VEZINFÓ-TUDÁSTÁR online szakkönyv-sorozat
Gottgeisl Rita
2013. ÉVI ADÓVÁLTOZÁSOK
VEZINFÓ Kiadó és Tanácsadó Kft.
A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja 1
VEZINFÓ-TUDÁSTÁR online szakkönyv-sorozat
Gottgeisl Rita
2013. évi adóváltozások
Elektronikus szakkönyv
A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja
Gottgeisl Rita 2013. évi adóváltozások
Kézirat lezárta: 2013. január 4.
Szerző: Gottgeisl Rita (adószakértő, könyvvizsgáló)
Kiadja: Vezinfó Kiadó és Tanácsadó Kft. Felelős kiadó, főszerkesztő: Tóth Csaba Kiadói szerkesztő: Kövesdi Edit © Vezinfó Kiadó és Tanácsadó Kft. www.vezinfo.hu A kiadó mindent megtett annak érdekében, hogy az online szakkönyvben közölt információk a megjelenés időpontjában korrektek és aktuálisak legyenek, de az esetleges tévedésekből adódó következményekért felelősséget nem vállal. Minden jog fenntartva! Az online szakkönyvet sokszorosítani, bővített vagy rövidített formában kiadni, bármilyen módszerrel feldolgozni, tárolni és közreadni (pl. mikrofilm, szemlézés, szöveges adatbázis, internet) kizárólag a kiadó írásos engedélyével szabad.
VEZINFÓ-TUDÁSTÁR online szakkönyv-sorozat A Vezinfó Kiadó eddig megjelent elektronikus formátumú szakkönyvei: A 2008. évi társasági adó megállapításának szabályai Szerző: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna, közös kiadás az Adónavigátor Kft.-vel (első, 2009/1. számú e-könyv) A bevalláshoz szükséges 0829-es nyomtatvány kitöltése, elkészítése Szerző: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna, közös kiadás az Adónavigátor Kft.-vel (második, 2009/2. számú e-könyv) Adó-, járulék- és egyéb törvényváltozások 2009. július 1-jétől Szerzők: Gottgeisl Rita, dr. Kerekes Anikó (harmadik, 2009/3. számú e-könyv) Adótörvény-változások 2010 – Szja, Áfa, Tao, Art, járulék és egyéb törvények Szerzők: Gottgeisl Rita, dr. Kerekes Anikó (negyedik, 2009/4. számú e-könyv) Minden, amit a 2009. évi társasági adó bevallásról tudni kell Szerző: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna, közös kiadás az Adónavigátor Kft.-vel (ötödik, 2010/1. számú e-könyv) Jövedelmek, kifizetések adó- és járulékterhei 2010 Szerző: dr. Kerekes Anikó (hatodik, 2010/2. számú e-könyv) Számlázás alapvető tudnivalói Szerzők: dr. Kerekes Anikó, Zara László (hetedik, 2010/3. számú e-könyv) Minden, amit a 2010. évi társasági adó bevallásról tudni kell Szerző: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna, közös kiadás az Adónavigátor Kft.-vel (nyolcadik, 2011/1. számú e-könyv) A határon átnyúló szolgáltatások új szabályai 2011. július 1-től Szerzők: Dr. Csátaljay Zsuzsanna, Dr. Farkas Zoltán, Dr. Kelemen László, Dr. Sztankó Dániel, Dr. Tancsa Zoltán (kilencedik, 2011/2. számú e-könyv) Minden, amit a 2011. évi társasági adó bevallásról tudni kell Szerző: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna, közös kiadás az Adónavigátor Kft.-vel (tizedik, 2012/1. számú e-könyv) KATA, KIVA 2013 Szerző: Dr. Sallai Csilla (tizenegyedik, 2012/2. számú e-könyv)
4
A Vezinfó Kiadó eddig megjelent nyomtatott formátumú szakkönyvei: Számlázási szabályok 2009 Szerzők: dr. Kerekes Anikó, Zara László (első, 2009/1. számú kötet) Cégautó-adó 2009 Szerzők: Gottgeisl Rita, dr. Kerekes Anikó (második, 2009/2. számú kötet) Mezőgazdasági őstermelők adózása 2009 Szerzők: Ágóiné Gacs Zsuzsanna, dr. Legenyei György (harmadik, 2009/3. számú kötet) Munkáltatói jogutódlás Szerző: dr. Zalántai Emőke (negyedik, 2009/4. számú kötet) Költségtérítések, természetbeni juttatások 2009 Szerzők: Gottgeisl Rita, dr. Kerekes Anikó (ötödik, 2009/5. számú kötet) Környezetvédelmi termékdíj 2009 Szerző: Kelemen István (hatodik, 2009/6. számú kötet) Áfatörvény-változások 2010 Szerzők: dr. Kerekes Anikó, Zara László (hetedik, 2010/1. számú kötet) Adótörvény-változások 2010 – Szja, Áfa, Tao, Art, járulék és egyéb törvények Szerzők: Gottgeisl Rita, dr. Kerekes Anikó (nyolcadik, 2010/2. számú kötet) Környezetvédelmi termékdíj 2010 Szerző: Kelemen István (kilencedik, 2010/3. számú kötet) Mezőgazdasági őstermelők adózása 2010 Szerzők: Ágóiné Gacs Zsuzsanna, dr. Legenyei György (tizedik, 2010/4. számú kötet) Gazdasági társaságok átalakulása a gyakorlatban Szerzők: Egri István, Pálesné Retezi Katalin (tizenegyedik, 2010/5. számú kötet) Nonprofit szervezetek számvitele és adózása Szerzők: Gottgeisl Rita, Láng Noémi (tizenkettedik, 2010/6. számú kötet) Környezetvédelmi termékdíj 2012 Szerző: Kelemen István (tizenharmadik, 2011/1. számú kötet) Gazdasági társaságok átalakulása a gyakorlatban 2012 Szerzők: Egri István Iván, Egri-Retezi Katalin (tizennegyedik, 2012/1. számú kötet) Új Munka Törvénykönyve Szerzők: Dr. Horváth István (tizenötödik, 2012/2. számú kötet) Transzferár a gyakorlatban Szerző: Berényi Mariann (tizenhatodik, 2012/3. számú kötet)
