Ügyiratszám: MN/1778-6/2012. Tárgy: műsorszám előzetes korhatárkategóriába sorolása Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat
A NEMZETI MÉDIA - ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 248/2012. (II.7.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a Magyar Televízió Zrt. (1037 Budapest, Kunigunda útja 64., a továbbiakban: Médiaszolgáltató) műsorszám előzetes klasszifikációjára irányuló, 2012. január 20-án benyújtott kérelmére lefolytatott hatósági eljárásában megállapította, hogy a „Sherlock” című 3 részes televíziós sorozat a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 9. § (5) bekezdése szerinti IV. kategóriába tartozónak minősül. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálata a határozat közlésétől számított harminc napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett, a Médiatanácshoz három példányban benyújtott keresetlevéllel kérhető. A keresetlevél benyújtásának e határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, a keresetlevélben a keresettel támadott határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető. A Fővárosi Törvényszék a keresetet harminc napon belül tárgyalás tartása nélkül bírálja el, a keresetlevélben tárgyalás tartása kérhető. Indokolás Az Mttv. 9. § (1) bekezdése szerint a lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató valamennyi, általa közzétenni kívánt műsorszámot a közzétételt megelőzően az Mttv. 9. § (2)-(7) bekezdés szerinti kategóriák valamelyikébe köteles sorolni. Az Mttv. 9. § (9) bekezdése szerint a médiaszolgáltató kérelmére – igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében, a műsorszám átadásától számított tizenöt napon belül – a Médiatanács az Mttv. 182. § e) pontjában biztosított hatáskörében a műsorszám kategóriába sorolásáról hatósági határozatot hoz. A Médiaszolgáltató a Médiatanácshoz 2012. január 20-án érkezett kérelmében az Mttv. 9. § (9) bekezdése szerinti előzetes klasszifikációra vonatkozó döntés meghozatalát kérte a „Sherlock” című 3 részes televíziós sorozattal kapcsolatban, amelyet a kérelméhez adathordozón mellékelt. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet 18. § (1) bekezdésének második mondata alapján a Médiaszolgáltató, mint közszolgálati médiaszolgáltató az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól mentességben részesül, így a Médiatanács a kérelem alapján az Mttv. 182. § e) pontjában biztosított hatáskörében hatósági eljárást folytatott le, és a műsorszámok vonatkozásában az alábbiakat állapította meg.
Műsorszám címe: Epizódok címe: Hossz: Műfaj: Származási ország: Gyártási év: Készítők: Szereplők:
Sherlock Rózsaszín tanulmány, A vak bankár, A nagy játszma 3 * 90 perc televíziós filmsorozat Egyesült Királyság 2010 Mark Gatiss, Steven Moffat Benedict Cumberbatch, Martin Freeman
A Sherlock című televíziós filmsorozat egy új és modern környezetben játszódó Holmes feldolgozás, amely Sir Arthur Conan Doyle írásaiból táplálkozik. A legújabb BBC sorozat a XXI. századba helyezve eleveníti fel a régről ismert karaktereket, teljesen új köntösbe öltöztetve a történeteket. A cselekmény megújításához híven a sorozat képi megjelenése is modernebb hangulatot tükröz. A feldolgozás egyik sajátossága, hogy miközben egy zseni ténykedése követhető nyomon, bepillantást nyerhető az elméjébe is, mivel az általa megfigyelt nyomokat, fontosabb információkat a képernyőn feliratozzák, ami szintén újfajta elem. Az egyes részekről egyenként készített értékelést a Médiatanács, melynek értelmében a három epizód ugyanazon korhatár-kategória alkalmazását indokolja. A Fővárosi Ítélőtábla korábbi határozataiban (pl. 2.Kf.27.065/2004/3. és 2.Kf.27.074/2004/03. sz.) megerősítette, hogy a korhatár helyes meghatározásánál a műsorszám kiskorúakra gyakorolt összhatását kell figyelembe venni, vagyis egységesen, az egész alkotást szemlélve kell elemezni, nemcsak a szóhasználatát, hanem a képi megjelenítését, a hang- és zenei aláfestését, a tartalmi mondanivalóját is ahhoz, hogy megfelelő mérlegelési szempontok álljanak rendelkezésre a döntés meghozatalánál. A német FSK a sorozat megtekintését 12 éven felüli korosztálynak engedélyezte. A brit klasszifikációs rendszer (British Board of Film Classification) az első évad DVD változatát 12 éven felülieknek ajánlotta, az ausztrál klasszifikáció szerint pedig az erőszakos tartalmakra való tekintettel „M” (érett közönség számára ajánlott) jelölést rendeltek hozzá. A kérelemhez csatolt, a Médiatanács részére átadott három rész a sorozat teljes első évadját alkotja. A műsors zám műfaját tekintve a krimi, a thriller és a dráma ötvözete, központi témája pedig az erőszak - egy konkrét bűncselekmény, valamint annak felgöngyölítése. Az ügyek felderítése során központi szerepet játszik az áldozat személyének, valamint a bűncselekmény helyszínének, módszerének tanulmányozása és az abból levonható messzemenő következtetések. A sorozat a krimi és a dráma műfaji elemeit kombinálja, az intellektuális nyomozást a bűncselekmények realisztikus, valósághű bemutatásával és a modern idők nyomozási technikáival ötvözi. 