Oktatási Hivatal Ügyiratszám:
Valamennyi érettségiztetı középiskola igazgatójának
KF/164-1/2013
Székhelyén Tárgy:
Érettségi körlevél
Tisztelt Igazgató Asszony/Igazgató Úr! A 2012/2013. tanév során kilencedik alkalommal kezdıdik meg a kétszintő érettségi vizsgák május-júniusi vizsgaidıszakának elıkészítése. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján és a megváltozott jogszabályi környezet miatt körlevelünk célja, hogy felhívja a figyelmet néhány – a korábbi vizsgaidıszakokban felmerült – kérdésre, valamint a jogszabályi változásokból következıen az idei vizsgaidıszak újdonságaira. Ez a körlevél azonban nem pótolja az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) tanulmányozását és pontos ismeretét. Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy az érettségi vizsga részletes követelményeirıl szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletnek a 2012. május-júniusi vizsgaidıszaktól hatályba lépı változásai miatt a szakmai elıkészítı vizsgatárgyak többségének vizsgakövetelménye és vizsgaleírása módosult, némelyiknek az elnevezése is változott. Emellett néhány közismereti tárgy vizsgakövetelményében és/vagy vizsgaleírásában is pontosítások léptek életbe. Továbbá a 2013. május-júniusi vizsgaidıszaktól kezdıdıen megváltozott a katonai alapismeretek vizsgatárgy vizsgaleírása, valamint ettıl a vizsgaidıszaktól kezdve lehetıség van a vizsgatárgyból emelt szintő vizsga letételére is. E kérdéskörrıl bıvebb információ található az Oktatási Hivatal (OH) honlapján (www.oktatas.hu). Továbbra is fontos, hogy a vizsgaszabályzat 61/A. §-a szerint a 2011. év május-júniusi vizsgaidıszaktól kezdıdıen emelt szintő érettségi vizsga csak abból a vizsgatárgyból tehetı, amely − mint a felsıoktatási felvételi eljárás során figyelembe vehetı érettségi vizsgatárgy − a felsıoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében szerepel. Kérjük, hívja fel erre az érintett szaktanárok és osztályfınökök figyelmét! Az emelt szinten letehetı érettségi vizsgatárgyakról az OH honlapján részletes tájékoztatást találnak. Az OH regionális igazgatóságainak megszőnésével az érettségi vizsgaszervezésnek a korábban az OH regionális igazgatóságai által ellátott feladatait a fıvárosi, megyei kormányhivatalok látják el. A megyei/fıvárosi kormányhivatalok oktatási fıosztályaira vonatkozó aktuális információk megtalálhatók az OH honlapján. Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy A kétszintő érettségi vizsga adminisztrációs rendszere (továbbiakban érettségi szoftver) – bár számos ellenırzést elvégez, sok lehetséges hibát kiszőr, segít egyes döntések meghozatalában – nem pótolja, nem is pótolhatja a vizsgarendszer felelıs szereplıinek (vizsgaelnök, igazgató, vizsgáztató tanár) körültekintı és jogszerő döntéseit, és nem mentesít a meghozott döntések felelıssége alól. 1. Jelentkezéssel kapcsolatos kérdések 1.1.
A vizsgajelentkezések fogadásakor mindenképpen ellenırizni kell, hogy az egyes jelentkezık esetében a megjelölt vizsgatárgyak – a 2012/2013. tanév rendjérıl szóló 3/2012. (VI. 8.) EMMI rendeletben meghatározott – írásbeli vizsgáinak idıpontja nem „ütközik-e”.
1.2.
Ha a vizsgázó a 2013. május-júniusi vizsgaidıszakban érettségi vizsgát és szakmai vizsgát is tesz, és az érettségi vizsganap és az írásbeli szakmai vizsganap azonos napra esı idıpontja nem teszik lehetıvé, hogy mindkét vizsgán részt tudjon venni, a 2012/2013. tanév rendjérıl szóló 3/2012. (VI. 8.) EMMI rendelet 1. mellékletének II/6. pontja alapján kell eljárni.
1.3.
Vizsgajelentkezést visszavonni, megváltoztatni a jelentkezési határidı (2013. március 1.) után – a vizsgaszabályzatban rögzített kivételektıl eltekintve – nem lehet.
1
1.4.
A vizsgajelentkezés törlésére csak akkor kerülhet sor, ha a jelentkezı az írásbeli vizsgaidıszak kezdetéig (2013. május 3-áig) az adott vizsgatárgyból nem teljesíti a vizsgára bocsátás feltételeit, vagy megszőnt a vizsgát szervezı intézménnyel a tanulói jogviszonya.
1.5.
Ha a vizsgázó nem magyar állampolgár és anyanyelve nem magyar, továbbá az, aki a középiskolai tanulmányai befejezését megelızı négy tanév közül legalább hármat nem a magyar közoktatási rendszerben végzett, a magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett magyarból, mint idegen nyelvbıl tehet kötelezı érettségi vizsgát. Kettıs állampolgárság esetén a vizsgázóra a magyar állampolgárokra érvényes szabályozás vonatkozik.
