Baracska Község Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. számú Jegyzőkönyve Készült: Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. november 25-én megtartott közmeghallgatásáról Baracska Község Önkormányzata részéről jelenlévők: Boriszov Zoltán Becsei Andrásné dr. Herczeg József Dr. Mayer András Pintérné Bernyó Piroska Szücs Norbert Szeleczkyné Szabó Katalin
polgármester alpolgármester képviselő (később érkezett) képviselő képviselő képviselő (ülés közben távozott) körjegyző
Indruck Zoltánné
jegyzőkönyvvezető
Távol maradt: Tóthné Dr. Kolumbán Ottilia
képviselő
8 fő hallgatóság (a mellékelt jelenléti ív szerint) Boriszov Zoltán: Köszönti a mai közmeghallgatáson megjelenteket. Megállapítja, hogy a képviselő-testület határozatképes. Ismerteti, hogy távolmaradását jelezte Tóthné Dr. Kolumbán Ottilia képviselő asszony, dr. Herczeg József képviselő úr pedig későbbre jelezte érkezését. Szücs Norbert képviselő úr pedig azt jelezte, hogy nem tud végig jelen lenni, de akkor is határozatképes lesz a képviselő-testület. Tájékoztatja a megjelenteket arról, hogy a mai közmeghallgatás is egy testületi ülés, azzal a különbséggel, hogy a testületi ülésen a részt vevő állampolgárok nem tudnak közvetlenül kérdezni a polgármestertől, illetve a képviselőtestülettől, a közmeghallgatáson viszont lehetőség van bármilyen jellegű közérdekű kérdés feltételére. Az ülésről jegyzőkönyv készül, akinek a kérdésére helyben nem tudnak válaszolni, azt írásban fogják megadni. Felsorolja a meghívóban szereplő napirendi pontokat, majd megkérdezi, hogy egyéb napirendi pontra javaslat van-e. Szavazásra bocsátja a meghívóban szereplő napirendi pontokat, és megállapítja, hogy az 5 fővel jelenlevő képviselő-testület 5 igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: Baracska Község Önkormányzat Képviselő-testületének 334/2011.(XI.25.) határozata napirendi pontok elfogadásáról Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testülete a közmeghallgatás napirendi pontját az alábbiak szerint hagyja jóvá: 1. Tájékoztató a képviselő-testület magalakulása óta végzett munkájáról, a költségvetés alakulásáról 2. Helyi közügyeket érintő kérdések és javaslatok
1
A határozat végrehajtásáért felelős: a polgármester A határozat végrehajtásának határideje: azonnali 1. napirendi pont: Tájékoztató a képviselő-testület magalakulása óta végzett munkájáról, a költségvetés alakulásáról Boriszov Zoltán: Ismerteti tájékoztatóját. „Baracska Község Képviselő-testülete 2010. októberi megalakulása óta 18 alkalommal ülésezett. Ez alatt 25 rendeletet alkotott és 426 határozatot hozott. Ezen rendeletek és határozatok általában a magasabb szintű jogszabályokhoz való hozzáigazítás valamint a helyi lakosság igényeinek kiszolgálása érdekében történtek. Természetesen vannak közöttük olyanok is, amelyek nem minden esetben arattak osztatlan sikert a közösségünk előtt, de mint a későbbiekben hallani fogják nagyon sok esetben a nehéz anyagi helyzetünk vagy állampolgári fegyelmezetlenség kényszerítette ki belőlünk ezeket a döntéseket. A testületünk a jogszabályi változásnak megfelelően már kisebb létszámmal működik, mint a korábbiakban és ez talán egy kissé hatékonyabb és rugalmasabb munkavégzést eredményezett. De nézzük is miből élünk. A képviselő-testület - ezáltal Baracska község - 2011. évben 257.771.000,- forintból gazdálkodott. Ugyanúgy, mint a korábbi esztendőben ez a bevétel többségében központi finanszírozásból és kisebb részben helyi adóbevételből állt. A jobb érthetőség kedvéért röviden szeretném tájékoztatni Önöket arról, hogy hogyan is gazdálkodik egy Baracska szintű település. Általában a Magyar Parlament az adott költségvetési év előtti év végén meghatározza azokat a különböző normatívákat, amelyeket az önkormányzatoknak biztosítani fog. Így év vége felé szokott döntés születni arról is, hogy melyek