséggel azt elhatározzák,

40 c) a törvény erejénél fogva, d) a bíróság döntése alapján. XIV. A TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS MÓDOSÍTÁSA

10.)

1.

A Társulási Megállapodás módosítását írásban kezdeményezheti: a) a Társulás bármely tagja, b) a Társulási Tanács, c) a munkaszervezet vezetője, d) a Baranya Megyei Kormánymegbízott.

2.

A Társulási Megállapodás módosításához a Társulás valamennyi Tagjának minősített többséggel hozott határozata szükséges.”

2.

A Közgyűlés felkéri dr. Páva Zsolt polgármestert, hogy a döntésről a Társulási Tanácsot tájékoztassa és felhatalmazza, hogy a fentiek szerint módosított Társulási Megállapodást aláírja. Határidő: Felelős:

2013. november 30. Dr. Páva Zsolt polgármester

Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Lovász István jegyző Girán János kabinetvezető

Az IMS szerkezetű intézmények műszaki felügyeletének 2013/24es tanévben történő biztosításához 2014. évi pénzügyi kötelezettség vállalás Előterjesztő: Nagy Csaba alpolgármester

Nagy Csaba: elmondja, hogy ez egy visszatérő napirendi pontja az Önkormányzatnak, hiszen időről időre arról döntenek, hogy bizonyos pénzösszegeket biztosítsanak arra, hogy az IMS technológiával felépült közoktatási intézményrendszerük elemeit meg tudják figyelni, illetve azokat a biztonsági előírásokat tudják teljesíteni, amik e vonatkozásban kötelezőek. Ismerteti, hogy a ’90-es évek elején 20 darab ilyen IMS szerkezetű iskola volt, most már azonban csak 7 olyan intézmény van, ahol ezeket a megfigyeléseket meg kell tenni. Ez annak köszönhető, hogy folyamatosan felújítják az iskolákat. 2011-be az Illyés Gyulai Általános Iskolát és Óvodát több mint fél milliárd forint értékben megújították. Beszámol arról is, hogy most már a Testvérvárosok Terei Általános Iskola is soron következik, hiszen a közbeszerzési kiírás folyamatban van, és a kivitelezőt választják ki arra a munkára, ami a szerkezet megerősítésén túl komplex akadálymentesítést, homlokzat-és tetőszigetelést, teljes nyílászáró cserét, a tornacsarnok padlóburkolatának megújítását, a fűtéskorszerűsítést, a villamos berendezés korszerűsítést, vizesblokk felújításokat, röplabdapályát, továbbá akadálymentesítését is tartalmaz. Reményeik szerint 1 év múlva ez a 7 darab intézményi hely tovább

41 csökken eggyel. Kéri a képviselők támogatását. Kihangsúlyozza, hogy itt nem csak az IMS szerkezeti problémákat kívánják ezen felújítások keretében megoldani, hanem egy komplex felújításról van szó. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólási igény hiányában szavazatást kér az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 349/2013. (11.14.) számú határozata az IMS szerkezetű intézmények műszaki felügyeletének 2013/14es tanévben történő biztosításához 2014. évi pénzügyi kötelezettség vállalásról 1./ A Közgyűlés úgy dönt, hogy az Önkormányzat az alábbi 7 db IMS szerkezetű intézménye 2013/2014-es tanévben történő műszaki felügyeletének biztosításához 526.000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 668.020 Ft összegben a Város 2014. évi költségvetése terhére kötelezettséget vállal:  Megyervárosi Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola  Megyervárosi Testvérvárosok terei Általános Iskola  Szivárvány Gyermekház  Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ 1. számú Általános Iskola  Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ 2. számú Általános Iskola  Kertvárosi Óvoda Németh László u-i Tagóvoda  Kertvárosi Óvoda Testvérvárosok terei Tagóvoda. 2./ A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály főosztályvezetőhelyettesét, hogy gondoskodjon az 1. pontban meghatározott öszszeg Város 2014. évi költségvetési rendelet tervezetébe történő beépítéséről. Határidő: Felelős:

2013. december 31. Dr. Bokor Károly főosztályvezető, Altorjainé Dr. Eisenberg Judit főosztályvezetőhelyettes

Kapják:

Nagy Csaba alpolgármester, Dr. Bokor Károly főosztályvezető Altorjainé Dr. Eisenberg Judit főosztályvezetőhelyettes

42

11.)

A Pécsi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv 2014. és 2015. évi tervezési feladatai Előterjesztő: Városfejlesztési és Kommunális Bizottság Előadó: Oszoli Dénes bizottsági elnök

Oszoli Dénes: hangsúlyozza, hogy a Pécsi Építési Szabályzatot és Szabályozási Tervet karban kell tartani. Ismerteti, hogy egy meghívásos közbeszerzés keretében kívánja a Referatúra kiválasztani a tervezőgárdát és kéri, hogy a fedezetet a 2014-es illetve 2015-ös költségvetés biztosítsa. Az eddigi tapasztalatok alapján ez évi bruttó 10 millió forint körüli értéket tesz ki. Jelezi, hogy pontos értéket az adott évben lehet meghatározni, hiszen a tervezési megbízást mindig a beavatkozási tételszámmal egyenes arányban teszi függővé a megbízó. Kéri a Testület támogatását. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólási igény hiányában szavazatást kér az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 18 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 350/2013. (11.14.) számú határozata a Pécsi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv 2014. és 2015. évi tervezési feladatairól 1. A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Pécsi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv 2014. és 2015. évi karbantartására, indítványok alapján történő módosítására, tervhibák javítására és azoknak a szerkezeti terven való átvezetéséhez szükséges tervezési munkákra a Kbt. 122/A. §-a szerinti hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárás kerüljön meghirdetésre a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság - Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2013. (V.22.) önkormányzati rendelete 76.§ /3/ Bekezdés b) pontja alapján meghozott - erre vonatkozó döntése alapján. 2. A Közgyűlés úgy dönt, hogy a tervezési díj fedezetéül a Város 2014. és 2015. évi költségvetéseiben a város és községgazdálkodási szolgáltatás, dologi és egyéb folyó kiadásai keretek terhére évente 10 millió forint összegre elkötelezettséget vállal. 3. A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály főosztályvezetőhelyettesét, hogy a Város 2014. és 2015. évi költségvetésének összeállítása során a 2. pont szerinti elkötelezettséget az önkormányzati rendelet tervezetében szerepeltesse.

43

12.)

Határidő. Felelős:

2013. december 31. és 2014. december 31. Altorjainé dr. Eisenberg Judit főosztályvezetőhelyettes Dr. Bokor Károly főosztályvezető Csaba Ders DLA főépítész

Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Trombitás Károly bizottsági elnök Altorjainé dr. Eisenberg Judit főosztályvezetőhelyettes Dr. Bokor Károly főosztályvezető Csaba Ders DLA főépítész

A PÉSZ 2012. évi ¾. sz. módosítási eljáráshoz kapcsolódóan megkötendő településrendezési szerződések Előterjesztő: Városfejlesztési és kommunális Bizottság Előadó: Oszoli Dénes bizottsági elnök

Dr. Páva Zsolt: az előterjesztő kiegészítést nem kíván tenni, hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 18 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 351/2013. (11.14.) számú határozata a PÉSZ 2012. évi 3/4. sz. módosítási eljárásához kapcsolódóan megkötendő településrendezési szerződésekről 1.)

A Közgyűlés úgy dönt, hogy az Önkormányzat az előterjesztés szerinti tartalommal megköti az előterjesztés mellékletében foglalt településrendezési szerződéseket.

2.)

A Közgyűlés utasítja a Referatúra Főosztályvezetőjét a szerződések előkészítésére és felhatalmazza dr. Páva Zsolt polgármestert a szerződések PÉSZ 2012. évi 3/4. sz. módosító eljárásával kapcsolatos módosító rendelet megalkotásáig történő aláírására.

3.)

A településrendezési szerződéseknek költségvetési vonzata nincs. Határidő: Felelős:

2013. december 12. Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Bokor Károly főosztályvezető

44 Csaba Ders DLA főépítész Kapják:

13.)

Dr. Páva Zsolt polgármester Csaba Ders DLA főépítész Dr. Bokor Károly főosztályvezető Hajdu Csaba városrendezési ügyintéző

Intézményi álláshelyek módosítása Előterjesztő: Oktatási és Kulturális Bizottság Előadó: dr. Hoppál Péter bizottsági elnök

Dr. Hoppál Péter: úgy gondolja, hogy ez egy nagyon fontos előterjesztés. Pécs város Önkormányzata az új intézmény fenntartási kötelezettség vonatkozásában az óvodákat fenntartja és működteti idén január 1-től. Az általános- és középiskolákat pedig az állam tartja fenn a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon keresztül és az önkormányzat pedig vállalta a működtetésüket. Az óvodák vonatkozásában a Városnak különleges kötelezettségei vannak, ezért is fontos az, hogy az óvodafejlesztési programot a Város komolyan veszi. Elmondja, hogy 2014. január 1-től a köznevelési törvényhez kapcsolódóan a központi költségvetés finanszírozni fogja újabb óvodai álláshelyek létesítését. Bejelenti, hogy Pécs városában összesen 68 új álláshelyet fognak tudni létesíteni január 1-től. Az új álláshelyek a törvény által biztosított óvodatitkárokat, pedagógiai asszisztenseket, és óvoda pszichológusokat fog az intézményekhez delegálni. Ezzel a szakmai munka magasabb színvonalra helyeződik. Ismerteti, hogy az Oktatási és Kulturális Bizottság 4 egyhangú igen szavazattal támogatta az előterjesztést. Meixner András: biztosítja a jelenlévőket, hogy frakciójuk tudja támogatni ezt az előterjesztést. Azt kérdezi, hogy ezeknek az álláshelyeknek a finanszírozását az állam biztosítani fogja, vagy az önkormányzat költségvetése kell, hogy fedezze. Dr. Hoppál Péter: válaszában elmondja, ahogy a köznevelési törvényben létszámhoz kötötten vannak meghatározva ezek az álláshelyek, úgy a pécsi önkormányzat is áttekintette a szükséges és elégséges létszámokat az óvodákban. Intézményegységenként és óvodai létszámonként határozták meg a pszichológus, a titkár, valamint a pedagógiai asszisztensek létszámát. Ezeket a létszámokat január 1-től a központi költségvetés fogja normatív alapon finanszírozni. Dr. Páva Zsolt: hozzászólási igény hiányában szavazatást kér az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta.

45 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 352/2013. (11.14.) számú határozata az intézményi álláshelyek módosításáról 1. A Közgyűlés 2013. december 1-jei hatállyal a Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezet 270,81 álláshelyét 2,00 álláshellyel csökkenti, és az intézményt 268,81 álláshellyel működteti. 2. A Közgyűlés 2013. december 1-jei hatállyal az Apáczai Óvoda és Általános Művelődési Központ 138,00 álláshelyét 2,00 nem pedagógus álláshellyel növeli, így az intézményt 140,00 álláshelylyel működteti. 3. A Közgyűlés utasítja a pénzügyi főosztály vezetőjét, hogy az álláshelyek változását a költségvetési rendelet soron következő módosításakor a rendelet 21. számú mellékletében szerepeltesse. 4. A Közgyűlés utasítja az intézmények vezetőit, hogy az álláshelyek változásához igazodóan a szükséges munkáltatói intézkedéseket tegyék meg. Határidő: Felelős:

2013. december 1. Altorjainé Dr. Eisenberg Judit főosztályvezető helyettes Dr. Bokor Károly főosztályvezető Borbás Károly igazgató Dombi Erzsébet igazgató

5. A Közgyűlés 2014. január 1-jei hatállyal az Apáczai Óvoda és Általános Művelődési Központ 140,00 álláshelyét 0,50 pedagógus álláshellyel és 7,50 nem pedagógus álláshellyel növeli, így az intézményt 148,00 álláshellyel működteti. 6. A Közgyűlés 2014. január 1-jei hatállyal a Keleti Városrészi Óvoda 147,75 álláshelyét 1,00 pedagógus álláshellyel és 13,00 nem pedagógus álláshellyel növeli, így az intézményt 161,75 álláshellyel működteti. 7. A Közgyűlés 2014. január 1-jei hatállyal a Kertvárosi Óvoda 154,50 álláshelyét 1,00 pedagógus álláshellyel és 15,50 nem pedagógus álláshellyel növeli, így az intézményt 171,00 álláshellyel működteti.

8. A Közgyűlés 2014. január 1-jei hatállyal a Nyugati Városrészi Óvoda 166,00 álláshelyét 1,00 pedagógus álláshellyel és 16,00

46 nem pedagógus álláshellyel növeli, így az intézményt 183,00 álláshellyel működteti. 9. A Közgyűlés 2014. január 1-jei hatállyal a Városközponti Óvoda 131,00 álláshelyét 1,00 pedagógus álláshellyel és 11,50 nem pedagógus álláshellyel növeli, így az intézményt 143,50 álláshelylyel működteti. 10. A Közgyűlés utasítja a pénzügyi főosztály vezetőjét, hogy az álláshelyek változását a 2014. évi költségvetési rendelet álláshelyeket bemutató mellékletében szerepeltesse. 11. A Közgyűlés utasítja az intézmények vezetőit, hogy az álláshelyek változásához igazodóan a szükséges munkáltatói intézkedéseket tegyék meg.

14.)

Határidő: Felelős:

2014. január 1. Dr. Bokor Károly főosztályvezető Altorjainé Dr. Eisenberg Judit főosztályvezető helyettes

Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Lovász István jegyző Dr. Hoppál Péter bizottsági elnök Altorjainé Dr. Eisenberg Judit főosztályvezető helyettes Dr. Bokor Károly főosztályvezető Staub Ernő csoportvezető Érintett intézmények vezetői/Referatúra útján

Biztosíték nyújtása a Tüke Busz zrt. DDOP-5.7.2/B-09-2009-0004 számú pályázatához Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester

Dr. Páva Zsolt: előterjesztőként szóbeli kiegészítése nincsen, hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 18 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 353/2013. (11.14.) számú határozata biztosíték nyújtása a Tüke Busz Zrt. DDOP-5.1.2/b-09-2009-0004 számú pályázatáról

47 1.

A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Tüke Busz Zrt. DDOP-5.1.2/b-092009-0004 számú pályázatához biztosítékot nyújt a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. részére biztosíték rendelkezésre állása céljából. A Közgyűlés úgy dönt, hogy a jelenleg az OTP Bank Nyrt. javára keretbiztosítéki jelzálogjoggal terhelt ingatlanok közül — azok tehermentesítését követően — a rendelkezésre állás céljából jelzálogjoggal terheli jelen határozat melléklete szerinti ingatlanokat.

2.

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az OTP Bank Nyrt.-vel folyamatban lévő tárgyalások eredménye alapján döntsön a ténylegesen jelzáloggal terhelendő ingatlanok összetételéről.

3.

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a jelzálogszerződés aláírására. Határidő: Felelős:

folyamatos Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Lovász István jegyző

Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Lovász István jegyző Altorjainé Dr. Eisenberg Judit főosztályvezetőhelyettes Árki Sándor vezérigazgató/Hatósági Főosztály útján Barna Béla vezérigazgató/Hatósági Főosztály útján

A határozat melléklete a jegyzőkönyv 4. sz. melléklete.

15.)

Biztosíték nyújtása a „Biogáz üzem létesítése Pécsen” elnevezésű projekt megvalósításához Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester

Dr. Páva Zsolt: szóbeli kiegészítése nincs az előterjesztéshez, megadja a szót Tóth Bertalan Képviselő úrnak. Dr. Tóth Bertalan: véleménye szerint - stílszerűen fogalmazva - „bűzlik ez az ügy”. Az egy évvel ezelőtt indult projektről elmondja, hogy céljában támogatható, mert köztudott, hogy a Tettye Forrásháznál probléma van a szennyvízben visszamaradt iszapnak a feldolgozásával, szállításával vagy hasznosításával kapcsolatban, de úgy gondolja, rendkívül érdekes folyamata van az egész építkezésnek, amely rendkívül drága és hosszú távon nem megtérülő sem a pécsi Önkormányzat, sem a Tettye Forrásház számára. Vázolja az eddig történteket az ügyben. Egy pályázat került kiírásra, rövid határidőre, amelyre egy magántulajdonban lévő projektcég nyújtotta be pá-

48 lyázatát. A pályázat benyújtása előtt Pécsett begyűjtötte az összes szükséges adatot a Pécs Holdingtól és a Tettye Forrásháztól. Megjegyzi, nem a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. adott be pályázatot, hanem - ismétli - egy magántulajdonú cég. Gyorsan lezárult a határidő, el is nyerte a pályázatot, és közel 100 millió Ft-ért eladta a pécsi Önkormányzatnak a projektcéget, ami – úgy gondolja –felvett néhány kérdést, köztük azt, hogy az EU mit szól az ilyen eljárásrendhez, hogy áttételesen közpénzből magánember 100 millió Ft-ot keres. A cégre az Önkormányzat feltételes adásvételi szerződést kötött. A feltétel szerint befektető jelentkezése esetén megköttetik az üzlet a magánszeméllyel és akkor kerül kifizetésre az összeg, illetve hitel is felvételre kerül. De sem hitel, sem befektető nem jelentkezett. Ezt követően ismételten a Közgyűlés elé került az ügy abból kifolyólag, hogy ettől függetlenül végig kell vinni a projektet és arról született döntés, hogy a Tettye Forrásház Zrt. kapjon 300 millió Ft-ot a projektre és ezáltal az Önkormányzat lemondott egy egész éves rekonstrukciós pénzről, amit a pécsi víz-, illetve szennyvízvezeték hálózatra lehetett volna elkölteni. Korábbi előterjesztésekből és mostaniból is hiányolja a projekt pénzügyi tervét, ami alátámasztja, hogy fenntartható és megtérül az Önkormányzatnak vagy a Tettye Forrásháznak. Az akkori döntés is felháborította, de a most tárgyalt előterjesztésből látható, hogy még az sem volt elég, mert a Tettye Forrásház arra nem képes, hogy kifizesse a bérleti díját a vezetékhálózatnak, ezért hitelt kell felvennie rá, és pluszban az eu-s támogatásra adjon az Önkormányzat biztosítékot, jelzálogfedezetet 1,7 milliárd Ft értékben. Kérdése, mi a következő? Hozzáteszi, mielőtt bármilyen biztosítékot adott volna az Önkormányzat - a hírekből tudható - megtörtént az alapkőletétel. Ismételten hiányolja a pénzügyi konstrukciót, amely tartalmazza a megtérülést, bevételt, azt hogy hova fogja az energiát szolgáltatni, milyen árbevétele lesz. Dr. Kóbor József: jelzi, ez a projekt rossz példa, mert bemutatja, hogy működik az EU pályáztatási rendszere (a pályázatokat adni-venni lehet). Úgy gondolja, jogos kérdés, hogy miért kell az Önkormányzatnak projektcéget venni, miért nem lehet saját jogon, saját projektcégen keresztül pályázni, mint ahogy más önkormányzatok is megtették. Az LMP azzal együtt, hogy nagyon fontosnak tartja ezt a beruházást, következetesen tartózkodik, mert úgy gondolják, nem engedhetik meg, hogy ilyen fontos témát lejárasson az a fajta mód, ahogyan ez intéződik. Csatlakozva az előző hozzászóláshoz, nekik is aggályaik vannak a projekt kivitelezhetőségével, megtérülhetőségével kapcsolatban. A tehervállalást kifogásolja. Csizi Péter: megjegyzi, most már negyedszerre tárgyalja a Közgyűlés ezt a témát, de mind a négyszer visszamentek az alapokhoz. Elmondja, a legnagyobb probléma, hogy a pécsi Önkormányzat lemaradt. 15 biogáz üzem működik az ország területén, nagyvárosok szennyvíztelepein. Látható, hogy Pécsett korábban nem tartották fontosnak, hogy csökkentsék a cég kiadásait, alternatív megoldásokat hozzanak be. A projekt ma jelenleg arról szól, hogy ne kelljen éves szinten 17 ezer tonna szennyvíziszapot elszállítani az ország különböző pontjára több száz kamionnal. A szállítási költség mellé sorolható, hogy érinti a környezetet is, továbbá a lerakásért is komoly pénzeket kell fi-

49 zetni. Felhívja a figyelmet, hogy van megvalósíthatósági tanulmány, van számítás, a Tettye Forrásháznál rendelkezésre rá, amit Vezérigazgató úr kérésre Képviselő úrnak átnyújt. A fejlesztés, megvalósulás minden egyes fázisába bele lehet nézni, sőt kéri is Képviselő urat, hogy látogasson el és nézze meg mit jelent a projekt, miért jó a pécsieknek. Elmondja, köszönhetően az erőműnek a Tettye Forrásháznak nem lesz áramszámlája, a biogáz üzem egy generátor segítségével annyi áramot fog termelni, ami a Tettye Forrásház teljes áramigényét kielégíti, miután az erőmű 100%-osan működik. Mindezek mellett a befogadásból bevétele is lesz a cégnek. Arra bíztatják a megye és a régió önkormányzatait, hogy Pécsre szállítsák a saját iszapjukat, amivel Pécs növelni tudja azt az energiamennyiséget, amit az erőmű előállít. Elmondja továbbá, hogy a projektcég nem keresett 100 millió Ft-ot, hiszen nem arról volt szó, hogy az Önkormányzat megvásárolta a projektet, amelynek értéke 100 millió Ft és azt a tulajdonos megkapta. A céggel együtt voltak olyan tervek, voltak olyan előkészítő dokumentumok, amik megvásárlásra kerültek. A cég tulajdonosa számlákkal tudja bizonyítani, hogy az említett anyagokat korábban kifizette és az Önkormányzat gyakorlatilag a tanulmányokat vásárolta meg, melyek elengedhetetlenek a projekt életében. A projektet az NFÜ jóváhagyta a megvalósíthatósági tanulmánnyal együtt és élő támogatási szerződéssel rendelkezik. A kivitelezés elindulását azzal indokolja, hogy az Önkormányzat azt szeretné, hogy minél kevesebb hitelt igényeljen és minél többet lehessen az Önerő Alapra, állami támogatásra benyújtani. Önerő Alapra akkor lehet pályázni, ha van benyújtott számla, ezért megy ilyen nagy ütemben a kivitelezés. Kővári János: előzetesen elmondja, örömmel hallja azt, hogyha bármely politikai párt a fenntartható fejlődés feltétlen hívének állítja be magát, de jelzi, egyetlen olyan előterjesztést nem támogatott sem az MSZP sem az LMP, ami a fenntarthatóságról szólt. Szeretné, ha legalább a támogatásig eljutnának. Emlékezete szerint a biogázüzem-terv meg volt a Vízműnél is és tárgyalták is a Közgyűlésen, de nem sikerült létrehozni belőle semmit. Elismeri, jobb lett volna saját pályázatot benyújtani, amivel próbálkoztak is. A műszaki megoldás tekintetében pedig inkább pártolta volna, hogy biogáz üzemanyag kerüljön előállításra, hiszen számos szakmai tanulmány amellett szól, hogy még több hasznot lehetett volna belőle nyerni, viszont a pályázatban már nem volt arra lehetőség, hogy műszaki módosítás kerüljön végrehajtásra. De egy következő fázisban meg fog történni és ezzel egy másik önkormányzati, közlekedési cég tud olcsóbban üzemanyaghoz jutni. Véleménye szerint ebben a folyamatban kizárólag nyereségről lehet beszélni. Ami egykor hulladék volt és költséget (kb. 150 millió Ft-ot a Tettye Forrásháznak) jelentett, ezután bevételt jelent, illetve kiadás csökkenést. Úgy gondolja az irány jó, érdemes a továbbiakban még inkább közbenjárni, hogy ilyen pályázatokra az önkormányzatok jóval nagyobb számban pályázhassanak, mint amire lehetőség volt. A 2014-2020-as időszakban további ilyen terveik is vannak, amit remél, hogy az ellenzék is támogatni fog. Schmuck Roland: azzal a véleménnyel egyetért, hogy az irány jó, de nem tudja, mennyi az annyi. Alpolgármester úr felsorolása tartalmazta, hogy mit kell elszállítani, lerakni az ország különböző pontjain, továbbá az áramszám-

50 lát, melynél a milliós tételben kételkedik. Úgy gondolja, hogy a lerakási díjat meg lehet spórolni, de nem tudja, hogy mekkora összeget és mennyi a megtérülése a projektnek. Felveti, hogy sem a jelen, sem a korábbi előterjesztésekben nem szerepeltek olyan számok, amelyek ezekre a kérdésekre választ adnának. Az látható, hogy a projekt milyen sokba kerül, de nem lehet tudni a spórolás összegét és azt, hogy hány év a megtérülése, így nem tudja támogatni az előterjesztést. Dr. Tóth Bertalan: azzal a véleménnyel, hogy Pécs le van maradva egyért Alpolgármester úrral, de úgy gondolja, nem csak a biogáz üzem tekintetében, hanem sok minden másban is. Az ország területén az elmúlt öt évben sok helyen épült biogáz üzem, Pécsett nem. Tudomása szerint a megvásárolt tanulmányokat át kellett írni, költeni kellett rá, továbbá a szennyvíziszap feldolgozása után is marad szárazanyag, amit el kell szállítani, el kell helyezni és ez szintén pénzbe kerül. Ha legalább a pályázatot vagy az üzleti tervet a Közgyűlés áttanulmányozhatta volna, akkor lehetne megalapozott döntést hozni. A város 1,7 milliárd Ft összegű vagyonáról a döntést most kell meghozni, utólag megnézni a Tettyénél található anyagot a döntéshozatalhoz későnek találja – hozzáteszi, azért élni fognak a lehetőséggel – ezért bármennyire egyetért a céllal az előterjesztést nem tudja támogatni. Csizi Péter: cáfolja, hogy biogáz erőművek az ország területén az elmúlt öt évben épültek volna, hiszen Zalaegerszegen már öt éve a közösségi közlekedés jelentős részét hajtja az a biogáz, ami a helyi szennyvíztelepről érkezik. Ő az elmúlt két évtizedről beszélt. A szolgáltatók folyamatosan keresték annak a lehetőségét, hogy ne kelljen elszállítani a szennyvíziszapot a városból, megyéből, régióból. Véleménye szerint, ha Pécsről a Balaton északi részére kell szállítani az iszapot, az nagy távolság. A 150 millió Ft/év szállítási költséget és a Tettye Forrásház 300 millió Ft/év áramszámláját az MSZP-vel ellentétben ő soknak találja. Csak az említett tételek összeadva 500 millió Ft az, amit biztosan megspórolhat a cég, de emellett még számos tételt hozzá lehet adni, amit Sándor Zsolt Vezérigazgató úr el fog tudni mondani, amenynyiben Képviselő urak megkeresik. A megmaradt szárazanyaghoz elmondja, hogy ez az első fejlesztési projekt. Három lépést terveznek, aminek köszönhetően el lehet jutni oda, hogy a közösségi közlekedésben 20-40 db autóbuszt lehet hajtani a saját termelésű biogázzal. Elismeri, a legutolsó fejlesztésnél valóban marad valamennyi szárazanyag, de – mint már korábban említette – a megyében van két olyan cementgyár, akik fel tudják majd vásárolni. Dr. Tóth Bertalan: a megtakarításokról lehet tudni, de az a kérdése, mennyi a biogáz üzem üzemeltetési költsége? Minden előterjesztésből hiányolta ezt a tételt és kéri, most válaszoljon rá Alpolgármester úr. Nagy Csaba: jelzi, most nem arról kell dönteni, hogy a projekt elinduljon vagy sem, az arról szóló viták már lezajlottak. Véleménye szerint 1-1,5 év alatt, mióta a projekt ötlete elindult, meg lehetet volna kérdezni Tóth Bertalan Képviselő úr által hiányolt adatokat, illetve több Közgyűlésen el is hangzottak.

