1 Csákvár Nagyközség Önkormányzat Képviselı-testülete 8/2011. (IV.1.) rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról Csákvár Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 8.§ (1) és (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 1.§ (2) bekezdésében, a 10.§ (1) bekezdésében, a 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 26.§-ában, a 32.§ (3) bekezdésében, a 35.§ (2) bekezdésében, 37.§(1) bekezdés d) pontjában, a 37/A.§ (1) és (3) bekezdésében, a 38.§ (1) bekezdés c) pontjában és (9) bekezdésében, 45 §-ában, 46.§-ában, a 47.§-ában, az 50.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról a következı rendeletet alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések 1.§ (1) E rendelet hatálya kiterjed Csákvár Nagyközség közigazgatási területén élı a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény ( a továbbiakban Szt.) 3.§ (1)(3) bekezdésében meghatározott személyekre. (2) E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használt fogalmakat a Szt.4.§ -a szerint kell értelmezni. II. Fejezet Eljárási rendelkezések 2.§ (1) A szociális ellátások iránti kérelmeket Csákvár Nagyközség Polgármesteri Hivatala Hatósági Irodájánál lehet (továbbiakban: hivatal) elıterjeszteni, az e célra rendszeresített nyomtatványokon. (2) Az igénylı köteles szociális és anyagi helyzetének feltárásában közremőködni, az Szt. 4.§-nak megfelelı jövedelemigazolásokat, nyilatkozatokat, költségeket igazoló okmányokat, számlákat a kérelemmel együtt rendelkezésre kell bocsátania. (3) A jövedelemszámításnál irányadó idıszak a) havonta rendszeresen mérhetı jövedelemnél a kérelem benyújtását megelızı egy hónap, b) egyéb jövedelemnél a kérelem benyújtását megelızı egy év. (4) Az egy fıre jutó jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni a Szt. 4.§ (1) bekezdés i.) pontja szerinti rendszeres pénzellátásokat és kiegészítı szempont az önkormányzat által megállapított rendszeres jellegő ellátások havi összege. (5) Ha az ellátás megállapítására hatáskörrel rendelkezı szerv a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja kérelmezıt az általa lakott lakás, illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló további dokumentumok benyújtására. (6) Ha a ( 3) bekezdésben meghatározott igazolás alapján a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplı jövedelem 50 %-át, a jövedelmet a fenntartási költségek figyelembe vételével kell vélelmezni. (7) Ha az ellátás megállapítására hatáskörrel rendelkezı szerv indokoltnak tartja, vizsgálhatja a kérelmezı vagyoni helyzetét, valamint környezettanulmányt folytathat le. 3.§ (1) A jogosulatlanul és rosszhiszemően igénybe vett szociális ellátás megtérítésére a Szt.17.§-nak rendelkezései az irányadóak.
2 (2) E rendeletben szabályozott ellátási formáknál a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését elrendelı határozat jogerıre emelkedését követı 30 napon belül kérelemre, méltányosságból a Polgármester engedélyezheti a megtérítés csökkentését, illetve elengedését. (3) Méltányosság akkor alkalmazható, ha a visszafizetési kötelezettség a kötelezett megélhetését, létfenntartását súlyosan veszélyezteti, vagy visszafizetés esetén ismételten szociális gondoskodásra szorulna. (4) Részletfizetés engedélyezése esetén a részletfizetés idıtartama nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének idıtartama. (5) A (3) bekezdés szerinti súlyos veszélyeztetettségnek minısül, ha a megtérítésre kötelezett családjában az egy fıre jutó jövedelem a visszatérítési kötelezettség figyelembevételével a nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét. 4.§ (1 ) A pénzbeli és természetbeni ellátást a hivatal a) rendszeres ellátás esetén utólag, minden hónap 5. napjáig postai úton vagy házipénztár útján, b) eseti ellátás esetén ba) a bizottsági döntést követı hónap 5. napjáig postai úton vagy házipénztár útján bb) a polgármester hatáskörében hozott döntés esetében házipénztáron keresztül készpénz kifizetésével folyósítja. III. Fejezet Pénzbeli ellátások Aktív korúak ellátása Bérpótló juttatás 5.§ (1) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát a Szt.33-36.§-ai alapján megállapították, a 37.