2011. ÁPRILIS
GEO A VILÁGOT FELFEDEZNI ÉS MEGÉRTENI
Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda, Gyomaendrőd 6. b osztály
MADARAK VÁNDORLÁSA A madarak évszakos vonulása sok fejtörést okozott már, is és okoz még ma is a természet titkait fürkészőknek. Milyen különleges képességük, titkos ösztönük van a vándormadarak, hogy évről évre eltalálnak téli szálláshelyükre, majd a tavasz beköszöntésével visszatérnek elhagyott fészkükre, miközben több száz, sőt több ezer kilométert tesznek meg? Talán az öregek vezetik őket? A csapatosan vonuló madaraknál ebben is lehet valami igazság, legalábbis ezt látszanak igazolni azok a kísérletek, amelyeket a keleti és nyugati gólyákkal végeztek. Tudnunk kell, hogy Európa gólyaállománya két különböző útvonalon száll téli otthona felé. NyugatEurópa gólyái a Gibraltáron keresztül hagyják el kontinensüket, míg kelet-európai társaik kelet felől kerülik meg a Földközi-tengert, és a Boszporusz felett vonulnak. Mivel a Nyugat-Európában fészkelő gólyák száma az utóbbi időben nagyon megcsappant, állományukat a Kelet-Európából hozott fiatal gólyákkal akarták feljavítani. Összesen 754 kelet-európai gólyafiókát szállítottak a Rajna vidékére, s ezeket az ottani gólyaszülőkkel neveltették fel. A kísérlet vezetői izgatottan várták az őszi vonulás idejét, hogy megtudják milyen irányban fogják a nyugaton felnevelt gólyák elhagyni Európát. Valamennyi fiatal madár a nevelőszülőket követte, nyugat felől kerülte meg a Földközi-tengert! Egészen másképpen viselkedtek azok a
gólyafiókák, amelyeket fogságban tartottak, és csak azután engedték szabadon, hogy a nevelőszülők útnak indultak. A szüleiktől örökölt vonulási irányt követve ezek a gólyák délkeleti irányba indultak el, azonban túl korán, eredeti hazájuk földrajzi helyzetének megfelelően fordultak délnek, s így eltévedtek, nem a Boszporusz felé repültek, hanem Olaszországban kötöttek ki. Ez a kísérlet azt bizonyítja, hogy a vonulási irány kiválasztása örökletes, az öreg madarak vezető szerepe azonban nagyon fontos. A fiatalok a velük született ösztönnek csak akkor engedelmeskednek, ha vezető nélkül, magukra maradnak. Más szóval, inkább hisznek az öregek tapasztalatának, mint saját ösztöneiknek.
A MI GÓLYÁNK A mi gólyánk az iskola kéményén lakik már évek óta. Tavaly megözvegyült, a közeli kis utcában találták meg a párját, valószínűleg a villanyvezeték okozta a vesztét. Szakemberek eljöttek érte, nyílván megvizsgálták. Mi nem is tudtunk erről többet, de most márciusban egyre többet gondoltunk arra, mi lesz a MI GÓLYÁNKKAL? Aztán az osztályfőnökünk az egyik szünetben észrevette, hogy megérkezett. Eléggé korán jött, március 23-án. Ekkor még egyedül volt, izgatottan szurkoltunk, lesz-e új párja. Egyik nap már ketten voltak. Mostanában még csinosítgatják a fészket, de az egyik egyre többet üldögél. Vajon már a tojásokon? A gólyamama párosodás után általában 3-6 tojást rak a fészekbe 1-2 nap alatt. A költés ideje már az első tojás lerakásától kezdődik, s 33-34 napig tart. A fiókák egymás után, egyik napról a másikra kelnek ki a tojásból. A költésben mindkét szülő részt vesz, felváltva melegítik testükkel a tojásokat. Általában április második felében raknak tojást, s az utódok így május vége felé bújnak elő. A kisgólyák gyorsan nőnek: a kikelési súlyuk 50 gr körüli, 10 nap után 500 gr és körülbelül 3 kg-mal hagyják el a fészket. Nagy terhet ró ez a szülőkre, mert az első 10 napban óránként kell etetni fiókáikat. Mikor már 15 naposak csak két óránként érkezik az étel. A gólyák, akik egyébként nappali állatok, ebben az időszakban egész éjszaka keresik az egereket és gilisztákat. 3 hétig tart, míg a kisgólyák karcsú vékony lábukra fel tudnak állni, s utána egyre nagyobb önbizalommal kezdik el szárnyacskáikat is csapkodni. Az első repülésük július vége felé várható, ekkorra már a fiatalok akkorák, mint szüleik, de csőrük még rövidebb és sötétebb végű. Ivarérettségüket 3-5 év alatt érik el, nagyobbik részük azonban már az első évben elpusztul. A fiatal gólyák több mint kétharmada elpusztul három éves kora megérése előtt. A legidősebb példányok 30 évig is élhetnek. Mikor elhagyják a fészket, még kb. 2 hétig a közelben maradnak, majd augusztus vége felé elindulnak az első útjukra dél felé. A szülők csak néhány nap után követik őket. Akkor honnan tudják a fiatal gólyák, hogy merre kell menniük? Hogy képesek eljutni Afrikába a szülői útmutatás nélkül? A választ minden bizonnyal a génjeikben, az agyukban hordozzák, ahol egy öröklött "mappa" vezérli őket a meleg szavannákra.
