KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.:
KTVF: 48141-11/2011.
Tárgy:
Terény, Kiskérpusztai tározó vízjogi létesítési engedélye
Előadó:
dr. Reich Brigitta Bágyi György Kelemen Zoltán
Vízikönyvi szám: 6.1/20/56
HATÁROZAT 1./ A Járvás és Tóth Horgásztó Kft. (2096 Üröm, Csókavár u. 22.; a továbbiakban: Engedélyes) részére, a MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. (1054 Budapest, Zoltán u. 8.,a továbbiakban: Tervező) által készített 1023-11-9000 nyilvántartási számú tervdokumentáció alapján, a 2./ pontban ismertetett vízilétesítmények megépítésére vízjogi létesítési engedélyt adok. 2./ Létesül: Terény, Kiskérpusztai tározó. Tározó műszaki paraméterei: A létesítmény helye: Kiskérpusztai-patak 0+123 km szelvénye. Kialakítás módja: völgyzáró és oldaltöltéses földgáttal, részben terepbe mélyítve. Hasznosítási cél: horgásztó. Hidrológiai adatok: -
-
-
Vízgyűjtő terület: - Szanda-patak 7+085 km szelvényben: 5,91 km2 - Kiskérpusztai-patak 0+000 km szelvényben: 6,52 km2 - Tározó saját: 0,31 km2 Mértékadó vízhozamok: - Szanda-patak: - NQ10% = 7,83 m3/s - NQ1% = 15,66 m3/s - Kiskérpusztai-patak: - NQ10% = 8,64 m3/s - NQ1% = 17,27 m3/s - Tározó saját: - NQ10% = 0,41 m3/s - NQ1% = 0,81 m3/s A tározóba a Kiskérpusztai-, illetve a Szanda-patakból bevezetett maximális vízhozam: Qmax.bevez. = 1,00 m3/s
Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
Tározó: -
Üzemvízszint: 207,50 mBf. Üzemvízszinthez tartozó vízfelszín: 4,65 ha Üzemvízszinthez tartozó víztérfogat: 68 700 m3 Üzemvízszinthez tartozó átlagos vízmélység: 1,50 m Mértékadó árvízszint: 208,00 mBf. MÁSZ-hez tartozó vízfelszín: 5,06 ha MÁSZ-hez tartozó víztérfogat: 82 500 m3 MÁSZ-hez tartozó átlagos vízmélység: 2,00 m Fenékszint: 204,50-205,50 mBf. Átlagos fenékszint: 205,50 mBf.
Völgyzárógát és oldaltöltés: -
Elzárás helye: Kiskérpusztai-patak 0+123 km szelvénye. Anyaga: homogén földgát. Tömörség: Trρ ≥ 90% Tömörítés: 20-20 cm-es rétegekben. Völgyzárógát koronaszint: 208,80 mBf. Oldaltöltés koronaszint: 208,80-209,50 mBf. Hossz: 533,00 m Magasság: 4,00-4,50 m Koronaszélesség: 3,00 m Mentett oldali rézsűhajlás: 1:2 Vízoldali rézsűhajlás: 1:2 Vízoldali gátláb és előtér rézsűhajlása: 1:2-1:3 Erózióvédelem: burkolat, gyepesítés. Vízoldali padka: - Koronaszint: 206,96-206,00 mBf. - Szélesség: 5,00 m Mentett oldali padka, szivárgóval - Koronaszint: 206,50 mBf. - Szélesség: 3,00 m
Felső terelő töltés: -
Funkció: bevezető műtárgyon keresztül a Kiskérpusztai-patak tározóba jutó vizének szabályozása. Anyaga: homogén földgát. Koronaszint: 209,50 mBf. Hossz: 162,00 m Koronaszélesség: 3,00 m Rézsűhajlás mindkét oldalon: 1:2
Leürítő műtárgy: -
Feladata: vízszint szabályzás, leürítés. Típusa: vasbeton zsilipaknával, energiatörővel ellátott vasbeton áteresz. Áteresz: 27,28 fm Ø 100 cm ROCLA cső Áteresz fenékszintje: 203,66 - 203,88 mBf. Zsilipakna belmérete: 1,50 x 2,30 x 4,08 m Elzárási lehetőségek: zsiliptábla és kettős ideiglenes betétpalló sor, halrács. Előfenék: beton fenékburkolatú, 20,00 m hosszú bevezető vezérárok. 2
Levezető árok: -
Bevezetés helye: Szanda-patak 6+610 km szelvénye. Becsatlakozás szintje: 203,04 mBf. Hossz: 109,00 m Fenékszélesség: 2,00 m Rézsűhajlás: 1:2 Burkolat: energiatörő fogakkal ellátott betonba rakott terméskő.