1. rész: Rózsaszín tanulmány („A study in pink”) Tartalom: Az első epizód kezdő jeleneteiben több halálesetet történt, az áldozatok pedig mind ugyanolyan módon vetnek véget az életüknek. Majd egy rendőrségi sajtótájékoztatón a nyomozók bejelentik, hogy kapcsolatot vélnek felfedezni a három öngyilkosságnak tűnő eset között, és nyomozást indítanak az ügyben. Sherlock Holmes közben találkozik Dr. Watsonnal, s rövid ismerkedés, majd terepszemle után közös lakásba költöznek. A negyedik haláleset kapcsán a rendőrök bevonják Sherlock-ot a nyomozásba, aki Dr. Watsonnal kiegészülve megtekinti a tett helyszínét, és megállapítja, hogy az öngyilkosságnak vélt elhalálozások valójában egy hidegvérű gyilkos cselekedetei. Ezzel kezdetét veszi a gyilkos utáni nyomozás, azonban a tettes maga jön el a híres nyomozóhoz, hogy elhencegjen az „eredményeivel”, és beavassa az érdeklődő Sherlock-ot a gyilkosságok elkövetésének módszerébe. Holmes-t a saját kíváncsisága életveszélyes helyzetbe sodorja, amelyből végül a barátja menti ki. A vizsgálat eredménye: A bűnügyi sorozatok - műfaji jellegzetességükből adódóan - a bűntények felderítésével, elkövetésük bemutatásával, illetve a lélektani indítékaik vizsgálatával foglalkoznak, és többnyire felnőtteknek szóló kérdésköröket dolgoznak fel. Ez jellemzi a Sherlock című sorozatot is, melyben a műsorszám első
2
részének felütéseként katonai harctér látható, ahol lövések zaja dördül, majd katonák fájdalmas ordításai, nyögései hallatszanak a becsapódó találatok hatására. Később az álmodó férfi (Dr. Watson) felébred zaklatott álmából és fájdalmasan sírni kezd. Ezután három haláleset követi egymást, az áldozatok pedig mind ugyanolyan módon vetnek véget az életüknek. Először egy középkorú férfi, majd egy fiatal fiú, végül pedig egy nő zokogása látható, amint remegő kézzel pirulát vesznek be, majd fájdalmas görcsökben meghalnak. A rémült, halálközeli állapotban lévő szereplők bemutatását baljós, félelemkeltő zene kíséri. A halálesetek között a hozzátartozók szomorúságát, felkavaró újságcikkek címeit mutatják, amelyek mind a történések váratlanságát erősítik. A halál hétköznapisága, valamint a képi és hangeffektek félelemkeltő motívumai nyomasztó hangulatot biztosítanak már a műsor első perceiben is. Az első epizódban ismerhető meg a sorozat főszereplője, Sherlock Holmes, aki magánnyomozói munkájával segíti a rendőrséget, ezzel párhuzamosan pedig hajmeresztő kísérleteket végez, s – modern feldolgozásról lévén szó - blogot ír tapasztalatairól a „következtetés tudománya” témában. Karaktere meglehetősen megosztó és visszás, nem egyértelműen pozitív viselkedési jegyek jellemzik. Első jelenetében például „friss” hullát ütlegel rendkívül erősen és intenzíven egy lovaglópálcával, hogy megfigyelje az ütés következtében kialakuló zúzódásokat, majd a rendőrök emberi szemgolyót találnak nála egy üvegben a mikrohullámú sütőben, szintén egy kísérlet részeként. Hamar kiderül, hogy zseniális képességei miatt sokat unatkozik, ezért rendkívüli mértékben szórakoztatják őt a bűntények. Örömteli helyzetnek titulálja azt is, hogy egy sorozatgyilkos tevékenykedik a városban, hiszen így végre elkerülheti az unalmat. Ennek megfelelően időnként cinikus megjegyzéseket tesz a bűnügyre vagy a gyilkosra vonatkozóan. A rendőrségi szakértők körében sem örvend nagy népszerűségnek, kollégái „pszichopatának” tartják, akit szórakoztatnak a minél furcsább és kegyetlenebb bűntények. A karakterhez tartozó elmaradhatatlan pipa ezúttal nem kíséri Sherlock Holmest, ám utalnak rá, hogy ehelyett más élénkítő szerekkel él. A dohányzás helyett nikotintapaszokkal pörgeti fel magát, majd egy későbbi alkalommal a rendőrség drograzziát tart nála, tudják, mit keressenek. A készítők a homoszexualitás témáját is megpendítik a karakterrel kapcsolatban, de néhány vicces jeleneten túl nem foglalnak állást a kérdésben, bár Sherlock beismeri, hogy nincs barátnője, mert az „nem az ő műfaja”. Az epizód hangulatát nagymértékben meghatározza a rejtélyes haláleseteket összekapcsoló titokzatos sorozatgyilkos személye. A műsorszám képi világa is nyomasztó hangulatot áraszt, a nyomozók által látogatott sötét helyeken, kihalt utcákon sokszor csak a rendőrségi villogó biztosít némi fényt. A sorozatgyilkos végül maga jön el Holmeshoz, hogy meginvitálja egy ugyanolyan „utazásra”, amin a többi áldozata is részt vett. Sherlock-ot hajtja a kíváncsisága, így belemegy a gyilkos játékába. A taxis elmeséli a nyomozónak a gyilkosságok metódusát és vele is „előadja” ugyanazt. A