2011. (XI.30.) SZÁMÚ HATÁROZAT MELLÉKLETE

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 209/2011. (XI.30.) SZÁMÚ HATÁROZAT MELLÉKLETE 1. Bevezető A környezeti értékelés a 2/2005. (I.1.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint készült. 1.1. Előzmények Jászalsószentgyörgy település nem rendelkezik OTÉK szerint készült és jóváhagyott, a teljes közigazgatási területre kiterjedő Településrendezési Tervvel (TRT). A környezeti értékelés a TRT alátámasztó munkaré‐ szeként készült. 1.2. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására A fejlesztési elképzelések nem érintenek különleges madárvédelmi területtel fedett ingatlanokat, így a te‐ lepülés területén regisztrált Natura 2000 védettség nem akadályozza a tervezett beruházásokat. A település csapadékvíz‐elvezető rendszerének felülvizsgálata javasolt. A helyi szabályozási előírásoknál a teljes közművesítést kell szorgalmazni, megfelelő mértékű és minőségű zöldterületi fedettséget kell meghatározni. 1.3. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása A településrendezési eszközök készítésére vonatkozó jogszabály – többször módosított, épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. §‐ában fogalmazottak – szerint mind a térsé‐ gi államigazgatási szervek, mind a szomszédos települések, mind az érintett település lakossága tudomást szerez a változtatási szándékokról és megteheti esetleges észrevételeit. (A korábbi véleményezési eljárá‐ sok terviratait külön munkarészben dokumentáltuk.) 1.4. A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok Földrajzi elhelyezkedés, térségi kapcsolatok A terület elhelyezkedése: ‐ Alföld nagytáj, ‐ Közép‐Tiszavidék középtáj, ‐ Közép‐tiszai‐ártér kistájcsoport ‐ Jászság kistáj Domborzat A kistáj 85 és 105 m közötti tszf‐i magasságú, túlnyomórészt folyóvi‐ zek által feltöltött, teraszos hordalékkúp síkság. A felszín enyhén D fe‐ lé lejt. A középső rész feltöltött síkságán csak az 1‐2 m mély elhagyott holtmedrek jelentenek változatosságot, a vízrendezés előtt sekély ta‐ vakkal, mocsarakkal, apró szigetekkel volt borítva. Földtani adottságok A 100‐350 m vastag posztpannóniai rétegsor zöme agyag, s ez magyarázza, hogy a nagy ki‐ terjedésű É‐i hordalékkúpok közén létrejött Jászság a pleisztocén folyamán mocsaras, vi‐ zenyős terület volt. A pleisztocén végén a D‐i és Ny‐i felszíneket 1 ‐ 4 m‐es infúziós lösztaka‐ ró fedte be. A középső részeket 1 ‐ 5 m vastag‐ ságú holocén folyóvízi öntésiszap borítja, agyag és átmosott lösziszap fedi.

Folyóvízi aleurit

Infúziós lösz

Lösz

Talajviszonyok A talajtakaró 97%‐a löszös üledéken képződött. A legtermékenyebb talajok az alföldi mészlepedékes cser‐ nozjomok és a réti csernozjomok. A legnagyobb kiterjedésben réti talajok találhatok a területen, valamint a szikes talajok.

Jászalsószentgyörgy Településrendezési Terve – Környezeti értékelés – 209/2011. (XI.30.) KT határozat melléklete

Felszíni és felszín alatti vizek Száraz, gyér lefolyású, erősen víz‐ hiányos terület. A Tápión és a Zagyván a kora tavaszi, a Tarnán a kora nyári árvizek a gyakoriak. A kisvizek mindegyiken ősszel ural‐ kodnak. A vízminőség II. osztályú. A vízfolyásokat védgátak kísérik. A talajvíz mélysége 2‐4 m között van, mennyisége jelentéktelen. A kémi‐ ai jelleg túlnyomóan nátrium ‐ kal‐ cium – magnézium – hidrogén ‐ karbonátos. Keménysége települések közelében 45 nko, a szulfáttartalom általában nagyobb, mint 300 mg/l. A rétegvi‐ zek mennyisége nem jelentős. Klimatikus viszonyok Mérsékelten meleg‐száraz terület. Az évi napfénytartam több mint 2000 óra. A középhőmérséklet évi átla‐ ga 10,2‐10,3 oC. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34,4‐34,6 oC, a minimumoké ‐17,2 oC. A csapadék évi mennyisége 520‐550 mm között változik. A téli időszak hótakarós napjainak száma 35. Ural‐ kodó szélirány az ÉNy‐i, az átlagos sebesség 2,5‐3,0 m/s. Növényvilág A Tiszántúli flórajárásba sorolódó kistáj fontosabb potenciális erdőtársulásai a fűzligetek, a tölgy‐kőris‐ szil ligeterdők, a pusztai tölgyesek és a gyöngyvirágos tölgyesek. Ma a nyílt társulások a jellemzőek, mint a sziki rétek, a szikes puszták. Az erdőművelésbe bevont területeken keménylombos, zömében fiatalkorú erdők találhatók. A mezőgazdaságilag hasznosított területek elterjedtebb kultúrái a búza, az őszi árpa, a kukorica és a cukorrépa. 2. A terv, illetve program és a kidolgozásukkor vizsgált változatok 2.1. A terv, illetve program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése A település hosszú távú működéséhez, az „élhető településhez” szükséges területhasználatokat biztosítani kell, így tartalék lakóterületet kell kijelölni, elkerülő út számára területet kell fenntartani, az intézményi és műszaki infrastrukturális fejlesztések lehetőségét biztosítani kell, lehetőséget kell adni a szabadidő aktív eltöltésére, a környezet és életminőség javítását szolgáló zöldterületfejlesztést kell kezdeményezni, továb‐ bá mindezekhez megfelelő helyi szabályozórendszert kell létrehozni. 2.2. A terv, illetve program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal A teljes közigazgatási területre készített Településrendezési Terv az Országos Területrendezési Tervvel, valamint a Jász‐Nagykun‐Szolnok Megyei Területrendezési Tervével összhangban van, ezen tény rajzi és számszaki igazolását külön fejezet ismerteti. 3. A terv megvalósítása után várhatókörnyezeti hatások, következmények feltárása 3.1. A célok összevetése az országos szinten kitűzött környezet és természetvédelmi célokkal A Településrendezési Terv készítése során az alábbi jogszabályok lettek figyelembe véve:  A vízgazdálkodásról szóló, 2009. évi CXLIV. törvénnyel, 2009. évi XCIX. törvénnyel, 2009. évi LIV. tör‐ vénnyel, 2008. évi XCI. törvénnyel, 2007. évi XXIX. törvénnyel, 2006. évi CIX. törvénnyel, 2005. évi LXXXIII. törvénnyel, 2003. évi CXXIX. törvénnyel, 2003. évi CXX. törvénnyel, 2001. évi LXXI. törvénnyel és 1998. évi LXXXVI. törvénnyel módosított 1995. évi LVII. törvény,  A vízhasználatok, csapadékvíz‐elvezetés, szennyvíz‐elhelyezés és ‐kezelés rendjét szabályozza a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet,  Felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 230/2010. (VIII.18.) Korm. rendelettel módosított 219/2004 (VII.21.) Korm. rendelet,  A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerinti előírásokat figyelembe kell venni,

