SZF/.................../2011 Szolnoki Főiskola
Felvételi és Átvételi Szabályzat Egységes szerkezetben
Utolsó módosítás: 2011. június 16-án
A Szolnoki Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban Ftv.) 153. § (1) bk. 2-3., 5., 7.-15., 18. és 20., valamint a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásáról szóló többször módosított 237/2006. (XI.27.) sz. Kormányrendelet alapján a Szolnoki Főiskola Felvételi és Átvételi Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) a következők szerint határozza meg: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§ A felvételi eljárás célja (1) A felsőoktatási felvételi eljárás célja a felsőfokú tanulmányok folytatására legalkalmasabb jelentkezők kiválasztása. (2) A felsőoktatási felvételi eljárás része a felsőoktatási törvény 39. § (5.) bekezdése szerinti besorolás, valamint a felvételi döntés. 2. § A szabályzat hatálya (1) A Szolnoki Főiskola Felvételi Szabályzat (továbbiakban Szabályzat) hatálya az alapképzésre, felsőfokú szakképzésre és szakirányú továbbképzésre jelentkező magyar és nem magyar állampolgárokra terjed ki. (2) A nem magyar állampolgárságú jelentkezőkre vonatkozó szabályokat a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C törvény szabályozza. (3) A magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel vehetnek részt a felvételi eljárásban az Európai Unió tagországaiból jelentkezési lapot benyújtó jelentkezők.
II. ALAPKÉPZÉS ÉS FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS 3. § Felsőoktatási felvételi tájékoztató (1) Az Országos Felsőoktatási Információs Központ (a továbbiakban OFIK) a Felsőoktatási felvételi tájékoztatót (a továbbiakban Tájékoztató) a) a februárban induló képzésekre vonatkozóan a képzés indítását megelőző év október 15. napjáig, b) a szeptemberben induló képzésekre vonatkozóan a képzés indítását megelőző év december 15. napjáig jelenteti meg. (2) Az OFIK a Tájékoztatóban megjelentetett felvételi hirdetményeket kiegészítő, módosító közleményt legkésőbb a jelentkezési határidőt 15 nappal megelőzően tehet közzé. (3) A Tájékoztatóban megjelenő felvételi hirdetmény tartalmazza azt a maximális hallgató létszámot, amelyet a felsőoktatási intézmény – különböző finanszírozási formákban együttesen, figyelembe véve a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételeket - képzési területenként és a képzés munkarendje szerint meghirdethet. (4) A Tájékoztató oly módon tartalmazza a felvételi lehetőségekről szóló hirdetményt (minden egyes felsőfokú szakképzésre, alapképzési szakra vonatkozóan), hogy teljes körű információt nyújtson a jelentkezőnek az államilag támogatott és költségtérítéses képzések
2
a) munkarendjéről, b) a képzés indításának tervezett időpontjáról (őszi, tavaszi félév), a képzés időtartamáról tanulmányi félévekben kifejezve, c) a Főiskola székhelyét, telephelyét, székhelyen kívüli képzési helyét, d) a képzés során megszerzendő kreditek számát e) a képzésen belül a választható szakirányokat, külön megjelölve az önálló szakképzettséget adó szakirányokat f) az államilag támogatott és költségtérítéses formában tanulmányokat folytató hallgatók által fizetendő díjakkal, költségekkel illetve a nekik nyújtható juttatásokkal kapcsolatos információkat, g) a jelentkezési laphoz csatolandó mellékletek felsorolását, h) a jelentkezők rangsorolásának elveivel, a rangsorolás módjával kapcsolatos információkat, i) a pontozási rendszerrel és a többletpontokkal kapcsolatos információkat, j) a képzés nyelvét, amennyiben az nem magyar. (5) A Tájékoztató a Főiskola által meghirdetett alapképzési szakokra vonatkozóan tartalmazza az adott képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által a) az esedékesség évét legalább két évvel megelőzően a felvétel feltételéül közösen meghatározott – az Nemzeti Erőforrás Minisztérium (a továbbiakban minisztérium) és az OFIK honlapján és kiadványaiban nyilvánosságra hozott – érettségi vizsgatantárgyakat és a vizsgák szintjét b) a felvétel feltételéül a Szabályzat 12. §-ban foglaltak figyelembevételével meghatározott többletpontokat, c) a Főiskola által meghatározott szakmai alkalmassági és gyakorlati vizsgakövetelményeket. d) azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a Főiskola a meghirdetett szakot nem indítja. 4. § A főiskola Felvételi Bizottsága (1) A Szolnoki Főiskola Rektora a felvételi eljárás során Felvételi Bizottságot hoz létre. (2) A Bizottság öt tagú. A Bizottság elnöke az oktatási és tudományos rektorhelyettes. (3) A Bizottság összetétele: a) műszaki – agrár képzési területről: 1 fő vezető oktató b) gazdaságtudományi tudományterületről: 1 fő vezető oktató c) tanulmányi és oktatásszervezési központ vezetője d) 1 fő hallgató, a HÖK elnöke (4) A Bizottság feladatai a) javaslatot tesz a Szenátusnak a Tájékoztatóban megjelenítendő intézményi irányszámokról képzési területenként és típusonként, b) a 237/2006. (XI. 27). Korm. rendelet alapján dönt a Főiskola által következő tanévre szervezhető alkalmassági és gyakorlati vizsgákról, c) a felsőfokú szakképzésre, az alapképzésre és a szakirányú továbbképzésre való felvételekhez a felvételi ponthatárok megállapításának előkészítése, döntés a felvételekről. d) A felvételi pontok megállapítása a külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányok során szerzett osztályzatok, érettségi eredmények alapján e) panaszok kivizsgálása. 5. § A felvételi eljárások (1) Minden évben két felvételi eljárás hirdethető:
3
a) a februárban induló képzésekre történő jelentkezés határideje a képzés indítását megelőző év november 15. napja, b) a szeptemberben induló képzésekre történő jelentkezés esetén a jelentkezés határideje a képzés indítása szerinti év február 15. napja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott felvételi eljárásokat követően az nemzeti erőforrás miniszter (a továbbiakban miniszter) a felvételi eljárás eredménye alapján - a felsőoktatási intézmények képzési sajátosságaira is tekintettel - pótfelvételi eljárást engedélyezhet. (3) A pótfelvételi eljárás során a) meghirdetett szakokat, jelentkezési határidőt és feltételeket a minisztérium és az OFIK honlapján kell a felvételi döntés kihirdetését követően egy héten belül nyilvánosságra hozni, b) a jelentkezési határidő a meghirdetés követő 15. nap, c) az a személy nyújthat be jelentkezést, aki az adott felvételi eljárásban nem nyert felvételt, d) a jelentkező kizárólag egy felsőoktatási intézmény egy képzésére adhat be jelentkezési kérelmet, e) a jelentkezést az OFIK által kibocsátott jelentkezési lapon, közvetlenül a felsőoktatási intézménybe kell benyújtani, f) nem vehető fel az a jelentkező, akinek az összpontszáma nem éri el az (1) bekezdésben meghatározott felvételi eljárás során ugyanazon a szakon, munkarendben hirdetett képzésre megállapított ponthatárt, g) a Főiskola a felvételről vagy az elutasításról a jelentkezési határidőt követő 20. napig döntést hoz, melyről értesíti a jelentkezőt. (4) A Főiskola külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzések esetében az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő határidőt és eljárásrendet állapíthat meg, amelyet külön szabályzatba foglal. 6. § Felvételi kérelem, elektronikus ügyintézés (1) A felvételi eljárás a jelentkező kérelmére indul. (2) A kérelmet az erre a célra rendszeresített, az OFIK által előállított és kereskedelmi forgalomba hozott, kitöltött, postai úton beküldött nyomtatványon, vagy az OFIK által működtetett informatikai rendszer segítségével kitöltött elektronikus nyomtatványt kinyomtatva, aláírva, postai úton beküldve, vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) X. fejezetében meghatározott azonosítási eljárás (ügyfélkapu) segítségével hitelesítve elektronikus úton beküldve lehet benyújtani. A szükséges mellékleteket a jelentkező választása szerint postai vagy elektronikus úton nyújtja be. (3) A kérelem benyújtásakor a készpénz-átutalási megbízás eredeti feladóvevényének vagy a banki átutalás eredeti igazolásának mellékelésével igazolni kell az alapdíj és a kiegészítő díj befizetését. (4) A felsőoktatási intézménybe szóló felvételi kérelmet az Oktatási Hivatalba kell a jelentkezőnek benyújtania. (5) A jelentkező egy felvételi eljárásban- függetlenül a korábban megszerzett végzettségeitől, és szakképzettségeitől – több különböző képzési szintre, illetve ugyanazon képzési szinten belül több felsőoktatási intézménybe, karra, szakra, képzési helyre, és ezeken belül különböző munkarendre, finanszírozási formára jelentkezhet. (6) Amennyiben a jelentkező az (1) bekezdésben meghatározott lehetőséggel élni kíván, a felvételi kérelem benyújtásakor fel kell tüntetnie, hogy a) mely felsőoktatási intézményekbe, karokra illetőleg szakokra – ha van mely önálló szakképzettség megszerzését lehetővé tevő szakirányra, mely képzési helyre, illetve képzési nyelvre -, mely képzési formára, teljes (nappali) részidős képzésre (esti, levelező tagozatra) vagy távoktatásra, továbbá milyen finanszírozási formára jelentkezik, és b) milyen sorrendben kéri felvételi jelentkezéseinek elbírálását.
