2013. február 27. hazai és A nemzetközi térben. Témavezető: Dr. M. Császár Zsuzsa egyetemi docens PTE TTK Földrajzi Intézet

2013. február 27.

A felsőoktAtás területi dimenziói, AvAgy oktAtásföldrAjzi vizsgálAtok A hAzAi és A nemzetközi térben Témavezető: Dr. M. Császár Zsuzsa egyetemi docens PTE TTK Földrajzi Intézet

[mandulavirágzási tudományos napok]

A felsőoktAtás területi dimenziói, AvAgy oktAtásföldrAjzi vizsgálAtok A hAzAi és A nemzetközi térben A tudásalapú gazdaság és az információs társadalom kiépülése napjaink olyan globális társadalmi-gazdasági folyamata, melynek célja a versenyképesség megőrzése, a hozzáadott érték növelése. A fentiek elérésének elengedhetetlen feltétele a magas szintű képzés és oktatás létrehozása, melynek keretét a felsőoktatási intézmények adják. A felsőoktatási intézményhálózat területi szerkezete a változó társadalmi, gazdasági környezetnek megfelelően folyamatos átalakulásban van. A magyar felsőoktatás a rendszerváltozástól napjainkig különösen „átéli” ezt a területi szerkezeti változást, sajátos integrációs és dezintegrációs folyamatoknak vagyunk tanúi az elmúlt 20 évben. Az átrendeződések jelentős hatást gyakorolnak az intézményeket befogadó városra, és a tágabb térségre. A térbeli helyzet vizsgálatának egyik lehetséges iránya az adott intézmény térre gyakorolt hatásának az elemzése. A tudás, az oktatás területi dimenziójának vizsgálata az oktatásföldrajz, mint társadalom-földrajzi diszciplína révén Nyugat-Európában számos új, hazánkban is implementálható eredményt hozott. A nemzetközi kitekintés és a tudományos alapvetés (a külföldi szaktekintély által) megteremheti az alapot a hazai vizsgálatok erősítésére. A magyar kutatók fenti témában tervezett előadásai egyrészt illusztrálni kívánják a magyar felsőoktatás térszerkezetében történt változásokat, másrészt mélyfúrás jelleggel elemezni szándékozzák a Pécsi Tudományegyetem környezetére gyakorolt hatását. Ehhez a külföldi hallgatók körében végzett empirikus vizsgálat (ÁOK), az egyetem nemzetközi „vonzástérképének” a felvázolása, valamint az egyetemvárosiasodás jelenségének ('town and gown', 'studentification') a feltárása teremthet lehetőséget. Ez utóbbi kapcsán alkalom nyílik a pécsi példa mellett a közép-európaiakkal való összevetésre is. Hasonló lehetőséget kínál az összehasonlításra a Debreceni Egyetem környezetére gyakorolt hatásának is. A felsőoktatás humán tőkeképző szerepének regionális hatásait vizsgáló téma, illetve egy település felsőoktatási intézményszerzésének, elvesztésének, majd új fenntartó alatti újjáéledésének elemzése számos tapasztalatot fogalmazhat meg egyetemünkre nézve is. A fenti előadások azt a cél szolgálják, hogy a PTE-nek a városi, a regionális, az országos és a nemzetközi térben betöltött szerepét értelmezzék és segítsék kijelölni az új irányokat.

Dr. M. Császár Zsuzsa egyetemi docens

www.mandula.pte.hu | [3]


[4] | www.mandula.pte.hu


knowledge milieus in university towns Peter meusburger introduction - the sPAtiAlity of science Research, problem solving and learning processes are influenced by a multitude of cultural, social, political and economic factors whose local interaction results in a social macro-phenomenon called spatial context, knowledge environment or scientific milieu. It is true that scientists are able to arrive at new insights almost anywhere, even when on vacation, and they generally communicate with their colleagues around the world. But the possibilities for discussing contested ideas and conducting expensive experiments, for becoming part of important networks, for hearing promptly of crucial developments or for receiving access to restricted data, and the likelihood of meeting with agreement or criticism upon airing new ideas are not equally distributed in space. By bringing together the career paths of scientists from different disciplines, generations, and regional provenance, a university creates spaces of communication and interaction, social networks as well as symbolic spaces, which attract scholars and students from many places. This local clustering of career paths and the ensuing communication channel a broad spectrum of attitudes, scientific cultures and methods, critique, reputation, and bodies of knowledge into a milieu, where they must stand the test of discourse and research practice and conform to the dominant scientific standards. In each discipline, university locations vary in terms of their available financial resources, research equipment, the international reputation of their scientific staff, the proportion of international students, and the incentives and career opportunities offered. The intellectual development and academic careers of young scholars are thus contingent not only on the goals, talents, and creativity of the people involved, but also on the local knowledge environment, which has a bearing on whether and how soon new scientific concepts, practices, or technical innovations are accepted and acted upon. the essence of scientific milieus or knowledge environments A scientific milieu consists first of all of the scholars interacting with one another at a location and of the research infrastructure (libraries, laboratories, computing facilities), financial resources, research conditions, rules, organizational structures, and informal expectations shaping the spaces of interaction, in which the scholars attempt to achieve their goals. Students and young scientists operate in an environment of “preorganized knowledge” (Knoblauch, 1995, p. 15). Most of them are influenced—at least in the early phase of their scientific socialization—by what influential members of their discipline www.mandula.pte.hu | [5]


view to be established knowledge, acceptable methods, desirable form of publication, and the experimentation favored in their departments. Few prospective scientists are able to ignore the expectations and values communicated in their surroundings. The institutional, cultural, and social context where a young person studies or in which a young scientist pursues research and teaches can be elemental in determining which research topics they will find of interest, which methodological skills they will acquire, which scientific networks they are able to join, and which interesting, unsolved problems they will notice. Support from key figures in their discipline will affect the initiative, resilience, and subsequent perception that these young academics have of their roles as lecturers or professors. Prominent professors indisputably play a major part in shaping the development and careers of talented students. The history of science is replete with evidence of how different universities provide different access to a discipline’s relevant social capital, how they create path dependencies and how a head start translates into a crucial advantage in one’s later career. Daily interactions with positive (or negative) role models and personal relationships have lost none of their significance even in the age of the Internet. As a space for experience, discernment, or experimentation, the site and surroundings of a university can also give scientific stimulation crucial to research programs, especially in disciplines where field research, spatial data, or expensive experiments are vital. It is no coincidence that the universities in Innsbruck and Grenoble have become classic sites for alpine research. Another important element of a knowledge milieu is the scientific reputation of an institute or university. The achievements of scientists who have worked successfully for a long time in a department or at a university are often transferred to the institution, places, or milieu of that period. Place names such as Berkeley, Cambridge, or Heidelberg serve as a kind of shorthand for complex and now arcane circumstances surrounding the practice and standards of science. When projecting scientific prestige onto places, institutions, or even entire universities, one assumes from past experience that superb science is being practiced now and will be in the future, a supposition that, in turn, attracts top scientists and outstanding students. Interestingly, this projection reflects back onto the scientists working there. Because of these social mechanisms, the appraisal of a scientist’s potential is closely tied to questions about where the person earned his or her doctorate, had an assistant professorship, did postdoctoral work, or received a professorship. People trust the academic reputation of excellent universities or departments even if unfamiliar with most of their scholars working there. The scientific, cultural, or perhaps even spiritual meanings that significant scholars ascribe to centers of science are reflected in metaphors, narratives, and linguistic categorizations, which can be quite effective devices—even an outright marketing tool—and can foster the creation of myths. Every milieu and cultural context in which a scientist spends an extended period can trigger processes of learning and leave its mark—impulses, memories, emotions, attitudes, or specialized knowledge. But to preclude misunderstandings, it must be emphasized that the relationship between milieu and action is not to be construed in a deterministic sense. A milieu’s effect [6] | www.mandula.pte.hu


is neither predictable nor equal from one person to the next. A milieu is not an independent variable that influences all actors in the same way. A milieu’s opportunities, stimuli, and challenges will be grasped and profitably used by some actors but overlooked or ignored by others. It depends on the goals, cognitive abilities, and social relationships of a scholar or student whether and to which extent they are able to make use of a milieu’s potential. The “Wissenschaftsatlas of Heidelberg University” (Meusburger & Schuch 2012) provides dozens of examples of how one can (at least partially) reconstruct the spatiotemporal relations of academic knowledge production. It presents many methods and indicators to analyse scientific milieus, and gives answers to questions such as, why some universities attracted outstanding scholars from all over the world whereas others recruited their professors only from a small catchment areas, why certain scientific achievements and findings came earlier or more easily in some places than at others, why Nobel prizes concentrate on so few universities, why scholars accepted certain professorships and rejected others, why a particular department’s young academics were more successful than another’s (Figure 1), and so on.



Pointing out that a certain academic milieu is specific to a given place sometimes leads to the misunderstanding that it is stable or enduring. With universities constantly adding or replacing faculty, acquiring new instruments that permit new research methods, revising their organizational processes, and having to respond to varying external pressures and expectations over time, the milieu and its communicative structures keep changing. Despite the steady turnover of research staff, the qualitative standards, cultural norms, path dependencies, and local traditions of university locations are nonetheless remarkably consistent. reAsons for the uPwArd sPirAl of heidelberg’s scientific rePutAtion After 1850 In the second half of 19th century, the Grand Duchy of Baden (Figure 2) spent more money on its universities than any other German state. Per capita it expended more than twice as much as Prussia, and in total about four per cent of its state budget were disbursed on its universities. Baden consciously used its universities to promote industrial development and turned to science to reinforce the state’s economic strength. In order to attract the famous chemist Robert Bunsen (1811–1899) in 1852, the Baden government funded a state-of-the-art chemistry department, at that time the most modern and expensive worldwide. Robert Bunsen was a prime reason why many other exceptional scientists, including [8] | www.mandula.pte.hu




Hermann Helmholtz (1821–1894) and Robert Kirchhoff (1824–1887), joined the staff of Heidelberg University and created a research centre of world-wide reputation. It was not only the exceptional financial resources that made Heidelberg attractive. Equally important was the intellectual atmosphere. Already in the 1830’s Heidelberg’s professors and students actively supported the demands for democracy, civic rights, freedom of the press, freedom of speech, and national unity. At that time, many German students and professors moved to Heidelberg, where they were subject to less surveillance and where publications were not as strictly censored as in other parts of Germany. Professors and former students from Heidelberg University made up 18% of the delegates to the German National Assembly from 1848 to 1849 and more than half in Baden and the Palatinate. Another indicator for the open-mindedness and democratic atmosphere at Heidelberg University is the fact that James W.C. Pennington (1807-1870) a fugitive slave from the United States was awarded an honorary doctorate in Heidelberg as early as 1849, at a time when it was still a punishable offence in Alabama, Louisiana, Mississippi and North Carolina to teach slaves to read and write. The university’s attractiveness was also fostered by the vast degree of autonomy that Baden’s ministerial bureaucracy granted its universities. In the view of Baden’s ministers of education, the university was not merely a school for training loyal civil servants but a place where scientific research could be freely pursued. They argued against excessive state regulation, which in their opinion would kill the free, living spirit of research. In contrast to many other European states Heidelberg’s professors were also free from close religious supervision. Last but not least, Heidelberg had a number of “circles” which cultivated interdisciplinary discourse. They facilitated and conditioned “discursive space” (Livingstone, 2003, p. 7) and expressed a kind of scholarly exclusiveness. These groups were fundamental in shaping the university’s intellectual environment for many years and did much to enhance Heidelberg’s reputation as the “secret capital of intellectual Germany” (Sauerland, 1995, p. 12). The Weber and Eranos circles exerted considerable power when it came to important faculty decisions in the 1910s and 1920s and the renewal of Heidelberg University after 1945. references Knoblauch, H. (1995): Kommunikationskultur. Die kommunikative Konstruktion kultureller Kontexte. New York: de Gruyter. Livingstone, D. N. (2003): Putting science in its place: Geographies of scientific knowledge. Chicago: University of Chicago Press. Meusburger, P., Livingstone D. N. and Jöns H. (Eds.) (2010): Geographies of Science. Knowledge and Space 3, Dordrecht: Springer. Meusburger, P. and Schuch, T. (Eds.) (2012): Wissenschaftsatlas of Heidelberg University. Spatio-temporal relations of academic knowledge production. Knittlingen: Bibliotheca Palatina. Sauerland, K. (1995): Heidelberg als intellektuelles Zentrum. In H. Treiber & K. Sauerland (Eds.), Heidelberg im Schnittpunkt intellektueller Kreise. Zur Topographie der “geistigen Geselligkeit” eines “Weltdorfes” (pp. 12–30). Opladen: Westdeutscher Verlag. [10] | www.mandula.pte.hu


Az egyetemvárosiAsodás hAzAi dimenziói, különös tekintettel Pécsre gyüre judit – trócsányi András bevezetés Mind a nemzetközi, mind a hazai felsőoktatás jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedekben, különösen a posztszocialista országokban. A felsőoktatás expanziójával, a politikai-gazdasági struktúrák megváltozásával egyre több intézmény jött (újra) létre, egyre több diák lett részese a felsőoktatásnak. Az egyes települések, városrészek átalakulásának földrajzi vizsgálatában (dzsentrifikáció, studentifikáció) is megjelentek azok a városok, ahol nagyszámú felsőoktatásban, elsősorban egyetemi képzésben jelenlevő hallgatók élnek. Az egyetemek gazdasági hatásának vizsgálata mellett (többek között Florax 1992; Geuna. – Nesta 2006; Varga 2009) egyre több olyan tanulmány jelenik meg, ahol a kutatások fókuszpontjában az egyetemisták lokális, az adott városrészre, kerületre gyakorolt hatását vizsgálják (Fincher – Shaw 2011; Munro – Livingston 2012). A nemzetközi irodalomban az egyetemek és környezetük vizsgálatánál ki kell emelni a town and gown (Mayfield, 2001, Brockliss, 2000) és a studentifikáció (Darren 2005) fogalmait, amelyek az egyetemi közösségi együttéléshez társíthatóak. A kutatás célja bemutatni, hogy jelenleg milyen társadalmi, gazdasági folyamatok hatnak azokon a településeken, ahol a felsőoktatási intézmények működnek. A folyamatot a másik oldalról szemlélve, értékes információkat nyerhetünk arról, hogy az egyetemisták, illetve ezen szegmens specifikus szokásai miként alakítják, formál(hat)ják a települést. Kutatásaink elsősorban Pécsre fókuszálnak, ahol több dimenzióban és léptékben vizsgáltuk e folyamatot. Az eddigi eredmények egy nagyobb kutatás szeletei, sok szempontból további vizsgálatok szükségesek egy-egy folyamat mélyebb megismeréséhez (pl. a diákok városi térhasználatának megváltozott mintáinak megismerése az EKF beruházások lezárultát követően). módszertAn A vizsgálat két alappillérre támaszkodik. 2007–2011 között 1074 Pécsett tanuló egyetemista városi térhasználattal (lakhatási körülmények, szolgáltatások igénybevétele), fogyasztási, kulturális, utazási szokásaikkal kapcsolatos szokásaik kerültek felmérésre kérdőívezéssel. A megkérdezett diákok az egyetem karait reprezentatívan mutatták be. Ezen kívül 2011 és 2012 májusában, kérdőívezéssel és strukturált interjúk készítésével az ún. nyugati kampusz körüli terület vizsgálata zajlott le. Azon belül is egy jól körülhatárolt lakótelepet vizsgáltunk a különböző csoportok együtt-/egymás mellett élése szempontjából A vizsgált lakótelepes városrész Pécs ipari fejlődése és folyamatos www.mandula.pte.hu | [11]


funkcióbővülése kapcsán épült ki az 1970-es évek derekán, zömmel elhelyezkedéséből, valamint képzett lakosságának köszönhetően alakulhatott magasabb presztízsű lakókörnyezetté (Pirisi – Trócsányi 2006). A lakótelep közvetlen közelében működik az Orvostudományi Kar (a magyar mellett angol és német nyelvű képzési programmal, 2912 fő hallgatói létszámmal), a Bölcsészettudományi Kar (4960 fő), a Természettudományi Kar (2742 fő), és gyalogos távolságban helyezkedik el a Műszaki és Informatikai Kar is (3799 hallgató) (PTE 2011). A fentiekből következően úgy véljük, a vizsgált lakótelep kiváló mintaként szolgál az egyetemvárosiasodás társadalmi-gazdasági hatásainak bemutatására. (Makkai – Gyüre 2012). Fontos kiemelni, hogy az alábbiakban bemutatott vizsgálati eredmények ismertetése a terjedelmi korlátok okán korántsem teljes. Az egyetemisták térhAsználAtA Kelet-Közép-Európában és Magyarországon is a szórt belső települési struktúrával rendelkező egyetemi kampuszok jellemzőek. A városszövetben szétterülő intézményhálózat az egyetemisták térhasználatát is jelentősen befolyásolja. Pécs esetében feltételeztük (már csak az empíria okán is), hogy a kari központokhoz közel eső területek azok, amelyek minden szempontból felülreprezentáltak. Hipotézisünk a mindennapi fogyasztási, kultúrával, szórakozással kapcsolatban beigazolódott. A lakhatás esetén annyiban ki kell egészíteni a fenti megállapítást, hogy a város déli részén elhelyezkedő ún. Kertváros is jelentős mértékben felülreprezentált (1. ábra). Ez természetesen a városrész által nyújtott kedvező albérletárakkal magyarázható, amely kompenzálja a városrész elérhetőségének hátrányát. Elmondható, hogy a vizsgált évek során a főbb preferenciális terültek nem változtak. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az EKF beruházások feltételezett hatásai miatt a jövőben vizsgálni kell a keleti városrészhez kapcsolódó átalakulást.



