2013. évi SBA-tájékoztató

HU

Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság

2013. évi SBA-tájékoztató MAGYARORSZÁG

Összefoglaló A válság továbbra is érezteti a hatását a magyar kis- és középvállalkozások körében. Bár ez más tagállamokra is igaz, a magyar kkv-szektor stagnálása már legalább 2-3 évvel a pénzügyi válság előtt megkezdődött, 2008 óta pedig még inkább felgyorsult a kkv-k és a munkavállalók számának, valamint a hozzáadott érték szintjének csökkenése. A visszaesés csak 2011 után látszott elérni a mélypontot, ahonnan nagyon lassú építkezés vette kezdetét. Ennek következtében a becslések szerint a magyar kkv-k 2013 végén 82 000-rel kevesebb főt foglalkoztatnak majd, mint 2008-ban. Azonban már látszik a fény az alagút végén, az előrejelzések alapján ugyanis 2014-ben erőteljesebb fellendülésre lehet számítani a kkv-k számát, illetve a foglalkoztatottság és a hozzáadott érték szintjét tekintve. Ahhoz viszont, hogy a kkv-szektor valóban előnyre tehessen szert ebből, határozott politikai cselekvésre és a vállalkozási környezet fejlesztésére van szükség. Már történt is némi előrelépés, elsősorban a vállalkozói készség, kisebb mértékben pedig a finanszírozáshoz való hozzáférés területén. A politikai intézkedések ezenkívül hozzájárultak a bürokrácia csökkenéséhez is. Mindemellett azonban Magyarországnak gyakorlatilag mind a tíz SBA-területen fokoznia kell még a megvalósítás hatékonyságát ahhoz, hogy fel tudjon zárkózni a többi tagállamhoz. Különösen a „készségek és innováció”, valamint a „nemzetköziesedés” területei szorulnak megerősítésre. A „hatékony közigazgatás” és a „gondolkozz előbb kicsiben” témaköreit tekintve nagyobb erőfeszítésre lenne a szükség a stabil szabályozási keretek megteremtéséhez, ehhez pedig többek között le kellene lassítani a jogszabályi változások ütemét. Mindkét kategóriában ugyanis Magyarország van a leginkább lemaradva az uniós tagállamok közül. Van lehetőség a fejlődésre, ezt bizonyítja többek között a magyar informatikai szektor is, amely az elmúlt években számos nemzetközileg is sikeres vállalkozást termelt ki. Mindez azt mutatja, hogy szélesebb alapokon nyugvó reformokkal több ilyen sikertörténetet lehetne elérni más ágazatokban is.

Az SBA-tájékoztatóról1 Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA) az Európai Unió kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) támogató kiemelt kezdeményezése. A csomag politikai intézkedései tíz alapelv köré szerveződnek, ilyenek például a „vállalkozói szellem”, a „hatékony közigazgatás” vagy a „nemzetköziesedés”. Az SBA irányításának hatékonyabbá tétele érdekében a jogszabály 2011-es felülvizsgálata során a nyomon követés fejlesztését tűzték ki célul. Az évente kiadott SBA-tájékoztató az aktuális tendenciák és a nemzeti politikák kkv-kat érintő hatásainak jobb megértését célozza. 2011 óta minden uniós tagállam nemzeti kkv-megbízottat jelöl ki egy magas rangú kormánytisztviselő személyében. A kkv-megbízottak vezetik hazájukban az SBA-program végrehajtását.

1. Kkv-k Magyarországon – alapadatok Vállalkozások szám a Magyarország

EU27

S zá m

R é s ze s e dé s

R é s ze s e dé s

Mikrovállalkozás

521.981

94,6%

92,1%

Kisvállalkozás

24.883

4,5%

6,6%

Középvállalkozás

4.212

0,8%

1,1%

551.076

99,9%

800 551.876

Kkv-k Nagyvállalkozás Összesen

Foglalkoztatottak szám a Magyarország EU27 S zá m

Hozzáadott érték Magyarország

EU27

M illiá rd R é s ze s e dé s R é s ze s e dé s E UR

R é s ze s e dé s

R é s ze s e dé s

885.167

35,5%

28,7%

9

18,7%

21,1%

472.316

18,9%

20,4%

8

15,8%

18,3%

420.215

16,8%

17,3%

9

18,6%

18,3%

99,8%

1.777.698

71,2%

66,5%

26

53,2%

57,6%

0,1%

0,2%

718.304

28,8%

33,5%

23

46,8%

42,4%

100,0%

100,0%

2.496.001

100,0%

100,0%

49

100,0%

100,0%

A London Economics által készített, 2012-re vonatkozó becslések, melyek a Eurostat gazdaságszerkezeti statisztikai adatbázisából származó 2008–10. évi adatokon alapulnak. Az adatok az „üzleti gazdaságra” vonatkoznak, amely az ipart, az építőipart, a kereskedelmet és a szolgáltatásokat (a NACE Rev. 2. B–J, L, M és N nemzetgazdasági ágát) foglalja magában, de nem vonatkoznak a mezőgazdaságban, az erdészetben, a halászatban és a jórészt nem piaci szolgáltatási szektorokban, például az oktatásban és az egészségügyben működő vállalkozásokra. A Eurostat-adatok használatának előnye az, hogy miután a különböző országok statisztikai adatait harmonizálták, azok összehasonlíthatóak egymással. A hátránya azonban, hogy néhány ország esetében ezek az adatok eltérhetnek a nemzeti hatóságok által közzétett adatoktól.

