2011. június
• TermészeTvédők és vadászok • vas megyei vadásznap • egy régi iskola új leheTőségei • vendégszereplés köTTmannsdorfban • „a vadászaT nemes ismereTe…” • egy vadászfeleség naplójából
4
2011. december
Tisztelt Vadásztársaim!
Az OMVK Vas Megyei Területi Szervezete és a Vasi Vadgazdálkodók Védegylete tisztelettel meghívja Önt és partnerét
Gagyi István Vas Megyei Vadászkamara és a Vasi Vadgazdálkodók Védegylete elnöke
Immár második alkalommal küldjük el Önökhöz a „Vasi Vadász” című lapot. Célunk most is az, hogy egy-két fontos információt juttassunk el a megyénkben élő vadászokhoz. Az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK), és az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) együttműködése egyre erőteljesebb országos és megyei szinteken is. Meggyőződésünk, hogy a közel 53 000 vadásztársunk érdekeit csak egy erős, egységes érdekképviselet tudja számottevően képviselni, és így tud eredményeket elérni. Az országos közös elnökségi üléseken megszavazott döntésekkel kapcsolatban a teljesség igénye nélkül a következőket szeretném megosztani önökkel: 2012 márciusára elkészítjük a Nemzeti Vadgazdálkodási Programot. Elkészítjük a Vadászati törvényre, illetve végrehajtására vonatkozó javaslatot, melyet jövő év tavaszán átadunk a vidékfejlesztési miniszter úrnak. Az illetékes hatóságoknál kezdeményezzük azon adminisztratív feladatok OMVK-hoz történő átadását, melyekkel az államigazgatási apparátust tehermentesíteni, ugyanakkor a vadászok ügyintézését könnyíteni lehetne. 2012. szeptember 15-én a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége és az OMVV együttműködési megállapodást írt alá, amelyben elhatározták, hogy szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közös konzultáció keretében áttekintik a vadászati, valamint a mezőés erdőgazdálkodási ágazat közös problémáit, és törekednek arra, hogy az együttműködések a vadászterületek vonatkozásában is megvalósuljanak. Várhatóan még ebben az évben, de legkésőbb a jövő év elején több olyan jogszabály változása várható, amely a fegyver megszerzési, tárolási, tartási szabályait teszi életszerűbbé, valamint a hivatásos vadászok védelmét helyezi előtérbe. Hosszú idő után rendeződni látszik az állami vadászvizsga szabályozása, amely tanfolyam köteles lesz, szigorodni fog, és a lexikális tudás helyett a vadászetika és a gyakorlati rész kerül előtérbe. Kérem tisztelt vadásztársaimat, hogy a következő évi vadászjegyeket időben érvényesítsék, hisz ez törvény által szabályozott kötelesség, mégis mintegy 100-120 vadász nem tesz időben eleget az előírásnak. A Vas Megyei Vadászbál 2012. február 18-án kerül Bükfürdőn megrendezésre, melyre tisztelettel hívjuk, várjuk vendégeinket. Végezetül engedjék meg, hogy az OMVK, és az OMVV vezetősége és a magam nevében békés áldott karácsonyt, boldog új évet, és nagy terítékű vadászatokat kívánjak. Vadászüdvözlettel: Gagyi István elnök
2012. február 18-án Bükfürdőn, a Fürdő étteremben tartandó VAS MEGYEI VADÁSZBÁLRA BELÉPŐJEGY: 8 500 Ft/fő amely tartalmazza a program, a vacsora és a svédasztal árát.
PROGRAM 17.30–18.30 Érkezés 18.30 Köszöntőt mond V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, a bált megnyitja Gagyi István, a Vas Megyei Vadászkamara és a Vasi Vadgazdálkodók Védegyletének elnöke Nyitó műsor: NYME – Savaria Egyetemi Központ Szökős táncegyüttese 19.00 Vacsora Menü: Köszöntőital: 1 dl Törley pezsgő Aperitív: Ágyas barackpálinka(férfiaknak), málna pálinka(hölgyeknek) 1 üveg ásványvíz 0,25 l, 2 dl Szekszárdi Cuvée (Sárosdi Pince) vagy 2 dl Nemesgulácsi Olaszrizling vagy 2 dl Rosé (Feind Borház) Előétel: Vegyes ízelítő brióssal (Libamáj pástétom – Sonka sárgadinnyével – Füstölt lazac vajkaviárral) Leves: (Választás szerint), Erőleves „Royal” módra, Tárkonyos vadraguleves Vegyestál: Kapros juhtúróval töltött csirkemell rántva, sáfrányos rizzsel Tűzdelt kacsamell forró meggyel, burgonyapürével Wellington szűzmignon, zöldséges rizottóval töltött paradicsommal Szarvas sült Cabernet Sauvignon mártással, burgonya krokettal, áfonya ízzel Vegyes saláta: káposzta-paradicsom-uborka saláta Desszert: Zacher szelet csokiöntettel Kávé
22.00 Hevesi Tamás műsora Éjféltől tombolahúzás 00.30-tól hideg-meleg svédasztal Vargányás vaddisznópörkölt dödöllével • Kovászos uborka-ecetes almapaprika Velős pirítós • Wiesbauer virsli–debreceni mustárral és tormával Tatárbeefsteak • Vadsonka galantin Sertéskocsonya ecetes lilahagymával • Sonkatekercs–kaszinótojás Körözöttel töltött paprika és paradicsom • Pirítós-sóskifli
A zenét a PERCSÁK zenekar szolgáltatja. Jegyek igényelhetők és megvásárolhatók: OMVK Vas Megyei Területi Szervezete Szombathely, Puskás T. u. 7., Tel 06 94/500 324 Doncsecz Gábor Szentgotthárd, Tel 06 30/959 8995 Kontó Sándor Csepreg, Alkotmány u. 1/A., Tel 06 70/374 0064
1
OMVK VAS MEGYEI TERÜLETI SZERVEZETÉNEK LAPJA
Néhány adat Vas megye vadállományáról, kilövések alakulásáról Az eddIG beéRkezeTT, és elbíRálT TRófeák AdATAI: Összes Arany ezüst bronz Összes -1 -2 -3 Összes érmes hibás Gímszarvas 573 24 77 133 234 25 15 18 58 (10%) Őz 1671 17 24 41 24 4 5 33 (2%)
Vadfaj
Nagy László a Vadgazdálkodási Bizottság elnöke Országos jelenség a nagyvadállomány létszámának növekedése, mely alól megyénk sem kivétel. Ha megnézzük 2007ig visszamenőleg a vadlétszám adatokat, akkor azok jól tükrözik a vadgazdálkodók által is jelzett növekvő gímszarvasés vaddisznó-létszámot. Bár a becslési adatok mutatnak némi hullámzást, a terítékstatisztika egyértelmű növekedést jelez. Érdemes egy pillantást vetni az elmúlt 5 év terítékadataira:
Vas megyében az őzállomány néhány vadászatra jogosult területét kivéve közepes, vagy gyenge. Kártétele az erdőfelújításokban, erdőtelepítésekben jelentős. Ezeken a területeken erőteljes apasztása szükséges. Megyénkben a gímszarvas minőségi és vele együtt a nagyvadgazdálkodás, illetve a létszámkérdés problémájának megoldása egyre sürgetőbb feladat. A nagyvadlétszám kérdését feszegető szakmai vitákban nagyon nehéz ér-
becslés és TeRíTék AdATOk 2007-Től Gímszarvas Őz Becslés (db) Tény (db)
2006/2007. 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. 2010/2011. 2011-2012.terv
4001 4454 4557 4693 5277 5708
3079 3266 3132 3093 3722 4500
A fenti kilövési adatokból közvetett úton tudunk következtetni a megye gímszarvas-, vaddisznó-, és őzállományára. A legtöbb mezőgazdasági kárt okozó vaddisznó létszámának erőteljes növekedése aggasztó. Ha a becslési és a terítékadatok valódiak voltak, akkor csökkenni kellett volna a gímszarvas- és a vaddisznó-állománynak is. A 2011/2012. évi eddigi adatokból látható, a csökkenés nem valósult meg. Mi lehet ennek az oka?Az alulbecslés? Az már köztudott, hogy a becslés nagymértékű hibákkal terhelt, és információtartalma csak a tendenciájának van. A 2011/2012. évi terítékadatokról az újság megjelenésekor csak részben tudunk tájékoztatást adni.
