2012. évi... törvény. a hegyközségekről I. FEJEZET

tliat3 a

Érkezett:

2012 N O\! 2 3.

ORSZÁGGYŰ LÉSI KÉPVISELŐ

ÚJ VÁLTOZATA A T/8604 . SZÁMÚ IROMÁNYNAK! Képvisel ői önálló indítvány

2012 . évi . . . . törvény a hegyközségekről

Az Országgyűlés a hazai szőlőművelés érdekeinek előmozdítása, a bortermelés színvonalának emelése, termékei piacképességének javítása, valamint a korszer ű származás és minőségvédelem fejlesztése érdekében a következő törvényt alkotja :

I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A törvény hatály a

1. §

Ez a törvény szabályozza a hegyközségek, a hegyközségi tanácsok és a Hegyközsége k Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban együtt : hegyközségi szervezetek) létrejöttét , önkormányzatuk szervezetét, mű ködését, feladatát, valamint az azok ellátásához szükséges jogosítványait. 2. §

A törvény személyi hatálya a sz őlészeti és borászati termelő , illetve szőlészeti és borászati felvásárló tevékenységet folytató természetes és jogi személyekre, valamint jog i személyiség nélküli gazdasági társaságokra, továbbá a hegyközségi szervezetekre, azok tagjaira és tisztségvisel őire, valamint a hegybírókra terjed ki . 2. A hegyközség

3. § (1) A hegyközség egy borvidék egy vagy több településének sz őlészeti és borászati termelői által e tevékenységükhöz fűződő közös érdekeik el őmozdítására, valamint az általuk előállított termékek származás-, minő ség- és eredetvédelmére létrehozott köztestület .

(2) Szőlészeti és borászati termelőtevékenység borvidéken csak hegyközség tagjakén t folytatható, borvidéken kívül pedig csak akkor, ha a sz őlészeti és borászati termel ő eleget tett a külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségének . (3) Szőlészeti és borászati felvásárló tevékenység akkor folytatható, ha a sz őlészeti é s borászati felvásárló a külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségének elege t tett. 3. Értelmező rendelkezések 4. § E törvény és e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában : a) szőlészeti termelő: aki 1000 m 2-nél nagyobb területen borszőlőt művel, vagy területnagyságtól függetlenül borsz ő lőültetvényének termését árutermelés céljábó l feldolgozza, illetve értékesíti , b) borászati termelő: aki borsz őlőt, mustot, illetve bort árutermelési célú tovább feldolgozás — ide nem értve a földrajzi jelzés nélkül forgalomba hozott bor el őállítását — céljából vásárol , c) szőlészeti és borászati felvásárló : aki borszőlőt, mustot, illetve bort tovább feldolgozási célú továbbértékesítés, vagy földrajzi jelzés nélkül forgalomba hozott bo r el őállítása céljából vásárol , d) borvidék: a szőlőtermesztésr ől és a borgazdálkodásról szóló törvény szerint i borvidék, e) borrégió : a borvidékek közös érdekeik el ő mozdítására, valamint az általu k el ő állított termékek származás-, min őség- és eredetvédelmére létrehozott olyan önkéntes társulása, amely hasonló szől ő - és bortermelési hagyományokkal rendelkez ő, földrajzilag egymáshoz közel eső vagy határos borvidékek összességéb ől áll. II. FEJEZE T A HEGYKÖZSÉG SZERVEZETE 4. A hegyközség területe 5. § (1) A hegyközség m űködési területéhez tartozó borvidéki települések közigazgatás i területén fekvő , a hegybíró által vezetett gazdasági akták nyilvántartásában szerepl ő szől ő ültetvények nagyságának összesen legalább ötszáz hektárnak kell lennie, és ezeknek a z ingatlanoknak legkevesebb tíz termelő használatában kell állnia . Hegyközség csak ugyanazo n borvidék települései részvételével alakítható . (2) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek nem megfelel ő hegyközség közgyűlésének a választmány javaslata alapján döntenie kell valamelyik szomszédos hegyközségbe történ ő beolvadásról. Az átvev ő hegyközség közgyűlésének a választmányának javaslata alapján jóv á kell hagyni a beolvadást. A beolvadás napja a következ ő év augusztus 1 . napja.

2

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben a beolvadás napjaként meghatározott id őpontot megelőző harmincadik napig nem történik meg a beolvadásról és az átvételr ől szóló döntés , az (1) bekezdés szerinti feltételeknek nem megfelel ő hegyközség a területileg szomszédos , azonos borvidéken fekv ő legnagyobb hegyközségbe olvad be a (2) bekezdésben a beolvadá s napjaként meghatározott id őponttal. (4) A beolvadással kapcsolatos bírósági nyilvántartásba történ ő bejegyzést az átvevő hegyközségnek kell kezdeményeznie. 5. A közgyűlés 6. § (1) A hegyközség legfels őbb önkormányzati testülete a közgyűlés, amely a tago k összességéből áll. (2) A közgyűlés hatáskörét az alapszabályban kell meghatározni úgy, hogy annak kizárólagos hatáskörébe tartozik a) az alapszabály és más szabályzat, valamint a hegyközségi rendtartás megalkotása é s módosítása , b) a hegyközség éves költségvetésének megállapítása és a zárszámadás elfogadása , c) a hegyközség tisztségviselőinek megválasztása, d) a hegyközségi tanács sz ő lészeti és borászati szekciójába tartozó azonos számú küldöttek megválasztása, e) a hegyközségi járulék mértékének meghatározása. (3) A közgyűlést az alapszabályban meghatározott id őközönként, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni . (4) A közgyű lés időpontjáról és napirendjéről meghívó kiküldésével minden tago t írásban kell értesíteni azzal a figyelmeztetéssel, hogy a közgy űlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. (5) A közgy űlésen a) a szőlészeti termelőt a szüreti jelentésben szereplő ültetvénye területe alapján minden megkezdett hektár után egy szavazat , b) a hegybíró nyilvántartása alapján sz őlő ültetvénnyel nem rendelkező borászat i termelőt egy szavazat illeti meg azzal, hogy egy tag az összes szavazat legfeljebb tíz százalékát birtokolhatja akko r is, ha az a) pont alapján többre lenne jogosult . (6) A közgyűlésen az a tag rendelkezik szavazati joggal, akinek nincs hegyközség i járuléktartozása, és adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett . (7) Ha e törvény vagy az alapszabály másként nem rendelkezik a közgy űlés a határozatait a jelenlévő tagokat megillető szavazatok szerint megállapított egyszerű szavazattöbbséggel hozza . 3

(8) A hegyközségi tanács sz ő lészeti szekciójába tartozó küldöttet a sz őlészeti termelők választják meg, a hegyközségi tanács borászati szekciójába tartozó küldöttet a borászat i termelők és azon szőlészeti termelők választják meg, akiknél az általuk feldolgozott sz őlő vagy bor több mint fele felvásárlásból származik . (9) A határozathozatal és a tisztségvisel ő k választásának rendjét az alapszabályba n kell meghatározni. (10) Az alapszabály a közgyűlés megtartásának módját és a tisztségvisel ők választásának rendjét részközgy űlések által választott küldöttek részvételével tartot t küldöttgyűlés formájában is meghatározhatja, ha a hegyközségi tagok száma vagy a tago k lakóhelye illetve más, az alapszabályban meghatározott szempont ezt indokolja . A részközgyűlési körzeteket, a részközgy űlések megtartásának helyét, és a küldöttgyűlés rendjét az alapszabályban kell megállapítani . A különböz ő helyre és időpontra összehívott részközgyűléseket a közgy űlésre meghatározott azonos napirenddel kell megtartani . A részközgyűlésre és a küldöttközgyűlésre egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (11) A részközgyűléseket úgy kell összehívni, hogy a részközgyűlés napja a küldöttközgyűlés napját legalább nyolc nappal megel őzze. 6. Az elnök 7. §

(1) Az elnök a) összehívja a közgyűlés, a részközgyűlés, küldöttközgyűlés és a választmány üléseit , b) gyakorolja a munkáltatói jogot a hegyközség alkalmazottai felett , c) ellátja a közgyűlés, illetve a választmány döntése alapján ca) a hegyőrrel kapcsolatos munkáltatói jogokat, cb) a hegyőr szakmai irányításával összefüggő feladatokat a hegyőrre vonatkozó külö n jogszabály alapján , d) ellátja a közgyűlés, illetve a választmány által részére meghatározott feladatokat . (2) A hegyközségnek a közgy űlés és a választmány határozatainak végrehajtásáért az elnök felel . (3) A hegyközséget harmadik személyekkel szemben és a hatóságok el őtt az elnök képviseli. Az alapszabály a képviseletre az elnökön kívül más tagot is feljogosíthat . 7. A választmány 8. § A közgyűlés a tagok közül az alapszabályban meghatározott létszámú választmányt választ. A hegyközség elnöke egyben a választmány elnöke is .

4

9. § (1) A választmány a közgyűlés határozatai szerint irányítja a hegyközség m űködését, dönt minden olyan ügyben, amelyet a törvény vagy az alapszabály nem utal a hegyközsé g más testületi szervének vagy tisztségvisel őjének hatáskörébe . (2) A választmány előkészíti a közgyűlés, a részközgyűlés, a küldöttközgyűlés üléseit. (3) A választmány az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de évente legaláb b két alkalommal ülésezik. Rendkívüli ülés bármikor összehívható . A választmány tevékenységéről évente beszámol a közgyűlésnek . 8. Az

ellenőrző bizottság 10. §

(1) A közgyűlés a tagok közül megválasztja az ellenőrző bizottság elnökét, valamint további két tagját. (2) Az ellenőrző bizottság tagjai e tevékenységükért kizárólag a közgy űlésnek felelnek és feladataik ellátása körében részükre utasítás nem adható . 11. § (1) Az ellenőrző bizottság feladata a hegyközség működése törvényességének , valamint a gazdálkodásnak az ellen őrzése . Ennek érdekében az ellenőrző bizottság a hegyközség bármely testületétől, tisztségviselőjétől vagy tagjától tájékoztatást kérhet és a hegyközségi iratokba betekinthet . (2) Az ellenőrző bizottság az eljárása során tett megállapításait javaslatával együt t írásban közli az érdekelt testületi szervvel vagy tisztségviselővel, szükség esetén — az alapszabályban meghatározott módon — összehívhatja a közgy űlést. (3) Az ellenőrző bizottság legalább ötévenként független könyvvizsgálóval kötele s megvizsgáltatni a hegyközség gazdálkodását . (4) A közgyűlés a hegyközség éves költségvetésér ől és a zárszámadásról csak az ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönthet . (5) Az ellenőrző bizottság egyeztetést végez, és állást foglal a hegyközség valamel y testületi szervének határozata ellen tett bejelentés ügyében. 9. Egyéb testületi szervek 12. § Az alapszabály további testületi szerveket (bizottságokat) létesíthet . Ez esetben az alapszabálynak meg kell határoznia e testületi szervek feladatkörét, valamint a hegyközsé g más testületeihez és a tisztségvisel őkhöz való viszonyát .

5

10. A tisztségviselőkre irányadó rendelkezések 13. § (1) A hegyközség tisztségvisel ői: az elnök, az ellen őrző bizottság elnöke, a küldött , valamint az alapszabály által létesített más tisztséget betöltő személy . (2) Nem lehet tisztségviselő a) a hegybíró , b) aki nem tagja a hegyközségnek, c) akit a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett , d) aki büntetett előéletű, e) aki a tisztségvisel ői tevékenységt ől, mint foglalkozástól eltiltó jogerő s bírói ítélet hatálya alatt áll . (3) Egyidej űleg nem viselhetnek tisztséget a hegyközségben a polgári törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozók valamint az élettársak, bejegyzett élettársak . Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is meghatározhatja. (4) Nem választható meg tisztségviselőnek, akinek hegyközségi járuléktartozása áll fent, illetve adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget . (5) Azt a tényt, hogy a (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti kizáró okok nem állna k fenn, a tisztségre jelölt személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja . (6) A hegyközségi tanács titkára a tisztségviselői megbízatás időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a tisztségviselő tekintetében a (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti kizáró ok fennállását . A hatósági ellenőrzés céljából a hegyközségi tanács titkára adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a tisztségvisel ő büntetlen el ő életű-e, valamint hogy a tisztségviselői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e . (7) Az (5) és (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a) a hegyközség a tisztségre jelölt személy tekintetében a tisztség betöltésér ől határoz ó közgyűlési szavazás napjáig , b) a hegyközségi tanács titkára – tisztségvisel ői megbízatás esetén – a tisztségviselő megbízatásának megsz űnéséi g kezeli. (8) Ha a hegyközségi tanács titkára a (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti kizáró ok fennállását a tisztségvisel ővel szemben az (6) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, felhívja a közgyűlést, hogy a tisztségviselő megbízatását haladéktalanul vonj a vissza . A tisztségvisel ő a kizáró ok fennállásáról szóló határozat kézbesítése napjától a tisztségéb ől fakadó jogait nem gyakorolhatja . A megszüntetést írásban, az ok megjelöléséve l kell közölni a tisztségviselővel.