A kkv-szektor tekintetében sok a hasonlóság a magyar viszonyok és az uniós átlag között. Mint valamennyi uniós tagállamban, a foglalkoztatás és a hozzáadott érték szempontjából Magyarországon is a kkv-k adják a gazdasági tevékenység oroszlánrészét. Emellett a kkv-k által előállított hozzáadott érték csaknem kétharmadát szintén ugyanaz a négy ágazat termeli meg mind Magyarországot, mind az EU egészét tekintve: a nagy- és kiskereskedelem, a gyártás, a szakmai tevékenységek és az építőipar. A csúcstechnológiát alkalmazó gyártók és a tudásintenzív szolgáltatások jelentőségét illetően is hasonló a helyzet Magyarországon, illetve az EU egészében, ugyanis ezen stratégiai ágazatok magyarországi részesedése csak kis mértékben marad el az uniós átlagtól. Magyarország ezenkívül viszonylag dinamikus információs és kommunikációs ágazattal is rendelkezik (lásd lentebb). Mindemellett azonban néhány különbség is felfedezhető a magyar és az uniós kkv-szektor között. A kevesebb mint tíz alkalmazottat foglalkoztató cégek kategóriája szélesebb Magyarországon, mint az Unió egészét tekintve, mind a cégek (94,6%, illetve 92,2%), mind a foglalkoztatottak (35,5,%, illetve 29,7%) aránya szempontjából. Ez a tendencia azonban a mikrovállalkozások által előállított hozzáadott értékre már nem igaz. A kkv-k által előállított hozzáadott érték ugyanis jelentősen elmarad az EU átlagától, annak ellenére, hogy a foglalkoztatottak aránya ebben a szektorban számottevően magasabb az Unió egészére jellemzőnél. A kkv-k ezenkívül kevésbé 2013. évi SBA-tájékoztató— MAGYARORSZÁG

jelentősek a magyar gyártási ágazatban, mint más tagállamokban. Míg ugyanis az EU gyártási ágazatából származó hozzáadott érték csaknem 45%át kkv-k termelik meg, addig ez az arány Magyarországon egyharmadnál is kevesebb. Ebből következően a gyártási ágazatban – amely Magyarországon elég jelentős, hiszen az ország hozzáadott értékének egyötödét állítja elő – egyértelműen a nagyvállalatok játszanak főszerepet. A közelmúlt tendenciái azt mutatják, hogy a válság mélyrehatóbb és hosszabb távú következményekkel járt Magyarországon, mint az EU többi tagállamában. A magyar kkv-szektort már 2005 óta a stagnálás jellemzi, ezt az egy helyben járást pedig 2008-at követően mélyrepülés váltotta fel. Míg az Unió egésze 2010-ben képes volt gyorsan talpra állni a 2008– 2009-es kezdeti sokk után, Magyarországon nem ez történt. A fellendülés legelső jelei csak 2011 után kezdtek látszani, s ekkor is meglehetősen visszafogott formában. Ennek következtében a becslések szerint 2013 végén 557 687 kkv lesz Magyarországon (mintegy 7500-zal kevesebb, mint 2008-ban), amelyek 1,8 millió főt foglalkoztatnak majd (82 000-rel kevesebbet, mint 2008-ban) és megközelítőleg 26,6 milliárd eurónyi hozzáadott értéket állítanak elő (1,6 milliárddal kevesebbet, mint 2008-ban). A rendelkezésre álló adatokból az is kiderül, hogy a nagyvállalatok látszólag jobban viselték a válsággal járó nehézségeket, mint a kkv-k. A kkv-k 2012-ben ugyanis a 2008-as szintnél kevesebb hozzáadott értéket hoztak létre, a nagyvállalatoknak azonban 2

sikerült meghaladni korábbi teljesítményüket. Az információs és kommunikációs technológiák nagy lehetőségeket rejthetnek a jövőre nézve. A technológiaigényes ikt-ágazat ugyanis ellenállt a máshol érzékelhető negatív tendenciáknak. Az ebben az ágazatban tevékenykedő kkv-k 2009 és 2010 között is körülbelül 13%-kal tudták növelni hozzáadott értéküket. Ez nagyrészt az informatikai és a szoftveripar sikerének köszönhető. Ma már néhány olyan kisés középvállalkozás is létezik Magyarországon, amely létrejöttétől kezdve keresi a globális lehetőségeket és terjeszkedik külföldön, ilyen például a Kürt (egyedi adatok visszaállítása), a Synergon (globális üzleti megoldások), az IND Group (pénzügyi adatokat kezelő szoftver a bankszektor számára), az Appello (helyalapú szolgáltatások) és a Kulcs-Soft (mobiltelefonokra alkalmazott üzleti szoftver). A kkv-k általános fellendülésének esélyei azonban továbbra sem túl biztatóak. A 2013-ra és 2014-re vonatkozó előzetes becslések mérsékelten pozitívak, különösen 2014-ben várható a cégek számának, a foglalkoztatásnak és a hozzáadott

2013. évi SBA-tájékoztató— MAGYARORSZÁG

értéknek a nettó növekedése. A nemrégiben készült magyar vállalkozásdemográfiai statisztikák arra figyelmeztetnek, hogy a válságból való kilábalást nem szabad biztosra venni – különösen azért nem, mert a statisztikák szerint 2012-ben rendkívül nagy mértékű (2011-hez képest 20%-os) növekedés volt tapasztalható a megszűnt vállalkozások számát tekintve. Az Opten cégadatbázis szerint 2012 utolsó negyedévében addig soha nem látott mennyiségű magyarországi vállalkozás szűnt meg, és ha ez a tendencia folytatódik, a törölt cégek száma akár meg is kétszereződhet 2013-ban. Bár a cégbejegyzések éves száma (38 000) még mindig sokkal magasabb, mint a megszűnéseké (28 000), ezek az adatok világosan jelzik, hogy a magyarországi kkv-k tartós fellendülése még kétséges. .

