2013 A ÉVI ADÓ ÉS EGYÉB JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

1/2013

A 2013. ÉVI ADÓ ÉS EGYÉB JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK

2012. december

Adótörvény változások 2013 ..................................................................................................4 1. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ ....................................................................................4 1.1. Egységes adókulcs, bruttósítás kivezetése ...............................................................4 1.2. Béren kívüli juttatások ............................................................................................4 1.3. Egyes meghatározott juttatások ...............................................................................4 1.4. Üzleti biztosítások adózása......................................................................................5 1.5. Adómentes, bevételnek nem minősülő biztosítási díjak ...........................................5 1.6. Adóköteles biztosítási díjak.....................................................................................5 1.7. Adómentes juttatás kulturális szolgáltatás igénybevételére ......................................5 1.8. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) nyugdíjszolgáltatásának adómentessége....................................................................................................................6 2. TÁRSASÁGI ADÓ ........................................................................................................7 2.1. Az adóalapot módosító tételek.................................................................................7 2.2. Veszteségelhatárolás ...............................................................................................8 2.3. Látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye .........................................8 3. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ..................................................................................9 3.1. Pénzforgalmi elszámolás az általános forgalmi adóban............................................9 3.2. Alanyi adómentesség választása ..............................................................................9 3.3. Számlázásra vonatkozó módosítások.......................................................................9 3.4. Adatszolgáltatási kötelezettség előírása gépi nyugtákról és a pénztárgépek adatairól 11 3.5. Előlegfizetés Közösségen belüli adómentes termékértékesítéshez kapcsolódóan ...11 3.6. A személygépkocsik üzemeltetéséhez kapcsolódó szolgáltatások áfájára vonatkozó levonási korlátozás ...........................................................................................................11 3.7. Levonható adó korrekciójának időpontja ...............................................................11 3.8. Termékimportot terhelő adófizetési kötelezettség teljesítése..................................11 4. ADÓZÁS RENDJE ......................................................................................................12 4.1. Belföldi ÁFA összesítő jelentés.............................................................................12 4.2. Készpénzfizetés korlátozása ..................................................................................13 4.3. Az általános forgalmi adó kiutalása .......................................................................14 4.4. Túlfizetés elszámolása, átvezetése más adószámlára..............................................14 4.5. Az általános forgalmi adó gyakoribb elszámolásának engedélyezése.....................14 4.6. Külföldi székhelyű, belföldi illetőségűnek minősülő adózó bizonylat kiállítási, könyvvezetési és nyilvántartási kötelezettsége ..................................................................14 4.7. Adószám felfüggesztése ........................................................................................15 4.8. Adószám törlése....................................................................................................15 4.9. Adóregisztrációs eljárás ........................................................................................15 4.10. Fokozott adóhatósági felügyelet ........................................................................15 4.11. Adatszolgáltatási kötelezettség fordított adózással kapcsolatban........................16 4.12. Önkormányzati adóhatóság adóslistája ..............................................................16 4.13. Adóhatósági igazolás.........................................................................................16 4.14. Felhívás önellenőrzésre .....................................................................................16 4.15. Ellenőrzés .........................................................................................................16 4.16. Hatósági eljárás .................................................................................................17 4.17. Illetékelőleg megállapítása ................................................................................17 4.18. Adóhatósági irat kézbesítése..............................................................................17 4.19. „Egyszámlára” történő befizetés........................................................................17 2

4.20. Elkésett fellebbezés ...........................................................................................17 4.21. Jogkövetkezmények ..........................................................................................18 4.22. Végrehajtás .......................................................................................................18 5. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK .................................................................19 5.1. Egészségügyi hozzájárulás ....................................................................................19 5.2. Szociális hozzájárulási adó....................................................................................19 5.3. Szakképzési hozzájárulás ......................................................................................20 5.4. Innovációs járulék .................................................................................................20 6. SZÁMVITELI SZABÁLYOZÁS .................................................................................21 6.1. Jelentős összegű hiba ............................................................................................21 6.2. Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló..................................................21 6.3. Kényszertörlési eljáráshoz kapcsolódó számviteli beszámoló ................................21 6.4. Szellemi termék fogalma.......................................................................................21 6.5. Készletek között kimutatott eszközök....................................................................21 6.6. Támogatásból beszerzett eszközök többletértéke...................................................22 6.7. A mérlegtételek értékelésének szabályai................................................................22 6.8. Az eszköz üzembe helyezésének időpontja............................................................22 6.9. Mérleg szerinti eredmény......................................................................................22 6.10. Számviteli konszolidációs mentesítési szabályok...............................................22 6.11. Ismételt közzététel.............................................................................................22 6.12. Devizaátváltás ...................................................................................................22 6.13. Átlagos készpénz záró állomány korlátozásának eltörlése..................................23 6.14. Jegyzett tőkéhez kapcsolódó követelmény.........................................................23 7. KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ ......................................................................24 8. EGYÉB ADÓK, ILLETÉKEK HELYI ADÓK.............................................................25 8.1. Helyi adók ............................................................................................................25 8.2. Helyi iparűzési adóban a nettó árbevételt csökkentő tételek levonhatóságának korlátozása .......................................................................................................................25 8.3. A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabály ......................................................25 8.4. Országos adatbázis létrehozása, önkormányzati adóhatóságok közzétételi kötelezettsége ...................................................................................................................26 8.5. Gépjármű adó........................................................................................................26 8.6. Illeték szabályozás ................................................................................................26 8.6.1. Öröklési és ajándékozási illeték .....................................................................26 8.6.2. Visszterhes vagyonátruházási illeték..............................................................26 8.6.3. Illetékmentesség ............................................................................................26 8.6.4. Megszűnő rendelkezések ...............................................................................27

3

Adótörvény változások 2013

Tájékoztatónkban összefoglaljuk az adózók számára valamennyi fontos 2013. évre vonatkozó adóváltozást, így a 2012. november 19-én elfogadott, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításról szóló törvényben szereplő módosításokat, valamint az olyan fontosabb évközi változásokat is, amelyek 2013-tól hatályosak.

1. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ A személyi jövedelemadóról szóló törvényben (továbbiakban: Szja tv.) két lényegesebb változás – bruttósítás megszüntetése, biztosítások adózásának átalakítása – kivételével néhány más kisebb módosítás történik a 2013. évre.

1.1.

Egységes adókulcs, bruttósítás kivezetése

2013-tól egységesen 16 százalékos a személyi jövedelemadó kulcsa. Megszűnik az adólap-kiegészítés (azaz a bruttósítás). Ennek hatásaként változatlan bruttó bérek mellett havi 202 000 forint bruttó jövedelem felett nő a nettó jövedelem havi 661.850 forint bruttó jövedelemig. Az e fölötti jövedelem esetében a járulékfizetési felső határ eltörlésével összefüggő 10%-os járulékfizetés miatt a bruttósítás kivezetésének nettó jövedelemnövelő hatása fokozatosan csökken és havi 1.011.595 forint bruttó jövedelemnél elfogy. E jövedelemszint felett a járulékfizetési felső határ eltörlése miatt, a nettó jövedelem már csökken.

1.2.

Béren kívüli juttatások

A béren kívüli juttatások esetében a személyi jövedelemadó mértéke nem változik, a jövedelem 1,19-szerese az adóalap, amely után 16% személyi jövedelemadót kell fizetni. Ugyanakkor a 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás 14 százalékra emelkedik. Az új közteher 35,7% (1,19x0,16+1,19x0,14) a korábbi 30,2% helyett. A juttatások köre (munkahelyi étkezés, Erzsébet utalvány, Széchenyi Pihenő Kártya, stb.) sem változik. Ugyanakkor Erzsébet utalványt havonta 8 000 forint összegben lehet adni a korábbi havi 5 000 forint helyett és az utalványokat 2013-ban is fel lehet használni a melegkonyhás étkezési szolgáltatás igénybevételére is a fogyasztásra kész étel vásárlása mellett. A munkahelyi étkeztetés szabálya is kedvezően változik, ha a munkáltató a munkahelyi étkeztetést utalvány formájában biztosítja, akkor nem lesz kizáró körülmény, ha az étkezőhely „külső” személyeket is kiszolgál. További változás, hogy 2013-tól iskolakezdési támogatás csak utalvány formában nyújtható (tehát a számlával való elszámolás lehetősége megszűnik). Az utalvány lehet papír alapú vagy elektronikus utalvány is. Nincs változás a juttatás mértékében (amely gyermekenként és szülőnként a minimálbér 30 százaléka).

1.3.

Egyes meghatározott juttatások

Nem változik a kifizetőnél adóköteles, egyes meghatározott juttatások (például reprezentáció, üzleti ajándék) adózása. A személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás alapja változatlanul a jövedelem 1,19szerese, amely után 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, így az összes közteher 51,17 százalék. Egyes meghatározott juttatásként 2013-tól nem adható a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány, az csak béren kívüli juttatásként Erzsébet utalvány utalvány formájában adható. Ha mégis adnak fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalványt, akkor, ha azt dolgozó kapja, a juttatás bérként, míg ha pl. a dolgozó közeli hozzátartozója kapja, a juttatás egyéb jövedelemként visel közterheket.

4

Egyes meghatározott juttatásnak minősülőnek a kifizető által fizetett egyéni és csoportos személybiztosítások (pl. vegyes életbiztosítások, nyugdíjbiztosítások, járadékbiztosítások).

1.4.

Üzleti biztosítások adózása

2013. január 1-jétől jelentősen módosulnak az üzleti biztosítások adózási szabályai. A módosítások részeként az Szja-törvény újrafogalmazza az adómentes és adóköteles biztosítási díj fogalmát. 2013-tól új fogalmak jelennek meg a törvényben (személybiztosítás, kockázati biztosítás, életbiztosítás, betegségbiztosítás, balesetbiztosítás, járadékbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, biztosító teljesítése stb.). Személybiztosításnak az élet-, a baleset- és a betegségbiztosítás minősül. Kockázati biztosítás az olyan személybiztosítás, amelynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke, azzal, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is.

1.5.

