Ügyiratszám: MN/23370-12/2013. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: a burkolt kereskedelmi közlemény közzétételének tilalmára vonatkozó törvényi rendelkezés megsértése
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1392/2013. (IX.11.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a személyes adat által képviselt MTM-SBS Televízió Zrt.-vel (TV2, 1145 Budapest, Róna u. 174.; a továbbiakban: Médiaszolgáltató) szemben hivatalból lefolytatott eljárásában megállapította, hogy a Médiaszolgáltató TV2 csatornáján 2013. április 16-án sugárzott „Mokka” című műsorszámmal megsértette a burkolt kereskedelmi közlemény közzétételének tilalmára vonatkozó törvényi rendelkezést, amely miatt a Médiaszolgáltatót 400.000 ,-Ft, azaz négyszázezer forint bírság megfizetésére kötelezi. A Médiaszolgáltató a bírságot e határozat közlését követő hét napon belül köteles megfizetni a Médiatanács Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-00295141-00000024 számú számlájára. A fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Médiaszolgáltató késedelmi pótlékot köteles fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a Médiatanács a Médiaszolgáltatóval szembeni bírság igényét közigazgatási úton érvényesíti. A Médiatanács megállapította továbbá, hogy a Médiaszolgáltató ugyanezen műsorszámával nem sértette meg a termékmegjelenítés alkalmazására vonatkozó azon törvényi rendelkezést, mely szerint a termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámok nem hívhatnak fel közvetlenül áru megvásárlására vagy bérlésére, illetve szolgáltatás igénybevételére. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálata a határozat közlésétől számított 30 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett, a Médiatanácshoz három példányban benyújtott keresetlevéllel kérhető. A keresetlevél benyújtásának e határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, a keresetlevélben a keresettel támadott határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető. A keresetet a bíróság a beérkezést követő naptól számított 30 napon belül tárgyalás tartása nélkül bírálja el, a keresetlevélben tárgyalás tartása kérhető. Indokolás A Médiatanács a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 167. § (1) bekezdésében foglalt általános hatósági felügyelet
keretében, hivatalból vizsgálta a Médiaszolgáltató TV2 médiaszolgáltatásának 2013. áprilisi műsorfolyamát, és az alábbiakat tapasztalta. 2013. április 16. „Mokka” című műsorszám Téma: Mi a mágnesterápia? Műsorvezető: Személyes adat 08:37:37 órakor a műsorvezető ekképpen vezette fel a témát: „Mindent a mágnesterápiáról és arról, hogy az miért jó és miben segít? Vendégeim a témával kapcsolatban Személyes adat , az Orin Hungary Kft. ügyvezető igazgatója és Személyes adat .”
Majd Személyes adat fordult: „Ha jól tudom, akkor önt és kedves feleségét is korábban erős panaszok, fájdalmak gyötörték, sok mindent kipróbáltak, nem sikerült, és akkor jött a mágnesterápia. Miben más, mennyiben segített?” Személyes adat válaszából a néző megtudhatta, hogy „nagyon sok műtéten volt túl a feleségem, fájdalmai nem csökkentek, sőt erősödtek, hetvennégy orvos, tizenegy természetgyógyász, huszonhárom hónap alatt nem tudta csökkenteni a fájdalmát”. A továbbiakban elmondta, hogy feleségének erős végbéltáji, gerinc- és derék, illetve alhasi fájdalmai voltak, majd így folytatta: „A mágnesterápia hatására csökkentek a fájdalmai, én pedig térdízületi fájdalomra és erős migrénes fájdalomra használtam.” Személyes adat ezután az ügyvezető igazgatóhoz fordult: „Személyes adat , mi pontosan a mágnesterápia, hogyan alkalmazzák, és miben segít? Mert amit Személyes adat elmondott, az nagyon széles skálája a betegségeknek.” Személyes adat válaszából kiderült, hogy „a mágnesterápia egy fizikoterápiás kezelés, amit már az orvostudomány harminc éve alkalmaz. Nagyon alkalmas mozgásszervi problémáknál, szív- és érrendszeri problémáknál, szép eredményeket érnek el vele a prosztatánál, köszvénynél, cukorbetegségnél. Alapelve, hogy erősíti az immunrendszert és anyagcserezavarokat javít”. A műsorvezető kérdésére, miszerint „milyen betegségekre alkalmazzák, miben segít és (…) mire nem jó?”, Személyes adat így válaszolt: „Nem mondhatjuk azt, hogy mire nem jó! Ez a kezelés mindenre jó, mivel mellékhatások nélkül kezel, lehet azt mondani, hogy az összes fájó pontot a testünkön lehet vele kezelni.” Az igazgatónő információi alatt a képernyőn a műszer volt látható.