6

(9) A 22 . § (1) bekezdés szerint működő hegyközség esetén az e § - ban meghatározott, a hegyközségi tanács titkárára vonatkozó feladatokat a Hegyközsége k Nemzeti Tanácsának főtitkára látja el. 11. Az alapszabály 14 . §

(1) A hegyközség szervezetének és m űködésének rendjét az alapszabályban kel l meghatározni . (2) Az alapszabálynak tartalmaznia kell a hegyközség a) elnevezését, székhelyét , b) célját és feladatait, c) képviseletére jogosultak megnevezését, d) szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó szabályokat , e) testületi szerveinek, tisztségvisel ő inek feladat- és hatáskörét, választásuk módját , megbízatásuk időtartamát és megszűnésének eseteit , fi tagsági viszonnyal kapcsolatos, e törvényben nem szabályozott kérdéseit, g) gazdálkodására – így különösen a költségvetésre – vonatkozó alapvet ő szabályokat. (3) Az alapszabály elfogadásához és módosításához a közgy űlésen a jelenlév ő tagokat megillet ő szavazatok legalább kétharmadával rendelkező tagok támogató szavazata szükséges . (4) Az alapszabály más szabályzat megalkotásáról is rendelkezhet . (5) Az alapszabály elfogadását követ ő en a hegyközség székhelye szerint illetéke s törvényszéknél kérni kell a hegyközség nyilvántartásba-vételét . A hegyközség a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, az alapszabály elfogadásának napjára visszaható hatállyal . A törvényszék a hegyközség nyilvántartásba-vételér ől szóló határozatát az agrárpolitikáért felelős miniszterrel (a továbbiakban : miniszter) is közli . III. FEJEZET HEGYKÖZSÉGI TAGSÁG 12. A hegyközség tagjai 15. § (1) Hegyközségi tagságra kötelezett – lakóhelyétől (telephelyétől, székhelyétől) függetlenül – az a szőlészeti és borászati termel ő, aki tevékenységét a hegyközség m űködési területén végzi . (2) A szőlészeti és borászati termel ő minden olyan hegyközségnek tagja, amelynek területén termel .

7

(3) Ha az alapszabály megengedi, önkéntes jelleggel hegyközségi tagságot bármel y hegyközségi tagságra nem kötelezett vállalhat . 13. A tagok névjegyzéke 16. § A hegyközség tagjairól névjegyzéket kell készíteni, és az abban bekövetkezet t változásokat folyamatosan vezetni kell . 14. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése 17. § (1) A szőlészeti és borászati termel ő hegyközségi tagsági viszonya, illetve a borvidéken kívül a szőlészeti és borászati termel ő tevékenységet végz ő nyilvántartásba vételi kötelezettsége azon hónapot követő hónap első napjával keletkezik, amelyben a tevékenységét megkezdi. (2) A szőlészeti és borászati felvásárló nyilvántartásba vételi kötelezettsége azon hónapot követő hónap első napjával keletkezik, amelyben a tevékenységét megkezdi . (3) A sz őlészeti és borászati felvásárló és a nem borvidéki településen m űködő sz őlészeti és borászati termel ő a hegybírónak köteles bejelenteni a nevét (cégnevét) , lakóhelyét (székhelyét, telephelyét), adóazonosító jelét vagy adószámát, a mez őgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által adott regisztrációs számát, és a miniszter e törvén y felhatalmazása alapján kiadott rendelete szerinti egyéb, személyes adatnak nem min ősülő adatokat. (4) Új telepítésű szőlő esetén a szőlészeti termelő hegyközségi tagsági viszonya — amennyiben még nem tagja a hegyközségnek — a telepítési engedély jogerőre emelkedésével jön létre . (5) A hegyközségi tag valamint a szőlészeti és borászati felvásárló, illetve a ne m borvidéki településen m űködő szőlészeti és borászati termel ő a hegybírónak kötele s bejelenteni, hogy tevékenységével felhagyott, vagy a sz őlészeti termel ő a szőlőültetvény használatát másnak engedte át . A hegybíró a bejelentés alapján a tagsági jogviszon y megszüntetéséről, ezzel összefüggésben a névjegyzékből való törlésről, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség megszűnésér ől határozatot hoz, amennyiben a sz őlészeti és borászati termel őnek, illetve a sz őlészeti és borászati felvásárlónak nincs járuléktartozása , illetve adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett. (6) A szőlészeti termel ő 30 napon belül köteles a hegybírónak bejelenteni, ha a szőlőültetvény m űvelésével felhagyott, az ültetvény tulajdonosának, illetve — amennyiben a sz őlészeti termel ő a tulajdonos volt — az új használó nevének és címének feltüntetésével . (7) Az önkéntes tag bármikor kérheti írásban a névjegyzékb ől való törlését. A tagsági jogviszony ebben az esetben a kérelem benyújtásának napjával sz űnik meg .

8

18. § (1) A hegyközségi tagsági viszonyt keletkeztet ő vagy megszüntet ő tényt az érdekeltnek — a nevének (cégnevének), lakóhelyének (székhelyének, telephelyének) , adóazonosító jelének vagy adószámának, a mező gazdasági és vidékfejlesztési támogatás i szerv által adott regisztrációs számának megjelölésével — a névjegyzékbe való felvétel, illetv e a törlés végett a hegybírónak be kell jelentenie. A hegybíró bejelentés hiányában is eljár, ha a tagsági viszony keletkezéséről vagy megszűnésér ől egyéb módon tudomást szerez . (2) A hegyközségi tag köteles az (1) bekezdésben meghatározott adatai változását 1 5 napon belül bejelenteni a hegybírónak. 15. A hegyközségi tag jogai és kötelezettsége i 19. § (1) A tag joga — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel —, hog y a) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen vagy részközgy űlésen ; b) tisztséget viseljen a hegyközségben ; c) a hegyközség belső szabályzatában foglaltak szerint igénybe vegye a hegyközsé g által nyújtott szolgáltatásokat . (2) A 15. § (3) bekezdése szerinti önkéntes tag joga, hogy a) tanácskozási joggal részt vegyen a közgyűlésen vagy részközgy űlésen ; b) a hegyközség bels ő szabályzatában foglaltak szerint igénybe vegye a hegyközsé g által nyújtott szolgáltatásokat . (3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tagsági viszonyból eredő jogait természetes személy csak személyesen, jogi személy, valamint jogi személyiséggel ne m rendelkező gazdasági társaság a képviseletére jogosult útján gyakorolhatja. (4) Aki több hegyközségnek is tagja, tisztséget csak egy hegyközségben viselhet . 20. § (1) Származási bizonyítványt minden hegyközségi tag, térítésmentesen kap, ha eleget tett a hegyközségi járulék megfizetésére vonatkozó, illetve az adatszolgáltatás i kötelezettségének . (2) A szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott szomszédos termőföldre elővásárlási, valamint el ő-haszonbérleti jog illeti meg a hegyközségi tagot, ha ezen jogának érvényesítését megel őző 24 hónapban folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett . Szomszédos term ő földnek min ősül a közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alat t nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével szomszédos szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott term őföld.

9

21. § A tag kötelezettsége, hogy a) hegyközségi járulékot fizessen ; b) a hegyközség alapszabályában és más szabályzataiban foglaltakat megtartsa ; c) a hegyközségi rendtartást betartsa. IV. FEJEZE T A HEGYKÖZSÉGEK TERÜLETI ÉS ORSZÁGOS SZERVE I 16. A hegyközségi tanács 22 . §

(1) A hegyközségek borvidékenként hegyközségi tanácsot alakítanak . Amennyiben egy borvidéken csak egy hegyközség alakul meg, a hegyközségi tanácsot nem kell létrehozni , illetve a hegyközségi tanács megszűnik, és a hegyközségi tanácsi feladatokat a hegyközség, a titkári feladatokat pedig a hegyközség elnöke látja el . (2) A hegyközségi tanács tagjai a 6 . § (8) bekezdésében foglaltak alapján megválasztott küldöttek . (3) A küldöttek a hegyközségi tanácsban sz ő lészeti és borászati szekciót alakítanak . (4) A hegyközségi tanács az általa elfogadott alapszabály szerint m űködik . Az alapszabályt a küldöttek együttes ülésen a 14 . § (3) bekezdése szerint fogadják el . (5) Az alapszabály elfogadását követően a hegyközségi tanács székhelye szerin t illetékes törvényszéknél kérni kell a hegyközségi tanács nyilvántartásba-vételét . A hegyközségi tanács a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, az alapszabály elfogadásána k napjára visszaható hatállyal . A törvényszék a hegyközségi tanács nyilvántartásba-vételér ől szóló határozatát a miniszterrel is közli . 23 . §

A szőlészeti és borászati szekció azonos számú tagot választ a hegyközségi tanác s tagjai közül az igazgatóválasztmányba, és ennek tagjai közül a küldöttek együttes ülésé n megválasztja a hegyközségi tanács elnökét és – amennyiben szükséges – alelnökét . Az ügyek viteléért felelő s tisztségvisel ő a titkár, akit a hegyközségi tanács javaslata alapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára nevez ki . A titkár felett a munkáltatói jogokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára gyakorolja . 24. § (1) A hegyközségi tanács kizárólagos hatáskörébe tartozik a) a 2011 . december 31-e el őtt benyújtott – a mez őgazdasági piacok közö s szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mez őgazdasági termékekre vonatkozó egyed i 10

rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésr ől szóló rendelet") szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet szerinti – termékleírással , b) a borvidéki rendtartással kapcsolatos feladatok ellátása . (2) A szőlészeti és a borászati szekció a tagjai közül megválasztja a Hegyközségek Nemzeti Tanácsába szekciónként delegált egy-egy küldöttet . 25. § A döntéshozatal során a küldöttet az őt delegáló hegyközségnek a hegybíró által nyilvántartott területe alapján minden megkezdett hektár után egy szavazat illeti meg . 17. A borvidéki régiós tanács 26. § (1) A hegyközségi tanácsok borrégiónként borvidéki régiós tanácsot alakíthatnak . (2) A borvidéki régiós tanács tagjai a hegyközségi tanácsok elnökei, valamint egy-eg y küldöttjük. (3) A borvidéki régiós tanács az általa elfogadott alapszabály szerint m űködik . (4) Az alapszabály elfogadását követően a borvidéki régiós tanács székhelye szerin t illetékes törvényszéknél kérni kell a borvidéki régiós tanács nyilvántartásba-vételét . A borvidéki régiós tanács a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, az alapszabál y elfogadásának napjára visszaható hatállyal . A törvényszék a borvidéki régiós tanác s nyilvántartásba-vételéről szóló határozatát a miniszterrel is közli . 27. § A borvidéki régiós tanács a tagjai közül igazgatóválasztmányt, és ennek tagjai közü l elnököt, amennyiben szükséges alelnököt választ . Az ügyek viteléért felel ős tisztségviselő az elnök. 18. A Hegyközségek Nemzeti Tanács a 28. § (1) A hegyközségek országos szervezete a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, amely a hegyközségi tanácsok egy szőlészeti és egy borászati szekciójába tartozó küldöttekbő l áll. (2) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az általa elfogadott alapszabály szerin t működik . Az alapszabályt a küldöttek együttes ülésen a 14 . § (3) bekezdése szerint fogadják el.

11

(3) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a tagjai sorából a küldöttek együttes ülése n elnökséget, ennek tagjai közül elnököt és alelnököt választ . Az ügyek viteléért felel ős tisztségviselő a főtitkár, akit a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa pályázat alapján választ meg . A főtitkár csak fels őfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy lehet, akinek egyebekben a hegybíróval azonos személyi feltételekkel kell rendelkeznie . A főtitkár felett a munkáltatói jogokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke gyakorolja . (4) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsában a 24 . § (2) bekezdése szerint megválasztott tagokból álló szőlészeti és borászati szekció működik. (5) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa akkor határozatképes ha mindkét szekci ó küldötteinek legalább a fele jelen van . A küldöttet az őt delegáló hegyközségi tanác s hegybírók által nyilvántartott területe alapján minden megkezdett hektár után egy szavaza t illeti meg azzal, hogy egy küldött az összes szavazat legfeljebb tíz százalékát birtokolhatja . A döntéshozatal során a szőlészeti és a borászati szekciót azonos szavazatszám illeti meg . A döntéshozatalhoz a küldöttek szavazattöbbsége szükséges azzal, hogy azt a mindkét szekci ó tagjai szavazatának többségével is támogatni kell . 29. § A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa ülésén tanácskozási joggal részt vesznek a miniszter vagy képviselője, a borászati hatóság, az országos sz ő lészeti-borászati oktatási , kutatási intézmények, valamint szakmai érdek-képviseleti szervezetek képvisel ői. 30. § (1) Az újratelepítési jogtartalékba helyezett újratelepítési jogok, mint mez őgazdasági vagyoni értékű jogok, a Magyar Állam tulajdonát képzik . (2) A jogtartalék részét képező újratelepítési jogok tekintetében a tulajdonosi jogokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa gyakorolja . 31. § A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa ügyintéz ő szervezetet hoz létre, és arr a vonatkozóan szervezeti és m űködési szabályzatot készít, amelyet az elnökség fogad el . Az ügyintéz ő szervezet vezetője a főtitkár. 19. Közös szabályok 32. § (1) A hegyközségi tanács, a borvidéki régiós tanács és a Hegyközségek Nemzet i Tanácsa egyaránt köztestület . (2) Az (1) bekezdés szerinti szervezetek létrejöttére, alapszabályára, szervezetére é s működésére e törvénynek a hegyközségre irányadó szabályait kell megfelel ően alkalmazni.