gyilkos lelki ráhatással töri meg és kergeti öngyilkosságba áldozatait, miközben az ő élete is veszélyben forog. A gyilkosság módszere alapján két üvegcse közül kell választania az áldozatnak, amelyből az egyik mérgező anyagot tartalmaz, a másik viszont ártalmatlan. Mivel a megmaradó kapszulát a taxis nyeli le, így ő is könnyen meghalhat. A taxis beismeri, hogy élvezi ezt a játékot, és meg van róla győződve, hogy okosabb mindenki másnál, amit ebben a beteges formában akar bebizonyítani. A gyilkos személye nyomasztó karakter, egy őrült, aki a saját cselekedeteiben kéjeleg és henceg az „eredményeivel”. Kiderül, hogy nem egyedül dolgozik, valaki a hullák számának megfelelően honorálja a „munkáját”. A taxis addig provokálja Holmest, míg ő is választ egy kapszulát, ám mielőtt bevenné, a taxist lelövik a szemközti ablakból. Holmes meg akarja tudni a „szponzor” nevét, ezért erőteljesen beletapos a szenvedő ember lőtt sebébe. A férfi a földön gyötrődik, kínjában többször felordít, miközben a kamera hosszasan időzik a fájdalomtól eltorzult arcán. A szenvedő ember kínzása szadista jelleget ölt, így a detektívhős magatartása túlmutat az erkölcsileg még igazolható reaktív erőszak alkalmazásán. A filmben nem különülnek el élesen a pozitív és negatív szerepek. Sherlock Holmes saját vakmerő kíváncsisága miatt kerül életveszélybe, a gyilkosról ugyanakkor kiderül, hogy a gyerekei érdekében ölt meg ártatlan embereket, hiszen a szponzora így anyagi támogatást juttat a nélkülöző csemetéinek. Problematikus, hogy a gyilkost leterítő végső lövés Dr. Watson pisztolyából származik, amit aztán eltitkolnak a rendőrség elől, sőt Sherlock még fel is hívja barátja figyelmét néhány bizonyíték megsemmisítésére. Az önbíráskodást nem ítélik el a történetben, Watson elmondja, nem érzi rosszul
3
magát a gyilkosság miatt, hiszen az illető nem volt igazán jó ember, csupán „egy ocsmány lelkű taxis”. Majd Sherlock-kal cinikusan azon nevetgélnek, hogy még taxisnak sem volt megfelelő az illető. A szegmens azt a hatást kelti, hogy egy bűnös ember likvidálása igazolhatja a hivatalos igazságszolgáltatás megkerülését, ami kettős értékrendet közvetít a kiskorúak felé. Összességében megállapítható, hogy az epizódra jellemző baljós hangulat, valamint a sorozatgyilkos tevékenységének részletes bemutatása félelemkeltő és nyomasztó hangulatot áraszt. A karakterek árnyalt jellege is nehezíti a megértést, a jó és a rossz erkölcsi elválasztását. A besorolást indokoló jelenetek: 10:02:58–10:05:01 A főcím utáni jelenetekben egy átlagos életet élő férfi, majd később egy fiatal fiú mindennapjaiból láthatóak részletek, utána a kép sejtelmessé válik, félelemkeltő zene szól, majd pirulát vesznek be és fájdalmas görcsök közepette meghalnak. Látszólag mindketten egyedül vannak a haláluk pillanatában. Majd a női áldozat életéből látható pillanatkép, amit szintén zaklatott zokogás követ. Könnyáztatta arcát közelről mutatják, miközben hangosan sírva, remegő kézzel nyúl az ismerős pirulák felé. A jeleneteket baljós aláfestő zene kíséri. 10:08:38-10:08:50 Sherlock Holmes egy hullát ütlegel rendkívül erősen a lovaglópálcával, hogy megfigyelje az ütés következtében kialakuló zúzódásokat. (Előtte az asszisztens lány még fel is hívja a figyelmet, hogy az illető ott dolgozott, sőt kollégái szerették.) 10:29:22-10:29:38 Sherlock: „Maguk veszik be a mérget, megrágják, lenyelik, a jelek egyértelműek. Olyannyira, hogy még Önök is felismerik.” Nyomozó: „Nagyszerű, köszönjük! És?” Sherlock: „Gyilkosság, mind a négy. Nem tudom hogy, de valaki gyilkol. Egy sorozatgyilkossal van dolgunk. (Majd belelkesülten felkiált.) Végre egy sorozatgyilkos! Nem fogok unatkozni!” 11:04:46-11:05:07 Sherlock: „Ha szeretném megérteni, mit kell tennem?” Taxis: „Üljön be a taxiba!” Sherlock: „Hogy engem is megölhessen?” Taxis: „Nem akarom megölni Mr. Holmes. Csak beszélek Önhöz és saját magával végez.” A jelenetet baljós aláfestő zene kíséri, miközben a kép is rendkívül sötét, egyedül a gyilkos arcán és a mögötte levő autón tükröződik némi fény. 11:07:53-11:08:16 Taxis: „A taxizás nagy előnye, hogy mindig tudok egy nyugis helyet a gyilkossághoz. Csodálom, hogy nem űzzük többen az ipart.” Sherlock: „Hogy veszi rá az áldozatokat, hogy besétáljanak?” A taxis erre fegyvert fog Holmes fejéhez. Sherlock: „Ó, de lapos!” Taxis: „Nyugalom, lesz jobb is!” Sherlock: „Ne mondja, hogy pisztollyal kényszerítette őket öngyilkosságra!” Taxis: „Dehogy! Annál sokkal izgalmasabb!” 11:09:07-11:09:25 Holmes és a gyilkos beérnek egy nagyobb terembe, ami teljes sötétségbe burkolózik, majd a taxis villanyt gyújt, ami halványan megvilágítja az iskolai padsorokat. Taxis: „Na, hogy tetszik? Mit szól hozzá? Ön fog meghalni itt!” Sherlock: „Azt nem hinném!” A taxis cinikus mosollyal megjegyzi: „Mindegyik ezt mondja!”