51 Minden beruházásnak van humán oldalon költsége, amit ennél a projektnél is be kellett mutatni a pályázat során. Nehéz pályázni, szigorú feltételek vannak és a pályázat írásának is nagyon magasak a költségei. Ha egy pályázó az uniós előírásokat teljesíti, akkor egy ilyen projekt nem valósulhat meg úgy, hogy ráfizetéses. A biogáz erőmű bevétele abból származhat, hogy befogad iszapot, szerves hulladékot, amiből gázt tud előállítani, gázmotorokon keresztül villamos áramot, amit értékesíteni tud. Ezen felül hőenergia is keletkezik, amelyet szintén hasznosítani tud. A bevételek mellett származik egy kiadás csökkenés is, amelyet többek között a lerakási díj megspórolásából adódik, ami számok nélkül is teljesen egyértelmű. A korábbi Közgyűlések egyikén már elmondta, hogy a projektre működési modelleket számoltak ki, amelyek egyértelműen bebizonyították, hogy a projekt pénzügyi értelemben eredményes és a Tettye Forrásház vonatkozásában kifejezetten hasznos. Ilyen tekintetben végignézve a projektet egyrészről gazdasági értelemben és környezetvédelmi szempontból is mindenképpen hasznosnak véli és azon dolgoznak, hogy a következő években a pécsi közösségi közlekedést milyen irányba tudják fejleszteni. Megvizsgálják annak a lehetőségét is, hogy a keletkező gázt tisztítási technika bevezetése után hogyan lehet hasznosítani. A projektről készült eredmény-kimutatás szerint az adózott eredmény már az üzemeltetés 5. évében pozitív egyenleget fog mutatni. Kéri azokat a Képviselőket, akiket az elmondottak, illetve az előterjesztésben leírtak nem győzték meg, forduljanak a Tettye Forrásház vezetőihez, mivel ennek a vitának ügyrendileg nem most van itt a helye. Dr. Tóth Bertalan: jelzi, ügyrendben kért szót és javasolja, hogy Sándor Zsolt Vezérigazgató úr válaszoljon a kérdésekre. Ha pénzügyileg alá tudja támasztani az elhangzottakat, akkor úgy gondolja megnyugtató válasz is születhet. Kővári János: egyetért Vezérigazgató úr meghallgatásával, hiszen az üzleti vonatkozásokra ő tud választ adni. Dr. Páva Zsolt: felkéri Sándor Zsolt Vezérigazgató urat, hogy a felmerült kérdésekre választ adva mutassa be a projektet üzleti oldalról. Sándor Zsolt: kiemeli és fontosnak tarja elmondani, hogy megyei jogú város tekintetében Pécsen kívül szinte már mindenhol megoldott a szennyvíztisztító vonal végét jelentő iszapkezelés. Valahol több évtizedes tapasztalat van ezen rendszerek működése tekintetében, valahol most kerülnek átadásra, beüzemelésre ezek a létesítmények. Van hagyománya Pécsett és véleménye szerint büszkélkedni is lehet azzal, hogy az országban szennyvíztisztításhoz kapcsolódó biogáz rothasztás és gáztermelés hasznosítás először a Megyeri úti szennyvízátemelőnél volt, ahol nemcsak az iszap térfogatcsökkentése és rothasztás történt, hanem a kirothasztott gáz hasznosítására is volt példa. Az új szennyvíztelep megépítése során a tisztítási folyamat ezen lépcsőfoka kimaradt a fejlesztésből – bár próbálkozások voltak, de azok a megoldások nem vezettek eredményre – ezért a visszamaradt iszapot stabilizálatlan állapotban el kell szállítani a szennyvíztelepről. Egy működő üzemnek vannak bevételei, elérhetők a működtetésével kapcsolatos megtakarítások és vannak költségei is. Az üzleti tervben ezeknek a be-

52 vételeknek és költségeknek az egyensúlyát kell kimutatni. Rámutat arra, hogy a megtakarításoknál vagy az árbevételeknél a hulladékkezeléssel kapcsolatosan várhatóan az elkövetkező időszakban szigorodó feltételrendszer mellett növekvő költségekkel kell számolnia a Tettye Forrásház Zrt-nek abban az esetben, ha nem tudja saját kézben tartani saját hulladékkezelését, ha nem tudja a hulladék mennyiségét jelentősen csökkenteni, azoknak a minőségét hasznosítás szempontjából jelentősen növelni – és nemcsak önmagában a lerakási díjra gondol, amelyek lerakás esetén nagymértékben nőnek az elkövetkezendő években, hogy 3 év múlva elérik vagy meghaladják a mostani hulladék elhelyezésnek, hasznosításnak a költségét. Mivel a lerakási díj érvényesíthetősége csak a lerakás – nem tűnhetnek el útközben a hulladékok –, várhatóan a hulladékkezelésben megjelenő hulladékok mennyiségének a növekedésével, így a hulladékkezelés költségek növekedésével fognak járni. Ezek is egy saját üzem működtetésével könnyebben kezelhetőek, az üzem kiszolgáltatottsága lényegesen csökken, saját költségkereten belül lehet gazdálkodni és nem külső szolgáltató díjmeghatározás alapján alakulnak a költségek. Másik jelentős árbevétel a villamos energia, ami költségcsökkentés, azaz a Tettye Forrásház Zrt. működési költségének stabilizálása tekintetében van jelentősége, hiszen a villamos energiaárak változásának jelentősen kitett a Társaság. Az elmúlt időszakban előfordult, hogy éves szinten 30%-os villamos energiaköltség növekménye volt a Cégnek az árak eltolódása miatt. Ha a Zrt. saját maga által termelt villamos energiát használ fel, esetleg növekvő megtakarításra tehet szert. A Tettye Forrásház Zrt. iszapkezelésében az iszap mennyiségének és minőségének a csökkenése jelent költségmegtakarítást, plusz árbevételt jelent a biogáz üzemnek az a kapacitástöbblet, amellyel külső hulladékokat tud a Társaság befogadni. Biztosítható lehet egyéb élelmiszeriparból származó szerves hulladék, kereskedelemből visszamaradt, lejárt szavatosságú élelmiszerek hasznosítása, amelyek eddig gondot jelentettek, illetve adott esetben korlátozhatták a térség gazdasági fejlődését. Úgy gondolja, ezek a tényezők összességében bizonyítják azt, hogy ez a projekt több lábon áll, a projekt számai az 5. évtől kezdve pozitívvá teszik a Társaság gazdálkodását. Hozzáteszi, 25-30 éves távlatban kell gondolkodni, és a következő biogáz hasznosításának is van több lehetősége – nem csak a közösségi közlekedésre gondol, hanem a Társaság saját járműparkjára is – hanem komposztálásra és cementüzemben történő hasznosításra is. Úgy gondolja, hogy uniós, vagy egyéb pályázati forrásból tud rá pénz szerezni a Társaság, a Város, amivel a mostani modellhez képest jelentős megtakarítást lehet elérni. Ha a fogyasztók érdekében árakat szeretnének csökkenteni, akkor ezeket a megtakarítási lehetőségeket komolyan kell venni, mint ahogy komolyan veszik az ország területén lévő más nagy szennyvíztisztító telepek is, mert eredménnyel működnek. Erb József: úgy gondolja, hogy egy rendkívül korrekt és nagyon tartalmas műszaki program hangzott el az előbbiekben egy kiváló szakember részéről, aki elkötelezte magát a fenntartható fejlődés és ennek a projektnek a megvalósítása mellett. Véleménye szerint sem fenntartható a jelenlegi állapot. Jelenleg száraz idő esetén kis széljárás is messze hordja a stabilizált anyagot, ezért, mint a kerü-

53 let képviselője ezt az állapotot meg kívánja szüntetni. A kapacitás 50%-át elérő szerves hulladékot lehet befogadni, ami a lerakási díjat megnézve és egyéb járulékos költségeket, nagyon nagy bevételt fog generálni. Pillanatnyilag megnyugtató módon egy-két helyen van a megyében lehetőség arra, hogy a szerves hulladék elhelyezésre kerüljön. Lényegesnek találja a gázmotorban elégetendő biogáz mellet keletkezett hulladék hő hasznosítást is, ami legalább 40-50%-a a bevitt energiatartalomnak. Óriási lehetőségnek tartja ezt a hőt bármilyen célra is hasznosítani. Az gondolja előremutató útra léptek, komposztálás és egyéb programok megvalósításával el lehet jutni odáig, hogy ez a jelenlegi fenntarthatatlan állapot egy pozitív, de legalább is null szaldóval kijöjjön. Schmuck Roland: szívesen hallgatta azt, hogy miért hasznos ez a beruházás, de továbbra is hiányolja a számokat. Néhány sarokszám érdekelné, amiből kiszámolható a megtérülés: mennyi bevételt termel a beruházás, mennyi az éves üzemeltetési költsége és mennyi költséget lehet vele megtakarítani. A megtérülés kérdése aggasztja és nem a beruházás hasznossága, mert egyetért azzal a véleménnyel, hogy jó az irány. Úgy gondolja, sokfajta megoldás létezik és mindegyiknél kritikus pont a szám és jelen esetben pont a számok hiányoznak, pedig a pályázat része kell, hogy legyen a megtérülés, ezért nem érti a hozzáállást. Amennyiben most nem hangzanak el a kért számok, úgy nem tudja támogatni az előterjesztést és írásban kéri a megtérülési számításokat. Dr. Páva Zsolt: felhívja a figyelmet, hogy Nagy Csaba Alpolgármester úr elmondta az egyik legfontosabb számot, hogy 5 éven belül megtérüléses helyzetbe jut a cég. Kővári János: úgy gondolja, amennyiben az MSZP frakciót valóban a számok érdekelnék, akkor már rég megkérdezték volna Vezérigazgató úrtól. Véleménye szerint inkább arról van szó, hogy nehéz támadni, mivel jó az iránya, a műszaki fejlesztése, ezért ez egy próbálkozás, hogy a pécsi polgárok véletlenül se tudják érezni a hasznosságát. Kéri, hogy az ellenzék elmélkedjen el abban a folyamatban, hogy ebben a városban szükséges már úgy gondolkodni a város erőforrásairól, hogy kimeríthetőek. Érdemes úgy gondolkodni a szolgáltatásról, hogy korszerűsítésre szorulnak. A vezetékek korszerűsítését már rég meg kellett volna kezdeni és nem csak papíron, mert az előző városvezetés idején a vezetékek korszerűsítésére papíron elkönyvelt százmilliók eredménye nem látható. A kétkedőktől kéri, próbálják a folyamatot érzékelni, hogy végre úgy gondolkodnak a közszolgáltatásokról, hogy a kornak megfelelően próbálják korszerűsíteni úgy, hogy energiahatékonyabb, költséghatékonyabb, környezetkímélőbb legyen egyszerre a technológia. Tájékoztatásul elmondja, hogy holnap energiahatékonysági konferencia lesz, melyre minden képviselőt szeretettel vár. A konferencián a város energiastratégiájával lehet megismerkedni, amelyben előre lehet látni, hogy milyen irányokat fog venni a város energia felhasználás vonatkozásában. Példaként említi, hogy korszerűsítéssel - LED-es technológiával a közvilágításban, szennyvíz és más hulladék energiahasznosításával - 70%-nyi energia megtakarítást lehet 7 éven belül elérni a városban.

54 Nyőgéri Lajos: jelzi, hogy a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság ülésén már április 18-án kikérte ezeket a számokat, továbbá júliusban és augusztusban is tárgyalt a beruházásról a Bizottság és akkor is felvetette, hogy kéri számokkal alátámasztani a megtérülést. Elmondja, nem megnyugtató számára, hogy Vezérigazgató úr számok nélkül mondta el a technológiai folyamatot, továbbá az 5 év alatti megtérülés sem megnyugtató számára. Konkrét számokra rátérve el tudja mondani, hogy ez a projekt 2.142.000.550 Ft-ba fog kerülni az Önkormányzatnak. Április 18-án a Közgyűlés elfogadta a Kft. 85 millió Ft-os vételárért történő megvásárlásáról szóló határozatot. Elmondja, hogy 9 millió Ft-ba került az átvilágítás és az arról készült dokumentációra hívja fel a figyelmet. A 85 millió Ft-ról elmondja, hogy ügyvédi letétbe lett helyezve azzal, ha 75 napig nem jelentkezik szakmai befektető, illetve nem lesz olyan kölcsön lehetőség, amivel élni lehetne, akkor csak a szakmai anyagot, tervdokumentációt vásárolja meg az Önkormányzat 8 millió Ft-ért azzal a céllal, hogy a Tettye Forrásház Zrt. későbbi saját projektek kapcsán hasznosíthatja. Megjegyzi, nem arról beszélnek, hogy mire lesz jó a projekt, hanem arról, hogy az MSZP korábban mennyire elrontotta a város vezetését és emiatt – mivel Kővári Képviselő úr hozta fel – kéri, a rendőrségen tegyen feljelentést mivel, bűncselekményről van tudomása. A projekt kapcsán arról van szó, hogy mire lehet majd fejleszteni a Tettye Forrásház saját energetikai ellátását. Sorolja, említésre került a spórolás az áramdíjjal, tovább hogy biogázzal lehet majd hajtani a buszokat, illetve a város energetikai problémáját megoldani, viszont – jelzi – azt nem lehet tudni, hogy mennyibe fog kerülni a beruházás. Miért nem az Önkormányzat saját cége írta a pályázatot? Ezekre a kérdésekre nem kapnak soha pontos válasz. Dr. Páva Zsolt: hosszúnak találja a vitát, mivel nem a konkrét napirendről szól. Nagy Csaba: néhány számot, az első éves adatsorokat elmondja, de hangsúlyozza, nem ehhez az előterjesztéshez tartoznak. Nyőgéri Képviselő úr által említett 2.142.000.550 Ft összeghez hozzátartozik, hogy 925.562.500 Ft-os támogatásba részesül a projekt, ami azt jelenti, hogy az önrész 53% körül alakul. A 2014. évi bevételi költség összesítő táblázat szerint a villamos energia bevétel 30,5 millió Ft, a hőenergia bevétel meghaladja a 700 ezer Ftot, az egyéb tevékenység bevétele meghaladja 124,6 millió Ft-ot, az egyéb bevételek meghaladják az 57 millió Ft-ot. A költségek 201 millió Ft-ra rúgnak, a ráfordítások 5,6 millió Ft. A végén az üzemi eredmény 6,6 millió Ft, az adózás utáni eredmény pedig az 5. évben 8.204 ezer Ft. Korábbi Közgyűlésen, amikor a projekt pénzügyi hátterének megteremtéséről tárgyaltak akkor is elmondta, ha kéri valaki ezeket az adatokat, a Tettye Forrásház Zrt-nél megtekinthető. Ismételten felhívja a figyelmet, hogy ez az előterjesztés nem a projekt elindításáról szól, ez egy közbenső döntési folyamat, és javasolja, hogy a jövőben ne kezdjék mindig előröl az ügyet. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról.

55 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 18 igen, 5 ellenszavazattal és 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 354/2013. (11.14.) számú határozata biztosíték nyújtása a „Biogáz üzem létesítése Pécsen” elnevezésű projekt megvalósításáról 1.

A Közgyűlés úgy dönt, hogy a „Biogáz üzem létesítése Pécsen” elnevezésű projekt megvalósítása érdekében az Európai Fejlesztési Alapból származó támogatás, továbbá az ahhoz szükséges hitel-felvétel érdekében biztosítékot nyújt a BIOMŰ-Baranya Kft. részére. A Közgyűlés úgy dönt, hogy a jelenleg az OTP Bank Nyrt. javára keretbiztosítéki jelzálogjoggal terhelt ingatlanok közül — azok tehermentesítését követően — a projekt megvalósítása érdekében keretbiztosítéki jelzálogjoggal terheli jelen határozat melléklete szerinti ingatlanokat.

2.

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az OTP Bank Nyrt.-vel folyamatban lévő tárgyalások eredménye alapján döntsön a ténylegesen keret-biztosítéki jelzáloggal terhelendő ingatlanok összetételéről.

3.

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a keretbiztosítéki jelzálogszerződés aláírására. Határidő: Felelős:

folyamatos Dr. Páva Zsolt polgármester Sándor Zsolt vezérigazgató

Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Lovász István jegyző Altorjainé Dr. Eisenberg Judit főosztályvezetőhelyettes Sándor Zsolt vezérigazgató/Hatósági Főosztály útján

A határozat melléklete a jegyzőkönyv 5. sz. melléklete. Dr. Páva Zsolt: ebédszünetet rendel el. Ebédszünet után: K é r d é s: Meixner András: emlékezete szerint nyáron befejeződött egy próbaper, amelyet egy közalkalmazott indított valamelyik szakszervezet segítségével azért, hogy számlakompenzáció néven számára járó juttatást kiharcolja a

56 Várostól. Több ezer közalkalmazottat érint az a rendelet, amely szerint a pénzfelvétel, miután számlára kerül és különböző költségekkel jár, így számlakompenzációt kell részére fizetnie. Korábban az Érdekegyeztető Tanácsban többször szóba került ez az ügy, eleinte ki is lett fizetve a számlakompenzáció majd cafeteria szerű juttatást kaptak a dolgozók azután pedig el is maradt. Ezt a pénzt keresik a dolgozók. Úgy emlékszik akkoriban az újságok azt írták, Polgármester úr tett egy olyan nyilatkozatot, hogy ebben az évben kifizetésre kerül, hiszen a bíróság megítélte a precedens erejű perben az összeget, akkor nyilvánvalóan a többi közalkalmazottnak is jár. Hamarosan vége az évnek. A szakszervezetek több alkalommal próbáltak bejutni a városvezetéshez, Nagy Csaba Alpolgármester úr szeptember óta nem tudta őket fogadni. Ezért választotta ezt a megoldást, hogy ő tesz fel a kérdést Polgármester úrnak arról, hogy áll az ügy, kifizeti-e a Város ezt az adósságát és mikor lesz ideje Nagy Csaba Alpolgármester úrnak leülni a szakszervezi vezetőkkel, hogy egyeztessenek a témában. Dr. Páva Zsolt: Képviselő úr által elmondottak megfelelnek a helyzetnek. Elismeri, van a Városnak egyfajta adóssága mind anyagi, mind morális értelemben ebben a kérdésben. Ígéri, hogy – mint ahogy azt korábban is nyilatkozta – az elvárásnak eleget fognak tenni. Elmondja, hogy a helyzetet az nehezíti – és eddig gátolta is - a január óta létrejött új rendszer (kettős fenntartás az oktatási rendszerben). Amikor az ítélet megszületett, Jegyző úrral konzultált, amely során a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ figyelmét felhívták, hogy az egyeztetésben vegyenek részt és közös álláspontokat alakítsanak ki. Ez a folyamat még nem zárult le, de közel járnak a megoldáshoz. Amint a szereplők teljes koordinált módon tudnak ebben a kérdésben döntést hozni, akkor meghozzák, és a kifizetést teljesítik. Időpontot nem tud mondani, de azon van, hogy minél közelebbi legyen. Nagy Csaba Alpolgármester úr időbeosztását és munkamódszereit nem ismeri. A szakszervezet vezetőjével ő maga személyesen találkozott és a szempontokat ismertette. A vezető megértést tanúsított, de nyomatékosította, hogy ezen igények régóta esedékesek és valóban szükséges ennek a rendezése, mely véleményt ő is osztja. Így nincs sem elvi sem gyakorlati vita, olyan fajta technikai helyzet állt elő, aminek a megoldása több időt igényel, mint azt korábban remélte. Meixner András: múlt héten olvasta az újságban, hogy a Város úgy döntött, hogy nem csatlakozik a Bursa Hungarica ösztöndíj rendszerhez, hanem elégségesnek tartja a polgármesteri ösztöndíj rendszert, mint a pécsi diákok támogatását. Kérdése ki döntött a Városban erről, mert előterjesztést, illetve bizottsági anyagot nem talált róla? Örül, hogy az általa megálmodott és a Közgyűlés által megszavazott polgármesteri ösztöndíj a mai napig él, de azt gondolja, hogy a polgármesteri és a Bursa Hungarica ösztöndíj nem hasonlítható össze, inkább egymást kiegészítő dolog. A Bursa inkább szociális juttatás, a nehezebb sorsú tanulóknak ad támogatást, a polgármesteri ösztöndíj pedig a legkiválóbbakat támogatja, így a kettő nem helyettesítheti egymást. Mi az oka, hogy a Város nem csatlakozik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz?

57 Dr. Páva Zsolt: a kérdés technikai oldalával kezdve elmondja, hogy az előző Közgyűlés polgármesteri beszámolójában szerepelt az erről szóló tájékoztatás. A kérdés tartalmi részére rátérve ismerteti, hogy a Bursa Hungarica rendszerében a pécsi Önkormányzat átlagosan éves szinten 350-400 fő diáknak adott támogatást és ösztöndíjat a Magyar Állammal közösen. 10 hónapon keresztül havonta történt a kifizetés, amelynek összege 1500-2000 Ft/ fő mértékben került meghatározásra. Nem állítja, hogy ez olyan összeg, amely nem számít egy-egy háztartásban, de úgy gondolja, hogy a Város jobban jár azzal, ha megtakarítja és más hasonló célokra költi, mint hogy szinte szimbolikusnak tekinthető módon adjon támogatást. A döntéseket évente kell meghozni, a szóban forgó döntés 1 évre szól. Amennyiben a Bursa Hungarica rendszerében változás fog történni, ha egy intenzívebb, hatékonyabb támogatási rendszer lép a mostani helyébe, akkor a Város megfontolja és komolyan veszi az újracsatlakozás lehetőségét.

16.)

DDOP-4.1.3./A-2008-0005.sz. Nagy Kiállítótér - Múzeumutca projekt zárásához kapcsolódó döntések meghozatala- EKF Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester

Dr. Páva Zsolt: előterjesztőként szóbeli kiegészítése nincs, hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 20 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 355/2013. (11.14.) számú határozata a DDOP-4.1.3./A-2008-2005.sz. Nagy Kiállítótér-Múzeumutca projekt zárásához kapcsolódó döntések meghozataláról - EKF A Közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette a DDOP-4.1.3./A2008-0005. sz. Nagy Kiállítótér-Múzeumutca projekt megvalósításának Közreműködő Szervezet általi lezárását, illetve a 10 éves fenntartási időszak megkezdődését. Egyúttal a Közgyűlés felkéri a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt.-t a projekt Fenntartási Jelentések KSZ általi ütemezés szerinti elkészítésére, valamint utasítja a Janus Pannonius Múzeum vezetését, hogy a projekt számszerűsíthető eredményeinek teljesítését a mindenkori hatályos Támogatási Szerződés szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiadott indikátor mérési és célérték számítási útmutató alapján folyamatosan tartsa nyilván, továbbá a projekt Fenntartási jelentéséhez a szükséges adatokat, dokumentumokat a Közreműködő

58 Szervezet által előírt formában és határidőre bocsássa a Pécsi Városfejlesztési Zrt. rendelkezésre.

17.)

Határidő: Felelős:

2014. október 19. Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Merza Péter PVF Zrt. vezérigazgatója Walterné Müller Judit Janus Pannonius Múzeum igazgatója

Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Merza Péter PVF Zrt. vezérigazgatója/ Referatúra útján Walterné Müller Judit Janus Pannonius Múzeum igazgatója/Referatúra útján

Az állami adósságátvállalásban érintett hitelekhez kötődő kamatügyletekkel kapcsolatos döntések meghozatala Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester

Dr. Páva Zsolt: jelzi, viszonylag fontos pontjához érkeztek a mai Közgyűlésnek, mert elvi jelleggel kell dönteni olyan ügyben, ami gyakorlatilag két ügy. A két ügy az előterjesztésben is elkülönül és rövid ismertetőt ad róla. A Magyar Kormány átvállalta az önkormányzatok hiteleit. Pécs hiteleiből eddig 29,227 milliárd Ft került átvállalásra. A hírek szerint a hátralévő hitelállomány megváltása is várható 2014. február 28-ig. Az adósságátvállalás két lépésben történt. Első ütem június 28. napjával, a második ütem pedig szeptember 27. napjával zárult. 2008-ban egy kötvénykibocsátásra került sor 40 millió CHF értékben. A 2008-as megállapodásnak egy módosítására került sor 2010-ben. A módosítás a 2028-ig tartó kötvénykibocsátás kamatának fixálásáról szólt. Miután a Kormány ezt a részt is átvállalta az adósságátvállalás keretében, ezért az ez évben átvett hitel nem tudott teljes kifutási időben realizálódni, így vesztesége támadt a banknak. Az értékpapír teljes mennyisége törlésre került. Ezen kamatcsere ügylet keretében 2.245.000 CHF megfizetése szükséges az Önkormányzat részéről. Kéri, ez ügyben azt a felhatalmazást kapja a Közgyűléstől, hogy az elszámolással kapcsolatos teendőket, egyeztetéseket elvégezhesse. A második ügyletről elmondja, hogy kicsivel nehezebb helyzet elé állítja az Önkormányzatot. Nagyságrendileg 4,5 milliárdos hitelmennyiségről van szó, amelynek a mögöttes tranzakcióira az OTP kamat swap, kamatcsere ügylettel kívánt fedezetet biztosítani. Ezen ügyletek végig vitele az idő előtti, bankszámlára előre nem kalkulálható adósságátvétel folytán nem tudott realizálódni, így az OTP-nek 726 millió Ft-os vesztesége keletkezett. Több ütemben tárgyalást folytattak az OTP-vel és a bank azt az ajánlatot tette, hogy 600 millió Ft-ot térítsen meg az Önkormányzat, a maradék összeg megfizetésétől pedig eltekintenek. A felkérés elhangzása után jogi oldalról nagy apparátust megmozgatva hosszas konzultáció kezdődött. Az eset összes körülményei

59 alapján megállapították, hogy a veszteségkompenzációra irányuló banki igénynek a konkrét esetben, és a konkrét hitelszerződéseket illetően nincs kellő, egzakt jogcíme, jogi alapja, amely szerint az e körben való helytállásra az Önkormányzat a szerződésből fakadóan kifejezetten köteles lenne, mindenekelőtt arra a körülményre figyelemmel, hogy a szerződésnek már nem alanya. Az OTP által jelzett veszteséget az Önkormányzat tudomásul veszi, a meglétét, indokoltságát nem vitatja, de azt a jogi alapot nem találják, ami alapján ez az összeg kifizethető lenne. Tekintettel azonban arra a körülményre, hogy a keletkezett veszteség az átvett hitel ÁKK Zrt. általi, az átvállalást követő egyösszegű visszafizetéssel van összefüggésben, így javasolható, hogy az önkormányzati adósságkonszolidáció második, előreláthatóan 2014. február végéig lebonyolításra kerülő ütemének keretében az átvállaló részéről kerüljön megvizsgálásra, és amennyiben az igény a szerződéses jogutód vonatkozásában részben vagy egészben alaposnak tekinthető, úgy annak kompenzálására is sor kerüljön. Tájékoztatja a Közgyűlést, hogy a kormányzati szerveket erről az ügyletről levélben tájékoztatta és a Kormány foglalkozik az átvállalásra került hitelek mögötti kamatcsere ügyletek lejárat előtti lezárása miatt keletkezett költségek problémájának a megoldásával, és az erre a célra történő keret elkülönítésével. Kéri a Közgyűlést, hogy a határozati javaslatban szereplő megoldást támogassák. Schmuck Roland: az előterjesztésből azt látja, hogy az OTP olyan összeget kér az Önkormányzattól, ami – véleménye szerint is – nem a saját hibája. Azt, hogy az OTP milyen háttérügyleteket köt, az a saját ügye, valamint a hitel átvállalást az állam kezdeményezte, illetve a veszteség is emiatt, illetve a saját háttérügyletük miatt keletkezett. Az OTP-nek vagy saját magának kell leírni veszteségként vagy az állammal kell rendezni. Kővári János: osztja Polgármester úr véleményét, miszerint nagy jelentőségű dolog. Nem lát jelentkezőket, ezért örül annak, hogy mindenki ennyire szívesen látja ezt a támogatást. Hozzáteszi, nem egy ingyen jött dologról van szó. Fontos dolognak tartja, hogy mindenki jól értelmezze ezt a segítséget, mert nem arról szól, hogy ott folytassák ahol abbahagyták, hanem arról, hogy ezentúl komoly megfontolással kell minden szükséges hitelt felvenni. Pártolja a takarékszövetkezetek – lehetőség szerint – felé fordulást. A hitelek felvételénél törekedni kell arra, hogy megtérülő beruházásokra fordítódjon, ahol a megtakarításból lehet nagyjából a hitelek törlesztő részleteit finanszírozni. Az előző városvezetés által hátrahagyottakat egyik napról a másikra nem lehet rendbe tenni . A működési hitelek tekintetében a következő évi költségvetésnél nagyon meg kell nézni a tevékenységeket. Sokkal inkább gondolja helyesnek és az ÖPE frakció is ezen az állásponton van, hogy korszerűsítéssel (közvilágítás, közlekedés, épületek) kerüljenek megtakarításra a működési költségek. Úgy gondolja, mindez fontos tanulság kellene, hogy legyen a Közgyűlés valamennyi képviselője számára. Meixner András: örömteli dolognak tartja ő is, hogy a kormányzat az önkormányzatok terheit csökkenti, – a meglévő hitelek ide tartoznak. Egy hitel önmagában véve nem jó vagy rossz, akkor rossz, ha nem tudja visszafizetni az adós és az a cél, amit meg kívánt valósítani belőle nem valósult meg, vagy nem úgy valósult meg, hogy vissza tudná fizetni.