Adómentes, bevételnek nem minősülő biztosítási díjak

2013-tól a kockázati biztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás) más személy által fizetett díja – ugyanazon díjat fizető személy (pl. kifizető) által ugyanazon biztosított személyre tekintettel havonta a minimálbér 30 százalékáig – adómentes. Nem adómentes a kockázati biztosítás díja akkor, ha a biztosító az adott biztosítási időszak(ok)ra esedékes díj 30%-át meghaladó engedményt (díjvisszatérítést vagy más vagyoni értéket) nyújt. A kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás (felelősség biztosítás) kifizető által fizetett díja által a biztosított magánszemély (a károkozó) a díjfizetés időpontjában nem szerez bevételt. Nem szerez bevételt a biztosított magánszemély a díjfizetés időpontjában, ha a biztosító teljesítésére – korlátozások nélkül – a díjat fizető személy jogosult. 2013. január 1-jétől a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű kizárólag halál esetére szóló életbiztosítások szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként fizetett rendszeres díja (összegbeli korlátozás nélkül) adómentes. Rendszeres díjnak az a díj minősül, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. Ezen adómentesen fizetett életbiztosítási díjak összegéről kifizető havonta, magánszemélyenkénti bontásban, a biztosító nevét, székhelyét feltüntetve köteles adatot szolgáltatni az állami adóhatóság részére.

1.6.

Adóköteles biztosítási díjak

A kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások (ilyenek a megtakarítási típusú biztosítások, melyeknél biztosítási esemény bekövetkezése nélkül is lehetőség van pénzkivonásra, vagy a lejáratkor teljesít kifizetést a biztosító) más személy (pl. kifizető) által fizetett díja a díjfizetés időpontjában adóköteles. Ennek megfelelően 2013-tól kifizetői adóteher mellett egyes meghatározott juttatásnak minősülő juttatásként köthetők adóköteles díjú – egyéni és csoportos – személybiztosítások (pl. vegyes életbiztosítások, nyugdíjbiztosítások, járadékbiztosítások). A teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások nem rendszeres díja is (pl. az eseti díjak) – a díjfizetés időpontjában – adóköteles, az Szjatörvény szerinti egyes meghatározott juttatásként. A kifizetőnek nem minősülő díjfizető (nem természetes személy szerződő) esetén a biztosítási díj jogviszony szerint adózó jövedelemként adózik.

1.7.

Adómentes juttatás kulturális szolgáltatás igénybevételére

A kifizető ugyanazon magánszemély részére kulturális szolgáltatás igénybevételére – muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére – szóló belépőjegyet, bérletet adhat, továbbá könyvtári beiratkozási díj is megtéríthető adómentesen az adóévben

5

legfeljebb 50 ezer forint értékben. (Eddig csak sporteseményre szóló bérletet vagy belépőjegyet lehetett adni.) Nem fordítható ez az összeg a Széchenyi Pihenőkártya szabadidő alszámlájára történő munkáltató támogatásra.

1.8.

Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) nyugdíjszolgáltatásának adómentessége

2013-tól az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a NYESZszámla nyugdíjszolgáltatása akkor adómentes, ha a jogosult tagsági jogviszonya (átlépés esetén a korábbi tagsági jogviszonya) a teljesítés évét megelőző tizedik adóévben, vagy azt megelőzően keletkezett, illetve nyugdíjelőtakarékossági számláját a teljesítés évét megelőző tizedik adóévben, vagy azt megelőzően nyitotta meg, vagy jogosultsága rokkanttá nyilvánítása alapján keletkezett. (A korábbi – 2013 előtti – szabályozás szerint a nyugdíjszolgáltatás adómentességhez elegendő volt a megelőző 3. adóévben történő taggá válás, illetve számlanyitás.) Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy ha a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számláját 2013. január 1-jét megelőzően nyitotta meg, illetve az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben tagi jogviszonya 2013. január 1-jét megelőzően keletkezett, a magánszemélyt megillető nyugdíjszolgáltatás adókötelezettségére a 2012. december 31-én hatályos szabályokat lehet alkalmazni.

6

2. TÁRSASÁGI ADÓ A társasági adót érintő módosítások döntően pontosításokat, kiegészítéseket tartalmaznak. Nem változik a kétkulcsos társasági adó. A pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig továbbra is 10% a társasági adó, az e fölötti összeg után pedig 19%.

2.1.

Az adóalapot módosító tételek

Az adóalapot módosító tételeknél az alábbi változások, pontosítások történtek:  A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározása során az összes bevételt növeli a tulajdonostól származó finanszírozás előző évi finanszírozás-állományhoz képesti növekményének az ötven százaléka.  A hosszú lejáratú kötelezettségekből a rövid lejáratú kötelezettségek közé átsorolt arányos kötelezettség résszel, annak kivezetésekor az árfolyam különbözet tényleges realizálásakor kell módosítani az adóalapot. (A 2012. évi szabályozás szerint még, mivel a számvitelről szóló törvény rendelkezései értelmében a hosszú lejáratú kötelezettségeket a lejárat előtti évben át kell sorolni a rövid lejáratú kötelezettségek közé, így a Tao. tv. rendelkezései szerint a korábban adólap csökkentő tételként figyelembe vett összeggel már ekkor vissza kell növelni az adóalapot annak ellenére, hogy az árfolyam különbözet nem az átsoroláskor, hanem egy évvel később a hitel visszafizetésekor realizálódik.)  Bejelentett immateriális jószágnak nemcsak az adózó által megszerzett jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (szellemi termék, vagyoni értékű jog) minősül, hanem az adózó által előállított is (például saját k+f), feltéve, hogy az adózó a szerzést, illetve az előállítást, az azt követő 60 napos – jogvesztő határidőn belül – bejelenti az adóhatóságnak. Átmeneti rendelkezés alapján ez a rendelkezés választás alapján a 2012. évi adókötelezettség megállapítása során is alkalmazható.  A bejelentett immateriális jószághoz kapcsolódó kedvezmények nem lesznek érvényesíthetők, amennyiben az immateriális jószágot egy korábbi adómentes értékesítésből származó pénzeszközből vásárolják meg. (Ez azt jelenti, hogy ha azadózó az előző évben a 7 § (1) bekezdés (c) pontja alapján adómentesen értékesített az immateriális jószágot, majd azt visszavásárolja, akkor nem tudja bejelenteni az így visszaszerzett immateriális jószágot.)  A központi költségvetési szervként működő kutatóintézettel, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézettel kötött írásbeli megállapodás alapján közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés alapján is lehet, hogy az adózó a saját tevékenységi körben végzett kutatásfejlesztési tevékenységre tekintettel elszámolható adókedvezmény háromszorosát érvényesítse, legfeljebb 50 millió forintig. (Eddig a felsőoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával, valamint az általuk vagy közösen alapított kutatóintézetekkel, kutatóhelyekkel kötött megállapodások szerepeltek a törvényben.) Az így igénybe vett kedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.  Az alultőkésítési szabály alkalmazása során a kötelezettségek adóévi napi átlagos állományának meghatározásánál nem kell figyelembe venni az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettségek és követelések összegét. (Jelenleg csak akkor nem kell, ha a követelésre az adózó kamatot nem számol el.)  Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy tartós adományozás alatt nemcsak az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti tartós adományozás értendő, hanem a közhasznú szervezetekről szóló korábbi törvény szerint meghatározott tartós adományozás is.  Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül

7

átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó. Az ilyen típusú juttatások összegével meg kell növelni az adózás előtti eredményt.

2.2.

Veszteségelhatárolás

A veszteség elhatárolásának a szabályai az alábbiak szerint változtak:  Kiválás esetén a fennmaradó társaság csak akkor használhatja fel a vagyonmérleg szerinti részesedése alapján meghatározott elhatárolt veszteségét a következő adóévek adóalapjának meghatározása során, ha benne (mint jogutódban) az átalakulás révén olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik) közvetlen vagy közvetett többségi befolyást, amely (vagy amelynek kapcsolt vállalkozása) a jogelődben is ilyen befolyással rendelkezett az átalakulást megelőzően, továbbá, ha a jogutód az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez.  Átalakulás esetén a jogutódnak nem kell teljesítenie a veszteségelhatárolásra vonatkozó azon feltételt, hogy az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott tevékenységből árbevételt szerezzen, ha az adózó az átalakulást követő két adóévben jogutód nélkül megszűnik. Továbbá átalakulás esetén, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult, akkor a jogutód abban az esetben is felhasználhatja a jogelőd elhatárolt veszteségét, ha a jogelőd vagyonkezelési tevékenységét nem folytatja.  Cégvásárlás esetén nem feltétel a felvásárolt társaság legalább egy tevékenységének folytatása, ha a cégvásárlást követő két adóév folyamán az adózó jogutód nélkül megszűnik.  Azon adózók, amelyekkel szembeni csődeljárás vagy felszámolási eljárás jogerős bírósági végzéssel jóváhagyott egyezséggel szűnik meg, az általános szabálytól eltérően nem az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap 50 százalékáig jogosultak csökkenteni a korábbi adóévek elhatárolt veszteségével az adózás előtti eredményüket, hanem az egyezségre tekintettel a rendkívüli bevételként elszámolt, időbeli elhatárolással el nem határolt elengedett kötelezettség felét pótlólagosan figyelembe vehetik az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolandó összeg meghatározása során. Ezt a rendelkezést már a 2012. évi adóalap megállapításánál is alkalmazni lehet.

2.3.

Látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye

Évközi változás alapján 2012. április 14-től a látvány-csapatsport támogatása keretében az adózó a látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány részére – az eddigiekben érvényesíthető jogcímek mellett – a versenyeztetéssel összegfüggő költségekre is támogatást nyújthat. A törvény fogalmi meghatározása szerint látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány minden olyan sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint működő utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány, amelyik közhasznúnak minősül. Ugyancsak évközi változás alapján 2013. január 1-jétől a támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban akkor is kiállítható, ha a támogatási igazolási kérelem benyújtásának időpontjában a látvány-csapatsportban működő hivatásos vagy amatőr sportszervezet azért nem működik legalább két éve, mert korábban sportvállalkozásnak minősült.

8

3. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ Az általános forgalmi adóról szóló törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 2012. évben év közben és év végén is többször módosult. Évközi módosítással változott a 2013-tól életbe lépő új különleges adózási módként beiktatásra kerülő pénzforgalmi elszámolás szerinti adózási mód, valamint az alanyi adómentesség határának emelése. Az év végi módosítások döntően jogharmonizációs célúak, azok közül is kiemelten jelentős a Tanács 2010/45/EU számlázásra vonatkozó irányelvével összhangban a számlázással és a számlakibocsátással összefüggő szabályok változása.

3.1.

