2010.(II.1.) számú határozat módosítására

1970 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2010. szeptember 20-án tartott nyílt ülésének jegyzőkönyve a./ tárgysorozata: b./ határozatai: 206-225/2010. c./ rendeletei: 22-24/2010. Napirend előtt: Ivancho Ivan ukrán főkonzul részére Bencs László arany emlékérem adományozása Napirendek: 1./ Beszámoló a két közgyűlés között történt eseményekről, valamint tájékoztató egyes fontosabb jogszabályokról 2./ Beszámoló a Közgyűlés 2007-2010. évi programjának végrehajtásáról 3./ Előterjesztés a 2010/2011-es tanév indításával kapcsolatos feladatok módosítására 4./ Előterjesztés a Huszártelep szociális célú városrehabilitációs pályázat benyújtására 5./ Előterjesztés a 17. Veterán Atlétikai Európa-bajnokság végleges pénzügyi rendezésére 6./ Előterjesztés a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázat 2011. évi fordulójához való csatlakozásra 7./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2010. évi közfoglalkoztatási tervének elfogadásáról szóló 26/2010.(II.1.) számú határozat módosítására 8./ Előterjesztés az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság fenntartásában működő egyes bölcsődék férőhelyszámának és az intézményekben foglalkoztatottak létszámának módosítására 9./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzati Közoktatási Minőségirányítási Program módosítására

1971 10./ Előterjesztés a Luther Márton szobor létrehozásának támogatására 11./ Előterjesztés a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola átszervezésére 12./ Előterjesztés a NYIRSULI Nyíregyházi Sportszolgáltató Közhasznú társasággal kötött vagyonkezelési szerződés módosítására 13./ Előterjesztés a Nyíregyházi Vasutas Sport Clubbal kötendő üzemeltetési szerződés jóváhagyására 14./ Előterjesztés az önkormányzati alapítású gazdasági társaságokkal kötendő közszolgáltatási szerződések jóváhagyására 15./ Előterjesztés nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló 27/2003.(V.29.) KGY rendelet módosítására 16./ Előterjesztés a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Típus-System 2000 Ingatlanfejlesztési és Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaság között 2009. március 4. napján „MEGÁLLAPODÁS Közérdekű kötelezettségvállalás nyújtásáról” címmel megkötött megállapodás 4. pontjának a módosítására

17./ Előterjesztés a Nyíregyháza, Törzs utca mentén lévő 01884/13 hrsz-ú ingatlan mintegy 1000 m2 területű részének templomépítés céljára történő elidegenítésre 18./ Előterjesztés a Nyíregyháza, Bolyai tér 1. szám alatti 6773/4 hrsz-ú ingatlan elidegenítési feltételeinek módosításáról szóló 152-1/2009.(VI.29.) számú határozat kiegészítésére

19./ Előterjesztés az ÉAOP-2.1.3 -2009-0003 pályázathoz kapcsolódó Nyíregyházi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet működési feltételeinek biztosítására, valamint az önkormányzati tulajdonú ingatlanok önkormányzati képviselők, társadalmi szervezetek, továbbá alapítványok által történő használatának szabályozásáról szóló 12/2007.(II.13.) KGY rendelet módosítására

1972 20./ Előterjesztés a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár homlokzatára tervezett alkotás megvalósítására 21./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzatáról szóló 64/2009.(III.27.) számú határozat módosítására 22./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályiról szóló 2/2010.(I.19.) KGY rendelet módosítására

Nyíregyháza, 2010. szeptember 20.

Csabai Lászlóné polgármester

1973 JEGYZŐKÖNYV Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2010. szeptember 20-án tartott nyílt üléséről

Jelen voltak: Csabai Lászlóné polgármester, Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző, Nagy László alpolgármester, Giba Tamás alpolgármester, Dr. Ajtay-Horváth Magda, Aranyos Gábor, Dévényi József, Dr. Farkas Csilla, Felbermann Endre, Fesztóry Sándor, Földesi István, Dr. Hajzer László, Jászai Menyhért, Jánócsik Csaba, Dr. Jeney István, Jeszenszki András, Lengyel Károly, Lőrincz Tamás, Nagy Károly, Marinka Viktor, Márföldi István, Mikó Dániel, Dr. Moskovits Károly, Dr. Olajos Judit, Palicz György, Szabó Attila, Dr. Szilvai Mária, Dr. Szilassy Géza, Szabóné Dr. Csiszár Gabriella, Szokol Tibor, Dr. Tirpák György, Tormássi Géza, Turcsik László, Urbán Judit, Dr. Veréb József, Dr. Vinnai Győző képviselők

Meghívottként részt vettek: Dr. Gál György aljegyző, Dr. Freidinger Renáta, Dr. Grósz Péter, Dr. Kádár Csaba, Dr. Ráczné Kassy Erzsébet, Hajzer Gábor, Kemenes Erika, Markovics Attila, Czikóné Ling Mária, Váradi István osztályvezetők, Veres István városi főépítész, Virók Csilla Hajnalka, Patóné Nagy Magdolna, Kovács Zoltán osztályvezető-helyettesek, Tasnádi János Közterület-felügyelet vezetője, Hámoriné Rudolf Irén Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, Gerda István Nyírtávhő Kft. ügyvezetője, Dr. Együtt Mihály Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság igazgató főorvosa, Németh Péter díszpolgár, Faragóné Széles Andrea közgyűlési referens, Siposné Auxi Katalin jegyzőkönyvvezető, Bednárik Mónika Kelet-Magyarország munkatársa, Pintye Zsolt, Szuhai Júlia sajtó munkatársai Csabai Lászlóné:(polgármester) Tisztelt Képviselők! Úgy döntöttünk, hogy a protokolláris zárás az a közgyűlés után lesz, és előtte meg munkaértekezlet lesz. Azt kérik tőlünk a fotósok, hogy addig, amíg ilyen szép idő van, menjünk le a Városháza elé és szeretnének a képviselőkről egy fotót készíteni. Szerintem tegyük meg a kérésüket, javaslom a képviselőknek, hogy menjünk le a Városháza elé. Nagy László:(alpolgármester) Tisztelt Közgyűlés! A mai ülést rendhagyó módon kezdenénk, először szeretném felkérni Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2010-ben kitűntetett díszpolgárát dr. Németh Pétert, hogy fáradjon ki a mikrofonhoz és az elmúlt évek gyakorlatához képest eltérő módon mondja el a 2006-2010 ciklus utolsó közgyűlése előtti hozzászólását.

1974 Dr. Németh Péter:(Nyíregyháza Megyei Jogú Város díszpolgárja) Tisztelt Polgármester asszony, tisztelt Képviselő-testület! Ma, négy egymást követő ciklus utolsó közgyűlését vezeti le Csabai Lászlóné polgármester, Nyíregyháza Megyei Jogú Város első számú vezetője. Ha felütjük a várostörténet évlapjait, csak két olyan polgármestere volt helységünknek, aki 16-16 évet töltött a város élén: Bencs Kálmán 1918-1934 és Csabai Lászlóné 1994-2010 között volt Nyíregyháza fejlődésének irányítója. Az utóbbi abban az országban, ahol a nők politikai szerepvállalása az EU országai között a legalacsonyabb. Ha hozzáteszem köszöntésünk alanya tanácselnöki éveit, akkor ő volt a város eddigi múltjában a leghosszabb ideig tevékenykedő első ember. E rövid méltatás nem sorol fel életrajzi adatokat. Ez a biográfiák „ki kicsodák” feladata és nem fog értékelni sem, mert ez megfelelő távlat után a jövendő várostörténészek feladata lesz. Röviden azonban méltatni szeretném a szocialista frakció részéről azt a Csabai Lászlóné által fémjelzett 16 évet, amelynek részletes adatait a szabad önkormányzati választások után 20. évfordulójára ma megjelent, és amit ma Önök kézbe is fognak kapni. Nem tudom, hogy ki volt az a várospolitikus, várospolitikai vezető, aki 1985-ben úgymond felfedezte Csabai Lászlóné fiatalasszonyt és megkínálta tanácselnökséggel. Az bizonyos, hogy a nőpolitika jegyében történt a választás, amely azonban – ismerve a média akkori helyzetét - nem kavarta fel a város közéletét. Az itt ülők között is ma már kevesen tudják, hogy abban az időben a politika csak áttételesen szűrte át a szakigazgatást. A döntések ugyanis a párt, az MSZMP vezető testületeiben születtek. Azokat a tanács csak végrehajtotta, lásd az utóbbi grémiumának a vb. azaz végrehajtó-bizottság elnevezését. Nem véletlen tehát, hogy a város legismertebb embere nem a tanácselnök volt, hanem - ezt saját bőrömön is tapasztaltam - a lakásosztály vezetője, Bumberák elvtárs, Juszku a „telefonkirály”, az éppen NB-I-es focisták, Buús Gyuritól Szekrényesig, élükön a Menottinak becézett vezetőedzővel s a stadionban a hazai gólok után bukfencet hányó Matejka, akinek igazi nevét talán senki sem ismerte. Ez az öt esztendő azonban Csabai Lászlóné életében fontos időszak volt. A jövevény megismerte a várost, a városi elitet és a bokortanyák népét egyaránt. A ciklus végére pedig megtanulta azt is, hogy mit jelent a szakapparátus, amely segítheti, de el is gáncsolhatja egy városvezető legszebb elképzeléseit. Jókor, jó időben állt a szocialista párt élére, célozva meg a polgármesteri széket, egész azért, mert 1994-re 4 viharos esztendő után világossá váltak a rendszerváltó pártok politikai elképzelései az önkormányzatokról, azok feladatairól. Másrészt azért, mert éppen az elmondottak miatt egyedül neki voltak gyakorlati tapasztalatai a város vezetésének mikéntjében. Pedig újbóli színrelépése nem a legkedvezőbb körülmények között került sor, bár nagyrészt becsődöltek a szocializmusban kiépült nagyipar városi létesítményei, csak néhány maradt bent, jóval kisebb létszámmal. Az embereknek munkahelyek kellett teremteni és ez szolgálta, szolgálja ma is a város ipari parkja. Részese voltam annak a kívülálló számára láthatatlan erőfeszítésnek, amelyet a városvezető annak érdekében, hogy az akkor még sztráda nélküli Nyíregyházára ipari üzemek települjenek. Az embernek azonban nem csak dolgozni, hanem laknia kell. Bár a szociális bérlakás építésben Nyíregyháza sem jeleskedett, nem is volt rá igazán kormányzati akarat az elmúlt 16 évben. A panelprogram végrehatásában a város országos szinten is élenjáró, e típusú lakásainak több mint a fele megújult, kiszínesedett, üzemeltetése olcsóbb. Lakások százai épültek Sóstóhegyen, az Orosi út mentén, Kistelekiszőlőben, és másutt, a közvélemény néhány alapterületében vagy díszítésében kirívó épület után milliomos negyedekről beszél, ami az egyéni gyarapodás közhelyes szinonimája. Néhány Duna-Tisza közi város tanyavilága láttán büszkék lehetünk arra is, hogy a mi bokortanyáink nem a pusztulás képét mutatják. Mindenhova autóbusszal is megközelíthető, mindben van ivóvíz, a többségében gáz, segélykérő telefon, és itt kell szólnunk a földbe fektetett milliárdokról, a mindenféle vezetékekről, csatornákról,

1975 amit a városlakó nem lát, nem érzékel, csak akkor amikor lerakják, vagy amikor javítani kell. Csak emlékeztetni szeretném tisztelt hallgatóimat, hogy amikor 1974ben átadtuk a Hazafias Népfrontnak a Múzeum Luther utca 4. szám alatti kiállítási épületét, abban még nem volt bevezetve az ivóvíz, a pincében felállított hidrofor szolgáltatta a takarításhoz a vizet a belváros belvárosában, s mennyi mindenről kellene még szólni. A megújult és új általános iskolákról, a középiskolákról, a Főiskoláról, a Galériáról, a Könyvtárról, a kultúra új műhelyeiről, a Cantemus-ról a táncegyüttesekről, a nemzetközi fesztiválokról, a VIDOR-ról, a testvérvárosi kapcsolatokról. Az újjáéledt Sóstóról, az Állatparkról, a fürdőről, a Múzeumfaluról. Ami életünk mindennapi része, az utakról, járdákról, sétáló utcákról, szobrokról, virágos terekről és játszóterekről, a fedett buszmegállókról, az autók tízezreiről, a templomokról, azok díszkivilágításáról, a vasútállomásról, a megszépült Takarékpalotáról és újjászülető társáról a Nyírvíz palotáról, a Házasságkötő teremről a kereskedelem szinte túlburjánzó hálózatáról. Mindehhez Csabai László polgármesternek köze volt, ezt tőle senki soha el nem tagadhatja. Egy építőmestert régebben pallérnak hívták, a mesterségben rangos képviselőit mondott egy szűkebb körben. Ha Bencs Kálmán és Csabai Lászlóné polgármestersége alatt épült házakat, létesítményeket valaki kiemelné a helyükről, a maradék egy kisvároshoz is alig volna elég. Tisztelt Polgármester asszony, kedves Jutka ! Akik ma, mint Nyíregyházán végzett diákok, vagy mint elszármazottak visszatérnek a városba, politikai nézetüktől függetlenül kivétel nélkül dicsérik a város megújulását, gyarapodását, amiről mi, az itt lakók gyakran megfeledkezünk. Sőt, néha még fanyalgunk is. Ami viszont feltűnő, hogy nem csak ők, de az ország számos pontján sokan másik is tudják, hogy ki a város első embere. A Csabainé, csak így egyszerűen, nem cifrázva semmi cafranggal. Ez azt mutatja, hogy ismertsége mai is az országos nagypolitikai szereplőivel mérhető. Ám népszerűsége mégis itt a megyében, a városban mérhető meg. Hallgatva a tyukodi konzervgyár munkásasszonyait a tanyabokrok paraszti világát, te nem csak népszerű vagy közöttük, téged igazán szeretnek. A kapcsolatépítésben bizonyára sokat segített a gyermekkor földesi valósága, a konzervgyár légköre, az antivilágban történt szocializálódásod, de talán az a szerep is, amelyet felvállaltál. A város jó értelembe vett anyja akartál lenni, s az is lettél. Amikor a szocialista frakció nevében megköszönöm a 16 éves, a közjóért, a város polgárainak érdekében végzett munkádat valamennyien jó erőt, egészséget kívánunk a hátralévő évtizedekre. Nagy László:(alpolgármester) Tisztelt Polgármester asszony! A mai SZON-on van egy szavazás, hogy ön szereti-e Nyíregyházát? A lakosság több mint ¾-e, 76,52%-a úgy nyilatkozik, hogy igen, szereti Nyíregyházát. Szeretnénk megköszönni egy szerény ajándékkal mindazt, ami hozzájárult ahhoz, hogy ilyen sokan érzik jól magukat Nyíregyházán és azt szeretnénk, hogy ha még sokáig segítenéd az önkormányzat és a város munkáját. Csabai Lászlóné:(polgármester) Nagyon nehéz megszólalni, köszönöm szépen. Amikor Németh Péter mondta Bencs Kálmán időszakával az összehasonlítást, akkor két dolog jutott eszembe, csak azért, hogy a meghatódottságomon valahogy átlépjek. Az egyik, hogy Bencs Kálmán belehalt én meg még szeretnék sokáig élni. A másik az, hogy Bencs Kálmánnak is azt mondták a házára, amit ugye ma Bencs villaként ismerünk, hogy Lopta-lak, és bebizonyosodott, hogy Bencs Kálmán soha nem lopott.

1976 Én azt gondolom és azt remélem, hogy rólam is bebizonyosodott, hogy amit mások rosszat mondanak rólam, az nem igaz. Úgy hogy ilyen szempontból szeretnék Bencs Kálmánnal hasonló utat járni. És akkor kezdjük a munkát, mert az egész 16 évben azért mindig a munka volt az első, és az együttműködés, és akkor szeretném elkezdeni a képviselőtestület ülését. Szeretném arról tájékoztatni a képviselőket, hogy sajnos Iváncso Iván úr, az ukrán főkonzul nem tud itt lenni, nem tudja átvenni a Bencs érmet, mert választás készülődik Ukrajnában is és neki most egy olyan kötelezettsége van, amitől nem tudott eltekinteni. De szeretne elbúcsúzni a város, a megye Ukrajna elöljáróitól, ők ezt így mondják, ezért ezen az ünnepségen fogom a képviselő-testület által, a frakcióvezetők által is támogatott kötelességemnek eleget tenni és ott át fogom neki adni ezt az érmet. Ezek után tisztelettel kérem, a képviselőket, hogy a napirendet szavazzák meg, illetve szeretném megkérdezni, hogy a napirendi pontokat illetően kíván-e valaki véleményt megfogalmazni vagy javaslatot tenni? Amennyiben nem, úgy kérem, aki a mai ülés menetével egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal elfogadta a napirendet. Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor azzal szeretném kezdeni, hogy a képviselőtestület minden tagját köszöntöm, mert ezt az előbb elnéztem és nem tettem meg. A kisebbségi és részönkormányzatok megjelent képviselőit is, hivatal dolgozóit, a gazdasági társaságaink intézményeink vezetőjét, a sajtó képviselőit és minden kedves városlakót, aki a televízió nyilvánossága révén a mai ülésen megtisztel bennünket. 1./ napirend: Beszámoló a két közgyűlés között történt eseményekről, valamint tájékoztató egyes fontosabb jogszabályokról Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) A két közgyűlés közötti eseményekről csak felsorolásszerűen szeretnék néhány dolgot elmondani. Augusztus 25-én a Veterán EB szervezőbizottságának köszöntük meg a szervező munkáját. 27-én VIDOR Fesztivál megnyitó, 30-án Nyírségvíz Zrt. közgyűlés volt, ahol megerősítették a döntésünket, hogy az egészséges ivóvíz programhoz nem fogjuk igénybe venni az európai uniós támogatást. 31-én tanévnyitó igazgatói értekezlet és TDM taggyűlés volt. Szeptember 2-án gázvezeték és készülékszerelő műhelyt avattak a Nyírség TISZK-ben, szeptember 3-án megalakulásának 15. évfordulóját ünnepelte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nyugdíjasok Szervezete, közös nyugdíjas szervezetek szövetsége. Ez a Nyíregyházi Főiskolán volt, ez az ünnepség. Szeptember 4-én a VIDOR Fesztivál záró gálája volt. Szeptember 5-én Nyíregyháza 1944-es bombázására emlékezett a Nyíri Honvéd Egyesület, és a Nyíregyházi Városvédő Egyesület az önkormányzattal közösen. 9-én nyugdíjas köztisztviselők találkozóján vettem részt a Városházán. Szeptember 10-én Hungarikumok a nagyvilágban címmel üzleti konferenciát tartottak. Szeptember 11-én Szatmárnémeti és Nyíregyháza testvérvárosi szerződésének évfordulóján a szerződés megerősítésére került sor. Szeptember 13-án Ez a mi napunk című ÉFOÉSZ által szervezet rendezvény, volt ahol mi részt vettünk többen. Ez egy nagyszerű dolog volt, 3000 gyermek és gondozó és családtagjai az Állatparkban egy nagyszerű rendezvényen vettek részt. Ezen a napon bemutattuk dr. Németh Péter Nyíregyháza története című kötetét a Múzeumban, ami Németh Péter nevével forrott össze, de

1977 nagyon sok jeles történész írt ebbe a könyvbe. Szeptember 14-én az Esélyegyenlőség megteremtése hatékonysággal, minősséggel címmel 84 millió forintos beruházási indul Szabolcs-Szatmár-Bereg könyvtáraiban. Seszták Oszkár elnök úrral ezen a megnyitón vettünk részt. Szeptember 15-én elkezdődött az idősek hónapja a Szivárvány és az Etelközi Idősek Otthonában. Veres István főépítésszel a Városvédő Egyesület meghívására egyik ülésükön vettünk részt. Szeptember 17-én a felújított Százszorszép Óvoda átadására került sor és szeptember 18-án megkezdődött az Európai Mobilitás Hét. Nyíregyháza már 10. alkalommal csatlakozik a nemzetközi rendezvényhez, az autómentes nap rendezvényeihez. Persze ezen a napon más rendezvény is volt, de ezeket tartottam szükségesnek, hogy kiemeljem. Ezek után megkérdezem, hogy a 1. napirendet illetően kíván-e valaki kérdést feltenni? Kíván-e valaki véleményt megfogalmazni? Dévényi József.

