2012. J E G Y Z Ő K Ö N Y V. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés november 29-ei üléséről

VI.1-140/2012.

JEGYZŐKÖNYV

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. november 29-ei üléséről

2 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS

VI.1-140/2012. JEGYZŐKÖNYV

Készült Tatabányán, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. november 29-ei üléséről Jelen vannak:

Dr. Balogh Zoltán Dr. Szabó Gábor Knapp János Pál Szaniszló Zoltán Kovács Attila Székely Antal Michl Miklós Turi Bálint Nagy Sándor Dr. Udvardi Erzsébet Popovics György Ujházy Emil Simon Géza Winkfein Csaba Zentai-Plajner Zsolt (összesen: 15 fő) közgyűlési tag

továbbá:

Dr. Péntek Péter Dr. Pozsár Gáborné Dr. Alt Dóra

megyei főjegyző megyei aljegyző

a 2. napirendi pontnál: Török Ádám, a Kormányhivatal főigazgatója dr. Vida Dóra, a Kormányhivatal igazgatója, valamint a járások kialakításával kapcsolatos munkában közreműködő kormánytisztviselők a 3. napirendi pontnál: Kamarás Dorottya és Harsányi – Fekete Nóra, a Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala munkatársai továbbá a megyei önkormányzati hivatal munkatársai (4 fő) . Popovics György köszönti az ülésen megjelenteket, majd megállapítja a határozatképességet. Ezt követően a meghívón szereplő napirendi pontok alapján - figyelemmel a Kormánymegbízott, valamint a Megyei Jogú Város Polgármesterének rövidesen kezdődő programjának fontosságára is - a következő napirend elfogadására tesz javaslatot: 1. Tájékoztató a közgyűlés két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről, beszámoló átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

3 2. Tájékoztató a Komárom-Esztergom megyei járások kialakításáról, helyzetéről 3. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdaságfejlesztési programja, a Tatabányai Kistérség területfejlesztési törekvései 4. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetési rendeletének módosítása 5. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetési koncepciója 6. Aktuális területfejlesztési döntések meghozatala a) A Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Koncepciót megalapozó helyzetértékelés elfogadása b) A Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács támogatási szerződéseinek lezárásával kapcsolatos döntések (I.) c) Döntés a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megyei települések részére megítélt támogatásaihoz kapcsolódó szerződések lezárásáról (I.) 7. Tájékoztató a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének 2012. évi vállalkozások segítését célzó programjairól 8. A megyei önkormányzat együttműködési megállapodásainak felülvizsgálata (3.) – A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és a Komárom-Esztergom Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége között létrejött Együttműködési Megállapodás 9. Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Nemzetiségi és Etnikai tanácsnoka 2010-2012 évben végzett tevékenységéről 10. A Települési Pályázati, Fejlesztési és Vis major Alap létrehozása 11. A neszmélyi vörösiszap tározó bejárásán szerzett tapasztalatok és az ezzel kapcsolatos jövőbeni feladatok 12. A Munkaügyi Központ szerepe a hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatásában Interpelláció - Kérdés - Egyéb bejelentés A megyei közgyűlés egyetért a javaslattal és 15 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 124/2/2012. (XI. 29.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés a 2012. november 29-ei ülése napirendjét a következők szerint állapítja meg:

4 1. Tájékoztató a közgyűlés két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről, beszámoló átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról 2. Tájékoztató a Komárom-Esztergom megyei járások kialakításáról, helyzetéről 3. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdaságfejlesztési programja, a Tatabányai Kistérség területfejlesztési törekvései 4. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetési rendeletének módosítása 5. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetési koncepciója 6. Aktuális területfejlesztési döntések meghozatala d) A Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Koncepciót megalapozó helyzetértékelés elfogadása e) A Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács támogatási szerződéseinek lezárásával kapcsolatos döntések (I.) f) Döntés a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megyei települések részére megítélt támogatásaihoz kapcsolódó szerződések lezárásáról (I.) 7. Tájékoztató a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének 2012. évi vállalkozások segítését célzó programjairól 8. A megyei önkormányzat együttműködési megállapodásainak felülvizsgálata (3.) – A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és a Komárom-Esztergom Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége között létrejött Együttműködési Megállapodás 9. Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Nemzetiségi és Etnikai tanácsnoka 2010-2012 évben végzett tevékenységéről 10. A Települési Pályázati, Fejlesztési és Vis major Alap létrehozása 11. A neszmélyi vörösiszap tározó bejárásán szerzett tapasztalatok és az ezzel kapcsolatos jövőbeni feladatok 12. A Munkaügyi Központ szerepe a hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatásában Interpelláció - Kérdés - Egyéb bejelentés Határidő: Felelős:

azonnal Popovics György, a közgyűlés elnöke

1. napirendi pont:

Előterjesztő:

Tájékoztató a közgyűlés két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről, beszámoló átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Popovics György, a közgyűlés elnöke

5 Popovics György elmondja, hogy e napirendi ponthoz kiosztásra került Michl Miklós egyházügyi tanácsnok által a mai napon átadott anyag, és a zászlóadományozással kapcsolatos határozati javaslat. (Csatolva a jegyzőkönyvhöz.) Winkfein Csaba, Ujházy Emil, Popovics György, Michl Miklós kérdése-hozzászólása és reagálása a jegyzőkönyv mellékletét képezi. (Winkfein Csaba módosító javaslata csatolva a jegyzőkönyvhöz) Popovics György elsőként a Bursa Hungarica Ösztöndíjprogrammal kapcsolatos módosító javaslatot bocsátja szavazásra. A megyei közgyűlés 4 igen és 11 nem szavazattal a következő határozatot hozza: 125/2012. (XI. 29.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés nem fogadja el a Bursa Hungarica Ösztöndíjprogram 2013. évi fordulójához való csatlakozással kapcsolatosan megfogalmazott módosító javaslatot.

Popovics György elmondja, hogy a bizottsági ülésen is jelezte a módosító indítványt megfogalmazó képviselőnek, annak ellenére, hogy indítványát nem tudja támogatni, mert nincs lehetősége a testületnek arra, hogy fedezet nélkül három évre előre kötelezettséget vállaljon. A felmerült igényről tájékoztatni fogja a megyei elnököket és az országgyűlési képviselőket, mert azzal egyetért, hogy jó lenne, ha a megyei önkormányzat ezt az ösztöndíjprogramot támogatni tudná. Ezt követően szavazásra bocsátja a Bursa Hungarica Ösztöndíjprogrammal kapcsolatos - előterjesztés szerinti - határozati javaslatot. A megyei közgyűlés 11 igen és 4 nem szavazattal a következő határozatot hozza: 126/2012. (XI. 29.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés a Bursa Hungarica Ösztöndíjprogram 2013. évi fordulójához nem kíván csatlakozni, mivel a 3 évre szóló kiegészítő ösztöndíj fizetési kötelezettségvállalás pénzügyi fedezetét a 3 éves teljes futamidőre nem látja biztosítottnak. Határidő: Felelős:


Hivatali végrehajtásért felelős:

Dr. Borbásné Bodrogi Zsuzsanna, elnöki referens

Popovics György szavazásra bocsátja az előterjesztéshez kapcsolódó II.-IV., valamint a délvidéki magyar települések részére történő zászló adományozással kapcsolatos határozati javaslatot. A megyei közgyűlés 12 igen és 3 nem szavazattal a következő határozatokat hozza:

6

127/2012. (XI. 29.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés kifejezi szándékát, hogy csatlakozni kíván a Gerecse Natúrparkhoz, egyetért a Natúrpark létesítésével és céljaival, egyidejűleg felhatalmazza a közgyűlés elnökét a Szándéknyilatkozat (1. számú melléklet) aláírására. Határidő: Felelős:



Petrikné Molnár Erika területfejlesztési osztályvezető

(A határozat melléklete csatolva a jegyzőkönyvhöz.)

128/2012. (XI. 29.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés felkéri a közgyűlés Területi Tervezési és Értékelési, Idegenforgalmi és Nemzetközi Kapcsolatok, valamint a Jogi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Sport Bizottságát, hogy vizsgálják meg a délvidéki magyar települések részére történő zászló adományozás jogi és egyéb feltételeit, és annak eredményéről tájékoztassák a Közgyűlést. Határidő: Felelős:

2013. január 31.. a Területi Tervezési és Értékelési, Idegenforgalmi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottság elnöke

129/2012. (XI. 29.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés végrehajtásuk megtörténte miatt hatályon kívül helyezi a következő határozatokat: 119/2012. (X. 25.) sz. KH; 123/2012. (X. 25.) sz. KH.

130/2012. (XI. 29.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1.

Elfogadja a következő közgyűlési határozatok végrehajtásáról adott jelentést. 100/2012. (IX. 27.) sz. KH 104/2012. (IX. 27.) sz. KH 111/2012. (X. 25.) sz. KH

7 113/2012. (X. 25.) sz. KH 116/2012. (X. 25.) sz. KH 119/2012. (X. 25.) sz. KH 122/2012. (X. 25.) sz. KH 123/2012. (X. 25.) sz. KH 124/2012. (X. 25.) sz. KH 2.

Tudomásul veszi az átruházott hatáskörök gyakorlásáról és az eseményekről adott tájékoztatót.

Határidő: Felelős:



2. napirendi pont:

Előterjesztő:

Holchacker Jánosné, humánpolitikai és önkormányzati referens

Tájékoztató a Komárom-Esztergom megyei járások kialakításáról, helyzetéről Czunyiné dr. Bertalan Judit kormánymegbízott

Czunyiné dr. Bertalan Judit szóbeli kiegészítése a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Ujházy Emil, Winkfein Csaba kérdése-hozzászólása, Popovics György reagálása és Czunyiné dr. Bertalan Judit válasza a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Popovics György köszönetet mond a Czunyiné dr. Bertalan Judit kormánymegbízottnak, hogy eleget tett a felkérésnek és tájékoztatást adott e fontos kérdésben. Javaslatára a megyei közgyűlés határozathozatal nélkül tudomásul veszi a tájékoztatóban foglaltakat.

3. napirendi pont: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdaságfejlesztési programja, a Tatabányai Kistérség területfejlesztési törekvései Előterjesztő:

Schmidt Csaba, polgármester

Schmidt Csaba szóbeli kiegészítése a jegyzőkönyv mellékletét képezi. (Székely Antal távozik. Jelen van: 14 fő közgyűlési tag) Ujházy Emil, Szabó Gábor kérdése-hozzászólása, Schmidt Csaba válasza a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Popovics György javaslatára a megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztést, az 9 igen, 3 nem és 2 tartózkodás mellett a következő - a kivetítőn is olvasható - határozatot hozza:

8

131/2012. (XI. 29.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. Megköszöni a „Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdaságfejlesztési programja, a Tatabányai Kistérség területfejlesztési törekvései” tárgyú előterjesztés elkészítését. 2. Megállapítja, hogy a Megyei Jogú Város Önkormányzata a területfejlesztés aktív szereplőjeként mutatja be a megyeszékhely és közvetlen környezete, a Tatabányai Kistérség fejlesztési szándékait, törekvéseit és legfontosabb fejlesztési irányait, amely az együttműködésre való nyitottság jegyében jól kapcsolódik a megyei területfejlesztési koncepció kialakításának folyamatához. 3. Kinyilvánítja, hogy a megyei területfejlesztési koncepció készítésekor figyelembe veszi a megyei jogú város és térsége versenyképességének növelését szolgáló, és a megyei folyamokhoz kapcsolódó területfejlesztési programokat. Határidő: Felelős:

azonnal, ill. folyamatos Popovics György, a közgyűlés elnöke

Popovics György köszönetet mond a megyei jogú város polgármesterének az előterjesztés elkészítéséért. A közgyűlés tagjainak megköszöni, hogy hozzájárultak a napirendi pontok tárgyalásnak meghívóban szereplő sorrendjétől való eltéréshez. (Székely Antal visszaérkezik. Jelen van: 15 fő közgyűlési tag)

4. napirendi pont: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetési rendeletének módosítása Előterjesztő:

Popovics György, a közgyűlés elnöke

Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Popovics György javaslatára a megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztést és11 igen és 4 nem szavazattal a következő rendeletet alkotja: A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 16/2012. (XI. 29.) számú önkormányzati rendelete a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló - többször módosított - 3/2012. (II. 16.) számú önkormányzati rendelet módosításáról (Az önkormányzati rendelet csatolva a jegyzőkönyvhöz.)

9

5. napirendi pont: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetési koncepciója Előterjesztő:


Winkfein Csaba és dr Udvardi Erzsébet hozzászólása a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Popovics György javaslatára a megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztést és 9 igen és 6 nem szavazattal a következő határozatot hozza: 132/2012. (XI. 29.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés a megyei önkormányzat 2013. évi költségvetésének elkészítéséhez a következő alapelveket határozza meg: 2013. évi Költségvetési Koncepció I. Bevételek 1. Központi működési támogatás A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat a jelen előterjesztés elkészültéig még nem került elfogadásra. A megyei önkormányzatok működési előirányzata 4,891 Mrd Ft, ezen belül a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat részére javasolt működési támogatás mértéke 227,6 M Ft, amely összeg megegyezik a 2012. évi támogatás összegével. A törvényjavaslat megyei önkormányzati tartalék keretről is rendelkezik. Az előirányzat összege 1 500,0 millió forint. Ez a tartalék keret szolgál a megyei önkormányzatok 2013. évi váratlan működési kiadásai támogatására. 2. A helyben képződő bevételek Önkormányzatunk mobilizálható vagyonnal nem rendelkezik, ezért vagyonhasznosításból származó bevételt reálisan nem tervezhetünk. A 2012. évi zárszámadást követően bevételként tervezhetünk a 2012. évi szabad pénzmaradvánnyal.

II. Kiadások 1. Működési kiadások A.) Személyi kiadások 1.) Hivatal: - változatlan létszám mellett a 2012. évi várható tény szinten tervezhető a jogszabályi rendelkezésekből eredő kötelező illetményváltozások, stb. figyelembevételével 2.) Közgyűlés:

10 - változatlan létszám mellett a 2012. évi várható tény szinten tervezhető, a jogszabályi rendelkezésből eredő kötelező illetményváltozások figyelembevételével B.) Dologi kiadások 1.) Megyeháza fenntartása: - a 2012. évi várható tény szinten tervezhető, a 2013. évre prognosztizált infláció figyelembevétele mellett 2.) Közgyűlés működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása: - a 2012. évi várható tény szinten tervezhető 3.) A Hivatal működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása: - a 2012. évi várható tény szinten tervezhető 4.) Ingó és ingatlan vagyontárgyak biztosítása: - a 2012. évi várható tény szinten tervezhető 5.) Megyei nemzetiségi önkormányzatok támogatása: - a 2012. évi szinten tervezhető 6.) Megyei sportszövetségek támogatása: - a 2012. évi várható tény szinten tervezhető 7.) Nemzetközi kapcsolatok finanszírozása: - a 2012. évi várható tény szinten tervezhető 8.) Turisztikai projektek támogatása - TDM szervezet pályázati önrész támogatása a 112/2012. (X.25.) sz. közgyűlési határozat szerint tervezhető 9.) Kiemelt megyei önkormányzati rendezvények finanszírozása: - Barátság fesztivál finanszírozása a 124/2012. (X.25.) közgyűlési határozat szerint tervezhető 10.) Tagsági díjak - EGTC, MÖOSZ, stb.: eltérő szervezeti döntések hiányában a 2012. évi szinten tervezhető 11.) Települési fejlesztési projektek támogatása: - a Támogatási Alap pénzügyi egyenlegének függvényében 12.) Megyei vis major támogatás: - a Támogatási Alap pénzügyi egyenlegének függvényében

2. Felhalmozási kiadások A.) A megyei területfejlesztési koncepció elkészítésnek finanszírozása: - a 2012. évi felhasználási célhoz kötött pénzmaradvány, és a 2013. évi központi fejlesztési támogatás függvényében tervezhető B.) Egyéb felhalmozási kiadások: - csak évközi többletbevétel esetén tervezhető, de a 2011. évi ÁSZ vizsgálat megállapításai alapján gondoskodni kell az amortizálódó eszközök pótlásához szükséges pénzügyi alap létrehozásáról.

3. Tartalékképzés A.) Általános tartalék: - a 2012. évi tervezési elvek szerint, a bevételek és kiadások egyenlegének függvényében tervezhető B.) Céltartalék: - csak indokolt esetben kell tervezni

11 4. Költségvetési egyenleg A megyei önkormányzat 2013. évi költségvetési egyenlege nem lehet negatív. Szükség esetén a nem kötelező feladatok finanszírozását kell csökkenteni. Hitel felvételére, kötvény kibocsátására nincs jogszabályi lehetőség.

5. Általános feladatok A fenti költségvetési alapelvek érvényesítésével úgy kell megtervezni a 2013. évi költségvetést, hogy a megyei önkormányzati kötelező feladatok ellátásának finanszírozása folyamatosan és teljes körűen biztosítva legyen. Törekedni kell a források takarékos felhasználására, és olyan bevételnövelő lehetőségek felkutatására, elsősorban pályázatokon keresztül, amelyek a 2013. évi költségvetés stabilitását növelik, és elősegítik megyénk hosszú távú fejlődését. Határidő:

folyamatos

Felelős:

Popovics György, a közgyűlés elnöke dr. Péntek Péter megyei főjegyző


6. napirendi pont: Előterjesztő:

Németné Horváth Zsuzsa területfejlesztési gazdálkodási főosztályvezető, Bodnár Mihály költségvetési osztályvezető

és

Aktuális területfejlesztési döntések meghozatala Popovics György, a közgyűlés elnöke

6. a) napirendi pont: A Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Koncepciót megalapozó helyzetértékelés elfogadása Meghívott: Koszorú Lajos, az M-Teampannon Kft ügyvezetője Koszorú Lajos vetített képes szóbeli kiegészítése a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Popovics György, Winkfein Csaba kérdése/hozzászólása és Koszorú Lajos válasza a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Popovics György javaslatára a megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztést és 13 igen szavazattal és 2 tartózkodással a következő határozatot hozza: 133/2012. (XI. 29.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. Elfogadja a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet és a Partnerségi Terv szerinti egyeztetést követően elkészített, az előterjesztés mellékletét képező Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Koncepció Helyzetértékelés munkarészét és annak vezetői összefoglalóját. A dokumentum megfelelő alapokat ad a tervezés folytatására.

12 2. Felkéri a közgyűlés elnökét, hogy az elfogadott helyzetértékelést és vezetői összefoglalót küldje meg a Nemzetgazdasági Minisztériumnak és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak. 3. Megköszöni a megye települési önkormányzatainak, a területfejlesztésben érintett, érdekelt társadalmi, gazdasági, szakmai szervezeteknek, az államigazgatási szerveknek a tervezési folyamat támogatását, valamint észrevételeiket, javaslataikat, amelyekre a koncepciókészítés során továbbra is számít. Határidő: Felelős:

2012. november 30. Popovics György, a közgyűlés elnöke

Hivatali végrehajtásért felelős: Petrikné Molnár Erika, területfejlesztési osztályvezető 6. b) napirendi pont: A Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács támogatási szerződéseinek lezárásával kapcsolatos döntések (I.) (Turi Bálint távozik. Jelen van: 14 fő közgyűlési tag) Petrikné Molnár Erika szóbeli kiegészítése a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Popovics György további kiegészítése a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Javaslatára a megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztést és 11 igen és 3 nem szavazattal a következő határozatot hozza: 134/2012. (XI. 29.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés, mint a Komárom-Esztergom megyei Területfejlesztési Tanács jogutódja, 1. tekintettel a módosított 85/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet 34. §. (4) bekezdésére és a záró ellenőrzési jegyzőkönyvek megállapításaira, a határozat mellékletében szereplő pályázatok támogatási szerződéseiben vállalt kötelezettségeket teljesítettnek tekinti. 2. Felhatalmazza a közgyűlés elnökét, hogy gondoskodjék a szerződések lezárásával kapcsolatos dokumentumok kiállításáról, és a döntésről értesítse az érintett kedvezményezetteket, valamint a Magyar Államkincstár Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóságát. Határidő: Felelős:

2012. december 31. Popovics György, a közgyűlés elnöke

Hivatali végrehajtásért felelős: Petrikné Molnár Erika, területfejlesztési osztályvezető 6. c) napirendi pont:

Döntés a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megyei települések részére megítélt támogatásaihoz kapcsolódó szerződések lezárásáról (I.)

13

Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Popovics György javaslatára a megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztést és 10 igen és 4 nem szavazattal a következő határozatot hozza:

135/2012. (XI. 29.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés megtárgyalta a „Döntés a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megyei települések részére megítélt támogatásaihoz kapcsolódó szerződések lezárásáról (I.)” szóló előterjesztést, melyben foglaltakkal az alábbiak szerint egyetért: 1. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés, mint a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács illetékességi területét érintő jogutódja, a határozat 2. számú mellékletében található pályázatok támogatási szerződéseiben foglalt kötelezettségek teljesítését elfogadja, ezáltal azokat lezárhatóvá nyilvánítja. 2. Felhatalmazza a közgyűlés elnökét, hogy a határozat 1. számú mellékletében található egyoldalú nyilatkozatot a lezárható szerződések tekintetében aláírja. 3. Felkéri a közgyűlés elnökét, hogy döntéséről a Magyar Államkincstár KomáromEsztergom Megyei Igazgatóságát és az érintett kedvezményezetteket értesítse. Határidő: Felelős:

2012. december 31. Popovics György, a közgyűlés elnöke

A 135/2012. (XI. 29.) számú közgyűlési határozat 1. számú melléklete

Támogatási szerződés száma: adószáma: adóazonosító jele: KSH számjele: pénzforgalmi szolgáltató: fizetési számla száma: Megye: Régió: RFÜ nyilvántartási szám: EGYOLDALÚ DÖNTÉSHOZÓI NYILATKOZAT A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 2012. január 1-től hatályba lépett 28. § (1) bekezdése értelmében a megszűnő regionális fejlesztési tanács jogutódja a területileg érintett megyei önkormányzat.

14 A fent megjelölt nyilvántartási számú támogatási szerződéshez (a továbbiakban: Szerződés) kapcsolódóan a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat (székhely:……….,…), mint Támogató jelen egyoldalú jognyilatkozattal az alábbi változásokat állapítja meg. 1. A 2008. évi terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 148/2008. (V. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2012. március 10-én hatályba lépett módosítása értelmében azon támogatások esetén, ahol kizárólag fenntartási, üzemeltetési, szolgáltatási és karbantartási kötelezettséget vállalt a támogatott, a kötelezettségek időtartama a projekt befejezését követő hónaptól számított 5 év. Jelen támogatás a ……………. célelőirányzat …... évi decentralizált kerete terhére lett megítélve. A támogatási szerződés 1. számú mellékletében rögzített kötelezettségvállalás az alábbiak szerint változott: A fenttartási, üzemeltetési, szolgáltatási és karbantartási kötelezettség 10 évről 5 évre csökkent. 2. Jelen nyilatkozat 1. pontjában rögzített, fenntartási / fenntartási, üzemeltetési, szolgáltatási és karbantartási kötelezettség változására tekintettel a ………..-án felvett, ……….. sorszámú kötelezettségvállalási ellenőrzési jegyzőkönyv, amelyben megállapításra került a fenntartási / fenntartási, üzemeltetési, szolgáltatási és karbantartási kötelezettség(ek) maradéktalan teljesítése, záró jegyzőkönyvnek minősül, amely alapján jelen Szerződést a Támogató lezártnak tekinti.

Jelen nyilatkozat a ………….. nyilvántartási számú Szerződés elválaszthatatlan részét képezi. Jelen nyilatkozat az aláírás napján lép hatályba.

Tatabánya, 2012. november „

„ …….……………………………………. Támogató

(A határozat 2. számú melléklete a jegyzőkönyv végén található.) Popovics György el kívánja mondani, nem érti a nem szavazatokat. Hiszen itt most arról kellett önteni, hogy azok a települések, ill. projektek, amelyek az elmúlt évtizedben, vagy még annál is hosszabb időben megvalósultak, azok rendben, hiba nélkül lezárultak. Nem a munkát minősíti a testület, hanem a településeknek ad egy lehetőséget arra hogy kimutathassák, hibátlanul tettek eleget a projekteknek, és azok lezárhatóak.

15 7. napirendi pont: Tájékoztató a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének 2012. évi vállalkozások segítését célzó programjairól Előterjesztő:

Pordán Zsigmond, a VOSZ Komárom-Esztergom Megyei Szervezetének elnöke

Pordán Zsigmond szóbeli kiegészítése a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Ujházy Emil, Winkfein Csaba, Popovics György kérdése/hozzászólása és Pordán Zsigmond válasza a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Popovics György javaslatára a megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztést és 10 igen és 4 nem szavazattal a következő határozatot hozza: 136/2012. (XI. 29.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. Köszönetet mond a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége KomáromEsztergom Megyei elnökének a tájékoztató elkészítéséért. 2. A vállalkozói érdekvédelmi szervezet által megfogalmazott, a gazdasági élet szereplői számára megfelelő, a piaci versenyben való eredményes részvételhez szükséges gazdasági környezet kialakítását, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó törekvésekkel egyetért, és szorgalmazza, hogy továbbra is – a rendelkezésére álló eszközökkel - legyen elkötelezett szereplője a foglalkoztatási, gazdaságirányítási folyamatoknak. Határidő: Felelős:


8. napirendi pont:. A megyei önkormányzat együttműködési megállapodásainak felülvizsgálata (3.) – A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és a Komárom-Esztergom Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége között létrejött Együttműködési Megállapodás Előterjesztő:


Meghívott:

Garbacz Lászlóné, a Komárom-Esztergom Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Egyesülete elnöke

Garbacz Lászlóné szóbeli kiegészítése a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Popovics György fontosnak ítéli azt a folyamatot - amelynek most a Komárom-Esztergom Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Egyesülete is részese -, hogy a megyei önkormányzat az érdekképviseleti szervezetekkel új együttműködési megállapodást köt. Az Egyesület elnöke

16 utalt arra, hogy örömmel vesznek részt a Terület és Vidékfejlesztési Kollégium munkájában. Erre reagálva azt fogalmazza meg, hogy a megyei testület számára is fontos a szervezet gazdasági folyamatokra történő rálátása. Javaslatára a megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztést és 14 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 137/2012. (XI. 29.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. kinyilvánítja azon szándékát, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Egyesületével a megye munkaadói szervezeteinek működésével, fejlesztésével, támogatásával összefüggő feladatok ellátása, a gazdasági élet szereplői számára megfelelő gazdasági környezet kialakítása érdekében együttműködési megállapodást köt, és felhatalmazza a megyei közgyűlés elnökét a határozat melléklete szerinti megállapodás aláírására. 2. Hatályon kívül helyezi a 124/2003.(IX. 25.) számú közgyűlési határozatot. Határidő: Felelős:

2012. december 30. Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke A 137/2012. (XI. 29.) számú közgyűlési határozat melléklete Együttműködési megállapodás

Amely létrejött egyrészről a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat (2800 Tatabánya, Fő tér 4.) képviselője: Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke (továbbiakban: Megyei Önkormányzat), másrészről a Komárom-Esztergom Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Egyesülete (2800 Tatabánya, Fő tér 1.) képviselője: Garbacz Lászlóné elnök (továbbiakban: Egyesület) között - megerősítve és továbbgondolva a Megyei Önkormányzat és az Egyesület elődszervezete között 2003. októberében aláírt együttműködési megállapodás fő célkitűzéseit - a következő feltételek szerint: I. Az együttműködés alapvető célja a megye munkaadói szervezeteinek működésével, fejlesztésével, támogatásával összefüggő feladatok ellátása, a gazdasági élet szereplői számára megfelelő gazdasági környezet kialakítása. Ennek keretében az Egyesület és a Megyei Önkormányzat (továbbiakban: Együttműködő Felek) együttműködik az alábbiakban meghatározottak szerint: II. Az együttműködés tartalma: 1. Az Egyesület, mint a megye munkaadóinak érdekvédelmi szervezete, a következő területeken segíti a Megyei Önkormányzat munkáját: a) A Megyei Önkormányzat gazdasági döntéseinek elősegítése és megalapozása érdekében információkat gyűjt tagsága, a gazdasági élet szereplői körében a döntések várható hatásairól. b) Felhívja tagjai figyelmét a megyei területfejlesztési elképzelések kialakításában, illetve a megye fejlesztési céljainak megvalósításában és végrehajtásában való részvétel lehetőségére.