5
Tartalom 1
Bevezetés .....................................................................................................7
2
Személyi jövedelemadót érintő változások ...............................................8
3
Biztosításokkal kapcsolatos változások .....................................................9 3.1 A biztosító által teljesített kifizetések adókötelezettsége ....................10
4 A béren kívüli juttatások .........................................................................12 4.1 Az adómérték változása ...........................................................................12 4.2 A juttatásokkal kapcsolatos változások .................................................12 4.3 Egyéb változások .......................................................................................13 5 Társadalombiztosítási változások ............................................................15 6 Kedvezmények a szociális hozzájárulási adóból .....................................16 7 Általános forgalmi adó .............................................................................18 7.1 A számlával kapcsolatos előírások .........................................................18 7.2 A pénzforgalmi áfa elszámolás ...............................................................18 7.3 Belföldi áfa összesítő jelentés .................................................................19 7.4 Egyéb változások .......................................................................................19 8
Helyi iparűzési adó ..................................................................................20
9
Készpénzfizetés korlátozása és az adminisztráció egyszerűsítése .........21
10 Kisadózó vállalkozások tételes adója: „KATA” .....................................22 11 Kisvállalati adó: „KIVA” ........................................................................25
6
1 Bevezetés Jelen kiadvány keretében a 2013. évre elfogadott adótörvény-változások közül azokat ismertetjük, melyek a legnagyobb érdeklődésre tarthatnak számot – ilyenek a személyi jövedelemadóval összefüggő változások, a biztosításokkal kapcsolatos módosítások, a béren kívüli juttatások, a társadalombiztosítás, az általános forgalmi adó, a helyi adók köre – természetesen a teljesség igénye nélkül. Ezenfelül a Kormány ún. „munkahelyvédelmi akcióterv” keretében – több, remélhetőleg hathatós lépés mellett – bevezetett két olyan adózási formát, amely igyekszik megoldani az eddigi, jövedelmet terhelő adókkal kapcsolatos hátrányokat, problémákat; ezek a KATA és a KIVA. Az új előírások az előbbiekkel szemben arra ösztönzik a vállalkozásokat, hogy reális jövedelmeket vegyenek ki a vállalkozásukból, és ne kizárólag költségelszámolásban és/ vagy osztalékjövedelmekben gondolkozzanak. A kisebb vállalkozások számára egyszerűbb adózási megoldást jelentenek. Az e-könyv a 2013. január 4-éig nyilvánosságra hozott információk alapján készült. A továbbiakban ismertté váló előírásokat a Vezinfó Kiadó folyamatosan eljuttatja az Olvasókhoz a VEZINFÓ-KLUB online hírlevélben és a Könyvelők Lapja, valamit az Áfa&Számlázás szaktájékoztatókban. Remélem, hogy a szakkönyv hasznos segítséget nyújt mindennapi munkájában! Budapest, 2013. január 4. a Szerző
7
2
Személyi jövedelemadót érintő változások
Mint azt már 2011-ben elfogadták, 2013-tól kivezetésre került az adóalap-kiegészítés. Ez azt jelenti, hogy minden jövedelem után 16% a személyi jövedelemadó, megvalósul tehát a ténylegesen egykulcsos adózás. Ez egyszerűbbé teszi az adóelőleg-megállapítást, és szükségtelenné a nyilatkozattételi kötelezettséget a várható éves jövedelem nagyságáról. A változás az évi 2 424 000 Ft felett keresőknek jelent ténylegesen többletjövedelmet.
8
3
Biztosításokkal kapcsolatos változások
Az adóköteles biztosítási díj egyes meghatározott juttatásként adózik, szemben azzal, hogy 2012-ben összevonandó jövedelemnek minősült az ilyen jövedelem. Az új megfogalmazás szerint a biztosítás lehet • •
kockázati biztosítás célú, befektetési-megtakarítási célú.