60 A kormány mindig többet vett el az önkormányzatoktól, mint amennyi feladatot adott. Ebből következett, hogy a működési költségek vonatkozásában nagy hiányok keletkeztek. Félő, hogy elviszik a hiteleket, de a működési oldalon nem kell-e újabb hiteleket felvenni, mert az Önkormányzat bevételei nem fedezik a szükséges kiadásokat. Megemlíti a fejlesztési célú hiteleket is. A korábbi döntések hiteleit a Város annulálja, mert a kormány központi kezelésbe vonja, de az új döntések új hiteleket eredményezhetnek. Egyetért azzal, hogy olyan beruházások lennének fontosak, olyan hitelek felvételei lennének lehetségesek, amelyek önmagukat visszatermelik. Ha csak Pécstől vitte volna el a kormányzat a hiteleket és más korábban is fideszes városvezetésű városoktól nem, akkor lenne igaza Kővári Képviselő úrnak, hogy próbálja az előző városvezetést megpirongatni. De miután egy kortünete volt az előző időszaknak, ezért – úgy gondolja – a felelősség is másként jelenik meg. Már 5 éve fideszes többségű városvezetés van, így elég nehéz 10-12 évvel ezelőtti döntésekért még ma is ugyanolyan súllyal felelősséget követelni valakitől, mint az utolsó 5 évre vonatkozóan. Csizi Péter: Meixner Képviselő úr azon állításával, miszerint a 10-15 évvel ezelőtti döntéseket nehéz ma megítélni, nem ért egyet, mert itt maradt 33 millió Ft a döntések terheként, amit rendezni kell. Az előző városvezetés a döntéseivel óriási adósságszolgálatot hagyott maga után a mindennapos, éves működésre. Úgy gondolja, a ma nehézségét a korábbi városvezetés által felvett hitel okozta, mivel nagyon nehéz volt kezelni. A mában meg lehet ítélni a döntéseket, mert tudni lehet, hogy a felhalmozódott adósságteher mit okozott a pécsieknek, milyen elmaradást jelentett, milyen fejlesztésben nem tudott az Önkormányzat részt venni. Pécsi eladósodásra azt mondja, hogy Meixner Képviselő úr jól tudja, mivel alpolgármester volt, hogy milyen terheket rótt az akkori kormány az önkormányzatokra bizonyos plusz kötelezettségekkel, és a feladatok mellé finanszírozást nem nyújtott. Emlékszik arra, hogy egy nehéz oktatási átalakítás után örömmel konstatálta Képviselő úr, hogy 500 millió Ft-os megtakarítást tudott az Önkormányzat elérni és rá 2-3 hétre kiderült, hogy ezzel az 500 millió Ft-tal nyújtott kevesebbet a mindennapi élet finanszírozásához az akkori Gyurcsány-Bajnai kormány. Úgy gondolja nem az a kérdés, hogy fideszes vagy mszp-s városok milyen mértékben adósodtak el, hanem az, hogy egy olyan kormánya volt Magyarországnak két cikluson keresztül, amely mindent megtett annak érdekében, hogy a mindennapi működésüket hitelből finanszírozzák az önkormányzatok. Ehhez képest ma olyan kormánya van Magyarországnak, aki a hiteleket átvállalja az önkormányzatoktól, sőt azon felül címzett támogatásban is sok milliárd forintot ad az adott településnek. Pécs több mint 11 milliárd forintos támogatást kapott a hitelátvállaláson felül. Sok fideszes önkormányzat nehéz döntés előtt állt 4-6 évvel ezelőtt, mikor bejöttek az uniós fejlesztések, nagyon magas (50%-os) önerővel – amely, úgy gondolja szintén kormányzati hiba volt és a mostani kormány felismerte, hogy az önkormányzatokat nem lehet egy ilyen plusz teherrel sújtani -, hogy részt vesznek-e az uniós pályázati források iránti küzdelemben vagy elengedik, és nem fejlesztik a települést. Számos olyan hiba született meg a korábbi két ciklusban, aminek eredménye az eladósodottság.

61 Dr. Keresztes László Lóránt: úgy gondolja, hogy az elmúlt 15 percben nem a napirendi pontról szólt a vita. Egyetért az MSZP felé megfogalmazott kritikával, de ugyanakkor Kővári Képviselő úrtól egy kis önkritikát is kérne, hogy idén mennyi kötelezettségvállalás született a Város, illetve cégei során, tehát mennyi új hitel keletkeztetett. Nem vonja kétségben, hogy Pécsnek más választása nem is lett volna, mint az állami segítséggel megvalósuló konszolidáció. Felhívja a figyelmet, hogy valóban kormányzati döntés, de nem a kormány, hanem az állam vállalja át, ezáltal az adófizető polgárok vállalják át a hiteleket. Úgy gondolja, hogy a bevételek tekintetében azonban megfizeti az önkormányzat ennek az árát. Nem tartja egészségesnek, hogy az országos pártpolitikát az országgyűlési képviselők becsempészik a Közgyűlésbe és kéri, hogy a jövőben próbálják elkerülni. Dr. Páva Zsolt: felhívja a figyelmet, hogy ez a kormány az első, amelyik ezt felvállalta, az Orbán Viktor által vezetett kormányzat, tehát nem általában a kormány, mintha egyfajta kötelessége lenne, hanem ő volt az, aki ezt a helyzetet érezvén ezt az utat választotta. Meixner András: ha csak a végeredménye van nézve valaminek, úgy véli az elég torz nézőpont. Nézhető, hogy mennyi egy város hitelállománya, de ha nincs hozzátéve, hogy ezek a hitelek mire fordítódtak és milyen fejlesztések voltak, ismétli, egy torz képet ad. Úgy gondolja, hozzá kell tenni, hogy de jó lett volna, ha valamelyik beruházást nem csinálta volna meg a Város, mert akkor nem kellett volna rá hitelt felvenni. Nem lettek volna buszok, lakások, útfelújítások, EKF – úgy gondolja ezeket mind fel kellett volna sorolni. Az állam vagy a kormány viszi el a hitelt, az államadósság szempontjából mindegy, mert vagy az önkormányzatoknál vagy a kormánynál tartják nyilván az felülnézetből ugyan az. Úgy gondolja, alulnézetből nem mindegy és a kormány döntése helyes volt. Biztosnak gondolja, hogy akármilyen kormány lett volna, az önkormányzatok konszolidációját meg kellett csinálni. Nem lehetett tovább tartani, hogy minden évben a költségvetésben az önkormányzatok rosszul járjanak. Az önkormányzati hitelek az állami kötelezettségvállalások számát gyarapították. Az MSZP úgy gondolja, hogy lényegesen jobb gazdaságpolitikával lényegesen többet is lehetett volna tenni, de köszönik azt, amit a kormányzat megtett. Kővári János: Keresztes Képviselő úr hozzászólására elmondja, ő arról beszélt, hogy valamennyi itt ülő képviselő számára kell, hogy legyen konzekvenciája ennek a dolognak. Azért kért szót a napirend elején, hogy ne legyenek túl olyan egyszerűen azon a tényen, hogy eltűnik a közel 40 milliárdos hitelállomány és annak a 3,5 milliárdnyi éves törlesztő részlete. Nehéz úgy kilábalni belőle, hogy nem elég a tüzet oltani számtalan közszolgáltatás tekintetében, mellette még az adósságot is törleszteni kell. Azt az adósságot, amely részben a folyamatosan csökkenő állami költségvetési visszaosztás miatt keletkezett, részben mert Pécs gazdasága 20 éve folyamatos mélyrepülésben van, illetve nagyon-nagy részt az előző városvezetés rossz döntései nyomán keletkezett. Úgy gondolja, ezek tények és nem pártpolitizálás, nem országos politika. Ha nincs levonva az a következtetés, hogy olyan be-

62 ruházásokra kell koncentrálni, azokhoz legyen hitel felvéve, amelyek lehetőleg működési kiadásokat csökkentenek, vagy a megtakarításokból finanszírozható az a hitel, amit fel kell hozzá venni és lehetőleg ne hitelekből történjenek a fejlesztések, hanem pályázati forrásokból. EXPO Centernél is volt pályázati lehetőség, ami valami oknál fogva nem sikeredett, mégis megvalósították, ami 4,5-5 milliárd Ft-ba került a Városnak, azaz az adófizetőknek. Eddig egy kormányzatnak sem jutott eszébe, hogy konszolidációs helyzetet állítson elő az önkormányzatoknál, mindig újabb terheket kaptak, kevés forrásuk volt. Most végre átvállalta az önkormányzati adósságot az állam, szigorítva a hitelfelvételüket. Az a kormányzati szándék, hogy az önkormányzatok egyszer startvonalra kerülhessenek, és onnantól teljesítsenek. Úgy gondolja, hogy ez tudatos gazdálkodás, nem szabad pártpolitikát belekeverni és fontosnak tartja a pontos fogalmazás. Dr. Keresztes László Lóránt: amikor először a Közgyűlés előtt volt az adósság önkormányzati konszolidáció már akkor elmondta, hogy egyetért vele és elismerően nyilatkozott a kormányzati lépésről. Úgy gondolja, a pécsi polgárok jól látják a jelenlegi és a korábbi városvezetések teljesítményét és érzik is a hatását, tehát nem kell ehhez önkormányzati képviselőnek lenni. Amikor bekerült a Közgyűlésbe a magasház, mélygarázs projekteknél mindig elmondta, felhívta a figyelmet, hogy milyen magas szinten áll a Város adósságállománya és azokat az érveket hozta fel, amit Kővári János most elmondott. Úgy érzi, nem kellő képen következetes a városvezetés és a kormánypárti képviselők sem. A megelőző időszak városvezetése felé intézett kritikával pedig egyetért, ismétli, csak az önkritikát hiányolja Dr. Páva Zsolt: további hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 19 igen szavazattal és 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 356/2013. (11.14.) számú határozata az állami adósságátvállalásban érintett hitelekhez kötődő kamatügyletekkel kapcsolatos döntések meghozataláról 1.

A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy a 2008. május 13-i keltezésű „Kamat-csere ügylet keretszerződés” alapján 2010. július 22-én 2020. szeptember 22-i lejárat nappal a „Pécs 2028” kötvénnyel kapcsolatosan kötött Egyedi kamatcsere ügylet lezárására irányuló tárgyalásokat kezdeményezzen az OTP Bankkal, mivel a Magyar Állam 2013. június 28. napjával a kötvény ezen a napon fennálló teljes 38.506.764,44 CHF tőketartozását átvállalta.

63 2.

A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy az 1. pontban részletezett tárgyalásokat követően, az azok eredményeképpen létrejövő megállapodás tervezetet terjessze a Közgyűlés elé.

3.

A Közgyűlés az OTP Bank Nyrt.-nek, az 1. pontban foglaltakon kívüli kamatswap ügyletekkel összefüggő igényét megismerte, az abban foglaltak alapján úgy határoz, hogy tekintettel az igénynek az önkormányzati adósságkonszolidációval, illetve az állami hitelátvállalás keretében megkötött szerződésekkel való összefüggésére és annak második ütemének előreláthatólag 2014. február hónap végéig történő végrehajtására, kezdeményezi a Magyar Állam, illetve az eljárás során a nevében eljáró szervei irányában ezen igénynek az adósságkonszolidáció során történő megvizsgálását, és amennyiben annak feltételei fennállnak, úgy az átvállaló részéről történő kielégítését. Határidő: Felelős:

azonnal Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Lovász István jegyző

Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Csizi Péter alpolgármester Dr. Lovász István jegyző Altorjainé dr. Eisenberg Judit főosztályvezetőhelyettes

18.) "Választókörzeti keret" terhére történő támogatások Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Páva Zsolt: előterjesztőként szóbeli kiegészítést nem kíván tenni, hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 20 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 357/2013. (11.14.) számú határozata „Választókörzeti keret” terhére történő támogatásokról 1.)

A Közgyűlés úgy dönt, hogy a város 2013. évi költségvetéséről szóló 5/2013. (III.1.) önkormányzati rendelet (továbbiakban rendelet) 20.§ (4) bekezdésében foglaltak szerint, a Rendelet 10. mellékletében, a céltartalékok között nevesített „Választókörzeti ke-

64 ret” terhére a következő képviselők javaslatára jóváhagyja a táblázatban feltüntetett alapítványok támogatását:

Képviselő neve Haász János

Sztojkovics Éva

Szervezet

Felhasználási cél

Játszótéri padok Közalapítvány felújítása, vásárláaz Újhegyi sa, illetve működési Városrészért kiadások Szemem Fénye Alapítvány

Összeg

Szerződés típusa

100.000,Ft

Támogatási szerződés

2013. évi működési Támogatási 60.000,- Ft célok szerződés

2.)

A Közgyűlés utasítja az Oktatási és Kulturális Referatúra vezetőjét, hogy gondoskodjon a támogatási szerződések elkészítéséről.

3.)

A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert a támogatási szerződések aláírására.

4.)

A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály vezetőjét, hogy, a támogatási szerződésekben foglaltak szerint gondoskodjon a támogatási összegek utalásáról. Határidő: Felelős:

2013. 11. 30. Dr. Páva Zsolt polgármester Altorjainé dr. Eisenberg Judit főosztályvezetőhelyettes Dr. Bokor Károly főosztályvezető

Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Altorjainé dr. Eisenberg Judit főosztályvezetőhelyettes Dr. Bokor Károly főosztályvezető Staub Ernő csoportvezető Horváth Andrea tanácsos

19.) Alapítványok támogatásával kapcsolatos döntések meghozatala Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Páva Zsolt: felhívja a figyelmet arra, hogy egy kiegészített határozati javaslat került kiosztásra, kéri ennek figyelembevételével hozzák meg döntésüket képviselőtársai. További hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról.

65 Megállapítja, hogy a közgyűlés 21 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 358/2013. (11.14.) számú határozata alapítványok támogatásával kapcsolatos döntések meghozataláról 1.

A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 101/2013. (03. 25.) számú határozata alapján felosztott településrészi önkormányzatok 2013. évi költségvetési keretei terhére a következő közösségi célú alapítványok támogatását hagyja jóvá: Támogatott

Támogatási cél

Gyermekláncfű Alapítvány Rácvárosi Diákalapítvány MárkusZínház Közhasznú Alapítvány

működés, fenntartás, program működés, fenntartás, program működés, fenntartás, program

2.

Támogatási összeg 100.000.150.000.250.000.-

Szerződés típusa Támogatási szerződés Támogatási szerződés Támogatási szerződés

A Közgyűlés a Népjóléti és Sport Bizottság 340/2013. (11.14.) számú állásfoglalása alapján jóváhagyja a következő alapítványok támogatását a költségvetési rendeletben a céltartalékok között nevesített „Sportfeladatok ellátási keret” terhére: Támogatott

Támogatási cél

Team Veloki Sport és Szabadidő Közhasznú Alapítvány „Tájfutásért – Pécs” Alapítvány

Felnőtt versenysport

Versenyrendezés

Támogatási összeg 100.000.-

Szerződés típusa Támogatási szerződés

100.000.-

Támogatási szerződés

3.

A Közgyűlés utasítja a Referatúra vezetőjét, hogy gondoskodjon a szerződések előkészítéséről.

4.

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a szerződések aláírására.

5.

A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály vezetőjét, hogy gondoskodjon a szerződésekben foglalt összegek utalásáról.

66 Határidő: Felelős:

azonnal Dr. Páva Zsolt polgármester Altorjainé dr. Eisenberg Judit főosztályvezetőhelyettes Dr. Bokor Károly főosztályvezető

Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Altorjainé dr. Eisenberg Judit főosztályvezetőhelyettes Dr. Bokor Károly főosztályvezető Dr. Kovács Katalin csoportvezető Simon Szilvia projekt asszisztens

20.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata szervezeti hatékonyságának fejlesztése című ÁROP-1.A.5-2013-2013-0016 azonosítószámú támogatási szerződés megkötése Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Páva Zsolt: előterjesztőként kiegészítést nem kíván tenni, hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 17 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 359/2013. (11.14.) számú határozata Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata szervezeti hatékonyságának fejlesztése című ÁROP-1.A.5-2013-2013-0016 azonosítószámú pályázat támogatási szerződésének megkötéséről 1.

A Közgyűlés úgy dönt, hogy a „Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata szervezeti hatékonyságának fejlesztése” című, ÁROP1.A.5-2013-2013-0016 azonosítószámú projekt megvalósítása érdekében az előterjesztéshez csatolt mellékletek alapján Támogatási Szerződést köt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviseletében eljáró MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.-vel, mint Közreműködő Szervezettel. A pályázat megvalósításához kapcsolódó támogatás 40 000 000,- Ft, a projekthez önerő biztosítása nem szükséges.

2.

A Közgyűlés felhatalmazza Polgármester Urat a Közreműködő Szervezet által elfogadott és összeállított Támogatási Szerződés aláírására. Határidő:

azonnal

67 Felelős: 3.

Dr. Páva Zsolt polgármester

A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata szervezeti hatékonyságának fejlesztése című, ÁROP1.A.5-2013-2013-0016 azonosítószámú projekt beruházási kiadásokat az önkormányzat költségvetésében gördülő tervezéssel, 2013. évre 457 692,- Ft, 2014. évre 39 542 308,- Ft összegben évenként elkülöníti, a Támogatási Szerződésben foglaltak szerint. Határidő: Felelős:

azonnal Altorjainé Dr. Eisenberg Judit főosztályvezetőhelyettes

Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Merza Péter vezérigazgató Dr. Lovász István jegyző Altorjainé Dr. Eisenberg Judit főosztályvezetőhelyettes Dr. Bokor Károly főosztályvezető Dr. Kovács Katalin csoportvezető

21.) A Pécs, Vargha Damján u. 2. sz. épületben lévő irodahelyiségre a Baranya Megyei Kormányhivatallal használati megállapodás megkötése Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Páva Zsolt: előterjesztőként kiegészítést nem kíván tenni, hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 19 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 360/2013. (11.14.) számú határozata a Pécs, Vargha D. u. 2. sz. épületben lévő irodahelyiségre a Baranya Megyei Kormányhivatallal használati megállapodás megkötéséről 1.)

A Közgyűlés úgy dönt, hogy az Önkormányzat a Gyámhivatal 4 fő hivatásos gondnokai elhelyezése közfeladat céljára 2013. november 5. napjától 6 hónap határozott időtartamra, ingyenesen a Baranya Megyei Kormányhivatal használatába adja a tulajdonát képező Pécs, Vargha Damján u. 2. szám alatti ingatlan 265,63 m² nagyságú ingatlanrészéből 1 db 17,82 m² nagyságú irodát.

68 2.)

A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert az előterjesztéshez mellékelt használati megállapodás aláírására. Határidő: Felelős:

2013. november 30. Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Bokor Károly főosztályvezető

Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Trombitás Károly bizottsági elnök Dr. Bokor Károly főosztályvezető

22.) A BIOKOM Kft.-vel kapcsolatos döntések meghozatala Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Páva Zsolt: előterjesztőként kiegészítést nem kíván tenni, hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 20 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 361/2013. (11.14.) számú határozata a BIOKOM Kft-vel kapcsolatos döntések meghozataláról 1.

A Közgyűlés hozzájárul, hogy a BIOKOM Kft. által az Önkormányzat felé a közfeladat ellátási szerződés keretében végzett tevékenységével kapcsolatban kibocsátott, még nem lejárt esedékességű számlaköveteléseit az OTP Bank Nyrt. megvásárolja.

2.

A Közgyűlés felhatalmazza Dr. Páva Zsolt polgármestert a határozat mellékletét képező Faktoring Keretszerződéshez az Önkormányzat részéről szükséges dokumentum aláírására. Határidő: Felelős:

azonnal Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Lovász István jegyző

Kapják.

Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Lovász István jegyző Trombitás Károly bizottsági elnök Altorjainé dr. Eisenberg Judit főosztályvezetőhelyettes Dr. Bokor Károly főosztályvezető

A határozat melléklete a jegyzőkönyv 6. sz. melléklete.

69 23.) A BIOKOM Nonprofit Kft. közfeladat-ellátási szerződésének módosítása Előterjesztő: Nagy Csaba alpolgármester Nagy Csaba: arra kéri képviselőtársait, hogy támogassák az előterjesztést, melyben arról van szó, hogy egy 4000m²-es ingatlanrészt kapna meg a Biokom Nonprofit Zrt. azzal a céllal, hogy egy faiskolát hozzon létre. Álláspontja szerint a pécsi zöldfelület kezelési program szükségessé teszi, hogy ezt a lépést megtegyék. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 18 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 362/2013. (11.14.) számú határozata a Biokom Nonprofit módosításáról

kft.

közfeladat-ellátási

szerződésének

1.

A Közgyűlés az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 11/2012. (II.24.) önkormányzati rendelet 23. §-a alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában rögzített helyi önkormányzati közfeladat ellátásával kapcsolatban úgy dönt, hogy az Önkormányzat a BIOKOM Nonprofit Kft. ingyenes használatába adja az Önkormányzat tulajdonában lévő Pécs, Tüskésréti úton található 41032/2 hrsz alatti, 127853 m² nagyságú beépítetlen terület és vízállás megnevezésű ingatlan 4000 m² nagyságú részét, a Közfeladat-ellátási szerződés előterjesztéshez csatolt 2. számú módosításával, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (13) bekezdésben foglaltak alapján, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

2.

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az előterjesztéshez melléklet közfeladat-ellátási szerződés módosítás aláírására.

3.

A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy az Önkormányzat tulajdonában lévő a Pécs, Tüskésréti úton található 41032/2 hrsz alatti, 127853 m² nagyságú beépítetlen terület és vízállás megnevezésű ingatlan 4000 m² nagyságú ingatlanrész a BIOKOM Nonprofit Kft. telephelyeként a Pécsi Törvényszék Cégbíróságának nyilvántartásába bejegyzésre kerüljön. Határidő: Felelős:

2013. november 30. Dr. Páva Zsolt polgármester

70 Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Nagy Csaba alpolgármester Dr. Lovász István jegyző Dr. Bokor Károly főosztályvezető Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Nonprofit Kft. /a Referatúra útján

24.) Az Elszámolóház Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása Előterjesztő: Nagy Csaba alpolgármester Nagy Csaba: arra kéri a képviselőtestületet, hogy a minimális változtatást tartalmazó előterjesztést fogadják el. Az álláshelyek száma fog csökkeni. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 18 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 363/2013. (11.14.) számú határozata az Elszámolóház Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról 1.

A Közgyűlés az Elszámolóház Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítását az előterjesztés 1. sz. melléklete szerinti tartalommal jóváhagyja.

2.

A Közgyűlés az Elszámolóház Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képező, az Apáczai Óvoda és Általános Művelődési Központtal kötött munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét rögzítő megállapodást az előterjesztés 2. sz. melléklete szerinti tartalommal jóváhagyja.

3.

A Közgyűlés felkéri a Pénzügyi Főosztály vezetőjét, hogy döntéséről az Elszámolóház igazgatóját értesítse. Határidő: Felelős:

2013. december 2. Altorjainé dr. Eisenberg Judit főosztályvezetőhelyettes Borbás Károly igazgató

71 Kapják:

Altorjainé dr. Eisenberg Judit főosztályvezetőhelyettes Dr. Bokor Károly főosztályvezető Borbás Károly igazgató/Pénzügyi Főosztály útján

25.) Közművelődési megállapodások megkötése Előterjesztő: Nagy Csaba alpolgármester Nagy Csaba: elmondja, hogy a Kultúrpatika Nonprofit Kft-vel, illetve a Pécsújhegyi Környezet- és Érdekvédelmi Közhasznú Egyesülettel tervezik a megállapodás megkötését, kéri az előterjesztés leírtak szerinti elfogadását. Kővári János: a Természeti és Emberi Erőforrás Fejlesztési Bizottság az előterjesztésben foglalt két közművelődési megállapodást megtárgyalta, hiszen ezen bizottság és az Oktatási és Kulturális Bizottság kompetens abban, hogy a közművelődési megállapodásokat előkészítse. Ez azért van így, mert döntő többségében civil szervezetekről van szó. Az eddig kialakult gyakorlat az elmúlt években az volt – megjegyzi, helyesen – hogy közművelődési megállapodást csak közművelődési tevékenységet folytató, közösségi házat működtető civil szervezettel kötött az Önkormányzat. Azt a kultúrpolitikát folytatják, hogy a közösségi házakat próbálják meg újra kinyitni és azokat civil szervezetek működtessék, hiszen több forrást tudnak biztosítani. Ennek megfelelően a Pécsújhegyi Környezet- és érdekvédelmi Közhasznú Egyesület közművelődési megállapodását támogatják, hiszen Pécsújhegyen ilyen még nincsen. Azt civil szervezet működtetné. A Kultúrpatika Nonprofit Kft. által működtetett Sipőcz Patika, vagy helyi termékbolt, az nem ez a kategória. Ha azt megnyitják, akkor csak a belvárosban még 23 szervezet jelentkezhet azzal, hogy velük közművelődési megállapodást kell kötni, mert számos olyan szervezet van, akik valamilyen kulturális intézményt működtetnek, amelyek egyébként fontosak. A bizottságuk azt javasolta, hogy a Kultúrpatika Nonprofit Kft-vel ne közművelődési megállapodást kössenek, hanem másfajta együttműködési megállapodást. Ennek bizonyára számos formája van attól függően, hogy mi az együttműködés célja. A bizottság a Sipőcz Patikával történő közművelődési megállapodás megkötését nem javasolja. Dr. Hoppál Péter: elmondja, hogy az Oktatási és Kulturális Bizottság az előterjesztést 4 igen egyhangú szavazattal támogatta. Nagy Csaba: elmondja, rendhagyó a Sipőcz Patikának a sorsa és az üzemeltetése is, melyhez kéri a képviselőtestület támogatását. Kővári János képviselőtársának általánosságban igaza van, de a Sipőcz Patikánál a múzeum funkció teljes mértékben háttérbe szorult. A gyógyszerpiac átalakult, az üzemeltetők drágának találták a fenntartási költségeket és a Sipőcz Patika az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése idejére bezárt. Akkor megkeresték őket azzal, hogy próbálják meg egy más funkcióval üzemeltetni a patikát, ami arra vonatkozott, hogy helyi termékeket próbáljanak meg árusítani és az így befolyó minimális bevételből próbálják meg a patikát nyitva tartani. Ezt a te-

72 vékenységet úgy kell ellátni, hogy mindeközben a múzeum funkció is megmaradjon. Megkeresték a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságát, szakmai véleményt kértek tőlük. Az ügymenet legelején megvizsgálták azt, hogy volt-e már erre példa. Nagyon keveset tudtak felmutatni, de maga a koncepció meggyőzte őket arról, hogy még mindig sokkal jobb megoldás annál, hogy bezárják. 2011-ben ez újdonságnak számított, hiszen a Belváros környékén helyi értékeket közvetítő boltot nem nagyon lehetett látni. Azóta már több ilyen jellegű üzlet is nyílt, ami azt is jelentette, hogy a cégnek a forgalma csökkent. Ezért a céget átalakították Nonprofit Kft-vé, s ilyen módon 2011 óta bárki, aki a Város legrégebbi patikamúzeumát meg szeretné nézni, az megteheti. Meg lehet tekinteni azokat a tárgyakat, melyek magángyűjtők kezében vannak, azokat a tárgyakat, amelyek a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Múzeum és Levéltár tulajdonában vannak, azokat a tárgyakat, melyek a Város tulajdonában vannak és azokat, melyek a Baranya Megyei Múzeum tulajdonában vannak. Felmerülhet a kérdés, hogy miért előnyös megállapodást kötni a Nonprofit Kft-vel úgy, hogy egyébként pénz nem jár hozzá. Elmondja, azért előnyös, mert ugyan az üzlethelyiség 1851 óta van nyitva, s az elmúlt években, évtizedekben nem tudtak rá semmit költeni. Az új üzemeletetők azzal keresték meg, hogy a tulajdonosok ingyen odaadják a múzeum berendezését. A Város döntött arról, hogy a Holding egy viszonylag kedvező bérleti díjat kér az üzlet kinyitásáért. Így tehát nyitva van az üzlet, melyet múzeumként tudnak üzemeltetni, van egy minimális bérleti díj, továbbá a helyi termelőket, akik a termékeiket árusítják, bevételhez juttatják. Ha nem lenne ez a konstrukció, akkor milliókat kellene arra rákölteni, hogy múzeumként tudják nyitva tartani. Ahhoz kéri képviselőtársai támogatását, hogy a közművelődési megállapodással kinyissanak olyan pályázati lehetőségeket és olyan együttműködési lehetőségeket, amelyek a múzeum fejlesztését lehetővé teszik. Van egy olyan alagsori rész, amely állapotára tekintettel bemutathatatlan. Továbbá van egy olyan emeleti rész is, amelyet jó lenne bővíteni. Az együttműködési megállapodás erről szól. Ennek érdekében arra kéri képviselőtársait, hogy az eddig gyakorlattól eltérő módon a Nonprofit Kft-vel is kössenek szerződést azért, hogy ne csak nyitva tudják tartani a Patika Múzeumot, hanem az elkövetkezendő időszakban akár múzeum funkciókkal kiegészítve fejleszteni is tudják. Kővári János: elmondja, nem ért egyet azzal, hogy közművelődési megállapodással kellene működtetni a Sipőcz Patikát, mert leginkább piaci alapokon kellene a Belváros közepén működnie minden olyan tevékenységnek, ami ott működik. Másrészt, egyszer, ha megbontják a rendszert, akkor jelentkezik majd 10-15-20 szervezet és okkal. A Sipőcz Patika zárva volt Európa Kulturális Fővárosa évében, de legalább ilyen szégyenszemre volt zárva a Nick udvar, melyet egy civil szervezet nagyon kemény munkával próbál helyrehozni. A Nick Udvarban galéria nyílt és minőségi bemutatókat tartanak anélkül, hogy az Önkormányzat támogatná. Úgy gondolja az nem helyes, ha egy rendszert felborítanak egy egyéni cél érdekében, inkább olyan megoldást kellene találni, ami nem egy általános rendszert bont meg, hanem valamilyen egyedi támogatás, egyedi együttműködési megállapodási forma. Ezt helytelennek és következetlennek tartja, mert ha megbontják a rendszert, akkor jogosan jelentkeznek majd szervezetek azzal, hogy ők is egy nagyon értékes

73 közgyűjteménnyel rendelkeznek, amit meg kell mutatni a Városnak. javaslatuk az, hogy más együttműködési formát keressenek. Fontos megmenteni az értéket, de nem ilyen módon. Nagy Csaba: álláspontja szerint a múzeumot nem lehet összehasonlítani egyetlen egy belvárosi üzlethelyiséggel sem. Nagyon korlátozottan lehet bármit is árusítani, ráadásul a termékek köre is be van határolva, hiszen a múzeum funkció, a patikának a bemutathatósága nem sérülhet. Az üzemeltetésnek hihetetlen korlátai vannak. Fogadja el képviselő társa azt, ami az előterjesztésben is le van írva. Nem véletlenül alakult át a cég is Nonprofit Kft-vé, és nem véletlenül van az, hogy az üzemeltetés konstrukciójához számos aláírás kellett. Egyértelműen le van írva az előterjesztésben, hogy a főcél az „épületben található patika múzeum működéséhez kapcsolódó település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek és hagyományainak feltárásában, megismertetésében, a meglévő értékek gazdagításában és gondozásában való részvételt jelenti.” A Nick udvarban rengeteget segítettek a civilek. Úgy gondolja, hogy azoknak a civileknek, azoknak az egyesületeknek, akik segítettek, nagy köszönet jár. Megjegyzi, a Holding is hozzátett 25 millió forintot a Nick udvar kivitelezéséhez. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak elsőként a Természeti és Emberi Erőforrás Fejlesztési Bizottság módosító javaslatáról. Kéri Kővári János képviselő urat, a bizottság elnökét, ismertesse azt. Kővári János: külön szavaznának a Pécsújhegyi szervezetről, annak a közművelődési megállapodásáról és külön szavaznának a Kultúrpatikával kötendő közművelődési megállapodásról. Dr. Páva Zsolt: elsőként kéri szavazzanak a Pécsújhegyi Környezet- és Érdekvédelmi Közhasznú Egyesülettel kötendő közművelődési megállapodásról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 16 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Kéri szavazzanak a Kultúrpatika Nonprofit Kft-vel kötendő közművelődési megállapodásról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 14 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 364/2013. (11.14.) számú határozata közművelődési megállapodások megkötéséről

74 1.

