2013. (III.22.) számú módosítással)

SZÉKESFEHÉRVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE 8/2004.(II.24.) RENDELETE A BELVÁROS ÉS TÁGABB KÖRNYEZETÉNEK SZABÁLYOZÁSI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA (Egységes szerkezetbe foglalva az 5/2013. (II.15.) és a 13/2013. (III.22.) számú módosítással) Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c) pontjában biztosított hatáskörében eljárva a Székesfehérvár, Belváros és környéke Szabályozási terv alkalmazására és a vonatkozó helyi építési szabályzatára az alábbi rendeletet alkotja. I. FEJEZET Általános előírások 1.§ (1)

A rendelet hatálya a rendelet 1. sz. mellékletét képező Szabályozási Tervben (SZT) lehatárolt területre (Székesfehérvár Megyei Jogú Város Mészöly Géza utca – Dózsa György út – Szekfű Gyula utca – Széna tér – Gáz utca – Lövölde utca – Béke tér – Vasúti terület határvonala – Széchenyi utca – Piac tér – Palotai út – Mátyás király körút) terjed ki.

(2)

A rendelet az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító szabályokat tartalmazza, és együtt alkalmazandó a szabályozást tervlapon ábrázoló Szabályozási Tervvel.

(3)

Az 1. §-ban meghatározott területen területet felhasználni, létesítmények elhelyezésére telket, építési területet (beépítésre nem szánt terület esetén területet) kialakítani, általában bármely létesítményt elhelyezni, valamint ilyen célra építésügyi hatósági engedélyt kiadni csak az Étv-nek, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20) Korm. sz. rendeletnek (OTÉK), valamint a jelen rendeletnek és mellékletének megfelelően lehet. A szabályozás elemei 2.§

(1)

Jelen rendelet, valamint a szabályozási terv a (2) bekezdés szerinti kötelező és a (3) bekezdés szerinti irányadó elemeket tartalmazza.

(2)

A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni:  a szabályozási vonalat;

     

a különböző övezeteket elválasztó határvonalat; a kötelező építési vonalat; az övezeti jellemzőket; az építési hely területét; a védett területek határát; az egyes épületekre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi előírásokat.

(3)

Irányadónak kell tekinteni a szabályozási terven:  az irányadó telekhatárokat;  az irányadó építési vonalakat;  s minden további, kötelezőként nem felsorolt szabályozási elemet;

(4)

A kötelező erejű elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

(5)

Az irányadó elemek az övezeti előírásokban meghatározott céllal és mértékig változtathatók. Az ott leírtaktól eltérő esetben csak a szabályozási terv módosításával változtathatók (lásd 12.§ ). Telekalakítás 3.§

(1)

Az egyes létesítmények elhelyezésére a szabályozási tervnek és az övezeti előírásoknak megfelelően építési telket, vagy építési területet – nyomvonalas létesítmények esetén területet – kell kialakítani.

(2)

Az építési telek kialakíthatóságának előfeltétele az ahhoz kapcsolódó közlekedési célú közterületek kialakítottsága, illetve egyidejű kialakítása.

(3)

Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás, vagy az építési övezet a terv szerint megváltozik, a telekalakítás és építés a szabályozási tervnek megfelelően engedélyezhető. Közterület-kialakítás 4.§

(1)

Jelen rendelet hatályába tartozó területen a közterületeket a szabályozási tervnek megfelelően kell kialakítani.

(2)

A műemléki jelentőségű területen belüli közterületek a kialakítás módja, és a terület használatának jellege szerint övezetekre tagolódnak.

(3)

A közterületi övezetek rendezése, átépítése esetén az alábbi kertépítészeti, környezetalakítási elveket kell figyelembe venni azok jellegének megőrzése érdekében:

2

a) Keskeny lakóutcák: kőburkolat (lehetőleg természetes anyagú), kiemelt járdaszegély (egyes szakaszokon, illetve közterület-szabályozási terv alapján eltérés lehetséges), minimális utcabútorozás és növénytelepítés. b) Elsősorban keskeny gyalogos közök: kiemelt szegély nélküli, síkban tartott kőburkolat, utcabútorozás és ültetett növényzet nélkül (mobil, edényes növényzet kihelyezhető). c) Kisebb teresedések, terek: kő díszburkolat, a hely jellegének megfelelő minimális utcabútorozás, kevés, kis lombkoronájú fa. d) Jelentős bevásárló és sétáló utcák: egyedi tervezésű dísz (kő) burkolat, fasorok, egyedi fák telepíthetők, választékos utcabútorozás. e) Jelentős gyalogos dísztér, Városház tér: egyedi tervezésű, reprezentatív dísz (kő) burkolat, ”visszafogott” növénytelepítés és utcabútorozás. f) Összenyitott tömbbelsők: zöldfelületnek is helyet hagyó kőburkolat, a kertjelleget bemutató, gazdagabb növénytelepítés szükséges, parkolófelület nem alakítható ki. g) Bemutatandó városfalszakaszokat kísérő sáv: dominánsan zöldfelületi jelleg, de biztosítva a régészeti emlékek láthatóságát, kiemelését, természetes (vagy olyan hatású) kőburkolat, járda, pihenőhelyek, padok. h) Városfalakat kísérő sáv (elsősorban intézményi telekrészeket igénybe véve): dominánsan burkolt, gyalogos átjárást lehetővé tevő felületek, kevesebb fával, utcabútorral. (4)

2

Hatályon kívül helyezve. A telek beépítése 5.§

Az 1.§-ban rögzített területen az egyes építési telkeken a szabályozási terv szerinti építési helyen lehet épületet elhelyezni, ahol az építési hely ábrázolásra került. Egyéb esetben az előkert méretét a környezetre jellemző beépítési módhoz kell igazítani, meghatározni, vagy az utcafrontra kihelyezni. Az oldal és hátsókert meghatározásánál az OTÉK vonatkozó előírásait kell betartani. Zöldfelületek kialakításának általános elvei 6.§

(1)

A beépítésre szánt területek engedélyköteles változtatásakor (építés, felújítás, bontás, használati módváltozás stb.) az építési övezetre vonatkozó minimális zöldfelületeket biztosítani kell. Az építési engedélyezési terv dokumentáció kötelező tartozékaként a zöldfelületek rendezésére vonatkozó M=1:200 kertészeti tervet is be kell nyújtani.

(2)

Az OTÉK 42.§ (7) bekezdésén túlmenően a 10 gépjárműnél kisebb befogadóképességű felszíni parkolóhelyeket is fásítani kell. Minimum három parkolóhelyenként 1 db környezettűrő, túlkoros – legalább 14 cm törzsátmérőjű - lombos

3

fa telepítéséről kell gondoskodni. A parkolók fásítását a meglévő parkolók esetében is el kell végezni. (3)

A lakó-, a különleges és a vegyes területfelhasználású területek közös határú zöldfelületein térhatároló növényzet telepítése szükséges legalább 2,0 m szélességben többszintes növényzetből képezve.

(4)

A szabályozási terven jelölt helyeken a garázsok felső födémét alkalmassá kell tenni zöldtető létesítésére. A földfelszín alatti – térszint alatti önálló, vagy épülettel együtt megvalósuló, az épület kontúrján túlnyúló – mélygarázs szintjét úgy kell megválasztani, hogy a térszinten zöldfelület elhelyezését biztosítsa.

(5)

A zavaró tűzfalak, bütük növényzettel történő befuttatásáról, illetve esztétikai rendezéséről gondoskodni kell.

(6)

A köztereket a történelmi belváros területén, valamint a Piac tér, az Eszperantó tér, a Rákóczi Ferenc utca menti központi vegyes területeken (Alba Regia szálló és a Technika háza között) egységes utcaburkolati, utcabútorzati, növénytelepítési terveket is tartalmazó környezetrendezési tervek alapján kell kialakítani, illetve felújítani.

(7)

Új fasorok telepítése szükséges a szabályozási terven jelölt utcákban. A fafaj megválasztása során a környezeti adottságoknak megfelelő, előnevelt egyedeket kell alkalmazni kertészeti szakterv alapján.

(8)

Kertészeti szakterv alapján felújítandók, pótlandók (kiegészítendők) a szabályozási terven e szerint jelölt fasorok. A fasor pótlása, rekonstrukciója a fasor jellemző fafajához igazodóan, azonos fafajjal történhet, előnevelt faegyedekkel. II. FEJEZET Az építési övezetek előírásai A tervezési terület tagozódása 7.§

(1)

Az 1.§-ban rögzített terület az alábbi építési övezetekre tagolódik: a) beépítésre szánt területen - Ln jelű nagyvárosias lakóterület, - Lk jelű kisvárosias lakóterület, - Vt jelű településközpont vegyes terület, - Mvt jelű műemléki rehabilitációs településközpont vegyes terület, - Vk jelű központi vegyes terület, - Ko jelű különleges terület – oktatási központok, b) beépítésre nem szánt területen - közlekedési és közmű terület, - zöldterület.

4

Beépítésre szánt területek A beépítésre szánt területek építési előírásai 8.§

(1)

A beépítésre szánt területek beépítési mód, beépítési százalék, legnagyobb építménymagasság, legkisebb telekméret vonatkozású építési előírásait az alábbi táblázatok foglalják össze: (a) A választható beépítési módok, beépítési százalékok és építménymagasság kódjeles táblázata Beépítési mód

Kódjel

Sz szabadon álló Z Zártsorú

1 2

Beépítési %

Kódjel

30 40 45 60 80 100

1 2 3 4 5 6

Építménymagasság értéke  4,5  7,5  10,5  12,5  16,5  33,0

Kódjel 1 2 3 4 5 6

(b) A választható legkisebb telekméretek a kialakult állapot figyelembevételével Legkisebb telek nagyság (m2) 300 700 1000

Legkisebb telekszélesség (m) 12 20 (18) 30

Kódjel telekmélység (m) 30 33 33

1 2 3

(2)

Ha a telek saroktelek, a telek beépítettsége zártsorú beépítési mód esetén további 20%-kal növelhető. Az így megnövelt beépítettség azonban nem haladhatja meg az OTÉK 25.§-ban meghatározott felső értéket.

(3)

A terepszint alatti legnagyobb beépítettség 100% lehet, ha az legalább 60%-ig gépkocsi-tárolás céljából épül. Egyéb esetben a terepszint alatti legnagyobb beépítettség 60%, de ebből legalább 40% gépkocsi várakozóhely, s csak 20% lehet egyéb funkció.

(4)

A legkisebb zöldfelület nagyságára az OTÉK 25.§-a vonatkozik. Mélygarázs építése esetén elfogadható zöldfelületként az annak tetején legalább 30 cm vtg. termőfölddel létesített tetőkert.

(5)

Az építési jellemzők a (2) és (3) bekezdés táblázataiból képezhető 5 számjegyes számsorként az alábbi elven: a) Az építési előírások számsora előtt a betűjelek az övezet rendeltetését – területfelhasználási besorolását – jelzik (pl. Ln). b) Ln 1…….. az első szám jelzi, hogy a terület kialakult, vagy újonnan beépítésre kerülő terület, azaz nem kialakult kategóriába tartozik: 0 kialakult

5

1 nem kialakult Ln 12…… a második szám jelzi, hogy az építési övezetben milyen beépítési mód alkalmazható (szabadon álló, oldalhatáros, ikerházas, zártsorú) az (1) bekezdés szerinti táblázatban rögzített értékkel; Ln 122….. a harmadik szám jelzi a beépítési százalékot az (1) bekezdés szerinti táblázatban rögzített értékkel; Ln 1225… a negyedik szám az építménymagasság jelzőszáma az (1) bekezdés szerinti táblázatban rögzített értékkel; Ln 12253 az ötödik a teleknagyság jelzőszáma az (1) bekezdés szerinti táblázatban rögzített értékkel. c) Az MJT sajátos övezeteiben egyéb jelzések is szerepelnek. Ezek magyarázata az alábbi: M = műemléki jelentőségű területen helyezkedik el a tömb ( MV t ), illetve ha a számsor közepén helyezkedik el az „M”, védett épületegyüttesre utal; K = kialakult karakterű tömböt jelent; 5,5 és 8,5 = kiemelt fontosságú építménymagasság. (6)

2

Hatályon kívül helyezve.

(7) 2 Többszintes, többlakásos épületeknél kültéri légkezelő egység elhelyezése csak egységes terv alapján, homlokzatot nem sértő megjelenéssel engedélyezhető – pl. tetőn egy tömbben elhelyezett módon. (8) .

2

Hatályon kívül helyezve.

(9) 1Hatályon kívül helyezve

Ln nagyvárosias lakóterület 9.§

(1)

A nagyvárosias lakóterület kialakult, jellemzően sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meghaladó lakóépületek – a Belvárost koszorúzó lakótelepek – területe, sajátos úszótelkes telekalakítással.

