FÖLDHASZNÁLAT
Dr. Markó Boglárka
A földhasználati bírság kiszabása az Alkotmánybíróság 12/2011. (III.23.) számú határozata tükrében Az Alkotmánybíróság a 2011. március 23. napján meghozott határozatával a mulasztókkal szembeni előzetes felszólítás nélküli földhasználati bírságolást jogellenesnek minősítette, ezért a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 177/2009. (XII. 28.) FVM rendelet (FVM rendelet) 1. § d) pontját annak alkotmányellenessége okán azonnali hatállyal megsemmisítette, amelynek következményeként az ingatlanügyi hatóság köteles a földhasználati bejelentést elmulasztó személyt a bírság kiszabását megelőzően a törvényi kötelezettségeinek teljesítésére figyelmeztetni.
12/2011. (III. 23.) számú AB határozat Az Alkotmánybíróság által megsemmisített FVM rendelet 1. § d) pontja a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (Tft.) 25/B. § (5) bekezdésében meghatározott rendelkezés esetére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazását tette lehetővé. A Ket. említett rendelkezése olyan jogszabályi környezetet határoz meg, amely a megelőző felhívás mellőzésével történő, azonnali szankcionálásra ad lehetőséget. Ennek vonatkozásában a jogszabálysértés, a hatósági határozat megsértése, avagy a jogszabálysértést követően a megelőző felhívással járó határidő biztosítása esetén három konjunktív feltételnek kell teljesülnie: a (1) kiemelkedően fontos érdeket, (2) közvetlenül, (3) veszélyezteti vagy veszélyeztetné1.
Kiemelkedően fontos érdeknek minősül az élet, a testi épség, a nemzetbiztonság, a vagyonbiztonság, a közlekedés biztonsága, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatósága, a közteherviselési kötelezettség teljesítése, valamint a harmadik személy alapvető joga2. A Ket. felhatalmazza3 a minisztert azon esetkörök rendeletben történő szabályozására, amelyekben a súlyos következmények elkerülése érdekében a fokozatosságtól el lehet tekinteni, és előzetes felhívás nélküli szankcionálásra kerülhet sor. A vidékfejlesztési miniszter erre alapozva alkotta meg a már említett 177/2009. (XII. 28.) FVM rendeletet (FVM rendelet), amely szerint a Tft. 25/C. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezés esetén az ingatlanügyi hatóság azonnali bírságolással élhet és a megelőző felhívás alkalmazásának mellőzésére válik jogosulttá.
1
Ket. 94. § (2) bekezdés b) pont Ket. 94. § (2) bekezdés b) pont 3 Ket. 174. § (4) bekezdés 2
www.resimmobiles.hu
44
2011. 2. szám
A Tft. vonatkozó rendelkezései értelmében, aki termőföldet használ, és annak területe a törvényben meghatározott mértéket meghaladja, az köteles a használatot - annak megkezdésétől számított 30 napon belül - nyilvántartásba vétel céljából az ingatlanügyi hatósághoz bejelenteni4. Amennyiben a földhasználó fenti bejelentési kötelezettségének törvényi határidőn belül nem tesz eleget, úgy bírsággal sújtható5. Az Alkotmánybíróság a fenti jogszabályi rendelkezésekre tekintettel határozatának indokolásában megállapította, hogy a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Ket.-ben foglalt három feltétel együttesen nem teljesül, és ennek következtében a felhívás nélküli bírságolás megalapozottan nem kerülhet kiszabásra. A használat bejelentésének elmulasztása nem meríti ki a Ket.-ben felsorolt kiemelkedően fontos érdekek egyikét sem. A taláros testület nem talált továbbá olyan körülményt, amely szabályos termőföld használat esetén a környezet vagy a természet állapota fenntarthatóságának a közvetlen veszélyeztetése tényét alátámasztaná. Az Alkotmánybíróság határozatában szabályozottakat alapozza meg a Ket. azon rendelkezése is, amelynek értelmében a hatóságnak a jogkövetkezmények alkalmazása során a fokozatosság elve alapján kötelező eljárnia. Ennek megfelelően amennyiben a jogszabálysértés a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, úgy az ügyfél figyelmét a jogszabálysértés tényére fel kell hívni, és annak megszüntetésére büntetés kilátásba helyezésével kötelezni kell. Büntetés kiszabására tehát csak abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a jogalany bejelentési köte4 5
Tft. 25/C. § (2) bekezdés Tft. 25/C. § (5) bekezdés
RES IMMOBILES