12

V. FEJEZET A HEGYKÖZSÉGI SZERVEZETEK FELADATAI

20. A hegyközség feladatai 33. § (1) A hegyközségeket azonos jogok illetik, illetve azonos kötelezettségek terhelik . (2) A hegyközség a) a minőségvédelem érdekében összehangolja tagjai sz őlészeti és borászati szakmai tevékenységét; b) gondoskodhat – a helyi önkormányzattal együttműködve – a működési területéhez tartozó szőlők őrzéséről; c) szolgáltatásokkal és szaktanácsadással segíti tagjai gazdálkodását ; d) védi a hegyközség szőlészeti termelőinek érdekeit és tájékoztatást ad a tago k tevékenységét segít ő, közérdekű információkról ; e) ellenőrzi tagjainál a hegyközség feladatkörét érint ő rendtartási előírások betartását ; J) rendezvényeket, borversenyeket szervez. 34. § (1) A hegyközség a hegyközségi rendtartás (hegyszabályok) keretében meghatározza a célszerű telepítés és művelés, az ültetvények rendje, a sz őlőkárosító elleni egységes növényvédelem szabályait . Ennek során figyelembe kell venni a természet- és tájvédelemr e vonatkozó jogszabályokat is . A rendtartásban meg kell határozni a hegyszabályokat sért ő cselekmények e törvény szerinti jogkövetkezményeit . (2) A hegyközségi rendtartás a hegyközség területén a borsz őlő termőhelyi kataszterb e sorolt területre kiterjed ő hatállyal határozza meg az ingatlanok, az utak, vízelvezető árkok állapotára és növényvédelmére, valamint az ingatlanok rendeltetésszer ű használatáva l kapcsolatos létesítmények karbantartására vonatkozó szabályokat . A rendtartás ezen el őírásait a borszőlő termőhelyi kataszterbe eső, más m űvelési ágú külterületi ingatlanok használóinak és az utak kezel őinek is be kell tartaniuk. (3) Az elfogadott rendtartást meg kell küldeni a hegyközségi tanácsnak, amel y kifogást emelhet a rendtartás ellen, ha az törvénysértő, ellentétes a borvidéki rendtartással , vagy nyilvánvalóan szakszer űtlen rendelkezést tartalmaz . A hegyközségi tanácsnak a kifogásolt rendelkezést újra kell tárgyalni . A rendtartást – kifogás híján – a hegyközségi tanácsnak történ ő megküldését követő harminc nap elteltével közzé kell tenni . (4) A rendtartást hirdetményi úton, valamint a helyben szokásos más alkalmas módo n is közzé kell tenni. A közzététellel egyidej ű leg a rendtartást meg kell küldeni a hegyközsé g tagjainak, a települési önkormányzatnak, valamint a mez őgazdasági igazgatási szervnek is. A rendtartás a hirdetményként való közzététele napját követ ő harmincadik napon lép hatályba . (5) A hegyközség ellenőrzi a hegyközségi rendtartás (hegyszabályok) betartását . Ha az ellenőrzés eredményeként megállapítja a szabályszegés tényét, a tagot a jogellenes állapo t 13

megszüntetésére, meghatározott cselekvés teljesítésére, valamit ől való tartózkodásra kötelezheti vagy — a rendtartásban meghatározott esetekben és mértékig — bírsággal sújthatja . (6) Azt, aki nem hegyközségi tagként vét a hegyközségi rendtartás szabályai ellen, a hegyközség felszólítja a jogellenes állapot megszüntetésére vagy a hegyközségi rendtartásnak megfelelő cselekvésre . A felszólítás eredménytelensége esetén a hegyközség a törvényszékt ől kérheti a hegyközségi rendtartásba ütköz ő cselekményt elkövető személynek a felszólításnak megfelelő kötelezését. 35. § A hegyközség a szőlő termőhelyi kataszterbe tartozó területekre a tulajdonoso k képviseletében jogosult kezdeményezni a vadászati hatóságnál, hogy a külterületen lév ő zártkerti ingatlant a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehet ő földterületnek minősítse, valamint jogosult a földtulajdonosokat a vad védelmér ől, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvénynek a jegyzőre vonatkozó szabályai szerint képviselni. 21. A hegyközségi tanács feladata i 36. § (1) A hegyközségi tanács borvidéki rendtartást alkot. (2) A borvidéki rendtartás a borvidék borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területre kiterjedő hatállyal érvényes . (3) Az elfogadott borvidéki rendtartást meg kell küldeni a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának, amely kifogást emelhet a rendtartás ellen, ha az törvénysért ő, vagy nyilvánvalóan szakszerűtlen rendelkezést tartalmaz. A hegyközségi tanácsnak a kifogásolt rendelkezést újra kell tárgyalni . A borvidéki rendtartást — kifogás híján — a Hegyközsége k Nemzeti Tanácsának történ ő megküldését követő harminc nap elteltével közzé kell tenni . (4) A borvidéki rendtartást hirdetményi úton, valamint a helyben szokásos má s alkalmas módon is közzé kell tenni . A rendtartás a hirdetményként való közzététele napját követő harmincadik napon lép hatályba . (5) A hatályos borvidéki rendtartásokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa honlapjá n közzéteszi. (6) A 22. § (1) bekezdés szerint m űködő hegyközségben a borvidéki rendtartásnak a hegyközségi rendtartás felel meg . 37. § Az eredetvédelmet sértő esetekben a hegyközségi tanács fellép a jogsértővel szemben.

14

22. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának feladata i 38. § A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a) segíti a hegyközségek és a hegyközségi tanácsok tevékenységét; b) összegzi és elemzi a hegyközségek adatszolgáltatását, és ennek alapján javaslatokat dolgoz ki az esetleges agrárpiaci beavatkozásra; c) vezeti az újratelepítési jogok központi nyilvántartását ; d) termékek piacra jutását el ősegítő szolgáltatásokat szervez ; e) képviselheti a hegyközséget a származás-, minőség- és eredetvédelemme l kapcsolatos ügyekben ; J) elbírálja a hegybíró közigazgatási hatósági ügyben hozott elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezést ; g) együttm űködik a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatban feladatokat ellát ó hatóságokkal és intézményekkel ; h) kapcsolatot tart a nemzetközi eredetvédelmi szervezetekkel ; i) kiállításokat, borversenyeket, konferenciákat szervez . 23. Közös szabályok 39. § A hegyközségi szervezetek részére további feladatot csak törvény állapíthat meg, annak ellátásával kapcsolatos szabályokat azonban kormányrendelet vagy miniszteri rendele t is meghatározhat . VI. FEJEZET

KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ÜGYEK 24. A hegybíró 40. § (1) A hegyközségben a közigazgatási hatósági ügyek viteléért felel ős személy a hegybíró, aki tevékenységét a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkárának szakmai irányítása alatt végzi . (2) A hegybíró a) eljár a névjegyzékbe való felvétellel, illetve törléssel kapcsolatos ügyekben, vezeti a hegyközségi névjegyzéket , b) első fokon eljár a közigazgatási hatósági ügyekben , c) az e törvényben, valamint jogszabályban meghatározott módon a hegyközség álta l vezetett nyilvántartásokból adatot szolgáltat , d) kiadja a telepítési és kivágási engedélyeket, vezeti az újratelepítési jogo k nyilvántartását,

15

e) vezeti a gazdasági aktát, ellen őrzi a gazdasági aktában nyilvántartott területe k állapotát, a nyilvántartott adatok valóságtartalmát, A ellátja a számára törvényben meghatározott feladatokat , g) az engedély nélkül telepített, illetve kivágott sz őlőültetvényekről értesíti a növénytermesztési hatóságot , h) a számítógépes nyilvántartásában foglalt adatokat rendszerezi és összegezi , valamint azokat – egyedileg nem azonosítható módon – a hegyközségi tanács titkárához és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsához továbbítja , i) a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényben szereplő közigazgatás i szervek, valamint a borgazdálkodás körébe tartozó ellen őrzéseket végző szervezetek számára megkeresésre adatot szolgáltat , j) a szőlőtermelőnek a szőlőterületére, sz őlőfajtáira, a tárgyéví termésmennyiségére é s a szől őfelhasználására vonatkozó adatokat egyedileg azonosítható módon, jövedéki ellen őrzés elősegítése céljára adathordozón vagy elektronikus úton továbbítja a vámhatóságnak .

(3) Ha a hegybíró a működési területén belüli hegyközségi tagnál irányítás i jogviszonyban, munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ezen tag ügyeiben, valamint saját és közvetlen hozzátartozói ügyeiben nem járhat el . Az ezen ügyekkel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának f őtitkára jelöli ki az illetékes hegybírót . (4) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatok ellátásához a hegybírónak a z ingatlan-nyilvántartáshoz való hozzáférést térítésmentesen kell biztosítani . (5) A közgyűlés, illetve a választmány döntése alapján az elnök a 7. § (1 ) bekezdésének cb) és d) pontja, valamint a 22 . § (1) bekezdése szerinti elnöki feladato k ellátásával külön megállapodással megbízhatja a hegybírót . (6) A hegybíró a közgyűlésen és a választmány ülésén beszámol a tevékenységér ől . (7) A hegybírói tisztség betöltésére a pályázatot a hegyközség választmánya írja ki . A hegybíró személyére a beérkezett pályázatok értékelése alapján a Hegyközségek Nemzet i Tanácsa felé a választmány tesz javaslatot . A hegybíró felett a munkáltatói jogokat a kinevezés és felmentés tekintetében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára, más munkáltatói jogok tekintetében a hegyközségi tanács titkára gyakorolja . A hegybíró kinevezése határozatlan id őre szól. A 22 . § (1) bekezdés szerint m űköd ő hegyközség esetébe n a hegybíró felett a munkáltatói jogokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának f őtitkára gyakorolja. (8) Hegybíró csak olyan személy lehet, ak i a) nem áll a 13 . § (2) bekezdés c)-e) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt , b) legalább középfokú mezőgazdasági szakirányú szakképzettséggel rendelkezik , valamint c) a közigazgatási alapvizsgát letette, vagy vállalja, hogy kinevezése esetén e vizsgát a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára által meghatározott határid őn – de megválasztásától számított legkés ő bb egy éven – belül leteszi. (9) A (8) bekezdés c) pontja szerinti határid ő elmulasztása esetén a hegybír ó foglalkoztatási jogviszonya megszűnik. 16

(10) A hegybírót munkájáért legalább a mindenkori minimálbér kétszeresének megfelelő díjazás illeti meg . (11) Egy személy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának f őtitkára által meghatározott borszőlőültetvényt magába foglaló területen látja el a hegybírói feladatokat . A hegybíró több hegyközség működési területére is kinevezhető azzal, hogy a hegybíró részére megállapítot t m űködési területének le kell fednie az adott hegyközségek teljes m űködési területét (körhegybíró) . A körhegybíró az egy borvidéken fekvő hegyközségek működési területére nevezhet ő ki. Egy hegyközség területén a hegybírói feladatok ellátására több személy i s kinevezhető, akiknek működési területét a kinevezésben meg kell határozni, amely m űködési terület nem eshet egybe másik hegybíró m űködési területével . (12) Ha a hegybírói tisztség megüresedik, az új hegybíró kinevezéséig a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára által ideiglenes jelleggel kinevezett másik — a (8) bekezdés rendelkezéseinek megfelel ő — hegybíró látja el a hegybírói feladatokat . Az így kinevezett ideiglenes hegybíróra a (11) bekezdés harmadik mondatában szerepl ő korlátozást nem kell alkalmazni . 41. § Aki a szőlő, must vagy bor származási bizonyítványát, vagy jogszabályba n meghatározott, a hegybíró által kiadandó más igazolását nem a jogszabályban meghatározot t határidőig kérelmezi, az okiratokat csak 5 000 forinttól 500 000 forintig terjedő mulasztás i bírság megfizetésével kaphatja meg . A hegybíró a bírság kiszabása során figyelembe veszi a késedelem id őtartamát, az ügyfél késedelembe esésének gyakoriságát, továbbá származási bizonyítvány esetén a kérelemben foglalt sz őlő, illetve bor értékét. A mulasztási bírság a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának bevétele. 25. Közigazgatási hatósági ügyekkel kapcsolatos szabályo k 42. § (1) A hegybírónak és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának közigazgatási hatóság i ügyekben való eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairó l szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni . (2) A hegybíró határozata ellen a Hegyközségek Nemzeti Tanácsához lehe t fellebbezni. (3) Közigazgatási hatósági ügyekben a) hegyközségnél a hegybíró , b) a Hegyközségek Nemzeti Tanácsánál a főtitkár jár el.

17

43. § (1) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa közigazgatási hatósági ügyben eljár ó tisztségviselője, illetve ügyintéz ője csak olyan büntetlen előéletű személy lehet, aki a közigazgatási alapvizsgát letette, vagy vállalja, hogy kinevezése esetén a vizsgát a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára által meghatározott határidőn — de kinevezésétől számított legkés őbb egy éven — belül leteszi . A határid ő elmulasztása esetén a tisztségvisel ő, illetve ügyintéz ő munkaviszonya megszűnik. (2) A 38. § j) pontjában meghatározott ügyekben eljáró ügyintéző csak olyan jogi végzettséggel rendelkező személy lehet, aki felett a munkáltatói jogokat a Hegyközsége k Nemzeti Tanácsa elnöke gyakorolja. (3) A szervezeti és m űködési szabályzatban kell meghatározni a közigazgatási hatósági ügyben eljáró személy kizárás miatt vagy bármely más okból való akadályoztatás a esetére a feltételeknek megfelelő másik személy kijelölésére vonatkozó szabályokat . VII. FEJEZE T A HEGYKÖZSÉGI SZERVEZETEK MŰKÖDÉSE 26. Kapcsolatrendsze r

44. § (1) A hegyközségek a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát rendszeresen tájékoztatjá k tevékenységükr ől. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa évente egy alkalommal értékeli a hegyközségi szervezetek és a hegybírók tevékenységét, és arról tájékoztatja a minisztert . (2) A hegyközségi szervezetek együttműködnek az agrárkamara területi és országos szervezeteivel, valamint a gazdasági és szakmai érdekképviseleti szervezetekkel . (3) A hegyközség a területét érint ő településrendezési és -fejlesztési feladatokban együttm űködik a területileg illetékes helyi önkormányzat képvisel ő-testületével . (4) A hegyközségi, valamint a sz őlő- és borgazdálkodás területén ellenőrzésre jogosult más szervezetek kötelesek együttműködni, ellenőrzéseik tapasztalatairól egymást kölcsönösen tájékoztatni. 45. § (1) A települési önkormányzatok, a területi és a központi közigazgatási szerve k kötelesek együttműködni a hegyközségi szervezetekkel . Ennek során részükre a tevékenységükhöz szükséges tájékoztatást kötelesek megadni . (2) A hegyközségeket érintő jogi szabályozást, illetve más kormányzati döntést vagy települési önkormányzati rendelet meghozatalát megel őzően ki kell kérni az illetéke s hegyközségi szervezet véleményét és észrevételeire érdemi választ kell adni.

