2011. ÉVI FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ PÁLYÁZAT FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY Kategória Az értékelő csoport tagjai: Csoportvezető: Tagok:
1.
Dr. Csizmadia Tibor Dr. Csák Csilla Fábián Zoltán
A pályázó felsőoktatási intézmény adatai Név: Szolnoki Főiskola Cím: Szolnok, Tiszaligeti sétány
2.
A pályázó felsőoktatási intézmény tevékenységének rövid bemutatása
A Szolnoki Főiskola több szempontból is fiatal intézmény. Mint önálló főiskola, csupán 1993 óta létezik, ekkor egyesítették a budapesti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola és a szintén fővárosi székhelyű Külkereskedelmi Főiskola addig kihelyezett tagozataként működő részlegeit, Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola néven. Az intézmény hivatalos elnevezése 2000 óta Szolnoki Főiskola. 2006-ban megtörtént az integráció a Tessedik Sámuel Főiskola mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Karával. A Szolnoki Főiskola küldetésnyilatkozata szerint a magyar vidék felemelkedését segítő az országos és kiemelten a térségi adottságokra építő és nemzetközi piacokon is versenyképes szakembereket képző, közvetlen környezete gazdasági és szellemi gyarapodását segítő felsőoktatási intézménnyé szeretne válni. 2009-ben elkészült a főiskolai Campus új főépülete, egy 9 000 m2-es új oktatási komplexum. A Szolnoki Főiskola 8 főiskolai alapszakot (gazdaság-tudományi és műszaki és mezőgazdasági képzési területen) és nagyszámú felsőfokú szakképzési programot kínál hallgatóinak. 3.
A pályázó felsőoktatási intézmény minőségfejlesztési tevékenységének főbb jellemzői, mérföldkövei
A Szolnoki Főiskola 2005. óta rendelkezik ISO 9001 szabvány szerinti tanúsítvánnyal. Az eltelt években minden évben sikeresen méretett meg a felülvizsgálati auditok során. Minőségirányítási rendszerük fejlesztése érdekében 2006-ban bekapcsolódtak a HEFOP 3.3.1. Felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programjába, amelynek keretében a Miskolci Egyetem által vezetett konzorcium a felsőoktatásra egységesen alkalmazható UNIEFQM minőségértékelési modellt dolgozott ki. 2008 óta végez az intézmény az EFQM Modell kritériumrendszere szerint önértékelést a 2005+ Vörösösvény szoftver támogatásával. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Cím: 1363 Budapest, Pf.: 49. Tel.: +36 1 235-7200 www.ofi.hu www.femip.hu
A Főiskolán 2010. július 1-től Stratégiai és Minőségmenedzsment Központ működik. A Szenátus állandó bizottságaként Minőségfejlesztési Bizottság működik, a szenátus által elfogadott ügyrend alapján. 4.
A pályamű értékelésének általános megállapításai
A Felsőoktatási Minőségi Díj pályázat anyaga alapvetően önértékelésen alapul, amelyet többször elvégzett az intézmény az utóbbi években. Kiemelendő azonban, hogy a klasszikus önértékeléshez képest egy ember kezeli, frissíti az Adottságok oldali területeket, a működésben bekövetkezett változásokat az egységek által készített jelentések alapján. A helyszíni látogatás megerősítette, hogy még nem történt meg az önértékelés tényleges intézményesülése (institucionalizálódása). 