2012. J E G Y Z Ő K Ö N Y V. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés június 28-ai üléséről

VI.1-69/2012.

JEGYZŐKÖNYV

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. június 28-ai üléséről

2

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS

VI.1-69/2012. JEGYZŐKÖNYV Készült Tatabányán, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. június 28-ai üléséről

Jelen vannak:

továbbá:

Dr. Balogh Zoltán Dr. Szabó Gábor Knapp János Pál Szaniszló Zoltán Kovács Attila Székely Antal Michl Miklós Dr. Udvardi Erzsébet Nagy Sándor Ujházy Emil Popovics György Winkfein Csaba Simon Géza Zentai-Plajner Zsolt (összesen: 14 fő) közgyűlési tag Dr. Péntek Péter Dr. Pozsár Gáborné Dr. Alt Dóra Mária

megyei főjegyző megyei aljegyző

Török Ádám,

a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal főigazgatója

Hunyadi Imre,

a Területi Tervezési és Értékesítési, Idegenforgalmi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottság tagja a Jogi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Sport Bizottság tagja

Metzger Gyula,

Nagy Mária,

a Komárom-Esztergom Megyei Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke

a megyei önkormányzati hivatal munkatársai (6 fő) Popovics György köszönti az ülésen megjelenteket, majd megállapítja a határozatképességet. Ezt követően az elektronikus formában kiküldött, illetve az ülés előtt kiosztott anyagra hívja fel a figyelmet, majd pedig a kiküldött meghívó - és a 33/2012. (III. 29.) számú közgyűlési határozattal megállapított munkaterv - alapján a következő napirend elfogadására tesz javaslatot: 1. Tájékoztató a közgyűlés két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről, beszámoló átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról 2. Tájékoztató a megyében működő regionális hulladékgazdálkodási rendszerekről, tevékenységről, terveikről

3

3. Tájékoztató az erdőterületek állapotáról, az erdőterületek fejlesztéséről, fenntartásáról, a közmunkaprogram tapasztalatairól 4. A Munkavédelmi Felügyelőség ellenőrzési tapasztalatai 5. A „Komárom-Esztergom Megye a nemzetiségekért” Alapítvány kuratóriumának beszámolója működéséről és a 2011. évi gazdálkodásáról 6. Tájékoztató a közös magyar-szlovák közútfejlesztéseket egyszerűsítő keretegyezményről, az annak mellékletében szereplő megyét érintő fejlesztésekről 7. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetési rendeletének módosítása 8. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat hatályos rendeleteinek felülvizsgálata (II.) 9. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítása 10. Aktuális területfejlesztési döntések meghozatala a) A Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Koncepció és Program tervezési folyamatának elindítása b) Dömös Önkormányzata kérelme települési pályázati alapra történő visszafizetések átütemezése tárgyában 11. Éves ellenőrzési jelentés a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2011. évi belső ellenőrzési tevékenységéről, és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2012. évi belső ellenőrzési terve 12. Adománygyűjtő Alap létrehozása Zárt ülés keretében: 13. Kitüntető címek adományozása (Komárom-Esztergom Megye Mentődolgozója Komárom-Esztergom Megye Rendőre Komárom-Esztergom Megye Tűzoltója/Katasztrófavédelmi Védelmi Dolgozója Komárom-Esztergom Megye Vám- és Pénzügyőre Komárom-Esztergom Megye Polgárőre Komárom-Esztergom Megye Sportjáért díj Vályi István Díj)

Dolgozója/Polgári

14. Tájékoztató a Megyeháza helyzetéről 15. Tömegsport támogatás Interpelláció - Kérdés - Egyéb bejelentés Kérdés, észrevétel nem hangzott el. A megyei közgyűlés egyetért a javaslattal és 14 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 60/2012. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés a 2012. június 28-ai ülése napirendjét a következők szerint állapítja meg:

4

1. Tájékoztató a közgyűlés két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről, beszámoló átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról 2. Tájékoztató a megyében működő regionális hulladékgazdálkodási rendszerekről, tevékenységről, terveikről 3. Tájékoztató az erdőterületek állapotáról, az erdőterületek fejlesztéséről, fenntartásáról, a közmunkaprogram tapasztalatairól 4. A Munkavédelmi Felügyelőség ellenőrzési tapasztalatai 5. A „Komárom-Esztergom Megye a nemzetiségekért” Alapítvány kuratóriumának beszámolója működéséről és a 2011. évi gazdálkodásáról 6. Tájékoztató a közös magyar-szlovák közútfejlesztéseket egyszerűsítő keretegyezményről, az annak mellékletében szereplő megyét érintő fejlesztésekről 7. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetési rendeletének módosítása 8. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat hatályos rendeleteinek felülvizsgálata (II.) 9. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítása 10. Aktuális területfejlesztési döntések meghozatala a) A Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Koncepció és Program tervezési folyamatának elindítása b) Dömös Önkormányzata kérelme települési pályázati alapra történő visszafizetések átütemezése tárgyában 11. Éves ellenőrzési jelentés a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2011. évi belső ellenőrzési tevékenységéről, és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2012. évi belső ellenőrzési terve 12. Adománygyűjtő Alap létrehozása Zárt ülés keretében: 13. Kitüntető címek adományozása (Komárom-Esztergom Megye Mentődolgozója Komárom-Esztergom Megye Rendőre Komárom-Esztergom Megye Tűzoltója/Katasztrófavédelmi Dolgozója/Polgári Védelmi Dolgozója Komárom-Esztergom Megye Vám- és Pénzügyőre Komárom-Esztergom Megye Polgárőre Komárom-Esztergom Megye Sportjáért díj Vályi István Díj) 14. Tájékoztató a Megyeháza helyzetéről 15. Tömegsport támogatás Interpelláció - Kérdés - Egyéb bejelentés

1. napirendi pont:

Előterjesztő:

Tájékoztató a közgyűlés két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről, beszámoló átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Popovics György, a közgyűlés elnöke

Szaniszló Zoltán, Zentai-Plajner Zsolt, Popovics György, dr. Péntek Péter kérdése/hozzászólása/reagálása a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

5

Popovics György az előterjesztéshez kapcsolódó III. határozati javaslattal kapcsolatosan elmondja, hogy előterjesztőként befogadja Szaniszló Zoltán javaslatát az általa megfogalmazott változtatással (a frakciók szakértő képviselőinek bevonásával szakértői értekezlet összehívása), és ezt fogja szavazásra bocsátani. Javaslatára a megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztést és 10 igen és 4 nem szavazattal a következő határozatokat hozza: 61/2012. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés kilép az Európai Régiók Gyűlése nemzetközi szervezetből, és egyidejűleg felhatalmazza a közgyűlés elnökét, hogy döntéséről írásban tájékoztassa a nemzetközi szervezet vezetőjét. Határidő: Felelős:

2012. július 1. Popovics György, a közgyűlés elnöke

Hivatali végrehajtásért felelős:

Varga Zita, nemzetközi, nemzetiségi és sport referens

62/2012. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés szükségesnek tartja, hogy az elkövetkező testületi üléseken folyamatosan felülvizsgálja és aktualizálja, vagy indokolt esetben megszüntesse a közte és a megyei gazdasági érdekképviseleti szervezetek között érvényben lévő együttműködési megállapodásokat, és felhatalmazza a közgyűlés elnökét, hogy ennek érdekében előkészítő tárgyalásokat folytasson az érdekképviseleti szervezetek vezetőivel. Határidő: Felelős:



Dr. Pozsár Gáborné dr. Alt Dóra Mária megyei aljegyző Németné Horváth Zsuzsanna főosztályvezető Petrikné Molnár Erika területfejlesztési osztályvezető

63/2012. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. A kiadások csökkentése érdekében elhatározza az ingyenes, nyílt forráskódú rendszerek – Open-Office Irodai szoftver-csomag, Mozzila levelező rendszer, Linux-alapú operációs rendszerek - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatalban történő alkalmazása lehetőségének vizsgálatát.

6

2. Felkéri a közgyűlés elnökét, hogy az 1. pontban szereplő vizsgálat érdekében - a frakciók szakértő képviselőinek bevonásával - szakértői értekezletet hívjon össze. Határidő: Felelős:

azonnal Popovics György, a közgyűlés elnöke, dr. Péntek Péter megyei főjegyző

64/2012. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. Elfogadja a következő közgyűlési határozatok végrehajtásáról adott jelentést: 42/2012. (IV. 26.) 43/2012. (IV. 26.) 44/2012. (IV. 26.) 46/2012. (IV. 26.) 48/2012. (IV 26.) 49/2012. ()V. 26.)

50/2012. (IV. 26.) 52/2012. (IV. 26.) 54/2012. (IV. 26.) 55/2012. (IV. 26.) 56/2012. (IV. 26.) 57/2012. (IV. 26.) 58/2012. (IV. 26.)

2. Tudomásul veszi az átruházott hatáskörök gyakorlásáról és az eseményekről adott tájékoztatót. Határidő: Felelős:

azonnal Popovics György, a közgyűlés elnöke


Holchacker Jánosné, humánpolitikai és önkormányzati referens

2.napirendi pont: Tájékoztató a megyében működő regionális hulladékgazdálkodási rendszerekről, tevékenységükről, terveikről Előterjesztők: Halász-Szántói Emese, a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás projektvezetője, Kovács Miklós, a Közép-Dunavidéki Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Projekt Iroda vezetője Popovics György köszönti a napirendi pont előadóit. Winkfein Csaba, Ujházy Emil, Michl Miklós, Halász-Szántói Emese, Kovács Miklós, Popovics György kérdése/ hozzászólása/ reagálása a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Popovics György javaslatára a megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztéseket és 12 igen és 2 nem szavazattal a következő határozatokat hozza:

7

65/2012. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. Megköszönni a Duna – Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás tájékoztatóját. 2. Örvendetesnek tartja, hogy a társulás hulladékok rendszerbe szervezett ártalmatlanításának fejlesztését, a környezetvédelmi jelentőségén túl, optimalizálását is eredményezi.

a megye 37 településén oldja meg a települési megfelelő kezelésének, hasznosításának és felhagyott lerakók rekultivációját, ami a a szolgáltatás biztonságát és költségeinek

3. Felkéri a Társulás projektvezetőjét, hogy a rekultivációs projekt befejezéséről és eredményeiről, valamint a KEOP 7.1.1.1-2008-0024 számú „Települési szilárdhulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése” tárgyú pályázat támogatásáról és a projekt megvalósításáról a későbbiekben is tájékoztassa a megyei közgyűlést. Határidő: Felelős:

folyamatos Popovics György, a közgyűlés elnöke


Petrikné Molnár Erika területfejlesztési osztályvezető

66/2012. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. Megköszönni a Közép-Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás tájékoztatóját. 2. Örvendetesnek tartja, hogy a társulás a megye több településén oldja meg a települési hulladékok rendszerbe szervezett megfelelő kezelésének, hasznosításának és ártalmatlanításának fejlesztését, ami a környezetvédelmi jelentőségén túl, a szolgáltatás biztonságát és költségeinek optimalizálását is eredményezi. 3. Felkéri a Társulás projektvezetőjét, hogy a folyamatban lévő projektek megvalósításáról a későbbiekben is tájékoztassa a megyei közgyűlést. Határidő: Felelős:




(Halász-Szántói Emese és Kovács Miklós távozik)

8

3. napirendi pont:

Tájékoztató az erdőterületek állapotáról, az erdőterületek fejlesztéséről, fenntartásáról, a közmunkaprogram tapasztalatairól

Előterjesztők: Kocsis Mihály, a Vértesi Erdő Zrt vezérigazgatója, Zámbó Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt vezérigazgatója Popovics György köszönti - a hozzászólási szándékát előzetesen jelző - Vágó Sebestyén országgyűlési képviselőt, és e napirendi pont előterjesztőit, aki vetített-képes prezentációval gazdagítják az előterjesztéseket. Zámbó Péter prezentációja csatolva a jegyzőkönyvhöz, szóbeli kiegészítése jegyzőkönyv mellékletét képezi.

pedig a

Popovics György megköszöni az értékes és látványos előadást. Ezt követően - rövid időre – felfüggeszti e napirendi pont tárgyalását arra figyelemmel, hogy a 6. napirendi pont előterjesztője dr. Völner Pál, az NFM infrastrukturális területért felelős államtitkára megérkezett. Felelősségteljes munkája azonban továbbszólítja, de a megyei testületet köszönteni szeretné és egyben bemutatja Thoroczkay Zsoltot, a Közlekedési Infrastruktúráért Felelős Főosztály főosztályvezető helyettesét. Dr. Völner Pál, Popovics György gondolatai és Winkfein Csaba reagálása jegyzőkönyv mellékletét képezi. Kocsis Mihály prezentációja csatolva a jegyzőkönyvhöz, szóbeli kiegészítése jegyzőkönyv mellékletét képezi.

a

pedig a

Popovics György megköszöni az értékes és lenyűgöző felvételekkel gazdagított előadást. Székely Antal, Knapp János Pál, Dr. Balogh Zoltán, Popovics György, Vágó Sebestyén, Zentai-Plajner Zsolt, Ujházy Emil, Zámbó Péter, Kocsis Mihály kérdése/ hozzászólása/ reagálása a jegyzőkönyv mellékletét képezi. (Knapp János Pál távozik. Jelen van: 13 fő közgyűlési tag) Popovics György javaslatára a megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztéseket és 13 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 67/2012. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. Megköszöni a Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. tájékoztatóját gazdálkodásukról, a kezelésükben lévő erdőterületek állapotáról, fejlesztéséről, hasznosításáról. 2. A megye erdősültsége jelentős, az országos átlag feletti, így az erdőterületek megőrzése, megújítása kiemelt feladat. Örvendetesnek tartja, hogy az erdészetek is részt vesznek a közmunka programban, amely újabb munkalehetőségeket jelent, és látványos változásokat hoz, akár az évek óta elmaradt karbantartási munkák elvégeztetésével is.

9

3. Az önkormányzat területfejlesztési tervezési és programozási feladatai ellátása kapcsán számít az erdészeti szakemberek segítségére, ugyanakkor reméli, hogy saját eszközrendszerével is hozzájárul majd az erdőterületek védelméhez, fejlesztéséhez. Határidő: Felelős:




68/2012. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. Megköszöni a Pilisi Parkerdő Zrt. tájékoztatóját gazdálkodásukról, a kezelésükben lévő erdőterületek állapotáról, fejlesztéséről, hasznosításáról. 2. A megye erdősültsége jelentős, az országos átlag feletti, így az erdőterületek megőrzése, megújítása kiemelt feladat. Örvendetesnek tartja, hogy az erdészetek is részt vesznek a közmunka programban, amely újabb munkalehetőségeket jelent, és látványos változásokat hoz, akár az évek óta elmaradt karbantartási munkák elvégeztetésével is. 3. Az önkormányzat területfejlesztési tervezési és programozási feladatai ellátása kapcsán számít az erdészeti szakemberek segítségére, ugyanakkor reméli, hogy saját eszközrendszerével is hozzájárul majd az erdőterületek védelméhez, fejlesztéséhez. Határidő: Felelős:




(Knapp János Pál visszaérkezik. Jelen van: 14 fő közgyűlési tag) Popovics György köszönetet mond az előterjesztések készítőinek. Ezt követően Kocsis Mihály és Zámbó Péter távozik.

4. napirendi pont: A Munkavédelmi Felügyelőség ellenőrzési tapasztalatai Előterjesztő:

Emődi Ferencné, a Munkavédelmi Felügyelőség igazgatója

Popovics György köszönti a Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv igazgatóját. Emődi Ferencné megköszöni a szakterület iránti érdeklődést és elmondja, hogy átfogó képet kívánt adni az előterjesztésében. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Popovics György megköszöni az értékes szakmai előterjesztés elkészítését, amelynek elfogadását javasolja.

10

Javaslatára a megyei közgyűlés egyetért 14 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 69/2012. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés megköszöni a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv igazgatójának a Munkavédelmi Felügyelőség ellenőrzési tapasztalatairól adott tájékoztatóját; a panaszügyek, közérdekű bejelentések, a felügyelőség hatósági tevékenységét és a 2011. évben bekövetkezett szervezeti átalakulást is bemutató előterjesztés elkészítését.

Határidő: Felelős:

azonnal Popovics György Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat KomáromEsztergom Megyei Közgyűlés Elnöke


Holchacker Jánosné humánpolitikai és önkormányzati referens

(Emődi Ferencné távozik.) 5. napirendi pont:

Előterjesztő:

A „Komárom-Esztergom Megye a nemzetiségekért” Alapítvány kuratóriumának beszámolója működéséről és a 2011. évi gazdálkodásáról Simon Géza, a közgyűlés alelnöke Nagy László a kuratórium elnöke

Ujházy Emil, Popovics György kérdése/ hozzászólása/ reagálása a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Popovics György javaslatára a megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztést és 14 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 70/2012. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. Elfogadja s Komárom-Esztergom Megye a Nemzetiségekért Alapítvány működéséről és gazdálkodásáról szóló beszámolót. 2. Hozzájárul a kuratóriumi beszámolónak, közhasznúsági jelentésnek a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat honlapján történő közzétételéhez. Határidő: Felelős:

azonnal Simon Géza, a közgyűlés alelnöke

11

6. napirendi pont: Tájékoztató a közös magyar-szlovák közútfejlesztéseket egyszerűsítő keretegyezményről, az annak mellékletében szereplő megyét érintő fejlesztésekről Előterjesztő:

Dr. Völner Pál, a NFM infrastrukturális területért felelős államtitkára

Popovics György vita nélkül szavazásra bocsátja Winkfein Csaba e napirendi pont levételével kapcsolatos - a 3. napirendi pont tárgyalásának felfüggesztésekor - megfogalmazott javaslatát. A megyei közgyűlés nem ért egyetért a javaslattal és 6 igen és 8 nem szavazattal a következő határozatot hozza: 71/2012. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés nem fogadja el a szocialista frakciónak a „Tájékoztató a közös magyar-szlovák közútfejlesztéseket egyszerűsítő keretegyezményről, az annak mellékletében szereplő megyét érintő fejlesztésekről” tárgyú előterjesztés napirendről történő levételére irányuló indítványát. Popovics György köszönti az NFM Közlekedési Infrastruktúráért Felelős Főosztály főosztályvezető helyettesét és felkéri az előterjesztéshez kapcsolódó szóbeli bevezetőjének és vetített-képes előadásának megtartására. Thoroczkay Zsolt prezentációja csatolva a jegyzőkönyvhöz, szóbeli tájékoztatása pedig a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Knapp János Pál, Dr. Balogh Zoltán, Winkfein Csaba, Ujházy Emil, Zentai-Plajner Zsolt,Popovics György dr. Péntek Péter, Thoroczkay Zsolt kérdése/ hozzászólása/ reagálása a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Popovics György azt javasolja, hogy a kivetítőn olvasható határozati javaslatról döntsön a testület, míg az országgyűlési képviselők megkeresésével kapcsolatos határozati javaslat megfogalmazására az ülés végén kerüljön sor. A megyei közgyűlés egyetért a javaslattal és 8 igen szavazattal és 6 tartózkodás mellett a következő határozatot hozza: 72/2012. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. megköszöni az NFM infrastrukturális területért felelős államtitkárának és munkatársainak a magyar-szlovák útügyi kapcsolatok Komárom-Esztergom megyét érintő részleteiről adott tájékoztatását. 2. Örömére szolgál, hogy az észak-dunántúli régió és a dél-szlovákiai térség közlekedési, gazdasági kapcsolatai, valamint a megyét érintő egyéb kétoldalú ügyek érdekében tett

12

erőfeszítések közelebb hozzák a fejlesztési igények megvalósulását; és egyben továbbra is kéri és szorgalmazza a megyei érdekek képviseletét. Határidő Felelős:


A megyei közgyűlés a napirendi pont tárgyalásának felfüggesztésével kapcsolatos javaslattal és 13 igen és 1 nem szavazattal a következő határozatot hozza: 73/2012. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés a megye kormánypárti országgyűlési képviselői megkeresésével kapcsolatos határozati javaslat megfogalmazása érdekében e napirendi pont tárgyalását a mai ülésének végéig felfüggeszti. Határidő Felelős:


Popovics György köszönetet mond Thoroczkay Zsolt főosztályvezető helyettesnek a tájékoztatásért. Ezt követően pedig a szavazás eredményére figyelemmel e napirendi pont tárgyalását felfüggeszti. (Thoroczkay Zsolt távozik) 7. napirendi pont: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetési rendeletének módosítása Előterjesztő:

Popovics György, a közgyűlés elnöke

Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. (Knapp János Pál távozik. Jelen van: 13 fő közgyűlési tag) Popovics György javaslatára a megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztést és 8 igen. 4 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett a következő rendeletet alkotja:

A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 11/2012. (VI. 28.) számú önkormányzati rendelete a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló - 8/2012. (IV. 26.) számú önkormányzati rendelettel módosított - 3/2012. (II. 16.) számú önkormányzati rendelet módosításáról (Az önkormányzati rendelet csatolva a jegyzőkönyvhöz.)

13

8. napirendi pont: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat hatályos rendeleteinek felülvizsgálata (II.) Előterjesztő: Popovics György, a közgyűlés elnöke Popovics György az egyes önkormányzati rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet-tervezethez - az ülést megelőzően kiosztásra került – kiegészítésre hívja fel a figyelmet. Winkfein Csaba hozzászólása a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Popovics György javaslatára a megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztést és 9 igen és 4 nem szavazattal a következő rendeletet alkotja:

A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 12/2012. (VI. 28.) számú önkormányzati rendelete egyes megyei önkormányzati rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (Az önkormányzati rendelet csatolva a jegyzőkönyvhöz.)

Ezt követően a megyei közgyűlés egyetért a szavazattal a következő határozatot hozza:

határozati javaslattal és 9 igen és 4 nem

74/2012. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés felhívja a megyei főjegyzőt, hogy gondoskodjon a felülvizsgált önkormányzati rendeleteknek a módosító és hatályon kívül helyező 12/2012. (VI. 28.) számú önkormányzati rendelettel történő egységes szerkezetbe foglalásáról és közzétételéről. Határidő: Felelős:

2012. július 15. Dr. Péntek Péter megyei főjegyző

Ezt követően a megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztés 2. – a hatályos vagyonrendelet felülvizsgálatával kapcsolatos - részét és 9 igen és 4 nem szavazattal a következő rendeletet alkotja:

A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 13/2012. (VI. 28.) számú önkormányzati rendelete a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat vagyongazdálkodásáról (Az önkormányzati rendelet csatolva a jegyzőkönyvhöz.)

