NEMZETI MÉDIA - ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 81/2011. (I.12.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (továbbiakban: Médiatanács) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 185. §-ában biztosított jogkörében a Duna Tv Zrt. médiaszolgáltatóval (1016 Budapest, Mészáros u. 48-54.) szemben meghozta az alábbi határozatot. A Médiatanács megállapítja, hogy a Duna Tv Zrt. médiaszolgáltató 2010. szeptember 2-án a 21:04:44 órakor kezdődött „Diplomatavadász” című műsorszámmal megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 10. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezést. Ezért a Médiatanács az Rttv. 187. § (3) bekezdés b) értelmében 200.000-Ft, azaz kétszázezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi a Médiaszolgáltatót. A Médiatanács megállapítja, a Duna Tv Zrt. médiaszolgáltató 2010. szeptember 21-én sugárzott „Sport” című műsorszámmal megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezést, ezért az Mttv. 186. § (1) bekezdés értelmében figyelmeztetésben részesíti. A bírságot nyolc napon belül kell megfizetni az NMHH Médiatanácsának MÁK 1003200000295141-00000024 számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Médiatanácshoz benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Médiatanács az Rttv. 41. § (1) bekezdés b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a Médiaszolgáltató 2010. szeptemberi műsorszolgáltatását, amely során az Rttv. 10. § (5) bekezdés megsértését valószínűsítette az alábbiak miatt. I. 2010. szeptember 2-án a 21.04.44-kor kezdődött „Diplomata vadász” című filmsorozat több jelenetében az alábbiak voltak láthatóak. 1.) 21.07.54-kor a repülőtéri jelenetben többször (min. 40 mp), jól látható volt a Malév logója.
2.) 21.09.36-kor az egyik szereplő a Porsche Hungaria Kft. által forgalmazott Volkswagen gépjárműbe szállt be, amin a márkajelzés jól (min. 10 mp) kivehető volt.
3.) 21.22.50-kor a Symbol étteremben játszódott az egyik jelenet. Az étterem neve a bejárati portál fölött többször is jól (min. 10 mp) látható volt.
2
A termékelhelyezés a műsorszponzorációnál is kifinomultabb médiaeszköz (hiszen a műsorba integrálva jeleníti meg a hirdető nevét, termékét, szolgáltatását stb.), a marketingmix eszköztárának fontos eleme. Az Rttv. nem teszi lehetővé a termékelhelyezés alkalmazását, emiatt a jelenség burkolt reklámként értelmezhető. A probléma kapcsán a Médiatanács az ORTT 258/1997. (XI.5.) számú határozatában foglalt álláspontját tartja fenn, amely kimondja: ,,termékelhelyezés csak fikciós műfajokban, pénzmozgás nélkül, az életszerűség mértékéig fogadható el.” A hatóság álláspontja szeritn a műsorszám egyes jeleneteit úgy forgatták le (pl.: a repülőtéri jelenet, vagy a Symbol étterem), hogy abban egy-egy cég logója markánsan megjelenhessen. II. 2010. szeptember 21-én a 18.27.00-kor kezdődött SPORT c. műsorszámban 18.30.09-kor szponzortábla előtt nyilatkozott a televízió riporterének Abisola Olajuwon kosárlabda játékos, a győri csapat tagja. A szponzortáblán többek között a következő logók, feliratok voltak láthatók: SEAT, QUAESTOR, LAMI-VÉD (lásd kép).
Az Rttv. rendelkezéseinek értelmezése, a hatóság korábbi határozatai és a bírói gyakorlat alapján a szponzorfal előtt készített interjúk esetén a falon megjelenő logók, cég- és terméknevek esetében burkolt reklámozás valósul meg.
3
A hatóság a fentiek miatt az Rttv. 10. § (5) bekezdés megsértés valószínűsítette. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a Médiatanács 2010. október 18-án postázott levelében tájékoztatta a Médiaszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításáról, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A Médiaszolgáltató a nyilatkozattételi felhívást a tértivevény alapján 2010. október 21-én vette át. A Műsorszolgáltató válasza fax útján 2010. október 28-án, levél formában november 4-én érkezett meg.