2008-ban az intézmény EFQM önértékelési elven alapuló pályázatot nyújtott be az Észak-Alföldi Regionális Minőségi Díjra, amelynek különdíját kapta meg, illetve az Elismerés a Kiválóságért (R4E) pályázaton Recognised for Excellence 3* elismerést. Jelen pályázat az FDM 2011 kiírás szerinti 9 terület szerint épül fel. A pályázatban kitértek minden egyes, a Pályázati Felhívásban meghatározott terület értékelésére, bemutatására. A pályázatban ugyanakkor az egyes területekre fordított terjedelem messze nem egyenszilárdságú, több mint 7 oldal pl. a Vezetés kritérium bemutatása, a Munkatársak eredményei rész pedig alig egy oldal (ilyen nagyságú eltérést nem indokol a kritériumok eltérő súlyozása sem). A pályamű értékelése alapján elmondható, hogy a pályázó megértette a Felsőoktatási Minőségi Díj szellemiségét. A pályázó az Adottságok oldalon az egyes kritériumok esetében többnyire általánosságban mutatja be a használt módszereket, megközelítéseket. A helyszíni látogatás során bemutatták, hogy melyik tevékenység vonatkozásában ki a felelős, ki végzi azt. Számos esetben az eredmény adatokat az Adottságok oldalon mutatták be a pályázatban. A módszerek, megközelítések tervezése megfelelő, több esetben a felsőoktatásban használt, elvárható átlag felett van (pl. képzési paktum, AVIR Kompetencia Tanács működtetése, Stratégiai és Minőségmenedzsment Központ, Go-Card rendszer). Mindazonáltal a módszerek gyakorlatba ültetésére, és a módszerek tanulás alapján történő fejlesztésére kevés bizonyítékot találtunk. Az értékelő csoport véleménye szerint az intézmény egy evolúciós fejlődési szakasz elején, közepén van, aminek a tényleges eredményei várhatóan 1-2 év múlva érnek be és akkor lehetne azokat megfelelő módon megítélni. Ugyanakkor az elkötelezett vezetés, a jelenlegi munkatársi állomány ennek teljesülését alapvetően előrevetíti. Az Eredmények oldalon is kitér a pályázat mind a négy – a Pályázati Felhívásban szereplő – területre. Az Eredmények vonatkozásában általánosságban elmondható, hogy a pályázó a munkatársi eredmények kivételével széleskörűen mutatja be az eredményeket. Ugyanakkor kevés esetben találtunk kitűzött célokat, tendencia megállapítását lehetővé tévő eredménybemutatás is csak nagyon kevés esetben fellelhető. Ennek okát a fentiekben már említettük, a sok és radikális módszertani változtatás miatt nem mérhetők össze pl. a különböző évek elégedettségmérési adatai. Itt meg kell jegyezni, hogy az eredmények ún. „B” típusú (elégedettséget vagy eredményességet alátámasztó belső teljesítmény) mutatóit tekintve lehetősége lett volna az intézménynek a folyamatos, tendencia jellegű eredmények bemutatására. Az intézmény stratégiai szövetségesei, akár az azonosított versenytársai esetében sem mutat be összehasonlító adatokat (1-2 esetet kivéve). Az Adottságok és az Eredmények összhangja legtöbb esetben átlagosnak mondható. Az indukált fejlesztések esetében a Közvetlen partnerek kritérium kiemelkedő (pl. szakmai gyakorlatos helyek felülvizsgálata, székek a folyosón a vizsgázók számára, Go-Card rendszer, biciklibérlési lehetőség, biciklitárolók). 2
Az egyéni értékelést követő csoportos konszenzus után, összhangban az FMD 2011 pályázatok értékelési irányelveivel, helyszíni látogatásra került sor a Szolnoki Főiskolán. A kétnapos helyszíni látogatás során az értékelő csoport törekedett egyrészt a pályázatban érintőlegesen említett információk részleteiben történő megismerésére, másrészt kiegészítő információ szerzésére. A látogatáson bemutatott információk alapján az értékelő csoport a Vezetés és a Stratégia kritériumok kivételével mindegyik területen növelte a pontszámot, a legjelentősebb növekedés az Emberi erőforrások, a Közvetlen partnerek és a Társadalmi hatás területeken történt. Az Emberi erőforrások, a Partnerkapcsolatok és erőforrások és a Folyamatok Adottság kritériumok esetében több jó módszert bemutattak a helyszíni látogatás alkalmával. 5.
