ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Vízügyi Iroda – Felszíni Vízvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat
év:
hó:
nap:
KÜJ
KTJ
JOGERŐS:
Iktatószám:
1875-5/2012.
Hiv. szám:
Előadó:
dr. Busáné/ Hornyán Sándor
Melléklet
Tárgy:
Nagyszentjános – Önkormányzatbelterületi csapadékvíz elvezetés I. ütem vízjogi létesítési engedély Vízikönyvi szám: Nagyszentjános-12, 13
HATÁROZAT Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Nagyszentjános Község Önkormányzata (9072 Nagyszentjános, Vasút út 1.) Vidra Környezetgazdálkodási Kft. (9025 Győr, Bálint Mihály u. 100.) meghatalmazott útján előterjesztett kérelmének helyt ad, és a meghatalmazott MSZ.:10/330. sz. tervdokumentációja alapján Nagyszentjános, belterületi csapadékvíz elvezetés I. ütemének az ingatlannyilvántartásban a nagyszentjánosi 288., 289., 204., 254., 221., 33., 474., 29., 04/05., 04/12., 015. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanokat érintő megvalósítására vízjogi létesítési engedélyt ad az alábbiak szerint: I. A./ A csapadékvíz elvezetés műszaki adatai: 1./Csapadékvíz mennyisége: A mértékadó csapadék-vízhozam meghatározását a racionális számítási módszerrel végezték. A mértékadó vízhozam meghatározásánál 2 éves és 4 éves gyakorisággal 10 perces intenzitással számoltak. A befogadóra érkező mértékadó vízhozam Q 4év = 2,51 m3/s, Q2év = 1,93 m3/s, a teljes vízgyűjtő terület nagysága 1,74 km2. 2./Csapadékvíz elvezetés: A tervezett csapadékvíz elvezetés öt egymáshoz csatlakozó ágú csatornahálózatból (VA-1-0, A-1-0, R-1-0, JA-1-0, F-1-0), valamint egy az Általános Iskola és Óvoda területén és környezetében létesítendő önálló rendszerből áll.
3./A rendszer részei (az Általános Iskola és Óvoda területén és környezetében létesítendő rendszer kivételével): - meglévő övárok, mint befogadó mederburkolása a becsatlakozásnál, - zárt Φ60 beton csővezeték, - zárt Φ50 beton csővezeték, - zárt Φ40 beton csővezeték, - zárt Φ30 beton csővezeték, - csőmegerősítés zárt szakaszon útalatti átvezetésnél, - újonnan kialakított rendezett földárok, - új burkolt hordalékfogó a zárt szakaszok végén, - zárt Φ30 vasbeton áteresz a rendezett földárkok nyomvonalán a kapubehajtók vonalában, - víznyelős tisztító aknák a zárt szakaszokon maximum 50 m-es kiosztásban, illetve a fordító és becsatlakozási pontokon, - víznyelők a terepi mélypontokon. 4./A rendszer részei az Általános Iskola és Óvoda területén és környezetében: - újonnan kialakított rendezett szikkasztó földárok, - zárt Φ30 vasbeton áteresz a rendezett földárkok nyomvonalán a kapubehajtók vonalában, - D40 KPE nyomóvezeték a drénhálózat és a csapadékvíz gyűjtő ciszterna, valamint a ciszterna és a szikkasztó árok között, - szivárgó D150 KPE perforált drénvezetékkel, - zsompakna a drénvezeték végén, - D160 KG-PVC gyűjtővezeték a tetővizek elvezetéséhez felszín alatt a csapadékvíz-gyűjtő ciszternába, - D200 KG-PVC összekötő vezeték a felszín alatti a csapadékvíz-gyűjtő ciszternához, - csapadékvíz gyűjtő ciszterna. 