Dévényi József:(képviselő) Tisztelt Polgármester asszony! Tisztelt televíziónézők! A múlt héten rendezték Horvátországban, Abháziában a 15. rádiós tájékozódási futó világbajnokságot, ahol nagyon fényes érmek kerültek a nyíregyházi versenyzők nyakába. Nagyon röviden hagy ismertessek néhány eredményt. A szeptember 15-i versenynapon rövidhullámon Zarnóczai Klára világbajnok lett, Cserpák Ferencné 4. helyezést ért, Kovács András 9. helyezést ért el. Mindannyian nyíregyháziak. A női 50 éves csapat világbajnok lett, mindkét tagja nyíregyházi, Zarnóczai Klára és Cserpák Ferencné. A férfiak 5. helyet, az 50 éves öregfiúk 4. helyet, a 60 éves öregfiúk bronzérmet szereztek, amelynek tagja Kovács András volt. A szeptember 17-i versenynapon az Zarnóczai Klára URH-án újból világbajnoki címet szerzet egyéniben. Itt Iski Richárd 7. míg Kovács András 9. lett egyéni helyezettben. A férfiak csapata 10. Jáger Patrik, Iski Richárd, Hanicska Martin, illetőleg a 60 éves öregfiúk csapata bronzérmes Kovács András részvételével, valamint az 50 éves öregfiúk csapata Morauszki János részvételével 6. helyezet lett. Mindannyiunk nevében gratulálok a csapatnak. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Ez számomra is újdonság volt. Lehet, hogy a mai újságban benne van, de ma még én nem láttam újságot, szeretettel gratulálunk a sportolóknak és nagyon jó, hogy ismét hallunk ezekről a sportolókról, akik itt a korábbi időszakban nagyon sok sikert hoztak a városnak. Kérdezem, hogy szavaztathatok-e? Kérem, aki a két ülés közötti beszámolót és az elvégzett munkáról való beszámolót elfogadja, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 34 szavazattal, meghozta az alábbi határozatot: 206/2010. (IX.20.) számú határozat a két közgyűlés között történt eseményekről szóló beszámoló elfogadásáról, valamint az egyes fontosabb jogszabályokról szóló tájékoztató tudomásul vételéről

1978

A Közgyűlés 1./ a két közgyűlés között történt eseményekről szóló beszámolót elfogadja. 2./ az egyes fontosabb jogszabályokról szóló tájékoztatót tudomásul veszi.

2./ napirend: Beszámoló a Közgyűlés 2007-2010. évi programjának végrehajtásáról Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Ritkán fordul elő, hogy két írásos anyagot készítettem erről, amit úgy gondoltam, hogy majd el fogok mondani a Közgyűlésen a négy éves beszámolóhoz. Aztán úgy döntöttem, hogy egyiket se fogom elmondani. Részben azért, mert mi minden évben elszámolunk, hogy milyen munkát végeztünk. Ez a beszámoló gyakorlatilag a tavaly decemberi beszámolóhoz egy plusz adalék, hogy mi történt az elmúlt nyolc hónapban. Ezt tartalmazza. Egy dolog az, ami le van írva és egy másik dolog az, hogy az embernek milyen érzései vannak ha az utcán megy. Mi történt? Változott-e ez a város? Jó-e itt élni? Vannak-e itt közösségek? Működnek-e az intézmények? Én azt gondolom, hogy igazán minden papírnál és minden számnál ez a fontos. Az a fontos, hogy ebben a városban, aki itt él, az érzi-e, hogy minden, amit az Önkormányzat tesz azt érte teszi. Minden, amit az Önkormányzat időközönként talán erőn felül is tesz, azt azért teszi, hogy az itt élő emberek szebb életet tudjanak élni. A képviselő-testület, amikor sokszor nagyon nehéz, sok szempontot értékelő munkája eredményeként meghoz egy döntést, akkor pártállástól függetlenül, mindenki, aki ebben a döntésben részt vesz, az azért szól, és arról beszél, hogy lenne, hogy lehetne a legjobb megoldásokat választani. Én senkitől, bárhol ül ebben a teremben és bárhol dolgozik ebben a városban, nem vitatom el azt, hogy ő jó szándékúan végzi a munkáját. Nem vitatom el, hogy a munkájában arra törekszik, hogy a lehető legtöbbet és a legszebbet teremtse meg ebben a városban. És én most amikor ezt a négy éves munkát értékelem, ami az írásos anyagban van, lehet, hogy nem teljes körű, lehet, hogy lehetett volna ebben sokkal több mindent leírni, lehet, hogy lehetett volna hibákat értékelni és elemezni. Én mégis inkább azzal szeretném ezt a négy évet végül is lezárásként megfogalmazni, hogy szeretném megköszönni mindenkinek a munkáját. Az én gondolkodásomban egy város életében ugyanolyan fontos a parkot gondozó munkás, mint az orvos, a képviselő és a polgármester. Csak az élet bennünket máshova sodort. az élet egyikkőnknek azt a lehetőséget adta, hogy egy szűkebb körben végezze a munkáját, másikunknak pedig azt a lehetőséget adta, hogy ne csak magáért a családjáért, hanem egy nagyobb közösségért is érezzen felelősséget. Én ezt a munkát szeretném mindenkinek megköszönni, mert mindenkinek éreznie kell, hogy abban, ami a városban történt, az ő építőköve benne van. És nekem nagy meglepetés volt, amit itt Németh Péter mondott, mert nem tudtam. Ezt elég jól titkolták itt a munkatársaim. Természetes, hogy ezzel a mai közgyűléssel egy 16 éve vagy egy 20 éves munkát is lezárok. És akkor engedjék meg, hogy erről egy néhány szót szóljak. A tanácselnökség az egy teljesen véletlen dolog volt, miután hat képviselőt megkérdeztek és mindenki nemet mondott, akkor én

1979 voltam a hetedik, aki végül igent mondott erre a felkérésre. Azt tudom mondani, hogy életem legszebb része volt, mert már nem volt nagyon erős pártbefolyás. Ezért a ’86os és ’90-es időszakban szakmailag a legjobb döntések születtek. Arra törekedtünk, hogy lehetőleg ne a lobbik határozzák meg a város fejlődését, hanem valóban a szakmai viták eredményeként szülessenek meg a döntések. Szeretném minden képviselőnek a figyelmébe ajánlani a Porba hullt gyöngyszem című kötetet, ami a városról szól, amiben Veres István fogalmazza meg annak az időszaknak minden problémáját és minden eredményét. 1994-ben egy sikeres önkormányzati ciklus után, mert én Mádi Zoltán időszakát egy nagyon sikeres önkormányzati ciklusnak ítélem meg, mégis ezer gonddal vettük át az önkormányzatot, de nem akarom fölsorolni ezeket a gondokat és megoldatlan és megoldásra váró feladatokat, amit nehezített a Bokros-csomagnak a problémája és az önkormányzatoknak a gyakorlatilag ellehetetlenülése. Az Önkormányzat akkor és azóta is a feladatai igen jelentős részét sajnos csak hitelből tudta megvalósítani. És eltelt 16 év és azt kell végignéznünk, hogy változott-e Nyíregyháza ezalatt az időszak alatt? Én azt mondom, hogy változott, de úgy változott, hogy abban mindenkinek meg van a maga része. Az, hogy ez alatt a 16 év alatt felépült a város lakásállományának 1/3-da és ebből adódóan ma Nyíregyháza lakásállománya az ország egyik legjobb lakásállománya azt gondolom, hogy ez nagyon fontos dolog. Az, hogy ma reggel hallgattam a televízióban, hogy állítólag, azt hiszem, hogy nem igaz ez a szám, az elmúlt években csak 70 ezer lakás újult meg az országban panellakásban. Ha ez a szám igaz lenne, akkor az országos panellakás felújítás 10%-át Nyíregyháza adta. Azt gondolom, hogy ez a másik szám igaz, a mienk. ez a 7 ezer, több mint 7 ezer. Nagy valószínűséggel a 70 ezer nem igaz. De akkor is ez a 7 ezer lakás nagyon sok. Az, hogy itt a szolgáltatás, a kereskedelem területén egy ilyen fejlődés valósult meg, azt 16 évvel ezelőtt nem gondoltuk volna. Azt pedig, hogy egy ilyen ipari park lesz a városban, amilyen végül is kialakult, az meg csak remény, reménykedtünk benne, hogy ez így fog alakulni. Azt, hogy az intézményeink működését megőriztük, azt, hogy ma az ország egyik legjobb szociális ellátórendszere van, amelyik sokszínű, sokszektorú és jó együttműködésnek az eredménye, az úgy gondolom, hogy nagyon fontos. És ha végignézzük az elmúlt időszakot, akkor azt lehet mondani, hogy az infrastruktúrának az alapjait a város megteremtette. Tudom, hogy ebben valamennyiünk számára egy nagy keserűség a szennyvíznek a fiaskója. Higgyék el, hogy függetlenül attól, hogy ki melyik oldalon áll, ezt úgy tekinti, hogy de jó lett volna ezt elkerülni, de jó lenne ma avatni, de jó lenne ma utakat építeni. De én azt mondom, hogy meg fogja a következő önkormányzat csinálni, tisztességgel és becsülettel és bennem semmilyen rossz érzés nem lesz, ha ezeket a létesítményeket más fogja felavatni, mert a dolognak ez a rendje. Én büszke vagyok arra, hogy azokat az értékeket sikerült megőriznünk, amik még a rendszerváltás előtt indultak. Ilyen a Cantemus, vagy ilyen a Nyírség Táncegyüttes, ilyen a színházunk, amelyik állja a sarat országos összehasonlításban is. Szóval összesenben az összes gondunk és feszültségünk ellenére is úgy gondolom, hogy az elmúlt 4 év és az elmúlt 16 év az gazdagította ezt a várost, és én nem ismertem ezt a közvélemény kutatást, hogy ki szeret ebben a városban lakni. Én csak egyetlen dolgot tudok, hogy ennek a városnak nem csökkent a lakossága, miközben annak a két városnak, aki együtt indult velünk, mint megyei jogú város és egyszerre kaptuk meg, Kecskemét és Székesfehérvár lakossága 10-15 ezer fővel csökkent. Nyíregyháza lakossága pedig még egy picit talán még nőtt is. Akkor csaknem olyan rossz ez a város. És egy gondolatot szeretnék még a végére mondani, hogy azt olvastam az egyik anyagban, hogy Nyíregyháza szocialista vezetése bebetonozta magát az elmúlt 16 évben. Én szeretném kiegészíteni és elmondani, aki ezt leírta, mi nem betonoztuk be magunkat, mi dolgoztunk. Jól vagy rosszul. Nem mondom, hogy hibátlanok voltunk. Ne gondolja senki, hogy engem nem zavar a város hitelállománya. Ne gondolja senki azt, hogy én

1980 nem kínlódom meg nap mint nap, hogy lehet ezt a várost finanszírozni, de nem bebetonoztuk magunkat, hanem egyszerűen szabad választásokon nyertük meg az előző négy ciklusnak a választását. És most pedig a beszámolók kapcsán tiszta szívből azt kívánom a következő Önkormányzatnak, hogy legyen sikeres. Fejezze be azokat a beruházásokat, amihez mi az eszközöket, a pénzforrást meg tudtuk szerezni és szerezzen új forrásokat, hogy ezzel Nyíregyháza lakosságának jólétét és szebb életét tudja szolgálni, Én ezt szerettem volna kiegészítésként elmondani, és most a rendnek megfelelően fogom kérni a bizottságoknak a véleményét a beszámolóval kapcsolatban. Gazdasági Bizottság. Mikó Dániel. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Költségvetési és Gazdasági Bizottság megtárgyalta a beszámolót. A beszámolót úgy minősítette, hogy nagyon hasznos tanulmány és olyan anyag, amit bármikor elővehetünk, ha vissza akarunk tekinteni az elmúlt négy év történéseire a városban. A Bizottság a szavazás során elfogadásra javasolta a Közgyűlésnek. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Dr. Vinnai Győző, aki jelentkezett nálam, Oktatási Bizottság. Dr. Vinnai Győző:(Oktatási Bizottság elnöke) Az Oktatási Bizottság szerdai ülésén megtárgyalta ezt a beszámolót és 3 igen, 4 nem és 2 tartózkodás mellett nem fogadta el. Egyetlen egy mondatot mondanék, hiszen polgármester asszony, mint előterjesztő ott volt, az oktatásra vonatkozóan szó volt a társadalmi megújítás programról, az intézményhálózatról, viszont a kritikák szerint kevés szó esett a tartalmi kérdésekről. Tehát a Bizottság nem támogatta a beszámoló elfogadását. Csabai Lászlóné:(polgármester) Fesztóry Sándor. Fesztóry Sándor:(Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) Köszönöm szépen. Tehát a Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság nem fogadta el a beszámolót, illetve nem tudta elfogadni a beszámolót, hiszen előterjesztő a beszámolóhoz nem érkezett, így meg sem tudta tárgyalni a bizottságunk. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Tormássi Géza. Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) Bizottságunk múlt hét csütörtökön tárgyalt, városüzemeltetési és közlekedései szempontból az anyagot 6 igen és 4 tartózkodással a Bizottság elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm. Köszönöm szépen. Dévényi József. Dévényi József:(Európai Uniós Ügyek, Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottság elnöke) A Bizottság pénteken tárgyalta a napirendi pontot és elfogadásra javasolja. Köszönöm.

1981 Csabai Lászlóné:(polgármester) Dr. Szilassy Géza. Dr. Szilassy Géza:(Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság elnöke) Az Egészségügyi, Szociális, Lakásügy és idősügyi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Márföldi István. Pénzügyi Bizottság. Márföldi István:(Pénzügyi Bizottság elnöke) A Pénzügyi Bizottság a napirendet a mai napon tárgyalta meg, és elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Jánócsik Csaba. Jánócsik Csaba:(Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság múlt hét csütörtökön megtárgyalta szintén ezt a napirendi pontot. A város fejlesztését különböző aspektusból és különböző nézőpontból nézte. Egyben a Bizottság egy statisztikát is kapott, amely maga bizottságnak a munkájáról is szólt. Ebből én csak egy dolgot szemeznék ki, hogy 415 napirendi pontot tárgyalt meg az elmúlt ciklusban a Bizottság. Tíz kivételével valamennyi határozatát megtárgyalta, elfogadta. És érdekes egyébként a Bizottság olyan szempontból is, hogy viszonylag sokszor konszenzusra jutottunk és támogattuk az előterjesztéseket. Ugyanakkor érdekes a Bizottság olyan szempontból, hogy amikor viszont a négyéves beszámolónak a szavazására került sor, első körben 4 igen, 3 tartózkodás volt, utána pedig 3 igen, 4 tartózkodás volt. Tehát nem mondom, hogy ez önmagában mérvadó lenne, inkább egy sajátos dolog. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Moskovits Károly. Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A Jogi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Tisztelt képviselők kérdezem, hogy kinek van kérdése? Kérdés nincs, akkor a kérdések lehetőségét lezárom. Kérdezem, hogy ki kíván véleményt nyilvánítani? Vinnai Győző. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Polgármester asszony, tisztelt képviselőtársaim. Mielőtt az anyagra rátérnék, egy gondolatot had mondjak el, ami itt polgármester asszonytól hallottunk, hogy természetesen az is fontos kérdés, hogy milyen érzések keletkeznek a városlakókban, amikor Nyíregyháza bizonyos részein élnek, bizonyos részein sétálnak. Nekem eszembe jut egy történelmi mondás, pontosabban egy neves történész mondta, hogy a történelem, amely az emberek emberiségtörténete is valójában, ez a közgyűlés is történelem lesz majd, miután kimegyünk ebből a