17 c) Szakmai hátteret biztosít a Megyei Önkormányzat gazdasági, területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési és koordinációs jellegű legfontosabb stratégiai tervezési munkáihoz. d) A folyamatos tájékoztatás érdekében rendszeresen megküldi szakkiadványát a Megyei Önkormányzat részére, illetve a Hírlevélben tudósítja tagjait a Megyei Önkormányzat gazdasági jellegű döntéseiről, területi tervezési tevékenységről. e) A Megyei Önkormányzat felkérésére közreműködik a megyei önkormányzathoz érkező hazai és külföldi delegációk részére kínált szakmai programok szervezésében, illetve az általa meghívott hazai és külföldi résztvevőkkel folytatott üzleti tárgyalásokon tárgyalási lehetőséget biztosít a Megyei Önkormányzat részére. f) A gazdaság fejlesztésével összefüggésben közreműködik a megyei területfejlesztési koncepciók és programok kidolgozásában, illetve szakmai hátteret biztosít a Megyei Önkormányzat gazdasági jellegű stratégiai tervezési munkájához. g) Lehetőséget biztosít a küldöttgyűléseken, elnökségi üléseken a Megyei Önkormányzat meghívottként való részvételére, különösen a Megyei Önkormányzat feladatait is érintő ügyek tárgyalása esetén. h) Az Egyesület kétévente tájékoztatást ad a közgyűlésnek tevékenységéről és az együttműködési megállapodásban foglaltak megvalósulásáról. 2. A Megyei Önkormányzat az alábbi területeken segíti a Szövetséget gazdaságfejlesztési, területfejlesztési, illetve kereskedelemfejlesztési feladatainak ellátásában: a) Lehetőséget biztosít az Egyesületnek a Közgyűlés, a Területfejlesztési Koordinációs, Vidékfejlesztési és Nemzetiségi Bizottság, valamint a Területi Tervezési és Értékelési, Idegenforgalmi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága ülésein meghívottként való részvételre. A Közgyűlés elé kerülő gazdaságot érintő előterjesztéseket tájékoztatás és véleményezés céljából előzetesen megküldi az Egyesület részére. b) Bevonja az Egyesületet a megyei gazdasági, területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési és koordinációs jellegű legfontosabb stratégiai elhatározások kialakításába és megvalósításába. c) Meghívja az Egyesületet a megyei területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program tervezésének társadalmasítása érdekében létrehozott KomáromEsztergom Megyei Terület- és Vidékfejlesztési Kollégiumba. d) A Megyei Önkormányzat tájékoztatja az Egyesületet azon hazai és külföldi delegációk megbeszéléseinek eredményeiről, ahol az Egyesület részt vett a szakmai programok megszervezésében. e) Megyei önkormányzati gazdasági, üzleti delegációk kiutazásakor részvételi lehetőséget biztosít az Egyesületnek 1 fő részére, melynek költségeit az Egyesület fedezi. f) A Megyei Önkormányzat pályázati kérdésekben együttműködik az Egyesülettel konkrét lehetőség esetén külső források megszerzéséért. 3. Az Együttműködő Felek vállalják, hogy: a) A megállapodás hatálybalépésének évét követő második év decemberében a Megyei Önkormányzat elnöke, valamint az Egyesület elnöke értékeli az adott időszak együttműködésének tapasztalatait és dönt annak folytatásáról, illetve meghatározza az együttműködés további irányát.

18 b) A belső fórumokon túl a nyilvánosságot is tájékoztatják együttműködésük tényéről, és ennek keretében kétévente közreadják közös tevékenységük eredményeit. c) Kapcsolattartó személyeket jelölnek ki, akik gondoskodnak az együttműködés zökkenőmentes bonyolításáról. d) Közös akarattal megszüntetik a közöttük 2003. októberében létrejött korábbi együttműködési megállapodást. III. Jelen együttműködési megállapodás az aláírás napján lép hatályba. Jelen együttműködési megállapodást a felek elolvasás és megértés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták. Tatabánya, 2012. november ...

Tatabánya, 2012. november ...

Popovics György a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke

Garbacz Lászlóné a Komárom-Esztergom Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Egyesülete

Pénzügyi ellenjegyező: Tatabánya, 2012. november ...

Jogtanácsosi ellenjegyző: Tatabánya, 2012. november ...

Németné Horváth Zsuzsanna főosztályvezető

Dr. Pozsár Gáborné dr. Alt Dóra Mária megyei aljegyző

9. napirendi pont: Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Nemzetiségi és Etnikai tanácsnoka 2010-2012 évben végzett tevékenységéről Előterjesztő:

Ujházy Emil, nemzetiségi és etnikai tanácsnok

Ujházy Emil köszönetét fejezi ki a megyei nemzetiségi önkormányzati vezetőknek és a helyi önkormányzatok vezetőinek, mert nélkülük ezt a munkát nem tudta volna elvégezni, amit az elmúlt két évben megtett. Popovics György a tájékoztatót nagyon informatívnak minősíti. Úgy véli, talán túl is lép azon a kereten, ami egy tanácsnoknak a dolga, de megmutatja, hogy egy tanácsnoknak mit kell ismernie ahhoz, hogy a saját szakterületén dolgozni tudjon. Számára is tartalmazott új információkat. Az előterjesztés megfelelően mutatja be a nemzetiségi és etnikai tanácsnok munkáját és azt a képet rajzolja, hogy a munkát megfelelően végzi. Elmondja azt is, hogy nagyon sok rendezvényen együtt jártak és úgy gondolja, hogy ezen a területen - ahol az önkormányzatnak fontos feladatai vannak – nincsenek nagy véleménykülönbségek közöttük. Azt egyforma fontosságúnak találják és ennek így is kell lennie. Nincs helye ezeken a területeken a széthúzásnak.

19 Michl Miklós a Jobbik frakciója nevében őszinte nagyrabecsülését fejezi ki az elvégzett munka és a benyújtott jelentés kapcsán. Popovics György javaslatára a megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztést és 14 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 138/2012. (XI. 29.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elfogadja a Közgyűlés Nemzetiségi és Etnikai Tanácsnoka tájékoztatóját a megválasztása óta eltelt időszak alatt végzett munkájáról. 10. napirendi pont: A Települési Pályázati, Fejlesztési és Vis major Alap létrehozása Előterjesztő:


Popovics György emlékezteti a közgyűlés tagjait arra, hogy új határozati javaslat került kiosztásra. (Csatolva a jegyzőkönyvhöz) Elmondja, hogy az egyik legfontosabb napirendi ponthoz érkezett a testület, több tízmillió forint sorsáról dönt, amit jelen pillanatban csak pályázati támogatásokhoz, illetve káreseményekhez lehet felhasználni. A javaslat és a szabályzat elfogadását követően viszont bármelyik kistelepülés, amelynek a lakónépessége 2500 fő alatti, vagy amely éves költségvetési főösszege – fejlesztési pályázatnál leszámítva belőle a pályázott fejlesztési támogatás kiadásait – nem haladja meg a 350 millió Ft-ot, bármilyen fejlesztéshez felhasználhat kamatmentes kölcsönként. A 2013. év végéig tartó ciklus végén járva sokkal kevesebb a pályázat és a forrás. Viszont így a saját erőt az elnyert pályázati összeggel kiegészítve valamit meg tudnak valósítani az önkormányzatok. Maszlavér István, a Polgármesterek a Falvakért Egyesület elnöke - aki annak idején társelőterjesztője volt ennek a kérdésnek - levélben megerősítette hogy egyetért a javaslattal. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a pályázati és a katasztrófaalaphoz tartozó összegek leegyszerűsített szabályok mentén - kerülnek összevonásra. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Popovics György javaslatára a megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztést és 14 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 139/2012. (XI. 29.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. január 1-jei hatállyal létrehozza a Települési Fejlesztési Alap és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Katasztrófa Alapja összevonásával a Települési Pályázati, Fejlesztési és Vis major Alapot 16.331.872,-Ft (a Települési Fejlesztési Alapból 13.581.447,-Ft, és a Katasztrófa Alapból 2.750.425,-Ft átcsoportosításával), valamint a Települési Fejlesztési Alapra 2012. december 31-ig beérkező visszafizetésekkel növelt induló tőkével, és elfogadja az Alap működését biztosító Szabályzatot a melléklet szerinti tartalommal.

20 Határidő: Felelős:

2013. január 01. Popovics György, a közgyűlés elnöke

A 139/2012.(XI. 29.) számú közgyűlési határozat melléklete

Szabályzat a Települési Pályázati, Fejlesztési és Vis major Alap működéséről A Települési Pályázati, Fejlesztési és Vis major Alapot (továbbiakban: Alap) a 198/2010. (XI. 25.) számú közgyűlési határozattal létrehozott „Települési Pályázati Alap”, valamint a 112/2010. (VI.25.) számú közgyűlési határozattal létrehozott „Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Katasztrófa Alapja” összevonásával, és átdolgozásával hozta létre a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat. Az Alap az összevont Települési Pályázati Alap és a Katasztrófa Alap jogutódja. Az Alap célja, hogy kamatmentes visszatérítendő támogatást nyújtson a megye települési és nemzetiségi önkormányzatainak fejlesztési törekvéseik megvalósításához, illetve vissza nem térítendő támogatást nyújtson a természeti katasztrófában kárt szenvedett, illetve veszélyhelyzetbe került megyei magánszemélyeknek, nonprofit szervezeteknek, illetve egyházaknak. Az Alap induló összege: 16.331.872,-Ft, azaz tizenhatmillió-háromszázharmincegyezernyolcszázhetvenkettő forint. A Települési Pályázati Alapból 13.581.447,-Ft, míg a KomáromEsztergom Megyei Önkormányzat Katasztrófa Alapjából 2.750.425,-Ft Ft került összevonásra. Az Alapból a természeti katasztrófák által okozott károk, illetve veszélyhelyzetek (vis major) enyhítésére nyújtott támogatásra nem lehet többet fordítani a Katasztrófa Alapról átkerült összegnél, azonban, ha a fejlesztési támogatási igény nagyobb, mint a rendelkezésre álló összeg, az igények kielégítésére felhasználható a Katasztrófa Alapból átkerült összeg is. Az Alap pénzeszközeit a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat (továbbiakban: Támogató) mindenkori költségvetésében külön soron szerepelteti, szükséges feltöltéséről esetileg dönt. Az Alap összege önkéntes hozzájárulással növelhető. Az Alap pénzeszközeit elkülönített számlán kell kezelni. A visszafizetéseket a KomáromEsztergom Megyei Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) kíséri figyelemmel és késedelmes fizetések esetén gondoskodik a felszólítások kiküldéséről, a befizetések ellenőrzéséről, vitatott esetben a közgyűlés tájékoztatásáról. A visszafizetések az Alap összegéhez hozzáadódnak.

Az Alapból nyújtható támogatás formái: I. fejlesztési pályázatok előkészítése, nyertes pályázatok sajátforrás igényének teljes vagy részbeni megelőlegezése, illetve fejlesztések visszatérítendő kamatmentes támogatása II. természeti katasztrófák által okozott károk, veszélyhelyzetek enyhítésének vissza nem térítendő támogatása (vis major)

21

I. Fejlesztési pályázatok előkészítése, nyertes pályázatok sajátforrás igényének teljes vagy részbeni megelőlegezése, illetve fejlesztések visszatérítendő kamatmentes támogatása feltételei 1. Támogatásra jogosult az a települési/nemzetiségi önkormányzat (továbbiakban önkormányzat), ahol - a lakónépesség 2500 fő alatti, vagy - amely éves költségvetési főösszege – fejlesztési pályázatnál leszámítva belőle a pályázott fejlesztési támogatás kiadásait – nem haladja meg a 350 millió Ft-ot *. A Közgyűlés indokolt esetben - egyhangú szavazással - a költségvetési főösszeg maximumától eltekinthet. (* A körjegyzőségek, illetve társulások székhelyeként funkcionáló önkormányzatok esetében a körjegyzőségek, illetve a társulásban működtetett intézmények költségvetéséből csak a pályázatot benyújtó önkormányzatra eső hányad kerül figyelembevételre. Ezt a pályázónak külön kell kimunkálnia.) 2. Támogatható célok: - fejlesztési célú pályázatok előkészítése (tervek, megvalósíthatósági tanulmányok, esélyegyenlőségi tervek, illetve a pályázati kiírásban feltételként szereplő egyéb tervek, tanulmányok készítése), - elnyert fejlesztési célú, illetve vis major pályázati támogatás esetén saját forrás részbeni vagy teljes megelőlegezése, - fejlesztések (települések fejlődését, az önkormányzati feladatellátás jogszabályi megfeleltetését biztosító, az ellátás színvonalát javító, hiányt pótló fejlesztések) finanszírozásához nyújtott támogatás. 3. Az Alapból elnyerhető támogatás formája: kamatmentes visszatérítendő támogatás 4. A támogatás mértéke: A kamatmentes visszatérítendő támogatás összege pályázatonként: 100.000,-Ft-tól 3.000.000,- Ft-ig terjedhet. Egy önkormányzat többször is pályázhat, de a támogatás összege évente nem haladhatja meg együttesen a 3.000.000,- Ft-ot. A visszatérítendő támogatás nyújtásának nem feltétele a saját forrás vállalása. Az alapból kizárólag ezer forinttal osztható támogatási összeg igényelhető és ítélhető meg. 5. A támogatási igény benyújtása: A támogatás pályázati úton, az 1. sz. melléklet szerint kitöltött pályázati adatlap és az alábbiakban részletezett mellékletek benyújtásával igényelhető az adott költségvetési évben folyamatosan: Kötelezően benyújtandó mellékletek: Fejlesztési célú pályázatok előkészítése esetén: - A képviselő-testület határozatának hitelesített kivonata, amely tartalmazza:

22 a) az Alapra történő kérelem benyújtásáról, az igényelt támogatás összegéről amennyiben szükséges - a saját forrás biztosításáról és a támogatás visszafizetési kötelezettség vállalásáról, b) az elkészülő terv, tanulmány, vizsgálat megnevezéséről, annak készítőjéről, a fejlesztési projekt megnevezéséről szóló testületi döntést. - A pályázó önkormányzat adott évre vonatkozó eredeti költségvetési rendelete, - A kiválasztott tervező, pályázatíró árra és tervezési programra, tematikára vonatkozó ajánlata. Pályázati saját forrás teljes vagy részbeni megelőlegezése esetén: - a más forrásból elnyert támogatásról szóló támogatási szerződés/okmány/határozat hitelesített másolata, - a pályázati cél megvalósításáról és a saját forrás biztosításáról, valamint az Alapra történő kérelem benyújtásáról, az igényelt támogatás összegéről és a támogatás visszafizetési kötelezettség vállalásáról szóló testületi határozat hitelesített másolata, - a pályázó önkormányzat adott évre vonatkozó eredeti költségvetési rendelete. Fejlesztések esetén: - A képviselő-testület határozatának hitelesített kivonata, amely tartalmazza: a) az Alapra történő kérelem benyújtásáról, az igényelt támogatás összegéről amennyiben szükséges - a saját forrás biztosításáról és a támogatás visszafizetési kötelezettség vállalásáról, b) a fejlesztés megnevezéséről és megvalósításáról és - ha van ilyen - a saját forrás biztosításáról szóló testületi döntést - a fejlesztés rövid műszaki, szakmai tartalma, indokoltsága, a fejlesztés költségeit alátámasztó költségvetés és árajánlat - a pályázó önkormányzat adott évre vonatkozó eredeti költségvetési rendelete, 6. Döntés a támogatásról: A támogatás odaítéléséről a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés (továbbiakban: Közgyűlés) dönt. A támogatási kérelmet a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Pénzügyi és Környezetvédelmi Bizottsága (továbbiakban: Bizottság) előzetesen véleményezi, és döntési javaslatot tesz a Közgyűlés felé. A pályázatok elbírálásánál előnyben részesülnek azok a települések, amelyek - lakónépessége nem éri el az 1000 főt, - helyi adóbevétele nem haladja meg a 30 millió Ft-ot, - a benyújtást megelőző évben, illetve a benyújtás évében ÖNHIKI támogatásban részesültek. Az alappal kapcsolatos döntések és támogatási szerződések előkészítése, illetve az elszámolások ellenőrzése a Hivatal feladata. 7. A támogatási szerződés: A támogatási szerződés (2. sz. melléklet) megkötésére: - tervek, tanulmányok készítése, illetve a fejlesztések támogatása esetén a tervezési, vállalkozási, megbízási, szállítói stb. szerződés egy eredetiben aláírt példánya, benyújtását követő, - pályázati sajátforrás kiegészítésére nyújtott támogatás esetén, a döntést követő 15 napon belül kerül sor. A szerződéskötés egyetemleges feltétele még: a támogatást elnyerő önkormányzat (továbbiakban: Támogatott) által, a Támogató - mint kedvezményezett - részére szóló

23 azonnali beszedési megbízás 2 eredeti példányának benyújtása a támogatott számlavezető pénzintézete által ellátott záradékkal (3. sz. melléklet).

8. Támogatás folyósítása: A támogatás folyósítására a támogatási szerződés aláírását követő 30 napon belül kerül sor. 9. A visszatérítendő támogatás visszafizetése: Az elnyert kamatmentes visszatérítendő támogatás összegét a folyósítást követő 12 naptári hónap elteltével, havonkénti gyakorisággal, azonos összegben, a hónap utolsó napján kell az alábbiak szerint visszafizetni: Ha a támogatás összege maximum

Visszafizetés időtartama

1.000.000

12

2.000.000

18

3.000.000

24

A törlesztő részletek pontos összegét és az Alap számlaszámát, amire a visszafizetést utalni kell, a támogatási szerződés tartalmazza. A visszafizetést a támogatott a fentiekben meghatározottaktól eltérően (a folyósítást követő 12 naptári hónapnál hamarabb, vagy a havi részlet helyett egy összegben) is teljesítheti, erről azonban a szerződés megkötésekor, vagy a visszafizetés teljesítésekor a támogató felé - a tervezhetőség érdekében - nyilatkoznia kell. Ez utóbbi esetben a támogatási szerződést módosítani szükséges. 10. Halasztási kérelem: Amennyiben a támogatott a visszafizetést a szerződésben meghatározottak szerint nem tudja teljesíteni, és a hónap utolsó napjának eredménytelen eltelte előtt 15 nappal ezt a támogató felé – a késedelem okának és a visszafizetés megkezdésének vagy folytatása időpontjának megjelölésével - írásban jelzi, a megyei közgyűléstől a visszafizetési kötelezettség alól átmeneti időre halasztást kaphat. A halasztás maximum egy év türelmi időt jelent, amelyet egy pályázó egy visszafizetési ciklusban csak egyszer vehet igénybe. Amennyiben a támogatott nem jelzi, hogy fizetési nehézségei vannak, de az esedékességkor nem fizet, a Hivatal 15 napon belül felszólítást küld a támogatottnak, amelyben kötelezi a teljes tartozás 8 napon belüli megfizetésre. A fizetési határidőt követő 30 nap eltelte után a támogató – a támogatási szerződéshez csatolt felhatalmazó levél alapján – inkasszót nyújt be. 11. Adatváltozások bejelentése: A támogatott köteles a szerződés időtartama alatt a szerződést érintő adatokban történő változásokat 15 napon belül a Támogatónak a Hivatalon keresztül bejelenteni. Pályázati sajátforrás teljes vagy részbeni megelőlegezése esetén, amennyiben a más forrásból származó támogatási összeg valamilyen okból csökken, és ez magával vonja az önerő mértéknek csökkentését is, arányosan csökkenteni kell az Alap támogatási mértékét is. Erről a támogatott bejelentését követő ülésén a Közgyűlés dönt, mely döntés szerződésmódosítást von maga után. A visszavont támogatást a támogatott köteles a döntés kézhezvételét követő 5 napon belül visszafizetni a támogatási szerződésben szereplő, Támogató által megadott számlaszámra.

24 Az adatokban bekövetkező változások elmulasztása esetén, beletartozóan a banki hiteltörlesztés átütemezését is, a Közgyűlés dönt a mulasztás minősítéséről, illetve szankcionálásáról. 12. Elszámolás: A támogatott köteles a Hivatalnak a támogatás felhasználásáról a szerződésben foglalt pénzügyi teljesítési határidőt követő 30 nap elteltével - számlamásolatokkal igazoltan elszámolást benyújtani a Támogatónak, nevesítve a kísérőlevélben az „Alap elszámolás” tárgykörét. Az elszámolás része a támogatási szerződés 1. sz. mellékletében szereplő elszámoló lap kitöltése és benyújtása is. Tervek, tanulmányok esetében az elszámolás hitelesített számlamásolatokkal, teljesítés igazolásokkal, a kifizetés tényét igazoló bizonylattal, valamint az elkészült terv, tanulmány bemutatásával történik. Pályázati sajátforrás megelőlegezésére, illetve a fejlesztésekre nyújtott támogatás esetén az építési beruházásoknál, felújításoknál a támogatott köteles a pályázati cél megvalósulását igazoló műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv, nem építési jellegű projekteknél a pályázati cél megvalósulását igazoló dokumentumok, továbbá a kifizetett számlák hitelesített másolatát benyújtani. 13. Szankció: Az a Támogatott, amely a szerződéses kötelezettségeinek nem tesz eleget, a támogatásból 3 évre kizárható. A kizárásról – a támogatás odaítélésének megfelelő eljárásban – a Közgyűlés dönt.

II. Természeti katasztrófák által okozott károk, veszélyhelyzetek (vis major) enyhítése vissza nem térítendő támogatásának feltételei 1. Támogatásra jogosult az a természeti, illetve civilizációs eredetű katasztrófában kárt szenvedett, illetve veszélyhelyzetbe került magánszemély, illetve nonprofit szervezet, vagy egyház, akinek állandó lakóhelye, illetve aminek bejegyzett székhelye vagy telephelye Komárom-Esztergom megye közigazgatási területén van és a fentiek következtében lakhatása ellehetetlenült, megnehezült, illetve működése veszélybe került, továbbá ha állami és/vagy biztosítótársaság és/vagy önkormányzat általi kártérítésre nem jogosult, és nem rendelkezik biztosítással, illetve a biztosító a kárt csak részben térítette meg. Magánszemély pályázó csak lakás céljára szolgáló építmény, továbbá életvitelszerűen lakott ingatlan káresemény előtti állapotba történő helyreállítására, nem magánszemély pályázó kizárólag tevékenysége folytatásához szükséges – folyamatos használatában lévő – ingatlan káresemény előtti állapotba történő helyreállítására kaphat támogatást. 2. Támogatható célok: - természeti (hidrológiai, geológiai, meteorológiai) katasztrófák által okozott károk részbeni enyhítésére, illetve a kialakult veszélyhelyzetek megszüntetésére, ezáltal a további károk megelőzésére nyújtott támogatás

25 -

civilizációs eredetű katasztrófák által okozott károk részbeni enyhítésére, illetve a kialakult veszélyhelyzetek megszüntetésére, ezáltal a további károk megelőzésére nyújtott támogatás

3. Az Alapból elnyerhető támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás. 4. A támogatás mértéke: A vissza nem térítendő támogatás összege pályázatonként legfeljebb 1.000.000,- Ft. A támogatás megítélésének és folyósításának nem feltétele a saját erő vállalása. 5. A támogatási igény benyújtása: pályázat benyújtása: A támogatás pályázati úton, a 4. sz. melléklet szerint kitöltött pályázati adatlap és az ott felsorolt mellékleteknek a Támogatónál történő benyújtásával igényelhető az adott költségvetési évben folyamatosan. Kivételesen - több települést érintő nagyobb természeti vagy civilizációs katasztrófák esetén a Közgyűlés pályázatot is kiírhat az adott káresemény károsultjainak. Ebben az esetben a Támogató hivatalos honlapján megjelentetett pályázati kiírásban meghatározott - esetleg a szabályzattól eltérő - feltételek szerint igényelhető támogatás. A pályázati felhívásról a Támogató értesíti az érintett települések önkormányzatait. A támogatást igénylő a pályázatához csatolni köteles a lakóhelye, illetve székhelye, vagy telephelye szerint illetékes önkormányzat támogató nyilatkozatát. Pályázati kiírás esetén, ha a pályázó az önkormányzat nyilatkozatát a pályázat benyújtási határidejének lejártáig nem tudta beszerezni, a pályázatához csatolni kell az illetékes jegyző igazolását, hogy a nyilatkozat iránti kérelem az önkormányzathoz beérkezett. Az illetékes települési önkormányzat támogató nyilatkozatával tudomásul veszi, hogy megítélt támogatás esetén közreműködő szerepet vállal a támogatás folyósításában, illetve a támogatás felhasználásának ellenőrzésében. 6. Döntés a támogatásról: A támogatás károsultaknak történő odaítéléséről a Közgyűlés lehetőség szerint a pályázat beérkezését követő 30 napon belül, de legkésőbb a 30. napot követő első testületi ülésén dönt. A támogatási kérelmet a Bizottság előzetesen véleményezi, és az illetékes települési önkormányzat nyilatkozatának figyelembe vételével döntési javaslatot tesz a Közgyűlés felé. Az Alappal kapcsolatos döntések és a támogatási szerződések előkészítése a Hivatal feladata.

7. A támogatási szerződés: A háromoldalú (megyei önkormányzat, támogatott, települési önkormányzat) támogatási szerződés (5. sz. melléklet) kiküldésére a döntést követő 15 napon belül kerül sor. 8. Támogatás folyósítása: A támogatás folyósítására kizárólag utófinanszírozás keretében kerül sor. A támogatás összege a szerződés aláírását követő 15 napon belül az illetékes települési önkormányzat részére kerül folyósításra a háromoldalú szerződésben szereplő számlaszámra. A Támogatott a támogatás összegét a szerződésben meghatározott munkákról, vásárolt

26 anyagokról, a munkák elvégzéséről kiállított számlák benyújtását és ellenőrzését követő 5 napon belül a települési önkormányzattól kapja meg. Az önkormányzat a helyszínen ellenőrzi a számlákkal igazolt munkák elvégzését, a számlák benyújtását követő 5 napon belül. 9. Adatváltozások bejelentése: A Támogatott köteles a szerződés időtartama alatt a szerződést érintő adatokban történő változásokat 15 napon belül a Támogatónak a Hivatalon keresztül bejelenteni.

10. Elszámolás: A támogatás felhasználása esetén a települési jegyző a záradékkal ellátott elszámolást és a benyújtott számlák hiteles másolatait a Hivatalhoz továbbítja.

Záró rendelkezések 1. Jelen szabályzat 2013. január 1-jétől hatályos azzal, hogy rendelkezéseit a 2013. január 1-je után benyújtásra kerülő pályázatok esetében kell alkalmazni. 2. 2013. január 1-jétől hatályon kívül helyezésre kerül a 198/2010. (XI. 25.) számú közgyűlési határozattal létrehozott „Települési Pályázati Alap”, valamint a 112/2010. (VI. 25.) számú közgyűlési határozattal létrehozott „Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Katasztrófa Alapja”, azzal, hogy a 2012. december 31-ig már folyósított, de még le nem zárt pályázatok esetében továbbra is a korábban hatályos szabályzatokat kell alkalmazni.

Tatabánya, 2012. november 22.

Popovics György

27 I. Fejlesztési pályázatok előkészítése, nyertes pályázatok sajátforrás igényének teljes vagy részbeni megelőlegezése, illetve fejlesztések visszatérítendő kamatmentes támogatásokhoz szükséges mellékletek 1. sz. melléklet Pályázati adatlap a Települési Pályázati, Fejlesztési és Vis major Alap támogatásához A pályázó önkormányzat adatai megnevezése székhelye államháztartási törzsszáma adószáma számlavezető bankja költségvetési elszámolási számlaszáma állandó lakosainak száma a pályázat benyújtása évének január 1-jén (fő) költségvetésének főösszege a pályázat benyújtásának évében (eredeti előirányzat E Ft-ban): ÖNHIKI támogatásban részesült

A pályázati cél megjelölése (aláhúzással)

igen

nem

1. fejlesztési célú pályázatok előkészítése 2. elnyert fejlesztési célú, illetve vis major pályázati támogatás esetén sajátforrás támogatása 3. fejlesztések finanszírozásához nyújtott támogatás

1. „Fejlesztési célú pályázatok előkészítése” cél esetén: A támogatással megvalósuló terv/tanulmány elkészítésének teljes költsége (árajánlat alapján, E Ftban) Az Alapból igényelt támogatás (E Ft-ban)

. évben

28 A terv/tanulmány megrendeléséről szóló, illetve a tervezési díj saját forrását vállaló testületi határozat száma A tervezés várható kezdése A tervezés várható befejezése A pályázati forrás megnevezése, amelynek előkészítéséhez a támogatást kérik A pályázat benyújtásának tervezett időpontja A tervre/tanulmányra alapozott projekt megnevezése A projekt becsült költsége ( E Ft) A projekt tervezett kezdése A projekt tervezett befejezése A projekt megvalósítására vonatkozó testületi határozat száma

2. „Elnyert fejlesztési célú, illetve vis major pályázati támogatás esetén sajátforrás támogatása” cél esetén: Igényelt támogatás mértéke (E Ft) Forrás megnevezése, melyhez az önerős megelőlegezését kéri A másik forrásból megítélt támogatás összege és formája (E Ft) A fejlesztés összköltsége (E Ft) A projekt tervezett kezdése A projekt tervezett befejezése

3. „Fejlesztések finanszírozásához nyújtott támogatás” cél esetén A támogatással megvalósuló fejlesztés elkészítésének becsült költsége, vagy a bekért árajánlat alapján meghatározott költsége (E Ft-ban) Az Alapból igényelt támogatás (E Ft-ban) A fejlesztés megvalósításáról szóló testületi határozat száma

29 A fejlesztés várható kezdése A fejlesztés várható befejezése Az önkormányzat az ÁFA visszaigénylésére nem jogosult/jogosult: ……... %-ban Kijelentjük, hogy a pályázati adatlapon és annak mellékleteiben közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Kelt: .........…………………, 201 . ………………………hó ..... nap

Ph.

.............................................. polgármester

.............................................. jegyző 2.sz. melléklet

Támogatási szerződés minták

Szerződésszám: TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS a Települési Pályázati, Fejlesztési és Vis major Alap támogatására FEJLESZTÉSI CÉLÚ PÁLYÁZAT előkészítésére Amely létrejött egyrészről a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat (székhelye: 2800 Tatabánya, Fő tér 4. adószáma. 15729583-2-11, költségvetési elszámolási számlaszáma: 10036004-00320229-00000000) képviseletében: Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke mint támogató (továbbiakban: Támogató), másrészről:.............................................. Önkormányzata (székhelye: ..................................................., adószáma: ........................................, számlavezető bankja: .........................................................., számlaszáma: ............................................) képviseletében eljár .......................................................polgármester mint támogatott (továbbiakban: Támogatott), együttesen Szerződő Felek között, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés …………..sz. határozata alapján, az alábbi napon, a következők szerint: 1.