1. ábra Az egyetemisták által preferált lakóövezetek megoszlása Szerk.: Gyüre 2012. generációk együttélése A szűkebben vett lakótelep vizsgálatánál a demográfiai vonatkozásokon túl a városrész élhetőségét és a lehetséges konfliktus-forrásokat is vizsgáltuk. Az összességében vegyes funkciókkal rendelkező vizsgált városrészben – a tömbös beépítéshez kapcsolóan – elsősorban a lakófunkció dominál. Az egyetemi karok közelsége miatt sajátos lokális társadalom létrejöttéről beszélhetünk. Az itt élők korfáját megvizsgálva (2. ábra) látszik, hogy a terület – a jelenlegi trendeket figyelembe véve – erősen elöregedő. A gyermekorrú csoport szinte teljesen hiányzik, emellett a középkorúak hiánya is szembetűnő. Általában azok a fiatalabb generációk élnek itt, akik egyfajta kiindulási pontnak tekintik a városrészt. Torzulás figyelhető meg a fiatalabb korosztályokban (19-26 év), ahol az egyetemisták nem (csak) mint bérlők, hanem, mint tulajdonosok is meg jelennek. Általában a tanulmányok idejére szülői segítséggel megvásárolt ingatlanokról van szó, amelynek egy vagy két szobáját az esetek nagy részében bérbe is adják a tulajdonosok – ezzel is segítve, javítva a befektetés gazdaságosságát, például a hitelek törlesztését. Végzés után a tulajdonossá vált hallgatók nagyobbik része megválik az ingatlantól, egyesek helyben maradva, vagy távozva és bérbe adva hasznosítják azokat. www.mandula.pte.hu | [13]


2. ábra A helyi lakosok korfája (n=822) Szerk.: Makkai – Gyüre 2012. alapján Gyüre 2013.

3. ábra Az albérletben élő lakosok korfája (n=178) Szerk.: Makkai – Gyüre 2012. alapján Gyüre 2013. [14] | www.mandula.pte.hu


Az idősebb generációk esetében már több hatótényező működik, közülük az eredeti lakosságból is laknak még itt. Részben azok élnek a vizsgált területen, akik korábban nem tudtak más városrészbe költözni (alapvetően ingatlanpiaci tényezők miatt), továbbá azok, akik a terület elérhetősége miatt nem is szerettek volna elköltözni. Sajátos jelenségként ebben a városrészben is megfigyelhető az özvegyedés; az egykori családból a gyerek mára kirepültek, a szülők egyike özveggyé válva marad egyedül a (relatíve nagy) lakásban. Egyedi csoportot alkotnak az albérletben itt élő diákok (3. ábra). A diákok korfája természetesen igen jelentős eltérést mutat a fentiektől. Nagy részben megjeleníti az egyetemi képzésben résztvevők „hivatalos” életkorát (18-24 év), ugyanakkor az is jól látszik, hogy az egyetem befejezése sokszor áttolódik a 25-27 éves korosztályra. Ebben a képzés típusa (pl. orvosi) is szerepet játszik, továbbá, hogy a diploma megszerzésének ideje valamilyen okból csúszik (pl. nyelvvizsga hiánya stb.). A középkorú kohorszok megjelenését több tényező is magyarázza, ezek közül a másod- és harmad diplomák megszerzése, valamint a doktori tanulmányok folytatása említhető. Gyakori továbbá, hogy a hallgató valamilyen körülmény miatt csak később tud be-/visszalépni a felsőoktatásba (pl. gyermekszülés, munkaerőpiacon eltöltött idő, anyagi lehetőségek), amikor is már inkább az albérleteket, mint a kollégiumi szálláshelyet preferálják. Általánosságban elmondható, hogy a fiatalabb egyetemisták, a tanulmányuk elején járó diákok nagyobb arányban választják a kollégiumokat, míg felsőbb évfolyamon, vagy „idősebb” korban a párválasztással, a nagyobb kényelemre való törekvéssel, avagy a bevételek növekedtével egyre jellemzőbb a nagyobb intimitást is nyújtó albérleti forma. (Makkai – Gyüre 2012). együtt-/egymás mellett élés Részben a fentebb leírt életkori sajátosságokból, részben pedig az eltérő kulturális, szociális háttérből adódóan egy-egy településen és városrészen belül is elkerülhetetlen a konfliktusok kialakulása. Vizsgálataink során kíváncsiak voltunk arra, hogy hogyan látja az együttélést a helyi lakos és az ide érkező diák. A szűkebben vett városrészi kutatás rámutatott, hogy a nagyszámú „beköltöző” mellett is élhetőnek tartja mindkét fél lakhelyét. Ugyanakkor a válaszok azt mutatják, hogy az egyetemisták nagyobb arányban gondolják úgy, hogy léteznek problémák közöttük és a helyi lakosok között. A hallgatók általában nem vesznek részt a lakóközösség életében – 63,3%-uk nyilatkozott így. Ez visszavezethető arra, hogy az adott albérletre, mint átmeneti lakhatási körülményre tekintenek és először ebben az életszakaszban töltenek el hosszabb időt a szülői házon kívül, ekkor kerülnek idegenekkel napi kapcsolatba és kell, hogy megtanulják a velük való együttélést (Darren 2005) Vélhetően mobilitási különbségek is meghúzódhatnak a háttérben. Az egyetemisták mindennapjaik során feltehetően sokkal több és intenzívebb interakcióba kerülnek (egyetemi épületek közti mozgás, szórakozás, vásárlás) a helyi lakosokkal, ezért érezhetnek több konfliktust. Ezen felül – különösen a külföldi hallgatók esetében igaz – , hogy más kultúrkörbe kerülve a beilleszkedés, az esetleges kulturális sokk nehezebben áthidalható, pl. a nyelvi akadályok miatt. Másrészről az itt élők az elmúlt évtizedek alatt www.mandula.pte.hu | [15]


hozzászoktak az egyetemistákkal járó/felmerülő problémákhoz (többek között pl. albérlet váltás), elfogadták, immunisabbá, esetleg toleránsabbá váltak, így másként élik meg a diákok számára konfliktusosnak tűnő helyzetet. A mélyinterjúk és kérdőívek alapján elmondható, hogy látens törésvonalak meghúzódnak a két csoport között. Azok okai visszavezethetők generációs különbségekre, kommunikációs nehézségekre. Az egyetemistákhoz, egyetemhez kötődő konfliktusok között megemlíthető a hangoskodás, az udvariatlanság, a zsúfoltság. Utóbbi megnyilvánul a tömegközlekedésben, a parkolóhelyek hiányában, a szolgáltatások (bank, gyógyszertár, bolt) igénybevételének elérhetőségében, minőségében. Ugyan jelentős ellentétek nem állnak fenn, de hosszútávon azok megelőzése minden érintett fél érdeke. Éppen ezért megoldási lehetőségként mind felülről (önkormányzat, egyetem), mind alulról induló (top down – bottom up) problémakezelést kell keresni (pl. rendeletalkotás; közlekedés átszervezés; közös programok/akciók – „Fogadj örökbe egy nagyit!”). Mindeközben természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni az eltérő társadalmi csoportok és az egyéni igények differenciáltságát sem. Továbbá meg kell találni az újonnan érkezők és a már itt élők közötti hangot is, amely a különböző hátterek miatt mindenképpen kompromisszumos, a közösség egésze szempontjából előremutató megoldásokat követel (pl. a szolgáltató szektor tudjon kommunikálni minden vendéggel, és egyszerre tudja ellátni a helyiek és az ide érkezők eltérő szezonálisan is differenciált szükségleteit). összefoglAlás Több hazai nagyvárosoz hasonlóan, Pécs esetében is domináns az egyetem településen belüli társadalmi-gazdasági hatása. A nagyszámú, városba érkező hallgató egyszerre generál pozitív folyamatokat (gazdaságélénkítés, kulturális sokszínűség) és okoz megoldandó feladatot mind a város, mind az egyetem számára (közterek fenntartása, közlekedés szervezése stb.). Az eddigi vizsgálatok rámutattak, hogy egy olyan, szórt kampusz struktúrával rendelkező várost, mint Pécs, a diákok mindennapjaik során jelentősen formálnak – kezdve pl. a kari központok közötti közlekedéstől az információs technológia által nyújtott „virtuális” városi térhasználatig. Kiderült, hogy az együttélés során léteznek feszültségek a beköltöző egyetemisták és az itt élő helyi lakosok között. A konfliktusok látensek, határozottan körülírhatók, de egyelőre (még) embrionális állapotban. Pécsett, az ún. nyugati kampusz körül egy sajátos városrész kialakulásának is a szemtanúi lehetünk. Éppen e terület kapcsán azonban számos kérdés vetődik fel, többek között folytatódik-e a lakosságcsere az eddigi trendek mentén, avagy esetleg felgyorsul éppen a fentebb leírt konfliktusok miatt. Amennyiben zömmel ideiglenes szálláshelyként funkcionál majd, teljes mértékben ’egyetemvárosiasodik’, miként kezelhető annak szezonalitása. A vizsgálat során felmerült kérdések megválaszolása további kutatásokat igényel, amelyek segíthetik az eddigiek alapján szükséges proaktív magatartás kialakítását mindegyik érintett fél részéről, hogy a város továbbra is élhető legyen minden érintett fél számára. [16] | www.mandula.pte.hu


irodAlom Darren, P. S. (2005): Studentification a gentrification factory? In Gentrification in a global context. (szerk. Atkinson, R. – Bridge G.) Routledge, London, pp. 72-89. Fincher, R. – Shaw, K. (2011): Enacting separate social worlds: ’International’ and ’local’ students in public space in central Melbourne. – Geoforum. Vol. 42 Nr. 5. pp. 539-549. Florax, R. (1992): The university: A regional booster? Economic Impacts of Academic Knowledge Infrastructure. Avebury, Aldershot, 330 p. Geuna, A. – Nesta L. J. J. (2006): University patenting and its effects on academic research: the emerging European evidence. – Research Policy Vol. 35 Nr. 6, pp. 790-807. Makkai B. – Gyüre J. (2012): Coexistence of different social groups around one of the campuses of the University of Pécs. – Revija za geografijo Vol. 7 Nr. 2. pp. 99-111. Munro, M. – Livingston M. (2012): Student impacts on urban neighbourhoods: policy approaches, discourses and dilemmas. – Environment and Planning A. Vol. 41. pp. 18051825. Pirisi, G. – Trócsányi A. (2006): The effects of post-industrial processes in the spatial structure of Pécs. In (szerk. Aubert, A. – Tóth, J.) Stadt und Region Pécs. Universitat Bayreuth, Bayreuth, pp. 89-107. Pirisi, G. – Trócsányi A. (2012): The development of the Hungarian settlement network since 1990. In Development of the settlement network in the Central European Countries. (szerk. Csapó, T. and Balogh, A.) Springer, Heidelberg, pp. 63-73. Powell, K. – Barke, M. (2008): The impact of students on local house prices: Newcastle upon Tyne, 2000-2005 – Northern Economic Review. Vol. 38. pp. 39-60. PTE 2004:http://www.pte.hu/files/tiny_mce/File/tenyek_adatok/Hallgatoi_letszamadatok/2004-oktober.pdf letöltés: 2012. 01. 05. PTE 2011: http://www.pte.hu/files/tiny_mce/File/tenyek_adatok/Hallgatoi_letszamadatok/2011-oktober.pdf letöltés:2012. 01. 05. PTE 2012: http://www.pte.hu/files/tiny_mce/File/szabalyzatok/8mell-hallgatoifegyelmiszabalyzat20120628.pdf letöltés:2012. 01. 05. Trócsányi A. (2011): The spatial implications of urban renewal carried out the EEC program sin Pécs. – Hungarian Geographical Bulletin Vol. 60. Nr. 3. pp. 261-284. Varga, A. (szerk.) (2009): Universities, knowledge transfer and regional development. Edwar Elgar, Cheltenham-Northampton, 388 p.



Az egészségügyi felsőoktAtásbAn tAnuló külföldi diákok Az egyetem és A város életében. kell-e számolni velük Az egyetem és A város fejlesztése során? füzesi zsuzsanna – tistyán lászló bevezetés A PTE Általános Orvostudományi Karán 1984 óta folyik angol és 2004 óta német nyelvű képzés. E programokban 2012-ben ötvennyolc nemzet majd 1600 hallgatója tanult az orvos-, a fogorvos- és a gyógyszerésztudományi, valamint biotechnológiai szakokon. Az angol és német nyelven tanulók körében 2011 őszén végzett kutatás célja az volt, hogy feltárja, a külföldi diákok milyen mértékben képesek beilleszkedni az egyetem, a város és tágabb értelemben az ország életébe. Milyen – oktatáson kívüli, vagy ahhoz kapcsolódó – szolgáltatásokat vesznek igénybe, amelyekkel elégedettek, illetve amelyeket hiányolnak. Részletes képet kaptunk a hallgatók – tandíj melletti – kiadásairól, konkrétan azokról, amelyek a város szolgáltatóinál (éttermek, üzletek, taxis cégek stb.), illetve lakosainál (kiadó lakások, egyéb szolgáltatások) jelentkeznek bevételként. A város és az egyetem közös fejlesztések megvalósításával (központi kormányzati segítség igénybevételével) teheti vonzóbbá a külföldi diákok számára, hogy hosszabb ideig tanuljanak a PTE-n, illetve újabb diákoknak ajánlják a várost, mint több évre tanulási lehetőséget és otthont adó környezetet. A kutAtásról A kutatás keretei között kétféle adatgyűjtés valósult meg. Önkitöltős kérdőív alkalmazásával adatfelvételt végeztünk az idegen nyelvű képzésben részt vevő hallgatók körében. A kérdőív elsősorban a hallgatók fogyasztási szokásaival, kiadásaival kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. Az adatfelvétel eredményeként 647 kitöltött kérdőív bizonyult felhasználhatónak. Az adatgyűjtés másik része azon pécsi szolgáltatók képviselőire irányult (strukturálatlan mélyinterjús módszerrel), akik a mindennapi élethez szükséges szolgáltatásokat kínálják a külföldi hallgatóknak. Jelen tanulmányban csupán e kutatások összefoglalójának közlésére van módunk. A részletes eredményeket az eredeti tanulmányok tartalmazzák. (Fact Intézet 2011, Füzesi és mtsai. 2011, Porvay 2011, Szabó 2012)



A kérdőíves kutAtás kiemelt megállAPításAi A hallgatók havi és éves költései A PTE ÁOK hallgatói 2011-ben – a tandíjon felül – 3,8-4,1 milliárd forintot költöttek hazánkban, ezen belül is elsősorban Pécs városában. Ez az összeg havonta átlagosan 396 és 427 millió forint közötti költséget jelentett. A hallgatók számára feltett kérdésekkel számos olyan terület kiadásait vizsgáltuk havi átlagban, amelyek a diáklét biztos összetevői és rendszeres kiadást képeznek: – a tandíj kivételével a képzéshez, – a lakhatáshoz, – az étkezéshez köthető rendszeres kiadások, – az élvezeti cikkekre költött, – a megjelenéshez köthető (öltözködés, testápolás, fodrász stb.) rendszeres kiadások, – a kommunikációs és az egyéb ügyintézéssel kapcsolatos, – az egészség megóvásához, vagy helyreállításához köthető kiadások, – a szabadidős tevékenységekre (pl. sport), – az utazásra (hazautazás, kirándulás), – a szórakozásra, – a Pécsen belüli és Pécsen kívüli (de magyarországi) közlekedésre költött kiadások. A felsorolt, havi rendszerességgel jelentkező részköltségeket figyelembe véve havi, illetve éves becslést készítettünk az angol és német nyelvű képzésben részt vevő hallgatók 2011. évi novemberi létszámát tekintve. A becslés eredményét a következő táblázatban mutatjuk be1. (1. táblázat) 1

Az idegen nyelvű képzésben részt vevő hallgatók körében végzett vizsgálatban a kiadásokra vonatkozó válaszok adataira támaszkodó megállapítások ún. valószínűségi becsléseken alapulnak. Azzal az előfeltevéssel élve, hogy a vizsgálat során a kérdőíveket kitöltő több mint 600 hallgató adatai legalább 95%-os valószínűséggel „reprezentálják“ a vizsgálatban részt nem vevő hallgatók megfelelő adatait, a végzett vizsgálat eredményei olyan becslés alapjául szolgálhatnak, amelyek helytállóak a „teljes populációra“ vonatkozóan is. A matematikai-statisztikai elemzések során használt intervallum becslések nehezen interpretálhatóak, ezért az általunk készített (ún. pont)becslések elsősorban a mutatók számtani átlagaira támaszkodnak. A „nyers”, korrigálatlan számtani átlagok mellett olyan korrekciós becslést is alkalmaztunk, amely az ún. trimmelt átlagra (trimmed mean) támaszkodik. A trimmelt átlag azt jelenti, hogy a hallgatók költségeivel kapcsolatban nyert adatok alsó és felső öt százalékát (melyek valószínűtlenül alacsonyak, vagy magasak) az átlag számítása során figyelmen kívül hagytuk. Ezzel a módszerrel kiküszöböljük a szélső értékek átlagtorzító hatásait. Mivel a trimmelt átlag nem intervallum, hanem egy konkrét szám, ez alapján a becslés alapjául szolgáló számítások könnyen elvégezhetők, a kapott eredmény értelmezése nem jelent problémát. A „trimmelés“ során az általánosan elfogadott 5%-os sávokkal dolgoztunk. A trimmelt átlagokkal számított becslések mellett megadjuk az adatok 95%-os valószínűségi szintű konfidencia-intervallumokkal jellemezhető értékeit is. A válaszadók regisztrált véleményét jellemző számok ebben az esetben egy-egy becslési-intervallum két végpontját jelentik. A kérdőívben feltett kérdések esetében előfordult, hogy a kitöltő az adott kérdésre nem válaszolt. Az adathiányt a szakmai szokásoknak megfelelően kétféle módon kezeltük. Azon kérdéseknél, ahol az adathiány jelentheti azt, hogy a hallgató az adott dimenzióban nem költ semennyit, a hiányzó adatot „nulla” forintként értelmeztük, és az átlagokat eszerint számítottuk ki. Azon kérdések esetében, ahol az adathiány nem jelentheti azt, hogy a hallgató az adott dimenzióban nem költ semennyit (pl. étkezés), ott a hiányzó adatot a rendelkezésre álló adatokból számított, az adott dimenzióra jellemző átlaggal helyettesítettük.)