1982 teremből, hiszen a múlt végérvényesen lezárul és szabad választásokon valami új korszak kezdődik Nyíregyházán is. Tehát Ő mondta, hogy a megélt történelem és a megírt történelem soha nem eshet egybe, mert az emberek szubjektumként, egyéniségként élik meg a történelmet, még akik szakmaként kutatják a forrásokat, azok folyamatokat keresnek, összefüggéseket találnak. De hogyha a kettő közel van egymáshoz, akkor minél hitelesebb az a történelmi kép. Ezért engedjék meg nekem, hogy FIDESZ-KDNP frakció nevében néhány dologra felhívjam a figyelmet, mert úgy gondolom, és ezt polgármester asszony is elismerte, hogy nincs benne talán minden, talán több hibáról is lehetett volna írni, úgy hogy én most ezt a tükröt ide tartom. Azt viszont elismerem, hogy Nyíregyházának más az arculata, mint négy éve, nyolc éve, vagy éppen tizenhat évvel ezelőtt. Az egyik, ami a címet jelenti a bevezetésben, hogy harmónia és racionalitás. Ezt ugye akkor hallottuk, amikor a közgyűlésen elfogadtuk, utána volt egy városértékelés, azóta ez az a két szó, hogy harmónia és racionalitás, nem nagyon került be úgy a köztudatba, mert véleményem szerint nem igazán ez jellemezte az Önkormányzat politikáját. Mutatja az elégedetlenség, amit a városlakók nap mint nap megfogalmaznak. Tehát az egyik ilyen elégedetlenség, ami benne van az anyagban, hogy versenyképes gazdaságunk van. Én utána néztem, hogy 2002-től hány helyet csúszott le Magyarország és benne Nyíregyháza is, mert úgy szól a mondat, hogy ma Nyíregyháza gazdasága versenyképes, pont. S utána benne van az az ellentmondás, hogy a munkanélküliség nőtt, a munkaerő szakképzettsége, a szakképzés, szakiskolai, diplomás helyzet nem igazán a munkaerőpiacra készítette föl az embereket. 52. helyen van ma Magyarország. 2002-ben 30. volt ezen a versenyképességi listán. Gondolom, hogy Nyíregyháza is valahol az országot tükrözi. A másik, ami nekem feltűnt, hogy az ipari park mellett igazán nem nagyon tudott a beszámoló mit írni. A Repülőtérről van néhány szó, amely a versenyképes gazdaságot jelenti és helyi vállalkozók, a közép és kisvállalkozók szerepe, szorgalma, bár van erről egy mondat, nem igazán tükröződik ebben az anyagban. Én már megrökönyödött emberként, vagy ilyen fixa ideaként szoktam mondani, hogy az önkormányzatnak gesztor szerepet kell játszani, hogy a helyi vállalkozók is megtalálják a számításukat. Az infrastruktúra területén súlyos hiányosságai vannak a városnak, véleményem szerint nem csak a szennyvízberuházás, hanem hogy ha az ember elmegy a város külsőbb részire, akkor mindig ezt hallja, utak, járdák, kerékpárutak hiánya, csapadékvíz elvezetés problémája, internet problémák. Északdél problémájáról már ne is beszéljünk. Aztán mindig elmondják az emberek azt is, hogy jobban kellene támogatni az itt élőket, nem vagyok én a multinacionális cégek ellen, de amikor a külföldiek élelmiszer kiskereskedelmi láncolata is itt van már, vagy amikor plázát akarunk építeni a Búza téren és a hagyományos piacnak a funkcióját megszüntetni, akkor ezt nagyon nehezen élik meg az itt lakók. A roma lakosság helyzete, mert nagyon kevés az idő, majd a két percemben még szeretném kiegészíteni, de most még egy dologra beszélnék. Véleményem szerint egy jottányit nem változott az életminőségük, helyzetük. Ők azt mondják nekem, hogy csak ígéretek vannak, ez egy nagyon komoly társadalmi probléma, ezzel az Önkormányzatnak itt helyi szinten bevonva az érdekelteket, foglalkozni kell. És még befejezésül, pontosabban már nem kezdenék bele, mert az adósságállomány nagysága az megér egy külön részt. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) köszönöm szépen. Földesi Istváné a szó. Földesi István:(képviselő) Sokféle szemüvegen keresztül lehet nézni a az elmúlt négy év munkáját, tehát én megpróbálom a sajátomon keresztül és a Függetlenek Egyesülete szemszögéből nézni. Először is szeretném leszögezni a sokféle

1983 vélemény mellett, hogy egyesületünk és az önkormányzatban képviselők az elmúlt tizenhat év munkájában igen aktívan vettek részt. Fontos szerepet töltöttek be és a koalíció minden egyes pozitív, hogy mondjam, alkotásában, cselekményében igen aktívan vettünk részt. Valahogy egyrészt jobboldalról, baloldalról mindig kritikai alá vesznek bennünket. Itt szeretném határozottan kijelenti, hogy ebből az állításból mi nem engedünk és igen is részt kívántunk venni és a dicséretekből és az elmarasztalásokból is kivesszük részünket. Az mindnyájunk előtt ismert, különösen akik régebben tevékenykedünk a Közgyűlésben, hogy egy városfejlesztés nem négy évre szól. Négy évre nem lehet egy ilyen nagyváros irányítását, fejlesztését, átalakítását tervezni. Ez az elmúlt négy év is arról szól, hogy az első tizenkét év, a megelőző tizenkét év alapjaira számíthatott, azokra méltán építhetett és azt is el tudjuk mondani, nincs benne az értékelő beszámolóban, bár aki olvasni tud a sorok között, utalás van, hogy ez a négy év olyan meghatározó volt Nyíregyháza életében, hogy a következő a négy év fejlesztéseit behatárolta. Behatárolja, és a következő önkormányzatnak az egyik nagy feladata az lesz, hogy azt az értéket, amit ez a tizenhat év, illetve az elmúlt négy év megteremtett, mind az intézményhálózatban, mind azok színvonalas működésében azt megőrizve, és természetesen az időkhöz igazítva továbbfejlessze. Néhány kérdést engedjenek meg még, hogy kiemeljek. Sokszor elhangzik az adósságállományunk. Igen, ezt személyesen is úgy értékelem, hogy magas az adósságállományunk, de hogy ha az értékelésbe visszatekintünk, hogy mire fordítottuk a felvett hiteleket, akkor láthatjuk, hogy a többsége a város vagyonának gyarapítására szólt. Emellett jelentős vagyontárgyakkal rendelkezik a város, amiből a következő önkormányzat, ha jól gazdálkodik a hitelek egy részét vissza tudja fizetni. Vinnai képviselőtársam az Oktatási Bizottságról elmondta, hogy nem támogatták mert nem voltak jelen a támogató emberek, de senki sem vitathatja el azt, hogy Nyíregyháza oktatásának a szervezeti, szerkezeti kerete nem országos hírű és színvonalban nem veri bármely nagyvárost. Ez a lényeg, itt van az egyik legnagyobb értéke Nyíregyházának és kibővíteném még azzal, hogy nem szólt senki, de benne van az anyagban is, hogy van egy nagy gondunk és ez társadalmi probléma és nem csak nyíregyházi, ez a szakképzés problematikája. Ha valamiben ez a Közgyűlés ebben igen nagy dolgot alkotott, a TISZK-et létrehozta, több, mint másfél milliárd forintot áldozott be, és a továbbfejlesztésről a következő önkormányzatnak kell gondoskodni, hogy a társadalmi igényeknek megfeleljen. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Dr. Hajzer Lászlóé a szó. Dr. Hajzer László:(képviselő) Tisztelt polgármester asszony, tisztelt Közgyűlés. A polgármester asszony értékelésében is erőteljes szubjektív elemeket lehetett fölfedezni. Engedtessék meg nekem is némi szubjektivitás azért, mert én sem leszek nagy valószínűséggel részese az elkövetkező négy év közgyűlési munkájának, és ugye ilyenkor az embernek részben egy kis összefoglalót kell tartani, részben pedig hát ki kell jelölni az utat az utódoknak, hogy ha az utódok kíváncsiak erre, ezekre a gondolatokra. Nyilván a történelem el fogja végezni a mélyebb értékelést. Látjuk, hogy Németh Péter bizonyos távlatból már távlatos értékelést tud tartani, azt is látjuk, hogy Vinnai Győző is és Földesi kollega is, ugye még erősen az aktualitások mentén értékel. Ők nagy valószínűséggel még politikai szerepre számítanak, vagy politikai szerepük lesz a jövőben, hiszen azt gondolom, hogy ez a különbség pontosan a történelmi és a szubjektív értékelés között és a pártértékelési szempontok is meg fognak biztosan jelenni ebben az értékelésben. Magam úgy gondolom és nem néztem utána, hogy valószínűleg nincs itt most még az értékelésnek az ideje. Tehát

1984 nem tudom, hogy volt-e már ilyen, hogy a ciklus lezárását még le se zárjuk és utolsó ülésen már ciklusértékelés van. Mondjuk azt, hogy ez azért van most, mert így tűztük napirendre ezt a kérdést. Viszont ha már napirenden van, szabadjon nekem is annyi szubjektumot ebbe a kérdésbe belevinni, hogy az elmúlt 20 évben én is részese voltam a nyíregyházi közéletnek, vagy a megyei közéletnek. Vannak szép emlékeim is, vannak nyilván rosszabb emlékeim. Hát a szép emlékek közé tartozik nyilván a várossal kapcsolatban is nagyon sok olyan szubjektív gondolat, amit a polgármester asszony is mondott. Nekem az jutott eszembe, hogy mindig fontos, hogy honnan van a kiindulópont. Ugye a polgármester asszonynál a kiinduló pont az értékelésben a tanácselnökségnek a megszerzése vagy elnyerése volt. Én arra vagyok büszke, és büszke vagyok rá, hogy én még ismertem a polgármester asszonyt, mielőtt tanácselnök lett volna, tehát nyilván azelőtt is volt élet, és hát az értékelés szempontjából is fontos az, hogy én magam az identitásomat oda vezetem vissza, hogy én még utaztam a villamoson Nyíregyházán és aki utazott a villamoson, az egyféleképpen emlékezik, aki már nem utazott az másféleképpen emlékezik. Én még láttam Jósavárost épülni és Örökösföldet és sorolhatnám még a nagy alkotásokat és természetesen az elmúlt négy évben is voltak nagy alkotások a városban. Hogyha félre nem értik, nekem már volt egyszer egy rossz vicc, amit elmeséltem és akkor bonyodalom is lett belőle, vicceket ezért én óvatosan mondok, de anélkül, hogy elmondanám a viccet, hogy a csattanóját néhányan ismerik és a frakcióvezető úr biztosan ismeri, amikor a vicc csattanója az, hogy ő még látta Lenint. Na most ugye én még láttam Lenint, jelképesen, és azt mondom, hogy Nyíregyházán a fejlődés kétségtelen. Ismerőseim, barátaim, vendégeim, ha jönnek, akkor rácsodálkoznak Nyíregyházára, és én azt hiszem, hogy természetesen Nyíregyházán is meg vannak a gondok, meg vannak a nehézségek, meg vannak a fejleszteni való irányok. Lehet ragozni a költségvetési kérdést, bármikor két ellentétes álláspont közül mindkettőnek igaza van a költségvetés kérdésében. És bármikor lehet felelősöket találni elmaradt beruházásokért és bármikor lehet győzelmi jelentéseket írni megvalósult beruházásokról, ezek mind megvalósultak, vagy ezek mind megtörténtek. Én azt gondolom és azt sajnálom egy kicsit, hogy nyolc évig voltam képviselő, négyig a Megyei Közgyűlésben, négyet itt, és mind a kétszer ellenzéki szerep jutott nekem. Nekem nem jutott kormánypárti szerep az elmúlt nyolc évben a politikai szereplés során, és úgy tűnik, hogy én már ki sem próbálom a kormánypártiságot, és ennek következtében nekem az adatott meg, hogy bíráljak. Én azt gondolom, hogy bírálatot kulturáltan tettem, ha megsértettem valakit akkor elnézést kérek a sértésekért, biztosan vannak ilyenek. Azt gondolom azért, hogy ha lehet hagyni a következő közgyűlésre, megtartandó gondolatunk az lehet, hogy ennél rosszabb politikai stílus azért ne legyen a következő közgyűlésben sem. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Néha volt olyan érzésem, mintha kormánypárti lettél volna, nem azért mert átültél, hanem azért, mert befolyásoltad a döntést. Márföldi István. Márföldi István:(képviselő) Én azt hiszem, hogy koromnál fogva én is elmondhatom, hogy sok mindent láttam, legalábbis Nyíregyházán, hisz az előttem felszólalók között, vagy az eddigi felszólalók között azt hiszem én vagyok a legidősebb. Itt különböző rekordok hangzottak el polgármester asszony részéről, hogy ugye négy plusz tizenhat évig volt polgármester, Bencs Kálmán tizenhat évig volt polgármester. Na most én nem tudom, hogy én rekorder vagyok-e vagy sem, de én tizenkét évig voltam a Pénzügyi Bizottság elnöke.

1985 Csabai Lászlóné:(polgármester) Ez rekord, szerintem. Márföldi István:(képviselő) Na most, hogy ez jó volt e városnak vagy rossz, én reménykedem abban, hogy semmi rossz nem történt, legalábbis a Pénzügyi Bizottságban, ez alatt a tizenkét év alatt. Legalábbis a legújabb kori történelmünkben nem hiszem, hogy valaki tizenkét évig volt a Pénzügyi Bizottság elnöke. Ezt csak poénként mondtam el. Nagyon röviden szeretnék szólni, hisz elég nehéz most már a négy évnek a munkájának az értékelésében részt venni, hisz az előttem szólók nagyon sok mindent elmondtak. Természetesen azt hiszem, hogy nagy badarság lenne az, ha azt vitatnánk, vagy bárki vitatná azt, hogy az elmúlt négy évben, vagy az elmúlt nyolc évben, vagy az elmúlt tizenkét évben Nyíregyháza város fejlődött-e vagy sem. Természetes dolog az, hogy fejlődött. Egy van, én bizottsági üléseken is elmondtam, hogy én egy kicsit másképp látom. Na most én azt hiszem, hogy talán ez bele is fér az előterjesztőnek a dolgaiba, bár lehetett volna egy kicsit azért tárgyszerűbb, vagy őszintébb, hogy csak a szépről vagy a jóról emlékezzen. Na most én annyit szeretnék ehhez az egész dologhoz hozzáfűzni, még egyszer mondom, a város természetesen fejlődött, de lényegesen nehezebbnek, izzadságszagubbnak tartom az elmúlt négy évet, mint ahogy az a beszámolóban látszik. Na most miért mondom ezt? Ha finanszírozási szempontból nézem azért, ha visszaemlékeznek rá a képviselőtestület tagjai, az elmúlt két ciklusban nagyon sok olyan intézkedés történt az éppen hivatalban lévő kormányzatok részéről, amik nem könnyítették, hanem nehezítették az önkormányzatoknak az életét. Hisz sok olyan feladatot kaptunk, amihez mi nem kaptunk forrást, vagy csak részben kaptunk forrást és mindezt az önkormányzatnak a saját forrásaiból kellett pótolni, hisz a feladat, ami meg volt az önkormányzat részére határozva, nem kevesebb lett, hanem inkább több. Ez gyakorlatilag konkrétan abban jelentkezett, hogy a központi normatívák gyakorlatilag csökkentek, azonkívül magunk sem tudtuk az elmúlt négy év alatt realizálni azt a saját bevételt, amit elterveztünk. Ez különösen vonatkozik az adóbevételekre, az első három évben nem annyira, az utolsó évben már egy kicsit arra is. Különösen a felhalmozási jellegű bevételeink amik nagyon hiányoztak, illetve amikre szükség lett volna, nem tudtuk realizálni, és ezáltal ugye évente egy-két milliárd, több milliárdos nagyságrendű hitellel kellett ezeket a forrásokat pótolni, ha a fejlesztési elképzeléseket és a működés biztosítását folyamatosan biztosítani akartuk, és akartuk, mert nem volt más teendőnk. Na most a működés vonatkozásában gyakorlatilag tettünk lépéseket, vagy próbált az Önkormányzat lépéseket tenni, de sajnos nem igazán voltak ezek a lépések sikeresek. A működési költségeink tovább növekedtek, és ez ezt még nehezítette, tehát duplájára növelte a gondot olyan vonatkozásában és duplájára növelte a forrásigényt, magyarul a hiteligényt, és így gyakorlatilag a ciklus végére mondhatjuk azt, hogy eléggé jelentősen az Önkormányzat eladósodott. Én nem akarom mondani most, nem akarok itt számháborúzni, hogy mennyi jelen pillanatban az önkormányzat hitelállománya és a kötvénykibocsátása, véleményem szerint magas. Nem mondom azt, hogy kezelhetetlen, de nehezen kezelhető a jövőt illetően. Még egy mondatot szeretnék mondani olyan vonatkozásban, ami még nehezíti az elkövetkező önkormányzat sorsát, vagy életét, hogy nagyon sok feladatot viszünk át a következő ciklusra, nagyon sok dolgot nem tudtunk befejezni. Félbe vagyunk, a pályázatot megnyertük és a forrásait a fejlesztéseknek nem biztosítjuk, vagy nem tudjuk, nem biztosítjuk és ezt a következő önkormányzatnak kell majd biztosítani. Nem lesz egyszerű helyzetben a következő önkormányzat, ezt szeretném hangsúlyozni. Jó munkát és jó egészséget kívánunk majd a következő testületnek ehhez. Köszönöm szépen.