3

2


4

2. Magyarország SBA-profilja romlottak a körülmények. Emiatt az összefüggés miatt néhány SBA-területen a stagnálás vagy akár a kis mértékű gyengülés is a többi tagállaménál jobb pontszámot hozott Magyarországnak. Ezek a hatások érvényesültek például a „finanszírozási lehetőségekhez való hozzáférés” kategória egyes területein. Bár Magyarország még nem fogadott el nemzeti stratégiát a kisvállalkozói intézkedéscsomag végrehajtása érdekében, a kisés középvállalkozásokról szóló törvény nemrégiben lezajlott felülvizsgálata, valamint a kisvállalkozások támogatásával és fejlesztésével kapcsolatos 2012-es intézkedések több SBA-val kapcsolatos elvet is előtérbe helyeztek. A kkv-megbízott szintén azt szorgalmazza, hogy kapjon több figyelmet a kkv-k számára kedvezőbb üzleti környezet kialakítása. Magyarország SBA-profilja a legutóbbi kiadás óta javulást mutatott. Egyes területeken a korábbi, uniós átlag alatti teljesítményt sikerült az EU átlagával megegyezőre növelni. Ez érvényes a vállalkozói szellem, valamint a közbeszerzés és állami támogatás kategóriára is. Jelenleg összességében hat olyan SBA-terület szerepel a profilban, ahol Magyarország még nem érte utol az uniós átlagot, négy területen pedig összhangban áll az EU átlagával a magyar eredmény. Továbbra is problémát jelent a „második esély”, a „gondolkozz előbb kicsiben”, a „finanszírozási lehetőségekhez való hozzáférés”, a „készségek és innováció”, a „környezet” és a „nemzetköziesedés” kategóriája. Az elmúlt évben Magyarország három kategóriában ért el az uniós átlagnak megfelelő eredményt, idén pedig az „egységes piac” és a „hatékony közigazgatás” területén is behozta a hátrányát. A tavalyi értékeléshez hasonlóan most is úgy tűnik, hogy összességében sikerül Magyarországnak a felzárkózás. Az eredményeket azonban némi óvatossággal kell kezelni. Először is az előrelépés még mindig korlátozott és csak néhány SBA-területre összpontosul. Emellett a közelmúltban elért, a többi tagállamhoz viszonyított fejlődés csak részben köszönhető a magyarországi helyzet javulásának. Az eredményhez valójában az is hozzájárult, hogy a tagállamok egy részében időközben lényegesen 2013. évi SBA-tájékoztató— MAGYARORSZÁG

2012-ben Magyarország több szakpolitikai intézkedést vezetett be, illetve erősített meg, amelyek az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag tíz szakpolitikai területéből hatot érintettek. 2012-ben és 2013 első negyedévében több mint húsz (újonnan bevezetett vagy jelentősen megerősített) intézkedés foglalkozott a következő főbb területekkel: „vállalkozói szellem”, „gondolkozz előbb kicsiben”, „hatékony közigazgatás”, „a finanszírozási lehetőségekhez való hozzáférés”, „egységes piac” és „környezet”. Különösen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004-es törvénnyel kapcsolatban született, illetve módosult számos olyan intézkedés, amelyek a kisvállalkozásokat sújtó adminisztratív terhek és költségek csökkentését célozzák, így például az egyszerűsített cégbejegyzés, a vállalkozások létrehozásához szükséges idő lerövidítése, a kkv-k kereskedelmi műveleteinek felgyorsítása és az engedélyek beszerzésével kapcsolatos határidők kedvező módosítása. A „vállalkozói szellem” kategóriájában elsősorban olyan intézkedések születtek, amelyek a fiatalok vállalkozóvá válását támogatják azáltal, hogy segítik őket a szükséges készségek elsajátításában és fejlesztésében. Végül pedig fontos kezdeményezés indult a „gondolkozz előbb kicsiben” kategóriával kapcsolatban is, ez a bürokráciacsökkentő program, 5

amely további adminisztratív nehézségektől próbálja megszabadítani a vállalkozásokat. Ahhoz azonban, hogy Magyarország további előrelépést érhessen el, elengedhetetlenül szükséges a bejelentett reformok következetes végrehajtása. Ez a terület pedig hagy még maga után kívánnivalót. A 2011-ben és 2012 elején bejelentett, 2012-ben végrehajtani tervezett hét SBA-intézkedés közül például mindössze négy valósult meg. A fennmaradó három még mindig előkészítés alatt áll. Ezek a már bejelentett, de még végre nem hajtott intézkedések a következők: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló, 1991. évi XLIX. törvény 2. fejezetének

módosítása; a készségekre és innovációra vonatkozó Új Széchenyi Terv és a nemzetköziesedéssel kapcsolatos intézkedések. Nem tisztázott, hogy miért nem került sor a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény módosítására. Ami az Új Széchenyi Tervbe tartozó két másik intézkedést illeti, azok a finanszírozás hiánya miatt nem valósultak meg. Habár a költséges támogatási intézkedések végrehajtása nem könnyű a pénzügyi megszorítások közepette, egyértelmű, hogy ezen intézkedések foganatosítása nélkül Magyarország a felzárkózási folyamat lelassulását kockáztatja.

