2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés június 28-ai üléséről

VI.1-81/2013.

JEGYZŐKÖNYV

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. június 28-ai üléséről

2

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS

VI.1-81/2013. JEGYZŐKÖNYV

Készült Tatabányán, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. június 28-ai üléséről

Jelen vannak:

Dr. Balogh Zoltán Dr. Szabó Gábor Knapp János Pál Szaniszló Zoltán Kovács Attila Székely Antal Michl Miklós Turi Bálint Nagy Sándor Dr. Udvardi Erzsébet Popovics György Ujházy Emil Simon Géza Winkfein Csaba Zentai-Plajner Zsolt (összesen: 15 fő) közgyűlési tag

továbbá:

Dr. Péntek Péter Dr. Pozsár Gáborné Dr. Alt Dóra

megyei főjegyző megyei aljegyző

Metzger Gyula, a Jogi, Önkormányzati és Sport Bizottság tagja Garbacz Lászlóné, a Komárom-Esztergom Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Egyesülete elnöke a 2. napirendi pontnál: Dr. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési infrastruktúráért felelős államtitkára

Minisztérium

a 3. napirendi pontnál: Szögi Zoltán, az Edutus Zrt vezérigazgatója a 4.. napirendi pontnál: Lőrincz György, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitánysága osztályvezetője Dr. Schweitzer Ferenc, az MTA tagja az 5. a) napirendi pontnál: Szántó Katalin, az M-Teampannon Kft tervezője a megyei önkormányzati hivatal munkatársai (8 fő)

3

Popovics György a meghívottak és a közgyűlés tagjainak köszöntését követően kéri, hogy egyperces néma főhajtással emlékezzenek a közelmúltban elhunyt Horn Gyula korábbi miniszterelnökre, aki a rendszerváltást megelőzően külügyminiszterként és 1994-98. között a Kormány élén szerepet játszott az európai közeledésben. Elmondja, hogy ez az MSZP-frakció külön kérése volt, de erre természetesen e nélkül is sor került volna.

A néma főhajtást követően tájékoztatást ad arról, hogy az előterjesztéseket, a 4. a) és az 5. napirendi ponthoz kapcsolódó kiegészítést, valamint a 2013. évi költségvetési rendelet módosítása tervezetéhez kapcsolódó könyvvizsgáló jelentést elektronikus formában kapták kézhez a testület tagjai. (Csatolva a jegyzőkönyvhöz.) Tájékoztatja a testületet arról, hogy az MSZP frakcióvezetőjétől érkezett egy sürgősségi indítvány, amelyben a közgyűlési és a bizottsági tagok saját gépjármű használatával kapcsolatos költségtérítésről történő lemondást kezdeményezi. A sürgősségi indítvány önálló napirendi pontként történő felvételére azért nem tesz javaslatot, mert az abban foglaltak megoldására a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetési rendeletének módosítása tárgyú napirendnél kíván javaslatot tenni. A költségvetéshez kapcsolódóan arról is szól, hogy az ülést megelőzően kiosztásra került a költségvetést érintő javaslat, amelyet a Pénzügyi Bizottság is megtárgyalt. Javasolja, hogy a zárt ülés keretében - egyebek napirendi pontban - foglalkozzon a közgyűlés a „felhatalmazás nemzetközi memorandum aláírására” tárgyú határozati javaslatával. Ezt követően pedig – a meghívott vendégek kérésének eleget téve - a meghívón szereplő napirendi javaslattól eltérően azt javasolja, hogy a 11. napirendi pont tárgyalására a 3. napirendi pontot követően kerüljön sor. Kérdés, más javaslat nem hangzott el. Popovics György az előzőekben elhangzottakat figyelembe véve a következő napirend elfogadására tesz javaslatot: 1. Tájékoztató a közgyűlés két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről, beszámoló átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról 2. Tájékoztató a közös magyar-szlovák közútfejlesztéseket egyszerűsítő keretegyezményről, az annak mellékletében szereplő megyét érintő fejlesztésekről 3. A megyei önkormányzat együttműködési megállapodásainak felülvizsgálata (6.) - Együttműködési megállapodás kötése az Edutus Főiskolával 4. Tájékoztató a neszmélyi és az almásfüzitői vörösiszap tározó aktuális helyzetéről 5 Aktuális területfejlesztési döntések meghozatala a) A megyei területfejlesztési koncepció javaslati fázis véleményezési eljárása tervezői válaszok b) Döntés a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megyei települések részére megítélt támogatásaihoz kapcsolódó szerződések lezárásáról (III.) c) A Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács támogatási szerződéseinek lezárásával kapcsolatos döntések (V.)

4

d) Tájékoztató a „Területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok számára „ tárgyú ÁROP-1.2-11/A 2013 kódszámú pályázatról. 6. Települési Pályázati, Fejlesztési és Vis Major Alappal kapcsolatos döntések 7. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetési rendeletének módosítása 8. Döntés a Komárom-Esztergom Megyei Értéktár Bizottság személyi összetételéről 9. A „Komárom-Esztergom Megye a Nemzetiségekért” Alapítvány kuratóriumának beszámolója működéséről és a 2012. évi gazdálkodásáról. 10. Tájékoztató a helyi építészeti értékvédelem helyzetéről és az építészeti és értékvédelmi regiszterről Komárom-Esztergom megyében (I.) 11. Tájékoztató a Megyeháza helyzetéről 12. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés bizottságainak beszámolói működésük eltelt időszakáról (3) Interpelláció - Kérdés - Egyéb bejelentés Zárt ülés keretében: 13. Kitüntető címek adományozása (Komárom-Esztergom Megye Mentődolgozója Komárom-Esztergom Megye Rendőre Komárom-Esztergom Megye Tűzoltója/Katasztrófavédelmi Dolgozója/Polgári Védelmi Dolgozója Komárom-Esztergom Megye Vám- és Pénzügyőre Komárom-Esztergom Megye Polgárőre Komárom-Esztergom Megye Sportjáért díj Vályi István Díj) 14. Egyebek: Felhatalmazás nemzetközi memorandum aláírására

Popovics György szavazást rendel el. A megyei közgyűlés 15 jelen lévő tagja 15 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 76/2013. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés a 2013. június 28-ai ülése napirendjét a következők szerint állapítja meg: 1. Tájékoztató a közgyűlés két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről, beszámoló átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról 2. Tájékoztató a közös magyar-szlovák közútfejlesztéseket egyszerűsítő keretegyezményről, az annak mellékletében szereplő megyét érintő fejlesztésekről 3. A megyei önkormányzat együttműködési megállapodásainak felülvizsgálata (6.) - Együttműködési megállapodás kötése az Edutus Főiskolával 4. Tájékoztató a neszmélyi és az almásfüzitői vörösiszap tározó aktuális helyzetéről

5

5. Aktuális területfejlesztési döntések meghozatala a) A megyei területfejlesztési koncepció javaslati fázis véleményezési eljárása - tervezői válaszok b) Döntés a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megyei települések részére megítélt támogatásaihoz kapcsolódó szerződések lezárásáról (III.) c) A Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács támogatási szerződéseinek lezárásával kapcsolatos döntések (V.) d) Tájékoztató a „Területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok számára „ tárgyú ÁROP-1.2-11/A -2013 kódszámú pályázatról. 6. Települési Pályázati, Fejlesztési és Vis Major Alappal kapcsolatos döntések 7. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetési rendeletének módosítása 8. Döntés a Komárom-Esztergom Megyei Értéktár Bizottság személyi összetételéről 9. A „Komárom-Esztergom Megye a Nemzetiségekért” Alapítvány kuratóriumának beszámolója működéséről és a 2012. évi gazdálkodásáról. 10. Tájékoztató a helyi építészeti értékvédelem helyzetéről és az építészeti és értékvédelmi regiszterről Komárom-Esztergom megyében (I.) 11. Tájékoztató a Megyeháza helyzetéről 12. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés bizottságainak beszámolói működésük eltelt időszakáról (3) Interpelláció - Kérdés - Egyéb bejelentés Zárt ülés keretében: 13. Kitüntető címek adományozása (Komárom-Esztergom Megye Mentődolgozója Komárom-Esztergom Megye Rendőre Komárom-Esztergom Megye Tűzoltója/Katasztrófavédelmi Dolgozója/Polgári Védelmi Dolgozója Komárom-Esztergom Megye Vám- és Pénzügyőre Komárom-Esztergom Megye Polgárőre Komárom-Esztergom Megye Sportjáért díj Vályi István Díj) 14. Egyebek: Felhatalmazás nemzetközi memorandum aláírására Határidő: Felelős:

1.

azonnal Popovics György, a közgyűlés elnöke

napirendi pont: Tájékoztató a közgyűlés két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről, beszámoló átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Előterjesztő:

Popovics György, a közgyűlés elnöke

6

Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Popovics György szavazást rendel el. A megyei közgyűlés 15 jelen lévő tagja 15 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 77/2013. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. Elfogadja a következő közgyűlési határozatok végrehajtásáról adott jelentést. 41/2013. (IV. 25.) 42/2013. (IV. 25.) 43/2013. (IV. 25.) 45/2013. (IV. 25.) 46/2013. (IV. 25.) 47/2013. (IV. 25.) 52/2013. (IV. 25.) 54/2013. (IV. 25.) 55/2013. (IV. 25.) 56/2013. (IV. 25.)

57/2013. (IV. 25.) 58/2013. (IV. 25.) 59/2013. (IV. 25.) 63/2013. (IV. 25.) 64/2013. (IV. 25.) 65/2013. (IV. 25.) 66/2013. (IV. 25.) 73/2013. (IV. 25.) 74/2013. (IV. 25.)

2. Tudomásul veszi az átruházott hatáskörök gyakorlásáról és az eseményekről adott tájékoztatót. Határidő: Felelős:


Hivatali végrehajtásért felelős:

Holchacker Jánosné, humánpolitikai és önkormányzati referens

2. napirendi pont: Tájékoztató a közös magyar-szlovák közútfejlesztéseket egyszerűsítő keretegyezményről, az annak mellékletében szereplő megyét érintő fejlesztésekről Előterjesztő:

Dr. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára

Popovics György köszönti az infrastruktúráért felelős államtitkárt, dr. Völner Pált és felkéri előadásának megtartására. Dr. Völner Pál a testületet, ezt követően a megküldött „Határmenti együttműködés, Határon átívelő programok” című előadás összefoglalóját vetítettképes szóbeli kiegészítéssel gazdagítja. (A vetített szóbeli kiegészítés csatolva a jegyzőkönyvhöz.) (Ujházy Emil távozott. Jelen van: 14 fő közgyűlési tag) Popovics György szavazást rendel el.

7

A megyei közgyűlés 14 jelen lévő tagja 12 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett a következő határozatot hozza: 78/2013. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés megköszöni a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkárának, Dr. Völner Pálnak a közös magyar-szlovák közútfejlesztéseket egyszerűsítő keretegyezményről, az annak mellékletében szereplő megyét érintő fejlesztésekről adott tájékoztatását. Határidő: Felelős:


(Dr. Völner Pál távozik.)

3. napirendi pont: . A megyei önkormányzat együttműködési felülvizsgálata (6.) - Együttműködési megállapodás kötése az Edutus Főiskolával Előterjesztő:

megállapodásainak


Popovics György köszönti az Edutus Zrt vezérigazgatóját, Szögi Zoltánt. Elmondja, hogy az együttműködési megállapodások felülvizsgálatának sorozatába illeszkedően egy modern, korszerű szerződés megkötésére kerülhet sor az Edutus Főiskolával. Kérdés nem hangzott el. Szögi Zoltán és Popovics György hozzászólása a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Popovics György szavazást rendel el. A megyei közgyűlés 14 jelen lévő tagja 14 igen szavazattal a következő határozatot hozza:

79/2013. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés kinyilvánítja azon szándékát, hogy az Edutus Főiskolával a megye gazdálkodó szervezetei versenyképességének növelése érdekében az együttműködés új útjai kialakításának és a gazdasági élet szereplőit érintő területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési és koordinációs feladatok minél magasabb szintű megvalósításának elősegítése érdekében együttműködési megállapodást köt, és felhatalmazza a megyei közgyűlés elnökét a határozat melléklete szerinti megállapodás aláírására. Határidő: Felelős:

2013. július 31. Popovics György, a közgyűlés elnöke

8

A 79/2013. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat melléklete Együttműködési megállapodás Amely létrejött egyrészről a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat (2800 Tatabánya, Fő tér 4.) képviselője: Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke (továbbiakban: Megyei Önkormányzat), másrészről az Edutus Főiskola (2800 Tatabánya, Stúdium tér 1.) képviselője: dr. Bartók István rektor (továbbiakban: Főiskola) között a következő feltételek szerint: 1. A megállapodás alapvető célja a megye gazdálkodó szervezetei versenyképességének növelése érdekében az együttműködés új útjai kialakításának és a gazdasági élet szereplőit érintő területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési és koordinációs feladatok minél magasabb szintű megvalósításának elősegítése. Ennek keretében az Edutus Főiskola és a Megyei Önkormányzat (továbbiakban: Együttműködő Felek) együttműködik az alábbiakban meghatározottak szerint: 2. A Főiskola, mint „tudásközpont", a következő területeken támogatja a Megyei Önkormányzat munkáját: a) A gazdasági döntések elősegítése és megalapozása érdekében információkat ad át, véleményeket, észrevételeket tesz, javaslatokat dolgoz ki, illetve kutatásainak eredményét, egyéb kompetenciáit rendelkezésre bocsátja a megyei területfejlesztési elképzelések kialakítása, illetve a megye fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében. b) Kiadványaikat - a folyamatos tájékoztatás érdekében - rendszeresen megküldi a Megyei Önkormányzat részére, illetve kiadványaiban tájékoztatja az érintett célközönséget a Megyei Önkormányzat gazdasági jellegű döntéseiről, területi tervezési tevékenységéről. c) A Megyei Önkormányzat felkérésére közreműködik a megyei önkormányzathoz érkező hazai és külföldi delegációk részére kínált szakmai programok szervezésében, illetve a külföldi vendégek számára fordítási, tolmácsolási feladatok ellátásában. d) A gazdaság fejlesztésével összefüggésben közreműködik a megyei területfejlesztési koncepciók és programok kidolgozásában, illetve képzéseivel, a felnőttképzéssel szakmai, tudományos hátteret biztosít a Megyei Önkormányzat gazdasági jellegű stratégiai tervezési munkájához. e) Lehetőséget biztosít rendezvényein, konferenciáin, szakmai programjain a Megyei Önkormányzat meghívottként való részvételére, különösen a Megyei Önkormányzat feladatait is érintő ügyek tárgyalása esetén. f) Kétévente tájékoztatást ad a közgyűlésnek tevékenységéről és az együttműködési megállapodásban foglaltak megvalósulásáról. 3. A Megyei Önkormányzat a Főiskolának azt a célját, hogy a közoktatási és a vállalati szférával való kapcsolatok szorosabbra fűzésével és az együttműködés új útjainak kiépítésével megerősítse „tudásközpont" jellegét, illetve hogy szolgáltatásaival képes legyen elősegíteni a térség versenyképességét, az alábbi területeken támogatja: a) Lehetőséget biztosít a Főiskolának a Közgyűlés, a Területrendezési, Környezetvédelmi és Nemzetiségi Bizottság, valamint a Terület-és Vidékfejlesztési, Idegenforgalmi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága ülésein meghívottként való részvételre. A Közgyűlés elé kerülő gazdaságot érintő

9

b)

c) d)

e) f)

g)

előterjesztéseket tájékoztatás és véleményezés céljából részére előzetesen megküldi. Bevonja a Főiskolát a megyei gazdasági, területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési és koordinációs jellegű legfontosabb stratégiai elhatározások kialakításába és megvalósításába. Támogatja és népszerűsíti a Főiskola által indított Pegazus Programot. Meghívja a Főiskolát a megyei területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program tervezésének és végrehajtásának társadalmasítása érdekében létrehozandó terület- és vidékfejlesztési kollégiumba. Tájékoztatja a Főiskolát azon hazai és külföldi delegációk megbeszéléseinek eredményeiről, ahol a Főiskola részt vett a szakmai programok megszervezésében. Megyei önkormányzati gazdasági, üzleti delegációk kiutazásakor részvételi lehetőséget biztosít a Főiskolának 1 fő részére, melynek költségeit a Főiskola fedezi. Pályázati kérdésekben együttműködik a Főiskolával, konkrét lehetőség esetén közösen (konzorciumi, partneri együttműködésben) pályázhatnak külső források megszerzéséért.

4. Az Együttműködő Felek vállalják, hogy: a) A megállapodás hatálybalépésének évét követő második év decemberében a Megyei Önkormányzat elnöke, valamint a Főiskola rektora értékeli az adott időszak együttműködésének tapasztalatait, és dönt annak folytatásáról, illetve meghatározza az együttműködés további irányát. b) A belső fórumokon túl a nyilvánosságot is tájékoztatják együttműködésük tény érői, és ennek keretében kétévente közreadják közös tevékenységük eredményeit. c) Kapcsolattartó személyeket jelölnek ki, akik gondoskodnak az együttműködés folyamatos bonyolításáról. 5. Bármelyik fél jogosult jelen megállapodást írásban, indoklás nélkül 30 napos felmondási idővel felmondani. Felek a jelen megállapodás megszűnése esetén is úgy kötelesek eljárni, hogy az abban foglalt célok sérelmet ne szenvedjenek. 6. Jelen megállapodást az Együttműködő Felek csak írásban és közös megegyezéssel módosíthatják. 7. Jelen szerződéses kapcsolatban kapcsolattartó személy: a) A Főiskola részéről: a Főiskola Fenntartójának, az EDUTUS Nonprofit Közhasznú Zrt-nek képviseletre jogosult vezérigazgatója, illetve az általa - kiadott meghatalmazás szerint meghatalmazott személy: Szögi Zoltán vezérigazgató, EDUTUS Nonprofit Közhasznú Zrt.: 06/20-338-5805 b) A Megyei Önkormányzat részéről: dr. Péntek Péter, megyei főjegyző, 06/205762474 8. Jelen együttműködési megállapodás az aláírás napján lép hatályba, és határozatlan időre jön létre. Jelen együttműködési megállapodást a felek elolvasás és megértés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták.

10

Tatabánya, 2013. június ...

Tatabánya, 2013. június ...

.............................................. Popovics György a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke

.............................................. Dr. Bartók István az Edutus Főiskola rektora

Pénzügyi ellenjegyező: Tatabánya, 2013. június ...

Jogtanácsosi ellenjegyző: Tatabánya, 2013. június ...

