Miskolci Bányakapitányság 3527. Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. (3501. Pf: 31) Tel: 46/ 503-740; Fax: 46/503-741 E-mail:
[email protected] jogerős: 2011.06.17.
Ikt. sz.: MBK/1129-8/2011. Üi: Virág István
Gombos Sándor Mikepércs Nagyváradi u. 17. 4271 Tárgy: műszaki üzemi terv jóváhagyása
HATÁROZAT A Miskolci Bányakapitányság, a bányavállalkozó Gombos Sándor által 2011. március 29-én benyújtott „Mikepércs III. - homok” védnevű bányatelken üzemelő külfejtéses bánya 2011-2015. évi kitermelési műszaki üzemi tervét jóváhagyja, és a tervben meghatározott bányászati tevékenységek végrehajtását az alábbi feltételekkel engedélyezi: 1. A műszaki üzemi terv jelen határozat végrehajthatóvá válásának időpontjától 2015. december 31-ig érvényes. A következő tervidőszakra vonatkozó műszaki üzemi tervet vagy e terv érvényességi idejének meghosszabbítására irányuló kérelmet 2015. október 31-ig kell a Bányakapitányságra beterjeszteni. Érvényes környezetvédelmi hatósági engedély és műszaki üzemi terv hiányában bányászati tevékenység nem végezhető! 2. A bányászati tevékenység a műszaki üzemi tervben és ezen határozatban foglaltak szerint csak a mezőgazdasági művelésből kivont és megkutatott olyan területen végezhető, amelyre a bányavállalkozó tulajdonjoga vagy bányászati tevékenységre jogosító használata kiterjed. 3. A Bányakapitányság a tervidőszakban termelvény veszteség elszámolást nem engedélyez. 4. A tervezett művelési technológiával a lefedési és kitermelési tevékenység során a kialakítandó rézsűszögek nem haladhatják meg a műszaki üzemi tervben meghatározott mértéket. 5. A tervidőszakon belül a kitermelés idényjellegű szüneteltetését, ill. a kitermelés újbóli megkezdését a Bányakapitányságnak a tervezett intézkedések meghatározásával előzetesen be kell jelenteni. A szüneteltetés időtartama a 6 hónapot nem haladhatja meg. A 6 hónapot meghaladóan tervezett szüneteltetés esetén új műszaki üzemi tervet kell a Bányakapitányságra
2 beterjeszteni. A 6 hónapot meg nem haladó kitermelési szünet esetén is gondoskodni kell a személy- a vagyon- és környezetvédelmi követelmények teljesítéséről. Ha a szüneteltetés időtartama az egy hónapot meghaladja, az előbbiekben felsorolt követelmények teljesítésének módját – a szüneteltetés megkezdésekor – írásban be kell jelenteni a bányafelügyeletnek. 6. A Bányakapitányság a fő bányaveszélyek szempontjából a bányát nem minősíti. 7. A műszaki üzemi tervben foglaltakat évente felül kell vizsgálni, különös tekintettel a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosíték mértékére. A jóváhagyott műszaki üzemi tervtől a fő bányaveszélyek elleni védekezést, az ásványvagyon gazdálkodást, a vízgazdálkodást, a környezetvédelmet és a bányakárt érintő tevékenységekkel kapcsolatban eltérni csak a Bányakapitányság jóváhagyásával szabad. A műszaki üzemi terv módosítására vonatkozó javaslatot, a tevékenység megkezdését, illetve a tervezett módosítást megelőzően legalább 60 nappal - ha nem igényel szakhatósági közreműködést, 15 nappal - kell jóváhagyásra, a Bányakapitányságra beterjeszteni. 8. A súlyos balesetet és súlyos üzemzavart a bányavállalkozó köteles a Bányakapitányságnak azonnal bejelenteni. 9. A bányavállalkozó a kitermelt ásványi nyersanyag, a meddő és a humusz mennyiségéről folyamatosan nyilvántartást köteles vezetni. Az adott évben kitermelt nyersanyagok mennyiségét és minőségét - a teljes anyagmérleget tartalmazóan – a Bányakapitányságnak a tárgyévet követő év február 28-ig köteles bejelenteni. A kitermelt mennyiség alapján számított bányajáradékot negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell bevallani és befizetni a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal felé. A kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét bányamérési (földmérési) módszerrel, vagy egyéb alkalmas módon kell meghatározni, azt bizonylatolni kell és a változást a bányaművelési térképen fel kell tüntetni. A bányatelken belül rendelkezésre álló ásványi nyersanyag mennyisége - mellyel kapcsolatosan a bányavállalkozó elszámolási kötelezettsége fennáll - jelen határozat mellékletében került feltüntetésre. 