5
A madarak közlekedése ezeken a vonalakon évente kétszer bonyolódik le. Tavasszal délről északra, ősszel meg északról délre, a sugárhajtású repülőgépekhez viszonyítva igen korlátolt sebességgel (többnyire nem haladja meg az óránkénti 60 kilométert). Minden évben, évezredek hosszú sora óta, szigorúan állandósult pályákon repülnek. Éjjel, ködben és felhős időben. Minden navigációs műszer, eszköz nélkül. És hibátlan pontossággal érnek célba. A világon egyetlenegy tudós sem tudja megmagyarázni, hogyan sikerül a gólyáknak és a fecskéknek ekkora utat megtenniük. Hogyan tájékozódnak ezek és más vándormadarak több ezer kilométeres útjaikon iránytű, földrajzi térkép, radar nélkül. A különböző országokban az ornitológiai intézetek gyűrűzés segítségével kutatják a vándormadarak útjait. Magyarország több mint száz évvel ezelőtt, a világon harmadikként kapcsolódott be ebbe a munkába. Sok madárnak jelzéssel ellátott gyűrűt húznak a lábára. A költözködés után ezeket a madarakat megtalálják a meghatározott vidékeken. Ennek alapján megállapították a pontos útvonalakat, megrajzolták az egyes madárfajok költözködési térképeit. Mindent áttanulmányoztak, csak egy kérdésre nem találtak választ: hogyan tájékozódnak a térben ezek a madarak. Egyes kísérletek kimutattak a madarak testében egy olyan szervet, amely megállapítja a pontos időt éjjel-nappal. Továbbá megállapították, hogy a madarak részben a csillagok alapján is tájékozódnak. Amikor bezárták őket egy nagy kupola alá, amelyre rávetítették a csillagos égbolt képét, vándoridényben a fecskék mindig abba az irányba repültek, amely irányban a műcsillagok szerint Afrikát sejtették. Ha repülésük alatt a kupola megfordult, a csillagok új helyzetével összhangban ők is irányt változtattak. A vándormadarak azonban borús időben, amikor nem látják a csillagokat, akkor is repülnek. Sőt, ha közülük valaki lemarad, az is a madársereg után repül, és még véletlenül sem fordulhat elő, hogy az első pihenőhelyen nem találja meg társait. Pedig a csillagok alapján történő tájékozódás nem egyszerű dolog. Az európai tengerészek évszázadokon keresztül kutattak a csillagok szerinti legbiztosabb tájékozódási mód után. A 16. században a spanyol király egy ilyen módszerért rengeteg aranyat ígért, de a mesés jutalmat az akkori tudósok közül senkinek sem sikerült elnyernie. A madarak viszont az éjszakai égboltozat térképének tökéletes ismeretével születnek. Génjeikben rejtjelként hogyan van megörökítve az égi hajózási térkép? És mi történik akkor, amikor nem látszanak a csillagok? Egyes tudósok feltételezik, hogy a madarak valamelyik szerve a Föld mágneses erővonalai alapján tájékozódik. Bizonyos, hogy a rádióállomások erős kisugárzásai közelébe érve zavarba jönnek a vándormadarak. Ebből arra következtethetünk, hogy a madarak nem dédapáink módjára, a csillagok szerint tájékozódnak, hanem hogy ismerik a rádió-navigáció legkorszerűbb technikáját. Ahogyan a léglökéses repülőgépek az irányított, láthatatlan rádióhullámok útvonalait követik, hasonlóan teszik ezt a vándormadarak a Föld mágneses tereinek vagy egyéb hullámainak a láthatatlan erővonalait követve.
Minél inkább megismerjük a természet célszerű megoldásait, annál inkább reménytelennek tartjuk, hogy a természet és a technika korszerű vívmányai között találunk olyasmit, amit a természet nem "talált ki" sokkal előbb, mint az ember. Forrás: Pázmány Péter E-könyvtár
Feketerigó a bomló rügyek közt A rigók egy része itt telel, egy részük Dél-Európában
A FÜSTI FECSKE A kecses, gyors füsti fecske hasznos madár: repülő rovarokkal, levéltetvekkel, kisebb lepkékkel táplálkozik. Ha már kevés a táplálék, pókokra és hernyókra is ráfanyalodik. Az ősz közeledtével mind kevesebb rovar repked a levegőben, így egyre inkább a vízpartok környékén keresgél. Amikor eső közeleg, a rovarok is földközelben maradnak, ezért jelzik az alacsonyan szálló fecskék az időjárás változást. Az őszi vonulás előtt a madarak akár testsúlyuk megkétszerezéséhez elegendő zsírt halmoznak fel Augusztusban-szeptemberben a fecskék kisebb-nagyobb csoportokba verődnek a háztetők gerincén és a villanydrótokon, készülve az előttük álló hosszú utazásra. A vándorlás során a csapatokban vonuló madarak óriási távolságokat képesek megtenni, és nagyobb nádasokban éjszakáznak. A fecskék egyébként naponta 150 kilométert is megtesznek, egyes kutatások szerint egy hónap alatt elérik dél-afrikai telelőhelyüket. Máig nem tisztázott teljesen, hogy mi alapján döntenek az indulásról. A nappalok rövidülése, a hűvösebb idő és a kevesebb táplálék valószínűleg mind szerepet játszik. Az időjárástól függően akár 40 százalékuk is elpusztulhat út közben. 2008 szeptemberében a hosszan tartó hideg időjárás miatt elbújtak a rovarok, nem volt táplálékuk a fecskéknek, legyengültek. Fáztak, meleg helyeket kerestek, például a langyos aszfalton. Nem is lehet sohasem elgázolt fecskét látni, hiszen kiváló repülő. Ekkor azonban siralmas látványt nyújtott a sok elpusztult madár. Ezen az őszön még indulás előtt több ezer fecske pusztult el. Vándorlása közben, Kelet-Afrikában szárazság tizedelte az állományt, Málta felett pedig azért nem voltak biztonságban a madarak, mert ott régi hagyomány a vadászatuk. Jelenleg azzal a félelemmel várjuk vissza őket, hogy vajon mennyivel csappant megint az állomány.