5./Külterületi szakaszokon létesítendő műtárgyak: - A-1 jelű áteresz a Levezető árok 0+179 fkm szelvényében Φ80 méretben 8,0 fm hosszban, - OL-1 jelű iszap és olajfogó műtárgy a Levezető árok 0+705 fkm szelvényében 11,0x3,60 m befoglaló méretben (típus: PURECO ENVIA TRP D1C5N 225/400 vagy azzal egyenértékű), - burkolt vápa a Levezető árok 0+002 fkm szelvényében 9,2 x 4,0 m befoglaló méretben, - VA-1-0 jelű levezető ág első 55 fm-es szakasza, amely földárok kialakítású, becsatlakozásnál kitorkolófej beépítése. A vízelvezető rendszer a II. övárokba köt be, amibe a vizet a VA-1-0 jelű szakasz vezeti. Az F-1-0 jelű szakaszból a víz az F-1-0 – A-1-0 – JA-1-0 – VA-1-0 útvonalon, az R-1-0 jelű szakaszból pedig az R1-0 – A-1-0 – JA-1-0 – VA-1-0 útvonalon jut el a befogadóig. Az Általános Iskola és Óvoda területéről az I-1 jelű drénrendszerből, valamint a tetőfelületekről összegyűjtött csapadékvíz a csapadékvíz-gyűjtő ciszternákba, majd onnan a feles víz nyomóvezetéken keresztül a JA-2-0 jelű szikkasztó árokba jut, továbbvezetésre nem kerül. 6./Befogadó: A tervezett, belterületi belvíz és csapadékvíz elvezető árkok befogadója a meglévő II. sz. övárok 0+143 fkm szelvénye. A II. sz. övárok a Levezető árok 0+729 fkm szelvényébe köt be, amelynek befogadója a Krémertagi-árok 0+740 fkm szelvénye. 7./Részletes leírás: a./VA-1-0 (Vak Bottyán utca):
2
Szakasz: 0-055 – 0+000 m Hossz: (-)55,0 m Tervezett állapot: nyílt földárok Árokmélysége: 0,77 – 0,84 m Rézsűhajlása: 1:1 Esése: 1,2 0/00 Befogadó: meglévő II. sz. övárok 0+143 fkm szelvénye Szakasz: Hossz: Tervezett állapot: Víznyelős akna:
0+000 – 0+115 m 115,0 m Φ60 vb. cső 4 db
Szakasz: Hossz: Tervezett állapot: Víznyelő: Víznyelős akna:
0+115 – 0+238 m 123,0 m Φ40 vb. cső 2 db 2 db
Szakasz: 0+238 – 0+290 m Hossz: 52,0 m Tervezett állapot: nyílt földárok Árokmélysége: max. 1,3 m Rézsűhajlása: 1:1 Esése: 6,5 0/00 Szakasz: Hossz: Tervezett állapot: Víznyelős akna:
0+290 – 0+384 m 94,0 m Φ40 vb. cső 2 db
Szakasz: 0+384 – 0+485 m Hossz: 101,0 m Tervezett állapot: nyílt földárok Árokmélysége: max. 1,3 m Rézsűhajlása: 1:1 Esése: 1,6 0/00
b./A-1-0 (Attila utca): Szakasz: Hossz: Tervezett állapot: Víznyelő: Víznyelős akna: Befogadó:
0+000 – 0+260 m 260,0 m Φ40 vb. cső 2 db 7 db a József Attila utca 0+280 m szelvénye
Szakasz: Hossz: Tervezett állapot: Árokmélysége: 1,0 m Rézsűhajlása: Esése:
0+260 – 0+370 m 110,0 m nyílt földárok 1:1 2,0 – 2,3 0/00
3
Szakasz: Hossz: Tervezett állapot: Víznyelős akna:
0+370 – 0+378 m 8,0 m Φ40 vb. cső 1 db
c./R-1-0 (Radnóti Miklós utca): Szakasz: Hossz: Tervezett állapot: Befogadó:
0+000 – 0+012 m 12,0 m Φ30 vb. cső az Attila utca 0+193 m szelvénye
Szakasz: 0+012 – 0+264 m Hossz: 252,0 m Tervezett állapot: nyílt földárok Árokmélysége: max. 1,0 m Rézsűhajlása: 1:1 Esése: 2,0 0/00 d./JA-1-0 (József Attila utca): Szakasz: Hossz: Tervezett állapot: Víznyelő: Víznyelős akna: Befogadó:
0+000 – 0+280 m 280,0 m Φ50 vb. cső 2 db 8 db a Vak Bottyán 0+115 m szelvénye
e./F-1-0 (Fő utca): Szakasz: Hossz: Tervezett állapot: Víznyelős akna: Befogadó:
0+000 – 0+080 m 80,0 m Φ40 vb. cső 1 db az Attila utca 0+378 m szelvénye
Szakasz: 0+080 – 0+263 m Hossz: 183,0 m Tervezett állapot: nyílt földárok Árokmélysége: 0,5 - 1,8 m Rézsűhajlása: 1:1 Esése: 2,0 0/00 f./JA-2-0 (József Attila utca): Szakasz: Hossz: Tervezett állapot: Rézsűhajlása: Esése:
0+000 – 0+130 m 130,0 m szikkasztó földárok 1:1 2,0 0/00
g./I-1 (Árpád utca): Szakasz: Hossz:
0+000 – 0+051 m 51,0 m
4
Tervezett állapot:
D150 KPE drénvezeték
h./Épül összesen: -
-
-
-
rendezett földárok kialakítása összesen 828 fm hosszban, zárt Φ60 beton csővezeték összesen 115 fm hosszban, zárt Φ50 beton csővezeték összesen 280 fm hosszban, zárt Φ40 beton csővezeték összesen 565 fm hosszban, zárt Φ30 beton csővezeték összesen 12 fm hosszban, csőmegerősítés zárt szakaszon összesen 72 fm hosszban, új burkolt hordalékfogó a zárt szakaszok végén összesen 5 db, zárt NA30 vasbeton áteresz a rendezett földárkok nyomvonalán a kapubehajtók vonalában összesen 188 fm hosszban, víznyelős tisztító aknák a zárt szakaszokon maximum 50 m-es kiosztásban, illetve a fordító és becsatlakozási pontokon összesen 25 db, víznyelők a terepi mélypontokon összesen 6 db, D40 PE nyomóvezeték összesen 53 fm hosszban, D150 KPE perforált drénvezetékkel szivárgóhoz összesen 51 fm hosszban, Zsompakna a drénvezeték végén összesen 1 db, D160 KG-PVC gyűjtővezeték a tetővizek elvezetéséhez felszín alatt a csapadékvíz-gyűjtő ciszternába összesen 221 fm hosszban, D200 KG-PVC összekötő vezeték a felszín alatti csapadékvíz gyűjtő ciszternákhoz összesen 2,0 m hosszban, 2 x 4 m3-es csapadékvíz gyűjtő ciszternák, összesen 2 db, OL-1 jelű iszap és olajfogó műtárgy 11,0 x 3,6 m befoglaló méretben, A1 jelű áteresz beton csővezeték NA80 méretben 8,0 m hosszban, Burkolt vápa a Levezető árok 0+002 fkm szelvényében 4,0 x 9,2 m befoglaló méretben. VA-1-0 jelű levezető ág első 55 fm-es szakasza, amely földárok kialakítású, becsatlakozásnál kitorkolófej beépítése. II.
A létesítmény átadás-átvételét követően a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet kell benyújtani a hatósághoz, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben meghatározott mellékletekkel felszerelve. Amennyiben a vízimunka elvégzése illetve a vízilétesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. III. Az engedélyes k ö t e l e s az I. fejezetben körülírt jogosultsága mellett betartani és betartatni az alábbi előírásokat: 1./Az eljáró hatóság előírásai: a./A kivitelezés kizárólag a jóváhagyott, tervdokumentációkban foglaltak, valamint a szakhatóságok, kezelők és egyéb érintettek előírásai szerint történhet. b./A kivitelezés során fokozott figyelmet kell fordítani a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének elkerülésére.