Becslés (db) Tény (db)
8425 9248 9065 8839 9253 9222
Vaddisznó Becslés (db)
Tény (db)
2196 2945 3443 3815 4263 4734
4150 6071 6703 7841 8704 9200
3833 5031 5310 5247 5126 5225
demben részt venni, a szakma álláspontját képviselni úgy, hogy a gazdálkodás alapját képező becslési adatok csak megközelítően pontosak, illetve csak tendenciájukban értelmezhetők. Mivel a becslési adatok pontosságában előrelépés nem várható, az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb hatósági feladata a kilövések engedélyezésének a valósághoz történő igazítása lesz, figyelembe véve a vadászatra jogosultak javaslatait. Ennek hiányában a jelen problémái nem nyerhetnek megoldást, és a vadállomány további növekedése jósolható. Külön szeretnék szólni megyénk vaddisznó-állományáról. Véleményem szerint a legsürgősebb feladataink közé tartozik a vaddisznólétszám problémáinak megoldása. Állományát a lehető
2
legrövidebb időn belül csökkenteni kell. A vaddisznó állománya pár év alatt jelentősen felszaporodott. Vadászata közkedvelt, nagy népszerűségnek örvend. Az a jellemző a fajra, hogy a vele elkövetett gazdálkodási hibákat a legnehezebb helyrehozni. A vaddisznónak ekkora létszámban történő elszaporodása komoly aggodalmat kelt,előre prognosztizálható az általa okozott vadkár növekvő mértéke.A gyakorlat azt bizonyítja, hogy addig-addig „gazdálkodtunk” vele, amíg akkora nem lett az állománya, amikor már fegyverrel, a jelenlegi vadászati gyakorlat és rendtartás keretei között nehezen lehet kézben tartani az állományt. Ismert, hogy a túlszaporodott vaddisznóállomány komoly állategészségügyi kockázatot (sertéspestis) is rejt. Köztudott az is, hogy a mezőgazdasági vadkárok zömét a vaddisznó okozza. Jelentős gazdasági ellehetetlenülést is okozhat a jelenlegi vaddisznólétszám, hiszen a duplájára növekedett terményár miatt a károsított területek növekedése nélkül is olyan szintre emelkedett a megfizetendő kár mértéke, ami már a vadászatra jogosultak működőképességét veszélyezteti. A vadászati hatóság a vaddisznó állományának csökkentéséhez a maga adminisztratív eszközeivel is hozzájárul, engedélyezi a tervszámok korlátlan emelését. Amíg nagyobb baj nem lesz, addig csak rajtunk, a megye vadászain múlik a vaddisznólétszám növekedésének megállítása, majd állományának csökkentése.
2011. december
A szeptemberi gímbika vadászat tapasztalatai a Szombahelyi Erdészeti Zrt. által kezelt vadászterületeken A szombathelyi erdészeti zrt. által kezelt kilenc vadászterületen eltérően alakult a 2011. évi szeptemberi gímbika vadászat. A mező- és erdőgazdálkodók által elvárt vadlétszám csökkentő nyári ünő vadászatok, a vadkárelhárító „zöldhajtások”, valamint a szeptemberi meleg és szárazság nem kedveztek a bőgési szezonnak. A megye déli részén, Őriszentpéter és Ivánc térségében, illetve más vadászterületek azon területrészein, ahol állandó vízfolyás van, intenzív bőgésről számoltak be vadászaink. A víz és a nagy kukoricatáblák közelében több tarvadat láttak és nagy bika – köztük számos ígéretes középkorú – is magasabb számban fordult elő. A szárazság miatt 2011-ben nem volt gombatermés, így a máskor a gombázók által okozott nagymérvű zavarás idén nem jelentkezett.
pot szinte teljes csend követett. Idén a szárazság miatt kisült az aljnövényzet. Eső először szeptember 19-én esett, de
Káld térségében a bőgés rapszodikus volt. A bikák néhány tarvadat tereltek csupán, nagy rudlikat tehát nem lehetett látni. Egy-egy intenzívebb bőgési na-
ez már érdemben nem befolyásolta a bőgést. A szeptemberi vadászat során igazán nagy bikát nem lehetett látni. Néhány
3
jó fajsúlyú trófea kivételével általában a rövid, vékony szár, a könnyű fajsúly volt a jellemző. Szeptemberben összesen 91 db bika, ebből 5 db idős, 58 db középkorú és 28 db fiatal korosztályú került terítékre, amelyek közül az idős és középkorú bikák trófeasúly átlaga 6,75 kg volt. A vadászatok 90%-a vadászati csomagban lett értékesítve, melyekben a trófeás vad kilövési lehetőség korosztályra van meghatározva. Ez eredményezi – a szeptemberben egyébként soknak tűnő – fiatalkori lelövést. Vendégek folyamatosan érkeztek területeinkre, azonban a gazdasági válság éreztette hatását az elejtett mennyiségben. Azok, akik az elmúlt években 4-5 bikát is elejtettek, idén megelégedtek 23 vad terítékre hozásával is. A nagy trófeatömegű bikák elejtésére nem csökkent az igény, több vendég szeretett volna inkább egy-egy nagy bikát lőni, mint több kisebbet. Általánosságban tapasztalható, hogy az idős bikák aránya jelentősen csökkent. Bizakodásra ad okot, hogy középkorú ígéretes bikát minden területen többet is láttunk. Ezek védelme mindannyiunk közös érdeke.
Borsos Zoltán
OMVK VAS MEGYEI TERÜLETI SZERVEZETÉNEK LAPJA
Természetvédők és vadászok Amikor a megtisztelő felkérést kaptam egy cikk megírására a vadászattal kapcsolatban, bizony még fogalmam sem volt, hogy mivel is próbálom majd az olvasók érdeklődését felkelteni. Ráadásul a közelmúltban a természetvédők és a vadászok vitájától zengett a magyar sajtó. Vajon ilyen helyzetben szabad-e egyáltalán véleményt formálni, az nem lesz-e olaj a hamvadó parázsra? Végiggondolva az immár negyedszázados természetvédelmi hivatali munkámat, a vadászattal, illetve a vadászokkal nem sok konfliktusunk volt. Kissé érthetetlen is számomra ez a nagy egymásnak feszülés. Nézzük hát sorra, a vélt, vagy valós ellentéteket, s azt is, hogy hol lehetnek közös céljaink. A gímszarvas nem csak a vadászok szeme fénye, de jelentős természeti értékünk is. A néhány évtizeddel ezelőtti állománynál jelentősen több él jelenleg hazánkban. Ez azonban a legkevésbé természetvédelmi probléma. Itt a Nyugat-Dunántúlon mindössze két ritka növényfaj apró állományát védjük kerítéssel a szarvas ellen. A magas állománylétszám elsősorban mezőgazdasági és erdészeti probléma. A mezőgazdaság számára az elfogadható vadlétszám a nulla, s ez nem csak Magyarországon van így. A jelentős vadkárok kifizetése eredményesebb védekezésre készteti a vadászokat, illetve az egyre hatékonyabb kerítések előbb-utóbb kiszorítják a szarvast a mezőgazdasági területekről. Marad számára az erdő, de jelenleg ott sem rózsás a helyzet. Amikor az 1980-as évek elején Királyrétre kerültem – bár ott akkor sem volt ritka telente a százas létszámot is meghaladó rudli – kerítés még nem védte az erdőfelújításokat. Azóta azonban sokat változott a világ, mára erdőfelújítás elképzelhetetlen kerítés nélkül. Elképesztő, annyi kerítés védi erdeinket a vad ellen, hogy azzal kétszer körbe keríthetnénk hazánkat. A jelenlegi helyzet senkinek sem jó. A szarvas számára legtöbb táplálékot nyújtó fiatalosok fikarcnyival sem járulnak hozzá az állomány fenntartásához. De nem jó a sok kerítés az