4
11:15:41-11:16:05 Sherlock: „És csak mert halálos beteg, megölt volna négy embert?” Taxis: „Nem, túléltem négy embert. Ennél több örömre nem számíthatok.” Sherlock: „Nem, van itt még más is. Nem keserűségből gyilkol, az csak megbénítja az embert. A szeretet már sokkal ördögibb hajtóerő…” 11:19:53-11:21:30 Taxis: „Nyilván szörnyen unja (az életét). Tudom én. Egy ilyen ember, egy zseni… De mire jó zseninek lenni, ha nem bizonyítja be? Ez is függőség. De ez …, ez igazi kábítószer. Bármit megtenne, a világon bármit az unalom ellen… (Sherlock ekkor remegő kézzel elkezdi a szájához emelni a kapszulát.) De most nem unatkozik!” Majd hirtelen lövés dördül a szomszéd lakásból, ami a taxist a mellkasán találja el. Fájdalmas halálhörgéseket, fulladozó hangokat hallat, majd Sherlock lehajol hozzá, és látható a körülötte gyűlő hatalmas vértócsa és a szenvedő arckifejezése. Sherlock izgatottan megkérdezi: „Igazam volt? Jól választottam, ugye? Ugye jól gondoltam?” A taxis tovább szenved a földön, de a kérdésre nem válaszol. Sherlock ekkor faggatni kezdi: „Jól van, csak mondja meg! A szponzor, ki volt az? Kit emleget a rajongómként? A nevét akarom!” Taxis: „Nem.” Sherlock: „Haldoklik, de fájdalmat még okozhatok. Mondja meg a nevét!” – majd beletapos a taxis intenzíven vérző lőtt sebébe, amire a haldokló felüvölt. Az ellenállás miatt Sherlock egyre nagyobb erővel tapos a sebbe, amitől a férfi több fájdalmas kiáltás után elárulja a nevet: „Moriarty!” Majd közeli felvételen látszik, ahogy a feje oldalra billen és meghal. 2. rész: A vak bankár („The blind banker”) Tartalom: Sherlock-ot a régi egyetemi ismerőse felkéri, hogy derítsen fel egy titokzatos betörést, ami a bankjában történt. A betörő nem vitt el semmit, ám grafiti formájában üzenetet hagyott valakinek. Rövid terepfelmérés és következtetések után Sherlock holtan találja az üzenet címzettjét a lakásán. Majd egy másik áldozattal is hasonló módon végeznek, miután ugyanolyan üzenetet hagytak egy általa gyakran látogatott helyen. Sherlock összekapcsolja a két halálesetet, majd a további nyomozása során az életére törnek egy idegen lakásban. Közben kiderítik, hogy a két személy csempészként dolgozott a kínai „Fekete Lótusz” nevű bűnszövetkezetnek. Egy harmadik személy is megkapja az üzenetet, de neki még időben sikerül elmenekülnie. Sherlock és Watson a lány nyomába erednek, és hamarosan sikerül is találkozniuk vele. A lány elmeséli, hogy a testvére ölte meg azt a két embert, és most az ő nyomában van. A nyomozók jelenléte ellenére hamarosan ő is meghal. Sherlock tovább vizsgálódik, és hamarosan megtalálja a lány titokzatos testvérét egy kínai művésztársulat tagjaként. Mielőtt még sikerülne rálelni a titokra, Watson doktort és barátnőjét elrabolják. Egy használaton kívüli metróalagútban akarnak végezni velük, amikor Sherlock ráébred arra, hogy az egyik csempészük ellopott egy császári hajtűt, amit vissza akarnak szerezni. Holmes éppen időben érkezik, hogy megmentse a halálra ítélt doktort és barátnőjét, de a vezér elmenekül. Hamarosan meglelik a hajtűt is, a vezérnek gondolt kínai nő pedig meghal. A vizsgálat eredménye: Az epizódot végigkíséri a menekülő emberek látványa, valamint a halálos fenyegetés következtében az arcukra kiülő rémület elnyújtott bemutatása. A feszültségkeltés eszközeként sokszor nem is látható, hogy mi váltja ki az ijedtséget, csupán az arcok látványából következtethető. Elsőként egy kínai lány pakol a raktárban, ahol halálra rémül valaminek a látványától. Majd egy férfi látható ijedten menekülve az utcán a dudáló autók között, aki a válla felett többször is hátra pillant. A sötét tónusú jeleneteket feszültségkeltő zenei hanghatás kíséri. Ugyanakkor az epizódra jellemző, hogy ritkán mutat agonizáló embereket, sok áldozat már a bűncselekmény megtörténte után látható, így haláluk pillanata nem kerül bemutatásra. Azonban a sérüléseket gyakran naturalisztikus formában, közeli képeken jelenítik meg. Az első áldozatot a lakásán találják meg, és bár a rendőrségnek az eset egyértelműnek tűnik, Sherlock rávilágít azokra az anomáliákra, amik kizárják az öngyilkosságot. Az áldozat halántékán véres bemeneti
5