Adóköteles a biztosítási díj, ha a munkáltató fizeti a dolgozó biztosítási díját. Miután ez meghatározott juttatásnak minősül, az adót ekkor is a munkáltató fogja megfizetni. Adómentes lesz a biztosítás, ha a biztosítási esemény alapján a biztosító térítését a díjat fizető munkáltató kapja, és nem a munkavállaló. Azonban ha a biztosítási szerződés időközben megváltozik, és a munkáltató helyett a munkavállaló lesz jogosult a biztosító által kifizetett összegre, akkor egy összegben válik adókötelessé az addig megfizetett díj. Nézzük ezt egy példával! A kifizető olyan biztosítást köt, melyben a biztosított az ügyvezető. A biztosításnak van egy kockázati része; halál esetén a kedvezményezett az ügyvezető felesége. Ha 10 éven belül nem lesz biztosítási esemény, azaz nem hal meg az ügyvezető, akkor ún. lejárati szolgáltatásra a kifizető jogosult. A halál esetére szóló rész kockázati biztosításnak minősül, így ez adómentes. A lejárati szolgáltatás (ideértve a visszavásárlási jogot is) alapján sem lesz az ügyvezetőnek adókötelezettsége, mert erre nem ő jogosult, hanem a kifizető. Ha időközben változtatnak a szerződésen, és a lejárati szolgáltatásra az ügyvezető lesz jogosult, akkor a szerződésmódosítás időpontjában adóköteles jövedelemmé válik az addig megfizetett biztosítási díj a kockázati rész kivételével. A jövedelem egyes meghatározott juttatásnak minősül, és az adót a kifizető fizeti. Ha a kifizető nem minősül belföldinek, akkor a magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelme lesz, és eszerint kell az adókötelezettséget megállapítani. Kockázati biztosítás: Egy olyan személybiztosítás, amelynek nincsen lejárati szolgáltatása, és nincs visszavásárlási értéke. Idetartozik bármely biztosításban benne foglalt kockázatra elkülönített rész. Ezek azok a vegyes biztosítások, amelyek ugyan életbiztosításként kezdődnek, mert az a céljuk, hogy haláleset esetén történjen a szolgáltatás, de ezzel együtt van olyan tartalmuk is, hogy ha egy bizonyos időtartam eltelik, és a biztosított életben van, akkor is fizet a biztosító. Ezekben az esetekben kiemelten fontos, hogy a szerződés elkülönítve tartalmazza, mekkora díjfizetés történik a haláleseti kockázatra. A kockázati biztosítások a következők lehetnek: Életbiztosítás: A biztosító szolgáltatása a természetes személy halálakor, meghatározott életkor elérésekor történik. A szolgáltatás lehet egyösszegű kifizetés vagy meghatározott időszakban történő járadékfolyósítás.
9
Nyugdíjbiztosítás: Életbiztosítás, amikor a biztosító szolgáltatása a nyugdíjjogosultság megszerzésekor lesz esedékes, és a szerződés már legalább 10 éve fennáll. Betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás): A biztosított betegsége esetén nyújt szolgáltatást a biztosító – ez a szolgáltatás lehet az egészségügyi szolgáltatások költségeinek megtérítése is. Balesetbiztosítás: A biztosító baleset miatt bekövetkezett halál, egészségkárosodás vagy rokkantság esetén fizet egy összegben vagy járadék formájában, vagy nyújt egyéb szolgáltatást. Járadékbiztosítás: Életbiztosítás, melynek során a járadékot legalább 10 évig biztosítják, nem csökkenő összegben és legalább évente egyszeri kifizetéssel. A kockázati biztosítások díja adómentes a minimálbér 30%-át meg nem haladó értékben. Ez 2013-ban 29 400 Ft. Az értékhatárt meghaladóan fizetett biztosítási díj egyes meghatározott juttatásnak minősül, így adóterhe 51,17%, azaz 100 Ft-ból 66,15 Ft, és ennek megfelelően kell utána az adót és az egészségügyi hozzájárulást megfizetni. (2012. december 31-ig értékhatár nélkül adómentes volt a kockázati biztosítás díja, a visszavásárlási értékkel nem rendelkező baleset- és betegségbiztosítás, és összevonandó jövedelemnek minősült az adóköteles biztosítás.)
3.1
A biztosító által teljesített kifizetések adókötelezettsége
Adómentes a halál esetére, a baleset- és betegségbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatás. Az adómentesen fizetett baleset- és betegségbiztosítás alapján járó, jövedelmet pótló kifizetés összegéből a napi 15 000 Ft-ot meg nem haladó rész lesz adómentes. Az értékhatár feletti rész adókötelezettségét az elmaradt jövedelmek adózása szerint kell megállapítani, ha ilyen nincs, akkor egyéb jövedelemként fog adózni. Az utóbbi idők leggyakoribb biztosítása, az ún. teljes életre szóló biztosítások köre. Ekkor a szerződések alapján halál esetére szolgáltat a biztosító. Ezenfelül a szerződés tartalmaz elérési szolgáltatást is, és lehetőség van a visszavásárlásra is. Továbbra is adómentes a biztosításra rendszeresen fizetett díj. Rendszeres díj, amit a szerződés alapján legalább évente egyszer kell fizetni. Összege évente csak a KSH által, a díjnövelés évét két évvel megelőzően közzétett fogyasztói áremelkedés 30%-ával nőhet. (2014. év során a 2012. évre közzétett fogyasztói áremelkedés alapján kell számolni.) A rendszeres díjtól eltérő befizetés adóköteles jövedelem. A befizetés időpontjában kell megállapítani az adókötelezettséget az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó előírások figyelembevételével. A teljes életre szóló biztosítások visszavásárlása, átalakítás vagy módosítás esetén van adókötelezettség. Az adóteher 16% szja- és 27% eho-kötelezettség is, mindkettőt a magánszemélynek kell megfizetni.
10
A 2012. december 31-én meglévő szerződéseknél a 2013. január 1-je előtt megfizetett díjakra és az azokhoz kapcsolódó teljesítésekre a 2012. december 31-ig érvényes szabályokat kell alkalmazni, ha az a magánszemély számára kedvezőbb.
11
4
A béren kívüli juttatások
A béren kívüli juttatások keretében több fontos és lényeges változás történt.