1986 Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Felbermann Endre kért szót. Felbermann Endre:(képviselő) Gondolkodtam, hogy miről beszéljek. Három téma volt, amit a Gazdasági Bizottság ülésén elmondtam, hogy mire vagyok büszke. Mi az, amiben elégedetlen vagyok és mi az, ami figyelmet érdemel, az pedig a hitelállomány. Úgy gondolom az öt percbe ez nem fog beleférni, ezért inkább a hitelállományról beszélek. Szeretnék megosztani mindenkivel, így a nézőkkel is egy olyan dilemmát, amely esetleg előrébb viszi a megértést. Nem vitatkozok senkivel, akik azt mondják, hogy bizony nagyon nagy teher ez a hitelállomány és így az előterjesztésből egyértelmű, hogy a ciklus elején 7 milliárd, valamivel több mint 7 milliárd volt a hitel és kötvényállományunk, most a ciklus végére ez 15,8 milliárd. Ha ezt így kimondja az ember, akkor természetesen a számok mögé nem nézve azt mondhatják, hogy bizony eladósították ezt a várost. Na most felteszem a kérdést mindenki számára. Mi volt a városvezető koalíció dilemmája? Ugye 2006-től beindultak az európai uniós fejlesztési lehetőségek, 2001-től 2013-ig külön kiemelt 3,8 milliárd forint állt a város rendelkezésére ugyanúgy mint Debrecennek és Szolnoknak. Egy integrált városfejlesztési stratégia, magyarul beruházás megvalósítására. Megindultak a pályázati lehetőségek, Állatpark, Fürdő, utak, stb. Nem sorolom. A nagy dilemma az volt, hogy vajon részt vegyünk-e az európai uniós pályázatokban, minél több pénzt idehozzunk-e városnak ezekből a forrásokból és fejlesszük-e a várost erőnkön felül, a képességünk, gazdasági erőképességünk felül, belemenjünk-e ebbe a mókuskerékbe. Nagy dilemma az, mert lehet azt a stratégiát választani, hogy nincs rá fedezetünk, mert a helyi bevételeink éppen arra elegek, hogy az intézmények működtetését kiegészítsük az állami normatívához képest. És nincs fejlesztésre pénzünk csak hitel esetében. Tehát lehet egy olyan stratégiát választani, hogy nem veszünk részt ebben az erőltetett fejlesztésben, nem veszünk fel hitelt, ezzel megőrizzük a város hitelmentességét vagy kezelhető hitelállományát. A másik változat az, hogy hát nem szabad elengedni ezeket a pénzeket, nekünk mindenáron ott kell lenni, és a lehető legtöbb pénz meg kell szerezni, de nincs hozzá saját forrásunk. Ekkor mit lehet tenni? Hitelt kell felvenni és hitelt lehet hozzátenni önerőként. Mivel az önerőnk az a helyi adókból származó bevétel, az kell az intézmények működéséhez. Ki tud ebben okosat mondani, hogy mi lett volna a helyes megoldás? Optimális megoldás csak szubjektíven létezik. Igazi jó megoldás ebben a dologban nincs. Az se jó, ha nem veszünk fel hitelt, az sem jó, hogy ha nem fejlesztünk semmit. Ezzel nem lehet választásokat nyerni, nem lehet odaállni az állampolgárok elé, hogy bocsánatot kérek, de inkább nekünk fontosabb az, hogy működőképes legyen a város, ne legyen nagy hitelállománya, működtetni tudjuk a jelenlegi intézményrendszert. infrastruktúrát. Nyilván ez nem megoldás, az emberek követelik a fejlődést, mert azt látják, hogy a másik városban bezzeg ott történnek dolgok, még Mátészalkán, Kisvárdán is nagyobb fejlődés van, mint Nyíregyházán. Tehát ezért belekerül az Önkormányzat egy olyan körbe, amikor muszáj fejleszteni, mert az élet nem áll meg. Ehhez viszont hitelek kellenek és ez vezet oda, hogy ma a rengetek uniós forrás eredményeképpen több mint duplája lett a hitelállományunk. Most döntse el a néző és döntsük el mindannyian, mindenki éljen meg úgy ahogy kell magában, hogy helyes volt-e ez az út, hogy a város nem engedte el az uniós pályázati lehetőségeket. Az egy más kérdés, hogy azon lehetne vitatkozni, hogy vajon a kormányok által elfogadott nemzeti fejlesztési tervben az önerővállalás mértéke elegendő vagy jó volt-e. Én azt mondom, hogy lehet, hogy a kormányok túllépték az ország lehetőségét és bevállaltak olyan önerőket a pályázatokban, amelyeket nem kellett volna. Ezek az országok, amelyek a szocializmusból jöttek és le voltak maradva, a nyugati demokráciákat el kellett volna érjük, persze én

1987 kívülállóként könnyen mondom ezt, hogy nagyobb európai uniós támogatással, akár 100%-os projektekkel kellett volna felzárkóztatni ezeket az országokat. Ha belegondolunk volt olyan projektünk, az Állatparknál 50%-os támogatást kaptunk, volt olyan, amelyikhez 70%-ost, volt olyan, hogy 80%-ost, az önerők halmozódtak, rakódtak, ebből képződött a most 15,8 milliárdos hitelállomány. Nem lehet jó megoldást találni, mindenki döntse el ennek függvényében, hogy Nyíregyháza helyesen politizált-e, helyesen gazdálkodott-e. Én azt gondolom, hogy igazi jó válasz erre a dologra nincs. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Lengyel Károly. Lengyel Károly:(képviselő) Köszönöm szépen. Az értékelés előttünk áll és ebből kitűnik amivel egyetértek, osztom magam is és el is fogom mondani itt, hogy Nyíregyháza egy sikeres és fejlődő város. Ha innen a Városháza díszterméből kinézünk az ablakon, akkor egész egyszerűen azt gondolom, hogy nem lehet mást mondani, mint azt, hogy Nyíregyháza egy sikeres és fejlődő város. Én magam gyerekként kerültem Nyíregyházára a rendszerváltás előtt pár évvel és végigéltem a város rendszerváltás kori és utáni fejlődését. Ezt az előbb mondtam is a polgármester asszonynak, hogy én még gyerek voltam, tanuló középiskolás, amikor Ő már itt polgármester volt, és azt gondolom, hogy ez nem kis dolog, hogy én itt egy önkormányzati képviselőként állva fejthetem ki a véleményem, vagy éppen ellenvéleményem. Nagyszerű szabad kort élünk és én nagyon hálás vagyok azért, hogy ennek a kornak a részese lehetek. Sok mindent lehet mondani erről a korszakról is, csak azt nem lehet mondani, hogy a város nem volt jó kezekben. Ezzel kapcsolatban is teljesen egyetértek a polgármester asszonnyal, hogy Mádi Zoltán kezében is nagyon jó kezekben volt ez a város, a gazdája volt ennek a városnak, mint ahogy Csabai Lászlóné is a gazdasszonya volt Nyíregyházának, s jó kezekben volt a kezében ez a város. Ezt mondom úgy is, hogy mindemellett külterületi képviselő vagyok és külterületi képviselőként nem igaz, hogy nem látom azt, hogy igenis, a külterületnek és a belterületnek voltak és vannak ellentmondásosságai. Ugye ez az egész ott kezdődik, hogy aki valahol 200 ezer forintért vesz egy telket külterületen, akár néha házzal együtt is, azelőtt nyilvánvalóan nem ugyanaz az infrastruktúra fog húzódni, mint aki 20 millió forintért vásárol egy telket valahol a belvárosban. Ugye ez a dolog egyik oldala. De a dolognak van egy másik oldala, hogy aki kint nyíregyházi, az a személy ugyanolyan jogon ugyanolyan lehetőségeket és szolgáltatásokat szeretne élvezni, mint aki bent nyíregyházi és igaza van neki is. És ez egy ellentmondásosság, de én azt gondolom, hogy ez az ellenmondás az elmúlt négy évben nagyon-nagyon sokat oldódott, mert a koalíciós szerződésben a jelenlegi várásvezetés, még a jelenlegi városvezetés el is kötelezte magát afelé, hogy ez az ellentmondás oldódjon. Tudják-e, hogy Nyíregyháza külső részei fűzérként létező települések, hogy ha önálló falvakként funkcionálnának, akkor a központi támogatásnak a sokszorosát kapnák „önhikis„ településként? Tudják-e, hogy külterületen lévő karbantartandó földutjaink, hogy ha összeraknánk őket, akkor Szolnokig érnének? Tudják-e, hogy csak az én választókörzetem az 70 km2 területen terül el, ami másfél Mátészalka? Ha ez is Nyíregyháza, és ezt is fejlesztenünk kell, akkor ugye ide is kell műút, akkor ide is kell csapadékvíz elvezetés, akkor ide is kell kábelszolgáltatás, kellenek közösségi rendezvények, kellenek közösségi pihenőcentrumok. Most ebből, amit felsoroltam, ebből nagyon sok minden megvalósult kedves képviselőtársak. Valóban tényleg nem tehetem meg, hogy egy mondattal a szennyvízre én is ne utaljak hiszen, hogy ha a szennyvízberuházás megvalósul, akkor a külterületi műutak nagy része felújítódik és nagyon sok útalapos

1988 útból műút lett volna, és akkor utána már a következő lépés tényleg a csapadékvíz és tényleg a következő kertvárosi szolgáltatások. Hát én is most már minden jelzőt félrerakva nagyon remélem azt, hogy meg fogjuk tudni ezeket valósítani. Meg fogják tudni valósítani a következőkben. Ez az értékelés előttünk van és reális. A város fejlődött, nem is keveset, és emellett azt szeretném mondani, hogy ez az értékelés számomra Csabai Lászlónénak a hattyúdala, aki ennek a városnak a történelmében sikeres polgármesterként fog bevonulni, és azt gondolom, hogy ebbe a hattyúdalba hamis hangokat belehúzni nem illik. És én most pedig még egy mondattal szeretném megköszönni azt, hogy tanulhattam Önöktől és én tényleg nagyon hálás vagyok, hogy ebben teremben négy éven keresztül ezt a várost szolgálhattam és nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő, de az biztos, hogy én nagyon hálás vagyok ezért a lehetőségért. Köszönöm a nyíregyháziaknak, köszönöm Nyíregyházának, köszönöm a Közgyűlésnek és köszönöm szépen polgármester asszonynak is a munkáját. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Jeszenszki András kért szót. Jeszenszki András:(képviselő) Az előzőekben hozzászólók általánosan és az egész anyagról összességében beszéltek, én egyetlen területét szeretném majd kiemelni. Én azt gondolom, hogy valóban így van, hogy az elmúlt húsz évben ez a négy év a legeredményesebb ciklusok közé tartozik, hiszen a városfejlesztésben, az intézményrendszer működtetésében és bővítésében, a fizetőképesség biztosításában, a takarékos gazdálkodás megcélzásában és annak a végzésében, valamint a szolgáltatások biztosításában és azoknak a minél magasabb színvonalra emelésében kiemelkedő volt az a tevékenység, amelyet a városvezetés és ez az Önkormányzat elvégzett. Én mégis egyetlen területet szeretnék most kiemelni, mert azt gondolom, hogy egy város vezetését mindig minősíti az, hogy a rászorultakat, az elesetteket hogyan viseli a szívén, hogyan gondoskodik róluk. Éppen ezért a szociális területről ejtenék néhány szót és bár ahogyan Márföldi képviselőtársam is mondta, nagyon sok olyan feladat van, ami áthúzódik ciklusról ciklusra, éppen ezért én sem csak négy évről beszélnék, hanem egy kicsit hosszabb időszakról. Hiszen a szociális szféránknak az átalakítása és olyan módú megszervezése, ahogyan az most működik, az 2002-2003. fordulóján indult, akkor, amikor a városvezetés egy bátor vállalkozásba kezdett a Szociális Iroda dolgozóival, és úgy gondolták, hogy azokat az ellátásokat, amelyeket addig is intézményi formában nagyon jó színvonalon folytatott a város, még inkább közelebb kívánja hozni, közelebb kívánja vinni azokhoz az ellátottakhoz vagy rászorultakhoz, akik ezt igénylik, vagy akik erre rászorulnak. Éppen ezért megfogalmazódott 2003 elején az úgynevezett szolgáltatástervezési koncepcióban a civilesítésnek az igénye, amelyben célként, majd végrehajtandó feladatként, és most már azt mondhatjuk egyébként, hogy elvégzett feladatként egyértelműen megfogalmaztunk, azt, hogy civil szervezeteket és egyházi résztvevőket vonunk be a szociális szférában dolgozó munkához. Azt gondolom, hogy ebben a munkában tiszteletet igényel az Iroda dolgozóinak a kitartása, hiszen egy országos úttörőmunkát végeztek ezzel, amelyre nem igazán volt még példa Magyarországon, másrészt tiszteletet igényel az a tevékenység, amelyet a szociális intézmények dolgozói végeztek és természetesen az ellátási szerződésben a feladatot ellátó civil szervezetek, egyházi vezetők is és a dolgozók megérdemlik azt a köszönetnyilvánítást, amelyben minél hatékonyabban próbálnak segíteni a rászorulókon. Ez a változtatást a céljait elérte, az ellátások jobbak lettek, szélesebb körű lett az ellátottak köre és most újra megfogalmazódik most éppen újrajárás néven az a kistérségi gondolkodás, amelyet mi már 2003-ban

1989 megfogalmaztunk. Hiszen ezek az ellátások pontosan azért, mert Nyíregyháza területi központi szerepet lát el akár a munkahelyteremtésben, akár a munkahely biztosításban vagy az oktatásban, éppen ezért a szociális szolgáltatásokat is célszerű volt egy szélesebb körre kiterjeszteni. A múlthéten a helyi televízióban nem közgyűlési tag részéről, ezt azért hozzá szeretném - elhangzott egy olyan kijelentés, ami engem kifejezetten felháborított egy televíziós vitában, hiszen az egyik résztvevő a vitában azt mondta, hogy például az egyik szolgáltatásban is szándékosan nem fogok szolgáltatást sem megnevezni - csak adminisztratív tevékenység folyik. Én azt gondolom, hogy ezt a kijelentést egyértelműen vissza kell, hogy utasítsuk, hiszen aki a Szociális Bizottság tagjaként részt vett az elmúlt évek munkájában azok láthatták, mi láthattuk ebben a bizottságban, hogy akár kihelyezett ülésen, akár az éves beszámolókon, mert azt is szeretném azért itt megjegyezni, hogy ezen a területen éves beszámoltatás van, tehát még csak nem is négyévenként, hanem évente vizsgáljuk meg a szférában dolgozóknak a munkáját. Egyértelműen javuló tendenciát mutatott ez a munka és a szakmai elhivatottságot, valamint a hozzáértést tükrözi. Azt gondolom, hogy Nyíregyháza vezetése helyesen járt el, amikor ezt az utat választotta és én úgy látom, hogy ezt az idő is igazolni fogja. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Szokol Tibor. Szokol Tibor:(képviselő) Én azt gondolom, hogy az a tevékenység, amit mi végzünk az önkormányzatban, az egy nagyon sajátos munka. Sajátos azért, mert itt nem egy cég, egy intézmény irányításáról van szó, hanem egy konkrét, nagy lakóterület irányításáról, ahol tulajdonképpen a gazdasági egységek, az intézmények mind-mind a sajátos eszközeikkel és a város, mind az önkormányzat, mint hivatal a maga szabályozó, irányító rendszerével és segítő tevékenységével hozzájárul a közösség fejlődéséhez. Tehát nagyon komplex, nagyon bonyolult rendszerről van szó és azt mondom, hogy harmónia és racionalitás ebben a négy évben, de nem csak a négy évben, hanem folyamatosan az elmúlt időszakban, -szabad legyen halkan megjegyezni, a baloldal irányításával - sikerült és jó irányba fejlődtek a dolgok. Természetesen vannak teendők. Azt gondolom, hogy itt most együtt jelent meg az európai uniós fejlesztés nagy lehetősége és sajnos itt volt a gazdasági válság, vagy itt van a gazdasági válság negatív hatása. Tehát lényegében, amikor racionalitásról beszélünk, vagy harmóniáról is beszélünk, akkor azt kell mérlegelni, hogy ahhoz vane pénz, van- lehetőség, adunk-e fejlesztést, vagy nem adunk. Ez beleillik-e a nyíregyházi fejlesztési programba vagy nem illik bele. Ugye érdekes hangok jelennek meg egy-egy fejlesztés kapcsán. Például tessék visszaemlékezni, a Kodály Iskolánál is volt támadó vélemény, volt az Állatparknak is támadó és negligáló véleménye és tessenek visszagondolni ennyi idő után mindkettőnek a csodálatos sikereire. Már én előlegezem az Állatparkét is, mert azért most már országos hírű ez a tevékenység. Tehát én azt gondolom, hogy ez egy hallatlan nagy egység, és hallatlan nagy koordinációt igényel, ezért a harmónia és a racionalitás, ha nem is épült be konkrétan a fogalomrendszerünkbe, de a tevékenységüket irányító motivációban mindenképpen ott volt és megjelent. Nagyon érdekes a gazdálkodással összefüggő véleményalkotásunk. Amikor azt mondjuk, hogy mi mennyi, meg mennyi normatíva, amihez nekem is az a véleményem, hogy az államnak igenis újra kell gondolni a normatívákkal kapcsolatos tevékenységet. Számos feladatot kapott négy évvel ezelőtt, az elmúlt négy évben, de az elmúlt tizenhat évben is a város, amihez a normatív támogatás nem járult hozzá. Ugyanígy szerintem nagyon nagy szükség lenne, bármilyen színű lesz a következő önkormányzat, hogy végezze el a város

1990 reális vagyoni értékelését. Kell tudni napi áron, napi áron be kell árazni, hogy mennyi a város vagyona. Nemcsak például tíz milliárdokban beszélni egy-egy dologról, hanem azt mondani, hogy ennyi a vagyonunk, ehhez képest van nem értékesíthető vagyonunk ennyi, értékesíthető vagyonunk ennyi, és ehhez tegyük hozzá persze a hitelállományt is és akkor rájövünk, hogy végül is, amiről többen itt beszéltek, hogy én nem alszok túlságosan álmatlanul afelől, hogy van ugyan hitelállományunk, de e mögött van értékesítő, vagyoni állományunk is. Én azt gondolom, hogy a gazdaság fejlesztésben, amit a város megtett, mert nem csak konkrét, hanem áttételes eszközökkel is segítette, tessenek emlékezni a autópálya építés dilemmáira. Azokra a nyilatkozatokra, azokra a vitákra, azokra az egyeztetésekre, amikor A, B, C, D variációk voltak az autópálya építésében. És én azt gondolom, hogy abban is azért sikeresek voltunk és lehettünk. Tehát nem lehet leszűkíteni, szűk látókörűség az, hogy ha leszűkítjük, hogy csak az Ipari Parkot tudnánk említeni. És én azt gondolom, hogy nincs rosszabb attól az ópiumtól, mint mikor, mert ennek tudnám nevezni, mások is nevezték már ennek, mikor a politika hangján akarunk erőszakosan az emberek tudatába beleépíteni olyan gondolatokat, ami nem odavaló. Nem odavaló, mert a játszótéren másképpen lehet megbeszélni, az iskolában másképpen, az önkormányzatban pedig minimum ne hülyítsük egymást címmel lehetne fogalmazni. Én azt gondolom, hogy illik ilyenkor megköszönni a város lakosságának, valamennyi intézményben dolgozónak, intézményvezetőnek azt a munkát, amit velük együtt tettünk és természetesen ők is nagyon sokat tettek, mert mindenkinek ott van a maga építőköve ebben a városban. Köszönöm szépen a munkát.