azok az adónemek, amelyekben esetlegesen változtatást eszközöl, új adót vezet be, vagy változtat a különböző helyi adók mértékében. Ezek után a képviselő-testület már az adott év elején, tehát történetesen most 2011. elején egy, esetleg több fordulóban megtárgyalja, majd elfogadja a költségvetését. Sajnos azonban ez a költségvetés csak papíron létezik, hiszen az élet nap, mint nap felülírja a terveinket és a várakozásainkat. Az év elején mi hiába számolunk azzal, hogy várhatóan ennyit költünk üzemanyagra, ennyit juttatunk bérekre, azok járulékaira, ennyi gázszámlát fizetünk, ennyi villanyszámlát fizetünk, ha ugyanúgy, mint Önöknek a saját kis háztartásukban megjelennek a hirtelen áremelések vagy egyéb váratlan kiadások. Ilyenkor mi is azt tudjuk tenni nagyban, amit Önök otthon kicsiben, valahonnan, valamiből el kell venni. Az elvétel pedig nagyon nehéz, hiszen ahogy korábban is szoktam mondani az önkormányzat is tulajdonképpen saját gyermekeitől veszi el a pénzt, csak ezeket a gyerekeket óvodának, iskolának, hivatalnak, sportkörnek, védőnőnek és még sorolhatnám a sort, hogy kinek hívják. És még egyet nagyon-nagyon nehéz bekalkulálni. Amikor mi év elején összeállítjuk a költségvetést, arra számítunk, hogyha még kisebb csúszásokkal is, mindenki teljesíti állampolgári kötelességét és befizeti a helyi adót. Ez azonban egyre többször nem történik meg és ezáltal megint csak a gyermekeink sérülnek. És itt el is érkeztünk az első kényes ponthoz, amiről néhány gondolatot szeretnék szólni, összefoglalva valamennyi, az állampolgárok által fizetendő közterhet. A költségvetésünkben a saját bevételeink között 2011. évre 25.000.000,- forint helyi adóval számoltunk. Szeptember hónapig az összeg nagy része befizetésre is került, sőt az előző években felhalmozott mintegy 25 millió forint adótartozásból is közel 5 millió forint is megfizetésre került.
2
Gondot okoz a szennyvízberuházásunk finanszírozása. Mint bizonyára Önök is emlékeznek rá, annak idején az önkormányzat kézfizető kezességet vállalt és így mindenki független a keresetétől - hitelt kaphatott a szennyvízberuházás finanszírozásához. Most itt elsősorban azokról beszélek, akik 10 éves futamidőre vették fel a hitelt és jó néhányan közülük vagy nagyon keveset, vagy egyáltalán még nem is törlesztettek, holott 2012-ben a 10 éves törlesztési határidő lejár. Az OTP viszont tőlünk, mint kezesektől akár befolytak hozzánk a havi 1.500,- Ft-ok, akár nem, az általa megfinanszírozott összeget éves bontásban kéri. Nekünk viszont ezen állampolgárok 8.266.000,- Ft-tal tartoznak, ami azt jelenti, hogy ennyivel is kevesebb pénz jut az intézmények fenntartására, fejlesztésére, útépítésre, helyi járatos busz támogatására, és ugye sorolhatnám tovább a község gyermekeinek a nevét. Nem konkrétan ide, de mégis ezen témakörhöz tartozik a helyi szemétszállítás problémaköre. Mióta bevezettük a szemétszállítást tudjuk, hogy egy kényes területre vetődtünk, de azt is tudjuk – mivel már minden variációt végiggondoltunk, - hogy a jelenleginél elfogadhatóbb megoldás nincs. Itt is azért szeretném kihangsúlyozni, hogy több millió forintos hátralékot halmoztak fel a baracskaiak a Városgazdálkodási Kft. felé. Ez az adósságfelhalmozás szintén csak a kellemetlenséget szüli, hiszen valahogyan ezt a pénzt be kell szednünk, akár végrehajtás útján is. A lehetőségeinkhez mérten mi próbálunk egy bizonyos rétegnek segíteni a terhei átvállalásában, hiszen a költségvetésünkben mintegy 700.000,- forintot kitevő összeget vállalunk át az úgynevezett 50 %-os támogatás keretében. Ez ugyebár azt jelenti, hogy tőlük is ugyanolyan drágán viszi a VHG a szemetet, csak ennek az összegnek az 50 %-át az önkormányzat átvállalja. E kedvezményben részesülők: - a 65. életévet betöltött egyedülálló nő, ha az ingatlant egyedül lakja, - a 70. életévét betöltött egyedülálló férfi, ha