14

9. napirendi pont: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítása Előterjesztő:


Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Popovics György javaslatára a megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztést és 9 igen és 4 nem szavazattal a következő határozatokat hozza: 75/2012. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal Módosító okirat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § alapján a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal 146/2011. (VI. 30.) számú határozatával elfogadott alapító okiratát a következő pontokban módosítja: Az alapító okirat 1. 8. pontja a következőképpen módosul: A „Szakfeladatai 2010. január 1-jétől” szövegrész törlésre kerül. Az „Alap”szövegrész helyébe az „Alaptevékenységeinek államháztartás szakfeladatrendje szerinti megjelölése” szövegrész kerül. A szakfeladatok felsorolásából az alábbi szakfeladatok kerülnek törlésre: 412000 Lakó- és nem lakó épület építése 562917 Munkahelyi étkeztetés 581400 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 661901 Kincstári szolgáltatások államháztartáson belüli szervezeteknek 661902 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység 681000 Saját tulajdonú ingatlan adásvétele 682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 692000 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység 841125 Területi kisebbségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége 841191 Nemzeti ünnepek programjai 842510 Tűz-, polgári és katasztrófavédelem központi és területi igazgatása 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) 852031 Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9–12/13. évfolyam) 856000 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása 856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység 856091 Szakképzési és felnőttképzési támogatások 861001 Fekvőbetegek aktív ellátása 869049 Egyéb betegségmegelőzés, népegészségügyi ellátás 873011 Időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása

15

873021 Fogyatékossággal élők tartós bentlakásos ellátása 879019 Családok átmeneti otthonában elhelyezettek ellátása 889943 Munkáltatók által nyújtott lakástámogatások 900400 Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910131 Levéltári állomány gyarapítása, kezelése és védelme 910201 Múzeumi gyűjteményi tevékenység A szakfeladatok felsorolásában a „841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai” szakfeladat elnevezése a következők szerint módosul: „841901 Önkormányzatok és társulások elszámolása” A szakfeladatok felsorolása a következő szakfeladatokkal egészül ki: 841383 Területfejlesztési és területrendezési helyi feladatok 680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeletetése A „Vállalkozási” szövegrész „Vállalkozási tevékenysége” szövegrészre módosul. 2. 11. pontja a következőképpen módosul: A „Köztisztviselői, melyre a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény az irányadó.” szövegrész helyébe a „Köztisztviselői, melyre a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény az irányadó” kerül. A „Közalkalmazotti, melyre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó” szövegrész törlésre kerül. 3. 12. pontja a következőképpen módosul: A „köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény” szövegrész helyébe a „közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény” szövegrész kerül. A „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény” szövegrész helyébe a „„Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. I. törvény” szövegrész kerül. 4. Záradék a következőképpen módosul: A „”Szakfeladatai 2010. január 1-jétől” bekezdés 2010. január 1-jétől hatályos” szövegrész törlésre kerül. A módosítás 2012. július 1-jén lép hatályba. Határidő: Felelős:

azonnal Dr. Péntek Péter megyei főjegyző


Dr. Pozsár Gáborné dr. Alt Dóra Mária megyei aljegyző Bodnár Mihály költségvetési osztályvezető

76/2012. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8.§ (1) bekezdése b) pontjára hivatkozással a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratának hatályos szövegét 2012. június 1. napjától a következők szerint foglalja egységes szerkezetbe: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal Alapító okirat

16

(egységes szerkezet) AZ INTÉZMÉNY 1. Neve: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal 1. Székhelye: 2800 Tatabánya, Fő tér 4. 2. Alapításának időpontja: 1990. december 28. 3. Fenntartójának neve, címe: Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2800 Tatabánya, Fő tér 4. 4. Alapítói jogokkal felruházott irányító szervének neve, székhelye: Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2800 Tatabánya, Fő tér 4. 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata: A megyei testületek és tisztségviselők munkáját segíti, feladata a döntések szakmai előkészítése, valamint a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése 6. Szakágazati besorolás: 841105 Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége 7. Tevékenységei: Alaptevékenységeinek államháztartás szakfeladatrendje szerinti megjelölése: 680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 841112 Önkormányzati jogalkotás 841114 Országgyűlési képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek 841115 Önkormányzati képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek 841116 Országos, települési és területi kisebbségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenységek 841117 Európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek 841118 Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek 841126 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége 841143 A költségvetés végrehajtása, a kifizetések ellenőrzése területi szinten 841172 Általános gazdasági, társadalmi tervezési tevékenységek helyi, területi szinteken 841192 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények 841383 Területfejlesztési és területrendezési helyi feladatok 841401 Önkormányzatok közbeszerzési eljárásainak lebonyolításával összefüggő szolgáltatások 841901 Önkormányzatok és társulások elszámolása 842153 Nemzetközi kulturális együttműködés 842154 Nemzetközi ifjúsági együttműködés 842155 Önkormányzatok máshová nem sorolható nemzetközi kapcsolatai 882123 Temetési segély 882129 Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások 890301 Civil szervezetek működési támogatása 890302 Civil szervezetek program- és egyéb támogatása 890603 Szakszervezeti tevékenység támogatása 900113 Kőszínházak tevékenysége 931903 Máshová nem sorolható egyéb sporttámogatás Vállalkozási tevékenység: nem folytat 8. Illetékességi területe: Komárom-Esztergom megye közigazgatási területe 9. Gazdálkodás szerinti besorolása: önállóan működő és gazdálkodó

17

10. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: Köztisztviselői, melyre a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény az irányadó. Munkavállalói, melyre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi. IV. törvény az irányadó. 11. Vezetőjének kinevezési, megbízási rendje: A Hivatal vezetőjét a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján pályázat útján határozatlan időre nevezi ki. Hatálybalépés ideje: 2012. július 1. Záradék: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratát a /2012. (VI. 28.) számú határozatával hagyta jóvá a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés.

P.H. ______________________ Dr. Péntek Péter megyei főjegyző

______________________ Popovics György a közgyűlés elnöke

10. napirendi pont: Aktuális területfejlesztési döntések meghozatala Előterjesztő:


(Székely Antal távozik. Jelen van: 12 fő közgyűlési tag) 10. a) A Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Koncepció és Program tervezési folyamatának elindítása Ujházy Emil, Popovics György,dr. Péntek Péter, Petrikné Molnár Erika - a KomáromEsztergom Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Osztálya osztályvezetője kérdése/ hozzászólása/ reagálása a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Popovics György szavazásra bocsátja a módosító javaslatot. A megyei közgyűlés és 3 igen és 9 nem szavazattal a következő határozatot hozza: 77/2012. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés nem fogadja el az átruházott hatáskörrel együttjáró utólagos beszámolási kötelezettség megszüntetésével kapcsolatos módosító javaslatot. (Székely Antal visszaérkezik. Jelen van: 13 fő közgyűlési tag) Popovics György szavazásra bocsátja az előterjesztés szerinti határozati javaslatot.

18

A megyei közgyűlés 9 igen és 4 nem szavazattal a következő határozatot hozza: 78/2012. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1.

Megkezdi a megyei területfejlesztési megalkotásának előkészítését.

koncepció

és

területfejlesztési

program

2. A tervezési folyamat társadalmasításának elősegítése érdekében terület- és vidékfejlesztési kollégium létrehozását határozza el, amely önálló szakbizottságokat is létrehozhat. Különösen indokolt ez a gazdaságfejlesztés vonatkozásában. A kollégium összetételének meghatározására, szervezeti és működési rendjének kialakítására felhatalmazza a közgyűlés elnökét. 3. Egyetért a tervezési munka előkészítésének előterjesztésben bemutatott lépéseivel. Felhatalmazza a közgyűlés elnökét az előkészítési feladatok végrehajtására és a közgyűlés két ülése között felmerülő, tervezési feladatokkal összefüggő intézkedések meghozatalára, esetleges kötelezettségvállalások, szerződések megkötésére, utólagos beszámolási kötelezettség mellett. Határidő: Felelős:




10.b) Dömös Önkormányzata kérelme települési pályázati alapra történő visszafizetések átütemezése tárgyában Popovics György arról tesz említést, hogy a bizottsági ülések és a mai nap között felkereste a Kormányhivatalt és arról tájékozódott, hogy a bizottsági ülésen bemutatott dokumentum, amelyben Csonka József képviselő urat a dömösi képviselőtestület felhatalmazta arra, hogy aláírjon dokumentumokat, szerződéseket a képviselőtestület nevében, ez jogszerű-e. A Kormányhivatal ezt aggályosnak tartotta, több esetben született jogerős elutasító bírósági döntés ebben az esetben. Ezt elfogadva úgy döntött, hogyha ezt a határozati javaslatot elfogadja a testület. akkor eljuttatjuk a közgyűlési határozatot a kérelmező önkormányzathoz, hiszen - a teljesítés elmaradása esetén - ez így is végrehajtható. Azt is elmondja, hogy amennyiben viszont Dömös nem fogja betartani bármilyen okból, akkor az inkasszó jogunkkal azonnal élni fogunk. Bármelyiket nem tartja be, mind a háromnál azonnal élni fogunk e lehetőséggel. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el.

Popovics György javaslatára megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztést és 13 igen szavazattal a következő határozatot hozza:

19

79/2012. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. a Település Pályázati Alapból Dömös Önkormányzatának megítélt támogatások visszafizetését az alábbiak szerint módosítja a kedvezményezett kérésére: a) Királykút utcai (602. hrsz.) sziklafalomlás kárelhárításának támogatása (szerződésszám: 1262-5/2009), hátralévő visszafizetendő összeg: 725.000 Ft. Határidő

törlesztés összege

2012. 09.30.

362.500 Ft

2012. 10.30.

362.500 Ft

b) Faluház külső felújítása (szerződésszám: 581-4/2010), hátralévő visszafizetendő összeg: 239.250 Ft. Határidő

törlesztés összege

2012.07.30.

239.250 Ft

c) Hozzájárul a faluház külső felújítására megkötött 581-3/2010 sz. szerződés szerint hátralévő 1. 021.500 Ft visszafizetésének 1 évvel történő elhalasztásához. A törlesztés módosított ütemezése: Határidő: 2013.06.30. 2013.09.30. 2013.12.30. 2014.03.30.

Törlesztés összege: 255.375 Ft 255.375 Ft 255.375 Ft 255.375 Ft

2. Kéri Dömös Önkormányzatát, hogy pénzügyi helyzetétől függően törekedjen a támogatás mielőbbi visszafizetésére.





Popovics György Megköszöni Petrikné Molnár Erika területfejlesztési osztályvezető munkáját. Elmondja, hogy ő a szakértője a megyei önkormányzatnál a területfejlesztési témáknak; ő irányítja az összes ilyen jellegű, szerteágazó, tevékenységet. Ő irányítja az összes ilyen jellegű tevékenységünket, ami rendkívül szerteágazó, hiszen országosan, a régióban és a megyében is kapcsolatot kell tartani mindenkivel.

20

Azt kéri a megyei közgyűlés tagjaitól - elsősorban azoktól, akik helyi önkormányzatok munkájában is szerepet vállalnak -, hogy segítsék a települési önkormányzatoknál ezt a munkánkat, hogy a szükséges információk mind teljesebb körét tudjuk begyűjteni. (Knapp János Pál visszaérkezik. Jelen van: 14 fő közgyűlési tag) 11. napirendi pont: Éves ellenőrzési jelentés a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2011. évi belső ellenőrzési tevékenységéről, és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2012. évi belső ellenőrzési terve Előterjesztő:

Dr. Péntek Péter megyei főjegyző

Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Popovics György javaslatára megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztést és 10 igen és 4 nem szavazattal a következő határozatot hozza: 80/2012. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. Elfogadja a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2011. évről szóló éves ellenőrzési jelentését, és megköszöni a vizsgálatokat végzett revizoroknak a szakszerű, következetes, de egyben segítő szándékú ellenőrzési munkájukat. 2. Felkéri a megyei főjegyzőt, gondoskodjon a 2011. évről szóló éves ellenőrzési jelentésnek a Komárom - Esztergom Megyei Intézményfenntartó Központ, valamint a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség – és Szervezetfejlesztési Intézet vezetője részére történő megküldésére, a hivatali szervezeti egységekkel történő megismertetésére és hasznosítására. 3. Felkéri a főjegyzőt, hogy: - a hivatal működtetését, gazdálkodását a jogszabályi előírások és a fenntartó által támasztott követelmények betartásával végezzék; - törekedjenek az erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra, a költségcsökkentésre, a bevételek növelésére; - a hivatalban hatékonyan működtessék a belső kontrollrendszert, a FEUVE-t; - az ellenőrzések során feltárt hibákat az intézkedési terveknek megfelelően javítsák, a hiányosságokat pótolják. 4. Elfogadja a Komárom – Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal mellékelt 2012-2016 évi stratégiai ellenőrzési tervét, és a 2012. évi operatív belső ellenőrzési tervét.

Határidő: - a határozat megküldése: azonnal - a határozat végrehajtása: folyamatosan Felelős: - Dr. Péntek Péter megyei főjegyző Hivatali végrehajtásáért felelős: belső ellenőr

21

A 80/2012. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat melléklete

STRATÉGIAI ELLENŐRZÉSI TERV 2012 – 2016. I.

A belső ellenőrzés stratégiai céljai

A belső ellenőrzés általános stratégiai célja, hogy hozzájáruljon az önkormányzat által kitűzött stratégiai célok eléréséhez. Ennek érdekében a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok előírásainak betartatása mellett kiemelten fontos a tulajdonosi szemléletű gazdálkodás érvényesülése. II.

A belső ellenőrzés által vizsgálandó területek

Az ellenőrzési munka sajátos területeire vonatkozó stratégiai célok, és az azt biztosító legfontosabb feladatok az alábbiak: A./

Az önkormányzati hivatal belső ellenőrzésének stratégiai célja, hogy hozzájáruljon a hivatal részére előírt feladatellátás hatékonyságának növeléséhez. 1. Az önkormányzat rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodás elemzése. 2. A bevételi lehetőségek növelésének és kihasználásának vizsgálata. 3. A hivatal finanszírozási rendszere hatékonyságának ellenőrzése az elszámoltatási rendszer kialakításának felülvizsgálatával. 4. A hivatali belső gazdálkodás szabályszerűségének ellenőrzése, hatékonyságának növelése a szervezeti keretek áttekintésével. 5. A vagyonkezelés szabályszerűségének ellenőrzése. 6. Az önkormányzat által nyújtott támogatások szabályszerű felhasználásának ellenőrzése. 7. A hivatali FEUVE kialakításának és működtetésének ellenőrzése az egyes funkciók ellátásának tükrében, hatékonyságának értékelése.

B./

A belső ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos stratégiai cél a jogszabályi előírásoknak megfelelő feladatellátás biztosítása, az ellenőrzések hatékonyságának, eredményességének növelése. 1. A vizsgálandó területek, témák kockázatelemzésen alapuló tervezése. 2. Az ellenőrzésre és a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, szakirodalom folyamatos figyelése. 3. A vizsgálatok hatékonyságát, eredményességét biztosító ellenőrzési módszerek alkalmazása. 4. Technikai eszközök, különösen az informatika által nyújtott lehetőségek teljes körű kihasználása.

III. A belső ellenőrzési tevékenység személyi feltételei A belső ellenőrzés létszám szükséglete: 1 fő belső ellenőr, ellátja a Ber.-ben meghatározott belső ellenőrzési vezető feladatait is. Az 1 fő belső ellenőr feladatait megbízásos jogviszonyban, eseti jelleggel látja el.

22

IV. A belső ellenőrzési tevékenység tárgyi feltételei és információs igénye Tárgyi feltételek: rendelkezésre áll

- önálló irodahelyiség: - számítástechnikai felszereltség: - jogtár elérése

hálózat (rendeletek, határozatok) elérése: - Internet-hozzáférés:

rendelkezésre áll rendelkezésre áll - közös meghajtók, biztosítva rendelkezésre áll

2012. ÉVI ELLENŐRZÉSI TERV

I.

A GAZDÁLKODÁS SZABÁLYSZERŰSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSE Az ellenőrzés tárgya: Az ellenőrzés alá vont szervezeti egység: Az ellenőrzés célja:

Az ellenőrzendő időszak: Az ellenőrzés típusa: Az ellenőrzés módszere: Szükséges ellenőrzési kapacitás:

A működés és gazdálkodás szabályozottságának, a belső szabályzatok jogszabályoknak való megfelelőségének ellenőrzése Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal Pénzügyi és Költségvetési Osztály annak megállapítása, hogy - a számviteli politikát kialakították-e az új szervezetre vonatkozóan és a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően, - a kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés és ellenjegyzés rendjét kialakították-e az új szervezetre vonatkozóan és a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően, - a gazdálkodás szabályszerűsége és hatékonysága biztosított-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása és a beszámolási kötelezettség teljesítése során; - a számviteli bizonylati rend területén érvényesültek-e a jogszabályokban, belső szabályzatokban meghatározott követelmények. 2012. év

Pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzés Dokumentumok és nyilvántartások vizsgálata Az ellenőrzés végrehajtásához külső kapacitás bevonása nem szükséges, annak végrehajtásához a belső ellenőr megfelelő végzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkezik. Az ellenőrzés időigénye: 3 ellenőri nap/szabályzat, mely tartalmazza az ellenőrzési program és az ellenőrzési jelentés elkészítését is AZ ELLENŐRZÉSEK ÜTEMEZÉSE ÉS AZ ELLENŐRIZENDŐ TÉMÁK MEGNEVEZÉSE 2012. szeptember Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés és ellenjegyzésről szóló szabályzat ellenőrzése 2012. október Pénzkezelési szabályzat és végrehajtásának ellenőrzése 2012. december Számviteli politika további szabályzatainak és a számlarend ellenőrzése

23

II.

A PÉNZKEZELÉS SZABÁLYSZERŰSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSE

Az ellenőrzés tárgya:

Az ellenőrzés alá vont szervezet: Az ellenőrzés célja:

Az ellenőrzendő időszak: Az ellenőrzés típusa: Az ellenőrzés módszere: Szükséges ellenőrzési kapacitás:

A pénzkezelési szabályzat jogszabályoknak való megfelelőségének és a készpénz-felvételek ellenőrzése a Kisebbségi Önkormányzatok tekintetében Komárom-Esztergom Megyei Kisebbségi Önkormányzatok tekintetében a Pénzügyi és Költségvetési Osztály annak megállapítása, hogy - a Kisebbségi Önkormányzatok készpénzkezelési szabályzatát aktualizálták-e a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően, - a kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés és ellenjegyzés rendjét kialakították-e a Kisebbségi Önkormányzatokra vonatkozóan és a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően, - a készpénzfelvételek a belső szabályzatokban foglaltaknak megfelelően történnek-e. 2012. év

Pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzés Dokumentumok és nyilvántartások vizsgálata Az ellenőrzés végrehajtásához külső kapacitás bevonása nem szükséges, annak végrehajtásához a belső ellenőr megfelelő végzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkezik. Az ellenőrzés időigénye: 3 ellenőri nap/kisebbségi önkormányzat, mely tartalmazza az ellenőrzési program és az ellenőrzési jelentés elkészítését is AZ ELLENŐRZÉSEK ÜTEMEZÉSE ÉS AZ ELLENŐRIZENDŐ TÉMÁK MEGNEVEZÉSE 2012. július Német Kisebbségi Önkormányzat készpénzkezelése 2012. július Cigány Kisebbségi Önkormányzat készpénzkezelése 2012. július Szlovák Kisebbségi Önkormányzat készpénzkezelése

III.

SZEMÉLYÜGYI NYILVÁNTARTÁSOK VEZETÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE

Az ellenőrzés tárgya: Az ellenőrzés alá vont szervezet: Az ellenőrzés célja:

Az ellenőrzendő időszak:

A vonatkozó hatályos jogszabályokban előírt személyügyi feladatok végrehajtásának ellenőrzése Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal személyügyi referense annak megállapítása, hogy - a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően kialakították és aktualizálták-e a személyügyi nyilvántartásokat. 2012. év

24

Szabályszerűségi ellenőrzés Dokumentumok és nyilvántartások vizsgálata Az ellenőrzés végrehajtásához külső kapacitás bevonása nem szükséges, annak végrehajtásához a belső ellenőr megfelelő végzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkezik. Az ellenőrzés időigénye: 3 ellenőri nap, mely tartalmazza az ellenőrzési program és az ellenőrzési jelentés elkészítését is AZ ELLENŐRZÉSEK ÜTEMEZÉSE ÉS AZ ELLENŐRIZENDŐ TÉMÁK MEGNEVEZÉSE 2012. november Személyügyi nyilvántartások

Az ellenőrzés típusa: Az ellenőrzés módszere: Szükséges ellenőrzési kapacitás:

IV. AZ ELLENŐRZÉSI KAPACITÁS FÜGGVÉNYÉBEN VÉGREHAJTANDÓ SORON KÍVÜLI ELLENŐRZÉSEK, EGYÉB FELADATOK ELLÁTÁSA

AZ ELLENŐRIZENDŐ TERÜLETEK, EGYÉB FELADATOK MEGNEVEZÉSE Eseti feladat Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal Belső ellenőrzési kézikönyvének elkészítése Eseti feladat Soron kívüli ellenőrzések előre nem látható, eseti elrendelések alapján Eseti feladat Tanácsadások előre nem látható, eseti elrendelések alapján

ELLENŐRZÉSI KAPACITÁS FELMÉRÉSE 2012.

2012. évi ellenőri napok száma Belső ellenőr szabadsága: Betegség, egyéb igazolt távollét Éves ellenőrzési terv elkészítése, előterjesztése, Éves ellenőrzési jelentés elkészítése, előterjesztése A belső ellenőr tervezett helyszíni ellenőrzésekre fordítható munkanapjainak száma Szabad kapacitás (eseti feladatokra és soron kívüli, eseti ellenőrzésekre)

12. napirendi pont: Adománygyűjtő Alap létrehozása Előterjesztő:


Kérdés, hozzászólás nem hangzott el.

16 nap - 0 nap - 0 nap - 2 nap 14 nap 0 nap

25

Popovics György javaslatára megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztést és 14 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 81/2012. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. 2012. július 1-jével Adománygyűjtő Alapot hoz létre, melynek célja - kampány szervezésével - alkalmanként egy-egy krízishelyzetbe került magánszemély, vagy közösség részére adomány gyűjtése. 2. 2012. július 1-jével egyéb, meghatározott célú pénzeszköz elkülönítésére szolgáló alszámlát nyit az Adománygyűjtő Alap forrásának fogadása céljából. 3. Az Axel Springer-Magyarország Kft. Komárom-Esztergom megyei Irodájával - a 24 Óra kiadójával - együttműködési megállapodást köt az Adománygyűjtő Alap forrásteremtéséhez szükséges kampány lebonyolítására az 1. számú melléklet szerinti tartalommal, és felhatalmazza a megyei közgyűlés elnökét annak aláírására. 4. A támogatásra jogosultak kiválasztásáról a döntést átruházza a megyei közgyűlés elnökére, aki a döntését megelőzően kikéri a megyei közgyűlés alelnökének, a közgyűlési bizottságok elnökeinek, a frakciók vezetőinek, valamint az Axel Springer-Magyarország Kft. Komárom-Esztergom megyei Irodája képviselőjének véleményét. 5. Kijelenti, hogy a Adománygyűjtő Alaphoz adományaival minden segítő szándékú magánszemély és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet hozzájárulhat, amennyiben egyetért a meghirdetett adománygyűjtő kampány céljaival. 6. Elfogadja az 1. pontban meghatározott Adománygyűjtő Alap működéséről szóló Szabályzatot a 2. számú melléklet szerinti tartalommal.