2


          

                 

A vízgyűjtő gazdálkodás egyes szabályait a 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet tartalmazza, A „vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről” szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet intézkedik, A település területén található vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi lé‐ tesítmények védelméről a 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet intézkedik, A „felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról” a 118/2008. (V.8.) Korm. rendelettel, 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet rendelkezik, 7/2002. (III.1.) KÖM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának méréséről, ellenőrzéséről, adatszolgáltatásáról, valamint a vízszennyezési bírság sajátos szabályairól, A többször módosított 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról, 21/2006. (I.31) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek ál‐ tal veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett terü‐ letek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról. 194/2007. (VII.25.) Korm. rendelettel, 274/2002. (XII.21.) Korm. rendelettel, 120/2001. (VI.30.) Korm. rendelettel módosított 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról, 10/2001. (IV.19) KöM rendelet az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület ki‐ bocsátásának korlátozásáról, A 25/2008. (X.17) KvVM‐EüM‐FVM együttes rendelettel, a 49/2006. (XII.27.) KvVM‐EüM‐FVM együt‐ tes rendelettel és 4/2004. (IV.7.) KvVM‐ESzCsM együttes rendelettel módosított 14/2001. (V.9.) KöM‐ EüM‐FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről, 23/2001. (XI. 13) KöM rendelet a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWtn‐nál kisebb névleges bemenő hőeljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határ‐ értékeiről, 50/2006. (XII.27.) KvVM rendelettel, 7/2004. (IV.27.) KvVM rendelettel módosított 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet a légszennyezettségi és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgála‐ tával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról, 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltét‐ eleiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről, 8/2010. (III. 31.) KvVM rendelettel módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről, 94/2003. (VII.2.) Korm. rendelet az ózonréteget károsító anyagokról, 272/2004. (IX.29.) Korm. rendelet egyes létesítmények üvegházhatású gázkibocsátásnak engedélye‐ zéséről, nyomon követéséről és jelentéséről, 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről. A környezeti zaj és rezgés elleni védelemmel kapcsolatban a 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet intéz‐ kedik, A környezeti zaj‐ és rezgésterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM‐EüM együttes rendelet tartalmazza. 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról. 192/2003. (XI.26.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenység végzésének felté‐ teléről. 213/2001 (XI.14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenység végzésének felté‐ teléről. 5/2002 (X.29.) KvVm rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól. 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötele‐ zettségekről. 11/1991. (V.16.) KTM rendelet a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeinek és az azok alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról. 15/2003. (XI.7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről. 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termé‐ kek forgalomba hozatalának állat‐egészségügyi szabályairól. 2008. évi XCI. törvény a természet védelméről.

3


     

201/2006. (X.2.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű te‐ rületekről szóló 275/2004 (X.8.) Korm. rendelet módosításáról. 2/2002 (I.23.) KöM‐FVM rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról. 14/1997 (V.28.) KTM rendelet a nemzeti parkok területének övezeti kategóriába való besorolásáról. 2009. évi XXXVII. törvény az erdő védelméről. 10/2010. (VIII.18.) VM rendelettel módosított 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általá‐ nos szabályairól. 344/2009. (XII.30.), 182/2009. (IX.30.) és 151/2009. (VII.23) Korm. rendeletekkel módosított 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról. 2008. évi XXXVI. törvény a termőföldről szóló 1994. évi LV. Törvény módosításáról.

