2013. évi meghatározó változások az államháztartási számvitelben Összeállította: Horváth Józsefné Költségvetési minősítésű könyvvizsgáló
A Kormány 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelete az államháztartásról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról
13-06-20
2
Célja • az államháztartás információs igényének megfelelő adatszolgáltatás biztosítása • a számviteli szabályok közelítése a számviteli törvény általános előírásaihoz, • a gyakorlati alkalmazás során felmerült problémákhoz, joghézagokhoz, kérdésekhez kapcsolódó pontosítások, • mérlegvalódiság elvének érvényesítése, • az államháztartás szervezeteire is vonatkozó különböző jogszabályi előírások változásaihoz igazodó számviteli előírások megjelenítése 13-06-20
3
Az Áhsz. (249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet) hatály alá tartozók előírásainak változása (1. §)
A rendelet hatálya kiterjed: • a központi költségvetési szervekre • a helyi önkormányzatokra, valamint azok költségvetési szerveire, • a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira, • a helyi nemzetiségi önkormányzatokra, valamint azok költségvetési szerveire, • az országos nemzetiségi önkormányzatokra, valamint azok költségvetési szerveire, 13-06-20
4
• a köztestületi költségvetési szervekre, • az elkülönített állami pénzalapokra, • a Magyar Tudományos Akadémia, illetve a Magyar Művészeti Akadémia, mint köztestület törzsvagyonába adott eszközök kezelésére létrehozott vagyonkezelő szervezetekre, • az ország mozgósítási és állami céltartalékokat vagyonkezelőként kezelő költségvetési szervek ezen feladataira vonatkozóan, 13-06-20
5
• Kiegészül: • a helyi önkormányzatok társulásaira és azok költségvetési szerveire • fejlesztési tanácsokra és költségvetési szerveire
13-06-20
6
• A számviteli törvény rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatos változások (2. §) • alkalmazandó előírások • az eltéréssel alkalmazandó előírások • a nem alkalmazandó előírások körének módosítása 13-06-20
7
Az Áhsz. szöveg pontosításai Értelmező rendelkezések (3.-4. §) támogatásértékű bevétel új fogalmi meghatározása – Támogatásértékű bevétel: az államháztartás szervezetétől működési és felhalmozási célból, ellenérték nélkül, végleges jelleggel kapott bevétel, kivéve – a) a központi, irányító szervi támogatás, – b) az előirányzat-átcsoportosítással biztosított, eredeti vagy módosított előirányzatokon felüli évközi források, – c) működési vagy felhalmozási célból az államháztartás szervezete számára – jogszabály alapján – visszafizetési kötelezettség mellett kapott támogatás, és – d) működési vagy felhalmozási célból az államháztartás szervezete által kapott kölcsön kamatot és más költséget, díjat nem tartalmazó törlesztéséből származó bevétel 13-06-20
8
támogatásértékű kiadás új fogalmi meghatározása – Támogatásértékű kiadás: az államháztartás szervezete számára működési és felhalmozási célból, végleges jelleggel nyújtott támogatások és más ellenérték nélküli kifizetések, kivéve – a) a központi, irányító szervi támogatás, – b) az előirányzat-átcsoportosítással biztosított, eredeti vagy módosított előirányzatokon felüli évközi források, – c) működési vagy felhalmozási célból az államháztartás szervezete számára visszafizetési kötelezettség mellett – jogszabály alapján – nyújtott támogatás, és – d) működési vagy felhalmozási célból az államháztartás szervezete által nyújtott kölcsön függetlenül attól, hogy azt terheli-e kamat vagy más költség, díj 13-06-20
9
Repó-, fordított repóügylet, fedezeti ügylet, cash-flow fedezeti ügylet fogalmának bevezetése 2013-tól • Repó-, fordított repóügylet: minden olyan megállapodás, amely • értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett, • meghatározott visszavásárlási áron, függetlenül attól, hogy az ügylet futamideje alatt a vevő az értékpapírt megszerzi és azzal szabadon rendelkezhet (szállításos repóügylet) vagy • nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt (óvadéki repóügylet). 13-06-20
10
Az óvadéki repóügylet - a valódi penziós ügyletek szabályai szerint, a szállításos repóügylet - a nem valódi penziós ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra
13-06-20
11
Fedezeti ügylet: olyan • kockázatfedezeti céllal kötött származékos, illetve valutára, devizára vonatkozó azonnali ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége, illetve kamatbevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából adódó nyitott pozíció, várható árfolyamveszteség, illetve • kamatveszteség kockázatának fedezetére szolgál, vagy amelynek várható jövőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkező változások egy vagy több fedezett ügylet jövőbeni pénzáramlásában bekövetkező változások kockázatának fedezetére szolgál.