Árapasztó műtárgy: -
Elhelyezkedés: a völgyzárógát 0+105,0 tkm szelvényében. Kialakítás: trapéz szelvényű, széles küszöbű bukó. Árapasztó csatorna befogadója: levezető árok. Küszöbszint: 207,50 mBf. Szélesség: 2,00 m Hossz: 60,00 m Rézsűhajlás: 1:2 Vízlevezető képesség: 1,61 m3/s
Bevezető műtárgy: -
Feladata: vízkormányzás. Kialakítás: 60 cm belső átmérőjű csőzsilip, vasbeton zsilipaknával, burkolt elő- és utófenékkel. Elhelyezkedés: a felső terelő töltés 0+047,0 tkm szelvényében. Áteresz: 11,20 fm Ø 60 cm HÓD-CSŐ Áteresz fenékszintje: 207,20-207,30 mBf. Elzárási lehetőség: gerebbel ellátott tiltós zsilippel, halrács. Előfenék: 2,00 m hosszon beton burkolat. Utófenék: 6,00 m hosszon RENO matrac burkolat.
Beeresztő árok: -
A bevezető árok a vízkivételi zsilip utófenekétől a Kiskérpusztai-patak 0+595 km szelvényébe juttatja a Szanda-patakból kivett pótvizet. Bevezető árok burkolata: földmedrű. Hossz: 109,00 m Fenékszélesség: 2,00 m Rézsűhajlás: 1:2
Vízkivételi műtárgy: -
Vízkivétel helye: Szanda-patak 7+135 km szelvénye. Vízkivétel szintje: 207,81 mBf. Kialakítás: 60 cm belső átmérőjű csőzsilip, vasbeton zsilipaknával. Áteresz: 6,50 fm Ø 60 cm beton cső. Elzárási lehetőség: tiltós zsilipkapu. Burkolat a vízkivétel környezetében: beton burkolat. Utófenék: 4,80 m hosszon beton burkolat.
3
Megfigyelő berendezések: -
Lapvízmérce, 2,00 m töltésmagasságot meghaladó szakaszon 30,00-35,00 méterenként süllyedés ellenőrző pontok.
Elvégzendő vízimunkák: -
-
-
Völgyzárógát egyes szakaszainak javítása: - „A” minta keresztszelvény szerint: - 0+000,0-0+072,0 tkm szelvények közötti szakaszon, - 0+081,5-0+101,0 tkm szelvények közötti szakaszon, - 0+110,0-0+191,0 tkm szelvények közötti szakaszon. - „B” minta keresztszelvény szerint: - 0+072,0-0+081,5 tkm szelvények közötti szakaszon. Oldaltöltés egyes szakaszainak javítása: - „A”, illetve „C”minta keresztszelvény szerint: - 0+140,0-0+250,0 tkm szelvények közötti szakaszon. - „D”minta keresztszelvény szerint: - 0+250,0 tkm szelvényen túli szakaszon. Felső terelő töltés és bevezető műtárgy kiépítése. Tározótér tereprendezése, a kikerült talaj saját területen való elhelyezésével. Leürítő műtárgy helyreállítása, zsilip és zsilipakna javítása. Levezető árok terméskő burkolatának kijavítása. Árapasztó műtárgy felújítása, vasbeton szerkezetének javítása, energia törő mederszakasz helyreállítása, fa szerkezetű átjáró híd építése. Bevezető műtárgy építése. Bevezető árok jókarba helyezése. Vízkivételi műtárgy zsiliptáblájának, gerebjének cseréje, növényzet és hordalék eltávolítása.