4.1
Az adómérték változása
A fizetendő szja mellett 14% ehót kell fizetni. A változás alapján a bekerülési értékre vetítve 35,70% az adóteher: 1,19 x (0,16 + 0,14) = 0,357. Ahol a kifizető nem tudja átvállalni, ott a dolgozók fognak alacsonyabb értékben juttatásokat kapni. Azonos költségszint 2012. évben esetén
2013. évben
teljes költség
100,00
100,00
ebből szja
14,54
14,03
ebből eho
9,09
12,28
juttatás értéke
76,37
73,69
juttatás
100,00
100,00
szja
19,04
19,04
eho
11,90
16,66
összesen
30,94
35,70
teljes költség
130,94
135,70
Változás
-3,51%
Azonos juttatás esetén
3,64%
1. táblázat
4.2 A juttatásokkal kapcsolatos változások Erzsébet utalvány: 8000 Ft értékben lehet béren kívüli juttatásként adni, és 2013-ban is felhasználható meleg étkezésre. A keretösszeg felett adott Erzsébet utalvány továbbra is egyes meghatározott juttatásnak minősül. Fogyasztásra kész étel vásárlására szóló utalvány: Megszűnt az a lehetőség, hogy ezeket az utalványokat egyes meghatározott juttatásként lehessen adni a munkavállalóknak, ha minden magánszemély azonos értékben kapott ilyet, vagy belső szabályzat alapján a munkavállalók választása mellett történt a juttatás. 2013. január 1-jétől, ha ilyen juttatást kap a ma-
12
gánszemély, ez összevonandó jövedelemnek számít. A munkavállaló bérként fogja leadózni, a hozzátartozó egyéb jövedelemként. Fontos, hogy akik nem Erzsébet utalványt adtak, azoknak változtatni kell, mert a fogyasztásra kész étel utalvány esetén annak származik jövedelme, aki kapja az egyéb fogyasztásra beváltható utalványt. Kulturális szolgáltatás és sporteseményre szóló belépőjegy: Adómentesen adhat a kifizető a magánszemélynek évente 50 000 Ft értékben kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegyet, bérletet. Az értéket a sporteseményre szóló jegy, bérlet értékével kell egybeszámítani. Kulturális szolgáltatásnak minősül: múzeumlátogatás, kiállítóhely megtekintése, belépőjegy a színházi előadásra, cirkuszba vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatásra szóló belépőjegy és könyvtári beiratkozási díj felhasználása. Lényeges változás, hogy az iskolakezdési támogatást csak utalvány formájában lehet 2013ban adni, de felhasználása júliustól decemberig történhet. Az önkéntes egészségpénztári és az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj-átvállalásoknál, a bérletjuttatáshoz kapcsolódóan nincs változás, sem az adóterhelésben, sem a befizetett összeg felhasználásában. A Széchényi Pihenő kártyánál a juttatásokban sincsen változás, de a szabadidős részből történő felhasználási lehetőség kibővült. 2013-ban lehetséges már fizikoterápiára, dentálhigiéniai kezelésre, terhesgondozásra fordítani, valamint lehet belőle uszodabérletet vásárolni, sportpályát bérelni, sport-, illetve szabadidős eszközt kölcsönözni, és sportegyesületi tagdíjat fizetni. Lehetőség még az adómentesen adható juttatások körében a kockázati biztosítás valamelyik formája (lásd 3 fejezet).
4.3 Egyéb változások Átalányadózóként adózhat az egyéni vállalkozó akkor is, ha munkaviszony mellett vállalkozik. A külföldi illetőségűek akkor vehetik igénybe az szja-kedvezményeket, ha jövedelmüknek legalább a 75%-a belföldön adóköteles, és máshol nem illeti meg őket a kedvezmény. A családi kedvezmény értéke nem változott, és továbbra is egy kedvezményezett eltartott után egyszer vehető igénybe. Lehetőség van viszont arra, hogy több jogosult esetén, közösen is igénybe vegyék a kedvezményt az adóelőleg megállapítása során. Ehhez szükséges a közösen megtett írásbeli nyilatkozat. Ez a lehetőség valójában csak pontosítás; a családi kedvezmény megosztása változatlanul megmaradt. Adómentes a munkáltató által a munkavállalók számára biztosított szolgáltatás, ha annak forrása pályázati úton elnyert uniós támogatás, és megfelel a törvényben szereplő feltételeknek. Ezt a mentességet már 2012-re is lehet alkalmazni.
13
Adómentes a lakhatási támogatás, amelyet az a munkavállaló kaphat, akit legalább három hónapig álláskeresőként tartottak nyilván, és a lakhelyétől 100 km-re lévő munkahelyen vállal állást, és a tömegközlekedéssel történő munkába járása a napi hat órát meghaladná. Egyéb feltételeknek is meg kell felelni a 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet szerint.
14
5
Társadalombiztosítási változások
Mint azt már megszokhattuk, az szja-változások mellett figyelnünk kell a járulékváltozásokra is. Bedolgozói jogviszony: A jogviszony kikerült a Tbj. törvényből, és kizárólag a Munka törvénykönyve szabályozza. Ezt azt jelenti, hogy a bedolgozó biztosítását a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni, tehát nem az adott időszak alatt elvégzett munka ellenértéke alapján kell minősíteni. Egészségügyi szolgáltatási járulék: A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó által fizetendő egészségügyi hozzájárulás havi összege 6660 Ft/hó, napi összege 222 Ft. Megszűnik a nyugdíjjárulék felső határa: A 2013. január 1-je utáni időszakra kifizetett jövedelmek esetében nem lesz járulékplafon, így a teljes jövedelemből levonásra kerül a 10% nyugdíjbiztosítási járulék. Adategyeztetési eljárás: A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nála nyilvántartott adatok egyeztetése és „véglegesítése” érdekében egyeztetési eljárást folytat. Az 1954. december 31-ét követően született biztosítottakkal a nyugdíjbiztosítási szervek folyamatosan kezdeményezik majd a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatainak egyeztetését. Az egyeztetésre az érintett korosztályon kívül születetteknek kérelemre van lehetőségük. Ezzel fokozatosan teljes körűvé válik a nyilvántartás. A lezárt egyeztetést követően a szolgálati időről hatósági bizonyítvány készül, és gyorsul a nyugdíjmegállapítás is.