A Médiaszolgáltató válaszában az alábbiakat rögzítette: I. „Diplomatavadász” című műsorszám [Rttv. 10. § (5)] 1. A Műsorszámot nem a Médiaszolgáltató állította elő, „azt a filmelőállító és közötte létrejött szerződés alapján műsorában sugározza. Ezt a tényt fontosnak tartjuk rögzíteni úgy is, hogy tisztában vagyunk az Rttv. 3. § szakaszában foglaltakkal, amelyek szerint a sugárzott műsor tartalmáért a felelősség a műsorszolgáltatót terheli.” 2. A Médiaszolgáltató érzékelte, hogy „az egyes epizódokban nem kizárhatóan burkolt reklám fordul elő, amely feltevésre felhívta a sorozat előállítójának figyelmét és többszörösen kérte ezen filmrészlet eltávolítását. Mivel a filmelőállító az ezen megkeresésekben előadott kéréseknek nem tett eleget, Ügyfelünk később úgy döntött, hogy a sorozat epizódjait műsorában mindaddig nem sugározza, amíg a burkolt reklámot sejtető filmrészletek kivágásra nem kerülnek.” 3. A Médiaszolgáltató hivatkozott az ORTT 258/1997. (XI.5.) számú határozatra és arra, hogy a „Diplomatavadász” című filmsorozat fikciós műsorszám. A filmelőállító – saját nyilatkozata szerint – és a műsorszolgáltató a törvénysértést valószínűsítő filmrészletekért ellenszolgáltatásban nem részesült. „Ezen tények és a hivatkozott ORTT határozat szerinti három, együttesen érvényesülő kritérium ismeretében tehát a törvénysértés kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a T. Hatóság megállapítása szerinti termékek, logók „az életszerűség mértékét” meghaladó időtartamban voltak a képernyőn láthatóak. Tekintettel arra, hogy a termékek, logók csak kifejezetten rövid ideig voltak a képernyőn láthatóak kétséges, hogy a műsor sugárzásával Ügyfelünk valóban megvalósította-e a törvénysértést. 4. „Szeretnénk a T. Hatóság figyelmét felhívni arra, hogy Ügyfelünk az ügyet maga is vizsgálja, illetve a műsort immár nem, illetve csak az újravágott epizódokat sugározza. Mindezek alapján kérjük a T. Hatóságot, az ügy elbírálása során – különös tekintettel az alkalmazandó szankcióra – ezt a tényt figyelembe venni szíveskedjék.” A Médiaszolgáltató levelében kiemelte, hogy a válasza megegyezik a korábban 2010. augusztus 26-án sugárzott „Diplomatavadász” epizód kapcsán kifejtettekkel- amely kapcsán szintén közigazgatási eljárás indult a Médiaszolgáltatóval szemben -, és tekintettel a két tényállás hasonlóságára – amennyiben lehetséges – a két ügy egy eljárásban kezelését.
4
II. „Sport” című műsorszám [Rttv. 10. § (5)] „Ügyfelünk is tisztában van a T. Hatóság jogelődje, az ORTT vonatkozó, 2005., 2006. és 2007. évi határozataival, amelyek értelmében a szponzorfalak előtti sportolói nyilatkozatok sugárzásával a műsorszolgáltatók megsértik az Rttv.-nek a burkolt reklámok közzétételének tilalmára vonatkozó előírását. Ennek kapcsán a azonban felmerül a következő probléma: a sportolók, illetve a sportegyesületek avagy sportrendezvények szervezői a támogatóikkal létrehozott támogatási szerződések alapján kötelesek arról gondoskodni, hogy a médiában megszólaló személyek ezen szponzorfalak előtt nyilatkozzanak és a gyakorlat azt bizonyítja, hogy a megszólalók ezen szerződéses rendelkezést nem sértik meg, és ez tőlük nem is elvárható. Ennek megfelelően a műsorszolgáltatóknak két lehetőségük van: vagy jogsértést követnek el az ilyen interjúk sugárzásával vagy nem készítenek és nem is közölnek interjúkat olyan sportolókkal, illetve sportegyesületekkel stb., amelyek a fentiekben leírt tartalmú támogatási szerződésekkel rendelkeznek. Megjegyezni kívánjuk, hogy a második lehetőség nemcsak életszerűtlen, de egy közszolgálati műsorszolgáltató esetében – hivatkozással az Rttv. 23. § (2) bekezdésére – nem is lehetséges. Álláspontunk szerint ezen helyzetre csak az jelenthetne megoldást, ha a T. Hatóság joggyakorlata úgy alakulna, hogy – ellentétben jogelődje álláspontjával – nem minősítené burkolt reklámnak a szponzorfalakat. A fentiekben kifejtettekkel összefüggésben tehát kétséget kizáróan megállapítható az, hogy Ügyfelünk megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdését, ugyanakkor megállapítható az is, hogy ennek alapja nem maga az Rttv., hanem a T. Hatóság jogelődjének – álláspontunk szerint immár – meghaladott és életszerűtlen joggyakorlata.” A Médiatanács álláspontja a Médiaszolgáltató által