seb éktelenkedik, amelyre a kamera több alkalommal is hosszasan ráfókuszál, majd a későbbi beszélgetések során többször bevágják az alvadt vérrel borított lőtt sebet. Sherlock ez alkalommal is többször kerül életveszélyes helyzetbe. Egy alkalommal az egyik áldozat lakásán támadják meg hátulról és fojtogatni kezdik. Sherlock vergődik, elvörösödik a feje, kidagadnak az erei, majd elernyed, mintha megfulladna. A támadó erre elengedi a kötelet, Holmes pedig magához tér, fulladozni és köhögni kezd. Majd a kínai előadáson kezd verekedni egy alakkal, végül pedig a metróalagútban törnek újra az életére. A támadója hátulról kezdi fojtogatni, miközben megismétlődik a halálközeli fulladásos állapot. Végül a támadóját eltalálja egy íjpuska, így hosszas halálhörgést hallatva meghal. A nyomozás során Watson is erőszakos cselekmény áldozatává válik, őt otthonában ütik le, majd pedig elrabolják. A doktor barátnője véletlenül kapcsolódik be a történésekbe, de ő is hamar életveszélybe kerül. Az epizódot végigkíséri az aktívan tevékenykedő gonosz jelenléte, amely valóságos veszélyt hordoz a civil nyomozók testi épségére. A hajsza a film egészén áthúzódik, gyakran maguk a bűnüldözők válnak a bűncselekmények áldozatává. A kiskorúak szempontjából problémát jelent, hogy az erőszakos cselekmények hétköznapi helyszíneken játszódnak, így a látottak valóságra vonatkoztathatóságának mértéke magas. A nyomozás során megtalálják a harmadik áldozatnak jelölt kínai lányt, aki beavatja őket a Fekete Lótusz nevű titokzatos szervezet működésébe. A lány korábban szintén a bűnszövetkezetnek dolgozott a testvérével, de később kiszállt a csoportból, emiatt őt is életveszélyesen megfenyegették. Az utána küldött gyilkos a bátyja, aki még most is a szervezetnek dolgozik. Hamarosan személyesen is találkoznak, amikor a férfi megtalálja a bujkáló nővérét. A lány szembe fordul az évek óta nem látott testvérével, és gyengéden megsimítja az arcát, majd lövés dördül. A gyilkosság ebben az esetben sem látható (csakúgy, mint az újságíró, majd a kínai fővezér esetében), a lövés hangja, a drámaivá fokozódó zene és a sötét képi világ ugyanakkor fokozza a jelenet intenzitását és a félelemérzetet. Az egymás ellen forduló testvérek, majd a bevégzett testvérgyilkosság mind olyan elemek, amelyek vélhetőleg még szülői magyarázattal is nehezen feldolgozhatók a gyermekek számára. A mű nem zárul megnyugtató befejezéssel, mivel Sherlock lemondóan bejelenti, hogy ezzel az akcióval csak a felszínt kapargatták meg, de igazi eredményt nem sikerült elérniük. A földalatti bandák folyamatosan újraszerveződnek és más módon kezdenek kommunikálni egymással. A befejező jelenetben a fővezérnek vélt kínai nő a felettesének jelent, majd vörös fény jelenik meg a homlokán. Végül lövést hallható, amellyel egyidejűleg a kép elsötétedik és véget ér a második epizód, azt sugallva, hogy mindig van egy felsőbb szint, és a gonosz nem állítható meg. A szegmens alatt végig jelen lévő feszültség az epizód végén sem csökken, sőt még az utolsó pillanatban is felerősödik. A besorolást indokoló jelenetek: 10:02:03-10:03:14 A lány egyedül pakol a sötét raktárban, amikor hangokat hall. Ijedten megkérdezi, hogy van-e ott valaki, de választ nem kap. A jelenet képi megjelenítése rendkívül sötét tónusú, valamint a baljós zene is fokozza az intenzitását. A lány előmerészkedik és egy lepellel letakart szoborhoz lép, amelyen kísértetiesen lobog a fehér drapéria. A lány közelebb lép, finoman lehúzza a leplet, majd az arca elborzad és félelem ül ki a tekintetén. 10:14:45-10:14:51 A bankban hagyott titokzatos üzenet címzettjét holtan találják a lakásán. Az áldozat teste mellett hever a gyilkos fegyver, amivel vélhetően öngyilkosságot követett el. A kamera hosszasan mutatja, majd közeli képen időzik el a véres bemeneti seben a férfi halántékán. 10:19:00-10:19:33 Egy férfi rémülten fut a dudáló autók között, miközben folyamatosan hátrafelé pillant, mintha üldöznék. Közben ijedt zihálását hallani. Majd megérkezik a lakásához, ahol minden ajtót és zárat bezár maga mögött. Felérve a szobájába, ijedten hátrafordul, és arcán ugyanaz a rémült döbbenettel vegyes félelem látható, mint a korábbi áldozatoknál. A jelenetet feszültségfokozó, baljós zene kíséri.