A Közgyűlés úgy dönt, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata az előterjesztéshez csatolt 1. és 2. számú mellékletekben írt tartalommal 2013. november 15. napjától 2015. december 31. napjáig terjedő határozott időtartamra közművelődési megállapodást köt a Kultúrpatika Nonprofit Kft-vel, valamint a Pécsújhegyi Környezet- és Érdekvédelmi Közhasznú Egyesülettel.

2.

A Közgyűlés felhatalmazza Dr. Páva Zsolt polgármestert a közművelődési megállapodások aláírására. Határidő: Felelős:

2013. november 15. . Dr. Páva Zsolt polgármester, Staub Ernő csoportvezető

Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Nagy Csaba alpolgármester Staub Ernő csoportvezető KultúrpatikaNonprofit Kft. képviselője/Referatúra útján Pécsújhegyi Környezet- és Érdekvédelmi Közhasznú Egyesület képviselője/Referatúra útján

26.) Az Irány Pécs Nonprofit Kft-vel kapcsolatos döntések meghozatala Előterjesztő: Nagy Csaba alpolgármester Nagy Csaba: az előterjesztés lényegét ismerteti és elmondja, hogy mind az Irány Pécs Kft., mind a Fesztiválszervező Kft. vonatkozásában egy egységes irányítást szeretnének létrehozni, aminek két oka van. Az egyik az, hogy megpróbálnak egy hatékony működést a tekintetben létrehozni, hogy a két cég együtt tudjon dolgozni, hogy a rendezvényszervezés és a városmarketing egy kézben legyen. A másik érv az, hogy megpróbálják a két kft olcsóbban, racionalizálást végrehajtva működtetni. Azt szeretnék elérni, hogy hatékonyabban tudjon működni a két cég, hatékonyabban tudjanak rendezvényeket szervezni és hatékonyabban tudják ellátni a város marketing feladatokat. Jobban kiszolgálva azokat a célokat, melyeket mind a város vezetése, mind a városmarketinget használó cégek, cégcsoportok is előnyükre tudják kamatoztatni majd. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 17 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 365/2013. (11.14.) számú határozata

75

az Irány Pécs Nonprofit Kft.-vel kapcsolatos döntések meghozataláról 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése úgy dönt, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint tag indítványozza az Irány Pécs Nonprofit Kft. taggyűlésének, hogy a Társaság jelenlegi ügyvezetőjét Szabó Anettet 2013. december 1. napjával hívja vissza ügyvezetői pozíciójából. Az ügyvezetői pozícióból történő visszahívása Szabó Anett munkaviszonyát nem érinti. 2. A Közgyűlés úgy dönt, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata , mint tag indítványozza az Irány Pécs Nonprofit Kft. taggyűlésének, hogy a Társaság ügyvezetőjének 2013. december 1. napjától 2015. január 31. napjáig terjedő időtartamra Fodor Józsefet válassza meg havi bruttó 350.000,- Ft/hó díjazás mellett. 3. A Közgyűlés Fodor József tekintetében, aki egyben a Pécsi Fesztiválszervező Nonprofit Kft. ügyvezetője is, a Pécsi Fesztiválszervező Nonprofit Kft. Alapító okiratának 13.5.4. pontja által meghatározott összeférhetetlenséget az Irány Pécs Nonprofit Kft. ügyvezetői posztja esetében megszűnteti. 4. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy az Irány Pécs Nonprofit Kft. taggyűlésén az Önkormányzat nevében a jelen határozat 1. és 2. pontjai alapján adja le szavazatát. Határidő: Felelős:

a Társaság soron következő taggyűlése Dr. Páva Zsolt polgármester

5. A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy az ügyvezető foglalkoztatásával kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket tegye meg. Határidő: Felelős:

a Társaság új ügyvezetőjének megválasztását követően azonnal Dr. Páva Zsolt polgármester

6. A Közgyűlés utasítja Fodor Józsefet, hogy vizsgálja felül a Pécsi Fesztiválszervező Nonprofit Kft. és az Irány Pécs Nonprofit Kft. működését és tevékenységi köreit, s tegyen javaslatot a fesztiválszervezési és turisztikai feladatok hatékonyabb, egységes ellátására. Határidő: Felelős:

2014. január 31. Fodor József ügyvezető

Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Nagy Csaba alpolgármester Dr. Lovász István jegyző Dr. Bokor Károly főosztályvezető

76 Szabó Anett ügyvezető/Referatúra útján Fodor József ügyvezető/Referatúra útján

27.) Döntés a Pécsi Kulturális Központ Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott pályázatairól Előterjesztő: Nagy Csaba alpolgármester Nagy Csaba: elmondja, hat pályázat beadására kerülne sor. A Pécsi Kulturális Központ munkatársai egy olyan pályázati sort nyújtottak be, amellyel nem csak a gyermekprogramokat, hanem a felnőtt programokat is szeretnék végrehajtani. Arra kéri képviselőtársait, hogy támogatásukkal segítsék elő azt, hogy ezek a kulturális programok Uránvárosban is megvalósulhassanak. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 17 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 366/2013. (11.14.) számú határozata a Pécsi Kulturális Központ Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott pályázatairól 1.

A Közgyűlés úgy dönt, hogy a 324/2013.(10.17.) számú határozatát hatályon kívül helyezi.

2.

A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Pécsi Kulturális Központ Nemzeti Kulturális Alaphoz beadásra került pályázatait az alábbiak szerint jóváhagyja: Az NKA Közművelődés és Népművészet Kollégiumához beadásra került pályázatok:

-

"Varázslatok a járda peremén" - a Pécsi Kulturális Központ 2014. évi első félévi nagyrendezvényei Uránvárosban - NKA 3607 (70% támogatás) A pályázat keretén belül megvalósuló rendezvények: „A Magyar Költészet Napja” háromnapos versfesztivál; „Tudományos-fantasztikus gyermeknap a Szilárd Leo parkban”; „Ur(b)anArt – városrész újratöltve”. Időpont: 2014.02.01-06.30. Tervezett összköltség: 6 000 267 Ft

77

Honismereti és színjátszó táborok a PKK szervezésében Dél-és Nyugat Dunántúlon - NKA 3604 (70% támogatás) A pályázat keretén belül megvalósuló programok: „Hétpróbás honismereti tábor az Őrségben”; „Csokonai színjátszó tábor Csurgón”; „Tücskörésző tábor az orfűi malomnál”. Időpont: 2014.03.01-08.31. Tervezett összköltség: 3 097 032 Ft

-

Baranyai táncházsorozat a Pécsi Kulturális Központban - NKA 3608 (100% támogatás) „Táncház napok Uránvárosban” Időpont: 2014.05.01-08.31., Tervezett összköltség: 2 134 000 Ft.

-

„Arra alá Baranyában" a PKK-ban működő Mecsek Táncegyüttes táncműsorának tájoltatása – NKA 3618 (100% támogatás) Időpont: 2014.05.01-08.31., Tervezett összköltség: 2 538 095 Ft. Az NKA Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégiumához beadásra került pályázatok: Regényes nyár - olvasásnépszerűsítő irodalmi kalandok a PKK szervezésében. 2014-es írók: Berg Judit és Nyulász Péter Időpont: 2014.05.01.-10.21., tervezett összköltség: 1 300 000 Ft. Emlék és varázslat: Költészet-napi rendezvénysorozat Radnóti Miklós emlékére „A Magyar költészet napja” háromnapos versfesztivál (a Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégium pályázati kiírására is beadásra kerül) Időpont: 2014.04.11-14., tervezett összköltség: 1 650 000 Ft.

-

3.

A Közgyűlés a pályázatok beadását azzal a feltétellel hagyja jóvá, hogy a Pécsi Kulturális Központ a pályázatok megvalósításához szükséges önerőt és esetleges járulékos költségeket a 2014. évi saját bevételei terhére biztosítja. A támogatások nyertesség esetén előfinanszírozás keretében kerülnek kifizetésre a támogató által, Pécs MJV Önkormányzattól többletforrást, az esetlegesen felmerülő likviditási gondok finanszírozására fedezetet a Pécsi Kulturális Központ nem igényel. Határidő: Felelős:

azonnal Dr. Kovács Katalin csoportvezető, Horzsa Gábor igazgató, pécsi Kulturális Központ

Kapják:

Dr. Kovács Katalin csoportvezető

78 Horzsa Gábor igazgató, pécsi Kulturális Központ (Referatúra által)

28.) Sopianae - Baranya megye római kori leletei” állandó régészeti kiállítás előkészítése című Támogatási Szerződés megkötése Előterjesztő: Nagy Csaba alpolgármester Nagy Csaba: elmondja, hogy ebben az évben egy nagyon szép feladatot kapott az Önkormányzat. A volt Baranya megyei múzeumokat üzemeltesse Janus Pannonius Múzeum néven. Nagy jelentőségű előterjesztésről van szó, hiszen a 60-as évek elején, közepén egy koncepciót alkottak meg a Város akkori kulturális vezetői egy múzeum utca létrehozásáról. Ezzel az előterjesztéssel, illetve ennek a szerződésnek az aláírásával belátható időn belül ez megvalósulhat. Egy olyan turisztikai célpontot tudnak majd megjelölni a turisztikai térképeken, amelyek nemhogy a megyében, de még az országban sincsenek más vidéki városban. Arra kéri képviselőtársait támogassák azt, hogy a Múzeum utca be tudja tölteni a funkcióját. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 21 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 367/2013. (11.14.) számú határozata Sopianae - Baranya megye római kori leletei” állandó régészeti kiállítás előkészítése című Támogatási Szerződés megkötéséről 1.

A Közgyűlés jóváhagyja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata által aláírt, az előterjesztéshez csatolt „SOPIANAE – Baranya megye római kori leletei” című állandó régészeti kiállítása tárgyú Támogatási Szerződést, amely alapján az Emberi Erőforrások Minisztériuma a települési önkormányzatok által fenntartott muzeális intézmények szakmai támogatásának 2013. évi szabályairól szóló 40/2013. (VI. 7.) EMMI rendelet alapján 5 000 000 Ft támogatásban részesíti az Önkormányzatot.

2.

A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Pénzügyi és Gazdasági Bizottsága 331/2013. (07.31.) sz. határozatával összhangban a projekt megvalósításához az elszámolható költség 10 %-ának megfelelő öszszegű, azaz bruttó 500.000.- forint önerőt az intézmény (Janus Pannonius Múzeum) saját költségvetéséből biztosítsa. Határidő:

azonnal

79 Felelős:

Nagy Csaba alpolgármester Dr. Merza Péter vezérigazgató, PVF Zrt. Magyar Attila igazgató, Janus Pannonius Múzeum

Kapják:

Dr. Merza Péter vezérigazgató, PVF Zrt. Pécs MJV PH Pénzügyi Főosztály Magyar Attila igazgató, Janus Pannonius Múzeum/Referatúra útján

29.) A Tüke Busz Zrt. közszolgáltatási szerződésének módosítása Előterjesztő: Nagy Csaba alpolgármester Dr. Páva Zsolt: jelzi, egy pontosított előterjesztés került kiosztásra. Nagy Csaba: köszöni a kiegészítést, amit azért tart fontosnak, mert elkövettek egy szakmai hibát, mely kijavításra került, s egyúttal elnézést kér az érintett személyektől, dr. Keresztes László Lóránttól, illetve Maráczy Tibortól is. Kezdeményezések folytán megvizsgálták annak a lehetőségét, hogyan és milyen módon lehet átalakítani a pécsi bérletrendszert, melynek újdonsága az ún. kisgyermekes bérlet, illetve az új járatszámokhoz, járatstruktúrához igazodóan is javasolják azt, hogy a bérletrendszer kerüljön átalakításra, s a havi felmutatós bérlet vonatkozásában változások legyenek. Röviden erről szól az előterjesztés, melyhez kéri képviselőtársai támogatását. Oszoli Dénes: megköszöni a szót és elmondja, hogy a Városfejlesztési és Kommunális Bizottság egyhangúlag 4 igen szavazattal támogatta az előterjesztést. Örömükre szolgál, hogy a KDNP választási programjában szereplő, akkor kismama bérletnek nevezett kezdeményezés végre révbe érkezett, melyhez civil szervezetek is csatlakoztak, mint a Szent Mihály Arkangyal Társaság. Kiegészítésként elmondja, hogy a nyár eleji előkészítő munkákat megelőzően többször téma volt, pl. április 19-én, amikor a Pécsi Székesegyház Nagycsaládos Egyesület kezdeményezésére is, házigazdaként lefolytatott rendezvényen a Szövetség a Pécsi Családokért Fórumon is felszólaltak pl. a pecsimami.hu honlap üzemeltetői. A fórumon jelen volt és megerősítette azt a KDNP-s ígéretet, hogy hamarosan bevezetésre kerülhet a bérletforma. A már említett honlap egy online szavazást tartott ezzel kapcsolatban. Ezt megelőzően, 2010 október – november körül a KDNP kampányprogramja kapcsán, amely a Pécsi Újság honlapján is megjelent, ott még az ingyenes tömegközlekedésben való részvétel lehetőségét tették fel a honlapon szavazásra. Az előterjesztésben nem egy ingyenes, hanem egy kedvezményes bérlet lehetőségről van szó, ami azt jelenti, hogy a GYED, GYES, GYET és TGYS támogatásokban részesülő, mint kedvezményezeti kör, a tanuló bérlettel és a nyugdíjas bérlettel azonos, bruttó 3.300 forintos értéken válthatnak összvonalas havi bérletet. Az ingyenesség nem működik, de a számítások azt az eredményt hozták idén nyáron az előkészítési szakaszban, hogy ez a 3.300 forintos, kedvezményes díjú bérlet várhatóan bővíteni fogja a tömegközlekedés résztvevők körét. Feltételezhetően még bevételt is jelenthet a

80 Tüke Busz Zrt. részére. Mindannyian örülnek a módosításnak, ugyanakkor felvetődött a bizottságon a vonalbérletek 2014. január 1. napjától kivezetésre kerülnének. Ezek a változások, tekintettel arra, hogy a Tüke Busz Zrt-nek 30 napos kihirdetési kötelezettsége van, természetesen csak január 1. napjától vezethetőek be. A vonalbérletek kapcsán, a vita során megállapításra került, hogy a kb. 1500 darab vonalbérletes, aki jelenleg használja ezt a formát, rosszabb helyzetbe fog kerülni azzal, hogy kivonásra kerül, hiszen összvonalas bérletre lesz csak lehetőség. Erre a lépésre azért van szükség, mert az új csuklós buszok megjelenésével végre lehetőség nyílik az új járatszervezésre, és ebből kifolyólag olyan járatok is megjelennek Pécs közösségi közlekedésében, amelyek korábban több járatot egy vonalon biztosítanak. Az beláthatatlan, hogy a jelenleg összvonalas bérletet használók közül, abban az esetben, ha megmaradnának a vonalbérletek, hányan térnének át a vonalbérletre. Ha szerényen kalkulálnak, akkor a jelenlegi 42-43 ezer darab bérletes legalább, 10-15 ezer fős része érdekelt lehet a váltásban, ami jelentős anyagi veszteséget okozna a közösségi közlekedés fenntartásában. Bíznak abban, hogy az új vonalrendszer megnyeri a közlekedők tetszését, hiszen lényegesen le fogja csökkenteni az átszállások igényét. Kéri az előterjesztés támogatását. Dr. Keresztes László Lóránt: megköszöni a szót és elmondja, hogy a furcsa körülmények ellenére nagyon örül az előterjesztésnek. Grób Gábor képviselőtársától az imént kapott egy lapot, melyen az olvasható 2010 szeptember 14-ei dátummal, hogy kismama bérletet akar a KDNP. Elhangzott korábban is, hogy Oszoli Dénes képviselőtársának választási ígérete volt a kismama bérlet. Úgy érzi, hogy egy kis versengés kezdődött el a tekintetben, hogy ez most kinek köszönhető. Álláspontja szerint ennél sokkal fontosabb az, hogy ez a cél meg tudott valósulni, és a kisgyermeket nevelők januártól egy kedvezményes utazási lehetőséggel tudnak élni. Több nagyvárosban ez már megvalósult, a jelek szerint ez most már Pécsen is megvalósul. Külön öröm, hogy ilyen nagy a konszenzus a témában. Véleménye szerint, önmagában is komoly sikerként értékelhető, hogy egy civil kezdeményezés el tud jutni odaáig, hogy a Közgyűlés megszavazza. A KDNP-nek valóban volt egy választási ígérete, ami ígéret maradt, hiszen abból előterjesztés nem született. Azt nem érti, hogy 2013 júniusában nyújtották be a javaslatot. Kérdésként merül fel, hol van a KDNP előterjesztése. Véleménye szerint jobban járnak, ha nem mennek bele abba, kinek az előterjesztése a jelenlegi, ugyanis a célok tekintetében méltatlannak tartja. Nem ez a lényeg. Álláspontja szerint, ha 2010-ben ígéretet tett a KDNP, akkor be kellett volna terjeszteni. Most örüljenek annak, hogy egy civil javaslatként eljutott a Közgyűlés elé és egy civil kezdeményező Maráczy Tibor – tudomása szerint a KDNP volt városi elnöke – javaslatát juttatták el hozzá és megkeresték azzal, hogy ez az elmaradt választási ígéret meg tudjon valósulni. Így jutott el cselekvési szakaszba az elmaradt választási ígéret. Ez egy pozitív példa arra, hogy érdemes megkeresni a képviselőket és érdemes civil javaslatokat is benyújtani. Mindannyian örülhetnek annak, hogy ez a kezdeményezés révbe ért. Megjegyzi maradéktalanul azért nem elégedett az előterjesztéssel, ugyanis a kezdeményezés a kismama bérletről szólt, az előterjesztésben láthatnak olyan javaslatokat, amelyek a különböző bérletfajták kivezetéséről szólnak. Bizottsági ülésen szóvá tette azt, hogy nagyon fontos

81 javaslat a kisgyermekes bérlet bevezetése, ami a cégvezetők részéről is elhangzott, hogy a becslések, kalkulációk alapján vélhetően nem jelent költségkiesést a cégnek, sőt bizottsági elnök úr is elmondta, lehetséges, hogy növekszik a cég bevétele azzal, hogy újabb utasok kapcsolódnak be a közösségi közlekedésbe. Nem érti miért nem tudott önálló előterjesztésként a Közgyűlés elé kerülni a vonalbérletek kivezetése, ugyanis álláspontja szerint szakmailag nem feltétlenül megalapozott. Az előterjesztésben több más bérlet kivezetéséről is szó van, a havi felmutatós bérlet, heti bérlet…stb. Az látható az előterjesztésben, hogy ezen bérletformák iránt nem volt kereslet, azonban nem érzi kellően megalapozottnak a vonalbérletek kivezetésének a kérdését. Sokan vannak a városba bejárók, ingázók, akik egy állomástól egy vonalbérlettel jutnak el a munkahelyükig és kizárólag azon a vonalon utaznak. Azzal fognak szembesülni, hogy kénytelen megvásárolni az összvonalas bérletet. Ezt nem tartja kellően alátámasztott javaslatnak. A Városfejlesztési és Kommunális Bizottság ülésén volt is erről egy szakmai vita, ahol kérte a céget, hogy becsülje meg, mekkora bevétel kiesést jelent, hogy kivezetésre kerülnek, vagy nem kerülnek kivezetésre az egyvonalas bérletek. Erre azonban nem érkezett adat, mivel nyilván ez bonyolultabb számítás. Szeretné javasolni azt, hogy külön döntsenek erről a kérdésről, mely álláspontja szerint nem lesz egyszerű, ezért Jegyző úr segítségét kéri. Az előterjesztésben együtt van megemlítve a kisgyermekes bérlet bevezetése, illetve a különböző bérletek kivezetése. Azzal az ügyrendi javaslattal szeretne élni, hogy az eredeti határozati javaslat helyett kettő határozati javaslatról szavazzanak, ami úgy nézne ki, hogy az első határozati javaslat a kisgyermekes bérlet bevezetéséről szólna. Egy másik határozati javaslat pedig az egyes bérletek kivezetésére vonatkozó pontokat tartalmazná. Két határozati javaslatról szavaznának, mely során mindenki ki tudná fejezni a támogatását a kisgyermekes bérlet bevezetése kapcsán, illetve az egyes bérletfajták kivezetése kapcsán. Bízik abban, hogy ezen ügyrendi javaslata támogatást kap. Schmuck Roland: megköszöni a szót és elmondja, hogy a KDNP részéről látnak egy kiosztott marketing anyagot, mely szerint ők még 2010-ben javasolták a kismama bérletet. Három évig eltartott, amíg ideáig eljutottak. Ugyanakkor a kismama bérletet követendő és jó példának tartják. Ahogy dr. Keresztes László Lóránt képviselőtársa is elmondta, ugyanúgy maga is problémásnak látja azt, hogy két módosításáról egyben szavaznának. A külön szavazást ő maga is támogatja, hiszen a másik módosítás arról szól, hogy az egyvonalas bérletet kivezetné a Tüke Busz Zrt. A jelenlegi gazdasági helyzetben, melyben a szegények sajnos még szegényebbé válnak és már az egyvonalas bérlet kifizetése is problémát okoz, nemhogy az összvonalas, álláspontja szerint ez egy elhibázott döntés. Ha kivezetnek egy bérletet, akkor valószínűleg kevesebb utas lesz, ha kevesebb utas lesz, akkor nyilván kevesebb buszra van szükség és így tovább, ami egy végtelen spirál lesz, ami oda vezet, hogy a Tüke Busz Zrt. előbb utóbb csődhelyzetet jelent. Ezt nyilván szeretnék elkerülni. Választópolgárok megkeresték azzal, hogy nem lesz összvonalas bérlet, amit problémának látnak. A KDNP kiosztott anyagát látva azt ígéri, hogy amennyiben 2014-ben az MSZP nyerné a választásokat, abban az esetben visszavezetik az egyvonalas bérletet.