Csabai Lászlóné:(polgármester) Jánócsik Csaba kért szót. Jánócsik Csaba:(képviselő) Tisztelt Polgármester asszony, tisztelt Közgyűlés! Az eddig elhangzottakban nagyon sok olyan elem volt, amit én is magamnak érzek. Előttem már néhányan elmondtak néhány gondolatot. Így pld. Felbermann Endre vagy most Szokol Tibor frakcióvezető úr, amivel nagymértékben egyet tudok érteni. Igazából az, hogy ez a 4 éves beszámoló szerintem egy törvényi kötelezettségünk, mint ahogy a következő ciklusnak is az első dolga az lesz, hogy 4 éves gazdasági programot vagy egy 4 éves tervet kell készítenie. Mi egyfajta leltárt készítettünk, egy olyan leltárt, amiben nemcsak a sikerek, hanem a megvalósult dolgok, esetleg olyan témák is vannak, amik folyamatban vannak vagy előreláthatóan feladata lesz a következő közgyűlésnek. Én azt gondolom, hogy ez a leltár ilyen szempontból teljes. Amikor ciklusok jönnek egymás után, menetközben sokszor tapasztaljuk azt, hogy évközben nagyon sok kisebb településen, nagyobb településen a polgármesterek általában panaszkodnak, hogy kevés a pénz, nagy a sanyargatás. De amikor eljön a választási kampány, akkor hirtelen kiderül, hogy de sok minden történt az adott településen. Ez egy ilyen magyar sajátosság. Mi nem ezt tettük, ebben az anyagban bizony leírtuk azokat a feladatokat, amik még vagy folyamatban vannak vagy előttünk állnak. Én azt gondolom, hogy Felbermann Endre jól fogalmazta meg azt, hogy mi nem azért vagyunk ebben a testületben, hogy kényelmeskedjünk, hanem mi itt a fejlődést választottuk. Azt választottuk, hogy a lehetőséggel élünk. Azt gondolom, hogy a városnak van vagyona, vannak önkormányzati cégei, van olyan fejlődés, ami akár építményadóban, akár iparűzési adóban bevételt fog jelenteni a városban, nem úgy kerül a következő testület a város élére, hogy ne legyen mire építkeznie. Lesz bevétele teljesen biztos vagyok benne. Azt gondolom, hogy egy fél mondatban beszélnünk kell valamiről. Elhangzott egy ilyen mondat, nem tudom, hogy melyik képviselőtársam mondta már, hogy a hagyományos piacot akarjuk megszüntetni. Ez

1991 egy furmányos egy mondat, mert én teljes mértékben emlékszem arra, hogy amikor itt a piaccsarnokról döntöttünk, teljes konszenzus volt, hogy milyen irányban fogjuk fejleszteni a piacot, milyen tőkéből fogjuk ezt megvalósítani, melyek azok az alapelvek, amin elindulunk, azután, hogy menetközben történt különböző vita, különböző vélemény. Ezt megint azért nem értem, mert utána megint csak teljes konszenzusban döntöttünk arról, hogy utána hogyan folytatjuk, vagy hogyan adjuk át a következő testületnek a piaccsarnoknak a rekonstrukcióját. Mind a két alkalommal teljes konszenzusban döntöttünk. Ezért ezt a furmányos mondatot nem tudom, hova tenni. Elteszem a gyűjteményembe. Mint ahogy 300 millió forintról döntöttünk a múltkori közgyűlésen, a csapadékvíz fejlesztéssel kapcsolatban. A csapadékvíz fejlesztéssel, egy új csapadékcsatornának, gerincvezetéknek a megépítésével. Akkor elhangzott a túlsó oldalról is, hogy akár hitel árán is, de meg kell építeni ezt a csapadék gerincvezetéket. Teljes konszenzusban döntöttünk erről a kérdésről. És nem véletlenül mondtam, azt, hogy a Városfejlesztési Bizottságban aminek elnöke voltam 4 évig, 415 előterjesztés volt és abból 405-öt elfogadtunk és csak 10-et nem. Ez azt bizonyítja, hogy nagyon jó a szakapparátusa a városnak. Ez a szakapparátus ez egy kincs. Ezt meg kellene valahol becsülni, köszönni, ahogy mások is megtették. És még egy dolog, én ritkán szoktam megköszönni ellenzéki társainknak a maguk tevékenységét, de én azt köszönöm, hogy nem hagyták, hogy lankadjon az éberségünk. Valahol némi tisztelet is szorult egymásba. Értékeljük néha egymás humorát, és azt azért köszönöm, hogy akár engem is elviseltek, mint hogy én elviseltem őket. És azt kívánom csak, hogy jó egészségben, jó erőben folytassák továbbiakban a munkájukat. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Tormássi Gézáé a szó. Tormássi Géza:(képviselő) Az előttem szóló egyfajta városfejlesztési aspektusból vizsgálta a kérdéseket. Én városüzemeltetési kérdések vonatkozásában szeretnék néhány dolgot elmondani. Az előbb elhangzott az, hogy jók a szakemberek megfelelő szakterületeken. A Városüzemeltetési Bizottságon sajnos meg kellett fogalmaznunk azt az alapvető problémát, hogy a városüzemeltetés a Polgármesteri Hivatal szervezetrendszerében minimálisan, illetve alig van képviselve és ebből adódóan rengeteg probléma is adódik. Az anyag címe az, hogy harmónia és racionalitás, ahhoz, hogy ez megvalósuljon, egyfajta holisztikus átfogó gondoskodás kell, hogy egy fejlesztés megvalósuljon. És ebből adódnak problémák is. Mondok egy példát. Ugye az első fejezete ennek az anyagnak arról szól, hogy jelentős fejlesztés lesz a kereskedelem területén. Minőségi kereskedelem, megépült a Korzó. A következő pontban arról beszélünk, hogy európai színvonalú infrastruktúra és ezen belül közlekedésfejlesztés. A Korzó alapjába véve megroggyantatta a város közlekedését. és hatása nemcsak a közlekedésre, hanem a tömegközlekedésre is igen nagy hatással volt, hisz kimutatott tény, hogy az utas szám ennek következtében, hogy új útvonalakon járnak a buszok és ez a belvárosi átszállóhely megszűnt, adott esetben 3-4%-al csökkentette az utas számot ami a városnak 100 milliójába kerül. Miközben volt egy koncepciója a városnak, egy közlekedési koncepciója, ami arról szólt, hogy a kiskörutat meg kell építeni ahhoz, hogy a belvárosban valami érdemi nagyobb építkezés folyjon. A szennyvíz kérdéskörét azt hiszem túltárgyaltuk valamilyen szinten. Viszont nagyon érdekes, hogy az anyag azt írja a preambulum részében, hogy miután megvalósul a szennyvízprogram, rövidesen meg fog valósulni ugyanezeken a területeken az útépítés is. Eddig azt tudta mondani a városvezető koalíció, hogy azért nincs út, mert nincs szennyvíz. Ha most meg lesz a szennyvíz, megkérdezem, hogy ezt a rengeteg utat hirtelen miből lehet majd megépíteni? Amire ezzel utalni akarok az a következő. Fejlesztési

1992 lehetőségek mindig ahhoz kötődtek, hogy milyen pályázatok voltak kiírva. Amikor én ezt korábban megfogalmaztam, akkor azt kaptam, hogy nem tudok örülni az emberek örömének. Én igenis nagyon is tudok örülni az emberek örömének. Csak azt is tudom, hogy ha valamilyen fejlesztés megvalósul, azt utána üzemeltetni kell és a városüzemeltetés ilyen téren bárki bármit mond, komolyan sérült. Nem véletlen az, hogy például perpillanat is a város a Városüzemeltetési Vagyonkezelő kht-nek tartozik a legnagyobb összeggel. Ami azért szomorú, mert egyben ez egy körbetartozást is generál. Intézmények felújítása. Azt kell, hogy mondjam, hogy 2007 illetve 2008 az egy csodálatos év volt ilyen tekintetben. 681 milliót fordítottunk intézmény felújításra, ami minimum minden évben kellett volna ha lett volna rá forrás. Ez az összeg most 2010-ben 68 millió, tehát a trendet megint csak látják. Összességében azt tudom mondani Lengyel Károlyra hivatkozva, hogy” sikeres és fejlődő városunk van”. Ezt részben el tudom fogadni, ehhez már csak egy valami kell. Sikeres, kiegyensúlyozott és egészséges emberek is ebben a városban. Köszönöm szépen. Dévényi József:(képviselő) Tisztelt Polgármester asszony, tisztelt Közgyűlés! Az előbb, amikor Márföldi István képviselőtársam hozzászólt, akkor én úgy döntöttem, hogy én is beszállok a buliba. Én is 12 éve vagyok bizottsági elnök, és 1994-ben amikor képviselő lettem egyedül én beszéltem idegen nyelvet és akkor polgármester asszony azt mondta, hogy akkor te leszel a külügyes, és ez azóta meg is maradt. Egy ciklus kihagyásával végig elörököltem a nemzetközi kapcsolatokat. Ebből az utolsó 4 évben a bizottság kiegészült az európai uniós ügyekkel és idegenforgalommal is. Én az idegenforgalomhoz szeretnék néhány szót hozzáfűzni, ami egészen friss adat, így nem nagyon kerülhetett be ebbe a beszámolóba. Nagyon tartalmas jelentést kaptunk arról a 4 hónapról, amit a sóstói turinform iroda működtetésével végzett az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság. Ott egy információs iroda működött júniustól szeptemberig gyakorlatilag. Ahova 2300-an tértek be a sóstói vendégek közül. Nagyon érdekes a betérő vendégeknek az összetétele. Főleg a külföldieké. Megfigyelhettük, hogy a Veterán Atlétikai Európa Bajnokság idején sok olyan országbeli vendég tért be, akik nem jelennek meg a nyár folyamán Nyíregyházán. Ilyenek például a hollandok, de nagyon sok német jelent meg akikből viszonylag kevés van. Nagyon sok olasz, aki szintén alig jelentkezik Nyíregyházán. De ha az augusztust nézzük, ami egy rendes, nem az Atlétikai Európa Bajnokság által generált idegenforgalmi hónap,a legnagyobb látogatói létszám ebben a kis turinform irodában a szlovákok voltak 180-an, majd ezt követően a lengyelek és utána a románok és érdekes módon a spanyolok. Nagyon jól működött ez a kis iroda és alátámasztja azt a célkitűzést, amit a TDM létrehozásával döntöttünk. Ami kicsit sajnálatos, hogy az egész pályáztatás elhúzódott így a szezon kezdetére nem készült el a TDM iroda. Mit kerestek legjobban a betérők? Legtöbben a térségi szóróanyagokat és látnivalókat keresték. De a második leginkább keresett cikk a térképek voltak. Az útbaigazítás, hogy mi hol található. És a továbbiakban a térségi szálláslehetőségek és nagyon sok érdeklődés érkezett a rendezvények és a műsorok iránt. Amit negatívumként elmondtak a Sóstóval kapcsolatban az az, hogy viszonylag kevés rendezvénnyel találkoztak Sóstón, tehát nagyon jó, hogy a városközpontban ilyen sok a rendezvény, de a jövőben oda kell koncentrálni, hogy Sóstóra mint idegenforgalmi vonzerőre is vigyünk elegendő mennyiségű rendezvényt. Valamint az, hogy Sóstóról, Nyíregyházáról kis szuveníreket, ajándékokat nem tudtak vásárolni, mert Sóstón nem találtak. Hát gondolom, ez alól nem lehet kibújni, aki bement az Állatparkba, mert Gajdos Laciéknál mindenféle állatparki figurákat tudnak vásárolni az ajándékboltba. Egy másik statisztikáról szeretnék beszélni, ez pedig egy hat havi idegenforgalmi statisztika a régióban. És itt leginkább Nyíregyházáról beszélnék. Az első hat hónapban durván 25 ezer látogató érkezett Nyíregyházára és eltöltött 45

1993 ezer vendégéjszakát, ez körül-belül 1,8 éjszaka idelátogatóként. Hát ez lehetne sokkal több. Tehát arra lenne szükség, hogy egy hetet is akár el tudjanak tölteni az idelátogatók, ehhez valóban szükséges az a szállodai kapacitás, wellness szállói kapacitás létrehozása Sóstón, amiről mindannyian nagyon sokat beszéltünk. Ami még érdekes és megfigyelhető, hogy a különböző szállás igények hogyan jelentkeztek. Míg körül-belül 90% körül hozott Nyíregyháza látogatószámot 2009-hez viszonyítva, addig a szállodák és a magasabb szintű szállodák 8-10%-al jobban teljesítettek, tehát a jövőben ez a fejlesztésnek az iránya, erre kell koncentrálni itt Nyíregyháza idegenforgalmával kapcsolatban. Végül pedig szeretném megköszöni mindazoknak, akik a bizottság munkáját segítették, valamint az idegenforgalomban közreműködtek Nyíregyházán, úgy a hivatali dolgozókat mint a szállásadókat, éttermeket, tulajdonosokat, valamint mindenkit aki hozzájárult ahhoz, hogy az idegenforgalom sikeres volt az elmúlt 4 évben. Köszönöm szépen. Turcsik László:(képviselő) Vagyunk itt néhányan, akik megszakítás nélkül 20 évet szolgáltunk ebben a teremben. Ha jól tudom Felbermann úr, Polgármester asszony, meg szerénységem. Nekem sikerült ebből a 20 évből 4x4 évet városi külterületi képviselőként dolgozni. És ez az utolsó ciklus már egy korábbihoz képest egy teljesen laza felüdülés volt. Elmondanám, akik a külterületeken dolgoznak hihetetlen szolgálatot teljesítenek. Aki nem hiszi, az majd próbálja meg esetleg. Meg kell tanulni, ugye ide kerültünk 31 néhány évesen, meg kellett tanulni, rengeteg szakmához valamennyit érteni. Meg kellett tanulni érdekek mentén kompromisszumokat kötni. Nem mindig sikerült, nagyon nagy volt a lendület, nagyon nagy volt a munka, és az érdekek azok kemény dolgok, mert sokszor az emberek között óriási árkokat képesek teremteni. Voltak sikerek ezekben az években, hiszen, ha azt mondom, hogy egy rendszerváltó korszakot éltünk meg. Majd az utókor eldönti, hogy ez mennyire volt sikeres, mennyire nem. A város nagyon sok feladatot örökölt és kapott, én emlékszem arra a pillanatra, amikor Mádi Zoltán egy csokor virággal megköszönte a volt tanácselnök asszony munkáját és kérte a további partnerségre és hozzákezdtünk a munkához és indultak világbanki programok és itt voltunk közalkalmazotti törvény nélkül. És itt voltunk rengeteg hiányossággal, de óriási akarattal. És ahogy akkortól kezdve figyeltem a közgyűlés munkáját, minden ciklusra az volt a jellemző, hogy nagyon sok jó szándékú ember mindegy, hogy melyik oldalon ült, de igyekezett valami pluszt hozzátenni. Nos amit itt már ketten vagy hárman már említettek a képviselő urak, nem kellene elfeledni azt, amit én tapasztaltam a mindennapokban, hogy halom ügyekkel a hónom alatt érkeztem vagy a táskában a Városházára, hogy az itt dolgozó kollegák minden esetben segítettek. Sok-sok szürke eminenciás dolgozik a Városházán, tehát az irodavezető hölgyeket, urakat közgyűlésekről is ismerjük. a gyakoriság miatt többször találkozunk velük, de azok az egyszerű dolgozó kollegák, akik minden nap tették a dolgukat és segítették a mindnapi ügyeket azok itt a Városházán, a város intézményeiben kint, akár a Közternél, akár a Távhőnél, akár a Vízműnél, ugyanúgy hozzájárultak ahhoz, hogy Nyíregyháza előrébb haladjon. És én ahogy itt Hajzer úr mondta az előbb, én is utaztam a villamoson, még egészen kicsi gyerekkoromra vissza tudok gondolni, amikor a sárga dombon keresztül lehetett a Hímest megközelíteni, a püspöki palota mögött a stadionnál véget ért Nyíregyháza. Nagyon jó dolog idehozni idegeneket az ország másik végéből, külföldiek arra csodálkoznak rá, hogy Nyíregyháza mégsem az a sárba ragadt sötét Szabolcs, aminek még mindig nagyon sokan hiszik a városunkat. Múlt héten volt alkalmam Pécsett eltölteni egy kongresszuson egy rövid időt. Körbenéztem a városon, ugye Pécs Európa Kulturális Fővárosa. Sok mindent megcsináltak. Biztos, hogy sok hiányosság van. Hiányosságnak élem meg azt, hogy

1994 nincs meg a kerékpárút Nyírszőlő felé, Polgármester asszony nem sikerült összerakni az összekötő utat Nyírpazony és Nyírtelek irányában és hogy van a városban egy félig-meddig gettó, ezek mind a kudarchoz tartoznak. Kudarchoz tartozik, hogy a Móricz Zsigmond utca még mindig az ami és nincsen készen a körút. Tehát itt vannak a kijelölt feladatok az új vezetésnek. Én úgy gondolom, hogy sok sikert kell kívánni innen mindenkinek aki utánunk következik, és megköszönni azt, hogy itt dolgozhatott. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Jászai Menyhért kért szót. Jászai Menyhért:(képviselő) Tisztelt Polgármester asszony, tisztelt Közgyűlés! Ha valaki 4 évvel ezelőtt elém teszi Nyírszőlős jövőbeli fejlődését én akkor gondolkodás nélkül aláírtam volna, mert én úgy érzem, hogy Nyírszőlős elég sokat fejlődött az elmúlt 4 évben. Természetesen ez nem csak az én munkámnak az eredménye, elsősorban a közgyűlés döntései kellettek hozzá, hogy ez megvalósuljon. És még egy dologra szeretnék rámutatni. Elődöm 16 éves munkája, Turcsik László munkája mindenképpen benne van. Nem beszélve arról, hogy Nyírszőlős elég mélyről indult, amilyen szinten volt az alapinfrastruktúra, ahhoz képest ezek igen jelentős fejlesztések. Itt mondhatom a csapadékcsatorna megépítését, az útfelújítást, illetve Lacinak van egy jó hírem, készül a kerékpárút. Kihirdettük a győztest a múlt héten és most októberben át lesz adva a munkaterület, meg fog épülni a Szegély utcáig a kerékpárút. Igen, ez egy 20 éves álom ami valóra válik, most érett be ez a gyümölcs ami az ölünkbe pottyant. Ilyen szempontból volt egyfajta hullám amire fel lehetett ülni. Mert addig, míg nem volt a kerékpárútra a forrás, addig hiába akartuk, mert nem volt miből megfinanszírozni. Tehát az egyik szemem az nevet, a másik egy picit sír. Tehát most itt a hozzászólásokban a külterületi részek, lakosok egy picit olyan relatív összefüggésében is felmerültünk, akik ott lakunk. Mi nem ide költöztünk vagy ide vándoroltunk, hanem oda születtünk. Apáink, nagyapáink, dédnagyapáink is. Persze biztos, hogy van aki 200 ezer forintért vett telket és nincs járdája, de azért vette ott a telket, mert nem volt több pénze. Ott tudtunk telket venni, ott tudtunk építkezni. Ezt nem szabad negatívként felhozni az ott lakók ellen. Hiszen mondhatnák a külterületen élők, hogy ők nem tudtak venni olcsó bérlakást nyomott árban. Nem kaptak ilyen olyan programban felújítási lehetőséget, és nem kaptak igénytelen aszfalt helyett kockakövet. Én úgy gondolom, hogy versenyezni kell a külterületeknek egymás rovására, vagy egymás ellen. Nem lobbizni kell, egy ugyanolyan komplex programot kell elkészíteni a külterületek fejlesztésére, a jövőben ez lesz a következő ciklusnak az egyik feladata, mint az IVS megközelítés, hogy arányosan fejlődjenek és az alapszükségletekhez, a biztonsághoz, a minimális szinthez hozzá tudjanak férni. Ne legyen olyan utca, ahová nem tud bemenni a mentő, mert sár van. Ma még van ilyen. Nem kell példát mondani itt vagy ott, mert van azért pár ilyen utca, a Korhány dűlőt mondhatom, akár a Mátyás, Csernyik bokor. Ne az határozza meg a külterületek fejlesztését, hogy éppen van telkünk, vagy nincsen telkünk, ha van telkünk akkor építünk játszóteret, ha nem akkor nincsen. Figyelni kell a belső mozgást, a mobilitást, egyes területek nagyon fejlődnek a népességszámot illetően, oda kell figyelni, ott a szintre hozó beruházásokat kell végezni. Rövid kis hozzászólásomat én is azzal fejezném be, hogy soha ne feledkezzünk el azokról, akiknek a vállán állunk, a munka csúcsa, eredménye az amikor itt megszavazunk egy előterjesztést, de e mögött a hangyaszorgalmú tisztviselőknek, irodáknak, a dolgozóknak a munkája van benne, és nyugodtan hozzá számoltathatom a Városüzemeltető Kft. munkatársait is. Bármikor egy telefon, azonnal reagálna, olyan nincs, hogy nem veszik fel és ne intézkednének. Ugyanezt megerősíthetem, hogy a hivatali dolgozók azok nagyon sok segítséget adnak a képviselői munkához. Illetve