az ingatlant egyedül lakja, - az a baracskai állandó lakos, aki rokkantsági járadékban részesül, más jövedelemmel nem rendelkezik és a lakást egyedül lakja. Most szeretnék áttérni egy újabb nagy költségvetést érintő területre, ez pedig a helyi óvodának és az általános iskolának a kérdése. Mint ismeretes, intézményeinket kistérségi fenntartásúvá tettük, amely tulajdonképpen sem a gyerekeknek, sem a szülőknek, sem az ott dolgozóknak nem jelent lényegi változást ahhoz az állapothoz képest, mint amikor önkormányzati fenntartású intézményekként beszéltünk. A kistérségi fenntartásnak elsősorban anyagi okai vannak, hiszen a kistérségi fenntartású intézményekre magasabb normatívát kapunk. Sajnos ez a normatíva összeg még mindig lényegesen kevesebb annál, mint ahány forintba kerül egy óvodás vagy egy iskolás gyerek nevelése és oktatása. Ha már ideértünk nevelési és oktatási intézményeinkhez, szeretnék néhány szót szólni a gyermekétkeztetésről. Képviselő-testületünk is több ízben foglalkozott már vele, hogy éves szinten a gyermekek étkeztetését több millió forinttal támogatjuk. Jelenleg úgy néz ki a gyermekek étkeztetése, hogy az élelem egy részét a szülő fizeti, egy részét az állam finanszírozza, egy részét pedig az önkormányzat biztosítja. Természetesen vannak olyanok, akik valamilyen ok folytán mentesülnek a fizetés alól és a gyermekük így ingyenesen étkezhet az óvodában vagy az iskolában. Alapjában véve ez az én számomra nem is probléma, hiszen olyan rosszul nem állunk, hogy éhes gyerek legyen, és azért ne tudjon óvodába vagy iskolába menni, mert a szülőnek nincs pénze kifizetni az ennivalót. Ami viszont felháborító és mindennapos jelenség; a gyermek, ha nem a fogára való ételt kap, egyszerűen bele sem kóstol a tízóraiba, a levesbe, a második fogásba, vagy az uzsonnába, hanem megrántja a vállát és már megy is az étel a kukába. Velem történt meg az az eset, amikor a napköziből kijövő gyerekre rászóltam, aki szétnyitotta a kenyeret, látta, hogy párizsi van bent és egyből a kukába dobta. Ekkor én rászóltam, hogy fiam, kenyeret nem dobunk el. Az 5. osztályos gyerek azt vágta rá: - miért, ingyen van, nem? Szóval erre viszont mi is azt mondjuk, Baracska Község
3
Önkormányzatának és lakosságának a pénze. Úgy gondolom, és nem szeretnék senkit megbántani, hogy aki ingyenesen vagy valamilyen kedvezménnyel kapja az ételt, az jusson el oda, hogy megtanítsa a gyerekével – még ha az párizsis kenyér is volt – az étel becsületét. Ide tartozik az a probléma is, és egyértelmű szülői hanyagságnak és felelőtlenségnek tudom be, hogy amennyiben a gyerek nem megy óvodába vagy iskolába, azt őneki meghatározott ideig be kell jelentenie, hogy aznapra feleslegesen ne készítsenek a számára menzát. Ha a bejelentés nem történik meg, a vállalkozó az ételt elkészíti és azt az önkormányzatnak ki kell fizetni, csak könnyen játszik a kedves szülő, hiszen őneki ez nem kerül pénzébe. Persze lehet, hogy visszafelé is megfordíthatom a kérdést, mert lehet, hogy a szülő is így viselkedik, ezért nem becsüli meg a gyermek a párizsis kenyeret. Mindezek mellett részt veszünk a „Minden gyermeknek minden nap egy gyümölcsöt” akcióban, ami azt jelenti, hogy minden nap valamennyi alsó tagozatos iskolás 1 db gyümölcsöt (almát, körtét) vagy rostos gyümölcslevet kap. Ha már itt vagyunk az intézményeinknél, egy rövid gondolatot szeretnék az iskolában a tanulók körében néha felbukkanó erőszakos jellegű cselekedetekről szólni. Mindannyian voltunk gyerekek, minden időszaknak megvoltak a gyerekkori csínytevései, mindig voltak jó és rossz tanulók. Most viszont kezdem azt érezni, hogy egyrészt a szülők hibájából, másrészt a média káros befolyásolásával egyre többször találkoznak tanáraink olyan renitens cselekedetekkel, amelyek jelentősen befolyásolják az iskolánk jelenlegi és jövőbeli helyzetét, esetleges fennmaradását. Mint