Pénzforgalmi elszámolás az általános forgalmi adóban

A pénzforgalmi elszámolást az az adóalany választhatja aki (amely) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásról szóló 2004. évi XXXIV. Törvény (továbbiakban: Kkv.) alapján a tárgyi naptári év első napján kisvállalkozás, vagy annak minősülne, ha a Kkv. hatálya alá tartozna. Azok a vállalkozások minősülnek kisvállalkozásnak, amelyek összes foglalkoztatotti létszáma kevesebb, mint 50 fő, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget. A pénzforgalmi elszámolás választhatóságának van egy árbevételhez kapcsolódó korlátja is. Ha az adóalany az egyéb feltételeknek megfelel, abban az esetben jogosult a pénzforgalmi elszámolást választani, ha az összes bevétele a naptári évben várhatóan illetve ténylegesen nem haladja meg a 125 millió forintnak megfelelő összeget. A pénzforgalmi elszámolás választása esetén az adóalany a fizetendő adót az adót is tartalmazó (bruttó) ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor állapítja meg és a beszerzéseihez kapcsolódó adólevonási joga akkor keletkezik, amikor az ellenértéket megfizeti. A pénzforgalmi elszámolás a fizetendő adó tekintetében az adóalany által a belföldön teljesített egyenes adózás alá tartozó ügyletekre terjed ki.

3.2.

Alanyi adómentesség választása

2013-tól az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 5 millió forintról 6 millió forintra emelkedik. A választáshoz kapcsolódó egyéb áfa szabályok nem változnak.

3.3.

Számlázásra vonatkozó módosítások

A számlázásra vonatkozó szabályoknál az alábbi változások történtek:  A számlázásra vonatkozó előírások alkalmazása szempontjából a határon átnyúló ügyletek esetében főszabály szerint annak az országnak a szabályai irányadók, ahol az adott ügylet teljesítési helye van. A főszabálytól eltérően, az ügyletet teljesítő adóalany letelepedettségéhez igazodó számlázási szabályokat kell figyelembe venni amennyiben a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany a teljesítési hely tagállamában nem telepedett le és az ügylet fordított adózás alá esik vagy az ügylet teljesítési helye harmadik országban van. Mégis a teljesítési helyhez kapcsolódó főszabály érvényesül, amennyiben a számlát az adófizetésre kötelezett igénybevevő állítja ki. A számla megőrzésére vonatkozó szabályokra ezen előírások nem érvényesek, tekintettel arra, hogy a tagállamok számára továbbra is biztosítani kell az ellenőrizhetőséget.  Adómentes Közösségen belüli értékesítés és adóalanynak nyújtott főszabály szerinti teljesítési helyű, fordított adózás alá eső Közösségen belüli szolgáltatásnyújtások esetében a számla kiállításra rendelkezésre álló ésszerű idő a teljesítés hónapját követő hónap 15. napja, egyéb ügyletek esetében az előírás változatlan marad.  A gyűjtőszámla kibocsátására azokban az esetekben van lehetőség, amikor a teljesítés napján vagy egy naptári hónapon belül az adóalany több ügyletet teljesít ugyanazon igénybevevő részére. Egy adómegállapítási időszakon belüli gyűjtőszámla kibocsátására a továbbiakban csak korlátozottan lesz lehetőség, melynek feltétele, hogy abban Közösségen belüli adómentes termékértékesítés és adóalanynak nyújtott főszabály szerinti teljesítési helyű, fordított adózás alá eső Közösségen belüli szolgáltatásnyújtások nem szerepelhetnek.

9

 Minden (papír alapú és elektronikus) számlára vonatkozóan általános követelményként kerül rögzítésre, hogy a számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig az adóalany köteles biztosítani a számla eredetének hitelességét (ügyletet teljesítő és számlakibocsátó azonosságát), adattartama sértetlenségét (vagyis azt, hogy nem változtatták meg) és olvashatóságát. E követelményeknek való megfelelésre az Áfa tv. nem tartalmaz konkrét előírást, annak az adóalanyok bármely olyan formában eleget tehetnek, amely ellenőrizhető kapcsolatot hoz létre a számla és az ügylet között. Az említett általános rendelkezés mellett az Áfa tv. meghatározza, hogy mit kell érteni az adattartalom sértetlensége és az eredet hitelessége alatt.  A számlán kötelezően fel kell tüntetni a vevő adószámának vagy csoportazonosító számának első nyolc számjegyét, amennyiben a számlázott ügyletet az összesítő jelentésben szerepeltetni kell, vagyis, ha az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot, és az ügyletet teljesítő adóalany belföldön telepedett le. Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt teljesíti az olyan 2012. évben, de 2013. évi teljesítési időponttal kiállított számla is, amely nem tartalmazza ezt az adatot. Szintén új előírás a „pénzforgalmi elszámolás” valamint az „önszámlázás” kifejezések számlán szerepeltetése, amennyiben az adóalanyok adófizetési vagy számlakibocsátási kötelezettségüket e különös szabályok szerint teljesítik. Pontosító jellegű rendelkezés, hogy meghatározott esetekben az Áfa tv. egyértelműen előírja, hogy mely kifejezést kell a számlán kötelezően feltüntetni. A korábbi egyértelmű utalás helyett például kizárólag a „fordított adózás” kifejezés számlán történő feltüntetése felel meg a jogszabályi előírásoknak. A számla idegen nyelven is kibocsátható, ennek az előírásnak megfelel az is, ha a feltüntetendő kifejezés is idegen nyelven szerepel a számlán.  A módosítás az eddigiektől eltérően már nem elektronikus úton kibocsátott számláról, hanem elektronikus számláról rendelkezik, amely alatt minden olyan számlát kell érteni, amelynek kibocsátása és befogadása elektronikus formában történt. Ennek értelmében tehát az elektronikusan kibocsátott, de papír alapon továbbított számla nem minősül áfa szempontból elektronikus számlának. A számlák adattartalma sértetlenségének és eredete hitelességének biztosítására már nem kizárólag az Áfa tv.-ben meghatározott két módszer alkalmazható, hanem bármely más üzleti ellenőrzési eljárás is, amely az említett követelményeknek eleget tud tenni. A minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus számla és az EDI rendszerben létrehozott és továbbított számlát a továbbiakban példaként nevesíti az Áfa tv. mint két, a fenti követelményeknek a törvény erejénél fogva megfelelő eljárást.  Fontos változás, hogy időbélyegző elhelyezését már nem írja elő kötelezettségként az Áfa tv., viszont továbbra is feltétele az elektronikus számlázásnak a számlabefogadó beleegyezése. Az elektronikus aláírással ellátott eszámla esetében a hozzájárulásnak nem szükséges előzetesnek vagy formálisnak lennie.  Adminisztratív szempontból egyszerűsítést jelent az adóalanyok számára, hogy az EDI rendszerben kibocsátott számlákról a továbbiakban nem szükséges papír alapon havonta összesítő jelentést készíteniük. Ugyanilyen célt szolgál az a rendelkezés is, mely szerint ugyanannak a személynek küldött elektronikus számlaköteg esetében a különböző számlák azonos adatait nem kell többször feltüntetni, ha egyébként valamennyi számla összes adata hozzáférhető. A módosítás révén az Áfa tv. az elektronikus számlák adattartalma sértetlenségének és eredetük hitelességének biztosításával kapcsolatban azt is kimondja, hogy külön jogszabály az említett követelményekkel kapcsolatban további rendelkezéseket fogalmazhat meg.  Bővül az egyszerűsített adattartalommal történő számla-kibocsátási lehetőségek köre. Ennek értelmében az olyan esetekben, amikor a számla bruttó összege nem haladja meg a 100 eurónak megfelelő pénzösszeget, úgy az adóalanynak az általa kibocsátott számlán nem kell adóalapot, illetve adómértéket és áthárított adót feltüntetnie, hanem elegendő azon ezek helyett az adóval növelt, azaz bruttó ellenértéket és a felülről számított százalékértéket szerepeltetnie.  A papír alapú számlákat nem szükséges papír alapon őrizni, hanem megfelelően járnak el az adóalanyok, ha azokat elektronikusan archiválják. Elektronikus számlák esetében az egyedüli megfelelő megőrzési mód az elektronikus forma, ez azonban nem zárja ki, hogy az elektronikus számla formátumát a megőrzésre kötelezett adóalany megváltoztassa. Az elektronikus számlák esetén az adóalany megőrzési kötelezettsége nem csak a számlára, hanem azokra az adatoknak az elektronikus úton történő megőrzésére is vonatkozik, melyek a számla eredetének hitelességét, valamint az adattartalom megváltoztathatatlanságát is biztosítják.

10

3.4.

Adatszolgáltatási kötelezettség előírása gépi nyugtákról és a pénztárgépek adatairól

2013. április 1-től kezdődően gépi nyugta kibocsátás esetén az adóalanyoknak mind a kiállított nyugtákról, mind pedig a pénztárgép adatairól adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteniük az adóhatóság felé. Az adatszolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben határozza meg. A kötelező gépi nyugtakibocsátás esetén a pénztárgép adóhatóság általi felügyelete hírközlő rendszer által, közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósulhat.

3.5.

Előlegfizetés Közösségen belüli adómentes termékértékesítéshez kapcsolódóan

Az adómentes Közösségen belüli értékesítés esetén az előlegként átadott összeg áfa fizetési kötelezettséget nem keletkeztet, az értékesítő nem köteles az átvett összegről számlát kibocsátani, és az összesítő nyilatkozatban sem kell azt feltüntetnie.

3.6.

A személygépkocsik üzemeltetéséhez kapcsolódó szolgáltatások áfájára vonatkozó levonási korlátozás

A korábbi teljes levonási tilalom helyett 50%-ban lesz korlátozva a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatásokat (pl. javítás) terhelő áfa levonhatósága. Az adóalany akkor mentesülhet ezen levonási tilalom alól, ha az igénybevett szolgáltatás ellenértékének legalább 50 százaléka igazoltan beépül a közvetített szolgáltatásnyújtás adóalapjába, vagy pedig, ha az igénybevett szolgáltatás közvetlen anyagjellegű ráfordításként épül bele a személygépkocsi bérbeadás adóalapjába.

3.7.

Levonható adó korrekciójának időpontja

A levonható adó korrekcióját az adóalany abban az adómegállapítási időszakban jogosult elvégezni, amelyikben a fizetendő adó változását eredményező tételt elszámolja.

3.8.

Termékimportot terhelő adófizetési kötelezettség teljesítése

Termékimport esetén az adófizetési kötelezettség főszabály szerint a vámhatóság határozata alapján keletkezik. Ettől elértően az adóalany kérheti, hogy a fizetendő adót önadózással állapíthassa meg. A módosítás azt az esetet rendezi, amikor az adóalanynak a termékimporthoz kapcsolódóan jogszabálysértés miatt vámtartozása keletkezik, ilyen esetben ugyanis az előzőekben említett önadózásra jogosító engedélytől függetlenül, a főszabály szerinti, vagyis a vámhatóság által történő adómegállapítás érvényesül.