1995 az eredmények, a szakmai előkészítés mindenképpen az ő vállukon van és az a felelősség, hogy milyen anyagból tudunk dolgozni, én ezúttal is köszönöm mindenkinek a munkáját, amit ehhez hozzáadott. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Jeszenszki András kért szót utána Szilassy Géza következik. 2 perces igen. Jeszenszi András:(képviselő) Itt a vita folyamán többször is elhangzott a kül - és a belterületek megkülönböztetésének az ügye. Azt gondolom, hogy ehhez hozzá kell, hogy szóljak, hiszen egy olyan választókerületnek voltam 8 évig a képviselője, hiszen ilyen formájában ez megszűnik most már létezni, hogy egyszerre volt jelen a külterületnek a problémája és a belterületnek az igénye. Én azt gondolom, hogy a városvezetés mindig megpróbálta azt az örökös állapotnak a különbségeit csökkenteni, ami a külső és belső városrészek között volt. 2002-ben valóban még zöldfülűként a ciklus elején egy olyan választókerület részt örököltem előző képviselőtársamtól, ugye ez a repülőtérnek a térsége, ahol nem volt rendezett építési lehetőség nem volt vezetékes ivóvíz, nem volt hulladékszállítás a területről, nem lehetett a postai küldeményeket helyben címre kézbesíteni. Nem volt vezetékes ivóvíz, nem volt szennyvízcsatornázás, nem voltak útalapok, nem volt tömegközlekedés. Az elmúlt 8 évben, ha megnézzük az eredményeket, akkor azt mondhatom, hogy rendeztük az építési lehetőségeket méghozzá a lakókkal közösen. Lakossági fórumokon egyeztetett módon. Vezetékes ivóvizet építettünk 15 km hosszúságban. Majd aztán útalapokat építettünk a területen. Megszerveztük a szennyvízprogramhoz kapcsolódás lehetőségét, én azt gondolom, hogy akármennyire is húzódott ez, az önkormányzat hibáján kívül egyébként, de ez a beruházás meg fog valósulni, és hogy ha a szennyvízvezeték elkészül, akkor ezeken a területeken most már nemcsak útalapos utak, hanem aszfaltozott utak lesznek majd. Az utcákba bevittük a rendszeres hulladékszállítást, ami korábban nem volt. A postával egyeztetés után most már minden egyes ott lakó városlakó címre kapja a kézbesítési küldeményeit. És még egy eredményt szeretnék elmondani ezen a területen, hiszen a megnyert buszöböl, illetve a megnyert tömegközlekedési pályázatoknak a kapcsán most már elindul a Sátor utcán a 2x2 buszmegálló és a buszfordulónak a kialakítása, ami azt jelenti, hogy a beruházás befejeztével, ha a Volán megvásárolja a kisbuszt, akkor a területet a rendszeres tömegközlekedésbe be lehet kapcsolni. Ezek után azt szeretném megkérdezni, hogy a felsorolt 2002-es állapot és a jelen állapot között van-e különbség? Én azt gondolom, hogy óriási a különbség, a város annak megfelelően amilyenek a viszonyai, az anyagi lehetőségei, sőt azon felül is tenni kíván azért, hogy a különbségeket leküzdi a külső és belső városrészek között. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Szilassy Géza kért szót. Szilassy Géza:(képviselő) Én magam is beszállhatnék most már a buliba, hiszen én sem ma kezdtem a politikát, de itt beszéltek nagyon sok mindenről, mert voltam kormánypárti politikus, voltam a megyébe kormánypárti politikus, érdekes egyébként, hogy a városban még nem voltam kormánypárti politikus. Csabai Lászlóné:(polgármester) Az első ciklusban?

1996 Szilassy Géza:(képviselő) Nem voltam. Ott sem voltam, de a városban nem voltam soha olyan helyzetben, hogy igazából döntéshozó helyzetben legyek. Sokat tudnék mesélni ezekről a dolgokról. Citálnám Hajzer Lacit, hogy ő látta már ugye Lenint én nem láttam Lenint. Nem is szeretném látni, de sajnos utaztam a villamoson Nyíregyházán ami azt jelenti, hogy én se mai gyerek vagyok Nyíregyházán. Nem erről szeretnék beszélni. Erről is tudnék beszélni, arról is tudnék beszélni és nagyon rövid az idő, ezért nem is beszélek róla, hogy milyen jó volt dolgozni a Szociális, Egészségügyi Bizottságban, mint elnökként is nekem ez egy új feladat volt. Én azt gondolom, hogy ez a bizottság valóban törekedett a szakmaiságra és mindig próbáltunk olyan döntéseket hozni, ahol mindig a szakmaiság volt az első és soha sem a politika hatott. Bár kétségtelen voltak ilyen döntéseink is, de ez vele jár természetesen. Ami igazából inspirált arra, hogy felszólaljak, a külterületi képviselősség. Természetesen itt ódák zengtek a külterületről, hogy milyen jó állapotok vannak. Én elolvastam ezt a beszámolót természetesen és nem véletlen, hogy 2007-ben a költségvetési vitát azzal kezdtem, hogy szimbolikusan észak-dél háborúját vázolom fel. Hiszen én ma is azt gondolom, hogy mai is érvényes az, hogy déli terület, ez a külterület szó ez nem jó, pejoratív értelmű. A déli kertvárosias területeken bizony megállni látszott az idő. És az elmúlt 4 évben sok minden történt. Amikor elolvastam a beszámolót, akkor a 48-as márciusi ifjak mintájára összeállítottam Borbánya 12. pontját, de engedjék meg, ezt a 12 pontot nem fogom felolvasni. Azért nem, mert kudarcok ezek a 12 pontok tulajdonképpen és most az emelkedett hangulat nem teszi lehetővé, hogy én most ebben az emelkedett hangulatba berondítsak. Én megköszönöm azt Polgármester asszonynak, hogy az elmúlt évtizedekben, hiszen évtizedek óta ismerjük egymást együtt dolgozhattunk és én remélem azt, hogy az elkövetkezendő közgyűlés nagyobb figyelmet fog fordítani a peremvidékekre, a város kertvárosi városias jellegű településeire. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Dr. Vinnai Győző kért szót, 2 perces ugye? Tessék parancsolni. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Köszönöm szépen a szót. Egy olyan nézőpontot szeretnék a tisztelt közgyűlés figyelmébe ajánlani, amely az anyagban is benne van. Mert sok mindenről lehetne itt beszélni és eszembe jutott egy pár nappal ezelőtti találkozóm Mandabokorban az emberekkel, mintegy 60-an voltak ott. Egy gazdálkodó fiatalember munkásruhában azt mondta: képviselő úr, országgyűlési képviselőnek szólt ez, a déli területeknek a képviselőinek. 3 dolgot tessenek megcsinálni, mert addig nem lesz itt olyan élet, mintha nyíregyháziak lennénk, mert én ide születtem. Közigazgatásilag Mandabokor Nyíregyházához tartozik, de ez a 3 dolog kell. Induljunk ki egy közös pontként, utak, hogy elérjük egymást fizikai értelemben, az iskola, fájlalják, hogy az iskola megszünt és az evangélikusba járnak, mert a településen, ha néhány 100-an laknak akkor alsó tagozatnak lenni kell. A harmadik: Manda bokorról van szó. 16 főről van szó, akiket ide hordunk be az evangélikusba. Az Internet, tehát egy modern dolgot mondott, hogy a világhálón is elérhessük egymást. És én akkor döbbentem rá arra, hogy beszélhetünk még arról, hogy Jánócsik Csaba úgy emlékszik, hogy konszenzus volt, a pályázat kiírásában a Búzatéri piacnál, már megint ferdítettünk egy kicsit, mert nem volt abban konszenzus, hogy hogyan építsük meg vállalkozói tőkével. Ma is vallom, hogy kultikus hely a piac. Ajtay-Horváth Magda mondja, hagyományos piacnak ott van a helye a belvárosban, nem 60 ezer m2 plázát kell oda építeni. De sorolhatnám még a sort, a fejlesztések működési aránya, amikor mi azt mondtuk, hogy túlzott, erőltetett ez a fejlesztés és változnak, igen változnak a támogatási intenzitások. Én

1997 emlékszem, hogy az Állatpark fejlesztésénél 80 vagy 90 % volt és utána változott 50%-ra. Tehát én azt vallom és itt van előttem az anyag is, hogy a szándék fontos, hogy sikeres önkormányzati munka, sikeres önkormányzati képviselőcsoport csak akkor képzelhető el, ha az emberek is sikeresnek érzik saját életükben az elmúlt 4 évet, 8 évet, 16 évet. A bevezetőben Polgármester asszony aláírásával van ez a mondat, engedje meg, hogy ezt a 2 sort még idézzem, „ napjainkban életünket a munkanélküliek számának emelkedése, lakás és autóhitelek törlesztő részleteinek növekedése, a lakosság egészségügyi és mentális helyzetének romlása jellemzi”. Ezen kell közös erővel változtatni, mert véleményem szerint a helyi politikusnak, de az országosnak is az a feladata, hogy minden egyes ember életminősége javuljon. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Nagy László az utolsó és akkor lezárhatjuk-e a hozzászólásokat? Mikó Dániel:(képviselő) Köszönöm szépen a szót. Polgármester asszony, tisztelt közgyűlés! Nem kívántam hozzászólni ehhez a napirendhez, sokáig tanakodtam, hogy megtegyem-e, kétszer, háromszor benyomtam a gombot, kikapcsoltam és aztán újra bejelentkeztem. Mert most már olyan érzésem van, hogy azt fogják hinni a tv. nézők, hogy nem merek szembenézni velük az elmúlt időszak munkájáról történő beszámolásból. Hiszen én is tudnék nosztalgiázni, én is elmondhatom, hogy nem Lenint láttam, hanem a városi tanácsnak voltam 10 évig a tagja. Sőt azon a választáson, amikor tanácselnöknek választottuk Csabai Lászlónét akkor is ennek a testületnek a tagja voltam, sőt megtaláltam egy 50-es sorszámmal ellátott széket a Váci Teremben, ami még abból az időszakból származik, amikor lényegesen népesebb volt ez a testület, és abból az időszakból származik, mikor a fizetségünk egy buszbérlet volt. Amit természetesen nem használtunk, mert nem jártam busszal. Tehát nyilvánvalóan az járt és kaptuk. Azt se szeretném, ha bárki azt hinné, hogy ezen a helyen az egyéni képviselőknek kell a saját tevékenységükről beszámolni, én mindezt megtettem két alkalommal a választókörzetben, ezzel kell elmondani, hogy miket végeztem a körzetben és nekem a 2006-os választási programon pontokba szedte azokat a feladatokat, hogy mit szeretnék elérni. És pontonként számoltam be róla. És én is szállítottam azt a 12 pontot a körzetbe, hiszen a következő választáson megkívánom magam méretni, és nyilvánvaló, azok a pontok között azok szerepelnek, amiket nem sikerült eddig megvalósítani. Mert nyilvánvalóan célul tűzném ki. Sokféleképpen lehet megélni egy időszakot, egy 4 éves ciklust is. Részben lehet azt, hogy számba veszem azokat a sikereket, amit sikerült azalatt a 4 év alatt elérni és akkor mindenki boldog. Én is boldog vagyok, mert sikeres voltam, meg a választópolgár is aki érzi, hogy akkor sikeresek voltunk és fejlődtünk. Lehet természetes a másik oldalát megközelíteni, hogy csak azokról beszélni, ami sikertelen volt. Én azt mondom, hogy milyen állapotban van most a Nádor utca, vagy még annak ellenére, hogy sikeres járdaprogramot hajtottunk végre, de még rengeteg járhatatlan járda van a belvárosban is. De beszélhetnék itt az Arany János, Szarvas út, Kígyó út csomópontról, a cikluson keresztül tervbe van véve, hogy azt átépítjük,. de a csapadékvíz elvezetés ugyanolyan gond a belvárosban is. Tehát minden körzetnek meg van a saját problémája és nyilvánvalóan azoknak az orvoslásáért kell dolgozni. Természetesen nem hiszem, hogy valaki sikerként éli meg a nagykörút hiányzó szakaszát, nem tudom, hogy hány év alatt nem valósult meg, de ez is két élű fegyver, hiszen a városnak ami feladata volt azt teljesítettük. Én mindenkinek azt javaslom, hogy merjen örülni az elért sikereknek és amit nem sikerült elérni, azokat tűzze ki célul, hogy a jövőben azon akar dolgozni, hogy azok megvalósuljanak. És

1998 egyetlen egy gondolat a szennyvízprogrammal kapcsolatban. Én nagyon sok helyen elmondtam, nagyon sok fórumon, hogy amit a város ebben az ügyben tehetett mindent megtett. A brüsszeli döntés után 1 hónnappal eredményt hirdettünk a közbeszerzésben. Elvileg a helyén mennek a dolgok, olyan törvénykezés van, ami lehetővé teszi azt az ámokfutást, ami ebben a dologban történt. Akkor a brüsszeli döntést követően 1 hónapon belül a munka elindul. Most csak azt tudom elmondani, hogy a bírósági tárgyalás meg volt 14-én és 28-án ítéletet fognak hirdetni, nem vagyok túl optimista, hogy ez lesz a megoldás, attól sokkal többet várok, hogy a közgyűlési döntésnek megfelelően átszabtuk a programot, egy kicsit tágabbra nyitottuk a kaput és itt van a kezemben az a két ajánlattételi felhívás ami megjelent a Közbeszerzési Értesítőbe. Hát remélem, hogy most egy kicsit szerencsésebben haladunk ezen a területen köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Nagy László kért szót, és közben bejelentkezett Moskovits Károly. Nagy László:(alpolgármester) Tisztelt Polgármester asszony, tisztelt Közgyűlés! 2008-ban a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai karával kezdtünk el egy európai háztartáspanel mintájára egy olyan vizsgálat elkészítését, amelyet szándékaink szerint 2 évenként meg fogunk ismételni. Erre már ebben az évben sort került, az eredményei, illetve az értékelése még nem készült el. Hiszen akkor is azt mondtuk, amikor ezt elindítottuk, hogy igazán ennek akkor lesz majd jelentősége, amikor a tendenciákat látjuk, hogy mi változott a városban mondjuk az első, 2008-as felméréshez képest. Ebből szeretnék egy pár olyan gondolatot idézni, ami tanulságként is szolgálhat, ugyanakkor arra is rávilágít, hogy mindazokról, amikről a képviselőtársaim is már az imént szóltak, nem volt felesleges akár 5-6—8 percet is eltölteni, mert valóban vannak olyan felmérések, amik azt igazolják, hogy vannak olyan pontok a város életében, amin érdemes változtatni. Kezdeném azzal, hogy többen szóltak arról, hogy milyen egy-egy településrésznek az informatikai ellátottsága, éppen az imént említette Vinnai Győző az Internet hozzáférést. Szóval ezek az IKT eszközök azok a modern információs eszközök, amelyek a városban elérhetőek, hogy a leginkább a kertváros az, ahol a legjobban felszerelt minden ilyen eszközzel a kertváros. És valóban a legrosszabb a bokortanyák helyzete, a bokortanyákban jelenleg, illetve a 2008-as állapot is ezért lenne jó tudni azt, hogy most mit mutat ez a felmérés. A bokortanyákban 21,6%-a volt a háztartásoknak az IKT eszközökkel felszerelve. Azért egy kicsit torz a kép, mert az IKT eszközökbe beletartozik például a vezetékes telefon is, azt tudjuk hogy a vezetékes telefonoknak a száma az utóbbi azt gondolom, hogy 6-8 évben igen rohamos mértékben csökkent, mert a mobiltelefonok egyre inkább kiváltják a vezetékes telefont, nagyon kevesen vagy legalábbis jóval kevesebben tartják meg mint korábban a vezetékes telefonokat. Mindezzel, csak azt akartam mondani, hogy valóban vannak olyan részek, amelyeknél érdemes közelíteni egymáshoz. Azért szeretnék mondani az egyenlőtlenségek tekintetében egy adatot, ami azt mutatja, hogy Nyíregyházán a helyzet egy picit jobb mint Magyarországon és lényegesen jobb sok európai városnál, országnál is, ahol egyébként azt gondolná az ember, hogy egyenlőtlenségeknek a mértéke jóval kisebb mint Magyarországon vagy akár Nyíregyházán. Van egy speciális együttható és egy mutató szám ami azt mutatja, hogy milyenek a városon belüli vagy a településeken belüli egyenlőtlenségek. Ez igaz lehet akár az egzisztenciális helyzetre és jövedelmekre és minden másra. Ez az index az abszolút egyenlőségtől való eltérést mutatja. Szóval Nyíregyházán 28,5 ez a mutatószám. És rosszabb a helyzet Spanyolországban, Írországban,