(2)

A nagyvárosias lakóterületen új lakóépület nem építhető, kivéve a bontás utáni új építését. Az OTÉK 11.§ szerinti egyéb épületek építése a jelen paragrafusban szereplő lehetőségek alapján történhet.

(3)

A nagyvárosias lakóterület úszótelkei között – a szabad zöldfelületek rovására – új pavilon nem helyezhető el. A meglévő pavilonok átalakítása: - csak külső pultos kiszolgálás lehet; - a területen egységes rendszerű, max. 6 m2 alapterületű pavilonokra kell a meglévőt lecserélni.

6

(4)

A szabályozási tervlapon jelölt épületek esetében magastető-építés és tetőtérbeépítés megengedhető az alábbi feltételekkel: a) abban a telepi együttesben, ahol már megindult a térdfalas, vagy térdfal nélküli külső épületkontúrra épített magas tető, ott ahhoz illeszkedően engedélyezhető; b) amely tömbben még nem létesült, de a szabályozási tervlap jelzi a magas tető létesítésének lehetőségét, ott az épület külső kontúrjától legalább 1,51,5 m-rel beljebb indítható a tetőtéri felépítmény határfalainak síkja, a tető hajlásszöge pedig 25 és 30 között választandó meg. Az így kialakuló körbefutó terasz zöldtetőként javasolt; c) lift létesítése kötelező, ha a felső új lakószint 12,65 m-t eléri, illetve meghaladja (OTÉK 82.§). A lift elhelyezése orsótérben – ha erre az építészeti kompozíció lehetőséget biztosít –, vagy külső liftes elrendezéssel létesíthető. Az utóbbinál az új rátételen homlokzatot javító architekturális elemként, a bejáratok építészeti rendezésével, az épület felújításával egyidejűleg engedélyezhető; d) Az OTÉK szerinti lakásonkénti 1 db gépkocsitárolót, vagy parkolóhelyet kötelező biztosítani. A lakótelepi általános parkolóhiány miatt az alábbi garázsok, illetve parkolók, vagy süllyesztett, térszint alatti tárolóhelyek megvalósulása előfeltétele a tetőtér beépítésének: da) Horvát István lakótelep: - a Kölcsey F. utcai garázstömb mögötti tervezett új garázsok épülése, vagy a játszótér alatti süllyesztett parkoló; db) Lövölde utcai lakótelep (Lövölde utca – Deák F. utca közötti tömb) - a tömbön belül a sportpálya alatti süllyesztett parkoló; dc) Horvát István utca – Prohászka O. út és Deák F. utca által határolt lakótelep: - belső feltáró utak mentén javasolt parkolóhely; dd) Prohászka O. út és Károly János utca közötti tömbbelső épületeinél: - a jelenlegi parkoló térszint-eltolással, részben földbe süllyesztéssel történő megduplázása; de) Ybl Miklós lakótelep 3 épülete: - az Eszperantó tér alatti kétszintes mélygarázs építése; df) Pilinszky, Radnóti, Csanádi tereket karéjozó épületek: - a Skála áruházhoz kapcsolódó parkolóház, vagy a térszint alatti parkolók megvalósulása. 2 e) Hatályon kívül helyezve.

(5)

Tekintettel arra, hogy az övezetben új lakóépület nem létesíthető, s új telek sem alakítható, a sajátos úszótelkes, kialakult helyzet fenntartható. Így felújítás, s a (4) bekezdés szerinti átépítési, korszerűsítési munkák engedélyezhetők. Az övezeti jellemzőkben a kialakult állapot került rögzítésre, így az OTÉK-tól való eltéréshez külön eljárás nem szükséges. Az építési jellemzők az alábbiak: Kialakult helyzet Beépítési mód

szabadon álló

OTÉK szerinti Paraméterek -

7

Legnagyobb beépítettség 100% Legnagyobb építménymagasság 33 m Legkisebb zöldfelület 0%

80% > 12,5 m 10%

(6) 2Meglévő lakóépületek esetén az épületek komfortfokozata növelése érdekében az építési hely a homlokzat síkjától maximum 2,5 méterrel növelhető. A bővítés zöldterület rovására nem történhet. Lk kisvárosias lakóterület 10.§

(1)

A kisvárosias lakóterület kialakult, jellemzően sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)

A területen az OTÉK 12.§ szerinti épületek helyezhetők el, kivéve: termelő kertészeti építmény, új, önálló üzemanyagtöltő, gazdasági építmény. Vendég vagy munkahelyi forgalmat vonzó használat csak a földszinten engedhető meg, kivéve, ha az OTÉK szerinti gépkocsi-elhelyezés teljes mennyisége a telken belül biztosítható.

(3)

Az övezetben a kialakult állapot szerint úszótelkes lakóépületek, s telkes zártsorú tömbök egyformán megtalálhatók.

(4)

Az Lku jelű úszótelkes területek nem növelhetők – kivéve ha lift-bővítmény készül -, azaz új lakóépület úszótelken nem helyezhető el. A meglévő lakóépületek közül a szabályozási tervlapon jelöltek esetében magastető-építés és tetőtér-beépítés megengedhető a 8.§ (4) bekezdésében ismertetett feltételek értelemszerű betartásával.

(5)

Az Lk jelű telkes kisvárosias övezetben a 8.§ alapján képzett építési jellemzőket be kell tartani a 8.§ (2) – (5) bekezdéseiben foglaltak figyelembevételével, valamint jelen paragrafus (6) –(19) bekezdésében felsoroltak vonatkoztatásával egyidejűleg.

(6)

A 60%-os maximális beépítettség 75%-ra növelhető, ha a telek területének legalább 90%-a alatt mélygarázs épül. Ezzel az előírással egyidejűleg alkalmazni kell a 8.§ (3) bekezdésben foglaltakat is.

(7)

A beépítettség 100%-ra növelhető a 474, 473/1, 472, 471 hrsz.-ú telkeken, amennyiben azokon parkolóház épül.

(8)

A beépítettség 100% lehet a 455/1, 455/3, 453/1, 482/1 és a 482/2 hrsz.-ú telkeken.

8

(9)

Az övezetben új beépítés esetén fedett kapuáthajtó építése kötelező az utca felől, amennyiben az építési telek gépkocsival csak az utca felől közelíthető meg. Az övezetben meglévő lakóépületek átépítésénél szerkezettől függően kapuáthajtó létesítendő, amennyiben a telek gépkocsival csak az utca felől közelíthető meg.

(10) Az új épületek szerkezeti rendszerét (pillér raszterét, pince fölötti födémét) úgy kell kialakítani, hogy – ha nem épül pincegarázs – az a későbbiekben is kialakítható legyen. (11) A kisvárosias lakóterületen pavilon nem helyezhető el. (12) Lakókocsit, üdülősátrat egyedi telken átmeneti tartózkodás céljára sem szabad felállítani. (13) 2Újonnan épülő épület utcai homlokzatán homlokzati égéstermék kivezetés nem lehetséges. (14)

2

Hatályon kívül helyezve.

(15) A 473/1, 472, 471 hrsz.-ú telkeken épülő parkolóházban a szállodához érkező buszok fogadását is biztosítani kell. (16)

2

Hatályon kívül helyezve.

(17) A tömbbelsőben javasolt garázsok magas tetővel, vagy zöldtetővel engedélyezhetők. (18) A József Attila utca és a Rákóczi út saroktelkén (8747 hrsz) a kialakuló zöldterület alatt mélygarázs építhető 100%-os beépíthetőséggel.

Vt jelű településközpont vegyes terület 11.§ (1)

A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó, és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2)

A településközpont vegyes területen az OTÉK 16.§ (2) bekezdésében rögzített épületek helyezhetők el – kivéve az önálló üzemanyagtöltőt - a szabályozási tervlap szerinti, s a 8.§-ban rögzített építési jellemzők és előírások betartásával.

(3)

Az övezetben új beépítés esetén fedett kapuáthajtó építése kötelező az utca felől, amennyiben az építési telek gépkocsival csak az utca felől közelíthető meg. Az övezetben meglévő lakóépületek átépítésénél szerkezettől függően

9

kapuáthajtó létesítendő, amennyiben a telek gépkocsival csak az utca felől közelíthető meg. (4)

2

(5)

2

Hatályon kívül helyezve.

(6)

2

Hatályon kívül helyezve.

(7)

Az övezetben új pavilon nem helyezhető el. A meglévő – pavilonok közül a József A. utca Budai út felőli végén a nyugati oldalon, továbbá a Sportcsarnok mellett álló pavilonok megszüntetendők.

(8)

2

(9)

A Mátyás király körút és Színház utca között, valamint a Koch László utca mentén elhelyezkedő nem telepi környezetben álló, többlakásos lakóépületeknél tetőtér-hasznosítás igénye esetén a jelenlegi lapos hajlású tető helyett 35-40-os, egyszerű sátortető szerkesztésű új tető építhető legfeljebb 0,70 m-es térdfal kialakításával.

(10)

2

Újonnan épülő épület utcai homlokzatán homlokzati égéstermék kivezetés nem lehetséges.

A Kígyó utca és az Ősz utca közé eső épület parkolóházzal, terepszint alatti (2 szintes) mélygarázzsal együtt engedélyezhető a térség parkolási gondjainak megoldása érdekében. A jelenleg ott álló szobor méltó áthelyezéséről gondoskodni kell.

Hatályon kívül helyezve.

(11) Az övezetben az OTÉK 42.§ szerinti gépkocsi várakozóhelyeket telken belül kell kielégíteni. A telken belüli parkolási kötelezettség pénzzel nem váltható meg. MVt jelű műemléki rehabilitációs településközpont vegyes terület 12.§

(1)

Az övezet a 11.§ (1) bekezdése szerinti létesítmények elhelyezésére szolgál, a 19.§ és 20..§-ban rögzített országos védelem vonatkozó előírásainak hatályával egyidejűleg.

(2)

A különleges településtörténeti és építészeti értéket képviselő műemléki jelentőségű területként védett belváros területén csak az OTÉK 16.§ (2) bekezdésében rögzített épületek helyezhetők el, illetve tarthatók fent – kivéve az önálló üzemanyagtöltőt és parkolóházat, az alábbi bekezdésekben részletezett építési jellemzők és előírások betartásával egyidejűleg.

(3)

A területen a kialakult, illetve a szabályozási tervlapon jelölt kialakítható telkeken túl általában telkek sem telekosztással, sem telekösszevonással nem hozhatók létre.

10

(4)

Az övezet építési jellemzőinek jelölése hasonló a 8.§-ban ismertetett elvekhez, azaz a területfelhasználási jel után itt is számsor indul két jeggyel, majd betűk következnek. Az első két szám a kialakult állapotra, s a beépítési módra utal. A betűjelekhez kapcsolódó előírások a 8.§ (5) bekezdése c) pontjában részletezettek.

(5)

Az MVt-02 jellel kezdődően jelölt, s azon belül is jelleg szerint A, B, C jellel megkülönböztetett övezetben zártsorú kialakítással, a jelenlegi beépítettség mértékét meg nem haladó módon helyezhetők el az épületek. A jelenlegi beépítettség mértékének megállapításánál a bontandó épületek, épületrészek alapterületét figyelmen kívül kell hagyni. A beépítettség mértékére vonatkozó fentiektől eltérő eseti előírást a szabályozási tervlap telkenként tartalmazza. Az övezetben az épületek homlokzati magasságára vonatkozó alábbi előírásokat kell megtartani: a) az MVt – 02 M jellel jelölt tömbökben az egységes és mértékadó környezethez igazodó utcai homlokzati magasságú épületek helyezhetők el. A meglévő épületek jelenlegi homlokzati magassága átépítés esetén az utcakép egységének megtartásával 50 cm-rel módosítható. Az ettől eltérően előírt homlokzati magasságot a szabályozási tervlap telkenként tartalmazza. A homlokzati magasság szempontjából mértékadó környezet megállapításánál a kialakult, illetve a telkenként megjelöltek szerint kialakuló környezetet kell figyelembe venni; b) az MVt – 02 K jellel jelölt tömbökben a kialakult környezethez igazodó utcai homlokzati magasságú épületek helyezhetők el. A meglévő épületek jelenlegi homlokzati magassága átépítés esetén, az utcakép egységesebb megjelenése érdekében 1,0 m-rel módosítható. Az ettől eltérően előírt homlokzati magasságot a szabályozási tervlap tartalmazza.