erdészeknek, vadásznak sem, hiszen építése és fenntartása is egy vagyonba kerül. S persze nem jó az erdőjáró turistáknak sem, hiszen lépten-nyomon kerítésekbe ütköznek. A megoldás egyértelműen a kerítések elhagyása volna, mely azonban jelen helyzetben az erdőgazdálkodó részéről öngyilkosság lenne. Egy-egy erdőrészlet bekerítésének elmaradása esetén arra olyan vadnyomás nehezedne, hogy a felújítására semmi esély sem volna. Megoldást csak közösen találhat az erdész és vadász társadalom. A szarvaslétszámot drasztikusan csökkenteni kellene, s ezzel párhuzamosan elmaradhatnának az újabb kerítések. A vadkár aktuális mértékét pedig a felújítási területeken kialakított kis elkerített kontroll parcellákon lehetne mérni, s a kilövéseket is ehhez kellene igazítani. A vaddisznó ritkábban kerül szóba a természetvédelem kapcsán. Pedig valószínűleg a legtöbb kárt ő okozza. E hihetetlenül szívós állat szaglása legendás. Nem csak a kukoricavetésen, a sorba ültetett tölgymakkon megy végig, felzabálva az utolsó szemig, de elfogyasztja a földön, cserjéken fészkelő madarak tojásait, fiókáit, valamennyi rovart, hüllőt, kisemlőst, s minden ízletes növényt is. Túlszaporodott állománya miatt veszélyben van a túzok, a fogoly, a nyárilúd, a pacsirta, s még számos madár állománya. Napjaink fogolyállománya csupán töredéke a II. világháború előttinek. Többször felmerült, néhány vadász is szorgalmazta, hogy védetté kellene nyilvánítani. Ennek azonban semmi értelme nem volna. A fogoly állománya ugyanis nem a vadászat miatt roppant össze, elvesztette az életterét, a nagytáblás mezőgazdálkodás miatt esély sincs állományának megerősödésére. Faragó professzor Lajta projektje egyértelműen bizonyítja, hogy a fogoly számára kedvező mezőgazdálkodás mellett kiemelkedő apróvad – köztük fogoly – állományt lehet fenntartani, s nem utolsósorban kedvező feltételeket teremtett ezzel az utolsó dunántúli túzok populáció számára is. Hasonló programok szervezé-
4
sében együtt tevékenykedhetnének vadászok és természetvédők egyaránt. Végül a szalonkákról néhány szó. Egyetemista koromban voltam először szalonka húzáson. Kitűnő skeetes barátommal álltunk a standon, s kapacitált, hogy lőjek én is. Elmagyarázta, hogyan kövessem a puska csövével a repülő madarat, s mennyit tartsak elé. Követve útmutatását, egyetlen lövéssel, mindjárt az elsőt sikerült is elejtenem. Másnap aztán a vadászház előtti padon üldögélve, kezembe vettem az elpusztult madarat. Képről, preparálva jól ismertem a szalonkát, de ilyen közelről még sosem tanulmányoztam. Nézve a halott madarat, megfogalmazódott bennem a kérdés: Te szegény madár, miért is oltottam ki az életed? A tél végén, a tavaszt várva, évről évre menetrendszerűen érkezik Duska Józsi barátom hívó szava, hogy mikor is menjünk ismét szalonkázni. Nincs szebb hangulat annál, mint mikor lemegy a kora tavaszi nap, lassan elhallgatnak a madarak, s a fogyó fényben meghalljuk a korrogó szalonkát. Puskát azonban én azóta szalonkára nem fogtam. Kívánom minden Vas megyei vadásznak, hogy legyen része ebben az élményben.
OMVk VAs MeGYeI TeRÜleTI szeRVezeTe 9700 szombathely, Puskás T. u. 7. Tel./fax: 06-94-500-324 e-mail:
[email protected] Web: www.omvkvas.hu Ügyfélfogadás: hétfő: 12.00–15.30 kedd–csütörtök: 08.00–15.30 péntek: 08.00–14.00 Taglétszám: 1828 fő 70 éven felüli tag: 91 fő Hölgy vadászok: 53 fő
2011. december
Vas Megyei Vadásznap 2011. július 2.
Takács Éva
Második alkalommal rendeztük a vadásznapot bükfürdőn, élvezve bük városának, és bükfürdőnek vendégszeretetét, és támogatását. Web-lapunk galériájának képei bizonyítják, hogy sok vadász jött el a rendezvényre. Reggel a Vas Megyei Vadászkürt Együttes a karintiai Köttmannsdorf vadászkürtöseivel együtt vadászkürtös térzenével fogadta a vendégeket. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő, Majthényi László, a Vas Megyei Közgyűlés alelnöke, Pechtol János az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára, prof. dr. Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora, Oláh Csaba, a Vadászati Kulturális Egyesület elnöke, dr. Jámbor László, az OMVK Győr-Moson-Sopron megyei Területi Szervezete elnöke, dr. Németh István a Büki Gyógyfürdő Zrt. vezérigazgatója, Németh Sándor Bük város polgármestere is. A Vas megyei vadászok zászlajának fogadása után Gagyi István, az OMVK Vas Megyei Területi Szervezete, és a Vasi Vadgazdálkodók Védegylete elnöke köszöntötte a megjelenteket. V. Németh Zsolt ünnepi beszédében méltatta a vadászat jelentőségét, többször idézve Vass Albert gondolatait. Az ökumenikus Hubertus-misét Dumovits István esperes celebrálta, szolgálatot teljesített Papp Judit evangélikus lelkész. Kovács Ferenc köszöntőjében kiemelte a vadászat mibenlétét, és fontosságát. Ünnepélyes fogadalomtételük után a 30 ifjú vadásznak prof. dr. Faragó Sándor mondott kedves szavakat útravalóul.
Az ünnep alkalmat adott arra is, kitüntetéssel ismerjék el a vadászat és a vadgazdálkodás területén kiváló teljesítményt nyújtó vadászok munkáját. Pechtol Jánostól vehette át a Kamara Aranyérmét Kenesei László, a Büki Csalitos Vt. vadászmestere. A Megyei Vadászkamara Ezüstérmét Németh László, az őriszentpéteri Széchenyi Zsigmond Vt. hivatásos vadásza, és Pukánszki Zoltán, a Szombathelyi Erdészet hivatásos vadásza kapta. Nimród Éremmel tüntették ki Gyurits Istvánt, a Hársas-patak menti FTK. elnökét, és Vörös Imrét, a Marcalmenti Vt. tagját. A Vas megyei Diána Vadászhölgy Klub gyermekrajzpályázatának nyertesei Mesterházyné Koncz Bernadett megyei elnöktől vehették át díjaikat. A Konferenciaközpontban dr. Tóth József nyitotta meg a vadászfestők kiállítását, és Bodorics Pál mutatta be a Répcevölgye 2001. Kft. trófeakiállítását. Köszönet Bodorics Pálnak, a Répcevölgye 2001. Kft. ügyvezető igazgatójának,és családjának a gyönyörű kiállításért. Ebédidőben a főzősátrak felől érkező fenséges illatok, és a Fürdő étterem gasztronómiai csodái csalogatták a vendégeket. A főzőversenyben 13 vadásztársaság vett részt. Az első helyezést a Kemenesaljai Nimród Vt. csapatának ítélte áfonyás vaddisznópörköltjéért a szakértő zsűri. Második a Büki Csalitos Vt. vargányás szarvaspörköltje, harmadik a Római-sánc Vt. vaddisznómája lett. Különdíjat kapott az őriszentpéteri Széchenyi Zs. Vt. az áfonyával töltött párolt szarvasáért, és a Rátka-patak Vt. a dámszarvaspörköltjéért. A Vasi Vadászkamara hagyományteremtő szándékkal, Horváth József szervezésében meghirdette a „Vas Megyei Vadászok Bora” versenyt. A versenyre kamarai tagok által termelt borokkal lehetett nevezni. 2011-ben ezt a címet Alasz Gábor Kékfrankos bora, és Vörös Imre Cserszegi fűszeres bora nyerte el. Ebéd után ismét a kürtösök térzenéje szórakoztatta a közönséget. A színpadon
5
a Savaria Táncművészeti Iskola óvodásainak kedves műsora után a hegyfalui HÁNCS néptáncegyüttes fergeteges előadása következett, őket a Shama duo hastánc produkciója követte. A délutáni programot a Magor Íjász Hagyományőrző Egyesület bemutatója, Veterán Motorok Találkozója, terepjáró kiállítás színesítette. A kutyás programokat Hermánné Bedics Rita, és Varga Aladár szervezte. Keresztes Jánosnak, az Országos Agarász Egyesület elnökének köszönhetően láthattunk agár bemutatót. A vadászkutya-szépségversenyre 11 kutyát neveztek. A bírálatot Kéry Szabolcs teljesítménybíró végezte. Első lett Kiss Kamilla Szipka nevű magyar agár kutyája, második Vargyas Bálint Rudi nevű simaszőrű foxterrierje, harmadik Szabó Alajos Bakonytáji Cirill nevű weimári vizslája. A díjakat a Primavet Kft., és MEOE sárvári szervezete ajánlotta fel. Egész nap lehetett válogatni 21 vásározó portékáiból. A gyerekeknek a Diana Vadászhölgy Klub tagjai kézműves foglalkozást tartottak, légvárban szórakozhattak, és felülhettek a Dotto kisvasútra. Nagy érdeklődés kísérte a vadásztombola sorsolását, ahol értékes nyeremények találtak gazdára. A nap zárásaként örökzöld operett slágerek csendültek fel a Budapesti Operettszínház művésze, Pohly Boglárka, és Kollár Péter, a HungarOperett művészeti vezetőjének színvonalas előadásában. Köszönet mindazoknak,akik a vadásznapon támogatásukkal,és áldozatos munkájukkal elősegítették annak színvonalas megrendezését.