 3.2. A környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése a tervben A Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban az alábbi célok épültek a tervbe:  A települési élet‐ és környezetminőség javítása  Az áthaladó forgalomból eredő környezet‐ terhelés érdekében elkerülő út tervezett a magasabb szintű tervekkel összhangban. A jó minőségű termőföldek védelme érdekében fásítások, erdősítések javasoltak tájra jellemző, honos fajokkal. Az utóbbi években egyre több problémát okozó belvízrendezés is hangsúlyt kap.  Természeti erőforrások és értékek megőrzése  A Natura (különleges madárvédelmi) területek védelmének biztosítására, valamint a Zagyva és környezetének rendezésére tesz javaslatot a terv.  A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése  A községben a termőföldek minősé‐ ge jónak mondható, ezért a külterületi mezőgadasági területhasználat fenntartása továbbra is biz‐ tosítandó. A termelést elősegítendő tartalék gazdasági területek kerültek kijelölésre. 3.3. A terv céljainak releváns tervek céljaival való konzisztenciája környezeti szempontból a) Országos Területfejlesztési Koncepció / 97/2005. (XII.25.) OGY határozat Régiók fejlesztési irányai (ÉszakAlföld):  A régió célja a közös érdekeken alapuló együttműködési hálózatok kialakításával, a természeti érté kek és a határ menti helyzetből adódó előnyök tudatos kihasnzálásával megteremteni a szilárd, ver senyképes gazdaság alapjait és színvonalas lakókörnyezetet, életlehetőséget biztosítani. A régió hosszútávú céljai:  Regionális versenyképesség javítása  Bio és egészségipari kutatások  Gazdasági szerkezetváltás (mezőgazdaság versenyképessé tétele, az élelmiszeriparban a termelői, értékesítési hálózatok kialakítása)  A folyóik és holtágak komplex turisztikai hasznosítása lehetőségének megteremtése  A vidékfejlesztés térségeinek felzárkóztatása  Kistermelői hálózatok kialakítása  Életminőség javítása, alternatív foglalkoztatási lehetőségek  Fenntartható fejlődés, örökségvédelem  Környezetkímélő infrastruktúrák, korszerű energetikai rendszerek elterjedésének és az al ternatív energiaforrások hasznosításának ösztönzése.  Környezetbarát energiahasznosítás.  Vízgazdálkodási, vízminőség, természet, környezet, és katasztrófavédelmi együttműködé sek fenntartása és fejlesztése. b) Nemzeti Környezetvédelmi Program / 2009‐2014 időszakra (96/2009. (XII.9.) OGY határozat) A program átfogó célterületei:  A települési élet és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése Cél az emberhez méltó, kiegyensúlyozott, egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítá sa. Ezek közé tartozik a környezetegészségügyi feltételek teljesülése, a magas színvonalú környezeti infrastruktúra, a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége és összhangja, valamint a környezetbiztonság javítása.  A tervben biztosított a különböző terület‐ használatok összhangja, a helyi szabályozási előírások (a magasabb szintű előíárskon túl) korlá‐ tozzák a környezetterhelés mértékét.  Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése

4




Ezen átfogó cél a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítására, a környezet szennyezés megelőzésére, a terhelhetőség / megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartha tó használat megvalsóítására irányul. Kiemelt figyelmet kap a természeti értékek, ökoszisztémák védelme, az életközösségek működőképességének megőrzése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása.  A magasabb szintű jogszabályokon túl a Helyi Építési Szabályzat is a települési meglévő természeti és épített értékek védelmét hivatott biztosítani. A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése A fenntartható életmód, fogyasztás és termelés együttesen biztosítja a társadalmigazdasági fejlődés és a környezetterhelés szétválását, azaz, hogy a lakosság növekvő jólléte csökkenő környezetterhelés mellett legyen biztosítható. A fenntartható termelés forrástakarékos, csökkenti a környezetre gyako rolt káros hatásokat, növeli a termékek és szolgáltatásoki értékét a fogyasztók számára.  A terü‐ lethasználatok települési szintű szabályozása, a végezhető tevékenység korlátozása a környezet‐ terhelés csökkentését biztosítja.

c) Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia / 1054/2007. (VII.9.) Korm. határozat Prioritások  Fenntarthatatlan társadalmi folyamatok kezelése, fenntartható folyamatok erősítése  demográfiai problémák kezelése  egészségmegőrzés és egészséges életmód kialakítása  társadalmi kohézió és a foglalkoztatás javítása  A környezet eltartóképességének megőrzése  Természeti értékek védelme, természeti erőforrások fenntartható használata  Az éghajlatváltozás veszélyét erősítő tevékenységek visszaszorítása és felkészülés az éghajlat változásra  Fenntartható vízgazdálkodás kialakítása  A gazdaság fejlesztése a fenntartható fejlődés követelményei szerint  A versenyképesség erősítése és a fenntartható fejlődés  A természeti erőforrásokkal való helyes gazdálkodás, a fenntartható termelési eljárások és fo gyasztási szokások  Az energiagazdálkodás átalakítása  Fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakítása  Gazdasági szabályozás  A végrehajtás átfogó feladatai, eszközei  A tudásbázis növelése  A tudás megosztása d) Nemzeti Éghajaltváltozási Stratégia / 2008‐2025 időszakra Kormányzati és társadalmi feladatok:  megfelelő jogigazdasági szabályozó rendszer kialakítása; Állmi szervek  támogatási rendszerek felülvizsgálata  a társadalom szemléletformálásának erősítése, előtérbe helyezése, példamu tatás Régiók  klímaváltozás hatásait is figyelembevevő területfejlesztési program és kon cepció összeállítása Lakosság  fogyasztás, anyag és energiafelhasználás csökkentése, hatékonyabbá tétele,  életmódváltás  klímabartá közlekedés  az éghajlatváltozással kapcsolatos tájékoztatás folyamatos figyelemmel kí sérése civil szervezetek  a társadalom és a döntéshozók figyelmének felkeltése, folyamatos fenntartá sa az éghajlatváltozás témakörével kapcsolatban  a döntéshozók munkájában való részvétel, társadalmi ellenőrzés  társadalom mozgósítása, akciók indítása helyi közösségek,  példamutatás önkormányzatok,  információktapasztalatok cseréje egyházak üzleti szektor  anyag és energiafogyasztás csökkentése a hatákonyság növelésével párhu zamosan  vállalatok működésének klímabaráttá tétele

5


  

média



termékek, szolgáltatás, vállalati profil zöldesítése klímabarát kutatások és fejlesztések, klíma innováció társadalmi felelősségvállalás az éghajlatvédelem érdekében a társadalom és a döntéshozók figyelmének felkeltése, folymatos fenntartása az éghajlatváltozás témakörével kapcsolatban

