2012. számú végzését. megváltoztatja

MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY

MBFH/1355-11/2012. Tárgy: fellebbezés elbírálása Üi:Horeczky Veronika : 06/1-301-2922

Jádi Zsolt 8360 Keszthely Dózsa György u. 23.

VÉGZÉS A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (továbbiakban: MBFH) Jádi Zsolt (8360 Keszthely, Dózsa György u. 23. továbbiakban: Kérelmező) által előterjesztett fellebbezésre felülvizsgálta a Pécsi Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) Keszthely VIII. (Keszthelyi kő, Mosóházi dűlő) – homokkő védnevű bányatelek megállapítási eljárásában hozott PBK/40428/2012. számú végzését és a döntéshozatalt megelőző eljárást. A felülvizsgálat alapján az MBFH a Bányakapitányság PBK/404-28/2012. számú végzését megváltoztatja a következők szerint: a Kérelmező 2012. október 17-én PBK/404-27/2012. számon iktatott hiánypótlás teljesítésére vonatkozó határidő módosítási kérelmét elutasítja és Keszthely VIII. (Keszthelyi kő, Mosóházi dűlő) – homokkő védnevű bányatelek megállapítási eljárást hiánypótlás nem teljesítése miatt megszünteti. Az MBFH elrendeli a Kérelmező részéről megfizetett 3.000,- Ft (azaz háromezer forint) fellebbezési illeték visszatérítését, amelynek foganatosítására megkeresi a NAV Nyugatdunántúli Regionális Adó Főigazgatóság Zala Megyei Adóigazgatóság Illeték Osztályát (8901 Zalaegerszeg, Pf.: 135.) A végzés jogerős, ellene államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A végzés bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással, a közléstől számított 30 napon belül a Zalaegerszegi Törvényszéktől kérelemmel lehet kérni. A keresetlevelet 3 példányban a Bányakapitányságra kell benyújtani. A kérelem benyújtásának a végzés végrehajtására halasztó hatálya nincs, azonban a kérelemben a végzés végrehajtásának felfüggesztését lehet kérni. A végzés ellen benyújtott kérelem tárgyában a bíróság nem peres eljárásban - tárgyalás tartása nélkül - végzéssel határoz, de a feleket a szükségeshez képest meghallgathatja.

: (06-1) 301 2927 : (06-1) 301 2928

1145 Budapest, Columbus u. 17.-23. : 1590 Budapest, Pf.: 95 e-mail: [email protected]

MBFH/1355-11/2012. sz.

INDOKOLÁS A Bányakapitányság a Kérelmező kérelmére indult „Keszthely VIII. (Keszthelyi kő, Mosóházi-dűlő) - homokkő” védnevű bányatelek megállapítási eljárását PBK/404-28/2012. számú végzésében hiánypótlás nem teljesítése miatt megszüntette. A végzés ellen a Kérelmező a következők szerint fellebbezett. „Alulírott, Jádi Zsolt a PBK/404-28/2012. számú levelét a mai napon megkaptam! Intézkedését köszönöm! Válaszunkra várni kell, mert legutóbbi levelemben 60 napos határidő hosszabbítást kértünk! Mindent megteszünk a hiánypótlás teljesítése érdekében, hogy mindenben megfeleljünk az elvárásoknak. Ezt jeleztem telefonon is tényállás tisztázása érdekében. Sérelmesnek tartom magamra nézve a döntést, mely a bányatelek megállapítási eljárást hiánypótlás nem teljesítése miatt megszünteti! Jogorvoslati kérelmem kiterjed a hivatal PBK/404-28/2012. számú levelében foglaltak egészére! Kérem kérelmem elfogadását!” Az MBFH-hoz 2012. november 28-án érkezett tényállás tisztázása és fellebbezés kiegészítése tárgyú beadványában fellebbezését a következőképen egészítette ki. „A bányatelek megállapításra irányuló eljárást be kell fejezni 90 nap alatt az 1993. évi 48. törvény (Bt.) 1. § alapján! Vitatom, hogy a Bányakapitányság az eljárási jogszabályokat és az ügyintézési határidőt betartotta a PBK/404-28/2012. végzés alapján. A harmadik hiánypótlási felhívás teljesítésére megszabott határidő letelte előtt határidő hosszabbítást kértünk a Pécsi szervtől! A baranyai állami szerv a mai napig 2004. évi 140. törvény (Ket.) 1. §-ában foglalt kötelezettsége ellenére nem döntött határidő hosszabbítási kérelmem tárgyában. Sőt az alapeljárást jogi feltételek megléte hiányában megszűntette. PBK/404-28/2012. számú végzéssel szemben fellebbezést nyújtottam be. Ezek a cselekedetek a bányatelek megállapítás eredményére is kiható súlyos eljárásjogi szabálysértésnek minősülnek! Azt gondolom, hogy a pécsi hivatalnak nem volt joga megszüntetni a Keszthely VIII. (Keszthelyi kő, Mosóházi dűlő) - homokkő bányatelek megállapítása iránti eljárást a PBK/404-28/2012. számú végzés alapján! A kérelmező az 1. hiánypótlást 2012. március 28-án teljesítette a PBK/404-28/2012. számú végzés 2. oldal 4. bekezdése alapján. A kérelmező a 2. hiánypótlást két részletben teljesítette a PBK/404-28/2012. számú végzés 4. oldal 5. bekezdése alapján. A kérelmező az 3. hiánypótlási határidő letelte előtt kérte a hiánypótlásra megállapított határidő meghosszabbítását a PBK/404-28/2012. számú végzés 1. oldal utolsó előtti bekezdése alapján. A fellebbező vitatja a végzések és hiánypótlási felhívások mindegyikének jogszerűségét, szakszerűségét, szükségességét és arányosságát! Azt gondolom, hogy az eljáró hivatal részéről nem állnak fenn az eljárás megszüntetésének feltételei és így annak eljárás megszüntetési lehetősége sem a PBK/404-28/2012. számú végzés alapján és a Ket. 31. § alapján! A Ket. szerint: Az eljárás megszüntetése 31. § (1) A hatóság az eljárást megszünteti, ha a) a 30. § alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására.

- 2/19 -

MBFH/1355-11/2012. sz.

b) az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült vagy olyan mértékben károsodott, hogy az eljárás okafogyottá vált, c) az eljárás kérelemre indult és az ügyfél kérelmét visszavonta, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt és nem mindegyikük vonta vissza kérelmét. d) az ügyfél halála vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be. e) az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, f) az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívása ellenére nem gondoskodik a képviselet- ellátásra alkalmas személy meghatalmazásáról vagy nem jár el személyesen, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és ők személyesen járnak el vagy képviselőjüket a hatóság nem utasította vissza, g) jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik. h) a hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni és az ügyfél a fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül, i) hivatalbóli eljárásban a tényállás a határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekménytől sem várható eredmény, j) a hivatalbóli eljárás jogsértést nem tárt fel. (2) A hatóság az eljárást megszüntetheti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását. (3) Ha az ügyfél az eljárást megindító kérelmét a határozat jogerőre emelkedését megelőzően az (1) bekezdés c) pontja szerint visszavonja, a hatóság a határozatát visszavonja.’ Sőt döntést kell hozni, a 3. hiánypótlás teljesítési határidő meghosszabbítása tárgyában is a Ket. 11. § alapján! Tisztázni kell tételesen, hogy a Bányafelügyelet hány napot vett igénybe ügyintézésre a Ket 5. § alapján! Nem bizonyította be és nem szerepeltette visszakövethetően végzésében a Ket. 71- 72. §-ában foglalt kötelezettsége ellenére a hivatal az ügyintézésre felhasznált napokat. Az ügyfélnek joga van ahhoz a Ket. 22. § alapján, hogy a 90 napos időtartamból hátra maradt ügyintézés időtartam alatt hozza meg a hatóság az érdemi döntését a 2012. első negyed évében Pécsett kezdeményezett Keszthely VIII. bányatelek-megállapítási eljárás vonatkozásában!” Az MBFH-hoz 2012. december 28-án érkezett a következő fellebbezési kérelem módosítása. „Alulírott Jádi Zsolt a T. Bányakapitányság PBK/404-28/2012. számú levelére válaszul fellebbezést nyújtottam be, melyet jelen levelem tartalmával kívánok módosítani! A Tisztelt pécsi hivatalhoz benyújtott jogorvoslati kérelmemben azt nyilatkoztam, hogy a fellebbezésemben kiterjed a PBK/404-28/2012. számú levelében foglaltak egészére. Ezt az alábbiakban szeretném megváltoztatni szűkítve azt: Fellebbezésemben kiterjed a PBK/404-28/2012. számú levelében foglaltak egészére, kivéve az ismételt határidő meghosszabbításokat engedélyező végzések iránti döntéseket és azokban foglaltakat!”

- 3/19 -

MBFH/1355-11/2012. sz.