10.A bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére, különösen a bányakárok megtérítésének, a tájrendezési kötelezettség teljesítésének pénzügyi fedezetére a Bányakapitányság a bányavállalkozó tervidőszakra készített költségtervét és ajánlatát elfogadva, 7.000.000 Ft jelzálogjog, biztosítékként történő nyújtását írja elő. A zálogjog alapítására irányuló szerződés csak ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy közjegyző által készített okiratban fogadható el. A szerződésnek tartalmaznia kell ezen határozat számát, keltét, jogerőre emelkedésének időpontját, a határozatban megállapított összeget, a zálog pontos megnevezését, körülírását. A Bányakapitányság kötelezi a bányavállalkozót, hogy a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéséről szóló határozatot, jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül küldje meg a Miskolci Bányakapitányságnak. 11. A bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a terület újrahasznosítására alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani.
3 12. -A bányaművelés 2011-2015. évi kitermelésre szóló műszaki üzemi terv által érintett területen a rekultiváció során felhasználásra kerülő feltételesen mentendő humuszos réteg letermelését, szakszerű tárolását és megfelelő vastagságban történő elhelyezését a tervnek megfelelően kell elvégezni. -A környező mezőgazdasági területek védelme érdekében a talajidegen anyagokat a bányatelek területről el kell szállítani. -A tájrendezés keretében végzett rekultiváció során kialakított felszín a környező mezőgazdasági területeken a lefolyásviszonyokat és a talajvédő gazdálkodás feltételeit kedvezőtlenül nem módosíthatja. -A feltételesen mentett termőréteget a bányatelek területén lehet felhasználni a tájtrendezés keretében.
13. -A bánya nem funkcionálhat vegyszerrel szennyeződhető területek vízgyűjtőjeként, védőtöltés vagy övárok-rendszer kialakításával meg kell akadályozni a csapadékvizek bányaudvarba jutását. -A szociális szennyvizek gyűjtése csak mobilizálható, vízzáró műtárgyban megengedett. -A bányászati tevékenység során a kenő- és üzemanyagok kezelésénél a szigorú technológiai fegyelmet be kell tartani. Az üzemanyagok tárolását, kiszolgálását úgy kell megoldani, hogy üzemanyaggal a földtani közeg, felszíni, felszín alatti víz ne szennyeződhessen. Amennyiben a munkagépek karbantartását, üzemanyaggal való feltöltését burkolatlan területen végzik, az elcsöpögés felfogására tálcát kell használni -A termelési munkálatok végzése során a felszíni és felszín alatti vizek, valamint a talaj szennyezési lehetőségét ki kell zárni a környezethasználat megfelelő szervezésével az 1995. évi LIII. törvény 6. § (1) bekezdésének megfelelően. -A termelést úgy kell végezni, a gépeket úgy kell tárolni, hogy biztosított legyen a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10.§ (1) bekezdése szerint a felszín alatti vizek jó minőségi állapota. A termelési tevékenység nem okozhatja a felszín alatti víz, földtani közeg 10/2000. (VI. 2.) KöM - EüM - FVM - KHVM együttes rendeletben megállapított (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát. -A bánya művelése során minden nap a műszak befejezése előtt el kell végezni a fejtési homloknak 45°-ra, illetve annál kisebb dőlésszögben a lerézsűzését. Amennyiben az üreglakó madárfajok megtelepednek, úgy gondoskodni kell azok védelméről: a fészkelési helyektől oldalirányban 10-10 méter távolságon belül a költési időszakban április 15. és augusztus 15. között - kitermelési munkát és egyéb zavarással járó tevékenységet nem szabad végezni. -A kedvezőtlen meteorológiai viszonyok (50 km/h