OMVK VAS MEGYEI TERÜLETI SZERVEZETÉNEK LAPJA
A díjazott csapat A szombathelyi Aranypatak Vadásztársaság 2010-ben a Vas Megyei Vadásznapon „Gróf Nádasdy ferenc emlékplakett” elismerésben részesült. A nagy múltú vadásztársaság jogelődje 1957. április 28-án alakult meg, Jáki Tanács Vadásztársaság néven. Működési területük Ják, Nárai és Újperint községek határára került megállapításra. A taglétszám 14 vadászról indulva folyamatosan növekedett, majd az 1968–69-es vadászati évtől területük 15 652 ha-ra nőtt, ekkor felvette a társaság az Aranypatak nevet.
rodással egyidejűleg az állomány minőségi mutatói romlottak. Külön értékelést érdemelne a vaddisznó ellésének folyamatos kitolódása, ami szintén gyengíti az egészséges állomány kialakulását, hiszen az augusztusi, szeptemberi csíkos malacoknak egy kemény télben nem sok túlélési esélye van. A vaddisznó elszaporodásával párhuzamosan csökkent a fácán, de a nyúl létszáma is. Az 1997-es terület újítások után a fácán- és kacsaneveléssel – hely hiányában – fel kellett hagyni, de még maradt lehetőség a kiscsoportos apróvad vadászatra. Vadászati berendezéseiket folyamatosan megújítják. A vadászati lehetőségeiket ez ideig sikerrel értékesítették, a gazdasági mutatóikat nullaszaldósra hozták.
Eredményeiket alapozhatták a több mint negyed százada vadászmesterként dolgozó, kitüntetett Németh Ferencre, a 30 éves tapasztalattal rendelkező Závár Gyula és Kovács Ferenc hivatásos vadászok szakszerű tevékenységére. A társaságnak a gazdálkodókkal lényegi konfliktusuk nem volt, 2-3 évente akad egyegy vadkár per, ami szinte mindig bírói egyességgel, vagy a társaság javára végződik. Ha valakinek jót szeretnénk kívánni, nyugodtan mondhatjuk „olyan társaságnak legyél a tagja, mint az Aranypatak”.
Dr. Orbán Péter az Aranypatak Vt. elnöke
VAdászJeGY éRVéNYesíTés 2012 A 2012-es vadászati évre a vadászjegyek érvényesítésére 2012. január 09-től lesz lehetőség. A lőfegyverekről szóló hatályos jogszabályok a vadászlőfegyver tartásának előfeltételeként írják elő az érvényes vadászjegy meglétét. Vadászni csak érvényes vadászjegy birtokában lehet. Az előző évi érvényesség 2012. február 28-án lejár. Kérjük a vadászatra jogosultak képviselőit, hogy lehetőségeikhez mérten szíveskedjenek a vadászjegy érvényesítések csoportos módját megszervezni. A várakozás elkerülése érdekében telefonos időpont egyeztetése szükséges. Tel./Fax: 94-500-324 Természetesen a vadászjegy egyénileg is érvényesíthető, kiváltható, nem csak személyesen, hanem vadásztársukat, ismerősüket is megkérhetik rá. 1975 nyarára már 50 sportvadász, 2 hivatásos vadász és 1 vadászgyakornok végzi a munkát. A vadállományból a legnagyobb fejlődésen a gímszarvas ment keresztül. A 60-as évek elején az akkor elejtett 6 kg agancssúlyú egyedek már-már „csodaszarvasnak” számítottak. A következetesen végrehajtott selejtezés eredménye beérett, ma már nem ritka a 8-9 kgos súlyú trófea sem. A rekord 12 kg feletti bika volt. Az őzállomány elsősorban mennyiségi fejlődésen ment keresztül. Ma már szerényebb a trófeák nagysága,de a tagok nosztalgiával emlékeznek az élő őz befogására és exportjára. A fő vad hasonlóan a környező területekhez a vaddisznó lett, de a felszapo-
ÜGYfélfOGAdás: Hétfő: 12.00–15.30, kedd–csütörtök: 8.00–15.30, Péntek: 8.00–14.00 2012. január 09-től–március 31-ig csütörtökönként 8.00-tól 17.00-ig Ügyfélfogadási időn kívüli elérhetőség: Takács éva 06 30 239 46 50. A vadászjegy érvényesítéséhez szükséges okiratok, melyeket feltétlenül hozzon magával: Vadászjegy, 2011. évi egyéni lőjegyzék, fegyvertartási engedély száma Az érvényesítés (kiváltás) díja előre láthatólag nem változik. 2012/2013. évi vadászjegy ára: 10.000 ft/fő (79/2004 fVM rendelet) Vadász felelősségbiztosítás ára: 1.000 ft/fő (csak kamarai tagoknak) kamarai tagdíj ára: 3.000 ft/fő (70 év felett díjtalan) Összesen: 14.000 ft/fő (70 év felettieknek 11.000 ft) A vadászjegy kiadása és érvényesítése a Vasi Vadászkamara irodájában történik, amely a Ritmo épületének első emeletére költözött. címe: szombathely, Puskás T. u. 7. I. emelet
6
2011. december
Egy régi iskola új lehetőségei Bögöti Gábor
eredményei között is egyre emelkedik a kiváló bizonyítványok száma, a szigorított követelmények ellenére.