A helyszíni látogatás főbb tapasztalatai
A helyszíni látogatást megelőzte a csoportos konszenzus, és annak során a helyszíni látogatáson vizsgálandó területek meghatározása. Ezt követően került sor az előzetes egyeztetést követően a helyszíni látogatás programjának kialakítására, illetve a betekintésre kért dokumentumok listájának megadására. Az értékelő csoport elkészítette a kérdéslistáját, amely vezérfonalul szolgált a helyszíni látogatás során. A helyszíni látogatáson az értékelő csoport munkáját negyedik csoporttagként Molnárné Stadler Katalin segítette. A helyszíni látogatáson az értékelő csoport tagjai mellett részt vett az FMD Bizottság képviseletében Dr. Lendvay Marianna is. A Szolnoki Főiskola mindent megtett a helyszíni látogatás gördülékeny lebonyolítása érdekében. Előkészítette a kért dokumentumokat, megszervezte a fókuszcsoportos interjúkat, biztosította a vezetés, a munkatársak (oktatók és nem oktatók), a társadalmi partnerek (pl. vállalkozók, önkormányzati képviselők, JNSZ megyei Levéltár igazgatója) képviselőinek, illetve a hallgatók (jelenlegi, végzett, HÖK) elérhetőségét, részvételét. A helyszíni látogatás – különös tekintettel a fókuszcsoportos interjúkra – igazolta, hogy az intézményi légkört a nyitottság, együttműködés, segítőkészség jellemzi. 6.
A pályázó kulcsfontosságú erősségei
Az intézmény széles körű szakmai és társadalmi kapcsolatrendszert alakított ki, melynek eredményeképpen a városi és a megyei önkormányzatok (Szolnok, Mezőtúr) egyöntetűen támogatják a Főiskola működését. 2007-ben a Szolnoki Főiskola kezdeményezésére együttműködési megállapodás született Stratégiai Szövetség létrehozására az Eötvös József Főiskola (Baja), a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola között. Alföldi Főiskolák Szövetsége névvel olyan újszerű együttműködést alakítottak ki, amelyben a részes intézmények összehangolták tudományos, szolgáltató és fejlesztési tevékenységüket. A Főiskola fontos kapcsolatokat alakított ki és ápol a környező középiskolákkal, valamint a szakmai szervezetekkel is (Magyar Rektori Konferencia, Magyar Marketing Szövetség, Magyar Közgazdasági Társaság, Magyar Agrártudományi Egyesület, Gépipari Tudományos Egyesület, Magyar Tudományos Akadémia és testületei, Magyar Biomassza Társaság, Magyar Szabadalmi Hivatal, Magyar Minőség Társaság, Szövetség a Kiválóságért, Mezőgazdasági Gépgyártók Országos Szövetsége, Vállalkozók Országos Szövetsége, MTA Alföldi Társadalomkutató Csoportja, KSH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága, JNSZ Megyei Múzeumok Igazgatósága, JNSZ Megyei Levéltár). 3
A helyszíni látogatás megerősítette az intézmény vezetőinek elkötelezettségét, amely a jövőkép, küldetés, stratégia és a szervezet értékrendjének kialakításában, illetve ezek megvalósításában mutatott példamutatásban érhető tetten. A Főiskola számos célzott, a stratégiai céljai elérését támogató infrastrukturális fejlesztést valósított meg az elmúlt években. Ennek keretében 2009-ben elkészült a főiskolai Campus új főépülete, egy 9 000 m2-es új oktatási komplexum, mely 21. századi színvonalon biztosítja az oktatók és a hallgatók elhelyezését, a modern és minőségi felsőoktatás, a tudományos munka és szolgáltatás feltételeit. Az új campus és a Főiskola kollégiumai és könyvtára egymással szemben, a Tisza folyó két oldalán helyezkednek el, így a hallgatók mozgását, továbbá a város két része közötti forgalmat is jól szolgálja a 2011-ben átadott gyaloghíd. 7.