Korrigálatlan átlag

Konfidencia intervallum alsó határa

felső határa

5%-os trimmelt átlag

alapján becsült összeg hó 411.568.179 Ft/hó

395.882.553 Ft/hó

427.253.805 Ft/hó

394.176.915 Ft/hó

2011. év 3.942.823.155 Ft/év

3.792.554.858 Ft/év

4.0093.091.452 Ft/év

3.776.214.846 Ft/év

1. táblázat: A hallgatói kiadások összege egy átlagos hónapban és a 2011. évben – a részkiadásokra vonatkozó hallgatói becslések összegzése Becsült adatok, 1 419 főre számolva A PTE ÁOK idegen nyelvű képzésben részt vevő hallgatók együtt havonta átlagosan 396 és 427 millió forint között költenek – legalábbis részkiadásaikra vonatkozó „becsléseik” összegzése ezt a megállapítást teszik megfogalmazhatóvá. A vizsgált hallgatók körének kiadásaira vonatkozó pontbecslés esetében a korrigálatlan átlag havonta 412 millió forintot, a szélső értékek torzító hatásainak mérséklését szolgáló 5%-os trimmelt áltag 394 millió forintot jelent. A rendelkezésre álló adatok lehetővé teszik éves becslés elkészítését is. (E becslés során arra az adatra támaszkodtunk, amely szerint egy külföldi hallgató átlagosan 9,6 hónapot tölt Magyarországon.) Az eredmény azt mutatja, hogy a PTE ÁOK idegen nyelvű képzésében részt vevő hallgatók egy évben átlagosan 3,8 és 4,1 milliárd forint közötti összeget költenek el tanulmányaikkal, illetve magyarországi tartózkodásukkal összefüggő, havi rendszerességgel ismétlődő kiadásaik során. (A korrigálatlan átlag 3,943 milliárd forint, az 5%-os trimmelt átlag 3,776 milliárd forint. Emlékeztetőül: sem a számított, sem a becsült összegek nem tartalmazzák a tandíjakra fordított kiadásokat, valamint olyan egyszeri kiadásokat, mint például a bérelt/ vásárolt lakás berendezése, felszerelése stb.) A Pécsett elérhető szolgáltatások megítélése A kutatás során a külföldi diákok Pécsett vásárolt szolgáltatásokkal kapcsolatos véleményét is vizsgáltuk. A hallgatóknak a felsorolt szolgáltatási területeket két szempontból kellett értékelniük. Egyrészt, hogy mennyire tartják fontosnak az adott szolgáltatást, másrészt, hogy mennyire elégedettek a Pécsett jelenleg elérhető ezen szolgáltatásokkal. Az egyes szolgáltatások fontosságának, illetve ugyanezen szolgáltatásokkal való elégedettségnek az ötfokozatú skálán történő értékelése azt is lehetővé teszi, hogy a kapott adatokat – hasonlóan az iskolában szokásos átlag kiszámításához – egy-egy átlagértékben összegezzük. (1. ábra)



1. ábra: A hallgatók véleménye egyes szolgáltatások fontosságáról, illetve e szolgáltatásokkal való elégedettségükről hallgatói igények a szolgáltatások bővítésére az orvoskaron és Pécsett Az orvoskaron a külföldi hallgatók döntő többsége (84,9%) az étkezési lehetőségek, több mint kétharmada (69,6%-a) a hallgatók számára fenntartott egészségügyi szolgáltatások, közel háromötöde pedig a sportolási lehetőségek, az internet terminál, illetve a könyvtári szolgáltatások bővítését szeretné. Az angol nyelvű képzésben részt vevő hallgatók az egyes szolgáltatásterületek mindegyikén (kivéve a parkolást) nagyobb arányban igénylik a fejlesztést, bővítést, mint a német nyelvű képzésben részt vevők. A Pécsett elérhető szolgatatások körének bővítésére vonatkozó hallgatói igények közel kétharmada elsősorban a sportolási, az internetes lefedettség növelésére és a szórakozási lehetőségek fejlesztésére irányultak. A külföldi diákok fele említette még a magyarországi tartózkodással kapcsolatos ügyintézési, illetve az étkezési lehetőségek bővítését is a városon belül. Az angol és német nyelvű képzésben részt vevő hallgatók fejlesztési igényei a sportolási (rekreációs) lehetőségek, és a szórakozási lehetőségek területeit kivéve ugyancsak szignifikáns eltéréseket mutatnak. www.mandula.pte.hu | [21]


külföldi hallgatónak lenni Pécsett A Pécsen tanuló külföldi diákok többsége egyetemistaként „általában“ jól érzi magát a városban. A hallgatók fele (48%) általában jól, 16%-uk pedig nagyon jól érzi magát Pécsen. A diákok majd egyharmada (29%) kitérő választ („változó“, hogy hogy érzi magát) adott a kérdésre, további 7%-uk pedig negatív érzéseit fogalmazta meg. (2. ábra)

2. ábra: Milyen Pécsen egyetemistának lenni? A képzés nyelve és a hallgatói közérzet ebben az esetben is összefüggést mutat. A német nyelvű képzésben részt vevő hallgatók lénylegesen jobban érzik magukat egyetemi hallgatóként Pécsett, mint az angol nyelvű képzésben részt vevő hallgatók. A Pécs városábAn működő vállAlkozások, szolgáltAtások vezetőivel és munkAtársAivAl készített interjúk kiemelt megállAPításAi A kutatás során személyes (vagy telefonos) interjút készítettünk olyan vállalkozások, szolgáltatások képviselőivel (14 fő), amelyeket a külföldi hallgatók szívesen és gyakrabban vesznek igénybe, illetve látogatnak (azaz erősen szűrt volt a vállalkozások köre). Így például elsősorban a belvárosi éttermek és szórakozóhelyek, a karhoz közel lévő fitness termek, évek óta az ingatlankiadás területén a hallgatók számára jól ismert vállalkozások stb. voltak a megkeresés tárgyai az alábbi szolgáltatási területeken: – éttermek, szórakozóhelyek, – ételt házhoz szállító cégek, – ingatlan- és szállásközvetítők, – közlekedés (taxi), – sport szolgáltatások, – folyóirat és (dohánytermék) árusítás, – hallgatói szolgáltatói irodák, – Pécs város Önkormányzata. [22] | www.mandula.pte.hu


Az interjúk megállapításai A megkérdezett vállalkozások mindegyike nagyon fontosnak tartja az ÁOK idegen nyelvű képzésében részt vevő hallgatók jelenlétét a városban. Ennek legfontosabb oka számukra, hogy a forgalmuk (bevételeik) jelentős részét e hallgatók vásárlása, illetve a számukra nyújtott szolgáltatások ellenértéke jelenti. A bevételekről nem, de az igénybevétel (forgalom) nagyságáról becsléssel éltek a megkérdezettek. Eszerint a vendégforgalom 20-50%-át jelentik a külföldi hallgatók (extrém esetben 80%-ig is felmehet ez az arány). A diákok távolléte (pl. a nyári időszakban, illetve a csökkent igénybevétel, pl. a vizsgaidőszakban), érezhető forgalom- és bevételkieséssel jár a szolgáltatók számára. A személyszállítás (taxi), a szabadidős és sporttevékenység területén érzékelhető a külföldi hallgatók jelenléte, a számukra nyújtott szolgáltatásokból származó árbevételek azonban nagyon nagy szórást mutatnak. (Pl. a megkérdezett taxisok véleménye szerint árbevételük legfeljebb 15%-a származik a külföldi hallgatóknak nyújtott szolgáltatásokból.) Pénzben is mérhető, hogy a szolgáltatások tekintetében a külföldi hallgatók rendkívül minőségérzékenyek. Hajlandók fizetni a jó minőségű szolgáltatásért, áruért, de nem „szórják” kontrollálatlanul a pénzüket. Ha elégedetlenek egy-egy szolgáltatóval (becsapás, udvariatlanság stb.), hosszabb ideig akár bojkottálják is annak igénybe vételét. Az interjúalanyok egy részének véleménye szerint ez legalább olyan fontos dimenzió a szolgáltató szektorban, mint a bevételek növekedése, mivel fogyasztói kultúrát közvetít és minőségi versenyre motivál. Néhány szolgáltató külön kiemelte, hogy azokon a helyeken (pl. éttermek, szórakozóhelyek), ahol lehetőségük van a külföldi hallgatóknak magyar állampolgárokkal (különösen fiatalokkal) találkozni, jelentős mértékű a szemléletformálás, a normaközvetítés, Európa és a világ más részeinek „testközelbe hozása”, nem beszélve a nyelvgyakorlásról és a nyelvtanulás fontosságának előtérbe helyezéséről. Az ingatlanbérlés (szállás) tekintetében a külföldi hallgatók szintén igényesek, amely igényre a bérbeadók egy része már megfelelő módon reagál. Ebben szerepet játszik a túlkínálat, ami jelenleg Pécsett is jelen van. Bár szokásszerűen a bérbeadók kerülik e szektorban az adófizetést, becslések szerint a külföldi hallgatók számára közvetített ingatlanokból származó bevételek 40-50%-át leadózzák. Az ingatlan túlkínálat miatt nem valószínű, hogy jelentős érdeklődés lenne magánkollégiumokra, speciálisan a hallgatók számára épített panziókra. A város (önkormányzat, szolgáltatók képviseletei) nem rendelkeznek megalapozott információkkal a külföldi hallgatók jelenlétének a város gazdaságára gyakorolt hatásairól. Maguk is elsősorban „szóbeszéd“ alapján alakítják ki véleményüket ebben a kérdésben. összefoglAlás Az orvoskar bevételeinek felét jelenleg a külföldi hallgatók által befizetett tandíjak jelentik, amely a kar (valamint a klinikák és az egyetem) működéséhez is pótolhatatlan forrást jelentenek. A tandíjak mellett a mindennapi megélhetéshez, a szórakozáshoz, a www.mandula.pte.hu | [23]


rekreációhoz kapcsolódó hallgatói kiadások közel négy milliárd forinttal gyarapítják a város, a régió és az ország bevételeit. Amint azt – saját kutatásunk mellett – Ivády (2010) tanulmánya is megállapítja, az idegen nyelvű egészségügyi felsőoktatásba való beruházás nemzetgazdasági szinten is dinamizáló hatású lehet. A GDP növekedés nem elhanyagolható része az államháztartás bevételeit is növeli, és minden öt hallgató egy hazai munkahelyet tart fenn. A fejlesztéshez jó alapot biztosít a hazai egészségügyi képzés külföldön is elismert presztízse, a végzett szakemberek iránti kereslet és az elmúlt két évtizedben felhalmozott oktatási tapasztalat. Komoly kockázatot jelent azonban, ha a hallgatói szükségletek és igények kielégítése nem történik meg. Már most tapasztalható más, pl. közép-kelet európai országok piacra lépése e területen, s félő, hogy a versenyképességünk csökkenésével lényegesen változhat a hallgatói létszám. A fejlesztések, beruházások az idegen nyelvű egészségügyi felsőoktatásba nem valósíthatóak meg állami és önkormányzati szerepvállalás nélkül. irodAlomjegyzék Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete (2011): A PTE ÁOK-n tanuló külföldi diákok fogyasztási szokásai, a tanulásukhoz és megélhetésükhöz kapcsolódó költésük Pécs városában. Kézirat. Füzesi Zs. – Kresák G. – Miseta A. – Porvay P. – Szabó G. (2011): Az idegen nyelvű egészségügyi felsőoktatás környezetének fejlesztése Pécsett. Kézirat. Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Ivády V. (2010): Az egészségügyi felsőoktatás nemzetgazdaságot dinamizáló szerepe. Javaslat az egészségügyi felsőoktatás exporttevékenységének növelésére. Kézirat. Semmelweis Egyetem Porvay P. (2011): Számítási modell, a külföldi hallgatói növekedés hatása. Kézirat. Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Gazdasági Hivatal Szabó G. (2012): Az idegen nyelvű egészségügyi felsőoktatás fejlesztésének lehetőségei Pécsett primer vizsgálatok alapján. Magyar Epidemiológia, 9. 163-171.



nemzetköziesedés A felsőoktAtásbAn, A Pte nemzetközi vonzástérkéPe m. császár zsuzsa bevezetés Az átalakulóban lévő magyar felsőoktatás számára jelentős versenyképességi tényezőnek tekinthető a nemzetközivé válás. A magyar diákok körében egyre népszerűbb külföldi továbbtanulás lehetőségének a korábbiaknál nagyobb arányú választása az elsősorban anyagi tényezők miatt elhalasztott továbbtanulás, valamint demográfiai okok miatt csökkenő hallgatószám következtében felértékelődik a nemzetköziesedés folyamata a magyar felsőoktatásban. A világ fejlett területein a 20. század második fele óta megfigyelhető ez a tendencia, a nemzetközi hallgatói mobilitás célországává eleinte az Amerikai Egyesült Államok vált, majd az ezredfordulón a bolognai reform révén egyre vonzóbbnak tűntek az európai (elsősorban a nyugat-európai) egyetemek (Hrubos, 2006), sőt újabban az ázsiai térség feltörekvő államainak felsőoktatása is. Jelen tanulmány a nemzetköziesedés rövid fogalmi és tartalmi áttekintését követően a Pécsi Tudományegyetemen tanuló külföldi hallgatók, az európai csereprogramokban részt vevő külföldi diákok és oktatók nemzeti összetételét, térbeli struktúráját elemzi a rendelkezésre álló statisztikai adatok és a téma egyetemi felelőseivel1 készített interjúk alapján. nemzetköziesedés A felsőoktAtásbAn Magyar kutatók, tudományos szakemberek (Derényi, 2008, Halász 2008, Berács, 2012) szerint sokféle szempontból és sokféle szinten beszélhetünk a felsőoktatás nemzetköziesedéséről, amely a nemzeti szint feletti, határokon átnyúló intézményi kapcsolatokat, együttműködéseket, hallgatói mobilitást ugyanúgy magában foglalja, mint a nemzetközi tudományos teljesítményt, a külföldi publikációt, a kutatási együttműködést, a közös kutatási projekteket, vagy a külföldre kihelyezett oktatási programokat. A nemzetköziesedés legismertebb indikátora a hallgatói és oktatói mobilitás. A hallgatói mobilitásba sorolható az ösztöndíjas, illetve a saját finanszírozású tanulás, valamint a különböző nemzetközi csereprogramokban való részvétel. Ez utóbbi legnépszerűbb formája Európában az Erasmus program. Az OECD adatai szerint 2010-ben, kb. 3,7 millió külföldi hallgató tanult a világ különböző országainak felsőoktatási intézményeiben. A legtöbben az USA-ban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, de jelentősen emelkedett Kanada és Kína diákfogadása is (ez utóbbi országban a beérkező kb. 250 ezer külföldi hallgató mellett feltűnő a kínai 1