11

4. ADÓZÁS RENDJE 4.1.

Belföldi ÁFA összesítő jelentés

2013-tól az adózók számára az egyik leglényegesebb változás az új adatszolgáltatási kötelezettség, a belföldi ÁFA összesítő jelentés bevezetése. Az összesítő jelentéstételi kötelezettség mind a termékértékesítő/szolgáltatást nyújtó, mind a terméket beszerző/szolgáltatást igénybe vevő adóalany esetében azon számlákra terjed ki, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege a 2 millió forintot eléri vagy meghaladja. Az értékhatár kifejezetten az adott számlában áthárított általános forgalmi adóra vonatkozik, nem a számla kiállításának alapjául szolgáló ügylet teljes ügyleti értékére. A számla alapján adófizetési kötelezettséggel érintett adóalanynak csak azokat a számlákat kell feltüntetnie, amelyben másik, belföldön nyilvántartásba vett ÁFA alanyra hárít át adót (ha a vevő nem ÁFA alany vagy belföldön nincs nyilvántartásba véve, a számláról nem kell nyilatkozatot tenni). A belföldi ÁFA összesítő jelentést az ÁFA bevallással egyidejűleg, annak részeként kell teljesíteni. A levonási jogot gyakorló adóalany a számlaszintű adatokat arról az adómegállapítási időszakról (hónap/negyedév/év) teljesítendő ÁFA bevallásban közli az adóhatósággal, amely adómegállapítási időszakban az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol. Az áthárított ÁFÁ-t tartalmazó számlát kiállító, s emiatt ÁFA fizetési kötelezettséggel érintett adóalany a jelentéstételi kötelezettségét abban a bevallásában teljesíti, amely bevallásban az általa kiállított, az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számlában feltüntetett adót meg kell állapítania. Az ÁFA levonási jogot gyakorló adóalany az ÁFA bevallással együtt teljesítendő belföldi ÁFA összesítő jelentésében számlánként nyilatkozni köteles: a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó ÁFA alany - ideértve az egyszerűsített vállalkozói adóalanyt is - adószámának, csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,  a nevére szóló számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról és az áthárított általános forgalmi adó összegéről, a számla sorszámáról, valamint  a számlában feltüntetett teljesítési időpontról, ilyen időpont hiányában a számla kibocsátásának keltéről. Az ÁFA fizetési kötelezettséggel érintett adózó adóalany számlánkénti nyilatkozattételi kötelezettsége az alábbi adatokra terjed ki:  a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő ÁFA alany adószámának, csoportos általános forgalmi adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,  a kibocsátott számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi adó összegéről, a számla sorszámáról, valamint  a számlában feltüntetett teljesítési időpontról, ilyen időpont hiányában a számla kibocsátásának keltéről. Ezzel összefüggésben annak érdekében, hogy a jelentéshez szükséges adatok rendelkezésre álljanak, módosul az ÁFA tv.-nek a számla kötelező adattartalmára vonatkozó szabálya, s a kétmillió Ft-ot elérő áthárított ÁFÁ-t tartalmazó számlák tartalma kiegészül a vevő adószámának (csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának) első nyolc számjegyével. Ha az adóalany ugyanazon adómegállapítási időszakban ugyanazon termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó által kibocsátott több számlában áthárított adó tekintetében gyakorol összesen 2 millió forintot elérő vagy ezt meghaladó összegben adólevonási jogot, úgy az erről az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmi adó bevallásában nyilatkozik:  a termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó általános forgalmiadó-alany adószámának, csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről, és  ezen számlákban feltüntetett, áthárított általános forgalmi adó összesített összegéről. Az összevont jelentés csak a levonási jogot gyakorló adózóra vonatkozó kötelezettség, ha tehát ugyanannak a vevőnek, ugyanabban az adómegállapítási időszakban több, akár a kétmillió Ft-os értékhatárt meghaladó áthárított ÁFÁ-t tartalmazó számlát bocsát ki az értékesítő/szolgáltatást nyújtó, ettől függetlenül ezen összevont jelentéstételi kötelezettsége nem keletkezik. A számlamódosítás eredményezheti azt, hogy az eredetileg 2 millió Ft alatti áthárított ÁFÁ-t tartalmazó számla ÁFA tartalma a módosítást követően meghaladja az értékhatárt.

12

Emiatt számla módosítása esetén mind a számlát módosító okiratot kiállító, mind az azt befogadó (és a számla alapján adólevonási jogát gyakorló) ÁFAalany köteles a módosított számlát érintően a számla szintű összesítő jelentést teljesíteni, ha a számlában áthárított ÁFA akár a módosítást megelőzően, akár azt követően eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot. A kötelezettség fennáll akkor is, ha a számlában áthárított ÁFA mind a módosítást megelőzően, mind azt követően meghaladta ezt az értékhatárt. A számlamódosítás miatt teljesített összesítő jelentésben nyilatkozni kell annak a számlának az adatairól is, amelyet a módosítás érint, továbbá a módosítás számszaki hatásáról az általános forgalmi adóalap és az áthárított általános forgalmi adó tekintetében, valamint a számlát módosító okirat sorszámáról. Számla érvénytelenítése esetén a számlát érvénytelenítő okiratot kiállító és az azt befogadó ÁFA alany, amennyiben az érvénytelenített számlában áthárított általános forgalmi adó összege elérte vagy meghaladta a 2 millió forintot, a számla adatairól teljesíti jelentéstételi kötelezettségét. A számla módosításáról, vagy érvénytelenítéséről az összesítő jelentést abban a bevallásban kell teljesíteni, amelyben az adóalany a módosítás, érvénytelenítés hatását figyelembe veszi. A pénzforgalmi elszámolást választó adóalany által kibocsátott számla esetében a nyilatkozatot csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmi adó bevallásban kell megtenni, amelyben ezen számla alapján az adózó első alkalommal adólevonási jogot érvényesít, vagy a számlát kiállító adómegállapításra először kötelezett. Ez esetben is a számlában feltüntetett, áthárított ÁFA teljes összege veendő figyelembe a 2 millió forintos összeghatár vizsgálata során, akkor is, ha az adott adómegállapítási időszakban a számla alapján az adómegállapítási kötelezettség vagy az adólevonási jog nem öleli fel a számlában áthárított ÁFA teljes összegét. A pénzforgalmi elszámolást választó ÁFA alany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén minden esetben az ÁFA tv. szerinti különös szabályok szerint érvényesítheti adólevonási jogát, ehhez igazodóan a belföldi ÁFA összesítő jelentéstételi kötelezettség teljesítésére is különös szabályokat tartalmaz a törvény. Ugyanazon – befogadott - számláról belföldi ÁFA összesítő jelentést a pénzforgalmi elszámolást választó ÁFA alanynak csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmi adó bevallásban kell tennie, amelyben ezen számla alapján első alkalommal érvényesít adólevonási jogot. A kötelezettség fennállása tekintetében a számlában áthárított ÁFA összege mérvadó, s nem az érvényesített levonási jog összege. Az összesítő jelentés kizárólag elektronikus úton teljesíthető. Az összesítő jelentésre vonatkozóan a bevallás javítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A mulasztási bírságra vonatkozó szabályok alkalmazása során a belföldi ÁFA összesítő jelentés bevallásnak minősül, így a kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, vagy valótlan adatokkal való teljesítése esetén magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Új lekérdezési lehetőséggel is bővül az ügyfélkapun keresztül elérhető adatok köre, mivel az általános forgalmi adó alanya az általa befogadott számlák tekintetében más adózó által teljesített ÁFA összesítő jelentés adataihoz a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül 2013. július 1-től hozzáférhet.

4.2.

Készpénzfizetés korlátozása

A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók 2013. január 1-jétől ugyanazon szerződés alapján ugyanazon partnerüknek (amennyiben partnerük is pénzforgalmi számlanyitásra köteles) egy naptári hónapban termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás – általános forgalmi adót is magában foglaló – ellenértékeként összesen maximum 1,5 millió forint összeghatárig teljesíthetnek készpénzben kifizetést. A korlátozás kizárólag termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékére vonatkozik, különböző banki műveletekre nem (pl. készpénzfelvétel). A korlátozás ugyanazon ügyletek vonatkozásában is csak az ugyanazon naptári hónapon belüli kifizetésekre vonatkozik, nincs tehát akadálya annak, hogy ugyanazon szerződés alapján (pl. folyamatos teljesítésű ügyletek) havonta 1,5 millió forint készpénzkifizetés történjen. Ugyanazon felek között is a korlátozás csak az ugyanazon ügylet alapján teljesítendő kifizetésekre vonatkozik, ezért ha ugyanazon felek egymással többféle szerződéses viszonyban állnak, nem gátolja a törvény, hogy minden ügylet tekintetében kimerítsék a havi készpénzfizetési korlátot. A szabályozás kijátszását gátolja az a szabály, amely szerint egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek azért kötöttek több szerződést, hogy a korlátozás megsértését leplezzék.

13

A korlátozás betartását az állami adóhatóság ellenőrzi. A korlátozásra vonatkozó jogszabályok megsértése esetén szigorú bírságra lehet számítani: a korlátozás figyelmen kívül hagyásával, jogellenesen készpénzben teljesített, illetve elfogadott készpénzszolgáltatás 20%-ának megfelelő mértékű mulasztási bírságot szab ki az állami adóhatóság. A bírság mértéke nem esik mérlegelés alá, minden esetben, ha az adóhatóság a szabály megsértését feltárja, mind a kifizetést szabálytalanul készpénzben teljesítő, mind a teljesítést szabálytalanul elfogadó adózót az előzőekben ismertetett mértékű mulasztási bírsággal kell sújtani.

4.3.