3./ E vízjogi létesítési engedély 2013. december 31. napjáig hatályos. Az engedély hatályának meghosszabbítása – az előbbi időpont lejárta előtt – a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben (a továbbiakban: 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet) előírt mellékletek csatolásával kérhető. 4./ Előírások: -
A munkálatok megkezdését és befejezését a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek (a továbbiakban: Felügyelőség) be kell jelenteni. A kivitelezés befejeztével műszaki átadás-átvételi eljárást kell tartani, a műszaki átadásátvételi eljárás tervezett időpontjáról legalább 8 nappal előbb értesíteni kell a Felügyelőséget. Műszaki átadás-átvételi eljárást követő 30 napon belül a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 6. §-a szerinti mellékletek csatolásával az üzemeltetőnek a vízjogi üzemeltetési engedélyt meg kell kérni. A tulajdonos személyében bekövetkezett változást az Engedélyes köteles 30 napon belül a Felügyelőségnek bejelenteni. Amennyiben jelen engedély alapján tárgyi vízilétesítmények nem kerülnek megépítésre, a vízjogi létesítési engedély hatályának lejártát követő 30 napon belül az Engedélyes nyújtsa be az erre vonatkozó nyilatkozatát.
4
-
-
-
-
A tóba földmérő által hitelesített vízmércét kell elhelyezni, a vízmérce null pontjának megadásával. A hitelesítésről készült dokumentumot a vízjogi üzemeltetési engedély kérelemhez mellékelni kell. A vízjogi üzemeltetési engedély kérelemhez csatolni kell az üzemeltetési szabályzatot is. Az üzemeltetési szabályzatban a jellemző vízszinteket vízmérce állásban is meg kell adni. Az üzemeltetési szabályzatban külön ki kell térni egy esetlegesen bekövetkező katasztrófa megelőzéséhez szükséges teendőkre, beleértve a szükséges vizsgálatok, mérések elvégzését is. A part rézsűinek állapotát rendszeresen ellenőrizni kell, amennyiben a part megerősítése szükséges előnyben kell részesíteni a mérnökbiológiai módszerek alkalmazását. A tározóban nádpadkákat kell kialakítani, azok legalább 50%-án a megjelenő parti övezeti kemény- és lágyszárú vízinövényzetet meg kell hagyni. A munkálatok során védett- és fokozottan védett fajok nem károsodhatnak. Növénytelepítés esetén fásítás csak őshonos és termőhelyhonos fajokkal történhet. A kivitelezés során az invazív, idegenhonos fa- és cserjefajokat [pl.: bálványfa (Ailanthus altissima), keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnos angustifolia), fehér akác (Robinia pseudoacacia) stb.] teljesen vissza kell szorítani. A tóba csak őshonos halfajok telepíthetők. Nem telepíthetőek – többek között – a következő halfajok: - ezüstkárász (Carassius gibelio); - fehér- és pettyes busa (Hypophthalmichthys molitrix és H. nobilis); - amur és fekete amur (Ctenopharyngodon idella és Mylopharyngodon piceus); - törpeharcsa és fekete törpeharcsa (Ameiurus nebulosus és A. melas); - naphal (Lepomis gibbosus); - fekete sügér vagy pisztrángsügér (Micropterus salmoides); - kínai razbóra (Pseudorasbora parva); - afrikai harcsa (Claria gariepinus); - szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss). Az üzemeltetés során a Szanda-patakból pótvíz kivétele esetén az ökológiai minimumnak megfelelő vízmennyiséget, a természetes vízhozam minimum 15-30%-át folyamatosan biztosítani kell. A Szanda-patak 7+135 km szelvényében lévő vízkivételi zsilipet úgy kell kialakítani, hogy az ne jelentsen ökológiai akadályt, biztosítani kell a patak ökológiai átjárhatóságát (folyásiránnyal ellentétesen is). A leürítő műtárgy befolyási nyílására megfelelő pálcasűrűségű halrácsot kell felszerelni. A tulajdonos, bérlő, üzemeltető köteles tudomásul venni, hogy a vizes élőhelyen bármikor megtelepedhet a fokozottan védett vidra (Lutra lutra). A vidra által okozott kárt a gazdálkodás során a költségekbe be kell tervezni. A vidra riasztásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. A keletkező hulladékok nyilvántartásáról a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet alapján kell gondoskodni.