Interjúalanyaim: Németh Judit, a PTE Oktatási Igazgatóság, Erasmus koordinátora, Pozsgai Gyöngyi A PTE NKO vezetője, Álmosné Kajdy Ella A PTE Medical School International Studies Center vezetője



hallgatók mobilitása is) (Berács, 2012). Egyes források szerint 10-15 év múlva a külföldi státusú hallgatók száma elérheti a 6-8 milliót (Berács – Malota – Zsótér, 2010). Magyarországon a – nemzetköziesedés kérdéskörén belül – a vizsgálatok is döntően a nemzetközi hallgatói mobilitásra fókuszálnak (L. Rédei 2009, Berács – Malota – Zsótér 2010, Berács 2008). A szakirodalmon túl a témában megjelent újságcikkek, elemzések és az általam készített interjúk is megerősítettek abban, hogy jelenleg a nemzetköziesedés ezen legfőbb mutatójának javításában érdekelt a magyar felsőoktatás minden területe. Ebben elsősorban a pénzügyi-gazdasági tényezők játszanak meghatározó szerepet, s egyfajta verseny is van kialakulóban az intézmények között a külföldi hallgatók „szerzésében”. Jelenlétük komoly bevételt jelenthet az egyetemek számára, ez különösen a gazdasági válság miatt bekövetkezett pénzügyi forrásszűkülés, illetve forráskivonás miatt mentőövként szolgálhat a felsőoktatási intézmények működéséhez. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az a tényező, hogy a kedvezőtlen demográfiai folyamatoknak köszönhetően tovább csökkenhet a magyar felsőoktatásba bekerülők száma, s ezt a veszteséget ellensúlyozhatják a külföldi hallgatók. Az a tudástranszfer, amely a külföldi hallgatók révén kialakul a küldő ország és Magyarország között, stratégiai jelentőségű a nemzetgazdaság számára és megalapozhatja, bővítheti Magyarország nemzetközi kapcsolatait. A fentiek mellett a Magyarországon tanuló külföldi diákok révén – a tandíj bevételeken túl – egyéb, jelentős nemzetgazdasági hozadékkal is számolhatunk. Mint számos egyetemváros, így Pécs esetében is jól kimutatható a felsőoktatási intézmény társadalmi-gazdasági hatása (Trócsányi 2011, Makkai – Gyüre 2012). Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy erősödhet az intézmény nemzetközi ismertsége, nemzetközi kapcsolatai bővülhetnek. Példát találunk arra, hogy az Erasmus képzésben a külföldi diákok és oktatók révén valódi együttműködés alakul ki a felek között, közös kutatási projektek születnek. Sőt, előfordult, hogy az adott egyetem jó hírét az erasmusos diákok hazavitték hazájukba és ezzel hozzájárultak a Magyarországon tanuló teljes képzésben részt vevő külföldi hallgatók számának emelkedéséhez. A felsőoktatás nemzetköziségében döntő szerepet játszó hallgatói mobilitás elősegítheti az adott intézmény megújulását, az oktatói kar „felébredését” a minőségi oktatás irányába, persze ehhez fontos elem a nyelvi képzési kompetencia fejlesztése. Az oktatók érdekeltté tételében élen járnak az orvosi egyetemek, ahol a szaknyelvi felkészítést követően a magas órabérekért tartott kurzusokat a késő esti órákban is magas színvonalon tartják az oktatók. A külföldi hallgatói mobilitás több szempontból vizsgálható, pl. bejövő és kiutazó hallgatók, tanulmányi időtartam, képzési típus stb. Jelen dolgozatban a mobilitás két típusát szándékozom elemezni, a csereprogramban illetve a teljes képzésben részt vevőket. A nemzetközi csereprogramok közül kiemelkedő az igen népszerű Erasmus program, amelyet mint európai elkötelezettséget szinte mindegyik felsőoktatási intézmény teljesíteni óhajt. A résztvevők száma megközelítette az utolsó években a 8 000 főt, ebből a bejövő hallgatóké a 3 000 főt. Mellettük kis számban, de hasonló programmal találkozhatunk a CEEPUS, a Tempus, vagy az Erasmus Mundus esetében. A hallgatói mobilitás másik csoportját a diplomás képzésben résztvevő külföldi diákok jelenítik meg. Számuk folyamatosan emelkedő, 2012-ben már túllépte a 20 ezret (20 146) döntő többségük nappalis képzésben (17 112 fő) vesz részt (Oktatási Évkönyv 2011/2012). [26] | www.mandula.pte.hu


A Magyarországon tanuló hallgatók földrajzi megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a külföldi diákok egy jelentős része határon túli magyar. Legtöbben Romániából (3 ezer fő feletti hallgatószám), illetve Szlovákiából, Ukrajnából és Szerbiából érkeznek. Ők alkotják az itt tanuló külföldi hallgatók valamivel több, mint 45 % át. Számuk ugyan emelkedik, de részarányuk a többi külföldi hallgatóhoz képest csökkenő. Néhány vizsgálat igazolta, így egy mentortanárokkal közösen elvégzett hallgatói kutatás is (Kötél – Szarka, 2010), hogy többségük a tanulást követően Magyarországon telepszik le, bár napjainkban a nyugati országok egyre nagyobb vonzerőként jelennek meg számukra a végzést követő munkavállalásban. A többi külföldi hallgató földrajzi megoszlása igen izgalmas képet mutat. A felsőoktatási statisztikai adatok szerint a kontinensek közül az európai országokból jön az összes külföldi diák több mint 28 %-a. Kiemelkedik a küldő országok közül Németország, Norvégia, Svédország, ők elsősorban az orvosi egyetemeket veszik célba. Érdemes szemügyre venni a távolabbi kontinensekről származókat is: felívelőben van az ázsiai hallgatók részvétele. A legnagyobb számban Iránból, Törökországból érkeznek, de folyamatosan növekszik a magyar felsőoktatásban a kínai hallgatók jelenléte is. A többi kontinensről Izrael, Nigéria és az USA említendő, fő kibocsátó országként. A legtöbb külföldi hallgató elsősorban azokon az egyetemeken tanul, ahol orvosi kar is működik, ezekből is kiemelkedik a legnagyobb részaránnyal rendelkező Debreceni Egyetem (Berács, 2012). Ha összevetjük a többi egyetem orvosi karaira illetve a budapesti SE-re beiratkozott külföldi hallgatók arányát az összes beiratkozott viszonylatában, akkor megállapíthatjuk, hogy a PTE-n a legmagasabb ez az arány (49, 3%). A Pécsi tudományegyetem nemzetközi vonzástérkéPe A hallgatói mobilitás elemzését a PTE-n is a cserekapcsolatokban és a teljes képzésben részt vevő hallgatók esetében érdemes elvégezni. Emellett célszerű a csereprogramba érkező oktatói kört és a PTE által meghirdetett nyári/téli egyetemre, valamint az előkészítő képzésbe bekapcsolódókat elemezni. Mindebből nagyjából megrajzolható az egyetem nemzetközi vonzástérképe. hallgatói és oktatói csereprogramok Az Erasmus program jelenleg a legnépszerűbb csereprogram a külföldi tanulmányutak és szakmai gyakorlatok folytatásához. A PTE-nek jelenleg 26 Európai Uniós országban, 15 tématerületen 311 felsőoktatási intézménnyel van bilaterális szerződése. Az országoshoz hasonlóan a PTE-n is folyamatosan emelkedik a beutazó hallgatók száma, a 2012/2013-es tanévben érte el az eddigi csúcsot, 243 főt. A többi egyetem beutazó hallgatójával összevetve ez a 4. helyet jelenti, de a vidéki felsőoktatási intézmények közül az első helyet. Vagyis a külföldi hallgatók körében – a fővárosi lehetőségek mellett – igen nagy érdeklődés mutatkozik a PTE és természetesen Pécs iránt. A PTE Erasmus program koordinátorával készült interjú során ismertté vált, hogy a külföldi hallgatók www.mandula.pte.hu | [27]


hazautazásuk előtt egy kérdőívet2 töltenek ki, amelynek az információi számos tanulsággal szolgálhatnak az egyetem nemzetközi kapcsolatait illetően. Az utóbbi két évben született véleményeket összesítve megállapítható, hogy választásukat elsősorban az alábbiak segítették: korábbi Erasmus hallgató, a család, egy barát vagy a Nemzetközi/Erasmus Iroda ajánlotta, valamint a város is befolyásolta döntésüket. A motivációkban a magyar kultúra megismerése, a pozitív benyomás az egyetemről, az oktatás nyelve, a kurzuskínálat, az oktatás színvonala, a város megközelíthetősége, a városról kapott információk, valamint az olcsó megélhetés voltak a meghatározók. A vizsgálatok szerint a hazánkba érkező hallgatók kibocsátó országok szerinti megoszlását tekintve az első helyeken nagyjából ugyanazok az országok állnak, ahova a magyar diákok kiutazása irányul (Németország, Olaszország, Franciaország, Finnország, Spanyolország stb.). A PTE vonzereje is hasonló az országos trendekhez. A sorrend: Spanyolország, Németország, Franciaország és Törökország (1. ábra). A legtöbb diák a BTKra és a KTK-ra érkezik. Ebben közrejátszik ezen karok oktatóinak jó kapcsolata a külföldi partnerekkel, és az a tény, hogy a KTK-n és BTK-n egyébként is hirdetett angol nyelvű képzésekbe könnyen bekapcsolódhatnak a hallgatók, illetve az idegen nyelvű szakterületek képzései (lengyel, lett, litván, szlavisztika) vonzóak lehetnek. Ezzel szemben igen alacsony a részvétel a teljes idejű képzésben részt vevő külföldi hallgatók által viszont igen kedvelt ÁOK-n, de más orvosi karokon is igen alacsony hatásfokú, hasonlóan a tanár-, és az agárképzéshez. A PTE-re beutazó oktatók száma 2000 óta folyamatosan emelkedik, ez idáig 530 fő járt Pécsett, de ez az érték elmarad a másik három tudományegyetemre érkezőktől (ELTE, SZTE, DE). A kibocsátó országok közül hasonlóan a hallgatói mobilitáshoz a legtöbb oktató származási helye Németország, ezt követi Finnország és Lengyelország. A leginkább a BTK és az ÁJK a vonzó számukra.

Forrás: Az Erasmus program keretein belül érkező hallgatók és oktatók eloszlása a kibocsátó országok szerint 2011/2012-ben 2

a kérdőívet 2009/2010-es tanév második félévének végén töltötte ki 33 hallgató



Az Erasmus hallgatói és oktatói mobilitás mellett szót kell ejteni a kis létszámban, de a PTE-n is működő CEEPUS kapcsolatokról. A statisztikai adatok szerint 6 működő hálózatról tudunk a PTE-n. A beérkező hallgatók száma növekvő tendenciát jelez, az előző évben 10 fő, míg a tanároké 9 fő. A hallgatók és oktatók többsége Csehországból, Ausztriából, Lengyelországból, Szlovéniából és Romániából érkezik. tanulmányi képzés céljából jelenlévő külföldi hallgatók A PTE-n hagyománya van a külföldi hallgatók oktatásának. Mintegy három évtizedes angol nyelvű és egy évtizedes német nyelvű, teljes-idejű képzési múlttal büszkélkedhet az általános orvosi képzés. A 90-es évekre nyúlik vissza a KTK angol nyelvű oktatásának kiépülése, valamint az ÁJK és BTK egyes szakjainak idegen nyelven történő meghirdetése (PTE IFT, 2012). A PTE a 2013-16 közötti időszakra vonatkozó Intézmény Fejlesztési Tervében foglalkozik a nemzetköziesedés feladataival. A dokumentum elemzéséből és a rendelkezésemre álló statisztikai adatokból megállapítható, hogy az egyetem idegen nyelvű képzéseket tekinti a nemzetköziesedés legfőbb mutatójának. Az országos adatokból látszik, hogy a külföldi, idegen nyelven tanuló hallgatók jelenléte bizonyos szakterületekre fókuszál. Elsősorban az orvosi képzésben kiemelkedő a részvételük, egyedül a közgazdasági szakterületen látszik még nagyobb arányuk, ott is döntően a Budapesti Corvinus Egyetemen. A nagy kérdés, hogy mely diszciplínák iránt lenne kereslet és melyeken tudnának magas szinten felkészült idegen nyelvi képzéseket a nemzetközi kereslet elé tárni? A PTE-n tanuló külföldi diákok száma a korábbi évekhez képest enyhe emelkedést mutat, a 2011-es tanévben elérte a 1764 főt. A külföldről érkező hallgatókat két csoportba oszthatjuk. Egyrészt a határon túli szomszédos országokból, azok magyar lakta területeiről, másrészt a többi, idegen nyelvterületről érkezőkre. Az előbbiek3 csoportjában, a Romániából, Szerbiából, Szlovákiából, Ukrajnából és Horvátországból jelentkező magyar diákok száma a 2011-es októberi adatok szerint 253 fő. Ez az összes külföldi hallgató 14,4 %-a. Közülük érthető módon a földrajzi közelség miatt legtöbben Szerbiából (82 fő) és Horvátországból (53 fő) vesznek részt a PTE képzésein. 106-an a BTK-n tanulnak, őket a KTK-s, majd a PMMIK-es és a TTK-s hallgatók követik. Ha összevetjük a PTE által vonzott határon túli területeket és az onnan érkezők számát a DE-vel és a SZTE-vel, néhány ország vonatkozásában is lemaradást észlelünk. Kitűnik ez a Romániából és Szerbiából érkezők tekintetében. Mindkét országból jóval többen választják a másik két egyetemet, s ez nem magyarázható azok relatíve jobb földrajzi pozícióival. Mindkét térségből magas a Budapesten tanulók aránya, viszont Szerbia tekintetében a Szegedi Tudományegyetem sikerrel veszi fel a versenyt a nagy vonzerőt jelentő fővárossal szemben, legalább is a három nagy egyetemet illetően (BCE, BME és az ELTE). Sokak számára meglepetést jelent, hogy a PTE-hez legközelebb lévő országból, Horvátországból a magyar felsőoktatásban tanuló hallgatóknak csak alig több mint 3

Ausztriából 20 fő érkezett a PTE-re (18 ÁOK-ra és 2 fő BTK), információhiány miatt nem soroltam a határon túli magyar diákok közéjük



harmadát sikerül megnyerni. Elgondolkodtató, hogy megőrizhető-e egyáltalán ez az arány, mivel 2012 decemberétől megszűnt a magyarlakta térségek és Pécs között a vasúti közlekedés (a közösségi közlekedés más formája korábban sem működött). A 2011-es őszi adatfelvétel szerint a külföldi hallgatók másik, nagyobb arányban (85,6 %-a) jelenlévő része a teljes idejű idegen nyelvi képzésekre Európából és az Európán kívüli területekről érkezik. A küldő országok között kiemelkedik Németország (571 fő), Norvégia (225 fő), Irán (135 fő) és Korea (85 fő). A megnevezett országokból az elmúlt 4 évet figyelembe véve folyamatosan nő a bejövő hallgatók száma, különösen szembetűnő Irán esete, ahonnan valószínű egy jól előkészített toborzás után 2008-ban érkeztek először hallgatók, akiknek száma 3 év alatt megháromszorozódott. A beérkező hallgatók földrajzi megoszlását tekintve Európa fölényesen vezet, a már említett két legnagyobb kibocsátó ország mellett Svédország, Spanyolország, Olaszország, Ausztria, Görögország, Nagy-Britannia és Lengyelország küld tíz főnél több hallgatót (1. táblázat). Az utóbbi kivételével, ahonnan az érkezők többsége a BTK-n tanul, a többiek az orvosi képzést választják. Nyilvánvaló, hogy a magyar orvosi képzés színvonala, elismertsége a választás fő indoka, de nem hagyható figyelmen kívül az olcsó megélhetés, a relatíve biztonságos környezet. A kontinensek közül másodikként Ázsiából van a legnagyobb érdeklődés, az irániak és koreaiak mellett japán, kínai, izraeli, török diákok vannak jelen nagyobb számban. Az utóbbiak expanziója igen látványos, nemcsak Magyarországon, hanem a többi európai országban is. Több kínai hallgatót tudna fogadni és várna a magyar felsőoktatás, látva körükben az óriási lelkesedést a külföldi tanulmányok iránt. Pécsett jelenleg 4 képzési terület iránt érdeklődnek és az egyik fontos stratégiai iránynak kellene kijelölni a térséget a toborzás során. Az amerikai kontinensről Kanadából és az USA-ból van ugyan érdeklődés, itt is az orvosi képzés a favorit, de igen kis számban (28 fő) érkeznek diákok. Az afrikai kontinens a legkevésbé érintett, Nigérián kívül még néhány országból 1-1 hallgató vesz részt az orvosi képzésen.



ország Amerikai Egyesült Államok Ausztria Görögország Horvátország Irán Írország Izrael Japán Kanada Kína Koreai Köztársaság Lengyelország Nagy-Britannia Németország Nigéria Norvégia Olaszország Románia Spanyolország Svédország Szerbia Szlovákia Törökország Ukrajna

diákok számA 29 20 14 53 135 11 26 39 28 19 85 10 13 571 19 225 11 44 59 59 82 52 14 22