Az MBFH-hoz 2013. január 2-án érkezett - a Bányakapitányságon 2012. november 16-án iktatott és 2013. január 2-ig fel nem terjesztett fellebbezés kiegészítése - a következők szerint. „Alulírott Jádi Zsolt a T. Bányakapitányság PBK/404-28/2012. számú levelét megkaptam! Ez ellen fellebbezést nyújtottam be, melyet jelen levelem tartalmával kívánok kiegészíteni! A 2000-es évek elején kutatást végeztünk. Még előtte meghatároztuk a Magyar Geológiai Szolgálat segítségével a perspektivikus területeket. Ezek között nem szerepelt a Mosóházi dűlő területe. A kutatási engedély jogerőre emelkedése után - és egész addig, amíg kutatóárok nem létesült a területen és nyilvánvalóvá vált a homokkő anyag jelenléte a területen - nem is foglalkoztunk e területtel, mert homokot prognosztizáltak a területre a területi hivatalok és az általam megkérdezett szakértők egyaránt. Mikor megtaláltuk az ipari szempontból felhasználható homokkő nyersanyagot, kikértük a területre vonatkozó archív adatokat a Magyar Geológiai Szolgálattól. Ezek között viszont nem szerepelt a Kh-32 fúrás és az arra vonatkozó adatok! Ezért nem is számolhatunk ezen információval a dokumentációinkban. A bányatelek-megállapítási kérelem kapcsán harmadik hiánypótlást megkaptuk a T. Bányakapitányságtól, amiben viszont számon kérték tőlünk a Kh-32 fúrást és a veszteségek indoklását. A megküldött harmadik hiánypótlás egészével nem értünk egyet és sérelmesnek találjuk magunkra nézve. Ezután 2012. október kilencedik nap délelőttjén több mint 15 perces részletes egyeztetést folytatott le a kérelmező az ügyintézővel a PBK/404-24/2012. számú 3. hiánypótlás vonatkozásában tényállás tisztázás céljából. Többek között szerepelt az is, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnünk T. Bányakapitányság felé a felszólítás kapcsán és az is, hogy nem tudjuk a dokumentáció átdolgozását teljesíteni a számunkra kevésnek bizonyuló hiánypótlási határidőre, ezért kérjük majdani levelükben a meghatározott hiánypótlási határidő meghosszabbítását. PBK/404-28/2012. számú levelében előadottakkal ellentétben telefonon megindokoltuk a hiánypótlásra megállapított határidő meghosszabbításunkat. Egyebekben a Bányakapitányság kötelezettsége ellenére végzésében nem bizonyította (akár jogszabályhelyekkel is) hogy indoklási kötelezettséggel tartozunk hiánypótlási határidő hosszabbítási kérelmünkben. Ez az ügy eredményére is kiható jogsértés. Ennek ellenére a bányatelek megállapítást megszüntető eljárást megszüntető végzésben nem szerepel a telefonon történő egyeztetés és az sem, amit a telefonkészüléken keresztül az ügyfél előadott az ügyintézőnek tényállás tisztázás céljából. Döntése meghozatalakor nem vette azt figyelembe a T. Bányakapitányság! E bekezdésben szerepeltek az ügy eredményére is kiható súlyos eljárási jogszabálysértések! Kikértük az adatokat a bányafelügyelet központi szervétől és határidőben kértük a hiánypótlásra megállapított határidő meghosszabbítását. Bízva abban, hogy megkapjuk. Jogsértő módon azonban nem határozott a hiánypótlásra megállapított határidő meghosszabbításáról. Csak végzéssel megszüntette a bányatelek-megállapításra irányuló eljárásunkat. Azt gondolom jogtalanul. Ez az ügy eredményére is kiható jogsértés. Közben elkezdtük a hiánypótlásnak és a telefonon történt egyeztetésnek is megfelelően átdolgozni a dokumentációt. Közben problémák adódtak. A harmadik hiánypótlásban szereplő jogszabályhely a veszteségek indoklásáról szóló kötelezettségre nem helytállóak azt gondolom! A kitermelési MÜT dokumentáció kérelmünkben kell az indoklást szerepeltetnünk a T. Bányakapitányság által megjelölt jogszabályhely alapján. A bányatelek megállapítási eljárás tekintetében nem ismerünk ilyen kötelezettséget az ügyfél részére. Annak meglétét a T. Bányakapitányság nem bizonyította! A Kh-32 jelű fúrás adattári száma; (MÁFI) 402/35. A Kh-32 jelű fúrás nem illik a modellbe, mert adatait nem tartjuk megbízhatónak az alábbi öt okból:

- 4/19 -

MBFH/1355-11/2012. sz.

1. A Kh-32 jelű fúrás leírásában szereplő magassági (Z) koordináta értéke jelentősen eltér a szűkebb környezetében 3,8 méter távolságra elhelyezkedő terepi magassági ponttól. Tágabb és szűkebb környezetébe sem illeszkedik a kb. 3 méteres az irat szerinti és a terepi szint különbsége miatt! 2. A Kh-32 jelű fúrás leírása szerint a vadaskerti nyiladékban végezték el a fúrás kivitelezését, ami a megadott X és Y koordinátáktól eltér, mert az a Mosóházi-dűlőre esik attól több kilométerre. (Ráadásul Z koordináta szerint pedig a terepszint alá is kb. 3 méterre a Mosóházi-dűlőben.) 3. A Kh-32 jelű fúrás leírása szerint -1,3 méterre ütötték meg a talajvíz tükröt egy kiemelt dombfelület közel tetején, miközben a tőle kb. 43 méterre lévő árokban sem találtak talajvízre utaló nyomokat és közel azonos terepszinten sem. Ráadásul a bányatelek hidrológiai metszete és Magyarország talajvíztérképe szerint is terepszint alatt jóval nyolc méterre helyezkedhet el a talajvíztükör, de mindenképp a művelésre tervezett öt méter mélységű szelet alatt! Ezekből adódik, hogy a fúrás leírásában szereplő talajvíztükör végleges meghatározása is kétséges az iratban megadott Z koordináta és a terepen tapasztalt szintkülönbségből adódóan is! 4. A Kh-32 jelű fúrás leírása szerint megadott mélységtartományba helyezzük el a leírt rétegsorokat, akkor a művelni tervezett 5 méteres szelet alá esik a homokkő anyag törmelék. Továbbá a fúrás leírásában szereplő rétegsor leírás mélységtartományának végleges meghatározása is kétséges az iratban megadott z koordináta és a terepen tapasztalt szintkülönbség miatt! 5. A Kh-32 jelű fúrás leírása szerint megadott 3-4 centiméter átmérőjű (homokkő) anyag magkihozatalának törmelékes jellege arra enged következtetni, hogy a fúrást a technológiai elvárásoknak nem megfelelő betartásával kivitelezhették Dr. Pataki Attila szerint, aki több mint 25 évig tervezte és vezette a bauxit kutatásokat nem csak Magyarországon, de külföldön is! A fenti bekezdések és leveleimben előadottak miatt a szükségesség és arányosság elvét is figyelembe véve indokolatlan és felesleges a felszólítás a dokumentáció átdolgozására a veszteségek és a Kh-32 jelű fúrás okán! I. A T. Bányakapitányság PBK/404-24/2012. számú levelében bizonyítékait nem szerepeltette és így nem bizonyította, hogy 1. a feltételezett Kh-32 jelű fúrás állítólagos adatai jelentős hatással vannak a tervezett bányatelek és környezete földtani modelljére és annak készletszámítás eredményére és 2. a fenti számú levelében foglaltak alapján a Kérelmezőnek felül kell vizsgálni a kitermelhető ásványvagyon számítását és 3. a fenti számú levelében foglaltak alapján a Kérelmezőnek szerepeltetni kell a veszteség indoklását a benyújtott dokumentációjában és 4. a fenti számú levelében foglaltak alapján a Kérelmezőnek szerepeltetni kell és figyelembe kell venni a feltételezett Kh-32 jelű fúrást és annak úgynevezett adatait a benyújtott dokumentációjában és 5. a tervezett bányatelek területére esik a feltételezett Kh-32 jelű fúrás és 6. a feltételezett Kh-32 jelű fúrásnak vannak megbízható adatai és 7. a feltételezett Kh-32 jelű fúrásnak van nem kifogásolható jellemzése és leírása megbízható adatokat és helyes rétegsort is tartalmaz és 8, a feltételezett Kh-32 jelű fúrás állítólagos adatait figyelembe kell venni a homokkő haszonanyag átlagvastagságának meghatározásánál és 9. a feltételezett Kh-32 jelű fúrást és úgynevezett adatait figyelembe kell venni a készletszámítási jelentésben és 10. a feltételezett Kh-32 jelű fúrást és úgynevezett adatait figyelembe kell venni a készletszámítási tömbök kijelölésénél és

- 5/19 -

MBFH/1355-11/2012. sz.