2
Majd a műsorvezető Személyes adat kérdezte arról, ők hogyan használják az eszközt: „(…) itt látjuk ugye ezeket a műszereket az asztalon, maga köré tekeri, valahova bedugja?”
Személyes adat válaszából megtudhatták a nézők, hogy „árammal működik, a mágnespárnát a fájdalmas testrészre használjuk, a feleségem a derekára, a veséjére, a hasára rakta a párnát, a karikát pedig a térdére, vagy a nyakába akasztotta. Az elmúlt egy hónap alatt, amíg használta, jelentősen csökkentek a fájdalmai és (…) fájdalommentes napjai voltak, amit gyógyszerrel ideáig nem értek el. Én a párnát a térdemre szoktam rakni, amikor a migrén gyötör, akkor a nyakamba rakom a karikát, és a fejemen alkalmazom a mágnesterápiát. Egy kezelés is enyhíti, de van úgy, hogy megszünteti a migrénes fájdalmat.” A műsorvezető kérdésére az ügyvezető elmondta, hogy „nem a tüneteket csökkenti, hanem az okot kezeli”. Személyes adat így folytatta: „A mágnesterápia lehet valaminek a kiegészítő terápiája is? Tehát például, emellett azért javasolt, hogyha műtétre van szükség, akkor a műtétet elvégezzék, ha más gyógyszeres beavatkozásra van szükség (…), illetve ilyenkor kell-e konzultálni az orvossal?” Személyes adat elmondta, hogy „súlyosabb betegek esetében, mikor már sok gyógyszert szednek a páciensek, úgyis heti, havi ellenőrzésre járnak az orvoshoz, és mi mindig azt mondjuk, ha elkezdi alkalmazni a mágnesterápiát, normálisan szedje a gyógyszereket (…), amit utána az orvosa saját maga folyamatosan csökkenteni fog”. 08:41:33 órakor a műsorvezető megkérdezte, hogy „Személyes adat , hogy talált rá a mágnesterápiára?”, mire Személyes adat elmondta: „Roppant érdekes módon találtam rá, a TV2 adásában láttam Személyes adat bemutatóját, utána megnéztem a honlapjukat az interneten, fölvettem a kapcsolatot, és utána vásároltunk tőlük. Használjuk mind a ketten, és egy hónap alatt nagyon szép eredményt értünk el. Mi az orvosok tanácsát is kikértük, és az orvosok is mondták, hogy használjuk bátran, és ők is meglepődtek a hatásosságán.” A műsorvezető így folytatta: „Hát, Személyes adat , ez akkor egy sikertörténet, mert akkor ezek szerint még többen fognak itt, a TV2 képernyőjén keresztül értesülni erről. Hol lehet elérni?” 08:42:22 órakor az ügyvezető igazgató ekképpen válaszolt: „Az Orin Hungary Kft. honlapját meg lehet nézni, ott el tudnak minket érni.” A műsorvezető tovább érdeklődött: „És hogyha esetleg
3
nem honlapokat néz az ember? Tudom, hogy vannak Kassán, Rimaszombaton, Nagyváradon (…).” Személyes adat elmondta, hogy „Magyarországon már nagyon sok kórház, rehabilitációs kezelés is használja, ami a honlapunkon fel van tüntetve (…), Magyarországon Ózdon vagyunk.” Végezetül Személyes adat kérdésére válaszolva elmondta, hogy „nagyon sok ilyen betegünk van, akin már segítettünk”. 08:43:00 órakor a műsorvezető megköszönte a beszélgetést és elköszönt. 08:43:04 órakor „A műsorszám termékmegjelenítést tartalmazott” felirat jelent meg. A hatósági ellenőrzés megállapításai alapján felmerült az Mttv. 31. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés megsértése. Az Mttv. 31.§ (1) bekezdésének b) pontja szerint „a termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: … b) nem hívhatnak fel közvetlenül áru megvásárlására vagy bérlésére, illetve szolgáltatás igénybevételére,” A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, a Médiatanács az Mttv. 182. § bg) pontjában foglalt hatáskörében hivatalból 2013. július 3-án hatósági eljárást indított a Médiaszolgáltatóval szemben, melyről 1126/2013. (VII.3.) számú, MN/23370-4/2013. ügyiratszámú végzésében a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontja alapján, a Ket. 29. § (5) bekezdés szerinti tartalommal értesítette a Médiaszolgáltatót, tájékoztatta a hatósági ellenőrzés megállapításairól, továbbá az Mttv. 155. § (3) bekezdés a) pontja alapján nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezte arra vonatkozóan, hogy a TV2 csatornán 2013. április 16-án sugárzott „Mokka” című műsorszám 08:37:37-től sugárzott mágnesterápiáról szóló összeállításában