A támogatás célja: Kamatmentes visszatérítendő támogatás biztosítása Komárom-Esztergom megye önkormányzatai számára a benyújtandó fejlesztési célú pályázatokhoz szükséges tervek, tanulmányok elkészítéséhez. A támogatással elkészülő terv megnevezése: …………………………………………………………………………………………………… A pályázati előirányzat megnevezése, amelyhez a terv felhasználásra kerül: ………………………………………………………………………….…………… 2. A terv/tanulmány összköltsége:....................................................................................... ,-Ft

30 3. A kamatmentes visszatérítendő támogatás összege: ................. …............................…,-Ft A támogatás mértéke:........................................................................................................ % 4.

A megvalósítás

-kezdési időpontja: .................................................................................... -várható befejezési időpontja: ................................................................... A terv/tanulmány felhasználásával elkészített pályázat benyújtásának várható időpontja: ......... 5. A támogatás felhasználása Támogatott kötelezettséget vállal arra, hogy a pályázatban célul kitűzött és a támogatási szerződés 1. pontban vállalt feladatot megvalósítja. 6. Támogatott jogai és kötelezettségei a) Támogatott a jelen szerződésben vállalt feladat teljesítéséről a 4. pontban meghatározott befejezési határidőt követő 30 napon belül köteles a KomáromEsztergom Megyei Önkormányzati Hivatalnak (továbbiakban Hivatal) hitelesített számlamásolatokkal igazoltan elszámolást benyújtani. b) Támogatott köteles az elkészült terv 1 példányát, valamint a terv felhasználhatóságának igazolására a terv elfogadásában, illetve jóváhagyásában illetékes hatóság erre vonatkozó nyilatkozatát vagy határozatát – az elszámolással egyidejűleg – a Hivatalnak megküldeni. Ha nem engedélyhez kötött a terv/tanulmány megvalósítása, az erről szóló nyilatkozat becsatolása szükséges. Támogatott köteles hitelesített okmányokkal igazolni, hogy az adott tervet pályázat készítéséhez felhasználta és a pályázatot benyújtotta. c) Amennyiben Támogatott adataiban változás következik be, köteles ezt a tényt a Hivatalnak – a változást tartalmazó okirat megküldésével egyidejűleg – 15 napon belül bejelenteni. Az adatokban bekövetkező változások elmulasztása esetén, a támogató dönt a mulasztás minősítéséről illetve szankcionálásáról. d) Az elnyert támogatás összegét a folyósítást követő 12 naptári hónap elteltével havi gyakorisággal azonos összegben kell visszafizetni. A visszafizetés időtartama:....................................................................................hónap A visszafizetés megkezdésének időpontja: .................................................................... A visszafizetés határideje (utolsó részlet): .................................................................... A havonta esedékes összeg nagysága:............................................................................ e) Amennyiben a támogatott a visszafizetéssel késedelembe esik, a Hivatal 15 napon belül felszólítást küld a támogatottnak, amelyben kötelezi a tartozás 8 napon belüli megfizetésre. A fizetési határidőt követő 30 nap eltelte után a támogató - a támogatási szerződéshez csatolt felhatalmazó levél alapján - inkasszót nyújt be. f) Az a támogatott, amely visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, továbbá elszámolási kötelezettségét nem teljesíti vagy hitelt érdemlően nem igazolja az elkészült terv pályázati célú felhasználását, a támogatásból három évre kizárható. g) Indokolt esetben a visszafizetési kötelezettség teljesítése alól a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés legfeljebb egy évre halasztást adhat. 7. Támogató jogai és kötelezettségei a) Támogató a megítélt támogatást a szerződés aláírását követően 30 napon belül átutalja a Támogatott által megadott bankszámlaszámra. A Támogató jogosult a szerződéstől elállni az alábbi esetekben: b) a szerződés teljesítése csak részben valósult meg,

31 c) a Támogatott nem tesz eleget elszámolási kötelezettségének, vagy azzal több mint 3 hónapot késedelembe esik (6./a pont), d) a Támogatott nem teszi lehetővé a Támogató számára a folyamatos ellenőrzést. e) A Támogató köteles a szerződéstől elállni, ha a szerződés teljesítése Támogatottnak felróható okból elmarad. f) Ha a Támogató a c.)-d.) pontban foglaltakra hivatkozással a jelen szerződéstől eláll, a támogatást egyidejűleg visszavonja. Ebben az esetben a jelen szerződés a megkötése időpontjára visszamenő hatállyal megszűnik. A Támogatott a már folyósított támogatást az elállás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő, a folyósítás időpontjától a támogatás összegének tényleges visszafizetése idejéig felszámított kamattal növelve, az elállás időpontjától számított 30 napon belül köteles visszafizetni a Támogató 1. oldalon megjelölt költségvetési elszámolási számlájára, „Alap” megjelöléssel. 8. Szerződő felek kötelesek a szerződésben foglaltak teljesítése érdekében kölcsönösen együttműködni, a szerződést akadályozó körülményekről, tényezőkről egymást haladéktalanul tájékoztatni, azok elhárításában közreműködni. 9.

Jelen szerződés 6 eredeti egymással mindenben megegyező példányban készült és az elszámolásra vonatkozó 1. sz. melléklettel együtt érvényes, melyből 4 példány Támogatónál, 2 példány Támogatottnál kerül elhelyezésre.

Tatabánya, 201.. .................................hó ... nap Támogató részéről: Popovics György a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke

Támogatott részéről: ............................................... polgármester

Pénzügyi ellenjegyező: Tatabánya, 2012.............. ….

Jogi ellenjegyző: Tatabánya, 2012. ................................

.............................................. Németné Horváth Zsuzsanna főosztályvezető

.............................................. Dr. Pozsár Gáborné dr. Alt Dóra Mária aljegyző

32 1.sz. melléklet a…………… sz. támogatási szerződéshez

ELSZÁMOLÁSI LAP

A pályázó neve: …………………….. Önkormányzata Pályázati cél/tevékenység megnevezése: ……………………………………………………… Megítélt kamatmentes visszatérítendő támogatás: ………………..,-Ft Támogatási forrás: Települési Pályázati, Fejlesztési és Vis major Alap

KIADÁS JOGCÍME

ÖSSZEG (FT)

AZ ALAPBÓL FEDEZETT ÖSSZEG (FT)

SZÁMLA SORSZÁMA

ÖSSZESEN Kelt. ……………………………………. Ph.

.............................................. aláírás

33

Szerződésszám: TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS a Települési Pályázati, Fejlesztési és Vis major Alap támogatására SAJÁTFORRÁS MEGELŐLEGEZÉSÉRE

Amely létrejött egyrészről a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat (székhelye: 2800 Tatabánya, Fő tér 4. adószáma. 15729583-2-11, költségvetési elszámolási számlaszáma: 10036004-00320229-00000000) képviseletében: Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke mint támogató (továbbiakban: Támogató), másrészről:.............................................. Önkormányzata (székhelye: ..................................................., adószáma: ........................................, számlavezető bankja: .........................................................., számlaszáma: ............................................) képviseletében eljár .......................................................polgármester mint támogatott (továbbiakban: Támogatott), együttesen Szerződő Felek között, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés …………..sz. határozata alapján, az alábbi napon, a következők szerint: 1. A támogatás célja: Kamatmentes visszatérítendő támogatás biztosítása Komárom-Esztergom megye önkormányzatai számára fejlesztési célú pályázatok saját forrás megelőlegezéséhez. A támogatással elkészülő fejlesztés megnevezése: ……………………………………………………………………………………………… A pályázati előirányzat megnevezése: ………………………………………………………………………………………………. 2. A támogatott pályázat elfogadott összköltsége: ............................................................ ,-Ft 3. A pályázaton elnyert forrás összege: .............................................................................. ,-Ft 4. A kamatmentes visszatérítendő támogatás összege: ..................................................... ,-Ft A támogatás mértéke:.............................................................................................................. % 5. A megvalósítás -kezdési időpontja: -várható befejezési időpontja: 6. A támogatás felhasználása Támogatott kötelezettséget vállal arra, hogy a pályázatban célul kitűzött és a támogatási szerződés 1. pontban vállalt feladatot megvalósítja. 7. Támogatott jogai és kötelezettségei a) Támogatott a jelen szerződésben vállalt feladat teljesítéséről a 4. pontban meghatározott befejezési határidőt követő 30 napon belül köteles a KomáromEsztergom Megyei Önkormányzati Hivatalnak (továbbiakban Hivatal) hitelesített számlamásolatokkal igazoltan elszámolást benyújtani. b) Támogatott köteles az elkészült terv 1 példányát, valamint a terv felhasználhatóságának igazolására a terv elfogadásában, illetve jóváhagyásában

34

c)

d)

e)

f)

g)

illetékes hatóság erre vonatkozó nyilatkozatát vagy határozatát – az elszámolással egyidejűleg – a Hivatalnak megküldeni. Ha nem engedélyhez kötött a terv/tanulmány megvalósítása, az erről szóló nyilatkozat becsatolása szükséges. Támogatott köteles hitelesített okmányokkal igazolni, hogy az adott tervet pályázat készítéséhez felhasználta és a pályázatot benyújtotta. Amennyiben Támogatott adataiban változás következik be, köteles ezt a tényt a Hivatalnak – a változást tartalmazó okirat megküldésével egyidejűleg – 15 napon belül bejelenteni. Az adatokban bekövetkező változások elmulasztása esetén, a támogató dönt a mulasztás minősítéséről illetve szankcionálásáról. Az elnyert támogatás összegét a folyósítást követő 12 naptári hónap elteltével havi gyakorisággal azonos összegben kell visszafizetni. 1.A visszafizetés időtartama:....................................................................... hónap 2.A visszafizetés megkezdésének időpontja: .......................................................... 3.A visszafizetés határideje (utolsó részlet): .......................................................... 4.A havonta esedékes összeg nagysága:.................................................................. Amennyiben a támogatott a visszafizetéssel késedelembe esik, a Hivatal 15 napon belül felszólítást küld a támogatottnak, amelyben kötelezi a tartozás 8 napon belüli megfizetésre. A fizetési határidőt követő 30 nap eltelte után a támogató - a támogatási szerződéshez csatolt felhatalmazó levél alapján - inkasszót nyújt be. Az a támogatott, amely visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, továbbá elszámolási kötelezettségét nem teljesíti vagy hitelt érdemlően nem igazolja az elkészült terv pályázati célú felhasználását, a támogatásból három évre kizárható. Indokolt esetben a visszafizetési kötelezettség teljesítése alól a KomáromEsztergom Megyei Közgyűlés legfeljebb egy évre halasztást adhat.

8. Támogató jogai és kötelezettségei a) Támogató a megítélt támogatást a szerződés aláírását követően 30 napon belül átutalja a Támogatott által megadott bankszámlaszámra. b) A Támogató jogosult Támogatott által jelen szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését az iratokba betekintve, akár a helyszínen, akár soron kívül beszámoló jelentést kérve, bármikor ellenőrizni. c) A Támogató jogosult a szerződéstől elállni az alábbi esetekben: d) a szerződés teljesítése csak részben valósult meg, e) a Támogatott nem tesz eleget elszámolási kötelezettségének, vagy azzal több mint 3 hónapot késedelembe esik (6./a pont), f) a Támogatott nem teszi lehetővé a Támogató számára a folyamatos ellenőrzést. g) A Támogató köteles a szerződéstől elállni, ha a szerződés teljesítése Támogatottnak felróható okból elmarad. h) Ha a Támogató a c.)-d.) pontban foglaltakra hivatkozással a jelen szerződéstől eláll, a támogatást egyidejűleg visszavonja. Ebben az esetben a jelen szerződés a megkötése időpontjára visszamenő hatállyal megszűnik. A Támogatott a már folyósított támogatást az elállás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő, a folyósítás időpontjától a támogatás összegének tényleges visszafizetése idejéig felszámított kamattal növelve, az elállás időpontjától számított 30 napon belül köteles visszafizetni a Támogató 1. oldalon megjelölt költségvetési elszámolási számlájára, „Alap” megjelöléssel. 9. Szerződő felek kötelesek a szerződésben foglaltak teljesítése érdekében kölcsönösen együttműködni, a szerződést akadályozó körülményekről, tényezőkről egymást haladéktalanul tájékoztatni, azok elhárításában közreműködni.

35 10. Jelen szerződés 6 eredeti egymással mindenben megegyező példányban készült és az elszámolásra vonatkozó 1. sz. melléklettel együtt érvényes, melyből 4 példány Támogatónál, 2 példány Támogatottnál kerül elhelyezésre. Tatabánya, 201.. .................................hó ... nap Támogató részéről: Popovics György a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke






36 1.sz. melléklet a…………… sz. támogatási szerződéshez

ELSZÁMOLÁSI LAP

A pályázó neve: ………………………..Önkormányzata Pályázati cél/tevékenység megnevezése: ……………………………………………….. Megítélt kamatmentes visszatérítendő támogatás: …………………………….,-Ft Támogatási forrás: Települési Pályázati, Fejlesztési és Vis major Alap

KIADÁS JOGCÍME

ÖSSZEG (FT)


SZÁMLA SORSZÁMA

ÖSSZESEN

Kelt. ……………………………………. Ph.

.............................................. aláírás

37

Szerződésszám: TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS a Települési Pályázati, Fejlesztési és Vis major Alap támogatására FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSÁRA

Amely létrejött egyrészről: a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat (székhelye: 2800 Tatabánya, Fő tér 4. adószáma. 15729583-2-11, költségvetési elszámolási számlaszáma: 1003600400320229-00000000) képviseletében: Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke mint támogató (továbbiakban: Támogató), másrészről:.............................................. Önkormányzata (székhelye: ..................................................., adószáma: ........................................, számlavezető bankja: .........................................................., számlaszáma: ............................................) képviseletében eljár .......................................................polgármester mint támogatott (továbbiakban: Támogatott), együttesen Szerződő Felek között, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés …………..sz. határozata alapján, az alábbi napon, a következők szerint: 1.

A támogatás célja: Kamatmentes visszatérítendő támogatás biztosítása Komárom-Esztergom megye önkormányzatai számára fejlesztési finanszírozására. A támogatással elkészülő fejlesztés megnevezése: ……………………………………………………………………………………………………

2. A fejlesztés összköltsége:.................................................................................................. ,-Ft 3. A kamatmentes visszatérítendő támogatás összege: ................. …............................…,-Ft A támogatás mértéke:........................................................................................................ % 4.

A megvalósítás -kezdési időpontja: .................................................................................... -várható befejezési időpontja: ...................................................................

5. A támogatás felhasználása Támogatott kötelezettséget vállal arra, hogy a pályázatban célul kitűzött és a támogatási szerződés 1. pontban vállalt feladatot megvalósítja. 9. Támogatott jogai és kötelezettségei h) Támogatott a jelen szerződésben vállalt feladat teljesítéséről a 4. pontban meghatározott befejezési határidőt követő 30 napon belül köteles a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatalnak (továbbiakban Hivatal) hitelesített számlamásolatokkal igazoltan elszámolást benyújtani. i) Támogatott köteles az elkészült fejlesztés elfogadásában, illetve jóváhagyásában illetékes hatóság erre vonatkozó nyilatkozatát vagy határozatát – az elszámolással egyidejűleg – a Hivatalnak megküldeni. Ha nem engedélyhez kötött a fejlesztés megvalósítása, az erről szóló nyilatkozat becsatolása szükséges.

38 j) Amennyiben Támogatott adataiban változás következik be, köteles ezt a tényt a Hivatalnak – a változást tartalmazó okirat megküldésével egyidejűleg – 15 napon belül bejelenteni. Az adatokban bekövetkező változások elmulasztása esetén, a támogató dönt a mulasztás minősítéséről illetve szankcionálásáról. k) Az elnyert támogatás összegét a folyósítást követő 12 naptári hónap elteltével havi gyakorisággal azonos összegben kell visszafizetni. 1. A visszafizetés időtartama:......................................................... hónap 2. A visszafizetés megkezdésének időpontja: ............................................ 3. A visszafizetés határideje (utolsó részlet): ............................................ 4. A havonta esedékes összeg nagysága:.................................................... l) Amennyiben a támogatott a visszafizetéssel késedelembe esik, a Hivatal 15 napon belül felszólítást küld a támogatottnak, amelyben kötelezi a tartozás 8 napon belüli megfizetésre. A fizetési határidőt követő 30 nap eltelte után a támogató - a támogatási szerződéshez csatolt felhatalmazó levél alapján inkasszót nyújt be. m)Az a támogatott, amely visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, továbbá elszámolási kötelezettségét nem teljesíti vagy hitelt érdemlően nem igazolja az elkészült terv pályázati célú felhasználását, a támogatásból három évre kizárható. n) Indokolt esetben a visszafizetési kötelezettség teljesítése alól a KomáromEsztergom Megyei Közgyűlés legfeljebb egy évre halasztást adhat. 10. Támogató jogai és kötelezettségei a) Támogató a megítélt támogatást a szerződés aláírását követően 30 napon belül átutalja a Támogatott által megadott bankszámlaszámra. b) A Támogató jogosult Támogatott által jelen szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését az iratokba betekintve, akár a helyszínen, akár soron kívül beszámoló jelentést kérve, bármikor ellenőrizni. c) A Támogató jogosult a szerződéstől elállni az alábbi esetekben: 1. a szerződés teljesítése csak részben valósult meg, 2. a Támogatott nem tesz eleget elszámolási kötelezettségének, vagy azzal több mint 3 hónapot késedelembe esik (6./a pont), 3. a Támogatott nem teszi lehetővé a Támogató számára a folyamatos ellenőrzést. d) A Támogató köteles a szerződéstől elállni, ha a szerződés teljesítése Támogatottnak felróható okból elmarad. e) Ha a Támogató a c.)-d.) pontban foglaltakra hivatkozással a jelen szerződéstől eláll, a támogatást egyidejűleg visszavonja. Ebben az esetben a jelen szerződés a megkötése időpontjára visszamenő hatállyal megszűnik. A Támogatott a már folyósított támogatást az elállás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő, a folyósítás időpontjától a támogatás összegének tényleges visszafizetése idejéig felszámított kamattal növelve, az elállás időpontjától számított 30 napon belül köteles visszafizetni a Támogató 1. oldalon megjelölt költségvetési elszámolási számlájára, „Alap” megjelöléssel. 8. Szerződő felek kötelesek a szerződésben foglaltak teljesítése érdekében kölcsönösen együttműködni, a szerződést akadályozó körülményekről, tényezőkről egymást haladéktalanul tájékoztatni, azok elhárításában közreműködni.

39 9.

Jelen szerződés 6 eredeti egymással mindenben megegyező példányban készült és az elszámolásra vonatkozó 1. sz. melléklettel együtt érvényes, melyből 4 példány Támogatónál, 2 példány Támogatottnál kerül elhelyezésre.

Tatabánya, 201.. .................................hó ... nap Támogató részéről: Popovics György a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke






40 Melléklet a ……………….. sz. támogatási szerződéshez ELSZÁMOLÁSI LAP

A pályázó neve: ………………………..Önkormányzata Pályázati cél/tevékenység megnevezése: ……………………………………………….. Megítélt kamatmentes visszatérítendő támogatás: …………………………….,-Ft Támogatási forrás: Települési Pályázati, Fejlesztési és Vis major Alap

KIADÁS JOGCÍME

ÖSSZEG (FT)


SZÁMLA SORSZÁMA

ÖSSZESEN

Kelt. ……………………………………. Ph.

.............................................. aláírás

41 3. számú melléklet FELHATALMAZÓ LEVÉL

Címzett:

Megbízzuk Önöket az alább megjelölt bankszámlánk terhére az alább megnevezett jogosult által benyújtandó azonnali beszedési megbízás teljesítésére a következőkben foglalt feltételekkel: Számlatulajdonos neve: Számlatulajdonos székhelye: Felhatalmazással érintett bankszámla száma: Beszedési megbízás összege (Ft): Jogosult neve:

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat

Jogosult székhelye:

2800 Tatabánya, Fő tér 4.

Jogosult költségvetési elszámolási számla 10036004-00320229-00000000 száma: Jogosult bankszámlavezető pénzintézete:

A felhatalmazás érvényessége: További feltételek:

Magyar Államkincstár Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóság (Tatabánya)

visszavonásig tart. A felhatalmazás csak a jogosult írásbeli hozzájárulásával vonható vissza.

Kelt:......................................................................

PH.

.............................................. polgármester

.............................................. jegyző

Záradék: A(z) ............................................................................................................, mint a Számlatulajdonos számlavezető bankja tudomásul vesszük, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat a Számlatulajdonossal szemben fennálló követelését a Számlatulajdonos számla terhére azonnali beszedési megbízás útján érvényesítheti. Kelt:...............................................................

42

.............................................. Természeti katasztrófák által okozott károk, veszélyhelyzetek enyhítése vissza nem térítendő támogatásához szükséges mellékletek 4. számú melléklet KÉRELEM A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TELEPÜLÉSI PÁLYÁZATI, FEJLESZTÉSI ÉS VIS MAJOR ALAP FOLYÓSÍTANDÓ TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉHEZ A pályázó megnevezése (magánszemély, szervezet/egyház neve) Szervezet esetén képviselője Megnevezése Lakcím, székhely: Adószám (magánszemély esetén adóazonosító jel): A káresemény helye szerinti önkormányzat megnevezése: Az önkormányzat számlaszáma (ahova a támogatás utalásra kerül): (a települési önkormányzat tölti ki) Telefonszám: E-mail cím: Magánszemély esetén: a káreseményt elszenvedett család - havi nettó összes jövedelme: - tagjainak száma: - 1 főre jutó havi nettó jövedelme: A káresemény rövid leírása, keletkezett károk bemutatása

a

A káresemény helyszíne (pontos cím): A káresemény időpontja: Ha a kár lakóingatlanban keletkezett, másik lakóingatlannal rendelkezik-e? A keletkezett kár helyreállításának összes költsége (ÁFA-val) A Katasztrófa Alapból kért támogatás összege Egyéb információ

igen

nem

43 A pályázó ÁFA visszaigénylésre jogosult? igen nem ( a megfelelő válasz aláhúzandó) Kijelentem, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Katasztrófa Alapjának szabályzatát megismertem, és az abban foglaltak betartását magamra nézve kötelezőnek tekintem. Kijelentem, hogy a pályázati adatlapon és annak mellékleteiben közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Kelt. ....................…………, 201.. ...………………. hónap ..... nap

........................................................ pályázó aláírása

A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT NYILATKOZATA Alulírott, ................................................................, a ....................................................... Települési Önkormányzat képviseletére jogosult polgármester a ............................................ számú képviselő-testületi határozat alapján nyilatkozom, hogy ..........................................................................(pályázó neve, címe) pályázatában közölt adatok a valóságnak megfelelnek/nem felelnek meg, az Alap támogatására benyújtott igényt az önkormányzat támogatja/nem támogatja. (a megfelelő aláhúzandó.∗ Kelt. ....................…………, 201.. ...………………. hónap ..... nap ........................................................ cégszerű aláírása A pályázat tartalma: - Kitöltött és aláírt, a települési önkormányzat nyilatkozatával záradékolt „Kérelem” adatlap - Szakértő, vagy az önkormányzat műszaki előadója által írt vélemény a kár jellegéről, mértékéről, a kár helyreállításának becsült költségéről, lehetőség szerint fotódokumentációval. - Magánszemély esetén nyilatkozat arról, hogy a pályázó a pályázati adatlapon megnevezett káresemény kapcsán részesült-e állami, biztosító, illetőleg önkormányzat általi kárenyhítésben. a károsodott ingatlant a pályázó lakás céljára, életvitelszerűen használta a káreseményt megelőzően. - Magánszemély esetén igazolás a pályázó és a vele egy háztartásban élő családtagjai havi nettó összes jövedelméről és az 1 főre jutó havi nettó jövedeleméről (munkáltató/települési jegyző által kiállított). - Nem magánszemély pályázó esetén nyilatkozat arról, hogy

∗

A települési önkormányzat külön lapon részletesebben is véleményezheti a benyújtott igényt.

44 a pályázó a pályázati adatlapon megnevezett káresemény kapcsán részesült-e állami, biztosító, illetőleg önkormányzat általi kárenyhítésben. az ingatlan a pályázó tevékenységéhez feltétlenül szükséges, és a káreseményt megelőzően folyamatos használatában volt. Hiánypótlás a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül nyújtható be. A hiánypótlási határidő elmulasztása a pályázat érdemi vizsgálat nélküli elutasítását vonja maga után.

NYILATKOZAT A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TELEPÜLÉSI PÁLYÁZATI, FEJLESZTÉSI ÉS VIS MAJOR ALAPJÁBÓL FOLYÓSÍTANDÓ TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉHEZ (MAGÁNSZEMÉLY)

ALULÍROTT………………………………..(NÉV)…………………………………(CÍM) ALATTI LAKOS BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGEM TUDATÁBAN KIJELENTEM, HOGY A PÁLYÁZATI ADATLAPON MEGNEVEZETT KÁRESEMÉNY KAPCSÁN ÁLLAM-, BIZTOSÍTÓTÁRSASÁG-, ILLETVE ÖNKORMÁNYZAT ÁLTALI KÁRTÉRÍTÉSBEN - NEM RÉSZESÜLTEM. - RÉSZESÜLTEM,………………………,-FT ÖSSZEGBEN.

TOVÁBBÁ ARRÓL, HOGY A TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁBAN KÁROSODOTT INGATLAN LAKHATÁSOM CÉLJÁRA SZOLGÁLT, ABBAN ÉLETVITELSZERŰEN TARTÓZKODTAM.

NYILATKOZOM

Kelt. ....................…………, 201.. ...………………. hónap ..... nap


45 NYILATKOZAT A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KATASZTRÓFA ALAPJÁBÓL FOLYÓSÍTANDÓ TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉHEZ (SZERVEZET/EGYHÁZ)

ALULÍROTT………………………………..(NÉV), A ………………………………… (SZERVEZET/EGYHÁZ NEVE, CÍME) SZERVEZET KÉPVISELŐJE BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGEM TUDATÁBAN KIJELENTEM, HOGY A ………………………………….. (SZERVEZET/EGYHÁZ NEVE) A PÁLYÁZATI ADATLAPON MEGNEVEZETT KÁRESEMÉNY KAPCSÁN ÁLLAM-, BIZTOSÍTÓTÁRSASÁG-, ILLETVE ÖNKORMÁNYZAT ÁLTALI KÁRTÉRÍTÉSBEN - NEM RÉSZESÜLT. - RÉSZESÜLT,………………………,-FT ÖSSZEGBEN.

NYILATKOZOM

TOVÁBBÁ ARRÓL, HOGY A TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁBAN KÁROSODOTT INGATLANT TEVÉKENYSÉGEM FOLYTATÁSÁHOZ FOLYAMATOSAN IGÉNYBE VETTEM.

Kelt. ....................…………, 201.. ...………………. hónap ..... nap


46

ELSZÁMOLÓ LAP A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TELEPÜLÉSI PÁLYÁZATI, FEJLESZTÉSI ÉS VIS MAJOR ALAPJÁBÓL FOLYÓSÍTOTT TÁMOGATÁS ELSZÁMOLÁSÁHOZ

A támogatott neve: A támogatott helyreállítás megnevezése: Megítélt vissza nem térítendő támogatás összege: ………………..,-Ft

Elvégzett munkák megnevezése

ÖSSZEG (FT)

AZ ALAPBÓL FIZETETT ÖSSZEG (FT)

SZÁMLA SORSZÁMA

ÖSSZESEN Kelt. ....................…………, 201.. ...………………. hónap ..... nap

........................................................ támogatott aláírása A települési önkormányzat záradéka: A támogatott a vissza nem térítendő támogatást a támogatási szerződésben megnevezett célra használta fel. Az elszámolás valós adatokat tartalmaz.