(6)

Az (5) bekezdésben foglalt övezetben az építészeti részletképzések tekintetében az alábbi előírásokat kell figyelembe venni: a) Az A jellel jelölt (MVt – 02 MA és MVt – 02 KA) tömbökben az alábbi elemeket kötelező, irányadó, illetve javasolt módon kell alkalmazni. Kötelező elemek  a földszinti padlóvonal max. 0,4 m-rel az utcaszint felett,  az épület csak személybejáróval tárható fel az utca felől, kivétel a 18 m-nél nagyobb telekszélesség, illetve műemléki rekonstrukció, amikor több bejáró vagy kapu is kialakítható,  egyszerű tetőidomok 36-42 fok közötti hajlásszöggel,  a faanyagú homlokzati nyílászárók. Irányadó elemek  A Bástya u 13. (hrsz. 116) ingatlan esetében az irányadó építési vonaltól való eltérés akkor lehetséges, ha egyidejűleg a jelenlegi előkertben lévő értékes faegyed megtartásra kerül. Ebben az esetben az új épület a meglévő épület homlokvonalával megegyező helyre kell, hogy kerüljön. Ellenkező esetben az irányadó építési vonal kötelező érvénnyel lép életbe.

11



Az övezetben a Lakatos u. 7. (hrsz. 132) ingatlan esetében az irányadó építési vonal a városfal megkutatása után előkerülő falmaradványok bemutathatósága által megkövetelt módon és mértékben változtatható, azzal a feltétellel, hogy a szomszédos 131 hrsz.-ú ingatlanon elhelyezkedő épület tűzfala a közterület irányából takarást nyerjen. A telek beépítésének mértéke a 60%-ot nem haladhatja meg.

Javasolt jelleg  hagyományos fal-nyílás arány, egyszerű, álló téglány nyílások,  a homlokzati vakolat-architektúra,  szerény, visszafogott, kevéssé díszített homlokzat-alakítás határozott, de kis kiülésű párkányok, az emeletes épületeknél egyaránt megengedett:  a szintenkénti vízszintes tagolás és a földszint eltérő homlokzati kialakítása (mértékadó példák: Lakatos u. 1., 5., 12.),  a tagolatlan, keretezett vagy keretezetlen, a két szinten egymástól eltérő tengelyekkel elhelyezett nyílású homlokzat-alakítás (mértékadó példák: Basa u. 2.),  a két szintet átfogó vertikális elemekkel alakított homlokzat (mértékadó példák: Bástya u. 3., 4., Arany J. u. 9.) b) A B jellel jelölt (MVt – 02MB és MVt – 02KB) tömbökben az alábbi elemeket kötelező, illetve javasolt módon kell alkalmazni: Kötelező elemek  a földszinti padlóvonal max. 0,4 m-rel az utcaszint felett,  egyszerű tetőidomok 36-42 fok közötti hajlásszöggel,  a faanyagú homlokzati nyílászárók. Javasolt jelleg  hagyományos fal-nyílás arány, egyszerű, álló téglány nyílások,  a homlokzati vakolatarchitektúra,  földszint azonos értékű és belmagasságú kialakítása az emelettel,  határozott zárópárkány,  közepes nagyságú, nyugodt horizontális tömegű, gazdag, erősen díszített, irányítottság nélküli, kiegyensúlyozott homlokzat-alakítás,  az épülettömeg és a párkányok vízszintes hangsúlyainak ellensúlyozása a nyíláskeretezések és vakolattagolások vertikalitásával,  építészeti elemként a sarkokon az emeleti zárterkély. A B jellel jelölt tömbökben a homlokzat-alakításra vonatkozó általános előírásokon túl az egyes utcaszakaszokra az alábbi egyedi előírások vonatkoznak: Megyeház utcai szakasz: Kötelező  a földszinten max. egy személy, illetve kapubehajtó, ezen kívül ajtókapcsolat nem létesíthető.

12

Javasolt jelleg  a kiemelt közép- vagy oldaltengelyben elhelyezett íves kapuáthajtó, az erős osztó- és zárópárkány, gazdagon díszített homlokzat-alakítás (mértékadó példák: Megyeház u. 7., Szt. István tér 10., 12., 11., 13.),  két szintet átfogó és tagolatlan vakolatarchitektúra, csak nyíláskeretezéssel (mértékadó példák: Megyeház u. 5., 9., 17.). Oskola utcai szakasz: Kötelező elemek  a földszinten max. egy kapubehajtó, illetve személybejárók helyezhetők el, kivéve, ha az eredeti állapot ettől eltérő. Javasolt jelleg  a földszinten egyenes záródású üzletajtó kialakítása megengedett (mértékadó példák: Font-Caraffa ház, Oskola u. 1.),  íves kapuáthajtó a tengely kiemelése nélkül, erős osztó- és zárópárkány, gazdagon díszített polgáribb jellegű vakolt homlokzat-alakítás, a földszint hangsúlyosabb kialakítása. Jókai utcai szakasz: Kötelező elemek  a földszinten max. egy személy-, illetve kapubehajtó alakítható ki, ezen kívül ajtókapcsolat nem lehet. Javasolt jelleg  íves kapuáthajtó a tengely kiemelése nélkül, erős osztó- és zárópárkánnyal, gazdagon díszített polgáribb jellegű vakolt homlokzatalakítás, a földszint hangsúlyosabb kialakítása, kváderozása,  az utcaszakaszon javasolt a Jókai u. 16. sz. épület homlokzatkorrekciója osztó- és zárópárkány, nyíláskeretezés vagy a fszt. hangsúlyozásával. c) A C jellel jelölt (MVt – 02MC és MVt – 02KC) tömbökben az alábbi elemeket kötelező, illetve javasolt módon kell alkalmazni: Kötelező elemek  emelt földszinti padlószint (min. 0,6 m),  az épület csak személybejáróval tárható fel az utca felől. Ezen túl egyéb ajtó vagy kapu nem létesíthető,  határozottan horizontális tömegalakítás, tagolatlan nyugodt tetőidommal 36-42 fok közötti hajlásszöggel,  a faanyagú homlokzati nyílászárók, Javasolt elemek  hagyományos fal-nyílás arány, egyszerű, álló téglány nyílások,  kevéssé plasztikus vakolat-architektúra,  magas térdfal, a tömeg horizontális jellegét erősítő lábazat, kis kiülésű, de határozott törtvonalú zárópárkány,  az erőteljes horizontális elemek mellett vertikális nyíláskeretezések és szintet átfogó lizénás vakolat-architektúra.

13

d) Az övezetben a D, E, F jellel külön jelzett tömbökben a telekhasználatra vonatkozóan az alábbi előírásokat kell megtartani:  a D jellel jelölt tömbökben a földszinti intézmények megközelítése elsősorban az utcáról kell hogy történjen, a lakóudvarok használati zavartalanságát biztosítani kell;  az E jellel jelölt tömbökben a földszinten elhelyezett intézmények bejárata a telken belül (udvaron) is kialakítható, a telkek használatbeli öszszevonása megengedett, de az udvarok hagyományos zárt jellege legalább vizuálisan megőrzendő;  az F jellel jelölt tömbben a kialakult közterületeket, illetve közhasználatra átadott területeket a szabályozási tervben jelöltek szerint kell bővíteni. (7)

az MVt – 2M5,5 jellel jelölt építési övezetben, a kialakult jellegnek megfelelően a Zichy-liget és Ybl Miklós utca között átnyúló telkeken mindkét utcai homlokvonalon egy-egy főépület helyezhető el, zártsorú beépítési mód előírásai szerint. Az ily módon beépített telket utólag megosztani nem lehet; az utcával párhuzamos módon már megosztott telkek összevonása javasolt. A tömegalakításban a Zichy-liget és Ybl Miklós beépítésének hagyományos alá- és fölérendeltségi viszonya kell, hogy tükröződjön. Az övezetben új építés esetén a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60%, saroktelek esetében 75%. Az övezetben a Zichy-ligeti utcafronton és a 36. hrsz.-ú telek teljes beépítése esetében az épületek homlokzati jellege, illetve kialakult magassága nem változtatható. A homlokzati magasságra vonatkozó, ettől eltérő előírást a szabályozási tervlap telkenként tartalmazza. Az Ybl Miklós utcában új építés esetén a megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m, a tetőtér beépíthető. A homlokzati magasságra vonatkozó max. 6,0 m-es előírástól való eltérés lehetőségét, az adott épületre vonatkozóan a szabályozási tervlap tartalmazza (pl. a saroképületnél 8,5m ) Az Ybl Miklós utcában az épületen telkenként max. egy gépkocsiáthajtó vagy személygépkocsi-tároló kapuja jelenhet meg. A homlokzaton a hagyományos vakolat-architektúra és fal-nyílás arányok alkalmazása javasolt.

(8)

az MVt – 02MK jellel jelölt építési övezetben az épületek egyedi védelem alatt állnak. A főépületek nem bővíthetők, a melléképületek közül személygépkocsitároló lakásonként egy darab a szabályozási tervlapon jelölt oldalhatáron, illetve a jelölt hátsó telekhatáron fél nyeregtetővel, cserépfedéssel, a meglévő melléképületek egyidejű bontásával helyezhető el.

(9)

az MVt – 01K8,5 jellel jelölt építési övezetben szabadon álló kialakítással 8,5 m megengedett legnagyobb utcai homlokzati magasságú lakóépületek helyezhetők el, a telek maximum 40%-ának beépítésével. Az övezeti előírásokat meghaladó mértékű kialakult homlokzati magasság, illetve beépítettség esetének kivételével az épületek tetőtere beépíthető. Az övezetben 5,0 m-es előkert kialakítása kötelező. Új építés esetén a hátsókert kialakítását az OÉSZ 67.§ szerint kell biztosítani. Kialakult esetben az előírt mértéket el nem érő hátsókert mérete tovább nem csökkenthető. 14

(10) az MVt – 01K5,5 jellel jelölt építési övezetben a jelenlegi mértéket meg nem haladó beépítettséggel szabadon álló épületek helyezhetők el. Az övezetben a homlokzat-alakítás során az alábbi elemeket kötelező, illetve javasolt módon kell alkalmazni: Kötelező elemek  egy telken csak egy személy- és egy kocsibehajtó jelenhet meg,  a beépítés módjából adódóan pontszerű tömegalakítás,  egyszerű, de nívós vakolatarchitektúra. Javasolt elemek  fémkerítés kő, vagy vakolt falazott lábazattal,  megengedhető a hagyományostól eltérő fal-nyílás arány az utóbbiak javára. Az övezetben található épületegyüttes helyi védelem alá helyezéséről a 4.§ rendelkezik. (11) Az MVt – 01K jellel jelölt építési övezetben úszótelken 100%-os beépítettséggel lakóépület áll. A szabályozási tervlapon jelölt helyeken magas tetős kialakítás 0,7 – 1,2 m-es térdfallal engedélyezhető a lakásnövekményhez kapcsolódó gépkocsi-várakozó hely többlet biztosíthatósága esetén. (12) A D, E, F jellel jelzett tömbökben a beépítés, a homlokzat-alakítás során az alábbi elemeket kötelező, irányadó, illetve javasolt módon kell alkalmazni: Kötelező elemek  a földszinti padlóvonal max. 0,3 m-rel az utcaszint felett,  a földszinten a főbejáraton kívül üzletajtó elhelyezése megengedett,  a kialakítható üzletportálok az emeleti nyílásokkal tengelyükben harmonizáljanak, kialakításuk az épület homlokzati rendszerét ne fedje le, és igényes, kiemelkedő minőségű legyen,  egyszerű, 36-42 fok közötti lejtésű tetőidomok,  hagyományos fal-nyílás arányok,  vakolatarchitektúra, osztópárkánnyal tagolt homlokzat. Irányadó elem  A Várkörút 19. (hrsz. 402) ingatlan esetében az irányadó építési vonaltól az új és régi épület kapcsolatának kedvezőbb építészeti megformálása érdekében lehet eltérni, de akkor is csak oly módon és mértékben, hogy a Várkörút felől a kialakult tűzfalak takarása, s az utcakép látványbeli zárása megtörténjen. Az övezet D, E, F jellel jelzett, valamint kizárólagos intézményi funkciójú tömbjeiben a homlokzat-alakításra vonatkozó kötelező előírásokon túl az egyes utcaszakaszokra az alábbi javasolt egyedi előírások vonatkoznak: Kossuth utcai szakasz eleje és Vasvári Pál utca Javasolt elemek  az általánostól eltérő módon megengedett a sarkon tagoltabb, 40-60 fokos tetőidom,

15

 

a földszintnek az emelettel azonos vagy annál nagyobb belmagasságú, illetve hangsúlyú kialakítása, egyszerű tagozatok és nyílásalakítások, osztópárkánnyal tagolt homlokzat.