lezettségének az erre irányuló felhívást követően sem tesz határidőn belül eleget. Tekintettel arra, hogy a fokozatosság elvének alkalmazásától csak kiemelkedően fontos érdek közvetlen veszélyeztetése esetén lehet eltérni, és a földhasználat bejelentésének elmulasztása nem minősül kiemelkedően fontos érdek közvetlen veszélyeztetésének, így az FVM rendelet hivatkozott rendelkezése alkotmányellenes. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény (Kmtv.) 35. §-ához fűzött indokolás a Ket. 94. §-ában foglalt szabályozás célját az alábbiakban jelöli meg: „A jogszabályi rendelkezések megsértése sok esetben nem szándékos rosszakarat, hanem figyelmetlenség vagy gondatlanság eredménye. Ebben a körben is találhatóak olyan jogsértések, amelyeket már az első alkalommal is szankcionálni kell, mivel az életet, a testi épséget,a közteherviselési kötelezettség teljesítését vagy más, kiemelkedően fontos érdeket érintenek. Azon jogsértések esetében azonban, amelyek orvosolhatóak és első alkalommal fordulnak elő, nem az az állam célja, hogy mindenáron szankcionálja a szabályt be nem tartó személyt vagy vállalkozást, hanem az, hogy a hibát az érintett kijavítsa. A törvény a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó általános szabályok módosításával ennek törvényi alapjait teremti meg.” Összegzésképpen az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az FVM rendelet vizsgált pontja valamely kiemelkedően fontos érdekre tekintet nélkül zárja ki a megelőző felhívás alkalmazását, ezért elrendelte az alkotmányellenes rendelkezésnek a határozat közzététele – 2011. március 23. – napjával történő megsemmisítését.
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
Ingatlanügyi hatósági eljárás A földhasználati nyilvántartás az adott földrészlet használatára vonatkozóan bejegyzett adatokat tanúsítja hitelesen, amelynek megfelelően az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell azok valódiságát6. A Tft. földhasználati nyilvántartásra vonatkozó rendelkezései – többek között gyakorlati szempontok figyelembe vétele okán – elengedhetetlenné teszik, hogy a földhasználati nyilvántartás naprakész legyen. A földhasználati nyilvántartás folyamatos aktualizálását a föld használójának, a föld tulajdonosának az Tft.-ben rögzített bejelentési kötelezettségének kikényszerítésével lehet megvalósítani. A földhasználati nyilvántartási bejegyzés hiánya komoly problémát okozhat többek között a felszámolási eljárásban végrehajtás alá vont földrészletek árverezésénél, illetve nehezítheti a hasznosítási és a parlagfű-mentesítési kötelezettség ellenőrzését, valamint kikényszerítését. A Tft. vonatkozó rendelkezései értelmében a föld használója a termőföld használatát 2000. január 1. napjától kezdődően az illetékes körzeti földhivatalhoz nyilvántartásba vétel céljából köteles bejelenteni. A földhasználati nyilvántartás vezetésének szabályait a Tft., valamint a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) tartalmazza. A földhasználati nyilvántartás földhasználati lapból és okirattárból áll. Az okirattár a földhasználati bejelentési adatlapokat, a földhasználati szerződéseket, valamint a nyilvántartásba vétellel és az adatszolgáltatással kapcsolatos egyéb okiratokat tartalmazza.
2011. 2. szám
45
Amennyiben a földhasználati nyilvántartás vizsgálata során megállapítást nyer az a tény, hogy a kötelezett tulajdonában lévő ingatlan nem szerepel a földhasználati nyilvántartásban, úgy a hatóság a föld tulajdonosával szemben hivatalból eljárást indít. Az illetékes földhivataloknak a rájuk irányadó jogszabályi előírások alapján a fölhasználati bejelentést elmulasztókkal szemben eljárási kényszere áll fenn. Az illetékes földhivatalok eljárásuk során a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabandó bírság összege tekintetében mérlegelési jogkörrel nem rendelkeznek. A Tft. meghatározása értelmében földhasználónak minősül az érvényes földhasználati jogcím, illetve tulajdonjog, haszonélvezeti jog, vagyonkezelői jog alapján a törvényben foglalt mértékben termőföldet használó magánszemély, illetőleg jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet7. Amennyiben a földhasználó személyére vonatkozóan az illetékes földhivatalhoz bejelentés nem érkezett, úgy a termőföld használójának a tulajdonost, illetőleg haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt kell tekinteni8. Termőföldnek minősül „az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván”9. A termőfölddel kapcsolatos bejelentési kötelezettség akkor áll fenn, ha a termőföld területe – a földrészletek számától függetlenül – az egy hektárt meghaladja. A földhasználónak fenti kötelezettségének az illetékes földhivatalhoz történő bejelentésével a föld használatának megkezdésétől számított harminc napon belül kell eleget tennie.