Kelt. ....................…………, 201.. ...………………. hónap ..... nap ........................................................ cégszerű aláírása

47 5. számú melléklet

TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött: • egyrészről a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat (2800 Tatabánya, Fő tér 4., adószám: 15384003-2-11, segélyalap számlaszáma: 11600006-0000000042189314), képviseletében: Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke mint Támogató (továbbiakban: Támogató), ................................. Önkormányzata (székhelye: • másrészről ........................................................, adószám:.............................................., számlaszáma: .................................................... ) képviseletébeni: ...................................... polgármester), mint Közreműködő (továbbiakban: Közreműködő), • harmadrészről .............................................................. károsult (címe: ..................................................., születési hely, idő: ........................................................, szigszám: .........................................................., adószám/adóazonosító jel: ...............................................................), mint Támogatott (továbbiakban: Támogatott) között a mai napon az alábbi feltételekkel. I. Előzmények: ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... (eset leírása) A megyei közgyűlés 201.. ...................................... ...-i ülésén meghozta (... ...) közgyűlés határozatát, és ....................................................,Ft, azaz ............................................................... forint vissza nem térítendő támogatást ítélt meg a Támogatott javára. II. Felek jogai és kötelezettségei: 1. Közreműködő vállalja, hogy a hozzá Támogató által a döntést követő 15 napon belül e-mailen eljuttatott támogatási szerződést – a szükséges egyeztetést követően – saját és Támogatott adataival kiegészíti, 5 példányban kinyomtatja, aláírja és Támogatottal is aláíratja. Ezt követően legkésőbb 2012. ..................... …. napjáig visszajuttatja Támogatónak. 2. Támogató vállalja, hogy jelen háromoldalú szerződés 2 aláírt eredeti példányát haladéktalanul visszajuttatja Közreműködőhöz, aki azt 1 eredeti példányban Támogatotthoz továbbítja. 3. Támogató vállalja, hogy Támogatott bizonyíthatóan fenti káresemény következtében felmerült kárát – Közreműködő közbenjárásával – ................................................ Fttal, azaz ............................................... forinttal enyhíti, és ezen összeget az aláírást

48 követő 15 napon belül a Közreműködő ..................................................................... számlaszámára utalja. 4. Közreműködő a támogatás összegét az elvégzett munkákról, illetve vásárolt anyagokról kiállított számlák Támogatott általi benyújtása, és Közreműködő általi ellenőrzése (számla keltét, 5. pontban vállalt munkák elvégzését, anyagok vásárlását tartalmazza, illetve a ténylegesen megtörtént-e stb.) után – 5 napon belül – továbbutalja Támogatott .................………………………………… számú bankszámlájára. 5. Támogatott jelen szerződés aláírásával kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatás összegét – a pályázati adatlap alapján – Közreműködő által alábbiakban meghatározott munkák elvégzésére, illetve anyagok vásárlására fordítja: ........................................................................................................................................... ........................................................................................................................................... ........................................................................................................................................... 6. Támogatott köteles a szerződés időtartama alatt a szerződést érintő adatokban bekövetkezett változásokat 15 napon belül – Közreműködő közbenjárásával – Támogatónak jelezni. 7. Közreműködő köteles a támogatás felhasználását az elszámoláson záradékkal és a benyújtott számlák hitelesített másolatával igazolni, és azt Támogató részére 201.. ........................................... ... napjáig továbbítani. Amennyiben erre az itt megjelölt határidő lejártáig nem kerül sor, Közreműködő köteles a támogatás összegének jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét visszautalni Támogató elkülönített bankszámlájára. Támogató kötelezi magát arra, hogy a visszautalt támogatási összeget kizárólag az alap célkitűzései elérése érdekében használja fel. 8. Felek kötelezettséget vállalnak a témával kapcsolatos folyamatos egyeztetésre, a vitás kérdések rugalmas, tárgyalásos úton való rendezésére. III. Záró rendelkezések: A megállapodásban nem szabályozott kérdésekre a Polgári törvénykönyv, a Számvitelről szóló törvény, valamint más jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Felek a megállapodás szövegét elolvasták, értelmezték, és mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták. Tatabánya, 201.. ................................... ...

.................................... Támogató

............................ Közreműködő

............................ Támogatott:

49

11. napirendi pont: A neszmélyi vörösiszap tározó bejárásán szerzett tapasztalatok és az ezzel kapcsolatos jövőbeni feladatok Előterjesztő:

Simon Géza, a közgyűlés alelnöke

Meghívott:

Lőrincz György, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság Bányászati és Robbantásfelügyeleti Osztály osztályvezetője

(Szaniszló Zoltán távozott. Jelen van: 13 fő közgyűlési tag) Simon Géza megköszöni a Bányakapitányság jelen lévő képviselőjének azt a segítséget, amit a helyszínen történő tájékoztatással adtak. A felmerülő kérdésekre kimerítő, alapos válaszokat kaptak, ami megalapozta az előterjesztés elkészítését. Dr. Balogh Zoltán, Michl Miklós kérdése/hozzászólása és Lőrincz György, valamint Simon Géza válasza a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

Popovics György úgy érzi, hogy a konszenzus már a bizottsági ülésen is kialakult. Javaslatára a megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztést és 13 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 140/2012. (XI. 29.) számú közgyűlési határozat A Komárom - Esztergom Megyei Közgyűlés 1. Tudomásul veszi a 111/2012. (X. 25.) számú határozatának végrehajtásáról szóló alelnöki beszámolót. 2. Elrendeli, hogy a megyei közgyűlés 2013. évi munkatervébe kerüljön be a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányságának tájékoztatója a neszmélyi vörösiszap tározó aktuális helyzetéről. 3. Megköszöni Dr. Szabados Gábor bányakapitány úrnak, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitánysága vezetőjének, Czomba Péter igazgató úrnak, a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetőjének, Dr. Buday Zsolt igazgató úrnak, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vezetőjének, Hollósiné dr Szentesi Zsuzsanna igazgató asszonynak, a KEM Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve vezetőjének, és Balogh László alezredes úrnak, a KEM Védelmi Iroda titkár helyettesének a 111/2012. (X. 25.) számú közgyűlési határozat végrehajtásában történt segítő közreműködését. Határidő: Felelős:

folyamatos Simon Géza , a közgyűlés alelnöke, és dr. Péntek Péter megyei főjegyző

50 12. napirendi pont: A Munkaügyi Központ szerepe a hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatásában Előterjesztő:

Pákozdi Szabolcs, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója

Pákozdi Szabolcs vetített képes szóbeli kiegészítése a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Ujházy Emil azt jelzi, hogy a kérdéseit - amelyek nem e napirendhez tartozóak - írásban kívánja eljuttatni az előterjesztőhöz. Ezt már a korábbiakban jelezte a Munkaügyi Központ igazgatójának. Hozzászólás nem hangzott el. Popovics György elmondja, hogy számára nem ismeretlen az előadás. A témát nagyon fontosnak tartja, azért is kérte, hogy azt a megyei közgyűlés tagjai is megismerhessék. A novemberi közgyűlésen kritikák hangzottak el a statisztikákkal kapcsolatban Itt nem statisztikákról, hanem az eredmények számbavételéről van szó, amiket ezekben az időkben nem szabad lebecsülni, hanem értékelni kell. Köszönetet mond az előadásért. Javaslatára a megyei közgyűlés határozathozatal nélkül tudomásul veszi a tájékoztatóban foglaltakat. Egyéb bejelentések, kérdések Popovics György bejelenti, hogy Hummel Rudolf, a Jogi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Sport Bizottság tagja írásban eljuttatta lemondását bizottsági tagságáról. Elmondja, hogy december 14-én rendkívüli közgyűlésre, azt követően pedig a TatabányaBánhidai Szlovák Nemzetiségi Önkormányzattal közös rendezvényre, a Nemzetiségek Napja köszöntésére kerül sor. Interpelláció nem hangzott el.

Popovics György megköszöni a testületi ülésen való részvételt és az ülést berekeszti. Kmf.

Dr. Péntek Péter megyei főjegyző

Popovics György a közgyűlés elnöke

51 Winkfein Csaba módosító javaslata az 1. napirendi ponthoz: 1. Javasolom, hogy a Bursa-Hungarica program 2013. évi fordulójához csatlakozzon a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés. 2. A közgyűlés kéri a Kormányt és az Országgyűlést, hogy ehhez a megfelelő forrásokat teremtse meg. 3. Javasolom, hogy levélben forduljunk a többi megyei közgyűlés elnökéhez, hogy ezen kezdeményezésünket támogassák, továbbá kérjük a megyei országgyűlési képviselőket, hogy ezen határozatunknak szerezzenek érvényt, módosító javaslatukat nyújtsák be a központi költségvetéshez. Felelős: Popovics György, elnök Határidő: azonnal Tatabánya, 2012. november 29. Winkfein Csaba s.k. közgyűlés tagja Zászlóadományozással kapcsolatos határozati javaslat : A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés felkéri a közgyűlés Területi Tervezési és Értékelési, Idegenforgalmi és Nemzetközi Kapcsolatok, valamint a Jogi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Sport Bizottságát, hogy vizsgálják meg a délvidéki magyar települések részére történő zászló adományozás jogi és egyéb feltételeit, és annak eredményéről tájékoztassák a Közgyűlést. Határidő: Felelős:

2013. január 31.. a Területi Tervezési és Értékelési, Idegenforgalmi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottság elnöke

Határozati javaslat a Települési Pályázati, Fejlesztési és Vis major Alap létrehozása tárgyú napirendi ponthoz /2012. (XI. 29.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. január 1-jei hatállyal létrehozza a Települési Fejlesztési Alap és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Katasztrófa Alapja összevonásával a Települési Pályázati, Fejlesztési és Vis major Alapot 16.331.872,-Ft (a Települési Fejlesztési Alapból 13.581.447,-Ft, és a Katasztrófa Alapból 2.750.425,-Ft átcsoportosításával), valamint a Települési Fejlesztési Alapra 2012. december 31-ig beérkező visszafizetésekkel növelt induló tőkével, és elfogadja az Alap működését biztosító Szabályzatot a melléklet szerinti tartalommal. Határidő: Felelős:

2013. január 01. Popovics György, a közgyűlés elnöke

52

A 127/2012. (XI. 29.) számú közgyűlési határozat melléklete

53

54

55

56

A 134//2012. (XI. 29.) számú közgyűlési határozat melléklete

1.

Céljellegű decentralizált előirányzatból támogatott lezárható szerződések

Helyszíni ellenőrzés időpontja:

Önkormányzat

Támogatási szerződés száma:

2012. október 8.

Csém

C.D.IV.2029-2/2002.

Napközi otthonos óvoda felújítása, Csém Béke u. 65.

2002. évi CÉDE

2012. október 8.

Nagyigmánd

110004105D

A Pápay József Általános Iskola nyílászáróinak cseréje Nagyigmánd, József Attila u. 4. hrsz 18/2

2005.évi CÉDE

2012. október 8.

Nagyigmánd

C.D.IV.4034-5/2004.

Pápay József Általános Iskola konyhafelújítása, Nagyigmánd, József Attila u. 34. hrsz. 18/2

2004. évi CÉDE

2004. évi CÉDE

Fejlesztés megnevezése:

Előirányzat megnevezése:

2012. október 8.

Nagyigmánd

C.D.IV.4033/2004.

Napközi otthonos óvoda mosókonyha és vizesblokk felújítása, Nagyigmánd, Kossuth L. u. 1/A. hrsz. 28/2

2012. október 8.

Nagyigmánd

C.D.IV.3028-4/2003.

Pápay József Általános Iskola mosdó felújítása, Nagyigmánd, József Attila u. 4. hrsz. 18/2

2003. évi CÉDE

2005. évi CÉDE

2004. évi CÉDE

2012. október 16.

Tokod

110003505D

Móra Ferenc Általános Iskola fűtésrekonstrukciója, Tokod Hunyadi u. 24. hrsz 535.

2012. október 16.

Tokod

C.D.IV.4007-6/2004.

Mesevár Napközi Otthonos Óvoda tetőfelújítása, Tokod Köztársaság u. 3. hrsz. 2904.

58

2012. október 16.

Csolnok

11.20000.304-3D

16 x 8,5 m-es tanuszoda építése, Csolnok Kossuth L. u. 6. (hrsz. 67, 68/1, 71/1.) 2000. évi CÉDE

2012. október 16.

Tát

C.D.IV.4057-6/2004.

Ófalui Általános Iskola felújítása, Tát Felszabadulás utca 82. hrsz: 36.

2004. évi CÉDE

2004. évi CÉDE

2012. október 16.

Tát

C.D.IV.4042-4/2004.

Buszvárók korszerűsítése, Tát Bécsi út hrsz: 1303/3; Bécsi út hrsz: 1307/21; Gorkij fasor / Bajnai út / hrsz: 889/1

2012. október 16.

Tát

C.D.IV.3029-5/2003.

Kultúrház és könyvtár felújítása, Tát Móricz Zs. U. 2/c. hrsz: 691/2

2003. évi CÉDE

2012. október 16.

Tát

C.D.IV.1027-5/2001.

Kertvárosi iskola vizesblokkjának felújítása, Tát Mező u. 2. 685 hrsz.

2001. évi CÉDE

2005. évi CÉDE

2012. október 16.

Tát

110001205D

Polgármesteri Hivatal homlokzat felújítása, akadálymentesítése és 14 db parkolóhely felújítása, Tát Kossuth Lajos u. 15. hsz. 691/1.

2012. október 16.

Tát

110000906D

Kertvárosi orvosi rendelő előtti parkoló felújítása, Tát Klapka György u. 2. hsz. 753.

2006. évi CÉDE

2004. évi CÉDE

2012. október 16.

Sárisáp

C.D.IV.4025-4/2004.

Hunyadi utca Fő utca és Bartók utca közötti részének felújítása, Sárisáp, Hunyadi utca 113155; 118-140. hrsz. 371/2.

2012. október 16.

Sárisáp

C.D.IV.1090-7/2001.

Családi lakóház óvoda II. szárnyépületté alakítása, Sárisáp Fő u. 190. 58 hrsz

2001. évi CÉDE

2012. október 31.

Kisigmánd

C.D.IV.3030-4/2003.

Ravatalozó épületének felújítása, Kisigmánd hrsz:21-22.

2003. évi CÉDE

59

2012. október 31.

Kisigmánd

C.D.IV.2096-2/2002.

Orvosi rendelő felújítása, Kisigmánd Fő u. 1. 239 hrsz. 2002. évi CÉDE

2012. október 31.

Környe

C.D.IV.3035-5/2003.

Ságvári Endre út felújítása, korszerűsítése, Környe Ságvári E. út hrsz.260/48, 261

2003. évi CÉDE

2012. október 31.

Környe

C.D.IV.2034-2/2002

Fogászati kezelőegység beszerzése, Környe, József A. u. 22.

2002. évi CÉDE

2012. október 31.

Bana

110003105D

Községháza nyílászáró csere, Bana Jókai Mór u. 18. hrsz. 27.

2005. évi CÉDE

2012. október 31.

Bana

110000606D

Polgármesteri Hivatal vizesblokkjainak felújítása, Bana Jókai Mór u. 18. hrsz. 27. 2006. évi CÉDE

1999. évi CÉDE

2012. október 31.

Bana

11.1999.7-1.D

Bana község szennyvízcsatornázása, és tisztítása, Bana község belterülete, illetve a községtől délnyugatra külterületen, a Cuhai-Bakony- ér északi oldalán hrsz. 180/7.

2012. november 13.

Csép

C.D.IV.1091-5/2001.

Óvoda felújítása, nyílászárók elhelyezése, Csép 126. hrsz.

2001. évi CÉDE

2005. évi CÉDE

2012. november 14.

Nyergesújfalu

110005405D

Kernstok Károly Általános Iskola udvari sportjátéktér felújítása, Nyergesújfalu Kossuth L. u. 89.

2012. november 14.

Nyergesújfalu

C.D.IV.4002-4/2004.

Eternit Általános Iskola vizesblokk és villamos felújítása, Nyergesújfalu Babits M. u. 13.

2004. évi CÉDE

2012. november 14.

Nyergesújfalu

C.D.IV.4003-4/2004.

Napsugár Óvoda vizesblokk-öltöző tornaszoba felújítása, Nyergesújfalu Kossuth L. u. 57.

2004. évi CÉDE

60

2012. november 14.

Nyergesújfalu

C.D.IV.2097-3/2002.

Kernstok Károly Általános Iskola tetőfelújítása, Nyergesújfalu Kossuth L. u. 89.

2002. évi CÉDE

2012. november 14.

Nyergesújfalu

C.D.IV.3067-4/2003.

Napsugár Óvoda fűtéskorszerűsítése, Nyergesújfalu Kossuth L u. 57.

2003. évi CÉDE

2012. november 14.

Nyergesújfalu

C.D.IV.1043-2/2001.

Benedek Elek óvoda vizesblokk felújítása, Nyergesújfalu Felszabadulás tér 36.

2001. évi CÉDE

2012. november 14.

Nyergesújfalu

C.D.IV.1042-2/2001.

Napsugár Óvoda vizesblokk felújítása, Nyergesújfalu Kossuth L. u. 57.

2001. évi CÉDE

2012. november 14.

Nyergesújfalu

C.D.IV.3066-3/2003.

Bóbita Óvoda játszóudvarának felújítása, Nyergesújfalu Május 1 tér 11.

2003. évi CÉDE

2012. november 14.

Süttő

C.D.IV.4011-5/2004.

Közösségi sportpálya kiegészítő létesítményének építése Süttő hrsz. 818/1.

2004. évi CÉDE

2012. november 14.

Süttő

C.D.IV.1026-5/2001.

Általános iskola külső vakolatának felújítása, Süttő község hrsz. 737.

2001. évi CÉDE

2012. november 14.

Süttő

C.D.IV.3052-3/2003.

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola vizesblokk felújítása, Süttő hrsz. 737.

2003. évi CÉDE

C.D.IV.4048-4/2004.

Bábolnai óvoda és bölcsőde épület homlokzati felújítás és 2 db bejárati portál cseréje, Bábolna Rákóczi F. u. 1. hrsz. 118/1.

2004. évi CÉDE

C.D.IV.3003-8/2003.

Bábolna Általános Iskola folyósóin a térelválasztók cseréje, Bábolna Toldi M. út 24. hrsz 23.

2003. évi CÉDE

2012. november 15.

2012. november 15.

Bábolna

Bábolna

61

2012. november 15.

Bábolna

110004205D

Általános Iskola világítás korszerűsítése, Bábolna Toldi Miklós utca 24. hrsz. 23. 2005. évi CÉDE

2012. november 15.

Bábolna

C.D.IV.2061-3/2002.

Óvoda nyílászáróinak cseréje, Bábolna Jókai u. 12.

2002. évi CÉDE

2012. november 15.

Ács

C.D.IV.1061-2/2001.

Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár fűtéskorszerűsítése, Ács Zichy park 1 2/39 hrsz.

2001. évi CÉDE

2012. november 15.

Ács

110002305D

Gárdonyi Géza Általános Iskola nyílászáró csere, Ács Fő u. 88. hrsz. 1224/4. 2005. évi CÉDE

2012. november 15.

Ács

110002205D

Központi Óvoda fűtéskorszerűsítése Ács, Óvoda köz 2. hrsz. 29/2

2005. évi CÉDE

2012. november 15.

Baj

110002605D

Közösségi ház felújítása és bővítése, Baj Petőfi Sándor u. 69. hrsz. 534/2.

2005. évi CÉDE

2002. évi CÉDE

2012. november 15.

Baj

C.D.IV.285-5/2002.

125 férőhelyes óvoda, konyha és étterem járulékos munkái és felszerelése, Baj Petőfi Sándor u. 52.

2012. november 15.

Szomód

C.D.IV.1019-5/2001.

ÁMK Általános Iskola ablakainak cseréje Szomód, Temető u. 16.

2001. évi CÉDE

2012. november 16.

Kesztölc

C.D.IV.2082-2/2002.

Általános Iskola „A” épületének felújítása, Kesztölc Iskola u. 68. 1204 hrsz.

2002. évi CÉDE

2012. november 16.

Kesztölc

C.D.IV.3013-3/2003.

Polgármesteri Hivatal épületének felújítása, korszerűsítése Kesztölc Szabadság tér 11.

2003. évi CÉDE

62

2012. november 16.

Piliscsév

110000805D

Aranykapu Zlatá Brána Óvoda tetőszigetelése, Piliscsév Jubilumi tér 1. hrsz. 280/2

2012. november 16.

Piliscsév

C.D.IV.3039-5/2003.

Aranykapu Zlata Brána Napköziotthonos Óvoda tetőszigetelés felújítása, Piliscsév Jubileumi tér 1. 2003. évi CÉDE

2012. november 16.

Piliscsév

110001202D

Általános Iskola udvari szárnyának felújítása, Piliscsév Marx Károly u. 1.

2002. évi CÉDE

2012. november 16.

Piliscsév

11000301D

Általános Iskola déli szárnyának felújítása, Piliscsév Marx Károly u. 1. 1518 hrsz.

2001. évi CÉDE

2012. november 16.

Piliscsév

C.D.IV.4012-5/2004.

Úthálózat korszerűsítése, Piliscsév Szászvári u. hrsz. 330. Virágos utca hrsz. 370.

2004. évi CÉDE

2012. november 16.

Piliscsév

110000905D

Polgármesteri Hivatal külső-belső felújítása, Piliscsév Hősök tere 9. hrsz. 946.

2005. évi CÉDE

2012. november 16.

Tokodaltáró

110002405D

I. sz. Napközi otthonos Óvoda felújítása Tokodaltáró Sport u. 3. hrsz. 1278 és 1365

2005. évi CÉDE

2012. november 19.

Vértestolna

C.D.IV.4001-3/2004.

Kenderes és Béke utcák felújítása, Vértestolna Kenderes utca hrsz. 228/2. Béke utca hrsz. 208.

2004. évi CÉDE

C.D.IV.4004-4/2004.

Gyermekjóléti és családsegítő szolgálat kialakítása Lábatlan, Zalka M. ltp. 5. hrsz. 1543/2

2004. évi CÉDE

2012. november 19.

Lábatlan

2005. évi CÉDE

63

2012. november 19.

Lábatlan

C.D.IV.1094-6/2001.

Életveszélyes tantermek kiváltása két tanterem építésével Lábatlan Dózsa Gy. u. 125. 2068 hrsz.

2001. évi CÉDE

2005. évi CÉDE

2012. november 19.

Lábatlan

110005305D

Petőfi Sándor Általános Iskola fűtéskorszerűsítése, Lábatlan Dózsa Gy. út 125. hrsz 2068.

2012. november 19.

Pilismarót

C.D.IV.4006-5/2004.

Petőfi S. utca burkolat felújítása, Pilismarót Petőfi u. 181. hrsz.

2004. évi CÉDE

2012. november 19.

Pilismarót

110002705D

1221 hrsz-ú Arany János utca kiépítése, Pilismarót Arany János u. hrsz. 1221.

2005. évi CÉDE

2012. november 19.

Pilismarót

C.D.IV.2088-3/2002.

Deák Ferenc u. ivóvíz nyomóvezetékének kiépítése, Pilismarót Deák Ferenc út

2002. évi CÉDE

2012. november 19.

Pilismarót

C.D.IV.3005-3/2003.

Pilismarót Köztársaság tér felújítása Pilismarót Köztársaság tér hrsz. 274.

2003. évi CÉDE

2012. november 19.

Pilismarót

C.D.IV.1020-3/2001.

Alkotás Árpád u. Felújítása, Pilismarót Alkotás u. 421. hrsz. és Árpád u. 424. hrsz. 2001. évi CÉDE

2.

Területi kiegyenlítést szolgáló támogatáshoz kapcsolódó lezárható szerződések

Helyszíni ellenőrzés időpontja:

Önkormányzat

Támogatási szerződés száma:

Fejlesztés megnevezése:

Előirányzat megnevezése:

2012. október 8.

Csém

T.K.II.4014-6/2004.

Községi temető felújítása, Csém külterület hrsz.054

2004. évi TEKI

2012. október 8.

Csém

T.K.II.4013-5/2004.

Művelődési ház felújítása II. ütem Csém, Béke u. 24. hrsz. 134.

2004. évi TEKI

64

2012. október 8.

Csém

110002105K

Belterületi közúthálózat felújítása, 2888 Csatka, Táncsics Mihály utca 79. hrsz. 154. 2949 Csém Béke u. hrsz 3/10, 120; Klapka u. hrsz. 57,58,102; Nyárfás u. hrsz. 137;156; 2005. évi TEKI

2012. november 13.

Ászár

110005905K

8 tantermes Általános Iskola építése, Ászár községben, 2881 Ászár, Kossuth L. u. 26. hrsz. 209.

2005. évi TEKI

2012. november 13.

Csép

T.K.II.4033-4/2004.

Kossuth L. utcai járda felújítása, Csép 47; 56; 68; 184 hrsz.

2004. évi TEKI

2012. november 13.

Csép

T.K.II.3032-6/2003K

Településrendezési terv készítése, Csép község közigazgatási területe

2003. évi TEKI

2012. november 13.

Csép

T.K.II.3031-4/2003K

Kossuth L. u. felújítása Csép belterülete 250; 30/4 hrsz.

2003. évi TEKI

2012. november 13.

Csép

110001901K

Művelődési ház felújítása, Csép Kossuth L. u.77. 12 hrsz.

2001. évi TEKI

2012. november 13.

Csép

T.K.II.4032-3/2004.

Ravatalozó teraszának felújítása, Csép külterület 1555 hrsz.

2004. évi TEKI

2012. november 13.

Csép

110000206K

Kossuth L. utcai felszíni vízelvezető rendszer kiépítése, Csép 30/2; 30/3 hrsz.

2006. évi TEKI

2012. november 13.

Csép

T.K.II.2048-6/2002K

Önkormányzati tulajdonú orvosi rendelő felújítása kiépítése, Csép 125 hrsz.

2002. évi TEKI

2012. november 13.

Csép

110005805K

Kossuth L. utcai járda felújítása Csép 30/2; 127/3 hrsz.

2005. évi TEKI

2012. november 13.

Csép

T.K.II.4029-4/2004.

Művelődési házban vizesblokk kialakítása, Csép Kossuth L. u. 77. 12hrsz.

2004. évi TEKI

A 2012. november 29-ei közgyűlési jegyzőkönyv melléklete Hozzászólások, kérdések, reagálások

1. napirendi pont:

Előterjesztő:

Tájékoztató a közgyűlés két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről, beszámoló átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Popovics György, a közgyűlés elnöke

Winkfein Csaba A Pénzügyi és Környezetvédelmi Bizottság megtárgyalta ezt a határozati javaslatcsomagot. A bizottság 2 nem mellett támogatja ezt a javaslatot, hogy a közgyűlés ezt fogadja el. Én módosító javaslatot tettem a Pénzügyi és Környezetvédelmi Bizottság ülésen, ahol azt kértem a Pénzügyi és Környezetvédelmi Bizottságtól, hogy a határozati javaslat 1. pontja, amely a Bursa Hungarica jövő évi támogatásáról szól és ahhoz való csatlakozásról szól, hogy javasoltam, hogy a bizottság fontolja meg, hogy csatlakozzunk mégis ehhez a programhoz. Kérjük mind a kormány, mindpedig az országgyűlést, hogy ehhez a megfelelő forrásokat teremtse meg. Tettem ezt azért, mert úgy láttam, hogy a bizottságban abban összhang van, hogy az ügy az fontos és elmúlt időszakban is kiemelt feladatunk volt és kiemelt cél volt, hogy Bursa Hungarica a megfelelő forrásokat megteremtsük. Az ügy az fontos, ehhez a forrásokat kellene megteremteni. Azt javaslom ebben a módosító javaslatban, hogy mind a kormány, mindpedig az országgyűlést kérjük, hogy ehhez a megfelelő forrásokat tegyék hozzá. Továbbá azt is javaslom, hogy ugyanez az ügy előfog kerülni a többi megyei közgyűlésnél is, tehát a többi megyei közgyűlési elnöknek írjunk levelet, hogy támogassák ezt a kezdeményezésünket és kérjük a megyei országgyűlési képviselőket is, hogy ezen határozatunknak szerezzenek érvényt, módosító javaslataikat pedig nyújtsák be a központi költségvetéshez. Ez lenne a módosító javaslat. Kérem, hogy a közgyűlés ezt vitassa meg és ha van lehetőség, akkor támogassa. Ujházy Emil Én csak annyit szeretnék kérni, hogy a Megyei Munkaügyi Központnak a vezetőjének jelezze, hogy én is szeretném megkapni az én kérdésemre a választ, mert Ujvári Emilnek címezték a kérdést és engem nem így hívnak. Popovics György Úgy tudom, hogy minden képviselőtársunknak kiküldésre került a válasz. Elnézést kérünk ezért. Természetesen a Megyei Munkaügyi Központ vezetője az ő napirendi pontjának tárgyalásakor itt fog ülni. Egyébként a teremben jelen van. Egyrészt vállalta azt, hogy a múltkori kérdésekben is amennyiben van kérdés, akkor válaszol, illetve természetesen az adott napirendhez tartozóan is meg lehet szólítani. A név elírásért azért, hogy mi is így ezt kiküldtük, azért elnézést kérünk. További hozzászólás van-e? Amennyiben nincsen, azért meg kell kérdeznem Michl Miklós képviselőt, hogy a zászlóadományozással kapcsolatban beterjesztett határozati javaslatra vane reakciója vagy a bizottsági ülésen elhangzottak elegendők?

66 Michl Miklós Köszönöm Elnök úr, a bizottsági ülésen elhangzottakhoz tartom magamat. Más kiegészíteni valóm nincs. Popovics György Ki kell egészítem az előbbi felsorolást azzal, hogy kiosztásra került a mai napon a zászlóadományozással kapcsolatban egy bizottsági álláspont, amely annyiban egészült ki, hogy nemcsak a Területi Tervezési és Értékelési, Idegenforgalmi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottság, hanem a Jogi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Sport Bizottsággal együtt kívánjuk megvizsgálni ezt a kérdést és foglalkozni vele. Január 31-ei határidőt szabtunk magunknak.