előadottakra: A/ „Diplomatavadász” című műsorszám [Rttv. 10. § (5) megsértése] I. A Médiaszolgáltató rögzítette, hogy tudomással bír arról, hogy az Rttv. 3. § (1) bekezdés alapján a sugárzott műsor tartalmáért a felelősség a műsorszolgáltatót terheli, mégis fontosnak tartotta rögzíteni azon tényt, hogy a filmsorozatot nem maga, hanem egy filmes cég állította elő. A Médiatanács ezzel kapcsolatban rögzíti, hogy a 3. § (1) bekezdés az alábbiakat rögzíti: „3. § (1) A Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás - e törvény keretei között szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi műsorok szabadon vehetők. A műsorszolgáltató - a törvény keretei között - önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik.” Az Rttv. 3. § (1) bekezdés utolsó mondata szerint a Médiaszolgáltató a törvény keretei között önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, ezért felelősséggel tartozik. Több bírósági ítélet is kimondta, hogy a Műsorszolgáltató nem mentesül a felelősség alól külső gyártású műsorszám esetében sem [2.Kf.27.178/2004/3. szám]. Az Rttv. 3. § (1) bekezdése második fordulata értelmében ugyanis a műsorszolgáltatás tartalmáért a Médiaszolgáltató tartozik felelősséggel. Közigazgatási jogviszony csak a médiaszolgáltató és a hatóság között jöhet létre, így ezen körön kívül esik a
5
médiaszolgáltatónak más külső céggel kötött polgári jogi szerződése. Ezen érvelés alapján tehát a műsorszolgáltatónak a műsorszolgáltatás tartalmára vonatkozó felelőssége objektív, a közzététel megítélésekor annak nincs jelentősége, hogy az adott műsorszám külső gyártásban készült-e vagy sem. A bírói gyakorlat is egységes ebben: „Az Rttv. hatálya a műsorszolgáltatásra terjed ki, a törvény annak elveit, szabályait rendezi, és annak kíván érvényt szerezni. Az Rttv. felelősséget kimondó 3. §-a – amint arra a felperes is helyesen hivatkozott - alapelvi rendelkezés, amely a törvény egészére irányadó. Az alapelv címzettje a műsorszolgáltató, megsértése más rendelkezéssel azonosan, törvénysértésnek minősül. A műsorszolgáltató a törvény olyan alanyi kötelezettje, amely a műsorszolgáltatásának tartalmát a törvény adta keretek között szabadon határozhatja meg, az Rttv. rendelkezéseinek megtartásáért felelősséggel tartozik. Ez a felelősség át nem hárítható, független attól, hogy a bemutatott műsorszám saját, vagy külső gyártású. Mindkettőnek teljesítenie kell a törvényi követelményeket. A műsorszolgáltató azzal, hogy átveszi a más által gyártott támogatott műsorszámot, helytállni tartozik azért, hogy az az ő műsorszolgáltatásában megfelel az Rttv. szabályainak.” [3.Kf.27.561/2007/4. Fővárosi Ítélőtábla ítélete] II. A Médiaszolgáltató nem köthet az Rttv. rendelkezéseibe ütköző szerződést, avagy ha ezt mégis megteszi, és Rttv-be ütköző módon sugározza műsorát akkor viselnie kell az ezzel járó felelősséget, és következményeket is. A Médiaszolgáltató egyébként nem kötelezhető jogsértő tartalom sugárzására. A Médiaszolgáltató levelében jelezte, hogy valószínűsítette, hogy burkolt reklámozás tényállása forog fenn, mégis leadta az epizódokat. A Médiaszolgáltatónak volt választási lehetősége abban, hogy sugározza e a műsorszámot vagy nem. A bírói gyakorlat a médiaszolgáltatói kötelezettség kapcsán az alábbiakat rögzíti: „A műsorszolgáltatók felelősséggel tartoznak az általuk sugárzott műsorszámokért, ha azt külső gyártótól vásárolják, kötelesek előzetesen megvizsgálni, hogy a műsorszám megfelel-e a rá vonatkozó törvényi követelményeknek (1996. évi I. törvény 2-3. §, 25. §, 112. §, 135. §).” [ KGD2009. 149] „A műsorszolgáltató felelősséggel tartozik az általa sugárzott műsorszámért, akár saját maga, akár külső gyártó készítette azt. Közszolgálati műsorszolgáltatásban csak a törvényben meghatározott műsorszámok támogathatók (1996. évi I. törvény 23. §, 25. §)”[KGD2009. 78.]
III. A Médiaszolgáltató által hivatkozott ORTT 258/1997. (XI.5.) számú ORTT határozat az alábbiak szerint szól: „2. a) pont Az 1996. évi I. törvény nem ismeri külön fogalomként a termékelhelyezés (product placement) kategóriáját. Termékelhelyezés csak fikciós műfajokban, pénzmozgás nélkül, az életszerűség mértékéig fogadható el.” A határozat a product placement kapcsán tartalmaz rendelkezést fikciós műsorszámokra (játékfilmek).