Stratégiai célok:  Lakossági és közületi energiatakarékosság A meglévő épületállomány esetén a legfontosabb beavatkozási lehetőségek:  nyílászárók felújítása vagy cseréje  épülethatároló felületek hőszigetelése (fal, padlás, padlófödémszigetelés)  fűtési berendezések korszerűsítése  fűtésszabályozás Megújuló energia  biomassza  földhő  szélenergia  napenergia  vízenergia Tüzelőanyagváltás  Közlekedés  közösségi közlekedés nagyobb arányú igénybevétele  közlekedésiszállítási igények optimalizálása  közúti szállítás helyett kombinált áruszállítás  megfelelő közlekedési infrastruktúra hálózat kialakítása  megújuló üzemanyagok terjesztése  Mezőgazdaság és erdészet  természetkímélő gazdálkodási mód ösztönzése  víztakarékos talajművelési technológiák alkalmazása  energiatakarékos gépek hasnzálata  nagy termékkibocsátású állattartó telepek csak melléktermékhasznosítás esetén fo gadhatók el  erdősítésénél figyelembe kell venni a földhasználati szempontokat  illegális fakitermelések visszafogása  erdőállomány védelmi funkciók erősítése  erdőgazdálkodási módszerek üzemszerű bevezetése  Magas energiaigényű termékek hulladékainak hasznosítása, újrahasználat  megfelelő hulladékgazdálkodási terv  szelektív hulladékgyűjtés

3.4. A jelenlegi környezeti helyzet elemeinek ismertetése 3.4.1. A földrajzilag lehatárolt tervezési terület környezeti jellemzőinek azonosítása Vízfolyások (Közép‐Tisza‐vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 2007.) Jászalsószentgyörgy területén észak‐déli irányban halad a Zagyva folyó. A település térségében még megtalálhatók a durvaszemcsés felső pleisztocén rétegek, és bár vízadó képességük jó (600800 l/p), vizük magas arzén és vastartalma miatt sehol sem használják. A folyót árvédelmi töltések kísérik. A vízjárási viszonyok szélsőségesek, melynek oka a vízgyűjtőterület szélsőséges csapadékeloszlása. Kora tavaszi, főleg márciusi árvizeit a kis vagyközepes csapadékkal egyidejű hóolvadás okozza. A Zagyva medrének kotrásakor a depóniákat úgy helyezték el, hogy árvízvédelmi tőltésekké alakíthatók legyenek.

6


A medrek fekiszapolódása, benőttsége miatt a medrek vízszállítása a kiépítési vízhozamukhoz képest folya matosan csökken. A vízfolyások feliszapolódását meggyorsította, hogy a mederrendezéseket nem követte a vízgyűjtő komplex rendezése (vízmosások megkötése, rétegvonal menti mvelés, erdőtelepítés stb.). A módosított 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerint Jászalsószentgyörgy érzékeny a fő vízadók felszínhez közeli elhelyezkedése, illetve a terület beszivárgási jellege miatt. Az ivóvízminőségi problémák alapvetően a felszín alatti vizekben lévő vízszennyezőkre (arzén, ammónia, vas, mangán, bór) vezethetők vissza. A kisebb volumenű állattartás és növénytermesztés okozta mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés jellem zően a felszín alatti vizek felső részét érinti. Szennyezést jelent a településekről illegálisan kiszállított többségében kommunális eredetű hulladék. Az el hagyott hulladék a település határában lévő vízfolyás medrében okoz problémát. Jász‐Nagykun‐Szolnok Megyei Környezetvédelmi Program (2009‐2014) megállapításai: A Zagyva folyó vízminősége a minták vizsgálata alapján szennyezett, erősen szennyezettnek mondható. Oxigénháztartás szempontjából a vízfolyás minősítése „tűrhető”, a III. osztálynak megfelelő. A III. osztálynak megfelelő minőségi tartományba tartozó komponensek mellett IV. osztályba sorolt komponenst is találtak, mely magas biológiailag is bontható szerves anyagra, illetve szerves széntartalomra utal. Tápanyagháztartás szempontjából az V. osztályba sorolást az ortofoszfát tartalom határozza meg. A nitrogénháztartás mutatói szempontjából az I.III. osztálynak megfelelő értéktartományban van minden vizsgált komponens. Egyéb paraméterek közül meghatározó a vezetőképesség, illetve az oldott mangán tartalom. Összességében a Zagyva vízminőségében az utóbbi időszakban jelentős változási trend nem mutatható ki és ez a közeljövőben sem valószínűsíthető. Igen magas a tápanyagtartalom, az összes sótartalom, kedvezőtlen a nyári oxigénháztartás, amely korlátozza a víz hasznosítását, elősegíti az algásodást.

Sekélyvíz víztest (MÁFI)

Hegyvidéki porózus, feláramlás (MÁFI)

Levegőtisztaság Jászalsószentgyörgy a „10 – Az egész ország területe” kategóriába tartozik levegőtisztaságvédelmi szempontból:  kén‐dioxid: F  nitrogén‐dioxid: F  szén‐monoxid: F  szilárd (PM10): E  benzol: F

Karszt, termál (MÁFI)

E‐csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.