13-06-20
12
• A fedezeti ügylet és a fedezett ügylet(ek) eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítőleg azonos, ellenkező előjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymást ellentételező nyereség és veszteség, • vagy jövőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkező változások egymást ellentételező pénzkiadások és pénzbevételek
13-06-20
13
• Cash-flow fedezeti ügylet: valamely • fedezett ügyletből eredő mérlegbeni eszközhöz vagy kötelezettséghez illetve áru vagy pénzügyi eszköz leszállításával teljesülő (leszállítási) határidős, opciós ügylethez vagy swap ügylethez, továbbá • előre jelzett ügylethez kapcsolódó jövőbeni pénzáramlásokban bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet. • A fedezett kockázat valamely konkrét pénzáramlásban bekövetkező kockázat 13-06-20
14
• jelentős összegű hiba értékhatárának csökkenése 1 millió forintra • Megváltozik a háromoszlopos beszámoló készítését meghatározó jelentős összegű hiba értékhatára. • Az új szabályozás szerint minden esetben jelentős összegű az ellenőrzések során feltárt hiba, ha az ugyanazon évet érintően megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérleg-főösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérleg+főösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor 1 millió forintot. 13-06-20
15
• megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba fogalmának törlése • Hatályon kívül helyezték a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba fogalmát és az ehhez kapcsolódó ismételt beszámolóközzétételi kötelezettséget. A magyar gyakorlatban elhanyagolható az ismételt közzétételre kerülő beszámolók száma, így ez a módosítás egyszerűsíti az adminisztrációt. 13-06-20
16
Beszámolási kötelezettség változása (5. §) • Az Áhsz. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: • az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv és a hozzárendelt költségvetési szervek elkülönített beszámolási kötelezettségének pontosítása: • Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a saját és a hozzárendelt költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját elkülönítetten készíti el. 13-06-20
17
• Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolója nem tartalmazhatja • a hozzárendelt, gazdasági szervezettel nem rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, valamint • a hozzárendelt önállóan működő költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját 13-06-20
18
• az önkormányzati alrendszerben az adósságrendezési eljárás alá vont önkormányzatok egyszerűsített éves költségvetési beszámoló készítési kötelezettsége, az összevont beszámoló helyett
13-06-20
19
• a helyi önkormányzatok összevont beszámolójának tartalma: • A helyi önkormányzat a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény szerint előírt, az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó, éves beszámoló helyett egyszerűsített éves költségvetési beszámoló elkészítésével teljesít az adósságrendezés megindításának időpontját követő 30 napon belül 13-06-20
20
Számviteli politika A számviteli politikában meg kell határozni, hogy mi tekintendõ figyelembe veendõ szempontnak – a) a kisértékû tárgyi eszközök, vagyoni értékû jogok és szellemi termékek minõsítésénél, – b) az értékcsökkenés összegének alap- és vállalkozási tevékenység közötti megosztásánál, – c) az alap- és vállalkozási tevékenységet terhelõ elõzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztásánál, – d) az általános kiadások megosztási módszerének kiválasztásánál, – e) a raktári készletek leltározása során az eltérések kompenzálásánál és a káló elszámolásánál, – f) a terven felüli értékcsökkenés elszámolása tekintetében, és – g) a Tv. 58. § (5) bekezdése szerinti befektetett eszközök piaci értéken történõ értékelése esetén az eszközök piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet jelentõs összegének meghatározásánál.”