15
6
Kedvezmények a szociális hozzájárulási adóból
A 2012. évi bérkompenzációs kedvezmény megmarad ugyan, azonban a mértéke csökken. A munkahelyvédelmi akcióterv keretében új munkahelyek megteremtése és a régiek megőrzése céljából meghatározott célcsoportok foglalkoztatása esetén csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. Kedvezményezett munkavállaló Szakképzetlen
A kedvezmény mértéke maximum 100 000 Ft/ hó bérig 14,5%
A kedvezmény időtartama
Feltétel
Nincs időkorlát
FEOR 9 főcsoport
25 év alatti pályakezdő 27%
2 évig
Maximum 180 nap munkaviszonya lehetett, erről NAVigazolás szükséges
25 év alatti – 55 év feletti
Nincs időkorlát
14,5%
Tartósan álláskereső 27% – 14,5%
2 évig – 3. évben
9 hónapon belül 6 hónapig munkanélküli volt, ÁFSZigazolás szükséges
Gyesről, gyedről, gyet-ről visszatérő vagy a gyes, gyet folyósítása alatt
27% – 14,5%
2 évig – 3. évben
A gyermeknevelési ellátások folyósításának megszűnését követő 45 hónap időtartam alatt, maximum 3 évig – igazolás a folyósító szervtől
Szabad vállalkozási 27% – 14,5% zónában foglalkoztatott munkavállalók
2 évig – 3. évben
Fejlesztési adókedvezményre jogosult foglalkoztató
Kutatók foglalkozta- 500 000 Ft bérig tása kutatóhelyen 27% kedvezmény
Csak teljes havi ilyen foglalkoztatás esetén – egyéb időkorlát nincs
Kutató az Innovációs törvény fogalma szerint
2. táblázat A kedvezmény a munkáltatóknak jár, havi 100 000 Ft munkabérig vehető igénybe teljes munkaidős foglalkoztatás esetén. Részmunkaidős foglalkoztatáskor a kedvezmény alapját jelentő 100 000 Ft-ot arányosan csökkenteni kell.
16
Szakképzési hozzájárulásból is jár kedvezmény, ami azt jelenti, hogy 100 000 Ft jövedelemig nem kell járulékot fizetni az első és a második évben a tartósan álláskeresők és a gyermekvállalás után a munkába visszatérők foglalkoztatása esetén.
17
7
Általános forgalmi adó
Az alanyi adómentesség értékhatára 6 millió Ft lett.
7.1
A számlával kapcsolatos előírások
Annak a tagállamnak a számlázásra vonatkozó előírásait kell alkalmazni, ahol a teljesítés helye van. Kivéve, ha az értékesítő a teljesítési hely tagállamában nem telepedett le, az ügylet a fordított adózás alá tartozik, és a számlát nem az adófizetésre kötelezett állítja ki. A bizonylatok megőrzésére a letelepedés helye szerinti előírásokat kell figyelembe venni. Nem kell számlát kibocsátani a Közösségen belüli adómentes értékesítéshez kapott előlegről, és az összesítő nyilatkozatban sem kell azt feltüntetni. A Közösségen belüli, időszakos elszámolás alá eső értékesítés esetén minden hónap utolsó napját teljesítési időpontnak kell tekinteni, és az összesítő nyilatkozatban is szerepeltetni kell. Azonos feltételei vannak az elektronikus és a papír alapú számláknak. Ennek érdekében a számla kibocsátásától a számla megőrzési idejének végéig biztosítani kell a számla • • •
eredetének hitelességét, a tényleges eladó és a számlát eladóként kiállító személyének egyezőségét, adattartalmának sérthetetlenségét, megváltoztathatatlanságát, olvashatóságát az ember számára.
Ezt bármilyen eljárással meg lehet oldani. A minősített elektronikus aláírás, és az EDIrendszerben létrehozott és továbbított számlák megfelelnek az előírásoknak. A papír alapon elkészült számlákat is lehet elektronikusan archiválni.
7.2
A pénzforgalmi áfa elszámolás
Feltételei, hogy a vállalkozás •
• • •
a tárgyév első napján kisvállalkozásnak minősül – az összes foglalkoztatott kevesebb mint 50 fő, a mérlegfőösszeg vagy az éves nettó árbevétel maximum 10 millió euró – 2011. december 31-én 3 111 300 eFt –, az adatokat a kapcsolt vállalkozások adataival együttesen kell figyelembe venni, belföldön letelepedett, nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás alatt, árbevétele nem éri el a 125 millió Ft-ot.
A számlában szereplő áthárított adót csak akkor kell az adóhatóságnak megfizetni, ha a számlát a vevő pénzügyileg is teljesítette. Ezzel együtt a vevő is csak akkor vonhatja le az áfát, ha eladónak megfizette a számla ellenértékét.
18
Ahhoz, hogy a vevő is ennek megfelelően járjon el, a kiállított számlára rá kell írni, hogy a számla kibocsátója pénzforgalmi elszámolást választott. Külön szabályok rendelkeznek arról, hogyan kell eljárni a számlák helyesbítése, érvénytelenítése és módosítása esetén. A pénzforgalmi elszámolás megszűnik • • • •
az adóalany választása alapján a naptári év utolsó napján, a feltételek hiánya esetén – ha az év első napján nem felel meg a kisvállalkozások kritériumának – az előző naptári év utolsó napjával, értékhatár-túllépés esetén a határ átlépését követő napon, csőd- és felszámolási eljárás megkezdését megelőző napon.