4.1./ A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság 30912/2011. számú szakhatósági állásfoglalásának előírásai: - A tevékenység végzése során meg kell határozni, hogy milyen megnevezésű és milyen mennyiségű ásványi nyersanyag kitermelésére kerül sor.
5
- Az engedélyes a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyagot az engedélyben meghatározottak szerint felhasználhatja, vagy - azon a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.vel kötött szerződés alapján tulajdonjogot szerezve – üzletszerűen hasznosíthatja vagy értékesítheti. - Az engedélyes a kitermelt ásványi nyersanyag tulajdonába került része után bányajáradékot is köteles fizetni az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendeletben előrt módon és határidőben. - Az engedélyes a hatósági engedély alapján végzett tevékenysége során az egy naptári éven belül kitermelt ásványi nyersanyagok mennyiségét és minőségét köteles a bányafelügyeletnél bejelenteni a tárgyévet követő év február 28. napjáig. - A vízjogi engedélyes és a kivitelező egyetemlegesen köteles olyan naprakész nyilvántartást vezetni a kitermelt ásványi nyersanyagokról, amelyből megállapítható és ellenőrizhető a bányajáradék bevallásának és megfizetésének jogszerűsége. A nyilvántartást az engedélyes köteles öt évig megőrizni. A munkálatok csak e határozat jogerőre emelkedése után kezdhetők meg. Jelen engedély a megépítendő vizilétesítmények üzemeltetésére nem jogosít. A fenti előírások határidőre történő önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 140. §-ában és 61. §-ában foglaltak alkalmazásának van helye. Tekintettel arra, hogy tárgyi vízilétesítmények a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet) 2. számú mellékletében szerepelnek, ezért a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 5/B. §-a, valamint a Ket. 80. § (4) bekezdése alapján jelen döntést a Felügyelőség hirdetőtábláján, honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszem, és egyúttal megkeresem Terény Község Önkormányzat Jegyzőjét (2696 Terény, Arany János út 46.), hogy a döntés kézhezvételét követően a döntés teljes szövegének nyilvános közzétételéről gondoskodjon. Egyidejűleg megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 252 000 Ft, melyet Engedélyes megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, a Felügyelőséghez négy példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására a megfelelő technikai háttér hiánya miatt nincs lehetőség. A fellebbezési eljárás díja 126 000 Ft, amit a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni
INDOKOLÁS Engedélyes e határozat 2./ pontjában leírt vízilétesítmények megvalósítására vízjogi létesítési engedélyt kért. A kérelmet és mellékleteit a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet előírásai szerint ellenőriztem és megállapítottam, hogy a beadvány tartalmazza: - Engedélyes megnevezését, székhelyét;
6
-
-
az engedélyezési tervek 5 példányát, a tervezői jogosultság igazolását a mérnökkamarai kódszám alapján (Vereczkey Zsolt: 01-0590); a talajvizsgálati jelentés és geotechnikai terv 5 példányát, a tervezői jogosultság igazolását a mérnökkamarai kódszám alapján (Szél Tamás: 01-3040); az érintett ingatlanra vonatkozó tulajdonjog igazolását (Terény külterület 0170 hrsz.); a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet) 13. számú melléklete szerinti, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló adatlapot; az Ipolymenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat „fa.” 2011. szeptember 29. napján kelt, 410-30/2011. számú kezelői hozzájárulását; a létesítményre vonatkozó üzemeltetési szabályzatot; igazolást a megfizetett igazgatási szolgáltatási díjról.