11. a kutatás (becslés, következtetés) keretében szakértő által megállapított veszteséget indokolni kell a bányatelek megállapítási eljáráshoz előírt dokumentáció kötelező tartalmi elemeihez és 12. nem tartalmazza a dokumentáció kérelem a veszteségek indoklását és 13. a veszteségek indoklását tartalmaznia kell a bányatelek megállapítási eljárás dokumentációjának és 14. a kitermelhető ásványvagyon számítását indokolni kell és 15. a termelvény veszteség 3 % és 16. a termelvény veszteség a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét érintő veszteség és 17. a kitermelhető ásványvagyon számításánál nem vehető figyelembe a 3% és a termelvényveszteség és 18. a fenti számú hiánypótlás első oldal első kettő pontjában szerepeltetett felvetései helytállóak és 19. azokból helyes logikai elvű következtetést és 20. kifogástalan megállapításokat vont le! II. A T. Bányakapitányság nem írta le, hogy mi alapján kell a kérelmezőnek szerepeltetni a veszteségek mértékének alátámasztását a bányatelek megállapítási dokumentációban. III. Nem tudunk a fenti számú levélben említett ügyféli kötelezettségekről! Nem tudunk a hiánypótlásban a Kérelmezőnek felrótt előírásszegésekről! IV. A szakértők által készített dokumentációban a kutatás során megismert minden adatot szerepeltettünk a jogszabályoknak megfelelően. V. Olyan adatot nem kell szerepeltetnünk, amit nem a kutatás során ismertünk meg azt gondolom! VI. E levélben foglaltakból következik, hogy a feltételezett KH-32 jelű fúrást és adatait jelen esetben szükségtelen szerepeltetnünk a bányatelek megállapítási és a kitermelési MÜT dokumentációiban. VII. A terület megkutatottsága megfelel az elvárásoknak a tervezett bányatelek-terület kiterjedését és a kutatólétesítmények számát és a nyersanyagot is figyelembe véve! VIII. E levélben foglaltakból következik a tervezett bányatelek megállapításhoz és a kitermelés megkezdéséhez szükségtelen további kutatási információk figyelembe vétele a dokumentációkban. IX. A talajmegbontásával járó kutatólétesítményekből több és döntő súllyal felhasználandó kutatási adatok nyerhetők a megkutatott területre mint egy fúrással kivitelezett kutató létesítményből. X. A megkutatott területen az ásványvagyont már megtaláltuk. A Kh-32 fúrásból nyerhető állítólagos adatok csak „pontosíthatják a tényállást” a Bányakapitányság szerint is, így a fúrásból nyerhető állítólagos adatok csak az ásványvagyon mennyiségi esetleg minőségi paramétereinek csak a jobb megismerését szolgálhatják esetlegesen! XI. E levélben foglaltakból következik, hogy a Kh-32 fúrásból nyerhető állítólagos adatok a kutatás során nem használandók fel azt gondolom. XII. A mellékleteket a meghatározott példányszámban és jogszabály szerinti tartalommal megküldtük. A dokumentáció kérelmem érdemben elbírálható és a tényállás megállapítható azt gondolom! Kérem a T. Bányakapitányságot, hogy szíveskedjen jogorvoslati kérelmem keretében előadottakat figyelembe venni és az alapján megváltoztatni PBK/404-28/2012. számú döntését, esetlegesen visszavonni azt az új tények ismeretében a másodfokú szervnek történő felterjesztése helyett, hogy ne vesszen el még több idő és az a 65 nap ami ezidáig eltelt a 90 napos bányatelek megállapításra engedélyezhető időtartamból! Kérem a T. Címet, szíveskedjen elindítani az eljárást a szakhatóságoknál is, hogy teljesedésbe menjen jogerős döntéssel mielőtt a kérelem!”

- 6/19 -

MBFH/1355-11/2012. sz.

Az MBFH-hoz 2013. január 3-án érkezett az alábbi fellebbezési kérelem kiegészítése is. „Alulírott Jádi Zsolt a T. Bányakapitányság PBK/404-28/2012. számú levelére válaszul fellebbezést nyújtottam be, melyet jelen levelem tartalmával kívánok kiegészíteni! A 2004. évi CXL törvény. (továbbiakban Ket.) 31. § (2) bekezdés A hatóság az eljárást megszüntetheti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását. E beadvány szerinti paragrafus alapján nem szüntetheti meg az ügyfél eljárását a T. Bányakapitányság! Ket. 35. § (1) bekezdés Ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget. Ket. 35. § (2) Ha jogszabály előírja, a kérelemben az ügyfél azonosíthatósága érdekében fel kell tüntetni az ügyfélnek az ügy jellege szerinti és az eljáró hatóság által törvény alapján kezelhető azonosítóját. Ket. 36. § (1) bekezdés A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. Mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni. Ket. 36. § (2) Az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet nyolc nap alatt kell teljesíteni. Ket. 37. § (3) bekezdés Ha a kérelem nem felel meg a Ket. 35. §-ban, továbbá a Ket. 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés melletti hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. Nem bocsátható ki hiánypótlási felhívás olyan adat igazolására vagy melléklet csatolására, amelyet a Ket. 36. § (2) bekezdése alapján a hatóságnak kell beszereznie, továbbá akkor sem, ha az ügyfél a tartalmilag hiánytalan kérelmet azért nem formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon nyújtja be, mert a formanyomtatvány kitölthető és letölthető változatát a hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tette közzé. Ket. 36. § (4) bekezdés Törvény vagy kormányrendelet a hiánypótlási felhívás kibocsátására nyolc napnál hosszabb határidőt is megállapíthat. Ket. 36. § (5) bekezdés Hiánypótlási felhívás az eljárás során akkor is kibocsátható, ha a kérelem megfelelt a Ket. 35. §-ban, továbbá a Ket. 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges. E beadvány szerinti paragrafusok alapján nem az elvárt számú hiánypótlási felhívást és nem megfelelő időtartamokat állapított meg a hiánypótlások teljesítésére a T. Bányakapitányság azt gondolom!” A fellebbezés tekintetében az MBFH-nak a felülvizsgálat során elsődlegesen azt kellett vizsgálni, hogy a Bányakapitányság hatáskörében és illetékességében, továbbá a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint járt-e el. A felülvizsgálat során az MBFH a rendelkezésre álló iratok és dokumentum alapján az alábbiakat állapította meg. A Kérelmező fellebbezése részben megalapozott.

- 7/19 -

MBFH/1355-11/2012. sz.

A „Keszthely VIII. (Keszthelyi kő, Mosóházi-dűlő) - homokkő” védnevű bányatelek megállapítása tárgyában 2012. február 8-án 404-1/2012. számon iktatott megkeresésében Jádi Zsolt kérelmet nyújtott be a Bányakapitányságra. A Bányakapitányság 2012. február 21-én postázott PBK/404-2/2012. számú végzésében 10 napos határidő tűzésével - hiánypótlásra hívta fel a Kérelmezőt. A hiánypótlási felhívás kibocsátására azért volt szükség, mert a Bányakapitányság nyilvántartása szerint a kérelem mellékletét képező készletszámítási jelentést aláíró személy számára adott földtani szakértői engedély érvényessége lejárt. A Kérelmező 2012. március 1-én személyes kézbesítés útján eljutatta a Bányakapitányságra a DRV Zrt. és az E-on Zrt. közmű egyeztetési nyilatkozatait, amelyet a Bányakapitányság PBK/404-3/2012. számon iktatott. A Kérelmező 2012. március 6-án PBK/404-4/2012. számon iktatott beadványában a 10 napos határidő 21 nappal történő meghosszabbítását kérte, mire a Bányakapitányság 2012. március 19-én postázott PBK/404-5/2012. számú végzésében a hiánypótlás teljesítési határidejét a kérelemnek megfelelően módosította. A Bányakapitányság 2012. április 24-én postázott, PBK/404-6/2012. számú végzéssel 11 pontból álló hiánypótlási felhívást bocsátott ki 20 napos határidő tűzésével. Ezt követően 2012. április 23-án kelt, PBK/404-7/2012. számú végzéssel a Bányakapitányság az eljárás megindításáról tájékoztatta az ügyfeleket, hogy az eljárás megindításának napjaként a kérelem iktatásának napját; azaz 2012. február 8-át jelölte meg. Ügyfélként értesítést kapott többek között a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Pannon Egyetem. A Bányakapitányság PBK/404-8/2012. számon iktatta a Zala Megyei Kormányhivatal Földhivatala - a bányatelek megállapítással érintett földmérési alappontra vonatkozó tájékoztatását. A Bányakapitányság PBK/404-9/2012. számon, 2012. május 14-én iktatta Kérelmező PBK/404-6/2012. számú hiánypótlás részleges teljesítésére vonatkozó beadványát. A beadványban a Kérelmező a határidő 35 nappal történő meghosszabbítását kérte. A Kérelmező a hiánypótlási felhívás 1. és 4. pontjára utalva mellékelte a Magyar Díszítőkő Kft. részére kiállított ÉME tanúsítványt. Ugyancsak mellékelte a Magyar Díszítőkő Kft. részére 2007. február 28-ig érvényes Építőipari Műszaki Engedélyt. Továbbá Keszthely város hatályos szabályozási tervéből és helyi építési szabályzatából másolati lapokat, Keszthely Város Főépítésze igazolását arra vonatkozóan, hogy a Keszthely 0220 hrsz. területen belül 5 EOV sarokponti koordinátával lehatárolt rész a város egységes helyi építési szabályzata és szabályozási terve szerint Különleges Bányaterület (K-b) terület-felhasználási egységbe tartozó olyan terület, ahol megkutatott ásványi nyersanyag található. A Bányakapitányság PBK/404-10/2012. számú, 2012. május 17-én kelt végzésében a határidő módosítási kérelemnek eleget téve a hiánypótlási határidőt meghosszabbította. Ezt a végzést Kérelmező nem vette át, az visszaérkezett a Bányakapitányságra. A Bányakapitányság PBK/404-11/2012. számon 2012. június 1-én iktatta a PANNON EGYETEM - mint vagyonkezelés keretében hasznosító szervezet – rektorának levelét, amelyben a rektor felhívta a Bányakapitányság figyelmét, hogy az ügy megindításáról nem tájékoztatta a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet, aki a szóban forgó 0220 hrsz. ingatlan esetében a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogok gyakorlója. A rektor tájékoztatta a Bányakapitányságot arról is, hogy a Keszthely 0220/1 hrsz. megosztása folyamatban van és a megosztás folytán az megszűnik. Hangsúlyozta, hogy fentiektől függetlenül az Egyetem a tervezett bányatelek megállapítással kapcsolatos eddigi álláspontját fenntartja, és nem járul hozzá semmilyen bányászati tevékenység végzéséhez tekintettel arra, hogy több hektárnyi terület esne ki 18-20 év időtartamra a mezőgazdasági művelésből.