A levegőterhelés a településen az alábbi összetevőkből származik:  pontforrás: épületből (lakóházból, intézményekből) eredő;  vonalforrás: közlekedésből származó;  területi forrás: építkezési beruházásokból, nagyobb területen üzemelő gazdasági létesítmények‐ ből származó. A lakóházakból és ingatlanokból a gázhálózatra történt rácsatlakozások eredményeként némileg csökkent a káros anyag kibocsátás a fűtési időszakban, azonban az emelkedő gázárak miatt egyre többen használ‐ nak kályhákat, kandallókat. A tavaszi‐őszi időszakban a kertes házaknál keletkező kerti hulladék égetése is

7


időszakos terhelésként jelentkezik, azonban ezek mértékének számszerűsítése random jellegük miatt ne‐ hézkes. Légszennyező telephelyek és pontforrások a KÖTI‐KTVF területén (Forrás: Állapotértékelés, 2008.):  Telephely: 3 db  Pontforrás: 4 db SO2 (t/év) CO (t/év) Nox (t/év) Szilárd (t/év) VOC (t/év) CO2 (t/év) 0,01 0,05 0,25 0,56 0,44 172,00 A közlekedésből eredő kibocsátások a forgalomszámlálási adatok, illetve fajlagos emissziós értékek alap‐ ján kalkulálható:

Zaj és rezgésvédelem A települési zajmérési adatokról nincs ismeret. Lakott területen elsősorban a kereskedelmi, gazdasági lé‐ tesítmények üzemszerű működése okoz lakossági panaszt, valamint főútvonal mentén a forgalom. A KOTI‐KVTF által készített állapotértékelés (2008.) a Merkanto 896 Kft‐t említi meg, mint jelentős zajki‐ bocsátót; későbbi intézkedésekkel azonban sikerült határérték alá szorítani a zajkibocsátást. 2009. évi forgalomszámlálási adatok alapján, 50 km/h sebességet feltételezve, az út tengelytől számított 10 m‐es távolságban, 1,5 m‐es magasságban JAVA programmal becsült zajterhelés az alábbi: 32. sz. út – nappali zajterhelés: 67 dB 65 dB határérték; éjszakai zajterhelés: 58 dB 55 dB határérték 3226. sz. út ‐ nappali zajterhelés: 57 dB ≤ 65 dB határérték; éjszakai zajterhelés: 46 dB ≤ 55 dB határérték Fentiekből kiderül, hogy a 3226. sz. összekötő út forgalmából eredő zajterhelés a 27/2008. (XII.3.) KvVM‐ EüM együttes rendelet 3. sz. mellékletében meghatározott határérték alatt van; azonban a 32. sz. másod‐ rendű főút forgalmából származó nappali és éjszakai zajterhelés is határértéken túli. A rezgésmérésről, rezgés‐terhelésről nincs rendelkezésre álló információ. Föld és talajvédelem A talajszennyezettségét okozó tevékenységek nagyrészt meg‐ egyeznek a felszíni és felszín alatti vizek szennyező‐forrásaival. A talaj szennyezés legfőbb forrása az intenzív, vegyszeres nagy‐ táblás művelés. A talaj ennek következtében sok esetben műtrá‐ gyával, vegyszerekkel túlterhelt lehet, a nagytáblás, tagolatlan szántókon, pedig jelentős a defláció kockázata. Érzékeny

Kevésbé érzékeny

Felszín alatti vizek állapota

8


Területhasználat jellemzői A mellékelt ábra 2011. január havi földhivatali adatok alapján mutatja a település földrészlet statisztikáját. A település legjelentősebb része külte‐ rületi szántó. Igen jelentős a kivett területek mértéke (13,77%) a belte‐ rülethez (6%) képest. Alacsony az erdőterületek mértéke, kevés a gyep és gyümölcsösök részaránya.

A mellékelt ábra a település történeti területhasz‐ nálatának változását mutatja (kataszteri hold). A település történetében mindig is a szántó terület‐ használat volt a jellemző. A rétek mértéke 1852‐ től folyamatosan csökkent. A település adottságai soha nem kedveztek igazán a szőlő telepítésének. Említésre méltó, hogy a nádasok teljesen eltűntek, 1952‐ben még 145 kh (85,2 ha) nádast tartottak nyílván, jelenleg nincs ilyen területhasználat. Az erdők aránya 24‐70 kh (1440 ha) között változott.

3.4.2. A fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása

Szennyvízcsatorna‐ hálózatra történő ráköté‐ sek számá nem teljeskörű

Zagyva rossz vízminősége, árvízveszély Lakosság környezet‐ tudatlansága, illegá‐ lis hulladék‐ lerakatok

Lakóterületen belüli ipari tevékenység

Kevés a belterületi zöld‐ felületek aránya

Védett vadaspark elhanyagoltsága

Nincs kiépített komplex csapadékvíz‐elvezető Belterületen átha‐ ladó forgalmas 32. sz. főút

Mélyfekvésű területek, belvízveszély

9


Funkcionális konfliktusok forrásai  A belterület nyugati határán végigfolyó Zagyva‐menti ökológiai folyosó leszűkült a különböző beépíté‐ sek következtében.  A forgalmasabb utak (32. sz., 3226. sz.) mentén gazdagabb fásításra lenne szükség.  A mezőgazdasági terményekhez kapcsolódóan nincs kiépülve megfelelő kapacitású feldolgozó üzem.  A Vadas Park területén sok az irtásos terület. Környezet táj és természetvédelmi konfliktusok forrásai  A szennyvízhálózat kiépült ugyan, de a rákötések száma nem teljes körű, ezért további talajszennyezé‐ sekkel lehet számolni. A zagytározók szigetelése, technológiai kialakítása sok helyen nem megfelelő (elszivárgás veszélye).  A természeti értékeket is képviselő gyepterületek becserjésednek, degradálódnak a legeltetés és ka‐ szálás hiányában.  A Natura 2000 hálózathoz tartozó madárvédelmi terület (SPA) és a külterületi gazdálkodás, illetve közlekedés összehangolása hiányzik.  A belterületet kettészelő közút nagyarányú tehergépjármű forgalmat bonyolít növelve a zaj‐ és lég‐ szennyezést.  Környezetvédelmi beruházások elmaradása az ár‐ és belvízvédelem, valamint a hulladékgazdálkodás terén. Tájesztétikai konfliktusok forrásai  A településközpont nem megfelelően, nem esztétikusan került kialakításra.  A község hagyományos utcaképeinek védelme hiányzik.  Az elhagyott és avult állapotú építmények rontják az utcaképeket.  A járdák nélküli szűk utcákban esős időben „sár‐tenger” van, amely nemcsak szennyezést okoz, de a látványa sem kellemes. 3.5. A természeti erőforrás igénybevétele, környezetterhelés előidézése a/Fl b/Gksz c/Gip d/Köu e/Ev levegő 0 ‐1 ‐1 ‐1 2 földtani közeg 0 0 0 0 0 felszíni víz ‐1 ‐1 ‐1 ‐1 0 felszín alatti víz ‐1 ‐1 ‐1 ‐1 0 hatásviselő közeg élővilág ‐1 ‐1 ‐1 ‐1 2 épített környezet 0 ‐1 ‐1 ‐1 1 ökoszisztéma 0 ‐1 ‐1 ‐1 2 települési környezet 0 ‐1 ‐1 ‐1 2 0 ‐1 ‐1 ‐1 2 táj környezeti hatásfo‐ a hatás jellege Á P P P E lyamat jellemzése hatásterület ~20 ha ~10 ha ~25 ha ~30 ha ~50 ha