szélsebesség) és a zártkertek szempontjából kedvezőtlen szélirány esetén a kitermelést szüneteltetni kell. A szállítási útvonal és a rakomány pormentesítését - szükséges esetén - lefedéssel, locsolással biztosítani kell. -A termelés megkezdése után haladéktalanul el kell végezni a zajvédelmi hatásterület műszeres méréssel történő meghatározását. A műszeres mérési adatokat dokumentáló mérési jegyzőkönyvet 30 napon belül a Felügyelőségre meg kell küldeni. -Amennyiben a homokbánya hatásterületén védendő létesítmény található, illetve a későbbiekben létesül, a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. § foglaltak figyelembevételével a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni és a határérték betartásának feltételeit meg kell teremteni. A zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. számú melléklet szerinti űrlapon kell benyújtani, léptékhelyes helyszínrajz csatolásával.
4
-A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező, illetőleg más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles környezetszennyezést kizáró módon, a veszélyes hulladéktól elkülönítve gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. -A hulladékkezelési tevékenység (hulladék begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása), ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet ettől eltérően nem rendelkezik, kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. -Tilos a hulladékot elhagyni, a gyűjtés, begyűjtés, tárolás, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni. -A tevékenység végzése során keletkező - veszélyes hulladékokat a módosított 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet, - települési szilárd, folyékony és inert hulladékokat a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet valamint a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásai szerint kell kezelni. -A termelő csak olyan kezelőnek adhat át veszélyes és nem veszélyes hulladékot, aki a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkezik az adott hulladék kezelésére. A szállítást csak az adott hulladék szállítására engedéllyel rendelkező szervezet végezheti, veszélyes hulladékok esetén a módosított 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet 8. §. b) pontjának kivételével. -A veszélyes hulladék termelője köteles minden veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről anyagmérleget készíteni, melynek tartalmaznia kell az adott termelési technológiába bemenő anyagok mennyiségét és összetételét, a keletkező termékek mennyiségét és összetételét, valamint a veszélyes hulladékok mennyiségét és összetételét. -A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Kormányrendelet alapján a keletkező hulladékokról a hulladék termelőjének (építtetőnek vagy kivitelezőnek) tárgyévet követő év március l-ig bejelentést kell készítenie és felügyelőségünknek benyújtani. A hulladékok nyilvántartását és az adatszolgáltatást a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendeletben meghatározott hulladék fajtánként kell elkészíteni. -Amennyiben a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Kormányrendelet 12. §-a alapján egyedi hulladékgazdálkodási tervet kell készítenie, azt a tárgyévet követő 6 hónapon belül jóváhagyásra be kell nyújtania felügyelőségünk részére. -Környezetet zavaró, káros környezetterhelés kialakulása esetén az engedélyes utólag is kötelezhető környezetvédelmi célú műszaki megoldás, vagy intézkedés megtételére. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Miskolci Bányakapitányságon benyújtandó, de a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.) címzett fellebbezéssel lehet élni. Fellebbezés esetén annak benyújtásával egyidejűleg az elsőfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50 %-át kell átutalással teljesíteni a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000 - 01417179 számú számlájára.