1.6.
A magyar mint idegen nyelv vizsgatárgy esetében a magyar nyelvtan és a magyar irodalom tantárgyak követelményeit kell teljesíteni a vizsgára bocsátás feltételeként.
1.7.
A nem magyar állampolgárságú és nem magyar anyanyelvő vizsgázóknak – a magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyat kivéve – minden szempontból ugyanazt az érettségi vizsgát kell letenniük, mint a magyar állampolgárságú vizsgázóknak. Tehát magyar mint idegen nyelvbıl, matematikából, történelembıl, idegen nyelvbıl (ez lehet a vizsgázó anyanyelve is, ha ezt a nyelvet tanulta a középiskolai tanulmányai során, és teljesítette a vizsgára bocsátás követelményeit), és egy választott vizsgatárgyból kell legalább elégséges osztályzatot szereznie az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez.
1.8.
Az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszőnése után az érettségi vizsgáért, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése elıtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgáért vizsgadíjat kell fizetni. A fizetendı vizsgadíj összege: - Ha a jelentkezı vizsgajelentkezését egy kormányhivatalba nyújtja be, a középszintő érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) 15 %-ának megfelelı, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie az Oktatási Hivatal számára (ez az összeg 2013-ban 15.000- Ft). - Az emelt szintő érettségi vizsgáért minden vizsgadíjra kötelezett jelentkezınek az adott évre érvényes kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) 25 %-ának megfelelı, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie az Oktatási Hivatal számára (ez az összeg 2013-ban 25.000- Ft). Ha jelentkezı a középszintő vizsgajelentkezését egy középiskolába nyújtja be, úgy a középszintő vizsga fent meghatározott vizsgadíját a középiskolába kell befizetni. Emelt szintő vizsgajelentkezés esetén a vizsga díját ebben az esetben is Oktatási Hivatalnak kell befizetni. A vizsgadíj befizetése az OH számlájára történhet: - a kormányhivatalokban beszerezhetı utalványon; - banki átutalással az alábbiak szerint: Jogosult neve: Oktatási Hivatal, számlaszám: Magyar Államkincstár 10032000-00282637-00000000. Külföldrıl történı átutalás esetén, amennyiben a fizetés nem forintban történik, figyelni kell arra, hogy a befizetés összege napi árfolyamon forintra átszámítva, az utaláskor felszámított kezelési költség levonása után is fedezze a vizsgadíjat. A külföldrıl történı átutaláshoz az alábbi adatokra is szükség lehet: - A kedvezményezett neve: Oktatási Hivatal, 1055 Budapest, Szalay u. 10-14., Hungary - A kedvezményezett bankja: Magyar Államkincstár - A bank címe: 1054 Budapest, Hold utca 4. - SWIFT kód: MANEHUHB - IBAN : HU 94 10032000 00282637 00000000 A vizsgadíj befizetésérıl szóló utalvány, illetve az átutalási megbízás Közlemény rovatában fel kell tüntetni a 20-as számot, valamint egy szóköz kihagyásával az egyedi érettségi iktatószámot. Az egyedi érettségi iktatószámot a jelentkezést rögzítı intézmény biztosítja a jelentkezı számára. (Elıfordulhat olyan eset is, hogy a vizsgázó a vizsgadíjat több vizsgatárgy után a középiskolának, egy vizsgatárgy után az OH-nak fizeti be.) A befizetési bizonylatot a jelentkezési laphoz kell csatolni. A vizsgadíj befizetése nélkül a jelentkezés érvénytelen, és a vizsgázó nem tehet érettségi vizsgát. Fontos, hogy csak az emelt szintő vizsgajelentkezésekhez kapcsolódó befizetési adatokat kell az érettségi szoftverben a vizsgázó alapadatainál teljes körően rögzíteni.
1.9.
