2011.(XII.15.) számú. határozata

"

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK

244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési

Koncepciójának felülvizsgálatáról

A Közgyűlés

az

előterjesztést

megtárgyalta, a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatával

egyetért és amellékelt Szolgáltatástervezési Koncepciót elfogadja.

k.m.t.

ei~.

Dr. Kovács Ferenc polgármester

Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző

A határozatot kapják: 1.1 A Közgyűlés tagjai 2./ A címzetes főjegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei nek vezetői 3./ Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezet vezetője Nyíregyháza, Tűzoltó u. 1.

Nyíregyháza Megyei Jogú Város

Szolgáltatástervezési Koncepció 2011.

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Szolgáltatástervezési Koncepció 2011.

Tartalomjegyzék Bevezetés ....................................................................................................................6

I. Általános helyzetkép ................................................................................................7

1.1. Demográfiai jellemzők ...........................................................................................8

1.2. Foglalkoztatási helyzetkép ...................................................................................9

II. A szociális és gyermekjóléti ellátások és az ellátórendszer

váItozása i 2008-tó 1. .................................................................................................... 14

11.1. A pénzbeli és természetbeni ellátások változásai. ...........................................14

11.2. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások (személyes

gondoskodást nyújtó ellátások) rendszerében

bekövetkező

változások

2008-tól ....................................................................................................................17

11.3. Strukturális változások ......................................................................................18

III. Megvalósult intézkedések ...................................................................................18

111.1. Informatikai rendszer fejlesztése ....................................................................18

111.2. Fiatalok, gyermekek jóllétének biztosítása érdekében

kitűzött

célok............ 19

111.3. Projektek, programok támogatása ...................................................................19

IV. A szociális és gyermekjóléti ellátásokat biztosító intézmények rendszere ..... 20

IV.1. Szociális szolgáltatások rendszere .................................................................20

IV.1.1. Önkormányzati fenntartású intézmények .....................................................21

IV.1.2. Társulás keretében (NYITÖT) fenntartott intézményeink ............................24

IV.1.3. Ellátási

szerződés

keretében biztosított ellátások.......................................28

V. Finanszírozás ........................................................................................................30

V.1. Pénzbeli és természetbeni ellátások finanszírozása .......................................30

V.2. Szociális és gyermekjóléti intézményi ellátások finanszírozása ....................31

VI. Szolgáltatásfejlesztési elvek ...............................................................................33

V1.1. Fenntarthatóság, finanszírozási kérdések ......................................................33

V1.2. Szükségletalapú tervezés .................................................................................37

V1.3. A

meglevő

szolgáltatások tartalmának fejlesztése .........................................37

VI.3.1. Infrastrukturális fejlesztések .........................................................................37

VI.3.2. Projektek, programok támogatása ................................................................38

Melléklet.....................................................................................................................39

2


Bevezetés

A szolgáltatástervezési koncepció megalkotása jogszabályi kötelezettség. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.) 92. § (3) alapján a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat a településen élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót1 készít. A szolgáltatástervezési koncepció tartaimát a helyi önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. Az Szt. - ben e feladat tekintetében lényeges változások nem történtek (bár voltak törekvések a kötelezettség megszüntetésére), a kistérségek létrejötte kis mértékben módosította a kötelezettséget, abban a tekintetben, hogy a társulás részére is előírta a feladatot. Nem hagyható figyelmen kívül az önkormányzati törvény módosítása, amely a feladat ellátási kötelezettséget egyes települések esetében megszünteti, a megyei jogú városokban azonban változások nem történnek. A koncepció készítésekor figyelembe vettük az Szt. módosítására vonatkozó javaslatokat is, amelyeket a fejlesztésre vonatkozó fejezetben jelenítünk meg. A jogszabályi kötelezettségen túl a jelentős társadalmi, gazdasági változások teszik még inkább szükségessé a szociális és gyermekjóléti ellátórendszer alakítása, fejlesztése irányvonalainak meghatározását. Nyíregyháza, mint megyeszékhely és kistérségi központ folyamatosan fejlődő intézmény hálózattal rendelkezik, amelyek működtetése szakmai és gazdaságossági szempontokat alapul véve folyamatosan változik. Önkormányzatunk 2003-ban készítette el első alkalommal a koncepciót, a dokumentum felülvizsgálata 2005 és 2008 évben történt. A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás a 2005 ben elfogadott koncepcióját 201 O-ben vizsgálta felüt. A szolgáltatástervezési koncepció célja, hogy egységes dokumentumba foglaljuk a rászorulók részére biztosított szolgáltatási feladatokat, fejlesztési elképzeléseket. A törvény által meghatározott kötelező elemei a koncepciónak a) a lakosságszám alakulása, a korösszetétel, a szolgáltatások iránti igények, b} az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete, ütemterv a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatai, az esetleges együttműködés keretei, d) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségessége. Fontos, hogy e dokumentumban meghatározott elvek, célkitűzések összhangban álljanak az Önkormányzat koncepcióival, fejlesztési programjaival, így többek között az Esélyegyenlőségi Programmal, az Idősügyi Programmal, az Integrált Városfejlesztési Stratégiával, a Gazdasági Programmal. Az Szt. rendelkezései alapján a települési önkormányzat által készített koncepciónak illeszkednie kell a megyei önkormányzat által készített koncepcióhoz. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat a koncepciót véleményezte és annak célkitűzéseivel egyetértett. A Szt. szabályai alapján a koncepciót véleményeztettük az intézményvezetőkkel, a kisebbségi önkormányzattal, továbbá megküldtük jogszabály szerint a Szociálpolitikai Tanács területi szerve részére. A kialakított véleményeket az önkormányzat figyelembe vette, azokat beépítette a koncepcióba. 1 Koncepció: fejlesztési elképzelések, lehetőségek megfogalmazása, amelyacélmeghatározás tekintetében érdekegyeztetési, koordinációs feladatokat tölt be. Az. elfogadott koncepció értékválasztást és közös fejlesztési szándékot fejez ki.

3


I.

Általános helyzetkép

Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházai kistérség központja, lakónépessége alapján az ország hetedik legnagyobb városa. A városnak, mint megyeszékhelynek a Szabolcs-Szatmár-Bereg ben betöltött társadalmi és gazdasági jelentősége tükröződik a demográfiai arányszámokban is, melyek alapján a város térségen belüli súlya a fővárosnak az országon belüli szerepéhez hasonló volumenűnek tekinthető. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakosságának ugyanis kéttizede, foglalkoztatottjainak háromtizede, a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőinek több mint négytizede koncentrálódik a városban. A statisztikai adatok szerint a lakások száma a városban 201 O-ben több mint 50 ezer. A 2008-2009-es évektől a lakásállomány növekedésének üteme vélhetően a gazdasági válság hatására - lelassult.

118.456

48.713

1,5%

767

118.580

49.515

1,6%

899

118.874

50.296

1,5%

781

119.179

50.784

1,01%

515

119.094

51.057

0,53%

273

Forrás: KSH, városadatok, 2005-2010. A város infrastrukturális ellátottsága: A lakások szinte teljes állománya közüzemi ivóvízvezeték hálózatból kapja a vizet. Közcsatorna hálózatba 86 %-a csatlakozik (KSH 2010.). A város területén az önkormányzati és állami fenntartású közutak együttes hossza 440 km, amelynek 76,6 %-a (337 km) szilárd burkolatú.

Az önkormányzati alapellátási feladatokat az egészségügy területén 47 háziorvos és 27 gyermekorvos látja el. A gyermekjóléti alapellátás keretében nappali ellátás ellátás) 706 férőhelyen biztosított.

(bölcsődei

Az alapfokú

nevelési-oktatási intézmények vonatkozásában 4 székhellyel és 15 tagintézménnyel4087 féröhelyen (4358 gyermek) működik óvodai ellátás. A körzethatárokat alapul véve, intézményi összevonások révén 4 székhellyel 10 tagintézményben 6247 általános iskolás gyermek tanul. Körzethatár figyelembe vétele nélkül további két speciális képzéssel rendelkező intézmény működik. Nyíregyházán 15 középiskola működik, melyek gazdasági szempontból (3 gazdasági egységbe) kerültek összevonásra. A város tizenöt középiskolájában magas szintű, és széles körű szakmai oktatást végeznek, mely iskolákban összesen 11.215 fő nem csak nyíregyházi diák, hanem a megye többi településeinek általános iskoláiból kikerülő gyermekek folytathatják tanulmányaikat.

Ezen kívül működik a városban óvodai ellátás területén 3 egyházi és 1 nem állami fenntartású, az általános iskolai oktatás területén 2 gyakorló, 5 egyházi és 1 nem állami fenntartású intézmény, továbbá alapítványi és magániskolai oktatás a szakképzés területén.

4

, Li


1.1. Demográfiai jellemzők A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a lakónépesség 119.094 fő. A város lakónépességének alakulását egyrészt a születések és halálozások egyenlege, vagyis a természetes szaporodás vagy fogyás, valamint a vándormozgalmi folyamatok alakítják. A korábbiaktól eltérően mindkét mérleg egyenlege veszteséget mutatott a 2000-es évek összességét tekintve. A várost az 1990-es évek végéig természetes szaporodás jellemezte, ami azonban egyre kisebb méretűvé vált, és a 2000-es években a mérleg kisebb fogyásba billent át (1. számú ábra). Az élve születések száma ugyanis a gyermekvállalási hajlandóság nagymértékű visszaesése miatt a városban is csökken, miközben a lakosság öregedése miatt a halálozások száma magas. A természetes fogyás azonban a városban, hasonlóan a megyéhez, az országosnál jóval később, közel két évtizednyi késéssel vette kezdetéf. (Országosan ugyanis már 1980-tól permanens a népesség természetes fogyása.) 1. számú ábra: Természetes szaporodás, fogyás Nyíregyházán 2000 1800 , 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200

o o co

,...

CI)

N

co

CI) ,...

...,. co CI) ,...

ID

co

CI) ,...

co co

CI)

,...

o

CI) CI) ,...

N

CI) CI)

,...

A népesség korstruktúráját vizsgálva a 0-19 éves gyermekek aránya 2010-ben 20,65 %, amely folyamatosan csökkenő tendenciát mutat az összlakossághoz viszonyítva. Míg 1980 ban a város lakosságának 35,2 %-a gyermekkorú, 2010-re 14,55 százalékpontos csökkenés tapasztalható. A csökkenő .tendencia a megyei arányszámokat tekintve is kimutatható, bár a csökkenés mértéke kedvezőbb, összesen 9,4 százalékpont. A gyermekkorúak arányának csökkenése az idős lakosság (60+) számarányának növekedésével jár, amelynek mértéke a megyében az elmúlt 30 esztendőben meghaladta a 4,1 %-ot, a városban a 7,97 %-ot.

2

Malakucziné Póka Mária: Nyíregyháza lakosságának főbb demográfiai jellemzői (Háztartáspanel kutatás 2010.)

5

ln


Akorszerkezet módosulásából adódóan módosul a felnőtt korú (15-64 éves) népességre háruló eltartási kötelezettség is (3. számú ábra), amí a gyermekkorú és az időskorú lakosság vonatkozásában áll fent. A teljes eltartottsági ráta a két korcsoportra vonatkozó ráta együttesen. 3. számú á~ra: Eltartottsági ráták

A teljes eltartottsági ráta 1980 óta összességében csőkkent ugyan, ezen belül azonban emelkedett az időskorú népességé, miközben a gyermekkorúaké nagymértékben visszaesett. A nyíregyházi eltartottsági ráta a Szabolcs-Szatmár-Bereginél és az országosnál is alacsonyabb, mivel a megyeihez viszonyítva a gyermekkorú népesség eltartottsági rátája lényegesen alacsonyabb, az országoshoz viszonyítva pedig az időskorúaké mérsékeltebb szintű.