Herman Ottó SzKI vadgazdálkodásikörnyezetvédelmi szak munkaközösség vezetője A Herman Ottó kertészeti, környezetvédelmi, és Vadgazdálkodási szakképző Iskola és kollégium legrégebbi szakképzései közé tartozik a vadgazdálkodási oktatás. A vadász-vadtenyésztő szak 1959-ben indult el hazánkban balatonfenyvesen. Nem sokkal később úgy találták, hogy a képzési feltételek itt nem megfelelőek, így innen 1966ban Oladra tették a szakot. kijelenthető tehát, hogy intézményünk a legrégebbi vadgazdálkodási szakképzéssel foglalkozó iskola hazánkban. A vadász-vadtenyésztő szak 1986-ban szakközépiskolai, majd 1998-ban vadgazdálkodási technikus oktatássá emelkedett. Iskolánk célja az évtizedek alatt nem változott. Olyan vadgazdálkodási szakemberek képzésére törekszünk, akik mind erkölcsileg, mind szakmailag megfelelnek a hivatás, és a kor követelményeinek. Az elmúlt néhány évben a szakot rendkívül kényesen érintették azok a teljesen alaptalan pletykák, miszerint a szak megszűnésének veszélye fenyeget. Mindezen hírek előtt iskolánk értetlenül állt, és ezen cikkel lehetőségünk van mindezek cáfolására. Véleményünk szerint csak az jogosult bármilyen kritika megfogalmazására, aki iskolánk szakképzésével napi kapcsolatban áll, és ez a kör rendkívül szűk. Az elmúlt időszak összes agrárszakkal kapcsolatos átalakítása kedvezőtlenül érintette az ország iskoláit. Úgy gondoljuk, intézményünk ezekhez a körülményekhez sikeresen alkalmazkodva továbbra is garantálja a kiemelkedő színvonalú vadgazdálkodási képzést. Diákjaink évről évre kiválóan szerepelnek az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken. Emellett a technikusvizsga
Az elméleti oktatás mellett igyekszünk nagy hangsúlyt fektetni a gyakorlati képzésre. Az elmúlt években egyre virágzóbb kapcsolatot ápolunk az Alpokalja Vadásztársasággal, ahol diákjaink rendszeresen vehetnek részt gyakorlatokon. Korábban Bársony György, az elmúlt években pedig Börzsönyi András hivatásos vadász áldozatos munkája mellett van lehetőségük diákjainknak megismerni azokat a vadvédelmi, vadgazdálkodási feladatokat, melyek a régióra jellemzőek. Szintén a gyakorlati oktatás minőségét növeli, hogy a legjobb eredményeket elért diákoknak szaktanár mellett lehetőségük van egyéni vadászaton való részvételre kísérőként. A végzős osztályok pedig társas vadászatokon vesznek részt. Köszönettel tartozunk a Kormányhivatal vadászati felügyelőinek, akik előadásaikkal, tapasztalataikkal hozzájárulnak diákjaink szakmai épüléséhez, illetve a Vas Megyei Vadászkürt Együttesnek, akik szakköri keretek között ismertetik meg a vadászkürtölés hagyományát diákjainkkal. Az idei tanévtől kezdve ifj. Öhm László segítségének, és közreműködésének köszönhetően kivételes lehetőség nyílik diákjaink számára a szakmai épülésre. A világhírű Blaser cég tulajdonosa, Michael Lüke egyfajta ösztöndíjat ajánlott fel, a legjobb eredménnyel végzett diákjaink számára. Németországban a vállalat területén alkalmazza az iskola által legjobbnak ítélt ifjú vadgazdálkodási
7
technikusokat, akiknek így első osztályú körülmények között, hivatásos vadász mellett van lehetőségük bővíteni tapasztalataikat. Jelenleg Európában nincs ilyen szintű határon túli együttműködés, így iskolánk számára ez a megkeresés igen megtisztelő. Idén Varga Bianka és Kiss Dávid kapta meg a bizonyítási lehetőséget. Várhatóan decemberben érkeznek haza és részletesen beszámolhatnak tapasztalataikról, amik az eddigi értesüléseink szerint igen pozitívak. Michael Lüke úrral számos más lehetőségről is tárgyaltunk, de ezek konkrét kidolgozására később kerül sor. Idén tervezzük egy alapítvány létrehozását, mellyel a vadgazdálkodási technikus képzést kívánjuk támogatni, különös tekintettel a gyakorlatokra és a tanulmányutakra. Ezen cikkel szeretnénk megköszönni azoknak a segítségét, akik idejüket, energiájukat áldozva az elmúlt években munkájukkal, előadásaikkal, tapasztalataikkal támogatták a diákjaink szakmai épülését, és iskolánk szakképzését. Bízunk benne, hogy támogatóink köre csak bővülni fog, hiszen a vadgazdálkodási technikus tanulóink tudása a jövő minőségi vadgazdálkodásának záloga.
Felelős kiadó: Országos Magyar Vadászkamara Vas Megyei Területi Szervezete 9700 Szombathely, Puskás T. u. 7. Tel./fax: 06 94 500 324 E-mail:
[email protected] www.omvkvas.hu Felelős szerkesztő: Gagyi István elnök Tördelés: Zoom-DTP Grafikai Kft. 9700 Szombathely, Széll K. u. 23/B. Tel.: 06 94 511 252 Megjelent: 2 200 példányban
OMVK VAS MEGYEI TERÜLETI SZERVEZETÉNEK LAPJA
Vendégszereplés Köttmannsdorfban
Somogyi Zoltán Péter a Vas Megyei Vadászkürt Együttes vezetője Ismét Ausztriába utaztunk 2011 november 4-én, pénteken. A meghívást még az idei Vas Megyei Vadásznapon kaptuk külföldi barátainktól, akik emelték a vadásznap színvonalát jelenlétükkel. A háromnapos program pénteken késő délután kezdődött, amikor a Wörthersee partján fekvő Klagenfurtba érkeztünk. Innen indultunk a húsz kilométerre található Köttmannsdorfba. Csapatunkat öt óra körül köszöntötte a köttmannsdorfi vadászkürtös csapat, a helyi plébános és a polgármester. Elfoglaltuk szállásunkat, mely a templom melletti plébánián volt. A péntek esti program magába foglalt még egy órás közös próbát, vacsorát, beszélgetést, majd meglátogattuk a falusi parasztpiacot, ahol vendégeink általuk készített őzpörkölttel vártak minket. Belekóstolhattunk a helyi pálinkákba és almaborba is. A baráti beszélgetés késő éjszakába torkollott, azonban gyorsan kellett sokat pihennünk, hiszen másnap vadászni indultunk. A szombati reggeli után a közel kétezer hektáros vadászterületre indultunk „bokrászó” vadászatra. A „bokrászást” senki ne úgy képzelje el, mintha itthon fácánoznánk a hazai bokorsorokon. Sokkal inkább hasonlított a terep egy hazai Zala megyei disznóhajtásra, mintsem egy apróvad vadászatra. A vonalhajtásban 8-10 puskás, 2-3 hajtó és három kutya vett részt. A lőhető vadfajok a szajkó, szarka, holló, erdei szalonka, valamint a mezei nyúl voltak. Az első hajtás után mindannyiunk fejében megfordult, hogy inkább visszamegyünk a plébániára, és folytatjuk a beszélgetést egy pohár bor mellett. A 70-80 éves lucosok alját sűrű szeder borította, azonban voltak foltok, hol bokáig
süppedtünk az igazi „vadászzöld” mohaszőnyegbe. A látvány csodálatos volt, hiszen a domborzat miatt voltak olyan részek, ahol a lombkoronával egy magasságban voltunk, de voltak olyanok is, hogy nem láttuk a fák tetejét. Osztrák barátaink jó zergéhez hasonlóan szökelltek a hegyoldalon, közülünk azonban páran többször is érezhettük fogunk között a puha mohatakarót. Madarat a hajtásban sokan láttunk, azonban itt még a szalonka is jóval gyorsabban röpül, nem beszélve a hollóról, aki a távolról kiszúrva minket károgva odébb állt. A második hajtás után egy magasan fekvő nyiladékra érkeztünk, ahol már várt minket a helyi „erdőkerülő” és erdei konyhát rögtönzött.