§-ban foglaltak szerinti kivétellel bérpótló juttatásra jogosult. (2) A bérpótló juttatásra való jogosultság további feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja lakókörnyezetének rendezettségét biztosítsa, melynek keretében köteles: a) az általa életvitelszerően lakott lakást, házat rendeltetésszerően használni, azt folyamatosan tisztán tartani, állagát megóvni. b) az a) pontban foglalt lakáshoz, házhoz tartozó udvart, kertet rendben tartani, az ott található szemetet, lomot jogszerő módon eltávolítani, a gyomnövényeket, füvet rendszeresen lekaszálni, a szomszédos ingatlanra átnyúló ágakat levágni, c) az a) pontban meghatározott ingatlan elıtti járda, közterület, vízelvezetı árok rendezettségérıl, tisztán tartásáról folyamatosan gondoskodni, télen a síkosság mentesítését elvégezni. (3) A (2) bekezdés a-c) pontjában elıírt feltételek betartását az önkormányzat a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat, valamint a településırök bevonásával ellenırzi. (4) Amennyiben a bérpótló támogatása iránti kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja, a (2) bekezdésben meghatározott egyéb feltételeket az elıírt határidıben nem teljesíti, a támogatás nem állapítható meg, illetve már megállapított támogatás esetén a következı hónap 1. napjától a támogatást meg kell szüntetni. A megszüntetett ellátás ismételt kérelemre az egyéb feltételek teljesítése esetén állapítható meg.
Rendszeres szociális segély
3 6.§ (1) A Szt.37.§ (1) bekezdés a)- c) pontjában meghatározottakon túl rendszeres szociális segélyre jogosult az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki önhibáján kívül nem képes munkavégzésre. A mentesítés feltételeinek megfelel az a a) személy, aki súlyos, tartósan beteg egészségi-mentális problémával küzdı családtagját indokoltan felügyeli, ápolja, és a hozzátartozó ellátása máshogy nem biztosítható, ápolási díjban nem részesül, b) fogyatékos gyermekét egyedül nevelı szülı, amennyiben nem részesül ápolási díjban, c) személy, akinek egészségkárosodása az ellátásra való jogosultság kezdı napján , vagy az ellátás folyósítása alatt a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértıi bizottsága vizsgálata alapján eléri a 40%-ot, de nem haladja meg a 49 %-ot, és egészségkárosodására tekintettel semmilyen ellátásban nem részesül, d) nı, aki állapotos ( terhes), és állapotát szakorvos igazolja, e) személy, aki szakorvos által igazoltan munkavégzést akadályozó krónikus, vagy pszichés betegséggel, szenvedélybetegséggel küzd, de ORSZI által megállapított munkaképesség-csökkenéssel nem rendelkezik. (2) Az (1) bekezdés a- e) pontja szerinti esetekben az elbíráló szerv az alábbi szakemberek véleményét is kikérheti: a) a településen mőködı Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat, b) az önkormányzat szociális ügyintézıje, c) a mentesíteni kívánt személy háziorvosa, d) a településen pszichés betegek gondozásával foglalkozó szakember, e) az Általános Iskola, Óvoda, Gondozási Központ és Idısek Otthona szakemberei, akik az adott ügyfél élethelyzetére, szakmai rálátással bírnak. (3) Az (1) bekezdés a-e) pontja szerinti jogcímen való rendszeres szociális segély megállapítására irányuló eljárást kezdeményezheti az ellátásra jogosult személyen kívül a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat, valamint a közfoglalkoztatást végzı szerv is ( munkáltató). 7.§ (1) Az aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segélyben részesülı személy (a továbbiakban: segélyezett) köteles a településen mőködı Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálattal együttmőködni háromhavonkénti kapcsolattartással( Csákvár, Szabadság tér 3.). (2) A segélyezett az (1) bekezdésben meghatározott együttmőködés keretein belül köteles: a) a családgondozónál a támogatást megállapító határozat jogerıre emelkedését követı 15 napon belül nyilvántartásba vétetni magát, b) a beilleszkedést segítı programról írásban megállapodni a családgondozóval, c) teljesíteni a beilleszkedést segítı programban foglaltakat. (3) A beilleszkedést segítı program a segélyezett szociális helyzetéhez, mentális és egészségi állapotához igazodva tartalmazhatja: a) egyéni képességet fejlesztı vagy az életmódot formáló, illetve munkavégzésre irányuló, b) felkészítı tanácsadáson vagy csoportos foglalkozásokon való részvételt. (4) A segélyezett részérıl az együttmőködés megszegésének minısül, ha neki felróhatóan: a) nem teljesíti a beilleszkedést segítı programban foglaltakat, b) nem mőködik együtt a családsegítı szolgálattal, c) az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozat jogerıre emelkedésétıl számított 15 napon belül nem veteti nyilvántartásba magát, c) a megállapodásban foglalt idıpontokban nem jelenik meg a családsegítı szolgálatnál.