A társadalom elöregedésének és a gazdasági problémáknak a következtében növekednek és várhatóan növekedni fognak a szükségletek az idősellátás szolgáltatásai iránt. A keresteti oldalon (a szükséglettel rendelkező lakosság) megjelenő igényekre a kínálati oldalon megfelelő színvonalú szolgáltatást, ellátást kell biztositani. E feladat több terület (szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális stb.) szakmai együttműködése, tevékenysége révén valósulhat meg. 1.2. Foglalkoztatási helyzetkép

A foglalkoztatottság illetve a munkanélküliség helyzetét tekintve 2008-tól jelentős változás mutatható ki. A gazdasági válság hatására a foglalkoztatási problémák növekedtek. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal adatai szerint a relatív mutató (nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség százalékában) Nyíregyházán 2011. januárban 9,37 %, egy évvel korábban 8,48 %, 2009. januárban 6,36 %. Ez két év alatt 3,01 százalékpontos (5234 főről 7685 főre) növekedést jelent. A nyilvántartott álláskeresők, ezen belül a tartósan munka nélkül levők száma folyamatosan tendenciát mutat.

emelkedő

A 4. számú ábra adatai szerint 2008-ban a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma a legmagasabb, az azt kővető években a szakmunkás vagy középiskolai végzettséggel rendelkezők veszítették el nagyobb arányban a munkahelyüket, de 2008-hoz al Száz 15-64 évesre jutó 0-14 éves. bl Száz 15-64 évesre jutó 65-X éves.

5 CI Száz 15-64 évesre jutó 0-14 és 65-X éves. Forrás: Malakuczíné Póka Mária: Nyíregyháza lakosságának

főbb demográfiai jellemzői (Háztartáspanel kutatás 2010.)

3

4

6


képest a felsőfokú végzettségű álláskeresők száma is jelentősen emelkedett. A tartós munkanélküliek arányát tekintve 2008-ban a nyilvántartott álláskeresők 48,2 %-a tartósan (180 napon túl nyilvántartott) munkanélküli, ez az arányszám 2009-ben 54,7 %, 2010-ben 55,9%. A munkanélküliek számának alakulását az ellátások feltételei jelentősen befolyásolják. A Munkaügyi Központ által biztosított ellátás (álláskeresési járadék) időtartama folyamatosan szűkül Oelenleg 90 nap), melynek következménye, hogya munkanélküli személy hamarabb jelenik meg és igényel az önkormányzattól támogatásokat. 4. számú ábra: A nyilvántartott álláskeresők

száma és iskolai végzettsége 2008-2010 között városunkban

2339

6681

6974

1701

1860

1462

2004

2314

-l 1

.~._--

424

----"B28

796

--~-~---~--+--------_._~_._-~--j

2324

3656

3899

Az önkormányzat statisztikai adatai is alátámasztják a fenti tendenciákat. A munkanélküli ellátást kimerítő személy bérpótló juttatásra (2011-ig rendelkezésre állási támogatás, jelenleg foglalkoztatást helyettesítő támogatás) jogosult, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított és kereső tevékenységet nem folytat.

7

f ?Ifi!ll


5. számú ábra: Az aktív korúak ellátásában

részesülők

száma Nyíregyházán

'III Rendszeres , szociális segély

i. Rendelkezésre állási ! támogatás I

iO Bé rpótló juttatás I I 10 Fogla/k oztatás t I helyettesltö

L~-"~atá~~ ____

J

Forrás: Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatal

A munkanélküliség - különösen a tartós munkanélküliség - számos más problémát idéz elő. A jövedelem csökkenése majd hiánya alétfenntartást, lakásfenntartást, az egzisztenciális biztonság elvesztését, mellette a társadalmi hasznosság tudat és önértékelés csökkenését eredményezi. A munkanélküli vagy családja a rendszeres jövedelem csökkenése illetve hiánya következtében az önkormányzattól is segítséget, támogatást vár. Ezt a helyi szociológiai vizsgálat, aHáztartáspanel kutatás6 adatai is alátámasztják.

200B-ban indult a városi kutatás sorozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya és a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszéke közös együtt munkálkodása révén. Az alapgondolat: az Önkormányzat folyamatosan szembesült a városra vonatkozó és aktuális statisztikai adatok hiányával, amelyek a különbözö koncepciók készítéséhez, fejlesztési irányvonalak meghatározásához nélkülözhetetlenek. Egy-egy felmérés, kutatás korábban is készült, de azok a gyorsan változó társadalmi-gazdasági környezet miatt csak rövid ideig voltak használhatók. Közös gondolkodás eredményeként született meg az elhatározás, hogya nemzetközi és hazai mintákon alapuló, az ún. háztartáspanel módszertanát követő kutatás sorozat induljon a városban. Ennek lényege, hogy elsődlegesen a városi háztartásokrál gyűjt információkat, másodsorban a háztartástagok meghatározott jellemzőiről. 6

8


6. számú ábra: Szociális problémájának megoldásában kinek a segítségére számíthat - az igen válaszok aránya (%)

2008-2010 között a gazdasági válság egyik jól mérhető hatása, hogy több esetben növekvő értékek mutatkoznak. Kiemelendő, hogy nemcsak a természetes védőháló esetében (barátok) látható növekedés, hanem az önkormányzat (polgármesteri hivatal, illetve a szociális szolgáltatók) esetében is, mindkét esetben 4 százalékponttal nőtt a "bizalom", vagy legalábbis az a remény, hogya mesterséges védőháló szereplői is tudnak segíteni a problémák megoldásában. A jövedelmi helyzet változása egyfajta polarizálódást mutat 2008 és 2010 között. A jövedelmi polarizálódási folyamat azt jelenti, hogy a szélső társadalmi csoportok eltávolodnak a középtől és egyszerre nő a szegények és a gazdagok relatív részaránya a társadalomban. 7. számú ábra: Empirikus becslés az egyes jövedelmi kategóriák létszámára

(az egy főre jutó jövedelem medián-értékének százalékában

meghatározott csoportok, %) 2008-2010

Jómódúak

Felső

Középréteg

Alsó középréteg

Szegények

középréteg 11'!I2008 1112010

I 9


A jövedelmi polarizálódás korántsem városi jelenség, hasonló folyamat mérhető országos szinten is. Az egy főre jutó jővedelmeket vizsgálva a veszteség elsősorban a fiatal generációt (18-29 évesek), a középfokú és felsőfokú végzettségűeket érte. A válság hatása, hogy nemcsak a szegények igényelnek támogatást, hanem a jobb jövedelmi helyzetben levők is (melynek okai lehetnek a munkahely elvesztése, hiteltörlesztés, betegség stb.) 8. számú ábra: A Szociális Osztályhoz segítségért folyamodók aránya az egyes jövedelmi decilisekben7 (%) 10 decIlis

9 deciUs

8decills

7decilis

6decllis

6decilis

4decills

3decilis

2decilis

1 deciIls

O

10

20

30 11112008 .2010

I

40

50

60

A munkanélküliség, jövedelemhiánya egyes társadalmi csoportokat mélyebben érint(ett), így különösen az alacsony iskolai végzettséggel vagy azzal sem rendelkező roma lakosságot. A hátrányos helyzetű roma lakosság életkörülményeinek, életfeltételeinek javítása prioritást kell, hogy élvezzen, hiszen az Európai Unió is kiemeit figyelmet fordít e célcsoport társadalmi, kulturális és szociális integrációjára. Különös hangsúlyt kell fektetni a telepszerű kőrülmények között élők helyzetének javítására, mivel a probléma koncentráltan jelenik meg. A négy legfontosabb terület a foglalkoztatás, lakáskörülmények és egészségügyi helyzet javítása, gyermekek megfelelő szocializációja, amelyen változás szükséges. Összefoglalóan elmondható, hogyarászorulók és szociális támogatást igénylők száma folyamatosan növekszik elsősorban a kedvezőtlen társadalmi és gazdasági változások miatt. Ez leképeződik egyrészt az Önkormányzat Szociális Osztályán, másrészt a szociális szolgáltatások (intézményrendszer) rendszerében, amelyeknek komoly költségvetési hatásai mutathatók ki önkormányzati szinten (részletesen a V. fejezet. Finanszírozás). Önkormányzati szinten az ügyintézőkre háruló teher folyamatosan növekszik. 2009-re vonatkozó statisztikai adatok alapján országosan az egy ügyintézőre jutó ügyiratforgalom 1450 db, regionálisan 1701 db, a megyében 1570 db, városi szinten 1703 db (ősszesen 66.433 ügyirat Nyíregyházán). 2010-re vonatkozóan csak városi adattal rendelkezünk. Az egy ügyintézőre jutó ügyiratforgalom az előző évihez hasonló mértékű, azzal, hogy az ügyiratszám kőzel 8000 darabbal meghaladta a 2009. évi forgalmat, de a szociális ügykörben dolgozók létszáma emelkedett.

Decilis= jövedelmi tized. A lakosság jövedelme szerinti besorolás 10 tizedbe, ahol az 1 decilis a legszegényebb társadalmi csoport, a 10 decilis a leggazdagabb társadalmi csoport

7

10


II. A szociális és gyermekjóléti ellátások és az ellátórendszer változásai 2008-tól 2008-tól a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben bekövetkezett változások az alábbiak szerint csoportosíthatók: • pénzbeli és természetbeni ellátások változásai, • a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások (személyes gondoskodást nyújtó ellátások) rendszerében bekövetkező változások, • strukturális változások. 11.1. A pénzbeli és természetbeni ellátások változásai A szociális és gyermekjóléti ellátásokat szabályozó jogi háttér az elmúlt években is több ponton változott. A változtatásokat a pénzbeli és természetbeni ellátások vonatkozásában a társadalmi és gazdasági válság következményeként megjelenő szükségletek, problémák kielégítésére, megoldására történő törekvések indukálták. Jelentős változás az • aktív korúak ellátásában • és a lakásfenntartási támogatás szabályozásában történt, • valamint bevezetésre került az óvodáztatási támogatás. 11.1.1. Az előző fejezetben vázoltak szerint a munkanélküliek száma folyamatosan emelkedik, az általuk igényelhető aktív korúak ellátása8 és a munkát biztosító közfoglalkoztatás rendszere jelentős változáson ment keresztül. 2009. január 1-től a települési önkormányzatok feladata a tartósan munka nélkül lévők közfoglalkoztatásban történö foglalkoztatása. Az "Út a munkához" program célja a segélyezettek munkaerő-piaci pozíciójának javítása, a foglalkoztatás növelése, a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködésének erősítése volt a segélyezettek integrációja érdekében. A közfoglalkoztatás keretében közmunka, közcélú munka (az aktív korúak ellátásában részesülő személy foglalkoztatható) és közhasznú munka végzése történt.

9. számú ábra: Közfoglalkoztatásban

részesülők

2008-2010. között

2010

571

1050

1256

234

967

1174

337

83

82

98

150

149

166

404

530

Forrás: Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatal, Nyíregyházi VárosOzemeltetö és

Vagyongazdálkodási Kft.

8 Az aktív korúak ellátása elnevezésű támogatás keretében biztosított ellátás megnevezése több alkalommal változott. Előbb rendelkezésre állási támogatás (RÁT) , majd bérpótló juttatás és jelenleg foglalkoztatást helyettesítő támogatás a neve a munkanélküli személy részére megállapítható pénzbeli ellátásnak. A jogosultsági feltételek vonatkozásában azonban jelentős változások nem történtek.

11


Közfoglalkoztatás 2011. évi változások9

A korábbi közfoglalkoztatás rendszere 2011. évtől alapjaiban megváltozott. Mindez a foglalkoztatási és szociális tárgyú jogszabályok módosítása mellett a közfoglalkoztatási formák átalakulásával is együtt járt. Megszűnt az "Út a munkához" program, a közcélú, közhasznú, közmunka foglalkoztatás. 2011. évtől kezdően ezeket a Nemzeti Közfoglalkoztatás Program váltotta fel, a foglalkoztatottakat pedig egységese n kőzfoglalkoztatottnak nevezte el. Az új program legfőbb célja, hogy minél több munkára képes és kész aktív korú szociálisan rászoruló ember számára biztosítson munkalehetőséget. 2011. július 1-től elfogadott jogszabály módosításokkal a közfoglalkoztatás támogatási rendszere a második félévtől ismét alapvetően megváltozott: • a korábbi programokhoz képest jelentős változás, hogy közfoglalkoztatás csak a Munkaügyi Központ közvetítésével lehetséges, • minden álláskereső köteles az iskolai végzettségétől és szakképzettségétől függetlenül elfogadni minden felajánlott munkát, • a munkaadó köteles a munkaügyi központ által közvetített bérpótló jutatásban részesülő, illetve szeptember 1-től foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult áJláskeresőt közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatni, amennyiben az álláskereső a foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton megfelelt, • szeptember 1-től a munkavállalóval közfoglalkoztatási jogviszony létesíthető, melyre közfoglalkoztatási bér (57.000 FU8 óra közfoglalkoztatási minimálbér 78.000 FU8 óra közfoglalkoztatási garantált bér, napi 4 órában 39.000 Ft, valamint 34.546 Ft) fizethető.