2. napirendi pont:

Előterjesztő:

Tájékoztató a Komárom-Esztergom megyei járások Kialakításáról, helyzetéről Czunyiné dr. Bertalan Judit kormánymegbízott

Popovics György Tisztelettel köszöntöm Czunyiné dr. Bertalan Judit kormánymegbízott asszonyt, országgyűlési képviselőt. Megköszönöm, hogy elfogadta a felkérésünket és megkérdezem, hogy kíván-e szóbeli kiegészítést tenni az előterjesztéséhez. Czunyiné dr. Bertalan Judit Azt szeretném először megköszönni, hogy tolerálták azt a kérésemet, amelyet Elnök úr fele jeleztem, hogy amennyiben van mód a napirendi pont korábbi tárgyalásra a napirend módosításával, akkor ezt kérem. Ezt szeretném személyesen megköszönni. Kiegészítésként magához az előterjesztés tartalmához azt gondolom, hogy néhány olyan mondatot tennék, ami nem tárgya és nem tartalma az előterjesztésnek. Mindnyájan jól tudják, hogy a megye valamennyi települését vagy jó magam, vagy kollegáim az elmúlt hónapokban a járásokról szóló tájékoztató megtartása okán felkeresték. Azt gondolom, hogy nem lett volna elegáns, ha magát a megyei közgyűlést nem tájékoztatjuk arról, hogy a megyében kialakítandó járások előkészítése a január 1-jei szervezeti és funkcionális indulás, valamint a járási hivatalok elhelyezése, a létszámadatok, az infrastrukturális feltételek és a járások indulásának a módja hogyan fog történni. Így természetesen a Kormányhivatal és annak kollegái, akik ma a teremben jelen vannak mindazok, akik a járási hivatalok előkészítésében dolgoztak az elmúlt több mint fél esztendőben. Szeretném nekik is megköszönni. Erre más nyilvános fórumon eddig még nem volt módom. Kérem, hogy az ő munkájukként is tekintsenek erre az előterjesztésre, hiszen az elmúlt hónapokban megfeszített munkát végeztek annak érdekében, hogy a járási hivatalokra történő átállás 2012. december 31./2013. január 1-jei fordulóval zökkenőmentes legyen és az ügyfelek számára az államigazgatás rendszerének struktúrájának átalakítása, az ügyeik intézésében aránytalan terhet, nehézséget vagy problémát ne okozzon, valamint az átveendő és az átvett folyamatban lévő ügyeknek határidőn belül történő intézését a kollegáim maradéktalanul végre tudják hajtani. Köszönöm az itt lévő polgármestereknek, az itt lévő

67 kollegáknak mégegyszer és mindazoknak, akik a tájékoztatókon a saját településeiken a megyei közgyűlés tagjaiként részt vettek, hogy kíváncsiak voltak azokra az információkra, amelyeket a kollegáink a lakossággal bármilyen formában megosztottak. Azt gondolom, hogy az előterjesztésben a kollegák nagyon részletesen tárták Önök elé mindazokat az információkat, amelyeket egy ilyen tartalmú, tárgyú előterjesztés során azt gondolom, hogy kötelességünk. Köszönöm szépen Elnök úr. Popovics György Én is köszöntöm az itt megjelent kormányhivatali kollegákat. Közülük is kiemelten Török Ádám főigazgató urat, Vida Dóra igazgató asszonyt. Közlöm a tisztelt közgyűléssel, hogy ez a napirendünk egy tájékoztatóként került napirendre. A végén határozathozatal nem fog következni. Természetesen vitára lehetőség van. Mind kérdések, mind hozzászólások megtételére, illetve a frakciók három perces hozzászólására is lehetőség nyílik. Azt is szeretném elmondani, hogy a vita az a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata alapján és nem egyéb parlamentális szabályok alapján fog lezajlani. Ujházy Emil Néhány kérdést szeretnénk föltenni az előterjesztő asszonyhoz. Az önkormányzatoktól átvett feladatok miatt lesznek-e olyan álláshelyek, amik megszűnnek? Hány ember elbocsátását vonja maga után a járások kialakítása? Volt-e olyan munkatárs, akik a 29/2012. kormányrendelet előírásainak nem feleltek meg és így nem tudtak átvenni és így felmentették a pozíciójából? Mit jelent az, hogy a létszámnak kb. 10 %-a funkcionális feladatot fog ellátni és olyan státuszt? A becslések szerint csaknem 10 Mrd Ft kellene még ahhoz, hogy ezt a 10-12 ezer embernek a bérét szinten tudják tartani? Az önkormányzatoknál eltérítést volt lehetséges 10-30 %-ban, ahogy a Kormányhivatalt kialakította a főispán asszony ott is 100 %-ban maximálta, tehát az eltérítéseket törölte. Erre számíthatnak-e a dolgozók, hogy ez így lesz-e? A bérek és egyéb költségek mellett az önkormányzatoktól lesz-e más pénz is elvonva, mert ez egy fontos kérdés az önkormányzatok számára? Számoltak-e azzal, hogy mivel lesz olcsóbb ez a jó állam, hogy a járások kialakultak? Az önkormányzati hivataloknál lévő települési ügysegédek munkájával járó költségeket irodaszerek, internet, villany, világítás, közlekedés, azt ki fogja fizetni, mert ugyan ezen oldalon az előterjesztésben azt írja, hogy a tatai járási hivatal bérleti díját a Tata városi önkormányzat fogja fizetni és erre testületi döntés is van róla. Más önkormányzatoknál van-e ilyen vagy hogyan működik ez? Egy másik részen azt írja, hogy Tatabánya-Oroszlány-Kisbér esetében egy-három éven belül kerül új helyre és a költözéssel valósul meg az egységes elhelyezés. Ez miben merül ki és mik ezek? Az Okmányirodában működő gépek tulajdona hogy alakult? Egy egész bekezdés szól arról, hogy folyamatba van ezeknek a gépeknek, meg a szoftvereknek az áthelyezése. Egy érdekes részt találtam benne még, hogy október 3-án aláírta a megállapodást Bokod, 24-én kezdődtek a tárgyalások, majd 8 nappal később már aláírta ezt a megállapodást, 8 nap alatt megtörtént ez a tájékoztató, amivel tájékoztatták az embereket, amit itt több helyen említ. A megyében 76 településből 58-cal kötött a Kormányhivatal megállapodást. Ezt jól olvastam és valóban 17-18 településsel még nem? Január 1-jétől 17 településen nem lesz ügysegéd. Hol fogják intézni azok az emberek az ügyes-bajos dolgaikat és mely ez a 17 település, ahol nem lesz? Jelenleg hány ügyintézési hely, Kormányablak működik a megyében és mennyi fog működni január 1-jétől és mikortól indul ez a reggel 8.00 órától este 8.00 óráig tartó nyitva lévő Kormányablakoknak az elindulása? Több helyen említ az előterjesztés mellékleteket vagy csak nekem nem jött át, vagy pedig nem találkoztam vele. Köszönöm szépen én ennyit szerettem volna első körbe kérdezni.

68

Winkfein Csaba Folytatva a gondolatmenetet most a Parlament hétfőn elfogadta azt a törvényt, ami alapján regisztrálnunk kell 2013. szeptember 1-jétől. Szeretném kérdezni, hogy fel van-e készülve a rendszer arra, hogy ezek a regisztrációs helyek hol lesznek kialakítva? Hogyan fogjuk tájékoztatni az embereket arról, hogy hova kell menni regisztrálni jövő év szeptember 1-jétől? November 29-ét írunk ma. Szeretném kérdezni, hogy a járások vezetői kinevezése az mikor várható és a rendszer fel tud-e készülni a január 1-jei indulásra? Ez egy fontos kérdés, így négy héttel az indulás előtt. Igazából nem kaptunk tájékoztatást arról, hogy a oktatási, szociális intézmények államosítása az hogy zajlik? Ez kérdés is, meg Elnök úr felé is kérés, hogy a következő rendes ülésen, január végi rendes ülésről beszélünk, szeretném ha ott az oktatási, szociális intézmények államosítása egy tájékoztató jellegében oda kerülne. Látnánk arról valamilyen képet, hogy is indultak el ezek az intézmények január 1-jén. Milyen problémákkal kell megküzdeni az ottani dolgozóknak, vezetésnek? Hogyan tudtak felállani a tankerületi vezetők? Azoknak a munkája január 1-jével hogyan indult el, illetve a járások is január 1-jével indulnak az ottani munkának az ügyes, bajos dolgait, ha ide tudnánk hozni egy tájékoztató keretében azt megköszönnénk. Ez január végi ülés, amiről beszélünk, akkor már fogunk látni egy pár hetet, hogy is indult el a következő év. Popovics György Én is köszönöm. Több kérdést nem látok. Van-e még kérdése valakinek? Amennyiben nincsen, akkor a kérdéseket lezárom. Természetesen a válaszokra viszont lehet reagálni. Ha megengedi Kormánymegbízott asszony, erre az utolsó javaslatra reagálnék. Nincsen akadálya szerintem az oktatási intézményekkel kapcsolatos kérdés fölvetésének. De én a február végi határidőt jobbnak tartanám. Egy előterjesztést el kell kezdeni egy 10-12 nappal előtte készíteni. Én ebbe nagyobb realitást látok. A járásokra is vissza fogunk térni, de erre még nem tudok időkeretet. Mindenképpen az ügymenetbe felvételét javaslom és kérek még egyeztetést arra, hogy melyik ülésünkön legyen ez. Válaszadásra Czunyiné dr. Bertalan Juditot kérem fel. Czunyiné dr. Bertalan Judit Köszönöm szépen Elnök úr. Egyrészt köszönöm szépen a kérdéseket és hogyha megengedi Ujházy képviselő úr, akkor időrendben visszafele haladnék Winkfein Csaba képviselő úr kérdéseivel. Elnök úr által említett és a járási tankerületeket, illetve a szociális intézményrendszer szakmai átalakítását és az állami fenntartói irányításra vonatkozó szabályozás végrehajtása tekintetében bátortalanul és szerényen mondanám, hogy a Kormányhivatal ebben december 31-ével - a Megyei Intézményfenntartó Központnak a feladatarányos intézmények irányítási feladatainak felosztásával - megszűnik. Tehát a Kormányhivatalnak a járási hivatalai nem lesznek az intézmények fenntartásában semmilyen módon érintettek. Azt gondolom, hogy az erre vonatkozó kormányrendeletek megszülettek. A megyei szociális főigazgatóság a kultúráért felelős területi vezető, illetve a tankerületi vezetők azok, akik erről Önöknek részletes tájékoztatást tudnak adni. Ennyi a hozzászólás inkább ehhez vagy kiegészítés. November 29-e van valóban. A járási hivatalvezetőkre, a járási törvényben meghatározott elírásoknak megfelelően már jó ideje javaslatot tettünk miniszter úrnak. A legutóbbi tájékoztatást szerint miniszter úr és miniszterelnök úr december 17-ei napon fogja a járási hivatalvezetők kinevezését átadni. Azt tudjuk, hogy az ő mandátumuk január 1-jével kezdődik. Nyilván azért van szükség a korábbi kinevezésekre, hogy az átadás-átvétellel

69 kapcsolatos, illetve az indulással kapcsolatos feladatokba már azért ne külsősként, vagy ne kvázi kívülről tudjanak beleszólni vagy beledolgozni. Tájékoztatásul elmondom, hogy a mi megyénkben mind a hat járási vezető szigorúan szakmai szabályoknak megfelelő felterjesztéssel került a miniszter úr asztalára. A december 17-ei kinevezésük azért is fontos, mert a leendő járási hivatalvezetők és ez sem szerepel - még egy kiegészítést adnék - az előterjesztésben, mert egy kapcsolódó feladata lesz a járási hivatalvezetőknek úgy, amint a védelmi igazgatásban a megyei védelmi bizottság elnöki feladatait január 1-jétől a megyei kormánymegbízott látja el, így a helyi védelmi bizottságok struktúráját és feladatát az elmúlt hónapokban és évben megszületett jogszabályok igazították a járási határokhoz az év második felében, ezért a helyi járási vezető az a helyi járási védelmi bizottságnak is az elnöke lesz, így a Belügyminisztériummal és a Honvédelmi Minisztériummal egyeztetve a január 1-jén 00.01 órakor beálló feladatokra való tekintettel a védelmi igazgatási feladataik tekintetében még december hó folyamán az ehhez szükséges szakmai felkészítést meg fogják kapni. Regisztráció: Képviselő úr a törvény nem lépett hatályba. Ennek okán az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek vagy utasítások sem jelenhettek meg. Ennek okán nyilván várjuk azokat a végrehajtási szabályokat, amelyek rendelkeznek arról, hogy az államigazgatásnak melyik területi szerve milyen módon kell, hogy a regisztrációt alkalmasként fogadja. Természetesen felelősen mondom, hogy amennyiben a végrehajtási szabályok a kormányablakokat, illetve a járási hivatalok bármely szervezeti egységét erre tételesen végrehajtás szempontjából kijelölik, akkor a szervezet rendszere erre alkalmas lesz. Folytatnám az ezt megelőző kérdéssorral. Itt is időben visszafelé haladnék. Mellékletek: képviselő úr elnézését kell kérnem, pusztán azért állítottam le a mellékletek megküldését a képviselőknek, mert egy olyan teljes körű anyagot készítettek a kollegák, amelyek az összes átvett, átveendő köztisztviselőnek a személyi anyagaira vonatkozó információkat tartalmaztak. Így azt gondolom, hogy – bár az Önök esküjében a titoktartási kötelezettség benne van, de az ülés nyilvános – mégis úgy gondolom, hogy a személyes adatokat, amely a munkabérhez, illetve ezzel összefüggő információkat is tartalmaz, nem küldtük meg. Ezek a táblázatok kerültek nem hozzákapcsolásra, illetve ez az előterjesztés egy másik módon is megküldésre kerül és ahhoz volt szükség néhány mellékletre. Az az érdemi információ, ami a szöveges anyagban van, az szükséges ahhoz, hogy az Önök tájékoztatása biztos legyen. De amennyiben Ön úgy igényli, akkor természetesen a Hivatalban ezeket a táblázatokat megtekintheti. Még visszafele. Hány ügyintézői hely működik és a Kormányablakok munkaállomásai milyen számban vannak? Az előterjesztésben foglaltak szerint 85 munkaállomáson fog indulni a Kormányablak, mint intézmény, vagy mint ügyfélfogadási pont. Ez a 85 Kormányablak megosztása szerint, mind a járási hivatalok székhelyein működő Okmányirodákban, mind pedig a járási kirendeltségeken működő Okmányirodákban, bázisként, ráépül ezekre az okmányirodai infrastruktúrákra. Jelen pillanatban a Kormányablakként még nem működő – már átkereszteltem őket – okmányirodákban dolgozó munkatársak január 1-jétől az okmányirodai feladatokat fogják végezni úgy, amint ezt eddig is végezték. A Kormányablak ügyintézéshez szükséges kiválasztás, felkészítés és a pályázatoknak az elbírálása megtörtént. A Kormányablak ügyintézéshez szükséges felkészítő tanfolyam és ismeret megszerzésére szükséges képzésnek a kiértesítése a tegnapi napon történt meg. A kollegák el fogják kezdeni azoknak az információknak a megszerzését elkezdik egy E-learning alapján a képzést, amivel alkalmasak lesznek az okmányirodai pontokon intézhető okmánykiadási ügykörökön kívül mindazoknak az államigazgatási ügyeknek az intézésére, amely jegyzői hatáskörből a járási

70 hivatalokba kerül. Így azt kell mondjam Önnek, hogy a Kormányablakok teljes körű kapacitásának az indulása, tehát a reggel 8.00 órától este 8.00 óráig történő váltott műszakban a kollegákkal biztosított ügyfélfogadás az úgy, ahogy ezt minden járási fórumon, minden településen elmondtam, nem indul január 1-jén, hiszen az okmányirodai ügyintézők szigorúan az okmányok kiadásával kapcsolatos államigazgatási ügyekben járhatnak el egy zárt rendszerű informatikai adatszolgáltatási rendben. Az év közepétől számíthatunk arra, hogy a kormányablakkénti működés megindul, hiszen addigra fejeződnek be ezek a képzések a munkájukkal párhuzamosan. Jól érhető, hogy a két műszakos munkarend azt jelenti, hogy a jelenlegi mondjuk négy vagy hat munkaállomásos Okmányirodából dupla ennyi alkalmazott kell, hogy Kormányablak ügyintézőként státuszban vagy állományban legyen, hiszen a váltásukról, a műszak váltásukról gondoskodnunk kell. Így látjuk biztosítottnak azt, hogy mind az ügyfélfogadás zavartalansága, mint pedig a munkatársaknak a munkaidő beosztásra megfelelő lehet és mivel nem minden ügyintéző okmányirodai ügyintézőként került átvételre, nem minden ügyintézőnek van a jogszabályi előírásoknak megfelelően jelenleg felsőfokú szakirányú igazgatási tevékenysége, ezért kell ezt a képzést elvégezni. Így pedig az ügyek szakmai és minőségi intézésére akkor tudunk garanciát vállalni, hogyha csúsztatottan a képzések elvégzését követően nyílnak meg a kormányablakok teljes portfolión mondjuk és teljes ügyintézési időben. A járási tájékoztatókon, mint a megyei járási hivatalok kialakításáért és a megyei ügyfélfogadások biztosításáért felelős területi szerv megyei Kormányhivatal felelős vezetője azt mondtam az ügyfeleknek és azt mondtam a településen élőknek, hogy a Kormányhivatal mindazoknak a szakigazgatási szerveknek, a járási székhelyen történő ügyfélfogadását - ha nem is napi gyakorisággal -, de heti egy ügyfélfogadási nap vagy ügyfélfogadási idő biztosításával meg fogja oldani, amelyek a Kormányablak megnyitásáig, mint első fokú ügy, nem intézhetőek a Kormányablaknál, hanem mondjuk a nyugdíjügy csak Tatabányán, így esetlegesen Kisbérről januárt követően továbbra is be kellene utazni az ügyfeleknek nyugdíjat érintő kérelmek vagy tájékoztatás megszerzése érdekében Tatabányára. Ezt kikerülendő, az ügyfelek számára egy egyszerűsített és az ügyfél utakat rövidítendő, mindenütt meg fogjuk oldani, hogy a szakigazgatási szervek, amelyeknek csak Tatabányán van ügyfélfogadása és a járási székhelyen nincsen, hetente egy alkalommal bizonyos időszakban úgy, ahogy ezt teszik a falugazdászaink, úgy ahogy ez a településeken bevett szokás, hogy a családsegítés vagy egyéb gyermekjóléti tanácsadás működik, ilyen módon a járási székhelyekig azokat a szakigazgatási szervi ügyfélfogadásainkat is eljuttatjuk, amelyek Kormányablak ügyintézési körbe kerülnek a Kormányablakok megnyitását követően. De addig is biztosítjuk az ügyfeleknek a hozzáférést. Azt gondolom, hogy erre mind a hivatalomat felkészítettem, mind pedig a kollegáink pozitívan állnak hozzá. Az elkövetkezendő két hétben még minden szakigazgatási szervvel erre vonatkozóan operatív és munkaértekezletet tartunk ennek a megvalósításáról. A következő kérdés: 17 településen nincsen ügysegédre vonatkozó megállapodás. A gyakorlat, ami alapján a megállapodásokat a kollegák előkészítették és ami alapján a polgármesterekkel, jegyzőkkel a megállapodásokhoz szükséges előzetesen létszám és infrastruktúra tárgyalásokat lefolytattuk, nyilvánvalóan tartalmazta azokat a kérdéseket, hogy mely település igényel ügysegédet, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ügysegéd a járási hivatal székhelyén kívül adott településen a lakosság, a település vezetésének a kérésére biztosítja a járási hivatali ügyekben az ügyintézést, illetve tájékoztatást, ügyindítást vagy az ügysegédi feladaton keresztül a járási hivatali ügyek intézését. Azokkal a településekkel kötöttünk ügysegédi megállapodást, akik ezt igényelték. A 17 település esetében nagyjából egy tényszerű megállapítást is lehet tenni, aki a 17 településbe esik, ott a korábbi időszakban a

71 korábbi hivatali működés gyakorlatában már eddig is körjegyzőség formájában működtették a hivatalokat, így itt értelemszerűen a körjegyzőségi központ településsel, a mostani körjegyzőségi központ településsel kötöttünk megállapodást és ők annak a rendnek megfelelően biztosítják az ügysegédet nem igénylő település számára az ügységed vagy egyébként az ügyintézés elérhetőségét. Itt nem mi, nem a Kormányhivatal, vagy nem a hivatal adott egy écát, hogy hol kell kötni és hol nem kötni. Maximálisan tiszteletben tartottuk a települések igényeit az ügysegédek biztosítására. Ha megengedi, itt összevonnám a másik kérdését, ami az ügysegédeknek biztosítandó infrastruktúra és az ezzel összefüggő helybérletét, vagy hely biztosítását jelenti. Itt a megállapodások arra irányultak, hogy ha kéri a település és biztosítja, akkor nyilván az irodahelyiségnek a biztosítása, vagy pedig informatikai eszköz biztosítása az ügyintézéshez. Nem minden település tudott informatikai eszközt biztosítani. Erre folyamatosan készülünk fel, hogy az ügysegéd számára mozgó informatikai eszközzel biztosítsuk a hozzáférést azokhoz a szoftverekhez, amelyeket alkalmazni kell az államigazgatási ügyek során. Itt is elmondanám tájékoztatásul, hogy nem mi kértük az ingyenes helybiztosítást. Nem mi kértük azt, hogy térítésmentesen tudjuk igénybe venni a településeken a rezsimegosztás szokott egyébként itt a m2-re, vagy adott területre eső üzemeltetési költség arányos megtérítését a kollegák minden településen felajánlották. Minden egyes esetben, ahol az ügysegédi megállapodás azt tartalmazza, hogy a település térítésmentesen biztosítja a Kormányhivatal számára az ügysegéd ügyfélfogadását, ott a település ajánlotta és javasolta ezt számunkra. Mi ezt mindenütt megköszöntünk. Ebben az esetben is ilyen módon került az informatikai eszköz, illetve a hely biztosítása, térítésmentes biztosításra megállapodás keretében biztosításra. A bokodi eset, hogy lehet-e 8 nap alatt? Nyilván képviselő úr utána nézett, hogy a bokodi tájékoztatóm alig két hete volt és az aláírás pedig október 3-án. Arról kell Önt tájékoztatnom, hogy a képviselőtestület megtárgyalta a megállapodást. Két fő érintett, illetve két státuszt a bokodi hivatalnál a létszámátadás a járási feladatok ellátására. A képviselőtestületnek kell a megállapodásról tárgyalnia és arról döntenie. A lakossági tájékoztatók esetében nem a megállapodásnak a tartalmáról, vagy nem a megállapodásnak a részleteiről beszéltünk, hanem arról, hogy mondjuk családi pótlékot, nyugdíjsegélyt, méltányossági nyugdíjemelést, hatósági ügyintézést, anyakönyvi ügyet, vagy telepengedélyt 2013. január 1-jétől az ügyfelek hol fognak tudni a továbbiakban igényelni. Tételesen jómagam elmondtam minden olyan ügykört, ami első fokon jegyzői hatáskör volt és az ügyfelek életét a mindennapok szempontjából gyakrabban érinti, hogy ez továbbra a helyi jegyzőnél vagy pedig a járási hivatal székhelyén a járási hivatalnál hol fogja tudni igényelni. Tehát a fórumok, a tájékoztatók, vagy a közmeghallgatások tartalmát és témáját tekintve ilyen módon elváltak egymástól, hiszen a képviselőtestület a jogszabály alapján előírt megállapodást tárgyalta és döntött arról, hogy létszám- és infrastruktúra átadása tekintetében milyen módon írhatja alá, hogy hatalmazza fel a polgármestert a megállapodás aláírására, míg a lakossági tájékoztatás - legyen az közmeghallgatás, testületi ülés vagy valamilyen helyi fórum -, ott azok más részére utaltak a járási rendszer indulásának. Az Okmányiroda, illetve az okmányirodákban működő informatikai eszközöknek a sorsa. E tekintetben részletekkel azt gondolom, hogy az informatikai főosztályvezetőm biztosan bővebb és alaposabb tájékoztatást tudna Önnek adni. Mégis azt mondom, hogy nyilván az okmányirodai eszközök a Kormányablak bázisát fogják szolgálni. Folyamatban vannak azok az informatikai fejlesztések, amelyek alkalmassá teszik az okmányirodák jelenlegi internetes, illetve minden – bocsássa meg nekem, nem informatikai szakember vagyok – alkalmassá

72 teszik a rendszert arra, hogy mindazokat az államigazgatási ügyeket, amelyeknek valamilyen gerinchálózathoz való csatlakoztatása szükséges ahhoz, hogy a nyilvántartásokat és az egységes rendszert kezelni, látni tudjuk az adatokat, illetve az adatforgalmat, azoknak a kialakítása folyamatban van. Mint az okmányirodai informatikai bázis, mint ennek az alapja a kormányhivatalok kormányablakainak a működését fogja szolgálni a későbbiekben. Amire Ön gondol, az nyilván az okmányirodai okmányok kiadásával összefüggő szigorú rend, ami az okmány biztonságra vonatkozik. Ennek az elhatárolása informatikailag meg fog történni annak érdekében, hogy egyes más típusú államigazgatási ügyek intézése során az okmányok hitelességének kiadása, illetve ezek a zártkörű információk, amik a BM rendszerében forognak – nézek közben főosztályvezető úrra – ne jelenthessenek biztonsági veszélyt annak okán, hogy akár jogosítvány, akár pedig egyedi személyazonosítók tekintetében bárki ezekkel az adatokkal jogtalanul az állampolgárok sérelmére visszaélne. A következő kérdés időben vissza. Néhány esetben azt jelölte meg az előterjesztés, hogy egy, három éven belül egységes elhelyezés tekintetében néhány járási hivatalnál gondolkodni kell más helyszínnek a megteremtésében. Az indulásnál igyekeztünk olyan módon tárgyalni a polgármesteri hivatalokkal és a települések vezetőivel, hogy lehetőleg az ügyfeleket érintően, hogy hova kell menni fizikailag, ne keverjük meg. Így került konkrétan Tatával a megállapodás oly módon előterjesztésre, hogy Tata önként vállalta át a bérleti díjat, mert nyilván költségvetési szempontok miatt szűkös az a lehetőség a járási jogszabály szerint elsődlegesen önkormányzati, vagy állami ingatlan használatával lehet a járási hivatalokat kialakítani és azok elhelyezéséről gondoskodni. Tatán a jelenlegi Okmányiroda nem önkormányzati tulajdonban, hanem egy 2008-as áthelyezésnek köszönhetően Tata jelentős beruházást fordított arra, hogy Okmányirodaként egy európai kulturált ügyfélfogadási helyet alakítson ki. Tata ragaszkodott ahhoz, hogy az Okmányiroda helyén legyen a Kormányablak, így nyilván ez a megállapodás született, hogy a költségek viselése a Kormányhivatalé, viszont a bérleti díjat a költségvetés miatt nem tudjuk átvállalni. A mi elsődleges célunk, hogy ilyen célra állami vagy önkormányzati ingatlant használjunk. Nem nagyon látjuk indokoltnak, hogy magáningatlanok kerüljenek bérleti díjak ellenében állami feladatok végrehajtására. Azt gondolom, hogy ez helyes törekvés. Kisbér, Oroszlány, illetve Tatabánya esetében gondolkodunk még a későbbiekben. Ezek nem lezárt és nem mindenütt végleges elhelyezési javaslatok. Több helyen a költségekről, illetve az átalakítás felújítás költségeiről kell egyeztetni. Minden városban, ahol későbbiekben más helyen történő elhelyezésre igyekszünk javaslatot tenni, csak önkormányzati vagy állami ingatlan jött szóba, ami eddig üresen állt vagy nem volt kihasználva, vagy nem állami célra volt használva. Nyilván nem kerülöm meg a kérdést, Tatabánya esetében 2013-tól – de ez már egy jóval korábbi döntés – kb. az év felétől a járási és a megyei kormányhivatal minden szakigazgatási szerve, kivéve a Növény- és Talajvédelmi Állomást, amely Tatán marad, illetve a Közlekedés Felügyeletet, amelynek az állomását nem helyezzük el a valamikori Omega Parkban. Ennek az elhelyezése már folyamatban van, ha úgy tetszik az erről szóló kormánydöntés megvan és az ehhez szükséges előkészítő munkánkat nem a Kormányhivatal végzi, hanem a kormánydöntésnek megfelelően az ingatlan jelenlegi kezelője. Az elhelyezés: az ügysegéd iroda és informatikát az ügysegédi megállapodásokkal egyidőben azt gondolom, hogy megválaszoltam. Itt az olcsóbbat most átugrom, mert azt kontextusában szeretném Önnek megválaszolni. Bér és járulékos költségek vagy egyebeknek az elvonása. Lesz-e elvonás? A Kormány múlt szerdai döntésének értelmében az átvett köztisztviselők azokon a bérükön maradnak,