6
Tft. 25/A. § (1)-(2) bekezdés Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 8 Tft. 25/B. § (7) bekezdés 7
9
Tft. 3. § a) pont
www.resimmobiles.hu
46
2011. 2. szám
Amennyiben bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget a földhasználó, úgy az illetékes ingatlanügyi hatóság a tulajdonost végzésben felhívja a földhasználati bejelentési kötelezettség határidőn belüli teljesítésére, valamint kilátásba helyezi a mulasztáshoz fűződő jogkövetkezményeket. A földhasználó a Tft. vonatkozó rendelkezése értelmében bejelentési kötelezettségének a bejelentési adatlap benyújtásával, valamint a nyilvántartásba vételhez szükséges egyéb okiratok benyújtásával tehet eleget, továbbá köteles egyidejűleg nyilatkozni arról, hogy a termőföld használata a törvényben foglalt korlátozásokat nem sérti. A bejelentési adatlap adattartalmát a Korm. rendelet határozza meg, az adatlapot pedig a vidékfejlesztési miniszter rendszeresíti. Nem kell bejelentési adatlapot kitölteni, amennyiben a földhasználat olyan szerződés alapján keletkezett, amelyet jogszabályi előírás szerint kötelező írásba foglalni. Ebben az esetben a bejelentéshez elegendő a szerződés egy eredeti példányát vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát az illetékes földhivatalhoz benyújtani. Az ingatlanügyi hatóság a földhasználatot az adatlap, illetve a szerződés alapján köteles nyilvántartásba venni. A használat csak abban az esetben vehető nyilvántartásba, amennyiben érvényes jogcímen alapszik. A Korm. rendelet további kellékeket ír elő a bejelentéshez: „ha a használat nem a teljes földrészletre vagy nem a földrészletnek az ingatlannyilvántartási térképen azonosítható alrészletére vonatkozik, az adatlap mellékleteként, illetőleg a szerződéshez a bejelentéskor a használattal érintett terület nagyságát és a földrészleten belüli elhelyezkedését feltüntető vázlatot is csatolni kell a használt terület egyértelmű beazonosíthatósága érdeké10 11
Korm. rendelet 8. § (1)-(2) bekezdés
Tft. 25/B. § (6) bekezdés 12 Tft. 25/B. § (5) bekezdés
RES IMMOBILES
ben. Ennek földhivatalhoz történő benyújtásáról a földhasználónak kell gondoskodni. A vázlatot a földhasználónak és a használatba adónak is alá kell írni. A vázlatot az ingatlan-nyilvántartási térkép – 30 napnál nem régebbi – hiteles másolatán kell elkészíteni. A vázlaton egyértelmű jelzéssel kell megjelölni a használt területet.”10 Amennyiben a kötelezett bejelentési kötelezettségének törvényi határidőn belül nem tesz eleget, úgy az ingatlanügyi hatóság határozatban bírsággal sújtja, amelynek méltányosságból történő mérséklésére, illetve elengedésére nincs jogszabályi lehetősége. Közös használat, vagy közös tulajdonban álló ingatlan esetén a bírság megfizetésére a mulasztó földhasználók, illetve tulajdonosok egyetemlegesen kötelezhetőek. Az ingatlanügyi hatóság felhívja a kötelezettet, hogy bejelentési kötelezettségének a bírságot kiszabó döntés jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül tegyen eleget. Ezen határidő elmulasztása esetén újabb határidő megjelölése mellett a bírság ismételten megállapításra kerül11, vagyis a bírság megfizetése nem mentesíti az ügyfelet a bejelentési kötelezettség teljesítése alól. A bírság mértéke a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti aranykorona értékének ezerszerese, de nem lehet kevesebb a külön jogszabályban meghatározott behajtható köztartozás minimális összegénél12, azaz ötezer forintnál. A meg nem fizetett bírság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezései szerint adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Ennek megfelelően az ingatlanügyi hatóság a határozatban meghatározott határidő leteltét követően a meg nem fizetett bírság behajtása érdekében az illetékes adóhatóságot megkeresi.
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
2011. 2. szám
47
Összegzés A földhivatalok az Alkotmánybíróság határozatának közzétételét, azaz 2011. március 23. napját követően a földhasználati bejelentés elmulasztása esetén kötelesek végzésben felhívni a földhasználót a földhasználati bejelentés teljesítésére, valamint a földhasználati bejelentés elmulasztása okán bírságot csak a megszabott határidő eredménytelen eltelte után szabhatnak ki. A taláros testület fent ismertetett határozatával a közigazgatás egy jelentős ellentmondását küszöbölte ki, és egyúttal a földhasználók körében érvényesülő kiszámítható jogszabályi környezet alapjait tette le. ***
www.resimmobiles.hu