13-06-20
21
7. § Az Áhsz. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: A féléves elemi költségvetési beszámoló • a) a pénzforgalmi jelentést, • b) az éves elemi költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését, • c) a bevételek tevékenységenként és kiadások tevékenységenként mellékleteket, • d) a települési önkormányzatok tárgyév június 30-ai iparűzési adóerőképessége mellékletet tartalmazza.” 13-06-20
22
• A féléves elemi költségvetési beszámolót legkésőbb július 31-éig kell az irányító, illetve felügyeleti szervnek, a fejlesztési tanácsok és költségvetési szervei esetében pedig a területfejlesztésért felelős miniszternek megküldeni.
13-06-20
23
• Az előbbi felsorolásban foglalt államháztartás szervezetein túl a • köztestület törzsvagyonába adott eszközök kezelésére létrehozott vagyonkezelő szervezetek (Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Művészeti Akadémia) • az ország mozgósítási és állami céltartalékokat vagyonkezelőként kezelő költségvetési szervek ezen feladataira vonatkozóan (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan működő költségvetési szerveket is) a költségvetési évről december 31-ei fordulónappal éves elemi költségvetési beszámolót kötelesek készíteni. 13-06-20
24
• Az éves elemi költségvetési beszámolót legkésőbb a következő költségvetési év február 28-áig kell államháztartás szervezeteinek az • irányító, illetve felügyeleti szervnek, • a területfejlesztésért felelős miniszternek, illetve • leadott hatáskör esetén a középirányító szervnek kell megküldeni. 13-06-20
25
• A helyi önkormányzatoknak az önkormányzat és az önkormányzatok irányítása alá tartozó költségvetési szervek éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit a megfelelő időszaki beszámoló határidő lejártát követő 10 naptári napon belül kell benyújtani a Kincstár területi szerveihez. • A helyi nemzetiségi önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit a megfelelő időszaki beszámoló határidő lejártát követő 10 naptári napon belül kell benyújtani a Kincstár területi szerveihez.
13-06-20
26
• A társulás és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit a megfelelő időszaki beszámoló határidő lejártát követő 10 naptári napon belül kell benyújtani a Kincstár területi szerveihez. • Az országos nemzetiségi önkormányzatnak az önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit a megfelelő időszaki beszámoló határidő lejártát követő 10 naptári napon belül kell benyújtani a kisebbségpolitikáért felelős miniszterhez. A kisebbségpolitikáért felelős miniszter az országos nemzetiségi önkormányzatok és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit 10 naptári napon belül továbbítja a Kincstárhoz számítógépes feldolgozásra 13-06-20
27
11. § Az Áhsz. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: • „(1) A befektetett eszközöket, a forgóeszközöket bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve azt a 30– 31/A. § szerinti leírásokkal, növelve azt a (2) bekezdés szerinti visszaírás összegével. • A mérleg fordulónapi értékelés során tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha az múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll. A különbözet tartósnak minősül – fennállásának időtartamától függetlenül – akkor is, ha az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető.” 13-06-20
28
12. § Az Áhsz. 38. § (6) bekezdése a következõ x)–z) ponttal egészül ki: Az éves elemi költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentése év végén kiegészül a következő tájékoztató adatokkal: • „x) a választott önkormányzati tisztségviselők részére az év folyamán kifizetett tiszteletdíj és költségtérítés összege, • valamint az önkormányzati képviselők részére az év folyamán kifizetett tiszteletdíj és költségtérítés összege, • y) a tárgyévben elszámolt fordított áfa kiadások összege, • z) a mérleg fordulónapján lejárt szállítói tartozások állománya a késedelem mértéke szerinti megbontásban.” 13-06-20
29