.............................................. Németné Horváth Zsuzsanna főosztályvezető

.............................................. Dr. Pozsár Gáborné dr. Alt Dóra Mária megyei aljegyző

(Ujházy Emil visszaérkezett. Jelen van: 15 fő közgyűlési tag)

4. napirendi pont: Tájékoztató a neszmélyi és az almásfüzitői vörösiszap tározó aktuális helyzetéről Előterjesztő:

Simon Géza, a közgyűlés alelnöke

Popovics György köszöni az e napirendi ponthoz szakértőként meghívott dr. Schweitzer Ferenc professzort és Lőrincz Györgyöt, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitánysága osztályvezetőjét. Felkéri Lőrincz Györgyöt vetített-képes előadásának megtartására. Lőrincz György vetített szóbeli kiegészítése csatolva a jegyzőkönyvhöz. Dr. Schweitzer Ferenc előadása, Popovics György, Lőrincz György, Michl Miklós, dr. Balogh Zoltán, Simon Géza, dr. Péntek Péter kérdése/hozzászólása/reagálása a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Popovics György szavazást rendel el a név szerinti szavazás kérdésében. A megyei közgyűlés 15 jelen lévő tagja 6 igen, 8 nem szavazattal és l tartózkodással a következő határozatot hozza: 80/2013. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés nem fogadja el Michl Miklós arra vonatkozó javaslatát, hogy a Közgyűlés név szerinti szavazással döntsön a 3 tagú bizottság alakítására vonatkozó javaslatáról.

11

Popovics György szavazást rendel el a bizottság felállításáról. A megyei közgyűlés 15 jelen lévő tagja 6 igen, 7 nem szavazattal és 2 tartózkodással a következő határozatot hozza: 81/2013. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés nem fogadja el a 3 tagú bizottság - amelynek feladatát képezné a neszmélyi és az almásfüzitői vörösiszap tározóval kapcsolatos cselekvési terv kidolgozása, és annak a közgyűlés szeptemberi ülésére történő beterjesztése - létrehozására vonatkozó javaslatot. Popovics György szavazást rendel el a VI. 258/2013. számú előterjesztés határozati javaslata szerint. A megyei közgyűlés 15 jelen lévő tagja 12 igen és 2 nem szavazattal és l tartózkodással a következő határozatot hozza: 82/2013. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elfogadja a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitánysága szóban előterjesztett tájékoztatóját a neszmélyi és almásfüzítői vörösiszap tározó aktuális helyzetéről. Határidő: Felelős:

azonnal Simon Géza, a közgyűlés alelnöke

Hivatali végrehajtásért felelős: Hummel Rudolf területfejlesztési osztályvezető helyettes (Dr. Schweitzer Ferenc, Lőrincz György és Simon Géza távozik. Jelen van: 14 fő közgyűlési tag) 5. napirendi pont: Előterjesztő:

Aktuális területfejlesztési döntések meghozatala Popovics György, a közgyűlés elnöke

5. a) napirendi pont: A megyei területfejlesztési koncepció javaslati fázis véleményezési eljárása - tervezői válaszok Popovics György köszönti Szántó Katalint, az M-Teampannon Kft tervezőjét. Szántó Katalin kiegészítése a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Popovics György szavazást rendel el. A megyei közgyűlés 14 jelen lévő tagja 12 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett a következő határozatot hozza:

12

83/2013. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. A megyei területfejlesztési koncepció javaslati fázisára beérkezett véleményeket, javaslatokat megismerte, és az azokra adott tervezői válaszokat elfogadja. 2. Kéri a tervezőket az elfogadott javaslatok vélemények átvezetésére, és az így előállt dokumentum társadalmi, gazdasági és környezeti hatásvizsgálatának elkészítésére. 3. Felhatalmazza a közgyűlés elnökét, hogy az Országos Területfejlesztési Koncepció elfogadását követően, az abban foglaltak átvezetését a tervezőkkel lefolytassa, és az országos tervvel szinkronban lévő tervi változatot a területfejlesztési stratégiai tervezésért felelős miniszterhez - egyetértési jogának gyakorlása érdekében - felterjessze. A miniszteri egyetértést követően kéri a koncepció közgyűlés elé terjesztését. Határidő: Felelős:

2013. november 30. Popovics György, a közgyűlés elnöke

Hivatali végrehajtásért felelős: Petrikné Molnár Erika területfejlesztési osztályvezető

5. b) napirendi pont: Döntés a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megyei települések részére megítélt támogatásaihoz kapcsolódó szerződések lezárásáról (III.) Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Popovics György szavazást rendel el. A megyei közgyűlés 14 jelen lévő tagja 14 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 84/2013. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés megtárgyalta a „Döntés a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megyei települések részére megítélt támogatásaihoz kapcsolódó szerződések lezárásáról (III.)” szóló előterjesztést, melyben foglaltakkal az alábbiak szerint egyetért: 1. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés, mint a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács illetékességi területét érintő jogutódja, a határozat 1. számú mellékletében található pályázatok támogatási szerződéseiben foglalt kötelezettségek teljesítését elfogadja, ezáltal azokat lezárhatóvá nyilvánítja. 2. Felkéri elnökét, hogy az egyoldalú nyilatkozatokat a lezárható szerződések tekintetében adja ki, és ezt küldje meg a Magyar Államkincstár Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóságának, valamint a KD. Regionális Fejlesztési Ügynökségnek, aki értesíti a kedvezményezetteket. Határidő: Felelős:


13

Hivatali végrehajtásért felelős: Petrikné Molnár Erika területfejlesztési osztályvezető (A határozat melléklete a jegyzőkönyv végén található.) 5. c) napirendi pont: A Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács támogatási szerződéseinek lezárásával kapcsolatos döntések (V.) Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Popovics György szavazást rendel el. A megyei közgyűlés 14 jelen lévő tagja 14 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 85/2013. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés, mint a Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács jogutódja, 1. tekintettel a módosított 148/2008. (V. 26.) és 85/2009. (IV. 10.) Kormányrendeletekre, valamint a záró ellenőrzési jegyzőkönyvek megállapításaira, a határozat mellékletében szereplő támogatási szerződések esetében a szerződésekben vállalt kötelezettségeket teljesítettnek tekinti, kinyilvánítja a szerződések lezárhatóságát. 2. Felhatalmazza a közgyűlés elnökét, hogy gondoskodjék a döntésekkel összefüggő dokumentumok aláírására. Felkéri, hogy a döntésről értesítse az érintett kedvezményezetteket, valamint a Magyar Államkincstár Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóságát. Határidő: Felelős:



(A határozat melléklete a jegyzőkönyv végén található.)

5. d) napirendi pont: Tájékoztató a „Területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok számára „ tárgyú ÁROP-1.211/A -2013 kódszámú pályázatról.

(Simon Géza visszaérkezett. Jelen van: 15 fő közgyűlési tag) Popovics György felkéri a Területfejlesztési Osztály vezetőjét, hogy röviden foglalja össze a pályázattal kapcsolatos eddigi és a jövőben várható eseményeket. Petrikné Molnár Erika tájékoztatása, Popovics György felhívása a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

14

Popovics György szavazást rendel el. A megyei közgyűlés 15 jelen lévő tagja 15 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 86/2013. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. felhatalmazza a közgyűlés elnökét, hogy az ÁROP 1.2.11/A kóddal a „területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok számára” elnevezésű pályázatot benyújtsa a pályázati kiírásban szereplő formai és tartalmi követelmények szerint. 2. Kéri a közgyűlés elnökét, hogy a pályázat tartalmáról a közgyűlést annak beadását követő ülésén részletesen tájékoztassa. 3. Hatályon kívül helyezi a 28/2013 (II.28.) számú közgyűlési határozatot. Határidő: Felelős:

a pályázat benyújtásának napja, ill. értelemszerűen Popovics György, a közgyűlés elnöke


6. napirendi pont: döntések

Települési Pályázati, Fejlesztési és Vis Major Alappal kapcsolatos

Előterjesztő: Popovics György, a közgyűlés elnöke Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Popovics György szavazást rendel el. A megyei közgyűlés 15 jelen lévő tagja 15 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 87/2013. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. Támogatja a Települési Pályázati, Fejlesztési és Vis Major Alapjából Súr Önkormányzata kérelmét, és 2.790.000,- Ft kamatmentes visszatérítendő támogatást hagy jóvá a fogászati kezelőegység beszerzésére. 2. Felhatalmazza a közgyűlés elnökét, hogy a szabályzat melléklete szerinti támogatási szerződést megkösse a kedvezményezettel. Határidő: Felelős:



15

Popovics György szavazást rendel el. A megyei közgyűlés 15 jelen lévő tagja 15 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 88/2013. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. Támogatja a Települési Pályázati, Fejlesztési és Vis Major Alapjából Tárkány Önkormányzata kérelmét, és 3.000.000,- Ft kamatmentes visszatérítendő támogatást hagy jóvá s Vasdinnye-Szőlőhegyi bekötő út, és a Gárdonyi utca felújítására. 2. Felhatalmazza a közgyűlés elnökét, hogy a szabályzat melléklete szerinti támogatási szerződést megkösse a kedvezményezettel. Határidő: Felelős:


Hivatali végrehajtásért felelős: Petrikné Molnár Erika területfejlesztési osztályvezető Popovics György szavazást rendel el. A megyei közgyűlés 15 jelen lévő tagja 15 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 89/2013. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. Támogatja a Települési Pályázati, Fejlesztési és Vis Major Alapjából Nagysáp Önkormányzata kérelmét, és 3.000.000,- Ft kamatmentes visszatérítendő támogatást hagy jóvá harangláb felállítására és a sportpálya öltözőjének felújítására. 2. Felhatalmazza a közgyűlés elnökét, hogy a szabályzat melléklete szerinti támogatási szerződést megkösse a kedvezményezettel. Határidő: Felelős:


Hivatali végrehajtásért felelős: Petrikné Molnár Erika területfejlesztési osztályvezető Popovics György szavazást rendel el. A megyei közgyűlés 15 jelen lévő tagja 15 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 90/2013. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. Támogatja a Települési Pályázati, Fejlesztési és Vis Major Alapjából Bakonybánk Önkormányzata kérelmét, és 1.992.000,- Ft kamatmentes visszatérítendő támogatást hagy jóvá az önkormányzat gazdasági épületének (Bakonybánk, Jókai u.1.) részleges felújítására.

16

2. Felhatalmazza a közgyűlés elnökét, hogy a szabályzat melléklete szerinti támogatási szerződést megkösse a kedvezményezettel. Határidő: Felelős:


Hivatali végrehajtásért felelős: Petrikné Molnár Erika területfejlesztési osztályvezető Popovics György szavazást rendel el. A megyei közgyűlés 15 jelen lévő tagja 15 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 91/2013. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. Támogatja a Települési Pályázati, Fejlesztési és Vis Major Alapjából Kömlőd Önkormányzata kérelmét, és 3.000.000,- Ft kamatmentes visszatérítendő támogatást hagy jóvá önkormányzati utak kátyúzására, az alábbi ütemezésben: - a szerződéskötést követő 30 napon belül: 2.000.000 Ft - 2013. szeptember 30-ig legkésőbb: 1.000.000 Ft. 2. Felhatalmazza a közgyűlés elnökét, hogy a szabályzat melléklete szerinti támogatási szerződést megkösse a kedvezményezettel. Határidő: Felelős:


Hivatali végrehajtásért felelős: Petrikné Molnár Erika területfejlesztési osztályvezető Popovics György szavazást rendel el. A megyei közgyűlés 15 jelen lévő tagja 15 igen szavazattal a következő határozatot hozza:

92/2013. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1.

Támogatja a Települési Pályázati, Fejlesztési és Vis Major Alapjából Mogyorósbánya Önkormányzata kérelmét, és 3.000.000,- Ft kamatmentes visszatérítendő támogatást hagy jóvá a Felszabadulás utca részbeni felújítására, az alábbi ütemezésben: - a szerződéskötést követő 30 napon belül: 2.000.000 Ft - 2013. szeptember 30-ig legkésőbb: 1.000.000 Ft.

2.

Felhatalmazza a közgyűlés elnökét, hogy a szabályzat melléklete szerinti támogatási szerződést megkösse a kedvezményezettel.

Határidő: Felelős:



17

Popovics György szavazást rendel el. A megyei közgyűlés 15 jelen lévő tagja 15 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 93/2013. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. támogatja Mocsa Község Önkormányzata támogatási kérelmét a községi könyvtár épületének felújítására. A megítélt kamatmentes visszatérítendő támogatás összege a Települési Pályázati, Fejlesztési és Vis Major Alapból 3.000.000 Ft. 2. A támogatás kifizetésének esedékessége: a támogatás összegével megegyező – egyéb elígérkezésekkel nem terhelt - szabad forrás rendelkezésre állása a 2013. évi még várható visszafizetésekből. 3. Felkéri a közgyűlés elnökét a pályázati szabályzat melléklete szerinti támogatási szerződés megkötésére a kedvezményezettel. Határidő: Felelős:



Popovics György szavazást rendel el. A megyei közgyűlés 15 jelen lévő tagja 15 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 94/2013. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. Támogatja Cser Csaba Mihályné 2887 Ácsteszér, Rákóczi u. 12. sz alatti lakos kérelmét és 200.000 Ft vissza nem térítendő támogatást ítél meg a tulajdonában álló lakóépület helyreállítására a Települési Pályázati, Fejlesztési és Vis major Alap terhére. 2. Felhatalmazza a közgyűlés elnökét, hogy a szabályzat melléklete szerinti támogatási szerződést megkösse a kedvezményezettel. Határidő: Felelős:


Hivatali végrehajtásért felelős: Hummel Rudolf osztályvezető-helyettes

Popovics György szavazást rendel el. A megyei közgyűlés 15 jelen lévő tagja 15 igen szavazattal a következő határozatot hozza:

18

95/2013. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1.

Támogatja Molnár Albertné 2887 Ácsteszér, Rákóczi u. 9. sz alatti lakos kérelmét és 200.000 Ft vissza nem térítendő támogatást ítél meg a tulajdonában álló lakóépület helyreállítására a Települési Pályázati, Fejlesztési és Vis major Alap terhére.

2.





Popovics György szavazást rendel el. A megyei közgyűlés 15 jelen lévő tagja 15 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 96/2013. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1.

Támogatja Holczinger Istvánné 2887 Ácsteszér, Kossuth Lajos utca 92. sz alatti lakos kérelmét, és 60.000 Ft vissza nem térítendő támogatást ítél meg a tulajdonában álló lakóépület helyreállítására a Települési Pályázati, Fejlesztési és Vis major Alap terhére.

2.





Popovics György szavazást rendel el. A megyei közgyűlés 15 jelen lévő tagja 15 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 97/2013. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. Támogatja a Súri Evangélikus Egyházközösség (2889 Súr, Petőfi S. u. 41.) kérelmét és 200.000 Ft vissza nem térítendő támogatást ítél meg a tulajdonában ingatlan helyreállítására a Települési Pályázati, Fejlesztési és Vis major Alap terhére. 2. Felhatalmazza a közgyűlés elnökét, hogy a szabályzat melléklete szerinti támogatási szerződést megkösse a kedvezményezettel.

19




Popovics György szavazást rendel el. A megyei közgyűlés 15 jelen lévő tagja 15 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 98/2013. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1.

Támogatja Janászik Imréné 2889 Súr, Kossuth. u. 23. sz. alatti lakos kérelmét és 300.000 Ft vissza nem térítendő támogatást ítél meg a tulajdonában álló 2889 Súr, Kossuth. L. u. 48. sz. alatti lakóépület helyreállítására a Települési Pályázati, Fejlesztési és Vis major Alap terhére.

2.





7. napirendi pont: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetési rendeletének módosítása Előterjesztő:


Popovics György emlékezteti a közgyűlés tagjait, hogy az MSZP frakcióvezetőjének a közgyűlési és a bizottsági tagok saját gépjármű használatával kapcsolatos költségtérítését érintő sürgősségi indítványával kapcsolatos javaslatot kézhez kapták. Winkfein Csaba hozzászólása/kérése, Popovics György reagálása és dr. Péntek Péter, az ülés előtt kiosztásra került - további, a rendelet-módosítás részét képező - javaslattal kapcsolatos hozzászólása a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Popovics György részszavazást rendel el a közgyűlési és a bizottsági tagok saját gépjármű használatával kapcsolatos költségtérítést érintő javaslatról, amelyet a megyei közgyűlés 15 jelenlévő tagja 13 igen és 2 nem szavazattal elfogad, majd pedig részszavazást rendel el a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal köztisztviselői illetménykiegészítésével kapcsolatos javaslatról, amelyet a megyei közgyűlés 15 jelenlévő tagja 15 igen szavazattal elfogad. Ezt követően a költségvetési rendelet-tervezet bocsátja szavazásra.

20

A megyei közgyűlés 15 jelenlévő tagja 9 igen, 4 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett a következő rendeletet alkotja: A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 6/2013. (VI. 28.) számú önkormányzati rendelete a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 2/2013. (II. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról (Az önkormányzati rendelet csatolva a jegyzőkönyvhöz.) Popovics György szavazásra bocsátja a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal Ügyrendjének módosítására vonatkozó javaslatot. A megyei közgyűlés 15 jelen lévő tagja 13igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett a következő határozatot hozza: 99/2013. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal 31/2012. (III. 29.) számú közgyűlési határozattal megállapított Ügyrendje III. fejezetét 2013. július 1-jei hatállyal. a következők szerint módosítja: „III. A Hivatal belső szervezeti egységei, és az egyes szervezeti egységekhez tartozó munkakörök Közgyűlés Elnöke Közgyűlés Alelnökei - általános alelnök - nem képviselő státuszú alelnök Közvetlen Elnöki Alárendeltségben - elnöki referens - koordinációs referens (a munkakör önkormányzati tanácsadóként vagy főtanácsadóként is betölthető) Elnöki Titkárság - titkárságvezető (osztályvezető) - nemzetközi, nemzetiségi és sport referens - idegenforgalmi referens - elnöki ügykezelő Főjegyző Aljegyző Főjegyzői Titkárság - titkárságvezető (aljegyző) - titkárságvezető - helyettes - humánpolitikai és önkormányzati referens

21

- iratkezelési és logisztikai referens Területfejlesztési és Gazdálkodási Főosztály - főosztályvezető Területfejlesztési és Gazdálkodási Főosztály Területfejlesztési Osztálya - osztályvezető - osztályvezető-helyettes - megyei főépítész - területfejlesztési referens - területfejlesztési referens II. Területfejlesztési és Gazdálkodási Főosztály Költségvetési Osztálya - osztályvezető - osztályvezető-helyettes - költségvetési referens - vagyongazdálkodási és könyvviteli referens” Határozat: Felelős:

azonnal a határozat közzétételért és az egységes szerkezetbe foglalásért: főjegyző

8. napirendi pont: Döntés a Komárom-Esztergom Megyei Értéktár Bizottság személyi összetételéről Előterjesztő:


Popovics György szavazást rendel el. A megyei közgyűlés 15 jelen lévő tagja 15 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 100/2013. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. a Komárom-Esztergom Megyei Értéktár Bizottságot a következők szerint hozza létre: A Bizottság elnöke:

a megyei közgyűlés elnöke

elnök-helyettese:

a Terület- és Vidékfejlesztési, Idegenforgalmi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága elnöke

Tagjai:

a Közgyűlés Terület- és Vidékfejlesztési, Idegenforgalmi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának 8 tagja és a megyei főjegyző

2. Felkéri a Komárom-Esztergom Megyei Értéktár Bizottságot, hogy a) vizsgálja meg Tanácsadó Testület létrehozásának szükségességét; és egyben felhatalmazza, hogy azt indokolt esetben létrehozza.