termékmegjelenítést alkalmazott-e, azaz fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében jelenítette-e meg a termékeket/szolgáltatásokat, amennyiben igen, úgy a megfelelő dokumentumok csatolását kérte. Mindezeken túl felhívta a figyelmét arra, hogy az eljárás során a Ket. 51. § (1) bekezdése alapján nyilatkozattételi és a Ket. 68. § (1) bekezdése alapján iratbetekintési jog illeti meg. A Médiaszolgáltató - állandó képviselője útján - 2013. július 24-én érkezett nyilatkozatában előadta, hogy a tárgybeli beszélgetést nem fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében sugározta. Ebből adódóan, mivel az összeállítás nem tartalmazott termékmegjelenítést, az Mttv. 31. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat az összeállítás nem sérthette meg, hiszen a szóban forgó törvényhely a termékmegjelenítéssel kapcsolatban fogalmaz meg tiltásokat, előírásokat. A Médiaszolgáltató álláspontja szerint az élőben sugárzásra került beszélgetés a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelt, amikor tájékoztatta a nézőket egy korszerű eljárásról. A fentiekre figyelemmel a Médiaszolgáltató az eljárás megszüntetését kérte, figyelemmel arra a körülményre, hogy a tárgybeli műsorrész nem tartalmazott termékmegjelenítést. Másodlagosan arra kérte a Médiatanácsot, hogy az eljárás folytatásaként – amennyiben a riport valamelyik másik Mttv.-beli rendelkezést sért – annak érdekében, hogy érdemben gyakorolhassa a nyilatkozattételi jogát, tájékoztassa a Médiaszolgáltatót arról, hogy a kifogásolt műsorrész mennyiben, mely elemében minősül jogsértőnek, illetve az Mttv. melyik szabályának megsértése merült fel a riporttal vagy annak egyes részeivel összefüggésben. A nyilatkozat tükrében a kifogásolt műsorszám a termékmegjelenítésre vonatkozó szabályok alapján nem volt vizsgálható, ugyanakkor felmerült a burkolt kereskedelmi közlemény közzétételének tilalmára vonatkozó rendelkezés megsértésének lehetősége. Ezért a Médiatanács MN/23370-6/2013. ügyiratszámú végzésében az Mttv. 149. § (2) bekezdése alapján hivatalból kiterjesztette a Médiaszolgáltatóval szemben az Mttv. 31. § (1) bekezdés b) pontjának vélelmezett megsértése tárgyában hivatalból megindított hatósági eljárást a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 20. § (3) bekezdésének megsértése vonatkozásában.
4
A Médiaszolgáltató - állandó képviselője útján - 2013. augusztus 22-én érkezett beadványában élt nyilatkozattételi jogával. A Médiaszolgáltató álláspontja szerint a tárgybeli riport nem a reklám céljait szolgálta, amikor egy korszerű gyógyászati eljárásról tájékoztatta a nézőket. Az interjúban az eljárás csupán bemutatási céllal került ismertetésre, mint hírértékkel bíró újdonság. A bemutatás nem ösztönzött a szolgáltatás igénybevételére, így burkolt reklámozás megvalósulásáról a hatályos jogszabályok és a Médiatanács gyakorlata értelmében nem lehet beszélni. Hangsúlyozta, hogy a beszélgetés élőben került sugárzásra, amely lehetetlenné teszi a felvett anyag utólagos korrekcióját, módosítását. A Médiaszolgáltató véleménye szerint nem várható el egy interjúalanytól, hogy a hatályos médiajogi szabályozással teljes mértékben tisztában legyen, így bizonyos mondatok súrolhatják a megengedhetőség határát. Figyelemmel azonban a beszélgető partnerek laikus voltára, illetve a riport céljára – egy korszerű gyógyászati módszerről való tájékoztatás – az interjú egyik állítása sem tekinthető olyannak, amiről megállapítható lenne, hogy szándékosan valamely szolgáltatás népszerűsítését célozta volna meg. Ennek megfelelően véleménye szerint a Médiatörvény burkolt reklámozás tilalmát megfogalmazó rendelkezései sem sérültek a beszélgetés közzétételével. A Médiaszolgáltató álláspontja szerint a tárgybeli műsorrész tartalma nem volt jogszabálysértő, figyelemmel arra, hogy annak sugárzása során nem valósult meg burkolt kereskedelmi közlemény médiatartalommal történő közzététele, így burkolt reklámozás sem. A tárgybeli műsorrész nem fókuszált egyetlen termékre vagy szolgáltatásra, hanem egy gyógyászati módszerről, mint érdekességről