5
INDOKOLÁS A bányavállalkozó Gombos Sándor a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) végrehajtására kiadott 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 13. § előírása szerint elkészítette és 2011. március 29-én a Miskolci Bányakapitánysághoz beterjesztette a „Mikepércs III. - homok” védnevű bányatelek területén működő külfejtéses bányaüzem 2011-2020. évi kitermelésre szóló műszaki üzemi tervét. A Bányakapitányság megállapította, hogy a beterjesztett kérelemben nem tudták igazolni a tervezett tevékenységgel érintett termőföldnek minősülő ingatlanok mezőgazdasági művelési ágból történő kivonását, ezért a Bányakapitányság az eljárását a 2007. évi CXXIX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján felfüggesztette. A bányavállalkozó a műszaki üzemi tervet a termőföld más célú hasznosításának ingatlanügyi határozatában foglaltaknak megfelelően átdolgozta, és beterjesztette a Bányakapitányságra a 2011-2015. évi tervidőszakra vonatkozó műszaki üzemi tervet. A Bányakapitányság felhívja a bányavállalkozó figyelmét, hogy megsértette a Vhr. 14.§ (4) bekezdésében előírtakat és a Bt. 21. § (1) bekezdés alapján bányászati tevékenységet jelen határozat jogerőre emelkedéséig nem végezhet. A Bányakapitányság felhívja a bányavállalkozó figyelmét, hogy az előző tervidőszakban, a bányaüzemben, több esetben is a szüneteltetés időtartama az 1 hónapot meghaladta, melynek bányafelügyeletre történő bejelentését a bányavállalkozó elmulasztotta, így megsértette a 101/2004. (VII. 30.) GKM rendelet mellékletének (KBBSZ) 1. 10. pontját. Az eljárási határidőt a Ket. 33.§ előírásai határozzák meg. Az eljárási határidő Ket. 33.§ (7) bekezdése szerinti meghosszabbítására nem került sor. A műszaki üzemi terv és engedélyezési kérelem 2011. március 29-én érkezett a Bányakapitányságra. A Miskolci Bányakapitányság hiánypótlási felhívására az egyeztetések, valamint az eljárás felfüggesztése után a bányavállalkozó 2011. június 16-ra tett eleget. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2011. június 28. Az eljárás során a Bányakapitányság a műszaki üzemi tervben és a mellékleteiben foglaltak alapján a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet mellékletének a tárgyi engedélyezési eljárásra vonatkozó előírásai szerint bevonta az érdekelt szakhatóságokat. 1. A A rendelkező részben foglaltak indokolása: - Az 1-es pontban foglaltak a Vhr. 14. § (4) bekezdés; - a 2. pont előírásai a Bt. 27. § ; - a 3. pont rendelkezése ásványvagyon-gazdálkodási szempontok figyelembevételével lett meghatározva. - A 4. pontban foglaltak a KBBSZ 7. 7. pont, - az 5. pont előírásai a Bt. 30. § (1) és a KBBSZ 1. 10. pont, - a 6. pont előírásai a Bt. 34. § (5) bek. és a Vhr. 21. § (3) bekezdés, - a 7. pontban foglaltak a Vhr. 14. § (3) bekezdés előírásainak felelnek meg. A biztosíték mértékének felülvizsgálatára vonatkozó kitétel a Vhr. 25.§ (5)-(6) bekezdésén alapul. - A 8.pontban a Bt. 35. § (1) bekezdés, - a 9. pontban a Vhr. 9. § (2) és a Vhr. 4. § (5) bekezdés, és a Bt. 25. § (3) bek. alapján rendelkezett a Bányakapitányság. - A 10. pontban a Bányakapitányság a Vhr. 25.§ (5) bek. szerint rendelkezett, mert a kérelmező a biztosíték nagyságát alátámasztó költségterve (3.745.898 Ft.) alapján a biztosítéknyújtás mértékére és módjára vonatkozó ajánlatát – 7.000.000 Ft ingatlan jelzálog (Mikepércs 879/42. hrsz. Gombos Sándor 1/1 tulajdoni hányadára) – elfogadta. - A 11. pontot a Bt. 36.§(1) bekezdése írja elő.