6
A fenti határozattal kapcsolatban a hatóság a jelen ügyre vonatkozóan az alábbi két fontos körülményre hívja fel a figyelmet. 1. A határozat a product placement kapcsán három fő tényállási elemet rögzít: • csak fikciós műfajokban, • pénzmozgás nélkül, • az életszerűség mértékéig A „Diplomatavadász” című műsorszám fikciós műsorszám. A Médiaszolgáltató felelőssége teljes tudatában nyilatkozta, hogy a logók megjelenítésért ő nem, a gyártó cég pedig annak nyilatkozata alapján ellenszolgáltatást nem kapott. A Médiaszolgáltató válaszában azt írta, hogy a határozat értelmében törvénysértés akkor állhatna fent, ha „termékek, logók „az életszerűség mértékét” meghaladó időtartamban voltak a képernyőn láthatóak.” A fenti határozat azonban időtartamot nem határoz meg, pusztán azt, hogy az életszerűség mértékéig fogadható el. A mérték nem definiálható időtartamban, hiszen egy hosszabb ideig mutatott felirattal azonos hatást válthat ki az, ha egy adott terméket/logót több alkalommal, de csak rövidebb időtartamban mutatnak be. A nyilatkozattételi felhívásban is idézett jelenetek – Malév, Volkswagen, Symbol logók megjelenítése szinte már reklámfilm értékű bemutatást valósítanak meg. A Malév logója 40 másodpercen át látható, és a másik két logó is hosszabb ideig volt látható, hatalmas feliratokkal, a műsorszámot néző figyelmét még véletlenül sem kerülhetik el ezen logók. Egy játékfilmnél nem a hatalmas logók, feliratok, hanem maga a történet, szereplők jelentenék a fő mondanivalót. Az adott termékek tudatos bevágása a műsorszámba, olyan módon történt, hogy még azon nézőkben is rögzüljenek ezen márkák, termékek, akik csak bele-bele pillantanak a műsorszámba. A logókkal azt a hatást váltja ki a műsorszolgáltató, hogy ezek kiváló cégek, akik elsőrangú terméket állítanak elő, vagy első osztályú szolgáltatást nyújtanak, a megjelenések száma és időtartama is alátámasztja, hogy a műsorszámban való bemutatásuk nem volt életszerű, egy előre meghatározott cél elérése érdekében történt. 2. A hatóság fontosnak tartja rögzíteni, hogy a fent idézett ORTT határozat nem bír kötelező erővel. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perben való alkalmazhatósága tilalmának megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a 2/2005. (II. 10.) AB határozatot. Az AB határozat - a jelen ügyre is alkalmazhatóan - két jelentős megállapítást tett. Az Rttv. hatóság általi jogértelmezéséről, és annak a bírósági jogértelmezéshez való viszonyáról „Az ORTT mint közigazgatási ügyben eljáró szerv [médiatörvény 136. § (1) bekezdés] az államigazgatási eljárás során értelmezi az irányadó jogszabályi rendelkezéseket. A jogszabály-alkalmazás során történő értelmezés azonban az államigazgatási ügyben hozott határozat része kell legyen, amely később, a bírói felülvizsgálat során vita tárgyává tehető [médiatörvény 136. § (3) bekezdés]. A rendes bíróságok előtt az egyes konkrét ügyekben vitatható az ORTT jogértelmezése. Még egy jogszabályi felhatalmazás alapján hozott ORTT határozatban megjelenő jogszabály-értelmezés sem köti ugyanis a bíróságot.”
7
A hatóság általi jogértelmezések jogi erejéről „Az Alkotmánybíróság először a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatban mondta ki, hogy a Jat. „garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését”. Az ilyen informális jogértelmezések ugyanis „jogbizonytalanságot teremtenek, kiszámíthatatlanná teszik a jogalanyok, a jogalkalmazó szervek magatartását. Bár a bennük foglalt jogértelmezésnek, jogalkalmazási szempontnak semmiféle jogi ereje, kötelező tartalma nincs, miután az államigazgatás központi szervei bocsátják ki, alkalmasak arra, hogy a címzetteket megtévesszék, s a címzettek kötelező előírásként kövessék azokat”. (ABH 1992, 275, 277.) Ebben a határozatban állapította meg az Alkotmánybíróság azt is, hogy bár az informális jogértelmezés formája alapján nem tekinthető az állami irányítás egyéb jogi eszközének, ha olyan tartalmat hordoz, amely „alkalmassá teszi arra, hogy az állami irányítás egyéb jogi eszközei közé sorolható jogi iránymutatásként érvényesüljön”, alkotmányossági vizsgálat tárgya lehet.” IV. Az Rttv. értelmező rendelkezéséről szóló 2. § 4. pontja, az Rttv. 10. § (5) bekezdése és az ORTT 247/1997. (X.30.) számú állásfoglalása a burkolt reklámmal kapcsolatban az alábbiakat rögzíti: „4. Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra.” „10. § (5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető.” „1.2. pont Semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés, akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel a szerzője, illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel. Burkolt reklámnak minősül az adott műsorszámban vagy műsorfolyam egészében az alapinformáció lényeges tartalmához képest indokolatlan módon és mértékben megjelenő gazdasági elem. A burkolt reklám lehet szándékos és gondatlan. (Ettől függetlenül: az ORTT azt vizsgálja, hogy a törvényben előírt magatartás megjelenik-e a képernyőn, vagy megszólal-e a rádióban.)” Az alapinformáció a műsorszámban egy több szálon futó könnyed történet, több nő szerelmi és családi élete, párkeresés, pasizás. A társaság egyik hölgy tagja a korábbi epizódban a máltai nagykövetet próbálta elcsábítani, de a korábbi sikertelenség miatt ebben az epizódban már a brit attasét szemelte ki magának. A másik hölgy a válása miatti szomorúságát oldja fel egy szórakozóhelyen barátnőivel. A harmadik nő egy üzletasszony, aki egy konkurens céggel rivalizál, és eközben barátnőivel jár el szórakozni. Ezen történeti szálak adják a műsorszám alapinformációját. Ehhez képest a megjelenő feliratok időtartama, megjelenítések száma indokolatlan. A mai modern filmszerkesztési technikák mellett, ahol az utolsó képkockáig megtervezik a filmkészítők az egyes jelenteket, és utána a felvett anyagok megvágásával ezt még tovább finomítják, elképzelhetetlen, hogy az egyes feliratok ennyire direkt módon, csak a véletlen folytán jelentek meg a műsorszámban. A fentiekben már részletesen kifejtésre került a Malév, Volkswagen, Symbol logók indokolatlan mértékű megjelenítése, emellett az is, hogy azokra úgy közelítenek rá a kamerával, hogy egyértelműen el lehessen olvasni a hatalmas feliratokat. A logók valódi cégeket takarnak, ezt a Médiaszolgáltató sem vitatta válaszában.