Gucsi-Véghné Dobos Éva, a Titkárság osztályvezetője

A 81/2012. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat 1. számú melléklete Együttműködési megállapodás amely létrejött egyrészről a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat (székhelye: 2800 Tatabánya, Fő tér 1. adószáma: 15729583-2-11, számlavezető pénzintézet: Magyar Államkincstár Komárom-Esztergom Megyei Igazgatósága, költségvetési elszámolási számlaszáma: 10036004-00320229-00000000), képviseletében: Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke (továbbiakban: Megyei Önkormányzat), másrészről az Axel SpringerMagyarország Kft. (székhelye: 2800 Tatabánya, Mártírok útja 44., cégjegyzékszáma: 11-09001415, adószáma: 10462933-2-11, bankszámlaszáma: 10400913-09117330-00000000),

26

képviseletében: Tímár János kiadóvezető-főszerkesztő (továbbiakban: 24 Óra) között alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel: 1. A Felek rögzítik, hogy a Megyei Önkormányzat …/2012. (VI. 28.) számú közgyűlési határozatával 2012. július 1-jével Adománygyűjtő Alapot hozott létre, melynek célja alkalmanként egy-egy krízishelyzetbe kerülő magánszemély, vagy közösség részére adomány gyűjtése. Az Adománygyűjtő Alapra befolyó adományok fogadása céljából egyidejűleg egyéb, meghatározott célú pénzeszköz elkülönítésére szolgáló alszámlát nyit. 2. A 24 Óra egyetértve az 1. pontban megfogalmazott elgondolással és az Adománygyűjtő Alap létrehozásával, felajánlja segítségét és együttműködését a Megyei Önkormányzatnak az Alap népszerűsítése és az adományok gyűjtése során. 3. A Megyei Önkormányzat elfogadva a felajánlott segítséget és együttműködést, felkéri a 24 Órát az Adománygyűjtő Alap forrásteremtéséhez szükséges kampányok lebonyolítására. 4. A 24 Óra a 3. pontban meghatározott felkérésre vállalja, hogy az alkalmanként kiválasztásra kerülő magánszemély, vagy közösség javára kampányt és adománygyűjtést szervez, ennek során újságcikkben ismerteti a támogatni kívánt személy vagy közösség helyzetét, a krízishelyzet lehetséges megoldását, az adakozásra történő felhívást, a megyei önkormányzat elkülönített számlaszámát, melyre az adományok befizethetők, illetve időnként számot ad az elkülönített számlára befizetett adományok összegéről. 5. A Megyei Önkormányzat vállalja, hogy a segíteni kívánt támogatott kiválasztásáról szóló döntést, annak meghozatalát követő 3 napon belül megküldi a 24 Órának, hogy elindíthassa adománygyűjtő kampányát a megyei napilapban, illetve sajtótájékoztatón ismerteti az általa elindított kampányban a 24 Óra szerepvállalását, továbbá rendszeres tájékoztatást ad az Adománygyűjtő Alapra befizetett adományok összegéről. 6. A Felek vállalják, hogy a kampány ideje alatt valamennyi rendezvényükön az Adománygyűjtő Alap feliratot, az Alap logóját, valamint a „Sok kicsi, sokra megy” jelmondatot szerepeltetni fogják, továbbá a www.kemoh.hu illetve a www.kemma.hu honlapokon a felirat alatt napról napra közlik a számlára befizetett adományok összegének állását. 7. A Megyei Önkormányzat vállalja, hogy az alkalmanként meghirdetett kampányok végén, az összegyűlt adomány teljes összegét a sajtó nyilvánossága előtt, ünnepélyes keretek között, a 24 Órával közös rendezvényen adja át a támogatott részére, megköszönve a támogatók segítségét és kiemelve a 24 Óra szerepét. 8. A Megyei Önkormányzat a kampány befejezését követő legközelebbi testületi ülésén tájékoztatja a közgyűlést, míg a 24 Óra a kampány befejezését követő 15 napon belül, vagy értelemszerűen újságcikkben tájékoztatja a megye lakosságát a támogatás felhasználásáról, annak hasznosulásáról. 9. A Felek rögzítik, hogy az adománygyűjtő kezdeményezésben a katalizátor szerepét kívánják betölteni, arra törekedve, hogy a krízishelyzetbe került megyei magánszemélyek és közösségek érdekében a megye lakosságában és a megyében működő szervezetekben minél nagyobb mértékben kialakuljon a segíteni akarás, az összefogás, és az egymásért való felelősség érzése.

27

10. Az együttműködési megállapodás 6 példányban készült, melyből a Feleket 3-3 példány illeti meg. A Felek az együttműködési megállapodást elolvasva, értelmezve, mint akaratukkal mindenben megegyezőt írták alá.

Tatabánya, 2012. június ...

Popovics György a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke

Tímár János Axel Springer Magyarország Kft. kiadóvezető-főszerkesztő

Pénzügyi ellenjegyező: Tatabánya, 2012.június …

Jogtanácsosi ellenjegyző: Tatabánya, 2012. június …

.............................................. Németné Horváth Zsuzsanna főosztályvezető

.............................................. Dr. Pozsár Gáborné dr. Alt Dóra Mária megyei aljegyző

A 81/2012. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat 2. számú melléklete

Adománygyűjtő Alap Működési Szabályzata

Az Adománygyűjtő Alap elnevezése:

Adománygyűjtő Alap

Az Adománygyűjtő Alap számlaszáma:

..................................................................

Az Adománygyűjtő alap létrehozója: a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés (2800 Tatabánya, Fő tér 4.) …/2012.(VI.28.) számú határozata alapján Együttműködő partner: Axel Springer-Magyarország Kft. Komárom-Esztergom Megyei Irodája, a 24 Óra kiadója (2800 Tatabánya, Mártírok útja 44.) Az Adománygyűjtő Alap célja: Alkalmankénti (évente legfeljebb 3) kampány és adománygyűjtés szervezése, adományok gyűjtése, és a beérkezett adományok átadása egy-egy krízis helyzetbe kerülő magánszemély, vagy közösség javára.

28

Az Adománygyűjtő Alap kedvezményezettjei: olyan Komárom-Esztergom megyei lakosú, vagy székhelyű magánszemélyek, vagy közösségek, akik tragédiák, betegség, váratlan események folytán önhibájukon kívül krízishelyzetbe kerültek és a részükre történő adománygyűjtéshez hozzájárultak Az Adománygyűjtő Alap forrása: az alkalmanként meghirdetett kampány eredményeként az elkülönített számlára befolyó adományok Az Adománygyűjtő Alap befizetői köre: az Adománygyűjtő Alaphoz adományaival minden segítőszándékú magánszemély és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet hozzájárulhat amennyiben egyetért a meghirdetett adománygyűjtő kampány céljaival. Az adománygyűjtés politikai célokat nem szolgálhat. Az Adománygyűjtő Alap működése: Az alap mindig egy krízishelyzetbe került konkrét magánszemélyt, vagy közösséget támogat (továbbiakban: támogatott). A támogatott a krízishelyzet bekövetkeztét követően kerül kiválasztásra. Ha a segíteni kívánt támogatottat a megyei közgyűlés elnöke - a megyei közgyűlés alelnöke, a közgyűlési bizottságok elnökei, a frakciók vezetői, valamint az Axel Springer-Magyarország Kft. Komárom-Esztergom megyei Irodája képviselője véleményének figyelembevételével kiválasztotta, az erről szóló döntést közzéteszi a megyei önkormányzat honlapján, illetve megküldi az Axel Springer-Magyarország Kft. Komárom-Esztergom Megyei Irodájának, hogy indítsa el adománygyűjtő kampányát a 24 Óra napilapban. A kampány ideje legfeljebb 2 hétig tart, mely időszak legfeljebb két héttel meghosszabbítható. Erről a megyei közgyűlés elnöke dönt. Ezen időszak alatt a 24 Órában ismertetésre kerül a támogatni kívánt személy vagy közösség helyzete, a krízishelyzet lehetséges megoldása, az adakozásra történő felhívás, illetve a megyei önkormányzat elkülönített alszámlaszáma, melyre az adományok befizethetők. Az elkülönített alszámlára történő befizetés bármekkora összeg lehet, mértéke nincs korlátozva. A kampány ideje alatt a megyei önkormányzat, illetve az Axel SpringerMagyarország Kft. Komárom-Esztergom Megyei Irodájának valamennyi rendezvényén az Adománygyűjtő Alap felirat, az Alap logója, valamint a „Sok kicsi, sokra megy” jelmondat szerepel, továbbá a www.kemoh.hu illetve a www.kemma.hu honlapokon a felirat alatt napról napra számot adnak a számlára befizetett adományok összegéről. A kampány időtartamának lejártát követő 5 napon belül az elkülönített alszámlára - támogatott javára - befizetett teljes összeg átadásra kerül sajtó nyilvánosság előtt, ünnepélyes keretek között. Az átadáson a megyei közgyűlés elnöke és az Axel Springer-Magyarország Kft. KomáromEsztergom Megyei Irodájának vezetője közösen nyújtják át a támogatott részére a befolyt összeget. A támogatás felhasználásáról szóló tájékoztatás A megyei közgyűlés elnöke a kampány befejezését követő legközelebbi testületi ülésén tájékoztatja a megyei közgyűlést a támogatás felhasználásáról, annak hasznosulásáról, míg az Axel Springer-Magyarország Kft. Komárom-Esztergom Megyei Irodája a

29

kampány befejezését követő 15 napon belül, vagy értelemszerűen újságcikkben tájékoztatja a megye lakosságát a támogatás felhasználásáról, és annak hasznosulásáról

Popovics György az ülés nyilvános részében kívánja véleményét elmondani a 6. napirendi pontnál tapasztalt konfliktusos helyzetről. Véleménye és Winkfein Csaba reagálása a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Popovics György javaslatot tesz arra, hogy a zárt ülést megelőzően kerüljön sor a meghívóban 14. és 15. napirendi pontként szereplő előterjesztések tárgyalására. A megyei közgyűlés - határozathozatal nélkül - egyhangúlag egyetért a javaslattal.

13. napirendi pont: Tájékoztató a Megyeháza helyzetéről Előterjesztő:


Popovics György, Winkfein Csaba, Michl Miklós hozzászólása/reagálása a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

A megyei közgyűlés egyetért a közgyűlés elnökének javaslatával és 14 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 82/2012. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés a „Tájékoztató a Megyeháza helyzetéről” tárgyú napirendi pont tárgyalását a következő ülésére elhalasztja. Határidő: Felelős:

értelemszerűen Popovics György, a közgyűlés elnöke

14. napirendi pont: Tömegsport támogatás Előterjesztő:

Winkfein Csaba, az MSZP frakciócsoportjának vezetője

Popovics György elmondja, hogy az előterjesztővel született egy megállapodás. Kéri, hogy ezt ismertesse. Winkfein Csaba azt javasolja a közgyűlésnek, hogy e napirendi pont tárgyalását halassza a következő ülésére és akkora olyan formában készüljön az előterjesztés, amiben az önkormányzat döntést is tud hozni. A megyei közgyűlés egyetért a javaslattal és 14 igen szavazattal a következő határozatot hozza:

30

83/2012. (VI. 28.) számú közgyűlési határozat

A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés a „Tömegsport támogatás” tárgyú napirendi pont tárgyalását a következő ülésére elhalasztja. Határidő: Felelős:

értelemszerűen Popovics György, a közgyűlés elnöke

Hivatali végrehajtásért felelés: Varga Zita, nemzetközi, nemzetiségi és sport referens

Interpelláció – Kérdés – Egyéb bejelentés nem hangzott el. Popovics György tájékoztatást ad arról, hogy a következő napirendi pont tárgyalására zárt ülés keretében kerül sor. Ezt követően mindenkinek megköszöni a testületi ülésen való részvételt és a nyílt ülést berekeszti. ZÁRT ÜLÉS (A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. Az iratpótló lap a jegyzőkönyv végén található.) Kmf.


Popovics György a közgyűlés elnöke

31

VI.1-69/2012.

IRATPÓTLÓ a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. június 28-ai zárt üléséről

32

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS VI.1-69/2012. JEGYZŐKÖNYV Készült Tatabányán, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. június 28-ai zárt üléséről

Jelen vannak:

Dr. Balogh Zoltán Knapp János Pál Kovács Attila Michl Miklós Nagy Sándor Popovics György Simon Géza

Dr. Szabó Gábor Szaniszló Zoltán Székely Antal Dr. Udvardi Erzsébet Ujházy Emil Winkfein Csaba Zentai-Plajner Zsolt

(összesen: 14 fő) közgyűlési tag továbbá:

Dr. Péntek Péter megyei főjegyző Dr. Pozsár Gáborné Dr. Alt Dóra Mária megyei aljegyző és a jegyzőkönyv készítője

15. napirendi pont: Kitüntető címek adományozása (Komárom-Esztergom Megye Mentődolgozója Komárom-Esztergom Megye Rendőre Komárom-Esztergom Megye Tűzoltója/Katasztrófavédelmi Dolgozója/Polgári Védelmi Dolgozója Komárom-Esztergom Megye Vám- és Pénzügyőre Komárom-Esztergom Megye Polgárőre Komárom-Esztergom Megye Sportjáért díj Vályi István Díj) Előterjesztő:


Kmf.


33

A 2012. június 28-ai közgyűlési jegyzőkönyv melléklete Hozzászólások, kérdések, reagálások

1. napirendi pont:

Előterjesztő:

Tájékoztató a közgyűlés két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről, beszámoló átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Popovics György, a közgyűlés elnöke

Popovics György Megkérdezem, hogy van-e valakinek kérdése? Szaniszló Zoltán A bizottsági ülésen Ujházy Emil képviselőtársammal együtt kértük, hogy a szoftverbeszerzésekről egy rövid tájékoztatót, hogy milyen szoftverekről, milyen értékben, mennyiben került eddig és mennyibe fog kerülni ezután a megyei önkormányzatnak ezek a kiadások? Erről szeretnék most egy tájékoztatás kérni. Dr. Péntek Péter Az elmúlt évben is még a Hivatal által használt szoftverek után licencdíjat fizettünk. Ez azt jelenti kvázi mint egy bérlet, hogy minden évben egy jelentős összeget kifizettünk a szoftverek használatáért. Ennek annyi előnye volt, hogy a licencdíj fejében mindig a legújabb verziót kaptuk meg. Nem sűrűn változik verzió, de 4-5 évenként változik, modernizálódik. Ehhez képest már Elnök úr már tavaly szeretett volna egy takarékosabb megoldást találni. Már tavaly is kiadta utasításképpen, hogy próbáljuk feltérképezni piacon, hogy milyen lehetőség van a szoftverek megvásárlására licencdíj fizetése helyett. Tavaly még a Albacomp – ő volt a licenc tulajdonos, ő képviseli a Micro Software – tőlük olyan ajánlatot kaptunk vásárlásra, ami nem felelt meg. Idén viszont egy olyan ajánlatot kaptunk, ami állásponton szerint is megfontolást igényel, sőt egy megfelelő döntést igényel. Ismertetném most a fajlagos költséget a szoftverekre. Kétféle szoftverről, két alapszoftverről van szó Windows és egy Office. A fajlagos költség az Albacomp által biztosított licencdíj az 83.189,- Ft volt – ezt évente kellett fizetnünk. Erre az évre még nem adott biztos árajánlatot csak jelezte, hogy kb. 10 %-os áremelkedés várható. Így kb. 91.500,- Ft körül várható az Albacomp által biztosított licencdíj. Ebben az évben ennyi lenne és minden évben még növekedik az ára. A mi ajánlatunk, amit kaptunk a CompL Kft-től tulajdonba kapnánk a szoftvert. Ennek megvan a korlátja is, hogy nem korlátlan a rendelkezési jogom, tehát nem tudom értékesíteni, csak én használhatom bizonyos korlátokkal, de a lényeg az, hogy egyszer kifizetnünk és tulajdonképpen tulajdonba kerül a szoftver. Összege 99.505,- Ft. Ha idén is licencdíjat fizetnénk, az fajlagos költség/szoftver 91.508,- Ft lenne, egyszeri ár viszont 99.000,- Ft. Ha ezt a közgyűlés számunkra biztosítja, akkor megvásároltuk a szoftvereket és többet nem kell fizetnünk. Ahogy elmondtam, annyi előnye elméletileg a licencnek, hogy mindig új verziót biztosít, ha van új verzió, amit 4 évente van, de számunkra a Hivatal számára ez a mostani verziók, amiket mi megvásárolunk bőségesen elegendő, nem szükséges venni modernebb verziót. Amennyiben viszont úgy is új gépeket vásárolunk, mert előbb-utóbb kell vásárolni,

34

ott viszont már a géphez tartozik eleve szoftver, azzal együtt kell megvásárolni és mindig a legújabb szoftvert vásároljuk meg. A két összeg mégegyszer megismétlem licencdíj 91.500,Ft lenne, a tulajdon, a vételár 99.505,- Ft. Szaniszló Zoltán Köszönöm a tájékoztatást. Egy pontosítást szeretnék kérni, hogy pontosan milyen Windows operációs rendszerről, illetve milyen Office alkalmazás szoftverről van szó. Ez fontos az árképzés szempontjából. Zentai-Plajner Zsolt Én most mint nem képviselő kivételesen, hanem mint a JOBBIK informatikai vezetője elképedve hallgatom az árakat. Bármelyik dobozos Windows 31 E Ft körüli áron van. Én mindenféleképpen azt kérném, hogy ha kell, akkor sürgősséggel üljünk össze. Ebben mindenképpen tudok segíteni. Ezek az árak elképesztőek voltak, amiket hallottunk, töredékéért meg lehet őket szerezni. Nem beszélve arról, hogy a Micro Szoftvare-nak most már vannak olyan lehetőségei is, hogy nem licencet, hanem magát a softwarét lehet bérelni, havi szinten lehet bérelni a szoftvereket és ebben az esetben tulajdonképpen havi költségként jelentkezik és havi költségként el lehet számolni. Én azt kérném szépen, hogy ne kapkodjuk el a döntést, ha kell, akkor hozzunk létre, üljünk össze. Én nagyon szívesen részt veszek benne és természetesen a teljes támogatást megadjuk, a töredékére le lehetne csökkenteni ezt a költséget. Popovics György Abszolút egyetértek. Beszéltünk is róla, hogy akkor én a jövő héten össze fogok hívni egy olyan szakértői vagy szakmai megbeszélést, ahol képviselők, szakértők egyaránt részt tudnak venni, mert az ügyet sürgős megoldanunk. Ezt nem halogathatjuk és erre mindenki meghívást fog kapni. Kérem, hogy nézzétek azokat e-maileteket, amit elérhetőségként megadtatok, mert azon lesz ez a dolog meghirdetve. Dr. Péntek Péter Kérdés elhangzott, hogy ez a software milyen verzió. A licencdíjat még a legfrissebb software után vásároljuk. Mindig a legfrissebb verziót kapjuk meg a licencdíj alapján, ezért mi erre kértünk ajánlatot. Windows professzionális és Office 2010. Popovics György A megbeszélésen ezt majd tisztázni fogjuk. Van-e további mást érintő kérdés? Szaniszló Zoltán Van egy gyanúm, hogy ez Windows XP operációs rendszer, ami elképzelhető, hogy ilyen áron kerül értékesítésre. Ugyanis ez már hivatalos támogatása ez évvel megszűnik és mondjuk úgy, hogy a raktárkészletre maradt darabokat magasabb áron szeretnék értékesíteni külön kiemelten, hogy profession verzióra nincsen szüksége egy megyei önkormányzatra. Maximálisan támogatásom egy ilyen kerek asztalnak a felállítását, hiszen én magam is szakmabelinek mondhatom magam. Szeretnék hozzájárulni, hogy helyes döntés szülessen ebben a kérdésben. Ugyanakkor én most szeretnék egy határozati javaslatot tenni, hiszen mi a frakcióban a következő álláspontra jutottunk, amit szeretném, hogyha jegyzőkönyvben rögzítenénk, illetve egy gyors szavazás is születhetne róla. A szocialista frakciónak a következő javaslata született.

35

A jövőben ingyenes, nyílt forráskódú rendszerek alkalmazása a kiadások csökkentése érdekében Open-Office irodai szoftver-csomag, Mozzila levelezőrendszer, valamint Linux alapú operációs rendszerek alkalmazása. Így az összeg egészében megspórolható lenne. A rendszer átállására azt gondolom, hogy egy, legfeljebb két munkanapnyi költség egy rendszergazda számára. A rendszer alkalmazása megegyezik az előzőekben alkalmazott szoftverek működésével. Dr. Péntek Péter Én nem támogatom ezt a javaslatot. Kérem, hogy ezt ne szavazza meg a közgyűlés. Ugyanis vannak ingyenes szoftverek, viszont amik beérkeznek hozzánk különböző fájlok, üzenetek legtöbbször a régi szoftvereken nem tudjuk megnyitni. Offiszokról van szó. Igen vannak ingyenes szoftverek, de ezek rendkívül ….. Higgyétek el vagy higgyék el, hogy nekem is ötször át kell küldenem az informatikusnak, hogy konvertálja át. Nekem sem a legfrissebb szoftverem van. Én ezt nem támogatom, mert nem olyan jelentős összeg már a software, de Önök döntenek. A Hivatal nevében nem támogatom. Elnök úrnak is többször előfordult, hogy nem tudja megnyitni, mert olyan modern Word verzióba jön, hogy nem tudjuk megnyitni. Ez egy ingyenes szoftveren még nehezebb volna.

Popovics György Megadom még Zentai-Plajner és Szaniszló képviselő uraknak egyszer-egyszer a szót és ebben a kérdésben lezárom a vitát, mivel megegyeztünk már, hogy mit fogunk csinálni. Teljesen fölösleges ezzel a szót szaporítani. Az álláspontom az MSZP javaslatával kapcsolatban az, hogy úgy változtassuk meg, hogy vizsgáljuk meg az ilyen jellegű szoftvereknek az alkalmazását. Hogyha ezt az előterjesztő befogadja, akkor így tudom támogatni, de így kogensen, hogy most ez kötelező, ezt semmiképpen. Ezt mindenképpen át kell tekinteni. Zentai-Plajner Zsolt Én is arra kérném a szocialista frakciót, hogy erről most ne szavazzunk, hanem egy ülésen üljünk le. Ennek semmi köze nincs, hogy meg lehet nyitni vagy nem lehet megnyitni. A nyílt forráskódú szoftvereknél ugyan azokat el lehet érni, sőt belehet úgy állítani, hogy egy laikus észre sem veszi, hogy milyen felhasználó rendszert használ. Viszont Open-Office-nek is vannak hátulütői. Az a kérésem, hogy ezt ne itt beszéljünk meg, hanem egy szakmain. Szaniszló Zoltán Azt gondolom, hogy ez egy rendkívüli alkalom, hiszen egyetértek a JOBBIK frakció vezetőjének elmondásával. Támogatom azt, hogy csak vizsgáljuk meg ennek a kérdésnek a megoldását és személy szerint majd elmondom ott a szakmai véleményemet. Tényleg ezt most ne itt vitassuk meg. 2. napirendi pont:

Előterjesztő:

Tájékoztató a megyében működő regionális hulladékgazdálkodási rendszerekről, tevékenységükről, terveikről

Halász-Szántói Emese, a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás projektvezetője, Kovács Miklós, a Közép-Dunavidéki Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Projekt Iroda vezetője

36

Winkfein Csaba Igazából az egész tájékoztatót köszönjük szépen. Nyilván egy csomó olyan kérdés felmerült a képviselőkben, ami elsősorban a lakosságot érdekli és érinti. Ezek az árak kérdései. Nyilván ezek a legfontosabb kérdések a lakosság szemszögéből. Arra szeretnénk választ kapni, hogy látják-e, hogy az árak változásai a szemétszállításra gondolván hogyan fognak alakulni? Vannak-e információk arra, hogy itt a központi díjszabás az befog-e következni vagy sem? Sok információ terjeng ezzel kapcsolatban és ha igen, akkor milyen változást fog ez hozni? Pontosan tudjuk, hogy itt a megyében több települési önkormányzattal vannak szerződésben. Ezek a szerződések hogyan állnak? Mikor fognak lejárni és hogy a jövőt látják-e, hogy a többi önkormányzat itt a megyében hogyan gondolkodik arról, hogy folytatják-e Önökkel ezt a tevékenységet vagy sem. Nyilván fontos kérdések a szelektív szemétszállítás ügyei. Erre jó lenne, ha látnánk, hogy ez pontosan hogy fog működni. Mi Esztergomban látunk egyfajta működést. Ez nem az Önök működése. Jó lenne látni, hogy Önök ezt hogyan oldják meg a gyűjtést, utána a tárolását ezeknek a hulladékoknak, illetve a zöld hulladék kezelést hogyan oldják meg. Ezek lennének a főbb kérdések, illetve az, hogy a szemétlerakók után mit kívánnak tenni ezzel. Több variáció van akár égetés, akár tárolás, akár valamilyen energia létrehozása, hogy milyen irányba gondolkoznak ezen a területen. Popovics György Gondolom frakcióvezető úr nem egyenként gondolta, hogy mikor járnak le a szerződések az önkormányzatoknál, hanem ilyen globális, általános választ. Úgy gondolom képviselőtársaim, hogy most mindenki tegye fel a kérdést és utána legyen egy válasz és akkor lesz természetesen még egy második kör, de ha lehet, akkor először próbáljuk az összes kérdésünket föltenni. Ujházy Emil Nekem két témában lenne kérdésem. Az egyik, hogy megvizsgálták-e azt a helyzetet, hogy Tatabánya karsztvíz bázisára építik vagy a jelenleg is ott lévő hulladéktárolót. Az előterjesztés 4. oldalán azt írják, hogy „hulladékkezelő központot, lerakó bővítése, előkészítő, válogató, komposztáló gyáregységet vagy területet szeretnének kialakítani”. A tatabányai karsztvízzel kapcsolatba voltak-e a vizsgálatok? A másik kérdés pedig az, hogy évekkel ezelőtt, amikor elindult a projekt, akkor volt még energetikai vége ennek az egésznek. Miért került ki ez a projektből és hogy van-e ezzel kapcsolatban információjuk? Michl Miklós Érdeklődöm aziránt, hogy van-e rejtett szándék arra vonatkozóan, hogy a szeméttelepek állandó bővítésének helyébe a kommunális hulladék végső kezelését megejtsék. Nevezetesen arra gondolok, hogy építenek-e Rajsz István a miskolci egyetem fizika tanszékének docense és Bartha István a miskolci szeméttelep vezetőjének által kidolgozott kommunális hulladék kezelést, miszerint oxigén befúvással a kommunális hulladékból faszeszt, illetve folyékony széndioxidot nyernek. Ennek segítéségével a szeméttelepek fölszámolhatóak és az ország energia igénye is részben hazai forrásból kielégíthető.