4
(7) A jelentkező az általa meghatározott jelentkezési sorrendet a felvételi eljárás során a felvételi döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül - írásban vagy elektronikus úton – egy alkalommal módosíthatja. 7. § A felvételi jelentkezések nyilvántartása (1) A jelentkezési lapon feltüntetett és az azok mellékleteként beküldött adatok alapján az OFIK létrehozza a jelentkezők központi nyilvántartását. (2) Az OFIK a jelentkezőt legkésőbb a jelentkezési határidőt követő 60. napig írásban tájékoztatja a felvételi nyilvántartásban rögzített adatairól. (3) Az OFIK a Főiskola számára továbbítja a) legkésőbb a jelentkezési határidőt követő 40. napig az adott intézménybe a jelentkezett pályázók személyi és elérhetőségi adatait, b) legkésőbb a jelentkezési határidőt követő 90. napig az adott intézménybe a jelentkező által benyújtott, felvételi kérelme elbírálásához szükséges, a központi nyilvántartásban rögzített adatai. (4) A felvételi kérelem elbírálásához szükséges azon adatokat, igazolásokat, okiratokat, amelyek a jelentkezési lap benyújtásakor még nem álltak a jelentkező rendelkezésére, az adatfeldolgozáshoz kapcsolódóan a Hivatal által meghatározott címre kell benyújtani, a besorolási döntés időpontját megelőző 50. napig terjedő határidőn belül. A besorolási döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül kell benyújtani a jelentkezés benyújtását követően megszerzett nyelvvizsgára, érettségi bizonyítványra, érettségi tanúsítványra, oklevélre, szakképzettséget igazoló okiratra, illetve egyéb jogcímekre vonatkozó adatokat, okiratokat, igazolásokat. Keresztféléves eljárásban valamennyi a jelentkezés megszerzését követően megszerzett dokumentumot a besorolási döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőig kell benyújtani. (5) A mellékletek a felvételi eljárásban egyszerű másolatban benyújthatók, azonban a hallgatói jogviszony létesítés feltétele a Főiskolára történő beiratkozáskor az eredeti igazolások, okiratok bemutatása. (6) A jelentkezési lapon lévő, feltüntetett adatok valódiságáért a jelentkező a felelős. Valótlan adatszolgáltatás esetén a felsőoktatási intézmény vezetője a felvételről szóló döntést utólag köteles megsemmisíteni. III. PONTSZÁMÍTÁS A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSRE, AZ ALAPKÉPZÉSRE TÖRTÉNŐ JELENTKEZÉS ESETÉN 8. § Tanulmányi pontok (1) A tanulmányi pontszám maximum 200 pont lehet. (2) A tanulmányi pontokat a jelentkező középiskolai érdemjegyeiből és az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményeiből a következő módon kell kiszámolni: a) öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom), valamint egy legalább két évig tanult választott tárgy utolsó két (tanult) év végi érdemjegyeinek összegét kettővel meg kell szorozni, b) az érettségi vizsgabizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye átlagát egész számra kell kerekíteni. (3) Magyar nyelv és irodalomból, illetve nemzetiségi nyelv és irodalomból évente a két osztályzat számtani átlagát kerekítés nélkül kell figyelembe venni. 5
(4) Amennyiben a jelentkezőnek a (2) a) pontjában felsorolt tantárgyak valamelyikéből nincs osztályzata, a nem tanult tárgy helyett – a jelentkező választása szerint – egy másik, legalább két évig tanult tantárgyból elért osztályzatait kell figyelembe venni. Amennyiben a jelentkezőnek az érettségi bizonyítványában ötnél kevesebb vizsgatárgy szerepel, akkor a (2) bekezdés b) pontja szerinti átlag megállapításakor csak ezeket kell figyelembe venni. (5) Amennyiben a jelentkező külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányokat követően jelentkezik felsőoktatási intézménybe és ezért az (2)-(4) bekezdésben meghatározott módon pontszáma nem állapítható meg, az Oktatási Hivatal dönt a tanulmányok során szerzett osztályzatok tanulmányi pontként történő figyelembevételéről. 9.§ Érettségi vizsgatárgyak alapján kiszámolt pontok (1) Az érettségi pontokat az azonos képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által a képzési területre vonatkozóan meghatározott két érettségi vizsgatárgy, vagy az így meghatározott érettségi vizsgatárgyak listájából a jelentkező számára legkedvezőbb két érettségi vizsgatárgy eredményei alapján kell kiszámolni. (2) Az érettségi pontok száma – a közép- és az emelt szintű érettségi vizsga esetén egyaránt – egyenlő az érettségi vizsgán az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel. (3) Az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményét az érettségi bizonyítvány, illetve a tanúsítványok alapján kell figyelembe venni. (4) Amennyiben ugyanabból a tárgyból a jelentkező több, különböző eredménnyel is rendelkezik, a számára előnyösebb eredményt kell figyelembe venni. (5) A 2005. előtt tett érettségi vizsgatárgyaknak a felvételi eljárás időpontjában hatályos érettségi vizsgatárgyakkal való megfeleltetését a jelentkező által a jelentkezés benyújtásával egyidejűleg előterjesztett kérelmére az érettségi vizsga letételének időpontjában hatályos és a felvételi jelentkezés időpontjában hatályos vizsgakövetelmények szakmai tartalmának összevetése alapján az Oktatási Hivatal elnöke hatósági eljárás keretében állapítja meg. Az Oktatási Hivatal elnöke köteles a tantárgyi megfeleltetésre, amennyiben a vizsgakövetelményeknek legalább 75 %-a megegyezik, illetve az elutasításra, amennyiben az egyezés nem éri el az 50 %-ot. A megfeleltetett érettségi vizsgatárgyak jegyzékét az Oktatási Hivatal a honlapján közzéteszi. (6) Azon érettségi vizsgaeredmény alapján, amelynél ezt jogszabály kizárja, érettségi pont nem számítható. (7) A nyelvvizsga-bizonyítvány alapján megállapított érettségi eredmény nem vehető figyelembe abban az esetben, ha az emelt szintű érettségi az adott nyelvből felvételi feltétel. (8) Amennyiben a jelentkező külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányokat követően jelentkezik felsőoktatási intézménybe és ezért az (1)-(7) bekezdésben meghatározott módon pontszáma nem állapítható meg, a Hivatal dönt az érettségi pont megállapításáról. (9) Nem számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből, amennyiben az érettségi bizonyítványt, illetve a tanúsítványt az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdése alapján záradékkal látták el. (10) Az 1996. előtt érettségi vizsgát tett, felsőfokú végzettségű jelentkező érettségi pontjait, amennyiben az (1) bekezdés szerint meghatározott érettségi vizsgatárgyak közül csak egy eredményével rendelkezik, az ennek alapján megállapított eredményének kétszerezésével kell meghatározni. 10. § Felvételi összpontszám (1) Alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét felvételi pontszámmal kell értékelni, amelyet az alábbiak szerint kell számítani: 6
a)