82 Grób Gábor: megköszöni a szót és elmondja, hogy az előtte szólókat néhány gondolattal szeretné kiegészíteni. Úgy gondolja, kicsit meg kell az egész hátterét világítani, hiszen már 2007-ben egy aláírásgyűjtésbe kezdett az Ifjúsági Keresztény Demokrata Szövetség annak érdekében, hogy ez bevezetésre kerüljön. Legelső ízben Budapesten több mint 12 ezer aláírást sikerült összegyűjtenie ennek a szervezetnek, aminek ebben az időben alelnöke volt. Javasolja, hogy nézzék meg a kismamabérlet.hu oldalt, ahol a KDNP, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség és a BKV lógóját fogják megtalálni. Bízik abban, hogy nem csupán a Közgyűlés, de a pécsiek szemében is támogatandó dolog lesz. Szerinte abszolút beleillik abba a koncepcióba, ami a családokat támogatja. Kővári János: köszöni a szót és elmondja, hogy a közösségi közlekedésfejlesztése mindannyiuk számára fontos. Ez is egy lépés arra, hogy minél többen használják a tömegközlekedést. Felszólal amellett, hogy ne sajnáljuk azt, ha valakinek van egy jó javaslata és az egy adott párthoz kötődik, hanem inkább köszönjék meg nekik. Megköszöni a KDNP-nek, hogy 7-8 éve kitartóan küzd ezért a javaslatért. Jelzi, hogy a KDNP-nek a családpolitika az egyik legfontosabb politikai célja. Csizi Péter: köszöni a szót és elmondja, hogy a MSZP képviselője azzal fejezte be, hogy ha majd ők vezetik a várost, akkor a vonalbérletet vissza fogják vezetni. Arra emlékszik, hogy mit tett akkor az MSZP, amikor ők vezették a várost és mi lett annak az eredménye, a közösségi közlekedés jelenére irányulva. Egész egyszerűen kiszervezték akkor a buszokat, ennek pedig 1,8 milliárd forintos adótartozása van a mai napig. Jelzi, hogy a nap folyamán már volt olyan előterjesztés, amikor előhozta ezt egészen más témában Nyőgéri Lajos, és akkor megígérte Polgármester úrnak, hogy majd ha témánál lesznek, akkor fog reagálni és kérdéseket feltenni az MSZP-nek. Felhívja a figyelmet, hogy lám, nincs itt dr.Tóth Bertalan, aki az MSZP frakcióvezetője, aki azt mondta ma, hogy jár Közgyűlésre. Nincs itt Nyőgéri Lajos, az MSZP elnöke, és már nincs itt Schmuck Roland képviselő úr sem. Meixner András képviselő egyedül maradt. Elmondja, hogy a tapasztalat az, hogy ha buszos témáról van szó, az MSZP szép lassan, de egyedül marad. Megkéri az MSZP-t, ne tegyen ígéreteket, mert tönkre tették a közösségi közlekedést, és a mai nappal a Közgyűlés végre megpróbálja rendbe hozni. Tájékoztatja a jelenlévőket, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak. Először a buszokat kell visszaszerezniük, új buszokat kell vásárolniuk. Ma már 35 új busszal rendelkeznek és 5 új busz már gyártás alatt van. Emellett elkezdték a cégnek a rendbetételét. Mára már van egy 100%-os önkormányzati tulajdonú társaságuk, a Tüke Busz Zrt., ami biztos alapokon, önkormányzati működéssel biztosítja a közel 56 ezer utasnak a mindennapos szolgáltatását. Ebből 44 ezer pécsi, aki használja a közösségi közlekedést. Amikor dr. Keresztes László Lóránt azt mondja, hogy szakmaiatlan a vonaljegyek kivezetése, akkor emlékeztetné, hogy a szakma javasolta nekik ezt a megoldást. Ma Magyarországon egyetlen egy település van Pécsen kívül, ahol még működik vonalbérlet, az Tatabánya. Az utazók 3-4 %-a használja a vonalbérletet. A szakmai javaslatot erősíti, hogy a Pécs és Térsége Közösségi Közlekedésért Egyesület, akik segítenek abban, hogy az örökölt szakmai problémákat orvosolni tudják. Ez az egyesület javasolta, hogy vezessék ki a vonal-

83 bérletet. Nekik köszönhető az, hogy a Rózsadombról már nem két busszal kell lejönni a belvárosba, és február 1-től reményeik szerint Vasas, Somogy, Hird településekről sem kell átszállással érkezni. Megerősíti, hogy egy teljesen nagy átalakulás van folyamatban, ahol civilek és szakemberek egyaránt segítik a munkát. Szerinte jó úton haladnak, egyre jobb lesz a közösségi közlekedés Pécsen, és hagyjuk, hogy a szakemberek döntsenek és ne rontsa el a politika. Dr. Páva Zsolt: ügyrendben dr. Hoppál Péter frakcióvezető úrnak adja meg a szót. Dr. Hoppál Péter: arra tenne indítványt, hogy a vitát zárják le. Dr. Páva Zsolt: ügyrendi szavazást kér a vitát lezárásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 14 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal és 2 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta. A szavazás eredményének fényében a hozzászólásra bejelentkezett Kóbor József, dr. Keresztes László Lóránt, Meixner András, Trombitás Károly, Moór Eszter, Nagy Csaba és Csizi Péter kaphatnak szót a vitában Dr. Kóbor József: köszöni a szót és elmondja, hogy körülbelül két évvel ezelőtt, amikor emelkedtek a tarifák kb. 8%-kal, akkor jött elő egy tarifarendszer módosítási javaslattal, tekintettel arra, hogy az a panasz volt, hogy nagyjából 40 éves tarifarendszer maradt változatlanul Pécsett. Szerinte minél több fajta jegynek illetve bérletnek kell lennie ahhoz, hogy többen használják a tömegközlekedést, mert így mindenki kiválaszthatja azt, ami neki optimális. A döntésben szereplő kisgyermekes bérlet bevezetése nagyon fontos lépés, de véleménye szerint egyéb kedvezményeket biztosító bérletfajtákat is napirenden kellene tartani. Azt gondolja, meg kellett volna nézni azt is, hogy lennének pécsi polgárok, akik egy jelentősebb kedvezményre akár fél éves vagy éves bérletet is megvásárolnának. Szerinte nem egyvonalas-, hanem iránybérletre van szükség, ami a város szerkezetét tekintve kelet-nyugat és észak-déli lehetne. Ez főként olyan embereknek lenne fontos, akik bejárnak Pécsre. Utal arra, hogy mikor a Volán vállalat látta el Pécs közlekedését, akkor a városon belül is lehetett ezekkel az áthaladó járatokkal közlekedni és ez roppant gazdaságos megoldás volt. Annak ellenére, hogy cél lenne tarifaközösségek létrehozása, semmit nem haladtak ebbe az irányba. Jelzi, hogy milliók mennek el intermodális közlekedési modellek pályázataira. Ha ezt az összeget közvetlenül a cégnek adnák, lehet, hogy sokkal többet haladt volna a gyakorlati megoldások útján. Úgy gondolja tehát, hogy egy csökkentett szolgáltatásnak, egy iránybérletnek fent kellene maradnia. A fonódó járatokat előrelépésnek véli, de az „y”-os járatok ritkán és csak napszakonként közlekednek, ezért nem gondolja, hogy ott tartanának, hogy megoldották a problémát. Dr. Keresztes László Lóránt: köszöni a szót és válaszolni kíván Csizi Péter alpolgármester úr szavaira. Nem úgy gondolta, hogy szakmailag rossz, hanem inkább úgy, hogy szakmailag nem kellően megalapozott javaslat. Nem

84 mondja, hogy feltétlenül rossz döntés a vonalbérletek kivezetése, hanem úgy gondolja, jelenleg nem tudnak megalapozottan döntést hozni. Egyet ért abban, hogy itt szakmai alapon és nem pártpolitikai alapon kell gondolkodni. Jelzi, hogy számára is jött egy szakvélemény ezzel kapcsolatban. Megerősíti, hogy ritkásak azok a járatok, amelyeket érint ez az új rendszer. A szakvéleményben fel van sorolva rengeteg olyan járat (32, 33, 34, 35…stb), amiket ez nem érint. Ezen vonalakon indokolt lenne megtartani a vonalbérletet a szakmai javaslat szerint. A vitát szeretné lezárni. Nagy Csaba gesztusát pedig korrektnek tartja. Elmondja, hogy nem aláírást gyűjteni kell, hanem cselekedni kell ígérgetés helyett. Dr. Páva Zsolt: furcsának véli, hogy pont a busz ügyben hangzik el ez a felszólítás, de ráhagyja a képviselőre. Meixner András: köszöni a szót és szeretné üzenni Csizi Péternek, hogy azért, mert egy politikus indulatos, nem biztos, hogy igaza van és a szakmaiság az bolsevista trükk. Jelzi, hogy ezt Torgyán József mondta, a Fidesz koalíciós partnere, amikor a szakmaiságot kérték rajta számon. Ebből csupán annyit tart igazságnak, hogy minden szakértő mellé vagy ellen lehet egy másik szakértőt tenni, aki lehet, hogy éppen egészen mást állít. Az MSZP csupán csak annyit állított, hogy a vonalbérleteknek meg van a maga jogosultsága és hogy olcsóbbak, mint az összvonalas bérletek, tehát bizonyos körökben nem mindegy, hogy valaki tud, vagy nem tud buszra ülni. Azt gondolja, hogy lehet, hogy van egy olyan szakmai csapat, aki a kivezetését javasolta, de olyan szakmai csapatokat meg esetleg nem hallgattak meg, akik nem csak a közlekedéshez, hanem mondjuk a szociális dolgokhoz is jobban kötődnek. Véleménye szerint, hiba, hogy ez kivezetésre kerül. Mellékesen megjegyzi, hogy az összes más dolog számukra nem okoz gondot, habár megfontolandó, hogy az új rendszer túl hosszú járatokat vezet be, és ennek is megvannak a maga veszélyei. Jelzi, hogy erre sincsenek meg a válaszok. Összegezve, mindent több oldalról meg lehet világítani. Biztosítja a jelenlévőket, hogy ha az MSZP-nek lehetősége lesz rá, újra fogják gondolni a vonalbérleteket. Nagy Csaba: köszöni a szót és elmondja, hogy van körülbelül 1500 eladott vonalas bérlet és ezzel szemben van 42-43 ezer darab összvonalas bérlet. Azt gondolja, hogy az az irány, amibe elment a Tüke Busz Zrt. fejlesztése, jó irányba halad. A fejlesztésre kell pénzt költeni. Örül annak, hogy a Város tisztába került azzal, hogy a kötöttpályás közlekedés kialakítása mennyibe kerülhetne Pécsen, hiszen eddig csak álmok voltak arról, hogyan és mi módon lehetne megvalósítani. Most tudják azt, hogy mennyibe került, tudják azt, hogy a városszerkezet vonatkozásában milyen átalakításra van szükség, és tudják azt is, hogy ezen tanulmányon alapulva hogyan tudják a kötöttpályás és a nem kötöttpályás közlekedésüket fejleszteni. Ebben nagyon nagy lépés volt a buszcsere program, melynek egyik szála lehet a Biogázmű, amit a Tettye Forrásház Zrt. segítségével kezdtek el építeni. Ennek lehet egy másik nagyon fontos szála a február 1-jén bevezetésre kerülő fonódó hálózat. Ez egy nagy átalakítása a pécsi rendszernek. Szerinte el kell dönteni azt, hogy akarják-e azt, hogy például Vasasról be lehessen jönni a belvárosba, vagy a vasútállomásra egy busszal. Ha azt gondolják, hogy a peremkerületeken élő-

85 ket ezzel támogatni lehet, akkor ezt meg kell csinálni. Jelzi, hogy sajnos, ami az egyik embernek jó, az nem biztos, hogy a másik ember előnyére válik. Az, hogy most nyitnak a fonódó hálózatok felé február 1.-től, azt eredményezi, hogy a tarifarendszert át kell alakítani, ami hihetetlenül érzékeny a bevételi oldalon. Ha meghagyják a vonalas bérleteket, akkor ez a cég 1-1,5 hónapon belül finanszírozás szempontjából csődbe megy. Elhiszi, hogy lesznek olyan emberek, akiknek nagyon kedvezőtlen lesz, hogy összvonalas bérletet kell vennie, de a másik oldalon ennél jóval több embernek tudnak segíteni a szolgáltatás színvonalában és azoknak az embereknek is segíteni fognak, akik rosszul járnak, hiszen a mobilitásuk megoldott lesz az egész város vonatkozásában. Véleménye szerint az az 1500 ember nem biztos, hogy mindrászorulóként veszik meg a vonalas bérletet. Hangoztatja, olyan döntést kell hozni, ami a nagy többségnek jó. Megjegyzi a kismamabérlettel kapcsolatosan, megnézték az országos példákat. Azt látták, hogy a szükséges igazolások birtokában, a szükséges adatokat áttekintve, 10-15 % fogja igénybe venni. Olyan közösséget tudnak bevonni a közösségi közlekedésbe, akik nem biztos, hogy rendszeres használói lettek volna a pécsi tömegközlekedésnek. Szeretné mindenkinek megköszönni, hogy ezt a javaslatot előterjesztette és támogatta. Dr. Páva Zsolt: elmondja, hogy jegyző úr eljutatta hozzá azt a jelzését, hogy megoldható a szavazásnak az a módja, amit dr. Keresztes László Lóránt képviselőtársuk javasolt. Kéri, ismételje el a két fajta bontásnak a módját. Dr. Keresztes László Lóránt: elmondja, hogy két határozati javaslatot javasol. Az első a kisgyermekes bérlet bevezetésére vonatkozó pontokat tartalmazza, a második határozati javaslat pedig az egyes bérletek kivezetésére vonatkozó pontokat tartalmazza. Dr. Páva Zsolt: jegyző úrnak adja a szót a tisztázásra. Dr. Lovász István: köszöni a szót és elmondja, hogy az SZMSZ szerint a részszavazás elrendeléséről a Közgyűlés vita nélkül dönt, melynek eredménye a határozat részévé válik. Szavazást javasol ennek az elfogadására. Dr. Páva Zsolt: elsőként ügyrendi szavazást kér a módszertanról, amit dr. Keresztes László Lóránt mondott el. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 22 igen szavazattal, és 1 tartózkodás mellett az eljárást elfogadta. Szavazást kér a kisgyermekes bérlet bevezetéséről és a más ide tartozó kérdésekről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 egybehangzó igen szavazattal a határozati javaslat ezen részét elfogadta. Szavazást kér az egyes bérletek kivonásáról és az ezzel összefüggő egyéb témákról.

86 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 18 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal és 2 tartózkodás mellett a határozati javaslat ezen részét elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 368/2013. (11.14.) számú határozata a Tüke Busz Zrt. közszolgáltatási szerződésének módosításáról 1.)

A Közgyűlés úgy dönt, hogy az Önkormányzat megköti Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Tüke Busz Közösségi Közlekedési Zrt. között 2012. április 1-jén a menetrendszerinti helyi autóbusszal végzett személyszállításra vonatkozóan létrejött közszolgáltatási szerződés módosítására vonatkozó megállapodást a vonalbérletek, heti összvonalas bérlet és havi felmutatós bérlet kivezetése tekintetében az előterjesztés 1. számú melléklete vonatkozó részében meghatározott tartalommal.

2.)

A Közgyűlés úgy dönt, hogy az Önkormányzat megköti Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Tüke Busz Közösségi Közlekedési Zrt. között 2012. április 1-jén a menetrendszerinti helyi autóbusszal végzett személyszállításra vonatkozóan létrejött közszolgáltatási szerződés módosítására vonatkozó megállapodást a kisgyermekes bérlet bevezetése tekintetében az előterjesztés 1. számú melléklete vonatkozó részében meghatározott tartalommal.

3.)

A Közgyűlés felhatalmazza dr. Páva Zsolt polgármestert az előterjesztés 1. számú mellékletét képező közszolgáltatási szerződés módosítás aláírására. Határidő: Felelős:

2013. november 30. Dr. Páva Zsolt polgármester Árki Sándor vezérigazgató Dr. Bokor Károly főosztályvezető

Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Árki Sándor vezérigazgató/Referatúra útján Dr. Bokor Károly főosztályvezető

30.) A Tüke Busz Zrt-vel kapcsolatos döntések meghozatala Előterjesztő: Csizi Péter alpolgármester Dr. Páva Zsolt: az előterjesztő kiegészítést nem kíván tenni, hozzászólási igényt nem lát, elsőként ügyrendi szavazást kér arról, hogy a határozati javaslatban lévő személyekről együtt szavazzanak.

87 Megállapítja, hogy a közgyűlés 18 igen szavazattal és 2 tartózkodás mellett az ügyrendi javaslatot elfogadta. Kéri, szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 18 igen szavazattal és 4 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 369/2013. (11.14.) számú határozata a Tüke Busz Zrt-vel kapcsolatos döntések meghozataláról 1. A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Tüke Busz Zrt. a mindösszesen 200.000.000,- Ft, azaz kétszázmillió forint összegű folyószámla hitelkeret biztosítására vonatkozó folyószámla hitelszerződést a megfelelő kondíciókat biztosító pénzintézettel, az alábbi, vagy annál a Társaságra nézve kedvezőbb, illetve kevésbé terhes feltételekkel, legkorábban a korábbi folyószámla hitelkeretszerződés lejártát követő napon kezdődő hatállyal megkösse. A hitelkonstrukció főbb feltételei: - a folyószámla hitelkeret összege: 200.000.000,- Ft - devizanem: HUF - ügyleti kamat mértéke: a tárgyperiódusra irányadó 1 havi BUBOR + 3,5 % kamatmarge-ra, azaz jelenleg évi 6,90 % - kezelési költség mértéke: egyszeri 0,5 % - rendelkezésre tartási jutalék mértéke: évi 1,0 % - ügykezelési díj összege: 150.000,- Ft - szerződés időtartama: min. 1 év 2. A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Tüke Busz Zrt. folyószámla hitelkeretének megújításához 100.000.000,- Ft összeg erejéig készfizető kezességet vállal, a költségvetési rendeletben meghatározott díj ellenében. A Közgyűlés tudomásul veszi továbbá, hogy a jelenlegi folyószámla hitelszerződés biztosítékaként határozatlan időre nyújtott alábbi ingatlan jelzálogok továbbra is fennmaradnak: 

o o o o o

határozatlan időre nyújtott jelzálog biztosíték az Önkormányzat tulajdonában álló alábbi ingatlanokra 300.000.000,- Ft keretösszeg erejéig: 17603/A/8 hrsz-ú ingatlan, Pécs, József utca 19. I. em/5. 17585/1 hrsz-ú ingatlan, Pécs, Hunyadi János utca 2/A. 16225 hrsz-ú ingatlan, Pécs, Tettye tér 3. 37666/A/1 hrsz-ú ingatlan, Pécs, Komlói út 195. 37666/A/2 hrsz-ú ingatlan, Pécs, Komlói út 195.

88 

o o o o

A Pécs Holding Zrt. által nyújtott, határozatlan időre szóló keretbiztosítéki jelzálog keretében fennálló biztosítékai az alábbi ingatlanokon: Pécs, Edison út 41171/1, 2, 3, 4 hrsz.; Pécs, Lahti út 23977/3 hrsz.; Pécs, Füzes dűlő 5283 hrsz.; Pécs, Finn u. 1/1. 42246/4 hrsz. 3. A társaság által felveendő hitelkeretnek az Önkormányzat költségvetésére gyakorolt hatását, kockázatait, likviditási hatásait a Jegyző megvizsgálta. A vizsgálat során a Jegyző megállapította, hogy a hitelkeret igénybevétele, ennek kapcsán az Önkormányzat készfizető kezesség nyújtása a Társaság folyamatos pénzügyi likviditásának biztosítása miatt szükséges, azonban a biztosítékvállalás – amennyiben a társaság a felmerülő kamatokat törleszteni nem képes – ezen összegek erejéig többlet kötelezettséget jelenthet. 4. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény 96. § (2) rendelkezéseinek megfelelően a Tüke Busz Zrt-vel a kezességvállalási díjra vonatkozó megállapodást megkösse, és abban az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott díjat kösse ki. 5. A Közgyűlés jóváhagyja, hogy a Tüke Busz Zrt. által megkötött HC/13/15300871 ügyletszámú, autóbuszok beszerzésének ÁFA finanszírozásához kapcsolódó kölcsönszerződés kondíciói a 128/2013. (04.18.) számú közgyűlési határozatban foglaltakhoz képest az alábbi, kedvezőbb feltételek szerint módosul: Futamidő: 10 hónap Hitel jellege: rulírozó hitelkeret 6. A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Tüke Busz Zrt. soron következő közgyűlésén a Társaság Felügyelő Bizottságába az alábbi személyek kerüljenek megválasztásra 2014. január 1. napjától 2014. december 31. napjáig terjedő határozott időtartamra:

-

Dr. Weidinger Antal, a Felügyelő Bizottság Elnöke (díjazás bruttó 70.000,- Ft) Lovász Zoltán (díjazás: bruttó 60.000,- Ft) Szemán István (díjazás: bruttó 60.000,- Ft) 7. A Közgyűlés hozzájárul, hogy a Tüke Busz Zrt. Felügyelő Bizottságába a DDRF Zrt. részvényes által delegált tag a Társaság soron következő közgyűlésén 2014. január 1. napjától 2014. december 31. napjáig terjedő határozott időtartamra megválasztásra kerüljön, amennyiben a jelölttel szemben törvényben foglalt kizáró ok nem áll fenn.

89 8. A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Tüke Busz Zrt. Felügyelő Bizottságába az Üzemi Tanács által jelölt két fő munkavállalói küldött a Társaság soron következő közgyűlésén 2014. január 1. napjától 2014. december 31. napjáig terjedő határozott időtartamra megválasztásra kerüljön, amennyiben a jelölttel szemben törvényben foglalt kizáró ok nem áll fenn. 9. A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Tüke Busz Zrt. soron következő közgyűlésén a Társaság könyvvizsgálójának a CLIENS Gazdasági Tanácsadó, Ügyvitelszervezői és Könyvszakértői Kft. (könyvvizsgálat elvégzéséért felelős személy: Buzás Gábor) kerüljön megválasztásra 2014. január 1. napjától 2015. május 31. napjáig tartó határozott időtartamra, 110.000,- Ft/hó+ÁFA díjazás mellett. 10. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy a Tüke Busz Zrt. soron következő, a vonatkozó napirendi pontokat tárgyaló közgyűlésén a jelen határozatban foglaltak szerint adja le szavazatát. Határidő: Felelős:

a Társaság soron következő közgyűlése Dr. Páva Zsolt polgármester

Kapja:

Dr. Páva Zsolt polgármester

31.) A Pécs Holding Zrt. tulajdonában lévő ingatlant érintő hasznosításhoz szükséges tulajdonosi döntés Előterjesztő: Csizi Péter alpolgármester Csizi Péter: köszöni a szót és elmondja, hogy a HAUNI Hungária közel 2 évtizede termel Pécs városában. Pontosítja, hogy jövőre lesz 20 éve, hogy egyik telephelyül Pécs városát választották. Ebben az elmúlt 20 évben folyamatosan fejlődő cég, talán világviszonylatban is példátlan módon azt tudta elérni, hogy még a válság előtti évben 2008, 900 baranyai embert foglalkoztatott. Mára, dacolva a kialakult válsággal, 300 fővel 1200 baranyaira emelte a foglalkoztatottak számát. A HAUNI Hungária folyamatos megrendelésekkel rendelkezik a világ minden pontjáról. Mostanra azonban oda jutott a cég, hogy a rendelkezésre álló területét kinőtte, ugyanakkor helyre van szüksége ahhoz, hogy az egyre több megrendelésének eleget tegyen. Ezért keresték meg a Pécs Holdingot és a Várost, hogy közösen találjanak megoldást arra, miként lehetne fejleszteni ezt a céget és miképp lehetne bővíteni azt a területet, amivel ma rendelkezik a cég és ezáltal bővíteni az üzemcsarnokot. Megjegyzi, hogy a városnak állást kell foglalni a cég irányába, hiszen ha nem tudnak segítséget nyújtani erre a fejlesztési elképzelésre, akkor lehet, hogy a megrendelőket más helyszínen, más térben, sőt más országban kell kiszolgálniuk. Ilyen formában még a gyár sorsa is kérdésessé válhat. Elmondja, hogy ez okból megvizsgálták, milyen lehetőségeik lehetnek a cég kérésnek megfelelni és az előterjesztés magában foglalja a választ. Két ütemben, ösz-

90 szesen kicsivel több, mint 5 hektáros területet adnának el a HAUNI Hungáriának a mai Vásártérből. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi Vásártér 30 %-ról van szó. Leszögezi, hogy a mai napon engedélyt adnának a Pécs Holdingnak, hogy több, mint 360 millió forint értékben értékesítene egy 3,2 hektáros területet és egy vételi opciót is kapna a cég, egyfajta biztosítékként, hogy az elkövetkezendő években újabb 2 hektárt vásárolhat még meg a Holdingtól. Jelzi, hogy a 360 milliós vételár sok szempontból előnyös a Városnak. Egyfelől a szerződés tartalmaz kötelezettséget is, például az Északmegyer dűlőnek a HAUNI és a korábbi Elcoteq mögött lévő útnak a felújítására vonatkozóan. Ennek a felújításnak a fedezete a vételár lenne, de azt gondolja, hogy ez komoly előrelépést okozna a régi Kertvárosban élőknek, hiszen a cég ígéretet tett arra, hogy ha az említett beruházás megvalósul, a kamion forgalmat északi irányba terelik majd. Így a jelenlegi főkapunál nem lesz teherautó forgalom. Megjegyzi, hogy a Vásártéren van annyi hely, hogy az összes kereskedőnek helyet biztosítsanak, annak ellenére, hogy most a területből egy 3,2 hektár kerül átadásra. Ahhoz, hogy át tudják alakítani a Vásárteret, a vételárból jelentős összeget fognak a fejlesztésre fordítani. Bízik abban, hogy sok kereskedőnél azt érik el, hogy jobb körülményeket tudnak biztosítani. Elmondja, hogy a Pécs Holdingnál már létezik az az elképzelés, hogy közösen a kereskedőkkel, hogyan alakítanák át a területet, úgy, hogy minden egyes kereskedőnek helye legyen. Kiemeli, hogy a Pécs Holding jelentős hitelt örökölt az elmúlt időszakból és ezeknek a hitelszerződéseknek köszönhetően ennél az értékesítésnél az értékesítendő összeg 50%-át hiteltörlesztésre be kell fordítani. Jelzi, hogy ez is előrelépés, hisz ezzel csökken a Pécs Holding hitelterhe és a közel 1 milliárd forintos éves hitelkötelezettségei ez által csökkennek. Felhívja a figyelmet, hogy minél kevesebb hitelt törleszt vissza a Holding, annál nagyobb esély van arra, hogy annál több osztalékot fizessen majd előbb-utóbb a Városnak. Kéri, hogy az elhangzott kiegészítésekkel támogassák az előterjesztést, hiszen nem csak 1200 ember munkahelyét védik meg, hanem már ígéretet kaptak a HAUNI Hungáriától, hogy a fejlesztésnek köszönhetően jövőre 100 új munkahelyet fognak teremteni, és ha majd mindkét terület eladásra kerül és ott a tervezett beruházások is megtörténnek, akkor újabb 150 főnek tudnak majd állást biztosítani. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 19 igen szavazattal és 3 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 370/2013. (11.14.) számú határozata a Pécs Holding Zrt. tulajdonában lévő ingatlant érintő hasznosításhoz szükséges tulajdonosi döntésről 1.

A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Pécs Holding Zrt. a tulajdonában lévő pécsi 24002/1 hrsz-ú ingatlanból kialakításra kerülő pécsi 24002/5 hrsz-ú és 24002/4 hrsz-ú ingatlanok tárgyában adásvételi

91 és vételi jog alapítására szóló szerződést köt a HAUNI Hungária Gépgyártó Kft.-vel ( székhelye: 7632 Pécs, Móra Ferenc utca 72.) mint vevővel, az előterjesztés mellékletét képező szerződés szerint. 2.

A Közgyűlés úgy dönt, hogy a szerződés mellékletében foglalt Önkormányzatot terhelő kötelezettségek a befolyó vételárból kerülnek, a Pécs Holding Zrt. által idegen tulajdonon végzett beruházásként kivitelezésre és finanszírozásra, valamint ellenérték és egyéb fizetési kötelezettség nélkül az Önkormányzat részére átadásra. A vállalt kötelezettségek kivitelezéséhez szükséges tulajdonosi nyilatkozatok kiadására a Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert.

3.