73 amelyeket a polgármesteri hivatalokból hoznak. Hozott a múlt héten a Kormány egy olyan döntést, amelyben garantálja a kormánytisztviselői életpálya modell belépésig az átvett köztisztviselőknek a polgármesteri hivatalokból hozott illetményét. A kormánymegbízottat azért én jobban szeretem. - ugyan ez nem volt kérdés -, de egy helyütt képviselő úr főispánt emlegetett. A főispánnak vármegye dukál és így mint KomáromEsztergom nem is volt vármegye. Úgy, hogy szeretném a kormánymegbízotti kifejezést használni, hogyha megengedi a későbbiekben. A bér és a járulékok fedezetére vonatkozó központi költségvetési keret, amit Ön kb. 10 Mrdos hiányban állapított meg, nyilván ezt lezárnám azzal, hogy azzal a döntésével a Kormány, amelyben eldöntötte, hogy a köztisztviselők bérének a biztosítása megtörténik ezzel egyidejűleg az ehhez szükséges forrásokról rendelkezett. Azt gondolom, hogy a létszám átadás-átvétel során történő megállapodások kellettek ahhoz, hogy a Kormány tisztán lássa, hogy 2800 - nem tudom hány pontosan hány, országos szinten - kormánytisztviselő lesz a járási hivatalokban összesen, a polgármesteri hivatalból érkező kollegák számát összeadva. A Kormányhivatal 10 %-ban határozta meg kb. azoknak a kollegáknak, státuszoknak a számát, akik a funkcionális feladatok ellátását fogják szolgálni a járási hivataloknál. Igen átvettünk olyan kollegákat is, akik pénzügyesek, személyügyesek, illetve olyan működtetési feladatokat láttak el az önkormányzatoknál, amely az igazgatási tevékenységet szolgálta. Erre azért volt szükség és elsősorban a városi hivatalokat érintette, mert megosztottan azért az épület üzemeltetéséről azt gondolom, hogyha úgy korrekt, hogy a mi részünkről mi gondoskodunk. Ehhez szükségeltetik funkcionális létszám, mondjuk műszaki. Aztán szükségeltetik a köztisztviselőknek a személyi anyagainak a kezeléséhez, szükségeltetik a kinevezések módosításához olyan kollega, aki a humánpolitikai ügyeket intézi, ezért ez a 10 %-nyi szám növekmény ennek a 235 átvett kollegának a személyi ügyei intézését fogja végezni. Nyilván el kell mondjam Önnek, hogy a funkcionális létszámba kerülő kollegák azok a megyei Kormányhivatal törzshivatalában kapnak jogviszonyt, de ez nem jelenti azt, hogy be kell járniuk minden esetben Tatabányára, hiszen a Kormányhivatal fogja végezni a működést szolgáló és a funkcionális gazdálkodási tevékenységeket. Nem lesznek gazdálkodási osztályok, nem lesznek plusz felesleges szervezeti egységek a járásoknál. Szimplán az államigazgatási feladatok végzését fogja szolgálni a járási hivatal. Az Ön által említett 29/2012-es Kormányrendeletben meghatározott előírásoknak azt kell, hogy mondjam Önnek, hogy sajnos nagyon sok köztisztviselő nem felelt meg. Ennek ellenére azokat a köztisztviselőket, akiket az igazgatási tapasztalat és az igazgatási feladatoknak a végrehajtásában szerzett tapasztalata indokolta, a járási hivatalhoz a polgármesteri hivatalból az ügyek továbbvitelére és az ügyek intézésére átvettük. Nem veszít ezzel senki sem állást. Azt kell, hogy mondjam Önnek, hogy egy mondatban intézem el a megszűnő állásokat és az elbocsátásokra feltett kérdését. A járási hivatalok felállításával összefüggő létszámpolitika és az átvétel-átadást szolgáló megállapodások előkészítése pontosan arról szólt, hogy a megyei Kormányhivatal járási hivatalai megfelelő szakmai létszámmal tudjanak elindulni. Az ehhez szükséges létszámot vettük át, nem többet és nem kevesebbet, így e tekintetben létszámcsökkentésre vagy elbocsátásra a járási hivatalokhoz átvett köztisztviselők esetében nem kell számítani és nyilván megelőzöm a kérdését az előterjesztésben szereplő táblázat tartalmazza az átvett üres álláshelyek számát is. Azt gondolom, hogy a polgármesteri hivatalok is úgy gondolkodtak, hogy a meglévő kollegák, akiket megtartottak, azok változatlanul a polgármesteri hivatalokban, 2013-tól majd a felállítandó közös önkormányzati hivatalokban változatlanul az önkormányzati igazgatási ügyeiket szolgáló feladataikat végzik és inkább

74 ezért adtak fel üres álláshelyet. Szeretném Ön tájékoztatni, hogy az üres álláshelyeknek a dőzsölése, mert viszonylag nagyszámú, nem jelenti azt, hogy megnyílik a lehetősége annak, hogy a Kormányhivatal, akkor most mindenféle betöltésben gondolkodik. Úgy tervezzük az indulást, hogy Kormányhivatal ezzel az átvett státuszállománnyal kezdi meg a működését, és amennyiben szükség van rá és tudjuk bizonyítani, hogy kevesebb létszámmal ezek a feladatok elvégezhetőek, akkor nem tartunk igény az üres álláshelyekre, mert az elv és az a cél, hogy pontosan annyi ember végezze az államigazgatási feladatokat, amennyi államigazgatási feladat van és azokhoz amennyi kormánytisztviselőre szükség van. Jelen pillanatban az üres álláshelyek és a betöltötten átvett köztisztviselői álláshelyek között nincsen semmiféle arányos összefüggés, elbocsátásokkal vagy megszűnő állásokkal. Nagyjából ennyi és az olcsóság vagy a mitől lesz ez az olcsóbb. Természetesen szerintem azt Ön is nagyon jól tudja, hiszen több átszervezést éltek már meg vagy több olyan akármilyen igazgatási szervezet átalakítása volt korábban is, amelynek a tárgyévi indítását illetően nem jelentkeznek közvetlenül a megtakarításai vagy azok az olcsóbbá tételi célok, amelyeket egy rendszer átalakítás, vagy egy racionalizálásra tett javaslat az biztosít. Így azt konkrétan nem tudom Önnek megmondani, hogy 2013. évet érintően mennyi lesz pénzesíthetően az a megtakarítás, ami a feladatok profiltisztásával és átvételével összefüggően megjelenik a költségvetésben. Azt viszont tudom Önnek mondani, hogy a járási hivatalokat megelőzően a kormányhivatali integrációnál maga a funkcionális működtetés az egységes gazdálkodási szemlélet bizonyos szolgáltatási szerződések, szállítói állomány áttekintése, bérleti konstrukciók felülvizsgálata, üres garázsokra kiírt bérleti szerződések megszüntetése. Tudnék Önnek, de nem szeretnék visszaélni az idejükkel. Tudnék Önnek nagyon érdekes példákat hozni csak megyei tapasztalatból. Ezek felmondásával és más típusú gazdálkodási szemlélet kialakításával több százmilliós megtakarítás már 2011. és 2012. években KomáromEsztergom megyében a Kormányhivatalt érintően számszerűsíthető. Azt gondolom, hogy maga az a profiltisztítás és szétválasztás, hogy az államigazgatási, tisztán államigazgatási feladatokat a járási hivatalokban látjuk el és nemcsak a működtetést szolgáló működéstámogatás, üzemeltetési költségei tekintetében tudunk intézkedéseket hozni a megtakarításokra vonatkozóan, hanem a humánerőforrás gazdálkodásban a leendő köztisztviselők, kormánytisztviselőknek a szakmai tudását egy típusú ügyre vagy hasonló típusú ügyre tudjuk koncentrálni, akkor elsősorban az fog megjelenni, hogy a Kormányablak mögötti szakmai apparátus, most már nem egy igazgatási ügyintézőként hetven hétféle ügytípussal foglalkozva, szétaprózva tudja az állampolgárok állammal kapcsolatos ügyeit intézni, hanem azt gondolom, hogy ez lesz a biztosítéka annak, hogy amint ezek a humánerőforrás átalakítások és logisztikai átszervezési döntések megtörténnek járási hivatalonként ebben az esetben lesz a működés gyorsabb és hatékonyabb. Azt gondolom, hogy a működés támogatása, illetve a működésnek a racionalizálása, vagy hasonló elveken történő biztosítása, ami a megyei Kormányhivatalban működik lehet a garanciája annak, hogy olcsóbbá tehető a területen az államigazgatási feladatok ellátása. Popovics György Az órára nézve arra kérem a hozzászólásra jelentkezőket, hogy a kérdésekre történő reakcióikat legyenek szívesek beépíteni a hozzászólásukba, hogyha erre van lehetőség. Winkfein Csaba A válaszból az derült ki, hogy kb. egy hét lesz arra, hogy a járási vezetők felkészüljenek a január 1-jei indulásra, ha jól értem itt az ünnepeket levéve december 17-én lesznek kinevezve, egy hét marad arra, hogy ezt az egész rendszert fölállítsák és elkezdjék működtetni. Jelezte, hogy szigorú szakmai szempontok alapján javasolták itt a megyében a járási vezetők

75 személyét. Szeretném kérdezni, melyek voltak ezek a szigorú szakmai szempontok, amelyek itt a megyében érvényesültek. Nyilván ez egy nyilvános ülés, jó ha ezt a megye lakossága is pontosan hallja, pontosan tudja. Az elmúlt időszakban, mint jelezték több településen jártak polgármesterekkel, képviselőtestületekkel egyeztettek szerződést aláírták, az együttműködést aláírták. Szeretném kérni, hogy jelezze felénk, hogy milyen észrevételek voltak a polgármesterek, testületek irányából ezzel a járási rendszer kialakításával kapcsolatban milyen észrevételeik, javaslataik voltak. Nem tudom, hogy arról van-e már valamilyen összefoglaló, vagy valamilyen összegzés, hogy a megyében összesen hány iskolát adtak át az államnak. Ha ezt láthatnák, azt megköszönnénk. Nyilván valamilyen képe már van az államnak arról, hogy ma ezen a területen hogy állunk. Mi az elejétől kezdve tiltakoztunk az ellene, hogy az Omega Plázába költözzön át a megyei Kormányhivatal. Most már úgy halljuk, hogy a tatabányai járás is akkor oda fog menni. Szeretném kérdezni, hogy áll ez a felújítás, mikor fognak beköltözni, illetve mikor láthatunk majd erről egy olyan összegzést, hogy ez az egész átalakítás vagy felújítás nem tudom minek nevezzük mennyibe került és nyilván hozzá kapcsolódó egyéb építmények, buszforduló, stbnek az összköltsége az mennyibe került. Popovics György Úgy gondolom, hogy a legutolsó kérdés az nem kapcsolódik konkrétan a napirendünkhöz. Nem tartom lehetetlennek, hogy egy későbbi esetben napirendre vegyük, hogyha most nem tudunk rövid választ kapni. Engedje meg képviselő asszony, hogy Ujházy Emil is elmondja a hozzászólását, illetve a reakcióját, hogy mindkettőre még maradjon idő válaszolni. Ujházy Emil Én rögtön a legelején ezt a főispános dolgot szeretném helyretenni. Ez nem én találtam ki. Idén február 27-én Lukács Zoltán interpellálta a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hajlandóak-e magukon spórolni a FIDESZ-es ispánok. Ez volt a címe az előterjesztésnek, jobban mondva az interpellációnak és dr. Rétváry Bence közigazgatási és igazságügyi minisztérium államtitkára válaszolt, amit a parlament szó szerinti jegyzőkönyvéből szeretnék idézni. „Ön itt az ispánt címet adta az interpellációjának, akkor egy történelmi tényt is tegyünk helyre. A magyar közjogi hagyományban valóban voltak ispánok és főispánok. A mostani kormánymegbízottak a főispánnak felelnek meg, míg a megyei közgyűlés elnökei az ispánok. Tehát, ha ezt a szót használja, akkor kérem a magyar történelmi hagyományokat tiszteletben tartva mondja.” Én úgy gondolom, hogy tiszteletben tartva mondottam és nem én találtam ki ezt a dolgot. Két kérdést szeretnék föltenni, amire ha tud, akkor konkrét választ szeretnék kérni, mert én sem tudom valójában. Az előbb, ha jól értettem azt mondta, hogy a testületeknek kellett dönteni ezzel az együttműködési szerződésről. A tatabányai testület az mikor döntött és mikor volt ilyen jellegű. Lehet, hogy ezt most így nem fogja tudni megválaszolni, de erre szeretnék mindenképpen tájékoztatást kapni. A másik, hogy ha jól értem a bérek ugyan azzal a bértáblai besorolással és ugyan azzal a százalékos bérrel fogják megkapni. Popovics György Még annyit képviselő úr, hogy az előbb mondtam, hogy a kérdéseket lezártuk és most a hozzászólások vannak megnyitva. Megszeretném kérdezni, hogy szeretne-e hozzászólni. Winkfein Csabának még egy mondatra megadom a szót és utána le fogom zárni a hozzászólásokat, mert nem látom, hogy bárki jelentkezne.

76

Winkfein Csaba Egyetlen egy mondatom lenne az előbb nem tettem hozzá, hogy nyilván az egész átköltözésnek, az Omega Plázás történetnek az is a része, hogy mi lesz a Megyeháza sorsa, mi erről beszéltünk, aztán abba maradtunk, hogy ezt majd vissza fogjuk hozni ide a közgyűlés elé, hiszen ez minket is érint, ez hozzátartozik. Czunyiné dr. Bertalan Judit Annyiban had válaszoljak vagy egészítsem ki az Omega Plázába történő átköltözéssel, hogy én a buszforduló, mivel az egy Vértes Volán pályázat volt és független volt ettől a beruházástól. Én akkor is elmondtam, hogy a két helyszínen történő más-más adottságok és lehetőségek össze hozatala van. Én semmi szín alatt nem gondolnám, hogy a Vértes Volán által végzett beruházásnak a költségei, ami idejében is megelőzte az Omega Plázába költözésre tett javaslatot az ilyen mértékben összefügghetne, hiszen a Vértes Volán ezt a beruházást e nélkül is megcsinálta volna. Az Omega tekintetében bizonyára értestületek arról a Közbeszerzési Értesítőben szabályosan a Magyar Fejlesztési Bankot képviselő és az épületet üzemeltető az építési beruházásról szükséges ajánlattételi felhívást közzétette. A közbeszerzés szabályainak megfelelően ezek az ajánlatkérések gondolom mennek. Tájékoztatom Önt arról mégegyszer, hogy a Kormányhivatal nem részese ennek a közbeszerzési eljárásnak, sem nem kivitelezője, sem nem kvázi megrendelője. Ezekben a folyamatokban, mint egy a tervek egyeztetése, az épület kialakításához szükséges szakmai javaslatok tekintetében voltunk szereplői ennek a kialakítási folyamatnak. Azt gondolom, hogy amint minden olyan javaslat és minden olyan előkészítettség rendelkezésre áll, akkor azt gondolom, hogy nem zárkózunk az elől, hogy erről olyan tájékoztatást adjunk, ami kielégítő lehet. Folyamatban vannak mindazok a beszerzések, amelyek ehhez szükségesek. Időpontot Önnek nem tudok mondani, hogy 2013. március 1., vagy augusztus 1., vagy szeptember 1., vagy mondjuk július 12., mert nyilván a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank között olyan megállapodás jött létre a Kormányhivatallal, hogy amennyiben a kivitelezés lehetővé teszi, akkor folyamatosan kerül pontosan azért, hogy a munkát tudjuk szervezni a meglévő hivatalokban. Az ügyfélfogadást ne akadályozza egy ilyen helyi átszervezés vagy helyben történő átszervezés. Biztosítani szeretnénk minden funkcióját az államigazgatásnak, ezért lehetőségünk lesz folyamatosan birtokba venni az épületet. Ennek a logisztikáját meg kell oldani. Dátumot már csak ezért sem tudok mondani, illetve a Kormányablak miatt nyilván az illeszkedik az országos Kormányablak projekthez. Winkfein Csaba képviselő úrnak szeretném mondani, hogy nagyon szerényen és nagyon alázattal a járási hivataloknak és a megyei kormányhivataloknak nincsen információja arról, hogy az önkormányzatok a törvényben nyitva álló határidőig milyen módon nyilatkoztak az intézmények fenntartásával összefüggésben. Az a tanügyi igazgatási rendszer, amely felállításra kerül, láthatóan és pregnánsan elválik az államigazgatásnak a hatósági feladatok intézésére és a hatósági államigazgatási feladatokra létrehozott területi államigazgatási egység a járás, illetve a megyei államigazgatási egység, a megyei Kormányhivatal tevékenységétől. Így változatlanul azt tudom Önnek tanácsolni, hogy e tekintetben a tankerületek vezetői, illetve a tankerületekért felelős szervezet megkeresését javasolom Önnek. De amennyiben igényli, akkor levélben megkeresem és erről tájékoztatást kérek, amelyet Önnek megküldök, hogyha erre van igény. A főispános, ispános játékra a magyar nyelv általános szabályai szerint Rétváry államtitkár úr nagyon kifinomultan fogalmazott. Leginkább a főispánnak felel meg, de nem azt jelenti, hogy

77 főispánként definiálja a jogszabály, ezért kérem Önt arra, hogy mivel tradicionálisan is Komárom-Esztergom megye így, mint Komárom-Esztergom nem képezte a valamikori vármegye rendszert, így már csak ezért sem alkalmazható a főispáni elnevezés. Ráadásul engedjen meg nekem zárásként, hogyha minden egyéb hozzászólásban tett kérdésre, a szakmai szempontokra válaszolok, akkor a végén fogom lezárni egy kicsit viccesebben a történetet, a helyzet komolyságát azért mégis megtartva. A járási jogszabályban jogász, államigazgatási végzettségű és az államigazgatásban töltött legalább 5 év gyakorlat ez az amit figyelembe vettünk. Arról is tájékoztatom, hogy olyan járási hivatalvezető is lesz a megyében, akinek 10-15 éve van, olyan is lesz, aki ez az öt nap, illetve egynéhány nap, amely a járási hivatal elindulása és a járási hivatal kinevezése között van. Nem a járási hivatalvezetők feladata, vagy leendő hivatalvezetők feladata volt az előkészítés, hanem a Kormányhivatal feladata volt az itt ülő tizenegynéhány kollega ebben részt vett. A járási megállapodásokba ott ahol, van olyan járás, ahol a járási hivatalban, a mostani polgármesteri hivatalban, ahonnan a járási létszám tekintetében átvételre került a kollega, jön az, aki a járási hivatalvezető lesz. Ott nyilván érdemben belefolyt az érintett járás előkészítésébe. Próbálok gondolkodni és segíteni, hogy hány – magamnak elsősorban – hogy hány járásban lesz olyan járási hivatalvezető, aki a nem a PH állományából jön át, mint köztisztviselő. Azt gondolom, hogy talán három. Kettő esetben kormánytisztviselő, aki most a járási hivatal valamely szakigazgatási szervénél van. Egy esetben pedig olyan külső járási hivatalvezető jön, aki korábbi években, évtizedet meghaladó időben a mi megyénkben volt valamelyik településnek a jegyzője. Ilyen szempontok szerint került kiválasztásra és javaslattételre a miniszter úr fele. Akkor a főispánságra visszatérve tényleg had zárjam egy kicsit viccesebben. Már csak azért sem lehetnék a tradicionális jegyek szerinti főispán, mert nő nem nagyon lehetett a magyar államigazgatásban azt megelőzően főispán. Nota bene még azt is hozzátenném, hogy ha már Esztergom megyében, mármint Komárom-Esztergom megyében vagyunk és Esztergom vármegyére hajazunk, akkor még a protestánsságom is eléggé ellentétes mindazzal, miszerint vármegye élén lévő főispánt adjon a mindenkori katolikus egyház vezetése Esztergom vármegyének, mint kijelölt vármegyének. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak és köszönöm szépen a tájékoztatóhoz kapcsolódó érdeklődő kérdéseiket és hozzászólásaikat. Popovics György Én is megköszönöm kormánymeghívott asszonynak, hogy felkérésünknek eleget téve tájékoztatást adott fontos kérdésekben.

3. napirendi pont:

Előterjesztő:

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdaságfejlesztési programja, a Tatabányai Kistérség területfejlesztési törekvései Schmidt Csaba, polgármester

Schmidt Csaba Röviden szeretnék hozzászólni a napirendhez. De mielőtt a napirendhez vonatkozó hozzászólásomat megtenném, ezúton is szeretném megköszönni a képviselőtestület tagjainak és a közgyűlés elnökének Popovics György úrnak, hogy amíg a tatabányai Városházán a tanácsteremnek az új épülete készült, lehetőséget biztosítottak számunkra, hogy itt a Megyeháza tanácstermébe tudjuk tartani az üléseinket. Én azt gondolom, hogy ebből adódóan

78 mi az Elnök úrral megállapodtunk abban, hogy ugyan annyiszor a megyei közgyűlés igénybe tudja venni a Tatabánya új tanácstermét. Szeretném megköszönni, hiszen ez nagy segítség volt a számunkra. Az itt beterjesztett gazdasági program alapvetően arra fókuszál, hogy a tradicionálisan Komárom-Esztergom megyében jelenlévő gazdasági, főleg feldolgozó ipari fejlődést elő tudja segíteni. Azt tudom mondani, hogy Komárom-Esztergom megye az elmúlt évtizedekben mindig is az iparból élt nagy részében és ennek a motorja a megyében lévő városok voltak. Ebben a tekintetben Tatabánya városának egy nagyon jelentős szerkezetváltást kellett véghez vinnie ahhoz, hogy a megye gazdaságának ismét az egyik motorja legyen. Ebben a vonatkozásban mi a gazdasági stratégiánk kialakításánál arra törekedtünk, hogy minél több lábon álljunk. Azt gondolom, hogy ez a megye számára is nagyon fontos, hiszen a nehéziparra épülő, korábbi megyei gazdaság nagyon sok problémát okozott, amikor a nehézipar összeomlott a rendszerváltással együtt. Ebben a tekintetben Tatabánya arra törekszik, hogy minden iparágat be tudjon telepíteni adott esetben a város Ipari Parkjában. Meg kell mondani, hogy az Ipari Parkra koncentrálunk abban a tekintetben, hogy megjelölünk nemzetközi vállalatokat annak, hogy új munkahelyeket hozzanak létre az Ipari Parkban. Ennek a törekvésünknek sikerült az elmúlt időszakban jelentős teret engedni, hiszen a Bridgestone nem olyan rég jelentette be, hogy 500 fővel bővíti a termelését és megháromszorozza a kapacitását a Tatabánya-Környei Ipari Parkban. A BD Fecskendőgyár folyamatosan futtatja fel a termelését és valósít meg újabb beruházásokat. A Henkel és a Samsung is egy-egy gyár létesítése mellett döntött a tatabányai Ipari Park vonatkozásában. Látható, hogy teljes mértékben az autóipari beszállítóktól kezdve, a gépiparon keresztül, a vegyipar, az egészségügyi segédeszközgyártás mind, mind jelen van a tatabányai Ipari Parkban. Azt gondolom, hogy erre kell törekednünk a megye gazdasága vonatkozásában is, hogy ne egy lábon, hanem adott esetben sok területre építkezve tudjunk munkahelyeken biztosítani, hiszen egy-egy ágazatnak válsága így nem gyűrűzik be teljes egészében a városba, hanem csak részben érint munkahelyeket. Emellett természetesen a kis- és a középvállalkozói szektornak is lehetőséget kell biztosítani, hogy a családi házakból, az otthoni műhelyekből ki tudjanak lépni és egy Galla-ipari övezetben lehetőséget tudjanak találni, hogy új Széchenyi pályázati lehetőségek igénybevételével adott esetben telephelyeket tudjanak létesíteni és tovább tudjanak lépni a fejlődés útján. Erre jó példa a mini ipari park létrehozása a VII-es telepen, illetve az ottani építési telkek kialakítása a vállalkozók számára. Én azt gondolom, hogy ezek a területek jól mutatják azt, hogy egyrészt a nagy vállalatokra, másrészt a kis- és középvállalkozásokra is koncentrálni kell a vállalkozásfejlesztés vonatkozásában. De akkor tudunk igazán sikeresek lenni, hogyha ehhez a szakképzett hátteret is tudjuk biztosítani szakképzett munkaerő biztosítás vonatkozásában. Mozgóvá kell tennünk azokat a pályákat a fiatalok számára, amelyek az iparban vannak, akár a mérnöki, akár a technikusi pályákat. Erre hoztuk létre a Tatabánya Hazavár Ösztöndíjprogramot. Ennek része az, hogy nagyon nagy figyelmet fordítottunk a szakképzés feltételeinek a javítására, amiben a Kormány is azt gondolom, hogy jelentős lépéseket tett. Én nagyon röviden ennyit szerettem volna kiegészítésként mondani az anyaghoz. Elnézést kell, hogy kérjek, de nekem rövidesen el kell majd mennem, mert miniszter asszony hamarabb érkezik az információim szerint, és ebből adódóan a kérdésekre, hogyha nagyon sok lesz, akkor a kollegáim fognak tudni válaszolni. Popovics György Polgármester úrnak köszönöm. Természetesen szívesen láttuk Tatabánya Önkormányzatát ebben a teremben. Úgy gondolom, hogy a megyei közgyűlésnek és Tatabányának mindig nagyon jó kapcsolata és jó viszonya volt egymással. Ezután is erre fogunk törekedni.

79 Először a kérdéseket nyitnám meg. Ujházy Emil Csak két gyors kérdésem lenne Polgármester úr. Az egyik, amit a kormánymegbízott asszony nem tudott vagy pedig elkerülte a figyelmét és nem válaszolt meg. Kormánymegbízott asszony azt mondta, hogy a testületnek kell dönteni arról, hogy ezt a szerződést vagy ezt a megállapodást aláírja a Kormányhivatallal. A tatabányai testület mikor tárgyalta ezt meg és mikor döntött arról, hogy írja alá a Kormányhivatallal ezt a megállapodást. A másik pedig az, hogy az előterjesztés sikertörténetként említi a Tatabánya kártyát. Én tatabányaiként egészen másképp látom. Vannak-e arra adataik, hogy mennyi olyan kártyát adtak ki, akik a területen laknak és csak azért váltották ki, hogy a saját lakásuk előtt, saját otthonaik előtt ne kelljen pénzért parkolni. Szabó Gábor Én is a Tatabánya kártyával kapcsolatba szeretném kérdezni Polgármester urat, hogy tervezike esetleg a Tatabánya kártya jogosultságát kiterjeszteni azokra, akik nem Tatabányán laknak, hanem Tatabányán dolgoznak. Én magam tatai lakos vagyok, de lassan 30 éve Tatabányán dolgozom. Tatán is van Tata kártyánk, ami a Tatán lakók és Tatán dolgozók számára elérhető. Kérdezném, hogy lesz-e a későbbiekben lehetőség erre, hogy a Tatabányán dolgozók is elérjék a Tatabánya kártyát. Popovics György További kérdést nem látok, így a kérdéseket lezárom. Schmidt Csaba Valóban egy sikertörténetnek tartjuk a Tatabánya kártyát, hiszen fél alatt 10 ezren váltották ki a Tatabánya kártyát. Nem élnek 10 ezren a körzetben. Ezt tudom mondani. Főleg nincsen 10 ezer háztartás a körzet vonatkozásában és 150 elfogadó hely van, amelyek kezdeményeket biztosít. A Tatabánya kártyának alapvetően az a célja, hogy a városban megtermelt értéket azt a városban tudja tartani, hogy ne Budaörsre, Budapestre menjenek vásárolni az emberek, hanem hogyha itt megkeresik a fizetésüket, akkor lehetőség szerint ezt itt költsék el. Erre kedvezményeket kapjanak a tatabányai vállalkozások részéről. Alapvetően ezek a helyi kedvezménykártyák a helyi lakosok számára nyújtanak kedvezményeket. Természetesen meg fogjuk vizsgálni azt, hogy lehet-e ezt és hogyan lehet bővíteni. Elsősorban, hogyha bővítésről van szó, akkor valamilyen módon a járási kiterjesztést gondoljuk megfontolni, hiszen a járás az új közigazgatási egység, amely jobban kötődik majd Tatabányához és a járásban élőknek kell gyakrabban Tatabányára járni ügyet intézni. Elsősorban ebben az irányba fogunk elindulni, amennyiben a járási polgármesterek ez iránt érdeklődést mutatnak. Ezután következhet az, hogy esetleg megvizsgáljuk az itt dolgozóknak a kérdését. A másik kérdés: Ujházy Emilnek a kérdése nem előterjesztéshez kapcsolódott. Én most részben válaszolok erre, de azért azt gondolom, hogy nem szokás olyan kérdést föltenni, ami egyáltalán nem tartozik az előterjesztéshez. Az októberi közgyűlésünk tárgyalta ezt a megállapodást és ezt a közgyűlés jóváhagyta és ezután került aláírásra október 31-ét megelőzően a járási hivatallal kapcsolatos feladatok átadása.

80 5. napirendi pont:

Előterjesztő:

A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetési koncepciója Popovics György, a közgyűlés elnöke

Winkfein Csaba Igazából a Pénzügyi és Környezetvédelmi Bizottsági ülésen is elmondtam és itt is szeretném hangsúlyozni, hogy mi ezt az előterjesztést nem fogjuk támogatni azért nem, mert azt látjuk, hogy ez semmi másról nem szól, mint a 2012. évnek az átvezetéséről. Mi akkor is elmondtuk, hogy ezzel a megyei önkormányzat és maga a megyei közgyűlés érdemi feladatai megszűntek. Ezt az elmúlt 11 hónapban most már meg is tapasztaltuk közösen, hogy se érdemi feladata, se érdemi forrása nincs ennek a megyegyűlésnek. Nyilván ez a koncepció arról szól, hogy ezt hatalmas munkát fogjuk folytatni a következő évben is. Arról meg már nem is beszélve, hogy azt se látjuk pontosan, hogy a költségvetés milyen irányba, a költségvetés tárgyalása milyen irányba fogja vinni a megye helyzetét, a megye jövőjét. Bármi kijöhet még a következő két-három hétben. Igazából mi azt javasoltuk volna, hogy ne is foglalkozzunk vele, semmi értelmét nem látjuk, hogy ezzel az előterjesztéssel foglalkozzunk. Tudjuk, hogy van egy olyan kötelezettsége a megyegyűlésnek, hogy november 30-áig el kell fogadni egy olyan koncepciót, amire aztán vagy úgy lesz, vagy nem. De mi nemmel fogunk szavazni ennél az előterjesztésnél, mert az egész előterjesztést értelmetlennek tartjuk. Popovics György Én is köszönöm a hozzászólást. További hozzászólást nem látok, így a hozzászólásokat lezárom. Dr. Udvardi Erzsébet Elnézést kérek, csak egy fél mondatot a bizottság megbízásából egy észrevételt kért meg a bizottság, hogy közvetítsek. A törvényi határidő a november 30-a és a valós költségvetés konkrét számainak az elfogadása elválik egymástól. Jelezni kellene a későbbiekben a két időpontnak a harmonizálását.