a középiskolai teljesítmény alapján kapott pontok (a továbbiakban: tanulmányi pontok) és az érettségi eredmények alapján kapott pontok (a továbbiakban: érettségi pontok) összeadásával, vagy b) az érettségi pontok kétszerezésével, mindkét esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával. (2) Az (1) bekezdés szerinti két számítási mód közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb. (3) A felvételi eljárásban a jelentkező összesen a) a középiskolai osztályzatai és az érettségi vizsgákon elért százalékos eredményei átlaga alapján legfeljebb 200 tanulmányi pontot, b) a jelentkezés feltételéül meghatározott érettségi vizsgaeredményei alapján legfeljebb 200 érettségi pontot, c) az emelt szinten teljesített érettségiért legfeljebb 80 érettségi többletpontot, d) egyéb többletteljesítményért – pl. nyelvtudásért, szakképesítés alapján – meghatározott többletpontokat, e) előnyben részesítésért legfeljebb 40 többletpontot szerezhet. (4) A (3) bekezdés c)-e) pontjai alapján adható többletpontok összege legfeljebb 80 pont lehet. A jelentkező abban az esetben is csak 80 pontra jogosult, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak összege ezt meghaladná. 11. § Többletpontok (1) Minden alapképzésen, egységes, osztatlan képzésen és felsőfokú szakképzésen kötelező többletpontot adni, amennyiben a jogcím feltételeit teljesíti a jelentkező és a jogosultságot megfelelően igazolja: a) emelt szintű érettségi vizsgaeredményért, b) nyelvtudásért, c) előnyben részesítés okán. (2) A felsőoktatási intézmények az emelt szinten teljesített legalább 30 %-os eredményű érettségi vizsgáért többletpontot adnak, amennyiben a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Az adott alapképzési szakon, egységes osztatlan képzésen és felsőfokú szakképzésen vizsgatárgyanként 40 többletpont, így legfeljebb 80 többletpont vehető figyelembe. (3) A felsőoktatási felvételi eljárásban alapképzési szakon, egységes, osztatlan képzésen és felsőfokú szakképzésen a nyelvtudásért legfeljebb 40 többletpont jár a következő módon: - B2 (korábban középfokú) komplex (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsgáért 28 többletpont, - C1 (korábban felsőfokú) komplex (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsgáért 40 többletpont. (4) Kivételes esetben – amennyiben a jelentkező sajátos nevelési igénye miatt igazoltan nem tudja a komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgát letenni: - a B2 (korábban középfokú) szóbeli (korábban A típusú) vagy írásbeli (korábban B típusú) államilag elismert nyelvvizsgáért 28 többletpont, - a C1 (korábban felsőfokú) szóbeli (korábban A típusú) vagy írásbeli (korábban B típusú) államilag elismert nyelvvizsgáért 40 többletpont járhat. (5) Ha a jelentkező a többletpontokra több különböző nyelvből megszerzett nyelvvizsga alapján jogosult lenne, számára akkor is összesen legfeljebb 40 többletpontot kell figyelembe venni, ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjainak összege ezt meghaladná.
7
(6) Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont. (7) Amennyiben a jelentkező egy adott idegen nyelvből egyidejűleg – a nyelvvizsga és a nyelvi OKTV egyidejűségének kivételével – több előírás alapján lenne jogosult többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg. (8) A képzés nyelvéből szerzett nyelvvizsgáért, illetve a képzés nyelvéből – mint idegen nyelvből – letett emelt szintű érettségiért többletpont nem adható. (9) Előnyben részesítés jogcímén (azaz hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért összesen) legfeljebb 40 többletpont adható. (10) Hátrányos helyzet okán 20 többletpont jár minden alapképzésen, egységes, osztatlan képzésen, illetve felsőfokú szakképzésen. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 147. § 10. pontja szabályozza a hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező), a 10/A. pontja a halmozottan hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező) fogalmát. (11) Hátrányos helyzetű jelentkező: aki felvétel esetén a beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét nem töltötte be, és akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt, a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult vagy állami gondozott volt. (12) A felvételi kormányrendelete alapján további 20, azaz összesen 40 többletpontra jogosult az a már eleve hátrányos helyzetű jelentkező, akinek a tankötelessé válásának időpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülője/szülei – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott eljárásban tanúk előtt tett önkéntes szülői nyilatkozat szerint – legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett/rendelkeztek, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek. A jogosultság érvényes minden alapképzésen, egységes, osztatlan képzésen és felsőfokú szakképzésen. (13) A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha a) a szülő vagy mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, b) a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője, c) a gyermek ismeretlen szülőktől származik, feltéve, hogy az a)-c) pontokban meghatározott esetekben a gyermek neveléséről a Csjt. 95-97. §-ai alapján kirendelt gyám útján nem lehet gondoskodni, d) a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el leendő örökbefogadó szülőnél. A tartós nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél vagy ha ez nem lehetséges gyermekotthonban, illetőleg az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel. (14) 40 többletpont jár minden alapképzésen, egységes, osztatlan képzésen, illetve felsőfokú szakképzésen. A hatályos jogszabályok szerint fogyatékossággal élő az a jelentkező, aki testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, megismerés és viselkedésfejlődési rendellenességgel élő. a) Érzékszervi fogyatékosok: - hallássérültek - látássérültek b) Testi fogyatékosok: - mozgássérültek c) Beszédfogyatékosok d) Autisták e) Megismerés és viselkedés fejlődési rendellenességgel élők (15) A gyermeke gondozása céljából 2010. február 15. és 2010. július 22. közötti időszakban fizetés nélküli szabadságon lévő, vagy terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő jelentkezőnek 40 8
többletpont jár minden alapképzési szakon, egységes, osztatlan képzésen, illetve felsőfokú szakképzésen. (16) Kizárólag a felsőoktatási intézmények által meghatározott képzési területekbe tartozó szakokon kell többletpontot adni, amennyiben a jogcím feltételeit teljesíti a jelentkező és a jogosultságot megfelelően igazolja: a) tanulmányi és művészeti versenyeredmények alapján, b) szakképesítés alapján c) sporteredmény alapján (17) Tárgyanként legfeljebb egy OKTV, SZÉTV, TUDOK versenyen elért eredmény alapján többletpont jár, ha a jelentkező a versenyeredményt azon tárgyak valamelyikéből érte el, amely az adott szakon érettségi pontot adó érettségi vizsgatárgyként szerepel. (18) Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken (OKTV) elért - 1-10. helyezésért 80 többletpont, - 11-20. helyezésért 40 többletpont, - 21-30. helyezésért 20 többletpont adható. (19) A Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) elért - 1-10. helyezésért 80 többletpont - 11-20. helyezésért 40 többletpont - 21-30. helyezésért 20 többletpont adható. (20) A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein elért helyezés alapján - a nagydíjasoknak 24 többletpont, - az első díjasoknak 12 többletpont adható. (21) Az Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen elért legalább 3. helyezésért 25 többletpont adható. (22) Legfeljebb egy, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakirányú, emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítését, illetve a szakirányú technikusképesítő bizonyítványért 24 többletpont adható. (23) Felsőfokú vagy emelt szintű szakképesítésnek minősülnek a képesítő bizonyítványokban szereplő következő szakképesítések: a) Emelt szintű szakképesítések az 54-es OKJ számmal kezdődő szakképesítések. b) Felsőfokú szakképesítések az 55-ös OKJ számmal kezdődő szakképesítések. c) Az OKJ kiadása előtti rendszerben szerzett, más típusú számozással ellátott képesítések, amennyiben ezek megfeleltethetőek az OKJ rendszerben szerezhető felsőfokú vagy emelt szintű képesítéseknek. d) Amennyiben a bizonyítvány tartalmazza a „felsőfokú” megjelölést. (24) Technikusi képesítésnek az minősül, amelyben a képesítés megnevezése tartalmazza a „technikus”, „technológus” vagy „szaktechnikus” szavak valamelyikét, illetve maguk a technikusképesítő bizonyítványokban szereplő képesítések. (25) Sporteredmény alapján az eredmény elérésekor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián és 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián szereplő sportágban legfeljebb egy eredményért: a) világ- és Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 16 többletpont, b) országos – sportági szakszövetség által szervezett országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 8 többletpont adható.