Magyarország SBA-teljesítménye: a fennálló helyzet és a 2008–2013 közötti tendenciák3


6

I. Vállalkozói szellem

Ezen a területen Magyarország egyértelmű fejlődést ért el tavaly óta, pontszáma már az EU átlagán belül van. Ez az előrelépés a kategória szinte minden egyedi mutatójában tükröződik. A legnagyobb változás a vállalkozással kapcsolatos hozzáállásban figyelhető meg. Míg 2009-ben szinte minden, ezt a témát érintő mutató az uniós átlag alatti értéken állt, azóta ellenkező előjelű folyamatok zajlottak le. Magyarország felnőtt lakosságának 36%-a véli úgy, hogy az önfoglalkoztatás megvalósítható lehetőség (az EU-átlag 30%), míg 2009-ben még csak feleennyien voltak ezen a véleményen (az akkori EUátlag: 28%). Azok tekintetében pedig, akik szerint jobb önfoglalkoztatónak lenni, Magyarország kis mértékben meg is előzi az uniós átlagot (39% a 37%kal szemben, bár ehhez az eredményhez az EU átlagának csökkenése is hozzájárult). A vállalkozói aktivitást mérő mutatók alapján azonban vegyesebb a kép. Az önfoglalkoztatási arány gyakorlatilag változatlan maradt (12%) és nem éri el az uniós átlagot. A némileg átfogóbb kategóriát jelentő 2013. évi SBA-tájékoztató— MAGYARORSZÁG

vállalkozói arány (amelybe azok is beletartoznak, akik még nem vállalkozók, de már konkrét lépéseket tettek vállalkozásuk beindítására) azonban jelentősen javult. A mutató most 27%-on áll, vagyis 4%-kal magasabb az uniós átlagnál, míg korábban 1%-kal volt lemaradva attól. E változáshoz azonban nem társult az iskolai oktatás vagy a médiafigyelem erősítése. Ezekben a kategóriákban Magyarország még mindig nem érte utol uniós társait (45%-os eredmény az 50%-kal szemben az oktatás területén). A magyarok a vállalkozásokra irányuló médiafigyelmet is alacsonyabbnak érzékelik, mint a többi uniós polgár (29%-os magyar, 50%-os uniós érték). Összességében azonban elmondhatjuk, hogy Magyarország teljesítménye kifejezetten pozitív tendenciát mutat. Az ezen a területen való további előrelépés érdekében a kormány a következő jelentős új intézkedéseket vezette be 2012-ben és 2013 első negyedévében: 7

Először is fontos kezdeményezés indult a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatására. Külön program támogatja a vállalkozói készségek (ide tartozik a pénzügyi műveltség, az üzleti terv kidolgozása, a marketing, a szabályozási környezet ismerete stb.) elsajátítását és fejlesztését, és az ehhez szükséges anyagokat is a program biztosítja. Az Új Széchenyi Terv programjában továbbá egy

vállalkozásfejlesztési olyan, az Európai

Regionális Fejlesztési Alap által finanszírozott alkalmazás is helyet kapott, amely abban segíti a kkvkat, hogy növeljék a nők részvételét a vállalkozásokban. Végül pedig, a munkahelyvédelmi akcióterv részeként a legfeljebb 25 főt foglalkoztató vállalkozások számára egy új, önként választható adózási forma is elérhetővé vált. Ennek célja, hogy csökkentse a jellemzően igen munkaerő-igényes ágazatokban működő kisvállalkozások terheit.

II. Második esély

A „vállalkozói szellem” kategóriájától eltérően Magyarország összesített teljesítménye ezen a területen elmarad az uniós átlagtól. A tavalyi évhez képest többé-kevésbé változatlan mutatók arra engednek következtetni, hogy egy kudarcot követően Magyarországon viszonylag nehezen kapnak második esélyt a vállalkozók. A magyarok 69%-a hajlandó a vállalkozóknak második esélyt biztosítani (az EU-ban

ez az arány 82%). Ráadásul a vállalkozások megszüntetésének ideje hosszabb, és csődbemenetel után az adósság behajtásának költségei is magasabbak (az adós vagyonának 15%-a), mint az EU többi részén (10%). Szakpolitikai téren a vizsgált időszakban nem jelentettek be, illetve nem vezettek be fontosabb új intézkedést ezen a területen.

III. Gondolkozz előbb kicsiben

Az előző két évhez hasonlóan Magyarország összesített teljesítménye idén is jóval az uniós átlag alatt maradt ebben a kategóriában. Továbbra is 2013. évi SBA-tájékoztató— MAGYARORSZÁG

probléma az állami szabályozás által jelentett általános teher, ezen a területen Magyarország a legutolsó helyen végzett az EU-27-ek között. Ugyanez vonatkozik a „szabályok és rendszerek ismertetése és 8

egyszerűsítése” elnevezésű mutatóra is, melynek tekintetében Magyarország továbbra is le van maradva az uniós átlag mögött. Ezeket a negatív eredményeket azonban ellensúlyozza az engedélyeztetés rendszerét értékelő mutató, itt Magyarország pontszáma jelentősen meghaladja az uniós átlagot. 2012-ben és 2013 első negyedévében a következő fontosabb új szakpolitikai intézkedéseket vezették be: Az uniós héa-irányelvvel összhangban a magyar országgyűlés 2012-ben jóváhagyta a pénzforgalmi szemléletű elszámolási rendszert, amely az ezt választó vállalkozások számára lehetővé teszi, hogy a számla kiegyenlítése után fizessék meg az áfát. Továbbá a 2012-ben bevezetett, egyedi