számolt be. A Médiaszolgáltató hivatkozva az Smtv. 20. § (3) bekezdésében, valamint az Mttv. 203. § 4., 20. és 59. pontjában foglaltakra, rögzítette, hogy az Mttv. 203. § 20. pontja értelmében a reklám a kereskedelmi közlemény egyik formája, a két fogalom tehát nem egymás szinonimája. Az Mttv. 203. § 4. pontja kifejezetten megkülönbözteti a burkolt kereskedelmi közleményt a burkolt reklámtól, annak rögzítésével, hogy „burkolt reklámnak minősülhet a kereskedelmi közlemény céljait szolgáló közlemény abban az esetben is, ha nem ellenszolgáltatás fejében került közzétételre”. Álláspontja szerint az Mttv. 203. § 4. és 20. pontjának együttes értelmezéséből nyilvánvaló, hogy a törvényalkotó akarata szerint, amennyiben bármely közlemény ellenérték nélkül kerül közzétételre, úgy az burkolt kereskedelmi közleménynek nem minősülhet. Az ellenérték nélkül közzétett bármely tartalom tehát kizárólag burkolt reklámnak minősülhet, feltéve, ha ennek jellemzői megállapíthatók. Tekintve, hogy a Médiaszolgáltató a kifogásolt műsortartalomért semmilyen ellenértéket nem kapott, így az burkolt kereskedelmi közleménynek nem minősülhet, tehát kizárólag azt kell vizsgálni, hogy az burkolt reklámnak minősülhet-e. A Médiaszolgáltató szerint az Mttv. alapján reklámnak kizárólag azon közlés, vagy tájékoztatás minősülhet, amely valamely termék értékesítésének előmozdítását szolgálja. Az Mttv. egyéb rendelkezéseinek fényében, így a kereskedelmi közlemény fogalom meghatározásának figyelembe vételével az értékesítés előmozdításának megállapításához nem elegendő az adott termék, szolgáltatás bemutatása, hanem ahhoz további vásárlásra ösztönző információ közlése is szükséges. Reklámnak tehát csak az olyan közlemény minősülhet, amely egyértelműen és célzottan, direkt módon, az adott termék vagy szolgáltatás értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítását célozza, illetve ebből a célból az adott vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítésére, vagy árujának, árujelzőkének, ismertségének növelésére irányul. A közlésnek tehát az ellenszolgáltatáson felül a reklámra vonatkozó további aktív, terméket, árut kifejezetten és konkrétan népszerűsítő módját is ki kellene merítenie ahhoz, hogy az burkolt reklámnak minősüljön. Tekintettel arra, hogy véleménye szerint a tárgyi eset nem valósított meg burkolt reklámozást, a Médiaszolgáltató az eljárás megszüntetését kérte. A Médiaszolgáltató másodlagosan arra kérte a Médiatanácsot, hogy az eljárás folytatása során vegye figyelembe, hogy a tárgybeli műsorszegmens élő adásban került sugárzásra, ami nem tette lehetővé a riportban elhangzottak utólagos korrekcióját.
5
A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok, különösen a Médiaszolgáltató nyilatkozata és a hatósági ellenőrzés megállapításai alapján az alábbi tényállást állapította meg, és azt az alábbiak szerint értékelte: A vizsgált szegmens témája a mágnesterápia volt, a beszélgetés fókuszában azonban az Orin Hungary Kft. tevékenysége és a hozzá kapcsolódó termék/szolgáltatás bemutatása állt. A Médiaszolgáltató az összeállításban olyan - reklámértékkel bíró - információkat közölt, amelyek alkalmasak voltak a cég népszerűsítésére, szolgáltatása/ terméke igénybevételére ösztönzésre. A Médiatanács eljárását - mivel a műsorszámban a termékmegjelenítésről tájékoztató figyelemfelhívás jelent meg - az Mttv. 31. § (1) bekezdés b) pontjának vélelmezett megsértése tárgyában indította meg. Miután a Médiaszolgáltató az eljárás során azt nyilatkozta, hogy a vizsgált riportban nem alkalmazott termékmegjelenítést, a Médiatanács az eljárás hivatalból kiterjesztése mellett a burkolt kereskedelmi közlemény közzétételének tilalmára vonatkozó rendelkezés mentén vizsgálta meg a műsorszámot. Az Smtv. 20. § (3) bekezdése értelmében „a burkolt kereskedelmi közlemény médiatartalomban történő közzététele tilos”. Az Mttv. 203. § 20. pontja értelmében a „kereskedelmi közlemény: olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése. Az ilyen tartalmak fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében, vagy