37

Halász-Szántói Emese Gazdaságfejlesztő Szervezet vezetője és a Duna-Vértes Közre Regionális Hulladékgazdálkodási Társulásnak az operatív feladatait a mi szervezetünk látja el. Az első kérdéskörben a díjak alakulása, illetve a közszolgáltatási szerződéseknek az aktuális kérdése merült fel. Először is külön venném a mi társulásunkon belül kettő projekt van futóban. Az egyik a települési szilárd hulladék rekultivációs projekt, a második a hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése projektünk. Most írtuk is, hogy ott tart jelen pillanatban a támogatási döntésre várunk. Tehát maga a projekt benyújtásakor is természetesen már akkor tudtuk, hogy ezek a szerződések ebben év végén a települések döntő többségénél le fognak járni. Így született meg a társulási megállapodás ennek megfelelő módosítása, maga a projekt benyújtása. Ezt a pályázati projektünk kezeli. Tegnap volt társulási ülésünk, melyben felmerült a projekt legelső fázisában külön történt volna a begyűjtés egyenként a településeknél a közszolgáltatási szerződések megkötése. Tegnapi napon pont az idő rövidsége miatt a társulás tanácsülésen téma volt az, hogy esetleg ezt társulásra ruházza át a tagönkormányzatok. Ennek pont az idő rövidsége volt az egyik oka, illetve az, hogy összefogva kedvezményesebb árat és hatékonyabb rövid időn belül tudjuk lebonyolítani a közbeszerzési eljárásokat. Mind a kettő változat kezeli ezt a helyzetet a projekten belül. Itt folyamatban van most a tagönkormányzatoknál a döntés. Szeptember elejére leszünk ebben a témában okosabban. A díjakra viszont természetesen ez egy nagyon fontos kérdés a projekt kapcsán. Én azt gondolom, hogy az üzemeltető kiválasztása – mi még nem tartunk ott – amint megkaptuk a támogatói döntést, akkor a következő lépés a közbeszerzési pályázatunk kiírása az üzemeltetőnek. Igazából a díjak alakulását még befolyásolja az, hogy milyen üzemeltetőt sikerül a társulásnak megválasztania. A zöldhulladék kezelés volt még egy kérdés, ami komposztáló megvalósul a rendszerfejlesztéses pályázatunk keretén belül több helyen. Ez a települések egyénenként történik majd a felhasználás. Ujházy úr kérdésére: természetesen maga a pályázat benyújtását megelőzően egy nagyon komoly előkészítő munka környezetvédelmi hatástanulmánnyal, megvalósíthatósági tanulmánnyal, amit maga a közreműködő szervezet, irányító hatóság is megkövetel egy ilyen nagy eu-s projektek kapcsán. Természetesen ez megvizsgálásra került. Energetikai része: igen eleinte szó volt erről a pályázat keretén belül. Itt viszont társulás, illetve lakossági döntés, települési döntés született arról, hogy kikerült ez a rész a projektből. Kovács Miklós Kovács Miklós vagyok a Közép-Dunavidéki Hulladékgazdálkodási Társulásnak a projekt szervezetének a vezetője. Kérdésekkel kapcsolatban a társulásunk 168 önkormányzat társulása és ebből 25 települési önkormányzat a tagja, önkormányzat Komárom-Esztergom megyéből. Ilyen szempontból a másik társuláshoz képest valamelyest előrébb tartunk a projektjeinkkel. Sikeresen zárunk egy 83 lerakót érintő rekultivációt, ami 6,7 Mrd Ft összegben realizálódott, valamint kivitelezés alatt van, illetve szerződéskötés alatt van az Esztergomot érintő 1,1 Mrd Ft beruházás értékű rekultiváció. Tudni kell, hogy ezek a 2003. előtt lezárt kommunális hulladékot tartalmazó lerakók, amelyek önkormányzati tulajdonban voltak. Ez, mivel 100 % támogatási intenzitású projekt volt, gyakorlatilag ez a pénz, ami a rekultivációs kötelezettség a tulajdonos önkormányzatnak a vállát nyomja, ez a pénz egy az egyben az önkormányzatoknak egy olyan forrást teremtett, amivel ezt a kötelezettségüket teljesíthette.

38

A harmadik projektünk és itt térnék a válaszadásra a szolgáltató kiválasztásánál mi jövő héten írjuk alá a támogatási szerződést egy 16,1 Mrd Ft-os rendszerfejlesztésű projektbe, amely nem tartalmaz végpontot, energetikai hasznosítást. Időközben a pályázati konstrukció úgy módosult, hogy erre nem volt lehetőségünk. Régebben volt rá kezdeményezés, de az önkormányzatok közül nem vállalta senki magának azt az ódiumot akkor még, hogy egy ilyen berendezésnek, illetve egy ilyen létesítménynek helyt adjunk a közigazgatási területén belül. Ezzel a projekttel ami ilyen módon nem tartalmaz energetikai hasznosítást, de az energetikai hasznosításra való alapanyagnak a szelektív előállítását, illetve annak a frakciónak a kivételét vagy kinyerését tartalmazza. Ennek köszönhetően reményeink szerint, illetve vállalásaink szerint nagyságrendileg egy 75 %-os olyan feldolgozottsági szintet fogunk elérni, ami a kezeletlen hulladékhoz viszonyítva kezeltté teszi ezt a hulladékot. Ez azért nagyon fontos, mert manapság hallható, illetve szó volt róla és ezt szakmai részt várható az, hogy lerakói járulék ilyen-olyan ütemben, de bevezetésre kerül. Konkrétan arra a kérdésre, hogy a díjak hogyan fognak alakulni azért nem tudunk válaszolni, mert most is a parlamenti előkészítési szakaszban van az egységes hulladékgazdálkodási törvény és ilyen szempontból ez nem mi kompetenciánk, illetve ezt meg kell várnunk, hogy milyen döntés születik a parlamentnél. Ilyen módon ez a rendszerfejlesztés, ami 70 %-os támogatási intenzitás mellett tudunk megvalósítani válogatóműveket tartalmaz, 21 db hulladékudvart tartalmaz a társulás területén, illetve 301 hulladékgyűjtő szigetnek a kialakítását tartalmazza. Tehát a szelektív hulladék gyűjtésre ilyen szempontból 22 %-os, ami messze magasabb mint az uniós elvárás tudunk teljesíteni a társulás területén és ugyan így megoldotta a zöldhulladék szállításra és komposztálásra is. A szolgáltatókkal kapcsolatban említettem, hogy 70 %-os támogatás intenzitással, 30 %-os az önrészt azt a társulásnak kellett előteremteni, ezért a társulási tanács úgy döntött, hogy közbeszerzés keretében egy hosszú távú szolgáltatót kíván megbízni. Ez a közbeszerzés tavaly decemberben lezárul, a szerződés aláírásra került, 30 éves időtávra kerül kiválasztásra a szolgáltató, ami a többségi önkormányzati tulajdonú cégek által alapított konzorcium, akik gyakorlatilag jelenleg is társulás területén végzik a közszolgáltatói feladatot. Ilyen módon a közszolgáltatási feltétel, illetve a jogviszony az a társulás területén az rendezett. Ujházy Emil Én még mindig ezt a karsztvíz vagyonos dolgot kérdezném, hogy jól értem-e, hogy a tatabányai hulladéklerakó bővítésével 83 településnek a bizonyos szemétrésze idekerül-e Tatabányára. Ez lenne az egyik kérdésem. A másik pedig az, hogy néhány hónappal ezelőtti oroszlányi földrengés után volt-e környezetvédelmi tanulmány, hogy megváltozott-e az a terület, ahol ezt a hulladékdeponálást véghez fogják vinni. Halász-Szántói Emese 79 településről beszélünk. Most perpillanat nem fogom tudni megmondani, hogy volt-e környezetvédelmi hatástanulmány. Tájékozódom és írásban fogok választ küldeni. Popovics György Van-e további kérdés. Amennyiben nincsen, akkor megkérdezem, hogy van-e valakinek hozzászólása? Amennyiben nincs két határozatunk van. Tulajdonképpen tudomásulvételről kell csak döntetnünk. Ha nem kérik külön, akkor egyben tudjuk a kettőt föltenni. De még mielőtt erre rátérnénk. Van egy Győrszol Zrt. nevű cég, amelyik a megye nyugati részén szolgáltat hulladékgazdálkodásban. Bábolnai képviselőként jól ismerem ennek a tevékenységét. Azt tudom elmondani, hogy a félelmek az áremelkedésre vonatkozóan valósak. Viszont

39

a szolgáltatással abszolút megoldódik a szelektív hulladékgyűjtés, illetve a kommunális hulladéknak az elszállítása is. Nyilván a beruházás és a szolgáltatás költségeit valamilyen módon rá kell terhelni a lakosságra. Amire még nagyon figyelni kell az önkormányzatoknak, hogy olyan pontos szerződéseket kössenek, amelyek mondjuk egy támogatás megváltoztatásánál, megváltozásánál milyen terheket rónak a helyi önkormányzatokra. Erre mindenkinek fölhívnám a figyelmét. Az előterjesztőknek nagyon szépen köszönöm a szakszerű és jó anyagokat.

3. napirendi pont:

Előterjesztő:

Tájékoztató az erőterületek állapotáról, az erdőterületek fejlesztéséről, fenntartásáról, a közmunkaprogram tapasztalatairól Kocsis Mihály, a Vértesi Erdő Zrt vezérigazgatója Zámbó Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt vezérigazgatója

Zámbó Péter A Pilisi Parkerdő Zrt az a cég, amelyet én irányítok és szeretném bemutatni Önöknek. Kezdve az egésztől és úgy haladva a Komárom-Esztergom megyei területünk felé. Nagyon röviden: 1969-ben alapították a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaságot. 1994-ben alakultunk részvénytársasággá. 1989-ben volt még egy jelentős év a parkerdő történetében, amikor az addig kb. 33 ezer ha gazdálkodó Pilisi Állami Parkerdő Gazdasághoz csatolták a Budavidéki Erdő és Vadgazdaság addig kormányvadászati feladatokat ellátó területét. Tulajdonosunk 2010. június 1-jétől a Magyar Fejlesztési Bank. Alaptevékenységünk erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás és az országban elsőnek a közjóléti erdőgazdálkodás, parkerdő gazdaság azóta is elsők vagyunk és egyetlenek az országban. A parkerdő filozófiája a természetközeli erdőkezelés, az erdő közjóléti szerepének fenntartása, ennek növelése. Küldetésünk pedig ennek a területek minél magasabb színvonalon a főváros környékén, illetve a területünkön élő 3 millió lakos rekreációs igényeinek minél fontosabb kielégítése és minél szakszerűbb kielégítése. A parkerdő gazdaság területét mutatja be ez a következő térkép. Kis túlzással én azt szoktam mondani, hogy Hatvantól Nyergesújfaluig és Acsától Makádig terjed a parkerdő területe, középen az a sárga folt a főváros Budapest, 64 ezer ha, ebből kb. 60 ha az erdőterület. A kezelt erdőterületeink 63 %-a természetvédelmi oltalom alatt áll. Natúr 2000-el pedig 41 ezer ha terület védett és lefedett. Működési területeink az erdőgazdasági tájaink szerint Gerecse, Budai hegyek, Duna-Tisza köze, Kiskunság, Közép- és Alsó Duna, gödöllői dombvidék. Kb. ezzel is lehet látni, hogy milyen összetett erőgazdálkodást kell ezeken a területeken a parkerdő gazdaságnak végezni. Ezt a 59 ezer ha erdőterületet 10 hagyományos erdészetünk kezeli. Természetközeli erdőgazdálkodásról beszéltem. A Parkerdőgazdaság az elmúlt évek során nagyon komoly erőfeszítések tesz annak érdekében, hogy ebbe irányba lépéseket tudjon tenni. Az ilyen eljárással kezelt erdőterületeink, erdőfelújítások aránya 70 %-nak mondható. A folyamatos erdőborítottság módszerével kezelt erdők területe pedig 2012-re meghaladja a 60 ezer ha erdőterületből 15 ezer ha-t. Ez tulajdonképpen annyit jelent a laikus számára, hogy ez a 15 ezer ha, ahol soha nem találkozik egy kiránduló, egy természetjáró ember olyan erdőképpel, ami számára azt jelenti, hogy itt nincs erdő, itt letarolták az erdőt, itt megszűnt az erdő. Ez a 15 ezer ha az, ahol mindig, minden korú faegyedekkel, csemetéstől kezdve az idős állományokig mindennel találkoznak az arra járók. Kíméletes fakitermelési technológiákat vezettünk be. Ennek érdekében kötélpályázat, forvardereket, azaz közelítő gépeket vásároltunk. Rég elfelejtett erdészeti technológiákat hoztunk vissza és honosítottunk meg. Csúzdákat alkalmazunk az erdőgazdálkodásban

40

bizonyos helyeken. Mindenféleképpen megpróbáljuk a turisztikai szempontokat is egyre jobban előtérbe helyezni az erdőgazdálkodásunknál. Az erdő-felújítási ágazatról van a következő kép. Ezek már inkább szakmai anyagokat jelentenek. Amire leginkább ezen a képen büszkék vagyunk az a természetes felújítás 70 %-os aránya. Ez azt jelenti, hogy nem mesterséges, nem csemeték ültetésével újítjuk fel a kezelt erdőterületeket, hanem a területen lévő idős fákról lehulló makk, az ami biztosítja az új erdő létrejöttét. A pénzügyi adatokkal nem fárasztanám Önöket. Ez az ágazat ami mondjuk az erdőgazdálkodás tekintetében nagyon komoly vesztességeket jelent. Kb. 300 M Ft vesztessége van ezen a tevékenyen a Parkerdőgazdaságnak, de nyilván ennek a másik lába a fakitermelési ágazat, ahol viszont ennek az ágazat vesztességei meg tudjuk teremteni az anyagi feltételeket és a lehetőségeket. Itt az az ágazat, amiről beszéltem a fahasználati ágazat a Parkerdőgazdaságnak. Az elmúlt években közel 1,4 Mrd eredményt realizált a Parkerdőgazdaság ezen. Ami mondjuk ennél is érdekesebb a bal felső táblázatnak az utolsó sora. Az erdőtervi termelési lehetőségünk 255 ezer m3 kitermelését jelentené. Hangsúlyozom nem a Komárom-Esztergom megye területen, ahol parkerdő területén. Ennek 83 %-át termeli ki a Parkerdőgazdaság. Természetvédelmi, turisztikai és erdőgazdálkodási okokból is kvázi önmérsékletet tanúsítunk. Szakmai több lenne a lehetőség, amit kitermelhetnénk. A következő ágazat, amire ki is tért a tájékoztató anyag a közfoglalkoztatás kérdése. Ez már az adat a Komárom-Esztergom megyei adatra vonatkozik. 374 közfoglalkoztatott dolgozik a Parkerdőgazdaságnál. Ebből 80 fő esik a Komárom-Esztergom megyei erdészeteink területére. Erdőfelújításban dolgoznak, kapálás, kaszálás, illetve séta és turista utak felújítása, karbantartása, erdészeti feltáró utak karbantartása tartozik a feladataik köré, illetve a nagyonnagyon komoly mennyiségű hulladék összegyűjtése és elszállítása nemcsak az erdészeti utak mellől, hanem mondjuk a települések és Parkerdőgazdaság területének határáról is. A KEOP pályázatra 2013-2014-es évekre is pályázott a Parkerdőgazdaság. Ebben a térségben természetvédelmi beruházásokra 214 millió 52 ezer Ft-os nagyságrendű összeget nyertünk el. Ez akác, bálványfa terjedésének visszaszorítására szól, vizes élőhelyek, kistavak, konkrétan élőhelyek rekonstrukció, visszaállítása, rehabilitációja. Erdővédelmi kérdések esetében sorompók kihelyezése, ezek felújítása, hogy az illegális behatolók, szemétlerakókat megakadályozzuk a területünkön. Ezen kívül az egyik legnagyobb munka Pilismarót térségében a Miklósdeák-völgyi vizes élőhely rekonstrukciója lesz, ami a Gerecse, Pilis Vízgazdálkodási Társulattal közösen hajtunk végre. Közfoglalkoztatás, erről már beszéltem. Közjóléti tevékenység. 2011. évi parkfenntartási költség, amit a parkerdő ezen a területen lévő területek fenntartására tud fordítani 202 M Ft, letelepedő helyek, források, turistaház, emlékhelyek, turista és kerékpáros utak és szemétgyűjtésre tudjuk ezeket fordítani. Amiről mindenféleképpen itt még beszélnek kell a különböző anyagok az elejéről azt hiszem kimarad, hogy a parkerdő területéből 16 ezer ha az a területrész, ami mondjuk KomáromEsztergom megye területére esik. Ez 2,5 erdészetünk területe. Ez a Bajnai erdészet területe, a Pilismaróti erdészeté közel 2,5 ezer ha területtel, a Pilisszentkereszti erdészetünk területét jelenti ebben a megközelítésben. A vadgazdálkodás tekintetében az országban található valamennyi nagy vadfaj megtalálható a területen gím, dám, őz és muflon és vaddisznó. Kiváló vadászati adottságú terület elsősorban a Bajnai erdészetünk területe. 1400 db nagy vadat lő ezen a területrészen a Parkerdőgazdaság. Az országos rekord muflon trófeát is itt ejtette el ezen a területrészen egy francia vendég. Gyarmatpusztán a cég egyik legnagyobb vadászháza. A trófeás vad lelövésének kb. 90 %-a külföldi vadászvendégek által történi. A tarvad elejtése is, amit lehet a piacon kerül

41

értékesítésre. Egyre több belföldi vendégünk, illetve a szakszemélyzetnek ez a kötelessége, hogy ebben a munkában is részt vegyen. Erdőfelújítás: szinten ezen a területen említettem, hogy cégszinten kb. 300 M Ft-os vesztességet okoz ez a Parkerdőgazdaságnak. Ebben a térségben 53,5 M Ft-ot jelent. Munkaműveletenként felsoroltuk, hogy kb. milyen munkaműveletre, milyen nagyságrendű összegeket költünk a Parkerdőgazdaság területén. Látszik, hogy a folyamatban lévő erdőfelújítások ápolása a legnagyobb területtel is és a legnagyobb összeggel is szereplő tétel, 38 M Ft körüli nagyságrendű összeg, amit erre a munkaműveletre költünk. Fahasználati lehetőség ebben a térségben kb. 3 millió m3 élőfa készlet van ezen a 16 ezer haon, 200 m3/ha-os fatömeget jelent ez összesen. A fahasználatok tekintetében kb. 74 ezer m3 fakitermelési lehetőség esik erre a 2,5 erdészet területére. Ez valamivel több mint 1000 ha fakitermeléssel érintett területet jelentene. Ebből 118 ha a felújító vágás. A folyamatos erdőborítottságot jelentő szálaló-vágás 11 ha, tarvágás 40 ha, tehát összesen a 169 ha a véghasználat. Ezen kívül van ez a 103 ha szintén a folyamatos erdőborítottságot biztosító szálaló erdőgazdálkodói tevékenység. Fafaj megoszlás tekintetében a tölgyek és cser a legnagyobb területaránnyal képviseltetik maguk. Kb. 57 % Komárom-Esztergom megyei erdészeteinknél, 10 %-a bükk és a gyertyán, a többi pedig egyéb kemény, egyéb lágy nyarak és még a fenyő az ami még jelentős százalékkal érdemes kimutatni a részvételét. Erdőállományok, korosztály viszonyai: itt mindig hangsúlyozom, hogy 16 ezer ha vetítve 4,5 ezer ha körül van a 80 év fölötti területek, kb. 3500-3800 ha a 61 és 80 év közötti területrész. A terület nagy része az 61 évnél idősebb erdőállományokat jelent. Természetesen jelentős a 20 év alatti területek nagysága is, ez 2500 ha tesz ki az erdészeteink területéből. Azt hiszem egy kicsit itt a diavetítésben történt egy kis malőr. Itt a három erdészet, pontosabban két és fél erdészetünk, aki az itteni területeket kezeli. A Pilismaróti, a Bajnai és a Pilisszentkereszti erdészet községhatáronként fölsoroltuk, hogy kb. melyik községhatárban hány ha erdőterületet a Magyar Állam tulajdonában lévő erdőterületet kezel a pilisi parkerdő gazdaság. Közjóléti erdőgazdálkodás és ez már a parkerdő teljes egészéről szól. 92 %-ban ezt a tevékenységet saját forrásból oldja meg a Parkerdőgazdaság. Ez annyit jelent, hogy 2007 óta semminemű állami támogatásban nem részesülünk, pedig Budapest térségében, illetve a parkerdő területén élő mint említettem 3 millió ember részéről egyre nagyobb az erdő közjóléti szolgáltatása iránti igény. Miket végzet, mit értünk mi közjóléti szolgáltatás alatt: oktatással, környezeti neveléssel foglalkozik a parkerdő, erdei iskolákat üzemeltetünk, táboroztatással foglalkozunk. Kb. 9 ezer m3 szemetet szedünk össze a parkerdő területén egy évben, 800 km turistautat, 16 játszóteret, 230 parkobjektumot tartunk rendbe és 6 db tanösvény kezelése, fenntartása és az ezen oktatómunka tartozik a parkerdő kollegák irányítása alá. Vadgazdálkodás: itt szintén a teljes cég adatairól tudok most beszélni. Kb. 86 ezer ha vadászterületet kezel a Parkerdőgazdaság, ebből 59 ezer ha a vadászterület, az állami terület ebből a 86 ezerből. Ez annyit jelent, hogy nagyon sok magántulajdonos, illetve más tulajdonban lévő területen is a vadászati jogot a Parkerdőgazdaság gyakorolja. Nyereséges tevékenység. 50 milliós, nyilván a válság itt érződik leginkább, mert rengeteg külföldi vendég elmaradt az elmúlt időszakban. 5 és 6000 db körüli nagy vadat lövünk a parkerdő területén egy évben. Én azt gondolom, hogy a parkerdő természetesen, amiről itt még beszélnem kell. Az elmúlt években a KEOP-ban, illetve különböző európai unió által támogatott programokban a parkerdő egyéb területein is kb. 1 Mrd Ft-os nagyságrendű összeget nyertünk. Ez az az év, amikor a Komárom-Esztergom megyei területeinkre is ezt a közel 214 M Ft-os nagyságrendű összeget nyertük és erre a célra tudjuk fordítani.