Jelmagyarázat: 2 kedvező; jelentős változás 1 mérsékelt; kismértékű változás 0 semleges; észrevehető hatás nincs ‐1 kedvezőtlen; kismértékű (határérték alatti) változás ‐2 káros; jelentős (határérték feletti) változás Á állandó E erősödő P periodikus

Közvetlen környezeti hatást kifejtő tényezők:  területfoglalás (beépítésre szánt területek növelése a beépítésre nem szánt területek terhére, csökken a mezőgazdasági termelésre szolgáló terület nagysága; potenciális élőhely csökkenés)  forgalomnövekedés (az új beépítés valamilyen mértékű forgalomnövekedést eredményez)  beépítések megvalósítása (földmozgatás, alapanyag‐szállítás, anyagmozgatás)  működés hatása (levegő‐, zaj‐ és rezgésterhelés)

10


Közvetett környezeti hatások:  élővilág zavarása (üzemelő beruházások nagyobb térségi hatásai által)  forgalom‐átrendeződés (új beépítések esetén feltehetően másképpen oszlik majd meg a forgalom, ezek azonban függnek a beépítés méretétől, jellegétől) Levegőtisztaságvédelem A község belterületét elkerülő út javaslata a központ levegő minőségének javításához járul hozzá, ugyan‐ akkor az új nyomvonal nem megszünteti, hanem áthelyezi a közlekedésből eredő szennyezést. A beépítésre szánt területeken történő beruházások megvalósítása és üzemszerű működése során is lég‐ szennyező‐anyag kibocsátására lehet számítani, ennek mértéke várhatóan a jogszabályban meghatározott határértékeken belül marad. Talajminőség és földvédelem A település művelés alatt álló szántói jó minőségűek, azonban az elkerülő út nyomvonalához innen bizto‐ sítható terület. A község területén hulladék‐lerakóhely nem jelölhető ki az adottságok miatt, ez nem is tervezett. Az illegá‐ lis hulladék‐lerakatok felszámolása, a közterületek megtisztítása a pénzügyi források (pályázati lehetősé‐ gek) függvényében folyamatos. A fogyasztási szokások miatt egyre több a keletkező kommunális hulladék mennyisége, melyek rendszeres és szervezett elszállítása továbbra is biztosítandó. Tervezett a hulladékok szelektív gyűjtésének nagyobb térnyerése. Vízminőségvédelem, folyékony hulladékok A községben a vízminőséggel vannak problémák. A Zagyva vízminőségén van mit javítani, azonban ezt csak komplex mó‐ don, térségi szinten lehet megoldani. A vonatkozó magasabb szintű jogszabályok, illetve a helyi önkormányzati rendeletek biztosítják a települési vízminőség‐védelmet. A szennyvízcsatorna‐hálózat kiépült, de a rácsatlakozások még bővíthetők. A trendek a folyékony hulladékok mértékének nö‐ vekedését prognosztizálják. Zaj és rezgésvédelem A közlekedésből eredő belterületi zaj‐ és rezgésterhelés csökkentése tervezett az átmenő forgalom eltere‐ lésével, elkerülő út megépítésével. Természetvédelem A Zagyva menti terület ökológiai folyosó, ezen belül új beépítésre szánt terület kialakítása nem terve‐ zett. A belterülettől délre lévő ökológiai folyosót érinti a tervezett elkerülő út. Az Alattyánnal és Jásztelekkel szomszédos igazga‐ tási határ mentén védett Natura 2000 madárvé‐ delmi terület található, szántó területhasználatban, ezen változtatás nem tervezett. 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terü‐ letekkel érintett földrészletekről:  Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található különleges madárvédelmi területek / 7.4. Jászság (HUHN10005) 7.4.3. Jászalsószentgyörgy 07/2, 060/3, 061, 066/3, 066/4, 066/5, 066/6, 066/7, 066/8, 066/9, 066/10, 066/11, 066/12, 066/13, 066/14, 066/15, 066/16, 066/17, 066/18, 066/19, 066/20, 066/22, 066/23, 066/24, 066/25, 067, 068, 069/1, 069/2, 069/3, 069/4, 069/5, 069/6, 069/7, 069/8, 069/9, 069/10, 069/11, 069/12, 069/13, 069/14, 069/15, 069/17, 069/18, 069/19, 069/20, 069/21, 069/22, 069/23, 069/24, 069/25, 069/26

11




Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek / 6.3. Jászalsószentgyörgyi erdő (HUHN21162) 6.3.1. Jászalsószentgyörgy 08, 09/26, 029, 030, 032, 033, 034, 035, 036, 037, 038, 039, 040, 041, 042, 043, 044, 045, 046, 047/1, 047/2, 048, 049, 050, 051/1, 051/2, 051/20