6
10:36:43-10:37:23 Sherlock-ot valaki hátulról fojtogatni kezdi. A támadó arca nem látható, csak a keze, ahogy a nyomozó nyaka köré csavart kötelet húzza. Sherlock vergődik, kiáltani próbál, de az ajtó előtt várakozó Watson nem hallja meg. Egyre inkább elvörösödik a feje, kidagadnak az erei, majd elernyed, mintha megfulladna. A támadó erre elengedi, Sherlock pedig magához tér, fulladozni és köhögni kezd. 10:50:33-10:52:15 A múzeumban hirtelen kikapcsolják a világítást, minden elsötétedik, mivel eljöttek, hogy megöljék a lányt. Sherlock ekkor rohanni kezd a támadó felé, miközben rá és Watsonra is lőnek. Ezalatt a lány az alagsorban ül, arcán félelem, majd beletörődés látszik, miközben hangtalanul sírdogál. Majd összeszedi magát, feláll és ekkor megpillantja az évek óta nem látott testvérét. Finoman megérinti a férfi arcát, majd lövés dördül. Gyászos zene szól, miközben Watson visszaszalad az alagsorba, ahol megtalálja a halott lányt. 11:14:11-11:21:40 Watson kinyitja az ajtót, de valaki szemből leüti, majd a barátnőjével együtt elrabolják. Amikor magához tér, véres a feje és kínaiak faggatják a sötét metróalagútban. Fegyvert fognak a fejéhez, amit egy alkalommal el is sütnek. Hallani a pisztoly kattanását, de mivel vaktöltényt alkalmaztak, így csak az áldozat ijesztgetése volt a cél. (Watson arcán a félelem jelei mutatkoznak, izzad és zilál.) Majd előkerül az íjpuska, ami elé odaültetik a halálra rémült lányt. (Félelmében nyögdécsel, sír és szabadulni próbál.) Sherlock éppen az utolsó pillanatban érkezik, megpróbálja kiszabadítani az áldozatot, de ekkor hátulról fojtogatni kezdik. Hosszasan küzdenek, Holmes feje belilul, az erei kidagadnak, csak fulladozva kap levegőt, majd a puska nyila a Holmest fojtogató kínaiba fúródik, aki hosszú halálhörgést hallatva meghal. A többi ellenfél elmenekül, Holmes magához tér, a lány pedig a sokktól sírni kezd. 11:27:40-11:27:50 A bandavezérnek gondolt kínai nő a felettesével találkozik, akinek az arcát nem láthatók. Írásban kommunikál a gép előtt ülő nővel. Majd a nő homlokának közepén vörös fény jelenik meg, ezt követően a kép elsötétül, lövés hallható, és elindul az epizód végét jelző zene. 3. rész: A nagy játszma („The great game”) Tartalom: Holmes unatkozik, hiszen semmilyen esemény nem történik, ami igényt tarthatna az érdeklődésére. Hamarosan robbanás rázza meg az otthonát, amelyhez kapcsolhatóan egy névre szóló üzenetet kap kézhez. Ezzel kezdetét veszi a „robbantós” és Holmes intellektuális küzdelme. A „robbantós” mobiltelefon segítségével kommunikál Holmes-szal, és minden alkalommal egy ártatlan embert használ „szócsőnek”. A túsz testére bombát erősít, az illetőnek így kell felolvasnia a Holmesnak szóló üzenetet. A titokzatos alak öt, időre szóló feladványt ad a nyomozónak, akinek még a határidő lejárta előtt meg kell oldania a gyilkossági ügyeket. Az utolsó ügy kapcsán Sherlock találkozik a feladványok kiagyalójával, akiről időközben kiderül, hogy ősi ellensége az, Moriarty. A vizsgálat eredménye: Az epizód szintén „in medias res” módon veszi kezdetét, váratlanul csöppenünk bele a jelenetbe, ahogy Holmes Fehéroroszországban hallgat ki egy rabot. A rabruhás illető rendkívül plasztikusan számol be az általa elkövetett gyilkosságról, amely az egyszerűsége és a férfi egyértelmű bűnössége miatt nem kelti fel a figyelmét. Holmes ennek következtében ismét unatkozni kezd, és hajmeresztő dolgokkal próbálja meg elűzni unalmát. Durcás arckifejezéssel egykedvűen lövöldözik a lakásában, majd újabb furcsa vizsgálatainak részeként, egy levágott emberi fejjel tesz próbát, amelyet a konyhai hűtőszekrényben tárol. A különböző emberi testrészek otthoni tárolása (az első epizódban emberi szemgolyót találtak a mikrójában) rendkívül morbid hatást kelt. Mivel nonkonformitásra való hajlamuk következtében a serdülők számára vonzóak lehetnek a különböző bizarr hobbik és kóros magatartásformák, így ezek bemutatása számukra még nem ajánlott.