22

b) határozza meg a benyújtott javaslatok értékelésének szempontrendszerét. Határidő: Felelős:

folyamatos a Megyei Értéktár Bizottság elnöke

3. Felkéri a közgyűlés elnökét, hogy a közgyűlés döntéséről tájékoztassa a Hungarikum Bizottságot, továbbá a települési és tájegységi értéktárak létrehozására jogosult települési önkormányzatokat. Határidő: 2013. július 15. Felelős: Popovics György, a közgyűlés elnöke 4. A Komárom-Esztergom Megyei Értéktár Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzatát a határozat melléklet szerint fogadja el. Határidő: Felelős:

folyamatos a Megyei Értéktár Bizottság elnöke Dr. Péntek Péter megyei főjegyző

5. Felkéri a megyei közgyűlés elnökét és a megyei főjegyzőt, hogy a 2014. évi költségvetés tervezésekor a Megyei Értéktár Bizottság működéséhez szükséges fedezet biztosításáról gondoskodjon. Határidő: értelemszerűen Felelős: Popovics György, a közgyűlés elnöke Dr. Péntek Péter megyei főjegyző

A 100/2013. (VI. 28. ) számú közgyűlési határozat melléklete A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÉRTÉKTÁR BIZOTTSÁG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés (a továbbiakban: Közgyűlés) a magyar nemzeti értékekről és a hungari-kumokról szóló 2012 évi XXX. törvény, valamint a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV.16.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a Komárom-Esztergom Megyei Értéktár Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) a következők szerint állapítja meg: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. 2. 3. 3. 4.

A Bizottság hivatalos megnevezése: Komárom-Esztergom Megyei Értéktár Bizottság A Bizottság rövid neve: Komárom-Esztergom Megyei MÉB A Bizottság székhelye: 2800 Tatabánya, Fő tér 4. A Bizottság létszáma: 11 fő A Bizottság tagjainak névsorát az SZMSZ függeléke tartalmazza.

23

II. A BIZOTTSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE A Bizottság szervezi a megye területén azonosított települési és tájegységi értéktárak adatainak összesítését, gondoskodik a még nem azonosított, de a megye területén fellelhető nemzeti értékek azonosításáról, a megye területén fellelhető nemzeti értékek adatit tartalmazó gyűjtemény létrehozásáról. A Bizottság feladat- és hatáskörét a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX törvény, valamint a magyar nemzeti értékekről és hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet tartalmazza. III. A BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE A Bizottság ülései 1. A Bizottság rendes és rendkívüli ülést tart. 2. A Bizottság üléseinek helyszíne a megyei önkormányzat székháza, de – a Bizottság, illetve a bizottság elnökének egyedi döntése alapján – ettől eltérően kihelyezett ülés is tartható. üléseit szükség szerint, de legalább félévente tartja. 3. A Bizottság félévente, legkésőbb félévet követő hónap utolsó napjáig beszámol tevékenységéről a Közgyűlésnek.

Az előterjesztések 1. A Bizottság a napirendi pontokat írásban benyújtott előterjesztések alapján tárgyalja, 2. A Bizottság - kivételesen indokolt esetben – engedélyezheti a szóbeli előterjesztést. 3. Az előterjesztéseket és az írásbeli meghívót úgy kell megküldeni, hogy azokat a Bizottság tagjai – és az ülésre meghívottak – az ülést megelőző 3. napon elektronikus, vagy más írásos formában megkaphassák. Az ülés összehívása 1. A Bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze szükség szerint, de legalább félévente. 2. Köteles a Bizottság ülését összehívni a Bizottság tagjai kétharmadának írásos kezdeményezésére. Az ülés nyilvánossága 1. A Bizottság feladatainak ellátása során zárt ülésen jár el. Azonban a Megyei Értéktárba felvételt nyert értékek adatait, leírását, valamint a rájuk vonatkozó dokumentumokat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi és a döntést követően 8 napon belül a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal honlapján (www.kemoh.hu), valamint a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat hivatalos lapjában hozzáférhetővé teszi. 2. A Bizottság ülésén a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés tagjai és a Nemzeti Művelődési Intézet Komárom-Esztergom Megyei Irodájának vezetője tanácskozási joggal részt vehetnek.

24

A Bizottság elnöke, elnök-helyettese 1. Az ülés megnyitása és a határozatképesség megállapítása után – amelyet folyamatosan figyelemmel kísér – javaslatot tesz a napirendre, amelyet a bizottság határozattal fogad el. 2. Napirendi pontonként megnyitja, vezeti, összefoglalja és lezárja a vitát. 3. Napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat. 4. Biztosítja a tanácskozás rendjét, melynek fenntartása érdekében figyelmeztetheti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától. Eredménytelen figyelmeztetés esetén megvonja tőle a szót. Rendre utasíthatja a bizottsági ülésnek azt a résztvevőjét, aki méltatlan, a testületi munkát zavaró magatartást tanúsít. 5. Képviseli a Bizottság álláspontját. 6. A Bizottság üléséről készített jegyzőkönyvet aláírja. 7. A Bizottság elnökét akadályoztatása esetén a Bizottság elnök-helyettese helyettesíti. 8. A Bizottság ülésén elhangzottakról, valamint a Bizottság működésével és az általa hozott döntésekkel kapcsolatban kizárólag a Bizottság elnöke, vagy az általa felhatalmazott személy nyilatkozhat. A Bizottság tagjai 1. A Bizottság elnökét, elnök-helyettesét és tagjait (a továbbiakban: a bizottság tagja) a Közgyűlés határozatlan időre választja meg, akit indokolás nélkül bármikor visszahívhat és helyére új bizottsági tagot választhat. 2. A Bizottság tagja tagságáról bármikor - írásban - lemondhat. Lemondását a Bizottság elnöke útján a közgyűlés elnökéhez kell eljuttatni. A lemondást követő második ülésén új tagot kell választania a Közgyűlésnek. 3. A Bizottság tagja köteles a Bizottság munkájában legjobb tudása, szakértelme alapján aktívan részt venni, a Bizottság üléséről való távolmaradását előre jelezni. 4. A Bizottság tagjai tiszteletdíjban nem részesülnek, de a feladatuk ellátásával összefüggő és az általuk előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségek megtérítésére jogosultak. A költségek kifizetését a közgyűlés elnöke engedélyezi. 5. A Bizottság tagjai a feladataik ellátása során tudomásukra jutott információkat kötelesek az erre vonatkozó szabályoknak megfelelően megőrizni, illetve kezelni.

Határozatképesség 1. A Bizottság határozatképességéhez a megválasztott bizottsági tagok több mint a felének a jelenléte szükséges. A határozatképességet a jelenléti ív alapján a Bizottság elnöke állapítja meg. A határozatképtelenség miatt megismételt ülésen a Bizottság a megjelentek számától függetlenül határozatképes. 2. Amennyiben a Bizottság valamely tagja személyesen nem tud részt venni az ülésen, lehetősége van írásos véleményét készíteni, amelyet az ülést megelőző 1 munkanappal a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal erre kijelölt munkatársa részére kell írásos formában megküldeni. Az írásos véleményt a Bizottság tagjainak meg kell küldeni és azt - mint jelenlévő tag véleményét - a döntéshozatal során figyelembe kell venni.

25

Határozathozatal 1. A Bizottság döntéseit - állásfoglalásait, javaslatait, véleményét és észrevételeit - nyílt szavazással (kézfelemeléssel) egyszerű többséggel - határozat formájában hozza. 2. Indokolt esetben, eseti jelleggel a Bizottság elnöke jogosult független szakértő, vagy a Közgyűléstől kapott felhatalmazás alapján létrehozásra kerülő Tanácsadó Testület igénybevételére. A szakértői vélemény a Bizottságot nem köti az eljárása során. 3. A szakértői költségeket a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat biztosíthatja. 4. Szavazategyenlőség esetén a Bizottság elnökének szavazata dönt. 5. A határozatokat külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: …./20… (….hó….nap) számú MÉB határozat 6. A Bizottság határozatairól az önkormányzati hivatal erre kijelölt munkatársa betűrendes és határidős nyilvántartást vezet. A jegyzőkönyv 1. A Bizottság üléséről kivonatos jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmazni kell: a) az ülés időpontját és helyét b) a jelenlévők nevét c) a tárgyalt napirendi pontokat, d) a tanácskozás lényegét e) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét f) a döntéshozatalban résztvevők számát g) a döntési javaslat pontos tartalmát h) a hozott határozatokat i) a Bizottság elnökének és a jegyzőkönyv vezetőjének aláírását. 2. A jegyzőkönyv mellékletét képezi: a) a meghívó b) az írásos előterjesztés c) az írásban benyújtott kiegészítés és az írásban megküldött vélemény d) a jelenléti ív. IV. A Bizottság által vezetett nyilvántartások 1. A Bizottság nyilvántartást vezet a) a Bizottsághoz beérkezett, de a Megyei Értéktárba felvételre nem kerülő javaslatokról; b) a megyében működő értéktárakról és a c) a Települési Értéktár Bizottságokról. V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A Bizottság működésének pénzügyi, tárgyi és technikai feltételeit a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat, ügyviteli-adminisztrációs feltételeit a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal Biztosítja.

26

2. A Bizottság működésével kapcsolatos feladatok koordinálását a Bizottság titkára végzi, akit a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal köztisztviselői közül a megyei főjegyző bíz meg. 2. Ez a szabályzat elfogadásának napján lép hatályba. Tatabánya, 2013. június……. Dr. Péntek Péter megyei főjegyző

Popovics György a közgyűlés elnöke

FÜGGELÉK

A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÉRTÉKTÁR BIZOTTSÁG NÉVSORA

A Bizottság elnöke:

Popovics György

elnök-helyettese: Turi Bálint Tagjai:

9. napirendi pont:

Előterjesztő:

Szaniszló Zoltán Kovács Attila Nagy Sándor Michl Miklós Ruchti Róbert Dr. Lázár Mózes Tóth Győző Hunyadi Imre Dr. Péntek Péter

A „Komárom-Esztergom Megye a Nemzetiségekért” Alapítvány kuratóriumának beszámolója működéséről és a 2012. évi gazdálkodásáról. Simon Géza, a közgyűlés alelnöke Nagy László a kuratórium elnöke

Popovics György szavazást rendel el. A megyei közgyűlés 15 jelen lévő tagja 15 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 101/2013. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1 elfogadja a Komárom-Esztergom Megye a Nemzetiségekért Alapítvány működéséről és gazdálkodásáról szóló beszámolót.

27

2. Hozzájárul a kuratóriumi beszámolónak, közhasznúsági mellékletnek a KomáromEsztergom Megyei Önkormányzat honlapján történő közzétételéhez. Határidő: Felelős:

azonnal Simon Géza, a közgyűlés alelnöke

10. napirendi pont: Tájékoztató a helyi építészeti értékvédelem helyzetéről és az építészeti és értékvédelmi regiszterről Komárom-Esztergom megyében (I.) Előterjesztő:


Popovics György felkéri a megyei főépítészt, hogy néhány szóban ismertesse e napirendi pont jelentőségét. Pengő Julianna tájékoztatása a jegyzőkönyv mellékletét képezi Popovics György szavazást rendel el. A megyei közgyűlés 15 jelen lévő tagja 15 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 102/2013. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés a megye helyi építészeti értékeinek védelme érdekében felkéri az Elnököt, hogy a KomáromEsztergom Megyei Értéktár kialakítása során és annak keretein belül keressen lehetőséget az önkormányzatok által védetté nyilvánított objektumok egységes nyilvántartásának felállítására. Határidő: Felelős:

folyamatos Popovics György, a közgyűlés elnöke

Hivatali végrehajtásért felelős:

Pengő Julianna, megyei főépítész

11. napirendi pont: Tájékoztató a Megyeháza helyzetéről Előterjesztő: Popovics György, a közgyűlés elnöke Popovics György szóbeli tájékoztatása a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

12. napirendi pont: A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés bizottságainak beszámolói működésük eltelt időszakáról (3) Előterjesztő:

Dr. Udvardi Erzsébet, a Területrendezési, Környezetvédelmi és Nemzetiségi Bizottság elnöke

28

Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Popovics György szavazást rendel el. A megyei közgyűlés 15 jelen lévő tagja 15 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 103/2013. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elfogadja a Területrendezési, Környezetvédelmi és Nemzetiségi Bizottsága munkájáról készült beszámolót. Határidő: Felelős:


Interpelláció nem hangzott el.

Kérdések, bejelentések Michl Miklós, dr. Péntek Péter, Popovics György, kérdése/hozzászólása/reagálása a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

Székely

Antal

Popovics György szavazást rendel el. A megyei közgyűlés 15 jelen lévő tagja 15 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 104/2013. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. Utasítja a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatalt, hogy a délvidéki magyar települések részére történő zászlóadományozáshoz 15 db zászlót - maximum 150 E Ft értékben - megvásároljon. 2. A zászlóadományozás feltétételeiről, annak módjáról a későbbiekben kíván dönteni. Határidő: Felelős:

2013. szeptember 30. Popovics György, a közgyűlés elnöke Dr. Péntek Péter megyei főjegyző

Popovics György tájékoztatást ad arról, hogy a következő napirendi pont tárgyalására zárt ülés keretében kerül sor. Ezt követően megköszöni a testületi ülésen való részvételt és a nyílt ülést berekeszti.

29

ZÁRT ÜLÉS (A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. Az iratpótló lap a jegyzőkönyv végén található.)

K.m.f.

Dr. Péntek Péter megyei főjegyző

Popovics György a közgyűlés elnöke

30

A 84/2013. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat melléklete

Komárom-Esztergom megyei zárható projektek Sorszám

Kedvezményezett

Támogatási Szerződés száma

1.

Ács Város Önkormányzata

110000107U

2.

Baj Község Önkormányzata

110000907D

3.


110000207U

4.


5.

Bakonybánk Község Önkormányzata

Projekt címe/tárgya

Folyósított támogatás összege (Ft)

Fenntartási idő vége

Ifjúság és Deák utcák burkolat felújítása Baj községi temető és ravatalozó kerítésének építése Ady utca burkolat felújítása

5 515 875

2012.11.14

13 883 703

2012.10.31

2 621 246

2012.09.13

110000307U

Szabadság utca burkolat felújítása

585 960

2012.09.13

110000307K

Infrastrukturális hálózat felújítása Bakonybánk, Béke utca felújítása

3 005 199

2012.10.31

Turizmus fejlesztése Kecskéden II. ütem/buszmegállók építése és utas várók elhelyezése

2 283 226

2012.12.04

Kecskéd, "Kis" Malom u. felújítása

11 135 000

2010.01.31

6.

Kecskéd Község Önkormányzata

110000907K

7.

Kecskéd Község Önkormányzata

TTFC/KD/1100005/ 2003

8.

Kerékteleki Község Önkormányzata

110000607K

Kerékteleki Fő utcai gyalogjárda felújítása

1 562 685

2012.09.28

9.

Kisbér Város Önkormányzata

110000107K

Gyöngyszem Óvoda vizesblokk felújítása

2 061 381

2012.09.03

31

10.

11.

12.

Komárom Város Önkormányzata Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Új elnevezés a jogutódlás miatt: Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőségés Szervezetfejlesztési Intézet Naszály Község Önkormányzata

110001407U

Dózsa György utca burkolat felújítása

2 519 906

2012.10.26

110001607D

Szent Borbála Kórház Konyha és Pathológia Infúziós labor épületeinek részleges tetőszigetelése

3 926 468

2012.09.14

110001707D

A Naszályi Művelődési Ház környékének fejlesztése

8 267 815

2012.09.26

14 417 092

2012.09.28

2 756 011

2012.08.08

3 793 930

2012.12.07

110000507K

Bakony térség 12 településének szennyvíz megvalósíthatósági tanulmányterv készítése

7 663 000

2012.10.09

110000807K

Szákszend Faluház nyílászáróinak felújítása, festése, átalakítása

1 791 178

2012.10.31

110001107D

Szomor Polgármesteri Hivatal külső felújítása, akadálymentesítése

6 969 634

2012.12.28

13.

Oroszlány Város Önkormányzata

110002207U

14.

Piliscsév Község Önkormányzata

110001307D

15.

Réde Község Önkormányzata

110000407K

16.

Réde Község Önkormányzata

17.

Szákszend Község Önkormányzata

18.

Szomor Község Önkormányzata

Borbálatelepi utcák burkolat felújítása Kálmánfi Béla Művelődési Ház épületének tetőszigetelése Réde, Arany János utcai gyalogjárda felújítása

32

19.

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata

110002706U

Banyi János útburkolat felújítása

5 363 550

2012.11.05

20.


110002806U

Szőlődomb útburkolat felújítása

4 561 400

2012.09.20

21.


110001207U

Cseresznyefa utca burkolat felújítása

1 946 736

2012.11.14

22.


110002307U

Tulipán közi út burkolat felújítása

6 481 080

2012.10.31

A 85/2013. (VI.28.) számú KH melléklete Sorszám

Ellenőrzés dátuma

1. 2012.11.19

2. 2012.12.11

3. 4. 5.

2012.12.14 2012.11.28 2012.11.26

6. 2012.12.14

7. 2012.12.11

Település neve Bajót, Szabadság út 0+300-1+365 km sz. és 1125.sz. ök. úti átkötő út Bajna Község Önkormányzata/2525 Bajna Hősök tere 4. hrsz. 755 Bakonyszombathely Önkormányzata/Telep hrsz. 082 Bokod Dad, (2854 Dad, Fő utca 21.)/Dad Fő u 91. hrsz.: 453 Bakonyszombathely Község Önkormányzata/2884 Bakonyszombathely; Bem József utca; hrsz.: 750. Csatka Község Önkormányzata/2888 Csatka; Táncsics Mihály utca 79. hrsz.: 154.

Szerződés száma C.D.IV.2080-4/2002

Fejlesztés megnevezése

Előirányzat megnevezése

Szabadság út és bekötő út felújítása

CÉDE 2002

110003405D

Sportcsarnok felújítása

CÉDE 2005

110002001K

Szennyvízcsatornázás és tisztítómű építése

TEKI 2001

T.K.II.2007-4/2002K

Dadi úti járda építése hrsz.:429

TEKI 2002

T.K.II.2003-5/2002K

Dad Községi József Attila Kultúrotthon külső felújítása

TEKI 2002

110002905K

Bem József utca járdafelújítása

TEKI 2005

110004405K

Művelődési Ház vizesblokkal történő bővítése és akadálymentesítése

TEKI 2005

8. 2011.11.24

Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzata

110001498C

2011.11.24


110000599C

2011.12.20

Tardos Község Önkormányzata

110001320C

9. 10.