• A kiadások tevékenységenkénti alakulását a 25. számú melléklet szerint kell bemutatni. A 25. számú mellékletet az államháztartás szervezeteinek kell elkészíteni. • A bevételek tevékenységenkénti alakulását a 26. számú melléklet szerint kell bemutatni. A 26. számú mellékletet az államháztartás szervezeteinek kell elkészíteni. • A 25. számú és 26. számú mellékletek kitöltéséhez szükséges szakfeladatrendet, szakfeladatok tartalmi meghatározását, azok mutatószámait és az államháztartás szakágazati rendjét miniszteri rendelet határozza meg
13-06-20
30
13-06-20
31
13-06-20
32
13-06-20
33
13-06-20
34
13-06-20
35
13-06-20
36
13-06-20
37
13-06-20
38
13-06-20
39
13-06-20
40
13-06-20
41
Az éves elemi költségvetési beszámoló részei: • könyvviteli mérleg az éves beszámoló legátfogóbb részei itt számol be a vagyonról, vagyon változásról • pénzforgalmi jelentés, a költségvetésben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatok, valamint ezek teljesítését tükrözi (13. §) 13-06-20
42
13-06-20
43
13-06-20
44
13-06-20
45
c) pénzmaradvány-kimutatás, előirányzat-maradvány kimutatás, vállalkozási maradvány-kimutatás, (eredmény kimutatás → központi költségvetési szerveknél) • jelenlegi szabályozás értelmében a költségvetési évben keletkező maradvány azon része használható fel korlátlanul a következő évben, amelyre kötelezettséget vállalt a költségvetési szerv • pénzmaradvány: az alaptevékenység – aktív és passzív pénzügyi elszámolások pénzforgalom nélküli – ténylegesen teljesített tárgyévi bevételeinek, kiadásainak különbözete 13-06-20
46
13-06-20
47
13-06-20
48
d) kiegészítő melléklet a) A kiegészítő melléklet áll: számszaki rész, szöveges rész. b) A beszámoló garnitúra részét képező űrlapokból, számszerű kimutatásokból, így tartalmazza: - a költségvetési előirányzatok és pénzforgalom egyeztetését, - az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulását, - létszám és személyi juttatási adatok, - a feladatmutatók állományának alakulását, - követelések és kötelezettségek állományának alakulását, részletezését
13-06-20
49
– a befektetett eszközök, követelések, készletek és értékpapírok értékvesztésének alakulását, – az immateriális javak, tárgyi eszközök és tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékhelyesbítésének alakulását – a központosított előirányzatok elszámolását és a mutatószámokat, feladatmutatók állományának alakulását – adósságállomány tábla – kötelezettségvállalás táblák – szakfeladatos táblák 13-06-20
50
13-06-20
51
13-06-20
52
13-06-20
53
13-06-20
54
13-06-20
55
13-06-20
56
13-06-20
57
13-06-20
58
13-06-20
59
13-06-20
60
13-06-20
61
13-06-20
62
Kiegészítő melléklet • c) a szöveges indoklásból, melyben be kell mutatni: ca) Általános rész: intézmény bemutatása, intézmény főbb azonosító adatinak felsorolása, gazdálkodás szerinti jogkörök ismertetése, az intézmény által ellátott szakfeladatok ismertetése, a beszámolás évében megvalósult átszervezések, fejlesztése hatásának bemutatása, értékelése, az intézmény számviteli politikájának főbb tartalmi elemeinek ismertetése, az amortizációs politika bemutatása. 13-06-20
63
•
cb) Specifikus rész: – azokat a tényezőket, amelyek befolyásolták a tevékenység tervezettől eltérő felhasználást, – a beszámolási időszakban bekövetkezett, illetve azt érintő rendkívüli eseményeket, körülményeket, amelyek a pénzügyi helyzetet befolyásolták, hatással voltak a vagyon alakulására, összetételére és még a költségvetési év elején nem voltak ismertek, – a teljes kötelezettségállomány alakulását befolyásoló tényezőket, – össze nem hasonlítható előző évi adatokat, – egyes mérleg csoportok (eszköz és forrás) változásainak és az ezeket okozótényezőket, – alapítványok támogatására átengedett források alakulását, illetve a térítésmentesen juttatott eszközök értékét, – a mérlegben kimutatott részesedések értékelését, – a számviteli politika módosításának szempontjait és a módosítás hatását, – a felsőoktatási törvény szerint rendelkezésre bocsátott vagyont, ennek alakulását, – azokat a rendkívüli eseményeket vagy körülményeket, amelyek a pénzügyi helyzetre, az eszközök nagyságára és összetételének alakulására hatással voltak és a költségvetés összeállításakor még nem voltak ismertek.