9
12. § Pontszámítás a felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén (1) A felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét az alábbiak szerint kiszámított felvételi pontszámmal kell értékelni: a) a tanulmányi pontok kétszerezésével, vagy b) a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy c) az érettségi pontok kétszerezésével, mindhárom esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával. (2) Az (1) bekezdés szerinti három számítási módszer közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb. (3) A felsőfokú szakképzésre jelentkezők érettségi pontját az érettségi bizonyítványában, illetve a tanúsítványaiban szereplő érettségi vizsgatárgyak közül a két legjobbnak a százalékos eredménye alapján kell megállapítani. (4) Felsőfokú szakképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 140 pontot. 13. § Besorolási döntés (1) A besorolási döntés időpontját az Oktatási Hivatal állapítja meg. (2) Besorolási döntéskor arról születik döntés, hogy a jelentkező felvehető-e bármely általa a felvételi kérelmében megjelölt képzésre és ha igen, melyikre. Egyazon felvételi eljárásban a jelentkező csak egy helyre sorolható be. (3) Az Oktatási Hivatal a besorolásról a felsőfokú szakképzésre, az alapképzésre és az egységes, osztatlan képzésre a jelentkező felvételéről képzési áganként vagy szakonként (önálló szakképzettséget adó szakirányonként) egységes rangsor alapján dönt. A felsőfokú szakképzéseket a besorolási döntések során egy képzési ágként kell kezelni. (4) A jelentkezők rangsorba állításakor figyelembe kell venni a) a jelentkező által meghatározott jelentkezési sorrendet, beleértve a mesterképzésre benyújtott jelentkezést is, b) a Felvételi Tájékoztatóban közzétett létszámot, c) a működési engedélyben szereplő intézményi kapacitást, d) a Kormány által az adott évre meghatározott, országosan felvehető államilag támogatott hallgatók létszámkeretét, e) a képzési áganként, szakonként vagy önálló szakképzettséget eredményező szakirányonként az előző három évben átlagosan felvett hallgatói létszám összlétszámon belüli arányát, azzal, hogy attól legfeljebb 10 %-kal lehet eltérni, f) a felsőoktatási intézménybe az előző három évben költségtérítéses képzésre felvett hallgatók arányának átlagát, azzal, hogy attól legfeljebb 10 %-kal lehet eltérni, (5) A jelentkezőkről egységes rangsorolás alapján ponthatár alkalmazásával kell dönteni. Az adott képzésre ponthatár alatti eredménnyel senki nem sorolható be, azt, aki a ponthatárt elérte vagy meghaladta, kötelező besorolni. (6) A besorolási döntés előkészítésében a Hivatal és a felsőoktatási intézmények vesznek részt.
10
(7) A besorolási döntés előkészítéseként a Hivatal – a rendelkezésre álló adatok alapján – tervezetet készít az egyes képzések ponthatárára. (8) A javaslat alapján a felsőoktatási intézmények kezdeményezhetik a) az egyes képzésekre a Tájékoztatóban közzétett legmagasabb keretszám növelését. b) az egyes képzésekre a Tájékoztatóban közzétett legalacsonyabb keretszám csökkentését. (9) A felsőoktatási intézmények döntései alapján a Hivatal újabb tervezetet készít. (10) A (8)-(9) bekezdésben leírtakat az adott évben felvehető államilag támogatott hallgatói létszámkeret legteljesebb kitöltéséig, illetve a besorolási döntés napjáig kell ismételni. (11) A felsőoktatási intézmények a (7) bekezdésben meghatározott javaslat elkészítésének a Hivatal által meghatározott időpontjáig kötelesek továbbítani az Oktatási Hivatalnak a jelentkezők általuk meghatározott eredményeit. (12) A felsőoktatási intézmények számára a (7) bekezdésben meghatározott javaslat elkészítésétől kezdve folyamatosan biztosítani kell az egyes képzéseikre jelentkezőkről a jelentkezési sorszámok és a felvételi pontszámok szerinti létszámot megmutató statisztikát. (13) A Hivatal a besorolásról szóló döntését a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályiról szóló törvény előírásai szerinti határozatban közli a jelentkezővel. (14) A határozat indokolásának tartalmaznia kell a jelentkező valamennyi jelentkezésére vonatkozó pontszámítást. (15) A Hivatal a besorolásról szóló döntést eljuttatja az érintett felsőoktatási intézményeknek is. (16) A Hivatal besorolási döntés iránti eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályiról szóló törvény központi államigazgatási szerv vezetőjének az első fokú döntése elleni fellebbezést kizáró rendelkezése nem alkalmazható. 14. § Felvételi döntés (1) A felsőoktatási intézmény a felvételről szóló döntését határozatban a) a keresztféléves felvételi eljárásban a besorolási döntés időpontját követő nyolc napon belül b) az általános felvételi eljárásban augusztus 1-jéig írásban közli a jelentkezővel. A felsőoktatási intézmény azt a jelentkezőt veszi fel, aki hozzá lett besorolva. (2) A határozatnak tartalmaznia kell a) a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosítóját, b) a jelentkező által választott szak pontos megnevezését, c) a jelentkező nevét, lakóhelyét, esetleges oktatási azonosítóját, d) az igénybe vehető jogorvoslat lehetőségére vonatkozó tájékoztatást, e) a hallgatói jogviszony létesítésére szóló felhívást, illetve a beiratkozás elmulasztásának következményeire történő figyelmeztetést, f) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a felsőoktatási intézmény a döntést hozta, g) a döntéshozatal helyét és idejét, a döntés kiadmányozójának nevét, hivatali beosztását. (3) A határozat tartalmazhatja a) a hallgatói jogviszony létesítésére vonatkozó további információkat, b) a nem magyar állampolgárságú jelentkezők számára az előkészítő évfolyamra történő felvétel felajánlását.