Táncsics Mihály utca Javasolt elemek  hangsúlyos osztó- és zárópárkány, hangsúlyos nyíláskeretezés és összetettebb nyíláskialakítás megengedett. Fő utcai szakasz Javasolt elemek  osztópárkánnyal tagolt homlokzat, személybejáróval és üzletajtókkal, portállal alakított hangsúlyos földszint,  javasolt homlokzatkorrekció: Fő u. 7. az utólagosan toldott tetőrész és ”vak” emelet bontásra javasolt; a max. utcai homlokzati magasságot a szabályozási tervlap tartalmazza. Kossuth utcai szakasz Javasolt elemek  középtengelyben kiemelt íves kapuáthajtó, erős osztópárkánnyal és zárópárkánnyal, gazdagon díszített homlokzat-alakítás,  a földszint és emelet eltérő kialakítása, erőteljesebben alakított földszint,  javasolt homlokzatkorrekció: Petőfi u. 3. tömegében jó, de homlokzat képzésében igénytelen, ”szegényes”. Erőteljesebb párkánykialakítás és a fszt. – emelet arányának korrekciója javasolt. Táncsics Mihály utca Koronázó téri tömb Javasolt elemek  kiemelt szegély vagy kocsibejárati tengely,  visszafogott homlokzatképzés, egyszerű tagozatok, osztó- és zárópárkány, a földszint eltérő kezelése,  alkalmazkodáshoz mértékadó épületek a védett Táncsics M. u. 6., 10., valamint a Várkörút 19.,  javasolt homlokzatkorrekció: Koronázó tér 1., 2. (13) 2Az MVt övezeten belül a világi és egyházi igazgatás, valamint szakrális, vagy művelődési, oktatási intézményeket sűrítő tömbökben az építmény településszerkezetben elfoglalt helyének, építészeti és tömegalakításának, valamint rendeltetésének egysége védelem alatt áll. Az egyes építmények történetileg kialakult fő rendeltetése megőrzendő, kiegészítő funkció csak a fő rendeltetés zavartalanságának és maradéktalan kielégítésének biztosításával engedélyezhető Az övezetben a műemléki védettségű épületek kialakult jellege, a telkek beépítettségének mértéke nem változtatható. A fenti előírástól eltérő módon szabályozott épületbővítési lehetőséget a szabályozási tervlap tartalmazza.

16

(14) 2Az MVt övezeten belül az elsődlegesen oktatási intézményeket tartalmazó tömbökben az egyes ingatlanok területét egyéb célra felhasználni nem szabad. Az övezetben a fő rendeltetéshez szorosan kapcsolódó egyéb kiegészítő funkciók (tanuszoda, gyakorló és bemutatótermek, diákszállás stb.) is csak a főrendeltetés egyidejű ellátásának maradéktalan biztosításával helyezhetők el. Az övezet e tömbjeiben a kialakult épületek építménymagassága és a beépítettség mértéke nem változtatható. Eltérő esetben az épületbővítési, illetve új épület elhelyezési lehetőségét a szabályozási tervlap tartalmazza. A jelzett telkek beépítettségének maximális mértékét az új épületrész, illetve épület elhelyezésénél úgy kell megállapítani, hogy a szabadtéri tartózkodáshoz, illetve testedzéshez szükséges beépítetlen területek továbbra is megfelelő mértékben rendelkezésre álljanak. Az új épületet vagy épületrészt a meglévő környezethez illeszkedő módon kell kialakítani. Az ilyen szabályozással meghatározott ingatlanok közül az alábbiakra részletesebb előírások is vonatkoznak: Irányadó elemek  Az Ady E. u. 17. (hrsz. 156) ingatlan esetében az irányadó építési vonal változtatása csak a meglévő épülethez történő jobb funkcionális kapcsolat, illetve kedvezőbb tömegalakítás érdekében lehetséges oly módon, hogy az új épület a Mátyás király körút észak-déli szakasza mentén legfeljebb a kialakult épület homlokvonaláig terjedhet.  A Jókai u. 20. (hrsz. 235) ingatlan esetében az irányadó építési vonal csak az esetlegesen igényelt törtvonalú homlokzat-alakítás vagy a szomszédos ingatlanokkal együttes kedvezőbb utcakép-alakítás érdekében változtatható oly módon, hogy az új épület elhelyezése során minimum 5 m-es előkertet kell biztosítani. (15) 2Az MVt övezeten belül a város életében meghatározó egyedi, elsődlegesen kulturális vagy idegenforgalmi rendeltetésű intézményeket sűrítő tömbökben az egyes ingatlanokon a kialakult alapfunkció megőrzendő, ugyanakkor kiegészítő jelleggel az övezetre jellemző egyéb intézményi funkciók (vendéglátás, szállás, kiállítótér, oktatás) létesítményei elhelyezhetők. E tömbök közül speciális szabályozással érintettek: A Hiemer-ház tömbjében és az Árpád fürdő jelenleg üresen álló épületében kialakítható új funkciót az épület településszerkezetben elfoglalt helyének, történelmi értékének, belső elrendezésének maximális tiszteletben tartásával kell meghatározni. A Vasvári P. utca és Koronázó tér között elhelyezkedő tömb épületeiben a Nemzeti Emlékhelyhez kapcsolódó kiszolgáló létesítmények és kiállítóterek elhelyezése javasolt. Az övezet e tömbjeiben a kialakult épületek tömege, építménymagassága, a telkek beépítettségének mértéke nem változtatható. Eltérő esetben az épületbővítési, illetve új épület elhelyezési lehetőségét a szabályozási tervlap az építési vonal, építménymagasság és a beépítés legnagyobb mértékének megjelölésével tartalmazza. Az új épületet a kialakult környezethez illeszkedő módon kell kialakítani.

17

Irányadó elem  A Bástya u. 15. (hrsz. 115) ingatlan esetében a telek Várkörúti oldalán jelölt irányadó építési vonal csak a történeti városfal bemutathatósága érdekében, s csak ezen érdek megkövetelte mértékben változtatható oly módon, hogy az új épület mindenképpen egységes térfalat alkosson a szomszédos 117 hrsz.ú ingatlanon meglévő és helyi védelem alatt álló épülettel. (16) Az MVt övezeten belül az adminisztrációs, pénzügyi, szervezési és irodai jellegű intézményeket sűrítő tömbökben az épület, illetve épületegyüttes építészeti jellegének megőrzési igénye függvényében egyéb intézmény, szállás, illetve lakás is elhelyezhető. Az övezetben az épület előírt elhelyezési módját és építménymagasságát a szabályozási tervlap tartalmazza. Az övezetben a beépítés kialakult mértéke nem növelhető. Ettől eltérő esetben a beépítettség legnagyobb mértékét, illetve a beépíthető terület legnagyobb kiterjedését a szabályozási tervlap tartalmazza. (17) A (16) bekezdésben foglalt tömbök közül az alább felsorolt tömbök esetében tömbönként eltérő, egyedi építészeti előírásokat kell figyelembe venni: Szt. István téri együttes Az MVt – 02M4 jellel jelölt tömb egy épület kivételével védett épületek együttese. A védelem alatt nem álló Kossuth u. 16. sz. (Hrsz.: 420, 421) épület homlokzatát felújítás során az eredeti állapot szerint helyre kell állítani. Piac tér – kelet / Megyei Önkormányzat tömbje / Az MVt – 02M4 jellel jelölt övezetben a kialakult épületek magas tetős átalakítása megengedett. A magas tetős átalakítás során a teljes épületet harmonikus építészeti egységgé kell formálni. A magas tető hasznosítása megengedett. Ady Endre utcai együttes MVt – 02K4 jellel jelölt tömbben egy épület kivételével védett épületek együttese. A védelem alatt nem álló Ady E. u. 9. sz. (Hrsz.: 150) épületet felújítás, átépítés során sarokjelleggel javasoljuk kialakítani. A nem védett épület homlokzat átalakítása során az alábbi elemek alkalmazása javasolt, illetve kötelező. Kötelező elemek  a földszinti padlóvonal max. 0,4 m-rel az utcaszint felett,  36-42 fok közötti lejtésű tagolatlan nyugodt tetőidomok,  a faanyagú homlokzati nyílászárók. Javasolt elemek  hagyományos fal-nyílás arány, álló téglány nyílásokkal,  a homlokzati vakolat-architektúra,  a személybejárón túl üzletajtók és 18 m telekszélesség felett egy kapubehajtó elhelyezése megengedett,  földszint azonos értékű és belmagasságú legyen az emelettel, határozott zárópárkánnyal, 18

 

építészeti elemként megengedhető a sarkokon az emeleti zárterkély, az emeletes épületeknél szintenkénti vízszintes tagolás és a földszint eltérő homlokzati kialakítása. Mátyás király körút Az MVt – 01K4 jellel jelölt tömbben Kötelező elemek  az épületen csak egy személy és egy kocsibehajtó jelenhet meg,  a beépítés módjából adódóan pontszerű tömegalakítás, tagolt összetett tetőidommal,  az utólag kialakított magas tető beépíthető és az utca felé megnyitható, az átalakítás során a teljes épületet harmonikus egységgé kell alakítani. Piac tér – észak Az MVt – 02M60 jellel jelölt tömbben Kötelező elemek  a zártsorú beépítés,  a földszinti padlóvonal max. 0,4 m-rel lehet az utcaszint felett,  magas tetős kialakítás (tagolt vagy egyszerű tetőidommal),  a homlokzati vakolatarchitektúra,  az épületek 18 m-es utcaszakaszonként max. egy kapuval, illetve kocsibehajtóval láthatók el. Javasolt elemek  személybejárón túl üzletajtók elhelyezése megengedett,  a tetőtér hasznosítása megengedett, az utca felé megnyitható.

(18) Az MVt – 02M5 építési övezet elsősorban az alapfoknál magasabb ellátást biztosító kereskedelmi, vendéglátási és szolgáltatási intézmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben az idegenforgalmat szolgáló bármely létesítmény és szállásépület is elhelyezhető. Az övezetben a kialakult épületek jellege, a beépítés módja és mértéke, építménymagassága nem változtatható. Ettől eltérő esetben az épület elhelyezésének módját, az előírt építménymagasságot, a beépítettség legnagyobb mértékét, s az építési vonalat a szabályozási terv tartalmazza. (19) A (15) bekezdésben foglalt övezetben, MVt – 02M58,5 jellel jelölt Várkapu utcai tömbben max. 8,5 m utcai építménymagasságú épület helyezhető el, zártsorú kialakítással. A szabályozási tervlapon lehatárolt max. beépíthető terület 100%os mértékben beépíthető. Az épület tömeg- és homlokzat-alakítása során az alábbi elemeket kell kötelező, illetve javasolt módon alkalmazni: Kötelező elemek  a földszinti padlóvonal max. 0,4 m-rel az utcaszint felett,  az utcai homlokzaton telkenként egy kocsibehajtó jelenhet meg,  tagolatlan nyugodt tetőidom 36-42 fok közötti hajlásszöggel,

19

 hagyományos fal-nyílás arány, álló téglány nyílásokkal,  a homlokzati vakolatarchitektúra,  a faanyagú homlokzati nyílászárók. Javasolt elemek  földszint azonos értékű és belmagasságú legyen az emelettel határozott zárópárkánnyal,  a kocsibehajtón és személybejárón túl egyenes záródású üzletajtók elhelyezése,  közepes nagyságú, nyugodt horizontális tömegű, díszített, irányítottság nélküli, ,kiegyensúlyozott homlokzat-alakítás,  az épülettömeg és a párkányok vízszintes hangsúlyainak ellensúlyozása a nyíláskeretezések és vakolattagolások vertikalitásával,  építészeti elemként megengedhető a sarkokon az emeleti zártkerkély.  Az épület tömeg- és homlokzat-alakításánál, a Várkapu u. 6. sz. (Hrsz.: 146/2) épület, illetve az Ady E. u. 7. sz. (Hrsz.: 149) épület hátsó homlokzatához kell illeszkedni. (20) Az MVt – OR jellel jelölt övezet Nemzeti Emlékhely a királyi prépostság emlékeinek megőrzésére és bemutatására, valamint a megemlékezés helyének kialakítására szolgáló terület. A területen bármely építési tevékenység (beleértve a feltárást és közvetlen állagmegóvást is) csak a teljes területre kiterjedő, a régészeti művészettörténeti, építészeti és városrendezési szempontokat együttesen figyelembe vevő érvényes építési engedély alapján lehetséges. VK jelű központi vegyes terület 13.§ (1)

A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2)

A központi vegyes területen az OTÉK 17.§ (2) bekezdés szerinti épületek helyezhetők el, kivéve a nem zavaró hatású egyéb gazdasági építményt.

(3)

Az övezetben a szabályozási tervlap szerinti, s a 8.§-ban rögzített építési jellemzők és előírások betartásával helyezhetők el épületek.