1999 Olaszországban, Görögországban, Észtországban, az Egyesült Királyságban. Lengyelországban, Litvániában, Lettországban és Portugáliában, az európai átlaga pedig 35. Ez egy olyan szám, ami jó Nyíregyházán, de nem nyugtathat meg senkit sem. Mondanék egy olyan adatot, ami azt bizonyítja, hogy miért kell nekünk szakképzési és oktatással különösen sokat foglalkoznunk. Ma Nyíregyházán a felsőfokú végzettségűeknek a 80%-a dolgozik. A középfokú végzettségűeknek dolgozik 64,5%-a, az alapfokú végzettségűeknek viszont csak 27,7%-a dolgozik, ez viszont azt mutatja, hogy bizony a képzettség az nagyon sokat számít a munkaerői piacon. És ami igazán elkeserítő az az, hogy ebből nyilvánvalóan kevesebben vannak a 8 általános iskolai végzettségű alatti a foglalkoztatottsága, az ma csak 4,9%, azok az emberek, akik csak 8 általános alatt végeztek el valamilyen iskolát vagy valamennyi osztályt, csak 5%-a dolgozik ma Nyíregyházán. Mindezekkel én csak azt akartam mondani, hogy igen, mindazok, akik hozzászólásukban azt erősítették, hogy vannak olyan területek amelyeket nekünk erősíteni kell a következő években, akár a külterületek felzárkóztatásában és a saját önkormányzati eszközökkel, azoknak én teljesen igazat adok. És két dolgot szeretnék még megemlíteni. Talán Felbermann Endre kezdett el arról a hozzászólásában beszélni, hogy az elmúlt 4 év milyen kettősséget hozott magában. Ezt a kettősséget azzal szeretném kiegészíteni, hogy akkor, amikor a 2007-2013-as európai uniós támogatási ciklusra készült ez a város is, szerintem nemcsak Nyíregyháza, hanem szinte minden magyarországi település belement egy olyan versenyhelyzetbe, amiben igyekezett elérni minél több eu-s forrást. Ez nem csak nálunk, hanem minden más magyarországi városban azt hozta magával, hogy akaratlanul is emelkedtek a hitelei egy-egy önkormányzatnak és ez igaz volt Nyíregyházára is. Azért szoktuk elmondani, hogy azért nem baj, mert egyébként ezekhez a beruházásokhoz valamilyen érték mindig kötődik. És ez az érték megmarad a városban. Egy-két pontosítást szeretnék csak tenni, hogy ne múljon el úgy a mai nap, hogy azzal feküdne le bárki is, hogy ebben az évben csak 68 millió forintot fordítottunk intézmény felújításra, mert 550 millió forintot költünk a Wesselényi Miklós Szakközépiskolának a felújítására, az elmúlt héten adtuk át 48 millió forintért, ebből 28 millió forint saját erő volt a Százszorszép Óvodát, pontosan Szilassy Géza körzetében, persze ezek pályázati pénzek, hát hogyne. Az élet már csak ilyen, hogy sok pályázati pénz is van benne, de az intézmény felújításokat csak annyit akarok mondani, hogy az elmúlt 4 évben én kiszámoltam 3,5 milliárd forintot fordítottunk intézmény felújításra, ebben van pályázati pénz is és van saját erő is. De több mint 3,5 milliárd forintot fordítottunk intézmény felújításra. Ez oktatási intézményekre vonatkozik és a szociális intézményekre. Zárásként én egyetlen gondolatot szeretnék csak mondani, szóval én azt érzem, hogy a képviselő-testület alapvetően igyekezett együttműködni és megérteni a másikat. És vallom azt, hogy bármely ember meg tudná a másikat érteni, hogy ha igazán akarná. Mindig van valaki aki azzal van elfoglalva, hogy egy másiknak feleljen meg. És mondjuk akkor is, ha ő maga belül mást érez. Hát hogy ha ezen felül tudnánk egy kicsit emelkedni, bárhol fog ülni a következő ciklusban valaki akkor szerintem az önkormányzat, illetve a képviselőtestület munkája is még ennél is gördülékenyebb lenne, és azt gondolom, hogy ezzel egy kicsit a saját munkánkat is meg tudnánk könnyíteni a következő időszakban. Köszönöm szépen. Moskovits Károly:(képviselő) Tisztelt Polgármester asszony, tisztelt Közgyűlés! Nagyon röviden szólnék hozzá. Alpolgármester úr mondandójához részben egy kicsit fogok kapcsolódni. Nagyon sok észrevétel volt a múlttal kapcsolatban én egy kicsit a jövőről is szeretnék beszélni, életkoromból is adódóan. És nem csak az elmúlt 3 évről, hanem egy kicsit az elmúlt 20-ról is. Ebben az anyagban rögtön az elején egy

2000 nagyon fontos témakörrel találkozunk, a gazdaságnak a témakörével. Ez lenne a jövőben is szerintem rendkívüli súlyponti kérdés. Gazdaság, gazdaság, gazdaság, hiszen ez mindennek gyakorlatilag az alapja. És én úgy gondolom, hogy nem csak az elmúlt 3 évben, hanem az elmúlt 10 évben is Nyíregyháza ebben példaértékű volt, az Ipari parkra gondolok. Nem sorolnám a cégneveket, illetve a befektetett milliárdokat meg a munkahelyek teremtésének a számát, és elég valószínű, hogy ilyen mértékű gyarapodás annak az infrastrukturális és beruházásnak is köszönhető, hogy a várost elérte azt amit elért illetve a város is sokat fordított az ipari parkra. Ez az autópálya ha minden igaz, akkor megy tovább a keleti határunknak az irányába. Ez újabb lehetőséget jelent. És azért is volt fontos az, hogy ilyen nagy cégek jöttek be a városba, és munkahelyeket megtartani, illetve teremteni tudtunk, mert van két szomszédos megyeszékhely Debrecen, Miskolc, aki azzal a hagyományokkal rendelkezik és ennek ellenére mi tudtuk tartani, sőt erősíteni tudtuk a pozíciónkat a gazdaság területén. Fontosnak tartom ezt azért is, mert az én életkoromból adódóan az én generációmmal kapcsolatban én nagyon erősen éreztem azt, hogy nagyon sok ember hagyta el a várost amiatt, mert nem tudott minőségi, megfelelő munkahelyet teremteni. Ez nem csak ránk jellemző, sajnos Budapest orientáltságán az országnak az elmúlt 60 évben semmit nem sikerült ezen oldani a rendszerváltás óta sem. Tehát akármelyik álláskereső portálra felmegyünk az interneten, körül-belül az állásoknak a 80%-a Budapestre vonatkozik, a maradék 20% pedig az ország különböző részére. Tehát az, hogy Nyíregyházán maradjon a fiatal, akár már a középkorú is ehhez nagyon fontos a jó, legfőbb munkahelyeknek a száma. És én úgy gondolom, hogy amit mi, önkormányzat tehettünk ebben az elmúlt időszakban azt megtettük. Annyit szeretnék még mondani a nagyberuházásokkal kapcsolatban, hogy megértve infrastrukturális problémákat, akár a belvárosban, akár a külvárosban, hogy valóban ez egy speciális időszak volt. Ami olyan lehetőségeket kínált, ami a jövőben már nem lesz, vagy nem ilyen formában lesz. Értelemszerűen amikor már ilyen nagyberuházásokra már nem lehet pályázni, akkor a kisebb infrastrukturális problémáknak a megoldására elég valószínű, hogy több forrás fog jutni. Tehát nekem az a reményem van illetve kérésem a majd a jövőbeli vezetőkhöz, hogy a városnak a gazdaságpolitikájára nagy hangsúlyt fordítsanak és az elindult fejlődést legalább ilyen ütemben tudják folytatni. Polgármester asszonynak pedig én is meg szeretném köszönni a munkáját. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen a képviselőknek is a hozzászólást. Nem fogok mindenre reagálni, csak néhány dologra egy-egy félmondat, vagy egy mondat erejéig. A város gazdaságát mutatja az egy főre jutó iparűzési adó, amelyik majdnem 1000 forintra pontosan annyi mint Miskolcé és Debrecené. Tehát ma Debrecennek a gazdasága nem erősebb mint Nyíregyházának a gazdasága, és Miskolcnak a gazdasága nem erősebb mint Nyíregyházának a gazdasága. Persze egészen más helyzetben van Győr és Veszprém és Székesfehérvár, a dunántúli városok. A két említett város az egyetemével és az intézményhálózatával sokkal erősebb mint mi. A másik megjegyzésem. Egyetértek azzal, hogy egy új vagyon felértékelés szükséges, mert most, hogy összeállítottuk a szeptember 3-án kötelezően megjelent anyagot akkor jöttünk rá, hogy pl. 100%-ban önkormányzati tulajdonban levő gazdasági társaságoknak a törzstőkéje van a mi vagyonunkba. Miközben a valódi vagyonértéke ennek mondjuk a tízszerese. Tehát sokkal nagyobb vagyonnal rendelkezünk mint amilyen vagyon megjelenik a mi vagyonértékelésünkbe, de ugyanezt tudom mondani például a két laktanyára, amelyiknek a vagyonértéke 1 milliárd alatt van. A valós vagyonértéke pedig azért ennél több, 3 és 4 milliárd közötti vagyont képvisel. A következő a szennyvíz és útépítés problematikája és szeretném még egyszer egyértelművé tenni, hogy a

2001 szennyvíz programunkban több mint 1 milliárd útépítési pénz van. Tehát nem más pénzből kell megoldani, hanem abból a pénzből. Itt csak azért kell izgulni, hogy ne legyen drágább most a szennyvízre leadott pályázatoknak az árajánlata, mint a tavalyi volt, ez talán segíti azt, hogy jobban szétbontottuk. Tehát kisebb vállalkozók is tudnak pályázatot beadni. A külső városrészek programjánál és elmaradottságán és problematikájánál én két területet szeretnék megjegyezni. Az egyik a Borbánya a másik a Kistelekiszőlő. A Borbánya és Kistelekiszőlő mindkettő nagyon speciális település, mert ahol viszonylag rendezett tulajdon és út viszonyok voltak, ott az elmúlt 10-20 évben még a rendszerváltás ellőttől kezdődően a csapadék az talán nem, de a szennyvíz és az útépítés nagyjából megvalósult. Ez a Kállói út felőli rész. A másik oldal és a Kistelekiszőlő hasonlóképen megőrizte ezt a kertes jellegét, vagy hogy kell ezt mondani, zárt kertes jellegét. És ha valamiért el lehet bennünket marasztalni, akármelyik önkormányzatot beleértve, nyilván az én voltam a leghosszabb ideig. De az első ciklust is, amikor lehetőség nyílt ezeken a területeken lakásépítésre, mert ugye akkor kerültek ezek belterületbe, hogy nem ragaszkodtunk ahhoz, hogy először területrendezés legyen és után lehet építkezni. Tehát ennek a két területnek az óriási tanulsága az, most idéznék valakit de nem idézek, mert tudom hogy ennek rossz szájíze van, hogy néha a lakosság véleményénél fontosabb a város érdeke. Szóval van olyan szituáció, amikor nem lehet a lakosság igényét kielégíteni, mert fontosabb az összvárosi érdek, tehát lehet, hogy nekünk kőkeményen ragaszkodni kellett volna ahhoz, hogy csak akkor van lakásépítés, ha ott a terület rendezésre kerül és kialakulnak az utak, amiből lehet csapadékcsatornát, szennyvízcsatornát és út építését csinálni, és ennek a következményeit szenvedjük meg valamennyien. A képviselők is, mert hát nekik kell ezzel foglalkozni és minket szidnak, hogy miért nem tudunk ezen a területen lépni. Ez egy nagy tanulság a következő időszakra vonatkozóan. A másik, ami szintén a külső városrészekre vonatkozik. Én nagyon fontosnak tartottam azt a programot, amit a első ciklus végén a bokortanyák fejlesztésére fogadunk el, és lépésről-lépésre mentünk benne. És nagyon fontosnak tartom azt, amit ennek a ciklusnak az elején fogalmaztunk meg, hogy minden lakóterületen vagy bokortanyán legyen valamilyen központ. Valamilyen települési központ. Ez vagy iskolához vagy művelődési házhoz, vagy valami máshoz kapcsolódjon. És ebben azért nagyon sokat elértünk. Ugye Nyírszőlősön az iskola köré alakult ez a központ. Sóstóhegyen szintén az iskola köré alakultak. Nagyszálláson orvosi rendelő és művelődési ház elé. Amikor már lehet rendezvényeket, meg közösségi életet csinálni. Császárszálláson, Mandán az ott lévő vagy Rozsréten az ott lévő játszótér és sportpálya és egyebek köré. És lehetne sorolni tovább ezt az úgynevezett központ fejlesztést. Mint ahogy a Kistelekiszőlőben is ott az iskola, óvoda, ami mellé közterületet is kell kialakítani, mert ez viszont elmaradt és pontosan emiatt nem tud igazán élővé válni. Van részben, de ott az a rész az befejezetlen maradt. Szóval csak ezt akarom mondani, hogy ez egy konkrét program volt és ezt a programot folytatni szükséges, mert ezt az emberek kívánják és jó szívvel fogadják. A Mandára vonatkozóan Vinnai Győző képviselő úrnak szeretném, mondani, az én lányom ott lakik és ők interneteznek és azt tudom mondani, hogy ők erre az internetre nem fizetnek többet mint én Nyírkábel internetére fizetek. És a minősége sem rosszabb, én magam is internetezek Mandabokorban. Segíteni kellene az ott élőknek és ezt én nem tudtam eddig, hogy ez ilyen probléma, hogy lehet gyakorlatilag ehhez jól hozzájutni. Az egyéb vonatkozásban nincsen problémám viszont szeretném képviselő urat arra kérni, hogy segítsen nekünk a vidékfejlesztési programban. Van 2 nyíregyházi, 2 nyírtelki, meg 1 nyírbogdányi útépítési programunk, nemsokára lesz az értékelése. Nagyon fontos lenne, így lehetne elérni Bihari tanyát, mert ugye az idegenforgalmi szempontból is nagyon fontos. És én még két dolgot írtam fel magamnak, mert általában egyetértek és azért nem akarok azokra kitérni. Az egyik, hogy az idegenforgalomban mi Sóstón

2002 talán erőn felül is vállaltunk a látványosságok kiépítésében. Én meg vagyok róla győződve, hogy a következő időszakban nem a fejlesztésben kell az önkormányzatnak részt venni, hanem a koordinációban. A vállalkozók megnyerésében, mert a termékek megvalósultak, ott vannak, a termékek megvalósultak. Akár most a Múzeumfalu hétvégi programja, akár a Kalandpark, akár az Állatpark, a fürdő, a kreatív ház is nemsokára meg fog nyílni. Tehát nagyon fontos lenne, hogy a nyíregyházi vállalkozók ne Hajdúszoboszlóra vigyék a pénzüket, hanem egyfajta lokálpatriotizmusból Sóstón fektessenek be, és végre épüljön egy ABC, ha nem tudom megmondani, hogy hány nyíregyházi vállalkozót vittem ki Sóstóra, hogy építsen egy ABC-t nemcsak az idegenforgalom számára, hanem az ott lakók számára is és nem voltak hajlandók. Azt gondolom, hogy mondjam nagyon kedvezményes telekkel is a városnak ezt a programot támogatnia kell. És az utolsó amiről szeretnék szólni, hogy van ebben az országban egy felfordult világ, ez a kötelezettségek és követelések aszinkronja, tehát hogy nagyon öntudatosak lettünk és azt gondoljuk, hogy nekünk ehhez, amahhoz, mindenhez jogunk van. Ami egyébként persze igaz. A másik oldalon nagyon sokszor elfeledjük a kötelezettségeinket. És ez az élet szinte minden területére igaz. Igaz akkor, amikor a szülő beviszi a gyereket a iskolába vagy az óvodába, és azt gondolja, hogy majd az iskola meg az óvoda fogja felnevelni az ő gyerekét, és neki nincsen kötelezettsége. Akkor is igaz ez, amikor éjjel 3 órakor esetleg a rendőrség vagy az éppen ellenőrzést végző jegyző és csapata találkozik tizenéves gyerekekkel, akinek olyankor semmi helye nincsen a diszkók környékén, mert elfelejti a szülő, hogy az ő kötelessége lenne, hogy figyeljen erre a gyerekre. De akkor is igaz ez, amikor a csapadékvíz elvezetésnél azt gondolják az emberek, hogy csak az önkormányzatnak a kötelezettsége ezt megcsinálni, és elfelejtik, hogy a tetőről lehulló vagy lejövő csapadékot nekik kellene elhelyezni, mert ez az ő törvényi kötelezettségük. És tudnám sorolni továbbra is. És ennek egyetlen lehetősége van, hogy visszafordítsuk ezt a dolgot, ami egyébként a rendszerváltás előtt meg volt. Tudom, mert benne éltem és tudom, hogy az emberek egészen másként viszonyultak ehhez a dologhoz mint most, hogy ha egyszer a pártoknak az egymásra való licitálása megszűnne akkor egészen biztos, hogy ezt a fajta gondolkodást is a helyes útra lehet terelni. Mint ahogy ez a fajta gondolkodás a nyugat-európai országokban sokkal jobb helyzetben van mint ahogy nálunk van. És ez azért nagyon érdekes, mert egyszerre van jelen a város egyes részein ez a kötelezettség és követelés egysége, más részein pedig ennek az aszinkronja. És én azt gondolom, hogy ebben van teendője a következő önkormányzatnak. És tiszta szívvel kívánom, hogy legyen ezen a területen nagyon sikeres. Tisztelt képviselők! Én minden hozzászólást szeretnék megköszönni, szeretném megköszönni Önöknek a munkáját és azt kívánni, hogy akik a következő testületben lesznek, azok itt eredményes munkát tudjanak végezni, akik pedig nem lesznek a következő testületben ne gondolják azt, hogy le lehet rakni ezt a munkát mintegy kabátot fogasra. Egészen biztos, most mosolyogtam Hajzer Lászlóra, Hajzer László is fogja majd figyelemmel kísérni, hogy mi fog történni ebben a testületben és én egészen biztos vagyok abban is, hogy Turcsik László sem fogja elfelejteni, hogy amikor 2000-ben vagy 1999-ben akkora hó volt, akkor fölment a kocsira és aztán ő akarta megoldani a hó eltakarítás összes gondját és aztán egy idő után csak rájött, hogy ahhoz mások is kellenek. És hát gyönyörűen szervezte, hogy ott az emberek összefogjanak. Szóval azt akartam ezzel mondani, hogy aki nem lesz benne a képviselő-testületben segítse a képviselő-testületnek a munkáját. Én szerintem rossz irányba mentünk, amikor a képviselő-testület számát lecsökkentettük, ha ez a megoldás a megtakarításban, legyen, de szükséges, hogy visszahozzuk a lakóterületi, nem Népfrontnak hívjuk, hanem majd ki kell találni valami mást. A lakóterületi közösségeket, mert egy képviselő nem lesz képes 9000 emberrel együtt dolgozni, egyszerűen fizikálisan, szellemileg nem lesz képes ezt a