1. táblázat: A 10-nél több hallgatót küldő országok a PTE-n Forrás: PTE Oktatási Igazgatóság Az 1513 külföldi diáknak a 93,2% -a az ÁOK-n tanul, a legnagyobb számban jelenlévő nemzetiségű országok hallgatóiból is csak 18-an választottak más szakterületet, mint az orvosképzés. Az összes idegen nyelven tanuló hallgatót figyelembe véve megállapítható, hogy az ÁOK után a legtöbben a BTK-n (63 fő), majd a KTK-n (30 fő) tanulnak, a többi karon maximum 1-2 hallgató fordul elő. A hagyományokkal rendelkező KTK BA és MA szakokat sikeresen működtet, habár a hallgatóknak egy jelentős száma magyar, aki így szeretne idegen nyelvű diplomát szerezni. A meglévő kapacitás tehát bátran bővíthető külföldiekkel. A közös diplomák kiadása is intenzívebbé vált az elmúlt években, elsősorban a BTK, KTK és az ÁJK kezdeményezett ilyen irányú együttműködéseket. Tudunk példát arra is, hogy már az adott kar kihelyezi az oktatást külföldre, mint az ÁOK és az ETK Norvégia és Németország esetében (PTE IFT 2012). Az interjúk alapján úgy tűnik, hogy elsősorban Ázsia felé kíván az egyetem nyitni, Törökország, Kína irányába. A fentiek alapján megfogalmazódik a kérdés, hogy milyen eszközökkel próbálja a külföldi hallgatószámot növelni az egyetem? A toborzás erősítéwww.mandula.pte.hu | [31]


sével? Mely területeket preferálnak a képzési kínálatban? Az idegen nyelvű képzésekre való oktatói felkészítés milyen előkészítettségi szinten áll? Sorolhatnánk a felmerülő kérdéseket. Véleményem szerint az igazi fordulat csak akkor következik be, ha „elfogynak” a magyarországi hallgatók a bevezetőben említett okok miatt és a fennmaradás utolsó esélyét az idegen nyelvű képzések jelenthetik külföldi hallgatókkal. A Pte nyári és téli egyetemein és szakmai előkészítőkön részt vevő hallgatók A PTE már évek óta hirdeti a külföldi hallgatók számára a magyar nyelv és kultúra nyári és téli egyetemeit. Ezzel az egyik cél az, hogy a PTE vonzó legyen számukra és ide jelentkezzenek. A nyári és téli egyetemre épül egy szakmai előkészítő program, ahol a szakterületnek megfelelően egy féléven át készítik fel a hallgatókat a belépésre. A nyári és téli egyetemen 27 országból (Ausztriától Kanadán át Törökországig) átlagosan 100 illetve 50 hallgató vesz részt. A szakmai előkészítő képzésre már csak kb. 40 fő jelentkezik. 2012-ben 24 kínai, 10 török, és 1-2 nigériai, szaudi, dán, japán hallgató kapcsolódott be a közgazdasági vagy orvosi előkészítőkre. Sajnálatos, hogy többen nem itt a PTE-n folytatják tanulmányaikat, hanem a budapesti, debreceni és szegedi orvosi karokon. Ott jobbak a feltételek (kollégium) alacsonyabb a tandíj, illetve a toborzás szervezettebb. Interjúalanyom szerint, ahogy a PTE-n, úgy az országban is hiányzik egy egységes szervezet, ami a hallgatók szerzésében, előkészítésében együtt dolgozna, félretéve a helyi érdekeket. Talán a Campus Hungary betöltheti ezt a szerepkört. összegzés A PTE az utóbbi egy évtizedben a nemzetköziesedés útjára lépett. Mind a hallgatói és oktatói csereprogramokban, mind a teljes idejű képzésekben évről évre növelte a résztvevők számát, egyre több országból érkeztek a hallgatók. A legnagyobb létszámot az orvosképzésben sikerült elérni, ez tovább bővíthető, de szélesíteni kell a kínálatot a nyugaton is igen népszerű közgazdasági, műszaki, és természettudományi szakterületek idegen nyelvű képzéseivel. Ha ránézünk a világtérképre (2. ábra), igen nagy az a földrajzi kiterjedtség ahonnan érkeznek hallgatók, s ez, ahogy a számadatok jelzik, növekvőben van. A legtöbben Európából, s azon belül a történelmi-gazdasági hagyományok, kapcsolatok miatt is Németországból jönnek. Számottevő vonzerőt gyakorol a környező országokba rekedt magyarság is, bár itt még nagyon sok a kihasználatlan elem. Enyhén növekszik az ázsiai jelenlét, jó stratégiával az iránihoz hasonló sikertörténetről lehet beszámolni. Úgy vélem, a legfontosabb stratégiai iránynak az európai felsőoktatás iránt érdeklődést mutató Törökországot és Kínát kell kijelölni. Számottevő vonzerőt gyakorol a környező országokban rekedt magyarság, bár itt még nagyon sok a kihasználatlan elem. Enyhén növekszik az ázsiai jelenlét, jó stratégiával az iránihoz hasonló sikertörténetről lehetne beszámolni. Az egyetem minden szereplőjének fel kell ismerni, hogy presztízs a külföldiek beiskolázása, nemcsak az intézmény, hanem anyagi hozzájárulása révén a város, Pécs számára is. [32] | www.mandula.pte.hu


2. ábra: A PTE külföldi hallgatóinak eloszlása a kibocsátó országok között (az ERASMUS program vendéghallgatóival együtt) Forrás: A PTE Oktatási Igazgatóság 2011. 10. 15-i adatai alapján szerkesztette a szerző irodAlomjegyzék Berács József (2012): Nemzetköziesedés: egy lehetséges kitörési pont a felsőoktatásbanNFKK Füzetek 9. 2012. 110-132 Berács J. Tudásexport a felsőoktatásban: egy hierarchikus megközelítés, Competitio, 7. évfolyam 2. szám 35-38.old. Berács J. – Malota E. – Zsótér B. (2010): A magyar felsőoktatás nemzetköziesedésének folyamata 2 Bologna füzetek 8. - 2010 Tempus Közalapítvány, Budapest, 143 old Hatos P. (2012): Campus Hungary, Program a magyar felsőoktatás nemzetköziesítésére. Magyar Felsőoktatás 2011 „Hazai vitakérdések - nemzetközi trendek” Műhelykonferencia előadása, BCE, 2012. Január 25. Makkai B. – Gyüre J. (2012): Coexistence of different social groups around one of the campuses of the University of Pécs. Revija za geografijo 7 (2) pp. 99-111. L. Rédei M. (2009): A tanulmány célú mozgás, Reg-Info Kiadó, Budapest. Hrubos I. (2006): A 21. század egyeteme - Egy új társadalmi szerződés felé. Education, 15. évfolyam 4. szám pp. 665-681. Kötél E. – Szarka L. (2010): Határhelyzetek. Külhoni magyar egyetemisták peregrinus stratégiái a 21. század elején http://mek.oszk.hu/09400/09427/09427.pdf- letöltés ideje 2013.01.20. Trócsányi A. (2011): The spatial implications of urban renewal carried out by the ECC programs in Pécs. Földrajzi Értesítő - Hungarian Geographical Bulletin 60:(3) pp. 261-284. http://www.kormany.hu/download/8/f9/b0000/Oktat%C3%A1si_%C3%89vk%C3%B6nyv_2 011_2012.pdf - letöltés: 2013. 01. 08. http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/FeMu/2008_03/oldal89_96_szakertoi_beszelgetes.pdfletöltés 2013. 01 15. www.mandula.pte.hu | [33]


A debrecen egyetem területi kAPcsolAtAi tePerics károly bevezetés Jelen rövid tanulmány célja, hogy a Debreceni Egyetem területi hatásait a földrajzi kapcsolatok szemszögéből áttekintse. A cél érdekében az intézmény súlyának, közelmúltbéli fejlődésének bemutatása után a feladatot két részre bontottam. Először az egyetem Északkelet-Magyarországra, illetve a határontúli magyarlakta területekre gyakorolt hatásainak elemzésével intenzív vonzáskörzetet rajzoltam, majd a nemzetközi oktatási piac részeként működő (alapjaiban egészségügyi képzéseket jelentő), angol nyelvű képzések földrajzi szempontú vizsgálatával az egyetem oktatási célú nemzetközi vándorlásában játszott szerepét vizsgáltam. A debreceni egyetem szerePe A mAgyAr felsőoktAtásbAn A karcsúsodó magyar felsőoktatásban a Debreceni Egyetem súlya növekvő. A teljes felsőoktatási létszám (2011/12: 359.824 fő) 9%-a tanul az intézményben. Ugyanebben a tanévben 32.359 fős létszámával az ország legnagyobb felsőoktatási intézménye, ezzel a magyar egyetemi képzés egyik fontos tényezője. Az egyetemi integrációkat követő időszakban végig a legjelentősebb, legnagyobb hallgatói létszámot maga mögött tudó intézmények közé tartozott. A kampányszerű létszámnövekedés időszakában harmadik/negyedik volt az intézmények sorában, ennek lassulásával viszont egyértelműen a legnagyobbá nőtte magát (1. ábra).

1. ábra: A legnagyobb hallgatói létszámmal működő magyar egyetemek [fő] Forrás: Statisztikai Tájékoztató - Oktatási Évkönyvek: 2001/2002, 2005/2006, 2011/2012 (Rövidítések: BMGE: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, DE: Debreceni Egyetem, ELTE: Eötvös Lóránt Tudományegyetem, PTE: Pécsi Tudományegyetem, SZE: Szegedi Tudományegyetem) [34] | www.mandula.pte.hu


Az összevetés szempontjából releváns, 20.000 főnél népesebb intézmények mindegyike visszaadja az országos létszámváltozás tendenciáit. 2001-től (349.301 hallgató) 2005-ig (424.161 hallgató) emelkedő hallgatói létszámokat tapasztalhattunk, majd 2011-re visszaesett a létszám az ezredforduló környéki értékekre (359.824 hallgató). A létszámcsökkenés ténye a szakegyetem jellemzőivel bíró BMGE esetében is igaz, bár ott sem a növekedés mértéke, sem a visszaesés nem fogható „komplex”, vidéki (PTE, SZE, DE) egyetemeken tapasztaltakhoz. A Debreceni Egyetem hallgatói létszámváltozása lényegesen eltér a többitől. Itt nincs visszaesés, 2005 után is folyamatosan emelkedik a létszám, 2001-től összességében 9500 fővel. Két egyedi elemét érdemes kiemelni ennek a változásnak. Lényeges összetevője a növekedésnek a külföldi hallgatói létszám 933-ról 2800 főre történő felduzzadása (Dobány 2010), valamint az, hogy itt a hallgatói létszámnövekedés mellett sem sikerült elérni, hogy az oktatói keretek megmaradjanak (netán növekedjenek). A debreceni egyetem vonzáskörzete Az egyetem vonzáskörzetének vizsgálatában az intézmény „beiskolázási” területét próbáltam körülhatárolni. Ez a területi hatások egyik, információk vonatkozásában jól/jobban feldolgozható oldala. Jelen tanulmányban a másik oldal, a végzettek elhelyezkedése, munkája kapcsán generált hatások nem kerültek elemzésre. Az input oldal földrajzi közelséget feltételez, a kapcsolatok erősségének függvényében tagolt. Ennek a feltételnek napjainkban a magyarországi, illetve a határ túloldalán lévő magyarlakta települések felelnek meg. A vonzáskörzet kijelölésekor vonzásintenzitási adatokra támaszkodtam. Intézményi beiratkozásra vonatkozó adatokat felhasználva településenként kiszámoltam az 1000 lakosra jutó Debreceni Egyetemmel hallgatói jogviszonyban lévő tanulók számát, ezt térképen jelenítettem meg. Magyarországi viszonylatban ez egy határozottan körülírható területet jelent (2. ábra).

2. ábra: A Debreceni Egyetem magyarországi vonzáskörzete 2010-ben Forrás: Intézményi adatszolgáltatás www.mandula.pte.hu | [35]


A magyar-román határra támaszkodó, szabályos intenzitási zónák zárulnak a város köré. A távolság növekedésével az ezer lakosra jutó diákok száma egyenletesen csökken. Néhány esetben a közlekedési lehetőségek, fővonalak (közút, vasút) mentén csápszerűen távolabbra nyúlik a vonzás. Ez más funkciók vagy komplex vonzásvizsgálatok esetén is felismerhető jelenség (Süli-Zakar 1994; Papp 1981). A Tisza (és a megyehatár) adja a határvonalat a borsodi területek (Miskolci Egyetem, illetve Budapest egyetemei) irányába. Déli irányban Szeghalom térsége még Debrecenhez kötődik, aztán határozott vonallal elválik a Szegedi Tudományegyetem hatása alatt lévő terület. Feltűnő elem, hogy a központi magtól elszakadva „hajdú-bihari szintű” vonzással bír a város a magyarországi Szatmár és Bereg területén. Az intenzíven vonzott körzet nem változott igazán az eltelt 10 év során. A „téglalapot” dinamikai vizsgálatokkal is körülhatárolhatjuk. Ugyanaz a térképen látható terület jelenik meg három időpillanat (2000, 2005, 2010) vonzásintenzitási klasztereiből rajzolt változatán és a változások dinamikáját érintő klaszteranalízist bemutató térképén egyaránt. Mindkét esetben információt jelent az, hogy a klaszterek száma jellemzően kettő. Az erősen vonzott települések mindhárom évben ugyanolyan területi kiterjedésű klasztert alkotnak, mint a 10 eltelt év vonzásintenzitás-változásait bemutatók (Teperics 2013). Érdekesen alakultak az elmúlt 10 év intenzitás-változásai. Kevesebb, mint 6%-a a településeknek az, ahol az intenzitásban karakteres változás nyomozható. Majdnem felefele arányban (41-55) ez növekedést és csökkenést fed. A változás az intenzív zónán kívüli települések esetében jelenik meg, a zóna határai mentén helyezkednek el azok a települések ahol csökkent, és azok is ahol emelkedett a 10 év során a vonzás intenzitása. A 2000 után megfigyelhető létszámnövekedés magyarországi összetevőit eszerint az intenzív zóna adta döntően. (Teperics 2013) A rendszerváltások nyomán átalakuló Közép-Európában légiesedő határok lehetővé tették, hogy Ukrajna és Románia irányából, határontúli magyarok jelenjenek meg a debreceni felsőoktatásban. Újraéledtek történelmi kapcsolatok, hagyományok. Debrecen ismét régióközponttá vált. A Református Kollégium történelmi vonzáskörzete (partikularendszere) jól felismerhető a határontúli területek vonatkozásában is (Teperics 2009). Határon túlról érkező magyarok alkotják a debreceni felsőoktatás külföldi hallgatóinak harmadát (I. táblázat). 2007-ben 688, illetve 2008-ban már 939 szomszédos országból érkező hallgató kezdte meg tanulmányait, magyarként, vagy magyarul beszélőként. Közel fele Romániából, kevesebb, mint negyede Kárpátaljáról, kevesebb, mint tizede Szlovákiából választotta a debreceni intézményt. Az országos trendektől eltérően (Hatos 2011), itt az összes külföldi létszámának emelkedéséhez hasonlóan jelentős a növekedés a határontúli magyarok vonatkozásában is. Egyelőre valamiféle átmenet tanúi lehetünk. Adataink szerint a népszerű magyar felsőoktatás növeli a kisebbségi magyarok köréből érkezők számát. Még nem mennek távolabbra tanulni a határontúli fiatalok és még nem jelentenek egymásnak érdemi konkurenciát, vetélytársat a magyar és a határontúl létrehozott magyar nyelvű felsőoktatási intézmények. Az Ukrajna területén kisebbségben élő magyarok számától lényegesen nagyobb a magyar felsőoktatásban a Kárpátaljáról érkezők száma. Demográfiai jellemzőikből (természetes fogyás, elvándorlás) következően lassul a tőlük kiinduló migráció a felsőoktatás vonatkozásában is. [36] | www.mandula.pte.hu


Intenzitási zónák a határ túloldalán is kijelölhetők, bár az adatgyűjtés nehézkesebb, mint a magyar területen. Egy 2005-ös vizsgálat során a határontúli magyarok vonatkozásában is, a település magyar származású lakosságához viszonyítottan számoltam vonzásintenzitást. Természetesen kisebb diáklétszám mellett ezek az értékek a skála átalakítását is magukkal hozták (Teperics 2005). A város oktatási intézményei által vonzott területek közül a bihari és szatmári határmenti sáv települései és Kárpátalja emelhető ki. A magyarországi vonzáskörzethez kapcsolódóan ezek a legintenzívebben vonzott részek. Mellettük a székelyföldi magyar települések és a Szlovák alföld településeinek életében játszik komoly szerepet a város oktatása. Kelet-Szlovákiából a vártnál kevesebben jönnek a városba, számukra Miskolc, de főképp Budapest fontosabb (3. ábra).

3. ábra: Debrecen oktatásának határontúli vonzásterülete. Forrás: Intézményi adatszolgáltatás, 2005 Egységes (történelmi alapokkal rendelkező) térségként jellemezhető a Debreceni Egyetem által leginkább vonzott terület. Egy észak-északkelet - dél-délnyugat irányú hossztengellyel rendelkező téglalap alakú zóna, aminek déli határán a magyarországi Bihar, északi határán pedig a kárpátaljai munkácsi beregszászi és nagyszőlősi járások helyezkednek el. Nyugatról ezt Borsod (és a Tisza), keletről a romániai Szatmár és Bihar megyék határolják. Az egybefüggő zóna mellett „szilánkokban” feltűnnek Szlovákia és Székelyföld magyarlakta települései is. www.mandula.pte.hu | [37]


A debreceni egyetem szerePe oktAtási célú nemzetközi migrációbAn Nem vizsgálható földrajzi értelemben vett vonzáskörzetként a Debreceni Egyetemen megjelenő (sok esetben távoli kontinensről származó), nem magyar anyanyelvű külföldi hallgatók köre. Ők gazdasági racionalitás miatt érkeznek a városba és a jó ár-érték aránynyal bíró képzéseket, hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokat vásárolják meg. Motívációik inkább gazdasági eredetűnek tekinthetők. A Bologna-folyamat adta lehetőséggel élve angol nyelvű képzéseken vesznek részt, azért Magyarországon, mert itt olcsóbban juthatnak hozzá a megfelelő mennyiségű ismerethez és az Európai felsőoktatási Térség minden tagállamában elismert diplomához (L. Rédei 2009). A Karonkénti megoszlásuk ennek megfelelően, jellegzetesen alakul. Az egészségügy területén vannak a legtöbben, akik az angol nyelvű képzést választják. A térítéses orvosképzés (TOK) hallgatói az általános orvosi karon és a fogorvosi karon vannak, és a világ minden tájáról érkeznek (I. táblázat). ország

hallgatók létszáma (fő) tanévenként 2004/2005.

2005/2006.

2006/2007.

2007/2008.

2008/2009.