- 8/19 -

MBFH/1355-11/2012. sz.

A rektor leveléhez mellékelte az általa 2011-ben Kérelmezőnek és a Bányakapitányságnak írott levelet, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet NFA-7907/2012. számú levelét, valamint Kérelmező 0220-1/2011. számú ingatlantulajdonosoknak szóló tájékoztató levele másolati példányait. A Bányakapitányság a rektor tájékoztatása alapján PBK/404-12/2012. számú, 2012. június 8án kelt levelével ügyféli jogállására tekintette tájékoztatta a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet az eljárás megindításáról. A Bányakapitányság 2012. június 12-én kelt PBK/404-13/2012. számú levelével arról értesítette Kérelmezőt, hogy a PBK/404-10/2012. számú, 2012. május 17-én kelt hiánypótlási határidő módosítási - végzése esetén a kézbesítési vélelem 2012. június 6-án beállt. A Bányakapitányság PBK/404-14/2012. számon, 2012. június 27-én iktatta a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Keszthely 0220/1 hrsz.-ú szántó művelési ágú területtel kapcsolatos tájékoztató levelét, miszerint a 0220/1 hrsz.-ú terület megosztásra került. A megosztás útján létrejött Keszthely 0220/3 és 0220/5 hrsz.-ú területek 1/1 illetőségben a Magyar Állam tulajdonában lévő és a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földrészletek, míg a Keszthely 0220/4 hrsz.-ú kivett közút nem tartozik a Nemzeti Földalapba, annak az MNV Zrt. részére történő átadása folyamatban van. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet egyben kéri a Bányakapitányság tájékoztatását a Keszthely 0220/3 és 0220/5 hrsz.-ú ingatlanokat érintő eljárási cselekményekről, döntésekről. A Bányakapitányság 2012. július 2-án PBK/404-15/2012. számon iktatta a Kérelmező ismételt határidő módosítási kérelmét, melynek a Bányakapitányság 2012. július 5-én kelt PBK/404-16/2012. számú végzésében helyt adott, és a hiánypótlási határidőt 2012. július 19ig meghosszabbította. A Bányakapitányság 2012. július 17-én PBK/404-17/2012. számon iktatta a Kérelmező újabb határidő módosítási kérelmét, melynek a Bányakapitányság PBK/404-18/2012. számú, 2012. július 20-án postázott végzésében helyt adott, és a hiánypótlási határidőt 2012. augusztus 3-ig meghosszabbította. A Bányakapitányság 2012. augusztus 6-án PBK/404-19/2012. számon iktatta Kérelmező szöveges hiánypótlását, illetve 2012. augusztus 8-án PBK/404-20/2012. számon annak térképi mellékleteit, továbbá 2012. augusztus 15-én PBK/404-21/2012. számon a Kérelmező eljárás felfüggesztését kérő levelét. A Bányakapitányság 2012. augusztus 29-én PBK/404-22/2012. számon iktatta a Kérelmező hiánypótlásokat tartalmazó egységes szerkezetbe rendezett bányatelek megállapítási kérelmét. A Bányakapitányság 2012. szeptember 19-én PBK/404-23/2012. számon iktatta a Kérelmező Pannon Egyetemnek címzett tájékoztató levelét és térképi mellékletét, ami a tervezett bányatelken belüli területek igénybevételi ütemezésének terveit tartalmazta. A Bányakapitányság 2012. szeptember 28-án PBK/404-24/2012. számon postára adott végzésében újabb 20 napos határidő tűzésével két pontban ismét hiánypótlásra hívta fel a Kérelmezőt. A Bányakapitányság a hiánypótlási felhívását az alábbiakkal indokolta: 1. „ A készletszámítási jelentés részletesen ismerteti a tervezett bányatelek környezetében 1971-ben mélyített Kh-17; Kh-18 és Kh-20 jelű mérnökgeológiai térképező fúrások adatait, a tárgyi területen belül fellelt régebbi bányászati tevékenységgel feltárt területeken és a tervezett bányatelket átszelő vízvezeték építése során mélyített árokban észlelt rétegsorokat. A Bányakapitányság a rendelkezésére álló nyilvántartások és adatbázisok alapján megállapította, hogy a kérelemben EOV törésponti koordinátákkal körülhatárolt területre esik az ugyancsak 1971-ben lemélyített Kh-32 jelű mérnökgeológiai térképező fúrás, amelynek adatai, rétegsora nem került felhasználásra a készletszámítási jelentés elkészítése során.

- 9/19 -

MBFH/1355-11/2012. sz.

Tekintettel arra, hogy a Kh-32 jelű fúrás adatainak figyelembe vétele jelentős hatással lehet a tervezett bányatelek és környezete földtani modelljére, valamint a készletszámítás eredményére, a Bányakapitányság a rendelkező részben előírta a fentebb említett archív fúrás adatainak megfelelő súllyal való felhasználását. 2. A Kérelmező nem írta le a dokumentációban, hogy a veszteségek mértékét mi támasztja alá. A Kérelmező a kitermelhető ásványvagyon meghatározásánál a földtani vagyont az összes veszteséggel csökkentette, tévesen. A termelvényveszteség, amely a dokumentációban 3%, a már kitermelt ásványi nyersanyagot érintő veszteség, ezért a kitermelhető ásványvagyon számításánál nem vehető figyelembe. A 203/1998. (XII 19.) Korm. rendelet (Vhr.) 13. § (3) bekezdés hb), hc) pontjai tartalmazzák a veszteségek definícióit. A hiánypótlási határidőt a teljesíthetőséget is figyelembe véve állapította meg a Bányakapitányság “ A Bányakapitányság PBK/404-25/2012. számon, 2012. október 4-én iktatta a Magyar Közútkezelő Kérelmező részére korábban ZAL-9-3/2012. számon adott - hozzájáruló állásfoglalását. A Bányakapitányság PBK/404-26/2012. számon, 2012. október 11-én iktatta a Pannon Egyetem GMF-VKI/116/2012. számú levelét, amelyben a rektor ismételten kifejti, hogy - egyrészt a bányatelek megállapítási kérelemben szereplő 0220/1 hrsz. már nem létezik, az megosztásra kerül, így a kérelem és melléklete nem felel meg a közhiteles ingatlannyilvántartásban szereplő adatoknak, - másrészt az igénybe venni tervezett terület jó minőségű, magas AK értékű termőföld, amely művelési ágának (szántó) megfelelő mezőgazdasági hasznosítás alatt áll, azt az egyetem Georgikon Tanüzem Nonprofit Kft. útján folyamatosan műveli. Ezen kívül a keszthelyi Georgikon Karnak az ingatlanra alapfeladata ellátásához, oktató és kutató munkához, agrárszakemberek gyakorlati képzéséhez szüksége van. A Bányakapitányság 2012. október 17-én PBK/404-27/2012. számon iktatta a Kérelmező újabb határidő módosítási kérelmét, melyben a PBK/404-24/2012. számú végzésben adott 20 napos határidő 60 nappal történő meghosszabbítását kérte, kérelmét azonban nem indokolta. E kérelemre figyelemmel a Bányakapitányság 2012. október 31-én meghozta PBK/404-28/2012. számú végzését, melyet 2012. november 5-én postára adott. A Bányakapitányság PBK/404-28/2012. számú végzésében az eljárást hiánypótlás nem teljesítése miatt szüntette meg. Kérelmező e végzés ellen 2012. november 10-én a Bányakapitányságra beérkezően fellebbezett. A fellebbezést a Bányakapitányság 2012. november 16-án kelt levelével és a PBK/404-1-től PBK/404-29-ig terjedő iratok megküldésével felterjesztette az MBFH-hoz. A Kérelmező 2012. november 14-én kelt Bányakapitányságra 2012. november 16-án érkezett és PBK/404-30/2012. számon iktatott beadványával fellebbezését kiegészítette, azt azonban a Bányakapitányság nem terjesztette fel az MBFH-hoz. Az MBFH a fellebbezést 1355-1/2012. számon 2012. november 22-én iktatta. Kérelmező az MBFH/1355-2/2012. végzésre reagálva 2012. november 27-én kelt tényállás tisztázása és fellebbezés kiegészítés tárgyú beadványt terjesztett elő az MBFH-ba. A Bányakapitányság 2012. december 19-én észlelte és nyilvántartása alapján megállapította, hogy a Kérelmező által írt, a Bányakapitánysághoz 2012. november 16-án érkezett és PBK/404-30/2012. számon iktatott fellebbezés kiegészítése nem került postázásra az MBFH felé, vagyis az MBFH döntéshozatalánál a szükséges iratok hiányában nem vizsgálhatta azt. A

