A Kormány …/2012. ( ) Korm. rendelete a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 6. pont a), c) és d) alpontjában, valamint 16. pont a) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Hatály 1. § (1) A rendelet hatálya – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szervekre és az ott foglalkoztatott kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, valamint a közszolgálati jogviszonyban állókra terjed ki. (2) A 3. § hatálya a minisztériumban, illetve a Miniszterelnökségen foglalkoztatott kormánytisztviselőre, kormányzati ügykezelőre terjed ki. (3) A szakmai vezetőre, a politikai tanácsadó, politikai főtanácsadóra, a kormányzati ügykezelőre, közszolgálati ügykezelőre a 2. § hatálya nem terjed ki. II. Képzettségi pótlék 2. § (1) A feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozat, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként a közigazgatási szerv kormánytisztviselői, köztisztviselői számára a hivatali szervezet vezetője – a közigazgatási szerv személyi juttatása előirányzata terhére – képzettségi pótlékot állapíthat meg. (2) Képzettségi pótlék állapítható meg annak a kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek is, aki a besorolásánál figyelembe vett iskolai végzettségénél magasabb szintű szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik, feltéve, ha az a munkakör ellátásához szükséges. (3) A képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében kell feltüntetni. (4) A képzettségi pótlék mértéke: a) doktori (PhD) fokozat vagy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 149. §ának (5) bekezdése alapján azzal egyenértékű, vagy ennél magasabb tudományos fokozat esetén az illetményalap 75%-a, b) felsőfokú iskolai rendszerű képzésben, továbbképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 50%-a, c) akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vagy iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 40%a,
2 d) iskolarendszeren kívüli középfokú szakképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 30%-a. (5) A több feltételnek is megfelelő kormánytisztviselő, köztisztviselő csak egy, a magasabb összegű pótlékra jogosult. A (4) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott több, a képzettségi pótlék szempontjából azonos szintű oklevél vagy szakképesítés esetén is csak egyszeres pótlék állapítható meg. (6) A felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő, köztisztviselő nem jogosult képzettségi pótlékra, ha a (4) bekezdés d) pontjában meghatározott további szakképesítéssel rendelkezik. III. Munkaköri pótlék 3. § (1) A minisztériumban, Miniszterelnökségen a kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő számára a hivatali szervezet vezetője munkaköri pótlékot állapíthat meg. (2) A munkaköri pótlék csak abban a munkakörben fizethető, amelyet munkakör-elemzést követően értékeltek a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által meghatározott eljárás alapján. (3) A munkakör-elemzéseket és –értékeléseket, továbbá a pótlékra javasolt munkaköröket valamint a pótlék mértékét a személyügyi központnak kell megküldeni. Munkaköri pótlék a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter egyetértése esetén fizethető. (4) A munkakör-értékelés alapján – a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – a miniszter, Miniszterelnökséget vezető államtitkár utasításban határozza meg azokat a munkaköröket, amelyekben pótlék fizethető. (5) A munkaköri pótlékra jogosító munkaköröket külön kell meghatározni a vezetőre, az I. besorolási osztályba tartozó, valamint II. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselőre, továbbá a kormányzati ügykezelőre. (6) A minisztériumban, Miniszterelnökségen a megállapított személyi juttatások előirányzatának tíz százalékát nem haladhatja meg a munkaköri pótlékra kifizethető összeg. (7) A kormánytisztviselő részére legfeljebb a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletmény 30%-ával megemelt összeg fizethető munkaköri pótlékként. Amennyiben a kormánytisztviselő számára alapilletmény-eltérítést is megállapítottak, akkor a munkaköri pótlék és az eltérítés együttes összege nem haladhatja meg a kormánytisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményének 50%-ával megemelt összeget. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a kormányzati ügykezelőre is. (8) A munkakör ismételt elemzésére és értékelésére akkor kerülhet sor, ha megváltozik a munkakör tartalma. Ha egy munkakör ismételt elemzésére és értékelésére kerül sor, akkor arról a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert a személyügyi központ útján tájékoztatni kell.