7
Jelen epizódban Holmes a „robbantós” nyomában van, aki ártatlan embereket rángat bele egyéni játszmáiba és azok életét veszélyezteti. Az epizódban központi szerepet kap a félelemkeltő képsorok elnyújtott, részletező bemutatása. A telefonálások közben három túsz esetében közeli képen látható a megfélemlített emberek könnyáztatta arca. Arcukon a halálfélelem jelei látszódnak, miközben dadogva, elcsukló hangon olvassák be a telefonba a férfi üzeneteit. A harmadik közvetítőnek egy nagyon idős, vak nénit választ, aki megszegi a szabályokat, ezért a férfi aktiválja az asszony testére erősített bombát. Ezután negyediknek egy kisfiút rabol el, és az ő hangját használja fel a közvetítéshez. Bár a kiskorú nem látható, mégis az ő megjelenése váltja ki a legnagyobb feszültséget a nyomozókból és így a nézőkből is, továbbá a védendő korosztály számára az ő személye a legalkalmasabb az azonosulásra. A feszültségnövelés ebben az esetben a legintenzívebb, mivel kiskorú szereplőről van szó, akinek feladata az, hogy a robbanásig tíztől számoljon vissza. Több alkalommal is közeli képeken láthatóak az áldozatok sebesülései, illetve a bűnesetet bizonyító vérfoltok, amelyeket Sherlock anatómiai részletességgel vizsgál. Két holttest analízise során a kamera rendkívül aprólékosan pásztázza végig a halottakon látható vágásokat, karmolásokat, zúzódásokat, amelyekből Holmes messzemenő következtetéseket von le. A sérülések naturalisztikus bemutatása mellett erőszakos események is megjelenítésre kerülnek. Holmes rájön, hogy a negyedik gyilkossági ügyhöz kapcsolódó áldozat a Gólem néven ismert cseh bérgyilkos kezétől vesztette életét, aki puszta kézzel végez az áldozataival. Watsonnal kiegészülve megtalálják a bujkáló Gólemet, amint éppen megfojt valakit, amit közeli képen, hosszasan mutat a kamera. (Hallani, amint eltöri az áldozata torkát.) Majd a Gólem a sötétben Sherlock mögé lopódzik és verekedni kezdenek. A dulakodás során több alkalommal is látható a két és fél méter magas félelmetes figura, ahogy áldozatai fölé magasodva fojtogatja őket. Majd közeli képeket látható az arcáról, amint fogaival iszonyatosan vicsorogva próbálja meg kiszorítani az életet az ellenfeléből. Az áldozatok szenvedésének megrázó ábrázolása részletezetten jelenik meg, valamint a jelenetet kísérő vizuális és akusztikus hatások tovább fokozzák a félelemérzetet. Az epizód a sorozatok kedvelt feszültséget prolongáló eszközével, a cliffhanger-rel zárul. A cliffhanger használata főleg az évad utolsó részének végén szokásos és általában a főszereplőhöz kapcsolódó rendkívül izgalmas pillanatban, hatalmas katarzis után vagy előtt alkalmazzák. Az eseményeket hirtelen megszakítják, így végkicsengésről ebben az esetben nem beszélhetünk. A cliffhanger módszer arra szolgál, hogy fenntartsák a nézők feszült érdeklődését a két évad közötti szünetben is. Jelen epizód végén Holmes és Watson életveszélybe kerül, minden oldalról fegyver irányul rájuk, és az egyetlen lehetőségnek az ellenség lábánál lévő bomba felrobbantása tűnik. Az izgalom tetőpontján a kép elsötétedik és véget ér a harmadik rész és vele az első évad. A félelmetes képsorokban, áldozatokban és halálesetekben bővelkedő rész tehát nem zárul megnyugtató módon, a folyamatos fenyegetettségérzet nem oldódik fel. A kategóriabesorolást indokló jelenetek: 10:00:48–10:01:21 Sherlock Holmes Fehéroroszországban beszélget egy rabbal. Rab: „Hát… aztán nem is tudom, hogy hogy egyszer csak egy kés volt a kezembe’. A faterom hentes volt, úgyhogy elég jól tudok bánni a késse’. Megtanította, hogyan vágjuk fel a baromot.” Sherlock: „Barmot.” Rab idegesen: „Mi van?” Sherlock: „Barmot, nem baromot.” Rab: „Tudnák még mesélni…” Sherlock: „Tudnék.” Rab idegesen az asztalra csap: „Tudnék, aszt leszúrtam. Újból meg újból, meg újból… aszt ránézek, aszt meg van dögölve. Meghalt, kimúlt, mint a szar. Meghalt…” 10:02:23-10:02:55
8
A rész elején, az epizódcím alatt két lövés hallatszik. Sherlock egykedvűen ül a nappaliban és a falra lövöldözik. Majd Watson kérdésére durcásan megjegyzi, hogy unatkozik, ezért újabb lövéseket ad le a falra. 10:03:21-10:03:50 Watson: „Mi van itthon? Éhen halok!” Odalép a hűtőszekrényhez és feltépi az ajtaját, majd ijedten felkiált és becsukja az ajtót. (Egy pillanatra látható szemből a hűtőben lévő levágott fej.) Majd újra kinyitja az ajtót, és a kamera hátulról mutatja a hűtőben elhelyezett fejet. Watson hosszasan nézi, majd elgondolkodva becsukja a hűtőajtót. Watson: „Igen, ez egy fej. Egy levágott fej! Egy fej van a hűtőben! Egy átkozott fej!” Sherlock: „És? Megmondja, hova máshova tehettem volna? A hullaházból hoztam. A nyál halál utáni dermedését vizsgálom.” 10:15:05-10:15:45 Sherlock megkapja az első telefonhívást, egy síró női hang szól a telefonba. A robbantós első túsza egy autóban ülő nő, akinek a testéhez bombát erősített. A nő zokogó hangon beszél, majd látható a könnyekben fürdő arca, ahogy felolvassa az üzeneteket. Nő: „Nem én sírok, én gépelek. És ez a hülye ribanc olvassa föl neked.” 