Az általános forgalmi adó kiutalása

A 2012. február 1-jétől életbe lépett szabályok alapján amennyiben az adózó a 30, illetve 45 napos kiutalás feltételeit nem teljesítette, illetve arról nem nyilatkozott vagy valótlanul nyilatkozott, az áfa kiutalását megelőző adóhatósági ellenőrzés határideje, és így a kamatmentes kiutalásra nyitva álló határidő egyaránt 75 napra nőtt. Ezt a lehetőséget az általános forgalmi adó kiutalás előtti ellenőrzések határidejét érintő, 2013. január 1-jétől hatályos rendelkezések kizárják, a megváltozott szabályok értelmében az ellenőrzési határidőre nincs kihatással, ha a bevallás szerinti nyilatkozat hitelessége utólag megkérdőjeleződik, és a kiutalási határidő 75 napra módosul, ugyanis az adóhatóság az általános forgalmi adóra vonatkozó kiutalás előtti ellenőrzés határidejét a bevallásban szereplő nyilatkozat, illetve annak hiánya szerinti határidőtől eltérően nem határozhatja meg. Az áfa kiutalással összefüggő nyilatkozattételi kötelezettséget érintően 2013. január 1-jétől a törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy a 30, illetve 45 napos kiutalási határidő alkalmazásának feltétele az is, hogy az adózó a feltételek fennállásáról bevallásában nyilatkozzon, nyilatkozat hiányában – annak ellenére, hogy az adózó az egyéb feltételeknek megfelel – az általánostól rövidebb határidő nem alkalmazható. A felszámolást, illetve végelszámolást lezáró bevallásban előterjesztett általános forgalmi adó kiutalási igényekre nem vonatkoznak a speciális, rövidebb kiutalási határidők. Ez a szabály a 2013. január 1-jét követően benyújtott bevallások esetében alkalmazható.

4.4.

Túlfizetés elszámolása, átvezetése más adószámlára

2013. január 1-jétől az túlfizetés összegét az állami adóhatóság akkor is átvezeti az adózó által megjelölt adószámlára, ha az túlfizetést mutat, vagy egyenlege 0 Ft. Az adózó tehát szabadon dönthet arról, hogy a túlfizetést mely adószámlán kívánja tartani.

4.5.

Az általános forgalmi adó gyakoribb elszámolásának engedélyezése

Enyhülnek az általános forgalmi adó gyakoribb elszámolásának engedélyezési szabályai. Különös méltányosságból az eljáró adóhatóság vezetője a kizáró ok fennállása ellenére is engedélyezheti az általános forgalmi adó gyakoribb elszámolását, ha az engedély megadását kizáró ok súlya nincs arányban az adózó gyakoribb elszámoláshoz fűződő méltányolható érdekével. Nem kizáró oka az általános forgalmi adó gyakoribb elszámolásának engedélyesése például, ha az adózó a kérelem benyújtását megelőző két éven belül legalább három alkalommal székhelyet változtatott, azonban – mivel az engedély megadása az állami adóhatóság mérlegelési jogkörébe tartozik – az adóhatóság nincs elzárva attól, hogy a kérelmet elutasítsa, ha azt állapítja meg, hogy a gyakori székhelyváltás az adózó rosszhiszemű magatartására vezethető vissza.

4.6.

Külföldi székhelyű, belföldi illetőségűnek minősülő adózó bizonylat kiállítási, könyvvezetési és nyilvántartási kötelezettsége

A külföldi vállalkozó és a külföldi székhelyű, belföldi illetőségűnek minősülő adózó csak abban az esetben köteles a bizonylat kiállítási, könyvvezetési és nyilvántartási kötelezettségét a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíteni, ha a külföldi vállalkozó a társasági adóról szóló törvény alapján folytat fióktelepnek nem minősülő telephelyen gazdasági tevékenységet, vagy ha külföldi székhelyű adózó a társasági adóról szóló törvény alapján minősül belföldi illetékességűnek.

14

4.7.

Adószám felfüggesztése

2013-tól az adószámot az adóhatóság határozott időre függeszti fel abban az esetben, ha az adózó bevallási vagy adófizetési (adóelőlegfizetési) kötelezettségének határidőtől, illetve esedékességtől számított 365 napon belül nem tesz eleget. Az állami adóhatóság az adószám alkalmazását határozott időtartamra, a határozat jogerőre emelkedését követő 180. napig függeszti fel. Az adóhatóság az adószámot törli, ha az adózó az adószáma alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 180 napon belül a határozatban foglalt bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének nem tesz eleget. Ha az adózó a fenti határidőn belül teljesíti bevallási, adófizetési kötelezettségét, az állami adóhatóság a felfüggesztés megszüntetését határozattal elrendeli, e határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. Az adószám törlését elrendelő határozat elleni fellebbezésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fellebbezést a határozat közlésétől számított 8 napon belül lehet előterjeszteni.

4.8.

Adószám törlése

Ha az adószámot törlik, akkor az adószám törlését követően az adóhatóság a megszüntetésre irányuló eljárást kezdeményezi. Ezzel összefüggésben 2013. január 1-jétől az állami adóhatóság honlapján közzéteendő adózók köre az alábbi adózói csoportokkal bővül.  Akiknek az adószámát az állami adóhatóság törölte, mert az adózó által – a rá irányadó szabályoknak megfelelően – bejelentett székhely nem valós cím, vagy az adózó – a rá irányadó szabályoknak megfelelő – szervezeti képviselőt az állami adóhatósághoz nem jelentette be, vagy az állami adóhatóság az adózó ellenőrzése alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó által bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy.  Akiknek az adószámát az állami adóhatóság felfüggesztés nélkül hivatalból törölte, mert az adózó a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tett eleget.

4.9.

Adóregisztrációs eljárás

Amennyiben az adózó vezető tisztségviselője vagy tagja olyan gazdasági társaság, vagy olyan gazdasági társaság jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, illetve tagja, amelyben a Magyar Állam, vagy az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet közvetlenül, vagy közvetett módon 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkezik, az érintett személy az adószám megállapítását megtagadó határozat, vagy az állami adóhatóság felszólításának kézbesítését követő 8 napos jogvesztő határidőn belül az adóregisztrációs eljárás megszüntetése érdekében kérelmet nyújthat be az állami adóhatósághoz. A kérelem alapján az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadó határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja, illetve az adóregisztrációs eljárást megszünteti. Az állami adóhatóság abban az esetben, ha az adószám megállapítását követően a vezető tisztségviselő, vagy tag személyében bekövetkezett változásra tekintettel lefolytatott adóregisztrációs eljárás során állapítja meg, hogy az új vezető tisztségviselő, vagy tag adózási szempontból különösen kockázatosnak minősül, határidő tűzésével felszólítja az adózót, hogy a jogellenes helyzetet hárítsa el. A korábban hatályos szabályozás szerint a törvény erre 15 napot biztosított, a módosítás a határidőt 30 napra emeli fel.

4.10.

Fokozott adóhatósági felügyelet

A fokozott adóhatósági felügyeletet megelőző kockázatelemzési eljárás része a kockázatelemzést szolgáló kérdőív kitöltésére való felhívás. A módosítás az adózói adminisztrációcsökkentés részeként lehetővé teszi, hogy az adózó a kérdőívet az adóhatóság honlapjáról töltse le és azt papír alapon, vagy elektronikus úton küldhesse meg az állami adóhatóság részére. Az állami adóhatóság a kockázatelemzési eljárást 1 éven belül, az éves áfa adóbevallásra kötelezettek esetén a benyújtásra nyitva álló határidőt követő 30 napon belül folytatja le. A kérdőív kitöltésének elmaradása esetén az állami adóhatóság csak az általános szabályok szerinti mértékű mulasztási bírságot szab ki a teljesítésre történő felszólítás mellett. Amennyiben az adózó a mulasztási bírság kiszabásáról szóló jogerős határozatban megadott határidőn belül sem pótolja mulasztását, az állami adóhatóság az adózó adószámát már törli, amely következtében a törléssel érintett adózó vezető tisztségviselője és tagja az

15

adóregisztrációs eljárás szempontjából kockázatos adózónak minősül. Átmeneti szabály lehetővé teszi, hogy a korábban hatályos szabályok szerint törölt adószám ne jelentsen objektív akadályt az adóregisztrációs eljárás során.

4.11.

Adatszolgáltatási kötelezettség fordított adózással kapcsolatban

Az általános forgalmi adóról szóló törvény fordított adózást vezet be a vetőmag, sertés, továbbá a takarmányként is szolgáló egyes termékek kereskedelmére. Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása az adóhatósági ellenőrzési tevékenység hatékonyságának javítása érdekében adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő az Áfa tv. mellékleteiben felsorolt, fordított adózás alá eső termékek vonatkozásában.

4.12.

Önkormányzati adóhatóság adóslistája

A módosítás szigorítja azokat a feltételeket, amelyek esetén az önkormányzati adóhatóság közzéteheti a helyi adó és gépjárműadó tartozással rendelkező adózók adatait. A helyi adó és gépjárműadó vonatkozásában 10 ezer forintról 100 ezer forintra, magánszemélyek esetén 5 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedik a közzétételt megalapozó értékhatár. Emellett közzétételre csak a már 90 napja fennálló tartozás tekintetében kerülhetne sor, határozattal megállapított adótartozás esetén csak akkor, ha az jogerőre emelkedett és bíróság nem helyezte azt hatályon kívül.

4.13.

Adóhatósági igazolás

A lakosság adminisztrációs terheinek csökkentése céljából egyszerűsödnek az adóhatósági igazolások kiállításának szabályai. A módosítás értelmében az adóhatósági igazolások kiállításának határideje 8 napról 6 napra csökken. Átláthatóbb, logikusabb szerkezetben jelennek meg az adóhatósági igazolás (adóigazolás, együttes adóigazolás, jövedelemigazolás, illetőségigazolás) szabályai is. Módosul továbbá a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel benyújtására jogosult adózók köre. 2013. január 1-jétől ugyanis már csak adóazonosító jellel rendelkező magánszemélyek is kérhetik felvételüket e nyilvántartásba.

4.14.

Felhívás önellenőrzésre

A módosítás bevezeti a vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély adózók tekintetében az önellenőrzésre történő felhívás jogintézményét, amelynek során az állami adóhatóság önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel az adózót, ha a bevallás adatai és az adóhatóság számára rendelkezésére álló adatok alapján az adózó terhére mutatkozó eltérést állapít meg. A felhívás teljesítése nem kötelező, elmaradása nem jár negatív jogkövetkezménnyel. Egyetlen joghatása, hogy ellenőrzési moratórium bevezetésére kerül sor, vagyis a felhívás közlésétől az önellenőrzés elvégzéséig, de legfeljebb a felhívás közlésétől számított 30. napig az adóhatóság ellenőrzést személyi jövedelem adó adónemen nem indíthat, ugyanakkor a visszaigényelt szja kiutalására nyitva álló határidő is szünetel ezalatt az időszak alatt.

4.15.