13-06-20
64
• a könyvvizsgálat megszűnése miatt a helyi önkormányzatra és az országos nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó közzétételi előírások megszűnése. • a megyei közgyűlés elnöke bekerül a beszámolót aláíró személyek közzé (9. §)
13-06-20
65
A mérlegtételek tartalmának változása • A mérlegtételek értékelésénél figyelembe kell venni a számviteli alapelvek sajátos érvényesülését. • A könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök, illetve források értékelésénél minden olyan változás hatását be kell mutatni, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti és a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált. 13-06-20
66
• Tartósság (11. §) • Mérlegtételek értékelése kapcsán használt tartósság értelmezése: • Tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha az a múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll. A különbözet tartósnak minősül (a fennállásának időtartamától függetlenül) akkor is, ha az az értékeléskor rendelkezésre álló információk alapján végelegesnek tekinthető 13-06-20
67
• Aktiválási időpont • Egy adott eszköz üzembe helyezésének (aktiválásának) időpontja az az időpont, amikor az eszközzel az üzemszerű, rendeltetésszerű tevékenység megkezdésre kerül. Ezzel lehetővé válik, hogy egyes, a rendeltetésszerű használatot nem érintő hatósági engedélyek hiánya (vagy a hatósági eljárás elhúzódása) esetén is sor kerülhessen az aktiválásra, és így megvalósulhasson a végzett tevékenység megfelelő költségelszámolása 13-06-20
68
• Szellemi termékek bővülő fogalma: • a) az iparjogvédelemben részesülő alkotások (különösen: szabadalom, használati minta, formatervezési minta, know-how, védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név), • b) a szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (különösen: szoftver termékek, műszaki tervek), • c) a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak, függetlenül attól, hogy használatba vették-e azokat vagy sem. 13-06-20
69
Befektetett pénzügyi eszközök – Befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni a tartós (éven túli) részesedéseket, értékpapírokat, valamint - az éven túli - adott kölcsönöket, hosszú lejáratú betéteket, továbbá a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését – tartós részesedések (10. §) társulás részesedés pontosítása (9. melléklet 1/h. pontjában) – Tartós társulási részesedésként mutatja ki a társult helyi önkormányzat a társulásnak a társulási szerződés, a társulási szerződés módosítása szerint átadott vagyont – jogi személyiségű társulásnak, – illetve többcélú kistérségi társulásnak – a társulási szerződés, illetve annak módosítása szerint átadott forgalomképes vagyont. Áhsz. 19. § (8) – tartósan adott kölcsönök tartalma bővült a tartósan adott visszatérítendő támogatásokkal 13-06-20
70
• Készletek bővülő fogalma: • A készletek között kell kimutatni a használatba vétel időpontjától áruként azokat az értékesítési céllal beszerzett, előállított eszközöket, amelyeket a vállalkozó az értékesítésig (az állományból történő kivonásig) átmenetileg használatba vett bemutató termi árukat. 13-06-20
71