8
A hatóság ismételten fontosnak tartja rögzíteni, hogy a műsorszámban a történet, a cselekmény a fontos, az alapinformáció, ehhez képest ilyen mértékben és módon megjelenő feliratok, logók dramaturgiailag indokolatlanok, amelyek tudatos szerkesztés folytán kerültek a műsorszámba. Ezen logók/termékek/cégek megjelenítése indokolatlan az életszerűség szempontjából is. Az logók hosszas megjelenítése egyértelműen ösztönöz a vásárlásra, szolgáltatás igénybevételére. A fentiek alapján a burkolt reklám minden tényállási eleme megvalósult, hiszen műsorszámon belül közölt a Médiaszolgáltató olyan semlegesnek tűnő információt, amely alkalmas lehetett arra, hogy a nézőt ösztönözze a megjelenített termékek megvásárlására, a bemutatott cégek szolgáltatásainak igénybevételére. A burkolt reklámozás értékelése során kiemelendő, hogy annak megállapításához nem szükséges vizsgálni, történt-e ellenszolgáltatás, - ettől függetlenül is elkövetheti azt a Médiaszolgáltató - csak az vizsgálható, hogy az alapinformációhoz képest jelent-e meg indokolatlan mértékben többletinformáció. A hazai bírósági döntések a burkolt reklámmal kapcsolatban részletes, egyértelmű gyakorlatot alakított ki, amely jelen ügyben releváns fontosabb döntései az alábbiak: Burkolt reklámnak minősül a termék dramaturgiailag indokolatlan ismételt megjelenítése a műsorszámban (1996. évi I. törvény 2. §). [KGD2009. 77. BH 2008.228] Burkolt reklám az is, ha a nézők számára nem derül ki, hogy a több ízben, hangsúlyosan megjelenő felirat milyen termékre vonatkozik, az mire szolgál, és hol lehet beszerezni [1996. évi I. törvény 10. § (5) bek.]. [BH2004. 163.] „Semleges információnak olyan közlés- akár képben, hangban vagy írásban valómegjelenése minősül, amelynek közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás megőrzése mellett. Ha azonban az objektivitást sugárzó környezetben olyan kiegészítő információ jelenik meg, amely a tájékoztatást meghatározott irányba tereli, a burkolt reklám ténye megállapítható (KGD. 4/2005.70)” [4.Kf. 27.235/200665. Fővárosi Ítélőtábla számú ítélete] „burkolt reklámnak minősül a közlés, amennyiben műsorszámról vagy műsorszámon belüli tájékoztatásról van szó, a tájékoztatás a semleges információ látszatát kelti, valamint fogyasztásra – azaz áruvásárlásra vagy szolgáltatás igénybevételéreösztönöz. A műsorszámon belüli információk reklámtartalmának megítélésekor a műsor egészéből, összhatásából kell kiindulni. Amennyiben a műsorszolgáltató a közreadott műsorszám főtárgyának kifejtése során olyan üzeneteket közvetít, olyan információkat ékel be, amely a műsorszám egészéhez és jellegéhez viszonyítottan idegen, avagy abba illeszkedő ugyan, de fogyasztásra ösztönző többletminősége megállapítható, úgy a műsorszolgáltató jogsértést valósít meg.” [24. K. 34363/2004/6. Fővárosi Bíróság ítélete] „Az Rttv. 10. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy burkolt illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető. Az e körben kialakult egységes gyakorlat egyértelmű abban a tekintetben, hogy annak megítélése során, hogy egy közlés burkolt reklámnak minősül-e, a bíróságnak a burkolt reklám fogalmi eleminek megvalósulását az adott műsorszám mondanivalója, üzenete alapján kell vizsgálnia. A mérlegelés során a vitás megjelenítés dramaturgiai indokoltságára is tekintettel kell lenni” [Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.302/2005/4. számú ítélete]
9
„A fellebbezésben foglaltakra utalással kiemeli a másodfokú bíróság, hogy valamely megjelenítés dramaturgiailag akkor tekinthető indokoltnak, ha annak funkcionális alapja, illetőleg ha az a sugárzott műsorhoz kapcsolódóan elengedhetetlenül szükséges, ez azonban a perbeli esetekben nem volt megállapítható.” [2.Kf.27.309/2005/4 számú Fővárosi Ítélőtábla döntés]] „A felperes a Blikk című újságot és a Dreher sört burkoltan reklámozta e műsorában, ugyanis indokolatlanul sokszor és nagy képernyőfelületen mutatta be a márkanevet és céglogót akként, hogy azoknak a műsor tartalmához közük sem volt.” [2.Kf.27.226/2005/4] B/ „Sport” című műsorszám [Rttv. 10. § (5) megsértése] Az Rttv. 2. § (4) pontja, 10. § (5) bekezdése és az ORTT 247/1997. (X.30.) számú elvi határozata az alábbiakat rögzíti: „4. Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra.” „10. § (5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető.” „1.2. pont Semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés, akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel szerzője illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel. Burkolt reklámnak minősül az adott műsorszámban vagy műsorfolyam egészében az alapinformáció lényeges tartalmához képest indokolatlan módon és mértékben megjelenő gazdasági elem. A burkolt reklám lehet szándékos és gondatlan. (Ettől függetlenül: az ORTT azt vizsgálja, hogy a törvényben előírt magatartás megjelenik-e a képernyőn, vagy megszólal-e a rádióban.)” A burkolt reklámnak három konjunktív feltétele van: a) olyan a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, b) amely semleges információ látszatát keltve c) ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra. A vitatott szponzorfal előtti riport a „Sport” című műsorszám belül valósult meg. A műsorszám egy sporteseményekkel és hírekkel foglalkozó műsorszám volt, amelyben többek között: • az MLSZ fegyelmi bizottságának döntéséről volt szó az Újpest –Ferencváros meccs botránya után, és a szankciókról, • a magyar női kézilabda válogatott németek elleni sikereiről, amely kapcsán Mátéfi Eszter szövetségi kapitány nyilatkozott telefonon, • Abisola Olajuwon a győri női kosárlabdacsapatba igazolásáról, és • a labdarugó Magyar Kupa egy friss eredményéről. Sportműsorszámok esetében az alapinformációt a sportesemények, az egyes nyilatkozatok, a sporthírek jelentik. Abisola Olajuwon nyilatkozata hozzátartozik az alapinformációhoz, a háttérben szereplő direkt, hangsúlyosan megjelenő logók már többletinformációt jelentenek.