5
c./A Krémertagi-árok 0+740-es szelvényébe bevezetett csapadékvizek minőségének a majdani üzemelés során meg kell felelni az időszakos vízfolyás befogadóra vonatkozó területi határértékeknek. d./A csapadékvíz szikkasztása nem eredményezheti a talajvíznek és a földtani közegnek a „B” szennyezettségi határértékénél kedvezőtlenebb állapotát. e./A csapadékvíz elvezető rendszerbe szennyvíz nem vezethető. f./Az árkokba, vízfolyásokba bebocsátás szelvényeiben, a bebocsátások helyén a mederben illetve a rézsűn keletkező esetleges kimosódások érdekében meder és rézsűvédelemmel kell a csatornát ellátni. g./Az esetleges közműkeresztezések kivitelezése a közművek kezelőinek előírásai alapján valósíthatók meg. h./A Győri Vízi Társulat (9025 Győr, Szarvas u. 4.), mint a Krémertagi-árok közcélú vízfolyás kezelőjének 2011. szeptember 7-én kelt 1-22/2011. iktatószámú hozzájárulásában rögzítetteket be kell tartani. i./A megvalósult létesítményekre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedélyiránti kérelemhez csatolni kell az elkészült létesítmények teljes körű megvalósulási dokumentációit, vagy a létesítési engedélyes terv szerinti megvalósulást igazoló felelős kivitelező nyilatkozatot, és a létesítményekre vonatkozó Üzemeltetési és Karbantartási Utasítást. h./A keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtéséről, valamint engedéllyel rendelkező kezelők részére történő átadásáról gondoskodni kell. i./ A létesítés megkezdéséig a nagyszentjánosi 04/12. hrsz. alatti ingatlanból a csapadékvíz elvezetésével érintett 311 m2, a nagyszentjánosi 04/5. hrsz. alatti ingatlanból a csapadékvíz elvezetésével érintett 516 m2 területre az ingatlannyilvántartásban „árok” művelési ágat kell bejegyeztetni, és az erről szóló iratot az üzemeltetési engedély iránti kérelemhez csatolni kell. 2./ Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága előírásai: a./ A termőréteg mentés a vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedése után kezdhető meg a beruházás által igénybe vett területrészen. b./A tervezett beruházás létesítési munkálatai által igénybe vett termőföld területen a humuszos termőréteget a 75/2011. munkaszámú, Fülöp István talajvédelmi szakértő által készített talajvédelmi terv alapján meg kell menteni és a mentett humuszos termőréteg termőföldként történő további hasznosításáról –elsősorban helyben az ingatlan jelen beruházással nem érintett részein gondoskodni kell. c./ a termőréteg mentés és felhasználás mennyiségeiről és helyéről folyamatos, külön nyilvántartást kell vezetni, amely nyilvántartást a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás során részükre be kell nyújtani. d./A tervezett beruházás létesítésének munkálatait úgy kell megvalósítani, hogy azt a közvetlen szomszédos termőföld területek vízháztartását ne zavarja, az eredeti hasznosításban lévő termőföldek minőségében kárt, szélsőséges talaj-vízháztartási helyzetet ne okozzon. e./A tárgyi vízügyi létesítmény vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárása során a szakhatóság hozzájárulását be kell szerezni.
6
3./Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális szakhatósági eléjárását hatáskörének hiányában megszüntette
Örökségvédelmi
Irodája
4./Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szerv Győri, Pannonhalmi, Téti Kistérségi Népegészségügyi Intézete állásfoglalásában hozzájárulását feltételek megállapítása nélkül megadta. 5./ Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság szakhatósági eljárást hatáskörének hiányában megszüntette. 6./Be kell tartani továbbá a Győri Vízitársulat 1-22/2011. sz. befogadói nyilatkozatában, az ÉGÁZDÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. F7119-6529-2/2011. sz., a Magyar Telekom MSZI 9250111-361608232/2011. sz, a Pannon –Víz Zrt.Ü/2011/556. sz., az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. 251/3063/2011.sz. közmű üzemeltetői nyilatkozatában foglaltakat. IV. A vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedésétől számított 3 évig hatályos. Az engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízilétesítmény használatba vételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. V. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt Nagyszentjános - 12, 13 számokon a Vízikönyvbe bejegyzi. VI. A határozattal szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 70.000 Ft, melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. INDOKOLÁS Nagyszentjános Község Önkormányzata (9072 Nagyszentjános, Vasút út 1.) Vidra Környezetgazdálkodási Kft. (9025 Győr, Bálint Mihály u. 100.) meghatalmazott útján 2011. október 28-án előterjesztett kérelmében a meghatalmazott MSZ.:10/330. sz. tervdokumentációja alapján Nagyszentjános, belterületi csapadékvíz elvezetés vízjogi létesítési engedélye kiadását kérte, a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII.27.) KvVM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, a meghatalmazott a képviseleti jogosultságát igazolta.