A tervet megküldtem az alábbi hatóságok, mint szakhatóságok részére: A Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Balassagyarmati, Rétsági, Szécsényi Kistérségi Népegészségügyi Intézet előírások nélkül hozzájárult az engedély kiadásához (1818-2/2011. számú állásfoglalás). Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (1447 Budapest, Pf.: 541.) a könyezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 374/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/E. § (3) bekezdése alapján 2011. október 17. napján kelt, KTVF: 48141-1/2011. számon megküldte Hatóságunkhoz a Járvás és Tóth Horgásztó Kft. (2096 Üröm, Csókavár u. 22.) által Terény, Kiskéripuszta tározó helyreállításának vízjogi létesítési engedélyezési eljárására vonatkozó kérelmét közegészségügyi szakhatósági állásfoglalás céljából. Fentiekre tekintettel szakhatósági hozzájárulásomat a rendelkező részben foglaltak foglaltak szerint megadtam. Szakhatósági állásfoglalásomat a könyezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 374/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/E. § (3) bekezdésében biztosított hatáskörben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (5) bekezdése szerint, valamint a 3. számú mellékletben meghatározott illetékességi körben hoztam meg. A szakhatósági állásfoglalásom alapjául a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (6) bekezdése, valamint a 72. § (1) bekezdése szolgálnak.” A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság a rendelkező részben foglalt előírásokkal hozzájárult az engedély kiadásához (3091-2/2011. számú állásfoglalás). Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Budapesti Bányakpitányságot (a továbbiakban: Bányakpitányság) a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a Miskolci Bányakapitányság által illetékesség megváltozása miatt 2011. október 27. napján átett üggyel) megkereste a KTVF: 48141-2/2011. számú végzésével, hogy a fenti tárgyú ügyben szakhatóságként járjon el. A Bányakapitányság a megkeresés mellékleteként benyújtott, MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. 1023-11/9000 nyilvántartási számú dokumentációjából megállapította, hogy a vízépítési tevékenység agyag ásványi nyersanyag kitermelésével jár, a Bányakapitányság ezért az állásfoglalás rendelkező részében részletes ásványvagyon-védelmi előírásokat tett. A vízépítés nem érint az Országos Ásványvagyon Nyilvántartásba bejegyzett ásványvagyont.
7
A Bányakapitányság a rendelkező rész 1. pontját a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 3. §-ában, valamint a Bt. végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1/A. §-ban előírtakkal; a rendlekező rész 2. pontját a Vhr. 4. § (1) bekezdése és a Bt. 20. §-a alapján; a rendelkező rész 3. pontját a Vhr. 9. § (2) bekezdésében előírtakkal; a rendelkező rész 4. pontját az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 8. § (4) és (5) bekezdésében előírtakkal indokolja. A Bányakapitányság jelen végzését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. § (6) bekezdésébe foglaltak szerint, a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározott illetékességi területén, a környzetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/E. § (5) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva adta ki.” A Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a 450/2629/1/2011. számú végzésében tárgyi ügyben a szakhatósági eljárást az alábbi indokkal megszüntette: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (1447 Budapest, Pf.: 27.) 2011. október 21. napján érkezett megkeresésében szakhatósági állásfoglalást kért a Terény, Kiskérpusztai tározó vízjogi létesítési engedélyezési eljárása során. Megállapítottam, hogy a nevezett terület nem áll egyedi vagy területi műemléki, illetőleg régészeti védelem alatt, ezért a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja értelmében hatóságomnak nincs szakhatósági jogköre. (Illetékességem az idézett Korm. rendelet 1. sz. melléklet 4. pontja szerint fennáll.) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. § (2)-(3) bekezdése értelmében a szakhatóság a megkeresés megérkezését követően ellenőrzi, hogy van-e hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására. Ha a szakhatóság megállapítja hatásköre hiányát, erről a megkeresés megérkezésétől számított 8 napon belül tájékoztatja a hatóságot és megszünteti a szakhatósági eljárást. Egyúttal tájékoztatom az Engedélyest, hogy a beruházási terület a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. § 17. pontja értelmében régészeti érdekű területnek minősúl, így a vizsgált területen régészeti emlékek előkerülése nem zárható ki. Mivel a régészeti örökség elemei a Kötv. 19. § (2) bekezdése szerint a régészeti érdekű területekről is csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el, javasoljuk, hogy a beruházás földmunkáit régészeti megfigyelés mellett végezzék. Ezért javasoljuk továbbá, hogy az Építtető a régészeti megfigyelés biztosítása érdekében a munkálatok megkezdése előtt vegye fel a kapcsolatot a Nógrád megyei Múzeumi Szervezettel (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1.).” Az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalásait és indokolásait a Ket. 72. § (1) bekezdése db) és ed) pontjai alapján foglaltam a határozatba. A szakhatóságok állásfoglalásai ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, azok a határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. A Felügyelőség a Kiskérpusztai tározó üzemeltetésére H.46.563-3/1990. számon, 6.1/20/56 vízikönyvi számon vízjogi üzemeltetési engedélyt adott. A tározó létesítményeinek fokozódó állapotromlása és károsodása miatt az üzemeltetőt, az Ipolymenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulatot a KTVF: 16200-2/2007. számon kiadott határozatban a tározó leürítésére kötelezték. Jelen vízjogi létesítési engedély keretében a tározó újbóli üzemeléséhez szükséges vízimunkák elvégzésére kerül sor. 8
Tervező 1023-11-9000 nyilvántartási számon talajvizsgálati jelentést és geotechnikai tervet készített, melyben a gát állékonyságát is vizsgálta. A dokumentáció alapján elmondható, hogy a gát, tekintettel az elvégzett vizsgálatokra és a tervezett építési munkálatokra, megfelelő állapotú. Az üzemeltetési szabályzat tartalmi követelményeit a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 65. § b) pontja alapján írtam elő. Tárgyi ingatlan országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: 1996. évi LIII. törvény) 23. § (2) bekezdése alapján ex lege védett természeti területet nem érint. Továbbá az ingatlan az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm.rendelet (a továbbiakban: 275/2004. (X. 8.) Korm.rendelet) és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területének nem része. Az ingatlan az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetének része, valamint része a 11/102/TT/96 törzsszámú helyi jelentőségű természetvédelmi területnek. A 1996. évi LIII. törvény 6. § (2) bekezdése értelmében a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. A 1996. évi LIII. törvén 8. § (1) bekezdése szerint a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A 1996. évi LIII. törvény 11. § (1) bekezdése alapján a vadgazdálkodás, vadászat, halgazdálkodás, halászat és horgászat során biztosítani kell a természet védelméhez fűződő érdekek érvényesülését, a fenntartható használatot. A 1996. évi LIII. törvény 14. §-a értelmében tilos a nem őshonos halfajok természetes vagy természetközeli vizekbe telepítése. A 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdése alapján tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Hazánk az Európai Unió Víz Keretirányelvének átvétele során vállalta, hogy felszíni és felszín alatti víztesteinket 2015-ig jó ökológiai és kémiai állapotba (erősen módosított és mesterséges víztestek esetében jó ökológiai és kémiai potenciálba) hozza. Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK Irányelve az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a vízpolitika területén (a továbbiakban: VKI) 1. cikk (a) pontja alapján a VKI célja többek között az, hogy megakadályozza a vízi ökoszisztémák, és - tekintettel azok vízszükségletére - a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes élőhelyek további romlását, védje és javítsa állapotukat.