6. napirendi pont: Előterjesztő:

6.a) napirendi pont:

Aktuális területfejlesztési döntések meghozatala Popovics György, a közgyűlés elnöke

A Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Koncepció megalapozó helyzetértékelés elfogadása

Popovics György Tisztelettel köszöntöm Koszorú Lajos urat tervezőink főnökét, aki jelezte, hogy egy rövid prezentációval fogja nekünk bemutatni azt, hogy hol tart most ez a munka. Koszorú Lajos Engedjék meg, hogy a kérdés fontosságára tekintettel kicsit raboljam az idejüket. A 2014/20. fejlesztési ciklusra való fölkészülés jegyében a jogszabályi és a megyei feladatoknak megfelelően kezdtük el a Megyei Területfejlesztési Koncepció kidolgozását. Jelenleg a

81 helyzetértékelési szakasz lezárásánál tartunk. Ennek a lényege, hogy az elmúlt 15-20 év folyamatai alapján egy olyan mai állapotot próbáljunk rögzíteni, ami tükrözi a megyének a kiinduló helyzetét a következő ciklusra vonatkozóan. Ez az első fólia azt mutatja, hogy elkészült a Megyei Területrendezési Terv, ami egy passzív terv, de tükrözi azokat a legfontosabb megyei érdekű területrendezési elképzeléseket, illetve az ezekhez szükséges helybiztosításokat, melyet a megyei közgyűlés elfogadott és egy hosszú egyeztetési folyamatban a településekkel, kistérségekkel és az államigazgatási szervekkel végig egyeztetett. Ez a térkép és a következő fóliák gyakorlatilag a megye állapotát és a helyzetét az országon belül néhány fólián illusztrálják. Ez a fólia azt mutatja, hogy az országos települési viszonylatokban hogyan alakult a megye vándorlási különbözete. De ugyan ezt, hogyha sok más hasonló paraméter vagy statisztikai adat tükrében megnézzük nagyon hasonló ország térkép rajzolódik ki. Mi ennek a lényege? Az ország középső régiójában és az észak-nyugati térségeiben láthatók azok a melegebb színek, amelyek egy pozitívabb társadalmi-gazdasági paraméterezettséget jelentenek. Sajnálatos módon az ország déli és keleti részén koncentrálódnak a konfliktusosabb, sokszálú összetett problémákkal küszködő kistérségek és megyék. Ilyen értelemben kell, hogy mondjuk, hogy Komárom-Esztergom megyét a legtöbb statisztikai adat tekintetében, gazdasági adat tekintetében az ország első három-négy megyéjébe tartozónak értékeltük. Ha tovább megyünk, akkor azt láthatjuk, hogy különféle a népesség változás tekintetében is kedvezőnek tekinthető a megye összességében a lakásszám változás is az országos folyamatok tetején alakul, ha úgy tetszik, így fogalmazhatunk. A foglalkoztatottak változásában a válság után egy kis megtorpanás állt be a megyébe. Ez a megye gazdaságának a sebezhetőségére utal és nyilván ez a következő ciklus szempontjából egy kiemelkedő kérdés, hogy hogyan és milyen eszközökkel léphet föl egyáltalán a megye azért, hogy az eddigi eredményeit tudja stabilizálni. Összességében azt lehet látni, hogy ez a következő négy kis térkép azt mutatja, hogy a megye, az ipar és a mezőgazdaság, élelmiszergazdaság tekintetében szintén az élbolyban van. Ugyanakkor a jobb alsó fólia azt mutatja, hogy a szolgáltatási szektor az keményen megtorpant és azt is kimutatták a statisztikák, hogy a humán és a közösségi szolgáltatások terén komoly leépülés történt egyes szegmensekben. Nagyon lényegesek ezek a folyamatok. Ezeknek a folyamatoknak az ismerete azért, hogy a megye ki tudja alakítani azt a teljes tervezés során, tehát ebben a koncepcióban gyakorlatilag teljes tervezés történik majd, amin már a tervezőcsoport dolgozik, de a jövő év első negyedévében nagyon intenzíven szeretnénk az Önök és a megye által fölállított különféle csoportoknak a munkáját is figyelembe venni. A teljes tervezésről még annyit, ez azt jelenti, hogy nemcsak azokkal a kérdésekkel foglalkozunk jelen tervezési szakaszban a koncepcionális szakaszban, amelyek a megyei kompetenciába tartoznak, hanem komplexen az egész városhálózat és az egész megyei társadalom gazdaság problémáit kell kezelnünk. A következő fóliákat tekintjük, akkor európai kitekintés pontosabb egy közép-európai mozaikot látunk, ahol ezek a piros amőbák azt mutatják, hogy mik azok a jelentős logisztikai, közlekedési, fejlődési, fejlesztési tengelyek, amelyek működnek Közép-Európa térségében és jól láthatjuk, hogy Komárom-Esztergom megye Bécs-Budapest-Szeged-Belgrád tengelyre szerveződve alapozta meg az eddigi eredményeit. Megvizsgáltuk a következő fóliákon láthatóan a szomszéd megyék és elsősorban a Szlovákia kapcsolódó térségeire vonatkozó fejlesztési elképzeléseket is. Jól látható, hogy KomáromEsztergom megyéhez a Nyitra megyének a legelmaradottabb térségei csatlakoznak. Ha lapozunk, akkor láthatjuk, hogy Nyitra megye infrastrukturális jövőképe mit mutat és hogy milyen fejlesztéseket céloztak meg. Azonban azt is lehet látni, hogyha az anyagban – nem ebben, hanem a háttér anyagokba részletesen belelapozunk -, akkor ezek azonban inkább

82 középtávon túli elképzelések, amelyek Dél Nyitra megye térségeinek a fejlesztését célozzák. Ha még egyet lapozunk egy elég a megye szempontjából kritikus konfliktusra mutatnánk rá. Ez a helsinki V/C folyosónak a pozícionálása. Korábban teljesen egyértelmű volt, hogy ez Budapesttől Nyugatra gyakorlatilag Esztergom 1. számú út és Százhalombatta a 6. számú út mentén alakul ki. Jelen pillanatban úgy áll a döntés, hogy ez a budapesti agglomeráció keleti felében valósul meg. Nyilván ez a megye számára nem igazán kedvező. Úgy gondoljuk, hogy a megye nem mondhat le erről, hogy ebben a térségben ez a közlekedési folyosó kikerüljön innen, még ha rövidtávú érdekek ezt is igénylik. Igazából a budapesti agglomeráció szempontjából sem kedvező. Természetesen ez nem feladatunk. Ha lépünk egyet, akkor megvizsgáltuk, hogy mi az a tervezési környezet, amiben a megyének a következő ciklusban működnie kell. Teljesen világos, hogy a kiegyenlítő területpolitikák elmúlt 25-30 éves kudarca után most egy olyan váltás tapasztalható a kormányzati politikában, ami gyakorlatilag a megerősödött és kialakult pólusok tovább erősítésére és az itteni folyamatok tovább gyűrűző hatására alapítja a térségek fölzárkóztatását, illetve a területi folyamatok valamilyen új egyensúlyi helyzetének kialakítását. Nyilván ennek nagyon lényeges eleme ezen a térképen mutatom a budapesti nagyvárosi régió, illetve a hozzákapcsolódó csapágyvárosok rendszerének a megerősítése. Ebben Szolnok, Kecskemét, Székesfehérvár, Tatabánya, Tata is benne van. Esztergom, ha úgy tetszik bizonyos értelemben fél lábbal a budapesti agglomeráció része. Lényeges, hogy az országhatár menti korábbi területfejlesztési koncepciónak megfelelő pólusok tovább erősítésével lehet kalkulálni. Lényeges a határon átnyúló kapcsolatok erősítése, ami a megyét elé markánsan és több vonatkozásban is érinti. Ezek gyakorlatilag a nemzeti fejlesztési terv prioritásai, tehát kialakítani azokat a térség- és gazdaságszervező pólusokat, központokat és funkcionális várostérségeket, amelyek a területi folyamatokat képesek kezelni. A következő fólia azt mutatja, hogy mindennek milyen közlekedési hálózatai jelennek meg, illetve érintik a megyét, illetve ha ennek a részleteire megyünk a következő fólián, akkor azt lehet látni, hogy Komárom-Esztergom megye a komáromi új híddal is erőteljesen érintett és ok olyan projekt van, ami a megye közlekedési dimenzióit erősíti, illetve a pozícióit jelenti. Lényeges a befektetési és tudás övezetek vonatkozásában, hogy Tatabányával, mint egy átalakuló ipari térséggel kalkulál az országos koncepció. Ugyan akkor a megyének gyengesége, hogy nincsenek meg kellően azok az innovációs felsőfokú kutatási, tudományos bázisai. Sajnos ez következik abból a nagytérségi fekvéséből, hogy Győr és Budapest között nehéz egy ilyen új pólust fölépíteni, kialakítani. Ha tovább lépünk a mai helyzetet tekintve ez a konfliktus és értéktérkép azt mutatja, hogy ez a fejlesztési tengely gyakorlatilag, ami Győr-Budapest között feszül markánsan akár a megye tengelyének is nevezhető. Lényeges középtávon kialakítandó törekvés a SzékesfehérvárOroszlány-Tatabánya-Tata hármas város együttes, valamint Komáromon keresztül a híddal egy Nyitra megye felé történő nyitás. Természetesen ez egy másodlagos érdek, de a legfontosabb az, hogy a közép-dunántúli régión belül ez a kapcsolat megerősítése és kialakítása. Szerepeltetjük továbbra is és a mostani sajtóértesülések alapján kalkulálható, hogy az esztergomi kapcsolat az egyes felé talán a legesélyesebb, illetve ez sok szempontból a leghatékonyabb lehet a jövőképek szempontjából. Ugyanakkor most itt mondom el, hogy komoly vidékfejlesztési problémákkal küszködik a megye, egyrészt a Bakony-alja, másrészt a Gerecse egyes térségeiben. Kiemelendő a Kisalföld élelmiszergazdasága, illetve az agrárium, a Kisalföld központ és ehhez képest hiányzó vagy kevéssé fejlett élelmiszergazdaság. A stratégiai ágazatok közül a megye meglévő feldolgozó ipara mellett ez lehet egy olyan jövőképet alapozó elem, amire koncentrálni kell. Ha lapozunk az erősségek, gyengeségek mellett a lehetőségekre is rá kell irányítani a figyelmet. Azt kell mondani, hogy az európai célkitűzések középtávra gyakorlatilag az országos és megyei érdekeken nagyon nagymértékben egybeesnek. A megye rendelkezik

83 azzal a sokoldalú városhálózattal, ami nagyon jól fekszik a következő ciklus prioritásaihoz. Van egy olyan jóváhagyott világörökségi törvény, amire még majd visszatérek, ami egy olyan új örökséggazdálkodási politika kialakulása mentén támogathatja a megyének a turisztikai ágazatban történő dinamikus fejlesztését. A veszélyek közül igazából az ott kékkel megjelölteken túl a városok közötti forrásversenyt emelnénk ki, illetve a térségek közötti forrásversenyt, amivel kapcsolatban az jegyezhető meg, hogy a következő ciklusban sokkal inkább az együttműködés, funkcionális várostérségek együttfejlesztése kap prioritást. Ez egy nagyon komoly kihívás egyrészt a településpolitika, illetve a megyei szerepek és a megyei területpolitika számára, hogy hogyan lehet ezt a korábbi gyakorlatot, ezt a korábbi szellemiséget úgy átformálni, hogy a megye számára előnyös legyen. A következő fólián néhány olyan megyei sajátos térséget vetítünk ki, amire koncentrálni kell. A városhálózatból a megye történelmi öt városa Komárom-Tata-Tatabánya-Oroszlány és Esztergom képezik a megyei városhálózat gerincét. Igazából ezek a települések azok, amelyek a komplexebb intézményrendszer kiépítése, fenntartásához szükséges kritikus tömeggel rendelkeznek. Nyilván kiemelt jelentőségű a városhálózat új elemeinek az integrációja. A következő fólián a turizmusfejlesztés szempontjából lényeges területeket emeltük ki. A megye hihetetlen adottságokkal rendelkezik és itt van a Bécs-Budapesti óriási népesség tömörülés, aki ezeknek egy kellő piaca lehet megfelelő politika, illetve desztináció fejlesztése alapján. A megyének egy elég komoly probléma térségét mutatja a következő fólia, ahol az elmúlt időszak fejlesztései, fejlődése nyomán a korábbi dunamenti közlekedési folyosó az átkerült az egyes vasútvonal és az M1-es autópálya zónájába és ezzel gyakorlatilag egy igen depresszív helyzetbe került a dunamenti térség. Ennek a komplex problémahalmazzal érintett területnek a fejlesztési stratégiája nem szakítható el a szlovák partnerekkel való szoros együttműködéstől. A következő fólia az agráriumra irányítja rá a figyelmet, valamint a már előbb említett örökség gazdálkodás látható a következő fólián. A következő lapon azok a fejlődési irányok, lehetőségek jelennek meg, amelyeket többékevésbé már említettem a városegyüttesek, a szlovák-magyar együttműködésű turisztika, valamint a megyei gazdasági stratégiának az alakítása. A logisztikai háttér az a közlekedéshálózattal együtt fejlesztendő és a vizsgálataink azt mutatták, hogy kiemelt célként kellene arra törekedni, hogy erre a fejlődési tengelyre a megye minél intenzívebben és minél komplexebben tudjon rászerveződni. Az utolsó fólián azt láthatjuk, hogy a partnerségi tervnek megfelelően megkezdte működését a Területfejlesztési Kollégium, valamint a megye és a megyei jogú város egyeztető fórumai is dolgozik már. Gyakorlatilag elindult a helyzetértékelés földolgozása és egyeztetése a megyén belül. Az itt felsorolt munkacsoportokat elfogadta a Területfejlesztési Kollégium és a tervezők pedig még ez évben kidolgozzák a koncepciónak célrendszerét és az azokhoz kapcsolódó prioritásokat a tervezői változatban. Popovics György Egy dolgot szeretnék kérni. Mindig Komárom-Esztergom megyét használjunk. Ne használjunk Komárom megyét. Ez a megye tudom, hogy egy kicsit hosszú, de valóban én úgy gondolom, hogy az a helyes, ha kimondjuk a megyének a teljes nevét. Winkfein Csaba Kérdés, de én beleteszem a véleményemet is, hogy ne kelljen mégegyszer hozzászólnom, mert nyilván az idő elment. Több alkalommal beszéltünk itt a megyei közgyűlésen az V/C folyosóról és arról, hogy ez megyei közgyűlésünk szerint is ez egyhangú döntés is volt az esztergomi tengelyt szeretnénk

84 javasolni és kérni és minden döntéshozótól, hogy ezt képviselje úgy, hogy egy új esztergomi híd, ami teherforgalomra is alkalmas épüljön meg. Ezzel nyilván annak a térségnek is nagy megoldása lenne, hiszen pontosan tudjuk, hogy milyen nehéz csatlakozás van mind Tatabánya, mindpedig Budapest irányába Esztergom térségéből. Én azt szeretném kérdezni, hogy nyilván ezek az információk ezek a közgyűlési döntések, határozatok eljutottak minden hova. Ebben volt közös döntésünk, határozatunk is. Azt szeretném kérdezni, hogy hol kell még lobbizni és kiknek kellene még lobbizni annak érdekébe, hogy ne a váci, vagy ne a nógrádi megoldás, hanem a Komárom-Esztergom megyei megoldás legyen legalábbis a magyar fél részéről a támogatott. Nyilván utána jön a következő lépés, hogy a szlovák féllel is ebbe az irányba tudjunk majd megállapodni. Nyilván minket elsősorban az érint, hogy Magyarországon belül a két tengely közül a Komárom-Esztergom megyei tengely legyen az, amely az első számú támogatást kapja. Koszorú Lajos Erre én csak annyiban tudok választ adni, a lobbi területekre nem, de hogyha ez bekerül a Megyei Területfejlesztési Koncepcióba, akkor nyilván megvan a szakmai alapja, hogy a megye érdekében föllépő politikusok el tudjanak szakszerűen járni ebben a körbe. Popovics György Így van, azért azt tudni kell, hogy ez nemcsak Magyarországon múlik. Itt a szlovák fél álláspontja is döntő jelentőségű, hogy hol akarja ezt a folyosót hozni. Én számomra nyilvánvaló, hogy Magyarországnak az lenne jó, hogyha Esztergomnál haladna át a Dunán ez a folyosó és úgy haladna Dél felé. Azt, hogy most a sárga csíkot a másik oldalán láttuk a Dunának az nekem is kellemetlen és én is úgy gondolom, hogy minden fórumon föl kell lépnünk, minden tervünkben így kell szerepeltetnünk. Egyetlen egy dolgot viszont szeretnék hozzátenni még hogyha ennek nem is kell akkora publicitást adni, mert nem akarok engedékenynek látni ebben a dologban. Mindenképpen gondolkodnunk kell azon, ahogy Winkfein Csaba is mondta Esztergomnak nagyon nehéz az észak-déli csatlakozás. Hiába nevezzük éppen már majdnem agglomerációs városnak a budapesti közlekedése nem túl jó. Ezzel azt akarom mondani, ha még is úgy alakul, hogy ez a folyosó Nógrádon és Pest megyén halad keresztül, akkor viszont gondolkodni kell az ahhoz történő csatlakozásnak lehetőségén. Minél egyszerűbb csatlakozásnak a lehetőségén. Azért nem mondom, hogy ezt most tervezzük bele, mert ameddig lehet ragaszkodnunk kell az eredeti tervhez. Winkfein Csaba Nem Komárom-Esztergom megyét érintő, de mégis az az M0-ásnak az északi körgyűrűjének a megépítése. Ezzel valószínű, hogy érdemben tudnánk előrelépni ebben az Esztergom-dorogi térség közlekedésében is. Nem tartozik mondom Komárom-Esztergom megyéhez, de mégis a térségünket nagyon is érinti, hogy ezt lehet látni, hogy ezzel hogy állunk. Koszorú Lajos Most egy olyan verzió van, hogy a váci híd az ami inkább előtérbe került ezzel az összefüggéssel, hogyha átkerül a keleti oldalra ez a híd. Az M0 építéséről én most nem tudok pontos tájékoztatást adni. Popovics György A kérdésfelvetés annyiban nagyon is jó, hogy esetleg foglalkozzunk ezzel, mert a koncepciónk az nem korlátozódik teljes mértékben Komárom-Esztergom megyére, hanem a

85 szomszéd megyék és más szomszédos ország megyéjével is a kapcsolatot keressük és próbálunk velük közösen ebben a dologban eljárni. Én azt kérem, hogy ezt tekintsük át, hogy ezt hogy lehetne, mert valóban, hogyha egy körgyűrű a közelben menne, az jelentősen segítené egyrészt a Budapestre történő eljutást, másrészt pedig hogyha esetleg rossz helyen megy az folyosó, akkor az arra történő odaérkezést. Ha már lenne teljes körgyűrű, akkor Tatabányáról se lenne mindegy, mert ha Tatabányáról megyünk Kelet felé, borzasztó hosszú megkerülni Budapestet. Az egy őrületesen hosszú út. Látszik azért, hogy a közlekedés az mennyire fontos manapság mind az áru, mind a humán terület szempontjából is. Nem véletlen, hogy erről beszélünk a legtöbbet. További kérdés van-e a tervezőkhöz? Hozzászólás? Winkfein Csaba A legutolsó bejelentése Orbán Viktornak az esztergomi SUZUKI-nál történt aláírással kapcsolatban, hogy Esztergom is az M1-nek az összeköttetését bejavasolta, és hogy ez rövid időn belül meg is fog valósulni. Ennek az útterve vagy vonala az hogy nézne ki. Ebben van valamilyen elképzelés, hogy ez melyik szakaraszról beszél. Legalább mi tudunk három olyan szakaszt, ami akár érintheti is. Ez milyen út lenne, ez egy főút lenne, ez egy autópálya lenne. Milyen útban gondolkodnak az M1-hez való csatlakozáshoz? Koszorú Lajos A Megyei Területrendezési Tervben, ami hatályos és el van fogadva és mindenki jóváhagyta, abban az szerepel, hogy Esztergomból jön le a zsámbéki medencébe Zsámbéktól Nyugatra ott a dombokon azt megkerülve az M1-es egy gyorsforgalmi út. Ez az V/C része. Emellett ebben a cikkben több változat is fölmerült, hogy ez első szakaszban nem gyorsforgalmiként csak kétszer egysávosként épül meg, illetve a 10-es út menti változat is fölmerült, annak az M0hoz való csatlakoztatására, annak az M0 nyugati-déli ágához való csatlakoztatása. Winkfein Csaba Ez mikor várható. Koszorú Lajos Ez politika. Popovics György Ezt nem a tervezőknek kell ezt a kérdést föltenni. Megmondom őszintén erre a kérdésre én is érdeklődéssel várom a választ. Ez a stratégiai partnerség a SUZUKI-val nyilván rendkívül üdvözlendő és a SUZUKI-nak nyilvánvalóan első számú prioritása lehet az, hogy NyugatEurópát megfelelő közúti viszonyok között tudja megközelíteni. Ő is sokat tett az esztergomi infrastruktúra kiépítéséért akkor, amikor az ipari parkban bizonyos utakat felvállalt és megépített. Nyilván a zsámbéki medence tűnik a legjobb megoldásnak, de ilyenkor jönnek a települési lobbik. Nyilván ebből vita lesz. Én abban reménykedem, hogy minél gyorsabban lesz megoldás. Ha ebbe bármilyen módon a 10-es bekapcsolódik, akkor ott óriási fejlesztéseket kell csinálni, mert azt tudjuk, hogy minden szempontból alkalmatlan további forgalomnak a befogadására.

6.b) napirendi pont:

A Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács támogatási szerződéseinek lezárásával kapcsolatos döntések (I.)

86

Popovics György Én is köszönöm. Rettentő keményen dolgoznak a Hivatal munkatársai ezen a területen. Ez egy olyan fontos és kiemelt terület, hogy állami támogatást is kaptunk a munka elvégzésére. Ezt a támogatást a munkába résztvevő kollegáknak a javadalmazására fogjuk fordítani teljes egészében. Egy 10 %-ot a költségekre a 90 %-át a kollegák javadalmazására. Ez egy olyan feladat, amit döntő többségben az idén el kell végeznünk és a egyéb teljes munkájuk mellett kell a kollegáknak elvégezni. Komolyan meg kellett szervezni a munkát és elmondhatom, hogy tényleg gyakorlatilag a Hivatal összes munkatársa kapott feladatot, mert máshogy nem lehetett volna ezt a munkát elvégezni. December 15-én remélem, hogy a legnagyobb többségét le fogjuk tudni zárni ezeknek. El kell azt is mondanom, hogy a megye településeinek döntő többsége jól együttműködött velünk, hiszen ővelük együtt, az ő pályázataikat kellett megvizsgálni. Néhányan voltak, akik lassabban teljesítettek anyagot, de az is látszik, hogy a jövőben mondjuk a 2014-2020 időszakra gondolok nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy már menetközben elérjük azt, hogy minden irat és anyag rendelkezésre álljon méghozzá megfelelően irattározva rendelkezésre álljon a településeken, mert akkor ezeket a munkákat sokkal gyorsabban és hatékonyabban el lehet végezni.

7. napirendi pont:

Előterjesztő:

Tájékoztató a Vállalkozók és a Munkáltatók Országos Szövetségének 2012. évi vállalkozások segítését célzó programjairól Pordán Zsigmond, a VOSZ Komárom-Esztergom Megyei

Pordán Zsigmond Nagy öröm számomra, hogy beszámolhatunk, illetve tájékoztatót adhatunk a VOSZ Komárom-Esztergom Megyei Szervezetének tevékenységéről. Az anyag, amit írásban kiküldtünk egy jó tájékoztatót, összefoglalót ad a tevékenységről, részbe az országos szervezet és kiemelve a megye tevékenységének a legfontosabb részeit. Az elmúlt időszakba a VOSZ Komárom-Esztergom Megyei Szervezete 1999 óta működik, akkor alakult és egyből bekapcsolódott a megye érdekképviseleti szervezetei közé. Tagja voltunk, akkor még megyei munkaügyi tanácsoknak, képzési bizottságoknak. Együttműködési megállapodásokat kötöttünk a városokkal, ahol véleményeztük a vállalkozásokat érintő intézkedéseket addig, amíg erre igényt tartottak. Az utóbbi időbe ez a tevékenységünk átalakult, hiszen ezek a fórumok megszűntek. Gyakorlatilag most az újonnan alakult Terület és Vidékfejlesztési Kollégium tagjaként lesz majd lehetőségünk segíteni a tapasztalatunkkal a megye tevékenységét. Annyit még el kell mondanunk, hogy folyamatosan törekszünk arra, hogy minél szélesebb szolgáltatásokat nyújtsunk a tagjainknak, ezért létrehoztuk a VOSZ Szolgáltató és Információs Irodáját, ahol a Széchenyi Kártya igénylés mellett pénzügyi pályázati tanácsadással is állunk a tagjaink rendelkezésére. A taglétszámunk jelenleg 420 fő a megyébe. A tagság összetétele egészen az egyéni vállalkozásoktól a Magyar SUZUKI Zrt-ig gyakorlatilag felöleli a kis- közepes, mikro és a nagy vállalkozásokat. Zömében a tagjaink a kis- és közép, illetve mikro vállalkozásokból tevődnek össze. Én röviden ennyi kiegészítést szeretnék tenni az anyaghoz. Ha kérdés van, szívesen válaszolok. Popovics György Kérdések sorát nyitom meg Ujházy Emillel.

87

Ujházy Emil Én azt szeretném megkérdezni, hogy az előterjesztésben az írja Elnök úr, hogy a munkaadó szövetségek, így a VOSZ is támogatta az új törvény elfogadását, már a Munka Törvénykönyvéről van szó. Valóban személyesen úgy gondolja és támogatta, hogy a munkaszerződésben ezek után nem lesz kötelező a munkavégzés helyét megjelölni. A munkavállaló a jövőben tulajdonképpen vélemény-nyilvánítási szabadságát megvonták. Bevezették a munkavállalói biztosítékot. Többféle rugalmas munkaviszonyt hoztak létre, így a behívás alapján történő munkavégzést, a munkakört megosztást, valamint a több munkáltatós munkaviszonyt. A több műszakos munkarendben dolgozók kivételével senkinek nem jár a vasárnapi pótlék. Az átlagkereset intézménye nem szerepel az új Munka Törvénykönyvében és megszüntették a szakszervezeti kifogás intézményét is. Valóban mindezeket jónak tartja? Popovics György Természetesen megadom a szót Elnök úrnak. Csak annyit, hogy ez a szervezet ez a munkaadókat képviselő szervezet. Pordán Zsigmond Én azt gondolom, hogy a VOSZ a munkaadói szervezetet képviselő és mi úgy látjuk Dávid Ferenc úr révén részt vettünk a törvény előkészítésébe. Hogy ez a korábbi Munka Törvénykönyvhöz képest rugalmasabb, tehát a vállalkozások érdekeit könnyebben kifejezésre juttathatja. Az, hogy a szakszervezeteknek erről mi a véleménye, arra én nem tudok jelen pillanatba válaszolni. Én úgy gondolom, éppen egy héttel ezelőtt tartottunk erről fórumot a Főiskolán, ahol az új Munka Törvénykönyvét az ország egyik talán Elzse Tibor a legjobb szakértője tartott itt egy nagyon nagy érdeklődésnek örvendő előadást és ott azért nem ennyire egyértelmű a dolog, hiszen nagyon sok kötelezettség marad még a vállalkozásoknak az új Munka Törvénykönyvének a betartásával kapcsolatosan. Én azt gondolom, hogy rugalmasabb és a mostani viszonyokhoz jobban igazodó az új Munka Törvénykönyve, mint ami a korábbi volt. Winkfein Csaba Nyilván ebbe más állásponton vagyunk. Ez a része rendbe van. Maga a Munka Törvénykönyve az sajnos nincs rendbe. Igazából azt szeretném megkérdezni, hogy a megyében lévő cégek, vállalkozásokkal kapcsolatban hogyan tudták segíteni, támogatni őket, hogy ne kerüljenek a csőd szélére, mert sok esetben csődhelyzetbe, hiszen nincs olyan nap, hogy ne látnánk 10-12 olyan céget itt a megyében, aki bezárja kapuit és sok esetben hátra is hagyja nemcsak ezt a megyét, hanem ezt az országot is. Mit tudtak tenni ezen cégek, vállalkozásoknak? Milyen segítséget nyújtani, hogy ne kelljen becsődölniük, illetve hogyan látja itt a megyei helyzetet a tekintetben, hogy nagyon sok vállalkozó, vagy korábbi vállalkozó fogja a sátorfáját és itt hagyja ezt a megyét, itt hagyja ezt az országot? Miben, hogyan tudják segíteni ezeket a vállalkozókat, hogy ne kelljen ezt megtenniük és maradjanak itt a megyében és tovább tudják folytatni tevékenységüket? Popovics György Annyit én is szeretnék ezen a ponton kérdezni, hogy mivel tudják segíteni az ide települőket, az újakat abban, hogy idejöjjenek, hogy maradjanak azok, akik már itt vannak. Pordán Zsigmond Első kérdésre válaszolva említettem, hogy létrehoztuk ezt a VOSZ Szolgáltató és Információs Irodát, ahol a Széchenyi Kártya igénylése történhet, teljes körű tanácsadással. A VOSZ

88 Megyei Szervezetének ez az egyetlen eszköze, ami segítheti a bajba lévő vállalkozásokat. A Széchenyi Kártya programot gondolom a jelenlévők többsége ismeri. Az egyik legsikeresebb ilyen forma, ami Európába is példaértékű az, hogy a vállalkozókat egyszerűsített módon, készfizetési garanciával és állami kamattámogatással tudjuk segíteni ezekhez a forrásokhoz. Országos viszonylatban 170 ezer vállalkozás rendelkezik Széchenyi Kártyával és több mint 1.000 Mrd Ft került így a vállalkozások rendelkezésére. Ez által, aki fejlődni akar gyorsabban tud fejlődni, aki viszont bajba került, akkor ezzel enyhíteni lehet ezeket a problémákat. A megyébe, mivel itt a KAVOSZ név az azt hiszem ismert, a Kamara és a VOSZ kezdőbetűiből alakult. A KAVOSZ az, amin keresztül a Széchenyi Kártya program bonyolódik és itt a megyébe a VOSZ iroda és Kamara rendelkezik azzal a jogosítvánnyal, hogy a Széchenyi Kártyát fogalmazza, illetve rendelkezésére bocsátja a vállalkozóknak. A VOSZ-hoz kapcsolódott még hét un. VOSZ-pont, ami a helyi bankok, illetve takarékszövetkezetekkel kötött együttműködés alapján. Helyben is lehet, ahol takarékszövetkezet van, vagy bank van, ott a Széchenyi Kártya igénylést ott is be lehet adni. Természetesen ott nem kapnak teljes körű szolgáltatást a tagok, tanácsadást. Nálunk szerencsére az irodavezető régi bankos tapasztalattal rendelkezik, ő már a felesleges munkától is meg tudja kímélni a vállalkozásokat, mert ha tetszik, ha nem a Széchenyi Kártya is ez egy hitelforma, amit a bankok adnak. Ott is meg kell felelni bizonyos feltételeknek ahhoz, hogy valaki hitelhez jusson. Felesleges ahhoz, ha már eleve lehetetlen, hogy megkapja a hitelt, akkor azt a tortúrát, meg költséget a vállalkozónak még kifizetni és itt előszűrést tudunk számára biztosítani.