7
A kérelmező a hatóság eljárás során kibocsátott hiánypótlási felhívásaiban foglaltakat az eljárás során csatolta. A hatóság a jelen határozatát a Nagyszentjános Község Önkormányzatának a Nagyszentjános II. sz. övárok leendő tulajdonosaként, illetve az övárok 11702-12/2011. számú határozat szerinti üzemeltetőjeként 2011.szeptember 7-én tett befogadói nyilatkozatára, a Győri Vízitársulat 1-22/2011. sz., mint a befogadó Krémertagi árok közcélú vízfolyás kezelőjeként tett befogadói nyilatkozatára, az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. F7119-6529-2/2011. sz., a Magyar Telekom MSZI 925011136160823-2/2011. sz, a Pannon –Víz Zrt.Ü/2011/556. sz. közmű üzemeltetői nyilatkozatára, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. 251/3063/2011.sz. közmű üzemeltetői nyilatkozatára, a csatolt ingatlan adásvételi előszerződésekre, a csatolt tulajdoni lap másolatokra, a hatóság eljárás során kibocsátott hiánypótlási felhívásaira csatolt dokumentációkra alapozta. A hatóság megállapította, hogy a tárgyi beruházással érintett ingatlanok közül a nagyszentjánosi 288., 289., 204., 254., 221., 33., 474., 29., 015. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanok tulajdonosa az engedélyes Önkormányzat, a 04/05. és 04/12. hrsz. alatti ingatlan tulajdonosai magánszemélyek, amely ingatlanok vonatkozásában csatolták az ingatlantulajdonosokkal - az ingatlan csapadékvíz elvezetéssel érintett része tárgyában kötött -ingatlan adásvételi előszerződéseket. A hatóság az eljárás során intézkedett az ügyben hatáskörrel rendelkező illetékes szakhatóságok megkeresése iránt, melynek során a Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága a 17.2/2083-2/2011. sz. állásfoglalásában hozzájárulását a rendelkező részben foglaltak szerint adta meg, a Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a 410/4902/1/2011. sz. végzésében szakhatósági eléjárását hatáskörének hiányában megszüntette, a Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szerv Győri, Pannonhalmi, Téti Kistérségi Népegészségügyi Intézete a 7806-2/2011. sz. állásfoglalásában hozzájárulását feltételek megállapítása nélkül megadta, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság a VBK/3583-2/2011. sz. végzésében szakhatósági eljárást hatáskörének hiányában megszüntette. A Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a hivatkozott számú végzésében megállapította, hogy a tervezett tárgyi beruházás jelenlegi adataik szerint kulturális örökségvédelmi elemeket nem érint. A kulturális örökség védelméről szóló 2001.évi LXIV. törvény 24 §-a alapján felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben az építkezés során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz, valamint az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni, továbbá a helyszín és a leletek őrzéséről gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a hivatkozott törvény 82 § (1) bekezdés, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001 (XI.18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásáról és közművelődésről szóló 1997.évi CXL. törvény 45 § (4) bekezdése alapján felhívta a figyelmet arra is, hogy a beruházó/kivitelező a földmunkák megkezdéséről –azok megindulása előtt legalább 8 nappal, írásban – értesítse a területileg illetékes megyei múzeum igazgatóságot (Győr-Moson-Sopron megyei Múzeumok Igazgatósága, 022 Győr, Széchenyi tér 5.), és biztosítsa a terület átvizsgálásának lehetőségét. A kérelem vízgazdálkodási, vízvédelmi, jogi és természetvédelmi tárgyú vizsgálata és a hiánypótlási eljárás lefolytatása után megállapítást nyert, hogy a kérelem megfelelt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13) KHVM rendelet előírásainak. A tervezési terület nem védett, nem része sem a Natura 2000, sem az Országos Ökológiai hálózatnak. A beruházás dokumentáció szerinti megvalósulása táj- és természetvédelmi érdeket nem sért. A tervezéssel érintett terület Nagyszentjános belterületének belvízzel leginkább veszélyeztetett központi része. A tervezési területről elfolyó csapadékvizek (az Általános Iskola és Óvoda területén és környezetében létesítendő rendszer kivételével) befogadója a II. sz. övárok 0+143 fkm szelvénye, amely részét képezi a Felügyelőségnél 11702/2011. számon Nagyszentjános külterületi belvízelvezető
8
árka, valamint két övárka -a belterület Ny-i határának É-i és D-i oldalánüzemeltetési engedélye tárgyában folyt eljárásnak.