3 (9) A munkakör-elemzéseket és értékeléseket a minisztérium, Miniszterelnökség tárolja. Az elemzésekbe, illetve értékelésekbe a személyügyi központ vezetője betekinthet, személyazonosításra alkalmatlan adatokat kérhet, ellenőrzést végezhet e §-ban foglalt jogainak gyakorlásával összefüggésben. (10) A munkakör-elemzéseket a munkaköri leírások alapján kell végezni. (11) E § alkalmazásában a Kormány a Nemzeti Közigazgatási Intézetet jelöli ki személyügyi központként. IV. Céljuttatás 4. § (1) A közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető számára a Kttv. 154. § (2) bekezdésben foglaltak szerint állapítható meg célfeladat, illetve céljuttatás. (2) A közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető számára tárgyévben megállapított céljuttatások együttes összege nem haladhatja meg a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető egyévi illetményének 50%-át. (3) A közszolgálati tisztviselő a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat eredményesen teljesült és azt a hivatali szervezet vezetője igazolta. (4) A célfeladat nem lehet azonos a teljesítményértékelés során a közszolgálati tisztviselő részére megállapított feladattal. (5) A céljuttatással kapcsolatos adatokról (a célfeladat megnevezéséről, a céljuttatás kifizetéséről, annak összegéről, a közszolgálati tisztviselők besorolásáról, a szervezet megnevezéséről, amennyiben a céljuttatás uniós forrásból kerül kifizetésre, akkor a projekt elnevezéséről és számáról) a hivatali szervezet vezetője tájékoztatja a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert. 5. § A Kttv. 154. § (3) bekezdésben foglaltak esetében a 4. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. V. Kutatási megállapodás 6. § (1) A kormányzati tevékenység támogatására a hivatali szervezet vezetője kutatási megállapodást köthet a közszolgálati tisztviselővel, szakmai vezetővel. (2) A kutatás eredményes végrehajtása esetén a közszolgálati tisztviselőt, szakmai vezetőt kutatói céljuttatás illeti meg. (3) A kutatás időtartamára a közszolgálati tisztviselőt, szakmai vezetőt mentesíteni kell a munkavégzés alól. A munkavégzés alóli mentesítés feltételeiről és a mentesítés idejére járó díjazásról a felek külön megállapodást köthetnek. (4) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a 4. §-t kell megfelelően alkalmazni. VI. Az állam által vállalt készfizető kezesség
4 7. § (1) A Kttv. 153. §-ban foglaltaknak megfelelően állami kézfizető kezesség vállalható. (2) A Kttv. 153. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló jogviszony fennállását a közigazgatási szerv vezetője igazolja. (3) A Kttv. 153. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesülését a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés f) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik. (4) A közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét; b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát; c) a hitel lejártának időpontját. A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját. (5) Amennyiben a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető jogviszonya a Kttv. 42. § (8) bekezdés, 60. § (1) bekezdés c) és i) pontja, (2) bekezdés a) és c) alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a. (6) A munkáltatói jogkör gyakorlója a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető jogviszonyának (5) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető által a (4) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet. (7) A hitelintézet megállapítja, és 8 napon belül írásban közli a közszolgálati tisztviselővel, szakmai vezetővel az (5) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, amelyet a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet. (8) Ha a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető az (5) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető adatairól 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot. (9) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárt a közszolgálati tisztviselőknek, szakmai vezetőknek nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, valamint e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet. (10) Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő összeget kifizette, illetve az (5) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető elmulasztotta, akkor a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.
5
VII. Egyéb juttatás 8. § (1) Az elhunyt közszolgálati tisztviselőt, szakmai vezetőt a hivatali szerv vezetője a közszolgálat halottjává nyilváníthatja. Az elhunyt nyugalmazott közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető akkor nyilvánítható a közszolgálat halottjává, ha jogviszonyát nem bírói ítélet alapján vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg. (2) A szerv megszűnése esetén ezt a feladatot a jogutód szerv, ennek hiányában a felettes vagy az általa kijelölt szerv látja el. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a közszolgálat halottjává nyilvánított személy temetési költségeit részben vagy egészben átvállalja. VIII. Cafetéria 9. § (1) A közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető írásban vagy elektronikus úton a tárgyév február 15-ig, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt követően csak akkor módosítható, ha azt a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban lehetővé teszi. A hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban előírhatja, hogy a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető helyi utazására szolgáló bérlet választására vonatkozó nyilatkozatot korábban kell megtenni. (2) A közszolgálati tisztviselőt, szakmai vezetőt megillető cafetéria-juttatás éves összegét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban határozza meg. (3) A Kttv. 151. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, illetve ha a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve - a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafetériajuttatás értékét, ha a jogviszony a Kttv. 60. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból szűnik meg. (4) Ha a közszolgálati tisztviselőt, szakmai vezetőt a tárgyév közben áthelyezik, cafetériajuttatásra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. (5) Az éves keretösszeg az adott évben a közszolgálati szabályzatban meghatározott cafetériajuttatás igénybevételére használható fel. A tárgyévben igénybe nem vett összeg a következő évre nem vihető át. A közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető a tárgyévben igénybe nem vett összeg felhasználásáról - a közszolgálati szabályzatban meghatározott eljárási rendben november 30-ig írásban nyilatkozik. Amennyiben a keretösszegből ezer forintot meg nem haladó összeg marad, azt a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető nem veheti igénybe. (6) Az egyes cafetéria-juttatásokhoz kapcsolódó közterhek a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető éves keretösszegébe beleszámítanak.