Nagyigmánd és Kisigmánd települések szennyvízcsatornázása és közös szennyvíztisztítása, Nagyigmánd és Kisigmánd települések bel- és külterülete. Nagyigmánd 053/12 Hrsz.-ú terület. Ács nagyközség szennyvízelvezetése és tisztítása, Ács nagyközség egész területe (csatornahálózatnál); a szennyvíztisztító hrsz.: 052/25. Szennyvízcsatorna-hálózat építésének befejezése és a tisztítóművel összekötő vezeték építése. ( Tardos-Vértestolna közös

TFC 1998 TFC 1999 TFC 2000

34

11. 2012.10.04

Tata Város Önkormányzata

110002420C

2012.10.04


110002520C

2011.11.24


110001701C

2011.11.24


110001101C

2011.11.24

Tatabánya MJV Önkormányzata

110002201C

2012.10.04 2011.11.24


110001601C

Piliscsév Község Önkormányzata

110000202C

Tát Nagyközség Önkormányzata Pilismarót Község Önkormányzata Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzata

110000502C


110000602C

Tardos Község Önkormányzata

110000703C

12. 13.

14.

15. 16. 17. 18.

2011.11.24

19.

2011.11.24

20.

2011.11.24

21.

110001302C 110001502C

2011.11.24

22. 2011.06.20

szennyvízcsatornázás és szennyvíztisztítás műszakilag szakadt beruházási szakasz ), Vértestolna bel- és külterülete; Tardos külterülete (a pályázati dokumentáció szerint) Szennyvízcsatorna-hálózat bővítése, Tata város területén: Váralja út; Alkotmány utca; Felső Tata; Kertváros; Északi városrész Szennyvízcsatorna-hálózat bővítése, Tata város területe: pályázati dokumentáció szerint. Tata Május 1. u. - Ady E. u körforgalmú csomópont építése, állami tulajdonú közút melletti járdák kiépítése, átépítése, Alkotmány utca és Bartók B. u. korszerűsítés, Tata, Alkotmány u.(hrsz:3114), Bartók B.u.(hrsz:3102), Bajcsy-Zs. u. (hrsz:2647), Ady E.u.(hrsz:3160), Almási u.(hrsz:2832), Május 1.u.(hrsz:3094/2), Somogyi B.u.(hrsz:2879) Ács belterületi önkormányzati tulajdonú földutak szilárd burkolattal való kiépítése, Ács: Újvilág u.Hrsz:1588; Magyar u.Hrsz.:1624; Újbarázda u.Hrsz.:1640; Viola u. Hrsz.:855/2; Vasvári P.u. Hrsz.:1773; Vörösmarty M.u.Hrsz.:1882/1; Bajcsy-Zs.u.Hrsz.:1772; Ady E.u.Hrsz.:1158; Diófa u. Hrsz.:1435; Széchenyi u. Hrsz.:1460; Zúgó u. Hrsz.:855/1 Tatabánya Búzavirág - Szőlődomb út, gyalog- és kerékpárút építés., Tatabánya Hrsz.: 7364; 7334/3 Tata Agostyán városrészének szennyvízcsatorna-hálózat bővítés kivitelezése, Tata Agostyáni közterület, átemelő hrsz.: 126 Piliscsév község úthálózatának korszerűsítése, Piliscsév Ady Endre utca 26 hrsz.; Nagy Imre utca 189 hrsz. Zola Emil fasor útburkolat és csapadékvíz elvezetés felújítása, TátKertváros: Zola Emil fasor 335; 337/5; 568; 340/181; 214; 809 hrsz. Szekrényhegyi u. kiépítése, aszfaltozása, 2028 Pilismarót 1267 hrsz. Szekrényhegyi utca Nagyigmánd, Tárkányi úti telephelyek energia ellátása, Nagyigmánd Tárkányi u. 1275/1 1275/13 1275/18 hrsz. 1. sz. orvosi rendelő épületének fűtéskorszerűsítése és nyílászáróinak cseréje, 2941 Ács Fő u. 3. 2339/2 hrsz. Tardos iparterületen vízvezeték és csatornahálózat kiépítése, belterület, Tardos Hrsz.: 1092/42., 1092/55., 1092/91., 1072/2

TFC 2000 TFC 2000

TFC 2001

TFC 2001 TFC 2001 TFC 2001 TFC 2002 TFC 2002 TFC 2002 TFC 2002 TFC 2002 TFC 2003

35

23. 2012.10.04


110001520C

Ipari park kialakításához ivóvízhálózat kiépítése

TFC 2000

36

A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés .../2013.(VI.28.) önkormányzati rendeletének - a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 2/2013. (II.28.) számú önkormányzati rendelet módosításáról – 5.§-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki: „5.§ … (2) A 17/2006. (X. 26.) számú megyei önkormányzati rendelet 1 § (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(5) A megyei önkormányzat ingyenes parkolási lehetőséget biztosít a megyei közgyűlés tagjának és a megyei közgyűlés bizottsága nem közgyűlési tag tagjának a közgyűlési és bizottsági ülések időtartamára.” …”

(Ez volt a korábbi szöveg, amit a fentiek szerint módosítanánk a Winkfein indítvány alapján: (3) A 17/2006. (X. 26.) megyei önkormányzati rendelet 1 §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Amennyiben a képviselő a közgyűlési és bizottsági ülésekre saját gépjárművével utazik, a megyei önkormányzat kiküldetési rendelvény alapján megtéríti a lakóhely és az ülések helyszíne közötti távolság adómentesen elszámolható utazási költségeit. (Szja tv. 3. sz. melléklet II./4. és 6. pontja). A megyei önkormányzat ingyenes parkolási lehetőséget biztosít a képviselőnek az ülések időtartamára.”)

38

A megyei önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 2/2013. (II. 28.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelet tervezet a következő 6. §-sal egészül ki: „6. § A R. 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „7. § (7) Az illetménykiegészítés mértéke: - felsőfokú végzettségű köztisztviselőnek: az alapilletmény 40 %-a - középfokú végzettségű köztisztviselőnek: az alapilletmény 20 %-a”

A 2013. április 25-ei közgyűlési jegyzőkönyv melléklete Hozzászólások, kérdések, reagálások

2. napirendi pont:

Előterjesztő:

Tájékoztató a közös magyar-szlovák közútfejlesztéseket egyszerűsítő keretegyezményről, az annak mellékletében szereplő megyét érintő fejlesztésekről Dr. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára

Dr. Völner Pál Itt látható Magyarországnak a közlekedési szempontból a megjelenítése. Látható, hogy a két határszakaszra oszlik a környező államokkal együtt. Jelenleg 93 határátkelőhellyel rendelkezünk, és ez azt jelenti, hogy kb. 24 km-ként van közlekedési kapcsolat a környező országokkal. A következő ábra: szlovák szakasz, ami elsősorban nem bennünket érint. Románia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Ausztria és Ukrajna. A következő ábra: itt látható, hogy ez a 24 km hogyan viszonyul a nyugat-európai országhatárokhoz. Látható, hogy a belga, francia határ az, ami talán sűrűbb, mint a mai magyar belföldi hálózatunk. Mindenképpen markáns eltérés van a nyugat-európai határmetszéspontok, Magyarország és a szomszédjai közötti határmetszéspontok keretében. Ezért egy külön közúti tanulmányt készítünk arról, hogyan lehet ugyanígy sűrűbbé tenni a közlekedési kapcsolatokat, hiszen ezeknek a térség- és a gazdaságélénkítő hatása az nyílván való. Következő ábra: itt látható, magába foglalja a közúti, vasúti, kerékpáros, folyami közlekedést. Következő ábra: a projekteknek a céljai, ami térségi hatásokat vizsgál. Legfontosabb talán az, hogy a Nemzeti Közlekedési Stratégia az jelenleg készül, és ehhez illesztetten fogjuk megjeleníteni a határmenti együttműködéseket és kapcsolatokat. Következő ábra: határszakaszainknál, hogy hol tartanak a tanulmány előkészítései. Az osztrák és az ukrán közbeszerzés előkészítése alatt van. A szerb, horvát, szlovák ott már a közbeszerzés kiírásra került. Legelőrébb a román és a szlovák szakaszokkal tartunk, ahol a szlovák szakasz tekintetében tavaly óta már vállalkozási szerződéssel is rendelkezünk. Következő ábra: itt látható, hogy meg van a vállalkozónk ez a COVI, UNITEF, UVATERV konzorcium, akik 2014. március 12-éig kell, hogy letegyék azt a tanulmányt, ami alapján majd ezek a kapcsolatokat megvalósulnak. Következő ábra: itt a mérföldkövet, 2013 januárjáig megvolt a megvalósíthatósági tanulmányunk. A közúti kapcsolatok kiválasztásában ez a 60 db szerepelt, később szerepel, hogy 90 határ összeköttetésünk van a szlovák szakaszon. Ennek meg van már a határegyezménye is. Ebből 60 az, ami még nincs kiépítve, de az egyezmény után gyakorlatilag a határmenti partnerek közösen tudnak pályázni külön nemzetközi szerződés nélkül.

2

Következő ábra: a szlovák-magyar keretegyezmény, amit említettem. Ez tavaly év februárjába írtuk alá Jan Flieger úrral. Gyakorlatilag közutakról és akkor sikerült az Ipoly-hidak, két Ipoly hídról is aláírnunk a megállapodásokat. Következő ábra: mint említettem ez a 60, tehát a 2/3-a az új lehetőség lesz. Itt van egy olyan speciális helyzet, hogy szlovák oldalon az ottani megyei önkormányzatok általában a helyi érdekű utaknak a kezelői és ezért ők a pályázók. Magyar oldalról tudjuk a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt, aki erre jogosult. A mi oldalunkról egyszerű kezelni a kérdéseket, viszont odaát minden megyénél más tárgyaló partnerek vannak, ez egy kicsit nehezíti az együttműködést. Ahol önkormányzat, önkormányzattal áll viszonyba pl. a kerékpár utak tekintetében, azok úgy tűnik nekem, hogy sokkal könnyebben megvalósíthatók, mivel ott jobban ismerik a partnerek egymást. Következő ábra: itt láthatók a meglévő és a megvalósítható határátkelési pontok. Nem említettem, hogy a hidak tekintetében, amelyek 30 métert meghaladó fesztávval bírnak, azokra továbbra is külön nemzetközi szerződést kell kötni, illetve a gyorsforgalmi utak tekintetében továbbra is ugyan ez a helyzet. A meglévő pontok, illetve a létesíthető pontok azok más besorolásúak. Következő ábra: ennek az egyezménynek egy megerősítése történt a két állam miniszterelnöke között, amikor Pilisszentkereszten találkoztak. Itt látható az aláírásról készült fényképek. A KÖZOP-hoz illeszthető projektekről. Ezeknek a vizsgálatáról szólna a következő rész. Következő ábra: amit a tanulmány vizsgál ez a 15-15 km-es sáv. Látható, ez csaknem 2 millió lakost érint, 900 települést. A magyar nemzetiség aránya a határmentén, ami Szlovákiában 8,5 % markánsan a határmentén jelenik meg. A mi oldalunkon jóval kisebb a szlovák népesség aránya, kivéve ez a pozsonyi növekvő terület, ami Rajka VI. kerületként említődik ma már. Nagyon erősek a kapcsolatok, nemcsak a rokoni, ismerősi, a, kulturális kapcsolatok. Ha itt a megyére gondolok pl. a két Komáromnak a kapcsolata, vagy Párkány és Esztergom együttműködése példaértékű. Pl. ugyanígy említhetjük most a Lábatlan, Karva együttműködést, ahol a legközelebbi testvértelepülés 1 km-re van Lábatlan és most már a komp elkészítése után ez a gyakorlatban is működik. Következő ábra: a kormegosztásról van egy ábra. Látható, hogy ezek a térségek általában főleg az ország keleti részében elöregedő, nem fejlett gazdasággal rendelkező térségek. Ezek az összefüggések a következő ábrákon is láthatók. Következő ábra: itt a népességváltozást, az elvándorlást mutatja. Látható, hogy mennyivel intenzívebb ezekben a határmenti térségekben az elvándorlás. Főleg Budapest elszívó ereje érvényesül a keleti részek tekintetében, illetve talán a mi megyénk az védettebb, mivel gazdaságilag a fejlettebb régióhoz tartozik, vagy ugyanígy a Győr-Moson-Sopron megyei részekről is ezt mondhatjuk. Következő ábra: a népsűrűségi adatok ugyanezt az összefüggést mutatják. Látható itt is, hogy Esztergom-Tatabánya térsége a mi megyénkben, vagy Komárom környéke az nagyon jó mutatókkal rendelkezik. Ettől eltérő ott fönt, Nógrádban, a borsodi részeken sokkal nehezebb a helyzet.

3

Következő ábra: a nemzetiségek aránya a határon túl, amit az imént is említettem. A magyarság markánsan és zömében a déli határterületeken jelenik meg. Szlovákiában ez is indokolja, hogy minél intenzívebbek legyenek a közlekedési kapcsolatok és minél jobb legyen az átjárás, együttműködés a két ország között. Ha tényleg híd szerepben gondolkodunk, akkor ehhez a megfelelő infrastruktúrát is biztosítanunk kell. Következő ábra: a munkanélküliség. Az előbb látható népsűrűségi, öregedési, elvándorlási adatokkal szinte teljesen azonos színárnyalatokat mutat. Ez is indokolja, hogy minél jobb kapcsolatrendszert kell kialakítani. Pl. egy Kassa-Miskolc tengely mentén könnyebben lehet ezeket a folyamatokat megfékezni, megállítani, netán ellenkező tendenciába fordítani. Látszik Szlovákiában is melyek azok a prosperálóbb részek, és Magyarországon is markánsan mutatkozik Budapest és a nyugati országrész, az észak-nyugati országrésznek a kedvezőbb helyzete. Következő ábra: környezetvédelmi szempontokból ugyan így megvizsgálásra kerülnek ezek a területek. Itt is főleg a hegyvidéki területek azok, amelyek védettséget élveznek, de ugyanígy a Duna-Ipoly Nemzeti Parknál a vizes élőhelyeket ugyanebbe a körbe sorolhatjuk. Kiemelten megvizsgálásra kerül a fejlesztéseknél a környezetvédelmi szempontoknak az érvényesülése. Következő ábra: itt a közúti hálózatról látható egy ábra, ami tartalmazza a főutakat, autópályákat. Markánsan látszik, hogy mintha egy Széchenyi korabeli közlekedési koncepció mentén készülnének Szlovákiában is az utak. A Kassa-Pozsony összeköttetést igazából a magyarországi úthálózat biztosítja Budapesten keresztül. A déli részeken nincs markáns közúti fejlesztés. Ami megemlíthető a Kassától délre vezető gyorsforgalmi útnak az építése. Itt is rendelkezésünkre áll a határegyezmény, ami alapján a határcsatlakozást ki fogjuk építeni 2014 után és akkor az M30-on elérhető az M3-as és még könnyebben lehet ezt a kapcsolatot használni. A TEN-hálózat része az szintén jelölésre került, a transzeurópai hálózatba a jelenleg folyó egyeztetések alapján ezek az elemek kerültek bele. Látható az M2-es az még nem került megépítésre, illetve a szlovák oldalon is erős elmaradások vannak. Ez a következő 2014-2020-ig terjedő ciklusban kerül majd kiépítésre. Itt viszonylag az is okozta, hogy korábban nem épült meg magyar oldalon. Ennek elég alacsony a támogatásintenzitása, főleg amiatt, mert a TEN-hálózaton a fizetendő díjakat is figyelembe veszik és a forgalmi adatok alapján itt viszonylag magas megtérülési mutatókat számoltak. Tehát a szokásos 85 %-os támogatási intenzitáshoz képest 70 % alatti lesz ennek a szakasznak az Uniós támogatása. Következő ábra: itt láthatók a ’90 óta átadott határátkelőhelyek. A szlovák szakaszon gyakorlatilag mi is emlékszünk a Mária-Valéria híd átadására. 2011-2012 fejleménye volt a két új Ipoly hídnak az átadása és a szárazföldi összekötői kapcsolatok is fejlődtek. Ugyan így a Sátoraljaújhely Onyva-híd, ami korábban is létezett, sikerült a nemzetközi egyezmény körébe bevonnunk és ténylegesen közlekedni is lehet most már rajta. A két település közepén levő hídnál volt az a nonszensz helyzet, hogy a híd is meg volt, az út is meg volt csak átkelni nem lehetett rajta legálisan. 2011 óta ez is használható. Következő ábra: ezeket a képek a különböző. Ez az egyik Ipoly hidunk. Következő ábra: megkapjuk mindegyik képet, ki melyiket ismeri fel. Következő ábra a vasúti kérdésekről: itt látható a vasúthálózat. Sajnos Szlovákiában is az a jellemző, hogy a regionális vasutak tekintetében szűkítések tapasztalhatók. Ezek nagyon erősen érintik a déli magyarok lakta részeket. Itt is több elképzelés van arról és törekvés, hogy

4

hogyan lehetne éppen a kétoldalú bekapcsolódás lévén újra revitalizálni ezeket a szakaszokat. Nyilván, hogy kell a turizmus fellendülése és még egy kis életszínvonal emelkedés, ami utána eltartja ezeket a régiókat. Következő ábra: itt a priorizált projekt-lista összeállításának a menete. Össze kell állítani a kockázati sorrendeket. Le kell a különböző szereplők között, a miniszterelnökség, Fejlesztési Minisztérium, Nemzeti, Infrastruktúra Fejlesztés, Magyar Közút között folytatni. Itt a 60 projektnek pedig a javaslatát le kell tenni és a szlovákokkal egyeztetni. Miniszterelnökségen belül Magyar Levente helyettes államtitkár úr ezt a tevékenységet folyamatosan végzi ma az átvevő megyékkel. Következő ábra: komáromi hídról néhány szót. Ennek készült egy tanulmányterve még az INTEREK 3/A keretén belül. Ennek a bizonyos déli elkerülő összekötőnek a nyugati ága meg is épült Komáromnál. Gyakorlatilag ez determinálja a hídnak a helyét. Jelenleg készülnek a továbbtervezések az ETE pályázat keretében és a 2014-től rendelkezésre álló uniós források terhére az ún. kapcsolódási eszköz az kb. 1 Mrd eurós forrást fog tartalmazni, amit le tud hívni Magyarország. Ott befogadásra került, a fedezete biztosított ennek a megépítésnek. Következő ábra: technikai részlet. Gyakorlatilag egypilonos híd lenne a megvalósuló tanulmányterv alapján. A meglévő vasúti híd mellett épült majd meg. Következő ábra: itt látható az az útszakasz, amit említettem, az egy 3,7 km hosszú szakasz. Ez 2010. második felében került átadásra. Következő ábra: aminek szintén van egy tanulmányterve ez az esztergomi híd. Két város készített egy ilyen tervet. Ami kézzelfogható közelségbe van a teherkomp átkelő hely a helye, illetve annak pályázata. Esztergom sajátos helyzete miatt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. lépett be konzorciumi partnerként és így került újból beadásra a pályázat. A reményeim szerint megfelelő forrás az rendelkezésre áll és hogyha sikeres a pályázat, akkor 2014-ben megindulnak a munkálatok és el tud készülni a teherkomp. Ez napi 70 teherautó szállítására alkalmas teherkomp lesz. Gyakorlatilag a Suzuki dorogi ipari térség kiszolgálását jelentené és nyilván ennek a kihasználtsága egy érv lehet majd egy létesítendő teherhíd megvalósítása mellett. Látható még egy ábra. Kicsit nagyobb kitekintésbe ugyan ez az ún. Suzuki út. Én inkább azt mondanám, hogy az esztergomi térséget az M1-es autópályával összekötő út. Ennek a jelentőségét még az adná, hogy Tatabánya és Esztergom térségével közösen, amit a megyei közgyűlés is tárgyalt, akkor egy autóipari termelő régiót tudnánk felmutatni. Amit még megemlíthetünk itt a teherkomp kapcsán, miután már Szlovákiában is létezik az útdíj, Magyarországon is létezik, ezért célszerű minél jobban lerövidíteni azokat a közlekedési útvonalakat – nyilván a környezetet sem károsítva, az úthálózatot sem – ahol jobb díjszabás mellett tudják elérni egymást a partnerek. Ennek egy fontos eleme lehet szintén. Ilyen értelemben jókor kerülhet majd megvalósításra.