11
15. § Eljárási díjak (1) A felvételi eljárás során a jelentkezőnek alapdíjat és kiegészítő díjat kell fizetnie. (2) A felsőfokú szakképzésre, alapképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkezőknek a felvételi eljárási alapdíj minimum 9000 forint. Ezért a díjért három képzés megjelölésére van lehetőség. (3) A három képzésre irányuló jelentkezést követő minden újabb jelentkezésért további 2000-2000 forint kiegészítő díjat kell fizetni. (4) A Főiskolára jelentkezők alapdíjából és kiegészítő díjából 1000-1000 forint illeti meg a Szolnoki Főiskolát. (5) A felvételi eljárás alapdíját és a kiegészítő díjat az Oktatási Hivatalhoz kell befizetni. (6) A pótfelvételi eljárás során 5000 forint eljárási alapdíjat kell fizetni, amelyből 1000 forint a Főiskolát illeti meg. 16. § Külföldön szerzett érettségi bizonyítvány továbbtanulási feltételei (1) Külföldön szerzett iskolai végzettséget tanúsító okirat a 2001. évi C törvény szerint, vagy nemzetközi szerződésen alapuló elismerés, illetőleg a bizonyítványok továbbtanulási céllal történő elismerése után fogadható el. (2) Külföldön szerzett érettségi bizonyítványt továbbtanulásra való jelentkezés céljából nem kell elismertetni, ha olyan országból származik, amellyel Magyarországnak érvényes ekvivalenciaegyezménye van. A külföldön szerzett érettségi bizonyítványok továbbtanulási céllal történő intézményi elismerésének hatósági eljárási szabályairól jelen szabályzat 5. számú melléklete rendelkezik. IV. SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 17. § Tájékoztatás (1) A miniszter a képzés indítását megelőző év szeptember 15-éig határozza meg azokat a feltételeket, amelyek alapján a Főiskola államilag támogatott helyeket igényelhet a szakirányú továbbképzésre. (2) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot legkésőbb október 1-jéig közzéteszi, és a pályázat közzétételét követő egy hónapon belül határoz arról, hogy a Főiskola képzési területenként hány államilag támogatott helyet hirdethet meg szakirányú továbbképzésre a Tájékoztatóban (3) A szakirányú továbbképzésre vonatkozó tájékoztatót az OFIK a képzés indítását megelőző év december 15. napjáig jelenteti meg. A tájékoztatóban meghirdetett képzéseket a Főiskola saját honlapján is közzé teszi. 18. § Felvételi eljárások, felvételi kérelem (1) A szakirányú továbbképzésre történő jelentkezés határideje a képzés indítása szerinti év augusztus 30. napja, keresztféléves indítás esetén a képzés indítása szerinti év január 25. napja. (2) Jelentkezni a Főiskola honlapjáról letölthető jelentkezési lapon lehet. (3) A jelentkezési laphoz csatolni kell a szakirányú továbbképzésre történő jelentkezés feltételéül előírt dokumentum(ok) másolatát
12
(4) A jelentkezési lapot a mellékletekkel együtt a Főiskola Felnőttképzési és Szakképzési Csoport címére kell megküldeni az (1) bekezdésben meghatározott jelentkezési határidőig. 19. § A jelentkezők rangsorolása, a felvételi döntés (1) A szakirányú továbbképzésekre jelentkezők rangsorolása a jelentkezés feltételeként előírt oklevél minősítése alapján történik. Az oklevél minősítése a 7. számú mellékletben meghatározott módon történik. (2) A felvételről a főiskola felvételi bizottsága dönt. (3) A felvételi döntést szeptember 10-ig, keresztféléves képzés esetén február 10-ig meg kell hozni. (4) A döntésről a jelentkező írásos határozatban kap értesítést, és az adatszolgáltatást a Főiskola az Oktatási Hivatal számára elvégzi. V. Vegyes rendelkezések 20. § Fogyatékossággal élő jelentkezőkre vonatkozó rendelkezések (1) A felvételi eljárás lebonyolítása során az Oktatási Hivatal és a Szolnoki Főiskola köteles biztosítani a fogyatékossággal élő jelentkező számára a felvételi eljárásban való részvétel feltételeit. (2) A fogyatékossággal élő jelentkezőt a felvételi eljárás során ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint amelyek a közoktatásról szóló jogszabályok alapján megillették. (3) Amennyiben a Főiskola a felvétel feltételéül egészségügyi, alkalmassági követelményt határoz meg, a fogyatékossággal élő jelentkezőt a Főiskola ide vonatkozó szabályzata szerint illethetik meg kedvezmények, illetve felmentések. (4) Az (1) – (3) bekezdések alapján nyújtott kedvezménynek vagy mentesítésnek a fogyatékosság jellegéhez kell igazodnia, és nem vezethet a felvételhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli teljes felmentéshez. 21. § Az eljárás során hozott döntések jogorvoslata (1)
A besorolási határozat ellen a jelentkező a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXI. törvény 99. §-a és a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény alapján a döntés közlésétől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be a Nemzeti Erőforrás miniszternek címezve, de az első fokon eljáró Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190 postacímére. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. Amennyiben a jelentkező a felsőoktatási intézmény felvételi döntését kívánja megkérdőjelezni, az ellen – a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 73-75. §-ai alapján a közléstől, illetve tudomásra jutástól számított 15 napon belül, a felsőoktatási intézménybe írásban benyújtott jogorvoslattal élhet. (2) A jogorvoslat során meghozott döntés ellen a jelentkező, illetve az eljárás egyéb résztvevője a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében – a jogorvoslati határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre való hivatkozással – bírósági felülvizsgálatra irányuló kereseti kérelmet nyújthat be. A kereseti kérelmet 3 eredeti példányban a Fővárosi Bíróságnak címzetten, de az első fokon eljáró Oktatási Hivatalnál (1380 Budapest, Pf. 1190) kell benyújtani.
13
22. § Egyéb, felvételi eljárásra vonatkozó rendelkezések (1) A felvételi jelentkezésekkel, azok feldolgozásával és lebonyolításával kapcsolatos teendőket a Főiskola Tanulmányi és Oktatásszervezési Központja végzi, ill. koordinálja. A jelentkezők adatait az Oktatási Hivatal elektronikus nyilvántartó rendszere biztosítja. Az eljárás során együtt kell működni NEFMI-vel és az Oktatási Hivatallal. (2) Az Oktatási Hivatal által az elektronikus rendszerben a Főiskola számára rendelkezésre bocsátott jelentkezők személyi adatai, iratai bizalmas jellegűek. Az adatszolgáltatással kapcsolatban az adatok kezelésére vonatkozó intézményi adatkezelési szabályzatot kell alkalmazni. (3) A Szolnoki Főiskola felvételi tevékenységének, a felvételi eljárásokkal összefüggő intézményi feladatok ellátásának anyagi fedezetét az Oktatási Hivatal által átutalt, az alapdíjból és kiegészítő díjból képzésenként 1000-1000 forint intézményt megillető része biztosítja. Az intézménybe befolyt díjak felhasználására vonatkozó éves költségtervet a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ vezetője készíti el és terjeszti a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság főigazgatójának. (4) A Főiskolai Szenátus által elfogadott és módosított Felvételi és Átvételi szabályzatot a jelentkezők számára a főiskola honlapján közzé kell tenni. VI. Átvételi szabályzat 23. § Átvétel más felsőoktatási intézményből (1)
(2) (3) (4)
A főiskolára más felsőoktatási intézményből az a hallgató vehető át, a) akinek érvényes hallgatói jogviszonya van egy másik felsőoktatási intézménynél, b) aki a másik intézménynél az átvételnek megfelelő időszak tanulmányi kötelezettségének eleget tett, c) akinek hallgatói jogviszonya elbocsátás, vagy fegyelmi úton történő kizárás miatt nem szűnt meg, illetőleg a kötelező elbocsátás, vagy kizárás feltételei nem állnak fenn. Az átvételről a Tanulmányi Bizottság dönt. Az átvételnél az addig teljesített tárgyakat – szükség esetén –a Kreditátviteli Bizottság értékeli, fogadja, vagy utasítja el. Az átvételre vonatkozóan a továbbiakat a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rögzíti. A bizottság döntéséről történő értesítést a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ végzi. VII. Záró rendelkezések
(1) A Szenátus jelen szabályzatmódosítást 2011. június 16-i ülésén megtárgyalta és 62/2011. (VI. 16.) számú határozatával elfogadta. (2) Jelen szabályzatmódosítást a 2011 szeptemberében induló képzésre jelentkezőkre kell alkalmazni.