(4)

A 8743 hrsz.-ú telken (SKÁLA) épületbővítés az alábbi feltételek mellett engedélyezhető:

- a bővítmény dominánsan parkolóház funkciójú, - az áruház keleti oldalán a bővítés a főtömeg jelenlegi építménymagasságát elérheti, - a bővítés alaprajzi határa a szabályozási tervlap szerinti építési hely lehet, - a déli oldalon elsődlegesen architekturális rendezés miatti létesítmény épülhet, - bővítés esetén új, egységes homlokzatképzést kell alkalmazni, 20

-

-

(5)

2

(6)

2

bővítés csak a bővítésre vonatkozó OTÉK szerinti gépkocsi-elhelyezési igény telken belüli, illetve térszint alatti biztosítása esetén engedélyezhető (pl. a parkolóház kapacitásának kihasználásával), a SKÁLA feltöltése továbbra is a mai feltöltési pontjainak építészeti rendezésével történhet. Hatályon kívül helyezve.

Új épület építhető a Kégl Gy. utcai házsor lezárásaként a szabályozási tervlapon rögzített építési helyen belül, amelynek alakját az utolsó épület – 2.sz. ház időközbeni homlokzatosítása és új bejárata determinálja. Az OTÉK szerinti gépkocsi-elhelyezési igényt telken belül kell biztosítani.

(7)

Az övezetben új pavilon nem helyezhető el. A meglévő pavilonok közül bontandók a SKÁLA áruház környezetében lévők. Egyéb helyen a meglévő pavilonok átalakítása az alábbiak szerint történhet: A kiszolgálás csak külső pultos lehet. A területen egységes rendszerű pavilonok helyezhetők el (pl. Antiqua, vagy az önkormányzat által előírt bármely más típus). A pavilonok legnagyobb mérete 6,0 m2 lehet. Az anyaghasználatot és a színt az építési hatóság előírhatja.

(8) Az Alba Regia Szálloda szabályozási tervlap szerinti bővítési területén csak parkolóház létesíthető. A városkép érdekében szükséges teljes körű építészeti rendezéssel, átalakítással egyidejűleg a telek 100%-osan beépíthető, ha parkolóházat épít az utcai fronton üzletekkel. Ko jelű különleges oktatási célú terület építési övezete 14.§ (1)

A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a többi területtől eltérőek.

(2)

A különleges területek a rendelet hatályába tartozó területen oktatási profilú területek.

(3)

A Ko jelű övezetben a meglévő oktatási létesítmények fenntarthatók, illetve a szabályozási tervlap szerint bővíthetők az azon megadott, jelen rendelet 8.§ában kidolgozott építési jellemzők 5 számjeggyel képzett kódszáma szerint.

(4)

Az épületek építészeti megjelenése, anyaghasználata a környezethez illeszkedő módon engedélyezhető.

(5)

A Béke téri iskola területének bővítménye alatt szint alatti parkoló helyezendő el, amelynek kiépítésével egyidejűleg kell a térszinten a sportudvart kialakítani. A parkoló a szomszédos új lakótelek felépítményének gépkocsitárolási igényeit szolgálja ki. Az elhelyezést a lakótelek területén meglévő, értékes növényállomány megtartási igénye determinálta.

21

Beépítésre nem szánt területek A Z jelű zöldterületek 15.§ Zöldterület a szabályozási terven ”Z” jellel jelölt, állandóan növényzettel fedett közterület, amelyet más területfelhasználási egység területévé átminősíteni csak a rendezési terv módosításával lehet.

(1)

(2)

A zöldterületen közhasználat elől területet elzárni, lekeríteni nem lehet.

(3)

A zöldterületen csak a jellemző rendeltetésüknek (pihenés, játék, sport) megfelelő építmények, létesítmények helyezhetők el kertépítészeti terv alapján.

(4)

A történelmi belváros területén lévő zöldterületeken épületek, pavilonok, árusító építmények, oda nem illő köztárgyak (pl. hirdető-berendezések, reklámtáblák) átmeneti jelleggel sem helyezhetők el, kivéve a Zichy-liget területét, ahol max. 2%-os beépítéssel, kertépítészeti kiviteli tervben meghatározott helyen, zenepavilon és vendéglátó létesítmény (azzal egybeépített nyilvános WC) elhelyezhető.

(5)

2

(6)

Zöldterület felújítása, rekonstrukciója, új zöldterület létesítése csak kertépítészeti terv alapján lehetséges, az értékes növényállomány megtartásával.

A történelmi belváros területén kívül eső zöldterületeken, elsősorban az utak (gépjármű) mentén max. 2%-os beépítettséggel – a terület rendeltetését nem zavaró – kereskedelmi, szolgáltató épület helyezhető el.

(7) A zöldterületek min. 50%-át növényzettel fedett zöldfelületként kell kialakítani, illetve fenntartani. Közlekedési területek és létesítmények 16. § (1)

A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét a mellékelt szabályozási terv rögzíti.

(2)

Meglévő utak esetében legalább a jelenlegi szabályozási szélességek megtartandók.

(3)

Az úthálózat hierarchikus rendje: Forgalmi út: Palotai út Vörösmarty tér Széchenyi utca Prohászka Ottokár út (Horvát István útja és Mártírok útja között) Lövölde út Gáz utca Május 1. utca Szekfű Gyula utca Mátyás király körút (Várkörút és Szabadságharcos út között) Schwäbisch Gmünd út

22

Gyűjtőút:

(4)

(5)

Várkörút Szabadságharcos út Mátyás király körút (Szabadságharcos út és Alba Plaza között) Rákóczi út Budai út József Attila utca Mészöly Géza utca Tervezett gyűjtőút a Mátyás király körút és Palotai út között Szabályozási szélesség 12 m Tervezett gyűjtőút a Széchenyi utca és Prohászka Ottokár út között a Horvát István lakóteleptől délre Szabályozási szélesség 22 m

Forgalomcsillapított lakóterület (lakó- és pihenőövezet, vagy 30 km-es övezet) alakítandó ki a következő területeken:  Mátyás király körút – Szabadságharcos út – Mészöly Géza utca – Ybl Miklós utca által határolt területen.  Szekfű Gyula út – Május 1. utca – Rákóczi út – Várkörút által határolt területen.  Budai út – József Attila utca – Rákóczi út – Gáz utca által határolt területen.  József Attila utca – Budai út – Várkörút – Rákóczi út által határolt területen.  Budai út – Deák Ferenc utca – Horvát István utca – Prohászka Ottokár út által határolt területen.  Budai út – Lövölde út – Deák Ferenc utca által határolt területen.  Horvát István utca – Deák Ferenc utca – Prohászka Ottokár út – Erkel Ferenc utca által határolt területen.  Horvát István lakótelep. Ez a szabályozás nem vonatkozik a forgalomcsillapított területek határán tervezett nagy- és mélygarázsok megközelítő útjaira, továbbá a területeket határoló forgalmi és gyűjtőutak parkolóira. Az MJT-területén (történelmi belváros) a következő szabályozás érvényes: a) Korlátozott számú behajtási engedély a következő területeken: Országzászló tér Bástya utca Lakatos utca Rózsa utca Várkapu utca dr. Koch László utca (keleti szakasz) Oskola utca Jókai utca Megyeház utca Arany János utca Táncsics Mihály utca Petőfi Sándor utca Kossuth Lajos utca Basa utca b) Gyalogos utcák: Fő utca Városház tér Liszt Ferenc utca

23

Vasvári Pál utca Koronázó tér Szent János köz Juhász Gyula utca Goldziher Ignác köz Megyeház köz Lépcső utca Géza nagyfejedelem tér Hősök tere c) A gyalogos utcákba mindenfajta gépjárműbehajtás tilos, kivéve a kiemelt intézményi funkciójú meglévő épületek (pl. Püspökség, Polgármesteri Hivatal, Megyei Múzeum) engedéllyel rendelkező gépjárműveit, illetve a kommunális és megkülönböztetett járműveket. d) E rendelet hatálya alá eső területen a gépjárművek használatára vonatkozóan 1,5 tonnás súlykorlátozást kell bevezetni. f) A szabályozási tervlapon ábrázoltakon túl, térszín alatti gépjárműtároló az alábbi feltételekkel helyezhető el a területen:  A gépjárműtároló csak az adott, illetve szomszédos ingatlanok lakói, illetve tulajdonosai gépkocsijainak elhelyezésére szolgálhat.  A tároló megközelítésének módja összhangban kell, hogy legyen az igénybe vett közterület kialakítási jellegével; a tároló megközelítését szolgáló rámpa vagy bevágás (általában a kialakult terepszint megváltoztatását okozó terepemelés, illetve süllyesztés) közterületen nem alakítható ki.  Az építmény csak a műemléki és régészeti szempontok figyelembevételével, az e téren érintett szakhatóságok egyetértésével helyezhető el, illetve alakítható ki a területen. g)

(6)

A területen a gyalogos közlekedést szolgáló terek, utcák térburkolatát, továbbá berendezését egységes koncepció alapján kell kialakítani akkor is, ha azok ütemezetten kerülnek megvalósításra.

A kerékpáros közlekedés létesítményei a következők: Meglévő kerékpárút: Palotai út Horvát István utca Lövölde út Prohászka Ottokár út (a Horvát István út és vasútállomás között) Tervezett kerékpárút: Budai út Rákóczi út Szekfű Gyula utca Mátyás király körút (a Várkörút és Szabadságharcos út között) Schwäbisch Gmünd utca Várkörút Prohászka Ottokár út (Budai út és Horvát István utca között) Zichy-liget

24

(7)

Új lakások és intézmények esetén az OTÉK előírásai szerint kell parkolóhelyet biztosítani saját telken belül. Funkcióváltás esetén mindenkor az OTÉK 42.§-a szerinti parkolóhelyet kell biztosítani az új funkció számára. A kialakult területeken a gépkocsi-várakozó helyek bővítését a szabályozási terv szerint kell biztosítani. Az ellátottság javítására a nagygarázsok, illetve a mélygarázsok kapacitására is szükség van.

(8)

Közcélú nagygarázsok, illetve mélygarázsok létesítendők a következő helyeken: Eszperantó tér Domus Áruház mellett Fő utcában a Magyar király szálloda előtt Technika Háza mögött (tartalék) Autóbuszpályaudvar helyén Kígyó utcában Rákóczi úton a Skála Áruház mögött Alba Regia szálloda mögött Távírda utcában

(9)

Az MJT-területén, illetve annak határán a következő helyeken díjfizetéses korlátozott várakozási övezetet kell fenntartani: Mátyás király körút (a Szabadságharcos úttól délre) Várkörút Watthay Ferenc utca Zichy-liget Rákóczi út dr. Koch László utca Színház utca Távírda utca Kégl György utca Szent István tér Skála Áruház környezete Palotai út (a jelenlegi buszpályaudvartól délre levő parkolóhely) Ady Endre utca

(10) A területen a kapacitáskorlátozó beavatkozások csak az tehermentesítő hálózat – városi főforgalmi gyűrű - megvalósítása után indíthatók be. (11) A távolsági autóbuszpályaudvar távlatban kitelepítendő a Palotai útról. Az új autóbuszpályaudvar helyére vonatkozóan komplex hatástanulmány készítendő. Közművesítés, közműlétesítmények 17.§ Általános előírások (1)

A közművek elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. A vezetékek védőtávolságát bizto-

25

sítani kell az üzemviteli, a karbantartási célú hozzáférhetőség és a közművezetékek védelme érdekében. (2)

A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy a közműüzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető. A szolgalmi jog épületre (pl. pincei átvezetés) saját használatú udvarra, kertre, továbbá időszakosan közterületi jelleggel üzemelő területre (pl. árkád, paszszázs, kapubehajtó, udvari tömbbelsői átjárók) egyaránt vonatkozhat.

(3)

Az épületek építésére a teljes közműellátás (vízellátás, szennyvíz- és csapadékvíz csatornázás, villamos energia ellátás, hőenergia ellátás: igény szerint vezetékes gáz és távfűtés alkalmazásával, továbbá távközlés) biztosítása esetén adható építési engedély.

(4)

Az új épületeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel s mérési helyekkel kell csatlakozni. Ingatlanon áthaladó közművezetékek és más telket ellátó bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni.

(5)

A terv területén csak földalatti vezetésű közművezetékek építése engedélyezhető. A föld felett megjelenő közműberendezések (pl. trafó ) elhelyezése ne csak funkcionális legyen, hanem segítse elő az igényes, esztétikus környezet kialakítását és a terület szépítését.

(6)

(7)

A levegőtisztaság védelme érdekében önkormányzati rendelettel szabályozott távhő, vagy azzal egyenértékű (vagy jobb) fűtési energiaellátás kötelező alkalmazása az 1.§-ban meghatározott területen belül az alábbi tömbökre vonatkozik:  Mátyás király körút – Ady Endre u. – Budai u. – Várkörút,  Várkörút – Rákóczi u. (Alba Regia szálló) – Budai u. – Kégl György u. – Budai u. – Deák Ferenc u. – Munkácsy Mihály u. – Károly János u. – Kaszap István u. – Prohászka Ottokár u. – (Horváth István lakótelep) – Béke tér – Lövölde u. – Erzsébet u. – Erzsébet u. – Zrínyi u. – Bem u. – iparvágány – Király sor – Móricz Zsigmond u. – Szegfű Gyula u.