6
„A legkörnyezetbarátabb autó az, amelyik ki sem mozdul a garázsból” (6.B osztály)
Autók és a környezetvédelem Több cég kezdett már kifejleszteni olyan autókat, amelyek megfelelnek a mai kor elvárásainak. Áramvonalas szerkezetük miatt kicsi a légellenállásuk, ezért jóval alacsonyabb a fogyasztásuk. Képesek 120 cm magas autót készíteni, mely kagyló alakú, és az egész felső részét felnyitják, így tudnak kibeszállni. Csökkenthető a fogyasztás még azzal, ha alacsony a jármű tömege, például szénszálas anyagból készül, ez viszont nagyon drága. Több autógyártó cég összefogott, hogy kifejlesszenek egy olcsóbb szénszálas ötvözetet, amely már tömeggyártásban is alkalmazható, és elérhetőbb árú. Gázüzemű autók: Nagy elővigyázatosságot igényel, ha már meglévő autónkat gázüzeművé szeretnénk alakítani, ezt csak szakemberrel csináltathatjuk meg. Az átalakítás nagyon összetett. Speciális csőrendszert építenek ki, ahol különösen ügyelnek a tömítésekre. Az üzemmód váltó kapcsoló segítségével a gáz és benzinüzem között válthatunk. A csomagtartóba a pótkerék helyére beépítik a gáztartályt, és oldalra egy külön nyílást az autó gáztankolásához. Egy ilyen autót majdnem olyan érzés vezetni, mint egy „rendes” autót. A szén-dioxidból 15%-kal kevesebbet bocsát ki kilométerenként. A nitrogén-dioxid kibocsátása is kevesebb, a koromé pedig gyakorlatilag megszűnik.
Bioüzemanyagok előállítása A biodízel előállítható repcéből, napraforgóból, szójából, egyes pálmafajtákból és cukornádból. Használatának előnyei: CO2 kibocsátása annyi, amennyit a növény felhasznál élete során, korom és porkibocsátása kevés. Hátrányai: előállításához fosszilis energiahordozó szükséges, előállítása drága, roncsolja a motort, kellemetlen „szagokat bocsát ki”. Speciális baktériumok alkalmazásával az előállítása olcsóbbá tehető. A mai gazdasági helyzetben dönteni kell, hogy egy jó termőterületen élelmiszert, vagy üzemanyag alapanyagát termesztjük-e. Kompromisszumokkal teli életünkben ez különösen érdekes kérdés. A feltörekvő Brazília különösen jó példa a globális folyamatok furcsa hatásaira. Nem elég, hogy az arab országok politikai helyzetére hivatkozva bármekkora lehet a benzin ára. Ugyanakkor Brazília a cukornádból azonnal biodízelt gyárt inkább, így kevesebb a cukor kivitele. Az amúgy is emelkedő cukorárakat bármikor ráfoghatják erre is. Akár… Egyébként is, a biodízel előállítás szép dolog, de az esőerdők folyamatos kipusztításával tudják ezt elérni.
A fosszilis energiaforrások (szén, kőolaj, földgáz) mellőzése nemcsak azért fontos, mert - jelenlegi ismereteink szerint - belátható időn belül elfogynak: legalább ilyen lényeges a környezet védelme is. A mai, környezetkímélőnek tartott megoldások között egyre nagyobb figyelmet kapnak a hibridek, az üzemanyagcellás, a hidrogénhajtású, a biodízellel, bioetanollal vagy elektromos árammal működő járművek, ám a technológiák egy része még túlságosan drága. Másrészt csak akkor számít tényleg környezetbarátnak, ha az energiaforrás előállítása sem fosszilis úton, hanem megújuló energiából, például szélből, nap- vagy vízenergiából, netán földhőből származik. Hosszú távon ez a célja a székesfehérvári illetőségű TZ-Elma Zrt.-nek is, amely ebből ma még egyelőre az elektromos autóval rendelkezik, de tervezi a károsanyag-mentes áramtermelés megvalósítását is. A cég nevében a TZ (total zero) a teljes emisszió-mentességre utal, amit a napelemes töltőállomások létrehozásával kívánnak elérni, míg az "Elma" autónév az "elektromos" és a "magyar" összetételéből származik.
Benzinmotor helyett elektromos Az Elma ugyanis sokba kerül, legalábbis a szokványos gondolkodásmód szerint. A cég úgy ad elektromos autót alánk, hogy hagyományos meghajtású kocsiba szereli az elektromos rendszert, amely tartalmazza a villanymotort az akkumulátorokkal és a szükséges kiegészítőkkel. A két bemutatott prototípus az 1992-től Esztergomban gyártott "régi Swiftek" közül került ki. Azért döntöttek mellette, mert nagy számban, olcsón elérhető nálunk, viszonylag könnyű, és ötszemélyes - a cég persze más típus átépítését is vállalja.