10
A hosszasan, jól látható módon olvasható céges feliratok alkalmasak lehetettek árú vásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére való ösztönzésre (pl.: SEAT termékének megvásárlására). A szponzorfal mind a riport témája szempontjából és mind a sportpályától idegen, szándékosan, indokolatlanul hangsúlyosan megjelenő feliratokat tartalmazónak minősíthető. A riportban konkrétan arról volt szó, hogy a sportolónő édesapja a legendás NBA játékos, a Houston Rockets-szel két NBA bajnoki címet nyerő, a Dream Teammel olimpiai aranyat is nyerő sportoló. A sportolónő a női NBA-ban (WNBA) szerepelt korábban és most Győrbe igazolt. Fontos megjegyezni, hogy szerepel a feliraton, hogy a sportolónő a SEAT-Lami-Véd Győr játékosa lett. A hatóság azt tartja jogsértőnek, hogy a riport alatt folyamatos szerepel három cég logója (Quastor, Seat, Lami-Véd) indokolatlanul. Nem a szponzorfal a lényeg, hanem maga a riport. A néző nem kerülheti el ezen feliratokat, hiszen folyamatosan jelen vannak, óriási betűkkel, és a falon egy-egy cég logója többször is szerepel. Az,hogy egy legendás sportoló lánya szerepel a szponzorfal előtt, a szponzorfalon lévő cégek számára egy további pozitív hatást jelenthet, hiszen a nézőkben kialakulhat az a meggyőződés, hogy a cégek elsőrangú, kiváló cégek, ha már egy ilyen sportoló nyilatkozik a logóik előtt, és ezzel egyértelmű, hogy a cég termékeinek megvásárlására vagy a szolgáltatásainak igénybevételére ösztönözhet. A burkolt reklám tényén egyébként az sem változtatna, ha a műsorszolgáltatót esetleg szerződés kötelezné arra, hogy a szponzorfal előtt készítsen interjúkat, sőt az sem, ha az interjúalanyokat kötné olyan tartalmú szerződés, amely szerint ők az egyes eseményekhez kötődően az elektronikus médiában csak az ún. szponzorfal előtt jelenhetnek meg, nyilatkozhatnak. Ugyanis a műsorszolgáltatót a maga, vagy a fentebb említett személyek magánjogi szerződéseiből keletkező kötelezettségei sem mentesíthetik törvényi kötelezettségei alól. Következésképpen pl. a műsorszolgáltató a szerződést csak az Rttv.ben meghatározott kötelezettségeire tekintettel kötheti meg, és teljesítheti. Ezt alátámasztja az Rttv. 3. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés is. „3. § (1) A Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás - e törvény keretei között szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi műsorok szabadon vehetők. A műsorszolgáltató - a törvény keretei között - önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik.” A Médiaszolgáltató állításával ellentétesen, a Médiaszolgáltatónak van lehetősége saját maga megválasztani a hátteret. Számos alkalommal tapasztalható, hogy egy sportmérkőzés végén, a pálya közepén interjút készítenek egy játékossal, vagy egy edzővel, és hirtelen a háta mögé kerül egy szponzorfal, ez semmiféleképpen sem tekinthető a pálya részének. Természetes azonban, hogy a mérkőzés során a pályán lévő reklámok, reklámfeliratok látszódnak, de ezek a közvetítés során nem szerepelhetnek hangsúlyosan, hiszen az alapinformáció nem a reklám avagy a reklámozó személye, hanem maga a mérkőzés/sportesemény. Jelen esetben még konkrét sportmeccsről sem volt szó, hanem egy sportolónő bemutatásáról. A hatóság álláspontja szerint a Médiaszolgáltató által hivatkozott közszolgálati médiára vonatkozó Rttv. 23. § (2) sem mentesíti a Médiaszolgáltatót az Rttv. 10. § (5) bekezdésben rögzített tilalom alól. „23. § (2) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, a vételkörzetében élők életét jelentősen befolyásoló eseményekről, összefüggésekről, vitatott kérdésekről, az eseményekről alkotott jellemző véleményekről, az eltérő véleményeket is beleértve. E feladatok ellátása során gondoskodik a 137. §-ban nem említett közérdekű közlemények nyilvánosságra hozataláról.”