A Közgyűlés felhatalmazza a Pécs Holding Zrt. vezérigazgatóját az előterjesztés mellékletét képező szerződés társaságra vonatkozó eljárási szabályok lefolytatását követő aláírására. Határidő: Felelős:

folyamatos Dr. Bokor Károly Referatúra Főosztályvezető Barna Béla vezérigazgató

Kapják:

Dr. Bokor Károly Referatúra Főosztályvezető Barna Béla vezérigazgató/Referatúra útján

32.) Forrás biztosítása a „Pécs Megyei Jogú Város és intézményei által saját forrásból és működésükhöz kapcsolódóan lefolytatandó a nemzeti értékhatárt elérő és azt meghaladó értékű közbeszerzési eljárások előkészítése, lebonyolítása és szakmai támogatása” tárgyában lefolytatandó beszerzési eljárás megindításához Előterjesztő: Csizi Péter alpolgármester Dr. Páva Zsolt: az előterjesztő kiegészítést nem kíván tenni, hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 17 igen szavazattal és 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 371/2013. (11.14.) számú határozata a „Pécs Megyei Jogú Város és intézményei által saját forrásból és működésükhöz kapcsolódóan lefolytatandó a nemzeti értékhatárt elérő és azt meghaladó értékű közbeszerzési eljárások előkészí-

92 tése, lebonyolítása és szakmai támogatása” tárgyában lefolytatandó beszerzési eljárást megindításához forrás biztosításáról 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése kötelezettséget vállal arra, hogy a Pécs Megyei Jogú Város és intézményei által saját forrásból és működésükhöz kapcsolódóan lefolytatandó a nemzeti értékhatárt elérő és azt meghaladó értékű közbeszerzési eljárások előkészítése, lebonyolítása és szakmai támogatása” tárgyában lefolytatandó beszerzési eljárást megindításához szükséges 31.115.000,- Ft összegű fedezetet 2014. évre biztosítja. 2. A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály vezetőjét, hogy a jelen határozat 1. pontjában biztosított forrást a Pécs Megyei jogú Város Önkormányzata 2014. évi költségvetésébe tervezze be. Határidő: Felelős:

2014. év költségvetésének tervezése Altorjainé dr. Eisenberg Judit főosztályvezető- helyettes

Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Csizi Péter alpolgármester Dr. Lovász István jegyző Dr. Bokor Károly főosztályvezető

33.) A TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. adósságmegújító hiteléhez szükséges biztosítékok megadása Előterjesztő: Csizi Péter alpolgármester Dr. Páva Zsolt: az előterjesztő kiegészítést nem kíván tenni, hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 14 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 372/2013. (11.14.) számú határozata a Tettye Forrásház Zrt. adósságmegújító hiteléhez szükséges biztosítékok megadásáról 1.) A Közgyűlés úgy dönt, hogy a TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. CIB Bank Zrt.-vel kötendő 800.000.000 Ft összegű adósságmegújító hitelére az alábbi biztosítékokat nyújtja:

93 -

készfizető kezességet vállal, amelyhez a szükséges kormányengedélyt beszerzi inkasszót biztosít a CIB Bank Zrt. részére az Önkormányzat fizetési és adószámláin tulajdonosi nyilatkozatot ad arról, hogy a fenti kötelezettségvállalás mellett a TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. folyamatos tevékenységének versenytárs nélküli biztosítását garantálja jelzálogjogot biztosít a CIB Bank Zrt.-nek azokon az ingatlanokon, amelyek jelenleg a lejárt GA-051869 számú hitel biztosítékát képezik. 2.) A Közgyűlés az 1. pontban foglaltak végrehajtása érdekében felhatalmazza a polgármestert, hogy

-

a kezességvállaláshoz szükséges OTP Bank Nyrt. hozzájárulást és kormányzati engedélyt terjessze elő és szerezze be az Önkormányzati biztosítékvállaláshoz kapcsolódó okiratokat aláírja, nyilatkozatokat megtegye az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény 96. § (2) rendelkezéseinek megfelelően a TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt-vel a kezességvállalási díjra vonatkozó megállapodást megkösse, és abban az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott díjat kösse ki. 3.) A társaság által felveendő hitelkeretnek az Önkormányzat költségvetésére gyakorolt hatását, kockázatait, likviditási hatásait a Jegyző megvizsgálta. A vizsgálat során a Jegyző megállapította, hogy a hitelkeret igénybevétele, ennek kapcsán az Önkormányzat készfizető kezesség nyújtása a Társaság folyamatos pénzügyi likviditásának biztosítása miatt indokolt lehet, azonban az egyazon követelést a szerződésben félként nem is részes személy részéről biztosítani hivatott garanciák (készfizető kezesség, inkasszó az Önkormányzat fizetési és adószámláira, tulajdonosi nyilatkozat, valamint jelzálogjog engedése önkormányzati ingatlanokon), biztosítékok többszörös megjelenítése együttesen szokatlanul szigorú – és szükségtelenül túlbiztosított - kikötésnek tekinthetőek, azok indokolatlan terhet rónak és egyúttal jelentős pénzügyi kockázatot jelenthetnek az Önkormányzatra nézve. Amennyiben a társaság a tőkét és a kamatokat törleszteni nem képes, ezen öszszeg erejéig azok az Önkormányzat számára pénzügyi többletkötelezettséget és ebből adódó gazdasági kockázatot jelenthetnek. Határidő: Felelős:

azonnal Dr. Páva Zsolt polgármester

Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Altorjainé Dr. Eisenberg Judit főosztályvezetőhelyettes

94

34.) A TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. és a Pécsi Vízmű Zrt. közötti engedményezési szerződés jóváhagyása és a Pécsi Vízmű Zrt. Alapszabály módosítása Előterjesztő: Csizi Péter alpolgármester Dr. Páva Zsolt: az előterjesztő kiegészítést nem kíván tenni, hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 18 igen szavazattal és 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 373/2013. (11.14.) számú határozata a TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. és a Pécsi Vízmű Zrt. közötti engedményezési szerződés jóváhagyásáról és a Pécsi Vízmű Zrt. Alapszabály módosításáról 1. A Közgyűlés úgy dönt, hogy a TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. a Pécsi Vízmű Zrt-vel kössön engedményezési szerződést a Pécs Vízmű Zrt. leányvállalataival szemben fennálló követelésére. 2. A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Pécsi Vízmű Zrt. a TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. javára, a követeléseinek biztosítására a Társaság vagyonát terhelje meg vagyont terhelő nevesített zálogjoggal. 3. A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Pécsi Vízmű Zrt. Alapszabályának VIII. pontja az alábbiak szerint módosul:

VIII. Cégjegyzés A Társaság cégjegyzése akként történik, hogy a Társaság képviseletére jogosult személyek a Társaság kézzel vagy géppel előírt, előnyomott, vagy nyomtatott neve alá vagy fölé nevüket a cégbíróságnál a cégiratokhoz csatolt hiteles aláírási címpéldányok (ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minták) szerint az alábbiak szerint írják: a) a vezérigazgatói cím használatának jogával felruházott munkavállaló önállóan; b) az Igazgatóság Elnöke az Igazgatóság tagjával együttesen;

95 4. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. és a Pécsi Vízmű Zrt. közgyűlésén, a jelen határozatban foglaltak szerint adja le szavazatát. Határidő: Felelős:

a Társaságok soron következő Közgyűlése Dr. Páva Zsolt polgármester

Kapja:

Dr. Páva Zsolt polgármester

35.) A TIOP-3.4.2-11/1-2012-0046 azonosító számú, a „Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona korszerűsítése” című projekt Támogatási Szerződésének módosítása Előterjesztő: Csizi Péter alpolgármester Dr. Páva Zsolt: az előterjesztő kiegészítést nem kíván tenni, hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 17 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 374/2013. (11.14.) számú határozata a TIOP-3.4.2-11/1-2012-0046 azonosító számú, a „Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona korszerűsítése” című projekt Támogatási Szerződésének módosításáról 1.

A Közgyűlés úgy dönt, hogy jóváhagyja az előterjesztés mellékleteként csatolt a „A Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona korszerűsítése” elnevezésű, TIOP-3.4.2-11/1-2012-0046 azonosítószámú projekt Támogatási Szerződésének 1. sz. módosítási kérelmét és felhatalmazza Dr. Páva Zsolt polgármestert annak aláírására. A Közgyűlés ugyancsak felhatalmazza Dr. Páva Zsolt polgármestert a Közreműködő Szervezet által jóváhagyott és megküldött, módosított Támogatási Szerződés aláírására. Határidő: Felelős:

azonnal Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Merza Péter vezérigazgató, PVF Zrt. Dr. Kovács Katalin csoportvezető

Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Merza Péter vezérigazgató, PVF Zrt./Referatúra útján Dr. Kovács Katalin csoportvezető

96

36.) A Polgármesteri Hivatal 2014. évi belső ellenőrzési munkaterve Előterjesztő: dr. Lovász István jegyző Dr. Páva Zsolt: az előterjesztő kiegészítést nem kíván tenni, hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 18 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 375/2013. (11.14.) számú határozata a Polgármesteri Hivatal 2014. évi belső ellenőrzési munkatervéről A közgyűlés a jegyző előterjesztésében megtárgyalta a Polgármesteri Hivatal belső ellenőrzésére vonatkozó 2014. évi munkatervet. A közgyűlés az előterjesztés 2. számú mellékletében meghatározott szervezetek és feladatok ellenőrzésének jegyzékét jóváhagyja. Határidő:

2014. december 31.

Felelős a végrehajtásért:

Dr. Nász László helyettes

Kapják:

Dr. Lovász István jegyző Trombitás Károly Dr. Hoppál Péter Moór Eszter bizottsági elnökök Dr. Bokor Károly főosztályvezető Altorjainé Eisenberg Judit főosztályvezető-helyettes Dr. Nász László főosztályvezetőhelyettes

főosztályvezető-

37.) A Gyermekláncfű Alapítvány részére székhelyhasználathoz történő hozzájárulás Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság Előadó: Trombitás Károly bizottsági elnök Dr. Páva Zsolt: az előterjesztő kiegészítést nem kíván tenni, hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról.

97

Megállapítja, hogy a Közgyűlés 18 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 376/2013. (11.14.) számú határozata a Gyermekláncfű Alapítvány történő hozzájárulásról

részére

székhelyhasználathoz

1.

A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Gyermekláncfű Alapítvány a Pécs, Rácvárosi u. 56. sz. alatti önkormányzati ingatlant határozatlan időtartamra székhelyeként a Pécsi Törvényszék felé bejelentse.

2.

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az előterjesztés mellékletében foglalt tulajdonosi hozzájárulás aláírására. Határidő: Felelős:

2013. november 30. Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Bokor Károly főosztályvezető

Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Trombitás Károly bizottsági elnök Dr. Bokor Károly főosztályvezető

38.) Használati jog bejegyzése a Pécs, Hajnóczy úti 610/2 hrsz-ú ingatlanra Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság Előadó: Trombitás Károly bizottsági elnök Dr. Páva Zsolt: az előterjesztő kiegészítést nem kíván tenni, hozzászólási igényt nem lát. Jelzi, két alternatíva került megfogalmazásra. Először a B variációt teszi fel szavazásra, tekintettel arra, hogy ez volt a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság javaslata. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal és 3 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 377/2013. (11.14.) számú határozata használati jog bejegyzéséről a Pécs, Hajnóczy úti 610/2 hrsz-ú ingatlanra

98

1.)

A Közgyűlés úgy dönt, hogy az Önkormányzat a Mecsekérc Zrt. részére határozatlan időre piaci bérleti díj ellenében használatba adja a tulajdonában álló pécsi 610/2 hrsz-ú, Pécs Hajnóczy J. u. 35. sz. alatti ingatlan változási vázrajzon rögzített, nyaktag alatti, alagsori 249 m2 nagyságú helyiségeit.

2.)

A Közgyűlés felkéri a Referatúra Főosztály vezetőjét, a piaci bérleti díj megállapítása és a bérleti szerződés megkötése céljából a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: Felelős:

2013. november 30. Dr. Bokor Károly főosztályvezető

Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Trombitás Károly bizottsági elnök Dr. Bokor Károly főosztályvezető

Ennek fényében az A variáció aktualitását vesztette.

39.) Fenntartható Városfejlesztés - Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása 2014-2020. DDOP 4.1.1/E-13/2013-0001 azonosítószámú projekttel kapcsolatos döntések meghozatala Előterjesztő: Természeti és Emberi Erőforrás Fejlesztési Bizottság Előadó: Kővári János bizottsági elnök Kővári János: elmondja, hogy fenntartható városfejlesztési koncepcióra elnyert egy pályázatot az Önkormányzat. Ennek a koncepciónak az elkészülésére körülbelül egy háromnegyed év áll rendelkezésre, nagyjából tehát jövő év tavaszára kell elkészülnie a koncepciónak és annak az integrált városfejlesztési stratégiának, amelyikben nem csak koncepcionális szinten kell megterveződnie egy fenntartható városnak, hanem konkrét projekteket is már ki kell dolgozni. Ezen tervek alapján a következő 7 évben az EU-s forrásokat felhasználhatják majd. A partnerségi terv elkészítését most már a törvény is előírja, amely arról szól, hogy milyen módon lehet és kell is bevonni a pécsieket, a különböző autonómiákat, a gazdasági szereplőket, az egyetemet, az egyházakat, a civilszervezeteket a közös tervek elkészítésébe. Úgy gondolja, hogy a fórumokon, amik majd létrejönnek, mind pl. a jövőműhely, mind az ágazatközi szakmai fórumokon érdemes minél több politikusnak és döntéshozónak részt vennie. Véleménye szerint őket csak képviselettel bízták meg, ebből következően, ha a város jövőét tervezik, akkor érdemes azokat is meghallgatni, akik nap mint nap működtetik a Várost. Erről szól a partnerségi terv. Kéri az előterjesztés támogatását. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról.

99 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 18 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 378/2013. (11.14.) számú határozata Fenntartható városfejlesztés - Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása 2014-2020. DDOP 4.1.1/e-13/2013-0001 azonosítószámú projekttel kapcsolatos döntés meghozataláról 1.)

A Közgyűlés elfogadja az előterjesztés mellékletét képező Partnerségi Tervet, melynek megfelelően felkéri a Pécsi Városfejlesztési Nzrt-t, hogy a településfejlesztési koncepció és az integrált városfejlesztési stratégia elkészítése keretében gondoskodjon a partnerségi tervben foglalt események, rendezvények megvalósításáról, az abban foglalt együttműködési formák és keretek működtetéséről. Határidő: Felelős:

azonnal Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Merza Péter vezérigazgató

Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Merza Péter vezérigazgató/Referatúra útján Dr. Csaba Ders főépítész Csizi Péter alpolgármester Dr. Lovász István Jegyző Dr. Bokor Károly főosztályvezető Dr. Kovács Katalin csoportvezető

40.) Pécs Város Kábítószer-ellenes Egyeztető Fóruma működtetése Előterjesztő: Népjóléti és Sport Bizottság Előadó: Moór Eszter bizottsági elnök Dr. Páva Zsolt: az előterjesztő kiegészítést nem kíván tenni, hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 20 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 379/2013. (11.14.) számú határozata Pécs Város Kábítószer-ellenes Egyeztető Fóruma működtetéséről

100

1.

A Közgyűlés úgy dönt, hogy pályázatot nyújt be Pécs Város Kábítószer-ellenes Egyeztető Fóruma működtetésére.

2.

A pályázathoz szükséges önerő összegének biztosítását az INDIT Közalapítvány vállalja, az Önkormányzat költségvetését pénzügyileg nem terheli.

3.

A Közgyűlés sikeres pályázat esetén az előterjesztés mellékletét képező „Együttműködési Megállapodást” megköti az INDIT Közalapítvánnyal.

4.

A Közgyűlés felhatalmazza dr. Páva Zsolt polgármestert sikeres pályázat esetén az „Együttműködési Megállapodás” aláírására.

5.

A Közgyűlés utasítja a Humán Főosztály vezetőjét, hogy a döntésről az INDIT Közalapítvány kuratóriumának titkárát tájékoztassa. Határidő: Felelős:

azonnal Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Maulné dr. Tóth Csilla főosztályvezető

Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Csizi Péter alpolgármester Moór Eszter bizottsági elnök Kővári János bizottsági elnök Trombitás Károly bizottsági elnök Dr. Maulné dr. Tóth Csilla főosztályvezető Altorjainé dr. Eisenberg Judit főosztályvezetőhelyettes

41.) Az Egyesített Egészségügyi Intézmények térítési díj szabályzatának jóváhagyása Előterjesztő: Népjóléti és Sport Bizottság Előadó: Moór Eszter bizottsági elnök Dr. Páva Zsolt: az előterjesztő kiegészítést nem kíván tenni, hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 17 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 380/2013. (11.14.) számú határozata

101 az Egyesített Egészségügyi Intézmények térítési díj szabályzatának jóváhagyásáról 1. A Közgyűlés az Egyesített Egészségügyi Intézmények „Térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásainak szabályzatát” az előterjesztés mellékletét képező tartalommal jóváhagyja. 2. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Páva Zsolt polgármestert a szabályzat jóváhagyásáról szóló záradék aláírására. 3. A Közgyűlés utasítja a Humán Főosztály vezetőjét, hogy a döntésről az Egyesített Egészségügyi Intézmények igazgatóját értesítse. Határidő: Felelős:

azonnal Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Maulné dr. Tóth Csilla főosztályvezető

Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Csizi Péter alpolgármester Moór Eszter bizottsági elnök Dr. Maulné dr. Tóth Csilla főosztályvezető Mácsainé Németh Erzsébet Egyesített Egészségügyi Intézmények igazgatója/Humán Főosztály útján

42.) Polgármesteri beszámoló, beszámoló lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott döntésekről Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Páva Zsolt: előterjesztőként kiegészítést nem kíván tenni, hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 17 igen szavazattal és 3 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 381/2013. (11.14.) számú határozata beszámoló lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott döntésekről A Közgyűlés a beszámolót az alábbiak szerint fogadja el: A Polgármester beszámolóját az előterjesztés 3. sz. melléklete szerinti tartalommal.

102

A Közgyűlés 307/2013. (10.17.) sz. határozatára vonatkozó jelentést az előterjesztés 1. sz. melléklete alapján; a 302/2013. (10.17.) sz. határozatára adott jelentést az előterjesztés 2. sz. melléklete szerint azzal, hogy a Városi Faalapba történt áfa befizetések összegének visszaigénylése tárgyú előterjesztés a 2013. decemberi soros ülésen napirendre kerül. A Közgyűlés 284/2013. (09.19.) sz. határozatára adott jelentést az előterjesztés 4. sz. mellékletében foglaltak alapján; a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 410, 411, 412, 413, 414, 415, 417, 419/2013. (10.02.) sz., a 437/2013. (10.16.) sz., a 453, 454, 455, 456, 457, 458, 459, 460, 461, 462, 463, 464, 466, 467/2013. (10.30.) sz. határozatát az előterjesztésben foglaltak alapján; az Oktatási és Kulturális Bizottság 132, 133, 134, 135, 136, 137, 138/2013. (09.18.) sz., a 147, 148, 150/2013. (10.09) sz., a 150/2013. (10.16.) sz., a 164/2013. (10.17.) sz. határozatát az előterjesztésben írtak szerinti tartalommal; a Népjóléti és Sport Bizottság 275, 285, 286,/2013. (10.16.) sz., a 309/2013. (10.17.) sz. határozatát az előterjesztésben írtak szerint; a 287, 289, 290, 291, 292, 294, 295, 296, 297, 298, 299, 300, 301, 302, 303, 305, 306, 307, 308/2013. (10.16.) sz. zárt ülésen egyedi ügyekben hozott határozatát a képviselők részére rendelkezésre bocsátottak szerint Pécs-Újhegy Településrészi Önkormányzat 28/2013. (10.01.) sz. határozatát az előterjesztésben írtak alapján; Pécs-Pécsbányatelep Településrészi Önkormányzat 9/2013. (10.04.) sz. határozatát az előterjesztésben foglaltak szerinti tartalommal; Pécs-Patacs Településrészi Önkormányzat 5/2013. (10.25.) sz. határozatát az előterjesztésben foglaltak szerint. Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Lovász István jegyző Dr. Bokor Károly főosztályvezető

103 43.) Tájékoztató Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013. évi költségvetésének háromnegyed-éves teljesítéséről Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester Páva Zsolt: tájékoztatóról lévén szó, az SZMSZ alapján az előterjesztésről vitát nyitni nem lehet, döntéshozatalra nem kerül sor. Kéri a tájékoztató tudomásulvételét. Mielőtt véget érne a Közgyűlés, két ügyben kér döntést. Egy pályázat benyújtása lenne az a napirendi pont, amiről reggel nem tudtak szavazni, hogy a mai napon tárgyalják. Ismerteti az előterjesztés címét, amely „Pályázat benyújtása a fejezeti tartalék 2013. évi kiegészítő támogatás igényléséhez”. Elmondja, hogy későn kaptak jelzést arról, hogy a Város eséllyel pályázhat egy ilyen fajta pozitív elbírálásra. Felhívja a figyelmet, hogy ahhoz, hogy ez megtörténhessen, kell a Közgyűlés jóváhagyása. Ezért két szavazást kér. Elsőként szavazást kér az előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 20 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést napirendre vette.

44.)

Pályázat benyújtása a fejezeti tartalék 2013. évi kiegészítő támogatás igényléséhez Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester

Dr. Páva Zsolt: kéri az előterjesztés támogatását és hangsúlyozza, hogy esélyesek a pozitív elbírálásra. Hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 21 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 382/2013. (11.14.) számú határozata pályázat benyújtásáról a fejezeti tartalék 2013. évi kiegészítő támogatás igényléséhez 1.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény, valamint a megyei önkormányzati tartalékról, és a helyi önkormányzatok működőképessége megőrzését szolgáló 2013. évi támogatásáról szóló 39/2013. (VII. 31.) BM rendelet alapján támogatási igényt nyújt be a helyi önkormányzatok működőképessége megőrzését szolgáló 2013. évi kiegészítő támogatására.

104 2.

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt a támogatási igénylés aláírására. Határidő: Felelős:

azonnal Dr. Páva Zsolt polgármester

Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Trombitás Károly bizottsági elnök Dr. Lovász István jegyző Altorjainé dr. Eisenberg Judit főosztályvezetőhelyettes

Dr. Páva Zsolt: több napirendi pont nem lévén, megköszöni a testület munkáját és az ülést 16.54 órakor bezárja.

k.m.f.

Dr. Páva Zsolt s.k. polgármester

Dr. Lovász István s.k. jegyző

1.sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 48/2013. (XI. 18.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályairól és megszegésük jogkövetkezményeiről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában, a 27. § tekintetében a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 200. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: ELSŐ RÉSZ Bevezető rendelkezések

I. Fejezet Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásokra és azok elkövetése esetén alkalmazható jogkövetkezményekre. (2) E rendeletet kell alkalmazni azon természetes, jogi és jogi személyiséggel nem rendelkező személyekre, akik, vagy amelyek Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén belül a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsítanak. (3) Nem alkalmazható e rendelet és nem állapítható meg a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás, ha: a) az adott magatartás bűncselekményt, vagy szabálysértést valósít meg, b) törvény, vagy kormányrendelet az adott magatartás tekintetében közigazgatási bírság kiszabását rendeli el.

2. Értelmező rendelkezések 2. §

E rendelet alkalmazásában: 1. a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás: az a magatartás, amely nem minősül bűncselekménynek, vagy szabálysértésnek, de ellentétes a közösségi

106 együttélés szabályaival, azokat sérti, vagy veszélyezteti, s jelen rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásnak minősít, 2. közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti terület, 3. nagytestű eb: a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eb, 4. reklámhordozó: minden olyan eszköz, ideértve típusától, jellegétől, működésétől függetlenül a reklámberendezést és a reklámfelületet is, amelynek segítségével az emberi tudatra befolyást gyakorló információk vizuálisan, hallással, ízleléssel, illat-, szagérzékeléssel, tapintással, vagy ezek kombinációjával bármely természetes személy számára észlelhetővé válnak és képzettársításra ösztönöznek. A szerkezetileg több elemből álló reklámhordozó egynek számít, 5. reklám közzétevője: aki a reklám közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik, és ezek segítségével a reklámot megismerhetővé teszi, 6. rendezvény: a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 1. § b) pontja szerinti öszszejövetel, 7. szeszes ital: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 23a. pontja szerinti italok, 8. szilárd hulladék: a) háztartási hulladék: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 21. pontja szerinti, b) közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező, c) háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 22. pontja szerinti veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék, 9. utcai éneklés: közterületen hangszer nélkül, pusztán az emberi hanggal létrehozott tevékenység, 10. utcai zenélés: közterületen hangosító berendezés nélkül vagy hangosító berendezéssel, hangszerrel folytatott zenélés, feltéve, hogy ez a tevékenység nem tartozik bele a rendezvény 9. pontban foglalt fogalmi ismérveibe, 11. üzlet: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 27. pontja szerinti épület, vagy épületrész, 12. többlakásos lakóépület: minden olyan lakóépület, melyben legalább két darab önálló rendeltetési egység (lakás) található.

107

II. Fejezet A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt alkalmazható jogkövetkezmények és eljárási szabályok

3. Közigazgatási bírság és a helyszíni bírság 3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegőjével szemben százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabásának van helye. (2) Ha a helyszíni intézkedés alkalmával a közösségi együttélés alapvető szabályait megszegő a jogsértést teljes mértékben elismeri, akkor vele szemben ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot lehet kiszabni. 4. Eljáró hatóság és eljárási szabályok 4. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt a Közgyűlés átruházott hatáskörében eljárva Pécs Megyei Jogú Város Jegyzője folytatja le a közigazgatási eljárást és szabja ki a közigazgatási bírságot. (2)

A helyszíni bírságot a Pécsi Közterület-felügyelet szabja ki.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatti eljárás hivatalból, vagy bejelentés alapján indulhat. A bejelentést írásban, vagy szóban bárki megteheti, a szóbeli bejelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. (4) A bejelentésnek lehetőség szerint tartalmaznia kell a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást megvalósító ismert személy adatait, a magatartásnak, az elkövetés helyének, idejének, továbbá körülményeinek leírását a bizonyítási eszközök megjelölésével. A rendelkezésre álló bizonyítékokat csatolni kell a bejelentéshez. (5) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegőjével szemben közigazgatási hatósági eljárás nem indítható a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásnak az eljáró hatóság tudomására jutásától számított 30 napon túl. 5. § E rendelet hatálya alá tartozó magatartások miatt indult eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény előírásait kell alkalmazni.

5. A közigazgatási bírság, valamint a helyszíni bírság kiszabására és önkéntes befizethetőségére vonatkozó rendelkezések

108 6. § Fiatalkorúval szemben nem lehet helyszíni bírságot kiszabni, közigazgatási bírságot pedig kizárólag akkor, ha önálló keresete (jövedelme), vagy vagyon van. 7. § (1) E rendelet szerint kiszabott közigazgatási bírságot – a bírságról rendelkező döntés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül – a döntéshez mellékelt postai befizetési nyomtatványon, vagy átutalással Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 11731001-15735612 számú pénzforgalmi számlájára kell befizetni. (2) Helyszíni bírság kiszabása esetén a bírságot a kiszabást követő 15 napon belül postai befizetési nyomtatványon, vagy a Pécsi Közterületfelügyelet 11731001-15775546 számú pénzforgalmi számlájára kell befizetni.

MÁSODIK RÉSZ A közösségi együttélés alapvető szabályai

III. Fejezet Közrend elleni magatartások

6. Városi jelképek használatával összefüggő magatartások 8. §

Aki a város címerét vagy zászlóját a) engedély nélkül előállítja, forgalomba hozza, vagy engedély nélkül felhasználja, b) annak használatára vonatkozó engedélyben előírt feltételeket megszegi, c) a város közösségét sértő módon használja a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg. 7. Koldulás 9. § Aki a Pécs, Rákóczi út – Felsőmalom utcáig terjedő teljes szélességű szakasza, majd ettől a Lánc utcáig terjedő szakaszának az északi oldala által, továbbá a Lánc utca, a Király utca keleti vége, Alsóhavi utca, Ágota utca, Kálvária utca, Aradi vértanúk útja és a Klimó György utca keleti oldala által határolt belvárosának, továbbá a Felsővámház utca, Lánc utca, Zsolnay Vilmos út, Sport utca által határolt területének, valamint a Sport utca, Weöres Sándor utca és a Breuer Marcell sétány által határolt területének a közterületein és közterületre nyitott nyilvános helyein pénz vagy egyéb dolog átadására vonatkozó ráutaló magatartást tanúsít (néma koldulás), az a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg. 8. Közterületnek minősülő zöldterületek és játszóterek rendeltetésüktől eltérő célra történő használata

109 10. § (1) Aki közterületnek minősülő zöldfelületet járművel történő behajtásra vagy parkolásra, használ, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg. (2) Aki a játszóteret meg nem engedett módon, vagy nem játék céljára használja, a játszótér területére állatot visz, vagy enged be, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg. IV. Fejezet Köztisztasággal kapcsolatos magatartások

9. Ingatlanok tisztántartásával kapcsolatos magatartások 11. §

Az ingatlantulajdonos, aki nem gondoskodik: a) az ingatlana tisztán tartásáról, magasabb szintű jogszabályban foglaltak kivételével gyommentesítéséről, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok eltávolításáról, b) az ingatlana előtti járdán a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok eltávolításáról, c) a beépítetlen telekingatlana tisztántartásáról és magasabb szintű jogszabályban foglaltak kivételével gyommentesítéséről, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok eltávolításáról, d) a telekingatlanáról a gyalogjárda és az úttest fölé nyúló, továbbá az elektromos légvezetékeket veszélyeztető ágak és bokrok megfelelő nyeséséről – úgy, hogy azzal biztosítsa a gyalogos-, valamint a közúti forgalom, illetve forgalomirányító lámpa és tábla láthatóságát, e) az épülete tetőzetéről az esővíz, a hólé járdára csorgásának megakadályozásáról, annak saját, vagy közterületen való elvezetéséről, a hó és jég okozta balesetveszély elhárításáról, f) az épületek csapadékvizeit közterületekre kivezető, közterületen megépült csapadékvíz elvezető rendszere – járdába épített tisztítóaknák, folyókarácsok, kifolyócsövek, nyílt folyókák – karbantartásáról, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

10.

Építkezésekkel összefüggő magatartások

12. § (1) Aki az úttesten, járdán az építőanyagot közterület-használati engedély nélkül tárolja, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg. (2) Aki a közterületek felbontásának és a közúton folytatott munkálatok szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott váratlan közterületbontás esetén a közmű üzemeltetőjének a közterület felbontásának bejelentéséről nem gondoskodik, vagy nem igazolja írásbeli dokumentumok-

110 kal, hogy a váratlan közterület felbontás működési körén kívül eső, elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt következett be, és a közműhálózat rendeltetésszerű állapotának fenntartása érdekében minden tőle elvárható intézkedést megtett, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

11.

Hó- és síkosság-mentesítéssel kapcsolatos magatartások

13. § (1)

Aki havat a) útkereszteződésben, b) úttorkolatban, c) kapubejárat előtt, annak szélességében, d) a járdasziget és a járda közé, e) a tömegközlekedésre szolgáló jármű-megállóhelyeknél a jármű megállóhelye és a járda közé, vízelzáró csapra, gázcsapra, víznyelő aknára, f) a kijelölt rakodóhelynél annak teljes hosszában a járdaszegély mellé, g) az utakkal párhuzamos vízelvezető- és egyéb közterületi árokba felhalmozza, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg. (2) Aki 0 oC alatt (fagyveszélyes időszakban) közterületre lefagyást eredményező és ezzel csúszásveszély kialakulását előidéző folyadékot juttat, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg. 12.