- 10/19 -

MBFH/1355-11/2012. sz.

Bányakapitányság 2012. december 20-án felterjesztette a Kérelmező által írt, a Bányakapitánysághoz 2012. november 16-án érkezett fellebbezés kiegészítést, ami 2013. január 2-án érkezett az MBFH-hoz. Időközben a Kérelmező 2012. december 28-án az MBFH-hoz érkezett beadványában fellebbezési kérelmét módosította. Az MBFH a felülvizsgálat során a fellebbezésben és fellebbezés kiegészítésekben valamint módosításokban foglaltak alapján a következőket állapította meg. A Bányakapitánysági végzések és hiánypótlási felhívások jogszerűsége, szakszerűsége, szükségessége és arányossága vonatkozásában: A Bányakapitányság első PBK/404-2/2012. számú hiánypótlási felhívása a Kérelmező földtani szakértőjére illetve szakértője engedélyének érvényességére vonatkozott, az alaki hiánypótlásnak tekinthető. A földtani szakértői engedély érvényességének igazolása előtt a kérelem érdemi vizsgálata nem kezdhető meg, tehát a Bányakapitányság helyesen döntött a hiánypótlási felhívás kibocsájtását illetően tekintettel a Bt. 26/A. § (2) bekezdés b) pontjára, valamint a Vhr. 8. § (6) bekezdés, illetve 11/A. § (2) e) pontjára is. Kérelmező a PBK/4042/2012. és PBK/404-6/2012. számú végzésekkel szemben sem szakmai, sem eljárásjogi kifogással nem élt. A PBK/404-6/2012. számú második hiánypótlási felhívás kibocsájtására az érvényes szakértői engedély igazolását követően, a bányatelek megállapítási dokumentáció és a csatolt mellékletek áttekintése után került sor. A Bt. 26/A. § (3) bekezdés d) pontja szerint a bányatelket a bányafelügyelet akkor állapítja meg, ha a kérelmező teljesíti a bányatelek-dokumentáció tartalmára jogszabályban előírt követelményeket. Ezt pontosítják a Vhr. 11/A. § rendelkezései. A hiánypótlásban a Bányakapitányság a környezetvédelmi engedéllyel, a készletszámítási jelentéssel, a nyersanyag 54/2008. (III. 20) Korm. rendelet szerinti besorolásával, továbbá minősítésével, valamint a bányatelek térbeli lehatárolásával összefüggő előírásokat tett. Az MBFH a kérelem mellékleteként beterjesztett dokumentációt tételesen vizsgálta és állásfoglalása szerint a Bányakapitányság 11. pontban tett hiánypótlási előírásai jogszerűek, szakszerűek és szükségesek voltak. A bányatelek megállapításához pontosan ismerni kell a bányatelekbe foglalt ásványi nyersanyag(ok) mennyiségét, a bányatelekbe foglalt ásványi nyersanyag(ok) 54/2008. (III. 20.) Korm. rendeletnek megfelelő alcsoport szintű besorolását, minősítését. A PBK/404-6/2012. számú hiánypótlási felhívás teljesítésére 2 beadvány érkezett a Bányakapitányságra a Kérelmezőtől. A PBK/404-9/2012. számú beadványnak a nyersanyag minősítésére vonatkozó része a Magyar Díszítőkő Kft. részére került kiállításra. Ezt a Kérelmező nem használhatja fel az általa kitermelni tervezett nyersanyag minősítésének dokumentálására, vagyis a Kérelmező a nyersanyag minősítésére vonatkozó hiánypótlásnak - csupán irodalmi adatok felhasználásával - tett eleget és azt nem indokolta. A PBK/404-19/2012. számú hiánypótlás teljesítése tárgyú beadványban a Kérelmező részben készletszámítási jelentését, részben a bányatelek műszaki leírását egészítette ki, valamint tételesen válaszolt a hiánypótlási felhívás 11 pontjára összesen 27 oldal terjedelemben. A PBK/404-22/2012. számú beadványban a Kérelmező előadta, hogy „alapkérelmét módosítja a mellékelt dokumentáció szerint”, vagyis a korábbi hiánypótlások figyelembe vételével összeállított egy egységes szerkezetű dokumentációt, készletszámítási jelentését és műszaki leírást.

- 11/19 -

MBFH/1355-11/2012. sz.

A Bányakapitányság ezt az egységes szerkezetű dokumentációt is áttanulmányozta, azt lényegében elfogadta, azonban két kérdésben ismételten hiánypótlást volt kénytelen előírni a PBK/404-24/2012. számú hiánypótlási felhívásban. A Kérelmező a tárgyi területre kutatási jogadománnyal nem rendelkezett, kutatási műszaki üzemi terv alapján tényleges kutatási tevékenységet nem végzett, így kutatási zárójelentést sem készíthetett. A Bt. 26/A. § (2) bekezdése alapján bányatelek megállapítását kérheti a bányafelügyelettől a) a 22. § (1) bekezdés szerinti kutatási joggal rendelkező bányavállalkozó, továbbá b) az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki, vagy amely nem minősül bányavállalkozónak, azonban archív adattári adatok, új elméleti földtani értelmezés eredményei vagy bejelentés alapján végzett felszíni előkutatás adatai alapján készletszámítási jelentést készít. (3) Meghatározott ásványi nyersanyag feltárására és kitermelésére a bányafelügyelet a bányatelket akkor állapítja meg, ha a kérelmező a) kutatási adatokkal (kutatási zárójelentés vagy készletszámítási jelentés) igazolja, hogy a bányatelekkel lehatárolni kért lelőhely kitermelhető ásványvagyonnal rendelkezik, b) szilárd ásványi nyersanyag feltárása és kitermelése esetében a tevékenység végzéséhez szükséges környezetvédelmi, illetve - ha azt külön jogszabály elrendeli - egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik, c) meghatározza az általa alkalmazni kívánt bányaművelési technológiát (mélyművelés, külfejtés, fúrólyukas kitermelés), és műszaki leírással igazolja a kitermelési feltételek teljesíthetőségét, valamint megjelöli a kitermelés ütemterv szerinti időpontját, d) teljesíti a bányatelek-dokumentáció tartalmára jogszabályban előírt követelményeket. A fentiek alapján a Kérelmező a Bt. 26/A. § (2) bekezdés b) pontja szerint archív adattári adatok, új elméleti földtani értelmezés eredményei alapján készletszámítási jelentést készített. Ezt vizsgálta felül a Bányakapitányság. A Vhr. 8. § (6) bekezdése előírása szerint a készletszámítási jelentés szakmai tartalmának meg kell felelnie a Vhr. 8. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott szakmai és mellékleti követelményeknek, vagyis (2) a kutatási zárójelentésnek (készletszámítási jelentésnek) tartalmaznia kell: a) a kutatásra jogosult megnevezését, a kutatást engedélyező és a kutatás műszaki üzemi tervét jóváhagyó határozat számát, vásárolt adatok esetén a zárójelentés benyújtójának az adatfelhasználására jogosító igazolást; b) a kutatás célját és a kivitelezők megnevezését; c) a kutatási terület földtani felépítésének leírását; d) az elvégzett felszíni és felszín alatti kutatásokat, azok módszereit és eredményét; e) a nyersanyaglelőhely és környezete teleptani, tektonikai, hidrogeológiai viszonyait; f) a kutatással megismert ásványi nyersanyag(ok) meghatározását és minőségi jellemzését, az ásványvagyon minőségi kategóriánkénti mennyiségi meghatározását és ennek megbízhatóságát. Az ásványvagyon minősítését ásványi nyersanyagonként - a kutatási műszaki üzemi tervben előírt vizsgálatok eredményei alapján - a legmagasabb fajlagos értékűtől a kevésbé értékes nyersanyag felé haladva kell elvégezni; g) a kutatás során kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségi és minőségi adatait; h) a bányaföldtani adatok összefoglalását. (3) A kutatási zárójelentéshez mellékelni kell

- 12/19 -

MBFH/1355-11/2012. sz.

a) a kutatás alapadatait (kutató létesítmények földtani és műszaki anyagvizsgálati adatait, a geofizikai mérések alapdokumentációit, a hidrogeológiai vizsgálatok adatait), b) az ásványvagyon-értékeléshez felhasznált mennyiségi és minőségi alapadatokat, c) a kutatási terület topográfiai térképét a kutató létesítmények feltüntetésével, a kutatási terület földtani, tektonikai és hidrogeológiai térképét és az ásványvagyon mennyiségi, minőségi értékeléséhez alapul szolgáló térképeket, szelvényeket. A 3. számú hiánypótlás 1. pontja a Kh-32. jelű archív mérnökgeológiai térképező fúrás szerepeltetését és adatainak figyelembe vételét írta elő, mert állásfoglalása szerint azok jelentős hatással lehetnek a tervezett bányatelek földtani modelljére és így a készletszámítás eredményére. Ezen előírás önálló tételes jogszabályi indokolását a Bányakapitányság mellőzte. A hiánypótlás 1. ponttal szorosan összefüggő 2. pontja az ásványvagyon, illetve a termelvény tervezett vesztesége figyelembe vételét kifogásolta. Mindkét bányakapitánysági előírás a bányatelekbe foglalt kitermelhető ásványvagyon meghatározása szempontjából lényeges, ezért a veszteségek tisztázása fontos szempont a bányatelek megállapításánál. Az MBFH vizsgálta a Kérelmező által a fellebbezésében a Kh-32. jelű fúrással kapcsolatban előadottakat és a következőket állapította meg. Nem helytálló a fellebbezés azon állítása, hogy a területre vonatkozó szóban forgó Kh-32 jelű fúrás adatai nem szerepelnek a Központi Adattárból kivett jelentésben. Az MBFH megállapította, hogy az Adattárban 402/35 számon nyilvántartott jelentésben szerepelnek egyebek mellett a Kh-17, Kh-18 és Kh-20. jelű fúrás mellett a Kh-32 jelű fúrás adatai is, azt tehát a Kérelmezőnek ismernie kellett volna. A Kérelmező ebből a jelentésből készletszámítási jelentésében szerepeltette a tervezett bányatelek területén kívülre eső Kh-17, Kh-18 és Kh-20. jelű fúrásokat és figyelembe vette adatait, ugyanakkor nem tüntette fel a tervezett bányatelek területén belülre eső Kh-32 jelű fúrást és annak adatait. Az MBFH a Kh-32 jelű fúrással kapcsolatosan a fellebbezésben előadottakat nem tudja elfogadni a következők miatt. Az MBFH megállapította, hogy a 402/35 számon nyilvántartott jelentésben előfordulnak - pl. a koordináta adatok esetében - feltehetően gépelésből eredő hibák, pontatlanságok. A fúrás helyének szöveges megjelölése szerint a fúrás a Vadaskerti nyiladék és a felső vezeték találkozásánál van, ami lehet, hogy téves megjelölés, de a megadott koordináták - a többi felhasznált fúrás koordináta adataihoz hasonlóan - jól használhatóak, annak alapján Kérelmező a fellebbezés mellékleteként beterjesztett térkép kivonaton ábrázolta is a fúrás helyét. A Kh-32 jelű térképező fúrás esetében az 1971-ben mért és dokumentált Z koordináta adata valóban eltér a Kérelmező által 2011-ben készíttetett geodéziai felmérés alapján dokumentált terepszint adatától. Ez adódhat akár elírásból, akár időközben bekövetkezett terepmozgásból. Ilyen esetekben az MBFH álláspontja szerint nem az a megoldás, hogy mellőzni kell a fúrás szerepeltetését. Az MBFH megjegyzi azt is, hogy nem bizonyított, miszerint a fúrást a technológiai elvárásoknak nem megfelelő módon mélyítették. Egyébként a fúrás adataira mindenképpen szükség van, mert a tervezett bányatelek területén belül helyezkedik el, és földtani adatai kihatással vannak a készletszámításra. A Kh-32 fúrásban egyébként a felszíntől mért 2,8 – 3,2 m és 5,5 – 6,2 m között homokkő törmelék illetve homokkő megjelölés szerepel a rétegsor leírásaként. Az MBFH állásfoglalása szerint tehát helyesen járt el a Bányakapitányság, amikor e fúrás figyelmen kívül hagyását kifogásolta. Az MBFH álláspontja szerint a Bányakapitányságnak e vonatkozásban nincs bizonyítási kötelezettsége, nem megalapozott tehát a Kérelmező 2012. november 14-én kelt fellebbezésének I. 1-10 pontjában előadott álláspontja.

- 13/19 -

MBFH/1355-11/2012. sz.

A Vhr. 8. § (2) és (3) bekezdése előírja az archív adatok teljes körű szerepeltetését, azok minősítése a Kérelmező feladatai közé tartozik. A Bányakapitányság által előírt „megfelelő súllyal figyelembe kell venni” rendelkezést a Kérelmező nem teljesítette, amikor a Kh-32 jelű fúrást nem szerepeltette és adatait indokolás nélkül mellőzte a kérelme mellékletét képező dokumentációban. Ami a készletszámítás egyéb kérdéseit, a veszteség kérdéskörét illeti a Vhr. 11/A. § (2) bekezdése értelmében a bányatelek megállapítására irányuló kérelemhez mellékelni kell a bányatelek műszaki leírását; és ugyanezen szakasz (4) bekezdés értelmében a műszaki leírásnak tartalmaznia kell a készletszámítási jelentés alapján a bányatelek földtani- és kitermelhető ásványvagyonának mennyiségét és minőségi jellemzőit. Önmagában az a tény, hogy a Kérelmező - fellebbezése II. X. pontjában előadottak szerint az „ásványvagyont megtalálta” nem elégséges a bányatelek megállapítás kezdeményezéséhez. A Bt. 26/A. § (3) bekezdése értelmében meghatározott ásványi nyersanyag feltárására és kitermelésére a bányafelügyelet a bányatelket egyebek mellett akkor állapítja meg, ha a kérelmező a) kutatási adatokkal (kutatási zárójelentés vagy készletszámítási jelentés) igazolja, hogy a bányatelekkel lehatárolni kért lelőhely kitermelhető ásványvagyonnal rendelkezik. A Bt. 49. § 31. pontja szerint „Kitermelhető ásványvagyon”: a bányatelek-térrészben a földtani ásványvagyonnak a pillérekben (határpillér, védőpillér) lekötött vagyonnal csökkentett, a fennálló tudományos-technikai fejlettségi szinten kitermelhető része. Vagyis a Kérelmező a készletszámítási jelentésben a kitermelhető vagyon számításakor termelvény veszteséggel nem számolhat, azt a Vhr. 13. § (3) bekezdés hb) és hc) pontja alapján majd a MÜT jóváhagyási eljárás során indokolási kötelezettséggel érvényesítheti, ahogyan arra – helyesen – a Bányakapitányság rámutatott. A Kérelmező PBK/404-22/2012. számon iktatott módosított készletszámítási jelentés tárgyú beadványa 22. oldalán szereplő táblázatban összefoglalóan szerepeltette a kutatás vagyonadatokat [földtani vagyon: 353.682, 45 t (141.472,98 m3), műrevaló (kitermelhető) vagyon: 221.024,47 t, (88.409,79 m3)]. A táblázat alatt szerepeltette az alábbiakat is: „Jelentős veszteség következik a kőzet telepről történő leválasztásakor. Ennek tervezett aránya 4 %. Előkészítéskor keletkező veszteségnek 3 5%-ot prognosztizálunk. Termelvény összes veszteségeként 7 %-os adatot használunk. ” Ennek megfelelően a bányatelek műszaki leírásában a 3. oldalon az szerepel, hogy a készletszámítási jelentés alapján a bányatelek földtani vagyona: 353.682, 45 t (141.472,98 m3) a kitermelhető vagyona azonban 205.552,76 t (82.221,1 m3). Ez az adat téves számításon alapul, ezt jogszerűen kifogásolta a Bányakapitányság. Továbbá meg kell jegyezni, hogy a Kérelmezőnek a fentiek alapján tudni kellett a veszteséggel kapcsolatos fogalmakról, az ásványvagyon számítás szükségességéről, arról, hogy a készletszámítás során a tervezett bányatelek területén lévő földtani adatokat értékelni kell, ezért téves azon gondolata, hogy „olyan adatot nem kell szerepeltetnünk, amit nem a kutatás során ismertünk meg”, mivel a Kérelmező nem kutatott. A Kérelmezőnek a korábbi kutatások adatait kellett volna szakmailag értékelnie. Márpedig az Adattárban 402/35 számon nyilvántartott jelentésben szerepelt adatok és a Kh-32 jelű fúrás adatai is szakmai szempontból fontosak a bányatelek megállapításához nélkülözhetetlen készletszámítási jelentés elkészítéshez. A Kérelmező sem vitatja a fellebbezés kiegészítés X. pontjában, hogy a Kh-32 jelű fúrásból nyerhető adatok pontosíthatják a tényállást és az ásványvagyon mennyiség esetleges minőségi paramétereinek jobb megismerését szolgálhatják.

