A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FH-II-FB-8/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a TITÁN GROUP ALKUSZ Független Biztosításközvetítő Kft. számára. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által a TITÁN GROUP ALKUSZ Független Biztosításközvetítő Kft.-nél (székhelye: 1041 Budapest, Rózsa u. 71. III/10., továbbiakban: Alkusz) - hivatalból folytatott fogyasztóvédelmi eljárásban Dr. Szász Károlynak, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom:
I.
A Felügyelet az Alkusszal szemben – a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt – a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
I/A.A Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt az Alkusszal szemben 150.000 Ft – azaz egyszázötvenezer forint – fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-0028383430000003 számú számlájára – "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével – befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás
A Felügyelet az Alkusznál 2011. szeptember 12. napján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. §-a alapján – hivatalból – fogyasztóvédelmi eljárást indított. I. A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA
A Felügyelet a Psztv. 64. §-a alapján hivatalból indított fogyasztóvédelmi eljárás során azt vizsgálta, hogy az Alkusz a (…) honlap üzemeltetése során a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvénynek (továbbiakban: Fttv.) megfelelően járt-e el, azaz az Alkusz által használt (…) domain név alkalmas volt-e az ügyfelek ügyleti döntésének befolyásolására, az ügyfelek megtévesztésére. A Psztv. 64. § alapján a Felügyelet ellenőrzi: a) a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek, bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás). FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE
II. A
II.1. Tényállás Az Alkusz a fogyasztóvédelmi eljárás során, 2011. október 13-án és 2011. november 4-én érkeztetett nyilatkozatai szerint a (…) domain nevet 2011. augusztus 03-tól tette fel az internetre, mely 30 napig üzemelt. A (…) Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) kérésére annak tartalmát az Alkusz 2011. szeptember 09-én eltávolította, a domain név pedig átruházásra került a Biztosítóra. Az Alkusz – nyilatkozata szerint – együttműködő partnere a Biztosítónak, melyen kívül még további más biztosítótársaságok termékeit is kínálja. Az Alkusz a fogyasztóvédelmi eljárás során úgy nyilatkozott, hogy a kérdéses weboldalon és az összes többi weboldalon is feltüntetésre került minden biztosítási partnere, így a Biztosító pontos neve és címe is, és azok email elérhetősége is. Az Alkusz hivatkozott arra, hogy a domain delegálás szerint, ha a com név nem foglalt és nincs védelem alatt, akkor bárki bármilyen nevet regisztrálhat.
2
A Felügyelet az eljárás során azt is megállapította, hogy a Biztosító már az Alkuszt megelőzően is használta a (…) domain nevet és az ilyen nevű internetes honlap üzemeltetője is egyben. II.2. Jogszabályi környezet A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) 3. §-a az alábbiak szerint rendelkezik: 3.§ Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az Fttv. 3. § (2) bekezdés szerint (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. Az Fttv. 3.§ (3) bekezdés szerint „A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).” Az Fttv. 6. § (2) bekezdése szerint: „Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat továbbá a) az a kereskedelmi gyakorlat, amely más vállalkozással, illetve annak cégnevével, árujával, árujelzőjével vagy egyéb megjelölésével való összetévesztésre vezethet”. Az Fttv. 2. § h) pontja szerint az „ügyleti döntés a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.” II.3. A tényállás minősítése A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás során megállapította, hogy a Biztosító által már korábban használt (…) domain névre a megtévesztésig hasonlított az Alkusz által 2011. augusztus 3-án az internetre feltett és mintegy 30 napon keresztül használt domain név, a (…). A Felügyelet álláspontja szerint az Alkusz által használt (…) domain név alkalmas volt arra – az elnevezés hasonlósága miatt – hogy a fogyasztókat megtévessze a domain név üzemeltetője tekintetében és így a fogyasztókban a hasonló név alatt a Biztosító által már korábban üzemeltetett domain névhez kapcsolódó, a fogyasztókban a Biztosító irányába már korábban kialakult bizalom látszatát keltse az Alkusz irányába. Az elnevezés hasonlósága miatt a tájékoztatás alkalmas volt arra, hogy a fogyasztó ügyleti döntése meghozatala során abban a téves feltevésben fordulhasson az Alkuszhoz, mintha a Biztosító irányában már fennálló bizalom feltételezése mellett történne biztosítási ügyének intézése. Az Fttv. 3. § (2) bekezdés b) pontja szerint a jogsértés akkor is megvalósul, ha a téves vagy megtévesztő tájékoztatás alkalmas arra, hogy rontsa a fogyasztó áruval kapcsolatos döntésének meghozatalát.
3
Tekintettel arra, hogy az Alkusz által üzemeltetett weblapon a 2011. augusztus 3-ától használt és 2011. szeptember 9-én eltávolított domain név alkalmas volt arra, hogy az ezen idő alatt a weblapot meglátogató fogyasztókat megtévessze a domain név használója, a weboldal üzemeltetője tekintetében, ezért a Felügyelet megállapította, hogy az Alkusz megsértette az Fttv. 6. § (2) bekezdés a) pontján keresztül az Fttv. 3. § (1) bekezdését. III. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK 71. § (1) Ha a Felügyelet megállapítja a 64. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. III.1. A jogsértés további folytatásának megtiltása Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része I. pontjában az Alkusszal szemben a határozat kézhezvételének napjával megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy az Alkusz a továbbiakban tevékenysége során legyen tekintettel a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megtartására. III.2. A fogyasztóvédelmi bírság kiszabása A Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. pontjában a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt az Alkusszal szemben 150.000 Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet. A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. § (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a
4
jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, az Alkusszal szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta. A jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi magatartás tilalmával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírásokat, amelyek az ügyfeleknek az ügyleti döntésükkel kapcsolatos választási szabadságát védelmezi. Az Alkusz azzal, hogy a más által már használt domain névvel megtévesztésig hasonló domain nevet vett fel és az interneten keresztül ilyen név alatt nyújtott tájékoztatást szolgáltatásiról, az Ügyfeleket a tájékozott, a releváns körülményekre tekintettel levő ügyleti döntése meghozatalában korlátozta, így tájékoztatása alkalmas volt a fogyasztói döntések torzítására. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött tehát jelentős ügyféli (fogyasztói) érdek húzódik meg, vagyis az, hogy az Alkusznak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy a fogyasztó a felelős döntéshez szükséges információkkal rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozhassa meg. A jelen esetben az Alkusz a tájékozott fogyasztói döntés meghozatalának a lehetőségét akadályozta azzal, hogy olyan helyzetet teremtett, mely alkalmas volt arra, hogy a megtévesztő domain név interneten történő feltüntetése révén befolyásolja a tájékozott fogyasztó ügyleti döntésének meghozatalát. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § c) pontjában, valamint a 64. § - 72. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2012. január 13. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója
5