áfamentesség is az adófizetők rendelkezésére áll, ha az általuk értékesített áruk és szolgáltatások értéke az adott évben nem éri el a 6 millió forintot. Emellett 2012-ben elindult a bürokráciacsökkentő program is. Ez a fontos intézkedés nagy mértékben csökkenti a vállalkozásokat sújtó adminisztratív terheket, így jelentős hatással lehet a kkv-kra. A végrehajtás azonban nem halad elég gyorsan, ezért a program előnyei még nem érzékelhetők. Az ilyen, vállalkozást elősegítő jogszabályok egyik további következménye azonban az, hogy közvetett módon megnehezítik az adminisztratív eljárásokat, mivel a kormány a lehető leginkább meg kívánja akadályozni az adócsalást. Ez pedig a tervezettel ellentétes hatást vált ki, különösen a kkv-k és a mikrovállalkozások esetében.

IV. Hatékony közigazgatás

A tavalyi évben a „hatékony közigazgatás” volt az egyik olyan kategória, amelyben Magyarország a legjobban teljesített. Ma egy magyar vállalkozás létrehozása csak feleannyi időt igényel, mint amennyit átlagban az Unióban erre kell szánni (2, illetve 5 nap), és a vállalkozásindítás költségei is csak kis mértékben magasabbak abszolút értékben (392, illetve 372 2013. évi SBA-tájékoztató— MAGYARORSZÁG

euró). Emellett számos más, az adminisztratív költségeket mérő mutató is megegyezik az uniós átlaggal vagy alacsonyabb annál (az előírt minimális alaptőke összege, a tulajdonátruházás és a szerződések érvényesítésének költségei). Legalább két terület azonban továbbra is gondot jelent. Az egyik, hogy az adóbefizetések elvégzéséhez 9

szükséges idő messze meghaladja az uniós átlagot (277 óra az EU 193 órás átlagával szemben). Másrészt az online elérhető adminisztratív eljárások tekintetében is van némi lemaradás az EU átlagához képest, mivel csak a kkv-k 71%-a használja az ekormányzati szolgáltatásokat (az uniós arány 79%). Szakpolitikai téren a legtöbb jelentős, 2012-ben bevezetett intézkedést a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, 2004. évi CXL. törvény különböző módosításaiba foglalták bele. Valamennyi új rendelkezés azt célozza, hogy jelentősen csökkenjenek a kisvállalkozások adminisztratív terhei és kiadásai, erre szolgál például

az egyszerűsített cégbejegyzés, a vállalkozások létrehozásához szükséges idő lerövidítése, a kkv-k kereskedelmi műveleteinek felgyorsítása és az engedélyek beszerzésével kapcsolatos határidők kedvező módosítása. A vállalkozások regisztrációjának, azaz a cégbejegyzésnek a díját például 5000 forintra csökkentették. Általában elmondható, hogy bár történt előrelépés ezen a területen, továbbra is akadályt jelent a törvények és jogszabályok túl gyakori változása. A gyakran módosuló szabályozási környezet nagyon megnehezíti a mikrovállalkozások számára a szabályozási keretnek való megfelelést.

V. Közbeszerzés és állami támogatás

Magyarország összesített pontszáma alapján ezen az SBA-területen felzárkózott az uniós átlaghoz. Megjegyzendő azonban, hogy a fejlődés bizonyos tekintetben egy technikai változásnak köszönhető, amely előnyt jelent Magyarország számára ezen a területen: ugyanis két olyan mutatót, melyek tekintetében Magyarország nem nyújtott túl jó teljesítményt, módszertani okokból átcsoportosítottak a VI. részbe.4 A továbbra is ebben a részben található mutatók egy része tekintetében pedig a magyar eredmény többé-kevésbé változatlan maradt az EU teljesítményéhez képest. Igaz ez a kkv-knak a közbeszerzési pályázatokban való részesedésére, a közhivatalok átlagos fizetési késedelmére és a kkv-k


számára elkülönített összes állami támogatás arányára is, amely továbbra is a nagyon alacsony: 1%-on áll (EU-átlag: 6%). Az elektronikus közbeszerzésből a magyar kkv-k átlagosan valamivel több előnyre tesznek szert, mint uniós társaik (a magyar átlag az összes kkv 15%-a, szemben az EU 13%-os átlagával). Azonban úgy tűnik, hogy Magyarországon az elektronikus közbeszerzés szerepe az információszerzésre korlátozódik, és nem terjed ki az ajánlatok, illetve adatok benyújtására. Szakpolitikai téren az előrehaladás igen korlátozott volt. Nem jelentettek be és nem vezettek be fontosabb új intézkedést ezen a területen.

10

VI. A finanszírozási lehetőségekhez való hozzáférés

Magyarország összesített teljesítménye ebben a kategóriában az EU átlaga alatt maradt. Mint sok más uniós országban, a helyzet itt is összetett a finanszírozáshoz való hozzáférés tekintetében, és mindig az adott finanszírozási módtól függ. Bár a bankhitelekhez való hozzáférés fokozatosan javult az elmúlt években, sok kkv számára ez még mindig nagy nehézséget jelent. Ami a pozitívumokat illeti: a kisebb, 1 millió euró alatti – főként kkv-knak szóló – és a magasabb összegű hitelek kamatlába közötti különbség alacsonyabb Magyarországon, mint az EU más országaiban. Ez azonban csak azon kkv-k számára jelent előnyt, amelyek ténylegesen hozzá is jutnak a hitelhez. Az elutasított hitelkérelmek aránya azonban még mindig lényegesen magasabb Magyarországon (26%), mint az EU egészében (17%). Továbbá a magyarországi kkv-k 28%-a számolt be arról, hogy a bankok kevésbé hajlandóak hitelt adni nekik (az EU esetében ez az arány 26% volt). A közfinanszírozású támogatásokhoz, többek 2013. évi SBA-tájékoztató— MAGYARORSZÁG