3.6. A környezet igénybevétel következményeinek előrejelzése a/Fl Új falusias lakóterület (Fl) kialakítása a belterület északi, észak‐keleti határában (023/2; 023/4; 023/6‐7; 0119/11‐12; 0212/3‐9; 0205/5‐6 hrsz‐ek) tervezett a magasabb szintű tervekben szereplő elkerülő út és a jelenleg beépített lakóterületek között. A terület jelenleg szántó területhasználatú, de az út megépítését követően olyan helyzetbe kerül, amely megnehezíti – akár lehetetlenné teszi – a művelést, így más célú hasznosítása tervezett. A fejlesztési szándék hatására csökken a művelésre alkalmas területek nagysága, potenciális élőhely vesztés következhet be, ugyanakkor a terület nem áll természeti védelem alatt és köz‐ vetlen kapcsolata van a meglévő belterülettel. A fejlesztési szándék hosszabb távra biztosít lakóterület‐fejlesztési területet, a tényleges megvalósulás a jelenlegi trendeket (népességfogyás, mikro‐ és makrogazdasági nehézségek) figyelembe véve a közlejövő‐ ben nem várható; a rendezés alá vont terület az igazgatási terület 0,34%‐át érinti. b/Gksz Új kereskedelmi‐gazdasági területek kialakítása tervezett a település több részterületén (1290; 1368; 1602; 1901; 017/19a) a főbb meglévő és tervezett közlekedési útvonalak mentén. A fejlesztési területek meglévő belterületen, illetve belterület közvetlen szomszédságában találhatók, je‐ lenleg falusias lakóterület, illetve szántó övezetben. A fejlesztési szándék megvalósulásával várhatóan nö‐ vekszik a beépítettség és némileg a környezetterhelés is, csökken a művelhető területek mértéke, ugyan‐ akkor nevezett területek mezőgazdasági hasznosíthatóság szempontjából kedvezőtlen adottságokkal bír‐ nak. A fejlesztési szándék az elkerülő út megvalósításához kötött, azaz hosszú távú koncepció, a tényleges meg‐ valósulás a jelenlegi trendeket (mikro‐ és makrogazdasági nehézségek) figyelembe véve a közlejövőben nem várható; a rendezés alá vont terület az igazgatási terület 0,19%‐át érinti. c/Gip A belterület és az észak‐nyugatra lévő állattartó telep között ipari‐gazdasági terület (017/35‐39) kijelölé‐ se tervezett, amely az állattartáshoz kapcsolódó létesítményeknek adhat helyet. Egyfelől a művelésre al‐ kalmas területek mértéke csökken, potenciális élőhely vesztés következhet be, másfelől az ipari fejlesztés‐ sel (meglévő számára bővítési terület) hosszabb távon biztosítható az állattartás fenntartása, valamint fontos szempont, hogy az érintett szántó területek a település átlagától gyengébb minőségűek. A magasabb szintű tervekben szereplő elkerülő út nyomvonala mentén, csomóponti helyen (0184/9‐12 hrsz) ipari területfejlesztés javasolt a várható igények kielégítésére. A terület a település átlagától jobb minőségű (2, 3 minőségi osztály) szántó, így a mezőgazdasági hasznosítás fenntartása célszerű, ugyanak‐ kor amennyiben az elkerülő út megépül, a közlekedésből eredő kibocsátások korlátozhatják a mezőgazda‐ sági területhasználatot. A község belterületétől délre‐nyugatra ipari‐gazdasági fejlesztés (0207/10‐14 hrsz) tervezett a magasabb szintű tervekben szereplő elkerülő út, a jelenlegi belterület és a 32. sz. főút által közrezárt területen. A te‐ rület a település viszonylatában átlagostól jobb minőségű, így tényleges igénybevétel esetén jó minőségű szántóterület csökkenés mehet végbe, továbbá a terület közelében ökológiai hálózattal fedett terület is ta‐ lálható, így nem megfelelő (környezetszennyező, zavaró hatású) területhasználat esetén élettérvesztés következhet be; megfelelő helyi szabályozással csökkenthető a károkozás mértéke. Az elkerülő úthoz kötött ipari‐gazdasági fejlesztés hosszú távú koncepció, megvalósítása a közeljövőben nem prognosztizálható, a déli fejlesztési terület az igazgatási terület 0,06%‐a. d/Köu A magasabb szintű tervekben szereplő közlekedéshálózat‐fejlesztést a tervhierarchia révén átvette a tele‐ pülésrendezési terv, illetve a nyomvonal nyújtotta lehetőségekre alapozva jelennek meg más célú terület‐ hasznosítási javaslatok. A 32. sz. út forgalmának nagysága miatt a központi belterületet elkerülve, a belterület nyugati határa men‐ tén tervezett új nyomvonalon az elkerülő út. A nyomvonal védelem alatt álló természeti területet nem