Közműrekonstrukciók, közműépítések (8)

Az építési tevékenység során a tervezett épület, építmény elhelyezésével ütköző közművezetékek kiváltását az építést megelőzően meg kell valósítani.

(9)

A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó, feleslegessé vált közművet el kell bontani, indokoltan

26

földben maradó vezetéknek a lezárását, eltömedékelését szakszerűen el kell végezni. (10)

A körforgalmú csomópontok építését és az útrekonstrukciókat össze kell hangolni a közműrekonstrukciókkal. A közművezetékek átépítésekor és új vezeték létesítésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani a fásítást és a zöldsávok telepítését elősegítve.

(11)

A Magyar Királyi Szálloda előtti területen tervezett mélygarázs megépítését és a Szegfű Gy. utca-Várkörút találkozásánál tervezett körforgalmú csomópont közműrekonstrukciós és közműépítési munkáit össze kell hangolni, a mélygarázs alatt kiváltandó vezetékek és körforgalom alatt átvezető, tervezett vezetékek egymásba kapcsolódása miatt.

(12)

A közműüzemeltetők által tervbe vett rekonstrukciók évenkénti előzetes bejelentését kell előírni a közműrekonstrukciók összehangolása érdekében.

(13)

A műemléki belvárosrészben a közműtervezések, korszerűsítések terveit egyeztetni és a közművezetékek kivitelezési munkáit megkezdés előtt be kell jelenteni a Fejér megyei Múzeumok Igazgatóságának.

(14)

A közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni.

(15)

A közterületi viziközmű vezetékek építése csak vízjogi engedélyezési terv alapján végezhető.

Vízellátás (16)

A tervezett építmények oltóvízigényének a biztosításához a vízvezeték hálózatra csak földfeletti tűzcsapok szerelhetők, a rekonstrukciók során a földalatti tűzcsapokat földfelettire kell cserélni. A tűzcsapokat a védendő épülettől a megközelítési útvonalon mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni.

Szennyvízcsatornázás (17)

Új épület, építmény használatba vételi engedélye csak a szennyvízcsatorna hálózatra való rákötés esetén adható meg.

(18)

Ha a föld alatti építmény legalsó szintje a közcsatorna folyásfenékszintje alá kerül, és ezen a szinten olyan funkciójú helyiség létesül, ahol szennyvíz keletkezik, ott a szennyvizek közcsatornába vezetését helyi egyedi átemelő telepítésével kell megoldani.

(19)

A közcsatornába csak olyan összetételű szennyvíz vezethető, melynek szenynyezettsége megfelel a közcsatornába bekötés feltételeinek. Ettől eltérő esetben a keletkező szennyvizek előtisztítását saját telken belül kell megoldani, ezt követően bevezethető a szennyvíz a hálózatba.

27

Csapadék vízelvezetés (20)

20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó nagyobb parkoló-felületekről öszszegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadóba.

(21)

A parkolóházak és a föld alatti parkolók területéről olajfogóban előtisztított vizek vezethetők be a csapadékvíz-csatornába. Abban az esetben, ha a gravitációs vezetés nem oldható meg, a vizeket helyi átemelő segítségével kell a közcsatornába továbbítani.

Villamosenergia ellátás Köz- és magánterületen a villamosenergia ellátó hálózatokat, vezetékeket földkábelben kell fektetni. (23) A terv területén csak energiatakarékos közvilágítási lámpatestek felszerelése engedélyezhető. (24) A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos. (22)

Vezetékes gáz- és távhőellátás (25) A tervezési területen belül a vezetékes hőenergia hordozókat szállító távhőés földgáz vezetékek csak földalatti vezetéssel építhetők meg. (26) A terv területén megépült távhővezetékek telkeken áthaladó, érvényes szolgalmi joggal rendelkező nyomvonalaira a szolgalmi jogot továbbra is biztosítani kell. (27) Kiváltásra nem kerülő távhővezetékre a szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni. A vezeték kiváltását követően a szolgalmi jogot meg kell szüntetni. Hírközlés (28) A beépítésre javasolt ingatlanokon a kábel TV- és a távközlési hálózatokat föld alatti vezetéssel, kábelben kell vezetni. (29) Amennyiben a belváros területén és a terv területét környező magas házak tetejére telepített rádiótelefon bázisállomásokból a lefedettség nem teljesíthető, úgy a hiányzó fedettség biztosításához az új bázisállomások elhelyezése csak a középmagas- és a magas házak tetejére szerelve történjen. (30) Rádiótelefon bázisállomás csak építési engedéllyel helyezhető el a terv területén. Kerítés létesítése 18.§

28

(1)

A rendelet hatálya alá tartozó területen kerítés csak a telkes övezetekben létesíthető, illetve tartható fenn, az övezeti előírásoknál jelzett módon (pl. kapuáthajtók stb.).

(2)

Ahol nincs külön előírás a kerítésre, ott az utcában hagyományos jellegű, időtálló, lehetőleg természetes anyagokról igényesen kialakított kerítés engedélyezhető.

(3)

2

(4)

Nagyvárosias lakóterületen – a lakótelepi jellegű zónában – kerítést építeni tilos.

Hatályon kívül helyezve.

III. FEJEZET: EGYÉB ELŐÍRÁSOK Országos régészeti védelem 19.§ (1)

A nyilvántartott régészeti lelőhelyek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény rendelkezései szerint országos védelemben részesülnek.

(2)

Az 1.§ (1) bekezdésben foglalt területen belül a műemléki jelentőségű területen a városfallal, illetve annak nyomvonalával körülhatárolt teljes terület (beleértve a nyomvonalat, s azt kívülről kísérő 10 m-es területi sáv), valamint a Koch László utcától s Országzászló tértől északra eső teljes terület az ÁRT-ben elrendelt régészeti lelőhely.

(3)

A régészeti lelőhelyek védelméről, a feltárási feladatokról fenti törvény rendelkezik (11.§ - 27.§).

(4)

A régészeti kutatások során előkerült régészeti emlékeknek az épület részeként való megőrzése, illetve láthatóvá tétele általában javasolt, adott esetben a hatóság által kötelező érvénnyel előírható.

(5)

A területen a városfal fellelhető emlékeit az alábbiak szerint kell bemutatni: a) A Budai és Palotai Kapu legalább jelzésszerű bemutatása feltárás után kötelező. b) A szabályozási tervlapon jelzett ismert és helyhez köthető városfalszakasz bemutathatósága feltárás után tisztázandó. c) A már feltárt és bemutatott falszakaszok bemutatási rendszerét meg kell őrizni. d) A bemutatás módját a környezetre is kiterjedő egységes építészeti és kertépítészeti tervben, a régészeti szakmai szempontok figyelembevételével kell kidolgozni.

29

(6)

A városfalat kísérő közterületek és közhasználatra átadott (átadásra kijelölt) területek rendszerét kötelező módon kell betartani, annak ütemezett végrehajtásáig a területen a régészeti feltárások folytatása javasolt.

(7)

Az MVt – O jellel jelölt Nemzeti emlékhely középkori romkert területének újabb rendezésére a régészeti szakmai szempontokat figyelembe vevő egységes építészeti és kertépítészeti terv készítendő. Országos műemléki védelem 20.§

(1)

Az országos jelentőségű épített értékek, műemlékek védelméről a 2001. évi LXIV. törvény rendelkezik.

(2)

A rendelet hatálya alá tartozó területen az országos jelentőségű egyedileg védett objektumok (műemlékek) részletes felsorolását az 3. sz. melléklet szerinti jegyzék tartalmazza.

(4)

A műemléki jelentőségű terület (MJT), a történelmi városmag területe: a Zichyliget nyugati és északi térfalát és a Dózsa Gy. utat alkotó telkek hátsó határvonalát követően, majd a Szekfű Gy. utcától elindulva a Várkörút középvonalában halad a határvonal dél felé, egészen a Petőfi utca tengelyéig, innen a Szt. István tér, továbbá a Vörösmarty tér keleti térfalait alkotó telkek hátsó határvonala mentén, a Balatoni utca tengelyéig, ahol derékszögben megtörik és a Vörösmarty tér nyugati házsora hátsó határvonala mentén fordul vissza északnyugatnak egészen a Tolnai utca tengelyéig, itt derékszögben csatlakozik a Piac tér középtengelyéhez, ahonnan a határvonal a tér középvonalában halad északnyugati irányban, a Liszt Ferenc utca torkolatáig, innen a Mátyás király körút középvonalában halad tovább északra, az Ady E. utcáig, amelynek északi házsora mögött derékszögben megtörve keletre fordul, majd a Várkapu utca nyugati házsora mögött a Koch László utcáig, onnan a Fő utca nyugati házsora mögött ér vissza a Zichy liget déli csücskének kiinduló pontjáig. Az MJT országos védettség alatt áll.

(4)

A 2001. évi LXIV. törvény 40.§-a értelmében a műemléki területtel közvetlenül határos ingatlanok, közterületrészek és a közterületrészekkel határos ingatlanok MK műemléki környezetnek minősülnek. Ennek alapján a szabályozási tervlapon ábrázolt MK-ba tartozik: a) a Zichy-liget térségében – az Ybl Miklós, Malom, Honvéd és Ányos Pál utcák külső közterületi határvonaláig terjedő terület, b) az Evangélikus templom térségében – a 8796 hrsz.-ú közterület, c) a Koch László utca térségében – a Színház és Koch L. utcák, valamint a Mátyás király körút külső közterületi határvonaláig, d) a Piac tér (az 5658/1 hrsz.) teljes területe, e) a Palotai út alsó szakaszán – a tervezési területen kívül – a Sütő utca nyugati határvonala a Balatoni út előtt visszazárva az MJT határára, f) a déli határvonalnál a Vak Bottyán köz déli határoló ingatlanainak teljes területe,

30

g) keleti oldalon a Vak Bottyán köztől a Prohászka Ottokár utca, majd a Budai úttól a Várkörút keleti határvonalát kísérő ingatlanok teljes területe a Kígyó utcáig, valamint a Kígyó utca Ősz utca közötti tömbből leválasztott új telek területe, kiegészülve az Evangélikus templom (M) műemléki környezetével. (5)

1

(6)

1

(7)

2

(8)

A területen a kialakult és értékes környezetbe való illeszkedés érdekében az alábbi tömeg- és homlokzatalakításra, illetve anyaghasználatra vonatkozó előírásokat kell betartani. a) Az övezetre, illetve adott telekre vonatkozóan előírt max. utcai építménymagasságot az udvari szárnyak építménymagassága sem lépheti túl. Abban az esetben, ha az előírás a kialakult építménymagasság növelését nem teszi lehetővé, az udvari szárnyak és melléképületek homlokzati magassága sem növelhető. b) A területen új építés esetén csak magas tetős épület helyezhető el, a kialakult értékes és védett környezethez igazodó tetőhajlásszög alkalmazásával. Zártsorú beépítés esetén a kevéssé tagolt tetőformálás kötelező, saroktelek esetében sarokhangsúly alkalmazása megengedett. c) A korábban lapos tetős épületek magas tetős átalakítási lehetősége övezetenként kerül szabályozásra. Általános előírás, hogy az épületek magas tetős átalakításakor a teljes épületet harmonikus építészeti egységgé kell formálni.

(9)

A területi terhelés növekedésének elkerülése, s az értékes környezet beépítési, építészeti jellegének megőrzése érdekében az MJT és MK területen a tetőterek beépítése csak korlátozott mértékben megengedett. a) Az egyes épületek meglévő tetőterének utólagos beépítése csak kivételes esetben az épület utcai látványának megváltoztatása nélkül (a térdfal emelése nélkül, az utcáról nem érzékelhető módon), vagy a tetőtér udvarra történő megnyitásával a környezetbe illeszkedés feltételeinek maradéktalan kielégítésével engedélyezhető. A tetőtérben új önálló lakásegység, illetve egyéb funkcionális egység nem alakítható ki. b) Új épület elhelyezése vagy a meg lévő épület jelentős bővítése, átalakítása során a tetőtér beépítése az egyéb általános és övezeti előírások megtartásával engedélyezhető.

Hatályon kívül helyezve. Hatályon kívül helyezve. Hatályon kívül helyezve.