Popovics György Köszönöm államtitkár úr előadását. Megkérdezem, hogy van-e valakinek kérdése? Hozzászólás? A kapcsolatos határozati javaslat a kivetítőn szerepel. Ehhez van-e valakinek kérdése vagy hozzászólása?

5

3. napirendi pont:

Előterjesztő:

A megyei önkormányzat együttműködési megállapodásának felülvizsgálata (6.) - Együttműködési megállapodás kötése az EDUTUS Főiskolával Popovics György, a közgyűlés elnöke

Szögi Zoltán Ez azért is szerencsés volt, vagy üdvözlendő volt a megyei közgyűlés részéről ez a megkeresés, mert a Főiskola pont ugyanezen a területen szeretne fejlődést mutatni. Szeretnénk - ezért is lett kinevezve most a Főiskolán egy vállalati kapcsolatokért felelős igazgató, akinek többek közt az lesz a feladata, hogy a vállalatokkal, illetve a megyei, állami, városi szervekkel való kapcsolattartás napi szintű legyen és megtöltsük tartalommal ezeket a szerződéseket. Azt szeretnénk, hogy pl. a 2014-2020-as tervezésnél a Főiskolán meglévő szellemi potenciált úgymond felajánljuk a megyének, illetve a városnak. Azt gondolom, hogy tudunk találni és már most elég sok és szép eredményünk van azzal kapcsolatban, hogy milyen együttműködési lehetőségek vannak a város, a megye, a régió szintjén a Főiskolának. Ez egy elég jó és nagy lehetőség számunkra, hogy a megyei közgyűlés ezt a szerződést szeretné megújítani. Ebben kérem a támogatásukat, hogy ezt szavazzák meg. Popovics György Szeretnék mindenképpen ebben a dologban hozzászólni. Egyik legfontosabb megállapodásunk. A gazdasági élet szereplőivel, azoknak érdekképviseleteivel kötöttünk eddig szerződéseket. Nekünk, akár a megyének, akár Tatabánya városának, ennek a Főiskolának a léte az ittléte, a Tatabányán léte, ez nagyon fontos. Azt is látjuk, hogy nagyon jelentős változások vannak a Főiskolán egyrészt az állami intézkedések, másrészt pedig a piaci igényeknek a megváltozása miatt. Itt a piaci igényt a hallgatóknak az igényeire értem. Ez magánfőiskolának minősül, nem állami főiskola, tehát abszolút a piaci versenynek van kitéve és itt kell megállania gyakorlatilag a helyét. Ebben mi is szeretnénk minden támogatást megadni a főiskolának kezdve attól, hogy kiállunk a szükségessége mellett és kinyilvánítjuk, hogy fontosnak tartjuk a tatabányai főiskolának a létét. Másrészt pedig azzal, hogy ebben az együttműködési megállapodásban foglaltakat kiteljesítjük és valóban egy új alapokra helyezett közös munka tud megindulni. Kérem a tisztelt közgyűlést, hogy a határozati javaslatot szavazza meg és akkor alá tudjuk írni a főiskolával ezt a megállapodást.

4. napirendi pont:

Előterjesztő:

Tájékoztató a neszmélyi és az almásfüzitői vörösiszap tározó aktuális helyzetéről Simon Géza, a közgyűlés alelnöke

Lőrincz György Egy rövid ismertetést fogunk tartani a neszmélyi és az almásfüzitői vörösiszap tározók aktuális helyzetéről a közgyűlés felkérésére. Ez az anyag a neszmélyi vörösiszap tározókról szó. Az anyag a Geo-system Kft, Geo-Terra Kft, Gelaszolg Kft vizsgálatai és jelentései felhasználásával készült el.

6

Következő ábra: amiről beszélni szeretnék. Először is a tárolónak a rövid története, és hogy milyen jogszabályok határozzák meg azt, hogy a Bányafelügyelet hogyan tevékenykedik ez ügyben. A vörösiszapról néhány szót szólnánk. A tároló és a környezetét szeretném bemutatni. Milyen vizsgálatok végeztek? Milyen intézkedéseket tett a Bányafelügyelet? Mi a jövő útja? Következő ábra: a tároló rövid története. Ezt a vörösiszap tárolót a neszmélyi 8-as, 1981. és 1985 között építették. Ez a timföldgyártás melléktermékeként keletkező vörösiszap tárolására szolgált. Az elhelyezések 1986-tól – 1997-ig történtek. Két szám szerepel, hogy mennyi anyag van ebben a tárolóban. A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft 1999-ben a gyári kiszállított bizonylatok alapján azt mondta, hogy 4 millió 990 majdnem 5 millió m3. Tudni kell, hogy ez egy hidromechanizációs eljárással szállítják ezt a vörösiszapot, ami azt jelenti, hogy annyira felhígítják, hogy csővezetéken lehet szállítani. A tározóba kerülésekor a szilárd anyag ebből kiülepedik és a tetején keletkezett lúgos vizet visszavezetik és újra felhasználják. 2012-ben a Geo-system Kft. csinált egy geodéziai felület modellt. A vörösiszap felszínét azt fel tudták mérni, viszont az aljzatot a régi térképek alapján néhány pontból határozták meg és ebből a felületmodellből 1 millió 700 ezer m3 vörösiszap jött ki. Azt gondoljuk, hogy az igazság valahol a kettő között lesz. 1997-ben befejezték a vörösiszap elhelyezését azóta mennyisége változatlan. A jogszabályi háttér. A sajnálatos kolontári események után 2010. december 31-étől került a Bányafelügyelet hatáskörébe a bányászati hulladéknak minősített vörösiszap. Először a Veszprémi Bányakapitánysághoz tartozott, majd jogszabály változás miatt 2011. november 6-ától a Budapesti Bányakapitánysághoz került. A bányászati hulladékok kezeléséről a 14/2008. GKM. rendelet paragrafusai szólnak. E szerint kezeljük ezt a vörösiszap tároló A/ kategóriájú bányászati hulladékkezelő létesítményt. Van még egy jogszabály ez a Bányafelügyelőség hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló kormányrendelet. Ez határozza meg a tározónak az építését, az üzemeltetését, az elbontását, biztonságba helyezését; minden építéssel kapcsolatos dolgot. A vörösiszapról néhány szót. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem geo mechanikai tanszéke építőanyagok és mérnöki tanszéke által készített anyagból vettem ki. Mint ahogy korábban is említettem a megőrölt bauxitból egy nátrium hidroxiddal magas hőfokon kioldják az alumínium tartalmat és ennek a maradéka az ún. vörösiszap. Ez gyakorlatilag a bauxitbányászat és az alumínium kohászat közötti technológiát jelenti. Ez a vörösiszap ez egy speciális tárolót igényel; és az iszap megnevezése az egyetem szerint a geotechnikai nevezéktan szerint nem indokolt, mert a vörösiszap egy agyagszerű anyag. Az almásfüzitői kövér agyag az megnevezésű vörösiszap az gyakorlatilag vízállónak tekinthető. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint mondjuk az őszi, téli, nyári, bármilyen csapadék lehull a vörösiszapra, az addig ott marad, amíg megfelelően el nem párolog. Nem tud beszivárogni, nem folyik el, nem csinál semmit. A vörösziszap csekély mennyiségű agyagásványt tartalmaz, az hogy folyik, ez a szemcsék nagy fajlagos felületéből adódik. Tixotróp viselkedésű anyag, ami azt jelenti, hogyha nyugalomba helyezzük, akkor úgy viselkedik, mintha szilárd anyag lenne, ha forgatjuk, mozgatjuk, akkor pedig folyadékként viselkedik. Fizikai és kémiai tulajdonságai nem teszik lehetővé saját anyagú támasztó test kialakítását, mint pl. az erőműveknek a pernye tárolóit, ahol a saját anyagából készítik magát a gátat is.

7

Volt egy táblázat benne. Itt ajkai és almásfüzitői mintákat vizsgáltak. Az F betűs a füzitői, az A betűs az ajkai. Itt érdekes dolog, hogy a plaxikus index és természetes víztartalomban azért jelentős eltérés van a két anyag között. Következő ábra: a talajmintákat értékelik, úgy mint rögösödő, vízálló, fellazuló, szétfolyó. Ez a mértékadó hézag tényező alapján e szerint a füzitői az egy vízálló vörösiszap, az ajkai pedig fellazuló. Következő ábra: a tározó és környezete: a 0125 hrsz-ú ingatlanon Kántorkerti völgyből alakították ki úgy, hogy a Kántorkerti patakot elzárták és elterelték. Ezeknek az ingatlanoknak a teljes területe az majd 72 hektár, ebből 26,5 hektár a vörösiszap testnek a területe. A neszmélyi, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Bikol, Süttő található 1 és 5 km-es körzetében ennek a tárolónak. Következő ábra: ez egy régi térképre lett föltéve a vörösiszap tároló. Ott van Neszmély. Itt volt valamikor a Kántorkerti patak, és erre terelték el. Következő ábra: a tároló gátjának a méretei. Ennek a hosszúsága magának a főgátnak, ami elzárja a völgyet az 350 m, a bekötések jobb oldalról és bal oldalon összesen 250 m, összesen 250 m, nem darabja, olyan 125-125 m. A legnagyobb magassága az 55,7 m, a legnagyobb talpszélessége az 410 m. A koronaszint az 180 m balti fölött van, a vörösiszap szintje az 170 körül. Kb. 10 m van még a vörösiszap és a gát teteje között. Ez azért van így, mert a gátat azt három lépcsőben kívánták megépíteni, de csak az első kettő lépcső épült meg és abból is csak az első lépcsőnek a szintjéig töltötték föl a vörösiszapot a gyárnak a bezárása miatt. Következő ábra: ez a google-ban található kivágás. Itt látszik, hogy a gát, a vörösiszap test és a mögötte levő tó. Ez csak egy mesterséges építménnyel alakították ki ezt a tározót, ellentétben az almásfüzitőiekkel, ahol mind a négy oldalról mesterséges építmény határolja. Ezzel az a probléma, hogy mivel a völgy is valamilyen irányban lejt nyilván a gát felé, amikor töltötték a vörösiszapot, akkor a vízvezetést úgy oldották meg, hogy elölről a gát felől és oldalról töltötték, a vizet pedig hátulról vezették vissza a gát alatti csővezetéken. Ezért nem tudták teljesen vízteleníteni, mindig maradt valamennyi folyadék még rajta. Ennek a lúgossága kézi mérővel mérve 10 a pH-ja a víznek. Következő ábra: ez maga gát. Ez egy régebbi felvétel. Következő ábra: ez a Geo-system Kft. ez vizsgálta a vörösiszapnak a vastagságát ezeken a szelvényeken. Látszik, hogy nem teljesen megbízható ez a vastagság. Nem mindenütt egyforma, és ahogy haladunk a tó felé a szilárd kéreg vastagsága egyre csökken. Azt érdemes megfigyelni, hogy hol van a tónak a pereme. Későbbiekben majd látszik, hogy az miért érdekes. Következő ábra: itt ugyan ez az iszapréteg vastagsága egy más képen. A zöld az a legvastagabb, a piros pedig a legvékonyabb rész. Következő ábra: ez a digitális telepmodell, amit készítettek. Itt a felszínt és a tavat, azt fel tudták mérni, meg az oldalfalakat is. Viszont a testfal és a tó alatti rész az nem teljesen

8

pontosan ismert, ezért van az, hogy az 1 millió 700 ezer m3 vörösiszap az jelentős eltérés is lehet. Valószínű inkább pozitív irányban. Következő ábra: ez a telepmodell egy másik változata. Következő ábra: milyen vizsgálatot végeztek. A völgyzáró gát állékonysági vizsgálatát, azt 2011. február 20-án, ezt már a veszprémi Bányakapitányság rendelte el, hogy végezzék el. Ezt meg is tették és a veszprémi Bányakapitányság ezt a vizsgálatot elfogadta úgy, hogy nem tartotta szükségesnek külön intézkedést a tározó gátjával és az egyéb dolgaival kapcsolatban. Egy szabvány szerinti biztonsági tényező van, amit ezekre a gátakra rá lehet húzni és ez pedig 1,35. Itt mindenhol meghaladja, de később arról is lesz egy ábra. A biztonságba helyezés tervét a Geo-system Kft., és a Geo-Terra Kft geo-tervi szakvéleményt csinált erre a dologra. Következő ábra: az elvégzett vizsgálatot. A legmagasabb gáttesten, a völgy közepén húzódott keresztül. A 3-as számú az az első ütemben megépült gát, a 4-es számú pedig a második ütem, az 5-ös a vörösiszap test. Biztonsági tényező 1,9. A piros íves rész az a gát tönkremenetelének a szimulálása, és azt állapították meg, hogy a vörösiszap a biztonságot lényegében nem befolyásolja, mármint a gátnak a biztonságát. Következő ábra: ez a legalacsonyabb gáttesten végezték. Ugyan úgy a 3-as az első ütem, a 4es a második ütem, az 5-ös a vörösiszap test. Itt 2,6 a biztonsági tényező. Ez azért nagyobb, mert a gáttest magassága kisebb. Ebből fölvetődött egy olyan dolog, amit majd még vizsgálni kell, hogy teljesen fölösleges az a 10 m magas gát a legmélyebb ponton és lehet, hogy abból is lehet a gátnak a biztonságát esetleg növelni. De azt majd az arra illetékes szakértők ezt majd eldönti és megvizsgálják. Következő ábra: milyen intézkedéseket tett a Bányafelügyelet? Ez már a budapesti Bányakapitánysághoz kerülés után történt. Itt a 14-es Kormányrendelet, ami a bányászati hulladékok kezeléséről szól, az Hulladékgazdálkodási tervet ír elő. Igaz, hogy itt már nincs hulladékgazdálkodás, mert nem szállítanak be hulladékot, de tervvel rendelkeznie kell. Ezt megcsinálták, elfogadtuk. Elfogadtuk a vörösiszap tároló bezárási és biztonságba helyezési tervét. Köteleztük az üzemeltetőt az út karbantartására, a megjelölésre, a veszélyes üzemi táblák kihelyezésére és a gát nem valami szépen nézett ki, és ezért a növényzetnek a karbantartását is előírjuk nekik. Tavaly, valamikor május-június körül a kiporzás elleni védekezésre köteleztük oly módon, hogy a hátsó tóból kell kiépíteni locsoló rendszert, amivel a vörösiszap felszínét nedvesen kell tartani, nyilván akkor, amikor erre szükség van. A Bányakapitányság a tározók területén havi rendszerességgel a társhatóságok bevonásával ellenőrzéseket végez. Ezek a társhatóságok a katasztrófavédelem és a Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Ezeken az ellenőrzéseken a legutóbbi időkig, a mai napig olyan körülményt vagy eseményt nem tapasztunk, ami bármiféle intézkedésre okot adott volna. A gátakkal gyakorlatilag nincsen probléma. Következő ábra: előre tekintés, mi várható. Említettem, hogy elfogadtuk a biztonságba helyezési, kiviteli tervét. Ez a kiviteli terv három ütemre osztja pontosan amiatt, hogy a vörösiszap test szilárd kérge az nem teljesen biztonságos, nem homogén. Ezért a három ütemet úgy határoztuk meg, hogy első ütemben az északi Duna felöli teljes felületnek kb. 1/3részét kell befedni, a többi részén pedig a tóból történő locsolással kell a kiporzást mentesítést elvégezni.

9

A B ütemben a középső területrésznek a letakarása és az első letakart résznek a termőképes réteggel történő befedése történne. A C ütemben eltűnne a tó és teljesen be lenne fedve, be lenne növényekkel telepítve. Következő ábra: ez az I. ütem. Ez itt a valamikori vízszint, ez most jóval hátrébb van, és ez az 1/3 rész, amit le kellene fedni a következő módon. Következő ábra: azért, hogy biztonsággal rá lehessen menni erre a testre, ilyen úthálózatot kellene kialakítani rajta. Következő ábra: 6 m széles, 1 m magas geo-rácsra fektetett építési törmelék vagy kőtörmelékkel utakat kell kialakítani; 30-60 m-rel egymástól; és a kettő között egymás felé haladva lehet föltölteni az iszapot. Így biztonsággal ráengedhető a 20-40 tonnás teherautó a szakértők szerint. Következő ábra: néhány fotó. Ez volt, amikor először kimentünk a tárolóra, így nézett ki az út. Ez volt a gát, fák nőttek, ott volt a vörösiszap. Ez már a következő, a nyári felvétel. Itt is eljön a tavasz kizöldül, eltűnnek a fák lassan, és az út is kezd rendbe jönni. Következő ábra: ez a szivattyúállomás, amiből a locsolást biztosítják a vörösiszap területén. Ez mindig áthelyezik ide-oda-amoda, ahova éppen kell. Következő ábra: itt volt a vízszint. Mielőtt elkezdték a locsolást, a becslések szerint kb. 50 ezer m3-rel kevesebb a benne levő folyadék. Bízunk benne, hogy el fog tűnni előbb-utóbb. Következő ábra: ezen jobban látszik a világosabb sáv, ahol visszahúzódott ez a tó a locsolás hatására. Következő ábra: néhány fotó arról, milyen szép a környék. Következő ábra: gát Itt látszik, hogy a locsolórendszer ki van építve végig és keresztbe teszik.

Almásfüzitőről néhány szót mondanék: Következő ábra: egy hét aktuális helyzete. Következő ábra: rövid története, környezete, vizsgálatok és intézkedések. A Timföldgyárat 1950. november 3-án helyezték üzembe és 1950-től-1997-ig helyeztek el vörösiszapot ezekben a tárolókban, illetve 1997-ig csak a neszmélyi 8-asban. 1997-ben megszüntették, bezárták. 1998-tól a tatai Környezetvédelmi Rt. lett az ingatlannak a tulajdonosa. Következő: az 1-es és 7-es lerakók közvetlen a Duna jobb partján vannak az 1752, 1761 fkm között. A nagy a 7-es, az 1-es, 2-es, a 3-nak itt van a széle. Az a lényeg, hogy az 1-es, illetve a 7-nek az iszaptárolónak a gátja az gyakorlatilag a vízvédelmi gát fölött van. Az 1-es, 2-es és a 3-as pedig a vízvédelmi gát mögött van. A 4-es, 5-ös és 6-os tároló az, ahol a vízvédelmi gát és a vörösiszap tároló gátja megegyezik egymással.