között a garanciákhoz való hozzáférést tekintve ugyanannyi magyar cég jelezte a helyzet romlását, mint tavaly – ez a szám pedig sokkal magasabb az EU átlagánál (29% a 20%-kal szemben). A többi mutató többé-kevésbé változatlan maradt: a magyar vállalkozásokat némileg hamarabb fizetik ki, mint uniós társaikat (44 nap az 52 naphoz képest); a kiesett kifizetések aránya (3%) pedig csaknem azonos az uniós átlaggal. Ennek eredményeképp a pénzforgalommal kapcsolatos helyzet szintén megegyezik az uniós átlaggal. Végül pedig nagyot javult a kockázati tőkéhez való hozzáférés az elmúlt év során: tavaly ez az adat jelentősen elmaradt az uniós átlagtól, idén viszont már valamivel meghaladta azt. Azonban az EU más országaihoz hasonlóan Magyarországon is csak szűkösen áll rendelkezésre kockázati tőke és továbbra is kevés az informális befektető. Annak ellenére, hogy a JEREMIE I. és II. programok közelmúltbeli elindítása némileg javított a helyzeten (legalábbis a csúcstechnológiai cégek 11

tekintetében), az eredmények még mindig korlátozottak, és sokszor kérdéses, miként választják ki a kedvezményezett cégeket. 2012-ben és 2013 első negyedévében a következő fontosabb új szakpolitikai intézkedéseket vezették be: Először is egy 2012-ben bevezetett, a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtését segítő fontos intézkedés pénzügyi támogatást nyújt az új munkavállalók alkalmazásához a konvergenciarégiókban. A 2011-es nagy érdeklődést követően továbbá 2012–13-ra megduplázták a rendelkezésre álló finanszírozás mértékét a mikro-, kisés középvállalkozások munkahelyteremtő

beruházásait segítő új központi programban. A program, melyet a vizsgálat tárgyául szolgáló időszakban fogadtak el, vissza nem térítendő támogatást biztosít a kkv-knak. Az alapvető pénzügyi támogatáson túl kiegészítő támogatás nyújtható azoknak a vállalkozásoknak, amelyek hátrányos helyzetű munkavállalókat (regisztrált álláskeresőket, romákat vagy hátrányos helyzetű régiókban élőket) foglalkoztatnak. Végezetül pedig vannak olyan korábban bevezetett intézkedések, amelyek ma már a konszolidációs folyamat részének számítanak, ilyenek például a finanszírozási hiányok kezelésére szolgáló finanszírozási programok vagy a JEREMIE programhoz kapcsolódó kockázati tőkealapok.

VII. Az egységes piac

Az „egységes piac” az egyik azon két SBA-terület közül, ahol Magyarország már a múlt évben is az uniós átlagnak megfelelően teljesített. Ahogy korábban, most is a kormány által alkalmazott, egységes piacra vonatkozó szakpolitikák kapták a legmagasabb pontszámot ezen a területen. Az uniós irányelvek nemzeti jogba való átültetését leszámítva Magyarország eredményei – mind a határidőre, mind a teljességre vonatkozóan – átlagos vagy átlagon felüli pontszámot kaptak. A magyar kkv-k kereskedelmi teljesítménye ugyanakkor az uniós átlag alatt van. Ez különösen igaz az import oldalán, mivel e tekintetben csupán a magyar kkv-k 10%-a használja ki a belső piac előnyeit – az exportot figyelembe véve pedig még rosszabb az eredmény: csak minden tizennegyedik kkv foglalkozik kivitellel. Pozitív 2013. évi SBA-tájékoztató— MAGYARORSZÁG

fejlemény viszont, hogy az exportra vonatkozó adat némileg nőtt a tavalyi 5%-hoz képest. Azonban még mindig óriási a különbség például a szomszédos Ausztriával szemben, amely kiaknázta központi földrajzi elhelyezkedését, és így az egységes piacon exporttal foglalkozó kkv-k csomópontjává vált. Ennek fényében sajnálatos, hogy az Új Széchenyi Terv keretében korábban bejelentett, a vállalkozások nemzetközivé válását támogató intézkedések végrehajtását elhalasztották. Legalább egy fontos új intézkedés azonban elfogadásra került 2012-ben. A fogyasztóvédelemről szóló törvény júliusban hatályba lépett módosítása új hatáskörökkel ruházta fel a békéltető testületeket, lehetőséget adott a kkv-knak, hogy eljárást kezdeményezzenek e testületeknél, és csökkentette a 12

bírságok összegét.