A tanulói jogviszonyban nem levı vizsgázó érettségi vizsgára nem csak a kormányhivatalokban, hanem bármelyik érettségi vizsgát szervezı középiskolában jelentkezhet. A középiskola azonban nem köteles fogadni a tanulói jogviszonnyal nem rendelkezı vizsgázó jelentkezését. Errıl a vizsgát szervezı középiskola igazgatója dönt. Ha a középiskola fogadja a tanulói jogviszonnyal nem rendelkezı vizsgázó jelentkezését, középszintő érettségi vizsga esetén a vizsgadíjat a középiskolának kell befizetni. Az emelt szintő érettségi vizsga díját minden esetben az OH számlájára kell befizetni. (Számlaszám az elızı pontban.) A befizetési bizonylatot a 2
jelentkezési laphoz kell csatolni, és a jelentkezést befogadó intézményben kell megırizni. A vizsgadíj befizetése nélkül a jelentkezés érvénytelen. Fontos, hogy az emelt szintő vizsgajelentkezésekhez kapcsolódó befizetési adatokat az érettségi szoftverben a vizsgázó alapadatainál teljes körően rögzíteni kell. 1.10. Alapvetı szabály, hogy a jelentkezınek az adott vizsgaidıszakban az összes vizsgájára egyetlen helyen kell jelentkeznie. 1.11. Az a vizsgázó, aki a jelentkezés benyújtásának idıpontjában külföldi vagy külföldi rendszerő középiskola utolsó évfolyamán folytatja tanulmányait, kizárólag a kormányhivatalok valamelyikében jelentkezhet. Ebben az esetben a vizsgázóknak az adott kormányhivatalt saját maguknak kell kiválasztaniuk. 1.12. Ha a vizsgázó korábban kezdte meg érettségi vizsgáját, de valamilyen ok miatt nem szerzett érettségi bizonyítványt, a már sikeresen teljesített vizsgatárgyak minısítésérıl nem mondhat le, azokból ismétlı érettségi vizsgát az érettségi bizonyítvány megszerzése elıtt nem tehet. Ha a vizsgázó még a 2005 elıtti, hagyományos rendszerben kezdte meg a vizsgát, és az adott hagyományos vizsgatárgy, melybıl legalább elégséges osztályzata van, nem található meg az érettségi szoftverben, akkor a korábbi vizsgaeredmény rögzítéséhez az intézménynek írásban kérnie kell az OH Közoktatási Programkoordinációs Osztálytól az adott vizsgatárgy felvételét (e-mail:
[email protected].). 1.13. Ha a vizsgázó egy adott vizsgatárgyból eredményes középszintő elırehozott érettségi vizsgát tett, az érettségi bizonyítvány megszerzése elıtt ebbıl a vizsgatárgyból nem tehet újra középszintő érettségi vizsgát, nem „javíthat” a korábban elért eredményén. Lehetısége van azonban az érettségi bizonyítvány megszerzése elıtt egy alkalommal a szintemelı vizsga letételére. 1.14. A vizsgaszabályzat 12.§ (6) bekezdése alapján az érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezı jelentkezınek valamennyi korábban teljesített vizsgáját fel kell tüntetnie a jelentkezési lapján, és azokat rögzíteni kell – beszámítással – az érettségi szoftverben. Az érettségi szoftver a vizsgajelentkezések rögzítése elıtt megmutatja a vizsgázó korábbi − a központi érettségi nyilvántartásban megtalálható − vizsgáit. Figyelem! A „beszámítós” vizsgák rögzítésére vonatkozó eljárás az érettségi szoftverben megváltozott, a szoftver a korábbi eredmények rögzítésekor az érettségi nyilvántartásban szereplı adatokat használja. Kérjük, a rögzítés megkezdése elıtt alaposan tanulmányozzák át az érettségi szoftver használatához készült útmutatót. A korábbi vizsgák eredményeit tartalmazó törzslapkivonatot a jelentkezési laphoz csatolni kell. Ha a vizsgázó által benyújtott törzslapkivonaton olyan vizsgatárgy is szerepel, melyet a vizsgázó mentességgel tett le (pl. az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, mentesült egy vizsgarész alól, mentesült az értékelési rendszer egy részlete alól), de ez a záradékból nem határozható meg egyértelmően, akkor a vizsgajelentkezések rögzítésének lezárása elıtt a korábbi vizsgát szervezı intézménnyel fel kell venni a kapcsolatot, hogy az adott mentességet pontosan lehessen rögzíteni a rendszerben. 1.15. A 2010. május-júniusi vizsgaidıszaktól kezdve már minden tanulói jogviszonnyal rendelkezı vizsgázónak kötelezı idegen nyelvbıl érettségi vizsgát tennie, így azoknak is, akik a felnıttoktatásban nem nappali rendszerő oktatásban vesznek részt. 1.16. Idegen nyelv érettségi vizsga nélkül tehet érettségi vizsgát az, akinek a tanulói jogviszonya megszőnésének idıpontjában hatályos érettségi vizsgaszabályzat rendelkezései szerint nem kellett idegen nyelvbıl érettségi vizsgát tennie. Ebben az esetben az idegen nyelv vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyból kell érettségi vizsgát tennie, hogy az érettségi bizonyítvány kiállításához szükséges legalább 5 vizsgatárgya meglegyen. 