4 (5) Nem felróható, ha a rendszeres szociális segélyezett betegsége, vagy más hitelt érdemlıen írásban igazolt halaszthatatlan elfoglaltsága miatt nem jelent meg a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálatnál illetve a számára elıírt foglalkozáson, tanácsadáson, és mulasztásának okát az elıírt idıpontot megelızıen vagy azt követıen 8 napon belül írásban igazolja a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat felé. A mulasztás igazolására orvosi igazolás, közigazgatási szerv, bíróság, ügyészség, rendırség által kiadott igazolás fogadható el. (6) Az együttmőködési kötelezettség megszegése két éven belül történı ismételt megszegése esetén az ellátást meg kell szüntetni. 8.§ (1) A rendszeres szociális segély természetbeni formában történı nyújtására akkor van lehetıség, ha a családban a Gyvt.68.§-a szerint védelembe vett gyermek él. (2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában történı nyújtását a Családsegítı és Gyermekjólét Szolgálat javaslatára és közremőködésével biztosítja az önkormányzat. (3) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelı, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítı támogatás. (4) A természetbeni juttatás védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20 %-a, de legfeljebb 60 %-a lehet. Lakásfenntartási támogatás 9.§ (1) Lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Az önkormányzat képviselı-testülete lakásfenntartási támogatást nyújt a) az Szt. 38.§ (2), (3) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti jogosultaknak ( továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás), b) önálló ellátásként –az Szt. 38.§ (9)-(10) bekezdésében foglalt keretek között – az e rendeletben meghatározott feltételek szerint jogosultaknak (továbbiakban: helyi lakásfenntartási támogatás), feltéve, hogy az a) pont szerinti támogatásra való jogosultsága nem áll fenn. (2) Helyi lakásfenntartási támogatás (a továbbiakban: lakásfenntartási támogatás) állapítható meg a tulajdonosnak, bérlınek, albérlınek és haszonélvezınek ha Csákvár közigazgatási területén lévı lakásban, családi házban él ( a továbbiakban: lakás) és ott bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiségben él, az e rendeletben szabályozott jogosultsági feltételeknek megfelel.
10.§ (1) A lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fıre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élı személy esetén 250%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás indokolt havi költségei meghaladják a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át. (2) Lakásfenntartási támogatás szempontjából költségként elismert kiadások: a) lakbér, b) albérleti díj, c) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztı részlete, d) közös költség,
5 e) csatorna használati díj, f) szemétszállítási költség, g) villanyáramdíj, h) vízdíj, i) gázdíj, j) tüzelıanyag költségei. (3) A lakásfenntartási költségek számításánál a kérelem benyújtását megelızı egy év számlával igazolt költségeit kell figyelembe venni. (4) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert – vagy a jogosult által lakott – lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 500,-Ft. (5) A helyi (méltányossági) lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság: - ha a háztartásban egy személy lakik 50 m² - ha a háztartásban két személy lakik 65 m² - ha a háztartásban három személy lakik 80 m² - ha a háztartásban négy személy lakik 95 m² - ha négy személynél több lakik a háztartásban minden további személy után 5-5 m²., de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. 11.§ (1) A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élı személyek és háztartások számától. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerıs bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. A feleknek nyilatkozniuk kell arra vonatkozóan, hogy a megosztott lakás lakrészeinek, illetve, a közösen használt helyiségeknek mekkora a négyzetméterben számított alapterületük. (3) A lakásfenntartási támogatás abban az esetben igényelhetı, ha az igénylı a normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. 12.§ (1) Lakásfenntartási támogatást évente két alkalommal lehet igényelni. (2) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. A támogatás a kérelem benyújtása hónapjának elsı napjától esedékes. (3) A lakásfenntartási támogatás összege legalább 2.500,-Ft, de legfeljebb 5.000,- Ft havonta. (4) A lakásfenntartási támogatás megállapítása a Humánerıforrások Bizottság hatáskörébe tartozik. Átmeneti segély 13.§ (1) Átmeneti segély annak a személynek, illetıleg családnak nyújtható alkalmanként, amely létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idıszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd. (2) Átmeneti segélyre jogosult, akinek: a) ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, b) családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élı személy esetében annak 150 %-át c) alkalmanként jelentkezı többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul
(3) Alkalmanként jelentkezı többletkiadásként vehetı figyelembe, különösen: a) betegség,
6 b) kórházi kezelés költsége, c) gyógyszerköltség, d) az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díja, e) elemi kár elhárításával kapcsolatos költségek, f) közüzemi díj tartozás kifizetése, g) háztartási tüzelıanyag megvásárlása. 14.§ (1) Az átmeneti segély adható alkalmanként, és havi rendszerességgel. (2) Az alkalmanként megállapított átmeneti segély összege legalább 2.000,-Ft, de legfeljebb 7.000,-Ft, egy naptári éven belül maximum 20.000,-Ft lehet. (3) A havi rendszerességgel megállapított átmeneti segély összege legalább 1.000,-Ft, de legfeljebb 5.000,-Ft, a folyósítás idıtartama maximum egy év lehet. (4) Elemi kár esetén a károsultnak 10.000,-Ft - 50.000,- Ft-ig terjedı támogatás nyújtható. Elemi károsultnak kell tekinteni azt, akinek elemi csapás következtében ingósága, vagy ingatlana oly mértékben pusztult el, hogy létfenntartása átmenetileg lehetetlenné, vagy nagymértékben veszélyeztetetté vált. 15.§ (1) Az átmeneti segély természetbeni szociális ellátásként is nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha a) a kérelem erre irányul, b) amennyiben a kérelmezı életvitele alapján az ellátás természetbeni nyújtása indokolt. (2) Természetbeni átmeneti segély különösen élelmiszer, tüzelı, ruházat, gyógyszer megvásárlására nyújtható, a beszerzésekrıl az önkormányzat a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat útján gondoskodik. (3) Az átmeneti segély megállapítása a Polgármester hatásköre.
Temetési segély 16.§ Temetési segély állapítható meg annak a kérelmezınek, aki az elhunyt személy eltemettetésérıl gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. 17.§ A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétıl számított 60 napon belül lehet elıterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot, temetési számlákat és az eltemettetı családjának jövedelemigazolását. 18. § A temetési segély megállapítása szempontjából a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 220.000.- Ft. 19. § A temetési segély összege 25.000.- Ft. 20. § Nem állapítható meg temetési segély, a) ha az elhunyt életbiztosítással rendelkezett, b) ha a temetés számlával igazolt költsége a mindenkori helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét 50 %-al meghaladja, c) annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994.évi LXV törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül,
7 d) ha a kérelmezı családjában az egy fıre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén annak 250 %-át. 21. § A temetési segély megállapítása a Polgármester hatásköre.
IV. Fejezet Természetben nyújtott ellátások Közgyógyellátás 22. § (1) Közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak a személynek, aki szociálisan rászorult, és havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége olyan magas, hogy létfenntartását veszélyezteti. (2) Méltányosságból közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek a) a családjában az egy fıre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, b) egyedül élı esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.
V. Fejezet Záró rendelkezések 23. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követı napon lép hatályba. (2) A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévı ügyekben is alkalmazni kell. (3) Hatályát veszti Csákvár Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 20/2007.( XII.19.) rendelete, valamint az azt módosító Csákvár Nagyközség Önkormányzat Képviselı-testülete 12/2009. (IX. 16.) és a 17/2009. (XI. 25.) önkormányzati rendeletei.
Katonáné Dr.Venguszt Beatrix polgármester
Tóth Jánosné jegyzı
Záradék: A rendeletet a mai napon kihirdettem: Csákvár, 2011. április 1. Tóth Jánosné jegyzı