12


érint, ugyanakkor a nyomvonal által „elvágott”, elsősorban szántó területek mezőgazdasági művelhetősé‐ ge kétségessé válik. A területfoglaláson és potenciális élőhely csökkenésen túl számolni kell a forgalomát‐ rendeződéssel, illetve az ebből származtatható levegő‐, zaj‐ és rezgésterheléssel, ugyanakkor az átrende‐ ződés hatására a jelenleg terhelt területek mentesülnek a forgalomból eredő környezetterhelés alól. A közlekedésfejlesztési koncepcióban két tervezett kerékpárút nyomvonal is szerepel: országos kerékpár‐ út törzshálózat elemeként a 32. sz. út nyomvonala mentén, valamint térségi jelentőségű kerékpárútként a 3226. sz. út mentén; mindkettő nyomvonalat átvette a településrendezési terv. A nyomvonalak belterüle‐ ten már beépített területeken haladnak, külterületen a burkolt utak mentén, így jelentős mértékű terület igénybevétellel, élőhely csökkenéssel nem kell számolni. Az elkerülő út tényleges megvalósítása a közeljövőben nem várható, mivel az 1222/2011. (VI.29.) Korm. határozatban szereplő I. programciklusban (2011‐2016) II. programciklusban (2017‐2020) és III. prog‐ ramciklusban (2021‐2024) sem szerepel. A IV. programciklusban (2025‐2027) szerepel a 32. sz. főút Já‐ szalsószentgyörgy (M8) – Hatvan dél közötti elkerülő út megvalósítása. A közlekedési terület a közigazga‐ tási terület 0,325‐át érinti. e/Ev Védelmi célú erdőterületek kialakítása elsősorban a tervezett elkerülő út mentén, a belterület, valamint a művelés alatt álló mezőgazdasági területek védelme érdekében tervezettek. Az erdőtelepítésre tervezett terület egy része (belterülettől délre, 0207/5 hrsz) természeti területtel fedett. A véderdő telepítése nagyrészt az elkerülő úthoz kötött, annak nyomvonala mentén a települési környezet és a mezőgazdasági művelés alatt álló területek védelme érdekében tervezett, így megvalósítása nagyban függ az út megépítésétől, azaz a közlejövőben nem várható; az igazgatási terület 0,64%‐át érinti. 4. A várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére vonatkozó intézkedések A környezeti károk csökkentését szolgáló intézkedések:  A központi belterületet elkerülő út nyomvonalának meghatározásakor figyelembe kell venni a meglé‐ vő ökológiai hálózatot; a szabályozási szélesség megválasztásánál biztosítani kell a megfelelő mértékű zöldfelület telepítésének, csapadékvíz elvezetésének lehetőségét.  A vízrendezési problémák komplex megoldására kell törekedni, a tervi szinten megjelenő csapadék‐ víz‐elvezető rendszer megvalósítását szorgalmazni kell.  A kiépült közműhálózatokra való rákötéseket maximalizálni kell.  A jelentős kiterjedésű szántóterületeken védelmi célú fásítás javasolt a tájra jellemző honos fajokból. 5. Javaslat olyan intézkedésekre, amelyeket más tervben figyelembe kell venni A tájvédelmi, tájrendezési feladatok elvégzéséhez további helyi szintű tervek, programok elkészítése szük‐ séges:  a település zöldfelületei rendszerének egységes zöldfelületrendezési terve,  védő erdők, környezetvédelmi fásítások terve és külterületi tájfásítási terv,  települési környezetvédelmi program.  utak környezetrendezési terve,  helyi jelentőségű természeti és művi értékek védelmének, rekonstrukciójának terve, védetté nyilvání‐ tása. A javasolt tájhasználati, tájrendezési változtatások hozzájárulnak a természeti erőforrások hosszútávú vé‐ delméhez, a terület ökológiai egyensúlyának javításához a természet‐ és a környezet védelmének hangsú‐ lyos figyelembevétele mellett. 6. A környezeti hatásokra vonatkozó monitorozási javaslatok értékelése A tervben megfogalmazott szándékok monitoringjához az alábbiak felhasználása javasolt:  Népesség változása, korcsoportok alakulása az önkormányzat saját adatai alapján  fő; % (a település „élhetősége” összefüggésben van a lakosszám alakulásával és összetételével, kellemes környezetű településen szívesebben élnek az emberek)  Forgalomszámlálási adatok változása országos, esetleg helyi mérések alapján  db; % (a települési forgalomból származó levegő‐, zaj és rezgésterhelések mértéke a járművek számából kalkulálható; a kapacitáskihasználtság információval szolgálhat a közutak megfelelőségéről)

13






 

 



Környezetkárosító‐anyag kibocsátások mérése, időbeni változása az ÁNTSZ, illetve a Közép‐Tisza‐ vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség bevonásával  % (vonatkozó jogszabály alapján eseti vagy engedély beszerzéséhez kötött ellenőrzések; lakossági beje‐ lentések alapján történő kivizsgálások) Települési vízellátás minőségének ellenőrzése a Közép‐Tisza‐vidéki Környezetvédelmi, Természet‐ védelmi és Vízügyi Felügyelőség, illetve a vízszolgáltató mérései alapján  % (a vízminőség állapotának változása fényt deríthet az esetleges szennyezésekre, szükséges lépések megtételére) Közterületek állapota, mértékének, összetételének változása önkormányzati adatok alapján  m2; % (a település megítélését, környezetállapotát jelentősen befolyásolja a közterületek nagysága, állapota) Hulladék mennyiségének, összetételének változása az önkormányzat adatai alapján  m3; % (a településen élők „szokásai”, környezettudatosságának szintje megállapítható a keletkező szilárd és folyékony, kommunális, inert, veszélyes valamint szelektív hulladékok mennyiségéből; a hulladékok összetétele háttér információt nyújt az esetleges fejlesztésekhez, pl. új szelektív hulladékudvar kialakí‐ tásának igénye, szennyvízhálózat kapacitásbővítése stb.) Szántóterületek arányának, minőségének változása a körzeti Földhivatal adatai alapján  m2; AK; % (a külterületen jó minőségű szántók találhatók, melyek mértéke folyamatosan csökken a gazdasági te‐ rületek fejlesztése miatt, a „kordában tarthatóság” miatt célszerű a terjeszkedés nyomon követése) Erdőterületek arányának, összetételének változása a területileg illetékes Erdészeti Igazgatóság, vala‐ mint a körzeti Földhivatal adatai alapján  m2; % (a település területén nincsenek nagy kiterjedésű erdők, ugyanakkor levegőminőség szempontjából fontos a honos, nem allergén fajokból álló faállomány növelése) Védett természeti területek mérete, állapota a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, illetve a Körzeti Földhivatal adatszolgáltatása alapján  m2; % (vizsgálandó a védelem alatt álló természeti területek nagysága, változása; helyszíni terepbejárás alapján a természeti területek állapotára is fény derülhet).

14

2011. (XI.30.) SZÁMÚ HATÁROZAT MELLÉKLETE

Recommend Documents