Elektromos töltőoszlop Persze mit érnek a környezetbarát elektromos autók megfelelő infrastruktúra nélkül. A TZ-ELMA erre is gondolt és kifejlesztette elektromos töltőoszlopát. A berendezés teste német, a lelke – a belső alkatrészek és szoftverek – magyar fejlesztés. A prototípus már jelenlegi formájában is működőképes, de pénzhiány miatt a fejlesztést még nem fejezték be teljesen. Amint lesz megrendelő, olyan funkciókkal és paraméterekkel fogják kialakítani, ahogyan a megrendelő azt kívánja, ugyanis sokkal több lehetőség rejlik egy ilyen töltőállomásban, mint azt elsőre gondolnánk. Forrásokra várnak, hogy elkezdhessék saját, napelemes töltőállomásaik építését, ahol még a Holdról visszaverődő napsugarakkal, éjjel is lehetne tölteni. A másik irány, amit követésre méltónak tartanak, az akkuszett gyors cseréje. Forrás: www.tz-elma.hu/
7
Autók és a környezetvédelem A közvetlen benzin befecskendezés során az üzemanyagot maximum150 bar nyomással közvetlenül a motor égésterébe fecskendezik. Az égéstér különleges kialakítása gondoskodik a benzin-levegő keverék optimális eloszlásáról. A motortechnológia alapján a Volkswagen által kifejlesztett FSI technika magas hatékonysággal és átlagon felüli teljesítménnyel rendelkezik. A hasonló teljesítményű, hagyományos befecskendezésű motorokkal szemben tanúsított üzemanyag megtakarítás megfelelő üzemmód mellett akár a 25%-ot is elérheti.
befecskendezésre kerül közvetlenül a hengerbe. A hatékony motorborítás lehetővé teszi a zajmentes működést, míg a hidraulikus motortartó-bakok biztosítják a sima és csekély rezgéssel járó működést. A holnap autója A BlueMotionTechnologies azoknak a Volkswagen termékeknek és technológiáknak a gyűjtőneve, melyek innovatívak, takarékosak és alacsony károsanyagkibocsátásúak, és már ma rendelkezésre állnak. Cél, hogy egyre több modellt gyártsanak ezekkel a technológiákkal. Közben pedig fejlesztőik, kutatóik és formatervezőik már a holnapután BlueMotionTechnologies koncepcióin dolgoznak. A holnapután autója A jövő autója több mint hatékony. Barát, tanácsadó és kísérő is egyben. Érzékelőkkel tapogatja le a környezetet, hogy a vezető mindig biztonságban érjen célba. Állandó párbeszédben áll a többi járművel, így segít elkerülni a forgalmi dugókat. A jövő Volkswagen autója a hibridtől az elektromos hajtás irányába halad, szem előtt tartva a környezetet, a kényelmet és az egyéniséget.
A Volkswagen sokévi tapasztalattal rendelkezik a TDI technológia terén. A TDI számos országban a Volkswagen AG bejegyzett védjegyét jelenti. A konszernhez tartozó valamennyi autónál a TDI jelzés a közvetlen dízel befecskendezéssel és turbófeltöltéssel rendelkező dízelmotorokat jelöli. A TDI motorokat takarékos üzemanyag-fogyasztás, csekély károsanyag kibocsátás, nagy vonóerő (nyomaték) és rendkívül jó teljesítményhatékonyság jellemzi. Működési mód: A turbófeltöltő friss levegővel látja el a motort, és gondoskodik a hengerek optimális feltöltéséről. A sűrítés után a dízel üzemanyag a fúvókán keresztül rendkívül nagy nyomáson
A londoni Behajtási Díj olyan autósok számára kötelező, akik London belvárosának egy meghatározott területére hajtanak be. A díj célja a torlódás csökkentése, illetve pénzügyi források előteremtése a londoni közlekedési rendszer fejlesztéséhez. A behajtási zónát 2003 februárjában jelölték ki, majd 2007-ben kiterjesztették Nyugat-London bizonyos részeire. Ez az egyik legnagyobb ilyen jellegű program a világon. 2011. január 4-től kezdve a 100 g/km vagy annál kisebb CO2 emisszióval működő és egyben az Euro 5-ös károsanyag-kibocsátási szabványt is teljesítő autók mentesülnek a Londoni Behajtási Díj megfizetése alól. London polgármestere a fentieken felül jelentős változásokat hirdetett meg a Behajtási Díjjal kapcsolatban – ezentúl nemcsak a Díj alól mentesülő hibridek, hanem minden környezetbarát autó kedvezményt kap. Ezzel egyidőben a polgármester azt tervezi, hogy az olyan nagyteljesítményű hibridautók, mint a Lexus GS450h és RX400h ismét bekerülnek a díjfizetésre kötelezett kocsik közé. Ezek az autók ugyanis több káros anyagot bocsátanak ki más, szintén kedvezményezett autóknál, de eddig hibridrendszerüknek köszönhetően nem kellett fizetniük.