1.17. Az érettségi bizonyítvány megszerzése után (még akkor is, ha a vizsgázó tanulói jogviszonnyal rendelkezik) bármelyik vizsgatárgyból, bármelyik vizsgaidıszakban lehet érettségi vizsgát tenni. A tanulói jogviszony megszőnését követıen az érettségi vizsgára történı jelentkezésnek nincs tanulmányi követelménye, tehát akár olyan vizsgatárgyból is lehet érettségi vizsgára jelentkezni, amelyiket a vizsgázó középiskolai tanulmányai során egyáltalán nem tanult. Ebben az esetben is érvényes azonban, hogy csak olyan idegen nyelvbıl tehetı érettségi vizsga, amelyet Magyarországon középiskolában tanítanak. 1.18. Ha egy tanuló az érettségi bizonyítványának megszerzését követıen tanulói jogviszonyban áll egy olyan középiskolával (például szakképzési évfolyamon), amely érettségi vizsgát szervez, érettségi vizsgára (közép- és emelt szinten egyaránt) ebben a középiskolában kell jelentkeznie. Ha ez a középiskola az adott vizsgaidıszakban nem szervez érettségi vizsgát, a tanuló a jelentkezését benyújthatja a kormányhivatalok valamelyikébe. 3
1.19. A nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény 56. § (1) bekezdése alapján a tanulót a "saját" középiskolájának igazgatója mentesítheti az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbıl az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történı értékelés és minısítés alól. A vizsgát szervezı intézmény igazgatója a vizsgaszabályzat 6. § (7) bekezdése szerint engedélyezheti azt, hogy a vizsgázó az érettségi vizsga során különbözı mentességekkel éljen. A „mentességek” megadására fokozott figyelmet kell fordítani, a „mentességet” minden esetben határozatba kell foglalni, és az érettségi szoftverben adminisztrálni kell. A határozat mintája megtalálható az érettségi szoftver „Javasolt dokumentumok” menüpontja alatt. 1.20. A „mentességek” megadására az emelt szintő érettségi vizsgák esetében is a középiskola igazgatója jogosult. Az emelt szintő vizsgákra vonatkozó határozatokat 2013. március 8-áig másolatban meg kell küldeni abba a vizsgaszervezı kormányhivatalba, amely az érettségi vizsgaszervezı telephely városa szerint a vizsgaszervezésben illetékes, hogy azokat a vizsgaszervezés során figyelembe tudják venni. 1.21. Felhívjuk a figyelmüket, hogy az emelt szintő informatika, informatikai alapismeretek, testnevelés vizsgatárgyakhoz a nyilatkozatokat az érettségi szoftverben kell kitölteni, papír alapon történı beküldésükre nincs szükség. Ugyancsak rögzíteni kell az érettségi szoftverben a látássérült vizsgázók speciális igénybejelentı lapját, majd a kinyomtatott és aláírt speciális igénybejelentı lapot faxon az OH Közoktatási Programkoordinációs Osztálynak kell megküldeni 2013. március 8-áig (fax: + 36 1/374-2486). 1.22. Ha a vizsgázó pótló érettségi vizsgára nyújtja be jelentkezését, és az adott vizsgatárgyból van már sikeresen teljesített vizsgarésze (pl. írásbeli), akkor a jelentkezéskor írásban nyilatkoznia kell, hogy a már teljesített vizsgarész minısítésének beszámítását kéri, vagy azt újra kívánja teljesíteni. A nyilatkozat mintája megtalálható az érettségi szoftver „Javasolt dokumentumok” menüpontja alatt. Ha a vizsgázót olyan vizsgatárgyból utasították pótló érettségi vizsgára, amelyikbıl a 2011. május-júniusi vizsgaidıszaktól kezdve már nem lehet emelt szinten érettségi vizsgát tenni, az esetleg emelt szinten megkezdett vizsgáját a pótló érettségi vizsga során csak középszinten teheti le. Ennek megfelelıen mindegyik vizsgarészt meg kell ismételnie. 1.23. Az érettségi vizsgára történı jelentkezés és a felsıoktatási felvételi jelentkezés – bár szorosan összefügg – külön adminisztrációs folyamat, egyik jelentkezés sem „helyettesíti” vagy „váltja ki” a másikat. Tehát mindkét jelentkezéshez külön-külön kell jelentkezési lapot kitölteni, és eljuttatni a megfelelı helyre. 1.24. Az érettségi szoftverben történı adatfelvitelkor – mind a személyes adatok, mind a vizsgajelentkezések tekintetében – fokozott figyelemmel kell eljárni. Ha szükséges, többször is ellenırizni kell a felvitt adatokat, mert a téves adatok a vizsgaszervezésben, a vizsgák menetében és a vizsgáról kiállított dokumentumokban súlyos problémákat okozhatnak. Az érettségi szoftverben rögzített adatok hitelességéért az intézmény igazgatója felel. Az adminisztráció során felmerülı problémák megoldásához az érettségi szoftver felhasználói útmutatóját kell használni, mert abban szinte minden felmerülı kérdésre megtalálható a válasz. 