18

(3) A bortermeléssel kapcsolatos agrárpiaci beavatkozás el őtt ki kell kérni a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának véleményét . 27. Gazdasági tevékenység 46. § (1) Hegyközségi szervezet gazdasági tevékenységet nem folytathat, gazdaság i társaságnak nem lehet tagja és ilyen társaságban részesedést nem szerezhet . (2) A hegyközségi szervezet — tagjainak szolgáltatásokkal való ellátása céljából vagy más, gazdasági tevékenységet is igénylő feladata ellátása érdekében — nonprofit gazdasági társaságot alapíthat . 28. Pénzügyi forráso k 47. § (1) A hegyközség bevételei: a) a hegyközségi járulék , b) az általa nyújtott szolgáltatásért fizetendő díjak, c) a részére törvény által átadott feladatok ellátásához szükséges, költségvetés i pénzeszközök , d) a tagokra kiszabott pénzbírságokból származó bevételek , e) az adományok , j) pályázatból származó bevétel , g) egyéb, az alapszabályban meghatározott bevételek . (2) A hegyközségi járulék alapját, mértékét és felhasználásának célját a választmán y javaslata alapján minden év május 31 . napjáig a közgyűlés határozza meg . A hegybíró a kivetett járulékot és annak esedékességét a járulékfizetésre kötelezettel határozatban közli . (3) A hegyközségi járulékot a tag az adózás szempontjából költségként számolhatja el . Meg nem fizetés esetén a járulékot — a hegyközség javára — adók módjára kell behajtani . (4) Adományt, valamint más vagyoni előnyt csak olyan személyt ől lehet elfogadni, ak i a hegyközség tevékenységében nem érdekelt . 48. § A hegyközségi tanács a borvidék területén m űködő hegyközségek számára fenntartás i hozzájárulás megállapításáról dönthet . A fizetend ő fenntartási hozzájárulás megállapításáró l és annak mértékéről a tanács alapszabályában kell határozni . 49. § (1) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa feladatellátásának költségei t a) a hegyközségi hozzájárulásból, 19

b) jogszabályban, illetve az állammal kötött szerz ődésekben rögzített, valamin t pályázat alapján kapott forrásokból, c) adományokból, d) rendezvények bevételeib ől, és e) egyéb, az alapszabályban meghatározott bevételekből kell fedezni . (2) A hegyközségi hozzájárulás alapösszegét a főtitkár javaslata alapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa határozza meg a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és az adot t hegyközség közti megállapodás szerint a hegyközség által igényelt és részére szolgáltatott feladatok költségigénye — ide értve a hegybíró m űködésével kapcsolatos költségeket is — alapján . (3) A hegyközségi hozzájárulás kiegészít ő összegét a főtitkár javaslata alapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa határozza meg, amely a Hegyközségek Nemzeti Tanács a működésének költségei, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által meghatározot t egyéb célok és feladatok ellátására szolgál . (4) A hegyközségi hozzájárulás alapösszegét és kiegészít ő összegét minden év március 1-jéig kell megállapítani és közölni a hegyközségekkel . 50. § (1) A hegybírók és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa f őtitkára által ellátott közigazgatási feladatok költségeihez az állam a költségvetési törvényben meghatározot t összegű hozzájárulást ad . (2) A hegybíró, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának f őtitkára által lefolytatott közigazgatási hatósági ügyekben — a 20 . § (1) bekezdésében foglalt kivétellel — igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni . VIII. FEJEZE T A HEGYKÖZSÉGEKKEL KAPCSOLATOS ÁLLAMI TEVÉKENYSÉ G 29. Törvényességi felügyele t 51. § (1) A hegyközségi szervezetek m űködése felett a miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol. (2) A miniszter ellen őrzi, hogy az alapszabály és más szabályzat megfelel-e a jogszabályoknak. A miniszter e jogkörébe tartozó feladatait a hegyközségek esetében a mezőgazdasági igazgatási szerv útján látja el . (3) A mez őgazdasági igazgatási szerv a hegyközség m űködésével kapcsolatban észlelt törvénysértés esetén törvényességi felügyeleti intézkedést kezdeményez a miniszternél .

20

(4) Ha a hegyközségi szervezet m űködésének törvényessége másképp nem állíthat ó helyre, a miniszter keresettel fordulhat a törvényszékhez . A törvényszék a) megsemmisíti a hegyközségi szervezet jogsért ő döntését és — szükség szerint — új döntés meghozatalát rendeli el ; b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívja a hegyközség i szervezet legfőbb önkormányzati szervét ; c) a hegyközségi szervezet tevékenységét felfüggesztheti, és felügyel őbiztost rendelhe t ki, ha a működés törvényessége másként nem biztosítható . 52 . § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi a hegybíró tevékenységét . (2) Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv ellen őrzése során megállapítja , hogy a hegybíró tevékenységét nem a jogszabályoknak megfelel ően látja el, vagy rendszeresen mulasztást követ el, kezdeményezi a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkáránál a hegybíró felmentését . 30. A testületi döntések felülvizsgálat a 53. § (1) A jogsértő testületi döntés felülvizsgálatát a hegyközségi szervezet bármely tagj a kérheti a törvényszéktől. (2) A hegyközségi választmány rendtartási ügyben hozott döntésének felülvizsgálatát az a tag kérheti, akinek jogát vagy jogos érdekét a döntés sérti . (3) Perindítás előtt a sérelmet szenvedett tag köteles a jogsértést bejelenteni a dönté s meghozatalától számított tizenöt napon belül az ellenőrző bizottságnak, amely további tizenö t napon belül állást foglalt, és err ől a tagot, valamint a döntést meghozó testületet írásba n értesíti . (4) A keresetet az ellenőrző bizottság állásfoglalása kézhezvételét ő l számított harminc napon belül a sérelmes döntést hozó hegyközségi szervezet ellen kell megindítani . A keresetindításra nyitva álló határidő jogvesztő . A keresetindításnak halasztó hatálya nincs, a törvényszék azonban a döntés végrehajtását felfüggesztheti . (5) A törvényszék eljárására egyebekben a Polgári Perrendtartásról szóló 1952 . évi III . törvény általános szabályait kell alkalmazni .

21

IX. FEJEZE T ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 31. Hegyközségek beolvadása 54. § (1) Az 5 . § (1) bekezdése szerinti feltételeknek nem megfelel ő hegyközség közgyűlésének a választmány javaslata alapján 2013 . március 20-ig döntenie kell valamelyi k szomszédos hegyközségbe történő beolvadásról . Az átvev ő hegyközség közgyűlésének a választmányának javaslata alapján jóvá kell hagyni a beolvadást . A beolvadás napját a beolvadó hegyközség határozza meg, amely nem lehet kés őbbi 2013 . március 31-nél . (2) Amennyiben 2013 . március 31-ig nem történik meg a beolvadás, az 5 . § (1 ) bekezdése szerinti feltételeknek nem megfelel ő hegyközség a területileg szomszédos, azonos borvidéken fekv ő legnagyobb hegyközségbe olvad be 2013 . április 1-jén . A beolvadással kapcsolatos bírósági nyilvántartásba történ ő bejegyzést az átvevő hegyközségnek kell kezdeményeznie. 32 . A hegyközségi szervezetek tisztújítás a 55. § (1) A hegyközségek — az 5 . § (1) bekezdése szerinti feltételeknek nem megfelel ő hegyközség kivételével — e törvény szerinti testületeinek tagjait, illetve tisztségvisel őit, valamint a 6. § (2) bekezdés d) pontja szerinti küldötteket e törvény hatályba lépését követ ően megtartott els ő közgyűlésen, de legkésőbb 2013 . május 31-ig — a 6 . § (5), valamint (7 ) bekezdése szerint — kell megválasztani . (2) A hegyközségekről szóló 1994 . évi CII . törvény alapján működő hegyközsége k törvény, alapszabály vagy más szabályzat alapján felállított testületi szerveiben viselt tagság , illetve tisztségviselői megbízatás — a hegybírók megbízatásának kivételével — az új testület i tagok, illetve tisztségviselők megválasztásával, de legkés őbb 2013. május 31-én megszűnik. 56. § (1) A hegyközségi tanácsok e törvény szerinti igazgatóválasztmányának tagjait, illetve elnökét, valamint a 24 . § (2) bekezdése szerinti küldötteket legkésőbb 2013 . július 31-ig kell megválasztani . (2) A hegyközségekről szóló 1994 . évi CII . törvény alapján m űködő hegyközségi tanácsok törvény, alapszabály vagy más szabályzat alapján felállított testületi szerveibe n viselt tagság, illetve tisztségvisel ői megbízatás az új testületi tagok, illetve tisztségvisel ők megválasztásával, de legkésőbb 2013. július 31-én megszűnik. 57. § (1) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnökségét, elnökét és alelnökét 2013 . november 30-ig a kell megválasztani. 22

(2) A hegyközségekről szóló 1994 . évi CII . törvény alapján működ ő Hegyközségek Nemzeti Tanácsának törvény, alapszabály vagy más szabályzat alapján felállított testületi szerveiben viselt tagság, illetve tisztségvisel ő i megbízatás az új testületi tagok, illetv e tisztségviselők megválasztásával, de legkés ő bb 2013 . november 30-án megszűnik. (3) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkári tisztségére a pályázatot 2013 . október 30-ig kell kiírni, és a főtitkárt 2013 . november 30-ig meg kell választani . A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa fő titkárának megválasztásával a korábbi fő titkár megbízatása megsz űnik. 33. A hegybírók kinevezése 58. § (1) A hegyközség választmányának 2013 . május 1-ig ki kell írnia a hegybíró tisztsé g betöltésére szóló pályázatot. A választmánynak a beérkezett pályázatokat 2013 . június 15-ig értékelnie kell, és javaslatot kell tennie a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa felé a hegybír ó személyére . (2) 2013 . július 15-ig a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkárának ki kell neveznie a hegybírókat . (3) A (2) bekezdés szerinti kinevezésig az e törvény hatályba lépése napján hivatalban lévő hegybírók gondoskodnak az e törvényben a hegybírók részére meghatározott feladatok ellátásáról . Megbízatásuk az új hegybírók kinevezésével megsz űnik. 34. A hegyközségek ellen őrzése 59. § A mezőgazdasági igazgatási szerv ellen őrzi a hegyközségeknek e törvény hatályb a lépésétől végzett tevékenységét, és 2013 . december 31-ig jelentést készít a miniszternek . X. FEJEZE T VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSE K

35. Névhasznála t 60. § A hegyközség elnevezés használatára csak az e törvény rendelkezései szerint megalakult szervezet jogosult. 36. Felhatalmazó rendelkezése k 61. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a mezőgazdasági igazgatási szervet rendeletben kijelölje . 23

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hog y a) a hegyközségi tagok, az adatszolgáltatásra kötelezettek, a hegyközségek és a hegyközségi tanácsok adatszolgáltatásának rendjét, b) a származási bizonyítvány kiadásának rendjét, c) az adópolitikáért felelő s miniszterrel egyetértésben a hegyközségi szervezetek álta l lefolytatott egyes eljárások igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét és megfizetésének rendjét, d) a hegybíró, a titkár és a fő titkár tevékenységének ellen őrzési szabályait rendeletben állapítsa meg . 37. Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések 62 . § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013 . január 1-jén lép hatályba. (2) A 30. §, a 38 . § c) pontja és a 40 . § (2) bekezdésének d) pontja, 2013 . augusztus 1 jén lép hatályba . (3) Hatályát veszti a hegyközségekről szóló 1994 . évi CII . törvény .