VIII. Készségek és innováció

A „készségek és innováció” továbbra is az egyik legtöbb gondot jelentő SBA-terület Magyarországon. Az ország egyetlen mutatót leszámítva minden szempontból az uniós átlag alatti pontszámokkal rendelkezik. Ez az innovációra, a készségekre és a képzési szempontokra egyaránt vonatkozik. Jellemző például, hogy azon kkv-k aránya, amelyek eljárási innovációkat vezetnek be, csak az uniós átlag felét éri el (Magyarország: 17%, EU: 34%). Ezen gyenge teljesítmény fényében figyelemre méltó, hogy Magyarországon továbbra is csaknem ugyanolyan arányban működnek csúcstechnológiai gyártó cégek és tudásintenzív kkv-k, mint az EU többi országában. Az innovációba és képzésbe való beruházás hiánya viszont felveti a kérdést, hogy vajon ez a teljesítmény


fenntartható lesz-e a közeljövőben. A két képzési mutató eredményei is a negatív képet erősítik: a képzéssel foglalkozó vállalatok és a képzésben részt vevő alkalmazottak aránya azt mutatja, hogy Magyarország egyértelműen le van maradva a többi tagállamtól, vagyis a kkv-k, ezen belül is különösen a mikrovállalkozások kevesebbet fektetnek a képzésbe és készségfejlesztésbe, mint uniós társaik. Szakpolitikai téren a vizsgált időszakban nem jelentettek be, illetve nem vezettek be fontosabb új intézkedést ezen a területen. A készségek és az innováció tekintetében elért teljesítmény aggodalomra ad okot, ezért fontos lenne, hogy az Új Széchenyi Terv részeként 2011-ben bejelentett és 2012-re tervezett reformok minél előbb megvalósuljanak.

13

IX. Környezet

A tavalyi évhez képest nem történt változás ezen a területen, ezért a legutóbbi évre vonatkozó megállapítások most is érvényesek. Magyarország a zöld termékeket vagy szolgáltatásokat kínáló kkv-k aránya tekintetében (11%) az utolsó helyen áll az EUban (EU-átlag: 26%). Az ilyen termékeket forgalmazó kkv-k közül azoknak az aránya, amelyek árbevételük legalább 50%-át e tevékenységből szerzik, szintén sokkal alacsonyabb Magyarországon (13%, EU: 22%).A zöld vállalkozások aránya tehát elenyésző. Ennek oka lehet többek között az állami támogatásban részesülő magyarországi kkv-k


alacsony száma (7% az uniós 8%-kal szemben). Az erőforrás-hatékonysági intézkedések alkalmazása tekintetében a magyar kkv-k szintén le vannak maradva az uniós átlagtól. Szakpolitikai téren 2012-ben és 2013 első negyedévében csak egy jelentős új intézkedés született ezen a területen: a 2012-ben bejelentett új kezdeményezés várhatóan elő fogja segíteni a megújuló forrásból való energiatermelést és növelni fogja az energiahatékonyságot. Ez az intézkedés több olyan alterületet foglal magában, melyek miatt érdemes figyelemmel követni a végrehajtást.

14

X. Nemzetköziesedés

A nemzetköziesedés szintén a problémás SBAterületek közé tartozik. A múlt évhez hasonlóan Magyarország idén is jóval az EU átlaga alatt teljesített. A 2010–2011-es időszakkal ellentétben azonban 2011–2012-ben nem történt jelentős javulás e mutatók tekintetében. Mindössze két olyan mutató van, amelynél Magyarország pontszámai meghaladják az uniós átlagot, ezek az export és az import költségeihez kapcsolódnak. Mindkét mutató további csökkenést jelez idén: az export költsége 1225 dollárról 1020 dollárra csökkent a múlt évben, idén pedig már csak 885 dolláron áll, míg az import 1215 dollárról indulva 1090 dolláron állt tavaly és 875 dolláron idén. Összességében hasonló az eredmény,


mint a „belső piac” című kategóriánál, mindez pedig arra mutat rá, hogy határozott erőfeszítésekre van szükség és szakpolitikai támogatást kell nyújtani az EU-n kívüli piacokra belépni szándékozó magyar vállalatoknak. A fent említett, sikeres ikt-cégek jelentik a szabály alóli kivételt. Sajnálatos módon szakpolitikai téren nem jelentettek be, illetve nem vezettek be fontosabb új intézkedést ezen a területen 2012-ben vagy 2013 elején. A helyzetet súlyosbítja az a korábban is említett tény, hogy az Új Széchenyi Terv keretében 2011-ben bejelentett, 2012-re vonatkozó, a nemzetköziesedést támogató intézkedéseket a finanszírozás hiánya miatt elhalasztották.

15

3. Bevált módszerek Az alábbi magyar példa azt mutatja be, mit tehetnek a kormányok a kkv-k támogatása érdekében. Könnyebb és gyorsabb e-közbeszerzési eljárások a kis- és középvállalkozások számára, beleértve az egyablakos ügyintézési pontok alkalmazását is. A magyar kormány a korábbi jogszabály módosítása révén elektronikus közbeszerzési rendszert vezetett be (az új közbeszerzési törvényt 2011 őszén fogadták el). A kezdeményezés fő célkitűzése az volt, hogy egyszerűbbé, gyorsabbá és átláthatóbbá tegye a közbeszerzéseket. Az új rendszer magában foglalja az ajánlati felhívások elektronikus közzétételét, valamint a közbeszerzési eljárások egyéb szakaszait, például a nyertesek kihirdetését és a fellebbezési eljárásokat is. A rendszer célja, hogy csökkentse a pályázatok feldolgozási idejét, ami egyben a nyertesek kihirdetésének határidejét is előbbre hozná. Az átláthatóság hiánya a közbeszerzések terén már hosszú évek óta problémát jelent, és több kormány is próbálkozott olyan új intézkedések bevezetésével, amelyek a közszolgáltatásokba és közintézményekbe vetett bizalom helyreállítását célozták. Bár előfordul, hogy a folyamat néhány esetben lassan halad, az állami és magánszervek közötti bizalmon alapuló viszony megteremtése elengedhetetlenül fontos az előrelépés érdekében, különösen a kkv-k esetében. Hivatkozások:

http://www.kozbeszerzesiintezet.hu/kkv-ek-kozbeszerzesi-reszvetelenek-elosegitese