(10) Az MJT és MK területen az értékes környezet védelme érdekében az építésügyi hatóság előírhatja a) az építést, felújítást, illetve épületbontást megelőző építéstörténeti, művészettörténeti kutatást, illetve régészeti feltárást, b) az épület-felújítás során a homlokzatok eredeti archív felvételek, egyéb ábrázolások alapján történő helyreállítását, c) az épület, illetve homlokzat-felújítás során az épület egységes és környezetbe illő megjelenését zavaró épületrészletek elbontását, átalakítását, illet-

31

ve az épületen található művészi értékű részletek szakértővel való felújítatását, d) a több tulajdonos által birtokolt épületegység azonos időben történő felújítását, egységes homlokzatalakítását, e) az építési engedélyezési eljárás keretében, a tervezett beavatkozás városképi hatásának vizsgálatát, környezetre is kiterjedő térbeliséget érzékeltető ábrázolását. (11) Az egyes épületek homlokzat-felújítása során a levéltári anyagok ismeretében kell dönteni az eredeti homlokzatok helyreállításáról. Általában javasolt az eredeti homlokzat helyreállítása, amennyiben az megfelelő esztétikai értéket képvisel, s illeszkedik a környezetbe. A felújítási munkálatok során a jelenlegi formájában környezetéhez nem illeszkedő homlokzat átalakítását még abban az esetben is előírhatja a hatóság, ha az eredeti tervek alapján került kialakításra. A szabályozási tervlap a homlokzat-átalakításra elsődlegesen javasolt épületek kijelölését tartalmazza. (12)

2

Hatályon kívül helyezve. Helyi területi és művi értékvédelem 21.§

(1)

A rendelet hatálya alá tartozó területen a szabályozási terven jelölt, és a (2) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt épületek helyi védelem alatt állnak.

(2)

2

A helyi védelem alatt álló épületek, épületegyüttesek a város számára kiemelkedő értékkel bírnak. Bontás esetén az épületet fel kell mérni, felmérési rajzokat és fotódokumentációt kell készíteni. A helyi védelem alatt álló épületek környezetében, bármely építési tevékenység csak a helyi védettség alatt álló épületek jellegéhez igazodó módon történhet. a) Helyi védelemre javasolt épületek: -

Prohászka Ottokár katolikus templom Széchenyi u. 2. Megyei Rendőr-főkapitányság (volt Szabó palota) Budai út 37. Vasútállomás épületegyüttese Jézus Szíve templom (Rákóczi u.)

A helyi védelem alatt álló épületek átalakítása, felújítása során az épület építészeti jellege (tömegképzés, homlokzati nyílások aránya, ritmusa, homlokzati tagolás, tetőidom jellege) megőrzendő. A helyi védettségű épületek környezetének alakítása során a védett épület építészeti jellegét mértékadóként kell figyelembe venni. b) Helyi területi védelemre javasolt épületegyüttes: Budai úti együttes:

páros oldalon a 6-32 (Deák Ferenc utcáig), páratlan oldalon 9-39-ig (József Attila utcáig).

32

Építészettörténetileg új, önmagukban kevésbé értékes és védelemre nem érdemes, de megjelenésében, építészeti kialakításában egységes, jellegzetes együttes, amely építési korának egy jellemző igényét reprezentálja. Az épületek egyenként védelemre nem javasoltak. d) Helyi területi védelemre javasolt közterületek - utcák - térfalaikkal: Gyümölcs utca Prohászka Ottokár utca Várkörút Kégl György utca Távirda utca A utcák teljes közterülete a növényzettel, s a térfalaikkal, elsősorban az utca szélességének és térfalai magasságának arányrendszere és az utcakarakter (pl. növényzet szerepe az utcaképben) sajátos értéket képvisel, amely mint egyfajta örökség megőrzendő. Zöldfelületi értékek védelme 22.§ (1)

A zöldfelületi elemek közül a 30/1992. (XI. 26.) sz. Önkormányzati rendelet alapján helyi jelentőségű védett természeti értékként kell nyilvántartani és kezelni a tervezési területen: - a Szent István téren álló nagyméretű idős platánfát; - a Várkörút 6. sz. ház udvarán lévő idős császárfát; - a Kossuth utca 13. sz. ház előtt álló hegyi szilfát; - a Jókai u. 1. sz. ház udvarán álló vadgesztenyét; - az István Király Múzeum udvarán álló vadgesztenyefát; - a Watthay Ferenc szobra előtt álló tiszafát; - a Mátyás király körúti platánsort; valamint - a kb. 80 éves utcai platánsorokat:  a Gyümölcs utcában;  a Horvát István utcában;  a Martinovics utcában.

(2)

Helyi jelentőségű természeti védettség alá kell vonni a Zichy-liget területét, mint várostörténeti, városképi, zöldfelületi és dendrológiai szempontból is kiemelkedően értékes közparkot.

(3)

Helyi jelentőségű természeti védettség alá kell vonni az alábbi fasorokat: - Lövölde utcai platán fasor; - Deák Ferenc utca Horvát István utcától délre lévő kétoldali vadgesztenye fasora; - Árpád utca kétoldali vadgesztenye fasora; - Prohászka Ottokár utca kétoldali vadgesztenye fasora; - Pirosalma utca kétoldali vadgesztenye fasora; - Károly János utca egyoldali csörgőfa fasora; - Mikes Kelemen utca egyoldali hárs fasora; - Ybl Miklós utca kétoldali japánakác fasora.

33

(4)

A helyi védettségű természeti értékeket, természetvédelmi területet érintő bármilyen tevékenység, beavatkozás esetén a jegyző – mint elsőfokú természetvédelmi hatóság, a természetvédelmi jogszabályoknak megfelelően – jár el.

(5)

A helyi jelentőségű természeti védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt faegyedek, fasorok kivágása kizárólag a fa biológiai pusztulása, valamint balesetés fertőzésveszély esetén engedélyezhető, kertészeti szakvélemény alapján.

(6)

Kertészeti szakterv alapján el kell végezni a Horvát István utca menti védett idős platán fasor rehabilitációját.

(7)

A Zichy-liget növényállományának lehetőség szerinti maximális védelmét, megóvását biztosítani kell. Növénycsere, áttelepítés, visszavágás, fa csonkolása, esetleg kivágása csak kertépítészeti terv alapján végzett parkrekonstrukció, illetve kertészeti fenntartás, felújítás esetén történhet. Fakivágás, csonkolás engedélyezhető még közvetlen baleset (vagy élet-) veszély elhárítása érdekében és a fa biológiai pusztulása esetén. A védelemre javasolt közparkban fakivágás építmény-elhelyezés érdekében nem engedhető meg.

(8)

Városképi és/vagy dendrológiai értékük miatt megóvandó, a kertfelületeket jellegükben megtartandó értékes zöldfelületi elemként kell kezelni a szabályozási tervlapon jelölt: - megtartandó, értékes faegyedeket; - fasorokat; - kerteket: Várkörút 7., 9., 11., 13., Oskola u. 10., Jókai u. 12., 14., 16., Vörösmarty tér 12., Várkörút 22-30., Távirda u. 7., 11., Mátyás király krt. 8. sz. házak kertjét, a Püspöki palota kertjét (Városház tér 5.), a Fejér Megyei Közig. Hiv. kertjét (Megyeház u.9.). Az így jelölt zöldfelületi elemeket érintő beavatkozások csak kertészeti szakvéleménnyel alátámasztva, illetve kertépítészeti kiviteli terv alapján engedélyezhetők.

(9)

Védett, illetve védendő épület környezetét, kertjét az épület jellegével összhangban kell kialakítani, illetve fenntartani.

(10) A tervezési területen fa kivágása – gyümölcsfa kivételével – nem közterületen (telken belül) is csak előzetes engedély kiadása után történhet meg. A fa pótlásáról gondoskodni kell.

Környezetvédelem 23.§ Levegőtisztaság-védelem (1)

A tervezési területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmény üzemeltethető és létesíthető, amelynek légszennyezőanyag-kibocsátása az előírt határértéket nem lépi túl.

34

(2)

A 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletében felsorolt tevékenységek végzésével járó új légszennyező forrás körül védelmi övezetet kell kialakítani.

(3)

2

(4)

A tervezési területen épületet elhelyezni, vagy funkcióját megváltoztatni csak a gázellátás, vagy a távhőellátás biztosításával egyidejűleg lehet. A területen szennyező hatású tüzelőanyagokkal (szén, koksz, tüzelőolaj) működő fűtőkazán nem üzemeltethető.

(5)

A területen hulladék, kerti avar stb. égetése nem engedhető meg.

Mélygarázs építése csak akkor engedélyezhető, ha építésével a környezetterhelés a megengedett mértéket nem haladja meg.

Zaj és rezgés elleni védelem (6)

A területen a zajterhelési (immissziós) határértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöMEüM sz. együttes rendelet 1-3. sz. mellékletei szerint kell figyelembe venni az alábbi területi besorolás alapján: - üzemi eredetű zaj határértéke: 2. kategória esetén nappal 50 dB, éjjel 40 dB; 3. kategória esetén nappal 55 dB, éjjel 45 dB. - közúti eredetű zaj határértéke: forgalmi út mentén, vasúti fővonal és pályaudvara mentén nappal 65 dB, éjjel 55 dB; gyűjtő út mentén: 2. kategória esetén nappal 60 dB, éjjel 50 dB, 3. kategória esetén nappal 65 dB, éjjel 55 dB; kiszolgáló út mentén 2. kategória esetén nappal 55 dB, éjjel 45 dB; 3. kategória esetén nappal 60 dB, éjjel 50 dB. (2. kategória: kisvárosias lakóterület, zöldterület, különleges terület – oktatás; 3. kategória: nagyvárosias lakóterület, vegyes terület)

(7)

Zajvédelmi szempontból fokozottan védett területté nyilvánítandó, és az (5) bekezdésben foglalt zaj- és rezgésterhelési határértékeknél 5 dB-el alacsonyabb értékeknek kell teljesülniük a tervezési terület - Mátyás király körút – Várkörút – Budai út – Piac tér által határolt, zömében műemléki jelentőségű területén; - a Károly János – Budai – Deák Ferenc – Horvát István utcák által határolt területen (oktatási intézmények jelenléte).

(8)

Olyan gépjármű-útvonalak mellett, ahol a forgalomból eredő zajhatás mértéke hosszú távon sem csökkenthető a kívánt szintre (Széchenyi utca, Mátyás király körút, Szekfű Gyula utca, Horvát István utca, Várkörút, Budai út, Prohászka Ottokár utca, Széna tér, Esze Tamás u.), az épületeken alkalmazott passzív akusztikai védelem (hangszigetelő nyílászárók, speciális homlokzatburkolás 35

stb.) eszközeivel kell elérni, hogy a különböző helyiségeken belül megengedett ”A”-hangnyomás-szintekre vonatkozó határértékek ne kerüljenek túllépésre. (9) Rezgés-imisszió tekintetében a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 5. sz. mellékletében foglaltak, az adott épület funkciója szerint veendők figyelembe.

Föld- és vízvédelem (10)

Székesfehérvárnak a 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet szerinti szennyeződésérzékenységi besorolása ’A’ fokozottan érzékeny település.

(11) A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenységek megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni a 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet követelményei szerint, a rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt tevékenységek esetében. (12) A földmozgatással járó tevékenységek (tereprendezés, alapozás előkészítése stb.) végzése során biztosítani kell: - a kitermelt (megmozgatott) termőföld területen belüli ártalommentes elhelyezését; - a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a kiporzás elleni maximális védelmet (nedvesítéssel, takarással, megkötéssel stb.). (13) Nem burkolt felületeken hulladék, illetve útsózási és egyéb, a talajt, felszín alatti vizeket potenciálisan szennyező (fertőző, mérgező) anyag ideiglenesen sem helyezhető el. (14) Terület feltöltése csak szennyeződésmentes anyaggal történhet. (15) A tervezési területen keletkező szennyvizek csatornahálózaton történő elvezetését biztosítani kell. (16) A csatornahálózatba csak az előírásoknak megfelelő minőségű szennyvizek engedhetők. Hulladékgazdálkodás (17) Az új létesítmények kommunális szilárd hulladékának szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell. (18) A tervezési területen hulladék csak zárt térben, illetve gyűjtőedényzetben tárolható. (19) Kezdeményezni kell a területen a szelektív hulladékgyűjtési rendszer bevezetését a kommunális hulladék veszélyesnek minősülő komponensei elkülönítése érdekében.

36

(20)

A hulladék gyűjtésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységeket a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, valamint a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet alapján kell szervezni és végezni. A veszélyes hulladékok gyűjtéséről a veszélyes hulladékokról szóló 98/2000. (VI.15) Korm. rendeletnek megfelelően kell gondoskodni.