7.3
Belföldi áfa összesítő jelentés
A kapcsolódó előírásokat az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza, de valójában az áfához kapcsolódik. A feketegazdaság elleni küzdelem érdekében adatot kell szolgáltatni, ha az egy számlában szereplő áthárított adó értéke a 2 millió Ft-ot meghaladja. A nyilatkozatot mind az értékesítőnek, mind a beszerzőnek meg kell tenni. A nyilatkozatban szerepel az eladó és a vevő adószáma, a számla sorszáma, az adóalap és az adó összege, és a teljesítés időpontja. A számla befogadójának akkor is szükséges adatot szolgáltatni, ha több számlából éri el egy adott bevallási időszak alatt a 2 millió Ft értékű levont áfát. Ha számlamódosítások következtében változik a számlában felszámított 2 millió Ft áfa, akkor erről a tényről külön is kell adatot szolgáltatatni. Ehhez kapcsolódóan kell a belföldi értékesítésekről kiállított számlán a vevő adószámát is feltüntetni, ha a számlán szereplő áthárított áfa a 2 millió Ft meghaladja. Fontos azonban tudni, hogy csak ebben az esetben elengedhetetlen kelléke a számlának ez az adat. Annak, aki nem jogosult az áfa levonására, nem kell ezt a belföldi összesítő nyilatkozatot beadni, függetlenül attól, hogy a számára kiállított számlában szereplő áfa értéke meghaladta az értékhatárt.
7.4
Egyéb változások
A személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó szolgáltatások áfájának 50%-a levonható. Amennyiben a szolgáltatásokat legalább 50%-ban igazoltan továbbszámlázzák, akkor az áfa 100%-a levonható ebben az esetben is. Április 1-jétől tervezik a pénztárgépek közvetlen adóhatósági online összeköttetését. Ennek részletszabályai kidolgozás alatt állnak.
19
8
Helyi iparűzési adó
Az adóalap változását eredményezi, hogy 500 millió Ft adóalap felett az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke csökkenő mértékben vehető figyelembe. Kivéve az exportértékesítésekhez kapcsolódó tételeket, mert ezek 100%-ban lesznek továbbra is levonhatóak. A kapcsolt vállalkozásoknak együttesen kell meghatározniuk a 2013. évi iparűzésiadóalapjukat, ha a közvetített szolgáltatások és az eladott áruk beszerzési értéke csoportszinten számítva meghaladja az árbevétel 50%-át. Az együttesen számított adóalapból az egyes vállalkozások nettó árbevételei arányában kapjuk meg a vállalkozásra jutó adóalapot. A könyveit devizában vezető vállalkozásnak a helyi adó bevallásához szükséges adatokat az év utolsó napján érvényes MNB devizaárfolyam alkalmazásával kell forintra átváltania. Eddig is eszerint jártak el ezek a vállalkozások, bár külön törvényi előírás nem volt. Az ideiglenes építőipari tevékenységek végzése kapcsán pontosította a törvény az adókötelezettség időtartamát. Ez a tevékenység megkezdésének napjától tart a teljesítés megrendelő általi elfogadásának napjáig. Az időtartam minden naptári napja adóköteles, függetlenül a tényleges munkavégzés napjainak számától. Az adóalap egyszerűsített megállapításának feltétele, hogy a vállalkozás nettó árbevétele a tárgyévben ne érje el a 8 millió Ft értékhatárt. (2012-ig az adóévet megelőző adóévben kellett az árbevételnek az értékhatár alatt maradni.)
20
9
Készpénzfizetés korlátozása és az adminisztráció egyszerűsítése
A készpénzfizetés a bankszámlanyitásra kötelezett adózók között egy naptári hónap során, azonos jogügyletek esetén nem lehet 1,5 millió Ft-nál magasabb. Ha a készpénzmozgás túllépi ezt az értékhatárt, az a feletti részt 20% mulasztási bírság terheli. Ezt a mulasztási bírságot mind a két résztvevőnek meg kell fizetni. Az azonos jogügyleteket a rendeltetésszerű joggyakorlás elvei alapján kell minősíteni. Nem vonatkozik ez az előírás a bankba történő készpénzbefizetésre vagy a munkabérfizetésre. A Számviteli törvény változása 2012. december 1-jétől helyezte hatályon kívül a készpénzforgalomra vonatkozó korlátokat. Ettől az időponttól kezdődően szabadon határozható meg a pénztárban tartott pénz mennyisége. Ehhez a pénzkezelési szabályzatok módosítása és a saját működésnek megfelelő értékek meghatározása szükséges.
21
10 Kisadózó vállalkozások tételes adója: „KATA” Az adót választhatja • • • •
az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a Bt., ha csak magánszemély tagja van, a Kkt., ha csak magánszemély tagja van.
Tehát nem választhatja a Kft. és az a szabadfoglalkozású egyéni vállalkozó, aki nem rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal. Kizáró feltétel, ha a vállalkozó vagy a vállalkozás adószámát e bejelentkezést megelőzően az adóhatóság felfüggesztette. A 2012. évi bejelentkezést nem teheti meg az, akinek az adószám-felfüggesztése 2010. december 1-jét követően történt. Kizáró feltétel még, ha a vállalkozás a választás évében árbevételt ér el a következő tevékenységekből: • • •
biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység, biztosítási, nyugdíjalap, egyéb kiegészítő tevékenység, ingatlanbérbeadás.