korábban utaltam rá, az általános iskolások és óvodások után az állam normatívát biztosít. Annál könnyebb egy településnek fenntartania az iskoláját, minél többen járnak oda, hiszen bizonyos költségek ugyanúgy előfordulnak akkor is, ha 100 gyerek van és akkor is, ha 300. A gazdaságosság szempontjából pedig igazán nem mindegy a kihasználtság. Na- mármost ha van 5-6 gyermekünk, aki folyamatosan zaklatja a többit akár szóbelileg, akár fizikailag molesztálja a gyengébbeket, előbb utóbb a jó érzésű szülők a gyermeküket másik iskolába fogják beíratni, amely hosszútávon magával vonhat egy olyan sajnálatos tényt, hogy veszélybe kerülhet az iskolánk jövője. Ezért én kérek mindenkit, hogy ne menjen el szó nélkül az események felett és a maga módján az érdekeltségének megfelelően tegyen meg mindent és segítsen a tanári karnak a rend megőrzésében. Akinek rossz a gyereke igenis próbálja megfegyelmezni, akinek viszont a gyermekét bármilyen atrocitás éri kérjük azonnal jelezni, hogy a törvényes keretek között mindent meg tudjunk tenni a fegyelem és a jó színvonalú tanítás érdekében. Nem kockáztathatjuk meg, hogy 5-6 rossz és neveletlen gyermek miatt hosszútávon létszámgondokkal küzdjön az iskola. Újabb kellemetlen dolgot kell megemlítenem, amivel kapcsolatosan nem tudtunk közelebb kerülni a megoldáshoz. Továbbra sem sikerült - a járatszám csökkentések ellenére megtakarítást elérnünk a helyi buszközlekedés kiadási oldalán. Az idei esztendőben október hónapig áfával együtt mintegy 6 millió Ft-ot fizettünk az ALBA VOLÁNNAK. Ebből kiemelkedő volt az augusztusi hónap, amikor is a fizetendő összeg 507 ezer forint + áfa volt. Sajnos egyre kevesebben veszik igénybe a szolgáltatást és nyári időszakban, egyre többen mennek gyalogosan vagy kerékpárral az állomásra, hiszen így a havi bérlet összegét meg tudják takarítani. Az ALBA VOLÁNNAL 2012-ig van szerződésünk, amelynek lejárta lehetőséget ad arra, hogy megpróbáljunk olcsóbb vállalkozást bevonni a közlekedtetésbe. Összefoglalva a buszközlekedés problémáit, a már említett kevesebb utas mellett továbbra is az jelenti a gondot, hogy bizonyos időszakokban szükséges a nagybusz, bizonyos időszakokban viszont egy kisebb busz is elegendő lenne a szállításra, viszont 2 buszt senki nem fog lekötni, hogy amíg az egyik megy, a másik csak valamelyik megállóban áll. Probléma továbbra is a menetjegyek megvétele, pontosabban meg nem vétele. És természetesen talán a legnagyobb gond, amely 2012-ben is bizonyára jelentősen éreztetni
4
fogja hatását, az elszabaduló gázolaj ár. Gond továbbá az egész napos közlekedtetés, hiszen kora reggeltől késő estig mennek a buszok, amely azt jelenti, hogy tulajdonképpen a közlekedési vállalatnak 3 buszsofőrt kell alkalmaznia a letöltött munkaórák miatt. Négyéves együttlét után Kajászó községgel megszüntettük a közös hivatalt, vagyis 2011. december 31-ével megszűnik a körjegyzőség, amely az állampolgárok olvasatában csupán annyit fog jelenteni, hogy újból hivatal nevet visel és nem körjegyzőséget. Még néhány fontos dologról, amely néhány embernek jó volt az életében, de nagyon sok esetben úgy érzem felkavarta a településen élők mindennapjait. Ez pedig a közterületek, a közrend és a közmunka program. A közterületeink állapotát jelentősen befolyásolja, hogy az adott évben az önkormányzat mennyi pénzeszközt tud csoportosítani azok fenntartására, illetve, hogy adott évben az önkormányzat milyen személyi állománnyal és mikortól rendelkezik. Természetesen idetartozik az is, hogy a meglévő közterületeinket és az ott lévő köztéri bútorokat ki hogyan becsüli meg, illetve hogyan teszi tönkre. Az idei esztendőben újból változott a közmunka program, amely igen megnehezítette az első időszakban a dolgunkat. Egyrészt emberileg, másrészt viszont mire kialakult a rendszer, már bőven nyarat írtunk és nem tudtuk tavasztól folyamatosan a