Építési tilalmak és korlátozások 24.§ (1) A szabályozási terven jelölt közhasználatra átadandó magánterületeken a racionális gyalogos tengelyek biztosítása, valamint a városfal bemutathatósága és látogathatósága érdekében a szabad forgalom átengedése kötelező. Időbeni korlátozás megállapodás alapján lehetséges. (2) A Színház utcai 66 és 67 hrsz.-ú telkek esetében a Színház utca határán építendő garázssor tetején 6 m széles sávot kell közhasználatra átadni. A 60 hrsz.ú telken, a szabályozási terven jelölt 5 m széles területet közcélú gyalogos út céljára kell megnyitni. Záró rendelkezések 25.§ Ez a rendelet 2004. március 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a 6/1993. (IV.13) számú és az azt módosító 32/1994. (XI.11.), a 34/1996. (IX.26.) számú rendelet, a 14/1999. (IV.28.) számú és az azt módosító 52/2001. (XII.28.) számú rendelet, az 1/1996. (II.1.) számú rendelet, a 43/1997. (XII.1.) számú rendelet, valamint az 5/2001. (II.20.) számú rendelet.

Székesfehérvár, 2004. február 24.

Warvasovszky Tihamér polgármester

Dr. Szabó Katalin jegyző

1

Módosította az 5/2013.(II.15.) sz. rendelet. Hatályos 2013. február 28-tól, rendelkezéseit 2013. február 28. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 2 Hatályon kívül helyezéssel módosította a 13/2013. (III.22.) sz. rendelet. Hatályos 2013. március 23-tól. A hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

37

2. számú Melléklet

Fogalom-meghatározások

Pavilon:

szerelt szerkezetű, huzamos ideig használható, illetve üzemeltethető, kiskereskedelmi célra létesített építmény, általában külső pultos árusítással. Önálló telket nem igényel, általában közterületen helyezkedik el.

Térfal:

közterület határán - kerítés nélküli előkert esetén az építési vonalon álló épület homlokzati síkja

Közterület-rendezési terv: A közterületi telekhatárokkal határolt területen belül az eltérő használat - közlekedési burkolatok, zöldfelület, pihenőhely, köztéri installáció /utcabútor, képzőművészeti alkotás, stb./ - pontos építési, illetve pontszerű objektumnál elhelyezési helyét rögzítő, M=1:250 léptékű helyszínrajz, megfelelő méretezésekkel és megnevezésekkel, az elbíráláshoz szükséges léptékű részletrajzokkal.

38

3.

számú melléklet

Építészeti értékek, országos műemléki, régészeti és helyi védelem A tervezési terület épített értékekben igen gazdag. Az országos – műemléki és régészeti - védelem alatt álló, valamint a helyi oltalom alá tartozó épületek és területek az úgy nevezett műemléki belvárosban, a műemléki jelentőségű területen koncentrálódnak. Az erre a területre készített rendezési terv előzményanyagait is felhasználva ábrában foglaltuk össze a különböző védelmi kategóriák vonatkozásait, valamint mellékeljük a műemlékek listáját.

Műemlékjegyzék az országos jelentőségű egyedileg védett objektumokról Hrsz. 142 144 149

Cím Ady Endre u. 1. Ady Endre u. 5. Ady Endre u. 7.

241 151

Ady Endre u. 8. Ady Endre u. 11-13.

320 379 381

Arany János u. 19. Arany János utca Arany János utca

380

Arany János utca

308

Arany János u. 3.

309 377

Arany János u. 5. Arany János u. 8.

312 370

Arany János u. 9. Arany János u. 10.

369

Arany János u. 12.

365 248 92

Arany János u. 16. Bartók Béla tér. 1. Basa u. 1.

86 126 123/1-2 96

Basa u. 2. Bástya u. 1. Bástya u. 3-5. Bástya u. 4.

8706 102 274 97

Budai út 22. Fő u. 1. Fő u. 2. Fő u. 3.

Tárgy Lakóház Lakóház Egykori Fekete Sas szálló, barokk, mai alakjában klasszicista Lakóház, késő klasszicista Iroda-lakóház, koraeklektikus, udvarán középkori várfalmaradv. Lakóház Római katolikus templom Hentel (tévesen Szt. Anna) – kápolna Kálmáncsehy Domonkos szobra (Ohmann Béla) Lakóház, klasszicista (Megyeház u. 4.) Lakóház, késő barokk Lakóház, középkori falak felhasználásával, barokk Lakóház, késő barokk OMvH kirendeltség székháza, egykori lakóház, copf Ybl Múzeum, ún. Budenz-ház, copf Lakóház, eklektikus Megyei könyvtár Lakóház, ún. Gebhardt-ház, romantikus Lakóház, barokk Lakóház, késő barokk Lakóház, klasszicista Lakóház, ún. Lukács ház, barokk eredetű, klasszicista Lakóház Lakóház, klasszicista Lakóház Lakóház

Kora 1820 körül

1840 körül XIX. sz.

XVIII. sz. 1470 körül XIX. sz. eleje 1800 körül XVIII. sz. XVIII. sz. körül 1790 1781 XIX. sz. második fele 1860 körül XVIII. sz. XVIII. sz. vége 1820 körül 1820 körül

1820 körül -

39

Hrsz. 271

Fő u. 4.

Cím

96

Fő u. 5.

266

Fő u. 6.

268

Fő u. 6.

93 58

Fő u. 9. Fő u. 10.

85 77 258

Fő u. 11. Fő u. 13. Jókai u. 1. (Oskola u. 2-4.)

254

Jókai u. 5.

224

Jókai u. 6.

225

Jókai u. 8.

227

Jókai u. 10.

249 134, 399

Jókai u. 11. Koronázó tér

382

Kossuth u. 1. (Városház tér 1.)

374 373 372 414 366

Kossuth u. 3. Kossuth u. 5. Kossuth u. 7. Kossuth u. 12. Kossuth u. 13.

362

Kossuth u. 15.

111 286 217

Lakatos u. 12. Lépcső u. 1. Liszt Ferenc u. 1.

289-290 211

Liszt Ferenc u. 4. Liszt Ferenc u. 9.

210 Hrsz. 56

Liszt Ferenc u. 11. Cím Mátyás király krt. 23.

Tárgy Lakóház, copf – részben átalakítva romantikus stílusban Lakások és múzeum, egykori Fekete Sas patika, barokk – átalakítva Múzeum, volt ciszterci, korábban jezsuita rendház, barokk Ciszterci, korábban jezsuita templom, barokk Lakóház Ún. Zichy-ház, Magyar Király szálloda, klasszicista Lakóház Lakóház Ún. Hiemer-ház, egykori belvárosi plébánia, rokokó Lakóház, középkori - XV. sz.-i – részletekkel, copf Lakóház, copf – homlokzata átalakítva a XIX. sz.-ban Lakóház, barokk eredetű, mai alakjában eklektikus Lakóház, több középkori házból építve barokk stílusban Lakóház, romantikus Romkert, kőtár és Szt. István mauzóleum, a Szt. Istvánbazilika alapfalai Városháza, volt Zichy-palota, copf Lakóház Lakóház Lakóház, romantikus Árpád fürdő, szecessziós Lakóház, copf – részben átalakítva Lakóház, volt Pelikán fogadó, barokk, homlokzata copf Lakóház, copf, átalakítva Lakóház, barokk Ún. Szőgény – Marich-ház, barokk, Egyházmegyei Műv. Kp. Lakóház, copf – alakítva Lakóház, barokk – erősen átalakítva Lakóház, klasszicista Tárgy Lakóház, eklektikus

308

Megyeház u. 4.

Lakóház, barokk

Kora XVIII. sz. vége

XVIII. sz.

1744-63

1745-55 1830 körül 1810 körül XVIII. sz. második fele 1780-1790 1790 körül XIX. sz. második fele XVIII. sz.

1870 körül -

1781 1860 körül 1905 XVIII. sz. vége 1756 XVIII. sz. vége XVIII. sz. XVIII. sz.

1790 körül XVIII. sz. 1820 körül Kora XIX. sz. második fele XVIII. sz.

40

295

Megyeház u. 7.

310

Megyeház u. 8.

298

Megyeház u. 9.

299 333, 334

Megyeház u. 11. Megyeház u. 17.

83

Országzászló tér 1.

258

Oskola u. 2-4. (Id. Jókai u. 1.)

273 256

Oskola u. 3. Oskola u. 6.

266

Oskola u. 7.

255 252 250 353

Oskola u. 8. Oskola u. 10. Oskola u. 12. Petőfi u.

352

Petőfi u. 2.

5658 209 102/3 98 107 108 8795/1 350

Piac tér Piac tér 2. Rózsa u. 1. Rózsa u. 2. Rózsa u. 3. Rózsa u. 5. Szegfű Gyula u. Szt. István tér

422 424

Szt. István tér 1. Szt. István tér 2.

425

Szt. István tér 3.

426 429 430 341 326 Hrsz. 328 329

Szt. István tér 4. Szt. István tér 5. Szt. István tér 6. Szt. István tér 9. Szt. István tér 10. Cím Szt. István tér 12. Szt. István tér 13.

270 408/2 392

Szent János köz 2. Táncsics u. 4. Vasvári Pál u. 5.

(Arany János u. 3.) Lakóház, barokk, homlokzata átalakítva copf stílusban Az elpusztult Posgay-ház kőkeretes kapuja, barokk Lakóház, barokk, homlokzata átalakítva copf stílusban Lakóház, barokk Várostörténeti múzeum, volt megyeház, barokk Lakóház, romantikus Ún. Font-Caraffa-ház, korábban lakóház, késő barokk Lakóház, barokk Lakóház, két középkori épület összeépítésével, barokk Megyei Könyvtár, volt ciszerci gimnázium, eklektikus Lakóház, barokk Lakóház, barokk Lakóház Rk. volt karmelita, majd szemináriumi templom, barokk Papi otthon, volt karmelita rendház, barokk Mária-szobor, barokk Lakóház, klasszicista Lakóház

Evangélikus templom Szt. István lovasszobra (Sidló Ferenc) Posta, klasszicista Megyei levéltár, volt zádra, barokk Megyei levéltár, korábban lakóház, késő barokk Általános iskola, copf Lakóház, copf Lakóház, copf Megyeháza, klasszicista Lakóház, klasszicista Tárgy Lakóház, barokk Lakóház, barokk, kora eklektikus Lakóház Lakóház, romantikus Lakóház, késő barokk

XVIII. sz. XVIII. sz. eleje XVIII. sz. eleje XVIII. sz. 1730 körül XIX. sz. második fele XVII. sz.

1750 körül XVIII. sz. 1870 körül 1793 XVIII. sz. vége 1745-48

1731-35 1702 1810 1938 1830 körül XVIII. sz. XVIII. sz. vége 1790 körül 1800 körül 1800 körül 1807-12 XIX. sz. első fele Kora XVIII. sz. XIX. sz. második fele 1860 körül 1780 körül

41

133/2

Várfal park

145/1, 145/2 140

Várkapu u. 6.

133, 123/1, 220 281 282/2

Várkörút

382 306 280 135 6149/7

Városház tér 1. Városház tér 2. Városház tér 4. Városház tér 5. Vörösmarty tér

520

Vörösmarty tér 4.

5732 521 522

Vörösmarty tér 5. Vörösmarty tér 6. Vörösmarty tér 8.

523 524 25

Vörösmarty tér 10. Vörösmarty tér 12. Zichy-liget

36

Zichy-liget 1.

34

Zichy-liget 3.

33 32 30

Zichy-liget 4. Zichy-liget 5. Zichy-liget 6.

29 22

Zichy-liget 7. Zichy-liget 10.

Várkapu u.

Városház tér Városház tér

Wathay Ferenc vice várkapitány emlékműve (Lux Elek) Lakóház, késő barokk Varkocs György várkapitány szobra (Erdei Dezső) Várfalak a középkori romkert és a püspöki palota kertje mögött Ferences templom, barokk 10-es huszárok emlékműve (Pátzay Pál) Városháza, barokk Lakóház, copf Ferences rendház, barokk Püspöki palota, copf Vörösmarty Mihály szobra (Vay Miklós) Lakóház, késő romantikus Lakóház, romantikus Lakóház, romantikus Lakóház, ún. Say-ház, kora romantikus Lakóház, romantikus Lakóház, kora romantikus Öntöttvas zenecsarnok, eklektikus Lakóház, ún. Wertheim-ház, késő klasszicista Lakóház, romantikuseklektikus Lakóház, romantikus Lakóház, klasszicista Lakóház, kora eklektikus Lakóház, kora eklektikus Megyei bíróság, városi levéltár, eklektikus

XX. sz.

XVIII. sz. vége -

XVIII. sz. XVII. sz. 1790 körül 1741-43 1790-1801 1865 XIX. második fele 1860 körül 1860 körül 1860 körül 1860 körül 1850 körül 1879 1840 körül XIX. második fele 1850 körül 1840 körül XIX. második fele 1870 körül 1880 körül

42