Ellenőrzés

Az ellenőrzési határidő-számítás kezdő napja a megbízólevél kézbesítésének, a kézbesítés mellőzése esetén a megbízólevél átadásának a napja, új eljárás esetén az új eljárás megkezdéséről történő értesítés postára adásának a napja. A 2012. június 20- án hatályba lépett rendelkezés szerint az ellenőrzési határidő tekintetében nemcsak a postára adásnak, hanem a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának a napja is figyelembe veendő. A módosítás szerint, ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján az alapügy tényállása tisztázott, akkor az alapellenőrzés a kapcsolódó ellenőrzés befejésétől függetlenül lezárható, amellett, hogy az elhúzódó kapcsolódó vizsgálatok esetében az adóhatóság a konkrét ügy körülményeit mérlegelve dönthet az alapellenőrzésnek a rendelkezésére álló adatok alapján történő befejezéséről. Az adóhatóság az ellenőrzés lefolytatásához szükséges bizonylat hiteles magyar nyelvű fordítására, a bizonylaton szereplő gazdasági eseményt alátámasztó szerződés vagy más dokumentum, illetve a szokásos piaci

16

ár meghatározásával összefüggő nyilvántartás (dokumentáció) szakfordítására történő felhívás és az adózó iratainak, nyilvántartásainak a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelő rendezésére, pótlására, illetőleg javítására történő felhívás esetén is folytathatja az ellenőrzést függetlenül attól, hogy ezt az időtartamot az ellenőrzés határidejének számítása során figyelmen kívül kell hagyni. Az állami adóhatóság az ellenőrzés teljes időtartam alatt jogosult és köteles iratbevonási és a helyszínen található körülmények jegyzőkönyvbe vételi kötelezettségét teljesíteni, ha fennáll a veszélye annak, hogy a vizsgálat alá vont bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, adózással összefüggő elektronikus adatokat, információkat, egyéb iratokat megsemmisítik, vagy az üzleti tevékenység körülményeit megváltoztatják.

4.16.

Hatósági eljárás

A minősített adózói adatbázisban szereplő vállalkozási tevékenységet folytató személy számára jelent kedvező változást a sürgősségi eljárás bevezetése a fizetési könnyítés (fizetési halasztás, részletfizetés) és adómérséklés iránti kérelmek elbírálására irányuló eljárásokra vonatkozóan. Az érintett adózói körben a minősített adózói adatbázis ugyanis olyan hasznos adatokkal szolgál az adóhatóság számára, melyek lehetővé teszik, hogy ezeket az eljárásokat az adóhatóság az általánosnál rövidebb, azaz 30 nap helyett 15 nap alatt lefolytassa. A sürgősségi elbírálásra irányuló kérelmet a fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló kérelemmel egyidejűleg – elektronikus úton – kell előterjeszteni az adóhatósághoz. A sürgősségi elbírálás iránti kérelem benyújtására előírt határidő jogvesztő, késedelem esetén igazolási kérelemnek nincs helye. 2013. január 1-jétől kiegészül a minősített adózónak minősülő személyekkel szemben támasztott követelmények köre. Az eddigiek mellett a törvény a minősített adózói minősítés feltételeként határozza meg, hogy az adózó a kérelem benyújtását megelőző elévülési időn belül nem állt vagy áll kényszervégelszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt. Az adóhatóság továbbra is törli a nyilvántartásból azt az adózót, aki a nyilvántartásba vételt követően a feltételek bármelyikének nem felel meg.

4.17.

Illetékelőleg megállapítása

A 2013. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint az illetékelőleg jogintézménye megszűnik. 2013. január 1jétől nem kell illetékelőleget fizetni az ingatlanok ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá eső szerzése esetén. Ehhez kapcsolódó átmeneti szabály, hogy az illetékelőlegre vonatkozó 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseket a 2013. január 1-jén folyamatban lévő illetékügyben még alkalmazni kell.

4.18.

Adóhatósági irat kézbesítése

Az új szabály értelmében a kézbesítési vélelem minden olyan esetben bekövetkezik, amikor a küldemény a kézbesítés eredménytelensége miatt érkezik vissza az adóhatósághoz. A „nem kereste” jelzéssel visszaérkezett küldemények esetében az irat továbbra is a postai kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon minősül kézbesítettnek, minden más esetben a kézbesítési vélelem a kézbesítés megkísérlésének napján áll be.

4.19.

„Egyszámlára” történő befizetés

Megvalósul az egyetlen utalással több adófizetési kötelezettség teljesítését lehetővé tevő fizetési rendszer. A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók alkalmazhatják a külön jogszabályban meghatározott egyszerűsített elektronikus fizetést. A részletszabályokat rendeleti szint tartalmazza majd. Az új fizetési mód bevezetésre a szükséges fejlesztéseket követően, várhatóan a 2013. év második-harmadik negyedévében kerülhet sor.

4.20.

Elkésett fellebbezés

Az adózás rendjéről szóló törvény korábban hatályos szabályai szerint abban az esetben, ha az adózó a fellebbezésre nyitva álló határidőt elmulasztotta és mulasztását nem mentette ki, az adóhatóság a fellebbezés iránti kérelmet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályaitól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseitől eltérően nem érdemi vizsgálat nélkül elutasította, hanem felügyeleti intézkedés iránti

17

kérelemként bírálta el. A módosítás alapján az adózó fellebbezésének elkésettsége, a nem a jogosulttól származó fellebbezés benyújtása és az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés elleni fellebbezés benyújtása esetén az adóhatóság a fellebbezést formális döntéssel, végzéssel utasítja el, amely ellen lehetőség van fellebbezéssel élni, így a fellebbezés elkésettsége egyértelműen megállapításra kerül.

4.21.

Jogkövetkezmények

Azokban az esetekben, amikor az adózó olyan hibát tár fel, mely miatt az adót az eredeti bevallási időszakban elmulasztotta bevallani és megfizetni, de a későbbi bevallási időszakban ezt pótolja, akkor az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét. 2013-tól legalább 5 000 forint mulasztási bírsággal sújtja az adóhatóság azt, aki az eljárás kezdeményezésekor fennálló eljárási illetékfizetési kötelezettségét a kötelezett felhívás ellenére egyáltalán nem vagy nem teljes mértékben vagy nem a megszabott határidőben teljesítette. A korábban hatályos szabály legfeljebb a meg nem fizetett illeték 100%-áig terjedhetett, ami az általános tételű eljárási illeték viszonylag alacsony összege (3 000 forint) miatt nem biztosított kellően visszatartó szankcionálási lehetőséget az adóhatóság részére, valamint a szankció alkalmazása aránytalan költséggel is járt. A bírság minimum nem csak az illetékfizetési kötelezettség teljes elmulasztása esetén alkalmazandó, hanem akkor is, ha a kötelezett az adóhatóság felhívása ellenére nem egészíti ki a fizetendő illeték 100%-ra az általa megfizetett eljárási illetéket, legyen szó akármilyen kis különbségről. Az ezen jogsértés miatt kiszabható bírság maximuma változatlan, továbbra is 100 ezer forint.

4.22.

Végrehajtás

Általános szabállyá válik, hogy a végrehajtási eljárás egy alkalommal az adózó megalapozott kérelmére is felfüggesztésre kerülhet, eddig a végrehajtás adózó kérelmére történő felfüggesztésére csak illetékügyekben volt lehetőség, ha az illetékfizetési kötelezettség megszűnése volt várható. A kérelmet el kell utasítani, ha az adóhatóság az adózót a végrehajtási eljárásban a végrehajtási eljárás akadályozásáért korábban már mulasztási bírsággal sújtotta. Abban az esetben, ha az adóhatóság az adózó kérelmére fizetési könnyítést vagy adómérséklést engedélyezett, a döntés jogerőre emelkedéséig a kérelemmel érintett adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás tekintetében végrehajtási cselekményt nem foganatosít.

18

5. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK Leglényegesebb változás, hogy megszűnik az egyéni nyugdíjjárulékra vonatkozó járulékfizetési felső határ. Az átmeneti szabály alapján a nyugdíjjárulék megállapításakor a 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a 2013. január 10-éig megszerzett, 2012 decemberi járulékalapot képező olyan jövedelmekre, amelyeket a 2012. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani. A járuléktörvényt érintő másik módosítás szerint 2013-ban az infláció mértékével emelkedik a nem biztosítottak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 6390 forintról 6660 forintra. A magán-nyugdíjpénztári tagok is köthetnek megállapodást a nyugdíjbiztosítóval szolgálati idő szerzése érdekében a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésével.

5.1.

Egészségügyi hozzájárulás

A módosult szabályok alapján a kifizető a béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összege után 10 százalék helyett 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet. A biztosítási díjak személyi jövedelemadózási szabályaihoz kapcsolódva kedvező szabály, hogy az egyéb jövedelemként adóköteles biztosítói kifizetés után a jövedelmet szerző magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás mértéke 14 százalék, ha a jövedelem megszerzésének időpontja a lejárati szolgáltatással nem bíró, teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítás megkötésétől – de legkorábban 2013. január 1-jétől – számított 10 évet követő időpontra esik. A törvény külön rendelkezik arról, hogy az adóköteles biztosítói kifizetés esetében a biztosító nem minősül kifizetőnek. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény módosítása rendelkezik arról, hogy ha a magánszemély kifizetőnek nem minősülő külföldi személytől a foglalkoztatóval fennálló jogviszonya alapján szerez jövedelmet, például a külföldi anyacégtől kap juttatást, akkor a belföldi foglalkoztató átvállalhatja a juttatás utáni egészségügyi hozzájárulás megfizetését és bevallását. 2013-tól megszűnik az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány egészségügyi hozzájárulás alóli mentessége. A 27%- os mértékű adót a magánszemélynek kell az éves bevallásában rendeznie.

5.2.

Szociális hozzájárulási adó

Két új adókedvezmény kerül bevezetésre a foglalkoztatás bővítésének elősegítése érdekében. Az egyik a fejlesztési adókedvezményre jogosult vállalkozásokra vonatkozik, a másik a hazai vállalkozások kutatásifejlesztési tevékenységét segíti. 



A társasági adótörvény szerinti fejlesztési adókedvezményre jogosult, szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás a beruházás üzembe helyezését követő 5 éven belül szociális hozzájárulási adó kedvezményt érvényesíthet, ha bővíti a munkavállalóinak létszámát. A kedvezmény a foglalkoztatás első két évében havi 100 ezer forint bruttó bérig érvényesíthető, és 100%-os kedvezményt jelent.. Az új munkaerő foglalkoztatásának 3. évében a szociális hozzájárulási adó kedvezmény egyenlő a bruttó bér 14,5%-ával. A vállalkozások által foglalkoztatott, tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutatók után adókedvezmény érvényesíthető. Az adókedvezmény igénybevételével a bér után fizetendő szociális hozzájárulási adó mértéke 0% (27% helyett), amelyet havi bruttó 500 ezer forint munkabérig lehet érvényesíteni. A kedvezményt vállalkozási kutatóhelyek vehetik igénybe.