A pályázó további erősségei
Az idei évtől térségi munkaerő-piaci és képzési Paktum létrehozásával és működtetésével fejlesztik a munkaerő piaci kapcsolatrendszer és képzésfejlesztési kapcsolati hálót, főleg kétoldalú megállapodások megkötésével. A módszer példaértékűsége további egy-két éves működtetés alapján ítélhető meg reálisan. A rektor irányításával működő, és a működést meghatározó folyamatterületek és szintek képviselőiből álló AVIR Kompetencia Tanács segíti a stratégiai döntések meghozatalát. Az akadémiai szemlélet mellett tudatosan alkalmazzák a gazdálkodó szemléletet a működésük szabályozása folyamán. Éves munkatervet készítenek minden év elején, amelyben az adott évre vonatkozó feladatlista meghatározásra kerül több szempontból is (pl. oktatás, felmérések ütemezése, adatszolgáltatási kötelezettség időszakai), ez az adott év folyamatszabályozását és tervezhetőségét segíti. A Főiskola vezetése jó kapcsolatot ápol az intézményi HÖK-kel, a döntésekbe bevonják a hallgatókat, melyet a hallgatói fókuszcsoportok is megerősítettek. A hallgatók pozitívan ítélték meg az utóbbi időszak fejlesztéseit a rendezvények és a sportesemények számának, az oktatás gyakorlatorientáltságának, a TDK tevékenység támogatásának vonatkozásában. Ehhez kapcsolódóan a PhD képzésben részt vevők is kiemelték a fokozatszerzés során kapott jelentős támogatást a következő területeken: módszertani segítség, tutorálás, tehetséggondozási szemináriumok, költségtérítési díj kedvezmények, publikációkapcsolati tőke. Az intézmény humán erőforrással kapcsolatos folyamatrendszere szabályozza a humán erőforrás gazdálkodás fontos területeit (igények meghatározását, a toborzást, alkalmazást, felkészítést, fejlesztést és a munkaviszony megszüntetését). A munkatársak karriertervezési, karrierfejlesztési és utánpótlás tervezési rendszerét a Foglalkoztatási Követelmény Rendszer szabályozza. Az évente elvégzett teljesítményértékelés alapján az egyénekre szabott fejlesztendő területek és karriertervek meghatározásra kerültek. Kiemelendő az oktatók óráinak tanszékvezető általi látogatása, amire félévente egyszer biztosan sor kerül. Ez főleg a fiatalabb kollégák szakmai előrelépését segíti.
4
A Főiskola 2005-ben Go-Card néven hallgatói önmenedzselő programot indított a lemorzsolódás, elvándorlás megelőzése céljából, amelynek segítségével a hallgatók maguk dönthetik el, mely tantárgyakból kérnek többletórákat a mélyebb tudás és a sikeres vizsgázás érdekében. A pénzügyi kockázatok kezelésére a FEUVE (folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszer) módszert használják, melynek keretében az alábbi 3 fő terület került szabályozásra: az ellenőrzési nyomvonal kialakítása, a kockázatkezelés és a szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend kialakítása. A folyamat fejlesztésének eredményeképpen a Főiskola 2010-től a D-RISC rendszert használja, amely támogatja a jogszabályoknak és az ajánlásoknak megfelelő, az intézmény stratégiai és operatív céljait támogató kockázatkezelési rendszer használatát. A kockázatok stratégiai célú kezeléséről és értékeléséről a Kockázatkezelési szabályzat rendelkezik. 8.
A pályázó kulcsfontosságú fejlesztendő területei
A Főiskola 2005-től jelentős minőségfejlesztési tevékenységet folytat, ugyanakkor a kifejlesztett, használt megközelítések, módszerek eredményességéről nem mindig lehetett meggyőződni, mert állandóan (gyakran és gyorsan) változtatták ezeket. Az alkalmazásban történt gyors változtatások nem tették lehetővé a korábbi eredmények kiforrását és felhasználását. A Főiskola működési tevékenységének szabályzására sokféle módszert használ (a legtöbb esetben ezek a módszerek relevánsak is), azonban ezeknek a gyakorlatban történő tudatos, az érintettek szempontjából begyakorlott, megismert alkalmazására kevés bizonyítékot találtunk. A Főiskola folyamatszabályozási tevékenysége során számos esetben méri a folyamatok megfelelőségét, ugyanakkor kevés bizonyítékot találtunk ezen eredmények visszacsatolására egyrészt az Adottságok oldali módszerfejlesztés területén, másrészt az eredmények munkatársakkal, érintettekkel történő megismertetése területén.