8. napirendi pont:

Előterjesztő:

A megyei önkormányzat együttműködési megállapodásainak felülvizsgálata (3.) - A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és a Komárom-Esztergom Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségem között létrejött Együttműködési Megállapodás Popovics György, a közgyűlés elnöke

Garbacz Lászlóné Szeretném megköszönni a megyei önkormányzat vezetésének, hogy a 2003-ban megkötött együttműködést most ismét megerősítettük. Örömmel veszünk részt a következő 2014-2020 közötti területfejlesztési feladatokban. Nagyon örülök a lehetőségnek, örülök, hogy megismerhetem a koncepciót, örülök, hogy a Kollégiumnak részesei lehetünk és minden erőfeszítést megteszünk. Én is a megyei gyáriparosoknak az összes tagja, hogy minél többet ismerhessünk meg ezekből az anyagokból és kapcsolódhassunk be a feladatokba. Köszönöm a lehetőséget.

11. napirendi pont:

Előterjesztő:

A neszmélyi vörösiszap tározó bejárásán szerzett tapasztalatok és az ezzel kapcsolatos jövőben feladatok Simon Géza, a közgyűlés alelnöke

Dr. Balogh Zoltán Én a következőt szeretném megtudni. Ez az állapot, ez a vörösiszap, ez egy eléggé veszélyes környezetszennyező anyag. Azt szeretném tudni, hogy tudományosan van-e lehetőség és mód

89 arra, hogy ezt valamiféleképpen gazdaságosan fel lehessen számolni, megszüntetni, eltüntetni. Esetleg milyen célokra lehetne felhasználni? Folyik-e esetleg erről valamilyen tudományos kutatás, vagy lehet-e arról szó, hogy a jövőben esetleg ilyen célú kutatás folytatódjék az országban, mert ez meghaladja a megye kereteit nyilván ennek a hatalmas mennyiségű vörösiszapnak az eltüntetése vagy megszüntetése. Lőricz György Köszöntök mindenkit és köszönöm a lehetőséget itt is elmondhassuk a véleményünket. Valóban vannak ilyen kutatások, ez ugyan nem tartozik a Bányakapitányságnak a hatáskörébe, hogy ezzel foglalkozzon. De tudjuk, hogy a vörösiszap, mint veszélyes hulladék rendkívül sok olyan ásványi nyersanyagot, ritkafémeket, egyéb anyagokat tartalmaz, aminek a vörös-iszapból való kinyerésére komoly kutatások folynak. Hogy ez az elkövetkező 5-10 vagy 15-20-30 évben nem fog gazdaságosan megvalósíthatóvá válni, azt sajnos nem tudom, de vannak ilyen kutatások. Pontosan azokat az ásványi nyersanyagokat tartalmazza ez a vörösiszap, amiből a legkevesebb áll jelenlegi ismereteink szerint rendelkezésre. Gyakorlatilag egy óriási értéket képviselhet majd a jövőben. Michl Miklós A JOBBIK frakciója a bizottsági üléssel megegyezően tisztelettel arra kéri a közgyűlést, hogy konkrét feladat, felelős és határidő megnevezésével jelölje ki a közgyűlés következő feladatát a tározó ügyével kapcsolatban. Ugyanakkor javasoltam a bizottsági ülésen, hogy hallgassuk meg Schweitzer professzort a tározóval kapcsolatban. Simon Géza Ahogy a bizottsági ülésen hozzászólásomban elmondtam, most megismétlem, hogy jövő évre tervezzük 2013-ban a Bányakapitányság meghallgatását ebbe a témába, ha elfogadja ezt képviselő úr, akkor a jövő évi programunkba hozzuk és itt a közgyűlés fogja meghatározni. Ennek semmi akadálya, amikor a beszámoló lesz, akkor a jövő évi tájékoztatóhoz kikérjük, vagy meghívjuk a professzor urat, azt hiszem ennek nincs akadálya.

12. napirendi pont:

Előterjesztő:

A Munkaügyi Központ szerepe a hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatásában Pákozdi Szabolcs, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának Igazgatója

Pákozdi Szabolcs Köszönöm a lehetőséget és egyben elnézésüket szeretném kérni, hogy az elmúlt alkalommal nem tudtam személyesen részt venni hivatali elfoglaltságom miatt, illetve Ujházy képviselő úrnak a névelírás miatt ismételten elnézését kérem. A Munkaügyi Központ szerepe a hátrányos emberek felzárkóztatásában címszóval egy nagyon rövid prezentációval szeretném megerősíteni az elmondottakat. A prezentációt, amit Önöknek előzetesen megküldtek néhány diában frissítettem a legfontosabb adatok tekintetében. Én három gondolatot szeretnék bevezetőképpen megerősíteni. Az egyik az, hogy egyértelműen látszik az a tendencia feldolgozó iparomban, hogy nálunk a feldolgozó iparban a termelékenység javítására törekednek ezek a cégek. Ez viszont egyértelműen az élő

90 munkaigényességnek a csökkentésével járul. Magyarán a betanított és a segédmunkás, aki én azt gondolom a munkaerő piacon a leginkább veszélyeztetettebb réteg, ezért az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők, vagy alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknek a társadalmi felzárkóztatása én azt gondolom alapvető követelmény, mert egyre inkább kiszorulnak a munkaerő piacon. Ezen a címszóval én párbeszédre hívtam október 31-én a foglalkoztatási célú civil szervezeteket és azt gondolom, hogy egy sikeres együttműködésnek az alapköveit tettük le. A diagrammon, amely most már jól látható, ez a KSH felmérése alapján a 2012. évi II. negyedévi létszám megoszlást mutatja a megyénkben. Egyértelműen látszik a feldolgozó iparnak a dominált szerepe, amely jó akkor, hogyha ezek a zömében multinacionális vállalatok egy megrendelés állománnyal rendelkeznek, hiszen bővülés van. De a 2008 óta tartó világpiaci visszaesések miatt itt több esetben létszámleépítésre került sor. Amit én minden esetben szeretnék minden fórumon kihangsúlyozni, hogy ebben a megyében közel 3500 főnek a csoportos létszámleépítése történt meg. Ez zömében egy munkáltatóhoz és a beszállítói köthető. Mindennek ellenére, hogy ebben a megyében milyen gazdasági potenciál van az azt is jelzi, hogy február óta a munkanélküliek száma csökkent. Az, hogy nem okozott itt a év eleji leépítések egy olyan foglalkoztatáspolitikai feszültséget, amely túl mutatna a térségen, az a megyei cégeknek nagymértékben köszönhető. Ez a legfrissebb adat a KSH-nak a Munkaügyi Központ októberi felmérése alapján. Az egyes térségekben az álláskeresők számát mutatja. A prezentációhoz képest látják, hogy több helyen a pályakezdőknek a száma csökkent. Soha nem volt ilyen magas szeptember hónapban a pályakezdőknek a száma, mint most. Ez természetesen egy tudatos dolog volt. Én minden fórumon elmondtam, hogy a pályakezdők jöjjenek be szeptemberben a Munkaügyi Kirendeltségekre, míg az elmúlt időszakban azt tapasztaltuk, hogy október, november, december tájékán jelentek meg a pályakezdők a Kirendeltségen, mert tanultak, utána végeztek és otthon egy kicsit elnyújtották ezt a szünetet. A felhívásunk eredményeképpen szeptemberben tömegesen jöttek be. Én azért hívtam, mert most voltak olyan támogatási konstrukcióm, ezekről a későbbiekben szólok, amivel lehetőséget tudtunk nyújtani az elhelyezkedéshez. Ehhez meg az kell, hogy ott legyenek és legyen kívánat e tekintetben. Itt látható az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása. Hogyha ezt az ábrát megnézzük egyértelműen látszik az, hogy az alapfokú iskolai végzettséggel vagy alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező álláskeresőknek rendkívül magas a számuk. Ők azok, akik én azt gondolom a leginkább veszélyeztettek ebben a tekintetben és ezért szükségen én azt gondolom azok a munkaerő piaci képzési programok, amelyeket el kell indítani, hiszen a számuk, hogyha ez a tendencia folytatódik egyértelműen azt látjuk, hogy növekedni fog. Hasonlóan érzékelem én a gimnáziumi iskolai végzettséget, mert azok a gimnáziumi végzettségűek, akik a felsőoktatásban nem tudják folytatni a tanulmányaikat, a munkaerő piaci szempontból az alapfokú iskolai végzettséggel megfelelő értéket képviselnek, hiszen azok az irodai állások nincsenek, illetve kevés az olyan irodai állás, ahol önmagában gimnáziumi végzettség elegendő lenne. Ha így megnézzük, akkor ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az álláskeresők közel 50 %-a olyan képesítéssel rendelkezik, ami a munkaerő piacon eladhatatlan. A következő dián azt látjuk, hogy az állomány szerinti megoszlás az álláskeresőknek. Nézzék meg a döntő többségük egyértelműen a betanított munkát és a segédmunkát keresik. Ezek a betanított munkák és segédmunkák egyértelműen azt mutatja a tendencia, hogy el fognak kopni, csökkeni fog jelentősen a szerepük, ugyanakkor még a legnagyobb válság idején én ezt minden fórumon elmondtam akkor, amikor 2008-2009-re közel 2000 fő veszített el három hónap alatt a munkáját ebben a megyében. Voltak hiányszakmák. Voltak olyan képzettségek,

91 amelyre keresett volt a munkaerő piacon és nem tudtuk kielégíteni. A munkaerő piaci képzés egyértelműen erre nem tud reagálni tömegesen. Az iskola és a pályaválasztásnak a kérdésköre azt hiszem az, amelyet mindannyian érzünk, hogy ez lehet a megoldásnak az egyik kulcsa. A következő ábrán az álláskeresőknek az iskolai végzettség szerinti megoszlását látják. Én a legtragikusabbnak a 25 év alattiaknak a számát látom, ez 17 %. Ők azok, akiknek nagy többségük még a munkaerő piacon soha nem dolgozott. Én a legnagyobb problémának azt érzem, amikor egy fiatal az iskolapadban ülve 10-12 évet végigtanult, megjelenik a munkaerő piacon és akkor szembesül vele, hogy eladhatatlan szakképesítéssel tanult. Őket újra be kell ültetni az iskolapadba. Ez az ő szempontjából, a családja szempontjából azt gondolom egy problémát jelent. A jogszabály alapján a munkaügyi központoknak az Uniós normáknak megfelelően kit tekintünk hátrányos helyzetűnek. Egyértelműen azokat, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek. Erről beszéltem. Aki az 50. életévét betöltötte, aki 25. évét nem töltötte be, akit a Munkaügyi Központ hat hónapja nyilvántart, mint álláskeresőt. A mostani legfrissebb adataink szerint tapasztaljuk, hogy a kikerülési arány közel 70 %-os az álláskeresők esetében, illetve hogyha GYES, GYED-ről és egyéb ápolási díjról jön, vagy szabadságvesztésben részesült, illetve a megváltozott munkaképességű személy. Magyarán nagyon nagy az a kör, aki a munkaerő piacon hátrányban indul és hogyha megnézzük ez a hátrány csak valamilyen aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel lehet csökkenteni. Milyen foglalkoztatási konstrukciókat tudunk erre, mint lehetőséget nyújtani. Az egyik a munkaerő piaci programok, amely a zömében Uniós programoknak a keretében tudunk megvalósítani. Ide tartozik pl. a pályakezdőknek indult egyenlő esély és első munkahely garancia program, amely kifejezetten jó. Én 17 évet dolgozom a munkaügyi szervezetben, de még soha nem tapasztaltam azt, hogy egy hónap alatt közel 300 pályakezdő el tudott helyezkedni. Ebben óriási szerepe volt annak is, hogy a munkáltatókat meg tudtuk arról győzni, hogy próbálják meg a pályakezdőket alkalmazni és adjanak nekik egy lehetőséget, és úgy néz ki, hogy a pályakezdők tudnak is élni ezzel a lehetőséggel. A másik a komplex programok a képzés és a foglalkoztatási támogatásoknak a kombinációja. Önmagában a képzés semmit nem ér, hogyha ez nem munkahelyre irányul. A tavalyi évtől én csak olyan képzéseket engedtem többségében indítani ebben a megyében, amely mögött munkáltatói ígérvény van, tehát olyanokat képezzük, akik el is tudnak helyezkedni. Egyértelműen azt látjuk a mostani elhelyezkedési statisztikából a képzés utániaknál, hogy ez bekövetkezett. Kiemelném még a szegmens-centrikus programjainkat, amikor egy-egy célcsoportot próbálunk elérni, pl. a TÁMOP 1.1. program keretében a megváltozott munkaképességű embereket. Én azt gondolom, hogyha ezekre a célcsoportokra kellő figyelemmel fordulunk, akkor tudunk eredményeket elérni. A megváltozott munkaképességű személyek ők január 1-jétől már a rehabilitációs szakigazgatási szerv látja el az ő feladatukat. 456 főt tudtunk a hároméves program keretében bevonni, 121 főnek a támogatását tudtuk megvalósítani. Itt zömében munkahelyi adaptációról van szó, illetve a megváltozott munkaképességűeket egyáltalán a munkaerő piacra bevezetni a munkáltatókkal közösen kialakítani a lehetőségeket. Itt látjuk azt, hogy a megváltozott munkaképességű csoporton is látjuk, hogy az egyes iskolai végzettségű és csoportoknak eleve hátrányban indulnak, hiszen nagyon magas az alacsony

92 iskolai végzettségű, vagy az 50 év feletti. Itt láthatóak azok az eredmények, amiket meg tudtunk valósítani. Társadalmi megújulás, operatív program. Ez gyakorlatilag 2015-ig zajló programunk. A diához annyi kiegészítést szeretnék, hogy most van a programnak az áttervezése, ahol újabb 500 főnek a bevonására sikerült pályázni, tehát közel 3000 főt szeretnénk bevonni ebben a programban, plusz 500 M Ft-nak a felhasználásával. Alapvetően a foglalkoztatási támogatásaink a bér, plusz a járuléknak a támogatása és ha azt nézzük, akkor ebben a programban jelentős hányadban 18 %-ban roma nemzetiségű munkavállalókat is tudtak a munkáltatóknak biztosítani. Ezek zöme képzés keretében valósult meg. Itt látjuk az egyes társadalmi csoportokat ezen programom belül. Én kiemelném a foglalkoztatás helyettesítő támogatásban részesülők, akik eddig önkormányzati támogatásban voltak egyértelműen látszik az, hogy a képzés és a támogatott foglakoztatás konstrukcióban sikerült eredményeket elérni. Azt látjuk, hogy hogyan történik ennek a programnak a felhasználása. Jelentős része a képzés. A képzéseknél én kiemelném az ipari jellegű képzéseket. A problémát én ott látom, hogy bizonyos ipari szakmában – gondolok itt a szerszámkészítőkre – óriási igény van a munkaerő piacon, viszont álláskeresőkből nem tudunk ilyenek képezni, hiszen ehhez megfelelő műszaki ismeretek és képzések szükségesek. A következő ábrán én ezt a képet mindenképpen szeretném Önöknek bemutatni. Ez az a csoport, azok a hátrányos helyzetű fiatalok, akik az alapfokú iskolai végzettséget megszerezték. Én azt gondolom valamennyiünknek meg kellene élni, vagy meg kell élni azt a pillanatot, amikor ezek a zömében fiatalok, idősek vegyesen 20 évesen, 30 évesen megszerezték az alapfokú iskolai végzettséget abból a közösségből kiszakadtak, küzdöttek és megszerezték, és azt az örömöt, amit megéltek és utána nem szeretném a kezüket elengedni, mindenképpen a szakmának a megszerzése és a foglalkoztatás lenne a cél. Örömmel jelentem, hogy akik ebben a programban részt vettük a jelentős részük már dolgozik a program keretében. A következő ábrán az újratanulók program. Erről a médiában lehetett hallani. Ez 2015-ig indul ez a program. 37 ezer főnek a bevonása a cél ebben a programnak a keretében. A mi megyénkben itt látható, hogy 95 főnek a képzését tudtuk ebben az évben megvalósítani. Ezek zömében a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzések voltak. Kiemelném itt a kisbéri térségben a start munkaprogramokat, amelyek nagyon sikeresek és előbb-utóbb ezek a programok önfenntartóvá tudnak válni és azt gondolom ez a cél. A jövő évben tudjuk indítani azokat az általános képzéseket, amelyek a versenyszférának indulnak. Szinte már most meg van az a munkáltatói kör, aki az adott végzettséggel már tudja foglalkoztatni a munkavállalókat. Itt is látjuk a 2.16-os program résztvevőinek a számát. Alacsony iskolai végzettségűek nagyon magas számban kerültek be, illetve 50 év felettiek, vagy foglalkoztatás helyettesítő támogatásban részesülők, tehát hátrányos helyzetű álláskeresők. Az egyenlő esély munkaerő piaci programról. Itt az országos programot jóval megelőzve, néha az a gondolatom talán az országos program elindításához is volt valamilyen közünk. Májusban indítottuk ezt a programot a pályakezdőknek, ahol 60 fő olyan fiatal, aki nem piacképes szakmával rendelkezik, döbbenetes ez a mondat, gondoljanak bele. Pályakezdő, aki

93 nem piacképes szakmával rendelkezik és sajnos az oktatási rendszerben itt tartunk és 50 fő szakképzettséggel nem rendelkező fiatalt vontunk be ebbe a programba. A képzettségek tekintetében targoncavezető képzést indítottunk, illetve tisztítás technológust. Ez a tisztítás technológus magyarul takarító. Gondoljanak bele alapfokú iskolai végzettséggel, többszöri hátránnyal rendelkező fiataloknak, akik az alapfokú iskolai végzettséget megszerezték, vagy még azt sem szerezték be. Ez a szakma, amivel mindenki, aki a tanfolyamon végzett elhelyezkedett. Hiszen a TESCO-ban, hiszen a legtöbb boltban ezzel a végzettséggel lehet dolgozni és azt gondolom, hogy nem kell mindenkiből CNC gépkezelőt csinálni, annak a célcsoportnak azt a szakmát kell megtanítani, amivel van esélye elhelyezkedni és ezek a pályakezdők ma már dolgoznak. Itt látható a vizsgakövetelmény pl. egy a takarító. Nem volt egyszerű ez a vizsga. Én is azt gondoltam, hogy ez egyszerű, hiszen porszívózni valamennyien tudunk, de nem erről szól a történet. Itt nagyon komoly vegyi ismeretek is vannak. A másik az első munkahely garancia program. Ez szeptember 1-jétől indult, mi augusztusban megkerestük a munkáltatókat és 125 fő pályakezdőnek a foglalkoztatását vállaltam én. A munkáltató igények hatására viszont 225 fő pályakezdőnek az elhelyezését tudtuk biztosítani és mégegyszer hangsúlyoznám egy hónap alatt akkor, amikor a prognózisokban a munkáltatók azt a jelzést tették az év elején, hogy minden tizedik munkáltató gondolkodott abban, hogy ő pályakezdőt foglalkoztat. Jelentős munkába került a munkáltatóknak a meggyőzése. De azt gondolom most már ők viszik ennek a programnak a jó hírét. Én nagyon bízom benne, hogy a jövő évben is folyamatos meg fog valósulni itt a foglalkoztatás. A közfoglalkoztatás: ez is nagyon fontos lába a hátrányos helyzetű rétegeknek a foglalkoztatásában. A mi megyében én vallom azt, hogy nem a közfoglalkoztatás az, amely meghatározó, de vannak olyan rétegek és előbb látták, akinek átmeneti megoldásként is munkalehetőséget kell tudni biztosítani. Az első háromnegyed évben 5190 fő került be a közfoglalkoztatásban. Ott látják a közfoglalkoztatásnak az egyik lábait, a három lábát. Az országosban elsősorban egy éves, hosszas foglalkoztatás van. A kistérségi programok a mi megyénkben ez a kisbéri térségben valósult meg, illetve hagyományos önkormányzati foglalkoztatás. Két dologban emelném ki a közfoglalkoztatás szerepét az egyik az értékteremtés. Én azt gondolom, ha kinézünk a környezetünkben, nem látunk ma már olyanokat, hogy akik közmunkán vannak, azok úgy el vannak. Itt valóban ki kell mutatni azt, hogy milyen tevékenységek folytak. A másik pedig én azt gondolom, hogy igen, a közfoglalkoztatás nem gondoljuk, hogy ez a jövő foglalkoztatása Komárom-Esztergom megyében, de bizony vannak olyan álláskeresők, akiknek ezt a lehetőséget kell fölajánlanom. Ez mutatja és nem mentem messze az időbe, hogy egy márciusi és egy szeptemberi időszakot, hogy ezek a programok, amiről most én nagyon röviden időhiányban tudtam beszélni, milyen eredményeket hoztak. Az alacsony iskolai végzettségűeknek közel 1000 fővel csökkent a számuk márciustól, szeptemberig. A 25 év alattiak növekedett, októberben már egy csökkenést tapasztalunk, hiszen én kértem, hogy jöjjenek. Az 50 év felettieknél azt látjuk, hogy közel 500 fővel kevesebben vannak és a foglalkoztatás helyettesítő támogatásban részesülőknél pedig azt látjuk, hogy közel 700 fővel. Ezek a statisztikai én azt gondolom nem mutatják jobban ezeknek a programoknak az eredményességét, amit Önöknek most bemutattam. Milyen rendezvényeket tettünk: szeretném ezt Önöknek csak nagyon röviden bemutatni. 13-a és 28-a között februárban 59 településen megjelentünk, szinten majdnem minden településen.

94 Elmondtuk a támogatási lehetőségeinket a munkáltatónak. Én azt gondolom ebben óriási szerepe volt ennek az eredménynek, hogy a munkáltatók ismerték a támogatásainkat. Megszerveztük a fiatalok Európáért rendezvényt először, ahol azokat a szakmunkás, szakközépiskolai végzettségű fiatalokat szólítottuk meg. Ebben az időszakban, még mielőtt ők megkapták a szakmunkáspapírt és odahívtunk közel 80 céget, hogy mutassa be a foglalkoztatási körülményeket. A cégeknél itt kezdődött – én azt gondolom az a szoros kapcsolat -, mert vállalták azt, hogy eljönnek a SUZUKI, a Spar, a TESCO, a GEDIA és az összes nagy munkáltató és a fiataloknak egy olyan lehetőséget mutattak meg, hogy hogyan lehet hozzájuk bekerülni. Azok a szakmunkás végzettségűek, akik kijöttek az iskolából május, júniusba egy magyar SUZUKI Rt-hez nem lehet bekopogtatni az ajtón. Már itt leadták ekkor az önéletrajzukat és én azt gondolom a szakmunkás bizonyítvány megszerzéséhez egy lökést adott ez, hogy milyen lehetőségek vannak. Állásbörzéket többször szerveztünk. A Munka Törvénykönyvében ebben a teremben szerveztük egy tájékoztatást a munkáltatóknak. Részt vettünk a NOKIÁ-nak az állásbörzéjén, ezen a három állásbörzén, ahol szintén szerepe volt annak, hogy a leépítetteknek csak egy nagyon kis hányada került be a rendszerünkbe, hiszen azt szerettük volna, hogy munkából munkába kerüljenek. Már akkor, amikor ők még munkaviszonyban voltak odavittük a cégeket és ott jöttek létre a foglalkoztatások A pályaválasztási kiállítás volt az utolsó rendezvényünk. Most láttam az első statisztikákat, ha gondolják, akkor erről egy külön fórumon egy tájékoztatást tudunk nyújtani. Néhány gondolatot a munkahelyvédelmi akciótervről: Ebben fog folytatódni ezek a programok a jövő évtől. Három nagy lába van a munkahelyvédelmi akciótervnek, én csak az első lépésről szeretnék Önöknek egy rövid tájékoztatást adni. A munkáltatók adóterhét csökkentésről. Ki a célcsoport: a 25 év alattiak, az 50 év felettiek, a szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalók utáni adókedvezmények, hiszen említettem, hogy ők a legveszélyeztetettebb célcsoport. A tartós álláskeresők és a kisgyermekes munkavállalók utáni kedvezmények. Ez az 5 fő célcsoportnak van a munkavédelmi akciótervnek. Hogy miért ez a célcsoport ezek a számok azt gondolom egyértelműen mutatják. A 15-24 éves korosztályban a foglalkoztatási mutató az EU-ba 34 %, Magyarországon 18 %. Az 55-64 éves korosztálynál 36 %, illetve 47 %, az alacsony képzettségűeknél 46 %, illetve 62 %. Ezeken a területeken döbbenetes lemaradás van. Nyilvánvaló a munkahelyi védelmi akciótervnek ezeket a célcsoportokat kell megszólítani. Itt látható, hogy a 25 év alatti pályakezdők, akik még nem rendelkeznek 180 nap biztosítási idővel, két évig a szociális hozzájárulási adó 0, a szakképzési hozzájárulás 0, az összes közteher 0. Azok a fiatalok, akik bekerültek az első munkahely garancia programban és a támogatásuk lejár december 31-én, ebben a programban tudják folytatni. Egészen biztos vagyok benne, hogy a foglalkoztatásuk tartós lesz. 25 év felettiek látjuk azt, hogy a szociális hozzájárulási adónak a fele, illetve az 55 év felettieknél. Hogy ennek milyen hatása volt, vagy milyen hatása lesz, reméljük pozitív. Ma volt nálam egy munkáltató, aki közel 400 főt szeretne a jövő évben foglalkoztatni, aki azt gondolom, hogy a Komárom-Kisbéri térségben egy jelentős előrelépés lesz. Itt láthatjuk, hogy a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben milyen a szociális hozzájárulási adókedvezmények. Itt nem az álláskereső végzettség, hanem a munkakör fogja eldönteni, illetve a többi célcsoport vonatkozásában is.

95 Milyen eredményeink vannak: számszerűleg munkahely megőrzésben 538 főnek tudtuk a munkahelyét megtartani. Ennél lényegesen több, hiszen ha egy munkáltatónak munkahely megőrző támogatást adunk, akkor nem a teljes létszámra, viszont a teljes létszám vonatkozásában kell a statisztikai létszámát tartani. 67 főnek tudtunk vállalkozóvá vállalási támogatást nyújtani. Központi munkahely megőrzésben egy tatabányai cégnél tudtuk 92 főben a munkahelyét megtartani, illetve a közfoglalkoztatás és az egyes programokban itt látják az eredményeinket. Én azt gondolom, hogy ezek a számszerű adataikkal is látszik, hogy valamennyire hozzájárultunk a foglalkoztatási helyzetnek a javításához. Én a legnagyobb eredményt abban látom, hogy a foglalkoztatás hatóság javításában a munkáltatókkal közösen azt gondolom mindannyiunk egyetértünk, hogy a munkaerő piaci képzések lehetnek azok, amelyek rövid távon segítenek a problémáknak megoldásában. Kizárólag a jövő évben is csak olyan képzéseket engedek indítani a Munkaügyi Központ finanszírozásában, amelyek munkahely ígérvényre szerveződnek. Esélyt javító képzésekre is szükség van, a 7-8 osztályos felzárkóztatót én azt gondolom tovább is kell javítani, illetve a komplex munkaerő piaci programokat. Amiben én azt gondolom, hogy segítség kell, ezek a helyi kezdeményezések és a közös pályázatok és ebben az Önök segítőkészségére is építek, mert helyben melyek azok a foglalkoztatási programok, azok tudják a leginkább, akik ott élnek és ebben a feladatban tudnak nekünk segíteni. Én ennyit szerettem volna röviden, hogy mit tettünk a hátrányos helyzetűek javítására. Köszönöm figyelmüket és a témával kapcsolatba esetleg a javaslataikat én megköszönném, hogyha ezt megerősítenék.

Tatabánya, 2012. november 29.

2012. J E G Y Z Ő K Ö N Y V. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés november 29-ei üléséről

Recommend Documents