A munkahelyvédelmi akcióterv alapján kidolgozott, kisgyermekes munkavállalók után járó adókedvezmény már kihirdetett szabályaihoz kapcsolódik, az egységes jogalkalmazás érdekében egy olyan átmeneti rendelkezés, amely egyértelművé teszi, hogy az olyan kisgyermekes munkavállalók után is jár munkáltatói adókedvezmény,

19

akiknél az anyasági ellátás (gyed, gyes, gyet) lejártát követő vagy az ellátás melletti foglalkoztatás már 2013. január 1-je (vagyis az új kedvezmény hatályba lépése) előtt megkezdődött. E szabály ugyanakkor nem befolyásolja azt, hogy az új adókedvezmény (már 2013 előtt munkába visszatért kisgyermekes munkavállalók esetében is) legkorábban a 2013. január 1-jével kezdődő adómegállapítási időszakra érvényesíthető, továbbá a három éves foglalkoztatási időtartam onnantól számítandó, amikor az anyasági ellátás lejártát követően, illetve az ellátás igénybevétele mellett a foglalkoztatás megkezdődött. A külföldi fióktelepeken alkalmazott, a magyar társadalombiztosítás hatálya alá nem tartozó munkavállalók után a magyarországi vállalkozásoknak nem keletkezik szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége. Ez a rendelkezés visszamenőlegesen 2012. január 1-jétől alkalmazható.

5.3.

Szakképzési hozzájárulás

A szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások és a vállalkozási kutatóhelyek által igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény mellett az általuk fizetendő szakképzési hozzájárulásból is érvényesíthető kedvezmény. A szakképzési hozzájárulás alapja csökkenthető a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta legfeljebb 500 ezer forinttal, addig ameddig a szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt érvényesítenek. A szakképzési hozzájárulás alapja csökkenthető továbbá a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállalók bruttó bérének összegével, de legfeljebb munkavállalónként havonta 100 ezer forinttal a foglalkoztatás első két évében. 2013-tól ismét el lehet számolni a saját munkavállalók képzésére fordított összeget a bruttó kötelezettség terhére (2012-ben erre nincs mód). A bruttó kötelezettség továbbra is a munkavállalók után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjának 1,5%-a. Az elszámolható összeg azonban lényegesen alacsonyabb, mint korábban volt: legfeljebb 16,5%, és csak akkor lehet vele élni, ha havonta legalább 45 tanulószerződéses tanulót is foglalkoztat a vállalkozás. A bruttó kötelezettség akkor csökkenthető ilyen jogcímen, ha a saját dolgozók képzésére tanulmányi szerződés vagy munkáltatói kötelezés alapján kerül sor. A képzés kizárólag szakmai vagy nyelvi tárgyú lehet, vagyis általános jellegű képzések címén nem lehet költségeket elszámolni. Külön miniszteri rendelet szabályozza majd részletesen az elszámolható költségeket. Lazulnak a tanműhelyek támogatási feltételei: nemcsak új tanműhely, hanem már létező tanműhely részére beszerezett eszközökre is igényelhető támogatás. Az éves bevallás és az elszámolás (befizetés) határideje a tárgyévet követő február 25-ről január 12-re változik (a 2012. évre még marad a 2013. február 25-ei határidő). A szakképzési hozzájárulás és előlege belekerül a havi (08-as számú) személyi jövedelemadó- és járulékbevallásba.

5.4.

Innovációs járulék

A 2012. évi CLIV. törvény módosította az innovációs járulék fizetésére vonatkozó törvényt, amely alapján már a 2012-es adóévre is a járulékelőleget ki kell egészíteni az adóévi várható fizetendő járulék összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig és arról bevallást kell benyújtani. Ezzel egy időben a IV. negyedévre vonatkozó járulékelőleg fizetési kötelezettség határideje az adóév utolsó hónapjának 20. napjára módosul.

20

6. SZÁMVITELI SZABÁLYOZÁS A számviteli törvény év végi módosításával várhatóan a vállalkozásokat terhelő adminisztrációs kötelezettségek csökkennek és rendeződik néhány gyakorlatban felmerült kérdés. Az évközi módosítások is döntően egyszerűsítéseket tartalmaznak.

6.1.

Jelentős összegű hiba

A módosítás által annál a vállalkozásnál, amelynél a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot a jelentős összegű hiba-minősítés nem a mérlegfőösszeg 2 százalékánál, hanem csak magasabb értéken, 1 millió forintnál lép be. Eddig a mérlegfőösszeg 2 százaléka, illetve, ha mérlegfőösszeg meghaladja az 500 millió forintot, akkor 500 millió forintot kellett irányadónak tekinteni, amely által a nagyobb vállalkozásoknak nagyobb valószínűséggel kellett a hatályos szabályok miatt az előző év(ek) módosításait tartalmazó, háromoszlopos beszámolót készíteni.

6.2.

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló

A kettős könyvvitelt vezető legkisebb gazdasági társaságok, egyéni cégek, egyéb vállalkozók a 2013. üzleti évtől saját elhatározásuk alapján beszámolási kötelezettségük teljesítésére az egyszerűsített éves beszámoló tovább egyszerűsített formáját is választhatják. Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót azok a vállalkozók készíthetnek, amelyek könyvvizsgálatra nem kötelezettek és akkor választhatják, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg forduló napján a következő három érték közül kettő nem haladja meg a következő határértéket: a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot, az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot, az üzleti évben átlagosan foglalkoztattak száma a 10 főt. Ilyen beszámoló választása esetén legalább 3 üzleti évig a választás szerinti beszámolót kell a vállalkozónak elkészítenie, és csak azt követően térhet el attól. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót a számviteli törvény szabályai alapján, kormányrendeletben rögzített sajátosságok szerint kell elkészíteni. Mivel a rendelkezések kormányrendeltbe kerülnek, ezért a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítőkre vonatkozó különös rendelkezések kikerülnek a számviteli törvényből.

6.3.

Kényszertörlési eljáráshoz kapcsolódó számviteli beszámoló

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 2012. március 1-jétől hatályos 116. §-ának (1) bekezdése rendelkezései alapján kényszertörlési eljárásra kerülhet sor. A Ctv. 118. § (5) bekezdése szerint a kényszertörlési eljárás felszámolási eljárássá fordulhat át. Az Szt. felszámoláshoz és a végelszámoláshoz kapcsolódó beszámolási kötelezettségre vonatkozó rendelkezései kiegészülnek, és kényszertörlési eljárással összefüggő beszámolási kötelezettségre ezek a szabályok vonatkoznak.

6.4.

Szellemi termék fogalma

A szellemi termékekre új fogalmi meghatározás, az egyes hatályos elnevezések a hatályos jogszabályi környezetet. (A találmány, mint fogalom nem szerepel a meghatározásban.)

6.5.

Készletek között kimutatott eszközök

Az egyértelmű besorolás érdekében azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó értékesítési célra szerez be, de átmenetileg használatba veszi azokat a jövőben a készletek közé, áruként kell elszámolni, függetlenül attól, hogy ezen eszközök beszerzése, előállítása és értékesítése között megvalósul azok használata. Ide tartozhatnak például az autókereskedések által használt bemutató autók, reprezentációs célú autók, egyes kereskedelmi, bemutatási, kipróbálási célt szolgáló berendezések, vagy egyes speciális, egyedi megrendelésen alapuló munkafolyamat elvégzéséhez szükséges gépek, gyártó eszközök, informatikai eszközök.

21

6.6.

Támogatásból beszerzett eszközök többletértéke

A támogatásból beszerzett, illetve a térítés nélkül kapott eszközökhöz a számvitelben halasztott bevétel elszámolás kapcsolódik. Ezen eszközök későbbi esetleges felújításakor, illetve átalakulás során történő felértékelésekor a hatályos előírásokból nem következik, hogy a felértékelés során keletkező többletet figyelembe kell-e venni a halasztott bevétel feloldása során. Ezután ezen többletértéket nem kell figyelembe venni a feloldás során tekintettel arra, hogy ez esetben elválna az eszköz eredeti bekerülési értéke és a hozzá kapcsolódó halasztott bevétel, új feloldási arányok alakulnának ki, így bonyolultabbá válna a halasztott bevétel feloldásának szabálya, jelentős adminisztrációt eredményezve. Ha a hasznos élettartam a halasztott bevétel képzésekor tervezettekhez képest meghosszabbodik, akkor a halasztott bevétel feloldásánál az eredeti hasznos élettartamot kell figyelembe venni, a hasznos élettartam meghosszabbítását figyelmen kívül kell hagyni.

6.7.

A mérlegtételek értékelésének szabályai

Az olyan beszerzett eszközök tekintetében, ahol a vállalkozó rendelkezésére álló információk alapján az értékelés időpontjában a múltbeli adatok, illetve jövőbeni várakozások szerint a piaci érték (a várhatóan megtérülő érték) és a könyv szerinti érték közötti különbözet jelentős összegű, azonban ez a különbözet nem támasztható alá legalább egy éves adatokkal, az értékváltozás tartóssága akkor is megállapítható, ha az értékkülönbözet véglegesnek mondható. A módosítás ennek lehetőségét biztosítja az eszközök üzleti év végi értékelésekor.

6.8.

Az eszköz üzembe helyezésének időpontja

Meghatározás lesz egy adott eszköz üzembe helyezésének (aktiválásának) időpontjára, amely az adott eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja, vagyis az az időpont, amikor az eszközzel az üzemszerű tevékenység megkezdésre kerül. Ezzel lehetővé válik, hogy egyes, a rendeltetésszerű használatot nem érintő hatósági engedélyek hiánya (a hatósági eljárás elhúzódása) esetén is sor kerülhessen az üzembe helyezésre (aktiválásra).

6.9.

Mérleg szerinti eredmény

A mérleg szerinti eredmény a negatív tárgyévi adózott eredménnyel azonos összegű, mivel a negatív tárgyévi adózott eredmény esetében, amennyiben történik osztalékfizetés, és ahhoz a szabad eredménytartalékból is használnak fel összeget, az eredménytartalékból felhasznált, eredmény-kimutatásban bemutatott összeg az osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény utáni kamatként az eredménykimutatásba beállított összeggel egyezik meg.

6.10.