Tehát ha a fent említett tevékenységekből volt a vállalkozásnak 2012-ben bevétele, nem választhatta a KATÁ-t 2013. január 1-jétől. Ezt az adózási formát először 2012. december 1-jétől lehetett választani. Aki 2013. január 1-jétől már e szerint szeretne adózni, annak 2012. december 31-ig meg kellett tenni a bejelentést. Aki majd 2013-ban választja, az a bejelentés hónapját követő hónap első napjától lesz az adó alanya. Az adó választását a 12T101E vagy a 12T201T nyomtatvány kitöltésével és az adóhatósághoz történő megküldéssel lehet megtenni. A hatóság írásban értesíti a vállalkozást a nyilvántartásba vételről. Az adóalanyiság választásával egyidejűleg be kell jelenteni legalább egy kisadózót. A kisadózó az a magánszemély, aki a vállalkozás tevékenységében közreműködik, vagy a vállalkozás képviselője, vezetője. Egyéni vállalkozásnál maga a vállalkozó lesz a bejelentett kisadózó. A Bt. és a Kkt. esetében lehetséges több kisadózót is bejelenteni. A kisadózóként be nem jelentett magánszemélyek a vállalkozás tevékenységében kizárólag munkaviszonyban vehetnek részt. Amennyiben nincs bejelentve a magánszemély, és megállapítják, hogy részt vesz a társaság tevékenységében, akkor az be nem jelentett, ún. fekete foglalkozásnak minősül. Ennek komoly bírság fizetési következménye lehet. A bejelentett kisadózók után fizetendő adók: • •
25 000 Ft/hó, ha a bejelentett kisadózónak van valahol heti 36 órás munkaviszonya, vagy saját jogú öregségi nyugdíjasnak minősül, 50 000 Ft/hó, ha ez előbbi kategóriának nem felel meg a kisadózó.
22
Az adóról bevallást nem kell tenni, és megfizetni a naptári hónapot követő hónap 12. napjáig szükséges. Ez a megfizetett adó a következő adónemeket váltja ki: • • • •
egyéni vállalkozók vállalkozói adója, vállalkozói osztalék alap utáni adója, átalányadója, társasági adó, személyi jövedelemadó, a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékok, szociális hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és szakképzési hozzájárulás.
A kisadózóként be nem jelentett (munkaviszonyban foglalkoztatott) személyek foglalkoztatására tekintettel fizetendő adókat nem váltja ki, ezeket külön meg kell fizetni (és be is kell vallani). És ugyancsak nem váltja ki az egyéb magánszemélyeknek (tulajdonosoknak) fizetett jövedelmek után fizetendő adókat (nem kisadózóknak fizetett osztalék adója). Ameddig a vállalkozás bevétele a naptári év folyamán nem éri el a 6 millió Ft-ot, addig nincs más fizetési kötelezettség. Az értékhatárt meghaladó bevétel után a fizetendő adó a bevétel 40%-a. Amennyiben a vállalkozás nem működik egész évben, akkor a 6 millió Ft időarányos részét kell számítani. Ha valaki februártól választja ezt az adót, akkor az 5,5 millió Ft feletti bevétel után már 40% az adó, igaz, a tételes adót (50 000 Ft vagy 25 000 Ft) is csak 11 hónapig kell megfizetni. Alanyi adómentesség: 6 millió Ft összeghatárig lehetőség van alanyi adómentesség választására. Aki ezt nem választotta, annak a bevételére áfát kell felszámítania. A felszámított áfa nem tartozik bele az értékhatárba. Az áfát az általános szabályok szerint kell megfizetni. Akinek a szolgáltatása közérdekű jellegre tekintettel adómentes, annak nem szükséges az alanyi mentesség választása. Adóbevallási kötelezettség: Az adóévben megszerzett bevételről a tárgyévet követő év február 25-éig kell nyilatkozatot tenni. Amennyiben az adóalanyiság év közben szűnik meg, akkor a megszűnést követően 30 napon belül kell nyilatkozni. A nyilatkozat helyett bevallást kell tenni, ha a bevétel meghaladta az értékhatárt, és ekkor kell megfizetni a 40%-os mértékű adót is. Nyilatkozattételi kötelezettség: A kisadózó vállalkozás a tárgyévet követő február 25-éig beadandó nyilatkozatában vagy adóbevallásában ad tájékoztatást, ha volt olyan adóalany, akitől a naptári évben több mint 1 millió Ft bevétele származott. (A bevétel nem tartalmaz áthárított általános forgalmi adót). A tájékoztatásban szerepeltetni kell a vállalkozás nevét, címét és a megkapott bevétel összegét. A számla kötelező tartalma: A kisadózó vállalkozásnak az általa végzett szolgáltatásról az áfatörvény előírásai szerint kell számlát kiállítania. A kiállított számlán fel kell tüntetnie: „Kisadózó”. Ennek elmaradása esetén a vállalkozás 500 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Garanciális szabályok: Hogy ne kössenek a megbízók színlelt szerződéseket kisadózó vállalkozásokkal adóoptimalizálási célból, a vállalkozás nyilatkozattételi kötelezettsége mellett
23
a számlabefogadó vállalkozást is terheli adatszolgáltatási kötelezettség, ha egy kisadózó számára teljesített kifizetése egy naptári évben meghaladja az 1 millió Ft-ot. Az adóévet követő év február 12-éig elkészítendő nyilatkozatnak a következőket kell tartalmaznia: • • •
a kisadózó vállalkozás nevét, címét, adószámát, a kisadózó vállalkozásnak a naptári évben juttatott összeget, a nyújtott szolgáltatás TESZOR számát.