24

ÁLTALÁNOS INDOKLÁS A hegyközségi szervezetek a jelenleg hatályos a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény alapján alakultak meg 1995-től. Hegyközségekre, borvidéki hegyközségi tanácsokra és nemzeti tanácsra tagozódó, egyenként teljesen önálló köztestületi rendszer épült ki . A hegyközség a termel ők által e tevékenységükhöz fűződő közös érdekeik el ő mozdítására , valamint az általuk előállított termékek származás-, minőség- és eredetvédelmére létrehozot t köztestület. A hegyközségek a borászati termékek előállításával, kezelésével, forgalomba hozatalával és adatszolgáltatással kapcsolatos alapvet ő közigazgatási feladatokat látnak el a hegybírón keresztül . Ennek keretében a hegybírók évente több mint 200 000 közigazgatás i ügyben járnak el . A hegyközségi szervezetek tevékenysége beépült az ágazat mindennapi életébe . Az Európai Unióhoz történő csatlakozás, valamint az EU borpiaci reformja a hegyközségeket érint ő feladatokat jelentő s mértékben átalakította. A borpiaci reform új eredetvédelmi szabályai a korábbiaknál is jelentősebb és nagyobb felel ősséggel járó munkát követelnek meg a hegybíróktól. Az eredetvédelemmel rendelkez ő, vagy a földrajzi jelzés nélküli, de szőlőfajtával jelölt borok esetében a sz őlőültetvénytől a forgalomba hozatalig a hegybíró a teljes borkészítési folyamat során a termékleírás el ő írásainak betartását igazolja. A hegybír ó munkájára épül a borászati termékek forgalomba hozatali eljárása . A hegyközségi szervezetek megalakulása óta a magyar borok piaci helyzete is igen komol y változáson esett át. A hitelesség, a termékgarancia olyan fogyasztói elvárássá n őtte ki magát , amelynek hiánya a piacra való belépésnek is komoly akadálya . A termékek nyomon követhetősége, ellenőrzöttsége ma már alapkövetelmény. A hegyközségek megalakulása óta a jogi és piaci környezetben történt változáso k szükségessé teszik a hegyközségi rendszer átalakítását, ezzel együtt új hegyközségi törvén y megalkotását. Az új hegyközségi törvény koncepciója ezért az alábbi elvekre épül : 1.) Az új közösségi eredetvédelmi szabályok alapján a ma is használatos bornevekhe z kapcsolódó szabályok megalkotása nem tagállami feladat, hanem a bornevet használ ó közösségé . A bornevek használatát meghatározó termékleírások benyújtói így a borvidék i tanácsok, amelyek egy borvidék közös érdekeit szolgáló köztestületek . A bornevek piac i érvényesülését ezért az szolgálhatja jobban, ha az egyes bornevek mögött egy egysége s termelői közösség áll . Ennek érdekében a szabályozási környezetnek az életképes é s működését hosszú távon is fenntartani tudó hegyközségi rendszer el ősegítését kell ösztönöznie, így a hegyközségek vonatkozásában szigorodnak a minimális területi feltételek , meghatározásra kerülnek a feltételeknek meg nem felelő hegyközségek másik hegyközségbe történ ő beolvadásának szabályai . A szakmaközi szervezetekr ől szóló uniós jogi és haza i szabályozás adta lehetőséggel élve a törvényjavaslat megteremti az alapjait, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a jöv őben kezdeményezhesse szakmaközi szervezetként val ó elismerését . 2.) Az új hegyközségi törvény másik fontos alappillére a hegybíró státuszának rendezése . A hegybíró jelenleg a hegyközség választott tisztségviselője, akinek az érdekvédelem és a hatósági ügyek vitele egyaránt feladata. Hatósági ellen őrzést, hatósági feladatokat ellátó személyként elkerülhetetlenül érdekellentét alakul ki a hegyközség tagsága és a hegybír ó között, ami kényszerűen rontja a hatósági tevékenység végzésének hatékonyságát . Szükséges ezért a hatósági ügyekben eljáró hegybírót függetleníteni a hegyközség tagságától é s 25

választhatóságát megsz űntetni. A közigazgatási feladatok egységes ellátásának é s színvonalának emelése érdekében a hegybírók kinevezését a nemzeti tanács titkárána k feladatává kell tenni, aki így közvetlen szakmai felügyeletet tud ellátni a hegybírók felett . Az egymástól eddig teljesen független köztestületekben m űködő hegybírók munkáját a nemzeti tanács főtitkára jelenleg nem irányíthatja. A hegybíró státuszának megváltozása azt is jelenti , hogy a hegyközség elnöke látja el a hegyközség érdekvédelemmel kapcsolatos feladatait . Ezzel a hegyközségekben folyó hatósági munka és az érdekvédelem feladata, továbbá a feladatot végző személy jól elválik egymástól, ugyanakkor a hegybíró a hegyközsé g hatáskörébe tartozó ügyek ellátására külön megbízással felkérhet ő. A hegyközségek közigazgatási ügyeinek kell ően rugalmas intézése érdekében szakítani kell az egy hegyközsé g egy hegybíró elvével . A nemzeti tanács titkára a helyi viszonyok alapján ki tudja jelölni a hegybírók illetékességi területét, így a jelenleg hatályos törvénynél jóval rugalmasabba n szervezhető az államtól átvett közigazgatási feladatok ellátása. 3.) A hegyközségek megalakulása óta komoly vitákra ad okot a hegyközségi tagsági viszon y és a tagságból adódó jogok és kötelezettségek rendszere . A hegyközségek megfelelő működéséhez szükséges az, hogy a hegyközségek életének alakításába azok a termel ők szóljanak bele, akik helyben végzik tevékenységüket . Ezért meg kell szüntetni a sző l őterülettel nem rendelkező felvásárlók hegyközségi tagsági viszonyát : hegyközség i tagságra kötelezettek lesznek továbbra is a szőlőművelők és a borászati termel ők, nem lesznek tagok ugyanakkor a kizárólag továbbértékesítési céllal szőlészeti-borászati terméke t felvásárlók . Az egy-egy hegyközségben zajló, szakmai és piaci fejl ődés iránt elkötelezett szőlészeti és borászati tevékenységhez fűződő érdekek érvényesülését a hegyközsége k megalakulása óta jelentősen nehezítette az egy tag egy szavazat elve . A szavazati jogot ezért a hegyközségi tagok gazdasági tevékenységének nagyságához javasolt kötni, melyne k érdekében terület-alapú szavazati rendszer kerül kialakításra, továbbá limitálásra kerül az egy tagot megillető maximális szavazati hányad is . A tag szavazati jogát csak személyese n gyakorolhatja . 4.) A törvény lényeges elemének tekinthető, hogy a sz őlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII . törvény módosítása a hegybírók feladatává tette a szőlőültetvények kivágási és telepítési engedélyeinek kiadását, valamint az ehhez kapcsolód ó újratelepítési jogok vezetését. Az ezzel kapcsolatos változásokat az új hegyközség i törvényben is szükséges rendezni .

26

RÉSZLETES INDOKOLÁ S Az I . §-hoz A javaslatnak a törvény tárgyával kapcsolatos rendelkezése egyrészt bevezetésként összefoglalását adja a szabályozás körének, figyelemmel a törvény céljára . Egyben alkalmat teremt arra, hogy a hegyközségek, valamint ezek országos szervezetének a továbbiakba n használt, összefoglaló elnevezését meghatározza . A 2. §-hoz A törvény személyi hatályát illetően a javaslat úgy rendelkezik, hogy az valamennyi sz ől őés bortermeléssel, valamint felvásárlással, illetve feldolgozással foglalkozó személyre és szervezetre, továbbá a hegyközségi szervezetekre, tagjaira és tisztségvisel őire és a hegybírókra is kiterjedjen . A 3. §-hoz A javaslat meghatározza a hegyközség, mint a törvény által szabályozott szervezetrendsze r alapegységének fogalmát is . Az erre vonatkozó rendelkezés magában foglalja a szerveze t alapvető céljának, valamint a szervezet mibenlétének meghatározását, nevezetesen azt, hogy a hegyközség önkormányzati alapon működő, és a Ptk .-ban a köztestületekre irányad ó szabályozásnak megfelel ő személyegyesülés . Tekintettel arra, hogy a Ptk. lehetővé teszi azt, hogy meghatározott köztestületet szabályozó törvény alapján bizonyos tevékenység csak a z adott köztestület tagjaként legyen folytatható, továbbá mert kívánatos, hogy a hegyközség a z adott területen minden a sz őlészeti és borászati termel őt magában foglaljon, a javaslat a hegyközségi tagsághoz mint feltételhez köti a borvidéken a szőlészeti árutermelő tevékenysé g folytatását, borvidéken kívül pedig csak akkor folytatható e tevékenység, ha a szőlészeti és borászati termel ő eleget tett a külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségének. Szőlészeti és borászati felvásárló tevékenység akkor folytatható, ha a szőlészeti és borászati felvásárló a külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségének eleget tett . A szőlőterülettel nem rendelkez ő felvásárló nem válik tagjáv á tevékenységénél fogva a hegyközségnek, hanem a nem borvidéki településeken tevékenysége t folytató termelőhöz hasonlóan csak adatszolgáltatási kötelezettsége jelentkezik . A szőlőterülettel nem rendelkező felvásárlók hegyközségi tagságának megszűnésé az átmeneti rendelkezések között került szabályozásra. A 4. §-hoz Az értelmező rendelkezések körében a törvényjavaslat meghatározza a sz őlészeti termel ő, a borászati termel ő, a szőlészeti és borászati felvásárló, a borvidék és a borrégió fogalmát . Jelezni kell, hogy a törvény hatálya alá tartozó személy nem feltétlenül a tulajdonos, hane m az, aki az ültetvényt bármely törvényes jogcímen használja, illetve m űveli . A hegyközsé g szervező elve ugyanis nem a tulajdonhoz való viszony, hanem az azonos tevékenység . Ez tükröződik egyébként a termelő definíciójában is. A felvásárló fogalmának meghatározása i s indokolt, mert az a törvény alkalmazásában eltér a mindennapi, köznyelvi szóhasználattól . Felvásárlón általában a kereskedőt szokás érteni, a javaslat szerint azonban az tekinthet ő annak, aki tovább-feldolgozási célú továbbértékesítés, vagy földrajzi jelzés nélkül forgalomb a hozott bor előállítása céljából vásárol borszőlőt, mustot, illetve bort. A felvásárlóval kapcsolatban meg kell még említeni azt is, hogy tevékenysége tárgyaként csak a ne m 27

palackozott bor jöhet számításba, mivel az még alakítható, és ezért az eredetellen őrzés szempontjából figyelmet érdemlő, és mert a palackozás is tovább-feldolgozás . A palackozott bor közvetlen fogyasztói forgalomba kerül ő késztermék. A javaslat a borvidék fogalmát – a z egységes fogalomhasználat érdekében – a sz őlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szól ó 2004 . évi XVIII . törvényre (a továbbiakban : bortörvény) utalással határozza meg, amelynek 2 . § 4. pontja szerint a borvidék olyan term őhelyek összessége, amely több települé s közigazgatási területére kiterjed ően hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal , jellemző fajta-összetételű és művelésű ültetvényekkel, sajátos sz őlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkezik, és amelyről sajátos jellegű borászati termékek származnak . A borrégió a borvidékek közös érdekeik el őmozdítására, valamint az általuk el őállított terméke k származás-, minőség- és eredetvédelmére létrehozott olyan önkéntes társulása, amely hasonl ó szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkez ő, földrajzilag egymáshoz közel eső vagy határos borvidékek összességéből áll. Erre azért van szükség, mert több, m űködő borrégió i s megalakult (Balaton, Duna, Pannon) . Ezek a borrégiók egyben eredetvédelmi egységet i s képeznek . A jelenleg hatályos törvény nem teszi lehetővé, hogy a borrégió is rendelkezze n hegyközségi szervezettel, amely megfelel ő keret lehet a borrégióban tevékenykedő termelők érdekeinek szervezésére . A hegyközségi törvénynek ezért szükséges lehet őséget adni a z egyel őre csak lazán szervezett borrégiók önszervez ődéséhez. Az S. §-hoz A törvényjavaslat meghatározza a hegyközség minimális területi feltételeit és mértékét , amely szerint a hegyközség m ű ködési területéhez tartozó borvidéki települések közigazgatás i területén fekvő, a hegybíró által vezetett gazdasági akták nyilvántartásában szerepl ő szőlőültetvények nagyságának összesen legalább ötszáz hektárnak kell lennie, és ezeknek a z ingatlanoknak legkevesebb tíz termel ő használatában kell állnia . Hegyközség csak ugyanazon borvidék települései részvételével alakítható . Az e feltételeknek nem megfelel ő hegyközség közgyűlésének a választmány javaslata alapján döntenie kell valamelyik szomszédo s hegyközségbe történő beolvadásról . Az átvev ő hegyközség közgyűlésének a választmányának javaslata alapján jóvá kell hagyni a beolvadást . A beolvadás napja a következő borpiaci év kezdete: augusztus 1 . napja . Amennyiben ezt megel őző harmincadik napig nem történik me g a beolvadásról és az átvételről szóló döntés, a hegyközség a területileg szomszédos, azono s borvidéken fekv ő legnagyobb hegyközségbe olvad be. A beolvadással kapcsolatos bíróság i nyilvántartásba történő bejegyzést az átvev ő hegyközségnek kell kezdeményeznie. A 6. §-hoz A javaslat a hegyközség szervezetét egyfel ől az egyesülési jog kialakult intézményeihez, illetve gyakorlatához igazodóan, másfel ől a részletesség mellőzésével szabályozza. A hegyközség önkormányzatának legfő bb döntéshozó szerve maga a tagok összessége, a közgyűlés, amely a szervezet életével kapcsolatos legfontosabb kérdésekben jogosult határozni . Hatáskörét az alapszabálynak kell meghatároznia, a javaslat azonban úg y rendelkezik erről, hogy bizonyos kérdések (alapszabály, költségvetés) a közgy űlés kizárólagos hatáskörébe kell, hogy tartozzanak . A javaslat ezzel elejét kívánja venni annak , hogy az alapszabály által sz űkebb kör ű testületekre, például a választmányra lehesse n átruházni olyan döntési hatásköröket, amelyek a szervezet léte, m űködése szempontjábó l meghatározó jelentőségűek. A közgyűlés működésével kapcsolatban is csak annyi el őírást tartalmaz a javaslat, hogy azt évente legalább egy alkalommal össze kell hívni . Egyebekben az alapszabályra bízza a javaslat a közgyűlés összehívásának, lefolytatásának , határozatképessége feltételeinek, a testület határozathozatala rendjének szabályozását, mikén t 28

azt is, hogy — nagyobb taglétszám esetén — a közgy űlésnek részközgyűlések és küldöttközgyűlések formájában történő megtartása lehet őségéről rendelkezzék . A javaslat el őkészítése során számos ellenvélemény fogalmazódott meg azzal a szabállya l kapcsolatban, amely szerint a közgyűlésen (és persze más testületi ülésen is) minden tagot eg y szavazat illet meg. Az ellenvélemények összefiiggésbe hozták ezt a szabályt a fenntartá s költségeihez való hozzájárulással (hegyközségi járulék), amely kötelezettség a tagoka t gazdasági erejükhöz mérten (a szőlőterület nagysága, illetve a felvásárlási tevékenysé g mértéke szerint) terheli . A javaslat a két kérdést nem tekinti függetlennek egymástól, éspedi g azért, mert a résztvevőket a közös rendelkezés alá vetett területük alapján magától értet ődően illeti meg a sz őlőterület mértékéhez igazodó szavazati jog . Ez alapján a közgy űlésen minden tagot az ültetvény — területével arányosan illet meg szavazati jog, továbbá a borászati termel őt egy szavazat illet meg. Kisebbségvédelmi garanciaként jelenik meg az a szabály, hogy egy ta g a szavazatok legfeljebb 10%-át birtokolhatja. A hegyközség közgyűlése választja meg a hegyközségi tanács tagjait . A hegyközségi tanác s szőlészeti szekcióba tartozó küldöttet a sz őlészeti termelők, a borászati szekcióba tartozó küldöttet a borászati termel ők és azon szőlészeti termelők választják meg, akiknél az általuk feldolgozott szőlő vagy bor több mint fele felvásárlásból származik . A 7. §-hoz