közterületeken karbantartást végezni. Nagyon nehéz volt a közmunka rendszer életbelépésekor megmagyarázni az érintetteknek azt, hogy például nem mindenkit foglalkoztathatunk, illetve azt, hogy elsősorban arra törekedtünk, hogy az érintetteknek legalább azt a 30 napos munkavégzést felajánljuk, hogy a következő esztendőben is tovább kaphassanak járadékot. Persze nem volt egyszerű megoldani, hogy a hirtelen ránk zúduló közel 30 érintett hogyan legyen úgy elosztva, hogy mindenki valamilyen érdemleges munkát végezzen úgy, hogy a keresete tulajdonképpen a segélyezési összegnél 2-3 ezer forinttal volt csak több. Arról nem szívesen beszélek, hogy sokszor visszahallom 1-2 bátor embertől, hogy bezzeg majd én adtam volna nekik így-meg úgy, ki mit érdemel. Szeretem az ilyen embereket, mert az élet már többször bebizonyította, hogy ezek az emberek is kerülhetnek ilyen helyzetbe és akkor bizony őneki is megváltozik mindenről a véleménye. Persze nagyon sok esetben észreveszem azt, hogy maguk a baracskai állampolgárok sincsenek tisztában azzal, hogy pl. a baracskai önkormányzatnak hol vannak közterületei és egyáltalán ezek mekkorák. Mindenki csak a közvetlen környezetében tudja, hogy esetleg ezt vagy azt az árkot az önkormányzat tartja, vagy éppen nem tartja rendben, de összességében nem rendelkezik teljes ismerettel az összes önkormányzati terület nagysága felöl. Persze ez nem baj, ezt csak úgy megjegyzem az éles kritikákat megfogalmazóknak. Mindenesetre az önkormányzatunk megteremtette azt a lehetőséget, hogyha valaki máshol nem tudott legalább 30 napra munkaviszonyt létesíteni, úgy mi számára biztosítottunk munkát. Hozzáteszem többségében az érintettek tényleg becsületesen dolgoztak, de van 1-2 személy, aki a későbbiekben, hogy finoman fogalmazzak elgondolás tárgyává teszi az alkalmazását. Ide tartozik az a sajnálatos dolog, hogy egy önkormányzatnak és az általa működtetett hivatalnak (eddig körjegyzőségnek) vannak népszerűtlen döntései és végrehajtási kötelezettségei. Nem hiszem, hogy célravezető az, ha egy állampolgárnak felszólítást küldünk, hogy legyen szíves az előtte lévő járdát, utat rendben tartani az a megoldás, hogy visszaüzen, hogy ez nem az ő dolga, illetve az önkormányzat sem csinál semmit. Bárcsak megtehetnénk, hogy az ezer ingatlan előtt kaszálunk, kapálunk, gereblyézünk, de ez Magyarországon, így még Baracskán sem működik. Testületünk minden évben tájékoztatást kap Baracska közrendjéről és közbiztonságáról. Néha mutatkozik javulás néha az előző évi szintre megyünk vissza. De igazából én nem is erről szeretnék Önöknek beszélni, hiszen a rendőrség a
5
bűncselekményekkel foglalkozik, én pedig azokat a kisebb fajsúlyú eseményeket kívánom megemlíteni, amelyek bár bűncselekmények, nem biztos, hogy mindig a rendőrség tudomására jutnak. Azt is megmerem kockáztatni, hogy ezeket a kisebb rongálásokat mindmind baracskaiak követik el, mert nem fog senki idejönni Budapestről vagy Székesfehérvárról, hogy vasárnap reggel, amikor diszkóból jön haza kiöntözgesse a szemeteseket, végigtördelje az út mellett az üvegeket, letörje a szemetesek tetejét, összetörje a játszótéren a padot, bedobja éjjel az iskola ablakát és még sorolhatnám. Ezek a fiúk lányok itt vannak közöttünk, a mi gyerekeink vagy a szomszédjaink gyerekei, vagy valamely ismerősünk gyerekei. És évek óta mégsem jutunk el odáig, hogy bármelyiktől egyszer megkérdeznénk, hogy fiam te is hajnalba jöttél haza, az összes szemét ki van öntve a faluban, ugye nem te voltál? Lehet, hogy csak ennyit kéne tenni, hiszen megérezné az a gyerek, hogy figyel rá valaki. Persze ezek a gyerekek is megmutatják az egyéni bizonyítványukat, hiszen sok helyen mondják, hogy bezzeg Baracska ilyen csöves meg olyan csöves, de ugyanakkor lehet, hogy ez őneki is köszönhető, hiszen mindent megtesz azért, hogy az a kevés, amink van, még az se