Számviteli konszolidációs mentesítési szabályok

A számviteli konszolidáció alól nem mentesülnek azon vállalkozások, amelyek az összevont (konszolidált) éves beszámolójukat az IFRS-ek szerint készítik el, mivel esetükben a konszolidálási kört nem a számviteli törvény, hanem az IFRS-ek határozzák meg.

6.11.

Ismételt közzététel

A magyar vállalati gyakorlatban az ismételt közzétételre kerülő beszámolók száma elhanyagolható, így az arra vonatkozó szabályokat – átmenettel – megszűnnek.

6.12.

Devizaátváltás

A számvitelt érintően egyik évközi módosítás a devizaárfolyam változás kedvezőtlen hatásainak enyhítését célozza az árfolyamveszteség elhatárolási lehetőségének forgóeszközhitelekre történő kiterjesztésével. A módosítás eredményeként a jövőben nemcsak a beruházási jellegű devizahitelek árfolyamveszteségét lehet elhatárolni a későbbi évekre, hanem a devizában fennálló forgóeszközhitelek árfolyamveszteségét is. Az elhatárolás alkalmazása esetén ahhoz – hasonlóan, mint a beruházási jellegű devizahitelek árfolyamveszteségének elhatárolásakor – céltartalék-képzés is kapcsolódik. A devizában fennálló

22

forgóeszközhitelek árfolyamveszteségének elhatárolására vonatkozó lehetőséget már a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet majd alkalmazni.

6.13.

Átlagos készpénz záró állomány korlátozásának eltörlése

Teljes egészében megszűnik a vállalkozások napi készpénz záró állományának maximális mértékére vonatkozó korlát (a bevétel 10 százaléka, vagy 500 ezer forint). Ez a rendelkezés 2012. december 1-jével hatályon kívül helyeződik.

6.14.

Jegyzett tőkéhez kapcsolódó követelmény

A gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) módosítása alapján a saját tőke pótlására vonatkozó rendelkezések enyhülnek, ha a társaság veszteség miatt (például árfolyamváltozások miatt) elvesztette a saját tőkéjének jelentős részét. A módosítás alapján mentesül az adózó a saját tőke pótlása alól, ha a számviteli törvény szerinti három hónapnál nem régebbi közbenső mérleggel dokumentálni tudja, hogy a saját tőke pótlására okot adó körülmény már nem áll fenn. A Gt. átmeneti rendelkezése alapján a saját tőke hiányának megállapítása során a 2011. évi és a 2012. évi beszámolóban kimutatott, külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek elszámolt összevont árfolyamvesztesége 2014. május 31-ig figyelmen kívül hagyható. Így azoknak a cégeknek, amelyek csak a kedvezőtlen árfolyammozgások miatt szenvednek el átmeneti tőkevesztést a 2011. és a 2012. üzleti évben, nem kell azonnal visszapótolniuk az elvesztett saját tőkéjüket.

23

7. KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ A környezetvédelmi termékdíjat érintően lényeges változás, hogy jövőben az adóztatási feladatokat ismét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerve fogja végezni, viszont a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos hatósági feladatokat Nemzeti Adó- és Vámhivatal a vámszerve, azaz a vámhatóság látja el. Ezzel összefüggésben több ponton módosul a törvény. A környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó bevallásokat 2013. február 14-éig a bevallásokat és a befizetést is a vámhatósának kell teljesíteni, 2013. február 14-ét követően a bevallásokat pedig az állami adóhatósághoz kell benyújtani. 2013. január 1-től a harmadik országban letelepedett gazdálkodó esetében a termékdíjjal kapcsolatos ügyek intézéséhez kötelező az Art. szerinti pénzügyi képviselő megbízása. A vámhatóság kérésére végzett mintavétel költsége a gazdálkodókra akkor terhelhető, ha az ellenőrzés jogsértést tár fel. Megszűnik a termékdíj bírság fogalma, és 2013-tól a környezetvédelmi kötelezettség megszegése mulasztási bírsággal sújtható. Megemlítendő még, hogy 2013. január elsejétől egy újabb átvállalási forma lép hatályba a csomagolószerek vonatkozásában. Ez az átvállalási forma lehetővé teszi a csomagolószer termékdíjának átvállalását olyan esetben, amikor azokat változatlan formában és állapotban, vagy más kiszerelésben továbbértékesítik.

24

8. EGYÉB ADÓK, ILLETÉKEK HELYI ADÓK 8.1.

Helyi adók

A helyi adózásban jelentős változás az iparűzési adóalap megállapítása során a nettó árbevételt csökkentő tételek levonhatóságának korlátozása az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke vonatkozásában, továbbá az országos adatbázis megteremtése a helyi adók vonatkozásában, valamint az önkormányzati adóhatóságok tájékoztatási kötelezettsége a bevezetett helyi adók szabályairól.

8.2.

Helyi iparűzési adóban a nettó árbevételt csökkentő tételek levonhatóságának korlátozása

A 2013-tól hatályos szabályozás értelmében az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegének nettó árbevételből való levonhatósága sávos módon, korlátosan válik lehetővé. Más adóalapot csökkentő tételre például az anyagköltség levonhatóságára a korlátozás nem vonatkozik. A jövő évi szabályozás szerint a nettó árbevétel  500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg egésze,  500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85 %-a,  20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75%-a,  80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70 %-a vonható le. Ha a nettó árbevétel nem éri el az 500 millió forintot, akkor nem kell a sávos korlátozást alkalmazni. Az adott sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg az összes nettó árbevétel csökkentő összeg és az adott sávba jutó nettó árbevétel összes nettó árbevételben képviselt arányának szorzata. A főszabálytól eltérően – az export-értékesítéshez kapcsolódó, azzal összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összege a nettó árbevételből teljes egészében levonható. Az előzőek szerinti számításkor az elszámolt eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege csökkenthető az export-értékesítéshez kapcsolódó, azzal összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével. (A sávok meghatározáshoz a nettó árbevételt nem lehet csökkenteni az exportra jutó nettó árbevétellel). A pénzügyi lízinget végző társaságok a pénzügyi lízingbe adott eszközök tekintetében mentesülnek a fenti korlátozások alól.

8.3.

A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabály

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok elsőként a levonásba helyezhető eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegét a helyi iparűzési adóalanynak minősülő kapcsolt vállalkozások vonatkozásban állapítják meg előzőekben ismertetett módszer szerint csoportszinten. Csak azon adóalanyoknak kell ezt az adólap megállapítást alkalmazniuk, amelyek esetében az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50 %-át meghaladja és kizárólag ezen feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozások vonatkozásában. Ha például három kapcsolt vállalkozás közül kettőnél a nettó árbevétel 50%-ánál több az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összege, akkor e két vállalkozás esetében kell a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabály szerint is megállapítani, hogy a csoportszintű nettó árbevételt mennyivel lehet csökkenteni a csoportszintű eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegéből. Ezt követően az egyes adóalanyok adóalapja e különbözet és az adóalany nettó árbevétele kapcsolt

25

vállalkozások összes nettó árbevételében képviselt arányának szorzata és ez alapján határozható meg az egyes adóalany adóalapja.

8.4.

Országos adatbázis létrehozása, önkormányzati adóhatóságok közzétételi kötelezettsége

Az önkormányzati adatszolgáltatás alapján az adózók a Magyar Államkincstár által létrehozott egységes országos nyilvántartási rendszerből tájékozódhatnak valamennyi helyi önkormányzat vonatkozásában az általuk alkalmazott helyi adókról, mértékekről, mentességekről, kedvezményekről. Valamennyi adóhatóság köteles lesz közzétenni hatályos adórendeletét egységes szerkezetben, az általa rendszeresített bevallási, bejelentési nyomtatványokat és ellenőrzési információkat.  A kisadózó vállalkozások tételes adóját választók és a kisvállalati adó szerint adózók választhatják a helyi iparűzési adó egyszerűsített módon történő meghatározását.

8.5.

Gépjármű adó

A gépjárműadóban is kisebb változásokat történnek. Megemlíthető, hogy a külföldi rendszámú gépjárművek esetében a cégautóadó mértékének könnyebb megállapítása érdekében részletes szabály lesz a környezetvédelmi osztály-jelzés megállapítására, ha az osztály-jelzés megállapítása nem lehetséges, akkor a személygépkocsit úgy kell tekinteni, mint amelyik a „6” környezetvédelmi osztály-jelzésbe tartozik.

8.6.

Illeték szabályozás

A jövő évtől hatályba lépő módosítások közül leglényegesebb változás az illeték kulcsrendszer nagymértékű egyszerűsödése, mind az öröklési és az ajándékozási, mind pedig a visszterhes vagyonátruházási illeték tekintetében.

8.6.1. Öröklési és ajándékozási illeték 2013. január 1-jétől az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke az egy egy örökösnek, hagyományosnak juttatott örökség és a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%. Lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése után pedig 9%-os az öröklési és ajándékozási illetékkulcs.

8.6.2. Visszterhes vagyonátruházási illeték Megszűnik a lakástulajdon, illetve lakás résztulajdonjogának megszerzéséhez kapcsolódó kedvezményes illetékmérték, 2013-tól az illeték a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértékével egyezik meg. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%, ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.

8.6.3. Illetékmentesség Az örökhagyó egyenes ági rokonához hasonlóan – az örökhagyó túlélő házastársa által megszerzett örökrész is teljes egészében, vagyis értékhatártól függetlenül öröklési illetékmentességet fog élvezni. A megszerzett örökrész tiszta értékének 20 millió forintjáig alkalmazható öröklési illetékmentesség a továbbiakban az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, illetve mostoha- és nevelőszülője kapcsán alkalmazható továbbra is. A takarékbetét ingyenes megszerzéséhez kapcsolódó öröklési és ajándékozási illetékmentesség 2013. január 1jétől megszűnik (és a bejelentési kötelezettség is). Hasonlóan az ajándékozási és az öröklési illetékhez – az egyenes ági rokonok között (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) realizálódó visszterhes jogügyletek esetén az egyenes ági rokon vagyonszerzése mentességet élvez a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.

26

Az ún. visszlízing-ügyleteket átmenetileg – 2012. december 31-éig – mentesek a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. 2013. január 1-jétől határidő nélkülivé válik a mentesség.

8.6.4. Megszűnő rendelkezések Megszűnik az illetékelőleg fizetése az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illeték esetében. 2013. január 1-jétől hatályát veszti a feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletek illetékére vonatkozó szabálya. A lakástulajdonok egymás közti cseréje esetén az illetékalap nem a cserével szerzett lakás forgalmi értéke, hanem az elcserélt lakástulajdonok – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete.

27