2011. évi támogatás típusai

• Rövid időtartamú közfoglalkoztatás (napi 4 órás munkaidő): a helyi önkormányzatok közfeladat ellátását segítő támogatás • Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás (napi 6-8 órás munkaidő): a helyi önkormányzatok közfeladat ellátását segítő támogatás • Országos közfog/alkoztatási program 2011. évi létszám adatok

2011. október 31-ig támogatott foglalkoztatásban résztvevők száma: 1787 fő Ebből közfoglalkoztatott: 1675 fő (1302 fő/4 órában, 373 fő/8 órában) Egyéb programban résztvevő: 112 fő 11.1.2. Az önkormányzati statisztikai adatok alapján kimutatható alakásfenntartási támogatásban részesülők számának a nővekedése. A támogatás törvényi szintű

szabályozása 2011. szeptembertől a jogosultsági feltételekkel részben kitágította a támogatásra jogosultak körét az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem határ meghatározásával, a fogyasztási egységgel történő számításnak azonban korlátozó hatása is van. Alakásfenntartási támogatásra fordított jelentős önkormányzati erő csökkentése érdekében már a törvényi szintű szabályozás előtt (2011. március) módosítások történtek a helyi szabályozás területén. A helyi szabályozás során figyelembe vettük a törvényi változásokat, először a helyi lakásfenntartási támogatás feltételeit a normatív 9 Forrás: Nyíregyházi

Városüzemeltető és Vagyongazdálkodási Kft:.

12


szabályozáshoz közelítettük, majd a 2011. szeptember 1-i módosítás során olyan méltányossági szempontokat határoztunk meg, amelyek a veszélyeztetettebb társadalmi csoportok részére kiegészítő támogatást biztosít. Ezt indokolja, hogy a törvényi módosítás a fogyasztási egység bevezetésével a támogatás mértékének a meghatározásánál a jövedelmi helyzet és a lakásnagyságon kívül a háztartás szerkezetét is figyelembe veszi. Előzetes számításaink szerint elsősorban a kis alapterületű lakásban (50 m 2) az 50 ezer FUegység jövedelem alatt élő személyeket (ők sok esetben a nyugdjjasok) érinti kedvezőtlenül a szabályozás, a helyi rendeletben ezt kompenzáljuk. Az óvodáztatási támogatás 2009. január 01. napjával került bevezetésre a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben. A jogalkotó az új támogatási forma bevezetésével a korábban óvoda i ellátást igénybe nem vevő, de már óvodás korú gyermeket nevelő családokat kívánta ösztönözni az óvoda i ellátás igénybevételére, amely döntő fontosságú a korai szocializációban, a társas viselkedés formáinak kialakulásában, az iskolaérettség elérésében. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az óvodás korú 3-5 éves gyermekek körében - különösen a halmozottan hátrányos családok esetében - igen sokan nem éltek a szolgáltatás adta lehetőségekkel, a gyermeket gyakran csak az utolsó, kötelező óvoda i évben íratták be az intézményekbe, így az óvoda kevéssé tudta kompenzálni az esetleges szocializációs hátrányokat. Annak a rendszeres gyermekvédeimi kedvezményben részesülő gyermeknek a részére állapítható meg az óvodáztatási támogatás, aki: • a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, • továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek • a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll.

szülője

Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítása szempontjából rendszeres óvodába járásnak minősül, ha a gyermek az óvodai nyitvatartási napokon naponta legalább hat órát az óvodában tartózkodik, és a szülő által igazolt és az igazolatlanul mulasztott napok száma együttesen nem haladja meg a munkanapokra eső óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, azzal, hogyamulasztásból tíz napot július - augusztus hónapokban a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogya gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Az óvodáztatási támogatást ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő igényelheti. Egy évben kétszer jár a támogatás: június és december hónapban, első alkalommal 20.000.- Ft, második és azt követő alkalmakkaI10.000.- Ft kerül utalásra.

10. számú ábra: Óvodáztatási támogatásban részesült gyermekek száma 2009 - 201 O-ben

====·:·d:.···~~·.:=.:m:iu;:=e=r=====:ft-'= -=-~ -'-'- -':1~=1~ I: ;. ~ő-'-·--'.~--+I---"""'----=-~-~--"7-i:g-··._. . .__. _.-3

:r:.··

-

.:-:-_ _~_=--c..:=---_____ _1


13


11.2. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások (személyes gondoskodást nyújtó ellátások) rendszerében bekövetkező változások 2008-tól 11.2.1. 2008-ban kezdődött el az a folyamat, amely egyes szolgáltatások működtetését a normatív állami támogatás helyett finanszírozási szerződés alapján teszi lehetővé. Az aránytalan területi lefedettség miatt a 191/2008. (V11.30.) Korm. rendelet alapján elsőként a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátás esetében írt ki pályázatot. Egy fenntartó azonos vagy részben azonos ellátási területen szolgáltatásonként egy szolgáltató támogatására nyújthatott be pályázatot. A finanszírozás alaptámogatásból és teljesítménytámogatásból áll. E jogszabályi változás következménye a támogató szolgálatok integrálása. Az Önkormányzatunk fenntartásában levő 3 támogató szolgálat (Mentálhigiénés Központ 2, Szociális Gondozási Központ 1) egyesült, s a Mentálhigiénés Központ szervezeti keretében műkődik jelenleg is. Az első finanszírozási időszak 2009. január 1-től 2011. december 31-ig teljesítmény finanszírozás alapján biztosítja a forrást a szolgáltatás nyújtásához.

A pályázati úton történő finanszírozás 2010. január 1-től a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és az intézményen belüli szociális foglalkoztatás vonatkozásában is bevezetésre került. A következő év (2012.) január 1-től pedig az utcai szociális munka is finanszírozási szerződés útján támogatott ellátássá válik. A finanszírozási szerződés alapján történő működtetést azon szolgáltatások esetében vezették/vezeti be a jogszabály, amelyek nem kötelező önkormányzati feladatok. Természetesen ez nem kérdőjelezi meg a szolgáltatások létjogosultságát, szükségességét. 11.2.2. Az egyenlőtlen hozzáférés a szociális szolgáltatásokhoz - különösen az alapszolgáltatások köréhez - annak a következménye, hogy az elmúlt néhány évben számos egyházi és nem állami szervezet kezdte meg működését (városi és országos szinten egyaránt). A 2008. év elején elkészült szolgáltatástervezési koncepció mellékletében felsorolásra kerültek a Nyíregyháza területén szociális szolgáltatást végző fenntartók és intézményeik. Jelenleg csak a támogató szolgáltatást és házi segítségnyújtást végző szervezetek száma is meghaladja a 3 évvel korábbi szolgáltatók összességét. Az új szolgáltatók/intézmények létrejöttének pozitív és negatív hatásai egyaránt kimutathatók. A nem állami (civil) és egyházi szolgálatok által még színesebbé vált a szolgáltatási paletta, a korábbi célkitűzés - a civil szereplők bevonása a szociális szolgáltatások biztosításába tulajdonképpen teljesült. A szolgáltatók között kialakult verseny azonban nem hozta szükségszerűen magával a színvonal emelkedését, az ellátottak szükségleteinek minél magasabb színvonaion történő kielégítését. 11.2.3. A város területén működő szolgálatok tevékenységéről számos információval rendelkezett önkormányzatunk, hiszen a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások engedélyezése a Nyíregyházai kistérségben Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzőjének feladata volt 2011. június 30-ig. Ez időponttól kezdve valamennyi szolgáltatás engedélyezése és a szakmai munka ellenőrzése a kormányhivatalok feladatkörébe tartoznak. Ennek eredménye, hogy kevésbé van lehetőségünk nyomon követni a város területén szolgáltatást végzők tevékenységét, szakmai munkáját. 11.2.4. 2008. január 1-től egyes szociális szolgáltatások (idősotthoni ellátás és házi segítségnyújtás) igénybe vétele csak meghatározott gondozási szükséglet fennállása esetén lehetséges. Az Szt. alapján házi segítségnyújtás és idősotthoni ellátás igénybevételét megelőzően vizsgálni kellett a gondozási szükségletet. A vizsgálatot a jegyző által felállított 3 tagú bizottság végezte 2010. augusztusig. A vizsgálat kapcsán megnövekedett adminisztrációs terhek csökkentése érdekében ezt követően az intézményvezetők feladata a vizsgálat elvégzése.

14


11.2.5. Az intézmények adminisztratív terheit növelte az otthonközeli ellátás bevezetése. Ennek keretében 2010. január 1-től az étkeztetés, házi segitségnyújtás és a nappali ellátás finanszírozásának módja változott meg. A szolgáltatások önálló vagy együttes igénybevétele esetén eltérő összegű normatíva illette meg a fenntartót. Az otthonközeli ellátás 2010. decemberben megszűnt. 11.2.6. A 15/1998.(IV. 30.) NM rendelet, valamint a 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításával 2010. január 1-től egy bölcsőde i csoportban legfeljebb 12 gyermek nevelhető, gondozható (10 gyermek helyett). Abban az esetben, ha a bölcsődei csoportban valamennyi gyermek betöltötte a második életévét legfeljebb 14 gyermek nevelhető, gondozható. Az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság igényfelmérése alapján a bölcsődék működési engedélyeinek módosítását követően a bölcsődei férőhelyek 706 -ra emelkedtek. 11.3. Strukturális változások

A szolgáltatástervezési koncepcióban és felülvizsgálataiban mindig hangsúlyos szerepet kapott a szolgáltatások megfelelő tárgyi, elhelyezési feltételeiknek a biztosítása. A lakossági igényeknek és a jogszabályi feltételeknek megfelelően kerültek kialakításra az alapszolgáltatások nyitva álló helyiségei illetve a telephelyek. 2008-tól történő lényegesebb változások: • a Szociális Gondozási Központ keretében működő Időskorúak Gondozóháza megszűnt, az intézmény telephelyén a nappali ellátás elhelyezési körülményei javultak, • bölcsődei férőhelyfejlesztések kapcsán az idősek nappali ellátását nyújtó intézmények új helyszínekre költöztek (5. számú Idősek Klubja (megszűnt), 9. számú Idősek Klubja), • a házi segítségnyújtó szolgálatok nyitva álló helyiségei önkormányzati tulajdonú ingatlanokban kerültek kialakításra (144/2011. (VII1.25.) számú határozat), • a Mentálhigiénés Központ székhelye a Nyíregyháza, Sarkantyú u. 30-36. szám alatti ingatlanból szintén bölcsődei férőhelybővítés következtében a Nyíregyháza, Városmajor u. 2. szám alá költözött. A Közgyűlés 117/2011. (VI.30.) számú határozata alapján az intézmény új helyszínen a Nyíregyháza, Tiszavasvári u. 41/b szám alatt került elhelyezésre, • Gyermekjóléti Központ székhelye a Nyíregyháza, Tokaji u. 3. szám alatt került kialakításra. III. Megvalósult intézkedések 111.1. Informatikai rendszer fejlesztése

A Szolgáltatástervezési koncepció 2008-as felülvizsgálatakor cél ként fogalmazódott meg egy olyan informatikai hálózat és szoftver fejlesztés kiépítése, mely a pénzbeli és természetbeni ellátások (segélyezés) esetében a Gazdasági Osztály és a Szociális Osztály közötti ügymenet pontosságát, gyorsaságát és hatékonyabbá tételét teszi lehetővé. A korábbi számítógépes programok hiányosságai súlyos és napi szintű problémákat okoztak a munkafolyamatokban. 2008. év végén kezdődtek meg a tárgyalások a hálózat fejlesztése és az új szoftver vásárlása céljából, melyek eredményeként 2009. év elején bevezetésre került az új program, amely igazodik a Hivatal munkamenetéhez, igyekszik összhangba hozni a Gazdasági Osztály és a Szociális Osztály munkafolyamatait a helyi specialitások alkalmazása (szociális és pénzügyi modul) során.

lS


111.2. Fiatalok, gyermekek jóllétének biztosítása érdekében

kitűzött

célok

A gyermekvédelmi szakellátás keretébe tartozó otthont nyújtó ellátás és az utógondozói ellátás biztosítása törvényi kötelezettsége 2009. január 1-től a megyei jog Ú városoknak. A feladatellátás teljesítése érdekébenért 2009-ben ellátási szerződést kötöttünk a Szabolcs Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzattal. Megvalósítandó feladatként jelentkezett a megfelelő napközbeni ellátás biztosítása a gyermekek részére, biztositani valamennyi igénylő gyermek számára a bölcsődei ellátást. 2008-tól a növekvő igényekhez igazodva több bölcsődében történt férőhelybővítés. 2010. év végére a folyamatos férőhelybővités eredményeként 706 -ra emelkedett a férőhelyek száma (12. szám(j ábra).