legyen. Bármilyen kis kárt is okoz valaki, az kétszeresen bosszulja meg magát, hiszen egyszer megcsináltattunk valamit, utána pedig újból kell csináltatni, ami azt jelenti, hogy újból elveszik a pénz, amiből más hasznos dolgot lehetett volna elkészíteni. Milyen jó lenne most, ha az a sok apró javítási költség, amelyet a kisebb-nagyobb vandalizmus helyreállítására fordítunk, vagy az a közel 1,5 millió forint amelyet az ellopott játszótéri játékok pótlására fordítottunk, más célokat szolgálhatott volna. Lehet, hogy nem kellett volna megvárni 2012. évet, hogy új híd kerüljön a Petőfi és Templom utca közé a Kiskanális fölé, vagy esetleg valahol tudtunk volna közvilágítást bővíteni. De bőven jutott volna ebből a pénzből út vagy járdajavításra vagy az intézményeknél nyílászáró cserére is. De ide kerülhetett volna az a több mint 200 ezer forint, amelyet a Faluházról lelopott gázcsövek pótlására fordítottunk. Néhány gondolatot engedjenek meg kicsit barátságosabb dolgokról. Mint a bevezetőmben említettem a képviselő-testület 257.771.000,- forintból gazdálkodik. Ennek döntő többségét felemésztik az intézmények fenntartásai, a hivatal működtetése, a közvilágítás és egyéb karbantartási kötelezettségeink. A kettő közötti szabad összeg tulajdonképpen adja a lehetőséget a testületnek, hogy kiket, milyen szervezeteket, milyen módon tud támogatni és mindezek mellett egyéb fejlesztési feladatokat felvállalni. Úgy gondolom, hogy az alapvető feladatát az önkormányzat 2011-ben ellátta, vagyis az intézményeit biztonsággal működtette. Nem kellett aggódniuk, hogy esetlegesen bármelyik intézménynél valaki nem kapja meg a jogos járandóságát vagy valamilyen közüzemi tartozás miatt nyitva-tartás csökkentést vagy bezárást kellett volna eszközölni. Továbbra is az arra rászorulóknak biztosítottuk a különböző segélyezési formákhoz való hozzájutási lehetőséget. Az idei évben először pályázat keretében támogattuk a civil szervezeteinket. Megjegyzem – bár tudom azt is, hogy néha az összegek kicsinek tűnnek – de összességében a civil szervezeteink támogatására 3 millió forintot fordítottunk. (dr. Herczeg József képviselő úr megérkezett az ülésre) Volt olyan szervezet, aki pénzbeli, volt olyan, aki természetbeni juttatásban részesült. A vállalkozások támogatására illetve ösztönzésére csökkentettük a vállalkozók iparűzési adóját 1,7 %-ra. Működtetjük a tanyagondnoki buszt, melynek a költsége mintegy 2 millió forinttal terheli meg a költségvetést, hiszen nap, mint nap szállítjuk az óvodásokat, iskolásokat Annamajorból, Robozból, Kajászóról. De minden csütörtökön indítunk egy plusz járatot Annamajorból az orvosi rendelésre és bevásárlási lehetőségre. Ezzel a tanyagondnoki busszal oldjuk meg a 3-4 osztályosok uszodába járását, de sok esetben a civil szervezeteink
6
utaztatására is ezzel a busszal nyílik lehetőség. Ha szerény mértékben is, de támogatni tudtuk a Kisebbségi Önkormányzat majálisát. Kisebb összeggel továbbra is támogattuk a Medicopter Légimentő Alapítványt. 2011-ben is tudtuk a 70 év feletti időseket támogatni az idősek napi rendezvényen. 2012 fejlesztési terveiről nagyon nehéz mit mondani, hiszen Önök is nap, mint nap érzik és mint az előzőekből kitűnt az önkormányzat is érzi az anyagi nehézségeket és a kiszámíthatatlanságot. Mivel anyagi lehetőségeinket döntő mértékben az államtól kapott támogatások adják, ezért az ország költségvetésének elfogadása előtt még nem tudjuk, hogy miből is fogunk 2012-ben gazdálkodni. Ennek ellenére, ha nem is nagyléptékű, de kisebb terveink és elkötelezettségeink már vannak. Ezen terveket egyrészt a képviselő-testület megalakulásakor elfogadott 4 éves gazdasági program valamint a mindennapi aktualitások alapozzák meg. Természetesen vannak olyan tervek, javaslatok és elképzelések, amelyeket majd csak akkor tudunk igazán komolyan venni, ha ismerjük a költségvetést.