Wang Yanchao és Zhang Zhizhen designerek elképzelése, a HXO leginkább áramvonalas számítógépes egérre emlékeztet. A szemmel látható esztétikai előnyökön túl valószínűleg igencsak vonzó tulajdonságnak hangzik, hogy a járgány működtetése szinte semennyibe sem kerül: az autó ugyanis napenergia segítségével hasítja szét a vízmolekulákat hidrogénre és oxigénre, majd előbbit energiaforrásként hasznosítja. Tüzelőanyag-cellák segítségével a tüzelőanyagban – javarészt hidrogén tartalmú szerves vegyületekben, vagy magában a hidrogénben – tárolt kémiai energiát közvetlenül, környezetbarát módon alakíthatjuk elektromos árammá. Az elektromosság egészen addig előállítható, amíg az egymással reagáló anyagok jelen vannak. Ez a technológia jelenleg is fejlesztés alatt áll, egyelőre meglehetősen költséges. A fő probléma az, hogy hidrogént nem lehet hatékonyan előállítani, ezért nem használható alternatív üzemanyagként. Franciaország elindította az „elektromos autó háborúját”. Az 1,5 milliárd eurós terv 2 millió elektromos és hibrid gépjármű üzembeállításának készítené elő a terepet és teremtené meg a szükséges infrastruktúrát. A környezetbarát gépjármű projekt az ipari kutatásoktól az akkumulátorok előállításán keresztül a gépjárművek megépítéséig, valamint az országos töltőállomás hálózat kiépítéséig mindent magában foglal. Az elektromos autók projektjének híre mindössze néhány héttel azután érkezett, hogy Borloo bejelentette, Franciaországnak több mint 7 milliárd eurót kellene beinvesztálnia a vasúti teherszállítás fejlesztésébe, az utak forgalmának csökkentése érdekében. A fenti tervezetek mind Nicolas Sarkozy elnök „zöld tervének” részei, amivel Franciaország visszaszorítaná a globális felmelegedés előidézőjének tartott üvegházgáz kibocsátását
A tankolás módja attól függ, hogy konkrétan milyen tüzelőanyagot használ a tüzelőanyag-cellás autók. A hidrogén esetében egy teljesen másfajta tankolási folyamatról van szó. Bár a hidrogénes újratöltő rendszerek még fejlesztés alatt állnak, azért mindegyiknek biztosan része egy rugalmas csővezeték, ami összeköti a rögzített autót és a töltőkutat, valamint egy előválasztó rendszer, aminek segítségével megadható a tankolandó hidrogén mennyisége, amelyet a rendszer automatikusan beletölt a járművünkbe az indítógomb megnyomása után. Megközelítőleg mindössze 100 töltőállomás létezik világszerte, mivel új technológiáról van szó. Tíz európai nagyvárosban telepítettek már hidrogén töltőállomásokat.
8
Öt környezetbarát autó Aero X Egyelőre csak koncepció autó, hamarosan azonban akár gyártásra is kerülhet az egykor elsősorban repülőgépeket gyártó svéd Saab csodája, az Aero X. A szemet gyönyörködtető verda 2,8 literes ikerturbós V6-os motorral veti majd magát az utcai forgalomba, az ereje 4 másodperc alatt repíti 100 km/órás sebesség fölé a benne utazó ökobarát milliomosokat. A kocsi különlegessége, hogy egyáltalán nincs rajta ajtó: a ki- és beszállás a teljes kaszni felemelkedésével lehetséges. Különösen ajánljuk a leendő James Bond figyelmébe! Venturi Fetish A világ egyetlen sorozatgyártott öko sportkocsija a francia Venturi Fetish, 5 másodperc alatt éri el a 100 kilométeres sebességet. Az autó a gepárd tulajdonságaival rendelkezik, hosszú távon ugyanis nem bírja a nagy sebességet, míg gyorsulásban a legnagyobbakkal is felveheti a versenyt. Egyelőre mindössze 25 példány riogat az utakon, népszerűsége miatt azonban további gyártását is tervezik. C-Metisse A teljesen elektromos kocsik és a benzingőzt okádó traktorok szerelemgyermeke szintén Franciaországban született, és Citroën logó díszíti az orrát. A tavalyi párizsi autószalonon bemutatott C-Metisse dízelmotorral és elektromos motorral is rendelkezik, így a városokban nulla fogyasztással, hangtalanul suhan, az autópályára érve pedig felhördül benne a 208 lóerős, V6-os HDI aggregát. Talán a legszebb Citroën, amit valaha láttunk, erősen emlékeztet a sci-fi filmekben látott jövőbeli kocsikra. Toyota FT-HS Hogy a robbanékony sportkocsik gyártásánál ma már nem kell kompromisszumot kötni a teljesítmény rovására, azt a 2009-ben futószalagra kerülő, döbbenetesen szép Toyota FT-HS bizonyítja. A japánok amúgy is verhetetlenek a hibrid kocsik terén, elég, ha az évek óta úttörőnek számító Prius-ra, vagy a Toyota testvérmárkájára, a Lexus RX hibrid luxusterepjáróira gondolunk. Az FT-HS hibrid - kapaszkodj meg - 4 másodperc alatt van százon, így valóban versenytársa lehet a legmocskosabb olajfaló vadállatoknak is. Tesla Roadster Nicola Tesla a múlt században Edison munkatársaként kísérletezett az elektromossággal. Az Amerikába vándorolt feltaláló és zseniális tervező mérnök állítólag Tesla-ról, a csodamotor tervei azonban a történet szerint megsemmisültek. Összeállításunk legszebb darabja, a neves elektromérnök nevét viselő Tesla Roadster igazán megérdemli a figyelmet. 3,5 másodperc alatt gyorsul 100 kilométeres sebességre, miközben kizárólag elektromotorok hajtják. A nulla benzinfogyasztású kocsi egy töltéssel 220 kilométert képes száguldani, hang nélkül, villámgyorsan. Forrás: http://www.zoldauto.info
Rajzolta: Soczó Tamás Külön örvendetes, hogy a napelemes autók fejlesztésében Magyarország 9is élen jár, Győr és Miskolc gépészmérnök hallgatói is több nemzetközi versenyen mutatták már be napelemes autó terveiket. Az előbbi város hallgatói azért is külön elismerést érdemelnek, mert sikerült olyan - kizárólag napenergiát használó - autót készíteniük, amely felhős időben is üzemképes lehet.