111.3. Projektek, programok támogatása A szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése illetve különböző programok megvalósítását pályázati forrás igénybevételével kívántuk megvalósítani. A szociális és gyermekjóléti ellátások rendszerét érintő pályázatok (ahol az Önkormányzat a pályázó) az alábbiakban kerültek összefoglalásra. r---"'c

Aprpj.k0··· ···--ilejjegyz.s

'A' pály~zatA pályáz~t céUa

. . . megnevezés. ~OP-

.'.

4.1.3. A Mentálhigiénés Központ komplex fejlesztése

c···

.'

,"

..

A Mentálhigiénés Központ működő és újonnan bevezetendő szolgáltatásai megfelelő

ö~,szkölt$,ge

Összköltség: 189.108.329 Ft Támogatás mértéke: 103.838.351 Ft (54,9 %)

infrastrukturális körűlmények

..

2008-ban került beadásra. Döntés nyertes pályázatról 2010-ben. Forráshiány miatt nem valósult meg.

között

történő működtetése.

f-fl-O-P--3-.4-.2-.----·----+-"A=Gyermekek Átmene--:t-:-it--:.rÖ-SS--Z-:-k'~ÖI::--tsé-9:------'-l·-N-em-nye-rt-,-fo-rr"áshTány Bentlakásos Otthona és a Családias 120.757.568 Ft miatt elutasítva a intézmények Elhelyezést Nyújtó pályázat 2009-ben. korszerűsítése Idösek Otthona Támogatás mértéke: ~_---+-ckorszerűsítése 113.512.114 Ft (940/0) __ TAMOP-5.4.4=Ö9/2-A A projekt keretében a Összköltség: Megvalósítása konzorcium ban 28.728.146 Ft folyamatban. " Hálószövőrésztvevő Összefogás Nyíregyháza és önkormányzat, Támogatás mértéke: térsége szociális szociális intézmények 28.728.146 Ft (100 %) munkájáért (5), szociális szakembereket képzö felsőoktatási

intézmények

(2)

egyűttműködése

valósul meg"-:c-::~-c:-+-rr- __-c:___._ _-+-_____________ Kapacitásbövítés és Összköltség: Megvalósult. bölcsődei 45.079.817 Ft modern környezete megteremtése a Támogatás mértéke: nyíregyházi Katica 40.571.836 Ft (90 %) EAOP-4.1.3.fB-09~

2009 _ _ _ _ _ _. _ _

Bölcsődében

Aprajafalva Bölcs~ Összköítség: -fejlesztése és 43.604.974 Ft kapacitás bövítése

j'Me9

Megvalósult.

~_ ___'_~ _ _ _ _ _ _ _ _, _ - J ._T~_mogat~s~é~...:k_e:..;.:...L1 _ _____.______--'

16


l

39244.478 Ft (90 %) Családias Ellátást Nyújtó Idősek Otthona utólagos komplex akadálymentesítése

ÉAOP-4.fS. :09-2009

URBACT II. Elszegényedett vag y

elszegényedéssel

fenyegetett

• városrészek integráIt .fejlesztése

ÉAOP-5.1.1.1B-09

!::AOP- 5.1.1.1B-09

Támogatás mértéke: 10.388.966 Fq49,8%~1 Nyíregyháza projektrész összköltsége: 17466,53€

I

Huszár~télep teruletlés A

- !--Az

Érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minöségi megújftása

I ___~_____ Megvalósult.

Nemzetközi jó ta paszta latcse re , gyakorlatok átadása,

átvétele, kölcsönös Támogatás mértéke: 13973,22 € (80 %)

társadalmi reintegrációja

~---_._-

Összköltség: 20.852.219 Ft

Megvalósult.

-~

tervezett

Támogatott projekt

Támogatás mértéke: 415794547 Ft {85 %J A projekt tervezett összköltsége: 1 547661 614 Ft

Támogatott projekt

projeid

összköltsége: 489 170 056 Ft

Támogatás mértéke: 1 236 864 444 Ft (79,2

I %}


IV. A szociális és gyermekjóléti ellátásokat biztosító intézmények rendszere

Nyíregyháza, mint megyei jog Ú város saját területén köteles a szociális alapszolgáltatási és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat ellátási kötelezettsége körébe tartozó feladatok közül az idősellátás, továbbá előzetes igénytelmérésre alapozva - a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztositani. A feladat ellátási kötelezettség tekintetében a jövőben sem várható változás. A gyermekjóléti szolgáltatások tekintetében az alapszolgáltatás, a szakellátás keretébe tartozó otthont nyújtó ellátás és az utógondozói ellátás nyújtása kötelező. IV.1. Szociális szolgáltatások rendszere 10

Önkormányzatunk ellátási kötelezettségének • intézmények fenntartásával (Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság, Mentálhigiénés Központ), • intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel (Szociális Gondozási Központ, Gyermekjóléti Központ, 2011. szeptember 30-ig a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona), • valamint szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött ellátási szerződés megkötésével (Magyarországi Evangélikus Egyház, Human-Net Alapítvány, Periféria Egyesület, Szocio East Egyesület, Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház, Talentum Európai Fejlődésért Kiemelten Közhasznú Alapítvány, Szent Kamill Életet az Életnek Közhasznú Alapítvány, Hétszínvirág '98 Gyermekjóléti Nonprofit Korlátolt IQ 2011. júniusban tárgyalt előterjesztés a szociális és gyermekjóléti ellátórendszer racionalizálásárél részletesen tárgyalta az intézmények működését, az akkor készült anyagok, kimutatások a koncepció készítését megalapozták, ezért azok itt is megjelennek.

17


Felelősségű Társaság, Kék Nefelejcs Alapítvány, Mozgáskorlátozottak Szabolcs Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete, ÉFOÉSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete, 2011. szeptember 30-tól Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség.)11 tesz eleget.

IV.1.1. Önkormányzati fenntartású intézmények

A Mentálhigiénés Központ integrált intézményként a szociális alapszolgáltatások közül közösségi ellátást, támogató szolgáltatást, fogyatékos személyek nappali ellátását biztosít, valamint szakosított ellátásként fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonát működtet. Feladatait a székhelyén kívül a Nyíregyháza, Újszőlő u. 21-23. szám alatti telephelyen biztosítja. 11. számú ábra: A Mentálhigiénés Központ szolgáltatásait igénybevevők száma 2008-2010 között 2010.(f~J

·····~8«o);···

91

---t---~--------

115

50

75

90

'---:6:-::2-----+-----62-~-t-----62-~-

\

·lakóotthonj~lIátás

31

10

-1

'-'1--

31

+-·-~32~-~-~~--

1O

.~::...L.1~-=_~_·-~1_0-==__~~-

Forrás: Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatal, Mentálhigiénés Központ

Támogató szolgáltatás

Az "Esély" Támogató Szolgálat 2008-tól három támogató szolgálat (11.2.1.) integrációját kővetően működik Nyíregyháza és Nyírpazony ellátási területen. A szolgálat munkatársai az önálló mozgásukban, tájékozódásukban akadályozott emberek, családjaik részére közszolgáltatások elérésében speciális személyi szállítást, otthoni önálló életvitelében személyre szabott személyi segítést nyújtanak, szociális-, mentálhigiénés tanácsadást biztosítanak. Támogató szolgáltatás nyújtására 117 megállapodás került megkötésre (regiszter adatai szerint), a szolgáltatások közül az ellátottak leginkább a személyszállítást veszik igénybe.

Pszichiátriai betegek közösségi ellátása A közösségi ellátás lényege a lakókörnyezetben történő segítségnyújtás az önálló életvitel fenntartásában. Az ellátás preventív jellege nyilvánvaló, hiszen az ellátást igénybevevő pszichiátriai beteg nem szorul intézményes gondozásra, nem emelődik ki szociális környezetéből, megmarad számára a család, a lakókörnyezet. Ebben a környezetben hatékonyabban valósulhat meg a gondozott reszocializációja, rehabilitációja, ezáltal csökken 11 Nyíregyháza Megyeí Jogú Város Közgyűlése a 11712011. (VI.30.) számú határozatával öt fenntartó esetében az ellátási szerzödés felmondásár61 döntött. Az ellátási szerződések határozatlan időre szóltak, félév felmondási idővel, indokolási kötelezettség mellett. Fentiek alapján a Talentum Európai Fejlődésért Kiemelten Közhasznú Alapítvánnyal, a Nyíregyháza Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházközséggel, a Szent Kamill Életet az Életnek Közhasznú Alapítvánnyal, a Szocio East Egyesülettel, és a Hétszinvirág '98 Gyermekjóléti Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal 2011. december 31. napjával az ellátási szerződések felmondásra kerültek.

18


a kirekesztettség és a stigmatizáció veszélye. Bár a közösségi ellátás feladata a lakókörnyezetben, otthonukban történő segítségnyújtás, az intézményben naponta megjelenő ellátott 25-30 fő, amely a nappali ellátás iránti igényt támasztja alá. Komplex gondozás keretében (egyéni, családi, közösségi, rehabilitációs) átlagosan 90 fő részére nyújtanak segítséget. Intézményen belüli szociális foglalkoztatás Betegségük, fogyatékosság uk miatt a munkaerő-piacból kiszoruló emberek szamara rehabilitációs célú foglalkoztatást biztosít az intézmény. Szociális foglalkoztatás két telephelyen történt; 37 fő értelmi fogyatékos személy a Nyíregyháza, Őz u. 14-16. szám alatti telephelyen, 25 fő pszichiátriai beteg a Nyíregyháza, Városmajor u. 2. szám alatti székhelyen végezte tevékenység ét. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal ellenőrzése alapján a székhelyen végzett szociális foglalkoztatás engedélyét - nappali ellátási háttér hiányában indokolással - visszavonta. Értelmi fogyatékos személyek nappali intézménye Az intézmény feladata felnőtt korú értelmi fogyatékkal élő személyek napközbeni intézményi ellátása, szabadidő hasznos eltöltése, közösségi programok, egészségmegőrző-, illetve rehabilitációs fejlesztések biztosítása, családjaik számára életviteli, szociális, információs támogatás. Az intézmény 35 engedélyezett férőhelyen működik, átlagosan 33 fő veszi igénybe az ellátást. Többségük súlyos, középsúlyos értelmi fogyatékos, néhányan alapbetegség ük mellett pszichiátriai, ill. viselkedési zavarokkal küzdenek. Lakóotthoni ellátás (Kék Szirom Lakóotthon) A Kék Szirom Lakóotthon 2002. július 01-től kezdte meg működését a Szociális Gondozási Központ telephelyeként. 2003. augusztus 01.-től a Mentálhigiénés Központ szervezeti keretein belül működik. A tartós bentlakásos elhelyezés 10 fő önellátásra részben képes, fogyatékkal élő személy részére biztosított.

A Mentálhigiénés Központ székhelyén és az Őz utcán lévő telephelyén lévő szolgáltatásai határozott időre szóló (2012. december 31-ig) működési engedéllyel rendelkeznek a teljes akadálymentesség hiánya, a nappali ellátás vonatkozásában az akadálymentesség hiányán túlmenően a foglalkoztatást szolgáló csoportszobák számának bővítése miatt. A racionálisabb működtetés érdekében szükséges volt az integrált intézmény új helyszínen történő kialakítása, ezért a Közgyűlés 117/2011. (VI.30.) számú határozata alapján a Mentálhigiénés Központ székhelye és az Őz utcai telephelye új helyszínen a Nyíregyháza, Tiszavasvári u. 41. szám alatt található Esély Centrumban kerül elhelyezésre. (A lakóotthoni ellátás továbbra is Nyíregyháza, Újszőlő u. 21-23. szám alatt működik.)