11:06:17-11:07:46 A rendkívül félelemkeltő jelenet keretében a Gólem ismét lecsap a sötét csillagászati intézetben, ahol egy csillagász professzor a vetítő teremben keres valamit. A Gólem mögé lopózik, és a falra vetett árnyékon látható, ahogy kezével lassan közelít a nő feje felé. Majd hátulról elkapja és hátrarántja az áldozatot, miközben a kamera többször mutatja a gyűlölettel torzult arcát és a nő egyre ernyedő kezeit. Ezután Watson és Holmes beszalad a vetítőbe, de a Gólem még bevégzi tettét egy utolsó mozdulattal. (Hallani, ahogy az áldozat nyaka eltörik.) Színes fények villognak a sötétségben, miközben a Gólem Holmes mögé lopózik, őt is meg akarja fojtani. Közeli képeken látható a gyűlölettől torzult arca, miközben vicsorogva és félelmetes morgásokat hallatva fojtogatja Sherlock-ot. Watson egy fegyverrel fenyegeti, ám a Gólem félrehajítja Holmest és Watsonra veti rá magát. Majd ketten próbálják leteperni a két és fél méteres vicsorgó óriást, de végül nem járnak sikerrel, a Gólem elmenekül. A Médiatanács megállapította, hogy az elemzett három epizód tartalma és ábrázolásmódja meghaladja azt a szintet, amely a legkisebbekben szülői magyarázattal, a 12-16 évesek körében pedig önállóan biztonságosan feldolgozható lenne. A fenti példák alapján elmondható, hogy a műsorszámok meghatározó eleme volt a félelemkeltés és az erőszak, valamint annak közvetlen és közvetett, illetve verbális és képi megjelenítése halmozottan és részletezően fordul elő, ezért megállapítható, hogy ábrázolásmódjuk meghaladta a III. korhatári kategóriában megfogalmazott szempontokat. A IV. korhatár-kategória megállapítását indokolja, hogy az egyes részek nem minden esetben hordoznak magukban megnyugtató végkifejletet, a történetek végkicsengése nem volt egyértelműen pozitív. A karakterek árnyalt jellege tovább nehezíti a megértést, a jó és a rossz erkölcsi elválasztását. A Médiatanács 1037/2011. (VII. 19.) számú határozatával elfogadta a médiatartalmak korhatárbesorolás irányadó szempontjaira vonatkozó ún. klasszifikációs ajánlást, amely szerint „problémásak lehetnek a félelemkeltés szempontjából azok az alkotások, melyeknek a dramaturgiai eszközei, hétköznapi világa realista ábrázolásmódot tükröz, a megjelenített élethelyzetek a mindennapokhoz köthetők, a valóságra vonatkoztathatóságuk magas. Ha az ábrázolt szituációk nem tekinthetők fiktívnek, a félelmi reakciók intenzívebbek lehetnek és tartósabban fennmaradhatnak a gyermekekben. Gyakori, hogy a veszélyt az emberek arcán jelentkező félelmen vagy a főszereplők viselkedésén keresztül ábrázolják, mely esetben az aktuális fenyegetésnek nem is kell explicitnek lennie – a főhősök által érzett félelem is elég ahhoz, hogy rettegéssel töltse el a nézőt. A 12-16 éves korosztály esetében még kerülendők a különlegesen félelemkeltő jeleneteket tartalmazó alkotások, ahol a szélsőségesen ijedt figurák kiemelt szerephez jutnak, vagy az áldozatok szenvedésének megrázó ábrázolása részletezett, esetleg a vizuális és akusztikus eszközökkel megteremtett folyamatos fenyegetettség-érzet a film végéig nem oldódik fel.” A sorozat epizódjaiban alkalmazott félelemkeltő képek öncélú bemutatása, valamint a
9
megnyugtató végkicsengés hiánya miatt a programmal összefüggésben a IV. korhatár-kategória alkalmazása a megfelelő. Az egyes epizódokban megjelenő üzenetekre, valamint a feldolgozás módjára és dramaturgiájára tekintettel a műsorszámokat az Mttv. 9. § (5) rendelkezése szerint a IV. kategóriába kell sorolni: „Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetlen módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a IV. kategóriába kell sorolni.” A fentiekre figyelemmel a Médiatanács az Mttv. 182. § bekezdés e) pontja szerinti hatáskörében a vizsgált műsorszám az Mttv. 9. § (5) bekezdése szerinti IV. kategóriába sorolásáról határozott. Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 153. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Mttv. 9. § (9) bekezdése alapján a Médiatanácsnak a kategóriába sorolásról a műsorszám átadásától számított 15 napon belül kell határoznia. A Ket. 33. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezésre tekintettel az ügyintézési határidő megtartottnak tekintendő, mivel a Médiatanács a határidő leteltét követő első testületi ülésén határozatot hozott. A Ket. említett szabálya szerint: „33. § (4) Ha a hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen, legkésőbb azonban két hónapon belül határoz.” A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontján, továbbá az Mttv. 163. § (1) és (3) bekezdésén, valamint a 164. §-on alapul, a tárgyalás tartására vonatkozó kérelemről szóló tájékoztatást a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 338. § (2) bekezdése tartalmazza.
Budapest, 2012. február 7. a Médiatanács nevében
Szalai Annamária elnök
Dr. Koltay András hitelesítő tag Kapják: - Személyes adat
10