fennmaradási és
A tervező felelősséggel kijelentette, hogy a dokumentációban tervezett létesítmények alkalmasak a területen keletkező mértékadó csapadékvizek biztonságos és károkozástól mentes gyűjtésére, elvezetésére, továbbá a befogadó alkalmas a területen keletkező mértékadó csapadékvizek biztonságos és károkozástól mentes befogadására. A hatóság az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben meghatározott, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló adatlap áttekintését követően megállapította azt is, hogy a tervezett beruházással jelentős környezeti hatások nem feltételezhetők. Hulladékgazdálkodási szempontból jelentős hulladékképződéssel a létesítés, üzemelés, illetve felhagyás során sem kell számolni. A létesítés során építési-bontási (műanyag, fém, talaj és kövek, beton) és csomagolási hulladékok keletkezése várható, melyek kezelése megoldott. Az üzemelés során az iszap és olajfogó műtárgyakban veszélyes hulladékok keletkezése várható. A tevékenység felhagyása során bontási és helyreállítási munkálatok következnek, a létesítéshez hasonló hulladékok keletkezése várható. Havária a munkagépek üzem- és kenőanyag elfolyásából alakulhat ki, mely során veszélyes hulladékok (pl.: szennyezett föld) keletkezhetnek. A keletkező hulladékok további kezelése megoldott. Levegőtisztaság-védelem szempontjából a tervezett beruházás megvalósítása - ideiglenesen - a közvetlen környezet potenciális porszennyezésével jár. A földmunkákból adódó porszennyezés, ill. a munkagépek által kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős. Az építkezés idején a megnövekedett járműforgalom az érintett lakó és egyéb területeken többlet légszennyezést okoz, de káros (határértéket meghaladó) immisszió nem lép fel. A működés során, ill. az esetleges karbantartás alatt légszennyező hatás nem lesz érdemi.A tevékenység felhagyása során végzendő munkálatoknál jelentős légszennyező hatással ugyancsak nem kell számolni, az építés idején fennálló állapotok várhatóak. Zaj- és rezgésvédelem szempontjából az elvezető rendszer és műtárgyai megvalósításával együtt járó, építési munkának minősülő tevékenységből származó környezeti zajkibocsátás ügyében – az építési munkák időtartama alatt – a zajvédelmi hatósági jogkört az illetékes kistérség székhelye szerinti jegyző gyakorolja a 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet 4.§ (1) a) pontja alapján. Az elsőfokú hatóság határozatát a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § és 29. §-ára, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. §-ára alapozta. Az eljáró hatóság az előírásokat tartalmazó III. fejezet 1.c./ pontját a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 2. számú melléklet 3. Időszakos vízfolyás befogadóra vonatkozó területi határértékek, 1.d./ pontját a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §-a, a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM – EüM - FVM együttes rendeletben megadott „B” szennyezettségi határérték, a 2./ pontját a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 2 § a./, i./ pontja, 12 §, 43 §, 50 § 51 §, 55 §,a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII.18.) FVM. rendelet alapján határozta meg. A hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10. § (3) és (4) bek-ei alapján rendelkezett. Az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet, hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1 § (1) bekezdése határozta meg.
9
A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 97 §-a alapján tájékoztatta, a fellebbezés jogát a hivatkozott törvény 98.§ (1) bekezdése biztosítja. Az eljáró hatóság a fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII.27.) KvVM rendelet 2 § (4) bekezdése alapján határozta meg.
Győr, 2012. február 14.
Németh Zoltán s.k. igazgató
10