önreklámozás céljából kísérik a médiatartalmakat, vagy szerepelnek abban”. Az Mttv. 203. § 4. pontja ekként határozza meg a burkolt kereskedelmi közlemény fogalmát: „olyan kereskedelmi közlemény, amelynek közzététele természetét tekintve megtéveszti a közönséget. Burkolt reklámnak minősülhet a kereskedelmi közlemény céljait szolgáló közlemény abban az esetben is, ha nem ellenszolgáltatás fejében került közzétételre.” Az Mttv. 203. § 59. pontja határozza meg a reklám fogalmát: „olyan – műsorszámnak minősülő – közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket -, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.” Az Mttv. 203. § 4. pontja szerinti fogalom-meghatározásból következően burkolt reklámnak minősülhet a kereskedelmi közlemény céljait szolgáló közlemény abban az esetben is, ha nem ellenszolgáltatás fejében került közzétételre. A burkolt kereskedelmi közlemény kereskedelmi üzenetet hordoz anélkül, hogy ezen jellegét nyíltan vállalná. Megtévesztő lehet a kereskedelmi közlemény, amely olyan kontextusban kerül bemutatásra, amelyben a közönség annak valódi természetét képtelen felismerni. Jelen esetben a szegmens megtévesztő volta abban nyilvánult meg, hogy a kifogásolt kereskedelmi közleményt úgy integrálta a műsorába a Médiaszolgáltató, hogy nem jelezte annak reklámjellegét. A szegmensben az Orin Hungary Kft. kereskedelmi üzenete volt tetten érhető. Az elhangzott részletes információk alkalmasak lehettek arra, hogy felhívják a figyelmet a társaság tevékenységére, bizalmat ébresszenek iránta. A műsorszámban nem a mágnesterápiáról szóló általános információk szerepeltek, hanem a nézők a cég által forgalmazott konkrét készülék „termékbemutatóját” láthatták. Az elemzett összeállítás középpontjában az Orin Hungary Kft. által forgalmazott készülék „használójával”, egy beteggel történt beszélgetés állt, aki tapasztalatait osztotta meg közönséggel.
6
A készülék alkalmazásának részletes bemutatása („A mágnespárnát a fájdalmas testrészre használjuk, a feleségem a derekára, a veséjére, a hasára rakta a párnát, a karikát pedig a térdére, vagy a nyakába akasztotta.”; „Én a párnát a térdemre szoktam rakni. Amikor a migrén gyötör, a nyakamba rakom a karikát, és a fejemen alkalmazom a mágnesterápiát.”), a termék előnyeinek hosszas ismertetése (például: „A mágnesterápia hatására csökkentek a fájdalmai.”; „Amíg használta, jelentősen csökkentek a fájdalmai, és ami az elmúlt több mint egy év alatt nem fordult elő, hogy fájdalommentes napjai voltak, amit gyógyszerrel idáig nem értek el.”; „Ez a kezelés mindenre jó, mivel mellékhatások nélkül kezel…az összes fájó pontot a testünkön lehet vele kezelni.”; „Egy kezelés is enyhíti, van úgy, hogy megszünteti a migrénes fájdalmat.”; „Nem a tüneteket csökkenti, hanem az okot kezeli, a fájdalom okát.”; „Egy hónap alatt nagyon szép eredményt értünk el”.), illetve azon betegségek részletes felsorolása, amelyek kezelésére és gyógyítására ajánlatos a készülék használata, olyan információk, amelyek alkalmasak voltak a bemutatott vállalkozás nevének, tevékenységének, arculatának és árujának népszerűsítésére. A termék/szolgáltatás részletes bemutatását a vendégek által elmondottakon túl a műsorvezető kérdései és témavezetése is elősegítették: „Ha jól tudom, akkor Önt és kedves feleségét is korábban erős panaszok, fájdalmak gyötörték, sok mindent kipróbáltak, nem sikerült, és akkor jött a mágnesterápia. Miben más, mennyiben segített?” „Személyes adat , mi pontosan a mágnesterápia, hogyan alkalmazzák, és miben segít?” „Milyen betegségekre alkalmazzák, miben segít és (…) mire nem jó?” „A mágnesterápiát hogyan kell elképzelni? Önök hogyan használják? Itt látjuk ugye ezeket a műszereket az asztalon. Maga köré tekeri, valahova bedugja…?” „A fájdalmat veszi el, vagy pedig gyógyít is?” „A mágnesterápia lehet valaminek a kiegészítő terápiája is…?” „Jellemző az, hogy … mindent kipróbáltak, nem segített, és ezért mintegy mentsvárként fordulnak Önökhöz?” A Méditanács megjegyzi, hogy a Médiaszolgáltató az Orin Hungary Kft. tevékenységét és