• követelések -rövid lejáratú adott kölcsönök mérlegben szereplő tartalmának változása tartalma bővült a rövid lejáratú visszatérítendő támogatásokkal
13-06-20
72
• pénzeszközök – – – – – – – – – –
idegen pénzeszközök között óvadéki repó-ügyletek és fedezeti ügyletek a betétek értékének megállapítása önkormányzat, illetve a polgármesteri hivatal külön-külön vezetett pénzforgalmi számlája hiány, többlet elszámolása Áhsz. 9. melléklet 3/b. új ba)-be) alpontok kerültek besorolásra főkönyvi számlák pontosítása államháztartási gazdálkodási szabályok miatt Kapcsolódó egyéb jogszabályok miatt számlák törlése, illetve új számlák megjelenése
13-06-20
73
• kötelezettségek – – – –
hosszú lejáratú kötelezettségek pénzügyi lízing miatti kötelezettségek hosszú lejáratra kapott kölcsönök tartalma bővült a hosszú lejáratra kapott visszatérítendő támogatásokkal – itt kell kimutatni az éven túli szállítói tartozásokat
– rövid lejáratú kötelezettségek – rövid lejáratú kapott kölcsön – tartalma bővült a rövid lejáratú kapott visszatérítendő támogatásokkal 13-06-20
74
• passzív pénzügyi elszámolások tartalma változik - továbbadási célú bevételek elkülönítése megszűnik (átfutó bevételek) - óvadéki repó-ügyletek és fedezeti ügyletek
13-06-20
75
Könyvvezetési szabályok változása • • • •
számlakeret változás megszűnő számlák új számlák a 0. számlaosztály nyilvántartási számláinak bővülése • számlák elnevezésének változása • számlacsoportok tagolásának változása 13-06-20
76
a) Megszűnő főkönyvi számlák: – – – – – – – – – – – –
15. KÖZPONTI BERUHÁZÁSI KIADÁSOK 179. Tulajdoni részesedést jelentõ befektetések értékhelyesbítése 181. Felújítások elõzetesen felszámított áfája 1811. Felújítások elõzetesen felszámított áfájának elõirányzata 1812. Felújítások beszerzési árába beszámítandó elõzetesen felszámított áfa elõirányzatának teljesítése 1813. Felújítások beszerzési árába be nem számítandó elõzetesen felszámított áfa elõirányzatának teljesítése 182. Beruházások elõzetesen felszámított áfája 1821. Beruházások elõzetesen felszámított áfájának elõirányzata 1822. Beruházások beszerzési árába beszámítandó elõzetesen felszámított áfa elõirányzatának teljesítése 1823. Beruházások beszerzési árába be nem számítandó elõzetesen felszámított áfa elõirányzatának teljesítése 189. Számlahelyesbítés miatti felhalmozási áfa kiadás 19. TARTÓSAN ADOTT KÖLCSÖNÖK (VISSZTERHESEN ÁTADOTT PÉNZESZKÖZÖK)
13-06-20
77
– – – – – – – – – – – – – – – – –
27. RÖVID LEJÁRATÚ TÁMOGATÁSI KÖLCSÖNÖK 3235. Egyéb bevételek elszámolási számlája 325. Önálló mûködõ költségvetési szervek pénzforgalmi számlái 326. Önkormányzati kiskincstári finanszírozás elszámolási számla 33153. Állami felsõoktatási intézmény saját bevétel célelszámolási számla 3343. Ellátási számla 3346. Kincstári kártyafedezeti számla 36211. PHARE lebonyolítási számla 36212. Átmeneti Támogatás lebonyolítási számla 36811. PHARE közösségi számla 36812. Átmeneti Támogatás közösségi számla 372. Elõzõ évi elõirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadása 3721. Elõzõ évi elõirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás elõirányzata 37211. Elõzõ évi, mûködési célú elõirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás elõirányzata 37212. Elõzõ évi, felhalmozási célú elõirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás elõirányzata 37213. Elõzõ évi, mûködési célú jóvá nem hagyott pénzmaradvány átadás elõirányzata túlfinanszírozás, elvonás miatt (csak önkormányzati alrendszer)