Mindenesetre, amely feladatokat okvetlen szeretnénk megvalósítani, a következők: - Az óvoda esővíz elvezetésének a megoldása. - Kiskanális feletti híd helyreállítása. - Szeretnénk vagy a Templom utcában vagy a régi Országúton a kerékpárút melletti közvilágítást bővíteni. - Az iskolai tornaöltözőkhöz biztosítani a kézmosási és illemhely használati lehetőséget. - A Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjrendszer keretén belül mintegy 300 ezer forinttal támogatnánk a felsőoktatásban résztvevő és pályázó baracskai diákokat. - Jó lenne megvalósítani egy zöldhulladék-gyűjtő ún. komposztáló telepet, amely megoldás lehetne azon problémára, hogy a szemétszállítás alkalmával a VHG Kft. a kommunális hulladékkal együtt a zöldhulladékot nem szállítja el. - Folytatni kell a megnyert vidékfejlesztési pályázatot, amely következő lépcsője az önkormányzati épület tetőszerkezetének felújítása. - Megoldást kell találnunk a helyi kistermelők helyi árusítási lehetőségéhez. - Ha szerény összegben is, de legalább az aszfaltos útjaink kátyúzására is kell gondolnunk. Természetesen mindezen terveink elé soroljuk továbbra is az intézményeink mindennapos és biztonságos működtetését. „ Boriszov Zoltán: Elmondja, hogy tegnap volt egy Pénzügyi, Informatikai és Településfejlesztési Bizottsági ülés, ahol újabb javaslatok kerültek elő. Egyelőre még tervezgetnek a költségvetést illetően. 2. napirendi pont: Helyi közügyeket érintő kérdések és javaslatok Boriszov Zoltán: Tisztelettel kéri a jelenlevőket, hogy amennyiben van közügyet érintő kérdésük, akkor tegyék fel. Várja a kérdéseket. Farkas István (baracskai lakos): Elmondja, hogy neki a Fejérvízzel kapcsolatban lenne problémája. Nem annyi szennyvizet számláznak, amennyit elhasznál, hanem jóval többet. Úgy, ahogy ezt vele megtették, mással, akár idősebbekkel is megteszik, aki talán nem is néz utána. Igazságtalannak tartja, hogy a baracskaiak ugyanannyit fizetnek a szennyvíztisztításért, mint a váliak.
7
Boriszov Zoltán: Válaszában megjegyzi, nem gondolja, hogy Baracska Község Önkormányzatának az egyéni szennyvíztisztítás számlázásához köze lenne. Felajánlja Farkas úrnak, hogy amennyiben szeretné, személyesen beszél a számlázási osztállyal az ügyben. Elmondja, hogy ma volt a Fejérvíz Zrt. közgyűlésén, ahol a jövő évi terveket ismertették és előreláthatólag a decemberi testületi ülésen kerül napirendi pontra a szennyvízdíj megállapítása, és akkor ezt a problémát személyesen tolmácsolják a Zrt. jelen lévő képviselőjének. Igazából nem tudja, hogyan lehetne szétválasztani a szennyvíztisztítás költségét. Annak idején kikötés volt, hogy három település közösen építsen csatornát. Kajászón van 4 átemelő, Válban 3, közben pedig még 2-3. Nem gondolja, hogy az a 10 átemelő olyan sok villamos energiát fogyasztana, hogy oda mindegyikre külön mérőt kellene felszerelni. Ha kiszámolják azt, hogy ez az összes befizetésnek hányad része, akkor többe kerül a mérő, meg a leolvasás. Hét évvel ezelőtt kötöttek egy megállapodást. Az állam azért adta a támogatást, hogy ezt így közösen, együtt működtessék. Mivel társult települések voltak, ezért kaptak még 10% kedvezményt, ami annak idején közel 110 mFt-ot tett ki. Farkas István: Elmondja, hogy a rokonságában, az egyik faluban szintén most volt szennyvízberuházás, ott sokkal magasabb volt a beszállási költség, ott 250 Eft volt ingatlanonként, viszont kevesebb a tisztítás költsége. Boriszov Zoltán: Válaszol, hogy ezeket a dolgokat nem szabad szétszedni településekre vonatkoztatva. Megkérdezi, hogy másnak észrevétele van-e. Badics Mihály: Megkérdezi a közvilágítással kapcsolatban, hogy pár évvel ezelőtt közmeghallgatáson kérték, hogy a Széchenyi utca elejére szereljenek közvilágítást, mert esőben, vagy amikor sötét van, akkor nem lehet látni