1.25. Ha a tanuló már érettségi vizsgát tett egy kötelezıen választható (ötödik) vizsgatárgyból, és elégtelen minısítést szerzett, a késıbbiekben nem kötelezı ebbıl a vizsgatárgyból javítóvizsgát tennie, az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez kötelezıen választható (ötödik) vizsgatárgynak másik vizsgatárgyat is választhat. 1.26. A középszintő informatika és informatikai alapismeretek vizsgák zavartalan lebonyolítása, a vizsgák könnyebb megszervezése, valamint a késıbbi reklamációk elkerülése érdekében hangsúlyozottan ajánljuk, hogy az intézményben ezekbıl a vizsgatárgyakból érettségi vizsgát tevı valamennyi vizsgázóval töltessenek ki szoftverválasztásra vonatkozó nyilatkozatot. A nyilatkozatok mintái az érettségi szoftver „Javasolt dokumentumok” menüpontja alatt megtalálhatók. Az ajánlott nyilatkozatok mintáinak táblázataiban azon szoftverek felsorolása található meg, amelyekkel az érettségi vizsga feladatlapjai közel azonos feltételekkel (nehézség, idıigény) oldhatók meg. Természetesen a táblázatokból azokat a szoftvereket, amelyek nem állnak rendelkezésre az intézményben, törölni kell. Továbbá a lista a helyi lehetıségeknek megfelelıen kibıvíthetı olyan programokkal, amelyek funkcionalitásukban, kezelésükben a megadott programokkal közel azonosak. A lista szőkítése és bıvítése az intézményvezetı felelısségi körébe tartozik. 1.27. Javasoljuk, hogy az intézmény által szervezett középszintő testnevelés vizsgákhoz is töltessenek ki a vizsgázókkal nyilatkozatot. (A nyilatkozat javasolt formátumát megtalálhatják az érettségi szoftver „Javasolt dokumentumok” menüpontja alatt.) 1.28. A vizsgaszabályzat 24. §-ának (4) bekezdés d) pontja szerint (az (1) bekezdésben meghatározott esetben, pótló vizsga engedélyezése esetén), ha az adott vizsgatárgyban nincs szóbeli vizsgarész, az igazgató az OH, valamint a kormányhivatal egyidejő és azonnali értesítése mellett engedélyezheti, hogy a vizsgázó az adott vizsgatárgy 4
helyett másik vizsgatárgyat válasszon. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja. 1.29. A vizsgaszabályzat 41. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint, ha a vizsgázó az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd a két tételre adott pontszámok összegét a szóbeli vizsgán elérhetı pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni, és ez adja a vizsga százalékos minısítését. A vizsgázónak ebben az esetben mindkét szóbeli vizsgáján legalább 12 százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a 41. § (3)-(4) bekezdésében meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson. 2. Az érettségi vizsga szervezésével kapcsolatos kérdések 2.1. A középszintő érettségi vizsgákat szervezı középiskoláknak a középszintő vizsgákra vonatkozó információkat az érettségi vizsga részletes követelményeirıl szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján, az adott vizsgatárgy részletes követelményei szerint nyilvánosságra kell hozniuk. 2.2. Tájékoztatjuk, hogy a hang- és képanyagokat az érettségi vizsgákhoz elektronikusan sokszorosított CD-n (CD-R) és DVD-n (DVD-R) juttatjuk el az iskoláknak. A lejátszók elızetes kipróbálásához a tavalyi hang- és képanyagok használhatók. 2.3. A vizsgaszabályzat 60/A §-ának (4) bekezdése elıírja, hogy az érettségi vizsgát szervezı középiskola vezetıjének biztosítania kell a Hivatal által mőködtetett elektronikus üzenetküldı rendszer (ADAFOR) folyamatos figyelemmel kísérését minden vizsgahelyszínen, minden vizsganapon. Az intézményben folyó írásbeli, gyakorlati érettségi vizsgák alkalmával a figyelemmel kísérést a vizsga kezdete elıtt legalább 30 perccel meg kell kezdeni és az írásbeli, gyakorlati vizsgára a részletes vizsgakövetelményekben meghatározott idıtartam letelte után 30 percig kell biztosítani. Az intézményben folyó szóbeli vizsgák idıtartama alatt az elektronikus üzenetküldı rendszert legalább kétóránként kell megtekinteni (vagy ellenırizni). 2.4. A német nyelvi érettségi vizsgán a korábbi német helyesírási szabályok szerint megadott válaszok utoljára 2008ban voltak elfogadhatók, ezért kérjük, továbbra is hívják fel a német nyelvtanárok figyelmét, hogy az érettségi vizsgán már csak az új helyesírási szabályokat lehet alkalmazni. 