Kolbászt és húskenyeret sütöttek nekünk, a még meleg császárzsemléhez. A finom ebéd mellé „folyékony kenyeret” ittunk. A piknik két órán át tartott, majd az utolsó hajtással visszaérkeztünk a faluba. Több lövést tettünk, azonban senki nem járt sikerrel közülünk. Vendéglátóink közül egy vadász két hollót és egy szalonkát ejtett. Különösen érdekes, hogy két sör elfogyasztása után megtört puskával a vállunkon fegyelmezetten sétáltunk be a faluba. Lehet, ha ez kis hazánkban történik, rohamrendőrök visznek el minket. Szóval érdemes elgondolkozni. A társas vadászat után kis pihenés következett, majd szalonkahúzásra indultunk. Két lucfenyves közötti 5-10 hektáros rétre álltunk fel vonalba az erdő szélen. Mindannyian láttunk szalonkát és lövést is tehettünk, azonban terítékre egyet sem sikerült hoznunk. Fáradtan érkeztünk az egyik kürtös családi gazdaságába, ahol a tehenek fejése után szarvassült volt a vacsora. A
8
baráti beszélgetés után elindultunk szállásunkra pihenni, hiszen reggel ismét szalonkázni invitáltak bennünket. A vasárnap reggeli húzás az estihez hasonlóan csodás volt, ismét kíméltük a szalonka-állományt. Reggeli után a fél tízkor kezdődő Hubertus-misére próbáltunk. Kilenc óra környékén kezdett megtelni a köttmannsdorfi templom. Közösen kísérhettük kürtjeinkkel végig a másfél órás Istentiszteletet. A mise végén tapssal köszönték meg részvételünket, majd a köttmannsdorfiak vezetője nem mindennapi ebédre hívta a falu népét. Az ebéd hazai gímszarvas pörkölt volt, melyet Horváth Tamás barátunk a Vas megyei Répcevölgye Vadásztársaság hivatásos vadásza készített el közel 200 főre. Az ízvilág magáért beszélt, hiszen mindkét hazai üst kiürült és sokan repetáztak is. Ebéd után vendéglátóink kérésére még nem indultunk haza, mivel délutáni focimeccsre és esti szalonkázásra hívtak minket, aminek nem tudtunk ellenállni. Csapatunkat a zöld gyepen is nagy tisztelettel fogadták, hiszen kosárból kínálták a sört, valamint a szendvicset. Bár kicsit megkésve, de kimentünk szalonkázni is. Szalonkát közülünk már csak egy ember látott, ő sem lőtávon belül. Beindultunk a vadászterületről, majd meleg vacsorát kaptunk. Csomagjaink összepakolása után nem időzhettünk, annak ellenére, hogy még pár napra marasztaltak minket, nem maradhattunk. Jó volt látni a barátság könnycseppjeit a Modrisch fivérek szemében, akik vadászszerencsét és minden jó kívántak útravalóul nekünk. Bízunk abban, hogy hamarosan ismét vendégül láthatjuk Vas megyében köttmannsdorfi kürtös barátainkat. Ezúton szeretném megköszönni támogatóinknak, hogy el tudtunk utazni barátainkhoz, és ápolni tudjuk velük a jó kapcsolatot. Köszönet: OMVK Vas Megyei Területi Szervezetének, Répcevölgye Vadásztársaságnak, Csepreg Alpokalja Vadásztársaságnak, Gencsapáti.
2011. december
„A vadászat nemes ismerete…” – Chernel István, a vadász
Majthényi László Megyénk híres szülötte, az ornitológusként országos és európai sikereket elért kőszegi polgár, chernel István (1865–1922), aki kiváló természettudós, előadó, vadász, síelő, zenerajongó (sőt zeneszerző!), fényképész és író is volt. ő hozta létre a Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Osztályát és ő volt az, aki amerikai mintára megszervezte az első „Madarak és fák Napját” kőszegen 1902-ben. e sorok írója arra vállalkozott, hogy bemutassa az érdeklődő nagyközönségnek a vadász chernel Istvánt. (A róla szóló könyve chernel István halálának 90. évfordulójára, várhatóan 2012 tavaszán jelenik meg.) Jó hangulatban indul a 20 éves Chernel vadásznaplója 1885-ben: „Ez év kezdetén vadászati szerencsém magas fokra szökött, mert február 15-én a pozsonyi hegyekben Pepi bátyám vezette vadászaton egy vaddisznót sikerült elejtenem. Ötven lépésnyire jött hozzám szemközt a derék emse mikor golyómtól halálra (fülén át fúródott testébe) tűzben rogyott össze. Ez vala életemben első vadam, mit golyóval ejték el.
Pozsonyban a szalonka vonuláson is jó emlékeket szereztem magamnak s minden érdekes és mulatságos berek, mind a cserkészetek Pepi bácsi és Loránd társaságában
derült hangulatban tartottunk. A vonulás végével, mikor a tilalom általános nyugvást parancsolt a fegyvereknek, főleg a vadászirodalomnak, ornithológiai tanulmányoknak és megfigyeléseknek szenteltem időmet. A nyári évadot Modorban (Modor: ma Modra, kisváros Pozsony fölött, északra, Bazin –Pezinok – közelében) töltém, hová Pepi bátyám egész családja is kijött lakni, s így kellemes körben, öt hétig az erdőben lakva, folyamatosan őzekre és szarvasokra vadászva a cserkészet titkaiba kedves vadásztanítóm csakhamar beavatott s megismertem teljes fönségében a vadászat leghatalmasabb nemét a cserkészést golyós fegyverrel. Mikor nehéz szívvel meg kellett e szép modori élettől válnom, vadásznaplóm egy 6 ágú szarvassal és egy 6-os őzbakkal gyarapodott. A szarvast július 7-én esti cserkészeten lőttem a Dürenthal vágásban 45 lépésnyi távolban magas vállapocka lövéssel expanzív golyóval. A lövés után még vagy 150 lépésnyire ment s csak másnap reggel találtam megmerevedve. Súlya 85 kg. Az őzbakot a Stuttengrabenben lőttem véknyán keresztül kapott golyót, mely gerincét is eltörte 56 lépésnyi távolban. Lövés után még egy darabig száguldott s azután tört csak össze, 18 kg súlyú volt. Esti cserkészeten lőttem ezt is. Modorból Kőszegre s innét a fogolyvadászatok Eldorádójába rándultam Kemenes Hőgyészre és Szergénybe Békássy Gyulához, hol egy heti vadászat alatt 3 puskás kb 85 darabot ejtettünk el. Gyönyörű napok voltak ezek, mert rengeteg vadmennyiség vala e szép lapályokon. Szeptemberben Meszlenyi unokabátyáimnál Velencén és a dinnyési vizeken részesültem egy-két szép vizivadászatban lesen és bonharézve(?) csónakban. A szalonkák őszi vonulását Pozsonyban töltém , de eredménytelen, mert rosszul vonultak, kis számban. A téli vadászatokat is itt töltém s főleg a környéken, Stomfán, gróf Károlyi Alajos birtokán. Köpcsényben szép nyúlvadászatokon vettem részt. Az előbbi helyen 10 puskás 3 pásztás hajtásban 582 darab nyulat s szép számú foglyot ejtett. Itt és Köpcsényben főleg a nyúl állományon kívül figyelemre méltó volt a roppant sok fogoly és Stomfán a sok
9
fácány és tapsi. (Csak Stomfán a lőjegyzéke alapján december 5-én Ch.I. 33 nyulat ejtett. M.L.) Ez év vala legszebb vadászévem, még ennyit és ily kellemesen soha nem vadásztam mint 1885-ben. Nem is távoznak emlékemből soha e jó órák!” A lőjegyzékek alapján januárt Kőszegen töltötte, összesen egy varjút lőtt. Februármárcius folyamán négy alkalommal vadászott Pozsonyban, és a már említett vaddisznó mellett márciusban 3 erdei szalonkát lőtt. Április 1-jén és 5-én Borsmonostorban egy-egy karvalyt lőtt. Július 7-én és 17-én Modorban vadászott, első alkalommal lőtte a naplóban leírt szarvast, 17-én őzbakot zsákmányolt. Augusztus 1–5 között Kemeneshőgyészen, 6-7-én Szergényben vadászott, összesen 171 foglyot, és 36 szalonkát lőtt. Augusztus 8-9-én is Kemeneshőgyészben találjuk, a zsákmány: 26 fogoly és 4 fürj. Aztán augusztus-szeptember folyamán kisebb vadászatok Rohoncon, Velencén és Dinnyésen, majd november végétől az év végéig Pozsonyban, Köpcsényben, Modoron, Stomfán, Rohoncon, Horvát- és Németzsidányban. Az év folyamán összesen 397 vadat ejtett, ebből a szarvast, a vaddisznót és a két őzbakot golyóval, a többit söréttel, vagy ahogy akkoriban mondták: göbecscsel. Szám szerint legtöbbet fogolyból lőtt (219 darab), de akadt szépen nyúl (97) és fürj (43) is.