termékét nem először mutatta be „Mokka” című műsorszámában. A Médiaszolgáltató 2013. február 19-én a jelen eljárás tárgyát képező esethez hasonló tartalommal ismertette a cég termékét. A Médiatanács 1253/2013. (VII.24.) számú határozatában emiatt megállapította a burkolt kereskedelmi közlemény közzétételének tilalmára vonatkozó törvényi rendelkezés megsértését a műsorszámmal kapcsolatban, és 350.000,-Ft bírság megfizetésére kötelezte a Médiaszolgáltatót. Arra, hogy az Orin Hungary Kft. terméke korábban szerepelt a Médiaszolgáltató műsorában, felkeltve a 2013. április 19-i műsor vendégének érdeklődését a termék iránt (melyet azóta beszerzett, és használja is), maga a műsorvezető kérdezett rá: „Személyes adat hogy talált rá a mágnesterápiára…?”. A vendég válaszában elmondta: „Roppant érdekes módon találtam rá. A TV2 adásában láttam Személyes adat a bemutatóját. Utána megnéztem a honlapjukat az interneten, fölvettem a kapcsolatot, és utána vásároltunk tőlük, és használjuk mind a ketten, és egy hónap alatt nagyon szép eredményt értünk el.” A vendég iménti válaszára a műsorvezető leszögezte, hogy „ez egy sikertörténet, mert akkor ezek szerint most még többen fognak itt, a TV2 képernyőjén keresztül értesülni erről”. Személyes adat ezen reakciója ellentmond a Médiaszolgáltató nyilatkozatában foglalt azon megállapításnak, miszerint a riport nem szolgálta a reklám céljait, nem ösztönzött a termék/szolgáltatás igénybevételére. A Médiaszolgáltató magatartását, a riport reklámozási szándékát az őt „képviselő” műsorvezetői megnyilvánulások is bizonyítják. Sőt, a műsorvezető a termék még könnyebb beszerezhetősége érdekében megkérdezte a cég ügyvezető igazgatóját, hogy hol lehet elérni azt. Mire a vendég közölte, hogy „az Orin Hungary Kft. honlapját meg lehet nézni, ott el tudnak minket érni.” A műsorvezető további érdeklődésére [„És hogyha esetleg nem honlapokat néz az ember? Tudom, hogy vannak Kassán, Rimaszombaton, Nagyváradon (…).”] pedig elmondta, hogy „Magyarországon már nagyon sok kórház, rehabilitációs kezelés is használja, ami a honlapunkon fel van tüntetve (…), Magyarországon Ózdon vagyunk”.
7
A fent elhangzottak is bizonyítják, hogy az összeállítás célja nem a mágnesterápia általános ismertetése volt, hanem az Orin Hungary Kft. terméke iránti figyelem felkeltése, a termék megvásárlására ösztönzés. A Médiaszolgáltató nyilatkozatában foglalt azon állítás, miszerint az interjú egyik állítása sem tekinthető olyannak, amiről megállapítható lenne, hogy szándékosan valamely szolgáltatás népszerűsítését célozta volna, nem állja meg a helyét. A céghez kapcsolódó termék/szolgáltatás nem általános értelemben, a megemlítés szintjén merült fel a beszélgetés során, hanem a termék/szolgáltatás részletekbe menő, annak számos előnyének és tulajdonságának aprólékos bemutatására szolgált a riport, amely egyértelműen a népszerűsítést célozta meg a figyelemfelkeltés ezen módszerével. A Médiaszolgáltató azon érvelése, amely szerint az interjúban az eljárás csupán bemutatási céllal került ismertetésre, mint hírértékkel bíró újdonság, ezért szintén nem helytálló. A kifogásolt szegmens egésze egy konkrét cég beazonosítható, egyedi termékének/szolgáltatásának olyan mértékű bemutatására irányult, amely annak igénybevételét segíthette elő. Téves a Médiaszolgáltató azon állítása is tehát, hogy a tárgybeli műsorrész nem fókuszált egyetlen termékre vagy szolgáltatásra, hanem egy gyógyászati módszerről, mint érdekességről számolt be. A riportban elhangzottak gazdasági elemet hordoztak, amely a nézők figyelmét a cég és a hozzá kapcsolódó termék/szolgáltatás felé irányítva üzleti lépés kiváltására és szolgáltatás igénybevételére ösztönözhette őket. Ezt erősíti meg a Médiaszolgáltató azon magatartása, amely által a tárgybeli műsorszámban ismételten külön szegmenst szánt az Orin Hungary Kft. termékének/szolgáltatásának reklámértékű információkkal történő bemutatására. A bírói gyakorlat szerint az „ösztönző” hatás kiváltásához elegendő a figyelemfelkeltés ténye, hiszen ez tekinthető a vásárlást megelőző releváns mozzanatnak, továbbá az az információközlés minősül burkolt reklámnak, amely anélkül kelt vásárlási, szolgáltatás igénybevételi késztetést, hogy ezt a szándékát nyíltan vállalná. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.28480/2013/2. számú ítélete is rögzítette, hogy „az üzleti, gazdasági folyamatoknak a legtöbb esetben szükségszerű előzménye a figyelem, az érdeklődés felkeltése. Az esetleges későbbi konkrét gazdasági aktus (pl. szolgáltatás igénybevétele, szerződéskötés) általában szervesen kapcsolódik ehhez a mozzanathoz, így együttesen és összefüggésében értékelendő a kereskedelmi, illetve a gazdasági tevékenységgel.” Nem helytálló a Médiaszolgáltató azon megállapítása sem, amely a riport élőben történt sugárzására és a riportalany laikus voltára irányult. A műsorszámban elhangzottakért kizárólag a Médiaszolgáltató tartozik felelősséggel, a közigazgatási hatósági eljárás során a felelősségét nem háríthatja át a riportalanyra. Erre utal az Mttv. 3. §-a is, amely alapján a médiaszolgáltatók szabadon határozzák meg a médiaszolgáltatásuk tartalmát és felelősséggel tartoznak a törvényben foglaltak betartásáért. Az Mttv. hivatkozott rendelkezése alapján a törvény hatálya a médiaszolgáltatókra terjed ki, a Hatóság az Mttv.-ben foglaltak megsértése miatt a médiaszolgáltatókkal szemben jár el. Az Mttv. 3. §-a értelmében a Médiaszolgáltató felelőssége objektív, e felelőssége körében vétkessége nem értékelhető. A törvénysértés szempontból tehát irreleváns, hogy kinek a szájából hangzottak el az azt megalapozó mondatok, ahogy az élőben történt sugárzás sem menti fel a Médiaszolgáltatót a felelősség alól, tekintettel arra, hogy a műsorszámban feldogozott témákat a Médiaszolgáltató előzetesen szerkesztette adásba, tehát tisztában kellett lennie azzal, hogy egy konkrét cég beazonosítható termékének/szolgáltatásának bemutatására fordított szegmensben törvénysértő tartalom is megjelenhet, főképp, ha egy szegmens kifejezetten egy külön termék/szolgáltatás, jelen esetben egy gyógyászati kezelés előnyeit, az alkalmazott termék tulajdonságait, használatának módszerét stb. ismerteti. A Médiatanács utal továbbá arra, hogy a burkolt reklámozás a Médiaszolgáltató szándékától függetlenül is megvalósulhat, melyet a bírói gyakorlat is alátámaszt. A Fővárosi Ítélőtábla
8
4.Kf.27.445/2006/5. számú döntésében is kimondta, hogy a burkolt reklámozás megvalósulása szempontjából nem releváns az érintett műsorblokk célja, nem szükséges a törvény tudatos megsértése sem. A kifejtettek alapján a Médiatanács megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a műsorszámba ágyazva a kereskedelmi közlemény, ezen belül a reklám céljait szolgáló információkat tett közzé úgy, hogy a népszerűsítési szándékot nyíltan nem vállalta, a közzététel tekintetében megtévesztette a közönséget, hiszen a nézők nem a szerkesztett tartalomtól elkülönített reklám útján találkoztak a kifogásolt tartalommal. Az összeállítás alkalmas volt az Orin Hungary Kft. és terméke iránti figyelem felkeltésre, vásárlásra ösztönző hatás kiváltására, ezért a Médiaszolgáltató megsértette az Smtv. 20. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést. A Médiatanács a jogsértés miatt alkalmazandó jogkövetkezmény fajtájának és mértékének meghatározása során az alábbi szempontokat vette figyelembe. A Médiatanács az Smtv. 20. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértését a Médiaszolgáltatóval szemben 2011. január 1-jét követően jelen döntés meghozatalát megelőzően 11 döntésében állapította meg. Határozat száma 384/2012. (II.22.) 415/2012. (II.29.) 851/2012. (V.9.) 1347/2012. (VII.18.) 1554/2012. (VIII.29.) 1796/2012. (X.10.) 672/2013. (IV.17.) 763/2013. (IV.30.) 1044/2013. (VI. 19.) 1128/2013. (VII.3.) 1259/2013. (VII.24.)
Jogsértés elkövetésének időpontja 2011. november 4. 2011. szeptember 13. 2012. január 4. 2012. március 24. 2012. május 14. és május 21. 2012. június 3., június 13. június 25., július 5., július 14., július 25. 2012. szeptember 6. 2013. január 7. 2013. február 17. 2013. január 4. 2013. február 19.