„…Nekünk ezen a kontinensen ezeréves tapasztalatunk van, amely azt mondja: minden, ami él, összefügg. Az élet egy háló, amely a legkisebb rovartól az égen szálló sasig ér. Amit a háló egy szálával teszünk, az kihat az egész építményre. E tapasztalat jelentését a világnak meg kell értenie, hogy méltó életet élhessünk a Földön…”( idézet egy indián törzsfőnöktől)
KÖRNYEZETÜNK NÖVÉNY- ÉS ÁLLATVILÁGA morotvák, vizes rétek, kemény- és puhafa liget- és galériaerdők) rendkívül változatos mozaikjából épült fel. A vízrendezések után a megmaradt hullámtéren kialakult másodlagos tájforma és az életközösségek egyediségét, sajátosan magyar alföldi jellegét, éppen a fent említett, valamikori hatalmas, változatos életterek kis területen való tömörülése, illetve néhány, a szabályozással létrejött új élőhely kialakulása (pl. kubikgödrök) adja meg. Bár a hullámtéren kevés botanikai ritkaság található, a környező mezőgazdasági területekről kiszorult gazdagabb vegetáció itt talált menedéket, s a hullámtéren belül maradt medermaradványok és rétek az egykori alföldi mocsárvilágot idézik. A vízi növényekben gazdag morotvákban, a hajdani vízi világ képviselői, mint például a védett réti csík és a ma már veszélyeztetett kárász is megtalálják életfeltételeiket. Népes állománya alakult ki a védett vágó csíknak, a halványfoltú küllőnek és a kis elterjedési területű széles durbincsnak. A visszavonuló árvizek után kialakuló sekély kiöntések, kubikok fontos kétéltű-hüllő szaporodó helyek. Ilyenkor tömegével táplálkoznak itt a vöcsök-, gém-, daru-, réce- és sirályfélék. A folyóparton vízbenyúló ágakról lesi táplálékát a jégmadár, s a holtágak öreg füzein a függőcinegék művészi fészkeit himbálja a szél. Jelentős állattani érték az itt még biztos életfeltételeket találó, európai vörös könyves, fokozottan védett vidra, valamint a kaszáló réteken fészkelő ritka haris A gazdag cserjeszintű puha- és keményfa ligetek közül kiemelkedő szerepűek a zárt, kevéssé zavart, idősebb állományok, ahol a lombkorona szinten gémtelepek alakulnak ki, ritka ragadozó madárfajok fészkelnek, s törzsszinten számos odúlakó madár- és denevérfaj él. A háborítatlan, öreg kubikerdők, melyeket az áradások után visszamaradó víz a hajdani mocsárerdőkhöz tesz hasonlatossá, gazdagok rovarevő énekesmadarakban.
A Körös-Maros Nemzeti Park, illetve a természetvédelmi kezelését ellátó Igazgatóság hazánk hetedik nemzeti parkjaként 1997. január 16-án jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése érdekében. A Körösök vízrendszere napjainkban másodlagos tájat képvisel. E keskeny területen megtalálhatók az egykori mocsárvilág egyes növényei, mint a nyílfű, a virágkáka, a sulyom, a tündérfátyol. A folyót sok helyen puhafás ártéri erdők, füzes-nyárasok bokros, ligetes állományai követik. A Körösök és a Berettyó völgy szabályozását megelőző vízrajzi felmérések és rendezési javaslatok Huszár Mátyás, Vásárhelyi Pál és más vízügyi szakemberek nevéhez fűződnek. 1856-ban indultak meg a vízrendezési munkálatok: mederrendezések, átvágások, védtöltések építése. Az aszályosabb évek öntözési igénye és a hajózhatóvá tétel igényeként megvalósult a század
elején a Bökényi vízlépcső, majd 1936-42 között a Békésszentandrási vízlépcső. A Körösök állatállományára az év nagy részében előforduló gémfélék a jellemzőbbek. Gyakran találkozhatunk bakcsóval, kis kócsaggal, szürke gémmel. Nyár végi ősz eleji vonuláskor rendszeresen megfigyelhető a fekete gólya. Télen a jégmentes folyó vadrécék ezreinek nyújt pihenő helyet. A folyószabályozások előtti időkben a Tisza és mellékfolyói által határolt táj a vizes és szárazabb típusú élőhelyek (szikes gyepek, sziki tölgyesek, löszpuszták, lápok, mocsarak,
10
Az emberi beavatkozások legkorábbi nyomai a rézkorból valók. Jelentősebb tájátalakítással kb. az V. századtól kezdődően lehet számolni, emlékei a vízelvezető-védelmi funkciót ellátó árkok, sáncok.
Érdekesség, hogy a Kárpát-medence nagy részén csak ettől az időszaktól beszélhetünk a folyók által meghatározott területek nagymértékű elmocsarasodásáról. A viszonylag gyors változások valószínűsíthetően legfontosabb okai a demográfiai oldal mellett az ártéri erdők területi arányának nagymértékű csökkenése, valamint a vízi malmok megjelenésével megszaporodó mesterséges gátak voltak. A Magyarországi vízterek halbősége azonban nem a fokrendszer összeomlásával, hanem a XIX. századi folyamszabályozások következtében szűnt meg. A szabályozások hatására mind az ívó helyek, mind a táplálkozó helyek kiterjedése drasztikusan csökkent, tulajdonképpen a gátak közötti területekre szorult vissza.