Települési szilárd hulladékkal összefüggő magatartások

14. § Tilos a saját tevékenység során keletkezett hulladékot más tárolóedényében elhelyezni. V. Fejezet Állatok tartásával kapcsolatos magatartások

13. Kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatos szabályok 15. § (1)

Aki a) kutyát többlakásos lakóépület udvarán és közös használatú helyiségeiben póráz nélkül vezeti, b) többlakásos lakóépület udvarán és közös használatú helyiségeiben nem gondoskodik arról, hogy a kutyája sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen, c) többlakásos lakóépület udvarán és közös használatú helyiségeiben a kutyájára az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete ellenére sem tesz szájkosarat, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

111 (2) Aki kutyát – segítő és terápiás jogosítvánnyal rendelkező, rendőrségi és jelzőkutyák kivételével – a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe annak tulajdonosának tiltása ellenére, valamint ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, b) oktatási és terápiás cél nélkül oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére, bölcsődébe, óvodába, iskolába, diákszállásra, munkásszállásra, c) vásárcsarnok, piac területére, vágóhídra, élelmiszer feldolgozó üzembe, élelmiszer raktárba, beviszi, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg. (3)

Aki a) kutyát élelmiszert szállító járművön szállít, b) harapós, vagy támadó természetű kutya szájkosarát a kutyafuttató helyeken eltávolítja, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

14. Egyéb állattartással kapcsolatos magatartások 16. § Aki állatát úgy tartja, vagy eteti, hogy azzal mások ingatlanát – különös tekintettel a többlakásos lakóépületek erkélyeire, ablakpárkányaira, ilyen épületek közös használatú helyiségeire – beszennyezi, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg. VI. Fejezet Környezeti zaj okozással kapcsolatos magatartások

15. Közterületi hangosító berendezések használatával összefüggő magatartások 17. §

A közterületi rendezvény szervezője, aki: a) hangosító berendezést igénylő közterületi rendezvényt a megengedett időhatárokon túl tartja, b) hangosító berendezést engedély nélkül, vagy azt a polgármester által meghatározott feltételektől eltérően használ, c) a fél órát meg nem haladó időtartamú közterületi rendezvény hangosító berendezéseinek üzemeltetését nem jelenti be, d) nem tesz eleget a polgármester által előírt zajmérési és -ellenőrzési kötelezettségének, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg. 16. Utcai zenéléssel és utcai énekléssel összefüggő magatartások

112 18. §

Aki a) egészségügyi intézmények, közhivatalok, valamint – az ítélkezési szünet időtartamát kivéve – a bíróságok homlokzatától számított 50 m-es körzetén belül munkanapokon 8.00 óra és 16.00 óra között, b) nevelés-oktatási intézmények homlokzatától számított 50 m-es körzetén belül – a tanítási szünet időtartamát kivéve – 8.00 óra és 15.00 óra között, c) kórházak 50 m-es körzetén belül folytat utcai zenélést vagy utcai éneklést, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

17. Háztartási tevékenységet kielégítő zajos tevékenységekkel kapcsolatos szabályok 19. §

Aki a tulajdonában, használatában lévő belterületi ingatlanon a) hétköznap a megengedett 7.00 óra és 20.00 óra közötti időtartamon túl, b) a megengedett szombati napon és ünnepnapokon 9.00 óra és 19.00 óra közötti időtartamon túl – a rendkívüli kár- és balesetveszély elhárítását kivéve – háztartási igényeit kielégítő kertépítéssel és zöldfelület-fenntartással kapcsolatos, zajt keltő tevékenységet, így különösen motoros kerti gépek használatát vagy motoros fakivágást folytat, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg. VII. Fejezet Egyéb magatartások

18. Temetkezés rendjének megszegése 20. §

Aki a) a köztemetőben a sírhelyeket kifalazza, kibetonozza, vagy azokat sírbolttá átalakítja, b) a köztemetőben a hely csendjének, a kegyeletnek nem megfelelő magatartást tanúsít, c) az üzemeltető hozzájárulása nélkül a temetőbe építőanyagot beszállít, síremléket állít fel, más építési, bontási munkát végez, egyéb vállalkozási tevékenységet folytat, továbbá ezen és más munkálatok után a területet nem állítja teljes körűen helyre, a takarításról nem, vagy csak részben gondoskodik, a munkát szakszerűtlenül végzi, és ezzel a temető, vagy a síremlékek állagában kárt okoz, d) az üzemeltető által meghatározott temetői rendet vagy önkormányzati rendeletben meghatározott temetkezési szolgáltatási rendet megsérti, e) Húsvétkor, Anyák napján, Pünkösdkor, Mindenszentek és Halottak napján alkalmával, valamint Karácsonykor a központi temetőbe – kivéve ha a mozgásukban korlátozott

113 személyek parkolási igazolványával rendelkező mozgáskorlátozott és őket szállító személyek – gépjárművel behajt, f) a központi temetőbe – kivéve a mozgásukban korlátozott személyek parkolási igazolványával rendelkező mozgáskorlátozott – gépjárművel vagy motorkerékpárral behajtási díj megfizetése nélkül hajt be, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

19. Távhőszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos magatartá-sok 21. §

Aki a) távhőszolgáltató megkerülésével a fogyasztási helyen a vételezési lehetőséget megszünteti, b) a felhasználói berendezéseken a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulása és szakmai feltételeinek betartása nélkül átalakítási, áthelyezési, bővítési munkálatokat végez, c) távhőszolgáltatót megakadályozza abban, hogy a felhasználói berendezés állapotát és a felhasználó vételezését ellenőrizze, d) távhőszolgáltatót meggátolja abban, hogy a távhőszolgáltatást felfüggessze, e) jogosulatlanul távhőt vagy használati melegvizet vételez, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

20. Vízszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos magatartások 22. § (1)

Aki a vízszolgáltatót a) megakadályozza abban, hogy a mérőóra és mérőhely állapotát, a víziközmű hálózatot, a felhasználó vételezését ellenőrizze, valamint a vízmérőórát leolvassa, b) meggátolja abban, hogy tartozás esetén a vízszolgáltatást korlátozza, c) megakadályozza a közcsatornába történő szennyvíz bebocsátás szolgáltatási ponton történő ellenőrzésében a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg. (2) Aki közkutat, ívókutat nem az eredeti rendeltetés jellegének megfelelően használ, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg. 21. Házszám és utcanévtábla elhelyezésével kapcsolatos magatartások 23. §

Aki a) az utcanévtábla kihelyezését és az azzal járó munkálatokat akadályozza,

114 b) a kihelyezett utca névtáblát beszennyezi, szövegét megváltoztatja vagy olvashatatlanná teszi, vagy a kezelő hozzájárulása nélkül eltávolítja, c) új építmény esetén a használatbavételi engedély kiadásától számított 30 napon belül a házszámtáblát jól láthatóan nem helyezi ki, d) címváltozásnál az új lakcímkártya kiadásától számított 30 napon belül nem gondoskodik az új címnek megfelelő házszámtábla jól látható kihelyezésről, e) házszámtábla pótlását legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 30 napon belül nem teszi meg, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg. 22. Reklámhordozók és hirdetmények elhelyezésével kapcsolatos magatartások 24. § (1)

Aki a) reklámhordozót reklám célú közterület-használati megállapodás nélkül létesít, b) plakátot nem a plakát elhelyezésre szolgáló reklámberendezésen helyezi el, c) kandeláberen azonos magasságban oszloponként kettőnél több darab hirdető berendezést helyez el, d) a közterületen üzletenként egy darab, oldalanként legfeljebb 1 m2 reklámfelülettel rendelkező megállító-táblánál többet helyez el, e) reklámhordozó folyamatos karbantartásáról nem gondoskodik, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg. (2) Aki köztéri szobron, emlékművön, szökő- és díszkúton, közterületen álló fán, utcai berendezési tárgyon reklámhordozót – kivéve a közterület-kezelője által engedélyezett hirdetőtáblát – helyez el, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg. 25. § (1) Az a reklámközzétevő, aki jogszabályi előírásokba ütköző tartalmú, illetve a közerkölcsöt sértő plakátot, hirdetést, feliratot haladéktalanul nem távolítja el, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg. (2) Aki az idejét múlt hirdetményt 15 napon, választási plakátot a szavazást követő 30 napon belül nem távolítja el, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott eltávolítási kötelezettség egyetemlegesen a reklámközzétevőt és azt terheli, akinek az érdekében a kihelyezés történt.

115 23. Parkolással és a védett, valamint a fokozottan védett övezetekbe történő behajtással kapcsolatos magatartások 26. § (1) Aki Pécs Város környezetkímélő forgalmi rendjéről, a fizető parkolóhelyek működtetéséről, valamint a várakozási díjakról szóló önkormányzati rendelet 12. § (1) és (2) bekezdése szerinti kiadott védett övezetre vonatkozó behajtási-várakozási és parkolási a) igazolványt, engedélyt vagy bérletet a használati jogosultsága megszűnését követően nem adja vissza a védett övezetek és parkoló zónák üzemeltetőjének, b) igazolványt, vagy a díjkedvezményre jogosító engedélyt, bérletet jogosulatlanul veszi igénybe, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg. (2) Aki az 50%-os díjkedvezményre vonatkozó behajtásivárakozási és parkolási engedély, vagy parkolóbérlet, valamint védett övezetre vonatkozó behajtási-várakozási és parkolási igazolvány használatát másra átruházza, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg. HARMADIK RÉSZ Szabálysértést megalapozó rendelkezések

24. Szeszesital árusításával vagy a közterületen fogyasztással kapcsolatos szabályok 27. § (1)

Tilos közterületeken szeszes italt fogyasztani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közterületi szeszes ital fogyasztási tilalom nem vonatkozik a közterület használati engedéllyel rendelkező, vagy közterület-használati bejelentés alapján tartott rendezvények helyszínére. (3) Tilos a szeszes italt is forgalmazó azon üzletben, amely az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló önkormányzati rendelet alapján 22.00 óra és 6.00 óra közötti időszakban is nyitva tart, ezen időszak alatt: a) szeszes italt forgalmazni, b) a szeszes ital árusításának 22.00 óra és 6.00 óra közötti szüneteltetéséről a vásárlók – jól látható helyen történő – tájékoztatását elmulasztani. (4) Az (1) és (3) bekezdésben foglalt magatartások jogkövetkezményeit a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 200. § (1) bekezdése tartalmazza.

116 NEGYEDIK RÉSZ Záró rendelkezések

25. 28. §

Hatályba léptető rendelkezés

E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

26.

Átmeneti rendelkezés

29. § A rendeletben foglalt szabályokat a rendelet hatálybalépését követően elkövetett magatartások esetében kell alkalmazni.

27. Módosító rendelkezés 30. § Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2013. (V.22.) önkormányzati rendelet 3. melléklete a melléklet szerint módosul.

28. Hatályon kívül helyező rendelkezés 31. § Hatályát veszti a tiltott, közösségellenes magatartásokról szóló 31/2012. (VI. 1.) önkormányzati rendelet.

Dr. Páva Zsolt s.k. polgármester

Dr. Lovász István s.k. jegyző

Záradék: Megalkotta: a Közgyűlés a 2013. november 14-i ülésén Kihirdetve: 2013. november 18-án.

117 melléklet a 48/2013. (XI. 18.) önkormányzati rendelethez

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlésének Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2013.(V.22.) önkormányzati rendelete 3. mellékletében foglalt táblázat a következő 8. sorral egészül ki :

(1.)

8.

A

B

(A jegyzőre átruházott közgyűlési hatáskör megnevezése)

(a hatáskör átruházást tartalmazó önkormányzati rendelet megnevezése)

Lefolytatja a közigazgatási eljárást a kö- …/2013. (XI…..) Ör. 4. zösségi együttélés alapvető szabályainak § (1) bekezdés megszegése miatt és kiszabja a közigazgatási bírságot.

118 A helyi rendelet tervezetet a – jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-ában foglaltaknak megfelelően eljárva – az alábbiak szerint indokolom: Általános indokolás Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 48/2013. (XI. 18.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 2012. április 15. napján hatályba lépett 51. § (4) bekezdésének és 143. § (4) bekezdés e) pontjának az Alkotmánybíróság általi – Alaptörvény-ellenesség okán történt – hatályon kívül helyezését követően visszás állapot alakult ki, melynek rendezésére újfent sor került az Mötv. módosítására. E módosítás keretében az Mötv. 8. § (1) bekezdése elrendeli, hogy a helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaként kötelesek betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait, amely szabályok és megsértésük esetén azok jogkövetkezményeik megalkotására az egyes önkormányzatok az Mötv. 8. § (2) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés d) pontjában felhatalmazást kaptak. Mindezek alapján – a közösségi együttélés alapvető szabályai meghatározása céljából, a korábban tiltott, közösségellenes magatartássá nyilvánított cselekményekre is figyelemmel – sor került azon magatartások számbavételére, amelyek a közösségi együttélés szabályrendszerét képezhetik. A felülvizsgálat rámutatott, hogy lehetséges a korábbi tiltott, közösségellenes magatartásként meghatározott magatartások – amelyek megszegése esetére kilátásba helyezett szankció az egyes önkormányzati rendeletekben foglaltak kikényszeríthetőségét szolgálták – új szabályozási rendszerbe történő részbeni átemelése, továbbá új magatartások meghatározása a lakosság és a közösség érdekeinek védelme céljából. A korábbi magatartások átemelése csupán azért lehetséges részben, mivel azon tevékenységek vagy mulasztások, melyek bűncselekménynek, szabálysértésnek minősülnek, avagy megvalósításuk esetén törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság kiszabását helyezi kilátásba, nem képezhetik a közösségi együttélés alapvető szabályainak részét. E korlátozás miatt egyes korábban tiltott, közösségellenes magatartássá nyilvánított cselekmények átemelését mellőzni szükséges. A társadalmi viszonyokban az évek során bekövetkezett változások miatt szükségessé váló új tényállások mellett célszerűvé vált a közösségi együttélés alapvető szabályait megszegőkkel szemben kiszabható közigazgatási bírság, illetve tettenérés esetén helyszíni bírság törvényi keretekben való

119 meghatározása, melytől joggal várható a helyben lefektetett normák betartása, szélesebb társadalmi elfogadása. Ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy a közigazgatási bírság esetén előírt 150 000 Ft, míg helyszíni bírság tekintetében rögzített 50 000 Ft, a bírságok felső határát jelentik, jelentős mérlegelési lehetőséget biztosítva a hatóságoknak. Szintén ki kell emelni, hogy a közigazgatási bírság, illetve a helyszíni bírság, ami egyébként a kiszabó hatóság bevétele, kiszabása nem önkényes, hanem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. §-a alapján szabályozott, erősen korlátozott. A hivatkozott, garanciális szabályokat tartalmazó, szakasz ugyanis meghatározza, hogy milyen szempontok alapján és milyen eljárási rendben lehet közigazgatási bírságot kiszabni, helyszíni bírságot megállapítani. A fentiek alapján – akárcsak korábban a tiltott, közösségellenes magatartásokat – a közösségi együttélés alapvető szabályait és megszegésük jogkövetkezményeit feltétlenül indokolt külön, egységes önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: Javaslat) meghatározni, hiszen e nélkül az egyes önkormányzati rendeletekben előírt magatartások megszegése esetén nem alkalmazható (hátrányos) jogkövetkezmény, továbbá nem biztosítható kellően a közösségi együttélés elfogadott keretek között tartása. E körülmények pedig hátrányosan befolyásolják a jogszabályok érvényre juttathatóságát, kikényszeríthetőségét, továbbá csökkentik az önkéntes jogkövetési hajlandóságot, és lerontják a helyi jogalkotásba vetett társadalmi bizalmat is. A megalkotás ténye mellett szintén fontos szempont az magatartási szabályok és szankciók egységes szerkezetbe foglalása is, mivel e szempont nagymértékben elősegítheti a Javaslat érvényesülését, a lakosság számára könnyebb megismerhetőségét, áttekinthetőségét, s végső soron elfogadását.

Részletes indokolás Az 1. §-hoz A rendelet hatályát meghatározó rendelkezés. A 2. §-hoz A rendelet alkalmazása szempontjából releváns fogalmakat meghatározó rendelkezés. A 3. §-hoz A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése esetén alkalmazható jogkövetkezmények, vagyis a közigazgatási bírság és helyszíni bírság összegének felső határát, továbbá a helyszíni bírság alkalmazhatóságának feltételeit meghatározó rendelkezés.

120

A 4. §-hoz E szakasz többek között meghatározza a közösségi együttélés alapvető szabályaival kapcsolatos eljárásokat lefolytató hatóságokat. Az önkormányzati hatósági ügyekben történő eljárás címzettje ugyanis a képviselő-testület, azonban a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 146/A. §-a lehetővé teszi a képviselő-testület számára a bírság kiszabásával kapcsolatos közigazgatási eljárásban hatáskörének a jegyzőre történő átruházását. A Javaslat is e koncepciót követi, mivel a munkamegosztás és a munkavégzés hatékonyságának szemszögéből szakmailag előremutató, továbbá lényegesen hatékonyabb, hogy a rendeletben szereplő magatartásokkal kapcsolatos ügyekben a jegyző járjon el. A fentieken túl a Ket. biztosítja, hogy azon önkormányzati rendeletben szabályozott jogsértések esetén, melyek tekintetében közigazgatási bírság kiszabásának lenne helye, a hatóság helyszíni bírságot szabhasson ki, ha a helyszíni intézkedés alkalmával az ügyfél a jogsértést teljes mértékben elismeri. Az ilyen bírság kiszabására – a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1. § (6) bekezdése és 17. §-a alapján – a Pécsi Közterület-felügyelet jogosult. A szakasz továbbá rendelkezik a közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése esetén induló hatósági eljárás megindításának módjáról, illetve ha az bejelentésre indul, a bejelentés lehetséges – eljárás lefolytatását nagyban elősegítő – tartalmi elmeiről. Végül még e szakaszban megállapításra kerül a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások elévülési ideje is, amelyet a Javaslat – élve a Ket. 94/A. § (2) bekezdésében foglalt eltérési lehetőséggel – a Ket.-ben meghatározott általános elévülési időnél (szubjektív elévülés: 1 év; objektív határidő: 5 év) jelentősen rövidebb határidőben határoz meg. E jelentős mértékű eltérés, enyhítés, oka a lakosságot terhelő bizonytalansági tényező csökkentése, hiszen a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások önmagukban nem jelentenek olyan súlyos magatartást, ami indokolná az elkövetők ilyen hosszú ideig bizonytalan helyzetben tartását. Az 5. §-hoz A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése esetén induló hatósági eljárások során alkalmazandó eljárásjogi jogszabályt határozza meg, ami maga a Ket., s különösen annak 94/A. §-a, ami a közigazgatási bírság kiszabását, annak során figyelembe veendő szempontokat határozza meg. A 6. §-hoz

121 A tervezet a közigazgatási bírság, valamint a helyszíni bírság kiszabása terén speciális szabályokat állapít meg a fiatalkorúak tekintetében, mivel az ő helyzetük a 18. életévüket betöltött természetes személyekhez képest eltérő (korlátozott cselekvőképesség és vétőképesség, korlátozott anyagi helyzet, szocializációs folyamat lezáratlansága), amely különbségeknek – más jogágakhoz hasonlóan –meg kell jelenniük a szabályozásban. A 7. §-hoz A közigazgatási bírság, valamint a helyszíni bírság befizetésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza e szakasz. A közigazgatási bírságot a kötelezett a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles befizetni a Polgármesteri Hivatal számlájára, amennyiben ennek nem tesz eleget, úgy a Ket. pénzfizetési kötelezettség végrehajtására vonatkozó rendelkezései szerint kell a közigazgatási bírságot behajtani. A helyszíni bírságot szintén 15 napon lehet jogkövetkezmények nélkül befizetni a Pécsi Közterület-felügyelet számára. A 8. § - 26. §-hoz E rendelkezésekben kerülnek meghatározásra azon magatartások, melyeket a Javaslat a közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegéseként értékel, és amely magatartások megvalósítóival szemben közigazgatási bírságot vagy helyszíni bírságot lehet kiszabni. A 27. §-hoz E szakasz a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 200. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő kerettényállás kitöltését célozza, aminek érdekében tilalmakat határoz meg. A 28. §-hoz Ezen szakasz a rendelet hatályba lépését tartalmazza. A 29. §-hoz Ez a szakasz határozza meg a rendelet alkalmazásával kapcsolatos átmeneti szabályt. A rendelkezés értelmében az önkormányzati rendeletben foglalt szabályokat a hatálybalépést követően elkövetett magatartások esetében kell alkalmazni. A 30. §-hoz és a melléklethez Tekintettel arra, hogy a 4. § (1) bekezdés a közgyűlés hatósági jogkörét átruházta a jegyzőre, módosítani kell az Önkormányzat SZMSZ-ét. E rendelet 13. melléklete ugyanis valamennyi átruházott önkormányzati hatáskört tartalmazza, melyek közé a 4. § (1) bekezdése szerinti új jegyzői hatáskört is fel kell venni. Tekintettel arra, hogy a rendelet táblázatot tartalmazó melléklete

122 módosul, azt a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet 133. § (1) bekezdése szerint csak táblázatban lehet elvégezni, erre szolgál a tervezet melléklete. A 31. §-hoz A tiltott, közösségellenes magatartásokról szóló önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezését tartalmazza, mivel e rendelet hatályba lépésével annak hatályon kívül helyezéséről rendelkezni kell.

123 2.sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 49/2013.(Xl.18.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásokról A Közgyűlés a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el: l. Fejezet Általános rendelkezések 1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi lll. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében, valamint a 6. §-ában meghatározott személyekre. (2) Az e rendeletben szabályozott támogatások csak akkor biztosíthatók, ha az egyének önmagukért és családjukért kellő felelősséget vállalnak és elvárható módon közreműködnek anyagi és szociális helyzetük jobbításáért. A szociális ellátásokat a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani.

2. §

(1) A népjóléti igazgatás területén: a) az Szt. 43/B. § szerinti ápolási díj, b) önkormányzati segély, c) köztemetés költségének elengedése, csökkentése, részletekben történő megfizetése, d) közgyógyellátásra való jogosultság, e) hatáskörébe tartozó ügyekben a jogosulatlanul igénybe vett ellátások visszafizetése, elengedése, csökkentése, részletekben történő megfizetése, f) tanulói bérlettérítési ügyekben a hatáskört a polgármester gyakorolja. (2) A népjóléti igazgatás területén az alább felsorolt hatásköröket a Közgyűlés Népjóléti és Sport Bizottsága gyakorolja: a) dönt mindazokban az esetekben, amelyekben e rendelet méltányosság gyakorlását megengedi, b) dönt a város polgárai részére történő szociális felajánlások, adományok rászorultsági alapon történő felosztásának módjáról, feltételeiről, c) dönt a megállapított kamatmentes szociális kölcsön visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről abban az esetben, ha az adós neki fel nem róható okból nem képes annak visszafizetésére.

124 (3) Ahol a polgármester, vagy a Népjóléti és Sport Bizottság gyakorolja átruházott hatáskörben az elsőfokú hatáskört, határozata (végzése) ellen a döntés közlésétől számított 15 napon belül Pécs Megyei Jogú Város Közgyűléséhez címzett, de a Polgármesteri Hivatal Humán Főosztály területileg illetékes szociális központjainál (a továbbiakban: szociális központok) benyújtott illetékmentes fellebbezésnek van helye. (4) Ahol a jegyző gyakorolja az elsőfokú hatáskört, határozata (végzése) ellen a döntés közlésétől számított 15 napon belül a Baranya Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalához címzett, de a szociális központoknál benyújtott illetékmentes fellebbezésnek van helye. 3. §

(1) Az e rendeletben szabályozott támogatás iránti kérelmeket a szociális központoknál kell benyújtani, elsősorban az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. Az eljárásra az a szociális központ illetékes, amelynek területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. Hajléktalan személyek ügyeiben az eljárás lefolytatására a II. számú Területi Szociális Központ illetékes. A területi szociális központok cím és utcajegyzékét a rendelet melléklete tartalmazza. Az ellátások iránti kérelmeket, a szociális központok döntésre előkészítik. Az eljárás során a szociális és gyermekjóléti intézmények, valamint a kérelmezőkkel kapcsolatban álló civil szervezetek által készített javaslat figyelembe vehető. (2) A kérelemhez csatolni, vagy a nyomtatványon szükség szerint igazolni kell a jövedelemre, munkaviszonyra, vagyoni helyzetre, tanulói jogviszonyra, egészségi állapotra, munkaképesség megváltozására, közmű kiadásokra, az együtt élő családtagok személyi adataira, családi állapotra, valamint az ellátás érdemi elbírálásához szükséges egyéb adatokra vonatkozó nyilatkozatokat és igazolásokat. (3) Kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját maga, családja illetve a háztartás tagjainak jövedelmi viszonyairól igazolást csatolni. Ha jövedelmi viszonyai más szerv által történő igazolására nincs mód, vagy jövedelme nem mérhető, akkor erre vonatkozóan köteles büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni. (4) A támogatások megállapítása előtt a családnál a kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható. II. fejezet Támogatási formák 1. Aktív korúak ellátása

125 4. §

(1) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a közfoglalkoztatást a közfoglalkoztatási tervben foglaltak szerint biztosítja. (2) Kérelmére rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki: a) betegsége miatt folyamatos orvosi kezelés alatt áll, és betegsége a foglalkoztatásban való részvételét akadályozza vagy kizárja, és erről orvosi igazolást csatol, b) gyermeket vár és ezt orvosi igazolással, vagy terhesgondozási könyvvel igazolja. (3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a jogosultságot évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

5. §

(1) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a rendszeres szociális segélyben részesített részére, a beilleszkedést segítő programot az együttműködésre kijelölt szerv, az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ útján biztosítja. (2) Az Szt. 37. § (1) bekezdés b), c) és d) pontja szerinti személy a rendszeres szociális segély megállapításának és folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, amelynek keretében: a) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az illetékes területi szociális központnál nyilatkozatban vállalja az együttműködést az önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel, b) a rendszeres szociális segély megállapítását követően, az együttműködésre kijelölt szervnél, az illetékes területi szociális központ által megjelölt időpontban köteles megjelenni és kérelmezni a nyilvántartásba vételét, c) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá d) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. (3) Az együttműködési kötelezettség megszegésének számít, ha: a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vétel céljából nem jelenik meg, b) a beilleszkedést segítő programról az írásos megállapodást nem köti meg, c) a beilleszkedést segítő programban foglaltakat önhibájából nem teljesíti.

6. §

(1) Az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ feladata: a) a rendszeres szociális segélyben részesülő személy nyilvántartásba vételéről, vagy a nyilvántartásba vételre történő megjelenési kötelezettség elmulasztásáról nyolc munkanapon belül értesíteni a szociális központot, b) a rendszeres szociális segély megállapítását követően írásos megállapodást kötni a rendszeres szociális segélyben részesülő személlyel a beilleszkedését segítő program kereteiről, és erről tájékoztatást küldeni a szociális központ részére,

126 c) figyelemmel kísérni a beilleszkedését segítő programban foglaltak teljesítését és annak megszegése esetén megvizsgálni a mulasztás okát. Amennyiben a mulasztás az ellátásban részesülő önhibájából történt, ezt nyolc munkanapon belül jelezni a szociális központ felé, d) a beilleszkedést segítő program elkészítését követő egy év elteltével írásban tájékoztatni a szociális központot a beilleszkedési programban foglaltak teljesítéséről. (2) A beilleszkedést segítő program típusai: a) egyéni tanácsadás, b) csoportos tanácsadás. 2. Ápolási díj 7. §

(1) A Szt. 43/B. § (1) bekezdése alapján ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és a) az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, b) egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg. (2) Az állandó és tartós gondozás tényének vizsgálata céljából, a szociális központ a támogatás megállapítása és felülvizsgálata során környezettanulmányt készít. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a. 3. Önkormányzati segély

8. §

(1) Önkormányzati segélyben részesíthető: a) az a személy vagy család, aki megélhetését időszakosan nem képes biztosítani, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen tartós betegség, elemi kár elhárítása, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása – miatt anyagi segítségre szorul, vagy b) az a gyermeket gondozó család, aki időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került – különösen iskoláztatás, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete és betegsége miatt – anyagi segítségre szorul, c) az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségek viselése a saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

127 9. §

Önkormányzati segélyre való jogosultság megállapításának jövedelmi értékhatára: a) családban élő esetén, az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, b) egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb öszszegének 150%-át.