9.
A pályázó további fejlesztendői területei
Általában nincsenek bizonyítékok az Eredmények oldalon a tendenciák vizsgálatára, a saját célok kitűzésére (OHV esetében célszerű lenne a tudatosabb célképzés, ahol a cél mindig az elmúlt évi tényérték), a másokkal való összehasonlításokra és az eredmények által indukált fejlesztésekre. A hallgatókkal kapcsolatos, illetve őket érintő tevékenységekről kevés esetben kapnak a hallgatók tájékoztatást, visszajelzést. 2010-ben Hallgatói Szolgáltatások Központot létesített a Főiskola többek között a gyakorlati hely keresés támogatására, tanácsadások, panaszkezelés segítésére. Ugyanakkor a hallgatói interjúk, valamint a Központban tett látogatás során kiderült, hogy a szervezetről, annak szolgáltatásairól nem igazán tudnak a hallgatók. A hallgatói interjúk csak részben igazolták vissza az intézményi felmérés eredményeit abban a vonatkozásban, hogy miért jelentkeztek a hallgatók a főiskolára. 3 tényezőt emeltek ki: közel laknak, jó kimeneti kompetenciák, családias hangulat.
5
A folyamatok fejlesztésének során célszerű lenne a Főiskola stratégiájának megfelelően a kulcsfolyamatok és a kulcsfolyamatokhoz kötődő elvárások meghatározása. A munkatársi elégedettségvizsgálattal kapcsolatban hiányolta az értékelő csoport a többéves trendeket, a szegmentált eredményeket, a benchmark adatokat, acélértékeket. A felmérések eredményeinek visszacsatolása csak kevés esetben érhető tetten. 10.
Az értékelés számszerű eredménye Összesített pontszám:
461 11.
A pályázat átfogó értékelése, összegző megállapítások
A PDCA elv érvényesülése A Szolnoki Főiskola 2000 óta működik ezen a néven. A Főiskola tudatos stratégiaalkotási tevékenységet végez. Az utóbbi egy-két évben az intézmény stratégiaalkotási tevékenysége sokat fejlődött. Ezzel kapcsolatban nem csak a kötelező IFT vonatkozásában tudják le ezt a területet, hanem szakmailag megalapozott, a stratégiaalkotás folyamatában elvárt eszközökből építette fel a rendszerét külső tanácsadó cég segítségével. Ennek keretében meghatározta stratégiai cél- és mutatószámrendszerét, stratégiai akcióit. A stratégiaalkotás során használt módszerek gyakorlati alkalmazása és a stratégiai monitoring rendszer működtetése még bevezetés előtt áll, ebben még tovább tud fejlődni az intézmény (P). A célok megvalósításának útján elindult a Főiskola, létrehozta, illetve a Főiskolai struktúrába illesztette a minőségirányítási szervezetét, tanúsított minőségirányítási rendszert működtet már több év óta. A Főiskola kialakította vezetési struktúráját, a vezetői elkötelezettség meglétét több fókuszcsoport is visszaigazolta. Az intézmény kialakította a humán erőforrással kapcsolatos folyamatrendszerét, amely a humán erőforrás igények meghatározását, a toborzást, alkalmazást, felkészítést, fejlesztést és a munkaviszony megszüntetését szabályozza. A munkatársak kiválasztási, karriertervezési, karrierfejlesztési és utánpótlás tervezési rendszerét a Foglalkoztatási Követelmény Rendszer szabályozza. Az évente elvégzett teljesítményértékelés lehetőséget ad az egyénre szabott fejlesztendő területek, továbbfejlődés és karriertervezés meghatározására. Az intézmény céljainak megfelelően ösztönzi és támogatja munkatársait a tudományos fokozatok megszerzésében. Kiemelkedőek az intézmény társadalmi partnerkapcsolatai. Kiemelkedő a Főiskola infrastruktúra-fejlesztési tevékenysége, melynek folyamán 21. századi színvonalon biztosítja az oktatás és a tudományos kutatás feltételeit. Az infrastruktúrával kapcsolatos 2010. évi eredmények is magas elégedettséget tükröznek. A bemutatott és a gyakorlatban alkalmazott folyamatrányitási rendszer vonatkozásában fontos kiemelni, hogy hiányzik a rendszerből a kulcsfolyamatok definiálása. Általánosságban elmondható, hogy a módszerek tervezése megfelelő, ugyanakkor a gyakorlatba ültetésük, és a módszerek tanulás alapján történő fejlesztésének területén van hová fejlődni az intézménynek (D, A). Az intézmény számos területen hajtott végre módszertani fejlesztést (pl. oktatói elégedettség mérés, közvetlen partnerek elégedettségének mérése), ugyanakkor az új módszerek esetében úgy történtek a fejlesztések (pl. kérdőív változtatások), hogy nincs lehetőség a korábbi vizsgálatok eredményeinek felhasználására, becsatornázására. Emiatt nehéz idősoros adatokat, ten6