Szolnok, 2011. június 16. Dr. Túróczi Imre rektor
14
1. sz. melléklet A középszintű, illetve az emelt szintű érettségi vizsga százalékos teljesítményeinek átszámítása érdemjeggyé középszint
osztályzat
emelt szint
80% - 100%
5
60% - 100%
60% - 79%
4
47% - 59%
40% - 59%
3
33% - 46%
20% - 39%
2
20% - 32%
0% - 19%
1
0% - 19%
Az érettségi vizsga százalékos eredményének átszámítása felvételi pontokká
Az érettségi vizsga százaléka
Érettségi pont tantárgyanként (két tantárgy esetén)
Érettségi pont tantárgyanként (egy tantárgy esetén)
90% - 100%
30
60
85% - 89%
29
58
80% - 84%
28
56
75% - 79%
27
54
70% - 74%
26
52
65% - 69%
25
50
60% - 64%
24
48
55% - 59%
23
46
50% - 54%
22
44
45% - 49%
21
42
40% - 44%
20
40
35% - 39%
19
38
30% - 34%
18
36
25% - 29%
17
34
20% - 24%
16
32
0 - 19%
0
0
15
2. számú melléklet
A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt, ún. hagyományos érettségi vizsga eredményeinek átszámítása
osztályzat
Érettségi vizsga százaléka
Érettségi pont
5
100%
30
4
79%
27
3
59%
23
2
39%
19
16
3. számú melléklet Szakok és érettségi vizsgatárgyak, többletpontok a felsőoktatási felvételi eljárás során A felsőoktatási felvételi eljárás során a hatályos felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény és a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet előírásai alapján alapképzésben felvételi vizsgát nem lehet tartani, a jelentkezők érettségi pontjait kötelező módon két érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye alapján kell meghatározni. A választható vagy kötelező érettségi vizsgatárgyak jelentkezési feltételként középszintű érettségi vizsgát jelentenek, azt külön tartalmazza a táblázat, ha emelt szintű érettségi szükséges a jelentkezéshez. Ahol több érettségi vizsgatárgyból lehet választani az adott képzési területen, ott a táblázat tartalmazza azt is, ha az adott képzési ágon, alapképzési szakon van kötelező érettségi vizsgatárgy. Ahol több érettségi vizsgatárgyból lehet választani az adott alapképzési szakon, ott a választás joga a jelentkezőé. A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI.27.) Korm. rendelet előírásai alapján az adott képzési területen képzést meghirdető felsőoktatási intézmények közösen meghatározták azt, hogy az adott képzési területen az adható többletpontokból melyikért jár többletpont. Agrár képzési terület Általános követelmények Választható érettségi vizsgatárgyak: biológia vagy fizika vagy földrajz vagy idegen nyelv (angol, német) vagy informatika vagy kémia vagy matematika vagy természettudomány vagy szakmai előkészítő tárgy A képzési területen választható szakmai előkészítő vizsgatárgyak: egészségügyi alapismeretek, elektronikai alapismeretek, építészeti és építési alapismeretek, gépészeti alapismeretek, informatikai alapismeretek, környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek, közgazdasági alapismeretek, közgazdasági-marketing alapismeretek, közlekedési alapismeretek, mezőgazdasági alapismeretek, oktatási alapismeretek, vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek. Két érettségi vizsgatárgyat kell választani a jelentkezőnek. Az intézmények által adható többletpontok Igen/Nem Az eredmény elérésekor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai Igen játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketolimpián szereplő sportágban legfeljebb egy eredményért: világ- és Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 16 pont; országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 8 pont. A művészeti szakképzésben tanuló szakközépiskolások részére szervezett, a Igen minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1-3. helyezésért 16 többletpont. 17
Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén elért 1-10. helyezésért 80 pont, 11-20. helyezésért 40 pont, 21-30. helyezésért 20 pont, tantárgyanként legfeljebb egy versenyeredményért, amennyiben az érettségi pontot adó tárgy az adott szakon. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak legfeljebb 24 pont, az első díjasoknak 12 pont, tantárgyanként legfeljebb egy vizsgaeredményért, amennyiben az érettségi pontot adó tárgy az adott szakon. Az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért legalább 3. helyezésért 20 pont. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, illetve a korábban az érettségi vizsgát követően megszerzett technikusi képesítő bizonyítványért szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 24 pont. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerint a szakképesítésért felelős miniszter által szervezett országos szakmai tanulmányi versenyen elért helyezése alapján a szakmai vizsga egésze (minden része) alól felmentést kapott jelentkező szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 30 többletpont.
Képzési ág agrár műszaki
gazdasági, vidékfejlesztési és informatikus agrármérnök mezőgazdasági
Alapszakok mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök mezőgazdasági mérnöki
Igen
Igen
Igen Igen
Igen
Érettségi vizsgatárgyak az általános követelmények szerint
az általános követelmények szerint
az általános követelmények szerint
Gazdaságtudományok képzési terület
Általános követelmények 1. Közgazdasági képzési ágban Választható érettségi vizsgatárgyak: matematika kötelező és gazdasági ismeretek vagy egy idegen nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol) vagy történelem vagy szakmai előkészítő tárgy A képzési ágban választható szakmai előkészítő vizsgatárgyak: közgazdasági alapismeretek, közgazdasági-marketing alapismeretek, vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek. 2. Üzleti képzési ágban Választható érettségi vizsgatárgyak: gazdasági ismeretek vagy egy idegen nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol) vagy matematika vagy történelem vagy szakmai előkészítő tárgy
18
A képzési ágban választható szakmai előkészítő vizsgatárgyak: közgazdasági alapismeretek, közgazdasági-marketing alapismeretek, vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek. Két érettségi vizsgatárgyat kell választani a jelentkezőnek. Az intézmények által adható többletpontok Az eredmény elérésekor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketolimpián szereplő sportágban legfeljebb egy eredményért: világ- és Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 16 pont; országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 8 pont. A művészeti szakképzésben tanuló szakközépiskolások részére szervezett, a minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1-3. helyezésért 16 többletpont. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén elért 1-10. helyezésért 80 pont, 11-20. helyezésért 40 pont, 21-30. helyezésért 20 pont, tantárgyanként legfeljebb egy versenyeredményért, amennyiben az érettségi pontot adó tárgy az adott szakon. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak legfeljebb 24 pont, az első díjasoknak 12 pont, tantárgyanként legfeljebb egy vizsgaeredményért, amennyiben az érettségi pontot adó tárgy az adott szakon. Az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért legalább 3. helyezésért 20 pont. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, illetve a korábban az érettségi vizsgát követően megszerzett technikusi képesítő bizonyítványért szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 24 pont. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerint a szakképesítésért felelős miniszter által szervezett országos szakmai tanulmányi versenyen elért helyezése alapján a szakmai vizsga egésze (minden része) alól felmentést kapott jelentkező szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 30 többletpont.