10

Az 1-es, 2-es lerakó hektár 6 m vastagság 684 ezer a 3-as lerakóba, 20 hektár 1 millió 672 m3 8 m magas, a 4-es, 5-ös lerakó az 12 hektár 762 ezer m3, 6m. A 6-os lerakó az 30 hektár, 2 millió 700 ezer m3, 9 m. A legnagyobb az a 7-es lerakó, az 8 millió m3, 11 m magas. A 7-es lerakóba 1994-ben fejezték be a vörösiszap lerakását. Ezen jobban látszik. A vízvédelmi gát az itt húzódik fönt. Itt ér össze a 3-as és 4-es tárolónak a határa. Innentől van közös határuk. Következő ábra: ez a 7-es tároló. Ebből az látszik, hogy ez a része ez le van fedve, növényzettel be van fedve. Még annyit elmondanék a kiporzás mentesítésről, most mondom el, de lesz később. Itt is elrendeltük, sajnos nincs lehetőség arra, hogy annyi vizet tudjanak kivenni, hogy ezt a kiporzást locsolással tudják megoldani. Ezért most azt csinálták, hogy a tároló szélén körbe, meg ezen a szélén, meg befelé, meg itt is befelé kazettákra osztották, hogy ne nagy felületen érje egyszerre a szél, hanem kisebbekben. Ezeken a kazettákon szélfogó hálókat feszítettek ki. Következő ábra: gátak állékonysági vizsgálatát 2011. február 28-án a Biomodul Kft. végezte. Ez alapján a veszprémi Bányakapitányság a 7-es tározó G 15 jelű pontjánál elrendelte a gát megerősítést. Ez nem azért rendelte el, mert a gát állékonysága nem volt megfelelő, hanem azért, mert az összes többi szakaszon mind 1,9-2,0 körül volt a biztonsági tényező, a szabvány szerint a G 15 pontnál pedig 1,39-1,41 körül. Az egyenszilárdság miatt azt mondták legyen egyforma minden, ezért elrendelték ott. Ebben a jelentésben vizsgálták a földrengéssel szembeni állékonyságot,- 1,2 a megengedett érték - és mindenhol megállapították, hogy ez megfelel, és a rézsűnek az állékonysága megfelelő. Következő ábra: itt a G 15 pont. Következő ábra: itt is ugyanaz történt, mint a másiknál. Hulladékgazdálkodási tervet elfogadtuk, kiadtuk az építési engedélyt a gát megerősítésére. A vörösiszap tároló bezárása és biztonságba helyezési tervét elfogadtuk és a kötelező kiporzás elleni védelem – amit említettem ezt így osztották meg – itt is havi rendszeresség a társhatóság bevonásával végzünk ellenőrzéseket. Itt sem találtuk semmi olyat, ami okot adott volna. Következő ábra: ez a 7-es tárolónak a már rekultivált része. Balra, jobbra van a Duna. Ez a gátépítési munkálatokat mutatja. Itt építették, készítették el ezt a gátmegerősítést. Következő ábra: a tatai Zrt-től kaptuk, egy légi felvétel. Szintén a gát megerősítéséről szól. Jobbra van a vörösiszap tároló. Ez az almásfüzitői csatorna itt baloldalon. A fehér rész a gát megerősítése, egészen a kanyarig. Itt látszik, a szélén elkezdték befelé építeni ezeket a nyelveket, amivel a szelet próbálják megtörni. Következő ábra: ugyan az csak a másik irányból. Itt is jól látszik, hogy magán a vörösiszap testen zöld növényzet van. Ott nő a fa. Nem én tettem oda, megesküszöm rá. Következő ábra: az 1/6-os tároló az így néz ki. Következő ábra: ez a 7-nek a rekultivált része. Itt még bokrok nem nőttek. Következő ábra: ez a 3-as tárolónak a jobb oldali részen, ahol az út megy, az a vízvédelmi gát, baloldalon a fönti gát, az pedig a vörösiszap tárolónak a gátja. Következő ábra: ez a 5-ös, 6-os. Az 5-nél közös a gát.

11

Következő ábra: ez a 7-es tározónak az észak-nyugati sarka. Lent az vízvédelmi gát, mi fönt vagyunk a tárolónak, a gát tetején. 8-10 m van, gyakorlatilag azt jelenti, hogy a vörösiszap alja mondjuk a vízvédelmi gát koronaszintje alatt max. 1 vagy 1,5 m-re van. Következő ábra: ez már az árvízről készült. A 7-es gátnak az észak-nyugati sarka. Ott lent van az a vízvédelmi, árvízvédelmi töltés, ahol az út megy. Következő ábra: ez a 6-os tárolónak az leg észak-nyugatibb sarka, ahol közös a gát. Ez még az árvíz elején volt, itt még nem volt annyira fönn a víz. Következő ábra: jött föl a víz, de nem látványos. Lent a gát, és fönt vagyunk a gát tetején. Következő ábra: ez az a pont, ahol közössé válik a vörösiszap tároló gátja és az árvízvédelmi gát. Így néz ki. Fönt a vörösiszap gátja, itt ahol a kollega áll, ez pedig az árvízvédelmi töltés gátja Azért volt érdekes számunkra, mert ez volt az a pont, ahol a vörösiszap tároló gátja és az árvízvédelmi gát egyforma. Itt volt érdekes, hogy meddig jön föl a víz. Következő ábra: ekkor volt a maximális legnagyobb árvíz. A szembelévő gázterminál telephelye, ők is védekeztek rendesen. Csak érdekességképpen, látszik egy fehér kígyó „tengeri kígyó”, ezzel voltak körbekerítve és egész jól megúszták a vizet. Következő ábra: amikor a legnagyobb a víz, akkor ezen a szinten állt a 7-es tároló gátjához képest. Következő ábra: ez pedig a közös gáthoz képest még 1 m volt. Következő ábra: ez pedig a 6-os tároló. Köszönöm szépen a figyelmet.

Popovics György Lőrincz Györgynek köszönöm szépen a kimerítő tájékoztatást. Annyit szeretnék hozzáfűzni ehhez az előadáshoz, hogy az árvíz idején én is betehettem a lábamat az almásfüzitői vörösiszap tározó tetejére. Meg tudtam nézni az ominózus 7-es tározót és a 3-as, 4-nél és 1-es, 2-nél is voltunk. Fülöp László úr, aki a Környezetvédelmi Zrt-nek talán a legnagyobb tulajdonosa és vezérigazgatója fölajánlotta, hogy a közgyűlés tagja részt vehetnek egy előre megszervezett bejáráson, fogadnának minket. Oda elmehetnénk, minden képviselőtársamnak ez a lehetőség rendelkezésre áll, nem egyenként, hanem fogunk szervezni erre egy utat. Annyit szeretnék kérni a képviselőtársaimtól, hogy legyenek szívesek a Főjegyző úr titkárságán jelezni, hogy ki szeretne eljönni. Időpont-egyeztetéseket azokat ővelük fogjuk lefolytatni. Megjegyzem: mindenkinek ajánlom, hogy ezt egyszer nézze meg. Ide nem lehet csak úgy elmenni. Ez egy elzárt terület. Fantasztikusan érdekes szabadalom alapján történik a vörösiszap 1 m 80 cm magasságban történő lefedése egy bizonyos humusszal, amelynek a

12

tetején egészen futurisztikus világ van, növény, állat és vad, tehát madár és vadvilág alakult ki. Én úgy gondolom, hogy mivel rengeteg a kényszerképzet, rengeteg a magyarázat ezzel kapcsolatban – ez természetesen a lefedést jelenti, nem az oldaltöltéseket – én javaslom, hogy nézzék meg, nézzük meg. Kérem, hogy a jelentkezéseket legyen szívesek a Főjegyző úrnál megtenni. Lőrincz György Még egy dolgot megjegyeznék. A legutóbbi ellenőrzésünkön részt vett a megyei közgyűlés képviseletében a Főjegyző úr. Felvetődött az, hogy a 8-as számú vörösiszap tárolóra – a neszmélyire – az árvízi védekezésből származó fel nem használt anyagot el lehetne helyezni. Most ott tartunk, hogy jelenleg 1400 m3 anyag került föl a tárolóba. Popovics György Milyen módon? Ez zsákban lévő homok. Lőrincz György Teherautóval. Nem mondtuk, hogy zsák nélkül, ahogy fölviszik. A Bányakapitánysághoz hétfőn délelőtt érkezett e-mailon a Környezetvédelmi Felügyelőség hozzájárulása, hogy hozzájárulnak. Mi 11 órakor e-mailban elküldtük minden érdekeltnek az engedélyt, délután 3 órakor elkezdték a szállítást. Popovics György Köszönöm szépen az ilyen jellegű tájékoztatást. Nyilván itt a lefedés egy borzasztó fontos dolog, mert – ha jól értettem – az előadás is ebben erősített meg, hogy a kiporzás az egyik legnagyobb „rákfenéje” ennek a dolognak. Tisztelettel köszöntöm Schweitzer professzor urat. Amennyiben kíván, akkor természetesen megadjuk a szót és fejtse ki a véleményét a témával kapcsolatban. Schweitzer urat a JOBBIK képviselőcsoportjának kérésére hívtuk meg a közgyűlésre. Korábban már Főjegyző úrral találkoztak, egyeztettek. A professzor úr könyvét áttekintettük a témában és most lehetőség van szóbeli kiegészítésre. Dr. Schweitzer Ferenc Tisztelettel üdvözlöm Elnök urat és a közgyűlés minden tagját. Köszönöm a meghívást. Én nagyon jó ismerem a megyét. 50 éves szakmai munkásságom egy igen jelentős részét a megyében töltöttem el, a megye tudományos problémáival töltöttem el. Azt hiszem, hogy nincs olyan km2, amit ne jártam volna be. Én nem vagyok egy tolakodós ember, a tudományos pályafutásomat is itt kezdtem el, innen írtam egyetemi doktori értekezésemet, a kandidátusi értekezésemet, az akadémiai doktori értekezésemet és én találtam meg örömömre Vértesszőlősön a „Samut” és itt dolgoztam, talicskáztam Vértes professzor úrral. Nagyon sok tevékenységet, természetvédelmi tevékenységet is fejtettem ki a megye területén. Én nem vagyok tolakodó ember, én nem kopogtattam. Én mindig örömmel és szeretettel vártam azokat, akik valamilyen okból megkerestek. Így kerestek meg Esztergomból is a közgyűlés képviselői és így kerestek meg most a megye képviselői, Elnök úr személyesen, levélben és örülök, hogy itt lehetek. Én a geomorfológiával foglalkozom, ami azt jelenti, hogy a domborzat hogyan alakult ki és gyakorlatilag milyenné válik egy domborzat. A domborzatnak a fejlődése az egy nagyon fontos dolog. Én mindig hiányolom az ilyen jelentésekben pontosan az állapotfelmérés, az állapot értékelés mellett, hogy mi lesz, hogy fog alakulni a dolog. A könyvemben is ezt

13

vizsgáltam, hogy az árvízi helyzet hogyan alakul, a felszínmozgások hogyan alakulnak, a vörösiszap probléma hogyan alakul. Nem csupán leírom, hanem ajánlok megoldásokat. Pl. Kolontárnál a Torna-patak elterelését, a Tornának egy régebbi völgyébe, ami ott van, de senki nem vette észre. Ez olcsóbba került és ezért nem jó. Nekem ez a véleményem. 50 év után nekem nem karrierből kell ilyen kérdéseket tárgyalnom, én ezt őszintén hittel, erős hittel és erős tudással készítettem el ezeket az anyagokat. Így Almásfüzitőről is és Neszmélyről is. Tulajdonképpen Neszmély, Dunaalmás közötti területről is, mert egész 8-as számú kazettának, Neszmélynek a kulcsa, az Neszmély, Dunaalmás között hatalmas nagy felszínmozgásos területek, amelyek ott létrejöttek. Talán sokan közülük ezeket ismerik, hogy 30-40 m mély völgyek vannak ott bent, Disznós kúti völgy, a Tekeres-völgy, az Izány-völgy, ami katasztrofális problémát jelent. Talán egy mozzanat, hogy emlékezzen rá, hogy Neszmély fölött van egy völgyzáró gát betonból. Az 5 év alatt megtelt. A felületről, tehát magasabb térszínről lemosott üledékkel. Mi az én problémám ezzel kapcsolatban. Tulajdonképpen nem vád, ez egy megoldási lehetőség, ajánlom én ezt, mert Önök, a szaktudomány, a települések nem tehettek róla, hogy ott van. Ezt oda tették, a 8-as számú kazettát is sajnos odatették. Emberek egyetértettek azzal, hogy az úgy legyen. Valamilyen oknál fogva nem gondolták át, hogy az alkalmas terület, vagy nem alkalmas, vagy Almásfüzitő alkalmas, vagy nem alkalmas. Lehetne azt mondani, hogy vigyük, akkor ezt a terhet. A társadalom – ha baj van – meg fogja oldani, kerül, amibe kerül. Hihetetlen pénzeket költöttek el az árvízvédelemre, hihetetlen pénzeket költöttek el Kolontárra. És ha itt valami történt volna, itt is hihetetlen pénzeket költöttek volna erre. A jövőt szeretném én fölvázolni, mit várhatunk, mit kellene megcsinálni. Én ebbe a rövid jelentésbe, amit az Elnök úr és a Főjegyző úr kért tőlem, én ezt összefoglaltam 11 pontba. Ezeket föltétlen meg kellene csinálni. Itt vannak például a karsztvizek kérdése. Dunaalmáson kiléptek a karsztforrások. Igen gyorsan feltöltődött az a nagy kád, a karszt, amivel tulajdonképpen a karsztvíz stabilan megvan. Akkor lép ki egy forrás, egy kádból akkor folyik ki a víz, amikor egy dinamikus, tehát felülről beszivárgott vízkészlet alakul, a fölös víz kifolyik, források formájába. Ezt látjuk Dunaalmáson, ezt látjuk ma Tatán, ezt látjuk Vértesszőlős előterében, vízben állnak a házak, a pincék. Egyik oldalról jó, a másik oldalról nem, mert lebontották a régi gyönyörű városrészt és helyébe emeletes házakat építettek, paneleket. Ugyan ez lesz a helyzet Sárisáppal, Tokoddal, Esztergommal. Föl kell készülni erre is. Aki jól ismeri ezt a területet, tudja, hogy itt egy hatalmas nagy öblözet van és ebbe az öblözetbe épült gyakorlatilag fel az első 7 tározó. Azt is mondhatnánk, hogy bizonyos fokig tisztelet a tatai Környezetvédelmi Társulatnak, hogy legalább ott folyik egy rekultiváció. Ha most Almásfüzitőről beszélünk, akkor két részre kell tagolni. Az egyik: a földtani, földrajzi geomorfológia alap, mire építették. Egy régi Duna ágakra építették és a Duna ágak között lévő szigetekre. A Duna ágak, amik most le vannak fedve vörösiszappal és részben a települések, meg az utak, vasutak hordozói is egybe, az alatt a víz áramlik, és az kifolyik a régi erózió bázisába, ahol a Duna annak idején folyt. Ha elő lehetne keresni almásfüzitőről a google-i felvételt, ott egy bizonyos dolgot meg szeretnék mutatni, és ugyan így a Neszmélynél. A helyzet az, hogy ott vannak kilépő források a Duna parton, a dunai oldalon, vannak kilépő források a gáztelep környékén. Ezeket átható, nem lehet azt mondani nem azok, ezek források, amelyeket kezelni kell. Mitől vannak ezek a források? A Dunán, ha Esztergom és Komárom közötti partszakaszt vesszük alapul, akkor vannak középmagas magas partok, ahol 3-4 m, 2-3 magasságú partszakaszok vannak. Vannak ennél magasabb partszakaszok és vannak olyan, mint Lábatlanon, Dunaalmáson, Dunaszentmiklós, Dunaalmás között. Amikor tartósan magas a víz a Duna középszintje felett vagyunk, akkor a dunai ártéri üledékekben

14

lévő víztartó képződmények, amik gyakorlatilag tárolják a talajvizet, azok visszaduzzadnak. Visszaduzzasztják az a réteget, ami az agyagos, iszapos rétegek felett van. Az agyagos iszapréteg a vízzáró réteg, és a homok, kavics – dunai anyagról van szó – az pedig a víz tartóképződmény. Ha a középvíztől lecsökken a Duna vízszintje, akkor ezek a források szép lassan kifolynak, mert vissza vannak duzzadva, és ez a veszély benne. Ha tartósan magas a Duna vízállása, vagy lehet az egy patak vízállása is, akkor az agyag képlékennyé válik, és ha még dől is az az agyag egy 2 fokot vagy 3 fokot, akkor ahogy a víz kicsorog az erózióbázis a Duna vagy patak felé, ezek a források, ezeket lehet lent látni. Erről senki nem tehet, ez a természet adottsága. Szép lassan kifolyik a vízforrások formájába, ezt látja mindenki. Ezeket kezelni kell tudni. Javasoljuk benne, hogy mit kellene csinálni Almásfüzitőn is, monitorig rendszereket a Duna felöli oldalon, mert ott nincsen, csak a másik dunai oldalon, a régi dunai oldalon, amit feltöltöttek. Vörösiszap alatt van és utak, vasutak helyezkednek el rajta, de alul a víz folyik. Meg kell oldani ezt a problémát, erről nem tehet senki. Ezért Almásfüzitőn két dolog van, egy a rekultiváció, amit el kell fogadni, hogy ez tiszteletreméltó dolog és nem porzik annyira. Megoldási kísérlet, legalább történik valami, és nagyon pozitív dolgok történnek. A másik pedig a geomorfológiai probléma, a régi domborzatnak az alakzatai. Abból nekünk ki kell spekulálni, hogy mit kell megoldani. Ott vannak a karsztforrások az a Csokonai és a Lilla források, a Tata Által-érnek a torkolat vidékén ott törnek föl, nincs messze ettől. Ott van az a sasbérc, amiből ezek a forró, langyos vizek feltörnek. Ez a dinamikus készlet, ami feltör. Neszmélynél mi a helyzet az én látásmódom szerint. Neszmély az egy nagyon nehéz dolog és nagyon oda kell Neszmélyre figyelni. Neszmélyen 1991-be és azt hiszem 1994-be már megroggyant a gát. Itt van Almásfüzitő a kivetítőn. Amit nagyon ajánlok azoknak a figyelmébe, akik döntést hoznak ebbe a kérdésbe, veszedelmes problémát jelent. Ahogy látom, nem nagyon jelentkezik semmilyen szakvéleményekben ez. Nézzék meg a Dunának a sodorvonalát. A Duna sodorvonala, amit a képnek a felső részén lehet látni, az pontosan a 6-os, 7-es tározó felé vág be. Egyszerűen ott az ún. nagyvízi meder, a két gát közötti Duna-meder, az keskeny, torok. Az egy stroke veszély, mint az érben egy elzáródás. Nagyon jó lehet látni a kép északi sarkán ezt a beöblösödést. Ott lépnek ki a források is, de csak akkor, amikor a középvíznél magasabb a Dunának a vize és ott van a Dunának az eróziós pusztítása, amit valahogy meg kell fogni, valamilyen árvízvédelmi rendszerrel. A másik dolog, miután ez tényleg nagy mennyiségű vörösiszapról, vagy timföld salakról – így is nevezik – meg kellene próbálkozni, megegyezni a szlovákokkal, hogy a nagyvízi medret megszélesíteni. A megye területén is a mai árvizeket, a legnagyobb árvizet – 1501-be volt ilyen magas árvíz -. Én először azt hittem a passaui városháza falán ott van odaírva, hogy 1501-be 12,5 m volt az árvíz. Azt hittem, hogy a kisjég-korszaknak az olvadéka, a gleccser és a hó olvadékvize emelték annyira meg ezeket a vízmennyiségeket. Előfordulhat, láthatják 500 év után is előfordulhat. A nagyvízi medret kellene itt rendezni. A mai árvízvédelmi rendszert pedig ki kellene egészíteni úgy, hogy nagy biztonságban a mellékpatakoknak az öblözetét is igénybe venni, hogy a víz terjedjen szét, legyen a víznek a helye, ne ilyen szűk gátak között tudjon mozogni. Itt lehet látni, azt hiszem eléggé meggyőző, hogy a természet nem tűri el, egy folyóvíz nem tűri el a kordába szorítást, meg keresi a maga helyét. Esztergomnál is ez volt a probléma.