42

Ezt szerettem volna elmondani. Természetesen, ha bármi kérdés van állok rendelkezésükre. ***. Dr. Völner Pál Tisztelettel köszöntöm a közgyűlés tagjait, így ismerősöket és az új tagokat is természetesen. Szeretnék előre is elnézést kérni az eredeti tervezet szerint én lettem volna a napirendi pontnak az előterjesztője, csak időközben több olyan programom közbejött, ami miatt módosítani kellett a napirendet. Thoroczkay Zsolt főosztályvezető-helyettes úr személyében egy olyan személyt tudtam hozni, aki ezekben a határmenti munkacsoportokban minden esetben részt vesz és teljesen minden információval rendelkezik, teljes körű tájékoztatást tud adni a napirenden szereplő témákban. Azt hiszem, hogy talán annyit elmondhatok így ebben a pár gondolatban, amit megtudok magamnak ebben a rövid időben engedni, hogy ugyan abban a szellemben talán tudjuk tovább vinni a kormányközi, államközi kapcsolatokat, mint ahogy ezt a megyénél is műveltük korábban, hiszen a testvérmegyénkkel nagyon jó volt a kapcsolatunk. Talán egy kicsit szerencsés időszakot is élünk, mert – noha ez a munka állandóan folyik a szakmai szervezetek között – most tényleg olyan kiemelkedő eredményekről és egyezményekről tud majd főosztályvezető-helyettes úr beszámolni, ami a hosszú évek előkészítő munkájának az eredménye. Köszönöm Elnök úrnak, hogy napirendre vették ezt a kérdést és a megyében élők a képviselőik útján teljes körű tájékoztatást tudnak erről kapni. Mégegyszer elnézést kérek, hogy nem tudok a továbbiakban részt venni a közgyűlés munkájában, de mindenképpen úgy éreztem, hogy illik köszöntenem a közgyűlést, már csak a régi kapcsolatok okán is. Popovics György Nagyon szépen köszönöm dr. Völner Pál államtitkár úrnak ezt a rövid hozzászólását. Természetesen akceptáljuk azt, hogy nem tud részt venni a napirendnél, viszont köszönjük, hogy főosztályvezetői szinten tudunk részt venni.

Winkfein Csaba Több, mint felháborító az, amit most itt látunk. Nyilván a FIDESZ-es frakció ezt akceptálja, azon kívül senki más nem, hiszen előadóként volt meghirdetve, itt is tudott volna lenni. Meg kell szervezni úgy, hogy akkor itt legyen Völner Pál és eltudja mondani ezeket a dolgokat. Nyilván lett volna még egy csomó más egyéb kérdés, ami a megye fejlesztésével kapcsolatos. Ez a második megfutamodása a megyei FIDESZ-nek ezekkel a kérdésekkel kapcsolatba. Az első akkor volt, amikor javasoltuk, hogy vegyük napirendre a megye közlekedési koncepcióját. Nézzük meg, hogy a vasútközlekedés, az autóbusz közlekedés, hogy fog alakulni itt a megyébe. Nézzük meg, hogy milyen fejlesztési kérdések vannak itt az asztalon. Ezt Önök levették, illetve nem is fogadták el, nem is vették napirendre ezt a javaslatunkat. Akkor is azt javasoltuk, hogy Völner Pál jöjjön ide és mondja el, hogy mit kívánnak tenni ezeken a területeken. Önök levették, hogy megint ott tartunk, hogy Völner Pál megfutamodik a megyei közgyűlés elől és nem meri elmondani, hogy mit is gondol ezekben a kérdésekbe. Én azt javaslom, hogy ezt a napirendet ma ne tárgyaljuk meg, vegyük le napirendről és, amikor egyszer majd ráér Völner Pál, akkor vegyük újra ide és tárgyaljuk meg. Én azt gondolom, hogy két éve működik lassan ez a megyei közgyűlés, egyszer se tudott időt szakítani erre a megyei közgyűlésre. Próbáljuk meg, hogy hátha egyszer találunk egy olyan időpontot, amikor Völner Pál méltóztatik idejönni ebbe a közgyűlésbe.

43

Popovics György Én ezt a kérdést az 5. napirendi pontnál fogom, akkor megszavaztatni, akkor térjük vissza rá. ***. Kocsis Mihály A Vértesti Erdészeti és Faipari Zrt. Tatabánya központtal működik. Én vagyok a vezérigazgatója. Könnyebben a helyzetem, a kollegám elmondott itt sok olyan dolgot, ami a mi erőgazdaságunkra is érvényes. A tulajdonos ugyan az, az alapítási körülmények is időrendi sorrendbe ugyan az, hiszen a 22 állami erdészeti részvénytársaság közül egyikek vagyunk mi. A magyar állami erdőterület nagysága 1 millió 800 ezer, 900 ezer ha erdő – kerek számokat mondok, tudok pontosakat is -, de a megjegyezhetőség miatt választottam ezt a megoldást. Kb. ennek a fele van állami tulajdonba. A Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. 45 ezer ha gazdálkodik és ahogy a nevébe benne van az 5 erdészete mellett van egy faipari üzeme is. Itt a fényképeken az erdészeteinket mutatom be. Tatabányán is működik egy erdészet a központtal együtt Pusztavámon, Csákváron, Oroszlányba vannak még erdészeteink és Kisbéren. Az előterjesztés címét citálnám ide. Az erdők fenntartása, fejlesztése és a közmunkaprogram én erre fókuszálnék gazdálkodva az idővel. Kollegám mutatott egy korszerkezetet, egy korosztály táblázatot egy hisztogramra, ha visszaemlékeznek, ahol az olvasható és ez Komárom-Esztergom megyére jellemző, hogy az idős erdők aránya magas. Az erdészek azért dolgoznak, hogy a korszerkezet olyan legyen, hogy monoton csökkenő, tehát túlsúlyba legyenek a fiatal erdők és az idős erdők legyenek kevesebben. Azt is szeretném elmondani, érzékeltetni, hogy nagyon szigorú jogi szabályozás mellett folyik a magyar állami erdőgazdálkodás és a magánerdő gazdálkodás is természetesen. KomáromEsztergom megyére is ugyan úgy igaz. A természetvédelemről, a vadászatról és az erdőről van egy hármas törvénycsomag és 10 éves kerettervek készülnek. A 10 éves kerettervet bontják le a gazdálkodók éves tervre. Mi abba a szerencsés helyzetbe vagyunk most, hogy a következő 2-3 esztendőbe újra gomboljuk a kabátot és meghatározzuk az elkövetkezendő 10 évre, hogy milyen kerettervek készülnek. Éppen tegnap volt az első előzetes tárgyalás, ahol meghatározzák a résztvevők a törvény szerinti szereplők. Gondolok itt az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre, aki a hatósági, természetvédelmi hatósági feladatokat gyakorolja. A DunaIpoly Nemzeti Park pedig a kezelő, természetvédelmi kezelésű feladatokat látja. Mi pedig az erdőgazdálkodást látjuk el. Néhány számot azért mondanék. Ugyan úgy jellemző Magyarországra, mint Európára is, hogy akkumulálódik az erdővagyon. Kollégám utalt rá, hogy az erdőtervi lehetőségeket nem használja ki csak 80 %-ba. A mi adataink ennél kicsit alacsonyabbak. Ha azt mondom, hogy évente a növedék amennyivel híznak az erdeink 181 ezer m3, mi a vágás termékbe csak 100 ezer m3-t vágunk ki, de mivel becslés ez a 180 ezer m3 ezen lehet vitatkozni, de mindenképpen nem használjuk a termelési lehetőségeink. Nem kell attól félni, hogy túlhasználjuk az erdőket. A hektáronkénti fatömeg pedig 180 m3 körül van. Ezt azért hangsúlyozom, mert az országba a szegényebb erdőgazdaságok közé tartozunk. Ami a Vértesre jellemző inkább az integráció, az integrátori szerep. Bizonyára a sajtóból, meg a hivatalból is ismerik a bokodi erdőműnek a történetét, amikor maximálisan mi voltunk az alapanyag ellátók, akkor 300 ezer tonna faanyagot prezentáltunk az erőmű fűtésére. Amellett, hogy mi csak 100 ezer m3 termelünk, a 22 erdészeti zrt. között az árbevételbe a 4. helyen állunk 5,6 Mrd Ft az árbevétele az erdőgazdaságnak. Beszélnék a létszámadatokról: 200 fő dolgozik az erdőgazdaságnál, de folyamatosan bővül a létszám. Ennek nagyon örülünk, a tulajdonos pozitív szemléletet érvényesül és az egyre jobb

44

helyzetbe kerülünk anyagilag is és nemcsak közfoglalkoztatásba 420 ember van jelenleg közfoglalkoztatásba nálunk. Azt mondanám még, hogy Komárom-Esztergom megyébe és Fejér megyével gazdálkodunk mi, de csak másfél erdészetünk van Fejér megyébe is. Én nem választanám külön az adatokat Komárom-Esztergom megyére és Fejérre, mert van, amikor a munkák zöme itt van, Fejér megyével csak marginális dolgok vannak. Mindig szorozzák meg az adatokat mondjuk 0,8-cal és akkor amit mondok és akkor az érvényes a KomáromEsztergom megyére. Amellett, hogy nagyon sok tevékenységünk, üzletágaink ki vannak szervezve vállalkozásba és nyilván nem tudjuk tetten érni, hogy a vállalkozóinknak mennyi az alvállalkozója, de azt becsülni tudjuk, hogy – elnézést a rossz kiszólásért – az erdőgazdálkodásból élő háztartások száma az 1.500 körül van, ez egy becsült adat, komoly nagy foglalkoztatók vagyunk. A faipari üzemet azt azért hangsúlyozom, mert nyilván itt az energia felhasználás miatt a biomassza hasznosítás miatt többször ért minket olyan vád, hogy fölaprítjuk azt a fát is, amit esetleg felhasználhatna a bútoripar. Ezt én azzal szoktam visszautasítani, hogy akkor nem működtetnék fűrészüzemet. Ugyanis Magyarországon kevés állami fűrészüzem van. Kiszerveződött és sajnálatos módon a privátok nem egészen tiszta eszközökkel játszanak. De én azt mondom, hogy büszkék vagyunk mi arra, hogy hozzáadott értéket is állítunk elő és mivel szegények vagyunk és rossz minőségű faanyagunk van, zömében vásárolt anyagból, tehát megvásároljuk az anyagot kb. 10 ezer m3-t vágunk föl és 40 embernek adunk munkát. Szintén bővíteni szeretnénk ezt a tevékenységünket is. A nyugat-magyarországi egyetemmel és a kecskeméti erdőgazdasággal egy konzorciumot hoztunk létre az energiapotenciál bővítésére. Reményeink szerint ez egy GOPOS pályázat, jó eséllyel meg fogjuk nyerni és egy logisztikai központot alakítunk ki Pusztavámon. Előzetes egyeztetéseket és szándéknyilatkozatot írtunk alá a tatabányai önkormányzattal a tatabányai fűtésellátásra. Ez pontosan azért is csináljuk, hogy meg tudjunk felelni annak a szigorú követelménynek, hogy 7 percenként érkezzen az alapanyag az erőműbe majd. Még amire külön büszkék vagyunk, hogy az országban egyedül foglalkozunk faszén termeléssel. Sajnos Magyarországra Erdélyből és Dél-Amerikából olcsó és rossz minőségű faszén érkezik. A mi faszenünk kiváló és az idei év az, amikor eljutottunk oda komoly munkával, hogy azon gondolkodunk, hogy bővíteni fogjuk a faszén termelést, mert élénkül a kereslet. Földrajzilag nagyon jó helyen van az erdőgazdaság. Közel vannak nagy városok, közjóléti tevékenységet is folytatunk. Kb. 15 ezer ember látogat el hozzánk, teljesítménytúrák, az itt élők tudják, teljesítmény-túrákat, versenyeket, tanösvényeket, erdei iskolát működtetünk ugyan úgy mint a Pilisi Parkerdő. Ezt a tevékenységünket is szeretnénk bővíteni a természetjárókkal együttműködési megállapodást kötöttünk, nagyon segítik a munkánkat, csak elismeréssel tudok nyilatkozni róluk. Megvesszük a szemeteszsákokat, ők segítenek nekünk a szemét összeszedésbe, iszonyú mennyiségű szemetet gyűjtünk össze mindig. Vannak arborétumaink az agostyáni arborétum, egy országos hírű arborétum, most meg fogjuk nyitni. Mi kezeljük a bábolnai arborétumot is és a csákvári arborétumot. Három arborétumunk van, öt parkerdőnk. A távolabbi céljaink között egyértelműen az szerepel, hogy bővítsük a foglalkoztatást. Az említett pályázattal 15 plusz álláshely fejlesztésre nyílik lehetőség. Fontos tevékenységünk a vadászat. Ezt szándékosan utoljára hagytam. Az erdőgazdaság termelési értékének a 8-10 %-a származik a vadászatból, de viccesen mindig azt mondtam, hogy a problémák viszont fordítottak, mert a 90 % a vadászatba van. A vadászattal sokan foglalkoznak, tulajdonosi közösségek szerveződnek, 45 ezer hektáron irányítjuk mi a vadászatot úgy mond mind közös képviselők. Adatokkal nem terhelem Önöket, csak a sarokszámokkal, 800 bérvadász van a területen és 6 ezer nagy vadat ejtünk el a mi szervezésünkbe. Önálló vadászati irodával dolgozunk. Mindenképpen a távolabbi feladataink közé tartozik a vadlétszám megfelelő szinten tartása. Azt tudjuk, hogy egy szavasnak a

45

természetrajzából következően 45 ezer ha az otthon területe és hogyha a szánokat nézzük, akkor majdnem azt mondjuk, hogy helyi populáció nincsen, egyértelműen a szakmába is vita van azon, hogy mekkora a vadlétszám. Erdészek azt mondják az elérendő cél az, hogy kerítés nélkül tudjuk az erősítéseinket felújítani. Most még nem ez az állapot van, de eljutottunk mi már oda, hogy több kerítést bontunk, mint építünk, ezzel is a vad élőhelyét növeljük. Köszönöm szépen a figyelmüket, ha kérdések vannak, szívesen válaszolok. Székely Antal Én úgy érzékelem hosszú idő óta nemcsak az Ön tájékoztatójából, hogy elég sok konfliktussal jár az, hogy egy állami tulajdonú társaság, ami állami tulajdonú területen dolgozik főleg együtt kell működjön olyan vállalkozásokkal, amelyeknek a napi tevékenysége is elég nehezen ellenőrizhető. Az lenne a kérdésem, hogy milyen a környék helyzete abból a szempontból, hogy itt a környéken nem nagyon képeznek erdészeti szakmára különféle, erdészettel kapcsolatos szakmára - nem kizárólag a favágóra, meg a képkezelőre gondolok itt most - tanulókat. Gondolkodtak-e azon, hogy esetleg beindítsanak itt egy ilyen jellegű képzést, mert lehetséges, hogy érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy saját munkásokkal műveltessék az erdőt. Én mint laikus csak látom, hogy időnként mit művelnek közmunka címén az erdőkben. Nyilván nagyon sok konfliktust jelent ez is, hogy szakképzetlen emberekre kell rábízni olyan ültetvények vagy pagonyok gondozását, ami eléggé nehézkes. Arról nem beszélve, hogy ez viszonylag sok pénzbe is kerül. Nagyon kevés olyan összefüggő erdőterület van Magyarország, mint a mi környékünkön. Nem tudom, hogy ebben sikerülne-e valamiféle megoldást találni. Knapp János Pál Én is szeretnék egy olyan kérdést feltenni, hogy az utóbbi időbe látványosan vagy legalábbis számomra látványosan elszaporodtak az illegális szemétlerakások az erdeinkben. Én a Pilisi parkerdő területén lakom, illetve abba a körzetbe és sajnos azt kell látni, hogy a város Esztergom városa egy-két kilométeres körzetébe gyakorlatilag hatalmas mennyiségű hulladék kerül lerakásra. Annak idején én úgy emlékszem, hogy talán még vezérigazgató úrral más ügyben tárgyaltunk, hogy hogyan lehetne együttműködéssel ezt megszüntetni. Nem tudom, hogy azóta mi a helyzet, hiszen azt látom, hogy a szemét egyre növekszik. Van-e valamilyen terv vagy összefogási kezdeményezés arra, hogy akár a településekkel közösen valahogy ezt megakadályozzuk? Dr. Balogh Zoltán A vadászati joggyakorlásból származóan lenne olyan természetű kérdésem, hogy mi a tapasztalatuk arról, hogy az erdőterületekkel határos vagy erdőterületen működő vadásztársaságok hogyan segítik egyáltalán a vadgazdálkodást, vagy esetleg okoznak-e valamilyen károkat az erdőgazdálkodásban, vagy a vadgazdálkodásban? Zámbó Péter Itt három szintről beszélhetünk. Az országban erdőmérnök képzés Sopronban van jelen pillanatban. Szerintünk nyilván mi ott végeztünk és az almamáter miatt azt mondjuk, hogy ez így van jól, nem kell itt többet és az ötéves képzést visszaállították Sopronban. Ismételten öt évig egy erdőmérnök képzése. A másikszint az erdésztechnikusok képzése Sopron, Szeged, Ásotthalom, Barcs és Somogyzsitván képeznek erdésztechnikusokat. Én úgy gondolom itt ma reggel hallgattam a rádióba, hogy most kell jogász, nem kell jogász, legyen-e több mérnök, informatikus. Én úgy gondolom, hogy annyit kell képezni, amennyit mondjuk ez a 2 millió hektár erdőterület föl

46

tud venni. Úgy gondolom, hogy az erdésztechnikusok tekintetében ez az öt iskola magas szinten el tudja látni évek, évtizedek óta az erdésztechnikus képzést. A harmadik szint az erdészeti szakmunkás képzés, amelyben tény és való, hogy lényegesen több ilyen jellegű képzésre lenne szükség. Itt a térségben Piliscsabán van erdészeti szakmunkásképzés, ebben biztos vagyok, hogy előre kellene lépni. Abba már annyira nem, amit képviselő úr mondott, hogy ezeket a szakképzett embereket egyértelműen az állami cégeknek kellene minden szinten, pontosabban ezen a szinten foglalkoztatni. Szerintem az is nagyon nagy előrelépés lenne, ha ezeket a végzett szakmunkásokat az erdőben dolgozó erdésztechnikus vállalkozók foglalkoztatnánk és így tudnánk növelni a ténylegesen szakmai igényességet az erdőgazdálkodás tekintetében. A hulladékkérdés körében: képviselő úrral tényleg többször tárgyaltunk. Egyéb más témákban is többek között ebben is. Én mindig azt szoktam mondani, hogy biztos azt is meg kellene nézni, amikor valaki azt mondja, hogy az adott település környéke szemetes. Feltételezhetően nem Nyékládházáról vagy Pusztavacsról, vagy Szegedről szállítják oda szervezetten ezt a szemetet, hanem az adott település lakossága hordja ki szívós munkával ezt. Miért hordja ki? Vagy mert nem akar befizetni a térségben biztosított szervezett hulladékgyűjtésre, vagy pedig az adott térségben lévő hulladéklerakóba olyan árat kérnek tőle azért, hogy odavigye a hűtőszekrényét vagy a sparthelért, ami elgondolkodtatóvá teszi, hogy akkor inkább kihelyezi az erdőben. Teljes mértékbe egyetértek, hogy csak akkor lehet itt előrelépni, hogyha az adott önkormányzattal mi erdészek az erdészeti szolgálat – már értem alatta a mi szakszemélyzetünket – a mezőőri szolgálattal közösen fellép és próbál ebben egyről a kettőre jutni. Hisz az ember, amikor túrázik az erdőbe tökéletesen tudja, hogy lassan elérkezett a falu határához, mert megjelent az első sezlon, az első sparthelt és az első hűtőszekrény. Ezeket kellene. Most ezeket próbáljuk a közmunkásokkal összegyűjtetni, szeméttelepre szállíttatni és innentől kezdve a közös együttműködést megteremtve valahogy óvni az erdőterületek szélét. A belső erdőterületeken én merem azt mondani, hogy különösebb a gond a hulladékelhelyezéssel, szemeteléssel nincsen gond, probléma. A vadásztársaságokkal kapcsolatosan én úgy gondolom, hogy mint minden együttműködés az embereken múlik. Én a Parkerdőgazdaság nevében azt tudom mondani, hogy a parkerdő már 1997-ben és 2007-ben is úgy alakította ki a vadászterületeink határvonalát, hogy mindig és mindenkor egyeztettünk a helyi gazdákkal elsősorban. Merem azt is mondani, hogy sem 2007-ben, sem 1997-ben egyetlen egy per nem folyt helyi vadásztársaságokkal. Így a helyben élő közösségek embereivel. Van olyan vadásztársaságunk, ahol van gond és van probléma. Nem Komárom-Esztergom megyéről beszélek elsősorban. Itt ebben a térségben merem mondani, hogy példaértékű a Parkerdőgazdaság erdészeteinek, illetve az itteni vadásztársaságok kapcsolata. Kocsis Mihály Engedjenek meg néhány gondolatot, hogy hozzáfűzzek az oktatáshoz és a helyi viszonyokra koncentrálva képviselő úrnak gondolom a kérdése arra irányult. A közmunkások esetében nincs olyan, hogy ne lenne ott szakember. Mondtam 32 erdész kerületvezetőnk van. 1000 hektáros durván, mert a 45 ezer hektárunk az nem mind erdő. 1000 hektárra jut egy középfokú végzettségű technikus. De azt is szeretném elmondani, amire külön büszkék vagyunk én néhány éve végzem már a közmunka szervezés és most is mondom, hogy mérnökök, technikusok is vannak, szakemberek a közfoglalkoztatottak között. Ez csak virtuális, ha látja, hogy megy egy csapat mindenféle munkaruhába, azok között bizony ott vannak talán mérnök is, vagy technikus is. Annak külön örülök, hogy legalább 15

47

szakembert indítottam én személy szerint úgy el a pályán, hogy közmunkásként kezdte és ezeket visszaszervezzük. Nincs olyan szakember, végzett szakember, aki hogyha elfogadja a közfoglalkoztatást ő ne a szakmájába dolgozna. A másik pedig az, hogy a közfoglalkoztatások egyik sarokköve, hogy bizonyos százalékukat kiválasztjuk és képezzük őket. Mi magunk is oktatunk, tanfolyamokat szervezünk, OKJ képzés zajlik minden egyes turnus után. Erdőművelő és fakitermelő, pontosabban motorfűrész kezelő. Az a különbség a motorfűrész kezelő, meg a fakitermelő között, hogy az nem dönthet fát, az egy veszélyesebb művelet, attól függ milyen az emberanyag, így szervezzük meg. Ez plusz, hogyha ezt saját maga próbálná megszerezni, akkor 100-120 E Ft-ba kerülne egy tanfolyam, ezt most plusz adalékként még tesszük. Azt is mondom, hogy a közmunka, hogyha jól szerveződik és ott vagyunk mellettük személyfüggő, visszajönnek azok az emberek és nagyon elégedettek. Én magam végigjárom őket minden turnusba kétszer-háromszor kimegyek és elbeszélgetünk és semmiféle problémát nem látok. Még a cigányvajda is – elnézést kérek megemlítem – a segítségünkre van, hogyha renitensek vannak köztük. Példaértékűen működik a közmunka, megfelelő szakmai kontroll alatt. Kollegámmal egyetértek abba, hogy valamikor volt itt Tatán – azt tudják, hogy Temesvárról – 19 költözött az alerdész iskola. Nem mondom, hogy túlképzés van, de az a baj, amire utaltam, hogy a magánerdőknek a felén nincs szakszerű gazdálkodás és ezért nem szívja föl a szakembereket, de mi visszavesszük mégegyszer mondom. A hulladékhoz én nem fűznék hozzá semmit, megint csak a megyei természetbarátokra hivatkozom, akik óriási segítséget nyújtanak nekünk. Ez azt gondolom, hogy egy heroikus küzdelem. A vadászattal kapcsolatban: mivel a vadásztársaság jogilag egy polgári jogi egyesület és nem érdekelt eredményes gazdálkodásra. Nem nagyon van pénzük. Hogyha vadkárok merülnek föl – én igazságügyi szakértői is vagyok – és tudom, hogy mi van itt a rendszerbe. Nem a vadászással kapcsolatban ott se probléma, hanem azzal a tulajdonossal, aki vadásztársasági tag és a vadkárát szeretné érvényesíteni. De hogyha szakmailag indokolható, akkor mindent megteszünk. Nyilván azért ekkora a terület, amin mi vagyunk a vadgazdálkodók, mert mi a többlethasznosítást garantáltan a földtulajdonosoknak kifizetjük. A vadászati jog, mint vagyonértékű jobb egy írott maraszt, mert átlagos birtoknagyság nagyon kicsi és ahhoz, hogy igazolja valaki a tulajdonát, ahhoz komoly illetéket kell fizetni. A Mari néni, akinek mondjuk 2 hektárja van, annak az a pénz is kevés, amit én fizetek neki, pedig hektáronként az állami erdőgazdaságok 8-900 Ft-ot fizetnek. Csak sajnos a tulajdonos nem veszi ezt igénybe. Mégegyszer mondom Komárom-Esztergom megye unikum az országba ebbe a témába is, mert itt a legkevesebb a probléma. Én se tudok beszámolni perről. Most van egy olyan eset, amiből lehet, hogy az lesz, egy vadkár perünk, de egyébként teljesen rendbe van minden. Popovics György Egyetlen egy kérdésem lenne, hogy Piliscsabán van ez erdészeti szakmunkásképzés. Erre van igény? Van elegendő jelentkező? Tudják évente feltölteni és indítani ezt szakot. Zámbó Péter Nincs. Popovics György Annál inkább fontos, hogy legyen ilyen jellegű képzés. Megindítom a hozzászólásokat.