OMVK VAS MEGYEI TERÜLETI SZERVEZETÉNEK LAPJA
Egy vadászfeleség naplójából 13. szlovák Vérebverseny Fridrich Konrad emlékére Novot, 2010. szeptember 8–12.
Varga Aladárné Az országos vérebversenyt Zoli nyerte fiatal, jól képzett kutyájával. Egyértelmű volt, hogy ő képviseli Magyarországot a közismerten nem könnyű szlovák versenyen. Két magyar bíró kap felkérést: férjem és Burkus István. Én tolmácsként kísérem őket. A bírói meghívót már júniusban megkaptuk. A szállásrendelés és a prospektus áttanulmányozása után az íróasztal fiókjába kerülnek az iratok a nyári hónapokra. Csak augusztus végén kezd érdekelni, hol is van Novot. Autótérképet vásárolok és a prospektus hátoldalán lévő térképvázlat segítségével beazonosítom a helyet. Novot Orava megyében (Árva), annak is majdnem a legészakibb csücskében, az Oravai-Beszkidek lábánál, néhány km-re a lengyel határtól, meseszép környezetben várja látogatóit. A Fehér-Orava és mellékfolyóinak a forrásvidéke. Más szlovák régiókhoz viszonyítva tipikus felső-oravai klíma uralja: a tél szigorú, hideg, a nyár hűvös. A települést Erdődy Gyula alapította 1691-ben. Lakói fakitermeléssel és juhtenyésztéssel foglalkoztak, akárcsak ma. A nehéz hegyvidéki élet a természettel szembeni alázatra és szorgalomra tanította őket. Szeptember eleje nem kényeztet bennünket napsütéssel. Szerdán reggel borús, csepergős időben indulunk. A határ felé egyre jobban esik. Bezenyén vesszük fel a másik magyar bírót. Késve érkezünk hozzá, ugyanis egy kicsit eltévedtünk, mert ez a Bezenye nem az a Bezenye, ahol Pisti lakik. Ezt ő elfelejtette megmondani nekünk. Rajkánál az új határátkelőn hagyjuk mögöttünk a mosoni tájat. Meglep, hogy autópálya-matricát csak a szlovák oldalon tudunk vásárolni, magyar forintért. Zsol-
náig kb. 240 km-t autópályán haladunk. Az eső továbbra sem kímél bennünket, de talán nem is baj, hogy ezt az arcát is látjuk a tájnak. Nagyszombattól a Vág széles völgyében haladunk Pöstyénig. Ettől kezdve a párhuzamosan húzódó hegyvonulatok egyre szorosabbra zárják a folyóvölgyet, az autópálya hol jobbról, hol balról fut szembe a medréből majdnem kicsorduló folyóvízzel. Trencséntől várak, várromok, ódon kastélyok sora vigyázza a hegytetőkről az arra haladót: Kaszaváralja, Vágbeszterce, Almásfalu, Bitérfalva.
váltja fel. Hamarosan elérjük Árvaváralját. A látvány megállásra kényszerít bennünket. Balra egy csodálatos, épen maradt vár, Árva vára néz le ránk. A falu közepén egy meredek, keskeny mészkőszikla csúcsán áll merészen, 112 m-re a folyó vízszintjétől. Királyi várként épült a 13. században, történelmébe két királyunk, az építtető Zsigmond és egy lengyel rablólovagtól visszavásárló, Mátyás, a Thurzó család és a Pálffy grófok írták be nevüket. A vár ma múzeum, magyar nyelven is van vezetés. Tvrdosintól balra kanyarodunk és megpillantjuk
Zsolnánál elfogy alólunk az autópálya, de Turócszentmártonig (Martin) még a Vág felső szakasza marad útitársunk. Csodálatos a vidék: a Vág és mellékfolyói a KisFátra Nemzeti Parkot ölelik körül. 1400–1600 méter magas hegyeit sűrű erdő borítja. Még tart a nyárutó, a lombhullatók is egységesen zöldek, de a fenyőfélék mély, haragos színükkel már átvették az uralmat. Kralován falunál levágunk vagy 50 km-t, továbbra is a Nemzeti Park mellett maradunk az Orava völgyében. Az út ugyan keskenyebb, kanyargósabb, de ezért a természeti szépségért érdemes volt. A Fátrát az Oravai-Beszkidek
Közép-Európa legnagyobb mesterséges tavát, az Árvai-tavat. Területe 36 km2, 13 km hosszú, 4-6 km széles. Erőműve a környéket jelentős mennyiségű villamos energiával látja el. A déli partján haladunk végig üdülőtelepek, szebbnél szebb nyaralók, csónakházak és kikötők között. A hatalmas víztükörből egy kis szigetet látunk kiemelkedni. A fák egy régi falu kálváriadombját rejtik 5 stációkereszttel és egy kis barokk templommal. Ez a kis sziget emlékeztet arra, hogy egykor itt dolgos kezek földet műveltek, állatot legeltettek. A duzzasztó építésekor ugyanis 6 falut lebontottak és egy részét a parton
10
2011. december
újra felépítették. Az út egyre emelkedik. Az apró falvakban szorgalmas kezek rakják az állványra a szénát, szedik a krumplit, zöldségeket. A falvak közepén még állnak a régi boronaházak, udvarukon az egykor használatos eszközök arról árulkodnak, hogy lakóik ma már modern házakat építettek, a régit múzeumnak rendezték be. És ahol elfogy az út, ott van Novot. Modern épület előtt parkolunk le, többcélú hotel, télen a síelőknek, nyáron a szezonális rendezvényeknek ad helyet. A magyarul is kitűnően beszélő Druska Laci jön elénk, ő az egyik szervezője a rendezvénynek, több vérebversenyen részt vett velünk együtt, így régi ismerősként köszönthetjük. Laci nem hagy időt, hogy kinyújthassuk a 7 órás autózásban elgémberedett végtagjainkat. Bográcsgulyás várja az érkezőt puha kenyérrel, finom vörösborral. Két asztalnál rendezők és vendégek szlovákul és németül próbálnak szót érteni. Ilyen rendezvényeken bár ritkán találkozunk, szinte mindenkit ismerünk valahonnan. A barátságos üdvözlés, a mosoly mindenkinek kijár, sőt kötelező. Mindenki tudja a másikról, melyik országból jött, milyen nyelven beszél. Bármennyire keveset is tud magyarul, anyanyelvünkön szól hozzánk, ami a legnagyobb tisztelet kifejezése. Persze mi is igyekszünk. Gyorsan megtanuljuk az üdvözléseket, köszönet kifejezését szlovákul. A lengyelekkel oroszul beszélek, a tőlünk nyugatabbra élőkkel németül. Úgy érzem, ez itt Európa, ez az európaiság. Régi ismerősünk, Péter egész családjával érkezett. Végre bemutathat bennünket nekik, mi vagyunk azok, akiknek évek óta üdvözlő lapokat küldenek. Mi sem mulasztjuk el soha a jó kívánságokat viszonozni. Jólesik a forró étel és a finom bor. A szoba elfoglalása után sorra érkeznek a résztvevők. A folyosók egyre hangosabbak, a délután egyre hűvösebb, zordabb, és mire a versenyzők és bírók bemutatása, a rendezvény megnyitója elkezdődik, az eső is csendesen szemerkél. Izgalommal várjuk az első bírói értekezletet. Férjem a 7-es bírói körben egy szlovák és egy lengyel bíróval fog a következő 3 napon együtt dolgozni. Kisorsolják az utánkeresés sorrendjét. Ez nem annyira köt le bennünket, mert a „mi” bírói körünk a mesterséges csapán, a fegyelmi munka értékelésében (cserkelés – elfektetés – vi-