13-06-20
78
• • • • • • •
434111. Fejlesztési célú kötvénykibocsátás tartozás mérlegfordulónapot követõ törlesztõ részletek állománya 434112. Fejlesztési célú kötvénykibocsátás tartozás következõ évek törlesztõ részleteinek állománya 434121. Mûködési célú kötvénykibocsátás tartozás mérlegfordulónapot követõ törlesztõ részletek állománya 434122. Mûködési célú kötvénykibocsátás tartozás következõ évek törlesztõ részleteinek állománya 435–436. Tartozás (éven túli) támogatási kölcsönök igénybevételébõl 435. Mûködési célú (éven túli) támogatási kölcsön államháztartáson belülrõl 436. Felhalmozási célú (éven túli) támogatási kölcsön államháztartáson belülrõl
13-06-20
79
• 45. RÖVID LEJÁRATÚ HITELEK ÉS TÁMOGATÁSI KÖLCSÖNÖK • 453–454. Tartozás (éven belüli) támogatási kölcsönök igénybevételébõl • 453. Mûködési célú (éven belüli) támogatási kölcsön államháztartáson belülrõl • 454. Felhalmozási célú (éven belüli) támogatási kölcsön államháztartáson belülrõl • 461. Elõzõ évi központi költségvetési kiegészítések, visszatérülések • 48. FÜGGÕ, ÁTFUTÓ, KIEGYENLÍTÕ ÉS TOVÁBBADÁSI CÉLÚ BEVÉTELEK 13-06-20
80
• 523. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek állományába nem tartozók juttatásai • 54–56. DOLOGI KIADÁSOK • 57. EGYÉB FOLYÓ KIADÁSOK • 582. Központi költségvetésbõl folyósított egyéb ellátások • 583. Önkormányzatok által folyósított ellátások • 5831. Önkormányzatok által folyósított ellátások elõirányzata 13-06-20
81
• 639. Többcélú kistérségi társulástól átvett feladatok kiadásai • 91. INTÉZMÉNYI MÛKÖDÉSI BEVÉTELEK • 92. ÖNKORMÁNYZATOK SAJÁTOS MÛKÖDÉSI BEVÉTELEI • 932. Önkormányzatok sajátos felhalmozási és tõkebevételei • 942. Önkormányzatok normatív, normatív kötött, központosított, cél- és címzett támogatása • 943. Mûködésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítõ támogatása • 944. Önkormányzatok egyéb költségvetési támogatása • 945. Jogi személyiségû társulások költségvetési támogatása • 036. Központosított bírságbevételek miatti követelések nyilvántartási számlája” 13-06-20
82
b) Új fõkönyvi számlák: – „15. ÁLLAMI KÉSZLETEK, TARTALÉKOK – 27. RÖVID LEJÁRATÚ VISSZATÉRÍTENDÕ TÁMOGATÁSOK, KÖLCSÖNÖK – 435–436. Tartozás (éven túli) visszatérítendõ kapott támogatások, kölcsönök igénybevételébõl – 435. Mûködési célú (éven túli) visszatérítendõ kapott támogatások, kölcsönöl államháztartáson belülrõl – 45. RÖVID LEJÁRATÚ HITELEK, VISSZATÉRÍTENDÕ KAPOTT TÁMOGATÁSOK, KÖLCSÖNÖK ÉS TARTOZÁSOK KÖTVÉNYKIBOCSÁTÁSBÓL – 54–57. DOLOGI KIADÁSOK – 57. EGYÉB KÜLÖNFÉLE KIADÁSOK – 91. MÛKÖDÉSI BEVÉTELEK – 91114. Önkormányzatoknak átengedett központi adók bevételi elõirányzata – 913. Egyéb sajátos bevételek – 019. EU-s támogatások immateriális javak, tárgyi eszközök közöttnemaktiválható költségeinek nyilvántartási számlája – 036. Központosított bevételek miatti követelések nyilvántartási számlája” 13-06-20
83