48

Vágó Sebestyén Hogyha lehetőség lenne arra, mert hozzászólást kértem, de azért egy-két kérdést föltennék Önökhöz, hogyha ez nem probléma. Először is a JOBBIK frakció nevében szeretnék elnézést kérni Önöktől az előbbi közjátéktól, nem tehetünk róla, de azért úgy tartottuk illendőnek, hogy elnézést kérjünk az Önök türelmének és az idejének az ilyetén módon való gazdálkodásával. Először is jelezni szeretném azt, hogy problémaként felmerült az erdőkben a hulladék kérdése. Én természetjáró, természetben futó emberkén én úgy látom, hogy az elmúlt években ez csökkent és egyre gondozottabbak és szemétmentesebbek az erdőink. Amint hallhattuk az előbbi válaszban ez részben biztosan köszönhető az együttműködésnek, az együttműködés olyan formájának is, hogy a hulladéklerakás megakadályozása esetleg a hatóságokkal való együttműködésben, illetve az illegálisan lerakott hulladéknak az eltávolítása, akár közmunkásokkal, akár más civilekkel való együttműködésben. Azt is látom, hogy az erdőink egyre szebbek és egyre ápoltabbak és egyre barátságosabb és természetközeli kép fogadja az embert, akár a Vértesi erdő, akár a Pilisi erdő területén jár. A beszámolóban hallgattuk azt a Pilisi parkerdő részéről, hogy a kapacitáshoz képest 77 % ha jól emlékszem a számra a kitermelés. Főleg természetvédelmi és egyéb okok következtében ismerve azt, hogy a Pilisi parkerdő területét nézve a természetvédelmi és környezetvédelmi területek nagy része nem a Komárom-Esztergom megyei területen van, ezért felmerül benne a kérdés, hogy ez arányaiban a Komárom-Esztergom megyei területeket hogy érinti, hogy itt rosszabb az arány, arányaiban több kitermelés folyik a Komárom-Esztergom megyei területeken vagy sem. Látva az ottani természetvédelmi területek nagyságát. Szóba került az illegális tevékenységek között a hulladéklerakás. Nem tudom, hogy ezt a két területet mennyiben érinti az orvvadászat kérdése? Van-e ez a probléma ezeken a területeken vagy nincs? Milyen hatékony fellépést lehet eszközölni ezzel szemben? Szóba került a közmunka. Ezzel kapcsolatban is lenne egy pár észrevételem és kérdésem. Ha jól tudom pár évvel ezelőtt voltam kapcsolatban közmunkásokkal, akik az erdészetnél fejtették ki tevékenységüket, hogy ez főleg az ilyen meghirdetett pályázatos közmunkaprogramoknak köszönhetően tudnak ennyi közmunkást foglalkoztatni? Milyen fajta módon foglalkoztatnak közmunkásokat? Esetleg bővíthető-e ezeknek a köre? Gondolok itt arra, hogy én pártfelügyelőként dolgoztam, a közérdekű munkabüntetés végrehajtása az a Pártfogó Felügyelethez tartozott, akkor még nem volt élő kapcsolat mondjuk úgy három szervezet között. Én jó útnak látnám azt is, hogy a közérdekű munkabüntetést végrehajtókért a közérdekű munkabüntetést kapók ott töltsék le a büntetésüket. Több szempontból ideális. A másik az, hogy a nagy számú közmunkásoknak köszönhetően egyfajta fegyelmet is lehet ott tartani és nincs más lehetőségük, mint hogy beálljanak a sorba és ők is végezzék a munkát. A másik lehetőség pedig az, hogy nagyon jól tudjuk, hogy ezeknél az embereknél gyakran előfordul az, hogyha mondjuk egy városi környezetben végzik a tevékenységüket, akkor nagyon könnyen otthagyják a munkaterületet, egy erdő közepén ezt nem olyan egyszerű megvalósítani, hogy közérdekű munkabüntetéses mondjuk 4 óra után otthagyja a munkahelyét. Zentai-Plajner Zsolt Csak szót szerettem volna kérni a képviselőtársamnak. A frakciónk nevében elnézést kérünk a közjátékért, hogy megvárakoztatták a második előadót.

49

Ujházy Emil Én rögtön az elején és erdőszeretőként szeretném megköszönni magam és a frakció nevében ezt a rendkívül és színvonalas és remek előadást és válaszokat. Mi is elnézést kérünk azért a példanélküli felháborító közjátékért, ami itt történt, de nem is erről szeretnék beszélni. A bizottsági renddel kapcsolatban már a bizottságon is jeleztem Elnök asszonynak, hogy nem voltak meghívva az előadók és szerettem volna ott is kérdéseket föltenni és beszélgetni erről a témáról, de azt az információt kaptuk, hogy nem voltak Önök meghívva a bizottsági ülésre. Itt szeretném kérni Elnök asszony és Elnök urat is, hogy a közeljövőben úgy tartsunk bizottsági üléseket és azokat a napirendeket vegyük föl napirendre, hogy azokat a témákat vegyük föl napirendre, aminek ott van az előadója, hogy ezeket a kérdéseket meg tudjuk beszélni. Én is a közfoglalkoztatásról akartam beszélni, de Elnök asszony jelezte bizottsági ülésen, hogy ezzel kapcsolatba ő fog pár mondatot elmondani és ő fogja ezt a témát boncolgatni.

Kocsis Mihály Orvvadászat: utaltam rá, hogy 45 ezer hektáron vagyunk, tehát felügyeljük. Pontosabban a vadászatra jogosult megbízottjaként, hogy teljesen pontos legyek és utaltam arra is, hogy 800 bérvadásszal vagyunk kapcsolatba. Amikor főszezon van a szarvas, szeptemberben van a szarvas-vadászat, nagyon sokan aktívan járják az erdőt a hivatásosok, meg a sportvadászok is. Nyilván ügyes a vadorzó, nyilván van vadorzás, de mégegyszer mondom unikum a megye az ország többi részéhez képest, mert kevés elhullást találunk. Abból tudunk következtetni, hogy van-e gazdátlan lövés, nem a mi tudomásunk szerint elejtett vad minimális, nyilván van, de minimális. Nem is derült ki, én két éve dolgozom itt egy esetbe fogtak az erdészeink rabsicot. A közfoglalkoztatásra: bővíteni lehet-e. Eljutottunk oda, tessék azt végiggondolni, hogy 345 fős statisztikai létszámot vállalt a Vértes erdő, ez azt jelenti, hogy minden erdészkerület 10 fő. Munka lenne, de örülünk annak, hogy eljutottunk olyan emberanyag van, most már még több a fluktuáció és sajnos azzal az emberrel tényleg nem lehet mit csinálni, aki sose dolgozott. Ő képtelen, fizikailag képtelen a munkára. Mi még tudnánk munkát adni, ha lenne alkalmas ember, de azt gondolom, hogy ez a 400, mert a statisztikai átlaglétszám azt jelenti, hogy minden nap február 1-jétől december 31-éig minden nap 345, nyilván ez nem így van, mert meglehetősen hektikus, időszakos a tevékenység. Nem lehet dolgozni télen, meg olyan időbe. Most azért van 420, meg lesz, amikor 500 ember fog kint lenni. Én azt gondolom, hogy a teljesítőképességünk határán vagyunk. Arra még vállalkoznánk, hogyha ezt valaki – ha úgy döntenének a minisztériumba -, hogy fogadnánk az ország szerencsétlenebb részeiről embereket. Ugyanis az volt a dolog, hogyha itt nem lenne elég, akkor hoznak, de az plusz költség, azt meg kéne finanszírozni a szállást, meg az egyebeket. Maga a Vértes erdő nevébe azt tudom mondani, hogy 45 ezer hektáron nagyon sok munka, még szebbé tudnánk tenni az erdeinket, mert a közmunkás olyan feladatokat, is elvégez, amit a vállalkozó nem is vállalkozik rá. Munka lenne, de olyan ember nincs, aki hatékony. Azt Önök is tudják, hogy van aki nem is akar. Ez a közmunka. Szerintem élen járóak vagyunk a kollegámmal együtt az országba a közmunkaprogramba. Zámbó Péter Közmunkával kapcsolatba csak annyit, hogy az országos közmunkaprogram keretében 20 ezer közmunkás dolgozik a vízügynél és 9 ezer közmunkás dolgozik az 1 millió 100 ezer hektár erdőgazdaságnál. Ez a sorrend. Ezt látni kell. Utánunk következő azt hiszem már 3 ezerrel nem tudom melyik állami cég a harmadik, de 9 ezer ember foglalkoztatni, a mi

50

kollegáink szállítják, irányítják. Ezekre az emberekre oda kell figyelni. Van ezzel munka, hogy finoman fejezzem ki magam. Az orvvadásza kérdésében én azt szoktam mondani, hogy a 12 életbe viszonylag kevés az orvvadászat. A parkerdő területén ez nem jellemző. Ugyan úgy, ahogy Kocsis vezérigazgató kollega elmondta, hogy van, de nem számottevő. Nyilván elsősorban a parkerdő területeinek ilyen kisebb erdőfoltjait érintheti és azokat a területeket, ahol nem minden nap biztosított az erdész jelenléte. Ami nagyon nagy probléma lesz és mint országgyűlési képviselőnek szeretném jelezni az elkövetkezendőkbe ez a belterületi vadkár. Amikor azt hallják, hogy a Szilágyi Erzsébet fasorról vaddisznóval ütköztek, akkor mi azt mondjuk, hogy bocsánatot kérek ez nem a parkerdő vadászterületéről váltott ki, ez az ott lévő elhanyagolt kertekben és területeken már évek óta élő vad. Semmi nemű felelősséget mi ezért nem tudunk vállalni. Ezt valószínű a vadászati törvényben érdemes lenne odafigyelni és erre fölhívtuk a szakmai hatóságok, erdészeti hatóság, vadászati hatóság figyelmét. Ez a vadásztársaságoknak is komoly gondot fog jelenteni, nemcsak nekünk. A fakitermelések tekintetében ezen a 16 ezer hektáron is kb. 63-65 % a védettség aránya, nincs jelentős különbség a parkerdő egyéb területeit illetően. Nyilván ez függ, van egy jobb makktermés a Bajnai erdészetnél, akkor abban az évben, a következőkben biztos, hogy esetleg nem az 1/10 évre eső m3-t termeljük, hanem egy kicsit többet. Én úgy gondolom, hogy az erdők nálunk jó kezekben vannak az állami cégeknél.

5. napirendi pont:

Előterjesztő:

A „Komárom-Esztergom Megye a nemzetiségekért” Alapítvány kuratóriumának beszámolója működéséről és a 2011. évi gazdálkodásról Simon Géza, a közgyűlés alelnöke Nagy László a kuratórium elnöke

Popovics György A napirendnek az előterjesztője Simon Géza. Jelezte, hogy nem kíván kiegészítést fűzni ehhez a napirendhez. Megkérdezem a tisztelt képviselőket, hogy van-e kérdés? Ujházy Emil Én kérdezném, hogy Nagy László a kuratórium elnöke nincs véletlenül jelen vagy nem volt meghívva ő sem? Popovics György Nagy László egészségi állapota miatt nem tudott részt venni. Ujházy Emil Nem ismeretlen a téma már Önnel és a három megyei nemzetiségi önkormányzattal megbeszélve. Szeretnék egy előterjesztést készíteni az őszi ülésszak első ülésére. Egy olyan pályázati rendszer kialakítását, amit ezzel az alapítvánnyal fogunk tudni lebonyolítani és a piacról próbálunk pénzt szerezni a nemzetiségeknek, hogy lehessen pályázni. Ebben kérném az Ön és a nemzetiségek segítségét is a nyárra.

51

Popovics György Igen ezt hallottam. Erről többször is beszéltünk és üdvözlöm is a témát, hogyha bárki képes arra, hogy a piacról pénzt szerezzen és ezzel valamilyen közösségi tevékenységek finanszírozzon, azt mindenképpen támogatom. Azt tudnunk kell, hogy az alapítvány életébe közvetlenül nem avatkozhatunk be, arra a kuratórium van. Egy jó együttműködést kell kialakítanunk magával az alapítvánnyal és hogyha sikeres a pénzgyűjtés, akkor én adom magam hozzá, hogy azokat a célokat, amiket itt a közgyűlésben esetleg kitűzünk felkérjük őket, hogy támogassák. Amennyiben képviselő úr vagy akárki más a képviselők közül képes erre, akkor ez mindenképpen támogatásra és köszönetre számíthat.

6. napirendi pont:

Előterjesztő:

Tájékoztató a közös magyar-szlovák közútfejlesztéseket egyszerűsítő keretegyezményről, az annak mellékletében szereplő megyét érintő fejlesztésekről

Dr. Völner Pál, a NFM infrastrukturális területért felelős államtitkára

Popovics György Nagyon nagy tisztelettel köszöntöm a közlekedési infrastruktúráért felelős főosztályvezetőhelyettesét Thoroczkay Zsolt urat. Felkérem Thoroczkay Zsoltot az előterjesztéshez kapcsolódó szóbeli bevezetőjének és az ahhoz kapcsolódó prezentációnak a megtartására. Thoroczkay Zsolt Négy rövid kis témáról szeretnék tájékoztatást adni. Ezek közül az első a magyar-szlovák úti kapcsolatok alakulásáról. 2010 tavaszán jártunk, akkor egy kis összegzést csináltam arról, hogy az előtte levő két évben milyen előrehaladás volt a magyar-szlovák úti kapcsolatok vonatkozásában. Hét alkalommal történt hivatalos egyeztetés két év alatt, azért elég magas számnak tekinthető, tehát a többi relációban sajnos nincs ilyen intenzív kapcsolatunk. A mai napra készülve csináltam az elmúlt két évről egy összegzést, akkor kiderült, hogy még intenzívebbé vált a kapcsolattartás a szlovák útügyi adminisztrációval. 12 alkalommal került sor hivatalos megbeszélésekre. Az előtte levő két év során a végeredmény olyan értelembe hiányzott, hogy nem sikerült aláírni egyezményeket, addig a mostani két éves időszak nagyon eredményes volt és nagyon sok egyezményt írtunk alá. Itt látható, hogy hány és milyen egyezményeket írtunk alá az elmúlt időszakban. A négy új egyezmény három korábban megkötött egyezmény módosítása, valamint emellett egy szándéknyilatkozat aláírása két év alatt én nem mondom, hogy példa nélküli, de mindenképpen azt jelzi, hogy a magyar-szlovák közúti úti kapcsolatokban nagyon intenzív időszakot tudhatunk most magunk mögött. Néhány kép látható, hiszen az elmúlt időszakban volt okunk ünneplésre, illetve az említetteken kívül az előző ábrán látható egyezmény megkötéseken kívül, azért volt két Ipoly híd átadás, valamint Sátoraljaújhelyen egy korábbi hídnak az újra megnyitása. Több olyan alakalom volt, amikor volt okunk valóban ünnepelni. A nemzetközi szerződések megkötése egy nagyon hosszadalmas folyamat. Nagyon sok mindent el lehet róla mondani. Én úgy gondolom, hogy áttörés volt a tárgyalás technikáját

52

tekintve is csak, hogy lehessen tudni a korábbi ilyen iterációs, amikor fél évente levelezgetünk egymással, majd mindenki elmondja a búját-bánatát a területekkel kapcsolatosan. Olyan volt, hogy bizony bezárkóztunk egy helységbe és addig nem ment haza vagy a szlovák, vagy a magyar delegáció, vagy Budapestről Pozsonyba, vagy Pozsonyból Budapestre, amíg azt az egyezményt nem parafáltuk. Egy szerződéskötés menete összeszedtük, 17 pontból áll. Nem fogom végigolvasni, a 6 a parafálás, amikor a szakértői munka befejeződik. Odáig, hogy eljussunk, legalább egy év. Általában 2-3 év, de extrém esetbe 4-5 vagy akár több év is eltelhet. A hivatalos aláírás, bár úgy tűnik, hogy a végső mozzanat, de onnantól kezdve a hatályba lépéséig is még fél év eltelik. Ez egy nagyon hosszadalmas folyamat. Amikor arról beszélünk, hogy új egyezményt kötni vagy pedig egy meglévőt módosítani, akkor azzal tisztában kell lennünk, hogy nagyon hosszú történés sorozata kell ahhoz, hogy ez megtörténhessen. A megkötött egyezmények közül mondtam, hogy négy új egyezményt kötöttünk az elmúlt időszakban. Egyet kiemelnék, ami a megye számára is különös fontossággal bír, ez a keretegyezmény. Ez a keretegyezmény az, amely lehetőség biztosít mostantól kezdve a határmenti térségben az önkormányzatok számára, hogy az állam felügyelet nélkül, illetve csak az állam rátekintésével, de a közvetlen megegyezése nélkül is tudjanak helyi léptékű, új kapcsolatokat létesíteni. Korábban erre nem volt lehetőség. Az államközi egyezmények korlátozták a határövezetben történő építést. Azonban ez a keretegyezmény most lehetőséget biztosít arra – néhány kivételtől eltekintve –, hogy ezek az új kapcsolatok megvalósuljanak. Ezek a kivételek pedig autópályák, autóutak. Szlovákiában az eltérő úti adminisztráció miatt az első osztályú utak, valamint a 30 m-nél hosszabb műtárgyak, hidak. Nagyon fontos, hogy ugyan a mi gondolati körünkben az volt a lényege a keretegyezmény megkötésének, hogy új kapcsolatok létesülhessenek, azonban a szlovák fél sokkal inkább a korábbi átkelő helyeknek a forgalmi jellegének az új schengeni előírásoknak megfelelő környezetbe történő újrafogalmazását gondolta és a kettőből végül is csináltunk egy olyan egyezményt, ami a később megkötendő román, illetve egyéb relációkban is mintául szolgálhat. Általánosságba azt lehet elmondani, hogy ahol nagy kapacitású kapcsolatok állnak rendelkezésre gyorsforgalmi utak és a főutak egy része ott korlátozás nélkül történhet a forgalom a határt keresztező utakon, ahol pedig helyi jelentőségű utak vannak, ott általában a személyforgalom korlátozás nélküli, tehát személygépkocsival, autóbusszal át lehet menni. Az áruforgalom pedig 3,5 tonnában van korlátozva. Vizuálisan, hogy bemutassuk 90 új közúti kapcsolat szerepel ebben az egyezményben. Durván 1/3-uk jelenleg is létező, de innentől kezdve ezeknek a fejlesztése, bővítése, felújítására is lehetőség van és a pirossal ábrázoltak az új kapcsolatok, durván a 2/3-a az, ahol lehetőség nyílik a jövőben újakat építeni. Hogy miért is volt szükség erre a megállapodásra. Egy másik szomszédos országunkkal EU. támogatásból épült egy út. Itt most a megvalósulási terv látszik. Megépült az út, a műszaki átadás megtörtén, de sajnálatosan egyezmény hiányában betonelemekkel, illetve KRESZtáblákkal meg van tiltva a közlekedés a határt metsző rövid szakaszon. Mit jelent ez a keretegyezmény a Komárom-Esztergom megyére. Tekintettel a feketével jelölt határátlépési pontok ma is üzemelnek, a pirossal jelzettek azok, amik bekerültek az egyezménybe. A komáromi és az esztergomi új híd valamikori megépítése mindenképpen ahogy jeleztem 30 m-nél nagyobb műtárgyról van szó, tehát külön egyezményt igényel és mindenképpen csak a két ország államának a közreműködésével, a kormánynak a

53

közreműködésével lesz csak megvalósítható. Azonban vannak olyan komp beruházások, hogy most itt Komárom-Esztergom megyének speciális helyzete, csak nincsen szárazföldi határa Szlovákiával, hanem csak a Duna. Itt kompközlekedések beindítása az, amit eddig szintén korlátozott a két ország között meglévő egyezmény. Mostantól a megye vonatkozásában legfontosabb ez a két híd, hogy ebben egyetértettünk, hogy valamikor itt meg kell valósítani, illetve a néhány helyen és a felsorolt helyeken lévő kompközlekedés, ami innentől kezdve az érintett önkormányzatoknak a kompetenciája és hogyha elegendő forrást, illetve megfelelő igény merül fel, akkor ezeket be lehet indítani. Végül néhány projekt, ahogy mondtam, hogy az elmúlt időszakban volt azért okunk ünnepelni. Az egyik híd átadása. A másik Ipoly híd átadása, amire sor került az elmúlt időszakban. Ne csak a jóról beszéljek, van egy kicsi keserűség is. Van két Pest megyei híd, aminek az előkészítése sajnos még mindig nem tudott befejeződni. Korábban a megváltozott vízügyi előírásoknak megfelelően át kellett dolgozni a terveket. Azonban a tervek elkészítése után még mindig nem zárult le az engedélyezési folyamat, ezért a vámosmikolai és az ipolydamázsdi Ipoly hidak megépítése – bár az előkészítés töretlenül folytatódik – valószínű, hogy néhány éven belül nem fog megtörténni. A nagyobb kapcsolatok közül, bár Tatabányáról messze van, de a közeljövő történései közé tartozik, hogy a Szlovákia területén már épülő és a középső kép ezt mutatná, hogy kint vannak a munkagépek és valóban épül ez a kapcsolat. Kassától az országhatárig épül egy E4es gyorsforgalmi út és ehhez egy nem túl hosszú, de nagyon jelentős 1,8 km hosszú csatlakozó utat kíván Magyarország megépíteni 2015-ig, amivel összefüggő, mintegy 30 km hosszú autóúti minőségű közlekedési folyosó alakul ki a térségben. A két ország között középen is tervezett egy valamikori gyorsforgalmi úti tengely, azonban ennek a prioritása mindkét országban viszonylag alacsony, hiszen kicsi a forgalom, de némi bizakodásra adhat okot, hogy az Európai Unió hálózatában ezt továbbra is megerősítést nyert. Tehát a jövőben erre Európa Uniós források lehívhatóak lesznek. Végül a nyugati kapcsolat, ami ide azért közelebb esik. Pozsonyba reményeink szerint, azért a 2014-2020 közötti időszakban olyan fejlesztés fog megvalósulni, hogy majd autópályán tudjunk eljutni. Itt nemcsak a bővítés az, ami most már időszerűvé vált a növekvő forgalom miatt, hanem fontos megjegyezni a határon lévő infrastruktúra helyzetét, aminek a rendezése mindkét országban figyelmet érdemel. Rengeteg nagy közlekedési felület van, amit értelmesen tudnának használni. Ehhez azonban egy Európa Uniós pályázat kell, amit majd 2014-2020 közötti időszakban megvalósítunk. A végére hagytam talán a legfontosabbat. Itt a térségben az új komáromi híd. Az egyezményeknél a nagyon pici, amit az elmúlt két éves munkába nem sikerült eddig még teljességgel befejezni a komáromi hídnak az egyezménynek az elfogadása. Helyesebben szakértői szinten minden megtörtént. A Magyar Kormány elfogadta a szerződés-tervezetet, de általunk eddig ismeretlen okok miatt a Szlovák Kormány két vagy három héttel ezelőtt az ülésén levette a napirendről az egyezménynek az elfogadását. Várjuk a hivatalos tájékoztatásukat, hogy mi lehet az oka, hiszen ezt a hídhelyet a szlovák partnereinkkel közösen találtuk meg. Több, mint két éves közvetlen előkészítése van annak, hogy erre a helyre megtörténhetett az egyezmény előkészítése. Magam részt vévén most már 4 éve vagy 3 éve csak ebben a témában az előkészítésbe. Azt eltudom mondani, hogy ez a híd vagy ezen a