6 -
-
A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 1872/1TAL/2011. számon a rendelkező rész 12. pontja szerint a HBM-i NTSZ által 1264/2/2001. számon készített talajtani szakvélemény és a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet 17. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint adta meg. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4575/2/2011. számon a rendelkező rész 13. pontja szerint tette meg előírásait az alábbiak alapján: A csatolt dokumentáció alapján megállapítható, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi jogszabályok maradéktalan betartása esetén a homok kitermelésének akadálya nincs, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint hozzájáruló szakhatósági állásfoglalást adunk. Feltételeinket: -a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, -a felszín alatti vizek védelméről szóló módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, -a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM - EüM FVM együttes rendelet, -a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és végrehajtási rendeletei: a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, a 45/2004. (VII. 26.) BM - KvVM együttes rendelet, a 163/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a 16/2001. (VII. 18.) Korm. rendelet, -a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet, -a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján adtuk meg. A külfejtés területén a 45°-nál meredekebben hagyott fejtési, illetve maradó - oldal és hátsó - rézsűin védett és fokozottan védett üreglakó madárfajok (pl.: parti fecske / Riparia riparia, természetvédelmi értéke 10 000 Ft./, gyurgyalag / Merops apiaster, tv. értéke 100 000 Ft./) megtelepedhetnek. Ezen fajok egyedeinek vagy élőhelyüknek zavarása, veszélyeztetése vagy elpusztítása az 1996. évi LIII. - a természet védelméről szóló - törvény 43. § alapján tilos.
A Bányakapitányság a mellékelt ingatlan igénybevételi ütemterv módosítást elfogadja, a Bt. 26/A. § (3) bekezdés e) pontjában előírtakat nem vizsgálta, mert a bányavállalkozó igazolta, hogy a bányatelekkel lefedett ingatlanok, helyrajzi számú területek a bányavállalkozó 1/1-es tulajdonát képezi, és mint ingatlantulajdonos nyilatkozott annak elfogadásáról, ami a dokumentáció mellékletét képezi. A Bányakapitányság felhívja a figyelmet, hogy a készletszámításba be nem vont területeken csak előzetes kutatás és ásványvagyon készlet-módosítás után lehet kitermelést végezni valamint az időleges más célú hasznosításra engedélyezett területrészek határain belül történő területigénybevétel és határidők betartására. A Bányakapitányság felhívja a bányavállalkozó figyelmét, hogy a Bányászati hulladék gazdálkodási terv nem felel meg a bányászati hulladékok kezeléséről szóló 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet (Bhr.) előírásainak. A Bhr. szerinti hulladék-gazdálkodási tervet kell készíteni és 2012. április 30-ig a bányavállalkozónak a bányászati hulladékok kezelésére jogerős működési engedéllyel kell rendelkeznie.
7 A tervben szereplő adatok helyességéért és teljességéért a kérelmező, továbbá a hites bányamérő felelősséggel tartozik. Amennyiben a bányavállalkozó a MÜT végrehajtására adott időn belül bármely, általa művelt kitermelőhely vonatkozásában a bányajáradék bevallására, illetve megfizetésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, vagy a rá esetlegesen kirótt bányászati bírságot, nem fizeti meg, úgy a bányakapitányság a MÜT végrehajtását felfüggesztheti, vagy az engedélyt visszavonhatja. A kérelmezőnek díjtartozása nincs (az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet által előírt felügyeleti díjat, igazgatási szolgáltatási díjat befizette). A jogorvoslati lehetőségre vonatkozó felhívás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98.§ (1) bekezdésében foglaltaknak felel meg. A jogorvoslati eljárás díját az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet határozza meg. A Miskolci Bányakapitányság a bánya műszaki üzemi tervét a Bt. 27.§ (4) bekezdésben biztosított hatáskörében, a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott illetékessége alapján hagyta jóvá. Miskolc, 2011. június 17.
Dr. Izsó István bányakapitány