Az Igazgatóság szociális, gyermekjóléti és egészségügyi alapellátásokat, szolgáltatásokat biztosít. Az egészségügyi alapellátási feladatok között a felnőtt és gyermek háziorvosi praxisokat, fogorvosi praxisokat, 38 területi, 25 iskola védő női szolgálatot, 4 főállású és 27 részmunkaidős iskola orvosi szolgálatot működtet az intézmény. Ide tartozik még a hajléktalan orvosi ellátás és a központi orvosi ügyelet megszervezése és ellátása is. Az ügyeleti tevékenység kiterjed a Nyíregyházai kistérségen túl Apagy és Nyírtét községekre is. A fogorvosi ügyelet hétvégén és ünnepnapokon Nyíregyháza lakosait látja el. Idősek Otthona Az idősek otthona a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, nyugdíjkorhatárt betöltött személyeket lát el. Székhelyen (Nyíregyháza, Pacsirta u. 29-35.) és telephelyén

19


(Nyíregyháza, Rozsnyai u. 8) összesen 63 férőhelyen látja el feladatát. Az intézmény által vezetett nyilvántartás szerint az elhelyezésre várakozók száma 30 fö (székhelyen és telephelyen együttesen). 2010. évben pályázati forrás felhasználásával a székhelyen a szobák és akadálymentesítése történt.

fürdőhelyiség

Bölcsődei ellátás Az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság keretében 9 bölcsőde működik. A gyermekek napközbeni ellátása iránti igény évek óta folyamatosan emelkedik, ami a féröhelyek növelését tették szükségessé. 2008 elött és azt követöen is több bölcsödében kerültek visszaállításra a férőhelyek, elsösorban pályázati források felhasználásával.

12. számú ábra: Bölcsőde

neve

2006. 01.01.

Bölcsődei férőhelyek

2006.évi változás

2007. évi változás

fejlesztése 2006-2010. között 2008. évi változás

2010. évi változás

férőhely

5. Özike 6. Napsugár 7. Hóvirág 8. Nefelejcs 9. Micimackó 10. Katica 12. Babaház 14. Bóbita 16. Aprajafalva Változás

60 15 40 50 40 50 60 60 60

Összes létszám

435

-18 + 10

+40

+ 10 + 20

+16 +5+4 +18 +20 + 10 +18 +26 +20 +18

+40

-18

+40

+ 155

475

457

497

-

2010. 2011. évi évi dec. változás 31 76 24 40 120 50 +26 78 106 80 78 +28

652

.

Forrás: Nylregyháza MJV Polgármesten Hivatal, EgészségOgYI, Szociális es

Bölcsődel

706

.

Igazgatoság

A feladatellátáshoz szükséges személyi feltételek megteremtése érdekében (amely a működési engedélyeknek is elengedhetetlen feltétele) 2010. decemberben 11 fő gondozónő került felvételre. c)

Az Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek átmeneti otthona Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű tagintézmény, mint többcélú, közös igazgatású intézmény önálló szakmai egységeként működik a Gyermekek Átmeneti Otthona. 16 férőhelyen nyújt átmeneti elhelyezést olyan gyermekek számára, akikről átmenetileg a szülő nem tud gondoskodni. Az intézményben 201 O-ben 14 fő tartózkodott átlagosan, összesen 5255 napot töltöttek el, mely 90 %-os kihasználtságot eredményezett. A legtöbb esetben a bekerülés oka a szülők nem megfelelő életvitele, a lakáskörülmények megoldatlansága. Egyre gyakoribb, hogy a szülők saját egészségügyi problémájuk miatt kérik gyermekeik elhelyezését. Bekerülési okként szerepel még a nem megfelelő munkaidő beosztás, ami nem teszi lehetővé a gyermek folyamatos felügyeletét, illetve újabban a rendszeres iskolakerülés, csavargás. Gyakori az "ún." krízis-elhelyezés, amikor szülői felügyelet nélkül maradnak a

20


gyerekek. Addig, amíg ellátásuk biztosított.

rendeződik

a gyermekek helyzete az átmeneti otthonban teljes

körű

A gondozással párhuzamosan számos esetben védelembevételre is sor kerül, ezzel is ösztönözve a szülöUszülőket a helyzet mielőbbi rendezésére. Az eltölthető idő 12 hónap, amit még 6 hónappal meg lehet hosszabbítani. Ez az idő azonban sok esetben kevésnek bizonyul. Az a tapasztalat, hogy ennyi idő alatt nehéz lakásmegoldást, munkahelyet találni illetve váItoztatni , vagy a beidegződött rossz életviteit abbahagyni, helyette újat kezdeni. A gondozott gyermekek száma 45 fő volt 2010-ben, ebből sikeres gondozást követően 34 gyermek haza került a családjába, 1 fő átmeneti elhelyezésbe került. E mutató rendkívül fontos, hiszen a gyermekek átmeneti otthona egy nélkülözhetetlen lépcsőfok az alapellátás rendszerében, tevékenységük nélkül a családjukba visszakerült gyermekek vélhetően a szakellátás rendszerébe kerültek volna.

IV.1.2. Társulás keretében (NYITŐT) fenntartott intézményeink a)

Az integrált intézmény szolgáltatásainak célcsoportja elsősorban a város idős lakossága, részükre házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és nappali ellátást, valamint 2011. szeptember 30. napjáig étkeztetést biztosít(ott) az intézmény.

Ezenkívül gyógyászati segédeszköz kölcsönzőt működtet, 2005-től OEP finanszírozással otthonápolási szolgálatot és 201 O-től otthoni hospice ellátást biztosít, valamint a hivatásos gondnokok rendszerét működteti. Étkeztetés 2011. szeptember 30-ig az étkeztetés, mint kötelező önkormányzati feladat az intézmény keretében működött. Október 1-től ellátási szerződés keretében a Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség szervezi és biztosítja az ellátást. A szolgáltatás kiszervezését gazdasági szempontok indokolták. A nappali ellátás keretében azonban továbbra is biztosított az étkeztetés. Házi segitségnyújtás A házi segítségnyújtást - amelynek keretében az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az ellátott és lakókörnyezete higiénés körűlményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében illetve azok elhárításában való közreműködést kell biztosítani - 13 házi gondozó; körzet összehangolt munkája révén biztosítják. A házi segítségnyújtás igénybevételének feltétele a gondozási

21


szükséglet vizsgálata. Az ellátást jogszabály alapján maximum 4 óra biztosítani.

időtartamban

lehet

A házi segitségnyújtás igénybevételének feltétele a gondozási szükséglet vizsgálata. Az ellátást jogszabály alapján maximum 4 óra időtartamban lehet biztositani. A gondozási szükséglet 2010 évi adatok alapján az alábbiak szerint alakul:

A tényleges segitségnyújtás időtartama azonban lehet kevesebb a megállapított gondozási szükséglet mértékétől, amely az ellátott igényéhez illetve az intézmény kapacitásához igazodik. Jellemzően a több órás igényeket a kapacitás hiánya miatt nem tudja teljes mértékben kielégíteni az intézmény. Az alábbi táblázat a tényleges gondozási időt tartalmazza.

: . . ,.. . ~~N-;pE·Eó~: ~-~-;;T~~~~N;@i1 =iÓ;;T~~- -~~-~-N;p~i-4=óra.·F-~-~O~$USe;-~-1_1 ~~_.~:~~-~-.~_:~':~~_.~..... ~~_~·.~.~_.~_"",:;;;~~.~.~·:........~2:... ___.• c+_~_.~:::c:. __ ~L,,---,-~-.:~fL...~...~ ...... ::.-.._ ..~.c::c.:._..

331

fő

I

226 fő

I

55 fő

612 fő

.

A házi gondozó körzetek nyitva álló helyiségeinek biztosítása önkormányzati tulajdonú ingatlanokban történnek. Kivételt képeztek azok a házi gondozói körzetek (hat házi gondozói körzet), amelyek bérelt ingatlanokban működtek, végezték adminisztratív tevékenységüket 2011. szeptember 30-ig. A költségtakarékos intézkedések következtében ezek a házi gondozói körzetek is önkormányzati tulajdon ú ingatlanokban kerültek elhelyezésre. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtó szolgálat 2000. január 21-én 60 darab készülékkel kezdte meg a működését. 2001 februárjában 20 készülékkel bövült a rendszer, melyek a Nyíregyháza városhoz tartozó tanyai településeken (Lászlótanya, Butykatelep, Vajdabokor, Kazárbokor) élő idős emberek számára biztosítanak folyamatos segítséget. 2002 szeptemberétől Nyíregyháza város, mint társult települések modelljeként vett részt ebben a programban, ekkor több település csatlakozott a rendszerhez. 2003-tól folyamatosan bővült a készülékek száma. A diszpécser központ jelenlegi jelzőkészülékeinek száma 248 db, ebből Nyíregyháza közigazgatási területén működik 134 db. A társult településeken kihelyezett jelzőkészülékek segélyhívásait az intézmény diszpécser központja fogadja, és telefonon értesíti a területileg illetékes gondozókat

A szolgáltatás 2011. augusztus 31. napjáig ingyenes volt, 2011. szeptember 01. napjától bevezetésre került e szolgáltatás esetében is a térítési díj (az Szt. 116. § (3) bekezdés e) pontja alapján a személyi térítési díj nem haladhatja meg a szolgáltatást igénybevevő személy rendszeres havi jövedelmének 2 %-át). Nappali ellátás Nappali ellátás keretében jelenleg 6 idősek klubja működik, összesen 157 engedélyezett férőhellyel. Az 5. számú Idősek Klubja (Nyíregyháza, Őz köz 14-16.) és a 4. számú Idősek Klubja (Nyíregyháza, Szent I. u. 63.) ez évben megszüntetésre került a nem megfelelő kihasználtság következtében.

22


A klubok az ellátást igénybe vevők részére szerveznek szociális, egészségi, mentális á/lapotuknak megfelelő, a napi élettevékenységet segítő kőzösségi szolgáltatásokat. Ezen túl lehetőséget biztosítanak arra, hogy más idős személyek is információt, tanácsadást, segítséget kérjenek. Kiemelten fontos, hogy ne csak a klubtagoknak, hanem a település részeken élőknek is tanácsadást nyújtsanak, támogassák az önszerveződő közösségek működését és szabadidős tevékenységek szervezését. Otthoni szakápolás, hospice ellátás Otthoni szakápolást 2005. augusztus 1-től működtet az intézmény, melynek célja az azonnali ellátás biztosítása azon Nyíregyháza közigazgatási területén élő személyek számára, akiknek a háziorvos és/vagy a szakorvos elrendeli a szakápolás biztosítását. 2008-tól a feladat OEP finanszírozási szerződés alapján finanszírozott. A csoport alaptevékenysége a kórházi ápolás kiváltása a beteg saját lakókörnyezetében. 2010. május 1-től otthoni hospice szakápolási feladatot is ellát az intézmény. Gyógyászati segédeszközkölcsönző a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által biztosított gyógyászati segédeszközök kölcsönzését biztosítja térítésmentesen az intézmény a Nyíregyházán lakó állampolgárok számára, akik ápolásra szorulnak, vagy mozgásukban korlátozottakká válnak és ezáltal segédeszköz használatára szorulnak, akik baleset, időszakos bénulás miatt mozgásukban korlátozottá válnak és állapotuk javulásához átmeneti időre szükség van az eszközökre. A kölcsönzés időtartama 6 hónap, illetve SZÜkség esetén meghosszabbítható, az eszközök átvételi elismervények ellenében kerülnek kiadásra, illetve visszavételre. 2009. évben sikerült a Gondozási Központ udvarán egy új helyiséget kialakítani a Gyógyászati Segédeszköz Kölcsönző számára, amely így könnyen megközelíthető lett mindenki számára. 2000-től

Hivatásos gondnoki feladatok A hivatásos gondnoki feladatok 2005 óta tartoznak az intézményhez. A hivatásos gondnokok a munkájukat a gyámhivatal felügyelete és irányítása alatt végzik. 2010. december 31-én 241 gondnokolt képviseletét 4 főállású dolgozó látta el. A szigorúan vett törvényi követelmény súlyos terhet ró a fenntartóra: 1 gondnok 30 gondnokoltat láthat el, a jelenlegi gyakorlat 60 fő.