54

helyen megvalósul, vagy pedig megláthatatlan időre kitolódik a megvalósítása. Amennyiben a Szlovák Kormány arra a megállapodásra jut magával, hogy aláírja a Magyar Kormánnyal, akkor ez a híd a 2014-202 közötti Európa Uniós ciklusban megvalósulhat. Meg kell említeni az esztergomi híd kérdését is. Bár a szlovák közlekedési szakemberek nem támogatják, hogy gyorsforgalmi úti kapcsolat létesüljön Esztergom és Párkány között, illetve még pontosabban szlovák hálózatfejlesztési tervekben nem szerepel olyan gyorsforgalmi úti kapcsolat, amely Párkányhoz vezet. De az említett keretegyezmény említést tesz a hídról. A magyar hálózatfejlesztési tervekben gyorsforgalmi úti kapcsolata lesz Esztergomnak. Az, hogy most Esztergom mellett tervezett út a híd a szlovák hálózaton most gyorsforgalmi út vagy más kategória útban folytatódik én úgy gondolom, hogy Esztergom, illetve a megye számára bár nem érdektelen, de a legfontosabb, hogy a megvalósításában hosszabb távon mindkét fél egyetért. Azért fontos a hidakról beszélni, bár a 2014-2020 közötti út közlekedésre fordítható forrásoknak sem a tömegét, sem pedig az allokációját pillanatnyilag nem ismerjük, de bizonyosan elmondható, hogy a határmenti térségben továbbra is rendelkezésre fognak állni olyan források, amiből utakat, hidakat lehet építeni, kompokat lehet előkészíteni. A 2014-2020 közötti időszakban a keretegyezmény megkötésével azért nagy lehetőség nyílt, hogy fejlesztéseket csinálhassunk. Knapp János Pál Én kettő kérdést szeretnék föltenni a koncepcióval kapcsolatban. Nagy örömmel láttam, hogy ahhoz képest, hogy a legutóbbi megyei rendezési tervkor nem szerepelt az esztergomi híd, illetve V/C folyosónak ez a darabja, az országos tervekben sem. Most ebben a megállapodásba már szerepel ez avval reménnyel kecsegtet minket esztergomiakat, hogy mégis csak lesz ebből a dologból valami. Erről majd képviselőtársam talán hosszabban fog tudni kérdezni vagy hosszabban akar. Két másik kérdést tennék föl. Az egyik, hogy a tanulmány vége tartalmazza az Esztergom Párkány közötti teherkompnak a megvalósítását. Mint tudjuk, erre volt egy nyertes pályázata a városnak a VÁTI felé, amit sajnálatosan elindított és elrontott adósságkezelési eljárás Esztergomba gyakorlatilag kettészelt és a projekt megszüntetésre került. Ez nem ide tartozik, de gyakorlatilag személyi felelősséget is föl lehet vetni, hiszen néhány aláíráson múlt csak, hogy ne hosszabbítódjon meg ez a pályázati lehetőség. Az a kérdésem lenne ezzel kapcsolatba, hogy ebben az esetben akkor mégis csak ez a komp hogyan fog elkészülni kormányzati forrás, vagy pedig esetleg egy későbbi önkormányzati vagy egyéb forrás fogja ezt tudni biztosítani. A másik kérdésem pedig egy olyan Ipoly hídról szól, ami annak idején, amikor az Ipoly híd tanulmányokat elkészítettük közösen a szobi kistérséggel, akkor talán a legfontosabbként a helembai híd volt megjelölve, hiszen a helembai híd az, amelyik tehermentesítheti a Dunakanyart olyan szempontból, hiszen akkor egyenes összeköttetés kerül a párkányi, illetve a váci főút között Szobnál. Annak az esetleges megvalósításáról tudunk-e valamit. Dr. Balogh Zoltán Legfőképpen az érdekelne, hogy az esztergomi hídnak a megépülésének a várható ideje tervezhető-e, illetve az esztergomi hídhoz vezető útnak látnak az előbb is nyomvonalát. Van-e elgondolás arra, hogy az kb. mikorra valósulhat meg. A másik kérdésem az lenne, hogy a tervezések során, amikor útnyomvonalat tervezik, akkor nincsenek-e ma olyan elgondolások környezetvédelmi okokból elsősorban, hogy esetleg akár az autópályáknak vagy egyéb más autóutaknak a megépítésénél a régi nyomvonalat vennék jobban figyelembe, mintsem teljesen új nyomvonalakat alakítanak ki, amivel pedig és most inkább a termőföld és a környezetvédelem szempontjából beszélek, rendkívül nagy területek

55

esnek ki a művelhetőségből. Szétdarabolódnak és utak haladnak egymás mellett. Ráadásul bizonyos utak használata elenyészik ezeknek következtében. De mégis a művelhetőség szempontjából óriási területek esnek ki a termelésből. Winkfein Csaba Természetesen az előző pár mondat, ami Völner Pálról szót az nem Önt érintette. Köszönjük szépen főosztályvezető-helyettesnek úrnak, hogy beugróként ideállt elénk és a közgyűlést tájékoztatta ezekről a kérdésekről, problémákról. Sajnáljuk, hogy Völner Pál nem tisztelte meg a közgyűlést azzal, hogy idejöjjön és ő tájékoztassa a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlést. Nyilván a sajtótájékoztató fontosabb, mint a megyei közgyűlésen való jelenlét. A kérdéseim a következők lennének. Nyilván ezek nagyon szép oldalak és nagyon szép vetítést láthattunk. Nyilván a lényeg az, hogy milyen források állnak rendelkezésre ezekben a kérdésekben. Hogyan tervezi a tárca a 2013-as költségvetést? Milyen Komárom-Esztergom megyei fejlesztések szerepelnek a 2013-as évben? Ha erre kaphatnánk konkrét válaszokat. Hogy néz az új 10-es útnak a jelenlegi helyzete? Az M0 északi körgyűrűnek egyáltalán az elkezdése, nem is a befejezéséről szeretnék beszélni. Egyáltalán az elkezdése az hol tart és ehhez milyen források állnak rendelkezésre 2013-ban majd? Thoroczkay Zsolt Az esztergomi hídra visszatérve. Az V/C folyó meghosszabbítása nem szerepel a tervben. Én azt mondanám, hogy amit szakmai oldalról meg lehet tenni, azt megtettük. Biztosítottuk a lehetőségét annak, hogy bármikor, akár egy nemzetközi kapcsolat is létrejöhessen Magyarország területén. Pillanatnyilag ez a vonal nem része a tenti hálózatnak. Az Európai Unió a korábbi tenti vonalat erősítette meg. Számunkra is kicsit meglepően még meg is erősítette. Én úgy gondolom, hogy a térség szempontjából ez – nem mondom, hogy mellékes – de olyan értelemben, hogy a mind a M10-es útnak a megvalósítása Esztergomig, mind pedig a Zsámbéki medencén keresztül valamilyen emeltebb szintű szolgáltatásra és nyújtására alkalmas utat a terveinkben egy autóúti minőségű kiemelt főútként szerepel. Én úgy gondolom, hogy Magyarország területén, amit lehet, azt mi megtettük. Mondom ismételni tudom, hogy a híd másik oldalán, hogy lesz. Én szerintem mire ez megvalósul és akkor egy kicsit az időtávra is. Az élet úgy hozta, hogy a komáromi hidat előresorolta, hiszen a Szlovák Kormány 3 évvel ezelőtt kicsit számunkra is váratlanul, de azt mondta, hogy meg akarja építeni ezt a hidat. Mi ehhez nyilvánvalóan magyar oldalról csatlakoztunk és ha a megye egészét nézzük gondolom, hogy jól tettük, hogy a vasat ütjük ameddig lehet. Én nagyon bízom benne, hogy elkészül és az biztos, hogy a magyar fél részéről mindig is napirenden tartjuk az esztergomi híd kérdését. Amint felépült a híd biztos, hogy szlovák barátainkat bombázni fogjuk azzal, hogy mikor építjük a következők. De ennél pontosabbat nem tudok erre mondani. Én úgy gondolom, hogy építsünk hidat a legfontosabb a sorrendbe, az élet hozta meg az ütemezést, de mi mind a két hidat szeretnénk megvalósítani. A helembai híddal kapcsolatosan: az Ipoly-völgyében már eddig is kiderült, hogy nemcsak a szakmai, műszaki, meg társadalmi elképzelések azok, amik a híd helyét, illetve megvalósítását biztosíthatják, ők kijelölik és megvalósíthatják. A természetvédelmi érdekek is beleszólnak ebbe a kérdésbe. A helembai híd egy ilyen. Két Nógrád megyei, most pedig két Pest megyei híd építéséről beszélünk ez is a szlovák féllel közös álláspont volt. A két hidat, a két pest megyei hidat közösen határoztuk meg. Mondjuk azt, hogy egy nekem, egy neked alapon. Én úgy gondolom, hogyha ez a két híd megvalósul, onnantól kezdve már voltak előzetes megbeszéléseink, hogy hol folytatjuk majd a közös hídépítést és ebben a listában, mint ahogy a keretegyezménybe is szerepel a helembai híd. Egyetértek azzal, hogy valóban ez

56

akár belföldi forgalomba is olyan értelembe, hogy mondjuk Vác és Esztergom vonatkozásában is nagyon fontos szerepet tudna betölteni. Általában a tervezésekkel nem mindig új nyomvonalon történik a tervezés, de az biztos, hogyha az elmúlt időszak tervei azért megmutatták, hogyha egy gyorsforgalmi utat akarunk csinálni, nevezzük mi autópályának, akkor azt sokkal költséghatékonyabb új nyomvonalon megvalósítani, mert a meglévő utaknál olyan kötöttségek vannak, amelyek megvalósítása drágábbá teszi az átépítést. De az nem azt jelenti, hogy a meglévő utakat nem fejlesztjük, mert ahol nem kell valamilyen okból autópályázat építetnünk, ott egy kapacitévés, gyorsabb elérést biztosító út építése valóban egyszerűbb és gyorsabb, olcsóbb a meglévő út fejlesztésével. A megyéből most lehet, hogy távlatba tudnék mondani, mondjuk a 81-es, 13-as útnak a fejlesztése az biztos, hogy ilyen. De hogyha más megyéből is mondhatok példát a 21-es utat így fejlesztjük, illetve a 67-es út valamikori fejlesztése ilyen elképzelések szerint történik. Végül az M10-ről már részben kezdtem mondani és az M0-ról. Az M10-es esetében egy ütemezett fejlesztés a kormány elfogadott tervei szerint 2016-ig itt érdemi előrelépés történik, de tegyük hozzá, hogy ez nagyban függ attól, hogy milyen forráslehetőségek lesznek. A mostani elképzelések alapján a jövőbeli fejlesztések döntően Európai Uniós támogatással valósulnak meg. Így nagyon fontos számunkra, hogy a 2014-2020-as időszakban milyen forrástömeg és milyen forrásallokáció, ahogy utaltam erre áll majd rendelkezésre, de sajnos ezt még nem tudjuk. Vélelmezzük, hogy csökkeni fognak a közútfejlesztésre rendelkezésre álló források, ez pedig az M10-es vonatkozásában hátrányos dolgot jelent. A szűkös anyagi lehetőség mellett is pillanatnyilag költségvetési támogatással a környezetvédelmi, a korábban sajnos hiányosan megvalósított környezetvédelmi tervet újra kezdtük, tehát előrelépés ezen a nyomvonalon is van. Az M0-ról egy pici pozitívum, hogy az Európai Unió bevette a támogatott hálózatába, ha teljes gyűrű szerepel most már benne. Ez egy pici reményt ad arra, hogy folytatni tudjuk. Az tudni kell, hogy a 10 és 11-es közötti mondjuk azt, hogy északnyugati szektor az igaz, hogy csak 9 vagy 8 km hosszú, viszont 70-80 Mrd Ft-ba kerülne a megvalósítása. Ezt magyar költségvetési pénzből valószínűleg, hogy rövidebb távon nem tudjuk megvalósítani, ha EU támogatást erre tudunk szerezni, akkor van esély. Az M0 nyugati szektora, ami még a megyét érinti ilyen értelemnek annak az előkészítését megkezdtük. Ez is benne van a tenti hálózatba. Van esély arra, hogy a jövőben a tervezést folytatni tudjuk. Knapp János Pál Igazándiból nem a főosztályvezető-helyettes úrhoz szeretnék szólni, csak szeretném Winkfein képviselőtársam téveszméjét eloszlatni, mert az államtitkár úr nem a sajtótájékoztató nem maradt itt, hanem onnan jött ide és utána pedig a brüsszeli delegációt fogadja Budapesten. Azt gondolom a pofátlan belekiabálások ellenére is el szeretném azt mondani, hogy a stílus határozza meg az embert tisztelt képviselő úr. Ha odafigyelt volna arra, amit a Völner Pál akkor mondott, akkor nem mondta el volna háromszor ugyan azt a tévedését. Popovics György Megkérem a képviselőtársaimat, hogy a napirendi ponthoz tartozó hozzászólásokat tegyenek. Most nem így van. Én úgy gondolom, hogy természetesen egy ügyrendi hozzászólást engedélyeznem kell, de akkor azt kérem, hogy az valóban ügyrendi legyen.

57

Ujházy Emil Én úgy gondolom, hogyha majd a képviselőtársam is a napirendre szól, akkor mi is a napirendhez fogunk szólni. Már többedik alkalommal fordul elő, nem hiszem, hogy Ön itt arra fölhatalmazva, hogy Winkfein képviselőtársunknak válaszolgasson. Kérem tartsa magát a napirendhez. Milyen jogon próbál Ön válaszolgatni és minket irányítgatni. Popovics György Én azt kérem, hogy ezt a vitát zárjuk le. Természetesen frakcióvezető úrnak megadom a szót. Én nekem is van ebben témában véleményem, de én úgy gondoltam, mint az ülés levezetője, hogy ezt majd a napirendi pont lezárása után fogom elmondani. Winkfein Csaba Nyilván a napirendhez szeretnék hozzászólni. Ezt a kérdést megint azt gondolom, hogy lezártuk. Egyre rosszabb a helyzet, ezzel ne is foglalkozzunk majd, ha eljön Völner Pál államtitkár úr, akkor majd beszélünk megyei kérdésekről. Nyilván ehhez majd lesznek javaslataim is és ezt majd határozati formába szeretném itt a végén elmondani. A napirendi ponthoz visszatérve az elején szeretném leszögezni, hogy a szocialista frakció nagyon fontosnak tartja, hogy mind Esztergomban, mind pedig Komáromban új Duna-híd épüljön, de nyilván akkor van ennek értelme, ha hozzávezető utak is rendbe vannak. Az anyag is utal rá szavakban, de nyilván ez nagyon kevés. Csak akkor van értelme, hogyha látjuk a konkrét forrásokat, hogy Önök mit is akarnak csinálni. Az nekünk itt nem érdemi válasz, hogy majd 2014 után, meg 2020 után, meg 2000 nem tudom mi után majd lesznek tervezésnek és utána majd higgyük el, hogy majd egyszer ebből lesz valami fejlesztés. Mi azt vártuk a mai napirendi pont tárgyalásánál, hogy Önök idejönnek Völner Pállal az élen és elmondja, hogy milyen konkrétumok vannak itt a megyében, milyen fejlesztések fognak elindulni, milyen forrásokból, mind hazai, mind uniós forrásokból. Teljesen egyetértünk, hogy ezt a hazai költségvetés magában nem fogja elbírni, de akkor Önöknek úgy kellett volna idejönni, hogy milyen források állnak rendelkezésre. Tényleg tiszta szívből sajnáljuk megyeiként, hogy semmilyen érdemi választ, semmilyen érdemi tájékoztatást nem tudtak Önök adni számunkra ezekben a kérdésekben. Így mondjuk érthető, hogy Völner Pál miért nincs itt, hiszen elég nehéz a semmiről beszélni és tájékoztatni a megyei közgyűlést. Teljesen világos, hogy így érdemesebb inkább elmenni és nem részt venni ebben a beszélgetésben. Semmilyen konkrétumot nem tudtak mondani, se utak, se hidak nem épülnek. Önöknek erre választ kell adni, ezért azt szeretném javasolni, hogy először is határozati javaslat formájában kérjük meg a megyei FIDESZ-es országgyűlési képviselőket, hiszen ők azok, akik érdemben tudnak hatni a 2013-as költségvetésre, hogy ezeket az általunk fontosnak tartott beruházásokat, fejlesztéseket tegyék be a költségvetésbe. Javasolják mint megyei országgyűlési képviselők, hogy ezekre mind hazai források meglegyenek, nyilván hozzá kell rendelni majd az uniós forrásokat, de legalább legyen benne a költségvetésben, hogy a FIDESZ ezeket a kérdéseket komolyan gondolja és nem majd 2020 után fogunk erre a kérdésre visszatérni. Így legyen benne ebbe az anyagban az új komáromi híd, az új esztergomi híd, a hozzávezető utak, kiemelve az új 10-es út és az M0-ás északi körgyűrűjének a forrásait is. Ezen lenne az első határozati javaslatom, hogy erről szavazzon a tisztelt megyei közgyűlés. A másik javaslatom pedig arról szól, hogy azért lássuk ezt a folyamatot, ezért javaslom, hogy szeptemberi rendes ülésünkön kerüljön napirendre a megye közlekedési koncepciója és december során már látjuk a jövő évi költségvetés minden egyes számait. Így jöjjön vissza decemberbe a megye fejlesztésére szánt források mind haza forrásai, mind pedig a hozzárendelt uniós forrásoknak a bemutatása.

58

Dr. Péntek Péter Én egy törvényességi észrevétel kívánok megtenni. Dr. Völner Pál által jelzett előterjesztés műfaja az nem beszámoltatás, hanem tájékoztatás. A tisztelt közgyűlés azokat citálhatja a közgyűlés elé, akik neki alá vannak rendelve, mondjuk engem vagy a kollegáimat. De azt hiszem, hogy egy tájékoztatónak az előterjesztőjét nem. Jelezte államtitkár úr, hogy Ő és a munkatársa fogja megtenni a tájékoztatót. Természetesen lehet kérdéseket föltenni és lehet …. Megfogalmazni, de azt, hogy számon kérni, beszámoltatni, elnézést kérek ez nem az a műfaj, ez tájékoztató. A bizottság elé, hogyha el tud jönni, el fog jönni, azért mondom, mert ott is kérdés volt ez. Ez nem beszámoló, hanem tájékoztató. Popovics György Azt hittem, hogy érthetően fogalmaztam, hogy a napirend lezárása után mondja el mindenki a véleményét. Én továbbra is tartom magam ahhoz, hogy a napirend lezárása után fogom a véleményemet elmondani. Winkfein Csaba Én azt gondolom, hogy tájékoztató keretében az előterjesztőt legalább lehet kérdezni és ez a megyei közgyűlésnek a tagjait nyilván megilleti, hogy kérdéseket tegyen fel, illetve észrevételek fogalmazzon meg. Ennyi lett volna a mi kérdésünk. Tájékoztató, Ön által vagy Önök által kiküldött meghívóban előterjesztő dr. Völner Pál, az NFM infrastukrális területért felelős államtitkára. Nincs benne, hogy főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes. Önök adták ezt a meghívót, az Önök általi meghívónak az előterjesztője pedig Völner Pál. Ha ők ezt tudták, én ezt mondtam az elején is, akkor előre kellett volna venni államtitkára urat és akkor tudtunk volna erre kérdésről vele is szót váltani. Így nem sikerült, mi nem tudjuk ezt másképp értelmezni, mint az, hogy megfutamodás és javasoljuk továbbra is, hogy szeptemberi ülésünkön ezzel a kérdéssel foglalkozzunk. Knapp János Pál Igazándiból csak szeretném kiszélesíteni, hogy Winkfein képviselő úr tekintetét abban az irányba, hogy nem épülnek utak, meg történik semmiféle útfejlesztés. Ha jól emlékszem pontosan Pilisszentlélek és Esztergom között elnyert állami támogatást, amit az előző kormány ítélt meg, azt pont az előző kormány mondta vissza és négy évig alig lehetett közlekedni ezen az úton. Ez most elkészült. Ha Winkfein képviselő úr járna mondjuk Budapestre olyan sűrűn, mint régebben szokott, akkor valószínű igénybe venné ezt az utat és látná azt, hogy ez az út elkészült és nem kéne azt mondani, hogy nem készült el, holott mondom ez egy olyan állami támogatás volt, ami az egész város érdekében akkor felújította volna ezt az utat. Ez lett volna javítás a hozzászólásához. Viszont azt meg szeretném kérni, hogy egy ügyrendi hozzászóláshoz az ügyrendi legyen. Most már harmadszor, negyedszer fordul elő, hogy ügyrendi hozzászólás keretében tartalmi és egyéb értékelések történnek, ez pedig szerintem nem helyes. Popovics György Volt kettő határozati javaslata az MSZP frakcióvezetőjének. Ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Én azt eltudom fogadni az 1. határozati javaslatból, hogy kérjük föl az országgyűlési képviselőket, hogy tekintsék át a megyei utaknak a témáját és a lehetőségeikhez képest segítsék elő ezek megvalósulását. Az egy nagyon veszélyes dolog lenne, hogyha arról szavaznák, hogy azt a 2013-as költségvetésbe ezt tegyük bele. Szerintem erre nincs lehetőség, de hogyha így ahogy én módosítom, vagy a határozati javaslathoz módosító indítványt teszek

59

és azt elfogadják, akkor el tudom képzelni, hogy ezt támogassam. De változatlan formában ez nem képzelhető el. A második határozati javaslata pedig az, hogy jöjjön vissza a téma. Ebben már egyszer döntöttünk és mivel itt ilyen politikai keresztre feszítés szándékát vélem látni, ezért azt mondom, hogy ezt jelen pillanatban nem tudom támogatni. Viszont azt sem mondom, hogy ez véglegesen a napirendről kerüljön be. Beszéljük meg, hogy milyen tájékoztatási igény van és azt el tudom képzelni, hogy egy későbbi időpontban tárgyaljuk. Winkfein Csaba Az 1. pontot elfogadom úgy, hogy azért legyen benne az, hogy a 2013-as költségvetésbe is tegyenek módosító javaslatokat. Az országgyűlési képviselőknek most van lehetősége, mind a nyár, mind pedig az ősz folyamán, hogy ezekben a kérdésekben megnyilvánuljanak. Önálló módosító indítványokat tegyenek a költségvetés tervezetéhez. Én javasolnám, hogy a 2013-as költségvetéshez is legyen ez, de így el tudom fogadni Elnök úrnak a módosítását és akkor így tudunk róla szavazni. A 2. pontnál meg semmilyen keresztre feszítés nincs, a megye közlekedési koncepciója, ha valakit, akkor a megyei közgyűlést kell hogy érdekelje és kell hogy vele foglalkozzon. Erről beszéltünk korábban is. Én azt gondolom, hogyha ide tudunk hozni egy olyan témát, ami a magyar-szlovák kapcsolat és a komáromi hidat érinti, akkor ide tudjuk hozni a megye közlekedési koncepcióját. Szerintem ebbe semmi keresztre feszítés nincs. Érdemes lenne ezt újra átgondolni, hozzuk vissza és beszéljünk róla. Popovics György A magam részéről én nem kívánom határozottan megkötni magam. Azt megígérem, hogy napirendre fogjuk tűzni a II. félévben ezt a témát. Ezt nem régen fogadtuk el a területrendezési tervünket. Annak egy nagyon jelentős része a közlekedési koncepcióra vonatkozott. Természetesen ez egy mondjuk a jövő évnél vagy a két évnél hosszabb távú rendezésekre vonatkozik. Én a 2. pontnál nem kívánom magam határozottan bekötni, de ígéretet teszek rá, hogy ezt valamilyen formában napirendre fogjuk tűzni. Winkfein Csaba Csak annyi, hogy akkor én el tudom fogadni ezt a második verziót is, hogy akkor szavazzunk, akár egybe a kettőről, hogy ősszel ez a napirendi pont vissza fog ide kerülni elénk. Zentai-Plajner Zsolt Csak annyit szeretnénk hozzátenni, hogy mi ne ragaszkodnánk ahhoz, hogy az összes FIDESZ-es képviselő Komárom-Esztergom megyében, mi szeretnénk az összes képviselőt fölszólítanánk, pártállástól függetlenül vagy fölkérnénk. Popovics György Túl nagy egyedfejlődésen megy ez a dolog. Én ott tartottam, hogy a FIDESZ-es képviselőket szólítjuk fel és azt támogatom. Zentai-Plajner Zsolt Mi meg szeretnénk hogyha az összes képviselő benne lenne pártállástól függetlenül, mert megyeérdekről van szó. Popovics György Kérem, hogy fogalmazzuk meg a határozati javaslatot. Úgy érzem, hogy erről most nem tudunk szavazni. Amikor az ülésnek vége lesz, akkor meg fogjuk fogalmazni ezt a határozati

60

javaslatot és meg fogjuk szavazni. Szerintem vitáink lennének, hogy írjuk le, hogyha most elfogadnánk valami. Én ezt a napirendet felfüggesztem az ülés végéig, de az eredeti határozati javaslatot viszont szeretném, hogyha megszavaznánk. Természetesen utána felfüggesztjük ezt a napirendet és az ülés végén visszatérünk rá, hogy a pontos szövegezést meg tudjuk szavazni.