11
A burkolt reklám megállapításához nem szükséges vizsgálni a pénzmozgást, annak nem tényállási eleme az ellenérték. A burkolt reklám minden tényállási eleme megvalósult, ezért a Médiaszolgáltató megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezést. A hatóság a szponzorfallal kapcsolatos bírói gyakorlat ismertetése előtt a tényállás megítélése szempontjából fontosnak tartja rögzíteni az alábbiakat: A Médiaszolgáltató válaszában leírta, hogy tudomással bírt arról, hogy a szponzorfal előtti riport készítésével jogsértést követ el, ennek ellenére elkövette azt, azaz szándékos jogsértés történt. A Duna TV Zrt. egyébként több szponzorfalra vonatkozó ORTT határozatot bíróság előtt is megtámadott, ahol mind a Fővárosi Bíróság, mind a Fővárosi Ítélőtábla ítéletek is elfogadták az ORTT jogértelmezését, és elutasították a Duna TV Zrt. kereseti kérelmeit. [pl.: K.30449/2007/4 Fővárosi Bíróság ítélete, és annak 4.Kf.27.276/2008/5. számú Fővárosi Ítélőtábla ítélete a Duna Zrt. vonatkozásában.] A szponzorfallal kapcsolatban az egységes bírói gyakorlat az alábbiakat rögzíti: Szponzorfal jogsértő jellege: „… a határozatban megjelölt időpontokban olyan a riport résztvevőinél magasságában és szélességében nagyobb tábla előtt készített riportot sugárzott a felperes, amely tábláról jól olvashatóan különböző cégnevek és termék nevek voltak láthatóak. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy ezzel a felperes burkolt reklámozást, azaz jogsértést valósított meg. A sportműsorokban készített riportok ideje alatt a cégnevek indokolatlanul folyamatos megmutatása cégreklám, amely alkalmas arra, hogy felkeltse a nézők figyelmét és ösztönözze őket a céggel kapcsolatos üzleti magatartásra. A sportmérkőzés szünetében a játékossal készített riportra, beszélgetésre nem a pályát a nézőktől elválasztó- és nagyméretű reklámokkal fedett- palánk előtt, hanem ún. szponzortábla (a szponzorok logóit, termékekeit feltüntető hirdetőtábla ) előtti beállítással került sor oly módon, hogy egyszerre, egy időben több logó (terméknév) vette körül a résztvevőket- a riport teljes időtartama alatt. Ez a beállítás a riporthoz szükségtelen, a logók által közvetített semleges (háttér) információ látszatát keltő tájékoztatás pedig jogsértő” [Fővárosi Ítélőtábla 2. Kf. 27.025/2004/8. számú ítélete] „Azáltal, hogy a műsor nem a reklámtáblákra összpontosult, hanem az interjúra, a reklámtábla képi megjelenítésével megvalósult a semleges információ és egy időben a nézőkre gyakorolt hatás a termék és szolgáltatás igénybe vételére” [Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf. 27.070/2005/8 .számú ítélete]. „A Fővárosi Ítélőtábla értékelése szerint – összhangban a felperes esetében a perbelit megelőző, más határozatokhoz kapcsolódó jogerős ítéletekkel – a szponzorfal előtt készített riportműsort megítélése során az ott megjelenő reklámanyag folyamatos sugárzása cégreklám, amely alkalmas arra, hogy felkeltse a nézők figyelmét, ösztönözze őket a céggel kapcsolatos üzleti magatartásra. A néző az egész képernyőt látja, így a kérdezett személy alakján kívül a szponzorfalon feltüntetett forgalmazók megnevezését is. A logók bemutatásával közvetített semleges /háttér információ látszatát keltő tájékoztatás jogsértő volt.” [Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.421/2008/4. számú ítélete]
12
„A felperes maga sem állította, hogy a szponzortáblán feltüntetett cégek … műsorszámot támogatták, és az alperes sem a műsorszám támogatására vonatkozó jogszabályok megtartását vizsgálta, hanem azt állapította meg helyesen , hogy a határozatban nevesített logók és feliratok a műsorszámhoz viszonyítottan többletinformációk. a riportalanyt támogatók nyilvánosságra hozatala azok népszerűsítését szolgálja, megjelenítésük semleges információ látszatát keltették, mely alkalmas árú vásárlásra való ösztönzésre vagy szolgáltatásaik igénybevételére.” [Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.276/2008/5.) számú ítélete] Összefoglalva a fentieket az alábbiak mondhatóak el: A „Sport” című műsorszámnak az alapinformációja a sportesemények és hírek. A vitatott riportban is ezek képezik az alapinformációt. A Médiaszolgáltató a riportot egy olyan méretében a sportolónál jóval nagyobb mesterségesen odahelyezett szponzorfal előtt készítette, amelyről a hatalmas betűkkel írt logók jól olvashatóak voltak, a nézők figyelmét a szponzorfalra terelte, és nem magára az alapinformációra, a sportolónővel készített beszélgetésre. A logók megjelenítése a műsorszámban megjelent formában az alapinformációhoz képest dramaturgiailag indokolatlan módon történt, amely a semleges információ látszatát keltette, és alkalmas volt a néző vásárlásra ösztönzésérére, a cégek szolgáltatásainak igénybevételére. A Médiaszolgáltató döntési lehetősége