10. § (1) Önkormányzati segély évente – a temetési költségekhez történő hozzá-járulás kivételével – két alkalommal adható. Megállapítható január – június, július – december időszakban. (2) Az egy alkalommal kifizetésre kerülő önkormányzati segély öszszege – a temetési költségekhez történő hozzájárulás kivételével – nem lehet magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-ánál, mely gyermeket nevelő családnál gyermekenként is megállapítható. Az egy alkalommal megállapítható segély összege gyermeket nevelő család esetén nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. (3) Tárgyévben a folyósítás időtartama alatt egy alkalommal adható önkormányzati segély - a temetési költségekhez történő hozzájárulás kivételével - annak a személynek vagy családnak, aki: a) aktív korúak ellátásban, b) méltányossági ápolási díjban, c) lakásfenntartási támogatásban d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. (4) Az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott szabálytól el lehet tekinteni, ha az önkormányzati segély hiánya a kérelmező vagy gyermeke életét, testi épségét veszélyezteti. (5) Az önkormányzati segély felvételére indokolt esetben a rászoruló segítője, pártfogója, a gyermekjóléti szolgálat családgondozója és a gyermek nevelésével, gondozásával foglalkozó köznevelési intézmény is feljogosítható, ha tartani lehet attól, hogy a segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel a rászoruló. 11. § (1) A temetési költségekhez történő hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak 50 %-át. (2) A temetési költségekhez történő hozzájárulásként nyújtott önkormányzati segély a 10. § (1) és a (3) bekezdésben foglaltakon túl is megállapítható. (3) A mindenkori helyben szokásos legolcsóbb temetés összegére a Pécsi Temetkezési Kft. által igazolt temetési költség az irányadó. 12. § (1) Méltányosságból részesülhet önkormányzati segélyben az a személy, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme, család-

128 ban élők esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében annak 220%-át és a) elemi kár érte, b) gyógykezeltetése, egyszeri gyógyászati segédeszköz beszerzése költségeit megélhetése veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, c) lakásában önhibáján kívül olyan kár keletkezett, amelynek kijavítására nem képes, d) családja lakhatási helyzetét az egyszeri méltányos önkormányzati segély megoldja, és ezt igazolja (bérleti szerződéssel, egyéb megállapodással, vagy más megfelelő okirattal), e) családjában, legalább hármas ikerszülés következtében a gyermekek gondozásával kapcsolatban magasabb költségek merülnek fel. (2) A méltányosságból megállapított önkormányzati segély mértéke legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a lehet. 4. Tanulói bérlettérítés 13. § (1) Pécs város valamennyi köznevelési intézményében – fenntartótól függetlenül – az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló, nappali rendszerű oktatásban résztvevő, 1-4. évfolyamos általános iskolás korú tanuló részére (a magántanuló kivételével), szülője vagy törvényes képviselője kérelmére, amennyiben rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül és az iskolába járáshoz – lakóhelye, vagy tartózkodási helye alapján – autóbusz igénybevétele indokolt, a szorgalmi időre (szeptember 1-től június 30-ig ) a helyi tömegközlekedésre szóló tanuló bérlet ára 90%-ának megtérítését igényelheti. (2) A bérlettérítésre a tanuló a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától jogosult. (3) A tanulói bérlettérítésre való jogosultság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megszűnése hónapjának utolsó napjával szűnik meg. 5. Köztemetés 14. § (1) ni.

A köztemetést a Pécs Temetkezési Kft.-n keresztül kell biztosíta-

(2) Ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, a köztemetés költsége méltányosságból elengedhető, csökkenthető, részletekben történő fizetés engedélyezhető.

129

6. Közgyógyellátás 15. §

Közgyógyellátásra való jogosultság szempontjából szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel: a) azt a családban élő személyt, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén a 200%-át nem haladja meg, továbbá b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át meghaladja.

lll. Fejezet Záró rendelkezések 16. §

Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

17. §

A 2014. január 1-je előtt az 5-8. osztályos tanulók részére megállapított tanulói bérlettérítés a megállapító határozatban megjelölt időpontig folyósítható.

18. §

Hatályát veszti az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 11/2007. (lV.15.) önkormányzati rendelet.

Dr. Páva Zsolt s.k. polgármester

Dr. Lovász István s.k. jegyző

ZÁRADÉK: Megalkotta: a Közgyűlés a 2013. november 14-i ülésén. Kihirdetve: 2013. november 18-án.

130 A rendelet-tervezetet – jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §ában foglaltaknak megfelelően eljárva – az alábbiak szerint indokolom:

Indokolás Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásokról szóló 49/2013. (Xl.18.) önkormányzati rendeletéhez 1. § - 3. §-hoz Az általános rendelkezésekben a rendelet hatálya, valamint a segélyezés elvének rögzítését követően a Közgyűlés a polgármesternek, illetve méltányosság esetében a Népjóléti és Sport Bizottságnak biztosítja a hatáskört az ott meghatározott ellátások esetében. Meghatározásra kerül: hol, milyen módon lehet a kérelmeket benyújtani, és a törvényben nem szabályozott egyéb eljárási kérdés kerül rögzítésre. 4. § - 6. §-hoz Az aktív korúak ellátása a foglalkoztatást helyettesítő támogatást és a rendszeres szociális segélyt jelenti. Az Szt. 132. § (4) bekezdése felhatalmazza a települési önkormányzatokat, hogy a rendszeres szociális segélyre való jogosultságnak a 37. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakon túl, az aktív korúak ellátására jogosult személy családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára vonatkozó feltételeit valamint a feltételek fennállásának igazolási szabályait határozza meg. Ennek a kötelezettségnek eleget téve a rendelet meghatározza azt a kört, aki kérelemre rendszeres szociális segélyben részesülhet az ott meghatározott igazolások benyújtása esetén. Meghatározásra kerül, hogy az önkormányzat a rendszeres szociális segélyezetteknek a beilleszkedést segítő programot az együttműködésre kijelölt szerv, az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ útján biztosítja. Meghatározásra kerülnek az együttműködés szabályai, és a beilleszkedést segítő program típusai. 7. §-hoz Az Szt. 43/B. §-a lehetőséget nyújt az önkormányzatnak, hogy rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén ápolási díjat állapítsanak meg annak a hozzátartozónak, aki 18 évét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. Az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegében, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-ában került meghatározásra. Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.

131

8. § - 12. §-hoz A települési önkormányzatnak legkésőbb 2013. december 31-éig kell megalkotnia az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét. A törvény szerint a Közgyűlés a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározottak szerint önkormányzati segélyt nyújt. Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. Önkormányzati segélyt kell nyújtani elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként is. Az a személy részesíthető önkormányzati segélyben, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme: a) családban élők esetén, nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. b) egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át. Önkormányzati segély évente - a temetési költségekhez történő hozzájárulás kivételével - két alkalommal adható. Az egy alkalommal kifizetésre kerülő önkormányzati segély összege – a temetési költségekhez történő hozzájárulás kivételével - nem lehet magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-ánál, mely gyermeket nevelő családnál gyermekenként is megállapítható. Az egy alkalommal megállapítható segély összege gyermeket nevelő családok esetén nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. Tárgyévben a folyósítás időtartama alatt egy alkalommal adható önkormányzati segély – a temetési költségekhez történő hozzájárulás kivételével - annak a személynek vagy családnak, aki aktív korúak ellátásban, méltányossági ápolási díjban, lakásfenntartási támogatásban vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Amennyiben az önkormányzati segélyt az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtjuk, annak összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de nem lehet magasabb annak 50%-ánál. A helyben szokásos legolcsóbb temetés összegéről a Pécsi Temetkezési Kft. minden év elején tájékoztatja az önkormányzatot. A rendelet-tervezet méltányossági önkormányzati segély kategóriát is tartalmaz. Méltányosságból a Népjóléti és Sport Bizottság döntése alapján ön-

132 kormányzati segélyben az a személy részesülhet, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme, családban élők esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében annak 220%-át és a) elemi kár érte, b) gyógykezeltetése, egyszeri gyógyászati segédeszköz beszerzése költségeit megélhetése veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, c) lakásában önhibáján kívül olyan kár keletkezett, amelynek kijavítására nem képes, d) családja lakhatási helyzetét az egyszeri méltányos önkormányzati segély megoldja, és ezt igazolja (bérleti szerződés, egyéb megállapodás, stb.), e) családjában, legalább hármas ikerszülés következtében a gyermekek gondozásával kapcsolatban magasabb költségek merülnek fel. A méltányosságból megállapított önkormányzati segély mértéke legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a. Az önkormányzati segély bevezetésével nem változott az önkormányzatnál eddig is alkalmazott, az önkormányzati rendelet alapját képező családi segélyezés elve, mely szerint a családok vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban vagy átmeneti segélyben részesülhettek. Ha a család gyermeket nevelt, csak a gyermekek jogán lehetett rendkívüli gyermekvédelmi támogatást igényelni. Rendszeres ellátások mellett, pedig eddig is egy alkalommal részesült támogatásban a rászoruló.

13. §-hoz Pécs város valamennyi köznevelési intézményében – fenntartótól függetlenül – az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló, nappali rendszerű oktatásban résztvevő, 1-4. évfolyamos általános iskolás korú tanuló részére, amennyiben rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül és az iskolába járáshoz – lakóhelye, vagy tartózkodási helye alapján - autóbusz igénybevétele indokolt, a szorgalmi időre (szeptember 1-től június 30-ig) a helyi tömegközlekedésre szóló tanuló bérlet ára 90%-ának megtérítését igényelhetné. Az eddig hatályos önkormányzati rendelet szerint az 1-8. osztályos tanulók részesülnek a támogatásban, de igazán nagy szükség a bérlet biztosítására a fiatalabb korosztálynak szükséges, akik egyedül nem tudnak közlekedni és esetleg szüleiknek is meg kell venni a bérletet ahhoz, hogy a gyermeküket elkísérjék az iskolába. 14. §-hoz A rendelet meghatározza, hogy köztemetést a Pécs Temetkezési Kft.-n keresztül kell biztosítani, valamint azt, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, a köztemetés költsége méltányosságból elengedhető, csökkenthető, részletekben történő megfizetése engedélyezhető. Ezáltal az arra rászorulók komoly segítséget kapnak családtagjaik eltemettetéséhez.

133

15. §-hoz Az Szt. 50. § (3) bekezdése szerint méltányossági közgyógyellátásban kell részesíteni azt a szociálisan rászoruló személyt, aki megfelel az önkormányzati rendeletben meghatározott feltételeknek. Közgyógyellátásra való jogosultság szempontjából a rendelet szociálisan rászorultnak tekinteni azt a személyt, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel: azt a családban élő személyt, ahol az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%át, egyedül élő esetén a 200%-át nem haladja meg, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át meghaladja. Kizárólag önkormányzati forrásból történik az ellátás finanszírozása.

16. § - 18. §-hoz A rendelet a 2013. január 1-jén lép hatályba azzal, a 2014. január 1-je előtt az 5-8. osztályos tanulók részére megállapított tanulói bérlettámogatás a megállapító határozatban megjelölt időpontig folyósítható.

Melléklethez A rendelet melléklete tartalmazza az l.-lV. Területi Szociális Központok cím és utcajegyzékét. Az eljárásra az a szociális központ illetékes, amelynek területén a kérelmező lakcíme van.

134 3.sz. melléklet

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 5 0/ 201 3. ( XI.1 8.) ö nk o rmá nyza ti re nd ele te az önkormányzati ingatlanok vagyoni jellegének megváltoztatásáról szóló 45/2011. (IX.27.) önkormányzati rendelet módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. §-ában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. §

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az önkormányzati ingatlanok vagyoni jellegének megváltoztatásáról szóló 45/2011. (IX.27.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) a következő 2/Y. §-sal egészül ki: „2/Y. § A 22. melléklet szerint kialakításra kerülő pécsi 35005/16 hrsz-ú, 973 m2 térmértékű ingatlan közterület megnevezéssel forgalomképtelen törzsvagyonnak minősül.”

2. §

Az Ör. a melléklet szerinti 22. melléklettel egészül ki.

3. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Dr. Páva Zsolt s.k. polgármester

Dr. Lovász István s.k. jegyző

Záradék: Megalkotta a Közgyűlés 2013. november 14-i ülésén. Kihirdetve: 2013. november 18.

135 melléklet az 50/2013. (XI.18.) önkormányzati rendelethez 22. melléklet a 45/2011. (IX. 27.) önkormányzati rendelethez

136

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-ában foglaltak szerint eljárva az önkormányzati rendelet ezen tervezetben szereplő módosítását az alábbiak szerint indoklom:

Indokolás Pé cs Meg ye i J og ú Vá ros Ö nko rmá nyza ta Kö zg yűlé sé nek a z ö nko rmá nyzat i i nga tla nok vag yoni jel leg é ne k meg vá lto zta t ásá ról szóló 45 /2 011 . ( IX. 27 .) ö nko rmá nyzat i re nde let et mó do sít ásá ról 50 /2 013 . (XI. 18 .) ö nko rmá nyzat i re nde let é he z

Általános indokolás Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 11/2012. (II. 24.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Vagyonrendelet) 29. § (1) bekezdése szerint a forgalomképtelenné minősítendő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba vétele, az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak forgalomképtelenné minősítése a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. A Vagyonrendelet 4. § (3) bekezdése értelmében a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyontárgyak az önkormányzati vagyonnyilvántartásban és az ingatlanvagyon-kataszterben kerülnek felsorolásra.

Részletes indokolás Az 1. §-hoz A rendelet mellékeltében foglalt változási vázrajz szerint, valamint Pécs Építési Szabályzatának megfelelően a 35005/13, 35005/14 és 35005/15 hrsz-ú ingatlanokból kialakításra került a 35005/16 hrsz-ú 973 m2 kivett közterület megnevezésű ingatlan, melyen szilárd burkolatú járda épült. A HOFER Magyarország Kft. jelezte Önkormányzatunknak, hogy 35005/16 hrsz-ú járdát térítésmentesen az Önkormányzat tulajdonába kívánja adni, ajándékozás jogcímen. A 2. §-hoz A szakasz az alaprendeletet kibővíti e rendelet mellékletével. Az 3. §-hoz A rendelet hatályba lépéséről rendelkezik.

4.sz. melléklet a 353/2013. (11.14.) sz. határozathoz

353/2013. (11. 14.) számú határozat melléklete INGATLANRA BEJEGYZETT JOGOK ÉS TÉNYEK

TERÜLET SORSZÁM 1 2

CÍM

HELYRAJZI SZÁM

MEGNEVEZÉS

VAGYON JELLEGE

HA

ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONI ARÁNY

M2

(/)

becsült érték

biztosíték nyújtása a Tüke Busz Zrt.

7624 PÉCS, MOGYORÓS KÖZ 15235/27// 3-5-7

Társasház

üzleti vagyon

0

3198

1

1

135 000

135 000

7621 PÉCS, MÁRIA UTCA 18

Művelődési ház, udvar (volt Bóbita Bábszínház)

üzleti vagyon

0

896

1

1

118 850

118 850

1

59 100

59 100

17274///

3

PÉCS, MAKAY ISTVÁN ÚT

1300///

Beépítetlen terület

üzleti vagyon

0

4

PÉCS, GOMBA UTCA

41037///

Beépítetlen terület

üzleti vagyon

0

közérdek ű közérdekű használati használati Használat 5646 jogok 1 jogok (közm. joga (közm. Vezetékek) Vezetéke k) 7485 1

1

24 800

24 800

337 750

337 750

138

5.sz.melléklet a 354/2013. (11.14.) sz. határozathoz 354/2013. (11. 14.) számú határozat melléklete

TERÜLET

SORSZ ÁM

HELYRAJZ I SZÁM

CÍM

1

7630 PÉCS, UTCA 26/1

ELŐD

2

7632 SZATURNUSZ 23942/121 UTCA

RÉT

41714///

3

7623 PÉCS, UTCA 4/1

4

7627 PÉCS, KÁROLY 38278/3// UTCA 1/1

4116/5//

VAGYON JELLEGE

MEGNEVEZÉS

LAKÓHÁZ, UDVAR EGYÉB ÉPÜLET

egyéb épület

3 ÉPÜLET (TÁMASZ MŰHELY)

ÉS 7

HA

INGATLANRA BEJEGYZETT JOGOK ÉS TÉNYEK

M2

üzleti vagyon

0

közérdekű használati 6588 jogok (közm. Vezetékek)

üzleti vagyon

1

1096

0

közérdekű haszközérdekű közérdekű nálati használati használati 5014 jogok jogok (közm. jogok (közm. (közm. Vezetékek) Vezetékek) Vezetékek)

1

8627

ÉS UDVAR ALAPÍTVÁNY, üzleti vagyon

ÉPÜLET ÉS UDVAR (Lkeüzleti vagyon Ev-Köu)

ÖNKORMÁNY ZATI TULAJDONI ARÁNY

(/)

becsült érték

1

1

52 500

1

1

69 300

közérdekű használati 1 jogok (közm. Vezetékek)

1

143 200

1

1

30 500

E l

139

5

PÉCS, GÖDÖR UTCA 38306///

ZÖLDSÁV (Lke-Ev-Köu)

6

PÉCS, UTCA

BEÉPÍTETLEN (Gksz)

7

EDISON

2

közérdekű használati jogok (közm. Vezetékek)

1

1

23 200

közérdekű használati jogok (közm. Vezetékek)

1

1

26 100

üzleti vagyon

0

5688

7691 PÉCS, BÚZAKALÁSZ UTCA 45565/// 47

KULTÚRHÁZ (KOSSUTH üzleti vagyon MÜVELÖDÉSI HÁZ)

0

1646

1

1

35 500

8

7691 PÉCS, B. UTCA 46891/// 2

LAKÓHÁZ,UDVAR,GAZDAS ÁGI ÉPÜLET

0

2179

1

1

20 500

9

PÉCS, DŰLŐ

üzleti vagyon

0

közérdekű használati 3557 jogok (közm. Vezetékek)

1

1

26 700

10

7632 PÉCS, ÁRNYAS 19916/14// LIGET 22

2EGYÉB ÉP.ÉS üzleti vagyon UDVAR,TRAFO(IDEGEN TUL-AL BEÉP-BAJCSY

0

4162 Használat joga

1

1

42 900

11

PÉCS, CSIPKE UTCA 22173/46//

beépítésre nem szánt terület üzleti vagyon (Lk-Ln-Z)

4579

1

1

37 200

FELSŐHAVI

41172///

TERÜLET

üzleti vagyon

közérdekű használati 5411 jogok (közm. Vezetékek)

70714///

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

üzleti vagyon

140

12

7630 PÉCS, EDISON 41167/1/A/ UTCA 30 3

üzemi épület és iroda

13

PÉCS, GOMBA UTCA 41173/14//

2 épület és udvar (Férfi átüzleti vagyon meneti szállás, Támasz A.)

3084

2884 9

97596

15 900

0

2226

1

1

44 900

1

1

20 100

üzleti vagyon

14

7631 PÉCS, 23746/// NAGYPOSTAVÖLGY

LAKÓTELEP(BEÉPÍTETLEN TERÜLET) (Má-Köu)

üzleti vagyon

2

közérdekű haszközérdekű nálati használati Építési korlá7314 jogok jogok (közm. tozás (közm. Vezetékek) Vezetékek)

15

7633 PÉCS, BERZE NAGY JÁNOS UTCA 529/19// 7

ÓVODA HASZNÁLATON üzleti vagyon KÍVÜLI ÉPÜLET

0

2026

1

1

35 000

16

7633 PÉCS, SZIGETI 5267/7// TANYA 20

ÜZEMI ÉPÜLET

üzleti vagyon

0

5620

1

1

24 100

17

7627 PÉCS, KANYAR 38720/// UTCA 56

BEÉPÍTETLEN (Lke-Köu)

TERÜLET

üzleti vagyon

0

3079

1

1

25 700

18

PÉCS, SZABADSÁGHARC UTCA

BEÉPITETLEN (Lk)

TERÜLET

üzleti vagyon

0

7003

1

1

18 000

19

7627 PÉCS, CSÁRDA 37992/// UTCA 93

BEÉPÍTETLN (Lke-Köu)

TERÜLET

üzleti vagyon

0

5463

1

1

10 800

20

PÉCS, 40828/// KISBALOKÁNY DŰLŐ

BEÉPÍTETLEN (Lk-Vt-Köu)

TERÜLET

üzleti vagyon

0

4395

1

1

12 200

21

7624 PÉCS, 4926/6// RODOSTÓ UTCA 19

BEÉPÍTETLEN (Lke-Köu)

TERÜLET

üzleti vagyon

0

1200

1

1

11 500

37380/8//

141

22

PÉCS, UTCA

MAGTÁR

40981/1//

BEÉPÍTETLEN (Gksz-Köu)

TERÜLET

23

7631 PÉCS, 40959/2// TÜSKÉSRÉTI ÚT 61

BEÉPÍTETLEN (Gksz)

TERÜLET

24

PÉCS, MEGYERI ÚT 3685/37// 0

Beépítetlen terület (Gksz)

üzleti vagyon

25

PÉCS, FÜZES DŰLŐ

3714///

BEÉPÍTETLEN (Gksz-Köu)

TERÜLET

üzleti vagyon

26

PÉCS, UTCA

40965/3//

BEÉPÍTETLEN (Gksz-Köu)

TERÜLET

27

PÉCS, KELETI 41826/// TEHERMENTESÍTŐ ÚT

BEÉPÍTETLEN (Gksz-Köu)

TERÜLET

28

üzleti vagyon

0

6520

1

1

23 100

üzleti vagyon

0

1222

1

1

8 700

1137

1

1

9 500

0

1058

1

1

6 600

0

közérdekű használati 1975 jogok (közm. Vezetékek)

1

1

6 500

üzleti vagyon

0

közérdekű használati 1989 jogok (közm. Vezetékek)

1

1

6 300

PÉCS, BELTERÜLET 23890/27//

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT üzleti vagyon TERÜLET (Ki-Ln)

2

7609

1

1

149 200

29

7631 PÉCS, NAGYPOSTAVÖLGY 60565/1// ALSÓ 33

VOLT ÉLTES MÁTYÁS üzleti vagyon ÁLT.ISKOLA,SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

0

2778

1

1

13 700

30

PÉCS, UTCA

BEÉPÍTETLEN (Gksz-Köu)

0

közérdekű használati 4131 jogok (közm. Vezetékek)

1

1

14 600

MAGTÁR

MAGTÁR

40973///

TERÜLET

üzleti vagyon

üzleti vagyon

142

31

7626 PÉCS, UTCA 6

32

PÉCS, UTCA

33

34

LÁNC

40571/4//

ÉPÜLET ( VOLT PÉCS TV üzleti vagyon SZOLGÁLTATÓ KFT.)

0

231

1

1

14 600

38021/1//

UDVAR (A CSÁRDA üzleti vagyon UTCÁBAN LAKÓTELEK)

1

6339

1

1

41 900

7627 PÉCS, 70294/2// MUNKÁD ÚT 16

ÉPÜLET ÉS UDVAR (Evüzleti vagyon Köu)

5

közérdekű használati 8009 jogok (közm. Vezetékek)

1

1

2 600

0

közérdekű haszközérdekű közérdekű nálati használati használati 6145 jogok jogok (közm. jogok (közm. (közm. Vezetékek) Vezetékek) Vezetékek)

1

1

27 200

közérdekű használati 1 jogok (közm. Vezetékek)

1

366 800

1

1

227 400

CSÁRDA

7630 PÉCS, REZGŐ 43588/// UTCA 4

35

PÉCS, DŰLŐ

CINEGE

36

7624 PÉCS, SZENT 18420/// ISTVÁN TÉR 17

42301///

BEÉPÍTETLEN (Lke-Köu)

TERÜLET

üzleti vagyon

beépítetlen terület (Lke-Köuüzleti vagyon Z)

6

közérdekű használati 8145 jogok (közm. Vezetékek)

NEVELŐK EGYESÜLET HASZNÁLATÁBAN ÉPÜLET

0

2915

közérdekű használati jogok (közm. Vezetékek)

közérdekű Telki használati szolgalmi jogok (közm. jog Vezetékek)

HÁZA LÉVŐ

üzleti vagyon

143

37

PÉCS, ÚT

ARÁNYOSI

38

PÉCS, NYUGATI 23913/78// KŐHID DŰLŐ

23974/2//

BEÉPÍTETLEN (Gksz-Köu)

TERÜLET

LAKÓTELEP (Ki-Köu)

üzleti vagyon

üzleti vagyon

0

közérdekű használati 8105 jogok (közm. Vezetékek)

1

1

36 400

1

közérdekű használati 1131 jogok (közm. Vezetékek)

1

1

64 900

6.sz. melléklet a 361/2013. (11.14.) sz. határozathoz Szerződés azonosító: BIOK/0060/00/13-3100

4.sz. MELLÉKLET

FAKTORÁLÁSI (ENGEDMÉNYEZÉSI) ÉRTESÍTÉS

Vevő neve: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Vevő címe: 7621 Pécs, Széchenyi tér 1.

Tisztelt Partnerünk! A BIOKOM Nonprofit Kft. (székhely: 7632 Pécs, Siklósi út 52. cégjegyzékszám: 02-09062862, továbbiakban: Szállító) tevékenységének egyszerűbb és hatékonyabb lebonyolítása érdekében Faktoring szerződést (szerződésszám: BIOK/0060/00/13-3100, továbbiakban: Szerződés) kötött az OTP Bank Nyrt-vel (székhely: 1051 Budapest, Nádor utca 16.; cégjegyzékszáma: 01-10-041585, a továbbiakban: OTP Bank Nyrt.). A Szerződés alapján az OTP Bank Nyrt. lett a Szállító szolgáltatásaiból fakadó összes, 2013.03.27-én kelt Közfeladatellátási Keretszerződés és annak módosításai alapján meglévő és jövőben keletkező követelésének kizárólagos jogosultja, azaz az átruházás következtében az engedményezett követeléssel kizárólag az OTP Bank Nyrt. rendelkezhet. Ennek megfelelően aláírás napjától a Szállító által 2010.12.30.-án és 2013.03.27-én kelt Közfeladatellátási Keretszerződés és annak módosításai alapján kiállított számlákban foglalt valamennyi követelés ellenértékét esedékességkor - a számlákon feltüntetett számlaszámtól függetlenül - az OTP Bank Nyrt 11780809-20000459-00000000 számú bankszámlájára kell átutalniuk, a „közlemény” rovatban a vonatkozó, rendezett számla sorszám(ok) megadásával. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 328.§ alapján jelen értesítéstől kezdve kizárólag az OTP Bank Nyrt-nek történő fizetés minősül az Önök, mint kötelezett részéről szerződésszerű teljesítésnek. Az engedményezésről - a jelen értesítésen túl - az Önöknek küldött számláikon a jövőben feltüntetésre kerülő záradék is tájékoztatja ügyintézőjüket. A záradék esetleges hiánya nem érinti az OTP Bank Nyrt. jogosulti pozícióját. A szállításokkal kapcsolatos összes kötelezettség továbbra is kizárólag a Szállítót terheli, az ezekből eredő követelések közvetlenül a Szállítóval szemben érvényesítendők azzal, hogy a követelések érvényesítéséről az OTP Bank Nyrt.-t haladéktalanul értesíteni kell. Tájékoztatjuk, hogy egyéb vonatkozásban üzleti kapcsolatunk változatlan marad, a rendeléseket továbbra is az eddigiek szerint kérjük továbbítani. A jelen értesítésből fakadó összes kötelezettség és jog megváltoztatása kizárólag az OTP Bank Nyrt. előzetes, írásban történő hozzájárulásával történhet. Az engedményezéssel kapcsolatban felmerülő bármely további kérdés esetén mind a Szállító, mind az OTP Bank Nyrt. rendelkezésükre áll. Tisztelettel: Kelt, (hely, dátum)

145

BIOKOM Nonprofit Kft. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Elfogadó nyilatkozat: Az értesítésben foglaltakat jóváhagyólag tudomásul vettük. Kijelentjük, hogy a Szállító hozzánk, a 2010.12.30.-án és 2013.03.27-én kelt Közfeladatellátási Keretszerződés és annak módosításai alapján benyújtott számláin, vagy az azokat kísérő szállítólevélen, átvételi elismervényen stb. aláírással ellátott érkeztető pecsét elhelyezése, illetve az igazolásra jogosult személy aláírásával és cégbélyegzővel ellátott teljesítésigazolási jegyzőkönyv, műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv a Szállító szerződésszerű teljesítését igazolja. Tudomásul vesszük, hogy az OTP Bank Nyrt-vel szemben a szerződésszerű teljesítés cégszerű igazolásának hiányára nem hivatkozhatunk. …………………………...,………………. napján.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata.