MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY
MBFH/8-10/2013. Tárgy: A Budapesti Bányakapitányság 2024-15/2012. számú határozatának felülvizsgálata fellebbezési eljárásban Üi: Horeczky Veronika : 301-2922
[email protected] Rózsabánya Kft. 1113 Budapest Badacsonyi u. 7. HATÁROZAT A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) a Rózsabánya Kft. (1113 Budapest, Badacsonyi u. 7., a továbbiakban: Bányavállalkozó) képviseletében eljáró Csillag Pál ügyvezető, a továbbiakban: Fellebbező) által törvényes határidőben benyújtott fellebbezésére felülvizsgálta a Budapesti Bányakapitányság (a továbbiakban: Bányakapitányság) BBK/2024-15/2012. számú határozatát és a döntéshozatalt megelőző eljárását. A felülvizsgálat alapján az MBFH - az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) 14/3437-10/2013. számú másodfokú szakhatósági állásfoglalására figyelemmel a Bányakapitányság BBK/2024-15/2012. számú határozatát helybenhagyja és a fellebbezést elutasítja. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 14/343710/2013. számú másodfokú szakhatósági állásfoglalása: „Az elsőfokú szakhatósági állásfoglalást helybenhagyom.” A határozat jogerős, ellene államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát - jogszabálysértésre történő hivatkozással - a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Bányakapitánysághoz kell 3 példányban benyújtani. A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, a Bányavállalkozó azonban a keresetlevélben kérheti a Határozat végrehajtásának felfüggesztését. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a Bányavállalkozó a keresetlevélben, a közigazgatási szerv a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kérheti, ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha a Bányavállalkozó a közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban tárgyalás tartását kéri.
: (06-1) 301 2927 : (06-1) 301 2928
1145 Budapest, Columbus u. 17.-23. : 1590 Budapest, Pf.: 95 e-mail:
[email protected]
MBFH/8-10/2013. sz.
INDOKOLÁS A Bányakapitányság a Bányavállalkozó által előterjesztett Nagybörzsöny külterület 0208/8-9 és 0208/12-13 hrsz.-ú ingatlanokat érintő színes- és nemesfém érc kutatására szóló műszaki üzemi tervének (MÜT) jóváhagyási kérelmét BBK/2024-15/2012. számú 2012. 12. 07-én kelt határozatával - a Közép Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KDKTVF) KTVF:40624-3/2012. számú elutasító szakhatósági állásfoglalásának figyelembe vételével - elutasította. Az elutasító határozat ellen a Bányavállalkozó benyújtott fellebbezése 2013. 01. 02-án érkezett az MBFH-hoz. A Bányavállalkozó fellebbezésében a következőket adta elő: ”A Bányakapitányság - új eljárásban - a BBK/2024-1/2012. számú végzésében hiánypótlást írt elő 1. az OKTVF 14/2568-8/2011. számú, a következőkben ismertetett szakhatósági állásfoglalásában foglaltak figyelembevételével „A tervezett kutatási tevékenység meghaladja az általános, kis területi igénnyel és zavaró hatásokkal járó földtani, geológiai kutatások kereteit, mert bányavágatok készítését, helyreállítását teszi szükségessé, ami - ha korlátozott terjedelemben is - de bányászati tevékenységet igényelne (vágat kiépítése). A műszaki üzemi tervben (MÜT) a tervezett kutatási tevékenység részletes ismertetésére nem került sor, mert azt a kérelmező csak a kivitelező műszaki felkészültségének ismeretében tudná megtenni, amely adatok jelenleg nem állnak rendelkezésre. A benyújtott MÜT alapvető hiányossága, hogy a tervezett tevékenység helyszínrajzát földhivatali és topográfiai térképen nem ábrázolja, ezért az egyes ingatlanok különböző művelési ágú alrészleteinek érintettsége nem állapítható meg. Nem állapítható meg, hogy a tevékenység érintené-e a fokozottan védett természeti területrészeket. Fokozottan védett természeti területen a természet védelméről szóló 1996 évi LIII törvény (Tvt.) alapján csak természetvédelmi kezelés céljából lehet tartózkodni.” illetve 2. Környezeti hatásbecslési tanulmányt kell készíteni. A Bányakapitányság által előírt hiánypótlást a meghatározott határidőn belül elkészítettük, illetve a Bányakapitányság részére megküldtük, kérve kutatási MÜT jóváhagyását. Ezt követően a körültekintően, megfelelő részletességgel összeállított hatásbecslési dokumentáció tartalmának teljes figyelmen kívül hagyása mellett, ismét elutasító határozat született. A fellebbezésünk során a hivatkozott hatásbecslési dokumentációban foglaltakat nem kívánjuk elismételni, csupán néhány észrevétellelt teszünk az elutasító határozatban foglaltakkal kapcsolatosan. A hatásbecsléssel érintett területet az erdőgazdaság egész évben faszállításra, fadeponálásra, felvonulási területként használja. Ebből az érintett 0,2 ha-os terület folyamatosan bolygatott, invazív növényekkel borított, a gyep szinte teljesen visszaszorult, így kedvező természetvédelmi helyzet elérése érdekében a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalás által meghatározott szükséges fejlesztések, miszerint az invazív fajok terjedését meg kell állítani, azonnali korlátozást indokol a területhasználóval szemben. Az erdészet által használt elavult, korszerűtlen, a meghibásodásra hajlamos Prága V3S-ek (legalább 40 éves teherautók) jelentős forgalmat, vízminőségi kockázatot jelentenek. A tervezett nyersanyag kutatási tevékenység szakértői hatásbecslésünk
- 2/17 -
MBFH/8-10/2013. sz.
alapján a jelenlegi erdészeti tevékenységnél nagyságrendekkel kisebb mértékű, nem jelent állandó jelenlétet, vízszennyezés lehetősége az EURO 4-es motorral rendelkező korszerű gépek miatt elenyésző. Amennyiben a jelenlegi területhasználatból származó ténymegállapításon alapuló környezeti kockázatokat, erdészeti területhasználatot a Felügyelőség nem korlátozta, korlátozza, az ezen tevékenység mellett elenyésző zavarással járó nyersanyagkutatás tiltása a hatósági jogkörrel való visszaélésnek tekinthető, mindazon túl, hogy a Felügyelőség által is hivatkozott 275/2004 (X. 8.) Korm. rendelet 10. §-át, illetve a Tvt. 42. § (1), és 43. § (1) bekezdéseit is megsérti. Amennyiben a Felügyelőség az érintett területen a denevérvédelmi érdekeknek valóban érvényt kívánt volna szerezni, akkor a Rózsabánya „egyik felszerelés nélkül bejárható szakaszának” azonnali lezárásáról szükséges lett volna, szükséges lenne intézkednie, mivel a bánya jelenleg is üzemi terület, tilos benne bányamentő készülék nélküli bárminemű kutatás. A Bányakapitányság az elutasító határozatában a 275/2004 (X. 8.) Korm rendeletből szó szerint hivatkozott (határozat 4,5,6. old) fajlistája nem tartalmaz a 0,2 ha-os területre vonatkozó ténymegállapításokat, csupán az érintett 30401,22 ha-os Börzsöny HUD120008 Natura területre tesz felsorolást, szinte valamennyi jelölő fajt potenciális élőhelyeként jelöli meg. A hatásbecslési dokumentációnk készítése során több alkalommal is terepbejárást végeztünk, egyértelműen megállapítható volt, hogy az érintett 0,2 ha-os terület invazív gyomokkal borított, a patak menti fasor másodlagos, a hivatkozott Natura jelölő fajok nem fordultak elő a területen. A védendő DINPI által állítólag tapasztalt denevérek egyébként a hatásbecslési dokumentációban meghatározott területtől légvonalban több km-re találhatóak, térszintben is jelentős eltéréssel, mivel az állítólagos denevér előfordulással érintett járatok nincsenek átjárható kapcsolatban a jelen beruházással érintett területtel. Amennyiben a Felügyelőség rendelkezésére áll az elutasító határozatában hivatkozott fajokról visszaellenőrizhető feljegyzés, monitoring, GPS koordináta, stb. a jelen eljárásban érintett területre vonatkozóan arra való hivatkozás indokolt lenne. A hatásbecsléssel érintett területen kövi rák nem fordul elő, a helyszíni bejárásaink során a patakban a kövi rák előfordulására utaló jeleket nem találtunk. Amennyiben rendelkezésére áll az elutasító határozatban hivatkozott fajról visszaellenőrizhető feljegyzés, monitoring, GPS koordináta, stb. a Jelen eljárásban érintett területre vonatkozóan, akkor arra való hivatkozás indokolt lenne. Állításunkat fenntartjuk, miszerint az érintett vízfolyás szakaszban kövi rák jelenlétére utaló nyomot nem találtunk. A bányászati kutatási tevékenység során 1 db homlokrakodó napi 2-3 üzemórában fog dolgozni, és heti 1-2 alkalommal egy-egy 3,5 t összeterhelésnél kisebb teherautó forgalma tekinthető „megnövekedett gépjárműforgalom”-nak. (Hatásbecslési dokumentáció 20. old.) Ez az erdészeti forgalom hatásai mellett elenyésző, nem tekinthető megnövekedő gépjármű forgalomnak, így a határozat ezen téves megállapításából levont környezeti kockázatok megállapításai sem helytállóak. A határozat kiporzásra tett megállapításai nem elfogadhatóak: Minden kutatási művelet a bányavágatokban, a föld alatt történik majd, kivéve a várhatóan 300 m3 meddő deponálását, melynek kezelésével — kiporzás elleni védelmével - kapcsolatos teendőket a beadott dokumentáció tartalmazza, amelyből megállapítható, hogy a várható kibocsátás egyáltalán nem számottevő, a meglévő erdészeti tevékenység mellett elenyésző. Nyersanyag kitermelésre nem kerül sor, jelenleg nyersanyag kutatási tevékenységről van szó. A nyersanyag kutatás során a természetvédelmi szempontok alapján legalább EURO IV-es motorral rendelkező gépnek kell dolgoznia, üzemanyag, hajtóműolaj tárolás nem lesz, illetve mobil kármentő alkalmazása szükséges (a hatásbecslési dokumentáció 20. oldal 4. fejezet 1. bekezdés). Így a bányavíz esetleges haváriából származó szennyezése nem várható.
- 3/17 -
MBFH/8-10/2013. sz.
A táj és természetvédelmi szempontú vélemény mellett az elutasító határozat nem tesz említést a felszín alatti vízvédelmi szempontú véleményekről, illetve a levegőtisztaságvédelmi szempontú véleményekről sem, amelyek az érintett hüllőkre, kétéltűekre ható esetleges vízszennyezés, kiporzás hatásainak objektív, szakértői meg ítélhetőségét tenné lehetővé. A bányaudvart jelenleg az erdészet felvonulási területként, farönk tárolásra használja, illetve az egykor a Rózsabányából kihajtott meddőből készült utat használja a szállításra. Ez az igen elavult 25-40 év korú gépjárműpark, nehézgépjármű forgalom nagyságrendekkel nagyobb környezeti kockázatott (emisszió, olajszennyezés), illetve kiporzást eredményeznek. Amennyiben ezen környezeti tényezők tényleges kockázatot jelentenek a hüllőkre, kétéltűekre, akkor az erdészeti közlekedés-faszállítás azonnali korlátozása, közlekedés megtiltása lenne indokolt. Ez azonban mindeddig nem történt meg. Összefoglalva: 1. A Bt., illetve a Vhr. nem írja elő, hogy a földtani kutatások engedélyezéséhez környezetvédelmi engedélyre, vagy hatásbecslési dokumentáció készítésére lenne szükség. Jelen esetben a Bányakapitányság a jogszabályokon túlmenően írta elő a hatásbecslési dokumentáció készítését. 2. Az elutasító határozatban a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendeletre való hivatkozás téves, mivel a beterjesztett dokumentáció szerint a földtani kutatás során nem terveztünk olyan tevékenységet, amely a bányahatóság építés felügyeleti hatáskörébe tartozna, illetve bányatelek megállapítását sem kértük. 3. A határozat többször beruházási tevékenységről tesz említést - a kérelmet ebből a szempontból vizsgálja - holott itt beruházásra csak - eredményes földtani kutatás után, - környezetvédelmi engedély birtokában, - bányatelek megállapítását követően, - jóváhagyott termelési műszaki üzemi terv birtokában kerülhet sor. 4. A határozat alapvető hibája, hogy a beterjesztést úgy bírálja el, mintha az egy külszíni bánya megnyitásához szükséges, külszínről történő mélyfúrások elvégzését tartalmazná, holott a beterjesztett dokumentáció egyértelműen bemutatja, hogy a tervezett kutatásra a külszín alatt kerül sor, a kutatási terület határain belül. A külszín vonatkozásában csak a jelenleg is az erdészet ipari tevékenység végzésére szolgáló sík területből mindössze 0,2 ha nagyságú területet kívánunk időszakosan igénybe venni, Vagyis a tervezett kutatási területen ezen túlmenően a kutatásnak a környezeti elemekre semmilyen hatása sem várható. Az erdőgazdaság Jelenleg is erre a területre szállítja, lerakja, tárolja, felrakja, elszállítja a kitermelt faanyagokat, ami a környezeti elemeket sokkal inkább igénybe veszi. 5. A Bányakapitánysági határozatban, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárásokról szóló 53/2012 (III. 28.) sz. Korm. rendeletre való hivatkozásnak valójában nincsen semmi alapja sem, mivel nem tervezünk a kutatás során új létesítményt építeni. Egyszerűen csak arról van szó, hogy a már sok-sok évtizede óta meglévő bányavágatok szükségszerinti fenntartási munkáit végezzük el.
- 4/17 -
MBFH/8-10/2013. sz.
6. A NATURA 2000 területeket meghatározó jogszabályok egyébként - a reális feltételek előírása mellett - nem zárják ki annak lehetőségét, hogy ezeken a területeken földtani kutatásokra kerüljön sor. Az elutasító határozat megállapításai Nagybörzsöny térségére vonatkozik, még csak véletlenül sem vizsgálja, hogy ezen belül a 0,2 ha nagyságú külszíni területen a kutatásnak van-e egyáltalán valamilyen hatása a környezeti elemekre. Tisztelettel kérjük, hogy fellebbezésünket az elkészített hatásbecslési dokumentációba is foglaltak figyelembe vételével szíveskedjenek elbírálni, kérve a hivatkozott elutasító határozatot megsemmisítését és a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyását.” A fellebbezési eljárásban az MBFH elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a Bányakapitányság hatáskörében és illetékességében, továbbá a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint járt-e el. A felülvizsgálat során az MBFH a rendelkezésre álló iratok és dokumentum alapján az alábbiakat állapította meg. A fellebbezés nem megalapozott. Az MBFH a rendelkezésre álló iratokból az alábbi tényállást állapította meg. A Bányavállalkozó BBK/1888/2/20l0. számú jogerős kutatási jogadomány határozat alapján 2010. november 26-án Nagybörzsöny 0208/8-9 és 0208/12-13 hrsz.-ú területre nemes- és színesfém érc ásványi nyersanyag kutatási MÜT jóváhagyása iránti kérelmet nyújtott be a Bányakapitányságra. A tervdokumentáció és mellékletei kielégítették a Vhr. 6.-7. §-ban foglaltakat. A Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalás céljából megkereste a 267/2006. (XII. 20.) Korm, rendelet 3. számú mellékeltében foglaltak értelmében a bányászati szakigazgatási eljárásban közreműködő szakhatóságokat, végül 4300/13/2010. számú 2011. 03. 29.-én kelt határozatával - a Közép Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KDKTVF) 956-3/2011. számú elutasító szakhatósági állásfoglalásának figyelembe vételével - elutasította. Az elutasító határozat ellen a Bányavállalkozó jogi képviselője útján fellebbezett, fellebbezésében a KDKTVF elutasító szakhatósági állásfoglalásának jogszerűségét és tartalmát támadta, valamint kifogásolta azt is, hogy az eljáró hatóság az erdőfelügyelőség szakvéleményét nem kérte ki. A jogorvoslati eljárásban az MBFH a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 104. § (2) bekezdése alapján megkereste az OKTVF-et, hogy az adjon másodfokú szakhatósági állásfoglalást. Az OKTVF a 2011. 09. 26-án kelt 14/2568-8/2011. számú másodfokú szakhatósági állásfoglalásában az KDKTVF:956-3/2011. számú elsőfokú szakhatósági állásfoglalását helybenhagyta, így az MBFH 568-9/2011. számú határozatával a fellebbezést elutasította és a kutatási MÜT jóváhagyásához nem járult hozzá. A másodfokú határozat megfellebbezést követően a Budapest Környéki Törvényszék a 8. K. 27492/2011/3. számú ítéletével az MBFH/568-9/2011. számú határozatát - az elsőfokú határozatra kiterjedően - hatályon kívül helyezte és új eljárásra kötelezte a Bányahatóságot azzal, hogy a megismételt eljárásban a Ket. 37. §-ának (3) bekezdése alapján, megfelelőm
- 5/17 -
MBFH/8-10/2013. sz.
határidő tűzésével és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra kell felhívni a Bányavállalkozót a kérelméhez csatolt tervdokumentáció mellékletei hiányainak (rnásodfokú szakhatósági állásfoglalás 4. oldal 5; 6; bekezdése) és a hatásbecslési tanulmány pótlására. A Bányakapitányság az új eljárást a BBK/2024-1/2012. számú 2012. 06. 26-án kelt végzésével megindította, egyben a Bányavállalkozót fölszólította a hiánypótlásra. Határidő hosszabbítási kérelem után a Bányavállalkozó a hiánypótlást 2012. szeptember 20-án teljesítette. A Bányakapitányság a hiánypótlást megküldte az érintett szakhatóságoknak – köztük a hiánypótlás tartalmi elemei szempontjából érintett KDKTVF-nek –, ismételt szakhatósági állásfoglalásukat kérve. A Bányakapitányság a Bányavállalkozó kérelmét a rendelkező részben foglaltak szerint az új eljárás során BBK/2024-15/2012. számú határozatával ismételten elutasította, mert a KDKTVF 40624-3/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a Nagybörzsöny külterületére vonatkozó színes- és nemesfém érc ásványi nyersanyag kutatás MÜT jóváhagyására irányuló engedély kiadásához nem járult hozzá. A Bányavállalkozó a Bányakapitányság BBK/2024-15/2012. számú határozata ellen ismételten fellebbezett, e fellebbezés elbírálása jelen eljárás tárgya. A fellebbezésben - fentebb idézetten - előadottakra tekintettel az MBFH - áttételt, iratfelterjesztést és hiánypótlás teljesítését követően - 2013. 02. 25-én megkereste az OKTVFet. Az OKTVF 2013. 07. 05-én kelt és az MBFH-ban 2013. 07. 15-én iktatott 14/3437-10/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában a KDKTVF elsőfokú szakhatósági állásfoglalását helybenhagyta. Döntését a következőkkel indokolta. „A korábbi eljárás során benyújtott, 2010. november 21-én kelt MÜT 6. számú táblázatának ingatlan-nyilvántartás adatai szerint a kutatási terület az alábbi ingatlanokat érint: Nagybörzsöny, 0208/8 hrsz. erdő, saját használatú út; 0208/9 hrsz. erdő, saját használatú út, iparvasút; 0208/12 hrsz. erdő, saját használatú út, iparvasút; 0208/13 hrsz. erdő, saját használatú út, iparvasút a művelési ágú földterület. A kérelemhez mellékelt kutatási térkép a tervezett kutatási terület sarokponti koordinátáit tartalmazta, az ingatlan-nyilvántartás szerinti ingatlanhatárokat, ezen belül is az alrészleteket nem ábrázolta. A Rózsabánya, mint mélyművelésű bánya, 1949. és 1956. évek között működött. Az altárói bejáratot a bányászati tevékenység befejeztével berobbantották. A bányavágatok megközelítéséhez a bejárati szakasz 40-50 m hosszan történő, bányászati módszerekkel végzett fejtésére, a vágat helyreállítására lenne szükség. A 2010. évben benyújtott MÜT szerint (3. pont, 9. oldal) a kutatást a Felső-Rózsa táró szabadon lévő nyílásának acélráccsal való lezárásával kívánták kezdeni annak érdekében, hogy illetéktelen személyek ne tudjanak a bányába bejutni. A tervezett kutatás célja a korábbi években végzett bányászati és kutatási adatok felülvizsgálata, pontosítása, a gazdaságossági és bányaművelési tervek elkészítéséhez. A kutatás tervezett időtartama négy év, amelynek során a bányavágatokat ellenőriznék, szelvényeznék a mintavételeken túlmenően. A kutatási tevékenység során első lépésben az Altáró újranyitását tervezik, Az Altárót a bejárattól számított korábban berobbantott 40-50 m hosszon ki kell építeni. A megismételt eljárás során a kérelem mellékleteként benyújtották a KBFI-ALFA Geotechnológiai Kft. által készített, 2012. augusztus hónapban kelt kutatási MÜT kiegészítés című dokumentáció alapján az alábbiak állapíthatóak meg:
- 6/17 -
MBFH/8-10/2013. sz.
Az Altáró a Kovács-patak és Börzsöny-patak találkozási medre felett indul, 362 tszf. magasságból. A bánya végeleges leállításakor nyitva hagyott bányatérségek teljes hossza 6783 m. Az 1809 m hosszú Altáró a harántokkal együtt 2579 m. „Az érckutatás, mintavétel alapvető feltétele az Altáró bejárhatóvá, átjárhatóvá és biztonságossá tétele. A bányászati munkák első lépése az Altáró üzemi területén az infrastruktúra kiépítése. Az Altáró beomlott bejáratánál, a bánya talpán, az omladék alatt átszivárgó bányavíz a külszínen, mint forrás jelenik meg, ás a meglévő patakmederbe folyik. A vizsgált időszakban 10-20 l/perc volt a vízhozam. A korábbi bányászati tevékenység során kitermelt meddőanyagot a táró előtt terítették szét. Részben az erdei út feltöltésére használták, részben az Út mellett deponálták. Az Altáró előtti terület jelenleg tisztás jellegű, ahol romos erdészház, takarmánytároló és néhány pihenőpad található. Közvetlenül az Altáró előtt tervezik a táró megerősítéséhez szükséges anyagok (bányafa, betontégla, homok) elhelyezését, az elektromos fogyasztásmérő kialakítását (110 m távolságra 20/0,4 kV-os oszloptranszformátor van, innen légvezeték készülne), 3 db iroda, étkezőmelegedő és raktár konténer lerakását, illetve 1 db mobil WC kerülne kihelyezésre. A vízellátást műanyag tartályokkal biztosítanák. Az Altáróból az omladék és meddő kiszállításra 45 m hosszú csillepályát építenének. A deponálásra tervezett anyag becsült mennyisége 300 m3, mely 1,5 m magas, 35-45 m hosszú, 6 m széles depóniában kerülne elhelyezésre. A feltáró és bányabeli építési munkák elvégzését 6 hónap alatt tervezik. Az omladék kitermelése homlokrakodóval történne. A feltárt bejárat külső homlokzati részét és két oldalát 0,4 m vastag betontégla falazattal erősítenék meg. A tárón belüli felszakadások, omlások betonvasakkal kerülnének áttűzésre, szükség esetén cementes injektálással lennének megerősítve. A Kutatási MÜT szerint a bejárati 40-50 m szakaszt végleges biztosítással kell stabilizálni. Az Altáró közel 2500 m hosszán az omlásveszély mértéke nem ismert, az csak a kutatás során állapítható meg. A feltárás során folyamatosan kívánják a csillepályát hosszabbítani, a világítási és elektromos hírközlési sűrített levegős, valamint nyomó szellőztetésű hálózatot bővíteni. A természetes depresszió biztosítása érdekében a Felső Rózsatáró bejárati nyílását az omladék kitakarításával fel kell bővíteni az eredeti szelvényre és rövid szakaszon végleges biztosítással kell stabilizálni, majd erős vasrácsos szerkezettel lezárni. Az omladékok mögött a hasadékokból és csapadékból származó vizek hatására vízszint melkedésre kell számítani, a vizet a táróba épített csorgán keresztül kell a bejárat előtti patakba vezetni, ahová jelenleg is bányavíz folyik.” A táróban szükséges munkálatokhoz 8-10 fő munkást kívánnak alkalmazni. Természetvédelmi szempontból az alábbi megállapítások tehetők: A Tvt. 6. § (2) bekezdése alapján a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természet-közeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. A Tvt. 31. § alapján, tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. A Tvt. 40. § (1) bekezdése alapján, fokozottan védett természeti területre történő belépéshez – a jelzett turistautak és tanösvények kivételével - a természetvédelmi hatóságnak az igazgatóság szakértői véleményének figyelembe vételével kiadott engedélye szükséges. A
- 7/17 -
MBFH/8-10/2013. sz.
külön jogszabályok alapján erre feljogosított személyek - feladatuk ellátásához szükséges mértékben - engedély nélkül beléphetnek. A 40. § (2) bekezdése alapján,fokozottan védett természeti területen csak természetvédelmi kezelés, a 38. § (1) bekezdése alapján engedélyezett tevékenység, továbbá - a lehetőséghez képest - a természetvédelmi hatósággal egyeztetett közvetlen élet- és vagyonvédelmi beavatkozás végezhető. A 42. § (1) bekezdése alapján, tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. A Tvt. 43. § (1) bekezdése alapján, tilos a védett állalfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Az ingatlanok egyben az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése alapján olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más terv vagy beruházás részeként az ott megtalálható élővilágra vonatkozó adatok alapján várhatóan jelentős hatással lehet, a terv kidolgozójának illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak vizsgálnia kell a tervnek vagy beruházásnak a Natura 2000 területen előforduló, a terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajokra és élőhely típusokra gyakorolt hatását. A 10. § (2) bekezdése alapján, a természetvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti beruházást akkor engedélyezheti, illetőleg ahhoz szakhatóságként akkor járulhat hozzá, ha megállapítható, hogy az nem veszélyezteti vagy károsítja a Natura 2000 területet; továbbá - a 4. § (1)-(2,) bekezdésének figyelembevételével - nem ellentétes a jelölés céljaival. A Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítéséről szóló 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet (továbbiakban: 34/1997. KTM rend.) 2. § (1) bekezdése alapján, a védetté nyilvánítás célja a Duna és Ipoly térségében a folyók és mellékrendszerük, a védettséggel érintett területek természeti értékeinek, a felszíni és felszín alatti vízkészleteknek, az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más megújuló természeti erőforrásainak, gazdag élővilágának, tájképi és történelmi emlékeinek a védelme. A kiegészített MÜT részét képező 2012. július 20-án kelt „Nagybörzsöny, kutatási térkép kiegészítés” című, geodéziai bemérési helyszínrajz szerint a kutatási terület által lehatárolt ingatlanok az alábbiak: Nagybörzsöny 0208/8 hrsz., 0208/9 hrsz., 0208/12 hrsz., 0208/13 hrsz., 0208/82 hrsz., 0208/83 hrsz., 0208/88 hrsz., 0208/89 hrsz., 0208/90 hrsz. Az elsőfokú szakhatósági állásfoglalás szerint az érintett területek az alábbiak: Az Altáró bejárati helye: 0208/82 hrsz. Felszíni tevékenységgel érintett ingatlanok: 0208/13; 0208/82; 0208/83; 0208/89 hrsz. A felszín alatti, korábban létesített vágatok, amelyekben a kutatást tervezik: 0208/8-9 és a 0208/12-13 hrsz. A geodéziai felmérés szöveges munkarészéhez mellékelt táblázatos terület-kimutatás szerint az igénybevételre tervezett terület: 0208/13 hrsz., 227,1 m2 0208/82 hrsz., 224,9 m2 0208/83 hrsz., 1.258,7 m2, ‚0208/90 hrsz., 25,8 m2, összesen: 1.736,5 m2. A tárgyi ingatlanok a földhivatali tulajdoni lap másolat szerint az alábbiak: A 0208/13 hrsz.-ú, erdő, rét, kivett iparvasút, kivett saját használatú út művelési ágú, összesen 2410310 m2 nagyságú ingatlan. A 0208/82 hrsz.-ú, a) alrészlet 139 9701 m2 erdő, b) alrészlet 3652 m2 rét művelési ágú, összesen 1403353 m nagyságú ingatlan. A 020 8/83 hrsz.-ú, 1 0050 m2 nagyságú kivett út művelési ágú ingatlan.
- 8/17 -
MBFH/8-10/2013. sz.
A 0208/90 hrsz.-ú 1668 m2 nagyságú kivett árok művelési ágú földterület. A Felső Rózsa-táró a kutatási térkép alapján a 0208/8 hrsz. ingatlanon található erdő, rét, kivett, saját használatú út művelési ágú, összesen 117 7483 m2 területű ingatlan. A 34/1997. KTM rend. 1. számú melléklet alapján, a kutatással érintett ingatlanok - a 0208/8 hrsz.-ú 67,9 ha ingatlan kivételével, mely fokozottan védett természeti terület - a Duna-Ipoly Nemzeti Park részeként országos jelentőségű védett természeti területek. A 275/2004. Korm. rend. 5. számú melléklete szerinti HUDI20002 jelű, Börzsöny és Visegrádi- hegység nevű, különleges madárvédelmi területek, és a 12. számú melléklet szerinti HUDI20008 jelű, Börzsöny nevű, jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület részei. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet (továbbiakban: 14/2010. KvVm rend.) mellékletének 5.2.17. és 5.8.14. pontja tartalmazza az érintett ingatlanokat. A 0208/8 hrsz.-ú ingatlan korábban bányatelek volt, a bányatelek bejegyzés 2003. évben a 43226/2003. számú határozat alapján törlésre került. A kutatási terület jelenleg nem bányatelek. A megismételt eljáráshoz 2012. szeptemberében a SÖVIT Környezetvédelmi Kft. hatásbecslési dokumentációt (továbbiakban: Hatásbecslési dokumentáció) készített, mely alapján az alábbiak állapíthatóak meg: A felszíni tevékenységgel érintett területek az Altáró bejárata, a Nagybörzsöny 0208/82 hrsz.ú, valamint a 0208/13, /82, /83, /89 hrsz.-ú ingatlanok. Az Altáró előtti területen jelenleg állandó tevékenység nincs, a bányabejárat előtti tisztás kivételével a környezet erdős, természet közeli állapotban van. A „ tisztáson” a rendszeresen végzett tevékenységek miatt a természetes állapotok nem állnak fenn. A hatásbecslési dokumentáció Natura 2000 hatásbecslést tartalmaz (dr. Vona Márton készítette). Az országos jelentőségű védett természeti terület, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület. Fontos madár élőhely (Important Bird Area IBA, Börzsöny IBA), itt él a legnagyobb ismert hazai fehérhátú fakopáncs állomány. A parlagi sas állomány eléri a globális szintet. A hatásbecslés a veszélyeztető tényezők között az infrastruktúra fejlesztést és a zavarást emeli ki. Külön is kiemelésre került a denevérpopulációk veszélyeztetése. Az élőhelyeket veszélyeztető tevékenységek többek között a gépjármű forgalom és az illegális bányászat. Az érintett területek a Kovács-patak és a Bánya-patak (az Altáró bányavize) összefolyásánál helyezkednek el. A helyszíni bejárást 2012. július 10-én és augusztus 29-én végezték. Az Altáró előtti terület „bányaudvar” bolygatott terület, az eredeti növénytakaró csak nyomokban található, jellemző a gyomnövény fajok jelenléte. A tervezett kutatás élővilág védelmi kockázata a bányajáratokba betelepülő fokozottan védett denevérek veszélyeztetése. A tervezett tevékenységgel „az ember újra használatba veszi, amit gazdasági és társadalmi szempontok alapján létrehozott.” A kutatási tevékenység utáni bányászat miatt szükségessé válhat a denevérek szempontjából kedvezőtlen hatások kompenzálása. „Az érintett Natura 2000 jelölő fajok, tájképi védelem érdekében történő színes és nemesfém érc ásványi nyersanyag kutatási beruházás, tevékenység ellehetetlenítése, további természetvédelmi szempontú korlátozása aránytalan és indokolatlan gazdasági és társadalmi kárt okozna.” A tervezett tevékenység során a területet megtisztítják a növényektől. A bányajárat megnyitása „talajmunkával” jár és zajhatással kell számolni. A Bánya-patak és Kovács-patak lokális jelentőségű kisvízfolyások, amelyek lefolyási viszonyaira a kutatási tevékenység nem
- 9/17 -
MBFH/8-10/2013. sz.
lesz hatással. A „bányaművelés” szünetelése alatt történő, fokozottan védett denevérek betelepülése, a kutatás élővilágra gyakorolt kedvezőtlen hatását okozhatja. A Hatásbecslési dokumentáció 7. fejezete szerint „a színes és nemesfém érc ásványi kutatási munkálatok során merülhetnek fel az élővilág szempontjából kedvezőtlen hatások, elsősorban az emberi jelenlétből és zajhatásból adódóan „A madár és emlős fajok a munkavégzés alatt, de az állandó jelenlegi emberi jelenlét miatt is a területet elkerülik, ez azonban a lokális hatás miatt táplálkozási, szaporodási szokásaikat nem befolyásolja jelentősen.” Az összefoglalás megállapítása szerint nem jelentkezik olyan környezeti hatás, amely kompenzációs intézkedések megtételét tenné indokolttá. A fél éves kutatási tevékenységet követően, a bányászati tevékenység során lehetőség nyílhat a denevérek szempontjából kedvezőtlen hatások miatti kompenzációs intézkedésekre. Az elsőfokú szakhatóság az érintett területen előforduló védett és fokozottan védett növény és állatfajok egyedeinek, továbbá európai közösségi jelentőségű jelölő fajok, élőhelyek előfordulása, azok veszélyeztetése miatt nem adta meg szakhatósági hozzájárulását a kérelmezett tevékenységhez. A Börzsöny elnevezésű jóváhagyott kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület prioritásai között kiemelt fontosságú cél a közösségi jelentőségű élőhely típusok és fajok védelme. Az elsőfokú szakhatósági állásfoglalás tartalmazza a 275/2004. Korm. rendelet szerint végzett hatásbecslés alapján készült hatásbecslési dokumentáció egyes megállapításait. A fellebbező hivatkozik arra, hogy a kutatási tevékenység a földalatti vágatokban történne. A felszíni kisegítő tevékenység során (tároló hely, öltöző, stb.) a terület igénybevételét a legkisebbre csökkentenék. Az elsőfokú szakhatósági állásfoglalásban figyelmen kívül hagyta a KDKTVF a hatásbecslési dokumentációban foglaltakat. Az Altáró előtti területet az erdőgazdaság egész évben fa szállításra, fadeponálásra használja. A kutatás során korszerű motoros gépeket kívánnak alkalmazni az erdészet elavult gépeivel ellentétben. A KDKTVF-nek már korábban is intézkednie kellett volna a bánya egyik bejáratának lezárásáról, a denevérek védelmében. A közvetlen terület-igénybevételre tervezett helyen jelölő élőhely nem fordul elő, a patak menti fasor is csak másodlagos. A helyszínen kövi rák nem fordul elő. A tervezett tevékenységhez kapcsolódó gépjárműforgalom elenyésző lenne az erdészeti gépjárműforgalomhoz viszonyítva. Nyersanyag kitermelésre nem kerül sor, jelenleg csak kutatásról van szó. A hatásbecslés előírására a jogszabályokon túlmenően került sor. A határozatban tévesen szerepel a beruházás kifejezés, hiszen a beruházás csak a későbbiekben, a szükséges feltételek megvalósulását, engedélyek beszerzését követően történne meg. A határozat alapvető hibája, hogy a kutatást úgy bírálja el, mintha az felszíni kutatás lenne, holott a kutatásra a külszín alatt kerülne sor. „Egyszerűen csak arról van szó, hogy a már sok-sok évtizede óta meglévő bányavágatok szükség szerinti fenntartási munkáit végzik el. A Natura 2000 területet meghatározó jogszabályok - a reális feltételek előírása mellett - nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy az érintett területeken földtani kutatásokra kerüljön sor. A KDKTVF 14/3437-6/2013. iktatószámú végzésében belföldi jogsegély keretében tájékoztatást kért a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósától (továbbiakban: NPI). Az NPI 2704/2/2013. ügyiratszámon az alábbi tájékoztatást adta. A kutatási terület környezetében lévő felszíni vízfolyásokban (Bánya-patak, Kovács-patak, Börzsöny- patak) megtalálható védett és közösségi jelentőségű Natura 2000 jelölő faj a kövi rák, amely alapvető életfeltétele a folyamatos vízellátás. A mederágy folyamatosan tartalmaz vizet annak ellenére, hogy száraz időszakokban az esetleg a felszínen nem mindig látható. A Bánya-patak, illetve az egykori bányából kifolyó víz minősége meghatározó a kapcsolódó vízfolyások vízminőségére, a vízminőségre érzékeny védett fajok életfeltételeire. A növényborítás nélküli terület igénybevételre tervezett helyszínen Natura 2000 jelölő növénytársulás, vagy faj nem fordul elő, azonban a felvonulási terület közvetlen környezete
- 10/17 -
MBFH/8-10/2013. sz.
természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű. A gyertyános tölgyes (Quercus petraeaval és Carpinus betulus-szal, 91G0) az enyves égeres, a magas kőrises ligeterdő (91E0), valamint a mészkerülő bükkös (910) Natura 2000 jelölő élőhelyek. A tervezett tevékenység nem felel meg a Natura 2000 terület kijelölését megalapozó élőhelyi állapot védelmének, fenntartásának, mert az a közvetlenül határos magas élőhelyi értékű területekre zavaró hatású lenne. A kitermelt meddőanyag felszíni vízfolyásba történő bemosódása a szennyezésre érzékeny fajokra veszélyt jelentene, a kutatás a bányába betelepülő denevérfajokat közvetlenül veszélyeztetné. A Börzsöny-patak és a Kovács-patak mentén jelentős állománya él a vízszennyezésre rendkívül érzékeny védett foltos szalamandrának. A Börzsöny-patak Nagybörzsöny és Vámosmikola közötti szakaszán jelentős populációja él a vízszennyezésre szintén érzékeny fokozottan védett és Natura 2000 jelölő Petényi-márnának. Az NPI felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett kutatási tevékenységre a Nemzeti Park belső területén kerülne sor. Az altárói rét környezete kiváló állapotú, egyben különösen érzékeny is természetvédelmi szempontból. A tervezett kutatási tevékenység nem egyeztethető össze a védelmi célokkal. Másodfokú szakhatósági eljárásom során, a geodéziai felmérés alapján megállapítottam, hogy a felszíni tevékenységgel érintett ingatlanok az alábbiak: Nagybörzsöny 0208/13 hrsz., 0208/82 hrsz., 0208/83 hrsz. 0208/90 hrsz., és a 0208/8 hrsz., mely a Rózsa táró bejárata. A felszíni tevékenységek területei korábban nem voltak egyértelműen megjelölve. A MÜT és annak kiegészítése tartalmazza a „beruházás”, „bányászati tevékenység”, és „bányaudvar” kifejezéseket egyaránt. Az Altáró korábban berobbantott szakasza jelenlegi külszíni állapotában erdősült terepfelszínű, természetes jellegű domboldal, ahol a korábbi bányászati tevékenység nyoma csak a szakavatott szemlélő által felismerhető. Ezen a helyen 3,5 m magas, 5,0 m széles falazat készülne, kétszárnyú acéllemez ajtóval, csillevágánnyal. A kutatási tevékenység előkészítése legalább 50 m bosszú bányavágat újbóli kiépítését igényelné, továbbá esetenként a meglévő bányajáratok stabilizálása is szükségessé válna. A tervezett kutatási tevékenység meghaladja az általános, kis területi igénnyel és zavaró hatásokkal járó, időszakos földtani, geológiai kutatások általános kereteit, mert bányavágat készítését, helyreállítását teszi szükségessé, ami - ha korlátozott terjedelemben is de bányászati tevékenységet igényelne (vágat kiépítése). A benyújtott dokumentációkban is többször kutatási tevékenység helyett bányászati tevékenység szerepel, mert a beomlott vágat kiépítése, a meglévők stabilizálása bányászati technológiával történne. A kiépített bányabejárat a kutatás után fennmaradna, nem időszakos létesítmény lenne, ezért maradandó építményként létesülne a védett és Natura 2000 területen. A kutatási tevékenységhez a fentiek szerint építési tevékenység is kapcsolódik, mely anyagszállítással, tárolással, előkészítéssel, a kitermelt meddőanyag elhelyezésével jár. A kutatási tevékenység során is szükséges a szellőztető berendezés üzemeltetése, esetlegesen további vágat megerősítés, karbantartás. A Natura 2000 hatásbecslés szerint a munkálatok idején az élővilágra gyakorolt zavaró hatással kell számolni, mert a tervezett tevékenység során a területet megtisztítják a növényzettől. A bányajárat megnyitása „talajmunkával” és zajhatással járna. A tervezett tevékenység a MÜT és annak kiegészítése alapján a Felső Rózsa tárót is érintené, ahol szintén vágattisztítás történne „fel kell bővíteni a tárót a korábbi méretre. A Felső Rózsa táró környezete erdősült terület, a tervezett tevékenység nem korlátozódik kizárólag az Altáró előtti, kis kiterjedésű degradált felszínre. A természetvédelmi kezelő NPI tájékoztatása kiemeli, hogy az Altáró előtti, közvetlenül igénybevételre kerülő terület környezete magas élőhelyi értékű, zavarásra érzékeny élőhely.
- 11/17 -
MBFH/8-10/2013. sz.
Ezért a tervezett kutatás-előkészítő, vágat helyreállítási munkák hatásai nem értékelhetőek a közvetlen területfoglalással, csak a környező területekre gyakorolt hatásokkal együtt. A védett és Natura 2000 fajokat az NPI megjelölte. A Hatásbecslési dokumentáció szerint, az élővilág szempontjából kedvezőtlen hatások elsősorban az emberi jelenlétből és zaj hatásból adódnak. A fokozottan védett denevérekre gyakorolt veszélyeztetést a Natura 2000 hatásbecslés is megállapítja. A kutatási tevékenység utáni bányászat miatt szükségessé válhat a denevérek szempontjából kedvezőtlen hatások kompenzálása, ami a károsító hatást bizonyítja. Az erdőgazdálkodási tevékenység élővilágra gyakorolt hatása nem azonosítható a bányászati technológiával járó vágatkiépítés és kutatás hatásaival. A tárgyi terület és környezete erdőterület, amelyen a területhasználatból adódóan, ahhoz illeszkedő erdészeti tevékenység Folyik. A tervezett kutatás kifogásolhatóságának alapvető oka, hogy j épített elemet kíván létrehozni ipari jellegű tevékenységgel, amely sem az erdőgazdálkodáshoz, sem a természetvédelmi kezeléshez nem kapcsolódik, a védett természeti területhez funkcionálisan nem illeszkedik. Fentiekre való tekintettel a kutatási tevékenység utáni bányászati tevékenység a tárgyi területen természetvédelmi szempontból nem elfogadható. A hatásvizsgálati dokumentáció megállapítása nem megalapozott, mely szerint „az ember újra használatba veszi, amit gazdasági és társadalmi szempontok alapján létrehozott “. A terület rendeltetése, a területre vonatkozó szabályok az eltelt 60 év alatt idő közben megváltoztak. A terület kiemelt természetvédelmi oltalma szintén társadalmi cél, a Natura 2000 terület kijelölése európai uniós kötelezettségeinkből fakad. A hatásbecslési dokumentáció megállapítja az élővilágra gyakorolt hatásokat, de azok jelentőségét a természetvédelmi kezelő NPI és a KDKTVF álláspontjától eltérően értékeli. A KDKTVF megállapítása, mely szerint a tervezett kutatás veszélyeztetné vagy közvetlenül károsítaná a Natura 2000 terület jelölő fajainak életfeltételeit, illetve a Nemzeti Park védelmi céljaival nem egyeztethető össze, természetvédelmi szempontból megalapozott. Fentiekre való tekintettel megállapítható, hogy a kutatási terv jóváhagyása természetvédelmi szempontból a fent hivatkozott indokok alapján kifogásolható. Vízügyi-műszaki szempontból az alábbi megállapítások tehetők: A tárgyi ügyben érintett terület az ország északi részén, a Duna-kanyartól északi irányban, a Börzsöny hegységben található, Nagybörzsöny településtől keletre. A kérelmező által benyújtott MÜT és annak kiegészítése alapján a Börzsöny fiatal (15-18 millió éves) hegység, ahol a kőzetek döntően vulkanikus eredetűek. Meredek hegyoldalak, szakadékszerű völgyek, éles gerincek jellemzik a vulkáni működés alkotta tájat. Az ércesedés felismerésére valószínűleg a Felső-Rózsatáró környéki kovásodott dácitbreccsás kibúvások vezethettek, amelyeket már a középkorban is ismerhettek és művelhettek. Így a nagybörzsönyi bánya művelése már jóval 1948 előtt megkezdődött. A Rózsabánya Kft. kutatási jog adományozását kérte a Bányakapitányságtól, Nagybörzsönyben „nemes- és színesfémércek” kutatására. A tervezett kutatási terület magába foglalja a Bányakapitányság által korábban már megállapított Rózsabánya bányatelek területét. Tekintettel azonban arra, hogy a bányatelket megállapító határozatot követő öt éven belül a kitermelés nem kezdődött meg, a Bányakapitányság hivatalból törölte a bányatelek bejegyzést. Az érintett területen földalatti kutatás kezdeményezésére azért került sor, mert a geológia zárójelentést jóváhagyó bányakapitánysági határozat további kutatások elvégzését tartotta indokoltnak.
- 12/17 -
MBFH/8-10/2013. sz.
A Bányakapitányság a BBK/2024-l/2012 számú végzésében előírta, hogy a KDKTVF 14/2568-8/2011 számú szakhatósági állásfoglalásában foglaltak figyelembevételével hiánypótlást, valamint környezeti hatásbecslési tanulmányt kell készíteni. A másodfokú szakhatósági állásfoglalás megállapította, hogy „A tervezett kutatási tevékenység meghaladja az általános, kis területi igénnyel és zavaró hatásokkal járó földtani, geológiai kutatások kereteit, mert bányavágatok készítését, helyreállítását teszi szükségessé, ami - ha korlátozott terjedelemben is de - bányászati tevékenységet igényelne (vágat kiépítése). A MÜT-ben a tervezett kutatási tevékenység részletes ismertetésére nem került sor, mert azt a kérelmező csak a kivitelező műszaki felkészültségének ismeretében tudná megtenni, amely adatok jelenleg nem állnak rendelkezésre. A benyújtott MÜT alapvető hiányossága, hogy a tervezett tevékenység helyszínrajzát földhivatali és topográfiai térképen nem ábrázolja, ezért az egyes ingatlanok különböző művelési ágú alrészleteinek érintettsége nem állapítható meg. A Rózsabánya Kft. az előírt hiánypótlást geodéziai felmérés, bányászati technológia, környezeti hatásbecslés szakterületekre elkészíttette. A Nagybörzsöny külterület nemes- és színesfém érc ásványi nyersanyag kutatási MÜT által érintett Rózsabánya vízrajzi szempontból az Ipoly folyó balparti vízrendszeréhez tartozó, 7 km hosszú Börzsöny-patak, illetve mellékvízfolyásainak (Bánya-patak, Kovács-patak) vízgyűjtőterületén fekszik. A tárgyi ügyben érintett bánya közelében lévő felszíni vízfolyás, a Bánya-patak, a bejárattól kb. 20 m-re folyik. A Bánya-patak néhány száz méterrel lejjebb összefolyik a Kovácspatakkal, és Börzsöny- patak néven folyik át Nagybörzsöny településen, majd Vámosmikolánál az Ipoly folyóba torkollik. A Hatásbecslési dokumentáció 5.2.1 Vizek (vízvédelem) fejezete szerint, a bánya közelében lévő vízfolyások (Bánya-patak, Kovács-patak) kis vízhozamúak és időszakos jellegűek. A rendelkezésünkre álló térképek alapján a Börzsöny-patak Nagybörzsöny település alatti szakasza már állandó jellegű. Az NPI tájékoztatása szerint azonban, a patakok nem időszakosak, még ha a szárazabb időszakokban a víz jelenléte a mederben nem is látszik, a mederágyban folyamatosan van víz, amit az itt élő kövi rák jelenléte is igazol. Attól függetlenül, hogy a mederágyban van (álló) víz, még a vízfolyás nem tekinthető állandó jellegűnek. Egy vízfolyás állandó jellege nem a víz jelenléte, hanem a mederben észlelhető vízáramlás (van észlelhető vízhozam) megléte alapján határozható meg. Ha a vízfolyás mederben folyamatosan 0,000 m3/s feletti vízhozam van állandó jellegű, ha bármikor előfordult 0,000 m3/s vízhozam, akkor időszakos jellegű. A tárgyi patakokat elsősorban a csapadék táplálja, a résvízforrások kisebb jelentőségűek. A Bánya- pataknak az erdészeti út alatti burkolt áteresze, és közel 1 m magasságú burkolt fenékküszöbe van. A Börzsöny hegységben a hegylábi területek üledékes kőzeteiben fordul elő a talajvíz. Talajvíz a tervezett bányatelek délnyugati sarkán, a kb. 50 m-re kiszélesedő völgyben, a Király-rét felső részén a patak 10-20 m-es sávjában fordulhat elő. Nagybörzsöny település területe a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII 25.) KvVM rendelet (‘továbbiakban: 27/2004. KvVM rend.) szerint a felszín alatti víz állapota szempontjából az érzékeny kategóriába sorolt. Az érintett területen felszín alatti ivóvízbázis védőterülete nincs kijelölve. A kutatási technológia vízfelhasználást nem igényel, abból szennyvíz-kibocsátás nem történik. A munkások vízigényét tartályos vízzel oldják meg, valamint mobil WC-t helyeznek el a bánya bejárata előtt.
- 13/17 -
MBFH/8-10/2013. sz.
A technológiából adódóan, szennyezőanyag nem kerül a bányavágatokból távozó bányavízbe. Az Altáróban az omladék mögött összegyűlt, szivárgó bányavíz a külszínen, mint forrás jelenik meg, melynek vízhozama az elvégzett helyszíni vizsgálat idején 10-20 l/s volt. Az omladék mögött a hasadékokból és a csapadékból esetlegesen összegyűlt vizek folyamatos lecsapolásának hatására bizonyos vízszintemelkedésre lehet számítani a tevékenység során a bányaudvar melletti árokban. Ennek mértékét bányabeli csapoló furatokkal lehet szabályozni. A távozó bányavíz a bányából csorgán keresztül jut a bejárat előtti patakba (ez jelenleg is így van). A kifolyó bányavíz tiszta, jó minőségű, így a patakban szennyezést nem okoz. A kutatási tevékenység hatására a bányából kilépő bányavíz, amely a Bánya-patak vízhozamát adja nem fog elapadni, mivel a bányavizet továbbra is a patakba vezetik majd. Így a kutatási tevékenységnek, a Bánya-patak és a Kovács-patak lefolyási viszonyaira várhatóan nem lesz számottevő hatása. A MÜT szerint, a bánya bejáratának felszabadítása céljából az Altáróból kiszállításra kerülő bányameddő (várható mennyisége kb. 300 m3) az Altáró előtt lévő, patakkal határos területen tervezik deponálni, kb. 1,5 rn magas, 35-45 m hosszúságú, 6 m szélességű prizmában. A terv szerint a depóniát úgy alakítják ki, hogy az itt elhelyezésre kerülő bányameddő ne juthasson a Bánya-patak medrébe, valamint (3 m-es) parti sávjára. Amennyiben a kérelmezett bányászati kutatás, a MÜT és a hiánypótlás során benyújtott tervkiegészítéseknek megfelelően valósul meg (olyan műszaki megoldást alkalmaznak mely a bányameddő patakba bemosódását meggátolja), valamint a tevékenység során szigorúan betartásra kerülnek a műszaki előírások és a hatályos jogszabályok, a vízkészlet-védelmi, vízgazdálkodási, vízkárelhárítási érdekek várhatóan nem sérülnek. Fentiekre való tekintettel megállapítottam, hogy a kutatási terv jóváhagyása vízügyi-műszaki szempontból nem kifogásolható. Zajvédelrni szempontból az alábbi megállapítások tehetők: A kutatással érintett 0,2 ha területű bányaudvar Nagybörzsöny külterületén (0208/13-82-8389 hrsz.), annak keleti határában, a Kovács-patak és Bánya-patak összefolyásánál helyezkedik el. A bányához legközelebbi védendő létesítmények Nagybörzsöny területén, a Széchenyi utcában kb. 2600 m távolságban található kertes családi házak. Területi besorolásuk lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű). A tervezett tevékenység a bányajárat feltárása, megtisztítása, illetve kutatási tevékenység. A bányabeli építési és feltáró munkák előreláthatólag 6 hónapig tartanak. Az építési tevékenység csak nappal végezhető, ezért csak a nappali határértékeket kell figyelembe venni. Zaj források: • 1 db homlokrakodó gép, • 1 db 20/0,4 kV-os oszlop transzformátor, • bányászati kéziszerszámok (fejtőkalapács, fúrógép, vitla), • kompresszor, • betonkeverő. A tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás vonatkozásában a terület jól kiépített, felújított köves úton közelíthető meg. A területre a felvonulás kb. 3 munkanapot vesz igénybe. A kutatási tevékenység során naponta 1 alkalommal 2 db személygépkocsi szállítja az ott dolgozókat, ezen kívül 1 db tehergépkocsival lehet számolni, amely az anyag és eszközszállítást végzi. Egy homlokrakodó üzemelése várható, átlagosan heti két műszakban a meddőhányó kialakítása céljából. A környezeti zaj megengedett határértékeit a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (továbbiakban: 27/2008. ER.) 2. sz. mellékletének 2. sora tartalmazza, amely alapján a tervezett
- 14/17 -
MBFH/8-10/2013. sz.