9
A benyújtott kérelemből, annak mellékleteiből és az engedélyezési eljárás anyagából megállapítottam, hogy a létesítmények megvalósítása megfelel a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: 1995. évi LVII. törvény) előírtaknak. A vízilétesítmények megépítését az 1995. évi LVII. törvény 29. § (1) bekezdés a)-c) pontja, a Ket. 71. § (1) bekezdése, valamint a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet előírásainak figyelembevételével engedélyeztem. Az engedély hatályát a létesítmény vízgazdálkodási rendeltetését, műszaki jellemzőit figyelembe véve állapítottam meg. Jelen engedély hatályának meghosszabbítása a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. § (7) bekezdése alapján kérhető. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2/A. § (1) bekezdése szerint a 3. számú melléklet szerinti olyan tevékenység esetén, amely nem éri el a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbértéket, vagy a 3. számú mellékletben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, kormányrendeletben meghatározott esetekben a felügyelőség - a környezethasználó által benyújtott, a 13. számú melléklet szerinti adatlap alapján - előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása nélkül, más hatósági, szakhatósági eljárásban az 5. számú mellékletben foglaltak szerint vizsgálja, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. A benyújtott tervdokumentáció alapján megállapítottam, hogy a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti vízilétesítmények esetében jelentős környezeti hatás nem feltételezhető, tekintettel arra, hogy a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú melléklete 123. pontjában meghatározott meghatározott küszöbértékeket nem éri el, valamint ugyanezen jogszabályhely alapján meghatározott feltételek nem teljesülnek. Felhívom Engedélyest, hogy szíveskedjék nyilatkozni a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, hogy igényt tart-e a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után a vízikönyvi, illetve az engedélyezési záradékkal ellátott példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség a fennmaradó tervdokumentációk tárolásáról a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon túl nem gondoskodik, így azok megsemmisítésre kerülnek. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. mellékletének 24.1.2. alpontja alapján állapítottam meg. Az igazgatási szolgáltatási díjat Engedélyes megfizette (számla száma: KI3346/2011., KTVF: 48141-5/2011. számon iktatva). A fellebbezési eljárás díjának mértékét a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet rendelet 2. § (4) bekezdése írja elő. A fellebbezéshez való jogot a Ket. 98. § (1) bekezdése, valamint 99. § (1) bekezdése alapozza meg. A 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 5/B. §-a értelmében a vízügyi hatóság - annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint nyilvánosan közzéteszi azt a határozatot, a) amelyet a 2. számú mellékletben szereplő vízimunka, vízilétesítmény megépítése vagy a vízhasználat engedélyezése tárgyában hozott, és b) amely tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges.
10
A Ket. 26. § (1) bekezdés c) pontja szerint belföldi jogsegélyt akkor lehet kérni, ha az ügy elbírálásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel más hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv vagy - ha törvény meghatározott ügyfajtában lehetővé teszi - egyéb szerv vagy személy rendelkezik. Ennek megfelelően kérem a Jegyző szíves tájékoztatását a döntés közzétételének megtörténtéről. Jelen döntés nyilvános közzétételéről a Ket. 80. § (4) és (5) bekezdései, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 71. § (3) bekezdése alapján rendelkeztem. Felhívom a figyelmét, hogy a vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelem a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet alapján igazgatási szolgáltatási díj köteles. Az igazgatási szolgáltatási díjat az eljárás kezdeményezésekor kell a kérelmezőnek megfizetnie és igazolni a befizetés tényét. Tájékoztatom, hogy az előírásokban foglaltak teljesítésének elmulasztása, illetve a határozatban előírtak nem megfelelő teljesítése esetén a Ket. 129. § (2) bekezdés b) pontja alapján a végrehajtást végzéssel elrendelem, továbbá a Ket. 140. § (1) bekezdés d) pontja szerint, a 61. §ban meghatározott mértékű eljárási bírság kiszabásának van helye, melynek legkisebb összege ötezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén egymillió forint. Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén ismételten is kiszabható. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. §-a és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja szabályozza. Jelen határozat hatósági nyilvántartásba vételéről - annak jogerőre emelkedését követően intézkedem. A határozat jogerőre emelkedéséről Engedélyest külön levélben értesítem. Budapest, 2011. december 6. Dolla Eszter igazgató megbízásából:
Varga István s. k. irodavezető
11