A javaslat kulcsfontosságú változást vezet be a hegybíró korábbi feladataina k szétválasztásával, melynek során a jöv őben a hegybíró kizárólag közigazgatási jelleg ű feladatokat fog ellátni, az ebbe a körbe nem tartozó korábbi — a szervezet belső igazgatásával kapcsolatos (névjegyzék vezetése, testületi ülések el őkészítése, az alkalmazottak felett a munkáltatói jogkör gyakorlása stb.) — feladatokat a hegyközség elnöke fogja gyakorolni . A hegyközségnek a közgyűlés és a választmány határozatainak végrehajtásáért az elnök felel . A 8—9. '-okhoz

A hegyközség általános hatáskör ű irányító testülete a választmány, amelynek létszámát a z alapszabályban kell meghatározni . Annyi megkötést tartalmaz csupán a javaslat, hogy a választmány elnöke a közgy űlés által megválasztott elnök egyszemélyben . A hegyközség elnökének szerepe elsősorban képviseleti jelleg ű, illetve arra korlátozódik, hogy a testületi üléseket vezesse. A választmány hatáskörének megállapítása az alapszabály feladata. A választmánynak az alapszabály szerinti rendszerességgel kell üléseznie, de tevékenysége , illetve üléseinek gyakorisága nyilván az élethez igazodóan, a feladatok szerint fog alakulni . A javaslat a választmány kötelezettségévé teszi, hogy tevékenységéről rendszerese n beszámoljon a közgyűlésnek, ami legalább évi egy alkalmat jelent . A 10—11 . §-okhoz

A javaslat annak érdekében, hogy a minél zavartalanabb működés biztosítva legyen, ellenőrző bizottság felállításáról is rendelkezik . Az ellen őrző bizottság általános hatáskörű ellenőrző testülete a hegyközségnek, minden lényeges kérdést megvizsgálhat, a működés törvényességét éppúgy, mint a hegyközség gazdálkodásának célszer űségét . Hogy e tevékenységét függetlenül, más testületektől vagy tisztségvisel őktő l nem befolyásoltan végezhesse, a hegyközség legfő bb testületi szervének, a közgyűlésnek tartozik felel ősséggel . Az ellenőrző bizottság eljárása eredményeként az esetleges szabálytalanságot vagy törvénytelenséget nem csak megállapítja, javaslatot is kell tennie azok megszüntetésére . Végső eszköznek tekinthet ő, hogy a bizottság akár össze is hívhatja a hegyközség közgy űlését 29

ennek elérésére . Ezen túl már törvényességi felügyelet keretében vagy a határozatok felülvizsgálatára irányadó szabályok szerinti eszközök igénybevétele jelenthet megoldást . Ugyancsak a kontroll érdekében van szükség arra is, hogy a költségvetés vagy zárszámadá s kérdésében mindaddig nem dönthet a közgy űlés, amíg az ellenőrző bizottság arról állást ne m foglalt. Számos esetben a tagot vagy a tagok egy csoportját ért jogsérelem a szervezeten belül i eszközökkel is megoldható, nem kell feltétlenül a jogorvoslati eszközöket igénybe venni . Ilyen esetekre határozza meg a javaslat az ellen őrző bizottság feladataként az egymássa l szemben álló vélemények egyeztetését . Az ellenő rző bizottság mégoly aktív tevékenység e mellett is – a szakszerűség követelményeire tekintettel – szükség van arra, hogy a hegyközsé g gazdálkodását (bevételei felhasználását, kiadásainak szabályosságát) kívülálló szakért ő is lássa. Ezért írja elő a javaslat, hogy ötévenként független könyvvizsgálóval kel l megvizsgáltatni a szervezet gazdálkodását . A 12. §-hoz A javaslat nem határozhatja meg, hogy milyen további – a szervezet méretét ől, tevékenysége szerteágazó voltától indokolt – bels ő szervezeti tagolódásra lehet szükség . Ezért a javaslat megadja azt a lehetőséget, hogy az alapszabály más testületi szervek (bizottságok ) létrehozásáról is rendelkezhessék . Az egyéb testületeknek a többihez, illetve a tisztségviselőkhöz való viszonyát viszont az alapszabálynak meg kell határoznia, hogy n e állhasson elő a feladatok felesleges megkettőzése, vagy a testületek közötti hatáskör i összeütközés . A 13. §-hoz A javaslat a tisztségviselőkkel csak annyiban foglalkozik, amennyiben az feltétlenü l szükséges ahhoz, hogy egy közfeladatokat is ellátó szervezetben oda nem való, vagy méltatlan személy ne viselhessen tisztséget . A tisztségvisel ők körét részben a javaslat határozza meg, kiemelvén a legfontosabbakat, részben pedig a hegyközségek alapszabálya i fogják meghatározni . A javaslat szerinti feltételeken túl természetesen az alapszabály további követelményeket is el őírhat tagjai számára a tisztségviseléshez . Ugyanez vonatkozik az összeférhetetlenség esetére is, amelyek közül a javaslat szintén csak a legtipikusabbaka t határozza meg . A 14. §-hoz A javaslat az alapszabályra vonatkozó rendelkezésekkel is hangsúlyosan érzékeltetn i kívánja, hogy a hegyközség önkormányzat, amely fogalomhoz elválaszthatatlanu l hozzátartozik az önszabályozás joga . Az alapszabály statutum jellege persze els ősorban nem a közvetlenül reá vonatkozó rendelkezésekben nyilvánul meg, hanem a hegyközség szervezetére irányadó szabályokban, amelyek több esetben visszautalnak az alapszabályra . A javaslat ugyanis a szervezeti részben csak a legfontosabb, a rendszer egységes keretei t biztosító szabályokat határozza meg, amelyek – közigazgatási jogkörrel felruházot t szervezetr ől lévén szó – garanciális szempontból mellőzhetetlenek. Ennek megfelelően a javaslat tartalmazza az alapszabállyal szemben támasztott azokat a minimáli s követelményeket, amelyekre a hegyközség m űködése törvényességének megítélés e szempontjából szükség van . Minden, a törvény rendelkezései alapján létrejöv ő szervezet kell, hogy rendelkezzék az alapvető intézményekkel, és azok m űködésének – legalább is főbb vonalaiban – egységesnek kell lennie. Ezen túl azonban a szervezet testületeinek létrehozás a (választásuk), működésük részletes szabályozása, a tisztségvisel ők választása, megbízatásuk 30

időtartama, megszűnésének esetei stb . már mind az önkormányzat fogalmi elemeine k tekintend ő szabályalkotási jog, illetve a szabad el őljáró-választás körébe tartozó kérdésként kezeltetnek a javaslat által. A szervezeti élet szabályozására vonatkozóan a javaslat még anny i előírást tartalmaz, hogy a hegyközség által ellátott feladatok rendezett vitele érdekébe n ügyviteli szabályzatot kell alkotni, egyebekben azt is az alapszabályra bízza, hogy a bels ő életviszonyokat – a szükségletekhez igazodóan – más szabályzatokban rendezze . Az alapszabály kötelező tartalmának megállapításában is, de méginkább az azon tú l alapszabályban rendezni kívánt további kérdésekben kívánatos, hogy a tagság körébe n létrejöjjön valamilyen összhang . Ezért a javaslat az alapszabály elfogadásához és módosításához legalább a közgyűlésen részt vevő tagok kétharmadának egyetértését kívánj a meg. A 15–18. §-okhoz A javaslat a konkrét hegyközség tagjainak körét úgy határozza meg, hogy a tagsági viszon y keletkezése szempontjából nem a lakóhelynek vagy a székhelynek van jelent ő sége, hanem annak, hogy a termel ő vagy a felvásárló a hegyközség működési területén végezze a tevékenységét. A termelők esetében ez számos esetben eltér egymástól azáltal, hogy a termelőnek nem a lakóhelyén van a sz őlője, vagy éppen több településen is művel sz őlőt. Ez mindjárt felveti a többes tagság kérdését is, és a javaslat ezt úgy szabályozza, hogy egy adot t személy minden olyan hegyközségben tagnak kell lennie, ahol a törvény hatálya alá tartozó , illetve tagsági viszonyt keletkeztet ő tevékenységet fejt ki. Önkéntesen hegyközségi tagságot vállalhat minden olyan személy, aki hegyközségi tagságra egyébként nem kötelezett . Magát a tagsági viszonyt a javaslat szerint a törvény keletkezteti, illetve szünteti meg azzal, hog y bizonyos esemény (a termelés megkezdése, a sz őlőültetvény használatának átengedése stb.) bekövetkezéséhez a tagsági viszony keletkezésének, illetve megszűnésének következményét rendeli . Egyedül az önkéntes tagság esetében enged ebből a javaslat azzal, hogy a személ y elhatározásához köti a tagsági viszony keletkezését, illetve megsz űnését. A javaslat kötelezővé teszi minden érdekelt számára, hogy a tagsági viszonyt keletkeztet ő vagy megszüntető tényt a hegyközségnél bejelentse . Ugyanakkor a hegyközség hivatalból i s eljárhat ilyen ügyben. A bejelentés alapján a hegybíró határoz a névjegyzékbe való felvétel , illetve az abból való törlés kérdésében . Ez a határozat ugyan deklaratív aktus – miután a jogviszonyt maga a törvény keletkezteti – mégis járhat az érdekelt számára jogsérelemmel . Ezért rendelkezik úgy a javaslat, hogy a választmány határozatát a jogorvoslatra val ó figyelmeztetéssel kell a taggal közölni. A hegyközségi tagok névjegyzéke két szempontból is meghatározó jelentőségű dokumentum . Egyfel ől a szervezet tagságának nyilvántartására szolgál azzal, hogy a tagsági viszony keletkezését vagy megszűnését igazolja (ami egyébként is mell őzhetetlen, miután a köztestület fogalmi eleme, hogy nyilvántartott tagsággal rendelkezik), másfel ől a célnak megfelelő m űködéshez, a hegyközség feladatainak ellátásához nélkülözhetetlen információka t is tartalmazza. Új hegyközség megalakulása esetén nem szükséges a hegyközségi törvénybe n rendelkezni a tagok adatfelvételér ől, mivel azt a bortörvény erre vonatkozó rendelkezése i alapján már minden termelőnek meg kellett tennie (nem borvidéki településen tevékenyked ők adatszolgáltatási kötelezettsége) . A 19–21. §-okhoz A tag jogai és kötelezettségei egyrészről szervezeti jelleg űek, a hegyközség életében , működésében való közreműködéssel kapcsolatosak, másfelő l a hegyközség céljainak , nevezetesen a min őség- és eredetvédelem szempontjainak alárendeltek . Talán legfontosabb 31

jogosultsága a hegyközségi tagnak az, hogy termékére származási bizonyítvány kiadásá t kezdeményezze. További fontos joga a tagnak, az el ővásárlási vagy el őhaszonbérleti jog a szomszédos sz őlőföldrészletre vonatkozóan, ha ezen jogának érvényesítését megel ő ző 24 hónapban folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett . A közgyűlésen történő tanácskozási és szavazati jog, valamint a tisztségviselés természetes személy hegyközségi ta g esetében csak személyesen gyakorolható . Az önkéntes tagot aktív és passzív választójog ne m illeti meg. A tag kötelezettségei között fontos helyet foglalnak el az adatszolgáltatássa l kapcsolatos kötelezettségek, valamint az, hogy a tag alkalmazkodjék a szervezetnek a célo k elérése érdekében hozott döntéseihez, továbbá, hogy megtartsa a hegyközség alapszabályába n és más szabályzataiban foglaltakat, és a termelőtevékenységet a hegyközségi rendtartá s szerint végezze . A 22—24. §-okhoz A javaslat szerint a hegyközségi szervezetek rendszere föderatív elven épül fel . A helyi, a területi és az országos szervezet azonos min őség, mindháromnak saját önkormányzata van , amelyek szervezeti értelemben függetlenek egymástól . Személyileg persze nem, hiszen a z azonos célra szövetkező önkormányzatok szükségképpen azonos személyi körből építkeznek : a helyi, illetve a területi egységek küldötteiből épül fel a területi és az országos szervezet . A hegyközségi tanácsban sz őlészeti és borászati szekció működik . A döntéshozatal során a küldöttet az őt delegáló hegyközségnek a hegybíró által nyilvántartott területe alapján minden megkezdett hektár után egy szavazat illeti meg . A sz őlészeti és borászati szekció azonos számú tagot választ a hegyközségi tanács tagjai közül az igazgatóválasztmányba, é s ennek tagjai közül a küldöttek együttes ülésén megválasztja a hegyközségi tanács elnökét és — amennyiben szükséges — alelnökét. Az ügyek viteléért felel ős tisztségviselő a titkár, akit a hegyközségi tanács javaslata alapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára nevez ki . A titkár felett a munkáltatói jogokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára gyakorolja. A hegyközségi tanács kizárólagos hatáskörébe tartozik a termékleírással és a borvidék i rendtartással kapcsolatos feladatok ellátása . A sz ő lészeti és a borászati szekció a tagjai közül megválasztja a Hegyközségek Nemzeti Tanácsába szekciónként delegált egy-egy küldöttet . A 25—26. '-okhoz A borvidéki régiós tanácsok a javaslat szerint a borvidéki régió területén önkéntes alapo n szerveződhetnek . A borvidéki régiós tanács tagjai a hegyközségi tanácsok elnökei, valamin t egy-egy küldöttjük . A borvidéki régiós tanács a hegyközségekre vonatkozó szabályok alapján működnek. A borvidéki régiós tanács a tagjai közül igazgatóválasztmányt, és ennek tagja i közül elnököt, amennyiben szükséges alelnököt választ . Az ügyek viteléért felel ős tisztségviselő az elnök . A borvidéki régiós tanácsok közigazgatási feladatokat nem látnak el . A 28—31 . '-okhoz A javaslat szerint a hegyközségi szervezetek rendszere föderatív elven épül fel . A területi, a regionális és az országos szervezet azonos minő ség, mindháromnak saját önkormányzata van , amelyek szervezeti értelemben függetlenek egymástól . Személyileg persze nem, hiszen a z azonos célra szövetkez ő szervezetek szükségképpen azonos személyi körb ől építkeznek: a hegyközségek küldötteiből épül fel a területi, a hegyközségi tanácsok küldötteib ől pedig az országos szervezet . A hegyközségek országos szervezete a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa ( a 32