15

Neszmélynél kétszer megroggyant a gát. Miért roggyant meg a gát? Igen jelentős volt a gát. A gátnak a Süttő felöli oldalánál – körbe adom esetleg ezt a skiccet, rápillantani meglehet, hogy oda írtam a színeket, hogy mi mit jelent – hogy eróziós völgyek sokasága van a tározónak a környezetébe, nem kicsik, mélyek. Ha a völgy bevágódik, azok a sötét részek azok mind eróziós völgyek hátravágódó eróziós völgyeknek a sokasága. Ez olyan, mint az ujjaim között lévő területek. Itt van a süttői pörös völgyek, az Asszony-hegy, Gombás-hegy és ezek a völgyek hátravágódnak. Mi történik? Elérik az első talajvízzáró réteget, aztán elérik a második réteg-vízzáró réteget. Két agyagréteg közötti homokos, kavicsos réteget. Ez dunai ártér volt régen. Több millió, több százezer évvel ezelőtt, ott folyt fönn a Duna, Kőpitén vannak a régi Duna-medreknek a maradványai, meg Dunaszentmiklóson, meg Muzslahegyen. Ezek a kavicsok tárolják a vizet, kilépnek a források. Ezeket kezelni kell. Ezért pontosan azon a sarkon roggyant meg a gát, ahol a forrás, ahol a kis völgy hátravágódott. Zölddel van jelezve a rész. Ha látják a tározót, akkor pontosan a tározó végén roggyant meg, de komoly területen – leírtam pontosan, hogy milyen mennyiségben – akkor emelték meg újra a gátaknak a koronamagasságát és lépcsőzték le a Duna irányába. De a víz az úr, és nagy úr víz. Ezeknek a völgyeknek és a talajeróziónak a kérdésére föltétlen fel kell hívni a figyelmet. Lassan a területet – miután a jövőbe gondolkozunk – és itt 50, esetleg 100 évvel előre gondolni, itt 100 évig fognak emberek élni, reméljük még tovább, biztonságba kell helyezni ezeket a tározókat. Ezért örvendetes az a gondolat, hogy itt lefedjék és azzal a homokkal – Főjegyző úrral erről beszélgettünk is, én is örültem neki – hogy a kiporzás meggátlása érdekében mindenképpen. Ebbe a könyvbe bele van írva, sok más talajmechanikai tulajdonság mellet a neszmélyi tározókba meg van mérve más szempontok szerint a vörösiszap. Bizonyos százalékban, azért nehéz ásványi anyagok mellett, más anyagokat is tartalmaznak. Én ezt szeretném javasolni, hogy egy komoly terveket kellene csinálni. A javaslatokba benne van abba a 11-be. Ajánlom néhányat elfogadásra. Szívesen állunk rendelkezésre. Van egy másik olyan is, ebbe a könyvbe benne van a 95. oldalon, hogy a domborzat régen nem olyan volt, hogy mindig a Duna felé folyt most a víz, hanem voltak kereszt irányú völgyek is, és amikor a lépcsőzések történtek az 1980-as évek vége felé Neszmélyen, akkor feltárultak ezek a keresztvölgyek, amelyek merőlegesek a vörösiszap tározónak lévő völgyek felé. Ott is szivárog a víz és jön ki, mint amit a felvételeken meg is csináltunk. Ilyen röviden szerettem volna csak elmondani ezeket a gondolatokat. Ami a jövőre vonatkozik az még gyakorlatilag a földrengéskockázat is nagyon fontos. Erre is csak felkészülni lehet, mert ez a természet sajnos ilyen. Nagyon sok földrengés volt a környéken. A római kortól kezdve Szőny pusztulását is gyakorlatilag ez okozta. Neszmélyen a középkori vár ezért pusztult el. 1956-ban volt a legutolsó ilyen jellegű földrengés a területen a 4,5-5-ös erősségű intenzitású rengések voltak itt. Felkészülni kell, nem tehetünk mást csak felkészülni. Gyakorlatilag ezek lennének a legfontosabb feladatok, a talajvíz, a rétegvizek kérdése a Duna felé. A Duna nagyvízi medernek a problémája, esetleg folyamszabályozásnak a kérdése is fölvetődhet itt, megegyezve természetesen a szlovákokkal. Elkerülhetetlen lesz ez a probléma. Popovics György Köszönöm szépen professzor úrnak ezt a nagyon értékes előadást. Nyilvánvaló ezt a beszélgetést folytathatnánk nagyon hosszú ideig. Michl Miklós Csak nagyon röviden. Gondolom képviselőtársaim előtt nyilvánvalóvá vált az ügy fontossága, miután professzor urat meghallgattuk.

16

Kettő. Tisztelettel a JOBBIK frakciója nevében előterjesztem az eredeti, 10 hónap előtti javaslatomat, alkossunk egy három párból álló, háromtagú bizottságot, amelyiknek feladata egy cselekvési terv kidolgozása és a szeptemberi közgyűlés elé való terjesztése. Popovics György Én köszönöm ezt a javaslatot. Megmondom őszintén én nem látom a lehetőségét annak, hogy ezt a megyei közgyűlés pártfrakcióiból összeállított bizottsága meg tudja oldani. Sokat gondolkoztam azon, hogy mit tehet a közgyűlés ebben az ügyben. Nem is hatásköri hiányosságok, hanem egyáltalán fizikailag mire alkalmas a mi apparátusunk és a mi rendszerünk. Én azt gondolom, hogy azokat az anyagokat, amik a rendelkezésünkre állnak, egyrészt csatoltuk a mi bejárási jegyzőkönyvünket. Mi nem tudunk mást csinálni elmegyünk a Bányakapitánysággal megnézzük a felszín alakulását. Vagy kérünk ilyen jellegű segítséget azoktól az emberektől, akik ezt ismerik. De messze nem ismerjük az összes véleményt ezzel kapcsolatban, mert minden tiszteletem professzor úré és abszolút reálisnak látom azokat a veszélyeket, amelyeket felvázolt. Más szereplői a témának úgy nyilatkoznak, hogy annyi és olyan mennyiségű ellenőrzés történik ezeken a területeken, amely általában mindent rendben talál, hogy elbizonytalanodik az ember, hogy mi lehet a valóság. Rákapott erre a politika is, rákapott a környezetvédelem is az utóbbi időben. Mindenképpen nagyon vigyáznunk kell arra, hogy próbáljunk a reálishoz legközelebbi álláspontot kialakítani. Én egyet tudok. Vannak olyan hatóságok a Bányakapitányságon kívül - a szakminisztérium, környezetvédelem, vízügynek a szervezetei -, akiknek a figyelmét erre az anyagra fel tudjuk hívni, amennyiben professzor úr hozzájárul. Ha nem járul hozzá mondjuk a 11 pontnak tovább küldéséhez, akkor gyakorlatilag a magunk eszközeivel tudunk nekik üzenni és szólni. Erre vagyunk alkalmasak. Ezt is terveztem, hogyha jön egy ilyen javaslat, akkor azt fogom mondani, hogy továbbítsuk megfelelő csatornákon keresztül ezeket az anyagokat. Nem tudom, hogy hogy tetszik ezt látni ennek a tükrében. Ami itt le van írva, az abszolút közügy és úgy gondolom, hogy jó lenne, ha ezzel más szakértők is tudnának érdemben foglalkozni. Dr. Schweitzer Ferenc Igen, ez valóban közügy. Valóban nem szabad úgy hozzáállni ezekhez a kérdésekhez. Had idézzem csak az árvízvédelemnek a problematikáját. Ha nincs 17 évig árvíz, akkor beépítik a hullámteret. Nem érdekli őket semmi sem. Asztal alól megszerzik a hozzájárulásokat, a beépítéshez mindent megcsinálnak. Aztán jön az árvíz és jönnek a gondok és társadalmat, akár milyen színbe fog az pompázni, olyan kényszerhelyzet elé állítják, hogy az ország is beleroppan. Nézzék meg, hogy mi pénzbe került, ki se merik mondani mibe kerül a mostani árvízvédelem. Tudja Elnök úr, hogy ennek ki a felelőse? Az a 30, 50 év felelőtlensége, akik megengedték azt, hogy áruházláncokat, és villákat építsenek az öblözetekbe. Nem politizálni akarok, ez ténykérdés. Popovics György Tatán is látjuk a források helyeit. Dr. Schweitzer Ferenc Ezt valakinek engedélyezni kellett. Itt van a felelősség kérdése. A Földtani Hivatal, illetve a kapitányság az egy nagyszerű lehetőség arra és egyetlen hiteles forrás arra, hogy ő ezt kezelje. A megyét nagyon jól ismerik és a megye iránt felelősséggel is tartoznak. A beszámoló alapján is ezt érzi az ember.

17

Michl Miklós Arra bátorkodom felhívni szíves figyelmét, hogy a megyének van felterjesztési joga, ezzel tud élni, az országos hatáskörű szervek irányában. A második pedig, hogy a lebutított megyének egyik feladata a négy közül a koordináció. Ez pedig a bizottság számára megint egy járható út az országos hatáskörű szervek tekintetében. Ismételten kérem a JOBBIK nevében a beterjesztett javaslatom szíves elfogadását és a bizottság megalakítását. Dr. Balogh Zoltán Mi az Ön véleménye, ha már foglalkozott ezzel a kérdéssel és elég bőven. Hogy lehetne ezeket a tározókat megszüntetni? Hogy lehetne ezt az anyagot felszámolni? Milyen módszerekkel, eszközökkel lehetne esetleg eltüntetni? A pénzről nem merek beszélni, mert feltételezem óriási. Dr. Schweitzer Ferenc A könyvemben leírtam, hogy pl. Ajkán mit kellene csinálni. Az történt, hogy ezt az anyagot egy az egybe beadták pályázatba. Meg is nyerték, sok százezer euróval. Én csak utólag tudtam meg. Én már idős ember vagyok, 75 éves. Nekem nem azért kell, hogy én most karriert akarok csinálni. Én valóban tiszta szándék vezet, hogy amíg tiszta a fejem - és itt töltöttem a tudományos életem egy igen jelentős részét -, hogy gyakorlatilag a tapasztalataimat el tudjam mondani, vagy tudjak érte valamit tenni. Nem lehet ezt elhordani, hova vigyék. Másrészt ez karsztterület, itt a karsztvizet szennyeznénk vele. Ennek itt kell maradni addig, ameddig valami megoldás nem születik. 100 év múlva lehet, hogy akkor majd fog kelleni valamire. Lokalizálni kell. Ezért üdvözlendő ez a fedés, ez a rekultiváció. Amit Tata csinál, az rekultiváció. A politika addig elment már - Brüsszelig elnyúlva a kézzel -, hogy egyszerű nem tartották veszélyes hulladéknak ezt az anyagot. Mindenki tudja, hogy mi volt Kolontáron, csontig leégett az ember húsa. Popovics György Az nem feltétlen a vörösiszaptól volt. Dr. Schweitzer Ferenc Ha vizet kap, akkor az a probléma, hogy magas lesz a lúgtartalom. Itt sok mindent meg kell oldani. Neszmély az egy nagy gond lesz, nagyobb, mint Almásfüzitő. Neszmélyt viszont sürgősen meg kell oldani, mert annak az aljzata, ami a kavicsnak a feküje az a hegységnek az előtere az krétai időszaki képződmény. Ott beszivárog a homokkőbe, beszivároghat sok minden és a karsztvizet fogja szennyezni. Nem is tudjuk, hogy mire alapozták, hogy alapozták, ennek mind utána kellene nézni. De meg kell mondani azt, hogy abba az időbe ezek titkosak voltak. Ki merte megkérdezni, hogy mi a „fenét” csinálnak oda, mindenki hallgatott. Sajnos ezeket meg kellene nézni, az archívumokat felelősségteljesen, nyugodtan; egy csoportot azzal megbízni, hogy csinálja meg és valahogy lokalizálni kell. A mostani gát az elég stabilnak tűnik, közel 60 m magas. Tessék elképzelni, hogy micsoda tömeg van ott. Ami mögötte van, a csapadék ha esik, jön egy villámárvíz, egy hírtelen lehulló hatalmas csapadékmennyiség is jöhet. A tározóba a vízgyűjtőről, minden ilyen völgyrendszernek megvan a maga vízgyűjtője, az mind oda fog folyni, mert az fölfogja a vizet, az egy tározó, az egy lavór. Várhatjuk, hogy mikor fog elpárologni. Lőrincz György Ezzel kapcsolatban még azt el kell mondanom, hogy folyamatban van a Környezetvédelmi Felügyelőségen ennek a tárolónak a vízrendezése. Egy vízelvezető árkot fognak körbeépíteni

18

a tároló körül, ami nem engedi rá a csapadékot, csak az a csapadék hullik rá, ami ráhullik. Jelenleg ez az eljárás ott van folyamatban, ezt onnan tudom, mert megkerestek bennünket szakhatóságként, ez az eljárás az ő hatáskörükbe tartozik, ez ilyen vízjogi létesítés engedélyezés, Neszmélyen. Popovics György Michl képviselőtársamnak azt a választ adom, hogy én most a bizottság megalakítását – természetesen, ha ragaszkodik hozzá – fölteszem szavazásra, de nem fogom javasolni, hogy ez a bizottság most megalakuljon. A téma fontosságára való tekintettel két kollegámmal Péntek Péterrel és Simon Gézával át fogjuk tekinteni, hogy milyen lehetőségei vannak az önkormányzatnak arra, hogy ezzel a témával foglalkozzunk. Ez lehet akár az Önök által javasolt bizottság és természetesen senkit nem kívánunk ebből kizárni. De nyilvánvaló, hogy ezzel a témával sokan foglalkoznak még és ezt körbe kell járnunk, hogy milyen lehetőségeink vannak. Michl Miklós Azt kérem tisztelettel, hogy arról szavaztassa meg a közgyűlést, hogy ezt a bizottságot életre fogjuk hívni. Popovics György Engedtessék meg nekem, hogy módosítsam ezt az indítványt. A bizottság alakításának a lehetőségét, illetve a teendők kidolgozását. Itt az a fontos, hogy mit csináljon ez az esetleges ad hoc bizottságunk. Kérem, hogy engedjék meg nekem, hogy ezt vizsgáljuk meg és visszatérünk rá a következő ülésen. Michl Miklós A bizottságnak lenne a feladata kidolgozni egy cselekvési tervet. Tisztelettel kérem, szíveskedjék szavazásra feltenni a kérdést. Név szerinti szavazást kérek. Még is csak abszurdum 10 hónapja kérjük, nagy türelemmel, nem telepedett rá a JOBBIK, szerényen visszahúzódtunk, 10 hónapja kérjük ennek a problémának a hatékony megoldására a cselekvést. Nincs cselekvés és Elnök úr – szíves elnézését kérem – de most is időhúzásra játszik. Kérem tisztelettel, kérem szíveskedjék megszavaztatni. Simon Géza Ez visszautasítom én, hogy 10 hónapja nem történt semmi. A Bányakapitánysággal egy hónapon belül, amikor legelőször fölvetetted, kértük, hogy vehessünk részt a bejáráson. Egy hatósági bejáráson vettünk részt. Teljes megnyugtató képet adunk. A Bányahatóság lefolytatta, fölvette a jegyzőkönyvet, tájékoztatást kapott a közgyűlés. Mégegyszer kértétek, hogy Schweitzer professzor urat hallgassuk meg. Mi kértük, hogy írásba adjon valamit, megnézzük, mi van benne, föl tudunk rá készülni és adunk rá választ. Megkaptuk a levelet. Ettől függetlenül mi ránk és általában a törvény betartására az kötelezett, aki azzal meg van bízva, illetve annak ellenőrzését a kijelölt hatóságok végzik. A Bányakapitányság, a vízügyi igazgatóság, a környezetvédelmi hatóság végzi ezeket. Minden egyes vízföldtani és egyéb megtalálható a VITUKI által készített iratokban, tervekben. Elő lehet venni, utána lehet nézni, minden tájékoztatást megadtunk. Nem tudom, hogy fordítva van talán, hogy ez a lebutított megye – ahogy említetted – azzal se lehet erőszakoskodni úgy, ahogy ezt te teszed.