Az új közbeszerzési törvény egybeszerkesztett http://www.kozbeszerzes.hu/data/documents/2012/06/06/egybeszerkesztett_uj_kbt_2012_03_01.pdf

változata:

Az új jogszabály a következő oldalakon érhető el: http://www.kormany.hu/download/3/66/a0000/Magyary%20Program%20Sajt%C3 %B3h%C3 %A1tt%C3 %A9ranyag%202012 %20 %20a ugusztus%2031 %20.pdf és http://magyaryprogram.kormany.hu/admin/download/c/6d/40000/1304_2011_korm_hatarozat.pdf

Fontos megjegyzések Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagról szóló SBA-tájékoztató, amelyet a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság állít össze a kkv-k teljesítményértékelésének részeként, a kkv-kkal kapcsolatos ügyek gazdasági elemzésének legfontosabb eszköze. A tájékoztató a 28 uniós tagállam és további kilenc, az EU versenyképességi és innovációs keretprogramjában (CIP) szintén részt vevő, Unión kívüli ország legfrissebb hozzáférhető statisztikai és szakpolitikai adatait összesíti. Az évente kiadott tájékoztató elősegíti az elérhető információk rendszerezését a kkv-k szakpolitikai értékelésének megkönnyítése és az SBA végrehajtásának nyomon követése érdekében. A tájékoztató célja az elért eredmények áttekintése és rögzítése. Nem a tagállamok szakpolitikáinak értékelésére szolgál, sokkal inkább kiegészítő információforrásnak tekinthető, amely a tényeken alapuló döntéshozatal fejlesztését szolgálja. A tájékoztató például csak azokat a szakpolitikai intézkedéseket tárgyalja, amelyeket a helyi kkv-szakpolitikai szakértők relevánsnak ítéltek. Nem tér ki, és nem is térhet ki minden egyes, a kormány által a referencia-időszak alatt hozott intézkedésre. A szakpolitikákról bővebb információ található a kkv-k teljesítményértékelési honlapjáról hozzáférhető adatbázisban. Kérjük, olvassa el a túloldalon található végjegyzeteket.

További információk A kkv-k teljesítményének értékeléséről: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performance-review/index_en.htm Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA): http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/small-business-act/index_en.htm Az európai kisvállalkozási portál: http://ec.europa.eu/small-business/index_hu.htm [email protected] 2013. évi SBA-tájékoztató— MAGYARORSZÁG

16

1

A 2013. évi SBA-tájékoztató elkészítését jelentős mértékben segítette az Európai Bizottságnak az olaszországi Ispra városában található Közös Kutatóközpontja (JRC). A JRC komoly fejlesztésekkel járult hozzá a módszertani eljáráshoz, az adatállomány statisztikai feldolgozásához és az adatok vizuális bemutatásához.

2

A három grafikon a változók időbeli lefutását ábrázolja. A 2008 óta eltelt időre vetítve, éves bontásban jelenítik meg az indexek értékeit, a 100-as értéket a 2008-as adatok képviselik. A 2011-es évtől kezdődően a grafikonok az időbeli fejlődésre vonatkozó, a London Economics Ltd által készített becsléseket ábrázolják, melyek a Eurostat gazdaságszerkezeti statisztikai adatbázisából származó 2008–10. évi adatokon alapultak. Az adatok az „üzleti gazdaságra” vonatkoznak, amely az ipart, az építőipart, a kereskedelmet és a szolgáltatásokat (a NACE Rev. 2. B–J, L, M és N nemzetgazdasági ágát) foglalja magában. Nem vonatkoznak a mezőgazdaságban, az erdészetben, a halászatban és a jórészt nem piaci szolgáltatási szektorokban, például az oktatásban és az egészségügyben működő vállalkozásokra. A részletes módszertant a következő honlap ismerteti: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figuresanalysis/performance-review/index_en.htm. 3

A kvadránsokra osztott grafikon kétféle információt tartalmaz: elsőként a fennálló helyzetben nyújtott teljesítményt ábrázolja az aktuálisan hozzáférhető évek adatai alapján. Az adatok az EU-27 egyszerű, nem súlyozott számtani átlagától való szórásban kifejezve láthatóak az X-tengely mentén ábrázolva. A pontozott vonallal jelzett függőleges oszlop az uniós átlagot mutatja. Ezenkívül az időbeli előrehaladás – vagyis a 2008-13-as időszakra vonatkozó átlagos éves növekedési ütem – is megfigyelhető. A növekedési ütemet az SBA-területek átlagát adó egyéni mutatószámok növekedési ütemével hasonlítják össze. Ennélfogva az egyes SBA-területek átlagának a négy kvadráns egyikében való elhelyezkedése nem csupán arról nyújt információt, hogy a jelenlegi helyzetben az ország az adott SBA-területen hol helyezkedik el a többi EUtagállamhoz képest, hanem arról is, hogy mekkora előrehaladást ért el a 2008–13-as időszakban. 4

A következetesség érdekében az uniós strukturális alapokhoz kapcsolódó két mutató az V. részből a VI. részbe került át. Erre a módosításra valamennyi ország SBA-tájékoztatójában sor került. Tekintettel arra, hogy Magyarország mindkét mutató esetében viszonylag alacsony pontszámot ért el, a mutatók eltávolítása hozzájárult az V. rész összesített pontszámának javulásához.


17

2013. évi SBA-tájékoztató

Recommend Documents