A hivatásos gondnokok foglalkoztatásával lehetővé válik, hogy minden olyan nagykorú személy mellé, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátás i képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása, vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan, vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy tartósan teljes mértékben hiányzik, és emiatt őt a biróság gondnokság alá helyezte, tudjunk rendelni egy olyan személyt, aki segítő őt mindennapjaiban, eljár az ügyeiben, képviseli őt akkor is, ha ilyen személy a hozzátartozói körében nincs.

Gyermekjóléti szolgáltatás p;-z intézmény alapellátás keretében szakmai és szervezeti tekintetben, önálló egységeiben Eszaki Gyermekjóléti Központ, Déli Gyermekjóléti Központ, Huszár-telepi Gyermekjóléti Központ - nyújtja szolgáltatásait.

Az intézmény, mint gyermekjóléti központ az általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt:

23


• • • •

utcai és lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális munkát, készenléti szolgálatot biztosít.

Az. utcai és lakótelepi szociális munka célja a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, a szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermek speciális segítése, a lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek felkutatása, lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének kezdeményezése. A kapcsolattartási ügyelet célja a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása mellett konfliktuskezelő, segítő szolgáltatás nyújtása, vagy az érintettek kérésére, illetőleg a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítői eljárás (mediáció) biztosítása. A kórházi szociális munka célja a szülészeti-nőgyógyászati osztályon a kórházi védőnővel együttműködve a szociális válsághelyzetben lévő anya és gyermekének segítése, a gyermekosztályon a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése, a sürgősségi ellátást nyújtó osztályo(ko)n a bántalmazás, vagy deviáns fiatalkori magatartás következtében előálló veszélyeztetettség felderítése, a szükség szerinti intézkedések megtétele, gyermekjóléti családgondozás indukálása. A készenléti szolgálat célja a gyermekjóléti központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása. A készenléti szolgálatot egy állandóan hívható, közismert telefonszám biztosításával kell megszervezni úgy, hogy a készenlétben lévö munkatárs szakszerű segítséget tudjon nyújtani, vagy ilyen segítséget tudjon mozgósítani. Gyermekek átmeneti elhelyezése: családok átmeneti otthona

A Családok Átmeneti Otthona 2002. május 01-től kezdte meg működését Nyíregyháza, Tokaji u. 3. szám alatt. A családok átmeneti otthonában az otthontalanná vált szülők kérelmére együttessen helyezhető el a gyermek és szülője, ha elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől. Az. Otthonban a város közigazgatási területén élő krízishelyzetbe került teljes és csonka családokat, illetve várandós anyákat tudnak elhelyezni, ha azt a férőhely engedi, valamint a bekerülési feltételek nek megfelelnek.

Az. Otthon 40 férőhellyel

működik

két szinten.

A Családok Átmeneti Otthonában a bekerülő családok változó időtartamig veszik igénybe a szolgáltatásokat, de jellemző, hogy a jogszabály nyújtotta lehetőségeket kihasználva, a legtöbb család másfél éVig lakik az Otthonban. Jellemző, hogy magas arányban vannak olyanok, akik egy hónapig veszik igénybe az Otthon szolgáltatásait, tehát a krízishelyzetük ~iatt bekerült családok igyekeznek minél h.amarabb megoldást keresni helyzetükre. Osszességében elmondható, hogy a Családok Atmeneti Otthona, mint átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény jó mutatókkal rendelkezik, kihasználtsága 100 %, a fluktuáció magas szintű, tehát eredeti céljának megfelelően működik.

24


Az intézmény fő profiljaként ápolást-gondozást nyújtó ellátásokat: idősek otthona (székhelyen és telephelyen), fogyatékosok otthona és pszichiátriai betegek otthona ellátást, átmeneti elhelyezésként időskorúak gondozóházát, és az alapszolgáltatás körébe tartozó idősek nappali ellátását biztosítja.

12. számú ábra: A szolgáltatások igénybevétele az engedélyezett férőhelyszámok arányában SzOlgáltatás m,eQoevezése

Oi'$ZiÍQO$

." fér6f\fily "

kiba~~n.ltság

'2009%12

~~ --~----~~----~---~~~-- na.

~~"""';';"~--'---~~'"""--"'-,-~~~_~f---_ _jQ~f! __--+_ _ _ 33",-",_0_ _f---_~_9_9-,-,3_~_--i w;..;:;;'liiLL::..c.:.;;..:..;~==~:";:;"':;':==---'-~_.L-_-,9-=.92-.:.'7_____-..-J..._______l O,0 _.-J __~_~~

A Közgyűlés a 143/2011. (VII1.25.) számú határozatával döntött az intézmény fenntartói jogának a Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség (fenntartó) részére történő átadásáról.

IV.1.3. Ellátási

szerződés

keretében biztosított ellátások

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának fő törekvései között szerepelt a nem állami és egyházi szereplők bevonása a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások rendszerébe.

13. számú ábra: Ellátási

szerződések

"EIIÁtá$iszeliiliis I'---,--.......~~, .. -"- '._c'c___,• ..",'-.-··_---'--:-7--:-+-;-"~..........=-;-"_~~."'"'---;:'---;-"+-=~k=atc::; . . é$é:...:·=.··~n.::.;ek::;;..·7.::.:;id:..:é'L·e::.;;...,-'-i étkeztetés, Joób Olivér és 2002. segitségnyújtás, Rehabilitációs családsegítés, nappali ellátás, Szeretetintézmény tanyagondnoki szolgáltatás (fenntartó: Kertvárosi Ágostai J:iitvallású Evangélikus E ház) családsegítés, tanyagondnoki Human-Net Alapítvány 2005. szol áltatás családsegítés Szocio-East Egyesület 2003. (Előtte

adósságkezelésre ::-:---:--_--=~~--:---:::~~~--=----l-_ _~,~,()O 1-től)<-_.--j közösségi ellátás Talentum Európai Fejlődésért 2005. ____+=Alapítvá.-,n..... y__ ______-+-_ _.____~_ _ utcai szociális munka ~~riféria Egy,esül_e..:...t_____ 1997. 2004--:--.- támogató szolgáltatás, Szent Kamill Rehabilitációs nappali ellátás, lakóotthoni Intézmény ellátás (fenntartó: Szent Kamill Életet az Életnek Közhasznú Alapítván j . . . ._ ._ _ I ÉFOesZ- Szabolcs-Sza-=t;.c.,jm~ár--+ I támogató szolgáltatás 2007.

.~

12

Forrás: KSH 2009.

25

i,

I


-------~

I

~._----

nappali ellátás

szenvedélybetegek otthona

1--

átmeneti

Bereg Meg}'ei Szervezete Mozgáskorlátozottak Szabolcs Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete Reménység Szenvedélybetegek Átmeneti Otthon a Nefelejcs (fenntartó: Kék Alapítvány)

2007.

2009. (Előtte

Tiszalöki Református Egyházközséggel . 200~.::!Q11 ____~

-~~-~

(népkonyha), Oltalom Szeretetszolgálat étkeztetés Magyarországi nappali ellátás hajléktalanok (fenntartó: szenvedélybetegek Evangélikus Egyház) és részére, átmeneti szállás, éjjeli menedékhely, otthona, hajléktalanok családok átmeneti otthona bölcsődei ellátás Hétszínvirág Böl H' '98 (fenntartó:

rG~ermekjólé!i.tJ

2002. (Előtte

Nyíregyházi Evangélikus Egyházzal 1999-től)

1994.

.~~--~-~----~-----

2000. O-6 éves gyermekek átmeneti Szabolcs-Szatm gondozása _. . Megyei Önkorm 2009. gyermekvédelmi szakellátás Lakásotthonok (fenntartó: Szabolcs-Szatmár f-----.~-~._----_:_-_r Bereg Megyel Önkormány.-:-za_t~--t-.-_------"Kiléptető Ház" működtetése Magyar Vöröskereszt Szabolcs 2008. Szatmár-Bereg Megyei Szervezete --+----~_.~.~.~--

Továbbra is célunk a nem állami és egyházi fenntartókkal történő együttműködés a lakosság szükségleteinek minél magasabb szakmai színvonaion történő kielégítése valamint a választhatóság elvének biztosítása érdekében. Törekszünk azonban a minél gazdaságosabb működtetés megvalósítására, a szolgáltatások leghatékonyabb módon történő megszervezésére . A 117/2011. (VI.30.) számú közgyűlési határozatban meghatározott feladatok, lépések ez irányba mutatnak. Az önkormányzatnak nincs lehetősége pénzügyi eszközökkel támogatni a nem állami és a kedvezőbb helyzetben levő egyházi fenntartó kat, szervezeteket. Más módon azonban továbbra is támogatja önkormányzatunk a szociális, illetve gyermekvédelmi feladatok ellátását. 2011 évben haszonkölcsön szerződés formájában ingatlant biztosítottunk a Human-Net Alapítvány számára közösségi ház létrehozására, az ÉFOÉSZ Szabolcs Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete számára a Koszorú u. 10. szám alatti ingatlant korai fejlesztési feladatok ellátására, a Down Egyesület számára ingatlant szintén korai fejlesztés feladataira. A jövő irányvonala a szakmai együttműködés erősítése a következő szempontok alapulvételével: • a szolgáltatások fejlesztése a város külterületein, ennek keretében itt működő szolgáltató szervezetekkel történő együttműködés, esetleg szerződés kötése; • a párhuzamos ellátások finanszírozása helyett új szolgáltatások megjelenítése.

26


V. Finanszírozás V.1. Pénzbeli és természetbeni ellátások finanszírozása

Az 1993. évi III. törvényben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások (továbbiakban összefoglalóan segélyek) finanszírozása • egyrészt a mindenkori költségvetési törvény 3. számú mellékletében meghatározott lakosságszám alapján járó normatív támogatás • másrészt a mindenkori költségvetési törvény 8. számú mellékletében meghatározott normatív kötött felhasználású támogatás alapján történik. A pénzbeli és természetbeni ellátásokban részesülők száma folyamatos növekedést mutat évről évre, melyet a 14. számú ábra is jól szemléltet. 14. számú ábra: Pénzbeli és természetbeni ellátásokban Nyíregyházán 2005-2010. között ....

.

'

...

-,-'

..

Munkanélküliek

......

..• ..

;

...;

./

..d

..............

622 82

.......

6669 571 2531 :: 2307 taká~fepntadási tllmoQatás Átrrle~ti$eaély . . •. •. . . 4224 .' 876 Temetésis,~,y .•• 51 ... .... .. K~metés ·1603 RendkivOligyermekVédelmlt, ..;.

ÁPolasi~i1.· KöZgY6gyefJátási igílZOlvány . .•. . ...

.....•

;

.; ;..

·..··2()1Q.

1 397 192 44

2217 223 45

808 80

1068 73

343 647 1371 3358 3552 871 62 1324

o

o

740 1569 3282 4746 603 28 1527

957 1468 4233 4883 570 39 1531

5338 791 1419 4169 5046 586 86 1704

6871 864 1356 3853 6120 630 82 2342

512

395

647

1008

898

Rénds,Zeresgyermekvédetmi· ...... ;

Ad~á9f;söKkentési

iD09:

1

..~

RMd_res.szoQiátis$egély . . .

tál'l}ó,Witá$ . . . .

2ooS: ..i

.........

Id6skQr~k.~fadéka lám.

20()1.

száma

.....

Jöv~detemP6tlót.. ..'. Rendelkezésreállasi

támogatás . .

2005.····· I. 2Q06.

...

..

részesülők

..