19

Dr. Péntek Péter Azt hiszem, hogy eleget tett a Hivatal is, Elnök úr is, Alelnök úr is annak kérésnek, vagy felszólításnak, hogy vizsgáljuk meg a lehetőségeinket a két településen lévő tározók ügyében. Sok mindenkit meghallgattunk, de a lényeg, mind a két településen lévő tározók ügyében meg vannak a megfelelő hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervek, akinek a hatáskörét nem sérthetjük. Amit megtehettünk az egyértelmű: koordináció, figyelemmel kísérjük, a szemünket rajta tartjuk. Ezt mi szeretnénk minden évben megtenni, akár többször is, ahogy most is meghívást kaptunk, és tavaly is meghívást kaptunk a helyszíni bejárásokra, ahol jelen van a Bányakapitányság, az egészért felel. A felelősséget nem vegyük el tőlük, ők felelnek. Ehhez képest vannak szakhatóságok, kezdve az ÁNTSZ-tól bezárólag a mindenféle egyéb hatóságig. Legalább 6-7 hatóságról van szó, akik igen is ezért felelnek. Mi csak azt tudjuk tenni, mi ezt a katalizátori szerepet szeretnénk erősíteni. A jó példa a tározóra rátenni a gátakról kiszedett homokot. A folyamat elindult, de idő után kikerültünk az ügyből, mert már hatóságoknak kellett intézkedni, akik meg is lépték, ami szükséges. Mi ebbe nem tudtunk tovább lépni, csak fölvetettük, jó ötletnek tartottuk, és a hatóságok részére megtörtént. A hatóságoktól a hatásköröket elvonni nem lehet. Amit komolyan veszünk, hogy a potenciális veszélyforrás, nincs veszélyhelyzet. Elmondta professzor úr, hogy 100 évre kell gondolkodni, valóban érdemes gondolkodni, de pillanatnyilag – még egyszer mondom - erre meg vannak a felelős hatóságok, akik kötelesek ezzel foglalkozni. Popovics György Fölteszem szavazásra Michl Miklós képviselőtársamnak a javaslatát. Ha jól értettem név szerinti szavazást kér. Én ezt nem javaslom. Ez nem kötelezendően elrendelendő eset. Döntenie kell a közgyűlésnek arról, hogy név szerinti szavazást rendel-e el, vagy nem. Először arról szavaznánk, hogy legyen-e név szerinti szavazás. Utána pedig magának a bizottság megalakításának a tényéről szavaznánk. Azt szeretném mondani, amennyiben a közgyűlés úgy foglal állást, hogy nem alakítja meg ezt a bizottságot, ettől még ezt a témát nem fogjuk lezárni. Egyeztetést kezdeményezek a frakciókkal és a környezetvédelemmel foglalkozó bizottságunkkal, hogy hogyan tudunk tovább lépni és ebben a kérdésben a további teendőket meg fogjuk határozni, ami vezethet akár ilyen eredményre is.

5.a) napirendi pont:

A megyei területfejlesztési koncepció javaslati fázis véleményezési eljárása – tervezői válaszok

Szántó Katalin Nagyon köszönjük a véleményeket. Igyekeztünk mindenre kimerítően, részletekben válaszolni. Ennek alapján a következő lépés lesz – amennyiben ezeket a válaszokat Önök elfogadják – akkor ennek alapján elvégezzük a javításokat a koncepcióban. A koncepció elfogadása az egy kicsit húzódni fog, mert az Országos Területfejlesztési Koncepciót is csak előreláthatóan ősszel fogják elfogadni és addig praktikusan nem lehet a megyéknek sem elfogadni. Ezzel együtt még most is folyik munka, mert el kell készíteni a stratégiai, környezeti vizsgálatot, még a koncepció elfogadása előtt. Ennek az előzetes tematikáját kiküldtük véleményezésre, erre megérkeztek lényegében az összes válaszok. Az államigazgatási szerveknek kellett véleményezni, ezt elfogadták. Ennek alapján elkészítjük ezt a környezeti vizsgálatot.

20

A véleményekkel kapcsolatban Tatabányával volt ezen a héten egy egyeztetés. A város kezdeményezte, de a megyei jogú városokkal jogszabály alapján is egyeztetniük kell. Ha jól értem, megkapták az ott elhangzottakról a tájékoztatót.

5.d) napirendi pont:

Tájékozató a „Területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok számára” tárgyú ÁROP-1.2-11/A-2013 kódszámú pályázatról

Petrikné Molnár Erika Ahogy az előterjesztésben is szerepel, április közepén íródott ki egy pályázat, ami a koncepció továbbtervezését, a programkészítést finanszírozta volna minden megye számára. Ez a pályázat 50 M Ft támogatásra adott volna lehetőséget. Ebbe természetesen nemcsak a stratégiai, illetve operatív program elkészítése, hanem az ágazati operatív programokhoz kapcsolódó megyei dokumentumoknak az elkészítése, illetve projektgenerálás, projekt előkészítési tevékenység is kapcsolódott volna, valamint a koncepció elkészítési költségeinek az utólagos finanszírozása. Lehetővé tett egyfajta visszamenőlegességet is a kiadások tekintetében. Időközben kiderült, hogy az ÁROP-ban további források állnak rendelkezésre és ezeknek egy részét a megyékhez irányították és ezért került felfüggesztésre ez a pályázat. Tudomásunk szerint kb. még további 40 M Ft az, amit a megyéknek szeretnének a programozásra, illetve a projekt előkészítésekre a későbbiekben biztosítani. Vártak is megyéktől erre vonatkozóan javaslatokat, hogy milyen további munkák lennének szükségesek ahhoz, hogy minél megalapozottabb fejlesztések valósulhassanak meg a 2014-2020 időszakban. A tervezés folytatását egyenlőre akadályozza az, hogy nem készültek el azok a módszertani útmutatók sem, amik a hatályos Kormányrendeletben a tervezés tartalmi követelményeire vonatkozóan szerepelnek, mert ettől eltér az az elvárás, amit az UNIÓ a 2014-2020 időszakban a tervezés vonatkozásában nemcsak itt Magyarországon, hanem egyébként is megfogalmazott. Ezeknek az útmutatóknak az elkészítése július közepére várható és csak ezt követően fogjuk tudni azokat a közbeszerzési kérdésköröket is átgondolni, ami befolyásolni fogja nyilván az időbeliségét a terveknek, illetve a tartalmi követelményeit. Ismereteink szerint július vége, augusztus elejére várható majd ez az újabb pályázat, amibe megcélozhatjuk a munka folytatását Popovics György Fel szeretném hívni az anyag 4. oldalán látható „tisztelt közgyűlés” felszólítás előtti részben leírtakra a figyelmet. A Kormány 2013. júliusában szeretne stratégiai megállapodást kötni a megyékkel. Amennyiben ez bekövetkezik, akkor könnyen elképzelhető, hogy rendkívüli közgyűlést kell tartanunk a megállapodás áttekintésére. A mikor? kérdésre nem tudok még választ adni. Én azon az egyeztetésen, amelyik az NGMben dr. Cséfalfay Zoltán államtitkár úrral volt, kértem, hogy olyan időben kapjuk meg a megállapodást, hogy lehetőség legyen szabályosan közgyűlést összehívni és erről dönteni.

7. napirendi pont:

A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetési rendeletének módosítása

21

Előterjesztő:


Winkfein Csaba Múlt közgyűlésen is javasoltuk, hogy a FIDESZ által javasolt költségtérítést vegyük le napirendről és szavazzunk arról, hogy nem támogatjuk, és nem veszünk fel ilyen költségtérítést. Azt is javasoltuk első körben is – ebben a közgyűlés egyhangú volt, ha jól emlékszem – hogy 30 %-kal mérsékeltük a tiszteletdíjunkat. Mi javasoltuk, hogy a képviselők költségtérítését is szüntessük meg. Ezt múlt alkalommal, múlt közgyűlésen a többség FIDESZ frakció leszavazta. Ezáltal jelenleg van költségtérítése a képviselőknek. Ezt mi szocialista frakció jeleztük akkor is, hogyha Önök megszavazták, mi nem fogjuk igénybe venni. Ezzel kapcsolatba egy határozati javaslatot nyújtottunk be múlt hét pénteken, hogy ezt vonjuk vissza és július 1-jétől szűnjön meg a képviselőknek a költségtérítése. Most azt látjuk, hogy van egy módosító javaslat, amiben ezt a többség is el tudja fogadni és kérjük a testületet és a közgyűlést is, hogy ezt támogassa. Popovics György Elfogadható, mint előterjesztő ez a módosítás. Ezt június 29-étől tudjuk alkalmazni, mert a rendelet attól fog változni. Dr. Péntek Péter A közgyűlés előtt kiosztásra került egy dokumentum, egy kiegészítő javaslat, ami szintén a rendeletmódosításnak a részét képezi. Ez pedig arról szól, hogy kiegészülne a rendeletmódosítás egy 6. §-sal. A lényege annyi lenne, hogy a megyei önkormányzati hivatalban alkalmazható illetménykiegészítés mértéke 30 %-ról 40 %-ra, illetve nem diplomásoknál pedig 10 %-ról 20 %-ra emelkedne. Ez a módosítás, ez a változás nem érintené az előirányzatokat. A meglévő személyi előirányzatokon belül ezt tudjuk rendezni. Főjegyzői hatáskörbe elvégezhető átcsoportosítással, semmiféle plusz előirányzati igénye ennek nincsen. Elmúlt évben már lehetőség lett volna erre az emelésre, 40 %-ra, akkor nem éltünk vele. Idén is az volt a szándék, megnézzük, hogy állunk a gazdálkodásban. Kiderül majd a féléves beszámolóból, hogy az önkormányzat és a hivatal jól áll. Vannak tartalékaink. Most lehetőség lenne. De ez csak 2013. december 31-ig érvényes ez az emelés. Jövőben pedig ismét visszaáll a 30 %, hacsak nem a ismét úgy dönt a közgyűlés, akkor 40 %. Semmiféle plusz előirányzati igény nincsen ennek a módosításnak, ha elfogadja a közgyűlés. Ezt átcsoportosítással meg tudjuk oldani. Köszönöm szépen. Winkfein Csaba Csak annyit szeretnék kérni, hogy a Főjegyző úr által elmondott és az én által elmondott módosításról külön szavazzunk. Popovics György Én szeretném kérni, hogy a Pénzügyi Bizottság erről az utóbbi javaslatról csak egy olyan állásfoglalást közölt, hogy alkalmasnak tartja tárgyalásra. Én kíváncsi lennék a frakciók véleményére ebben az utolsó kérdésben. Nem tudom, hogy ezt megkaphatjuk-e. Ne a szavazásnál derüljön ki, hogy ki hogy gondolkodik, hanem kérem a véleményüket erről a tételről, mert nem kívánok egyedül maradni, mint egy osztogató szerepben. Nyilvánvaló, hogy én a múltkor is az egységes álláspontot szerettem volna kapni és most is azt szeretném, hogyha ezekkel a kifizetésekkel kapcsolatos tételekben egységesen tudna a testület állást foglalni.

22

Winkfein Csaba Azért jeleztem, hogy külön szavazást kérünk mind a kettőről, mert támogatni fogjuk. Popovics György JOBBIK frakciója? Támogatják. Erről a két pontról fogok kérni egyben szavazás, mert úgy tűnik, ebben egység van. Az egységes szerkezetet pedig egyben. Lesz egy határozat, amiről szintén külön kell szavaznunk.

10. napirendi pont:

Előterjesztő:

Tájékoztató a helyi építészeti értékvédelem helyzetéről és az építészeti és értékvédelmi regiszterről KomáromEsztergom megyében (I.) Popovics György, a közgyűlés elnöke

Pengő Julianna Ez az előterjesztés tulajdonképpen folytatása annak, amit tavaly októberben tárgyalt a közgyűlést. Akkor felhatalmazást kaptunk Önöktől, hogy a helyi építészeti értékvédelem helyzetét tárjuk fel a megyében. Ez a helyzetkép az, ami most Önök előtt áll. Ebből a helyzetfeltárásból következik a javaslatunk. Mivel látjuk, jelentős mennyiségű önkormányzati védelem alatt álló ingatlan van a megyében, és ennek sehol nincsen egységes szerkezetbe foglalt, igazán korrekt nyilvántartása, amely kiterjedne arra is, hogy ezek az emlékek miért védettek és hogyan lenne alkalmas és helyes ezeket kezelni. Az építéshatósági munkában is nehezen kezelik a különböző módon elrendelt védelmeket. Ezért szeretnénk megkeresni annak a lehetőségét, hogy egy egységes nyilvántartás készüljön a megyében az önkormányzatok által helyi védettnek nyilvánított objektumokról. Ezek zömmel népi lakóházak, kisebb gazdasági épületek, malmok, pincesorok, út menti keresztek, szőlőhegyi keresztek. Nem nagy értékű ingatlanokról van szó, de ezeknek az identitáshoz kötő hatása, illetve kulturális értékük viszont jelentős. Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen leltár felállításával, vagy kataszter felállításával segíteni tudnánk mind az építéshatóság munkáját, mind pedig a településeknek a saját identitásuk megőrzését.

11. napirendi pont:

Tájékoztató a Megyeháza helyzetéről

Előterjesztő:


Popovics György Ebben a napirendi pontban én fogok tájékoztatást adni. Megpróbálom a legjobb tudomásom szerint tájékoztatni a közgyűlést arról, hogy mi várható. A Kormányhivatal bizonyos egységeinek az elköltözése augusztus végére várható. Ezt a tájékoztatást kaptam, amikor ezt a kérdést feltettem. Ezek után, amikor a Kormányhivatal kivonul, akkor a következő intézmények maradnak a házban: a Názáret Szolgáltató, a tatabányai Tankerület, a Széchenyi Programiroda, a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, az ÁSZ irodák, a megyei önkormányzat, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Komárom-Esztergom Megyei Kirendeltsége, a Pedagógiai és Gyermekvédelmi Szakszolgálat, az MTI, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrás Támogatás Kezelő, Nemzeti Külgazdasági Hivatal, MLSZ, KEM SZÖSZ, Kölyök Kft., aki a konyhát és az étkezőt

23

üzemelteti, illetve van még gazdasági társaságnak kiadva egy kisebb helység. Tájékoztatásuk szerint a Tankerület igen nagy létszámmal fog a házba beköltözni és a tájékoztatás szerint kb. a 20-30 %-os lesz az a terület, amelyre hasznosítást kell keresniük. El kell mondanom, hogy amikor a ház nem minket illető tulajdonrésze átadásra került, akkor a MIK lett a kezelője, oda került a GSZSZ és ők üzemeltették tovább a házat. Most ezt később tőlük átvette a Kormányhivatal. Jelen pillanatban a vagyonkezelői jog a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot illeti meg. Ezt az MVM Zrt-től kapták és az üzemeltető továbbra is a Kormányhivatal. Tárgyalásokat folytatunk velük arról, hogy a tulajdonunkban lévő, mintegy 10 %-nyi területet, amely áll ezekből az irodákból, amit használunk, illetve néhány alagsori helységből. Az első emeleten tovább bővítjük, amelyet nyilván ingyenes tulajdonátadással tervezünk megszerezni. Itt számolnunk kell azzal, hogy ebben az esetben jelentősen nőhetnek ingatlan használatnak a költségei fűtés, világítás, víz és egyéb tételek, takarítás, stb. Jelen pillanatban ennyit tudok mondani. Én nem kívánom a megyei önkormányzat nevében igényelni azt, hogy ezt a házat mi tartsuk fenn újra, mert egy 10 vagy 15 % tulajdonrésszel bíró tulajdonos szerintem ezt nem tudja megoldani egy jóval jelentősebb tulajdonrésszel bíróval szemben. Nem merült fel az, hogy a megyei önkormányzat máshol helyezkedjen áll. Egyelőre az az álláspont, hogy itt a Megyeháza épületében folytassuk tovább a működésünket. Ezzel kapcsolatba határozatot nem kell hozni.

Kérdések, bejelentések Michl Miklós Érdeklődöm a délvidéki zászlóadományozás ügyében. Hol tart jelenleg az ügy? Dr. Péntek Péter Az elmúlt évben döntött a közgyűlés egy kérelemről, amely arról szólt, hogy egy délvidéki szervezet részére adományozunk zászlókat és ők majd továbbítják a zászlókat délvidéki települések részére. A közgyűlés úgy döntött, hogy ezt a kérdést két bizottságunk vizsgálja meg. Az egyik a Jogi, Önkormányzati és Sport Bizottság, másik pedig a Terület- és Vidékfejlesztési, Idegenforgalmi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottság. A mai napon mind a két bizottság a témával foglalkozott és úgy foglalt állást, hogy szeptember hónapban e kérdéssel érdemben foglalkozik és a közgyűlés is tűzze napirendre. A Hivatal álláspontja az, hogy adományozzon a közgyűlés, de ne politikai szervezet, hanem szervezet részére magyar nemzeti zászlót. A közgyűlés vagy a bizottság fog dönteni. Ezt a Hivatalnak kell előkészíteni. Popovics György Mekkora, hány db zászlóra gondolt a JOBBIK frakció? Én úgy gondoltam, hogy ebben a kérdésben valóban fontos az, hogy én nem kívánok semmilyen politikai szervezeten keresztül javasolni, zászlót adományozni a közgyűlésnek. Viszont azt javaslom, hogy szavazzon meg a közgyűlés egy keretet, amiből elkészíttetünk zászlókat és egyeztetünk arról, hogy milyen módon juttatjuk ezt el az érintett településeknek. Én azt gondolom, hogy 10 zászlót bevállalhatunk egy maximum 100 E Ft-os, most nem

24

tudjuk megmondani, hogy mennyibe kerülne. Ha egy zászló 5-10 E Ft közötti. Azt gondolom, hogy 10 zászlót el tudok képzelni. A Polgármester asszony azt mondja, hogy ahányan vagyunk, annyi zászlót: az 15. Mindenki tud adományozni egy településnek. 15 zászló és maximum 150 E Ft-os költségkerettel. Elfogadható ez a javaslat? A módról pedig egyeztetünk. Dr. Péntek Péter Ahogy Elnök úr elmondta, 15 zászló adományozásáról dönt a közgyűlés. Felhatalmazza a Hivatalt, hogy megvásároljuk. Arról kell majd dönteni, hogy ki, milyen települések részére fogjuk átadni. Kérjük a JOBBIK frakciónak a segítségét, hogy kikre gondoltak. Székely Antal Nem tudom, hogy nem lenne-e egyszerűbb egyeztetni arról, hogy milyen településcsoportnak vagy megyének. Akkor lehet, hogy kiderül, hogy nem 150 E Ft, vagy 180 E Ft. Én azt gondolom, hogy először azt kellene pontosan tudni, hogy mit akarunk ezzel. Popovics György Egyeztetünk, hogy milyen módon juttatjuk el. Tatabánya, 2013. június 28.

VI.1-81/2013.

IRATPÓTLÓ a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. június 28-ai zárt üléséről

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS VI.1-81/2013. JEGYZŐKÖNYV Készült Tatabányán, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. június 28-ai zárt üléséről

Jelen vannak:

Dr. Balogh Zoltán Dr. Szabó Gábor Knapp János Pál Szaniszló Zoltán Kovács Attila Székely Antal Michl Miklós Turi Bálint Nagy Sándor Dr. Udvardi Erzsébet Popovics György Ujházy Emil Simon Géza Winkfein Csaba Zentai-Plajner Zsolt (összesen: 15 fő) közgyűlési tag

továbbá:

Dr. Péntek Péter megyei főjegyző Dr. Pozsár Gáborné Dr. Alt Dóra Mária megyei aljegyző és a jegyzőkönyv készítője

13. napirendi pont: Kitüntető címek adományozása (Komárom-Esztergom Megye Mentődolgozója Komárom-Esztergom Megye Rendőre Komárom-Esztergom Megye Tűzoltója/Katasztrófavédelmi Dolgozója/Polgári Védelmi Dolgozója Komárom-Esztergom Megye Vám- és Pénzügyőre Komárom-Esztergom Megye Polgárőre Komárom-Esztergom Megye Sportjáért díj Vályi István Díj) Előterjesztő: Popovics György, a közgyűlés elnöke

14. napirendi pont: Egyebek: Felhatalmazás nemzetközi memorandum aláírására Előterjesztő:

Popovics György, a közgyűlés elnöke K.m.f.

Dr. Péntek Péter megyei főjegyző

2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés június 28-ai üléséről

Recommend Documents