tevékenységből eredő környezeti zajterhelés a megítélési pontokon (Nagybörzsöny, Széchenyi utcai lakóházak) megfelel a rendeletben foglalt határértéknek. A zaj és rezgésvédelmi szakvélemény kialakítása a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet (továbbiakban: 284/200 7. Korm. rend.) és a 27/2008. ER alapján történt. Fentiekre való tekintettel megállapítottam, hogy a kutatási terv jóváhagyása zaj- és rezgésvédelmi szempontból nem kifogásolható. Levegőtisztaság-védelmi szempontból az alábbi megállapítások tehetők: A kutatási terület Nagybörzsöny külterületén, a lakott területtől 2600 m-re található. A bányajárat feltárása, és a kutatási tevékenység a MÜT szerint 6 hónapot vesz igénybe. A környezeti levegőt a fúróberendezés működtetése, az anyagellátást biztosító gépjárművek közlekedése érinti. A hagyományos magfúrási eljárásoknál korszerűbb magfúró berendezést terveznek alkalmazni, amellyel lényegesen csökkenthető a környezeti elemek igénybevétele a fúrószerszám jó stabilitása, valamint a ki- és beépítési idő csökkentése következtében. A személyi közlekedésre és az anyagok, eszközök szállítására csak környezetvédelmi igazolólappal rendelkező gépjárművek alkalmazhatóak. A kutatási tevékenység során alkalmazni tervezett berendezések használata közben a légszennyezést a kezdési és karbantartási utasításokban foglaltak pontos betartásával minimalizálják. A gépkocsik sebességének csökkentésével az esetleges porszennyezés szintén csökkenthető. A terület felújított köves úton közelíthető meg. A tevékenység során minimális forgalomnövekedés várható, amely por és szennyezőanyag kibocsátás növekedéssel jár, azonban ennek mértéke nem jelentős. Közvetlenül az Altáró újranyitásánál kitermelésre kerülő omladék semmiféle kiporzást sem eredményez, mivel az földnedves állapotban van. A kialakításra kerülő meddőhányó ugyancsak nem jelenthet porképződést, mivel arra folyamatosan földnedves anyag kerül ki a bányából. Hosszabb szünet esetén a meddőhányón kisebb porképződés lehetséges, amelyet locsolással megszüntethető. Fentiekre való tekintettel megállapítható, hogy a kutatási terv jóváhagyása levegőtisztaságvédelmi szempontból nem kifogásolható. Hulladékgazdálkodási szempontból az alábbi megállapítások tehetők: A tevékenység során kitermelt, bányabejáratot elzáró föld anyagot a területen kívánják deponálni, tömedékelésre, az út karbantartására felhasználni. A tevékenység során kis mennyiségű inert hulladék keletkezik, melyet engedéllyel rendelkező szervezetnek adnak át. A tevékenység során keletkező kommunális hulladékot települési gyűjtőkben tervezik összegyűjteni. Fentiekre való tekintettel megállapítható, hogy a kutatási terv jóváhagyása hulladékgazdálkodási szempontból nem kifogásolható. Mindezekre való tekintettel a kérelmezett kutatási tevékenység engedélyezéséhez, annak természetvédelmi szempontú kifogásolhatósága miatt nem járulok hozzá.” Az MBFH a másodfokú szakhatósági állásfoglalásra tekintettel a szakhatóság állásfoglalásával kapcsolatosan a fellebbezésben tett kifogásokat külön nem vizsgálta, mert arra a másodfokú szakhatóság kimerítően reagált.
- 15/17 -
MBFH/8-10/2013. sz.
Az MBFH megállapította, hogy az OKTVF 14/2568-8/2011. számú másodfokú szakhatósági állásfoglalására tekintettel - figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésben foglaltakra - a fellebbezést el kell utasítania. Az MBFH vizsgálta a fellebbezés Összefoglaló 5. pontjában előadottakat, amellyel kapcsolatban a következőket állapította meg. A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárásokról szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet (R.) I. számú melléklete 1.1.4. pontja szerinti kutatótáró a bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött sajátos építmény. Az R. 3. § értelmében a rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenység végzéséhez a) az 1-2. mellékletben felsorolt sajátos építmények tekintetében a bányafelügyelet engedélye, vagy b) a 3. mellékletben felsorolt sajátos építmények tekintetében a bányafelügyelethez történő bejelentés megtétele szükséges. Az R. 4. § értelmében az építésügyi hatósági engedélyek lehetnek a) az elvi építési engedély, b) az építési engedély, c) a használatbavételi engedély, d) a fennmaradási engedély, e) a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély, és f) a bontási engedély. Tekintettel arra, hogy a kutatótáró meglévő építmény, a kutatótáró mint sajátos építmény vonatkozásában az R.. § alapján nem építési hanem fennmaradási engedély szükséges. Az MBFH álláspontja szerint a Bányakapitányság akkor fogalmazott volna szabatosan, ha megjegyzése építésügyi engedélyezési eljárás lefolytatására vonatkozott volna. A hivatkozott Bányakapitánysági megjegyzés azonban nem rendelkezés, a határozat érdemi döntésére nincs hatással. Az MBFH állásfoglalása szerint a Bányakapitányság az ágazati és eljárásjogi szabályokat lényegében helyesen alkalmazta eljárása során. A Ket. 44. § (1) bekezdés értelmében a kutatási MÜT jóváhagyási eljárásába a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti szakhatóságokat; egyebek mellett a KDKTVF-et is be kellett vonnia az engedélyezési eljárásba és a szakhatóság állásfoglalását kötelezően figyelembe kellett vennie döntéshozatala során. Az MBFH fentiek alapján a Bányakapitányság BBK/2024-15/2012. számú határozatát – az OKTVF 14/3437-10/2013. számú szakhatósági állásfoglalása alapján - a Ket. 44. § (1) bekezdése szerint eljárva - helybenhagyta és a fellebbezést elutasította. A Bányavállalkozó az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 2. § értelmében fellebbezési igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni, melyet - hiánypótlási felhíváshoz mellékelt számla alapján - megfizetett és annak igazolását megküldte. Az MBFH a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Kormányrendelet 3. § (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében, a Vhr. 6/D. és 6/E. § előírásaira tekintettel, a Ket. 44. § (1), 104. § (1) és 105. § (1) bekezdései alapján járt el. A másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatának lehetőségét a Ket. 109. § (1) bekezdése biztosítja.
- 16/17 -
MBFH/8-10/2013. sz.
Budapest, 2013. július 29.
Jászai Sándor elnök nevében:
Dr. Tamaga Ferenc főosztályvezető
Az MBFH a határozatot az alábbiakkal közli - Bányakapitányság (iratokkal), - a Bányakapitányság útján elsőfokú határozat szerintiekkel tértivevénnyel - OKTVF - MBFH irattár
- 17/17 -