denciákat találni. A módszerfejlesztés tervszerűségében még nem merítette ki lehetőségeit az intézmény (C és A). Cél–Módszer–Eredmény hármas logika érvényesülése Az intézmény esetében tudatos stratégiaalkotás, célkitűzési mechanizmus figyelhető meg, az ehhez alkalmazott módszerek megfelelőek. A módszerek gyakorlati alkalmazásának tudatos megvalósításában azonban még a folyamat elején tart az intézmény. Ugyanakkor a módszerek tudatosabb alkalmazása, a tapasztalatok alapján történő finomítása hozzá fog járulni az intézmény működésének fejlődéséhez, javulásához. Már most is több eredmény oldali adat alátámasztja a módszerfejlesztés eszközölt lépéseit. A felsőoktatási intézmény mintaértékűsége A Szolnoki Főiskola kezdeményezője és koordinálója volt az Eötvös József Főiskola (Baja), a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola között 2007-ben létrehozott Stratégiai Szövetségnek. Az Alföldi Főiskolák Szövetsége névvel olyan újszerű együttműködést alakítottak ki, amelyben a három intézmény összehangolta tudományos, szolgáltató és fejlesztési tevékenységét. Kiemelkedőek az intézmény társadalmi partnerkapcsolatai. Tudatos kapcsolatépítés során széleskörű partnerkapcsolatokat épített ki, melynek elemei: Szolnok és Mezőtúr önkormányzataival, középiskolákkal - különösen kiterjedt ez a kör a felsőfokú szakképzés folyamatos bővülése folytán Szolnokon -, szakmai-tudományos szervezetekkel (pl. Magyar Rektori Konferencia, Magyar Marketing Szövetség, Magyar Közgazdasági Társaság, Magyar Agrártudományi Egyesület, Gépipari Tudományos Egyesület, Magyar Biomassza Társaság, Mezőgazdasági Gépgyártók Országos Szövetsége, Vállalkozók Országos Szövetsége, MTA Alföldi Társadalomkutató Csoportja, KSH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága, JNSZ Megyei Múzeumok Igazgatósága, JNSZ Megyei Levéltár), a gazdasági szféra szereplőivel kialakított együttműködések. Kiemelkedő a Főiskola infrastruktúra-fejlesztési tevékenysége, melynek folyamán 21. századi színvonalon biztosítja az oktatás és a tudományos kutatás feltételeit. A Pályázati Felhívásban kiemelt szempontok érvényesülése a folyamatos, stratégiai jellegű minőségfejlesztés a felsőoktatási intézmény és szervezeti egységei működésének meghatározó részét képezi; A pályázatban és a helyszíni látogatáson bemutatott tények meggyőzően bizonyítják, hogy a Főiskola a gondosan kimunkált intézményi stratégián alapuló stratégiai célokkal rendelkezik. Egyértelműen kialakításra kerültek a stratégiai prioritások, ezek ismerete azonban nem teljes körű az intézményben. A Főiskola határozott elképzelésekkel bír a jövővel kapcsolatosan, amelyeket fejlesztési törekvésekben fogalmazott meg. A minőségfejlesztési tevékenysége megfelelő szervezet által koordinált, az ehhez kapcsolódó erőforrások biztosítottak. A helyszíni látogatás ugyanakkor megerősítette, hogy a számos területen eszközölt – talán túl radikális – fejlesztési tevékenység még nem kiforrott, nem történt meg teljes körűen a gyakorlatba történő implementálása, alkalmazása. Arra sem találtunk bizonyítékot, hogy az eredményeket hogyan használják fel a stratégia megvalósulásának támogatására, illetve a stratégia felülvizsgálatára.