373

1203 81


Ebben valószínűsíthetően a gazdasági válság hatásai is érezhetőek. A munkahelyek elvesztéséből eredően egyre többen fordulnak segítségért az önkormányzathoz és nyújtanak be pénzbeli, illetve természetbeni ellátás megállapítására vonatkozó kérelmet. 15. számú ábra: 2007-2010 között a segélyekre kifizetett összegek

~~;;:.;;.::;;~~;;;:;:..:.:~_-:-...;.o;..;."":",;,_""",:",",,,+___ ~~~~l

335

~=':::='==--:-_ _~'---_~-',-~-,,4_..-::26.9 227 592 883

23 44.:...0.:;.8_-1-_19 351--+~16 716 1119 1361 1488

1.~._~~~_.::..;06=-=9_---tz.....,...;c.;~~-t-.,....;:;..~:.;;:;..~

I

734 385

-f----.::...c. --~-----~._--_._--.-

27


54031t±j~57610 177 508 ~~~~~~~~~~~~~~~-~~= 39 497 ~~~~=~c:::::,:=:;':'<---"'---'c--'--'-'-+'-----

181519 ~~~--~~~ 33478 37 066 36 402 ----~__t__----_t-------

32 51 O.~-t- 33 36.=..8"----+--_3"--4'--'6:...;:8-'-1- - j ~~~~~~~~~~~__--'-~+--Z302 6237~__r-~7~0~5~0__r-_6~449 26 426 13 074 10 306 11 654 ~~~~~~;~~:t::==t=2~3U5~36~=t== 39 35·0------j..,..-·· ··46cc;-~i34-i'"'c·.J'"/~';'\""""';'-·~~5.-1~~·."""'., --j 32 184

-_~ .

15440

_~_-'-ö_~s ~z~e_s-'e.~n~_.~_~._~

f-r---___ __--_

..

.._:_____+_---375 924

Kiadások - - - - - - .összesen - - - - -... : . : . - - - - - - - - - - - - - t

I Bevétel

968807

:1I

17166 384 532

1118

--f-------.----.----f---.--

rpénzbeli szociális ellátások (költségv. Tv. 3.számú mell.) 584 269 Normatív kötött felhasználású támogatás kQltségv. T-",-!Ls3ámu:-:..'m=el:.:J.I.)_____~ _ _+-__=:;.:576 556

18116

I

20702

395947

917=1--"---1.§!!~

. 522 I

:~3

1 444 676

i

___---j-_ _ _ _ _ _+-__

648 902

645075

675 024_--r-_6_21 051

A segélyezési adatokat elemezve (14. és 15. számú ábra) a munkanélküliek ellátását biztosító rendelkezésre állási támogatásra (ma bérpótló juttatás/foglalkoztatást helyettesítő támogatás), valamint alakásfenntartási támogatásra és adósságkezelési szolgáltatásra kifizetett összeg növekedése kiugróan magas. Ennek oka egyrészt a jogosultak számának növekedése, másrészt a jogi (törvényi szintű) szabályozás változása. Mindhárom támogatás normatív kötött felhasználású támogatás, a kifizetett támogatás 80-90 %-a visszaigényelhető az államtól. A 10-20 %-a önkormányzati önerő fedezete a lakosságszám alapján járó normatív állami hozzájárulásból biztosított. A fenti táblázatokból az is jól látható, hogy azok a támogatások, amelyek esetében a jogosultság feltételei helyi rendeleti úton szabályozottak, a kifizetett támogatás összegében nem mutatható ki jelentős növekedés, sőt egyes esetekben csökkenés tapasztalható annak ellenére, hogy a támogatásokban részesülők száma ott is növekszik. E tudatos tervezés - a rendelkezésre álló erőforrások lehető legjobban történő felhasználása érdekében - következménye, hogy a segélyek fedezete a normatív támogatásokból finanszírozható. kitűnik, hogya segélyekre fordítható keret nem került felhasználásra teUes mértékben az elmúlt években. A megmaradt összeg - mivel csak részben kötött felhasználású - az intézmények működtetésre vagy egyéb területeken került felhasználásra.

Az adatokból az is

V.2. Szociális és gyermekjóléti intézményi ellátások finanszírozása Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi

28


igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény által kötelező előírás és szabályozás alapján biztosít szociális- és gyermekvédelmi, gyermekjóléti alap- és szakosított ellátásokat. Az ellátások fedezetére az állam a Magyar Köztársaság mindenkori költségvetési törvényének 3. számú mellékletében szabályozott normatív állami hozzájárulást, valamint a 8. számú mellékletében szabályozott normatív kötött felhasználású támogatást biztosít. Az intézmények működési költségei a jogszabályi kötelezettségek teljesítéséből eredően magasak, ugyanakkor a központi költségvetés az önkormányzati dologi kiadások vonatkozásában már több éve nem számol még inflációs mértékű növekménnyel sem. Ez okozza azt, hogy az intézmények és szolgáltatások évről évre egyre növekvő mértékű kiadásait a normatív állami támogatás évről évre változatlan/csökkenő mértéke nem fedezi le, s ezért azt az önkormányzatnak saját forrásból kell biztosítania.

16. számú ábra: Szociális és gyermekjóléti intézmények önkormányzati támogatásának alakulása 200l;.

"20D8~

2 202 596

2732154

2614127

2231 135

2912421

2591060

2590249

2545366 i

800666

873955

863226

875063

9149861

880343

1097379

920305

890500

863683 i

34,38chl

33,93%

~nyzati,témogatásazÖ$$ie$

bevélel%-ábah

3946% 37,68% 35,52% Forrás: Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatal

17. számú ábra: A normatív állami hozzájárulás és az önkormányzati támogatás alakulása 1200 OOO 1000 OOO 800 OOO 600000 400000

:~-'--'J

l

Ili Onkonnányzati támogatás (eFt)

II Honnativ állami

I

hozzájárulás (eFt)

i

'~_._._.~ _ _J


A számokból jól kitűnik, hogy az önkormányzati saját forrás 2003. és 2008. között közel duplájára nőtt, a normatív állami támogatás 2008. évben is csak éppen eléri a 2003.évi szintet. 2009 és 2011 között mind az önkormányzati támogatás mind a normatív állami hozzájárulás szintje stagnáló.

29

I


Az önkormányzat terheinek csökkentése érdekében került sor a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona, valamint a szociális étkeztetési feladat 2011. október 01. napjától egyház részére pályázati úton történő átadására. Az átadással összességében éves szinten mintegy 146 millió forint önkormányzati támogatást takarít meg az önkormányzat (Sóstói Szivárvány Idősek Otthona 106 millió forint, szociális étkeztetés 40 millió forint).

VI. Szolgáltatásfejlesztési elvek VI.1. Fenntarthatóság, finanszírozási kérdések A szociális és gyermekjóléti ellátást nyújtó intézmények struktúrája folyamatosan változik, amelyet a jogszabályi változások (szolgáltatások körének bővülése), a lakosság részéről felmerülő szükségletek kielégítése illetve a racionálisabb működtetés (pl.: ösztönző normatívával a társulás keretében) indokolnak. A szociális szektor alulfinanszírozott, nagymértékben ki van szolgáltatva a finanszírozási stratégiáknak. Jelentős

strukturális változások 2003 évben és 2005 évben történtek.

2003-ban a Közgyűlés a 98/2003. (IV. 30.) számú határozatával döntött a személyes gondoskodást nyújtó gyerrnekjóléti és szociális ellátások intézményrendszere átszervezéséről, a • Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat megszüntetésre került, • létrejött a Gyermekjóléti Központ (gyermekjóléti szolgáltatás és központ feladataira), • a családsegítés feladatainak biztosítására ellátási szerződést kötött az Önkormányzat, • létrejött a Mentálhigiénés Központ, mint a fogyatékkal élők és pszichiátriai betegek részére szolgáltatást nyújtó integrált intézmény, • a Szociális Gondozási Központ szervezeti felépítése is változott: az Értelmi Fogyatékosok Nappali Intézménye és a Kék Szirom Lakóotthon a Mentálhigiénés Központ szervezetébe került. 2005-től az állam ösztönző normatíva megállapításával támogatta, hogy az intézményeket több település összefogásával társulás keretében lássák el. Ezért abban az évben • megalakult a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás, illetve az intézményfenntartó társulások, • a kistérség ben levő szociális és gyermekjóléti intézmények nagy része a NYITÖT illetve intézményfenntartó társulások fenntartásába kerültek. A nyíregyházi intézmények nagy része a Nyíregyháza és Nyírpazony Intézményfenntartó Társulás fenntartásába kerültek.

A bevezetőben bemutatott a városra vonatkozó demográfiai és társadalmi jellemzők alapján a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerre jelentős teher hárul. Egyrészt a jelenleg is működő szolgáltatásokat az igényeknek megfelelően biztosítani kell, másrészt új szolgáltatásokat (pl.: pszichiátriai nappali ellátás) szükséges bevezetni. Az ellátottak számának növekedése, valamint a szolgáltatások finanszírozása és a város gazdasági helyzete az intézmények eddigieknél racionálisabb működtetését kívánják meg. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 117/2011. (VI.30.) számú határozatával döntött a város szociális és gyermekjóléti ellátó rendszerének szakmai-gazdasági racionalizálásáról. A költségtakarékosabb működtetés érdekében tett lépések azt eredményezik, hogy az intézményekben a személyes gondoskodást végző személyek létszáma (szakmai létszám) a 30

. I


jogszabályokban meghatározott engedélynek is feltételei).

feltételeknek

megfelelnek

(amelyek

a

működési

A következő évre vonatkozó költségvetési törvény-tervezet irányszámai alapján a szociális és gyermekjóléti feladatok ellátására biztosított normatív állami támogatás összege nem változik, azok évek óta szinte azonos mértékűek, az inflációt sem követik. Az önkormányzat bevétele valószínűleg nem növekszik, a kiadások oldalán azonban a növekvő gazdasági társadalmi problémák miatt a szolgáltatások iránti igény növekszik, valamint a szolgáltatások/intézmények működtetése a dologi kiadások következtében növekedhet (minimálbér növelése, Áfa, üzemanyag árának növekedése, stb.). További racionalizálás az önkormányzat és a társulás által fenntartott intézmények összevonásával és valamennyi intézmény társulás keretében történő ellátásával érhető el. A Szociális Gondozási Központ, a Mentálhigiénés Központ és az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság szervezeti keretében levő idősek otthona egy intézménybe történő összevonásával, valamint a Gyermekjóléti Központ és az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság szervezeti keretében levő 9 önkormányzati fenntartású bölcsőde egyesítésével két intézmény jöhet létre. A kialakított új struktúra ábrája a 34. oldalon található (csak a szociális és gyermekjóléti feladatokat tartalmazza, az intézményekhez kapcsolódó egyéb feladatokat az alapító okiratok tartalmazzák). A kialakított új szervezeti struktúrában a gyermekjóléti feladatokat ellátó Gyermekjóléti Központ (273 fő alkalmazotti létszámmal) és a szociális feladatokat ellátó Szociális Gondozási Központ (221,5 fő alkalmazotti létszámmal) működne. Az átalakítással beolvadással megszűnik a Mentálhigiénés Központ és az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság alapító okiratának módosításával az egészségügyi alapellátás feladatait biztosítja új névvel és székhellyel.

Az átszervezés 1 intézményvezetői álláshely megszüntetésén kívül sem létszámleépítést, sem további forráselvonást nem eredményez. A megszűnő intézményben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyát sem érinti, továbbfoglalkoztatásuk változatlan feltételek mellett a jogutód intézményekben folytatódnak. Feladat: szakmai feladatok Felelős: Önkormányzat - Szociális Osztály Határidő: 2012. január 31.

31

Szolgáltatástervezési Koncepció 2011.


Az összevonás révén 2

fő intézményvezetői

létszám csökken. Ezenkivül azzal, hogy a Mentálhigiénés Központ szolgáltatásait a társulás biztosítaná a jövőben a fogyatékos személyek nappali ellátása, nappali ellátottak foglalkoztatása jogcímen 2,5 millió Ft kiegészítő támogatásra jogosult a társulás.

Az intézményi struktúra átalakításának várható hatásai

Az átszervezés szakmai érvekkel támasztható alá, pénzügyi megtakarítás a 2011. június 30 án elfogadott előterjesztésben foglaltakhoz képest minimális.