Vélelmezett munkaviszony: Ha a beadott nyilatkozat, adatszolgáltatás alapján az adóhatóság azt vélelmezi, hogy az üzleti kapcsolat valójában munkaviszonyt leplez, akkor a munkaviszonyra vonatkozó adózási és egyéb jogkövetkezményeket kell alkalmazni. Az adóhatóság vélelme a munkaviszonyra megdől, ha a következő feltételek közül legalább kettő megvalósult: • • • • • •
a kisadózó a tevékenységét nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette, a kisadózó bevételének legalább 50%-a nem az adatszolgáltató vállalkozástól származik, az adatszolgáltató vállalkozás nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan, a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll, a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltató biztosította a kisadózónak, a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó állapítja meg.
Áttérés: A kisadózó vállalkozóvá válás esetén a jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Bt.-k és Kkt.-k esetén a 2012. december 31-ig keletkezett vagyonnövekmény után 16% osztalékadót kiváltó adót kell három év alatt egyenlő részletekben megfizetni. Az adóalanyiság megszűnik, • • • •
ha a kisadózó vállalkozás saját elhatározásából bejelenti ezt az adóhatóságnak, ha a kisadózó vállalkozás nem felel meg a választhatósági feltételeknek, ha a 100 000 Ft-ot meghaladja a végrehajtható adótartozás, a naptári negyedév utolsó napjával, ha a vállalkozás elmulasztja a számlakiállítási kötelezettségét.
A megszűnést követően 24 hónapig nem választható a kisadózói adóalanyiság.
24
11 Kisvállalati adó: „KIVA” Az adót választhatja: • • • • •
egyéni cég, gazdasági társaság: Bt., Kkt., Kft., Rt., szövetkezet, lakásszövetkezet, ügyvédi, végrehajtói, szabadalmi ügyvivői iroda, külföldi vállalkozó, külföldi személy.
Feltételei kapcsolt vállalkozásokkal: • • • • • •
az állományi létszám maximum 25 fő, a bevétel maximum 500 millió Ft, adószám-felfüggesztés nem volt a megelőző két évben, a mérlegfőösszeg várhatóan 500 millió Ft alatti, az üzleti év megegyezik a naptári évvel, a végrehajtható adótartozás 1 millió Ft alatti.
Az adóhatóságnak 2012. december 20-ig lehet bejelenteni, ami 2013. január 15-ig visszavonható. Mind a két határidő elmulasztása jogvesztő! Az adóalap: A vállalkozás pénzeszközeinek növekménye és a személyi jellegű kifizetések. Amennyiben a pénzeszközök csökkennének, akkor legalább a munkabér és az egyéb tb-járulék alá tartozó összegek. Pénzeszköz: készpénz, bankbetétek, csekkek, elektronikus fizető eszközök. A pénzforgalmi eredményt korrigálni kell a következő tételekkel: Csökkentő tételek: • • • • •
Hitel, kölcsön felvétele Nyújtott kölcsön törlesztése Befektetés értékesítése Jegyzett tőke emelése Kapott osztalék
Növelő tételek: • • • • •
Kölcsön nyújtása Hitel vagy kölcsön törlesztése Tulajdoni részesedés vásárlása Jegyzett tőke leszállítása Osztalék, osztalékelőleg fizetése
25
Növelő tételek még a nem a vállalkozás érdekében felmerültnek minősülő, alábbi kiadások: • • • • •
végleges pénzeszköz átadás, adomány, 50 000 Ft értéket meghaladó kiadás, ha az nem kapcsolódik az ésszerű gazdálkodáshoz, bűncselekménnyel kapcsolatos kiadás, követelés elengedése, ha az nem behajthatatlan, nem magánszemély vagy nem kapcsolt vállalkozás javára történik, térítés nélküli eszközátadás, nyújtott szolgáltatás.
Pénzforgalmi veszteség esetén a következő 10 adóévben, egyenlően csökkentheti a pozitív pénzforgalmi szemléletű eredményt. A veszteség összegéből, ami az adóévi beruházási kiadások miatt keletkezett, az az adózó döntése alapján teljes mértékben csökkentheti a következő évek adóalapját, azaz ekkor az adóalap akár nulla is lehet! Az adó mértéke: 16% Az adó kiváltja a társasági adót, a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást. Adóelőleget kell fizetni a tárgyhónapot követő hónap 20-áig, ha 1 millió Ft feletti a fizetendő adó összege vagy az első évben, ha előző évi bevétel 100 millió Ft felett volt. Adóelőleget egyéb esetekben negyedévente kell teljesíteni, a következő hónap 20-áig. Áttérés: Az adó választása esetén a megszűnés szabályai szerint kell elszámolni az előző idő-szakot. Ha volt igénybe vett adókedvezmény, akkor azt még annak szabályai szerint kell kezelni. A nyilvántartásokat továbbra is a Számviteli törvény alapján kell vezetni. Nem lehet a KIVA szerint adózni • • • •
a feltételekben szereplő értékhatárok túllépése esetén, végelszámolás, felszámolás, átalakulás esetén, jogerős mulasztás esetén – számlaadás, fekete foglalkoztatás, igazolatlan áru miatt, a negyedév utolsó napján fennálló 1 millió Ft feletti adótartozás esetén.
A megszűnést követően annak napjával – mérlegfordulónap – új üzleti év kezdődik, a megszűnést követő két adóévre már nem választható az adóalanyiság, társaságiadó-előleget kell bevallani 60 napon belül, amelynek alapja az évesített bevétel 1%-a. Helyi iparűzési adó: Az általános számítások mellett lehetséges az adóalap 120%-a után megfizetni az adót.
26