A Kárpát-medencében a halászati tevékenységre utaló nyomokat már a honfoglalás előtti időkből is találunk. A halászat a honfoglaló magyarok számára azonban jóval többet jelentett egyszerű halfogási tevékenységnél. A kor embere a természeti erőforrások felerősítésével, a mainál valószínűleg lényegesen kedvezőbb hatásfokkal fordította saját hasznára a vízjárta területeket, vagyis kis ráfordítással a természeti erőforrások csökkentése nélkül állította elő javait. A folyó völgyekben az ártéren található elhagyott medreket összekapcsolta, egységes vízrendszert hozva ezzel létre. A gazdálkodás alapját az évenkénti árvizek szolgáltatták, amelyek a folyót kísérő természetes magaspartokon keresztül képzett átvágásokon ún. fokon keresztül öntötte el a mélyebb fekvésű területeket, illetve ezeken keresztül jutott vissza az anyamederbe. Mivel az árasztás alulról történt, a hordalék jelentős része már a fokoknál lerakódott, amit rendszeres kotrással tartottak karban. A vízszabályozás így nem az árvíz gyors levezetésével, hanem annak szabályozott szétterítésével történt. A hasznosítás széleskörű volt, aminek csak egyik része a halászat, de magukba foglalta az állattartás, a növénytermesztést és a gyümölcstermesztést is. Ezt a komplex haszonvételi rendszert ártéri-, vagy fokgazdálkodásnak nevezzük. Az ártéri gazdálkodás a XV-XVI. században indult hanyatlásnak, melynek első mozzanatai a fokok, csatornák eltömődése volt.
Mára a természetes vízi halgazdálkodás a természetes vízterek környezeti állapotának romlása, ezzel összefüggésben a halbőség megszűnése, valamint a vizek újabb típusú hasznosítási igénye (horgászat, turizmus) következtében hanyatló. Az egyedülállóan gazdag magyar halászati kultúra fokozatosan eltűnik. A természetes vizekre elsősorban jellemző kisszerszámos halászat a megfelelő halállomány utánpótlás nehézsége (vízminőségi probléma, ívóhelyek megszűnte) miatt egyre nehezebben végezhető gazdaságosan. A biodiverzitás csökkenése pedig épp a természetes vízi halászat előnyétől, a fajgazdag választéktól fosztja meg a gazdálkodót. Ráadásul a mai piaci igények nem kedveznek a kisebb mennyiségű, változatos terméket kínáló halászoknak. Forrás: http://kmnp.nemzetipark.gov.hu
(=lárva) kel ki, utána bebábozódik, és teljes átalakulással fejlődik ki a méhecske. Fejlődési szakaszok: pete, lárva, báb, kifejlett rovar. Hány nap alatt fejlődik ki a petéből a méhecske? - Az anya 16 nap alatt. - A dolgozó (munkás) méh 21 nap alatt. - A here pedig 23-24 nap alatt fejlődik ki. Milyen neműek a méhek? - Az anya és a dolgozó méhecske nőnemű, a here pedig hímnemű. Kinek mi a feladata a méhcsaládban? - Az anya feladata a méhcsalád összetartása, peték rakása… - A dolgozó feladata a méhlakás védelme, az álcák etetése, vízhordás, nektár-pollen hordás. - A herék feladata a fajfenntartás. Mit és honnan gyűjtenek a méhek? - A méhek a különböző növények és virágok édes nedveit, nektárját gyűjtik, amiből különböző enzimek (a
„MÉZENGÚZ” a mi családi méhészetünkben? Apával Czikkely Imrével készítettem interjút, amikor kimentünk a tanyánkra az osztállyal Mi a méhcsalád? Kikből áll? - A méhcsalád áll egy anyaméhből, 15-20 ezertől 60-70 ezerig dolgozóméhből és 0-tól 5-6 ezerig heréből. Mitől függ egy méhcsalád létszáma? - Évszakoktól függ: télen nyugalmi időszakban kb.15-20 ezren vannak dolgozók és egy anya. - Tavasztól őszig szintén egy anya és 60-70 ezer dolgozóméh, a herék nem telelnek át. Meddig él egy méh? - Egy anya akár 5 évig is élhet. - Egy dolgozó tavasztól őszig 5-6 hétig; ősztől tavaszig akár 8-9 hónapig is élhet. - A here csak tavasztól őszig él kb.10-30 nap között. Miből lesz a méh? - A méh egy rovar (2 pár hártyás szárnya van). A méh fejlődése: az anyaméh petét rak a sejtekbe, amiből álca
11
szervezetben lejátszódó folyamatok reakciósebességét növelő anyagok) hozzáadásával mézet hoznak létre, amelynek víztartalma is van. Ez kb. 16-22%. - Gyűjtenek még virágport is, ami a virágok porzójából származik, ez az ő fehérje forrásuk. - Gyűjtenek propoliszt is, ez különböző növényi rügyekből származó ragacsos anyag ez az ő tisztító-, fertőtlenítőszerük. Vizet gyűjtenek még, ami szükséges az álcák táplálásához és a kaptár belső páratartalmának fenntartásához. A méhek hogyan tartják melegen a kaptárt? - A méhek a kaptárban állandó hőmérsékletet tartanak kb. 35,5°C ezt a hőfokot a torizmuk mozgatásával érik el. Hogyan kommunikálnak a méhek,
- A táplálékforrás távolságát és irányát a méhlakáshoz képest körkörös és riszáló „tánccal” jelzik egymásnak. Ugyanúgy látnak, mint az emberek? - Nem. A méheknek összetett szemük van, vagyis a szemük több ezer pontszemből áll. A dolgozó szeme 4500, a here 9000, az anya szeme 4500-5000 pontszemből áll. Színlátásuk: a vöröset nem látják. Érdekességek A méhecske, amikor repül saját testsúlyának 2/3-át képes szállítani. Repülésének magassága: 2-20 méter. Szárnycsapásai percenként: 190-200. Készítette: Czikkely Hanga, 6. osztályos tanuló
Egy szorgos dolgozó a nagy gombafű virágán
12
Az ébredő természetet kísértük figyelemmel már régóta, alig vártuk a fák virágzását. Egyszer csak kinyílt valóban az egész világ, észak felé vonultak a darvak és a vadludak. Az ég igazi tavaszi kék lett, és sorban nyílni kezdtek a virágok. A Körös part még kopár, de hamarosan újra zöld lombsátor lesz mindenütt.