Románia

228

281

285

340

561

Izrael

213

242

254

292

337

Ukrajna

194

172

210

234

255

Norvégia

191

186

183

175

162

Irán

99

89

104

129

146

Nigéria

15

24

42

78

131

Szlovákia

38

57

77

104

112

Svédország

23

35

56

75

93

Nagy-Britannia

4

20

46

59

76

Vietnam

3

17

25

39

57

Izland

26

34

51

60

52

1177

1343

1541

1873

2390

összesen

I. táblázat: A Debreceni Egyetem (50 fő feletti) külföldi hallgatóinak létszáma országonként Forrás: Intézményi adatszolgáltatás összegzés A Debreceni Egyetem jól körülhatárolható, történelmi előzményekkel is jellemezhető intenzív vonzáskörzettel bír. Északkelet-Magyarországról, Kárpátaljáról és a határmenti romániai megyékből (a szűkebben vett történelmi Partium térségéből) gyűjti hallgatói zömét. Képzései iránti igény az ezredforduló után sem csökkent, intenzíven vonzott zónájából folyamatosan emelkedik a hallgatók száma. [38] | www.mandula.pte.hu


Bekapcsolódott az intézmény a felsőoktatás nemzetközi vérkeringésébe is, növekvő számban képez (a határmenti térségeken túl) külföldi hallgatókat. Létszámnövekedésük mind az egyetem, mind a város érdekében áll. A már bejáratott egészségügyi képzésekben (a hallgatók közel fele angolul tanul az általános orvosképzésben) is növelni lehet a keretszámokat, de igazi előrelépést a nemzetközi érdeklődésre számot tartó, egyéb tudományterületek bevonásával lehetne elérni. Nemzetközi szinten jegyzett agrár, bölcsész, természettudományi, közgazdasági és műszaki képzésekkel kellene növelni a külföldi hallgatók számát. Az intézmény hagyományai alapján ennek a lehetősége adott. irodAlomjegyzék Dobány Z. (2010): A Debreceni Egyetem és a város gimnáziumainak vonzáskörzete. Szakdolgozat, DE, Debrecen. Hatos P.(2012): Campus Hungary, Program a magyar felsőoktatás nemzetköziesítésére. Magyar Felsőoktatás 2011 „Hazai vitakérdések - nemzetközi trendek” Műhelykonferencia előadása, BCE, 2012. Január 25. Kozma T. (1997): Felzárkózási stratégiák-túlélési taktikák. In Határmenti együttműködés a felsőoktatásban (szerk.: Buda M.- Kozma T.), Kossuth Lajos Tudományegyetem Kiadó, Debrecen. pp. 245-269. L. Rédei M. (2009): A tanulmány célú mozgás, Reg-Info Kiadó, Budapest. Papp A. (1981): Debrecen vonzáskörzete. Alföldi tanulmányok V. Békéscsaba, pp. 177203. Oktatás-Statisztikai Évkönyv 2005/2006 http://www.okm.gov.hu/letolt/statisztika/okt_evkonyv_2005_2006_060927.pdf - letöltés: 2013.01. 12. Statisztikai Tájékoztató - Felsőoktatás http://www.nefmi.gov.hu/letolt/felsoo/stat_felsoo_2001_2002.pdf - letöltés: 2013. 01. 12. Statisztikai Tájékoztató - Oktatási Évkönyv 2011/2012 http://www.kormany.hu/download/8/f9/b0000/Oktat%C3%A1si_%C3%89vk%C3%B6n yv_2011_2012.pdf - letöltés: 2013. 01. 12. Süli-Zakar I. (1994): Debrecen, a regionális központ. In Debrecen megyei jogú város makroregionális szerepköre (szerk.: Süli-Zakar I.), Debreceni Regionális Fejlesztési Alapítvány, Debrecen, pp.171-201. Teperics K. (2005): Debrecen oktatási vonzáskörzete. In Kisközségtől az eurorégióig (Szerk.: Czimre K.), Didakt Kiadó, Debrecen, pp. 58-71. Teperics K. (2009): A debreceni oktatás területi kapcsolatainak történelmi előzményei. Föld és Ember, 2009/1-2. pp. 61-83. Teperics K. (2013): A DE vonzáskörzetének dinamikai vizsgálata (megjelenés alatt)



cigány diákok A felsőoktAtásbAn – egyházi kezdeményezések forrAy r. katalin

A rendszerváltás előtt indultak azok az oktatáspolitikai kezdeményezések, amelyek a cigány gyerekeket sikeresebb általános iskolai pályafutáshoz kívánták segíteni. A rendszerváltás után, a kisebbségekről szóló új törvény megszületése körüli viták egyik eredménye volt, hogy a cigány tanulók középiskolába és a felsőoktatásba vezető útját ösztöndíjjal segítették. A Soros Alapítvány volt az első olyan kezdeményezés, amely ösztöndíjat adott cigány diákoknak, külön fejlesztő és motiváló programokba vonta be őket, támogatva sikeres tanulmányi pályafutásukat. Ezt követően a kormány is alapított hasonló ösztöndíjat, amely különböző formákban a közelmúltig fennállt – és talán újra elindul. Mindaddig a cigányság inkább csak a köznyelvben „létezett”, inkább hátrányos helyzetűekről volt szó. A Kemény István vezette, az 1970-es évek első felében végzett, de nyilvánosságra csak sokkal később jutott cigánykutatás (Kemény 1996) már hangsúlyozta a cigányság extrémen alacsony iskolai végzettségét, ami az évek során a lakosság többi csoportjához képest alig változott. A cigányság nemzeti kisebbségként való elismerése jelentős érdekképviseleti lépés volt. Oktatáspolitikai szempontból is a többi nemzetiséggel való egyenrangúság, nem pedig a hátrányos szociális, művelődési helyzet kapott hangsúlyt. Így elkezdődtek azok a lépések, amelyek a cigány kisebbségi oktatási programok kimunkálásához, elterjesztéséhez vezettek (Forray 1998) elméleti háttér A roma közösség, mint etnikai kisebbség, több vonatkozásban is különbözik más nemzeti kisebbségektől. Egyik jellemzőjük, hogy Európa szinte minden országában élnek csoportjaik, közösségeik, bár régiónkban, az egykori államszocialista országokban nagyobb létszámot, magasabb arányt képviselnek, mint Európa más államaiban. Magyarországi nemzeti kisebbségeinknek nem általános jellemzője, hogy életszínvonaluk (anyagi ellátás, születéskor várható élettartam, egészségi állapot, képzettség stb. tekintetében) lényegesen eltér a többségétől. A cigányokra viszont éppen a többséghez képest jelentős lemaradás, hátrányok jellemzők valamennyi területen. Jelentős részük a társadalom marginális rétegébe tartozik. Helyzetük az elmúlt évtizedben minden vonatkozásban rosszabbodott Európában, anélkül, hogy ez az európaiakban tudatosult volna. Ez nemcsak térségünkre, a volt államszocialista országokra érvényes. Az Európa Tanács egyik beszámolójában olvasható, hogy a romák a tagállamok többségében a diszkrimináció számtalan formáját szenvedik [40] | www.mandula.pte.hu


el:„túlságosan gyakran alanyai a diszkriminációnak, marginalizációnak és szegregációnak az oktatás, a foglalkoztatás, a lakáspolitika- és az egészségügy területén”. (www.kulugyminiszterium). Tehát a nemzeti kisebbségekkel szemben a romáknak kétszeresen kisebbségi a státusza. Egyrészt etnikai közösséget, másrészt szociálisan rendkívül hátrányos helyzetű csoportot alkotnak. A másik oldalról viszont a roma közösséget transznacionális vagy transzkulturális kisebbségnek is tekinthetjük, tehát olyan kisebbségnek, amely többé-kevésbé átvette a környezet többségének nyelvét és kultúráját. Ebben az értelemben szokás úgy fogalmazni, hogy ők Európa „legeurópaibb” népe. Számos kutató ebben azt az esélyt látja, hogy a romák a jövőben hozzájárulhatnak az európai integráció elmélyítéséhez (Forray – Mohácsi 2002). A cigány, roma értelmiségi elit kinevelése olyan társadalompolitikai célkitűzés, amivel a közvélemény viszonylag széles köre – nemcsak a polgárjogi célokkal rokonszenvező vagy éppen az ilyen célokért küzdeni is hajlandó szűkebb értelmiségi csoportok – egyet tud érteni. Az ehhez szükséges eszközökről, intézményi feltételekről analógiásan gondolkodva hamarosan az elmúlt évszázad nagy horderejű kísérleteihez jutunk. Az ösztöndíjazás, a tehetséggondozó középiskolák a 20. század jellegzetes eszközei voltak, hogy a nép, különösen a falusi szegénység körében rejtőző „tehetségtartalék” az egész társadalom érdekében feltáruljon, az ide tartozó fiatalok esélyt és támogatást kapjanak a magasabb szintű művelődésre, a felsőbb társadalmi osztályokba való belépésre – egyúttal tanulják meg a közéletben is képviselni népüket. A tehetségnek és a tehetséggondozásnak ez a felfogása és gyakorlata Magyarországon elsősorban a két világháború közötti népi gyökerű eszmerendszerekben, szociográfiában, irodalomban nyerte megalapozását, kibontakozása állami, egyházi, civil ösztöndíjakban és kollégiumokban valósult meg. Az ilyen eszmei alapozású kollégium a második világháború után a NÉKOSZ mozgalomban érte el legnagyobb eredményét, amely fennállásának néhány éve alatt a parasztsorból származó fiatalok százait juttatta magasabb műveltséghez, indította el művészi pályán vagy vértezte fel olyan intellektuális eszközökkel, amelyekkel versenyképesek maradtak az értelmiségi pályákon a kollégiumból való kikerülésük után is. A népi kollégium és elődjei hatásának egyik fontos része valószínűleg abban van, hogy az intenzív felkészítés a csoporttal együttesen, kollégiumi rendszerben folyt. A népi kollégium határozott társadalompolitikai célokat képviselt mind bázisa, célcsoportja, mind tevékenységének módszerei és módszerei tekintetében. Értelemszerűen nem lehetett mentes az indoktrinációtól, hiszen szegényparaszt gyerekekből rövid idő alatt városi értelmiségi elitet akart nevelni. Az átnevelés nemcsak az öntudatot érintette, hanem az identitás egészét is át kellett hatnia ahhoz, hogy sikeres legyen. Az Eötvös Kollégium elit-tudata a tudomány magas szintű művelésére alapozódott, a népi kollégiumban a tárgyi-szakmai tudás mellett a társadalom kiválasztottainak elitjébe tartozásra (Kardos 1978; Rottler 1977; Kardos 2000: Pukánszky – Németh 2012 ). A rendszerváltozás után a cigány, roma népesség jelent meg olyan célcsoportként, melynek emancipációjához szükségesnek látszott a saját öntudatos, közéleti, politikai aktivitást mutató értelmiségének kinevelése. Kevés cigány fiatal jutott be a felsőoktatásba, de – mint az előbbi évtizedek kudarcos kísérletei is mutatták – ők sem mindig tudwww.mandula.pte.hu | [41]


tak a diplomáig eljutni. Az ösztöndíj talán megfelelő eszköz volt ahhoz, hogy a továbbtanulási döntés megszületésére bátorítson, de nem nyújtott segítséget a bennmaradáshoz, a tanulási sikereket akadályozó szociokulturális nehézségek leküzdéséhez (Forray – Kozma 2010). mAi romA szAkkollégiumok Korábbi kutatásunkban (Forray – Boros, 2009) vizsgáltunk olyan kezdeményezéseket, amelyek e társadalmi rétegbe tartozó cigány fiatalok diplomássá válását támogatták. Ezek a szakkollégiumok egykori és mai intézményeket idézik, valójában azonban inkább csak céljaikban hasonlítanak hozzájuk. A romaversitas Alapítvány1 láthatatlan kollégiuma a bevallottan elitképző, tehetséggondozó funkciót betöltő Budapesti Láthatatlan Kollégiumot tekintette mintának (Erdélyi Ágnes, a kollégium akkori vezetője személyesen is részt vett e program kidolgozásában2). 1996-ban a Roma Polgárjogi Alapítvány alapította. 1998-ig szabadegyetemi előadások és nyári egyetemi táborok formájában működött, majd 1998 februárjában a Roma Polgárjogi Alapítvány főállású programigazgatót bízott meg a program menedzselésével és irányításával. A program a Soros Alapítványtól nyert támogatással indult meg és működött. A Romaversitas Láthatatlan Kollégium 12 fő hallgató és 12 fő tutor részvételével indult, rendszeressé váltak a szabadegyetemi előadások, megszerveződött az Egyetemi Klub. roma szakkollégium (gödöllő) a „láthatatlan kollégiumi” alapok és a népi kollégiumi előzmények nyomán a programban a felsőoktatási tanulmányok támogatása és a politikai-közéleti képzés, az etnikai identitás kialakítása vagy erősítése egyforma fontosságú programelemként jelenik meg. A népi kollégiumra emlékeztet az az igénye, hogy az ország valamennyi, felsőoktatásban tanuló roma diákjára kiterjessze szolgáltatásait. Egyetlen, budapesti központtal működött, de a jelenlegi tervek szerint regionális képzőhelyek hálózatát fogja kiépíteni. A Roma Szakkollégium annyiban hasonlít a Romaversitasra, hogy nem felsőoktatási intézményhez kötődik, tagjait az ország egész területéről toborozza. Története nem a Soros Alapítványhoz, hanem egy másik, hazánkban is tevékenykedő, de a Soros Alapítványnál kevésbé ismert külföldi szervezethez, a német Friedrich Ebert Alapítványhoz kötődik. Mindez azonban már a múlt, a szakkollégium megszűnt. wlislocki henrik roma szakkollégium a Pécsi Tudományegyetem BTK Romológia Tanszék mellett szervezett szakkollégium eltérő alapról indult. A három közül ez az egyetlen, amely egyetemen belül szerveződött, tagságát az egyetem nappali vagy levelező tagozatos hallgatói alkotják. Elsősorban a romológia tématerülete iránt érdeklődő roma és nem roma származású fiatalok szakmai műhelyeként határozza meg önmagát. A szakkollégium céljai közül kiemelkedik: „Egy klasszikus szakkollégium tevékenységéhez híven azonban talán a legfontosabb célkitűzés, hogy teret adjunk azon roma hallgatók szakmai 1 www.romaversitasalapitvany.hu 2

http://www.amarodrom.hu/archivum/2007/05/15.html



továbbképzésének, akik tanulmányaikon túl is magas szintű oktatásra tartanak igényt. A szakkollégium hozzájárul a szakmailag sokoldalú, piacképes tudású roma értelmiség képzéséhez. A társadalommal, a szociális viszonyokkal, intézményekkel, társadalmi szervezetekkel, stb. való kapcsolatok minden értelmiségi számára alapvető jelentőségűek, ezért a szakkollégiumban helye van a műszaki, gazdasági, egészségügyi, stb. irányultságú diákoknak éppen úgy, mint a bölcsészeti vagy társadalomtudományi szakok hallgatóinak. Távlati cél, hogy a tudományos érdeklődésű diákokat doktori programok felé irányítsuk, és valamennyiük számára kapcsolatokat hozunk létre a munka világával.”3 Ugyanakkor – amint arra az elnevezés is utal: a 19. század végének nagy magyar ciganológusa volt a névadó – a szakmai tevékenység középpontjában a cigánysággal kapcsolatos ismeretek ápolása, gondozása áll. A szakkollégium kiemelt céljai között szerepel a roma származású tanulók tehetséggondozása, segítése, ezzel az etnicitás választási kritériumként a tehetség mellett hangsúlyosan szerepel. Az alapítás a 2001/2002-es tanévben történt. PHARE támogatással. A „Vocational College For Roma Students” elnevezésű program keretében olyan szakkollégium létrehozására került sor cigány és nem cigány hallgatók részére, amely összefogja és integrálja a Pécsi Tudományegyetem különböző karain tanuló diákokat, akik érdeklődnek a romológia témaköre iránt. A kezdeti évek döccenői után a 2004/2005-ös tanévtől – a hallgatói önszerveződésnek köszönhetően – kapott új lendületet a szakkollégium működése, és megint újabbat napjainkban. A szakkollégium nem önálló jogi személy, önálló finanszírozása sincsen. A Romológia Tanszék és más együttműküdő tanszékek tanárai önkéntes munkával segítik tevékenységét. A tanszéken belül saját teremmel rendelkezik, amelyet a hallgatók által készített és benyújtott pályázataiból bútorozott be, szerelt fel számítógépekkel, könyvtárral. A vezetőtanár inkább csak hivatalos képviselő és mentor, mint tényleges vezető, a tanszék többi tanára is támogató tag lehet, döntő szerepe a diákvezetőknek van.8 Az elmúlt évben a szakkollégium bekerült abba a körbe, amely EU-s forrásból biztosít szakkollégiumi támogatást cigányok számára – a WHS minta-szakkollégium, hiszen hasonló, ráadásul évtizedes múltú kezdeményezés nincsen másutt az országban. Bár szervezeti működési rendjében tételesen megjeleníti tevékenységeit, hogy ezekből egy-egy félévben mit valósít meg, az a diákvezetés érdeklődésén, elkötelezettségén múlik. Az elmúlt években a szakkollégium részt vett kiállítás szervezésében, filmvetítések, kulturális rendezvények, konferenciák szervezésében és lebonyolításában, TDK-ban és OTDKban, szerkesztett és kiadott egy szakkollégiumi újságot, a hallgatók kurzust szerveztek, kooperatív módszerekkel dolgoztak fel romológiai témákat). Az etnikai identitás erősítésének külön szerepe nincsen, annál kevésbé is lehet, mivel a szakkollégiumba való felvételnél, az ottani munkában hangsúlyosan nem feltétel a cigány, roma származás. Fontos feltétel viszont az érdeklődés, elkötelezettség és munka a cigány, roma kultúra, a szociális problémák megoldása érdekében. A közösség szervező eleme mindezek következtében nem is annyira a szakkollégium, mint inkább a romológia, maga a tanszék és a szak.