- 14/19 -

MBFH/1355-11/2012. sz.

A bányatelek megállapítására irányuló ügyintézési határidő vonatkozásában: A Kérelmező fellebbezés kiegészítésében előadott azon állítása, hogy a bányatelek megállapításra irányuló eljárást 90 nap alatt be kell fejezni; jogszerű, de ugyanitt a Bt. 1. §-ra való hivatkozás téves. Az ügyintézési határidőről a Ket. 33. § rendelkezik. A 33. § (1) bekezdése értelmében az ügyintézési határidő általános érvénnyel harminc nap azzal a kitétellel, hogy ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Különös szabályként a Bt. rendelkezik a bányatelek megállapítására vonatkozó eljárás határidejéről, a Bt. 43/B. § (1) bekezdése értelmében a bányatelek megállapítására indított eljárás során az ügyintézés határideje három hónap. A Ket. 33. § (3) bekezdése értelmében, ha jogszabály ezt nem zárja ki, az ügyintézési határidőbe nem számít be: a) a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, b) a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, d) a szakhatóság eljárásának időtartama, e) az eljárás felfüggesztésének időtartama, f) a 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama, g) a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, h) a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, j) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, k) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama. A Bányakapitányság PBK/404-28/2012. számú végzésének indokoló részében kitért az ügyintézéshez felhasznált időre, mely szerint a kérelem beérkezésétől, 2012. február 9-től a Bányakapitányság összesen 63 napot vett igénybe az ügyintézésre. Meg kell jegyezni, hogy a Kérelmező a fellebbezés kiegészítésének XII. pontja végén előadta, hogy a PBK/404-28/2012. számú döntésig 65 nap telt el a bányatelek megállapításra engedélyezhető 90 napból. Az MBFH a Ket. 33. § (3) bekezdése figyelembe vételével vizsgálta a Bányakapitányság által az eljárás során ügyintézésre felhasznált időt. A Ket. 33. § (5) bekezdése értelmében az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon, kezdődik. Kérelmező kérelme 2012. február 8-án érkezett a Bányakapitányságra, így az ügyintézési határidő számításának kezdő napja 2012. február 9. A Ket. 33. § (3) bekezdés c) pontja a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. A Kérelmező a Bányakapitányság 1. számú hiánypótlásában előírtakat teljesítette, az ügyintézésre felhasznált idő 13 nap volt. Az ezt követő hiánypótlási felhívás esetén teljesítés azonban csak részlegesen történt, mert a Kérelmező a nyersanyag minősítésére vonatkozó hiánypótlásnak nem a Kérelmező nevére szóló igazolást nyújtott be a Bányakapitányságra, továbbá a kitermelhető vagyon számítása sem volt megfelelő, ezért a Ket. 33. § (3) bekezdés c) pontja maradéktalanul nem teljesült, így az ügyintézési határidő számításának a továbbiakban nincs relevanciája.

- 15/19 -

MBFH/1355-11/2012. sz.

A Bányakapitányság – módosított dokumentáció alapján előírt – újabb 3. számú hiánypótlási felhívásának a Kérelmező nem tett eleget, hanem ismételten - immár hatodik esetben - a hiánypótlási határidő módosítását kérte. A határidő hosszabbítási kérelemről való döntés vonatkozásában: A Kérelmező fellebbezés kiegészítésében előadta, hogy a harmadik hiánypótlási felhívás teljesítésére megszabott határidő letelte előtt határidő hosszabbítást kért a Bányakapitányságtól, aki a Ket. 1. §-ában foglalt kötelezettsége ellenére nem döntött határidő hosszabbítási kérelmem tárgyában, hanem ellenkezőleg az alapeljárást jogi feltételek megléte hiányában megszűntette. Az MBFH ezzel összefüggésben megállapította, hogy a Bányakapitányság a 3. számú hiánypótlási felhívását PBK/404-24/2012. számon, 2012. szeptember 28-án postára adott végzésében tette meg, melyben a hiánypótlás teljesítésére 20 napos határidőt tűzött. A Kérelmező a végzést 2012. október 2-án átvette, így a hiánypótlás teljesítésének határnapja 2012. október 23. A Bányakapitányság PBK/404-27/2012. számon, 2012. október 17-én vagyis a hiánypótlási határidő leteltét megelőzően - iktatta a Kérelmező határidő módosítási kérelmét, melyben Kérelmező az indokolást mellőzve a PBK/404-24/2012. számú végzésben adott 20 napos határidő 60 nappal történő meghosszabbítását kérte. A Bányakapitányság e kérelemre tekintettel hozta meg a PBK/404-28/2012. számú eljárást megszüntető végzését. A Bányakapitányság PBK/404-28/2012. számú végzésének indokolásában szerepel, hogy a Bányakapitányság három alkalommal szólította fel a Kérelmezőt hiánypótlásra, összesen 50 nap (10+20+20) teljesítési időt határozva meg. A Kérelmező öt alkalommal kérte a hiánypótlási határidő meghosszabbítását, összesen mintegy 146 (21+35+15+15+60) nappal. A Bányakapitányság tekintettel arra, hogy 4 alkalommal történő hiánypótlás teljesítési határidő hosszabbítás után sem tudta minden tekintetben tisztázni a tényállást, a Ket. 31. § (2) bekezdés alapján szüntette meg az eljárást, hiszen a Kérelmező a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem teljes körűen tett eleget. Az MBFH felülvizsgálata alapján a Bányakapitányság valóban három alkalommal szólította fel a Kérelmezőt hiánypótlásra, összesen 50 nap (10+20+20) teljesítési időt határozva meg. Továbbá a Kérelmező öt alkalommal kérte a hiánypótlási határidő meghosszabbítását. A Bányakapitányság a kérelmeknek helyt adva rendre 21, 35, 15, és újabb 15 nappal meghosszabbította a határidőt. A Kérelmezőnek az első hiánypótlás teljesítésére így 10 nap helyett 31 nap, a második hiánypótlás teljesítésére 20 nap helyett 85 nap állt rendelkezésére. Az első hiánypótlást a Kérelmező a meghosszabbított teljesítési határidő lejárta előtti napon, 2012. március 28-án teljesítette. A második hiánypótlás teljesítésére adott határidő a határidő módosításokra tekintettel 2012. augusztus 3. napja volt. A teljesítésre első ízben a PBK/404-19/2012. számon, 2012. augusztus 6-án iktatott, 2012. augusztus 2-i keltezésű szöveges hiánypótlás, majd PBK/40420/2012. számon, 2012. augusztus 8-án iktatott keltezés és kommentár nélküli térképi hiánypótlás érkezett. Ezt követően a Kérelmező PBK/404-21/2012. számon, 2012. augusztus 15-én a Bányakapitányságra érkezett kérelmében az eljárás 10 napra, vagy az eljárás folytatását kérelmező beadványa megérkezését megelőző napjáig történő – vagyis határidő nélküli – felfüggesztését kérte. E kérelemre a Bányakapitányság nem reagált, hanem az eljárás folytatódott azzal, hogy a Kérelmező 2012. augusztus 28-án kelt beadványában a hiánypótlásokkal kiegészítve egységes szerkezetben nyújtotta be a dokumentációt.

- 16/19 -

MBFH/1355-11/2012. sz.