2.5. Lehetıség szerint a középszintő szóbeli vizsgák idıpontjainak meghatározásakor használják ki a tanév rendjében meghatározott teljes idıszakot. Lehetıleg az iskolában egy vizsganapon csak egy vizsgabizottság mőködjön. Amennyiben a vizsgaszervezı kormányhivatal egy adott vizsganapra nem tud vizsgaelnököt kijelölni, kezdeményezi az iskola igazgatójánál a vizsga idıpontjának megváltoztatását. 2.6. Az emelt szintő vizsgadolgozatok megtekintésének − OH által meghatározott − idıpontja: 2013. június 4. 2.7. Kérjük a szakmai (OKJ) vizsgát is szervezı középiskolák igazgatóit, hogy a szakmai szóbeli és gyakorlati vizsgák idıpontjainak meghatározásakor legyenek figyelemmel az emelt szintő szóbeli vizsgák (2013. június 6-13.) idıpontjaira. 2.8. Sok középiskolában problémát jelent a középszintő testnevelés érettségi vizsga megszervezése. Felhívjuk a figyelmet, hogy a vizsgatárgy gyakorlati vizsgarésze csak az adott vizsgabizottság középszintő szóbeli vizsgáinak idıszaka alatt szervezhetı meg. Az adott vizsgabizottság dönthet arról, hogy a szóbeli vizsgák idıszaka alatt a gyakorlati vizsgát a testnevelés vizsgatárgy szóbeli vizsgája elıtt, vagy az után szervezi meg. 2.9. Ha egy vizsgatárgy írásbeli vizsgarésze projektmunka, a projektmunka összeállítása és leadása felel meg az írásbeli vizsgarésznek, tehát abban az esetben, ha a vizsgázó nem adja le határidıre (az írásbeli vizsgák kezdetéig: 2013. május 3.) a projektmunkáját, az adott vizsgatárgyból az érettségi vizsgát nem kezdte meg. A jelentkezése nem törölhetı, hanem a vizsgabizottság az adott vizsgatárgyból (attól függıen, hogy a vizsgázó a vizsgát szervezı intézmény igazgatójának döntése alapján felróható, vagy fel nem róható okból nem kezdte meg az érettségi vizsgát) javító vagy pótló érettségi vizsgára utasítja. 2.10. A vizsgaszabályzat szerint a 2007/2008. tanév OKTV/SZÉTV versenyeinek eredményeivel lehetett utoljára érettségi vizsgaeredményt szerezni. A 2007/2008. tanévben vagy elıtte megszerzett OKTV/SZÉTV versenyeredményeket az aktuális és a következı vizsgaidıszakokban a 2007/2008. tanévi OKTV/SZÉTV versenykiírás alapján be lehet „váltani” érettségi vizsgaeredményre. Ahhoz, hogy ezen eredmények a vizsgázó érettségi bizonyítványába/tanúsítványába bekerülhessenek, az érettségi jelentkezések benyújtásakor ezekbıl a 5
tárgyakból is jelentkezni kell. A vizsgaeredmények rögzítésével kapcsolatban az érettségi szoftver eredményrögzítı moduljának kezelési útmutatója részletes tájékoztatást ad. 2.11. A vizsgaszabályzat 2009. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítása óta (41. § (1)) az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból a vizsgázó teljesítményét egész számokkal kell értékelni. A vizsgatárgyakhoz kapcsolódó javítási-értékelési útmutatók ennek megfelelı értékelési szabályokat tartalmaznak, valamint az érettségi szoftver eredményrögzítı profiljaiba csak egész számok bevitelére van lehetıség. (Természetesen a korábban keletkezett, beszámítandó vizsgaeredmények esetében továbbra is lehetıség van nem egész számok rögzítésére is az érettségi szoftverben.) 2.12. Jelentıs változás, hogy 2012. szeptember 1-jétıl módosult a vizsgaszabályzat 41. § (1), (3) és (4) bekezdése (tehát ez lesz az elsı május-júniusi vizsgaidıszak, amikor a változást alkalmazni kell). Ennek alapján az elégséges eredmény megszerzéséhez minkét szinten − az eddigi minimum 20 százalékos teljesítmény helyett − minimum 25 százalékos teljesítményt kell elérni. Fontos továbbá az is, hogy a vizsgarészek érvényességénél – az eddigi minimum 10 százalékos helyett – minimum 12 százalékos teljesítményt kell elérni ahhoz, hogy a vizsgázó legalább elégséges osztályzatot kaphasson. 2.13. Ha a vizsgázó középszintő matematika vizsgatárgyból az írásbeli vizsga során elérte a 12 százalékot, de nem érte el a 25 százalékot, a vizsgatárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehet. A középszintő matematika vizsgatárgy szóbeli vizsgáján a szóbeli vizsgára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, tehát abban az esetben, ha a vizsgázó feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12 százalékát, a vizsgázóval póttételt kell húzatni. 2.14. Amennyiben a vizsgázó középiskolai tanulmányait sikeresen befejezte és a kötelezı vizsgatárgyak mellett egy választott vizsgatárgyból (összesen öt vizsgatárgy) legalább elégséges vizsgaminısítést szerzett, számára ki kell állítani az érettségi bizonyítványt. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha esetleg a vizsgázónak van egy hatodik, sikertelen vizsgája, amirıl – a sikeres vizsgaeredményeket tartalmazó bizonyítvány mellett – törzslapkivonatot kap. 2.15. Az érettségi bizonyítványba minden legalább elégségesre teljesített vizsga minısítését be kell írni, kivéve, ha a vizsgázó az adott vizsgatárgyból több vizsgaeredménnyel rendelkezik, mert ez esetben azok közül – a vizsgázó írásbeli nyilatkozatának megfelelıen – csak az egyik eredmény kerül a bizonyítványba, a többirıl tanúsítványt kell kiállítani. 2.16. Sem az érettségi bizonyítványba, sem a tanúsítványba nem kerülhet elégtelen vizsgaminısítés. A sikertelen vizsgáról a vizsgázónak törzslapkivonatot kell átadni. 2.17. Fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az intézmény az elırehozott vizsgákról sem bizonyítványt, sem tanúsítványt nem állíthat ki, a vizsgázók ezekrıl az eredményekrıl törzslapkivonatot kapnak. 2.18. A vizsgázó érettségi bizonyítványa/tanúsítványa nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékő dokumentumnak minısül abban az esetben, ha emelt szintő idegen nyelvi érettségi vizsgán a vizsgaszabályzatban elıírt feltételeket teljesítette. Ennek tényét a vizsgázó érettségi bizonyítványában/tanúsítványában és a törzslapon rögzíteni kell. Ha a vizsgázó emelt szinten idegen nyelvbıl elırehozott érettségi vizsgát tesz, akkor az errıl a vizsgáról kiállított törzslapkivonaton a nyelvvizsga egyenértékőségre vonatkozó záradékot nem kell feltüntetni. Az egyenértékőség tényét akkor kell majd záradékban rögzíteni a törzslapon és természetesen a bizonyítványban/tanúsítványban, amikor a vizsgázó érettségi bizonyítványt/tanúsítványt kap az adott eredményrıl. 2.19. Az érettségi adminisztrációnak továbbra is az egyik legfontosabb ellenırzési pontja a törzslapok (ideértve a korábbi vizsgák törzslapkivonatait is) és a kiállított érettségi dokumentumok összeolvasása. 2.20. Amennyiben a vizsgabizottság mőködését követıen szükségessé válik egy új érettségi bizonyítvány, illetve tanúsítvány kiállítása (pl. az elızıbe hibás adat került), akkor az új bizonyítványt az aktuális dátummal kell kiállítani, csak az igazgató írja alá és a vizsgabizottságot mőködtetı intézmény körbélyegzıjének lenyomatával kell ellátni. Ezekben az esetekben az új bizonyítványban, tanúsítványban alkalmazandó záradékként a következı szöveget javasoljuk: „Jelen bizonyítványt/tanúsítványt a …………… sorszámú, …….. kelt, hibásan kiállított bizonyítvány/tanúsítvány helyett adtam ki.” Az okirat sorszámának javítását az érettségi törzslapon is el kell végezni, valamint a Központi Érettségi Bizonyítvány, Tanúsítvány és Törzslapkivonat Nyilvántartásba jelenteni kell a régi bizonyítvány visszavonását és az új kiállítását. A javított törzslap hiteles másolatát meg kell 6
küldeni abba a vizsgaszervezı kormányhivatalba, amely az érettségi vizsgaszervezı telephely városa szerint a vizsgaszervezésben illetékes. 2.21. Elveszett vagy megsemmisült érettségi bizonyítvány/tanúsítvány helyett nem új érettségi bizonyítványt/tanúsítványt, hanem másodlatot kell kiállítani a törzslap alapján. A másodlat kiállítására vonatkozó elıírásokat a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 114. §-a tartalmazza. Külön kiemeljük, hogy az érettségi bizonyítványokról/tanúsítványokról másodlatot engedélyezett, sorszámozott bizonyítvány-/tanúsítvány-nyomtatványon nem lehet kiállítani. 3. A két tanítási nyelvő oktatást folytató középiskolákkal kapcsolatos kérdések 3.1. A vizsgaszabályzat 53. § (6) bekezdése alapján a vizsgázóknak – amennyiben a két tanítási nyelvő oktatásban jutottak el az érettségi vizsgához – a tanulói jogviszonyuk fennállása alatt mindenképpen a két tanítási nyelvő vizsgarend szerint kell vizsgázniuk. Tehát a vizsgaszabályzat 53. § (4) bekezdés a), b) pontja szerint a kötelezı idegen nyelv vizsgatárgy a célnyelv, továbbá a célnyelven tanult tantárgyak közül legalább kettıbıl – annak valamennyi tételébıl – célnyelven kell vizsgázniuk. 3.2. A két tanítási nyelvő rendszer szerint vizsgázóknak az oktatás célnyelvébıl, mint idegen nyelvbıl kell vizsgázniuk. A vizsgaszabályzat nem írja elı kötelezıen az emelt szintő érettségi vizsgát a célnyelvbıl, hanem a célnyelvet csak mint kötelezı idegen nyelvet határozza meg. A felsıfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal való egyenértékőség megszerzésének azonban feltétele, hogy a célnyelvbıl emelt szinten tett érettségi vizsgán a vizsgázó legalább 60 százalékot teljesítsen. A vizsgázó tehát jelentkezhet célnyelvbıl középszintő vizsgára. Ezzel elesik a nyelvvizsga megszerzésének lehetıségétıl, ám két másik vizsgatárgyból ekkor is célnyelven kell vizsgáznia. 