3

www.btk.pte.hu



A keresztény roma szakkollégiumi hálózat célja, hogy olyan „cigány identitásukat megőrző, keresztyén értelmiségeket neveljenek, akik sokoldalúan képzettek, szakmai munkájukban magas szintre törekednek, nyitottak a fejlődésre, elkötelezettek egyházi közösségeik képviseletére” (Forray 2012). A programnak központi vezetése van, amely összehangolja a tevékenységet, az egyes intézmények pedig egyetemi városokban kaptak helyet. Ezek a következők: Jezsuita Szakkollégium (Budapest), Görögkatolikus Cigány Szakkollégium (Miskolc), Evangélikus Roma Szakkollégium (Nyíregyháza), Református Roma Szakkollégium (Debrecen). E szakkollégiumok fontosságát mutatja, hogy 2012től külön forrást különítenek el számukra, összefüggésben az EU-s fejlesztési programokkal. Az első évben mindegyik szakkollégiumban 15-20 diák kap helyet, számuk a tervek szerint évente arányosan emelkedik. A diákok a székhely felsőoktatási intézményeiből kerülnek ki, írásbeli jelentkezés és felvételi vizsga alapján lépnek be a szakkollégiumba. Tagokként kötelező foglalkozásokban vesznek részt – zömmel általánosan művelő kurzusokon – elkülönített diákotthoni férőhelyen szállást, zsebpénzt kapnak. Az elmúlt évtől igényelhető kormányzati támogatás (EU-s forrásból) ezeket a szakkollégiumokat célozza meg. Az imént bemutatottakon kívül jelenleg két további van megvalósítás stádiumában. A legfontosabb hasonlóság, hogy mindegyik forma a cigányság köréből toborozza tagjait, olyan fiatalokat keres – minden szakkollégium felvételi rendszert is működtet -, akik sikeres tanulmányokhoz várnak és kapnak segítséget. Mindegyik szakkollégium arra törekszik, hogy hallgatóinak látókörét szélesítse, motiválja az adott felsőoktatási intézményben elérhető eredményekre. Egyelőre csak a Romaversitasból és a Wlislocky Henrik Szakkollégiumból vannak információk a programok céljainak eléréséről. Reméljük, hogy mindegyik sikert ér el, és reméljük hogy a diákok pályafutását módunk lesz majd a tervezett kutatással nyomon követni. A 2012-ben szerveződő, az Európai Unió támogatásával megvalósuló hasonló kezdeményezések egyfelől arra utalnak, hogy az itt bemutatott támogatási forma alapvetően megfelelőnek látszik a felsőoktatásban tanuló cigány fiatalok támogatásához, társadalompolitikai célként a népcsoport iskolázottsági szintjének emeléséhez. Konkrét eredményeit és problémáit is a következő évek mutatják meg. irodAlom Forray R. K. – Boros J. (2009): A cigány, roma tehetséggondozás intézményei. Educatio, 18. 2: 192-203. Forray R. – Kozma T. (2010): Társadalmi egyenlőség vagy kulturális identitás? A cigány/roma oktatáspolitika dilemmái. Képzés és Gyakorlat, 8, 2:3-21. Forray R. – Mohácsi eds (2002): Esélyek és korlátok. Külügyminisztérium, Budapest. Forray R. (1998): Nemzetiségek, kisebbségek. Educatio 7, 1: 50-66. Forray R. (2003): Cigány diákok a felsőoktatásban, Educatio 11, 3:312-328, Forray R.: Cigány diákok a felsőoktatásban. In: Kozma T. – Perjés I. szerk: Új kutatások a nevelés[44] | www.mandula.pte.hu


tudományokban, MTA Pedagógiai Tudományos Bizottsága-ELTE , 2012. Budapest, Eötvös Kiadó, 265-298. Havas – Liskó (2002): Cigány gyerekek az általános iskolában. Oktatáskutató IntézetÚj Mandátum, Budapest Kardos ed (1978): Afényes szelek nemzedéke I-II. Akadémiai, Budapest Kardos (2000): Amikor a népi kollégiumokról vallanom kell In: Pogány M ed 2000 A NÉKOSZ utóélete Püski, Budapest Kemény (1996): A romák és az iskola. Educatio, 6. 1: 115-124. Pukánszky – Németh (2012): Neveléstörténet . Az 1945 utáni magyar iskoláztatás története. www.primus.ark.u-szeged.hu/-pukanszky/konyv/ 2012. április 3 Réger (1978):, Cigányosztály, „vegyes” osztály – a tények tükrében. Valóság 18. 8: 77–89. Rottler szerk. (1977): Sej, a mi lobogónkat fényes szelek fújják. Akadémiai, Budapest Internetes források www.btk.pte.hu 2009. június 09. www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/eu/2011_eu_elnokseg/prioritasok, 2012.02.10 www.okm.gov.hu 2009. június 09. www.romaversitasalapitvany.hu 2009. június 09 http://www.reformatus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=27840:elin dult-a-kereszteny-roma-szakkollegiumi-halozat-els-taneve&catid=, 2012-03-16



A felsőoktAtás humántőke-kéPző szerePének regionális hAtásAi dr. nemeskéri zsolt bevezetés Az emberi erőforrások fejlesztésének meghatározó színtere a felsőoktatás. Az oktatás e szintjének átalakulóban lévő szabályozásával kapcsolatos diskurzusok egyik fő eleme a felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti kapcsolat kizárólagos, más társadalmi hatásokat figyelmen kívül hagyó értelmezése. Jelen tanulmányban a felsőoktatás humántőke-képző szerepének szélesebb spektrumát kívánjuk bemutatni, figyelembe véve annak területi aspektusait is. A téma közgazdaságtani jelentőségét adja, hogy a tudás jellemzői nem írhatók le a hagyományos termelési tényezők szűkösségi problémáival, keresleti és kínálati feltételeivel. Az alkalmazott társadalomtudományok (pl. vezetéstudomány, szociológia, pedagógia stb.) élénken érdeklődnek az egyetemek, mint intézmények társadalmi szerepe és működése iránt. Az ezredforduló óta a regionális tudományban is kiemelt kutatási terület az egyetemek területi hatásainak vizsgálata, a területfejlesztés gyakorlatában egyre határozottabban jelenik meg az egyetemek szerepének tudatos elemzése. A tanulmányban e hatások alapvetően az oktatás-gazdaságtani elemzések szempontrendszere szerint kerülnek ismertetésre. Olyan témákat érintünk, mint az emberi tőke értelmezése, a felsőoktatás pénzbeli és nem pénzbeli hozamainak vizsgálata, majd a szakirodalom és empirikus adatok alapján áttekintjük az egyetemek regionális hatásainak kimutatására alkalmazható megoldásokat. A tanulmányt a hatásrendszer globális kiterjesztéséről szóló gondolatokkal zárjuk. Az emberi tőke elmélete és ennek felsőoktAtási imPlikációi Mielőtt a felsőoktatás humántőke-képző szerepére, illetve regionális hatásainak elemzésére rátérnénk, célszerű tisztázni magát az emberi tőke fogalmát és közelebbről is megismerkedni az emberi tőke közgazdasági elméletével. Gáspár László meghatározása szerint emberi erőforrásnak a népesség egészében felhalmozott értékteremtő képességet nevezzük. Felfogásában az emberi erőforrások gazdasági termeléshez kötődő része az emberi tőke. Az egyetem – legősibb funkciója szerint – a humán tőke képzése révén járul hozzá a gazdasági jólét növeléséhez. (Gáspár 1999) A fogalom Petty révén viszonylag korán, a 17. század második felében megjelent a közgazdasági gondolkodásban is. Használatát az a felismerés indokolta, amely szerint az emberi tényező önálló és más termelési tényezővel nem magyarázható szerepet játszik a gazdasági növekedésben. A klasszikus szerzők közül Smith az állótőke fogalmába be[46] | www.mandula.pte.hu


leértette az emberi tőkét. „Az állótőke részének kell tekinteni a társadalom valamennyi tagjának minden gazdaságilag hasznos tudását és képességét. Az ilyen tudás és készség megszerzése tényleges kiadásokat jelent, … úgy kell felfogni őket, mint az illető személyben rögzült és megtestesült tőkét.” A regionális tudomány klasszikusai közül von Thünen jutott arra a felismerésre, hogy a nem materiális emberi javak is a nemzetgazdaság immanens részei. „Az iskolázottabb népek nagyobb tőkét birtokolnak, amelynek hozadéka a munka nagyobb termelékenységében fejeződik ki.” Az emberi tényező korai megjelenése ellenére sokáig mégsem vált a közgazdasági modellek részévé. A modellekben csak a munkások száma szerepelt, a munkát homogénnek tekintették. Csupán a 19. század második felében bukkantak fel azok az elméletek, amelyek megpróbálták az emberek gazdasági értékét felbecsülni. Témánk szempontjából legjelentősebb neoklasszikus közgazdasági elméletek a tőke és a munka mellett a technikai haladást tekintik a növekedést befolyásoló legfontosabb tényezőnek. A magasabb iskolai végzettséget és képzettséget a tőke fontos összetevőjeként kezelik, a fejlesztését szolgáló oktatás gazdasági hatásait elemzik. Az emberi tőke elmélet szerint az emberek az oktatásban való részvétel révén olyan beruházásokat eszközölnek, amelyekkel növelik saját termelékenységüket. Ennek eredményeként jövőbeli keresetük magasabb lesz, ugyanakkor az emberi tőke létrehozása költségekkel is jár. (Mezei 2008) A felsőoktatás humántőke-képző szerepének regionális hatásai értelmezése szempontjából az oktatási beruházások makroszintű értelmezéséből indulunk ki. Az oktatás társadalmi és egyéni költségeit, hozamait az alábbi ábra összegzi (I. ábra). A kereseti adatok korrekciójánál a legjelentősebb tételek az aktivitás, a halandóság, illetve a munkanélkülivé válás valószínűsége.

1.ábra: Az oktatás társadalmi és egyéni költségei, hozamai a költség-haszon elemzésekben Forrás: Varga (1998: 51) www.mandula.pte.hu | [47]


Az oktatási rendszerbe való állami beruházás melletti érv az oktatás kváziközjószág jellege, externális hatása. A központi kormányzat beruházási döntése – azaz a hazai felsőoktatás finanszírozási rendszerben értelmezve: egy adott régióban állami felsőoktatási intézmény működésének támogatása – a következő külső hozamokkal jár: – a demokratikus intézmények hatékonyabb működtetése, – a technikai változásokhoz való alkalmazkodóképesség növekedése, – alacsonyabb bűnözés, – alacsonyabb szociális, munkanélküliség-kompenzációs és egészségügyi kiadások, – kevesebb tökéletlenség a tőkepiacon, – közösségileg előállított közszolgáltatások (önkéntes munka). A fentiek mellett figyelembe kell venni a tovagyűrűző (spillover) hatást is. Ez akkor keletkezik valamely régió számára, ha egy iskolázott ember az adott térségbe költözik, de a térség nem járult hozzá az illető iskoláztatási ráfordításaihoz. Az elmozdulás, elköltözés egy adott térségből egy másikba az emberitőke-beruházás egyik formája. A költözés következtében az a közösség, amely hozzájárult az oktatás finanszírozásához, elveszíti a hozamokat. Ezekben az esetekben indokolt lehet az oktatás állami támogatása: azok a régiók, ahová bevándorolnak, járuljanak hozzá azoknak a régióknak az oktatási kiadásaihoz, ahonnan elvándorolnak. Általában ezzel szoktak érvelni amellett, hogy nagyobb kormányzati egységek – például szövetségi vagy központi kormányzatok – is járuljanak hozzá az oktatás finanszírozásához. (Varga 1998) emPirikus vizsgálAtok A felsőoktAtás regionális hAtásAinAk kimutAtásárA A fenti elméleti keretben és a hazai finanszírozási rendszer sajátosságait figyelembe véve regionális szinten nem mérhetőek teljességükben a felsőoktatás megtérülési adatai. A hazai és nemzetközi kutatásokban az oktatási megtérülési ráta számítási eredményei azt mutatják, hogy az ország fejlettségi szintjének növekedésével az oktatás megtérülési rátáinak nagysága csökken, de az oktatás megtérülési rátái a fejlett országokban is elérik, vagy kicsit meghaladják a fizikai tőke megtérülési rátáját. A pénzben kimutatható hozamok a hazai regionális szakirodalomban általában az ipari fejlesztésekhez kötődően kerülnek értelmezésre. A legjobban dokumentált eset a Széchenyi István Egyetem példája, amelyet külön tanulmánykötetben elemeztek az intézmény és az MTA RKK kutatói. A Győri Technológiai Régió kialakítása szempontjából a vizsgálat főbb csomópontjai az alábbiak voltak: – az egyetem vonzáskörzetének meghatározása, – a hallgatók jövedelmi és fogyasztási jellemzőinek vizsgálata, – a felsőoktatás lokális termelésre és jövedelmekre gyakorolt hatása, – a felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolata, – kutatási szerkezet vizsgálat. (Rechnitzer-Hardi 2003) [48] | www.mandula.pte.hu


A kutatók legfontosabb megállapításai a jövedelmi viszonyok és a fogyasztás elemzésén keresztül az egyetem gazdasági szerepére vonatkoznak. Az intézmény működésében megjelenő minden egy forint növekménynek 1,43 Ft átgyűrűző hatása van a helyi termelésben és jövedelmekben (multiplikatív hatás). Azaz az intézménynek nyújtott támogatás lényegében a város gazdaságában csapódik le (2. ábra). A vizsgálat egyes részei a Pécsi Tudományegyetem hasonló folyamatai tekintetében konferenciánk előadásaiban is megjelennek (lásd pl. Füzesi Zsuzsanna: Az egészségügyi felsőoktatásban tanuló külföldi diákok a PTE és Pécs életében). A pénzben nem meghatározható hozamok mérési lehetőségeinek bemutatására saját empirikus vizsgálatok adatainak ismertetésével teszünk kísérletet. Ehhez két nagymintás kutatást hívunk segítségül: a Dél-Dunántúl potenciálisan legnagyobb ipari beruházásával kapcsolatban végzett lakossági vizsgálatot (n=8.353 fő), illetve felhasználjuk a Pécsi Tudományegyetem, a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ és a Josip Juraj Strossmayer Egyetem Eszék “Munka és Egészség” IPA projekt magyar munkavállalói adatbázisát (n=1.500 fő).

2. ábra: Az egyetem működésével kapcsolatos pénzügyi áramlások Forrás: Mezei (2008: 152) A dél-dunántúli régióra vonatkozó adatbázisok elemzésével kapott legfontosabb eredményeink: – a felsőfokú végzettség megléte és a válaszadó hátrányos helyzete között fordított kapcsolat mutatható ki (az IPA pályázati mintában kétszer nagyobb valószínűsége annak, hogy hátrányos helyzetűvé váljon valaki, aki nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel), – a felsőfokú végzettséggel rendelkezők egészségi állapota jobb, mint az azzal nem www.mandula.pte.hu | [49]


rendelkezőké (20%-kal magasabb a kiváló és jó egészségi állapotúak aránya), – a munkaképesség csökkenése kisebb mértékben érinti a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket (12%-kal kisebb a munkaképesség-csökkent dolgozók aránya), – a munkanélkülivé válásra mindkét mintában jóval nagyobb az esélye azoknak a válaszadóknak, akik nem rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, – a 8.353 fős mintában az állás biztonsága, az elhelyezkedési esélyek, a munkabér nagysága, a vezetői megbecsülés, az önmegvalósítás, alkotás lehetősége, a szociális biztonság, valamint a külföldi mobilitás esélye a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében szignifikánsan jobb értékeket mutatnak. Összegezve: régiónkban a felsőoktatás humántőke-képző hatásai az elméleti modellnek megfelelően a korrekciós tényezők kedvező befolyásolásával empirikusan is kimutathatóak. A kutatás további feladata a termelékenységi különbségek vizsgálata. A hAtások globális kiterjesztése – „A nyílt forrású tAnulás” Azok a gazdaságban (és a felsőoktatásban is) lezajló folyamatok, amelyek a nemzetköziesedés, globalizáció érvényesülését mutatják, megfelelő feltételek esetén azt is igazolják, hogy egy-egy ország nemzetközi versenyképessége gyakran egy jól körülhatárolható kisebb területen összpontosuló szervezetnek, csoportnak köszönhető. Amikor e tanulmány keretében a felsőoktatási intézmények működésének és humántőke képző szerepének regionális hatásait vizsgáljuk, zárásként célszerű figyelembe vennünk azt is, hogy egyes szerzők szerint már egy új globális forradalom van kibontakozóban, a nyílt forrású tanulás forradalma (Setényi 2012). Nyílt forrású tanulásnak azt az új jelenséget nevezzük, amikor elismert tudásgazdák, oktatási intézmények digitálisan nyilvánosságra hozzák oktatási programjaik egy részét és ingyenesen felkínálják azt a tanulni akaróknak. Ez nemcsak technikájában jelent többet/mást, mint az online tanulás vagy a tantervek digitális felkínálása, hanem tartalmában megváltoztatja a felsőoktatási intézmények működését, regionális hatókörét – az immár – virtuális térben. A felsőoktatásban folyamatosan zajló költségrobbanás, az állami finanszírozás gyengülése és az elöregedő társadalom nem kedvez a hagyományos egyetem további növekedésének. Ezzel párhuzamosan a növekvő fejlesztési költségek és idők, a termékek, berendezések rövidülő életciklusai, valamint a konkurencia mind a felsőoktatási szervezetek működtetésének sokoldalú fejlesztését kívánják. A különböző vezetési, szervezései vagy a humán erőforrást érintő fejlesztő eljárások ezért is fordulhatnak a nyitott forrású tanulás felé, amely új üzleti modellként megfelelő szervezettség esetén részben alkalmas az immár globálissá vált tudásigény közvetítésére. Ennek első megjelenéseként a műszaki felsőoktatás egyik vezető intézménye, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) hozta nyilvánosságra tanterveit és tananyagait. A Khan Academy már részletes kurzusleírásokkal és nyitott digitális könyvtárral együtt tárulkozott fel. Nyitott tanulási helyzet akkor állt elő először, amikor a Google két kutatója egy teljes mintakurzust tett közzé és nyitott meg a tanulni vágyók számára ingyen. [50] | www.mandula.pte.hu