a Széchenyi utcát, és nehéz befordulni az utcába. Ott van a buszmegálló is, és a sofőrök sem látják, hogy ki áll a buszmegállóban. Amit még szeretne kérni, hogy az állomásnál lévő kerékpártárolóba egy lámpa kerüljön felszerelésre, mert nem lehet sötétben látni. Boriszov Zoltán: Válaszol, hogy már testületi ülésen is szóba került a probléma. Arra tud ígéretet tenni, hogy a költségvetés tárgyalásakor visszatérnek rá. Badics Mihály: A kerékpártárolóba még a buszok is úgy állnak be, hogy azt a kevés kis fényt is elveszik, ami van. Már többször zavartak el a kerékpártárolóból kocsival érkező suhancokat. Több kerékpárlopás történt már. Boriszov Zoltán: Válaszol, hogy amikor a kerékpárutat elkezdték építeni, akkor még nagyon kezdetlegesek voltak a baracskai vasút felújítására vonatkozó munkálatok. A kis úton épült egy kivilágított aszfaltos parkoló. Amikor épült a kerékpártároló, akkor voltak más ötletek is, hogy hová tegyék a tárolót. Volt egy olyan terv is, amit a Közlekedés Felügyelet nem támogatott, hogy ott fent a kisútnál került volna elhelyezésre. Ott nagyon balesetveszélyes lett volna a forgalom miatt. Huszár Zita (baracskai lakos): Véleménye szerint az Önkormányzat is „bekeményíthetne” a VHG Kft-nek. A salakot nem viszik el, pedig sokan fűtenek fával is, aminek alig van hamuja. Boriszov Zoltán: Válaszol, hogy tegnap tárgyalt a VHG Kft. vezetőjével, és felmerült a hamu kérdése is. A hamu az nem minősül háztartási hulladéknak. Nagyon megváltoztak a hulladékszállítás körülményei.
8
Huszár Zita: Megkérdezi, hogy miért nem lehet például a hét egyik napján zöld jellegű hulladékot elszállítani? Boriszov Zoltán: Válaszol, hogy az többe kerül. Huszár Zita: véleménye szerint lehet, hogy 1-2 ezerrel esetleg valóban többe kerülne lakosonként, de Velencén, ahol szintén a VHG Kft. szállít, kapnak matricát zöld hulladék elszállításához is a lakosok. Érdekes módon ott ugyanannyiért szállítanak, mint nálunk. Boriszov Zoltán: Válaszol, hogy azt nem lehet mondani, hogy legyen több 1-2 ezer forinttal, mert ezen kívül még van 900 ingatlan a faluban, akik sokallják az összeget. Velencén lehet, hogy belefér a matrica, de nem mindegy, hogy milyen messziről szállítják a szemetet. Minden település másképp fizet. Huszár Zita: Válaszol, hogy akkor a baracskaiak sokat fizetnek, mert még a zöld hulladékot sem viszik el, sőt még a seprűnek a végét is kiszedik a kukából, mert szerintük az sem háztartási hulladék. Boriszov Zoltán: Elmondja, hogy a zöld hulladék begyűjtésére vonatkozóan elmondta javaslatát a beszámolójában. Baracska egész más terület, mint egy üdülőövezet. Baracskán azért még a zöldhulladékot az emberek elteszik ide-oda. Pintérné Bernyó Piroska: Elmondja, hogy a zöldhulladékkal kapcsolatban a polgármester úr javaslata megoldás lenne a problémára. Javasolja, hogy a hamut esetlegesen az Önkormányzat összegyűjthetné, és a téli időszakban síkosság menetesítésnél felhasználhatná. Boriszov Zoltán: Elmondja, hogy nagy probléma az, hogy nincs Baracskán egy olyan terület, ami feltöltési terület lenne. Minden a szelektivitás irányába halad. A zöldhulladékkal az önkormányzat sem tud mit kezdeni. Farkas István: Megjegyzi, hogy szerdánként a szemétszállító autó már Pettenden felrakodik, kimegy Annamajorba, és így már egyből több lesz a baracskai szemét mennyisége. Boriszov Zoltán: Válaszol, hogy egyszer szúrópróbaszerűen meg fogja nézni, hogy van-e a szemétszállító autó puttonyában szemét mielőtt Baracskára érkezne.
Mivel több észrevétel nem érkezett, a polgármester a közmeghallgatást berekesztette. Jelen jegyzőkönyv Baracska Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (IV.01) számú rendelete 53.§-ának (3) bekezdése alapján hangfelvételről készült.
Boriszov Zoltán polgármester
Szeleczkyné Szabó Katalin körjegyző
9