• szociális intézmények állami átvétele • Az államhoz kerülnek a települési önkormányzatok által fenntartott gyermekvédelmi intézmények, valamint a fogyatékosokat, pszichiátriai és szenvedélybetegeket ellátó otthonok. • az állam átveszi az intézményekhez kapcsolódó ingó- és ingatlanvagyont, továbbá a vagyoni értékű jogokat, illetve 2013. június 30-i hatállyal az átvett vagyonhoz kapcsolódó önkormányzati adósságokat, ha fejlesztési, beruházási céllal keletkeztek. Az idősek és a hajléktalanok ellátása továbbra is kötelező önkormányzati feladat marad 13-06-20
84
vízi közmű vagyon átvétele •
A vízügyi intézményrendszer tekintetében a Közfoglalkoztatási Helyettes Államtitkárság közvetlen alárendeltségében létrehozásra került az Országos Vízügyi Főigazgatóság, amely országos hatáskörű középirányítói szervként funkcionál, alárendeltségében tizenkét vízügyi igazgatósággal. Önkormányzati feladat: Víziközmű-szolgáltatás: (víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény) - ivóvízellátás, tűzvíz biztosítás, - közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás (egyesített rendszer esetében csapadékvíz-elvezetés) Ellátásért felelős: - települési önkormányzat, - állam
13-06-20
85
•
Víziközmű kizárólag állam és települési önkormányzat tulajdonába tartozhat. • Víziközmű-üzemeltetési jogviszony létesítésére, tartalmára, módosítására, megszűntetésére a nemzeti vagyonról szóló törvény, a közbeszerzésekről szóló törvény és a koncesszióról szóló törvény rendelkezései szerinti elvek mentén és a Vkszt. speciális szabályait kell alkalmazni. Nevezett törvények eltérő rendelkezése hiányában az ellátásért felelős pályázati eljárást köteles lefolytatni. •
Víziközmű-üzemeltetési jogviszony - vagyonkezelési szerződésen, - koncessziós szerződésen vagy - bérleti-üzemeltetési szerződésen alapul
13-06-20
86
• Vagyonkezelési, továbbá bérleti-üzemeltetési szerződés kizárólag olyan víziközmű-szolgáltató társasággal jöhet létre: a) amely kizárólag az ellátásért felelős, vagy rajta kívül az állam, települési önkormányzat, vagy ezek közös tulajdonában áll; b) amely kizárólag az a) pont szerinti gazdasági társaság, vagy rajta kívül az állam, települési önkormányzat, vagy ezek együttes tulajdonában áll. • A társaság Kft. vagy Zrt. formában, illetve holdingban is működhet. • Működési engedély iránti kérelmet 2013. május 31. napjáig kell benyújtani a Magyar Energia Hivatalhoz. • Első alkalommal 50.000 felhasználói egyenérték esetében adható működési engedély. • 2014. december 31. napjáig el kell érni a 100.000-et • 2016. december 31. napjáig pedig 150.000-et 13-06-20
87
• A települési önkormányzat köteles gondoskodni: Település nem közműves ivóvízellátásáról, • Szennyvíz szennyvízelvezető művel való összegyűjtés, tisztítás, elvezetés, illetve más módon összegyűjtött szennyvíz, szennyvíziszap ártalommentes elhelyezés – 2000 lakosegyenértékkel jellemezhető szennyvízkibocsátás feletti szennyvízelvezetési agglomerációt alkotó településeken, • Előző pontban meghatározott feladatok lakosegyenértéktől függetlenül külön jogszabály alapján, • Nem közművel összegyűjtött szennyvizek ártalommentes elhelyezése a hulladékgazdálkodásról szóló tv. szerint. (vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv ) 13-06-20
88