selkedés lövésre – visszatérés) bizonyítja hozzáértését. Másnap reggeli után hivatalos ünnepi megnyitóval indul a nap. 6 sebzést jelentettek a környező vadásztársaságok, így 6 kutya és gazdája indul a vad megkeresésére, köztük Zoli is. A 3-as bíró körrel Pisti is útnak indul. A keresés mesterséges csapán a közelben van egy erdei büfé mellett, nem nehéz terepadottságú. Egész éjjel rettenetesen szakadt az eső, így a messzebb utazók nincsenek könnyű helyzetben. Én a rossz idő miatt a szállodában maradok és várom a beérkezőket. Elsőként Zoliék hangját hallom, a szemben lévő szobából úgy déli egy óra után. Kíváncsian érdeklődöm a munka iránt. Az éjszakai eső szinte minden nyomot elmosott, de a kutya kitűnő, jól követte a sebzett vadat, amelyet 320 m-es csapázás után dermedten talált. Nem igazán szerencsés, mert ilyen esetben a hajszázást nem tudják értékelni. Mint minden versenyhez, ehhez is kell szerencse, a sebzés minősége meghatározza a kutya munkáját, sőt eldöntheti a végeredményt. Két óra után Ali is megjön. Nem sáros, nem fáradt, a helyszín ideális, jók a kutyák, kettő azonban nem ért célba 60 perc alatt. A délutánt beszélgetéssel, sétával töltjük. Már a vacsoránál ülünk, Pisti még sehol. Fél 7 felé esik be az étterembe fáradtan, sárosan, latyakosan. Azt mondja, innen 170 km-re volt a keresés helye, az idő nagy részét utazással töltötték. Hasonló távolságban volt több kutya is. Az étterem szinte munkaértekezlet helyszínévé alakult, mindenki kíváncsi a beérkezőkre, kérdezgetik őket, ők pedig újra átélve lendületesen mesélik az izgalmakat. Másnap – pénteken – cserélődnek a csoportok: a mesterséges csapán dolgozó kutyák kapnak sebzett vadas utánkeresést és fordítva. Zoli a mesterséges csapán dolgozik. A bírói körök maradnak az első beosztás szerint, aminek nemcsak mi, de a szlovák és a lengyel bírótárs is nagyon örül. Így ugyanis biztosítva látják a munkák egységes elbírálását. Zoli kutyájával kiválóan teljesíti a feladatokat, a pontok mellett kiérdemlik a szlovák bírók dicséretét is. Pisti a tegnapinál kicsit korábban, de annál fáradtabban jön vissza. Most a tátrai területen voltak olyan meredek hegyoldalakon, hogy néha az orruk érte a sziklát. A vacsora feledteti a nap fáradalmait, az
11
azt követő folklórműsor éjfélig biztosítja a szórakozást. Szombaton csak 2 kutya kapna még utánkeresési lehetőséget, de nem jeleztek sebzést. A nap igazi eseménye a bajor és hannoveri vérebek tenyészszemléje. Rengeteg autóval kb. 60 kutya érkezik. A bejárat mellett sátrat kell felállítani, mert ütemesen esik az eső. Mi a napot rövid nézelődés után pihenéssel, fényképezéssel töltjük. Szobánk panorámaablakából szívet melengető látvány, amint délelőttönként egy jókora birkacsorda kapaszkodik föl a hegygerincre, aztán gyorsan eltűnik a túlsó oldalon. A szálloda melletti gyors hegyi patak gömbölyűre koptatja a medrében a köveket. A szép zöldes kavicsokból beteszünk néhányat az autóba emlékül. Déltájban az eredményjelző táblán már megtekinthetők a helyezések. Délután 5-kor zárórendezvény, díjátadás. A rendezvénytér úgy fölázott, hogy csak gumicsizmában lehet rámenni. Alig tudok néhány fotót csinálni. Az értékes díjakat egy nagy asztalon mutatják be. Zoli kutyájával a 11 versenyező között a 4. helyezést érte el. Nagyon büszkék vagyunk rá. Fényképezkedés után autóba ülünk és a záróvacsora helyszínére, Novot község kultúrcentrumába megyünk. A vacsora fejedelmi: előételek, italok, természetesen főétel vadhúsból, sütemények, gyümölcs és az elmaradhatatlan helyi sajtok. Itt kell szólnom az ételekről, amelyek mindegyike az elmúlt napok során a magyaros ízvilágnak is megfelelő, bőséges és finom volt. Ki kell emelnem a helyi pékárut és sajtokat. Ez utóbbiak nemcsak finomak, de szépek is: a több évszázados sajtkészítési hagyományoknak megfelelően mintázottak, fonottak. A színpadon 3 órán át szünet nélkül váltották egymást a színvonalasnál színvonalasabb folklór csoportok, köztük a gorálok, akik zenéjük szépségével, életvidámságával elbűvöltek bennünket. Fülünkben ezzel a szép zenével tértünk nyugovóra, hogy másnap reggel búcsút intsünk a Nyugati-Beszkideknek, a csobogó patakoknak és magunkkal vigyük egy színvonalas vérebverseny emlékét.
OMVK VAS MEGYEI TERÜLETI SZERVEZETÉNEK LAPJA
Szombathelyi Erdészeti Zrt. által szervezett lövészversenyek eredménylistája 2011. Káld-Hidegkút 7/23/11 Vas megye 2011. évi nyílt vadász-lövész öttusa versenye Egyéni:
Csapat:
I. II. III. I. II. III.
Scholcz Zoltán Doncsecz Károly Tima István Őrség I. (Scholcz Zoltán, Doncsecz Károly, Németh László) Tuboly (Tuboly Tihamér, Tuboly Mátyás, Tuboly Barnabás) Tima (Tima István, Tima Gábor, Szilágyi Imre)
5/11/11
Erdészeti Zrt. 2011. évi házi lövészversenye
Egyéni:
I. II. III.
Paukovits Tibor Doncsecz Károly Borsos Zoltán
Csapat:
I. II. III.
Szombathelyi Erdészeti Igazgatóság Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatóság Vasvári Erdészeti Igazgatóság
6/10/11
Magyar erdőgazdálkodásban dolgozók vadász-lövész versenye
Egyéni:
I. II. III.
Radits Péter Paukovits Tibor Genáhl Krisztián
Csapat:
I.
Szombathelyi Erdészeti Zrt. (Szilágyi Imre, Doncsecz Károly, Paukovits Tibor, Tima István) Zalaerdő Zrt. Gemenc Zrt.
II. III.
minden vadásztársunknak békés, szeretetteljes karácsonyt,és sikerekben, vadászélményekben gazdag új esztendőt kíván az omvk vas megyei Területi szervezete és a vasi vadgazdálkodók védegylete
(Zalaerdő Zrt.) (Szombathelyi Erdészeti Zrt.) (Gemenc Zrt.)
Őriszentpéter-Bárkás-tói lőtér Őrség Kupa Egyéni: Junior:
26–55 év:
55 év felett:
I. II. III. I. II. III. I. II. III.
Gróf Jácint Tima Gábor Borsos Dániel Karikó Róbert Borsos Zoltán Sifter Géza Szili Ervin Scholcz László Nagy Attila
Szent István Kupa Egyéni: Junior:
26–55 év:
55 év felett:
I. II. III. I. II. III. I. II. III.
Tuboly Barnabás Gróf Áron Gróf Jácint Geges István Radics Péter Scholcz Zoltán Scholcz László Nagy Attila Kollár Csaba
MeGHíVó sportvadászok osztályülése 2012. Tisztelt sportvadász, az Országos Magyar Vadászkamara Vas Megyei Területi szervezetének sportvadász osztálya 2012. január 27-én, pénteken 15 órától tartja osztályülését, amelyre ezúton minden sportvadászt tisztelettel meghívok! Az osztályülés helyszíne: Szombathely, Puskás Tivadar u 7.(RITMO épülete) Tervezett napirendi pontok: 1. A Spotvadász-küldöttek beszámolója az eltelt időszakról. 2. Egyebek. Határozatképtelenség esetén a küldöttgyűlést 1 óra múlva újra összehívom, azonos napirendi pontokkal, azonos helyszínen. A megismételt küldöttgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Vadászüdvözlettel: Doncsecz Gábor sportvadász alelnök
12
ALPOKALJA VADÁSZBOLT 9700 Szombathely, Paragvári u. 7. Tel.: (36) 70 770 1766 Nyitva tartás: H-P: 9-12, 13-17 óráig, Szombat: 9-12 óráig. www.vadaszbazar.hu
2012-es falinaptár Dr. Kun Edit festményeivel a Kamarában kapható. Ára: 1800 Ft.
2012