A Bányakapitányságra 2012. augusztus 29-én érkezett a Kérelmező hiánypótlások teljesítése alapján az egységes szerkezetbe rendezett bányatelek megállapítási kérelme. Meg kell jegyezni, hogy a kérelemhez csatolt térkép melléklet annak fejléce szerint 2012. 06. 30-i állapotot tükrözi és 2012. augusztusban készült, ugyanakkor a térképmellékleten a bányatelek területeként 0220/1 hrsz. került feltüntetésre, holott akkor a 0220/1 hrsz. már nem létezett, az megosztásra került 0220/3, 4, és 5 alrészletre és arról a Kérelmezőnek tudomással kellett bírnia. A kérelmet a Bányakapitányság áttanulmányozta és 2012. szeptember 27-én kelt PBK/40424/2012. számú végzésében a módosított kérelemre vonatkozóan hívta fel a Kérelmezőt hiánypótlásra. A Kérelmező a PBK/404-24/2012. számú végzést 2012. október 2-án kézhez vette. A végzésben a hiánypótlásra biztosított 20 napos határidő 60 nappal történő meghosszabbítását 2012. október 4-én kelt és a Bányakapitányságon PBK/404-27/2012. számon október 17-én iktatott kérelmében kérte, melynek a Bányakapitányság nem adott helyt, hanem PBK/404-28/2012. számú, 2012. október 31-én kelt végzésében a bányatelek megállapítási eljárást hiánypótlás nem teljesítése miatt megszüntette igaz úgy, hogy a hiánypótlási határidő módosításáról külön nem rendelkezett. A Ket. 31. § (2) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tesz eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kéri, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozza a tényállás tisztázását; a hatóság az eljárást megszüntetheti. A Ket. 36. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy ha a kérelem nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. A Ket. 36. § (4) bekezdés értelmében törvény vagy kormányrendelet a hiánypótlási felhívás kibocsátására nyolc napnál hosszabb határidőt is megállapíthat. A Bt. már idézett 43/B. § (2) bekezdése értelmében, ha a bányafelügyeleti eljárásban az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a bányafelügyelet a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül hiánypótlásra hívja fel. A Ket. 36. § (5) bekezdése alapján hiánypótlási felhívás az eljárás során akkor is kibocsátható, ha a kérelem megfelelt a 35. §-ban, továbbá a 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges. Az MBFH fentiekkel összefüggésben vizsgálta a Kérelmező 2013. január 2-án iktatott fellebbezési kérelem kiegészítése tárgyú beadványát is. Az MBFH megállapította, hogy a beadványban a Kérelmező a Ket. olyan előírásaira hivatkozott, amelyeket az MBFH az eljárás vizsgálata során egyébként is vizsgált. A Kérelmező felrótta a Bányakapitányságnak, hogy nem a megfelelő számú hiánypótlási felhívást és nem megfelelő időtartamokat állapított meg. A Ket. nem tartalmaz olyan szabályt, amely alapján számtalan hiánypótlásnak lenne helye. A Bányakapitányság a Kérelmező érdekében írt elő több alkalommal hiánypótlást. Az 1. számú hiánypótlás a Kérelmező földtani szakértője szakértői engedélye érvényességének igazolását kérte, mert nyilvántartásában a szakértő nem szerepelt. A 2. számú hiánypótlás a kérelem mellékletét képező dokumentációk áttanulmányozását, érdemi vizsgálatátkövetően került kibocsátásra. A Kérelmező ezt követően a hiánypótlásban előírtak figyelembe vételével átdolgozta kérelmét és módosította azt. E módosított dokumentáció érdemi vizsgálatát követte az újabb

- 17/19 -

MBFH/1355-11/2012. sz.

hiánypótlás. Az MBFH álláspontja szerint mindezekre figyelemmel nem volt jogszerűtlen a Bányakapitányság eljárása. A Ket. nem tartalmaz olyan szabályt sem, amely alapján a hiánypótlásra adott határidő vég nélkül módosítható lenne. a Bányakapitányság 5 esetben adott helyt a Kérelmező határidő módosítási kérelmének, így feltéve, de nem megengedve, hogy nem megfelelően állapította meg a hiánypótlás teljesítésére adott határidőt, korrigálhatta hibáját. A Bányakapitányság végül a Kérelmező 6. határidő módosítási kérelmét utasította el, az MBFH álláspontja szerint jogszerűen. A Bányakapitányság a Ket. 1. § szerinti eljárási alapelveknek megfelelően a Kérelmező ügyféli jogait messzemenően tekintetbe vette, azonban mint eljáró hatóság eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. Hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében, mérlegelési és méltányossági jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembevételével és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel kell gyakorolnia. A Bányakapitányság mérlegelési és méltányossági jogkörében eljárva tette lehetővé a Kérelmező számára a többszöri határidő módosítást tekintettel az eljárás egyedi sajátosságaira, egyebek mellett a Kérelmező által igénybe vett szakértő egészségi állapotára is. Mindazonáltal a Ket. 2. § (1) bekezdése kimondja azt is, hogy az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni. A Bányakapitányságnak erre is tekintettel kellett lennie az eljárás során. A fentiekben ismertetett eljárási cselekmények és időpontjaik figyelembevételével a Ket. 33. § (1), (3) és (5) bekezdései alapján az ügyintézési határidőt a Bányakapitányság nem lépte túl, mivel összességben 38 napot használt fel a rendelkezésre álló három hónapból ügyintézésre. Az MBFH megállapította, hogy a PBK/404-1/2012. számon iktatott kérelem beérkezését követően 13 nap múlva adta ki a Bányakapitányság az első hiánypótlási felhívását, majd a PBK/404-21/2012. számon iktatott eljárást felfüggesztő kérelem benyújtása után 14 nap telt el a PBK/404-22/2012. számon iktatott beadvány között, amelyben a Kérelmező a hiánypótlásokat egységes szerkezetben benyújtotta. Ez idő alatt a Bányakapitányság az eljárást nem függesztette fel, így ezen időtartam a hatóság ügyintézéséhez tartozik. Majd ezt követően további 9 napot használt fel ügyintézésre a Bányakapitányság, amikor PBK/40424/2012. számon postázta az egységes szerkezetben benyújtott dokumentáció alapján kiadott hiánypótlási felhívását. Mivel a hiánypótlási felhívások az érdemi döntéshez szükségesek voltak és jogszabályi előírásokon alapultak, ezért csak a fentiekben részletezett 38 nap tekinthető a Bányakapitányság által felhasznált ügyintézési időnek. A Kérelmező fellebbezésében kiemelte, hogy a Bányakapitányságnak döntést kell hozni, a harmadik hiánypótlás teljesítési határidő meghosszabbítása tárgyában is a Ket. 11. § alapján. Az MBFH nem tudja értelmezni a Kérelmező Ket. 11. §-ra történő hivatkozását, mert az a nyelvhasználatra vonatkozó egyik előírás. Tény, hogy a Bányakapitányságnak a hiánypótlási határidő meghosszabbítása iránti kérelmet el kell bírálnia. Az MBFH álláspontja szerint a Bányakapitányság PBK/404-28/2012. számú, az eljárást hiánypótlás nem teljesítése miatt megszüntető végzése érdemben döntött a határidő módosítási kérelem ügyében, azonban a végzés rendelkező részében külön nem mondta ki, hogy a kért határidő módosítást elutasítja. Az MBFH ezért megváltoztatta a PBK/404-

- 18/19 -

MBFH/1355-11/2012. sz.

28/2012. számú végzést, mert a Bányakapitányságnak az eljárás megszüntetésében rendelkeznie kellett volna a 2012. október 17-én PBK/404-27/2012. számon iktatott újabb határidő módosítási kérelemről, melyben a Kérelmező a PBK/404-24/2012. számú végzésben adott 20 napos határidő 60 nappal történő meghosszabbítását kérte. Az MBFH a Bányakapitányság döntését egyebekben jogszerűnek találta. Az MBFH a fellebbezéssel kapcsolatosan megjegyzi azt is, hogy a Bányakapitányság által felterjesztett iratok között nem szerepelt a Kérelmező telefonszáma, és nincs feljegyzés arról, hogy a Kérelmező és a Bányakapitányság telefonon egyeztetést tartott volna a harmadik hiánypótlási felhívás teljesítése ügyében. A fellebbezési illeték vonatkozásában Az MBFH egyetért a Kérelmező által a fellebbezés kiegészítésében a fellebbezési illeték megfizetése vonatkozásában előadottakkal. Az MBFH megállapította, hogy a Kérelmező a fellebbezéssel kapcsolatos fizetési kötelezettségének eleget tett, a fellebbezési illetéket lerótta. Az MBFH a Kérelmező által lerótt illeték visszatérítéséről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. 32.§ (1) bekezdésre tekintettel intézkedett. A másodfokú eljárás 2012. november 23-án indult. A Kérelmező fellebbezését többször kiegészítette és módosította, utolsó beadványa - fellebbezési kérelem módosítása - 2013. január 3-án érkezett az MBFH-ba. Mindezekre tekintettel az MBFH határidőben hozta meg döntését. Az MBFH a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében, valamint a Ket. 104. § (1), 105. § (1) bekezdései alapján járt el. A végzéssel szembeni jogorvoslatot a Ket. 109. § (1) bekezdése teszi lehetővé. Budapest, 2013. január 15. Jászai Sándor elnök nevében:

Dr. Tamaga Ferenc főosztályvezető

Az MBFH a végzést az alábbiakkal közli: - Bányakapitányság (iratokkal), - Bányakapitányság útján elsőfokú végzés szerintiekkel tértivevénnyel, - MBFH irattár

- 19/19 -