7
folyamatosan figyelemmel kísérik és értékelik a szolgáltatásaikat igénybe vevő ügyfelek elégedettségének alakulását; Az intézmény egy-két éve méri a szolgáltatásait igénybe vevő ügyfelek elégedettségét több szinten is (gólyák, hallgatók, végzett hallgatók). Az Eredmények oldalon azonban ritkán találtunk a területekre vonatkozó célértékeket, idősor adatokat, összehasonlító, benchmark adat is rendkívül kevés volt (holott a stratégiai szövetség kialakítása és a versenytársak azonosítása miatt ez lehetséges és elvárható lett volna). A szakmai gyakorlatos helyek felülvizsgálata, PhD tanulmányok támogatása, infrastrukturális fejlesztések azonban jó példái az elvárásokra való reakcióknak. gyakorlatban alkalmazzák az egymástól való tanulást, az összehasonlításon alapuló fejlesztést, valamint a sikeres megoldások átvételét; A Főiskola jelenleg tudatosan és módszertanilag megalapozva nem alkalmazza az egymástól való tanulást, az összehasonlításon alapuló fejlesztést, valamint a sikeres megoldások átvételét. a pályázó intézmény folyamatos önértékelést végez. 2008 óta évente végez az intézmény EFQM alapú önértékelést, melyet a Vörösösvény szoftver támogat. Jelen pályázat is ezen szempontrendszer alapján készült. Kiemelendő azonban, hogy nem klasszikus önértékelést végez az intézmény (egy ember kezeli, frissíti az Adottságok oldali és az Eredmények oldali információkat, adatokat, mutatókat), az önértékelés intézményesülése még nem történt meg. Összességében elmondható, hogy a Szolnoki Főiskola egy evolúciós fejlődési szakasz elején, közepén tart, aminek a tényleges eredményei várhatóan 1-2 év múlva érnek be és akkor lehetne azokat megfelelő módon értékelni. A Főiskolának 2010 júliusától új rektora van, aki részben továbbvitte a már elkezdett folyamatokat, ugyanakkor új tervekkel, célkitűzésekkel gazdagította az intézményi portfóliót. Jelenleg is több új és jó irányba mutató kezdeményezés van folyamatban (pl. BSC mutatószám rendszer, AVIR, ISO 14001 Környezetirányítási rendszer, kulcsfolyamat-modell kialakítása). A módszerek, megközelítések tervezése megfelelő, több esetben a felsőoktatásban használt, elvárható átlag felett van. Mindazonáltal egyrészt a módszerek gyakorlatba ültetésére, és a módszerek tanulás alapján történő fejlesztésére kevés bizonyítékot találtunk, másrészt több újonnan indított módszer esetében a működés eredményessége még nem is értékelhető. Az Eredményekről általánosságban elmondható, hogy a pályázó a munkatársi eredmények kivételével széleskörűen mutatja be az eredményeket. Ugyanakkor kevés esetben találtunk kitűzött célokat, tendencia megállapítását lehetővé tévő eredménybemutatás is csak nagyon kevés esetben fellelhető. Ennek oka a sok és radikális módszertani változtatás, ami miatt nem mérhetők össze a különböző évek elégedettségmérési adatai. Az értékelő csoport határozottan biztatja a Főiskolát arra, hogy folytassa a megkezdett minőségfejlesztési munkát. A 2011. évi Felsőoktatási Minőségi Díj pályázat folyamatában az értékelő csoport a Szolnoki Főiskola pályázatát a Díj „Felsőoktatási intézmény” kategóriájában Ezüst Fokozatú Elismerő Oklevél elismerésre javasolja.
8