A kutatók célja az volt, hogy a Web 2.0. megközelítésével gondolják újra a beiratkozás, tanulói együttműködés, tanár-diák kapcsolat, feladatkiadás, probléma-megoldás, határidők, vizsgáztatás és végzettség-adás feladatait. A robbanásszerű szakmai sikert egy digitális magánegyetem, az Udacity megalapítása követte. Az Udacity indulásához 15 millió dollár kockázati tőkét vont be és 450 ezer “végfelhasználóval” kezdte el oktatómunkáját. (Setényi 2012 alapján) A fentiek alapvetően változtathatják meg a felsőoktatási intézményrendszer általunk ismert működését, befolyásolva annak regionális hatásrendszerét is. A humán tőke képzés lehetőségei kitárulnak, szerepük nem korlátozódik a tanulmányban elemzett, a fizikai térben leírható folyamatokra; új értelmezési és elemzési lehetőségeket nyitva a kutatónak. felhAsznált irodAlmAk Gáspár L. (1999): Bevezetés az emberi erőforrások elméletébe. PTE FEEFI, Pécs. Krisztián B. - Nemeskéri Zs. (2011): Az IPA WHP projekt keretében felvett magyar vizsgálati minta feldolgozása. PTE, Pécs. (kutatási tanulmány) Mezei K. (2008): Az egyetemek szerepe a regionális gazdaságfejlesztésben. Az innovációs rendszer alapú megközelítések összevetése. Doktori értekezés. PTE KTK, Győr-Pécs. Nemeskéri Zs. - Muity Gy. (2011): Térségi szakirányú humánerőforrás térkép. DDHE nKft., Pécs. (kutatási tanulmány) Polónyi I. (2002): Az oktatás gazdaságtana. Osiris, Budapest. Rechnitzer J. – Hardi T. (szerk.) (2003): A Széchenyi István Egyetem hatása a régió fejlődésére. Tudományos füzetek. 5. SZIE GTI, Győr. Setényi J. (2013): Nyílt forrású tanulás – a felsőoktatás következő átalakulása. http://oktpolcafe.hu/ nyilt-forrasu- tanulas- a-felsooktatas-kovetkezo-atalakulasa-1888/. Letöltés: 2013.02.01. Varga J. (1998): Oktatás-gazdaságtan. Közgazdasági Szemle Alapítvány, Budapest.



A felsőoktAtási térbeli szerkezet híves tamás

jelentkezők és felvettek Közismert tény, hogy a kilencvenes években a felsőoktatás erőteljes expanziója zajlott, a felsőoktatásba járók száma, illetve a korcsoporton belüli aránya radikálisan emelkedett. A 2000-es évekre azonban a felsőoktatás telítődött, illetve főleg oktatáspolitikai döntések miatt a hallgató létszám csökkenni kezdett, különösen a nem nappali képzés területén. (1. ábra)

1. ábra: Felsőoktatásban tanulók létszáma 1949-2012 Forrás: Statisztikai tájékoztató - felsőoktatás 2005-06, Statisztikai tájékoztató - Oktatási évköny 2011/2012 és KSH Statisztikai évkönyvek Ha a felsőoktatásba jelentkezőket és felvettek számát megvizsgáljuk, jól látszik az elmúlt évtized hektikus hullámzása. Ezt nem lehet demográfiai okokkal magyarázni, sokkal inkább az oktatáspolitikai döntések következménye. Például az esetleges tandíj lehetősége sokakat más irányba terelt. Vagy a középiskolai nyelvi előkészítő évfolyamok bevezetése csökkentette az adott korcsoporton belül a felsőoktatásba jelentkezők számát (Híves-Imre 2010). A finanszírozott képzések struktúrájának változása lehet az oka, hogy a költségtérítéses képzésre jelentkezők száma minimálisan emelkedett a 2000-es évek második felében. Államilag finanszírozott képzésre jelentkezők száma két mélypontot mutat: 2007-2008-ban és a jelenlegi időszakban. A felvettek létszámának csökkenése nem volt ennyire jelentős. (2. ábra) [52] | www.mandula.pte.hu


2. ábra: Jelentkezés a felsőoktatásba (összes jelentkezés) 2001-2012 Forrás: www.felvi.hu A jelentkezők és felvettek egymáshoz viszonyított aránya az elmúlt évtizedben szintén jelentős hullámzáson ment keresztül. 2001-ben államilag finanszírozott képzésre a jelentkezőknek kevesebb, mint a fele jutott be, amíg költségtérítésesre kétharmaduk. A jelentkezők számának radikális visszaesése miatt a legnagyobb arányban 2008-ban jutottak be államilag finanszírozott helyekre, ekkor a jelentkezők közel kétharmada sikeres felvételi vizsgát tett (65%), azóta csökken ez az arány, jelenleg 55% az államilag finanszírozott és a 49% költségtérítéses helyeknél a felvételi arány. Ha területileg megvizsgáljuk a felsőoktatásba jelentkezők és felvettek arányát, jelentős eltéréseket tapasztalhatunk. (3. ábra) A térkép a jelentkezők lakóhelye szerinti kistérségenként ábrázolja az arányt, összevonva minden finanszírozási formát és oktatási munkarendet. A térképhez csak az első helyen jelentkezőket vettem számításba. Ha a térképen nem vesszük figyelembe azt az országban szétszórtan található fehér foltokat (10 db kistérség), amelyekben a legalacsonyabb az arány, kivehető egy észak-északnyugati dél-délkeleti szétválás. Különösen a Dunántúl nyugati és északi kistérségeiben magas, 60% körüli az arány, ami azt mutatja, hogy a jelentkezők jól mérték fel a lehetőségeiket és legtöbben az első helyre megjelölt képzésre nyertek felvételt. Ezzel szemben, az ország dél-keleti részén, elsősorban a Dél-Alföldön kevésbé jól találkozott az igény a lehetőséggel, itt 50% körüli az arány. A legalacsonyabb arányt mutató 10 db, a térképen fehér folttal jelzett kistérségnek nincs komolyabb városközpontja, rurális, elöregedő vagy hátrányos helyzetű kistérség. (Forray-Híves 2002) Érdekesen viselkednek az északkeleti országrész kistérségei, például Debrecentől délre fekvő kistérségekből rendkívül magas a bejutási arány, amíg más közeli kistérségekben pedig alacsony. Erre magyarázat lehet, hogy a helyben működő középiskola jobban felkészíti vagy orientálja a tanulóit. A másik ok, hogy viszonylag kevesen jelentkeznek felsőoktatásba, de ők a legjobb tanulók. Pest megye kettős viselkedése összhangban van más társadalmi és gazdasági www.mandula.pte.hu | [53]


mutatóval. E megyének két jól elkülönülő része van. A budapesti agglomeráció északi és nyugati részében magas a felvettek aránya, míg a déli, keleti alföldi részben sokkal alacsonyabb ez az arány. Ez utóbbi térség nagyon hasonlít az Alföld középső részéhez, Budapest hatása kevésbé érvényesül.

3. ábra: Felsőoktatásba jelentkezők és a felvettek aránya kistérségenként, 2011 Forrás:TeIR, EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. A következő térképen a jelentkezők számát arányítottam a 20-29 éves korcsoporthoz (4. ábra). A térkép a jelentkezők lakhely szerinti megoszlását mutatja, és igen jelentős területi különbségek láthatók. A legmagasabb az arány Budakeszi kistérségben (45%), a legalacsonyabb Bodrogközi kistérségben (15%). Ez a különbség kiugróan magas és az alapvető oka a társadalom térbeli egyenlőtlensége, az egyenlőtlen fejlődése. Ha a térképre nézünk egyértelműen kirajzolódnak a hátrányos helyzetű kistérségek. Eltérések természetesen vannak, aminek helyi okai lehetnek, elsősorban az, hogy a térségben hagyománnyal rendelkező felső-, vagy középfokú oktatási intézmény működik. Jól látszanak a regionális egyetemek fiatalságok bevonzó hatásai, de ugyanakkor, például Baranyában az is feltűnik, hogy a pécsi egyetem elsősorban a pécsiekre van nagyobb vonzerővel, amíg a környező kistérségekből sokkal kevesebben jelentkeznek a felsőoktatásba (Pécs 38%, Sellye 17%). Szeged környéki kistérségekből viszont sokkal többen jelentkeztek, kiegyenlítettebb az arány. Bár nem vizsgáltam, hova jelentkeznek a különböző kistérségekben lakók, de feltételezhetően a legtöbben a helyi regionális felsőoktatási központba. Szegedhez képest Debrecen helyzete ezzel ellentétes, Pécshez hasonlítható. Miskolc kistérsége pedig Szegedhez hasonlóan nem ugrik ki jelentősen a jelentkezők arányát tekintve a környezetéből. Pest megye e mutató tekintetében is két részre szakadt. Budapesttől északra és nyugatra fekvőre és az alföldi részre. [54] | www.mandula.pte.hu


4. ábra: Felsőoktatásba jelentkezők és a 20-29 éves korcsoport aránya kistérségenként, 2011 Forrás:TeIR, EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. A felsőfokú iskolázottság és Az intézményhálózAt területi szerkezete A következő részben azt vizsgálom, hogy milyen összefüggés van a felsőfokú végzettséggel rendelkezők regionális aránya és a rendelkezésre álló képzési helyek között. Először térkép segítségével mutatom be a felsőfokon végzettek területi megoszlásának jellegzetességeit. Ahogyan azt más kutatásainkban már vizsgáltuk (Forray – Híves 2008), a különbözőképpen iskolázott lakosság megoszlásában legnagyobb eltérések a felsőfokon végzettek körében mutathatók ki, és éppen ez az iskolázottsági szint az, amely a kilencvenes években a legdinamikusabban növekedett. A teljes népesség iskolai végzettségét a népszámlálások során mérik fel. Az utolsó népszámlálás 2011-ben volt, azonban ennek az adatai még nem hozzáférhetőek. A területi elemzéshez szükséges település vagy kistérségi szintű adatok jelenleg csupán a 2001-es népszámlálásból állnak rendelkezésre. A 2005-ös mikrocenzus mintavételi eljáráson alapult, belőle nem lehet területi elemzést végezni. A 5. ábra a felsőfokú végzettséggel rendelkező 25 éven felüliek arányát és a felsőoktatási hálózatot mutatja kistérségeként. A térkép a felsőoktatási hálózat és az iskolázottság összevetését szolgálja. Megmutatja, hogy a diplomások aránya az egyes kistérségekben és a felsőoktatási képzés jelenléte milyen kapcsolatban van egymással. Természetesnek mondható, hogy a nagyobb városokban, egyetemi központokban a legnagyobb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A legmagasabb természetesen Budawww.mandula.pte.hu | [55]


pesten (23,8%) majd utána néhány agglomerációs kistérség következik. Elsőként Szentendre (20,5%), majd Veszprém, Szeged, Eger, Pécs és Győr a sorrend. A két további hagyományosan egyetemi város, Debrecen és Miskolc pedig 12. és 16. a sorban. A legkevesebb diplomással rendelkező kistérségek leginkább a rurális, az elmaradottabb, illetve szegényebb térségekben találhatók. Területileg az Alföldön, főleg a Tiszántúlon, de Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon is jelentős számban fordulnak elő. Ezen a térképen is jól látszik Pest megye kettészakadása: itt a legnagyobb a különbség a kistérségek között. Budapesttől északra és nyugatra igen magas az arány, viszont a megye délkeleti részén az országos átlag alatti, a fővárosi agglomeráció különböző területein egymástól igen eltérőek a gazdasági és társadalmi adottságok.

5. ábra: 25 éven felüli népességből felsőfokú végzettséggel rendelkezik 2001-ben és a felsőoktatási intézménnyel rendelkező települések, 2011 Forrás: KSH Népszámlálás 2001 és EMMI felsőoktatási statisztikák Az országban 47 településen, 68 intézményben folyt felsőoktatás 2012-ben. Evidencia a magyar felsőoktatás regionális szerkezete budapesti túlsúllyal. A fővárosban tanul a hallgatók 44%-a, és itt van a képzési helyek több mint a harmada. A főváros és agglomerációja illetve a Dunántúl az országnak azon területe, amelyen a sűrű képzési hálózat mintegy rásimul a régióra. A diplomások magas aránya azt jelzi, hogy a lakosság igényli a jó képzési kínálatot, a sűrű hálózat pedig mutatja, hogy – az ország más területeivel összehasonlítva – ez magas. A nagy felsőoktatási központokról megállapítható, hogy kizárólag a székhely településre, illetve annak kistérségére jellemző a magas diplomás-arány, mintha a felsőoktatási központ hatása nem sugározna tovább eme földrajzi határoknál. Ezt másfelől úgy fogalmazhatjuk meg, hogy az adott intézményben diplomát szerzők tendencia jelleggel a székhelyen keresnek (és találnak) alkalmazást, még a közeli, a határos kistérségbe sem tudnak/akarnak költözni. (Kozma 2002) [56] | www.mandula.pte.hu


A térképen is jól megmutatkozik a Dunától, de még inkább a Tiszától keletre elterülő régió ellátatlansága: a diplomások alacsony aránya és a ritka szövésű felsőoktatási hálózat jellemzi ezt a területet. Különösen nehezen elérhetők a felsőfokú képzési helyek Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Hajdú-Bihar megye jókora részéről, valamint az északkeleti térségekből. Hasonlóan ellátatlan Észak-Magyarország számos kistérsége. Ez utóbbi térségek a határok mentén helyezkednek el, magukon hordozva a határ menti elhelyezkedés hátrányait. A felsorolt, ellátatlan térségek mind az ország hátrányos helyzetű, depressziós régióiban helyezkednek el. A felsőfokú továbbtanulási igények és realizálásuk területi szerkezetét vizsgálva olyan társadalmi eredetű egyenlőtlenségek mutatkoznak, amelyek egyaránt összefüggésbe hozhatók az adott térségek gazdasági fejlettségével és a felsőoktatás területi szerkezetével. E feltételek közül az előbbiek csak hosszabb távon és közvetett módon korrigálhatók. Az ország keleti felének viszonylag fejlettebb oktatási centrumai részben az ország nyugati fele számára képez ki diplomás munkaerőt. (Forray-Kozma 1999) irodAlom Forray R. K. – Híves T. (2002): Jelentkezés a felsőoktatásba. Tér és Társadalom XVI. évf. 1.sz. pp. 99-134. Forray R. K. – Híves T. (2008): Regionalizmus és globalizáció. A felsőoktatás intézményhálózata. 37p. letöltés: 2013. 01. 09. http://www.forrayrkatalin.hu/doski/Forray_ Hives_halozat.pdf. Forray R. K. – Kozma T. (1999): Regionális folyamatok és térségi oktatáspolitika, Educatio Füzetek, Oktatáskutató Intézet, Bp. 70 p. Híves T. – Imre (2010): A középfokú oktatás szerkezeti változásai és az érettségivel kilépők. In: Felsőoktatási jelentkezések 2010 Felsőoktatási Füzetek, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. pp. 39-48. Kozma T. (2002): Regionális egyetem. Kutatás közben 233. Oktatáskutató Intézet. Bp. 63 p.



imPresszum:

Felelős kiadó: Prof. Dr. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora Szerkesztette: Dr. M. Császár Zsuzsa, Dr. Kuráth Gabriella, Mayer Lilla, Farkas Gyöngyvér Csilla, Pálfi Melinda Szerzők: Prof. Dr. Peter Meusburger (Knowledge Milieus in University towns), Dr. Trócsányi András – Gyüre Judit (Az egyetemvárosiasodás hazai dimenziói, különös tekintettel Pécsre), Prof. Dr. Füzesi Zsuzsanna – Dr. Tistyán László (Az egészségügyi felsőoktatásban tanuló külföldi diákok az egyetem és a város életében. Kell-e számolni velük az egyetem és a város fejlesztése során?) Dr. M. Császár Zsuzsa (Nemzetköziesedés a felsőoktatásban. A PTE nemzetközi vonzástérképe), Dr. Teperics Károly (a Debreceni Egyetem területi kapcsolatai), Prof. Dr. Forray Katalin (Cigány diákok a felsőoktatásban – egyházi kezdeményezések), Dr. Nemeskéri Zsolt (A felsőoktatás humántőke-képző szerepének regionális hatásai), Híves Tamás (A felsőoktatási térbeli szerkezet) Grafikai tervezés, kivitelezés: hétfő pr- és reklámügynökség | www.hetfo.hu Pécs, 2013. február ISBN szám: 978-963-642-509-8


2013. február 27. hazai és A nemzetközi térben. Témavezető: Dr. M. Császár Zsuzsa egyetemi docens PTE TTK Földrajzi Intézet

Recommend Documents