3.3. Ha a vizsgázó a célnyelv (kötelezı idegen nyelv) vizsgatárgyból emelt szinten 40-59 %-os eredményt ér el, a vizsgaszabályzat 45. § (4) bekezdés b) pontja alapján az érettségi bizonyítványa alapfokú (B1) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékő okiratnak minısül. 3.4. A két tanítási nyelvő iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet 1. számú melléklete alapján legalább két évig célnyelven kell tanítani azokat a tantárgyakat, amelyekbıl célnyelven lehet érettségi vizsgát tenni. A tanuló maga választhatja ki ezen tantárgyak közül azt a kettıt, amelyikbıl célnyelven kíván érettségi vizsgát tenni. Nem lehetséges tehát, hogy egy tanuló olyan vizsgatárgyból válassza az idegen nyelvő vizsgát, amely nem tartozik a két évig célnyelven tanított tárgyak közé. 3.5. A vizsgaszabályzat szerint a két tanítási nyelvő középiskolákban két tanítási nyelvő érettségi vizsgát tehet az a tanuló is, aki nem vett részt az adott nyelven folyó oktatásban. Számukra a vizsgaszabályzat nem írja elı, hogy a vizsgára bocsátáshoz az adott tantárgy helyi tantervi követelményeit idegen nyelven kell teljesíteni. 3.6. A vizsgázóknak a célnyelven teljesített vizsgatárgyakból az érettségi vizsgán minden vizsgatételbıl teljes egészében célnyelven kell vizsgázniuk. 3.7. A célnyelven kiállított törzslapokat a vizsgázó magyar nyelvő törzslapjához csatolva kell lefőzni. 4. A nemzetiség nyelvén oktató középiskolákkal kapcsolatos kérdések 4.1. A vizsgaszabályzat 53. § (2) bekezdés a) pontja alapján a vizsgázóknak – amennyiben a nemzetiségi oktatásban jutottak el az érettségi vizsgához – mindenképpen a nemzetiségi oktatásra érvényes vizsgarend szerint kell vizsgázniuk. Tehát kötelezı az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom, továbbá a nemzetiség nyelvén tanult tantárgyak közül legalább kettıbıl a nemzetiség nyelvén kell vizsgázniuk. Vagyis a nemzetiségi oktatásban részt vevı tanulók számára nincs választási lehetıség, az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom vizsgatárgy mellett kötelezıen két másik vizsgatárgyból is a nemzetiség nyelvén kell érettségi vizsgát tenniük, különben nem kaphatnak érettségi bizonyítványt. 4.2. A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM. rendelet 2. számú melléklete határozza meg, hogy a nemzetiségi oktatásban részt vevı középiskolákban a tanulónak hány tantárgyat kell ezen a nyelven tanulnia. A tanuló maga választhatja ki a nemzetiség nyelvén tanult tantárgyak közül azt a kettıt, amelyikbıl a nemzetiség
7
nyelvén kíván érettségi vizsgát tenni. Nem lehetséges tehát, hogy egy tanuló olyan vizsgatárgyból válassza az idegen nyelvő vizsgát, amely nem tartozik a nemzetiség nyelvén tanított tárgyak közé. 4.3. A vizsgaszabályzat szerint a nemzetiségi oktatást folytató középiskolákban a nemzetiség nyelvén érettségi vizsgát tehet az a tanuló is, aki nem vett részt az adott nemzetiség nyelvén folyó oktatásban. Számukra a vizsgaszabályzat nem írja elı, hogy a vizsgára bocsátáshoz a helyi tanterv követelményeit a nemzetiség nyelvén kell teljesíteni. 4.4. Az idegen nyelvő törzslapokat a vizsgázó magyar nyelvő törzslapjához csatolva kell lefőzni. A fentieken túl felhívjuk figyelmüket arra, hogy a vizsgaszabályzatban 2014-tıl folyamatosan jelentıs változások lépnek majd életbe (pl. elırehozott érettségi vizsgákkal kapcsolatos változások; javító vagy pótló vizsgákkal kapcsolatos változások; választható vizsgatárgyak körének változásai). Kérjük ezért, hogy már most tekintsék át a jogszabály jövıbeni változásait, és ezeknek megfelelıen tájékoztassák a tanulókat, jelentkezıket.
Tisztelt Igazgató Asszony / Igazgató Úr! Az elızıekben a vizsgaszervezés során gyakran felmerülı kérdésekre hívtuk fel a figyelmét. Az érettségi vizsgák zavartalan lebonyolításához azonban mindezeken túl nélkülözhetetlen az emelt szintő érettségi vizsgákon a pedagógus kollégák szerepvállalása. Ehhez kérjük az Önök támogatását, együttmőködését! Az érettségi vizsgák lebonyolításához sok sikert kívánva, üdvözlettel Budapest, 2013. január 16. Pósfai Péter s. k. közoktatási elnökhelyettes
8