továbbiakban : HNT), amely a hegyközségi tanácsok egy sz őlészeti és egy borászati szekciójába tartozó küldöttekb ől áll . A HNT akkor határozatképes ha mindkét szekció küldötteinek legalább a fele jelen van . A küldöttet az őt delegáló hegyközségi tanác s hegybírók által nyilvántartott területe alapján minden megkezdett hektár után egy szavaza t illeti meg azzal, hogy egy küldött az összes szavazat legfeljebb tíz százalékát birtokolhatja . A döntéshozatal során a sz őlészeti és a borászati szekciót azonos szavazatszám illeti meg . A döntéshozatalhoz a küldöttek szavazattöbbsége szükséges azzal, hogy azt a mindkét szekció tagjai szavazatának többségével is támogatni kell . A szavazati rendszer összetettsége a szakmaközi szervezeti működés alapjait fekteti le azáltal, hogy a két szakmai ágazat között paritásos döntéshozatalt ír el ő. A HNT a tagjai sorából elnökséget, ennek tagjai közül elnökö t és alelnököt választ. Az ügyek viteléért felel ős tisztségviselő a főtitkár, akit a HNT pályázat alapján választ meg. A főtitkár csak felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkez ő személy lehet. A javaslat ugyan fontosnak tartja, hogy a HNT tevékenységében részt vegyenek azok a szervezetek, amelyek tevékenységüknél fogva kapcsolódnak a bortermeléshez, illetve a szakigazgatáshoz, de részvételüket a tanácsülésen gyakorolható tanácskozási jog álta l biztosítja. Mivel a bortörvény rendelkezik arról, hogy a szőlőültetvények telepítését é s kivágását, valamint az ehhez kapcsolódó újratelepítési jogok vezetését a hegybírók vezetik , ezért szükséges rendezni a központi jogtartalékot is ehhez igazodóan : a javaslat rögzíti, hogy az újratelepítési jogtartalékba helyezett újratelepítési jogok, mint mez őgazdasági vagyon i értékű jogok, a Magyar Állam tulajdonát képzik . A jogtartalék részét képező újratelepítési jogok tekintetében a tulajdonosi jogokat a HNT gyakorolja. A 32. §-hoz A javaslat nem foglalkozik részletesen a hegyközségi tanács, a borvidéki régiós tanács , valamint a HNT szervezetével, csak a legfontosabb testületeket, illetve tisztségvisel őket nevezi meg. A többit a hegyközség szervezetére utaló szabállyal, illetve a szervezete k alapszabályára való utalással oldja meg . Ennek indoka egyfelől az, hogy azonos jellegű önkormányzatokról van szó . Az egyes testületek, tisztségvisel ő k egymásnak való megfelelés e pedig a javaslatból kitűnik. A három szervezetre irányadó közös szabályok úgy határozzá k meg a szervezet felépítését és m űködésének rendjét, hogy értelemszer űen mindenben a hegyközségre irányadó szabályokat kell alkalmazni . Néhány szervezeti kérdés azonban olyan, amely nyilván eltér a hegyközségét ől. A HNT feladatainak mennyisége indokolttá teszi, hog y a testületeken és a tisztségvisel őkön kívül az azoknak alárendelt ügyintéz ő szervezet létrehozása fel ől is rendelkezzék az alapszabály, továbbá hogy ezek működését, a feladato k ellátásával kapcsolatos kérdéseket szervezeti és m űködési szabályzat rendezze . A 33. §-hoz A hegyközségek feladatainak meghatározása arra törekszik, hogy felölelje mindazt, amit a közös cél érdekében társuló tagok közös érdekeinek előmozdítása érdekében a szerveze t elvégezhet . Mindenekelőtt a minő ségvédelem szempontjai indokolják azt, hogy a tagok szakmai (nem piaci!) tevékenységét a szervezet összehangolja . Ez megfelel egyébként a szakmai szabályozási hagyományoknak (a hegyközségeknek több évszázados történetük során mindig is volt ilyen szerepe) és a mai kor követelményeinek egyaránt . A művelés, a szüretelés, a feldolgozás módja, az adott helyen kialakult egységes termelési kultúra azok a sajátosságok, amelyek – a természeti tényez ők mellett – a termék min őségi, illetve származás i sajátosságait adják. Az ebb ől adódó feladatok elsődlegesek, illetve a hegyközség minde n további feladata ebből vezethető le. A term őhely, illetve az ültetvények védelme, a feldolgozás szabályai, a borhamisítás lehet őség szerinti kiküszöbölése, mind a minő ség- és 33

származásvédelmi funkcióból következik. Végső soron ezzel van összefüggésben a tagok piaci lehetőségeinek el ősegítésével — adott esetben, a szükségb ől eredően — piaci magatartásuk összehangolásával kapcsolatos feladategyüttes is . Abból következ ően, hogy a hegyközség egyféle gazdasági érdekszövetség is, fontos feladata, hogy el ősegítse tagjai gazdálkodását, szolgáltatással, szaktanácsadással stb . Ez persze nem lehet vállalkozásszer ű tevékenysége a hegyközségnek, mert azt egyébként tiltja a javaslat . A rendszer célnak megfelelő működtetését biztosító szabály a hegyközségnek a termelési és forgalmazási adato k gyűjtésére, rendszerezésére vonatkozó feladatának meghatározása . A 34. §-okhoz A javaslat külön szabályozza a hegyközség által ellátott ügycsoportokat aszerint, hogy azo k a szervezet bels ő életével, kizárólag a tagok érdekében végzett tevékenységgel kapcsolatosak , vagy annál általánosabb jelleg űek, elvileg bárkire kiterjed ő, a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos közigazgatási tevékenység körébe tartoznak . A hegyközségi rendtartási ügyek é s közigazgtási ügyek elhatárolásának alapja tehát a személyi kör : köteles az előbbieknek csak hegyközségi tag, az utóbbiaknak bárki lehet az alanya . A hegyközségi rendtartási ügyek a belső szakmai szabályozással, annak érvényesítésével, a min ő ség ellenőrzésével kapcsolatosak . Ez a kett ősség tükröződik egyébként a jogorvoslati rendszerben is ; a belső önkormányzati ügyek esetén ugyanis a közvetlen bírói út általános szabály, míg a közigazgatási ügyben a közigazgatási eljárás rendjéhez, illetve a közigazgatási határozato k felülvizsgálatára irányadó szabályokhoz igazodik. A hegyközség szakmai önszabályozásána k alapja az úgynevezett hegyközségi rendtartás, más névvel a hegyszabályok, amelye k meghatározzák a sz ő lő célszerű telepítésének és művelésének, a kártev ők elleni egysége s védelemnek szabályait, illetve mindazt amit a min őségvédelem szempontjából maguk az érdekeltek szükségesnek tartanak . Ezek a szabályok csak a tagokra nézve kötelez őek, de köztük mindenkire . A kötelező normának viszont akkor van értelme, ha az szankcionálható is . A javaslat csak főbb vonalaiban határozza meg, hogy e célból a hegyközség milye n eszközöket vehet igénybe . Ezek a szabályba ütköző cselekmény tényének megállapításától, a magatartástól való eltiltáson át a bírságolás lehet őségéig terjednek. A 35. §-okhoz A hegyközség a szőlő termőhelyi kataszterbe tartozó területekre a tulajdonosok képviseletében jogosult kezdeményezni a vadászati hatóságnál, hogy a külterületen lév ő zártkerti ingatlant a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehet ő földterületnek minősítse, valamint jogosult a földtulajdonosokat a vad védelmér ől, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvénynek a jegyz őre vonatkozó szabályai szerint képviselni . A 36—37. §-okhoz A hegyközségi tanács borvidéki rendtartást alkot . A borvidéki rendtartás a borvidék borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területre kiterjed ő hatállyal érvényes . Az eredetvédelmet sértő esetekben a hegyközségi tanács fellép a jogsértővel szemben. A 38. §-hoz A I-INT feladatköre kett ős, egyrészt hegyközségek tevékenységének összehangolását, valamint a termelésre, forgalmazásra vonatkozó adatok összegezésével, rendszerezésével é s 34

elemzésével egyfajta gazdasági érdekfeltáró tevékenységet kell ellátniuk . Másrészt itt i s jelentkezik a közigazgatásban való részvételb ől eredő feladategyüttes, ami másodfok ú közigazgtási eljárást jelent . A HNT feladatai közé kerül a telepítési jogok vezetése , összefüggésben azzal, hogy a sz őlőültetvények telepítési és kivágási engedélyezése a hegybírók feladata lesz. A 39. §-hoz Abból ered ően, hogy a hegyközség köztestület – összhangban annak a Ptk-beli szabályozásával – részére feladatot csak törvény állapíthat meg . Az, hogy a hegyközség részére feladatot csak törvény adhat át, természetesen nem jelenti azt, hogy a feladato k végrehajtásával kapcsolatos, esetleg szükségessé váló részletes szabályokat is törvénybe n kellene meghatározni . Ezért rendelkezik úgy a javaslat, hogy ilyen jellegű kérdéseket kormányrendelet vagy miniszteri rendelet is szabályozhat . A 40. §-hoz A hegyközségnek a közigazgatási hatósági ügyek viteléért felel ős személye a hegybíró. A hegybíró törvényben meghatározott feladata a korábbi szabályozáshoz képest csak a közigazgatási feladatok ellátását tartalmazza . A hegybírót a hegyközség által kiírt és elbírál t pályázat alapján a HNT főtitkára nevezi ki . A hegybíró kinevezése határozatlan id őre szól. Hegybíró csak olyan személy lehet, aki legalább középfokú szőlészeti és borászati szakképzettséggel rendelkezik, valamint rendelkezik közigazgatási alapvizsgával, vagy az t egy éven belül megszerzi . Mivel a hegybíró közigazgatási ügyekben fog eljárni, az e tisztségre való a választhatóság feltétele, hogy a közigazgatási hatósági ügyekben más szervezetek részéről eljáró személyeknél megkövetelt feltételek itt is megvalósuljanak . A hegybírót munkájáért legalább a mindenkori minimálbér kétszeresének megfelel ő díjazás illeti meg, ami a hegybíró anyagi biztonságának feltételét teremti meg . Egy személy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára által meghatározott borszőlőültetvényt magába foglaló területen látja el a hegybírói feladatokat . A hegybíró több hegyközség működési területére is kinevezhet ő azzal, hogy a hegybíró részére megállapított m űködési területének le kell fednie az adott hegyközségek teljes m űködési területét (körhegybíró) . A körhegybíró az egy borvidéken fekvő hegyközségek működési területére nevezhető ki. Egy hegyközsé g területén a hegybírói feladatok ellátására több személy is kinevezhet ő, akiknek működési területét a kinevezésben meg kell határozni, amely m űködési terület nem eshet egybe másik hegybíró működési területével . A 41. §-hoz Aki a szőlő, must vagy bor származási bizonyítványát, vagy jogszabályban meghatározott, a hegybíró által kiadandó más igazolását nem a jogszabályban meghatározott határid őig kérelmezi, az okiratokat csak 5 000 forinttól 500 000 forintig terjedő mulasztási bírsá g megfizetésével kaphatja meg . A hegybíró a bírság kiszabása során figyelembe veszi a késedelem id őtartamát, az ügyfél késedelembe esésének gyakoriságát, továbbá származás i bizonyítvány esetén a kérelemben foglalt sz őlő, illetve bor értékét . A mulasztási bírság a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának bevétele.