Esetszám 1 1 1 1 2 6
Jogkövetkezmény Mttv. 186. § (1) Mttv. 186. § (1) 50.000,- Ft 100.000,- Ft 200.000,- Ft 200.000,- Ft
1 1 1 1 1
200.000,- Ft 250.000,- Ft 300.000,- Ft 250.000,-Ft 350.000,-Ft
Az Mttv. 186. § (1) bekezdése értelmében „amennyiben a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a Médiatanács, illetve a Hivatal - a jogsértés tényének megállapítása és figyelmeztetés mellett - legfeljebb harminc napos határidő tűzésével felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, illetve a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit”. Az Mttv. 187. § (4) bekezdésében foglaltak alapján akkor valósul meg ismételt törvénysértés, amennyiben háromszázhatvanöt napon belül ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben elkövetett - nem csekély súlyú - törvénysértés már két jogerős hatósági határozatban megállapításra került. A Médiatanács 9 legutóbbi határozatában bírságot szabott ki a Médiaszolgáltatóval szemben az Smtv. 20. § (3) bekezdésének megsértése miatt. Az első két esetben a jogsértés súlyára, többi határozatában pedig az ismételtségre tekintettel. Mivel - a jogsértés súlyán túl - az ismételtség jelen esetben is fennáll (hiszen a két legutóbbi törvénysértés 365 napon belül történt), az Mttv. 186. § (1) bekezdése szerinti felhívás jogkövetkezmény alkalmazása kizárt. A jogkövetkezmény alkalmazásának alapját az Mttv. 187. § (2) bekezdése és a (3) bekezdés ba) alpontja pontja jelenti:
9
187. § (2) „A Médiatanács és a Hivatal a jogkövetkezményt - a jogsértés jellegétől függően - a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető, egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg. (3) A Médiatanács és a Hivatal - a (7) bekezdés figyelembevételével - a következő jogkövetkezmények alkalmazására jogosult: b) bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben az alábbi összeghatárok szerint: ba) JBE médiaszolgáltató és a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege kétszázmillió forintig” A Médiatanács a jogkövetkezmény meghatározásánál tekintettel volt a jogsértés súlyára is. Az előzmények alapján megállapítható, hogy a Médiaszolgáltató rendszeresen megsérti a burkolt kereskedelmi közlemény közzétételének tilalmára vonatkozó törvényi rendelkezést, 2011. január 1. óta a Médiatanács jelen esetben tizenkettedik alkalommal állapította meg az Smtv. 20. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértését. A legutóbbi és jelen törvénysértés között kb. két hónap telt el. A jogsértések ismételtségén és súlyán túl az Mttv. 187. § (2) bekezdésében meghatározott további mérlegelési szempontok jelen esetben nem voltak értékelhetők. A Médiatanács az Mttv. 187. § (3) bekezdése szerinti jogkövetkezmények közül a bírság szankciót ítélte a legalkalmasabbnak arra, hogy a Médiaszolgáltatót visszatartsa az esetleges további jogsértések elkövetésétől, és úgy ítélte meg, hogy a mérlegelés során meghatározott összegű bírság már kellő visszatartó erővel bír. A Médiatanács a bírság kiszabásakor külön tekintettel volt arra, hogy az esetleges ismételt jogsértés esetén alkalmazandó bírságszankció megállapításánál érvényesülhessen a fokozatosság elve, azaz az ismétléssel járó növekvő progresszivitás és a szankcionálás kiszámíthatósága, előreláthatósága. A Médiatanács a bírság mértékét a korábban kiszabott összeghez képest - az előzményekre tekintettel - növelte. A bírság összegének meghatározásakor a legutóbbi, 1259/2013. (VII.24.) számú határozatban kiszabott összegből (350.000,-Ft) indult ki, és figyelemmel volt a korábbiakban kiszabott bírságok mértékére is. Mint ahogy a korábbiakban rögzítésre került, a Médiatanács legutóbbi határozatában is az Orin Hungary Kft. képviselőivel készített, a mágnesterápiával kapcsolatos riport miatt szabott ki bírságot a Médiaszolgáltatóval szemben. Mivel a 2013. február 19-én történt törvénysértés miatti eljárás április 30-án indult, az április 16-i adás sugárzásakor a Médiaszolgáltató még nem értesülhetett arról, hogy a Médiatanács a műsorszámot törvénysértőnek találta. Erre tekintettel a jelen eljárásban Médiatanács a korábban kiszabott összeghez képest csupán 50.000,-Ft-tal emelte a bírság összegét. A Médiatanács a fentiek okán - tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltató a Médiatanács 1326/2011. (X.5.) számú határozata alapján JBE médiaszolgáltatónak minősül - az Mttv. 187. § (3) bekezdés ba) alpontja alapján az Smtv. 20. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértése miatt a maximálisan kiszabható bírság (kétszázmillió forint) 0,2%-ának megfelelő összegű, azaz 400.000,-Ft bírságot szabott ki a Médiaszolgáltatóval szemben. A hatósági eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti eljárási költség nem merült fel.
10
A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontján, valamint az Mttv. 163. § (1) és (3) bekezdésén, valamint a 164. §-on alapul. A tárgyalás tartására vonatkozó tájékoztatás a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 338. § (2) bekezdésén alapul. Budapest, 2013. szeptember 11.
a Médiatanács nevében
dr. Karas Monika elnök
dr. Kollarik Tamás hitelesítő tag
Kapják: 1. személyes adat
11