Képzési ág közgazdasági
Alapszakok kereskedelem és marketing nemzetközi gazdálkodás pénzügy és számvitel turizmus-vendéglátás
Igen/Nem Igen
Igen
Igen
Igen
Igen Igen
Igen
Érettségi vizsgatárgyak az általános követelmények szerint az általános követelmények szerint a közgazdasági képzési ág általános követelményei szerint az általános követelmények szerint
19
Műszaki képzési terület
Általános követelmények Választható érettségi vizsgatárgyak: matematika kötelező és biológia vagy fizika vagy informatika vagy kémia vagy szakmai előkészítő tárgy. A képzési területen választható szakmai előkészítő vizsgatárgyak: elektronikai alapismeretek, informatikai alapismeretek, gépészeti alapismeretek, építészeti és építési alapismeretek, környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek, közlekedési alapismeretek. Két érettségi vizsgatárgyat kell választani a jelentkezőnek. Az intézmények által adható többletpontok Az eredmény elérésekor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketolimpián szereplő sportágban legfeljebb egy eredményért: világ- és Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 16 pont; országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 8 pont. A művészeti szakképzésben tanuló szakközépiskolások részére szervezett, a minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1-3. helyezésért 16 többletpont. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén elért 1-10. helyezésért 80 pont, 11-20. helyezésért 40 pont, 21-30. helyezésért 20 pont, tantárgyanként legfeljebb egy versenyeredményért, amennyiben az érettségi pontot adó tárgy az adott szakon. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak legfeljebb 24 pont, az első díjasoknak 12 pont, tantárgyanként legfeljebb egy vizsgaeredményért, amennyiben az érettségi pontot adó tárgy az adott szakon. Az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért legalább 3. helyezésért 20 pont. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, illetve a korábban az érettségi vizsgát követően megszerzett technikusi képesítő bizonyítványért szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 24 pont. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerint a szakképesítésért felelős miniszter által szervezett országos szakmai tanulmányi versenyen elért helyezése alapján a szakmai vizsga egésze (minden része) alól felmentést kapott jelentkező szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 30 többletpont. Képzési ág Alapszakok műszaki menedzser, műszaki műszaki menedzser szakoktató
Igen/Nem Igen
Igen
Igen
Igen
Igen Igen
Igen
Érettségi vizsgatárgyak az általános követelmények szerinti tárgyakon kívül a gazdasági ismeretek vagy közgazdasági alapismeretek vagy közgazdasági-marketing alapismeretek vagy történelem is választható
20
4. számú melléklet
Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, szakiránynak megfelelő felsőfokú szakképzés, illetve szakirányú technikusi képesítő bizonyítvány, melyekért 7 többletpont adható I. Gazdaságtudományok képzési terület 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.
általános menedzser I.-II. anyaggazdálkodó banki szakügyintéző banki tanácsadó élelmiszeripari menedzser európai uniós szakügyintéző gazdálkodási menedzserasszisztens; menedzserasszisztens gazdasági informatikus gazdasági informatikus II. idegenforgalmi menedzser idegenforgalmi szakmenedzser idegenforgalmi technikus idegenvezető és hostess kereskedelmi menedzser kereskedelmi szakmenedzser kereskedelmi technikus kisvállalkozások gazdasági ügyintézője közlekedési-, üzemviteli-, szállítmányozási technikus külkereskedelmi asszisztens külkereskedelmi üzletkötő, külgazdasági üzletkötő logisztikai és szállítmányozási menedzser logisztikai szervező logisztikai, műszaki menedzserasszisztens marketing és reklámmenedzser mérlegképes könyvelő nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző pénzügyi szakügyintéző pénzügyi tanácsadó számviteli szakügyintéző vámügyintéző vendéglátó menedzser vendéglátó szakmenedzser vendéglátó technikus
21
Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, szakiránynak megfelelő felsőfokú szakképzés, illetve szakirányú technikusi képesítő bizonyítvány, melyekért 7 többletpont adható II. Műszaki és agrár képzési terület
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.
Építő- és anyagmozgató gépésztechnikus Épületgépész technikus Gépgyártás-technológiai technikus Gépipari minőségellenőr Mező- és erdőgazdasági gépésztechnikus Üzemeltető gépésztechnikus Korrózióvédelmi technikus Közlekedésépítő technikus Ipari környezetvédelmi technikus Környezet- és természetvédelmi technikus Települési környezetvédelmi technikus Kereskedelmi menedzser Külkereskedelmi menedzser Külkereskedelmi üzletkötő menedzser Munkavédelmi technikus Agrármenedzser-asszisztens Agrártechnikus Agrártechnológus Állattenyésztő és állategészségügyi technikus Erdész technikus Földmérő, térképész és térinformatikai technikus Növénytermesztés, kertészeti és növényvédelmi technikus Parképítő és fenntartó technikus Vadgazdálkodási technikus Élelmiszeripari technikus
22
5. sz. melléklet A külföldön szerzett oklevél, érettségi bizonyítvány továbbtanulási céllal történő elismeréséről
(1)
(2) (3) (4)
(5)
Az elismerés alapelvei 1. § A külföldi oktatási intézményben szerzett érettségi bizonyítvány (a továbbiakban: bizonyítvány) elismerésével senki sem szerezhet több jogot, mint amennyi a bizonyítvány alapján abban az államban megilleti, amelyben azt szerezte. A külföldön szerzett érettségi bizonyítvány továbbtanulási céllal történő intézményi elismerése csak a Szolnoki Főiskolán való továbbtanulásra történő jelentkezésre jogosít. Az érettségi bizonyítványa elismerését kérelmező személy (a továbbiakban: kérelmező) feladata, hogy az elismeréshez szükséges okiratokat és adatokat biztosítsa. A kérelmező személyi adatai igazolására szolgáló hatósági igazolványok: a magyar és az Európai Unió valamelyik tagállamának állampolgára, továbbá a bevándoroltak esetén a személyi azonosító adatokat tartalmazó hatósági igazolvány (személyazonosító igazolvány), az útlevél más esetekben a tartózkodási vagy a letelepedési engedély. A kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor, amennyiben bizonyítványát nemzetközi szerződés vagy jogszabály nem ismeri el egyenértékűnek, 10.000,- Ft összegű eljárási díjat kell befizetnie a főiskola számlaszámára.