35

A 42-43 . §-okhoz Miután a hegyközségi szervezetek közigazgatási ügyekben is eljárnak, ezirány ú tevékenységüknek meg kell felelnie azoknak a követelményeknek, amelyeket törvén y bármely, közigazgatási ügyben eljáró szervezet esetében megkövetel . Az eljárásra ezért magától értetődően rendeli a javaslat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általáno s szabályairól szóló törvény el őírásainak alkalmazását . A hegybíró határozatai elleni jogorvoslati lehetőségről rendelkezni kell, és meg kell határozni a fellebbviteli fórumokat . A javaslat az els ő fokú határozat felülvizsgálatának jogkörét a HNT főtitkárához telepíti . Rendelkezni kell arról is, hogy a hegyközségi szervezetnél ki, illetve kik azok, akik ilye n ügyekben eljárhatnak, a döntéshozatalban részt vehetnek . Az ilyen személyeknek ugyani s személyükben rendelkezniük kell bizonyos feltételekkel, amelyeket megkövetel az eljárás i törvény mindenkitől, aki közigazgatási ügyben ügyintéz őként eljár . Alapszabályban vag y szervezeti és működési szabályzatban meg kell határozni, hogy kizárás vagy má s akadályoztatás esetén milyen szabályok szerint kell eljárni . A 44-45. §-okhoz A javaslat főbb vonalaiban meghatározza a hegyközségi szervezetek, illetve az egyes szinte k egymáshoz való viszonyát, kapcsolatrendszerüket . Az egyes szervezetek feladatainak meghatározásából ugyan közvetlenül adódik, hogy a különböz ő szintek között kommunikáci ó van, mégis szükséges a törvényben rendelkezni arról, hogy ez milyen rendszerességgel történjék . A javaslat előírja a hegyközségi szervezetek számára azt is, hogy m űködjenek együtt egyfelől más, gazdasági érdekvédelmet ellátó szervezetekkel (érdekképviseletek, kamarák) annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a különböz ő típusú, szervezettségű és célú szervezetek részér ő l egymás tevékenységének keresztezése . Másrészt a hegyközségeknek a településekkel való szimbiózisa szükségessé teszi a kölcsönös érdekek alapján a település i önkormányzattal való együttműködést, amit egy konkrét kérdésre nézve meg is határoz a javaslat, részletesen azonban nem tud szabályozni, mert az együttm űködés köre annál szélesebb lehet, illetve mindig a konkrét, kölcsönösen jelentkez ő igényekhez igazodóan fo g alakulni. Annak érdekében, hogy a hegyközségi szervezetek gazdasági érdekfeltáró tevékenységének érdemi hatása legyen, a javaslat kötelez ően előírja a helyi önkormányzati , valamint az állami szervek részére, hogy a hegyközségek tevékenységével kapcsolato s szabályozást, vagy őket érintő más, nem eseti jellegű kormányzati, illetve közigazgatás i döntést megelőzően ki kell kérni az illetékes hegyközségi szervezet véleményét, és arr a konkrét, érdemi választ kell adni . Ezt a véleményezési lehetőséget biztosítja a javaslat a z agrárpiaci eszközök igénybevételének esetére is . A 46. §-hoz A hegyközségi szervezetek célja nem üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása, vagyi s ezek nonprofit szervezetek . A szakmai koordinációt, a minő ségvédelemmel, az eredetellen őrzéssel kapcsolatos irányában tevékenységet a szervezet a tagjai érdekébe n folytatja, azok elhatározásából . Ezért nem engedhet ő meg, hogy a szervezet a tagjaival szemben esetleg versenytársként léphessen fel a gazdasági életben . A javaslat tehát kifejezetten tiltja a hegyközségi szervezetek számára, hogy üzletszer ű, profitszerzésre irányuló gazdasági tevékenységet folytassanak . A célnak megfelel ő m űködés során azonban adódhatnak olyan feladatok, amelyeket a szervezet nem tud közvetlenül, a saját szervezet e útján megoldani (pl .: a tagoknak különféle szolgáltatásokkal való ellátása), ezért lehetővé kell

36

tenni, hogy — ez esetben sem profitszerzési céllal — létrehozzon olyan nonprofit gazdaság i társaságot, amely az ilyen igényeket kielégíti . A 47. §-okhoz A hegyközségi szervezeteknek a működésükhöz szükséges pénzeszközök előteremtésér ől gondoskodni kell . Az önkormányzatokat általában jellemzi az önfenntartás, és ez akkor i s igaz, ha az állam különböz ő közfeladatok ellátása érdekében, illetve kifejezetten erre a célr a pénzügyi támogatásban részesít valamely önkormányzatot . Az önfenntartás egyben a függetlenség garanciája is . A hegyközségi szervezetek elsősorban tagjaik érdekében fejtik ki tevékenységüket, ezért azok érdeke a szervezet fenntartása, de mivel a törvény olya n feladatokat is átruház rájuk, amit eddig állami vagy területi önkormányzati szervezet látott el , természetes, hogy az ezen közfeladatokhoz rendelt állami vagy önkormányzati költségvetés i pénzeszközök a feladattal együtt átkerüljenek a hozzájuk . A fenntartási költségek dönt ő részét azonban a javaslat szerint a hegyközségek saját bevételei fogják képezni . Ezek között is kiemelt szerepe van — ha nem is feltétlenül a nagyságrendjét illet ően, de állandósága miatt mindenképpen — a hegyközségi tagok által fizetett hegyközségi járuléknak . A hegyközségi járulék alapját, mértékét és felhasználásának célját a választmány javaslata alapján minden é v május 31 . napjáig a közgyűlés határozza meg . A járulékkivetés a tag jogait, illetve érdekei t érintő jogi cselekmény, ezért a tagnak arról határozatban kell értesülnie, miként arról is, hog y a járulékot mikor és milyen módon kell megfizetni . Mivel a szervezet fenntartása nyilvánval ó anyagi terhet jelent a tagoknak, a javaslat ezt úgy kívánja enyhíteni, hogy lehet ővé teszi a járuléknak az adóelszámolás során költségként való figyelembevételét . E lehetőségnek további indoka, hogy a szervezet végül is közcélú és kötelez ő részvételen alapul. A javaslat mentességet kíván biztosítani annak a tagnak, aki ugyan kötelezően részt vesz a szervezetben , de bevétele a gazdasági tevékenységéb ől nincs. Ezért az újonnan telepített sz őlőterület után csak a telepítéstől számított négy év után kell járulékot fizetni . A járulék adók módjára való behajtásának szabálya az adózás rendjér ől szóló törvényben biztosított azon a lehet őségen alapszik, hogy törvény azt előírhatja valamely köztartozásra nézve . A hegyközség nincs elzárva az el ől, hogy találékonyságának, lehetőségeinek megfelel ően egyéb bevételekhez is jusson, például adományok elfogadásával, vagy más, az alapszabályba n meghatározott jogszerű módon. Adományt elfogadni azonban csak a hegyközsé g tevékenységében érdektelen személytől lehet. A 48. §-hoz A hegyközségi tanács a borvidék területén m űködő hegyközségek számára fenntartás i hozzájárulás megállapításáról dönthet . A fizetendő fenntartási hozzájárulás megállapításáró l és annak mértékéről a tanács alapszabályában kell határozni . A 49—50. §-okhoz A HNT feladatellátásának költségeit els ősorban a hegyközségi hozzájárulás fedezi . A hegyközségi hozzájárulás alapösszegét a főtitkár javaslata alapján a Hegyközségek Nemzet i Tanácsa határozza meg a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és az adott hegyközség közt i megállapodás szerint a hegyközség által igényelt és részére szolgáltatott feladato k költségigénye — ide értve a hegybíró m űködésével kapcsolatos költségeket is — alapján. A hegyközségi hozzájárulás kiegészítő összegét a főtitkár javaslata alapján a Hegyközsége k Nemzeti Tanácsa határozza meg, amely a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa m űködésének

37

költségei, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által meghatározott egyéb célok é s feladatok ellátására szolgál . Az 51. §-hoz A javaslat a hegyközségi szervezetek törvényességi felügyeletének jogát a miniszterhe z telepíti. A törvényességi felügyeleti jogkör szabályozása önmagában garancia arra, hogy a hegyközségi szervezetek önkormányzatisága, függetlensége ne csorbuljon . A javaslat ugyani s a törvényességi felügyelet tartalmát pontosan behatárolja azzal, hogy az e jogkör gyakorlój a csak a szervezet és a működés a jogszabályoknak való megfelelését vizsgálhatja . A miniszter jogköre nem több, mint hogy – ha a törvényes m űködés nem állítható helyre – keresettel fordulhat a bírósághoz . A törvényesség megsértését és annak jogkövetkezményeit pedig csa k – a törvényben meghatározott keretek között – a független bíróság állapíthatja meg . Az 52. §-hoz A hegybírók hatósági munkáját rendszeresen szükséges ellen őrizni. Ezt a feladatot a mezőgazdasági igazgatási szervre szükséges bízni . Szükséges szabályozni a tevékenységé t nem megfelel ően ellátó hegybíróval szemben alkalmazható szankciókat is . Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv ellen őrzése során megállapítja, hogy a hegybíró tevékenységét nem a jogszabályoknak megfelelően látja el, vagy rendszeresen mulasztást követ el, kezdeményezi a HNT főtitkáránál a hegybíró felmentését . Az 53. §-hoz A hegyközségek törvényes m űködésének bels ő kontrollt is kell biztosítani . Ennek ugyan van intézményes formája az ellen őrző bizottság tevékenységével, de a demokratikus működés követelményeire velejárója, hogy a szervezet bármely tagja képes legyen ez irányban hatni . A javaslat ezért lehetővé teszi, hogy bármely tag bíróság el őtt megtámadja a szervezet testülete i által hozott jogsértő határozatokat a közigazgatási hatósági ügyben hozott határozatok kivételével. Ilyen esetben természetesen célszerű és kívánatos, hogy els ősorban a szervezeten belül orvosolják a jogsértést, vagy legalább is kíséreljék meg azt . Ezt a célt szolgálja az ellenőrző bizottságnak az egyeztetés érdekében a javaslat által elő írt cselekvése . Amennyiben ez a bels ő egyeztetés nem vezet eredményre, megnyílik a jogsértő határozat megtámadásának határideje. A javaslat nem kíván id őben korlátlan megtámadási lehetőséget biztosítani, ezért a keresetindítási határidő elmulasztásához a jogvesztés következményét fűzi. A testületi szervek által hozott határozatoknak van egy másik köre, amelyekben a megtámadási joga nem ille t meg bárkit . A javaslat – mint az a hatásköri szabályokból is kitűnik – a hegyközség i rendtartási ügyekben hozott határozatokat a választmánynak a hatáskörébe utalja . Mivel ezekben az ügyekben a határozat mindig valamely konkrét személyt érint, a jogorvoslat itt csak azt illeti meg, akinek a határozat a jogát vagy jogos érdekét sérti . Az ilyen határozatok megtámadása esetén is érdemes megkísérelni a sérelemnek a szervezeten belül történ ő orvoslását, ezért erre is vonatkozik a bels ő egyeztetés, illetve az, hogy csak enne k eredménytelen volta után nyílik meg a keresetindítás lehet ő sége. A javaslat az ilyen határozatok bíróság el őtti megtámadásával kapcsolatban utal a Pp-re azzal, hogy anna k általános szabályai alkalmazását rendeli . Erre azért van szükség, hogy a javaslat érzékeltesse a különbséget a hegyközségnek a közigazgatási ügyekben hozott határozataitól, amelyek esetében – ha az ügy bírói útra terelődik – értelemszerűen a Pp-nek a közigazgatás i határozatok felülvizsgálatára irányadó különös szabályait kell alkalmazni .

38

Az 54. §-okhoz Az átmeneti rendelkezések biztosítják az új törvényi el őírások miatt szükséges átmene t szabályozását. Ennek során az új törvényi el őírásoknak nem megfelel ő hegyközség közgyűlésének a választmány javaslata alapján 2013 . március 20-ig döntenie kell valamelyik szomszédos hegyközségbe történő beolvadásról . Az átvevő hegyközség közgyűlésének a választmányának javaslata alapján jóvá kell hagyni a beolvadást . A beolvadás napját a beolvadó hegyközség határozza meg, amely nem lehet későbbi 2013 . március 31-nél . Amennyiben 2013 . március 31-ig nem történik meg a beolvadás, a hegyközség a területile g szomszédos, azonos borvidéken fekvő legnagyobb hegyközségbe olvad be 2013 . április 1-jén . A beolvadással kapcsolatos bírósági nyilvántartásba történ ő bejegyzést az átvev ő hegyközségnek kell kezdeményeznie. Az 55—5 7. '-okhoz Az új törvény tisztújítás elvégzését rendeli el a hegyközségekben, hegyközségi tanácsokba n és a HNT-ben egyaránt, ami szervezeti szempontból is megteremti a szakmaközi m űködés alapját . Az 58. §-hoz A hegyközség választmányának 2013 . május 1-ig ki kell írnia a hegybíró tisztség betöltésér e szóló pályázatot. A választmánynak a beérkezett pályázatokat 2013 . június 15-ig értékelnie kell, és javaslatot kell tennie a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa felé a hegybíró személyére . 2013. július 15-ig a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkárának ki kell neveznie a hegybírókat . A kinevezésig az e törvény hatályba lépése napján hivatalban lév ő hegybírók gondoskodnak az e törvényben a hegybírók részére meghatározott feladatok ellátásáról . Megbízatásuk az új hegybírók kinevezésével megsz űnik. Az 59. §-hoz A mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi a hegyközségeknek e törvény hatályba lépésétől végzett tevékenységét, és 2013 . december 31-ig jelentést készít a miniszternek . A 60. §-hoz A törvény a visszaélések kizárása érdekében védi a hegyközség elnevezést : használatára csak az e törvény rendelkezései szerint megalakult szervezet jogosult . A61 .§-hoz Felhatalmazó rendelkezések. A 62. §-hoz Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések .

39

ORSZÁGGYŰ LÉSI KÉPVISELŐ

Képvisel ői önálló indítvány

Kövér László az Országgy űlés elnöke részére

Helyben

Tisztelt Elnök Úr !

Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 103 . § (1 ) bekezdése alapján „a hegyközségekről” szóló T/8604 . számú törvényjavaslat következő, új változatát kívánom benyújtani . Budapest, 2012 . november 2-5 .

Tiffán Zsol t Fidesz — Magyar Polgári Szövetség