Az átszervezés szakmailag több szempontból indokolható: • az egyes szolgáltatások közötti átfedések kiküszőbölhetők (pl. házi segitségnyújtás és támogató szolgáltatás ugyanazon ellátottnak szolgáltat), • a nappali ellátás rugalmasabban szervezhető (pl. az idősek klubja kihasználtsága a fogyatékosok ellátásával bővíthető szükség szerint, de ez visszafelé is igaz), • olyan folyamatok indíthatók el, hogyakülterületek ellátását (az eddigi belváros koncentráltsággal szemben) fejleszteni tudjuk, • az ellátások egymásra épülésével az ellátottak szükségleteire a legmegfelelőbb ellátás biztosított (házi segitségnyújtás-otthonában történő ellátást jelent, az idősek otthona-bentlakásos ellátás, ami az idős teljes körű ellátását jelenti), • egy irányítás alatt a szükségletek felmérése és erre válaszul a megfelelő szolgáltatás rugalmasabban és igy gyorsabban megvalósítható (monitoring rendszer), • gazdasági és szakmai szempontból hatékonyabbá válik a munkaszervezés, • a kialakított új struktúrákban az egyes ágazatok (gyermekjóléti, szociális, egészségügyi alapellátás) jól elkülönülnek egymástól, mely a szakemberek és a városlakók számára is átláthatóbb helyzetet teremt, • gyermekvédelem észlelő-jelző rendszerének működése javul, • az intézményeket társulás fenntartásában célszerű működtetni az egyes ellátási típusokat megillető kiegészítő normatíva alapján, • az egységes szakmai és gazdasági vezetés koordináció a szakmai munka hatékonyságát növelheti. előnyökkel járhat (egységes irányitás alatt fokozottabb szakmai kontroll), amelyet azonban befolyásolhatnak az előre részben látható (járások kialakítása) illetve nem látható (kistérségek jövője) döntések.

Az átalakítás hosszú távon szakmai

Az átszervezés szakmai lépései • intézményvezetőkkel, szakmai szervezetekkel történő egyeztetés, • az intézmény alapító okirattal történő megszüntetése, • Szociális Gondozási Központ, a Gyermekjóléti Központ és az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság alapító okiratainak módosítása, • működési engedélyek megszerzése, • a működési engedélyhez az intézmények szakmai programjának, szervezeti és működési szabályzatának elkészítése, bizottság általi elfogadása, • a jelenlegi intézmények vezetőinek vezető megbízatásának visszavonása, 1 intézményvezetői álláshely megszüntetése • intézmény vezetői pályázatok kiírása, elbírálása, • átmeneti idöre megbízás intézményvezetői feladatok ellátására, • gazdasági egység létrehozása a Szociális Gondozási Központban és az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóságnál.

33


VI.2. Szükségletalapú tervezés Az elmúlt 18 évben a szociális törvény hatályba lépése óta folyamatosan változott a jogszabályi környezet, így a finanszírozási, működési feltételek. Sem az elmúlt években sem jelenleg nem lehet hosszú távú célkitűzéseket megfogalmazni, miközben a társadalomban végbement változásokra kell a szektornak megfelelöen reagálni. Az önkormányzatnak a jogszabályi kötelezettsége illetve a lakossági szükségletek alapján

kell terveznie. A jelenlegi ellátórendszerben működő szolgáltatások megtartása mellett új, hiányzó ellátási formák bevezetése, illetve a kevés férőhellyellellátottal működő szolgáltatások fejlesztése szükséges. A feladatok biztosításának keretei nem feltétlenül jelentenek új intézményi formát. Például a hiányzó pszichiátriai nappali ellátás a jelenlegi nappali ellátás rendszerében a fogyatékka I élő személyek vagy az idős személyek részére kialakított intézményi keretben férőhelyszám megosztásával vagy annak bövítésével megoldható. Feladat: szükséglet és kapacitás felmérése Felelős: Önkormányzat - Szociális Osztály Határidő: 2012. december 31. Az önkormányzatnak nemcsak intézmények működtetésében és a kötelezö feladat

ellátásában kell gondolkodnia. Erősíteni kell a társadalmi részvételt (helyi közösségek bevonása, önkéntesség, érintettek bevonása) a szolgáltatások fejlesztésében és működtetésében, meg kell újítani a párbeszédet a helyi szereplök és az önkormányzat között (civil kerekasztal, érdekegyeztetés). A fenti célkitűzések érdekében például indokolt egy interaktív oldal kialakítása a város honlapján, amin keresztül megvalósítható a tájékoztatás, a véleménynyilvánítás lehetöségének biztosítása stb. Felelős: Önkormányzat - Szociális Osztály Határidö: folyamatos A szükségletek mellett a jogszabályi változások is jelentősen alakítják a szolgáltatások rendszerét. A közel jövőre vonatkozó tervezetek között szerepel a befogadási rendszer bevezetése, az ellátást igénybevevők napi szintű elektronikus nyilvántartása. Az önkormányzat feladata egységes szempontsor kialakítása a befogadás rendszerére vonatkozóan, valamint az elektronikus nyilvántartáshoz szükséges eszközfejlesztés (számítógépes rendszer). Felelös: Önkormányzat - Szociális Osztály Határidő: 2012. január 31. VI.3. A

meglevő

szolgáltatások tartalmának fejlesztése

Ehhez elengedhetetlen programok, projektek támogatása, valamint a megfelelő személyi, tárgyi feltételek biztosítása a változó körülményekhez alkalmazkodva. VI.3.1. Infrastrukturális fejlesztések A gyermekek átmeneti elhelyezését biztosító Gyermekek Átmeneti Otthona (Nyíregyháza, Kollégium u; 54-56.), valamint a gyermekek és családok együttes elhelyezését lehetővé tevö Családok Atmeneti Otthona (Nyíregyháza, Tokaji u. 3.) korszerűsítése, az elhelyezési feltételek javítása elengedhetetlen. A TIOP - 3.4.2.-11/1 pályázati konstrukció lehetőséget biztosít a pályázati forrás igénybevételére. 34


Feladat: a projekt kidolgozása Felelős: Önkormányzat - Szociális Osztály, Vagyongazdálkodási Osztály Gyermekjóléti Kőzpont, Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek átmeneti otthona Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű tag intézmény Határidő: 2012. január 31. VI.3.2. Projektek, programok támogatása Az 1.2. pontban hangsúlyoztuk, hogy egyes társadalmi csoportokat mélyebben érint(ett) a társadalmi-gazdasági válság, így különösen az alacsony iskolai végzettséggel vagy azzal sem rendelkező roma lakosságot. A hátrányos helyzetű roma lakosság életkörülményeinek, életfeltételeinek javítása prioritást kell, hogy élvezzen. Különös hangsúlyt kell fektetni a telepszerű körülmények között élők helyzetének javítására, mivel a probléma koncentráltan jelenik meg. Az ÉAOP-2009.-5.1.1.1B pályázat keretében a Huszár lakótelepen élők életfeltételeinek javítása a célkitűzés. A program megvalósításában több nem állami (civil) szervezet is részt vesz, közvetlen (soft programok) és közvetett formában.

Fontos hangsúlyozni, hogy a város más területein is kisebb létszámban, szegregáltan (Keleti lakótelep) vagy elszórtan élnek hátrányos helyzetű csoportok. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott célkitűzések mentén a Keleti lakótelep lassú, fokozatos felszámolása érdekében szükséges intézkedéseket, lépéseket tenni. Feladat: intézkedési terv készítése Felelös: Önkormányzat Szociális Osztály, Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyongazdálkodási Kft Határidő: folyamatos VII. Összegzés

Nyíregyháza Megyei Jogú Városban a szociális és gyermekjóléti ellátórendszer jól kiépített. A folyamatosan változó struktúrában működő szolgáltatásokkal az Önkormányzat célja a lakosság részéről felmerülő szükségletek kielégítése a lehető legracionálisabb módon. Természetesen a társadalmi és gazdasági változások jelentősen befolyásolják a lehetőségeket, ugyanakkor éppen a változások következményeként megjelenő problémák jelentős részének kezelése az ellátórendszerre hárul. A kitűzött célok a város területén működő szociális szolgáltatók és intézmények, valamint az Önkormányzat együttműködése révén valósulhatnak meg.

35

Illmhl


1. számú melléklet

az intézmények bevételei és kiadásai alakulása

Sóstói Szivárvány Idősek Otthona1 eFt 2010.

2011.

I 652 481

659059

621156

609873

748 244 i 654 809

663458

621156 !

Normatív állami hozz~járulás (eFt)

249447

260 199

I 243 304

225468

227681

Önkormányzati támogatás (eFt)

134750

152712

192

192

2007.

2008.

Kiadás összesen (eFt)

605432

704 241

Bevétel összesen (eFt)

i Foglalkoztatottak száma (fő) I Önkormányzati támogatás az összes bevétel %-ában Egy foglalkoztatottra jutó költség (eFt)

2009.

145236 I

153 926 J 106 671

192

22,09% '

20,41%

22,18%

3153

3668

3398

192 23,20%

I

192

i

3433

\

!

i j

17,17% : 3235

I

Szociális Gondozási Központi eFt 2007.

2008.

2009.

2010.

i Kiadás összesen (eFt)

475229

674107

732008

666014

731301

! Bevétel összesen (eH)

484476

689336

734752

688368

731301 :

Normatív állami hozzájárulás (eFt)

156395

203 586

258 435

274289

292128

Önkormányzati támogatás (eH)

199718

323116

265613

209663

197519 :

163

163

163

164

: Foglalkoztatottak száma (fő)

i

2011:j

164

I

I ! ,

i

Önkormányzati támogatás az összes bevétel %-ában I

41,22%

46,87%

36,15%

30,46%

27,01% '

Egy foglalkoztatottra jutó költség (eFt)

2916

4136

4491

4061

4459

2007.

2008.

2009.

2010.

I

Gyermekjóléti Központi ..

I·~

I 2011.

i

I Kiadás ös szesen (eFt)

139905 : 178029

IBevétel o'sszesen (e Ft)

176343 : 177 238

143677

181682

179838

173195

148425

I Normatív állami hozzájárulás (e Ft}

67628

69759

30959

86494

8643~

~ Önkormanyzati támogatás (eFt) Foglalkoztatottak száma (fő)

60049

91 524

I 122 794

58702

57886

50

50

,

Önkormányzati támogatás az összes bevétel %-ában LEgy fogla Ikoztatottra jutó költség (eH)

13

47

I

47

I

1484251

41,79%

47 50,38% ,

68,28%

33,89%

39,00% i

2977

3788

3752

3545

2969

20 l O. január Ol. napjától közvetlenül a NYITŐT fenntartásában müködő intézmények 36


Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság j

2007. 859749

Kiadás összesen (eFt) Bevétel összesen (eFt)

\ 867246 . 282961

INormatí~állami hozzájárulás (eFt) i

Önkormányzati támogatás (eFt) Foglalkoztatottak száma (fő)

~.

2008.

eFt

I

2009.

997748 876766 1082 , 042 ' 819915

2010.12o~

I

902370

868090

854626

868090 : 295637 :

298027

310 887

I 276447

428412

444750

277 753

362801

400691

272

287

288

298

302

Önkormányzati támogatás az összes bevétel %-ában

49,40%

41,10%

33,88%

42,45%

46,16%

Egy foglalkoztatottra jutó költség (eFt)

3167

3483

3050

3033

28~

Mentálhigiénés Központ

I I Kiadás összesen (eFt) I Bevétel összesen (eFt)

_ !

2008.

2009.

2010.

122281

178029

176529

176588

I 44 235

42 384

19641

12365

57414

85 277

108909

176394

1

._-_._-=-========11--12-5-8....:.6-3-1-2....:.1-=-1....:.1-1.:.-.-7-+-2....:.0.::..1....:.74.:.-.-6=-+-=2.:.-.-10~60:.:2=-+--=17:.....:6:""':3:':9:""':4--1

Normatív állami hozzájárulás-'(_eF_t)<---_ Önkormányzati támogatás (e_F-,-t)_ _. _ _ Foglalkoztatottak száma

2007.

eFt 2011.

(fő)

Önkormányzati támogatás az összes

bevét~1 %-ában

40 45,62%

Egy foglalkoztatottra jutó költség (eFt]_ _ _ _ _..........L 3096

40

44

13 101

105408. 100 916

4~

44.

I

I

40,39%

53,98%

50,05%

57,21% I

4507

4058

4059--,. 400U

37

2011.(XII.15.) számú. határozata

Recommend Documents