volt, hogy elkészíti-e a riportot vagy nem, ha elkészíti akkor milyen helyszínt választ ehhez. A Médiaszolgáltató a szponzorfal alkalmazásával folyamatosan reklámozta a cégeket pl.: SEAT. Ebben a tekintetben nem releváns az, hogy ismert cégről/logóról van szó, mint a SEAT, vagy egy kevéssé ismertről, mint Lami-Véd. Utóbbi esetben is megvalósítja a Médiaszolgáltató a burkolt reklámozást, hiszen bár lehet, hogy a néző nem tudja, mint takar egy logó, de felkelti az érdeklődését annak bemutatásával és vásárlásra ösztönözhet, különösen azáltal, hogy a riport egy híres NBA játékos lányával készült. A Médiaszolgáltató a fentiek miatt megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezést. A hatóság a szankció fajtájának és mértékének a meghatározása során az alábbiakat vette figyelembe: 2011. január 1-jén lépett hatályba a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény. Az Mttv. 216. § (1) bekezdése szerint: „216. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó, a Médiatanács vagy a Hivatal előtt folyamatban lévő eljárásokban e törvény hatályba lépése után - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - e törvény szabályait kell alkalmazni.” A 216. § (3) bekezdése azt írja elő, hogy „216. § (3) E törvény hatálybalépése előtt elkövetett jogsértésekre a jogsértés elkövetésekor hatályos anyagi jogi rendelkezések alkalmazandók.” Fentiek alapján a Médiatanács a törvénysértés megállapítása során az Rttv. szabályait alkalmazta, a szankció meghatározása során az Mttv.-ben kapott felhatalmazás alapján állapította meg a jogkövetkezményt.
13
A/ „Diplomatavadász” című műsorszám [Rttv. 10. § (5)] A hatóság a Médiaszolgáltatónál 2009. évben 3 alkalommal állapította meg az Rttv. 10. § (5) bekezdés megsértését. [518/2009. (III.22.), 522/2009. (III.22.) és 911/2009. (IV.22.) számú ORTT határozat]. A határozatokban egy alkalommal Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített szankciót alkalmazott a hatóság, 2 alaklommal bírságot (50.000 ill. 100.000 Ft.) A hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján 2010. évben eddig még nem állapította meg ezen jogsértést a Médiaszolgáltató esetében. A Médiatanács mérlegelte az eset összes körülményét, és indítványozza az Rttv. 112. § (1) bekezdés e) pontja alapján 200.000 Ft bírság kiszabását a Médiaszolgáltatóval szemben. A hatóság figyelembe vette a Médiaszolgáltató válaszát, a korábbi szankcionálást, annak legutóbbi időpontját is, de tekintettel a jogsértés súlyára - az ennyire direkt módon, intenzitásában és mértékében megjelenő jogsértésre - döntött ezen súlyosnak minősíthető szankció mellett. A hatóság a szankcionálás során nem vette figyelembe a Médiaszolgáltató 2010. augusztusában sugárzott szintén „Diplomatavadász” című műsorszám kapcsán hozott határozatát tekintettel arra, hogy arról a döntésről a Médiaszolgáltatónak jelen közigazgatási eljárás megindításakor még nem volt tudomása. A szankcionálás alapját az Rttv. 187. § (3) bekezdés b) pontja jelenti: „187. § (3) A Médiatanács és a Hivatal - a (7) bekezdés figyelembe vételével - a következő jogkövetkezmények alkalmazására jogosult: … b) bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben az alábbi összeghatárok szerint: … bb) a ba) pont alá nem tartozó médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege ötvenmillió forintig” B/ „Sport” című műsorszám [Rttv. 10. § (5)] A hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján 2010. évben eddig még nem állapította meg ezen jogsértést a Médiaszolgáltató esetében. A hatóság a különösen fontosnak tartja szankció meghatározásánál, hogy a jogsértést a Műsorszolgáltató szponzorfal megjelenítésével sértette meg. Ennek megállapítása legutóbb 2007. évben került sor a Műsorszolgáltatóval szemben. A hatóság figyelembe vette a Médiaszolgáltató válaszát, a korábbi szankcionálást, annak legutóbbi időpontját is, de tekintettel a jogsértés súlyára az Rttv. 186. § (1) bekezdésben rögzített szankciót alkalmazta a Médiaszolgáltatóval szemben.
„186. § (1) Amennyiben a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a Médiatanács, illetve a Hivatal - a jogsértés tényének megállapítása és figyelmeztetés mellett-legfeljebb harminc napos határidő tűzésével felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, illetve a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit.”
14
A Médiatanács a határozat indokolás részében kifejtettek okán a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Mttv. 163. § (1) bekezdése foglaltakra tekintettel a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, de annak bírósági felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül közigazgatási bíróságtól lehet kérni. Budapest, 2011. január 12. A Médiatanács nevében
Szalai Annamária elnök
Dr. Vass Ágnes hitelesítő tag
15