8. napirendi pont:

Előterjesztő:

A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat hatályos rendeleteinek felülvizsgálata (II.) Popovics György, a közgyűlés elnöke

Winkfein Csaba Csak egy mondatot szeretnék mondani, hogy a következő két napirendet mi nem fogjuk támogatni. Többször jeleztük, hogy ezek, azok az előterjesztések, amelyek a megye teljes leépítéséről szólnak és annak a végrehajtását látjuk ezekben a napirendekben. Mi ezt a folyamatot az elejétől kezdve nem támogattuk, és ezt szeretnénk így is folytatni. Abban hiszünk, hogy majd egyszer 2014 után az önkormányzatiság is megmarad és megfog erősödni és így a megyei önkormányzati rendszert is majd megtudjuk erősíteni. Ezek az előterjesztések ezzel szemben mennek.

10. napirendi pont: Előterjesztő:

Aktuális területfejlesztési döntések meghozatala Popovics György, a közgyűlés elnöke

10. a) A Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Koncepció és Program tervezési folyamatának elindítása Ujházy Emil Néhány kérdést szeretnék az előterjesztőnek föltenni. A bizottsági ülésen is megtettem volna, vagy ennél a napirendnél sem volt előterjesztő, ezért nem tudtam föltenni a kérdésemet. Néhány mondatot kiragadtam, amikre szeretném, hogyha rávilágítani az Elnök úr. Az egyik: a helyzetfeltárásban előzetes anyag kell majd a tervek szerint 2012. július 15-éig. Ezzel kapcsolatba legyen szíves, hogy milyen anyag, miről van, hogy áll ez az előkészítés? Néhány bekezdéssel arrébb a következő mondat szerepel, amire kérném, hogy világítsa meg a szocialista frakció számára az Elnök úr, hogy miről szól ez. A másik: az elkövetkező években bizonytalanabb külső társadalmi, gazdasági, politikai környezetben kell terveznünk. Mire gondolnak itt, hogy külső bizonytalan helyzet áll elő? Szintén néhány bekezdéssel arrébb szól az előterjesztés, hogy az önkormányzatoknak kérdőíveket küldtek ki április 24-én és a határidő május 30-a volt. Azt írja, hogy néhány önkormányzat még nem jelzett vissza. Melyek ezek az önkormányzatok és most már június 28-a van, még egy hónap eltelt. Kerestük-e őket, hogy állunk ezekkel? A következő a számomra a legérdekesebb része: azt írja az előterjesztés: mind ez azért érdekes, mert nem tudjuk, hogy a források pályáztatása esetén milyen feladatokra lehet majd pályázni. Ennek ellenére mi 20-30 M Ft + ÁFÁ-t szeretnénk erre a költségvetési sorra tenni. Erről pár szóba legyen szíves Elnök úr. A legvégén pedig a határozatoknál a szocialista frakció nem tudja elfogadni azt, hogy utólagos beszámolási kötelezettséggel kapna bármiféle felhatalmazást az Elnök úr. Úgy gondolom, hogy évi 5-6 közgyűlés mellett egy-egy

61

rendkívüli közgyűlés a nyáron mindannyiunk számára elfogadhatóbb, mint hogy szeptember, októberbe az Elnök úr utólagos beszámolási kötelezettséggel. Igaz volt már ilyen. Az előbb frakcióvezető úr elmondta, hogy a megyék kiüresítését is utólag szavaztatta meg az Elnök úr a költségvetéssel három héttel később, mikor már aláírta a szerződést a kormánnyal. Ezt nem szeretnénk. Úgy szeretnénk megváltoztatni a határozati javaslatot, hogy nincs ilyen utólagos beszámoltatás. Popovics György Én a külső bizonytalan politikai helyzet Európai Unió jelentős mértékben forrong. Jelentős forrásproblémák vannak, különösen Dél-Európába. Nem tudható, hogy mit fog ez okozni mondjuk 2016-ba, 2017-be vagy akár ennek a ciklusnak bármelyik évében. Ezt legalább jelezni mindenképpen kell. Lehet hatással a különböző források, európai források elosztására ez a helyzet. Az utolsó kérdése pedig az volt, hogy miért kérünk 20-30 M Ft + ÁFÁ-t, azért mert jeleznünk kellett valami fajta forrásigényt ezzel a munkával kapcsolatban még úgy is, hogyha pontosan nem látjuk át, hogy mit és milyen módon kell megcsinálnunk. De, hogyha nekilátunk és ehhez akár szakértőket, akár a saját erőforrásainkból, akár plusz személyeket kell fölvenni, akkor ennek mindenképpen lesz forrásigénye. Én úgy gondoltam, hogy ez kb. ilyen nagyságrendű lehet és ezt jeleztem. Úgy gondoltam, hogy helyes, hogyha ezt beleírjuk ebbe az anyagba, hogy a közgyűlést tájékoztassuk róla, hogy mi úgy kalkulálunk, hogy ekkor összeg szükséges lesz. Senki sem gondolhatja, ha bármilyen plusz feladatot kapunk, ismerve a mi költségvetésünket, amibe nem nagyon vannak erre források, hogy ezt a magunk erejéből meg tudjuk csinálni. Mindenképpen nekünk szükségünk van pénzre. Ezt én ilyen nagyságrendre kalkulálta. Én úgy gondolom, hogy az idei évre ez mindenképpen ez kicsit felül van tervezve. Egy hosszabb időszakra viszont a következő években újabb forrásokra lehet szükség. Itt ül mellettem Petrikné Molnár Erika, aki az anyagnak az előadója. Azt kérem, hogy a további kérdésekben pedig legyen szíves ő válaszoljon.

Petrikné Molnár Erika Az első kérdés volt, hogy július 15-éig milyen anyagot kell továbbítani és annak mi a tartalma. Jeleztük az anyagba, hogy május 17-én volt egy országos értekezlet, ahova minden megyéből hívtak hivatali dolgozókat és adtak egy általános tájékoztatást, hogy milyen folyamatok várhatók és idejű ütemezést várnak el a megyék közreműködésére ebben az országos tervezési folyamatban. Ott hangzott el ez a július 15-ei határidő, ami természetesen csúszott. A tegnapi nap folyamán érkezett meg az az anyag, amiről nekünk július 31-éig kell véleményt mondani az Országos Területfejlesztési Koncepcióban minden megye kap egy oldalt, ahol pozícionálnia kell magát, tehát meg kell határoznia egy ilyen terjedelemben, hogy mik azok a legfontosabb adottságok és az adottságokból eredő problémák, amikkel a megyék a 2014-2020. időszakban olyan szinten akarnak foglalkozni, hogy egyrészt a területi terveikben ezeket konkrétan meghatározzák. Egyben kidolgozzák majd azt néhány összetett, komplex programot, amikkel ezeket a problémákat, fejlesztési igényeket kezelni tudják. Ez az az anyag, ami tegnap megérkezett és július 15-e helyett, július 31-e a reagálási határidő rá. Az önkormányzatokat április elején kerestük meg mind a 76 önkormányzatot. Sajnos kevesebb mint inkább azt mondom, hogy 1/3-a reagált erre, háromszor is megkerestük őket. Az első alkalommal egy elég összetett projekt kérdőívet is kiküldtünk, amibe kértük, hogy az előkészítettség szintjétől függően vagy teljes körűen mutassák a projektet, annak személyi, tárgyi, anyagi feltételeit, vagy pediglen ha csak ez egy projekt ötlet, akkor nyilván csak ezen a szinten. Úgy gondoltuk, hogy lehet, hogy ez probléma és emiatt késnek a válaszok, ezért

62

szerkesztettünk egy egyszerűsített kérdőívet, ahol pusztán csak arról volt szót, hogy nevezzék meg, hogy milyen fejlesztéseket valósítottak meg az elmúlt években, hiszen ez is egyfajta irányultságot mutat még akkor is, ha tudjuk, hogy általában olyan fejlesztések valósulnak meg, amilyen pályázati lehetőségek vannak. Egyben kértük, hogy az elkövetkező időszakra vonatkozóan is merjenek álmodni, hiszen a megyei területfejlesztési koncepció minden területre ki kell, hogy térjen, miden fejlesztési igényre és nem kell azt mérlegelnünk, hogy ebből mi lesz az, ami uniós forrásból valósul meg, mi lesz az, ami hazaiból, ami magántőkéből, ami bármiféle konzorciális együttműködésből, hanem rögzítsük azt, hogy mit szeretnénk az elkövetkező időszakban. Ebbe beletartozik pl. a közlekedésfejlesztés is. Az önkormányzatok gyér visszajelzésébe nem szeretnénk belenyugodni azzal együtt, hogy a területi tervezés során munkacsoportok fognak alakulni, mind szakmaiként, mint területi. Az önkormányzatokat többszörösen még meg fogjuk keresni, de szeretnénk egy újabb merítést eszközölni nálunk. Most már kifejezetten ezzel az egyszerűsített kérdőívvel és remélem, hogy sikerül ebben jobb eredményt elérni. Ezen túl megkerestük a megye meghatározó gazdálkodó szervezeteit, kistérségi társulásait, országgyűlési képviselőket, Önöket, érdekképviseleti szervezetek, közel 120 levél ment olyan szervezeteknek, területfejlesztéssel foglalkozó intézményeknek, akiktől szintén várunk információkat. Ezeket azért tettük, mert ahogy fölfigyeltek képviselő urak, hogy a forrásoldal a tervezésnek a forrásoldala még bizonytalan, úgy gondoltuk, hogy egy évvel szaladjuk előre az időben, hogy ezeket a helyzetértékelésre szükséges információkat bekérjük. A forrásoldallal kapcsolatosan a 20-30 M Ft az nem egy hasra ütésre keletkezett szám, hanem indikatív árajánlatokat kértünk be tervező szervezetekről annak érdekében, hogy megismerjük, hogy jelenleg a piac egy területfejlesztési koncepciót és területfejlesztési programot és itt hangsúlyozom, hogy itt soknak tűnik ez a szám, de amikor azt mondom, hogy stratégiai és operatív programot is kell terveznünk, ami már a 2013-as időszakot fogja érinteni, voltaképpen két év költségvetését érinti majd, akkor ez nem nevezhető soknak a jelenlegi árak mellett, hiszen egészen részletekben menően kell kidolgoznunk majd az adott komplex fejlesztési igényt. A forrásoldal tekintetében a 17-ei tájékoztatón három forrás is megjelölésre került. Egyrészt a központ TFC, ami a két ülés közötti meg is jelent, mert már akkor az előterjesztés készen volt, amikor erről tájékoztatott bennünket, illetve Elnök urat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hogy két 5 M Ft támogatást tud első körben biztosítani, amiből 5 M Ft a mi esetünkben 340 korábbi években megítélt pályázatnak a gondozása, ellenőrzése, záró ellenőrzésére kell, hogy fordítódjon. Gyakorlatilag ebből a 370 pályázatból 332 le kell is kell helyszínelnünk és az által, hogy lecsökkentették ezen pályázatoknak a fenntartási kötelezettségét 10 évről 5 évre egyben le is zárjuk és fogjuk ide hozni a közgyűlés elé a döntéseket. A másik 5 M Ft az, ami területi tervezésre fordítható. A becsléseink szerint ez a helyzetértékelésre és a korábbi, illetve most még érvényben lévő területfejlesztési koncepció felülvizsgálatára elegendő, tehát meg tudjuk kezdeni a munkát. A minisztérium tájékoztatás szerint a folytatásra egységesen miután minden megyének ez a feladata várható egy uniós forrás, ami teljes körűen lefedi a költségeket, tehát a megyei önkormányzat költségvetéséből erre nem kell elkülöníteni forrást, sőt lehetőségünk lesz arra, hogyha ez időben nem csúszik nagyon, hogy ezt a helyzetértékelést is beemeljük ebbe a nagy uniós pályázatba. Az erre fordított 5 M Ft-ot másra költsük. Egyenlőre ennyit tudunk. Mindenképpen el kell hogy készüljenek ezek a tervek, hiszen az országos tervekbe be kell, hogy épüljenek, sőt az országos tervek is ide fognak kerülni a közgyűlésre elé véleményezésre, tehát egy párhuzamos tervezési folyamat fog megvalósulni nagyon rövid idő alatt.

63

Popovics György Én úgy gondolom, hogy a határozati javaslatokat változatlan formában teszem föl. Volt egy módosító, de ez megint csak nem volt pontosan megfogalmazva, kb. úgy lehetett érteni, hogy a 3-as vagy ne legyen vagy pedig ne engedélyezze a közgyűlés az elnöknek a lehetőséget. Én kérem frakcióvezető urat, hogy járuljon hozzá, hogy most ne a módosítót szavazzuk meg előbb, hanem ezeket és amennyiben nem kapja meg a 3. pont a többséget, akkor megfogalmazva pontosan a 3. pont helyett, akkor föltenném szavazásra. Dr. Péntek Péter A szabály az, hogy a módosításról kell először szavazni, de hogyha frakcióvezető egyetért ezzel, akkor én nem fogok észrevételt tenni. *** Popovics György Zárt ülés fog következni. Engedjétek meg, hogy az előbbi konfliktusos helyzetről néhány szóban elmondjam a véleményemet, mielőtt az ülés nyílt részét lezárom. Én úgy gondolom, és először is államtitkár úr reggel volt sajtótájékoztatón, onnan jött ide, nem innen ment oda. Innen egy más feladatért kellett távoznia. Én úgy gondolom, hogyha egy képviselő, egy államtitkár, aki még korábban ráadásul a megyei közgyűlés elnöke is volt eljön hozzánk és ő is érezve, hogy nem jó, hogy nem tudja ezt a beszámolót megtartani, de mivel elszólítják a feladatai elnézést kér és bemutatja azt kollegák, aki szakértőként jegyzi az előterjesztést, azt lehet elfogadni és lehet akceptálni. Én úgy gondolom, hogy maga az írásos anyag és a prezentáció megfelelt azoknak az elvárásoknak, ami egy előterjesztéssel kapcsolatos. Természetesen ezzel kapcsolatban lehetnek vélemények, lehetnek szakmai vélemények is, illetve az eljárással kapcsolatban lehetnek politikai vélemények is. Én úgy gondolom, hogy bár nem volt szép ez a vita, de még se ment túl azokon kereteken, amit elviselhetőnek lehet nevezni. Én többször is elmondtam, hogy mi egy politikai testület vagyunk, bizonyos szintig politikai véleményeknek én mindig is teret fogok engedni, mert én szerintem az a rossz, hogyha ezek nem hangozhatnak el. Én a magam részéről üdvözlöm azt, hogy államtitkár úr eljött és köszöntött minket. Megtehette volna, hogy ide küldi az államtitkárát és az újságba látjuk, hogy ott volt a sajtótájékoztatón. Nem így járt el. Azt, hogy hiányoljátok a jelenlétét, illetve ami a sokkal fontosabb, hogy bizonyos kérdéseket szeretne tárgyalni az MSZP frakció és ezzel fogunk foglalkozni, azt pedig meg fogjuk fontolni. Winkfein Csaba Én azt szerettem volna jelezni, hogy teljesen mindegy, hogy miért nem ér rá. Jó lett volna és azt mindenki pontosan tudja, hogy a itt van az államtitkár, ő az előterjesztő, neki kell elmondani, neki kell tájékoztatnia, ha tudta, hogy sok a problémája, akkor meg úgy kell kezelni a napirendet, hogy az előterjesztő minisztériumi főosztályvezető vagy egy helyettes és fogja tájékoztatni a közgyűlést. Ha már így volt az előterjesztés, akkor ebbe az irányba kellett volna mennie a FIDESZ-es vezetésnek. Mi ezt tettük szóvá. Nyilván továbbra is javasoljuk, hogy ez a napirend vagy ezek a napirendek, ezek a kérdések jöjjenek ide vissza és Völner Pál pedig adjon tájékoztatást, ráadásul megyei képviselő is egyben, országgyűlési képviselő is egyben. Én azt gondolom, hogy ez a megyei közgyűlés megérdemelné, ha államtitkár úr itt van és tájékoztat ezekben a kérdésekben. A 14. napirendet azt úgy is csak megnyitjuk, arról még egy pár szót a zárt ülés előtt váltunk.

64

*** 13. napirendi pont:

Tájékoztató a Megyeháza helyzetéről

Előterjesztő:


Popovics György Az MSZP frakciója felkért, hogy készítsek előterjesztést ebben a tárgyban. Én a bizottsági ülésen már egy rövid tájékoztatást adtam és ott történt is egy megállapodás arról, hogy milyen módon tárgyaljuk ezt a kérdést. Egyrészt az én javaslatom az volt, hogy nem lesöpörve a kérdést az asztalról vegyük napirendre, de függesszük föl, mert jelen pillanatban nem tudok még megfelelő tájékoztatást adni. A frakciók véleményét, a frakcióvezetők ennél úgy, ahogy az SZMSZ-ünk tartalmazza elmondhatják. Amit én hozzá szeretnék ehhez tenni. Jelen pillanatban a Megyeházát több szervezet használja a megyei önkormányzaton kívül, a Kormányhivatal, a Megyei Intézményfenntartó Központ, itt van még az APEH-ből az Illetékhivatal és még további más szervezetek és bérlők is vannak. Nyilvánvalóan egy új helyzetet idéz elő és a kérdés ezért is született a bejelentett későbbre datálandó elköltözése a Kormányhivatalnak. Ennek a pontos dátumát még nem tudjuk, valószínűsíthető az év vége. Nem tudjuk, hogy lesz-e csúszás, nem csúszás, nem tudom megmondani. Nyilvánvaló a megyei önkormányzatot nem hagyhatja hidegen ez a kérdés, hiszen ez az otthonunk és az hogy mi fog vele a későbbiekben történni, ezt nyilvánvaló valamilyen módon elő kell készítenünk. Jelen pillanatban a háznak a fenntartó a Megyei Intézményfenntartó Központ. A GSZSZ átkerült a Megyei Intézményfenntartó Központhoz, az integrálta és őneki a kötelessége ennek a háznak a fenntartása, ez így lesz, ez állami feladat. Én úgy gondolom, hogy nem fordulhat elő, hogy a ház akár egy költözés esetén is nem tud működni. Vannak bizonyos szervezetekkel tárgyalások arról, hogy esetleg ide költözzenek, nem is igaz, hogy tárgyalások, felvetések. Éppen azért, mert felvetés szinten van, én nem szeretném, hogyha ez napvilágot látna. Nyilvánvaló, hogy jó lenne, hogyha egy olyan szervezet költözne ide, ami elég nagy és egyedül be tudja tölteni, azért nem sok ilyen található a megyében. Én a nyáron mindenképpen figyelemmel fogom ezt kísérni és amint van ezzel kapcsolatban bármilyen fejlemény, akkor akár a két ülés közöttibe még anélkül is, hogy ezt folytatnánk ezt a napirendet, tájékoztatni fogom a közgyűlést. Winkfein Csaba Nyilván röviden, mert egyetértünk azzal a felvetéssel, hogy hozzuk vissza a következő rendes ülésünkre, és akkor nézzük meg, hogy a nyár folyamán mi történt ebben a kérdésben. Amit Elnök úr mondott ezért hoztuk ide ezt a napirendet. Nyilván a múlt alkalommal egy pár szót itt váltottunk erről a kérdésről. Pontosan látjuk, hogy a Kormányhivatal az Omega Plázába fog költözni, ezt tényként lehet kezelni. Nyilván itt a városban és a megyében is többféle információ kering, hogy a különböző hivatalok, akik ma is el vannak helyezve különböző épületekben itt a városban, azok hova fognak költözni? Mi lesz a Megyeháza sorsa? Nyilván sokszor beszéltünk róla, hogy a legrosszabb az lenne, hogyha a Megyeházáról a megyei önkormányzatnak el kellene költözni. Ebbe egyetértés volt közöttünk. Abba az irányba szeretnénk mi is, azt szeretnénk mi is javasolni, hogy a Megyeháza épülete továbbra megmaradjon és a megyei önkormányzat tudjon itt működni. Ebbe az irányba javasoljuk a tárgyalásokat is. Nyilván azt is tudjuk amit Ön itt elmondott múlt alkalommal, hogy a plázába van helye a megyei önkormányzatnak, a tervek szintjén van helye az Omega Plázába, mi ezt nem támogatnánk. Mi azt javasoljuk továbbra is, hogy itt maradjon a Megyeházán az önkormányzat.

65

Michl Miklós Csupán annyit kíván a JOBBIK frakciója megjegyezni, hogyha költözésre kerül a sor, akkor fontolja meg a közgyűlés, hogy Komárom vagy Esztergom városba költözzön, tekintettel a két történelmi városra. Popovics György Ezért nem akartam megnyitni ezt a napirendet. Azt hiszem ez messze túl megy azon, hogy erről vitát nyissunk. Ez nagyon jól hangzik, viszont óriási problémákat vethet föl csak a kérdésfeltevés is. Persze ebből lehet politikai előnyt kovácsolni, persze mindenkinek lehet szimpatikus a hovatartozása szerint. Gyakorlatilag a következő megyei közgyűlésen már lehet, hogy más szisztémájú szavazás lesz. Ezt még nem lehet megmondani. Én azt kérem, hogy ezt a kérdést úgy fogadjuk el és úgy támogassuk, ahogy elhangzott és ne is rögzítsünk sokkal többet róla, mint hogy felvettük napirendre és elnapoljuk a téma tárgyalását. Én beszéltem Turi Bálinttal még, amikor a bizottsági ülés volt. Azt mondta, hogy Ő nem kíván ehhez hozzászólni. A FIDESZ frakció véleményét így akkor nem tudjuk rögzíteni.

Tatabánya, 2012. június 28.

2012. J E G Y Z Ő K Ö N Y V. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés június 28-ai üléséről

Recommend Documents