6 (7) Az éves keretösszeget ezer forintra kerekítve kell megállapítani, kivéve, ha a keretösszeg megfelel a Kttv. 151. § (1) bekezdésében meghatározott legalacsonyabb, illetve a költségvetési törvényben meghatározott legmagasabb összegnek. (8) Ha a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. § (3) bekezdésben szereplő juttatások közül választ, akkor a keretösszegből legalább akkora összeget kell felhasználnia, amekkora összegű az adott pénztár, intézmény által előírt minimum tagdíj összege. E követelmény olyan módon is teljesíthető, hogy a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető a minimum tagdíj összegére kiegészíti a felhasznált cafetéria-juttatás összegét. (9) Ha a juttatások év közbeni módosításának lehetőségét biztosítja a közigazgatási szerv a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető számára, akkor annak módját, feltételeit a közszolgálati szabályzatban meg kell állapítani. A módosítás névre szóló utalvány esetében csak akkor lehetséges, ha a közigazgatási szerv még nem rendelte meg a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető részére annak korábbi nyilatkozata alapján. (10) Ha a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető jogviszonya év közben keletkezik, vagy a közszolgálati tisztviselő áthelyezésére kerül sor, akkor az első munkában töltött napot követő 10 munkanapon belül nyilatkozik az általa választott cafetéria-juttatásról. (11) Ha a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető jogviszony év közben keletkezik, a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető a keretösszeg időarányos részére jogosult. A keretösszeget ezer forintra kerekítve kell megállapítani. A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni. (12) Ha a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető a juttatásról való nyilatkozat határidőben történő megtételét önhibájából elmulasztja, akkor a hivatali szervezet vezetője által meghatározott juttatásra jogosult. (13) A juttatás elszámolásakor figyelembe kell venni a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető nevére szóló, a szerv által már megrendelt utalvány összegét is. Továbbá igénybe vett juttatásnak kell tekinteni az elszámolás során az Szja tv. 71. § (3) bekezdése szerinti juttatások esetében a tárgyhavi munkáltatói hozzájárulást. IX. Záró rendelkezések 10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. (2) A cafetéria-szabályzatokat e rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül felül kell viszgálni. (3) Hatályát veszti a köztisztviselők cafetéria-juttatásának részletes szabályairól szóló 305/2009. (XII. 23.) Korm. rendelet.
7 I N D O K O L Á S Az előterjesztésben foglalt kormányrendelet tervezete a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 259. § (1) bekezdés 6. pontjában foglalt felhatalmazáson alapul. Eszerint felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa a) a közszolgálati tisztviselők részére járó cafetéria-juttatás, az állam által vállalt készfizető kezesség, valamint az egyéb, a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokra, b) a célfeladatra és a kutatási megállapodásra, c) a képzettségi és munkaköri pótlékra, vonatkozó részletes szabályokat. Az előterjesztés mellékletében szereplő kormányrendelet tervezet a felhatalmazásnak megfelelően állapítja meg közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó részletszabályokat, a 2012. február 29-ig hatályos köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény szabályait a jogalkalmazási tapasztalatok alapján újragondolva, rendszerezve, az eljárási szabályokat racionálisabbá téve. A rendelet szabályozza a képzettségi pótlékot a korábbi szabályozással azonos módon. A kormányrendelet továbbá tartalmaz egy új jogintézményt, a munkaköri pótlékot, amelyet a Kttv. vezetett be. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 8. § (1) bekezdése az idei évre átmeneti rendelkezéseket fogalmaz meg a munkaköri pótlékra. Kiemelést érdemel, hogy a munkaköri pótlék nem a személyhez kapcsolódik, hanem a munkakörhöz. A pótlék kizárólag a minisztériumokban, illetve a Miniszterelnökségen adható. Minden tárcánál egyszerűsített munkakörelemzésekre kerül sor, amelynek alapját egy egységes módszertan, eljárás képezi. Az eljárást a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) elkészítette a Nemzeti Közigazgatási intézet közreműködésével, amelyet a tárcák rendelkezésére bocsát. Az eljárás segítségével a tárcák maguk határoznák meg a munkaköri pótlékra jogosító munkaköröket, amelyhez a KIM egyetértése szükséges. A rendelet tartalmazza a munkaköri pótlék adható mértékének maximumát. A céljuttatás, kutatási megállapodás, az állami kezességvállalás szabályai a korábban hatályos szabályokkal szinte teljesen azonos módon kerültek szabályozásra. A rendelet tartalmazza a közszolgálat halottjára vonatkozó szabályozást, amely korábban törvényi szinten került rendezésre. E szabályozás tartalmilag azonos a korábbival. A cafetériára vonatkozó szabályozás a jogalkalmazói gyakorlat tapasztalatai alapján átdolgozásra került.