Az elismerési eljárás feltételei 2. § (1) Az elismerési eljárás megindítására irányuló kérelemhez a jelentkezőnek, ha a jelentkezés évét megelőző években érettségizett, a jelentkezési lap benyújtásával egyidőben február 15-ig, ha a jelentkezés évében érettségizik, az érettségi vizsga letételét követően, legkésőbb július 11.-ig kell benyújtani az OFIK címére. a) az eredeti bizonyítvány hiteles másolatát, illetve, kivételesen, az eredeti oklevéllel azonos okirat (pl. másodlat) hiteles másolatát, b) az a) pontban megjelölt okiratok magyar nyelvű hiteles fordítását, és c) annak igazolását, hogy a kérelmező az eljárási díjat megfizette. (2) A Főiskola felszólíthatja a kérelmezőt az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okiratok eredetijének bemutatására. (3) Hiteles fordításnak minősül az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda, a magyar külképviseleti szerv és a magyarországi, idegen nyelven való hitelesítésre feljogosított közjegyző által készített fordítás. (4) A Főiskola kivételes méltányosságból felmentheti a kérelmezőt az (1) bekezdésben meghatározott okiratainak benyújtása alól, ha a kérelmező menekült, menedékes vagy befogadott, az elismerést továbbtanulási céllal kéri, és bizonyítja vagy valószínűsíti, hogy okiratai neki fel nem róható okból nem állnak rendelkezésére. (5) Hiteles másolatnak minősül a jogszabály által hitelesnek minősített másolat, továbbá a Főiskola által az eredeti okiratról készített és hitelesített másolat.
23
A továbbtanulási céllal történő elismerés 3. § (1) Továbbtanulási céllal középiskolai érettségi bizonyítványként az olyan külföldi bizonyítvány ismerhető el, amely a) közoktatási intézményben legalább tizenkét évfolyam, vagy ha az adott külföldi államban a közoktatás tizenegy évfolyamból áll, akkor tizenegy évfolyam elvégzését tanúsítja, b) a kérelmezőt az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja, c) tanúsítja, hogy a kérelmező tanulmányai befejezésekor legalább négy tárgyból külön vizsgát tett. (2) A Főiskola az elismerésről a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot is értesíti. 4. § (1) A Főiskola azokkal a bizonyítványokkal kapcsolatosan, amelyek magyarországi érettségi bizonyítvánnyal való egyenértékűségét nemzetközi szerződés vagy jogszabály nem állapítja meg, a továbbtanulási céllal történő elismeréshez elismerési eljárást folytat le. Ennek során a Főiskola a jelen melléklet 3. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését vizsgálja meg. A továbbtanulási céllal történő elismerésről a Főiskola minden esetben különírásos határozatot hoz. (2) Az elismerő határozatokat a felvételi értesítéssel együtt adja ki a Főiskola (3) A Főiskola azokat a bizonyítványokat, amelyek egyenértékűségét nemzetközi szerződés vagy jogszabály állapítja meg, külön határozat meghozatala nélkül fogadja el. Ezekben az esetekben a Főiskola azt vizsgálja, hogy az adott bizonyítvány a nemzetközi szerződés vagy a jogszabály hatálya alá tartozik, azaz érettségi bizonyítvány és elismert oktatási intézmény állította ki. Az elismerés egyéb feltételeit nem vizsgálja. A 2001. évi C törvény az Elismerési törvény 13. § (1) bekezdése alapján az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagországai, és az ún. Lisszaboni Egyezményt aláíró országok. EGT tagországok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, NagyBritannia és Észak-Írország, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia. A Lisszaboni Egyezményt aláíró országok (amelyek nem tagjai az EGT-nek és nincs velük Magyarországnak ekvivalencia egyezménye): Albánia, Ausztrália, Svájc, Ukrajna, Szentszék (Vatikán). (4) Ha az okirat nem érettségi bizonyítvány, illetve az adott állam által nem elismert intézmény állította ki, a továbbtanulási céllal történő elismerés megtagadásáról a Főiskola külön határozatot hoz. (5) Azon államok, amelyekkel Magyarország nemzetközi megállapodást kötött az érettségi bizonyítványok kölcsönös elismeréséről, a következők: Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, India, Jugoszlávia, Kína, Laosz, Románia, Spanyolország, Szíria, Szlovákia, Szlovénia. (6) Hatályban vannak továbbá a Csehszlovákiával, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal, valamint a Szovjetunióval kötött, a középiskolai bizonyítványok elismerésére vonatkozó rendelkezést tartalmazó nemzetközi szerződések, amelyek alapján a Csehszlovákia, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió, valamint ezek volt tagállamaiból megalakult valamely önálló állam által kiállított érettségi bizonyítványok is külön határozat meghozatala nélkül fogadhatók el. (7) Magyarország Ukrajnával kötött kétoldalú megállapodása 1998. október 27-én lépett hatályba. Az e nemzetközi szerződés hatálybalépését megelőzően kiállított érettségi bizonyítványok a szovjet egyezmény alapján külön határozat meghozatala nélkül, a jogszabály erejénél fogva fogadhatók el továbbtanulás céljából, az ukrán-magyar egyezmény hatálybalépését, azaz 1998. október 27-ét követően kiállított ukrán érettségi bizonyítványok esetén azonban a Főiskola a 24
továbbtanulási céllal történő elismerésről külön határozatot hoz, azaz a jelen melléklet 4. § (1) bekezdése szerinti eljárást folytatja le. (8) A nemzetközi szerződéssel elismert érettségi bizonyítványokra vonatkozó eljárás alá tartoznak még az International Baccalaurate Organization (IBO) által kiállított nemzetközi, valamint a Deutsche Schule Budapest által kiállított német érettségi bizonyítványok és Európai Iskolák bizonyítványai.
5. § (1) Az Oktatási Hivatal Ekvivalencia és Információs Központja a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítványnak a magyar középiskolai érettségi bizonyítvánnyal való egyenértékűségéről, ha azt nemzetközi szerződés vagy jogszabály állapítja meg, a fél kérelmére hatósági igazolást állít ki, az elismerésről egyéb esetben határozattal dönt (2) Ha a kérelmező a felvételi eljárás során benyújtja az Oktatási Hivatal Ekvivalencia és Információs Központja elismerő határozatát vagy hatósági igazolását a bizonyítványa egyenértékűségéről, a Főiskolának nem kell külön elismerési eljárást lefolytatnia. Az Oktatási Hivatal Ekvivalencia és Információs Központja döntése teljes jogi hatályú elismerésnek tekintendő, ami magában foglalja a továbbtanulási célú elismerést is. Ebben az esetben a bizonyítvány az Oktatási Hivatal Ekvivalencia és Információs Központja határozatának, illetve hatósági igazolásának megfelelően figyelembe vehető a nyelvvizsga-egyenértékűség szempontjából.
Az elismerési eljárás 6. § (1) A Főiskola a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt, ha a kérelmet nem a jogszabályoknak megfelelően nyújtotta be. (2) A kérelem benyújtása napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen a kérelmező az előírt összes okiratot benyújtotta (2) A Főiskola a továbbtanulási célú elismeréssel kapcsolatos kérdéseivel szakértőként az Oktatási Hivatal Ekvivalencia és Információs Központját keresheti meg. (3) A külföldi érettségi bizonyítványt a főiskolai felvételi felelőse bírálja el, és írja alá. (4) Ha az elismerés feltételei hiányoznak, a Főiskola az elismerést határozatában megtagadja. (5) A Főiskola határozata ellen az Oktatási Hivatal Ekvivalencia és Információs Központjához lehet fellebbezni. Elutasító határozat esetén a kérelmezőt e jogáról minden esetben tájékoztatni kell.
25
6. számú melléklet
A felvételi eljárás során a hatályos adott évi szakok és érettségi vizsgatantárgyak jegyzéke a Tájékoztatóban, az OFIK valamint a Főiskola honlapján található meg.
7. számú melléklet
A Szolnoki Főiskola összpontszám megállapítása a szakirányú továbbképzésre jelentkezők esetében
Oklevél minősítésének megfelelő felvételi pontszámok: Kiváló Jeles Jó Közepes Elégséges
120 pont 108 pont 98 pont 88 pont 78 pont
26