„Mindenki” a gyors növekedésre törekszik, a ligetben megfér együtt az ibolya és a gyermekláncfű
13
14
A NAGY GOMBAFŰ (Androsace maxima) Magyarországon három fajta gombafű található. A gombafüvek igen kicsik, a nagy gombafű is azért kapta „nagy” jelzőjét, mert rokonai között számít nagynak. Nem évelő, hanem pionír növény. Igen ritka és védett, eszmei értéke 10000 Forint. Apró termete miatt nem lelhető fel könnyen, de országunkban nincs is sok lelőhelye. Bár egy biztosan van, az is itt, városunk, Gyomaendrőd lábánál, a Hármas-Körös gátjának külső oldalán. *2008-as évi adatok alapján, az itteni populáció megközelíti a 14000 tövet, de hál’ Istennek ez a szám évről-évre nő. Sziklakertekben is megmarad, így a kis virágokat és a rózsaszín és fehér színt kedvelőknek nagy öröme lehet az apró virágok pártájának látványában, és ezt az érzést fokozhatja a sziromlevek tövének sárgás színe. Az időtől függően április-májusban virágzik. *adat: Natura Bekesiensis 9.
Tiszavirágok rajzása a Hármas-Körösön
A TISZAVIRÁG (Palingenia longicauda) Európa legnagyobb és legszebb kérészfaja. Nagy állománya látható a Körösök völgyén. Egy csendes, június közepei napon, meghökkentően összehangolva zajlik le az imágók1 zömének kifejlődése. A lárvák 3 éven keresztül fejlődnek a nagyobb folyókban. A kérészéletű szó ezeknek a rovaroknak életéből fakad: szegények csak pár óráig élnek, aztán volt-nincs elpusztulnak. Életük során nem is esznek csak a
15 A tiszavirág hímjének utolsó vedlése
násztáncot járják el és a nőstények lepetéznek. A táplálékláncban igen fontos szerepet töltenek be, hiszen sok fajta hal, madár és kétéltű táplálkozik velük. Fejlődésük során 20-szor vedlenek. Repülési sebességük elérhetik a 28 km/órát. A nőstények mindig árral szemben repülnek felfelé. Egy nőstény akár 7-8000 petét is lerakhat. Régebben nem csak Magyarországon voltak fellelhető populációk, de mára már szinte csak itt észlelhető nagyobb rajzás. Igaz, hogy tiszavirágnak hívják, de nevével ellentétben, legnagyobb számban a Körösök területén fedezhetjük fel. Köszönhető ez részben a Tisza szabályozásának is. Ritkasága miatt nem ajánlatos még az elpusztult tetemeket sem horgász-csaliként használni, mert az elkövető büntetésre számíthat. Igaz eszmei értéke mindössze 2000 Forint. 1imágó:
kifejlett rovar
„Weöres Sándor: Tiszavirág Bóbitás hervadás néz a fák mögül, száraz, csörgő, szőke sás kontyán fénylő álom ül. Lég lobog, víz zubog, menny szövi tele: hullámzik, rezeg, ragyog a föld árnyék-köntöse. Lég ölén, víz körén, Mindenütt vagyok, élő szem-szív-szövevény, soha el nem lankadok. Sokezer tetemem gyűlik iszap-ágyon. Vízirózsa-levelen újra megrebben az álom Az elhullott tetemek a víztükrön
A MADÁR, AKI DÉLELŐTT ALSZIK Bizony, ez a csodabogár, illetve ez a csodamadár a bagoly. Én csak megfigyelőjük vagyok, nem tudok róluk túl sokat. Éppen ezért most csak egy-két megfigyelést szeretnék lejegyezni velük kapcsolatban, amit én is átéltem. Városunk ligetében, az, Erzsébet Ligetben szeptember közepe táján kezdtek el gyülekezni (feltételezhetően a környékbeli madarak) a fürdő fáin. Legalább 70-80 madár biztos volt télen. Március elején már-már kezdtek megfogyatkozni a számomra látható helyekről, persze ki tudja, hogy a fenyőfákon nem bújtak-e meg. Bár biztos vagyok abban, hogy nem egy bagoly pusztult el a tél folyamán, hiszen voltak nagyon vékonyka baglyocskák is a fákon.
16
Reggel, mikor mentem a suliba, mindig láttam/látom őket ott a fürdő fáin kuporogni, amikor pedig táncról jöttem/jövök haza 6-7 óra táján, hallottam a sokszor számomra érdekes bagoly hangokat. Néha-néha meg is ijedtem. Aztán olyan is volt, mikor elmentem arra felé, láttam egy párat elrepülni magam fölött. Ott is volt mikor elkapott az ijedség. Egy fán van olyan, hogy 20-25 bagoly ül egyszerre - nagyon aranyosak olyankor. Sok-sok bagolyköpetet láttam, és egy párba bele is léptem. A baglyok már-már a „barátaimmá” váltak a hónapok folyamán. Egyszer-kétszer megálltam velük szembe és akkor farkas-szemet néztünk egymással. Hiányozni fognak ezek az emlékek a nyáron, de a hideg egyáltalán nem. Egyébként meg ősszel újra találkozok velük és új rokonaikkal! Deli Csenge 6. B osztályos tanuló
17