2003 feladatot ellátni. Ezért muszáj, hogy lakóterületi kisközösségek legyenek, muszáj, hogy képviselőket pártállástól függetlenül az ott lakók segítsék. És én azt gondolom, hogy a következő önkormányzatnak ez egy nagyon fontos feladata, hogy vesse le függetlenül attól, hogy kik fognak a testületbe kerülni, hogy itt most szocialista vagy itt fideszes képviselő az egyéni körzet képviselője. Fontos, hogy e köré a képviselők köré civil szervezetek, emberek, közösségek pártállástól függetlenül odaálljanak és segítsék a képviselők munkáját. Én ehhez kívánok mindenkinek jó egészséget és köszönöm szépen a munkájukat. Egy kicsit ez több lett időben amire számoltunk. Ezért most két lehetőség van, vagy folytatjuk, vagy 10 perc szünetet csinálunk, de mielőtt erre sor kerülne, kérem a képviselőket, hogy aki elfogadja a 4 éves munkáról szóló beszámolót, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 5 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 207/2010. (IX. 20.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007–2010. évi gazdasági programjának végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról A Közgyűlés a 2007-2010. évi gazdasági programjának végrehajtásáról szóló beszámolót megtárgyalta és elfogadja. Melléklet a 207/2010.(IX.20.) számú határozathoz: Erős és versenyképes, hazai vállalkozásokra jobban alapuló gazdaság megteremtése 1. „Az Európai Uniós csatlakozás új lehetőségeket nyitott meg az iparfejlesztés és a logisztika területén. Területi elhelyezkedésünk az Unió keleti határán lehetővé és szükségessé teszi olyan ipartelepítési és logisztikai projektek kidolgozását, melyek a város és a megye közös érdekeit szolgálják.” A város gazdaságának fejlődése hasonlóan a többi megyei jogú városéhoz ellentmondásos volt: A ciklus első két évében folyamatos fejlődés valósulhatott meg, ami a globális válság miatt az utolsó évben megtört. Az iparfejlesztés, munkahelyteremtés eredményeinek jelentős része az Ipari Park megvalósuló projektjeinek köszönhető. Évente folyamatosan települtek be magyar- és külföldi vállalkozások új munkahelyeket és új gazdasági kultúrát is teremtve: • 2006-ban a Thyco Mo. Kft. vásárolt területet, és kezdte el egy fémmegmunkáló üzem létesítését. Építését azonban a válság miatt elhalasztotta. Megkezdte működését a Gabriel-Chemie Kft., mely egy osztrák tulajdonú vegyipari üzem.

2004 • 2007-ben a Sematic Hungary Kft. olasz liftajtókat gyártó üzemet indított el. • 2008-ban a Lanotte Kft. telephelyét SPLC-E Kft. vásárolta meg, és társcégeivel GOF Hungary Kft, Szuro-Trade Kft.-vel közösen kezdte el tevékenységét. • 2009-ben a LEGO Manufacturing Kft. bérli a Flextronics Kft. volt telephelyét, és ide helyezte a DUPLO teljes, valamint a hagyományos LEGO kockák egy részének gyártását és csomagolását. Ebben az évben befejezte a beruházását a Leva-Team Kft, amely élelmiszeripari gépeket gyárt, melyet még mind a mai napig nem indított el. Elkezdte működését a SGS Magyarország Kft. laboratóriuma, ahol bio üzemanyagok bevizsgálása folyik. Az Ipari Park bővítési területéből 5 ha-t egy német tulajdonú cég vásárolt meg a későbbi fejlesztéseihez. Új csarnok építésével bővítette termelését a Jász-Plasztik Kft. • 2010-ben Befejeződött az Ipari Park bővítési területének első ütemének infrastrukturális fejlesztése. Ezáltal kb. 40 ha terület azonnal betelepíthetővé vált. A ciklus ideje alatt az Ipari Parkban működő cégek dolgozói létszáma mintegy 500 fővel növekedett, jelenleg kb. 4300 fő dolgozik ott. Az Ipari Parkban 360 millió euró (kb. 100 milliárd Ft) beruházás valósult meg, ezzel a becslések alapján évente mintegy 100 milliárd Ft termelési értéket állítanak elő az itt működő cégek. A logisztikai fejlesztéseink közül a legjelentősebb eredmény az, hogy a Központi Területfejlesztési Célirányzat támogatással befejeződött a reptér fejlesztésének III. üteme. Kiépült a repülőtér biztonságtechnikája és az utasforgalmi épület biztonsági berendezései, új üzemanyagkút létesült, valamint elkészült a repülőtér automata fénytechnikai rendszere is. A IV. ütemben a kifutópálya és a hozzá tartozó fénytechnikai rendszer meghosszabbítása a cél. 2. „A hazai piaci tapasztalatok alapján ebben a ciklusban jelentős fejlődés lesz a kereskedelem területén.” Nyíregyháza mindig kedvelt célpontja volt a nagy kereskedelmi hálózatoknak, köszönhetően a hármas határ közelségének is. Eredmény az, hogy elsősorban a minőségi kereskedelem valósult meg: a Média-Markt, az OBI és a Korzó működése ezt erősítette, miközben valamennyi cég megnyitása óta részt vesz a város életében kultúra vagy sport támogatóként, illetve rendezvény szervezőként is. Nehézségeik ellenére talpon maradtak helyi vállalkozóink is, egyre többen tudtak pályázati forrásokat szerezni fejlődésükhöz, megmaradásukhoz. És persze voltak sokan olyanok is, akiket a gazdasági válság kilátástalan helyzetbe sodort. Az utóbbi hónapokban nagy vitát váltott ki a Búza téri Piac sorsa. Abban mindenki egyetértett, hogy jelenlegi állapotában már méltatlan a városunkhoz, de a megoldási javaslatok különböztek. A politikai felhangoktól sem mentes vita hatására a

2005 közgyűlés elvetette a magántőke bevonására tett javaslatot, és új tervpályázat kiírásáról döntött. Az Örökös Piac és a Korányi úti bérelt területen működő piacokat kedvelik a városlakók, ezért egyre gyakoribb az igény más városrészeken is kisebb piacok kialakítására 3. „Nyíregyháza harmóniáját a táji értékek, természeti kincsek megőrzése és racionális fejlesztése jelenti. A következő időszakban az idegenforgalom fontos gazdasági tényező, munkahelyet biztosító ágazat és a város identitását meghatározó tényező lehet.” 2006-ban turizmusfejlesztési stratégiát dolgozott ki az önkormányzat, melyben fő irányként a Sóstógyógyfürdő komplex fejlesztését, a belváros kulturális örökségének továbbfejlesztését, és a tirpák hagyományok ápolását jelölte meg. Sóstógyógyfürdő fejlesztéséhez az alapot az adta, hogy a parkfürdő rekonstrukciójára és bővítésére vissza nem térítendő támogatást nyertünk az Európai Uniótól (Észak - Alföldi Operatív Program „Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés támogatására” összköltsége 1.193.700.000 Ft + ÁFA, melyből állami támogatás 594.879.000 Ft) Ennek keretében átalakul a gyógymedence, az „olasz” medence, az 50 m-es medence és környezete, új öltözőépületet és lelátót alakítanak ki, megújul a zöldfelület, térfigyelő-és beléptető rendszert építenek ki és a megnövekedett vízigény miatt új termál kutat kell fúrni. Az ország egyik legnagyobb turisztikai beruházása kezdődött meg Nyíregyházán, amikor a Nyíregyházi Állatpark Nonprofit Kft. „Ócenárium, Esőerdőház és Tarzan ösvénye” címmel sikerrel indult az Észak - Alföldi Operatív Program „Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés” című kétfordulós pályázati felhívásán. Az Európai Unió és a Magyar Állam által finanszírozott projekt összköltsége 1.595.010.000 Ft, amelyből a vissza nem térítendő támogatás 797.345.499 Ft. A megnyitás óta több mint 400.000 látogató járt az Állatparkban igazolva a hozzá fűzött reményeket. Ugyanakkor a korábbinál még fontosabbá vált, hogy az ide látogatókat megfelelő színvonalú szálláshelyeken tudjuk fogadni. A volt Szeréna lak helyén egy projektcég 80 szobás, 4 csillagos szálloda megvalósítását tervezte, melyhez 2008 évben 542 millió Ft EU-s támogatásban részesült. A beruházást a hitelek beszűkülése miatt az előírt határidőre nem tudta megkezdeni, így az elnyert támogatási összeg visszafizetésre került, a vállalkozó felajánlotta a terület visszavásárlását. Három sóstógyógyfürdői szálloda azonban jelentős pályázati forráshoz jutott szálláshely bővítésre és minőségi fejlesztésre, így ezzel biztosíthatók az igényes szálláslehetőségek. Az Igrice megvásárlásáról nem sikerült a Megyei Önkormányzattal megegyeznünk, reméljük az új tulajdonos minél hamarabb elvégzi a szükséges fejlesztéseket. Önkormányzatunk fontos feladatának tekinti, hogy a várost egységesen mutassuk meg az érdeklődőknek, ezért rendszeresen szerveztünk turisztikai szakmai fórumokat a VAKÁCIÓ Nemzetközi Idegenforgalmi, Utazási, Szabadidő Kiállítás és Vásár kísérő programjaként, idegenforgalmi szolgáltatóink egységesen mutatkoznak be Ungvár, Krakkó, Kassa és a belföldi nagyvárosok utazási kiállításain, kiemelten Budapesten az Utazás, a Főszezon a Spa és Welness kiállításokon. Sikeresek és

2006 eredményesek voltak az idegenforgalmi szezonra felkészítő tanfolyamok, amelyeket egy-egy turizmushoz közeli iparág dolgozói számára szervezett a Polgármesteri Hivatal. Oktatáson vettek részt a város taxisai, a helyi járatú autóbusz-vezetők, a közterület felügyelők, a felszolgálók, a recepciósok és a szakácsok. Az önkormányzat folyamatosan együttműködik a Magyar Turizmus Zrt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatósággal, a régió és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye turisztikai képviselőivel, kiemelten a Sóstói Vállalkozói Klubbal és a nyíregyházi Idegenforgalmi Kerekasztallal. Az Észak-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság döntése értelmében a turisztikai fejlesztések terén elért kimagasló eredményeinkért az önkormányzati kategóriában Nyíregyháza nyerte el az „Alföld Turizmusáért” díjat a Sóstó, a belváros fejlesztéséért, a tanyavilág fejlődéséért tett erőfeszítésekért. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Nyírség Turizmusáért Egyesület és a meghatározó vonzerő tulajdonosok, azaz a Nyíregyházi Állatpark Nonprofit Kft. és a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. közösen hozta létre 2009-ben a helyi turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szervezetet, a Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kftt. A TDM szervezeti rendszer létrehozásának egyik fő célja Nyíregyháza és térségének népszerűsítése, a turisztikai bevételek növelése, a terület imázsának erősítése, a desztináció turisztikai kínálatának bemutatása és a turizmusfejlesztés. A célok eléréséhez nagyban hozzájárul, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-alföldi Operatív Program támogatási rendszere keretében 50 millió forint támogatást nyert a Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft a „Nyírségi Turistavarázs” elnevezésű projekt megvalósítására. A TDM-et létrehozó pályázatot Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata készítette el és nyújtotta be. A megvalósításhoz az önkormányzat biztosította a 8 823 e. Ft-os önerőt. Az elnyert támogatásnak köszönhetően még 2010-ben kialakításra kerül a TDM iroda, új technikai eszközök kerülnek beszerzésre. A pályázat fontos eleme a szervezet és humánerőforrás fejlesztés, a munkaszervezet felállítása, a külföldi és belföldi jó gyakorlatok bemutatása, az egyesületi tagok szakmai képzése. Elkészülnek azok a tanulmányok (versenyképességi stratégia, arculatterv, arculati kézikönyv), amelyek a jövőbeni egyesületi és turisztikai munka szakmai irányvonalának megalapozását jelentik. Javulnak a vendégtájékoztatás feltételei, kültéri információs terminál, touch info pont létesül, az interneten keresztül új foglalási, programtervező rendszer lesz elérhető. Nagy hangsúlyt kap a marketingkommunikációs tevékenység, kiadványok készítése, kiállításokon való részvétel és a webmarketing. 4. „A gazdaság versenyképességének egyik legfontosabb tényezője a rendelkezésre álló piacképes tudással rendelkező munkaerő.” Az elmúlt időszakban folyamatosan törekedtünk arra, hogy oktatási rendszerünk megfeleljen a munkaerő-piaci elvárásoknak. A szakiskolai képzés megújítását segítette a Szakiskolai Fejlesztési Program, melybe valamennyi szakiskolai képzést folytató intézményünk bekapcsolódott. A program célja a szakiskolai közismereti oktatás és szakmai megalapozás megújítása, a szakképzési évfolyamokon a módszertani fejlesztés, valamint a hátrányos helyzetű tanulók reintegrációja. Közvetítő szerepet vállaltunk a betelepülő ipari cégek és intézményeink között, melynek eredményeként a Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégium, a TISZK és a LEGO együttműködésével új, korszerű tanműhely kezdi meg működését. Természetesen a beszámolási időszakban a legnagyobb változás ezen a területen a Nyírvidék TISZK Központi Képzőhelyének

2007 kialakítása volt. A Központi Képzőhely a képzési funkcióknak megfelelő korszerű technológiával berendezett tanműhelyekben és laboratóriumokban képes a munkaerő-piac igényei szerinti oktatásra, nagy sebességű hálózat kiépítésével képes a modulrendszerű oktatásban a csúcstechnológiai szimulációkra. A tanműhelyek lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók munkaerő-piaci elhelyezkedésének esélyei növekedjenek, a pályaorientációval kombinált pályaválasztási tanácsadó rendszerrel valódi tanulási utakat ajánl a tanulóknak. A TISZK támogatja a vállalati gyakorlati képzés módszertani fejlesztését és illeszkedését az iskolák által végzett oktatáshoz; a tanárok és oktatók továbbképzésével, az új oktatási, minőségbiztosítási és szervezetfejlesztési módszerek bevezetésével és folyamatos alkalmazásával hozzájárul a magas színvonalú oktató munkához. A kvalifikált munkaerő képzésében nagy szerepe van főiskoláinknak. A Nyíregyházi Főiskola folyamatosan törekszik a munkaerő-piaci igények figyelembe vételére, erősíti gazdasági szakjait és folyamatosan fejleszti átképző lehetőségeit. A ma ötkarú intézmény olyan oktatási és infrastrukturális fejlesztést hajtott végre, amely országosan és nemzetközileg is ismertté tette. Campusának épületegyüttese és a hozzá tartozó innováció 2009-ben középületek kategóriában világbajnoki címet ért el. A Debrecen Egyetem Egészségügyi Kara egészségügyi és szociális területen képez szakembereket. Épületegyüttese folyamatosan bővült, korszerűsödött, melyhez önkormányzatunk is segítséget nyújtott. A Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskolán teológus és hittanár képzés folyik. A Bethlen Gábor utcai épületegyüttes jól illeszkedik környezetébe, tervezett bővítésük finanszírozási okokból tolódik, így átmenetileg meg tudtuk oldani a Móricz Zsigmond Színház látogatóinak parkolását.

I.

Európai város – európai színvonalú infrastruktúra

1. „Az elkövetkező időszak talán leghangsúlyosabb feladatai a közlekedésfejlesztés, közlekedés szervezés területén jelentkeznek.” Az Európai Unió, a kormány és az önkormányzat támogatásával soha nem látott útépítések és felújítások kezdődtek a városban és környezetében. Mindezek eredményeképpen várhatóan jelentős mértékben javul városunk versenyképessége, új munkahelyek jönnek létre, és növekedni fog Nyíregyháza gazdasági szerepe. A kiemelt beruházások a következők voltak: M3 autópálya Keleti elkerülő út Keleti körút, Kállói út - Orosi út – Pazonyi út összekötése (ROP) Nyugati elkerülő út (Simai út – 36-os) – a pályázat nem nyert Kiskörút folytatása a Szent István útig folyamatban van 4-es főút korszerűsítése Debrecen-Nyíregyháza között (állami forrás) Nagykörút befejezése (állami beruházásban) Diák utca -Szállási utca kereszteződés Egyház utca – Síp utca csomópont kiépítése folyamatban Az állami tulajdonú utak burkolatának felújítására a Regionális Operatív Program pályázatain nyertünk közel másfél milliárd forintos támogatást. Ebből 41,4 km újult meg. Ezek a Nyírpazony – Orosi összekötő út, Kemecsei út, Kállói út, Kálmánházi út. Az elmúlt ciklusok gyakorlatának megfelelően az önkormányzati utak burkolatainak és alapjainak megújítását is tovább folytattuk:

2008 2007-ben: burkolat javítás a Korányi F. u. – Jósaváros területén 94 millió Ft beruházási költségen 41 millió Ft támogatással. 40 millió Ft értékben útalapok építését végeztük: • 2008-ban: burkolat javítás 252 millió Ft beruházási költségen, 118 millió Ft támogatással. 50 millió Ft értékben útalapok építése (Sóstóhegy, Borbánya, Belváros) • 2009-ben: burkolat javításra nyertünk összesen 85 072 000 Ft összeget. (Nyírszőlős, Ady Endre út és környéke • 2010-ben: utak burkolatának javítására közel 22 millió forintot, a járdák burkolat felújítása 45 millió forintot költöttünk. •

A rugalmas tömegközlekedés rendszere az országban először Nyíregyházán került kialakításra az Európai Unió támogatásával (ÉAOP-3.1.4./B-2008-0010). A 2007 márciusától működő rendszer napközben a korlátozottan közlekedőképes embereket segíti diszpécserközponton keresztül, munkaidőn túl pedig a ritkán lakott településrészen élők közösségi közlekedéssel történő kiszolgálását biztosítja. A rendszerhez 3 db 34 utas szállítását szolgáló autóbuszt helyeztünk forgalomba. A VOLÁN járműállományának megújítása folyamatos, évről évre több alacsony padlós korszerű autóbusz beszerzése történik. 2006 decemberében 15 Solaris autóbusz beszerzése valósult meg, míg 2007-ben 3 kisbuszt vásárolt a társaság. A 2008. évben 1 midibusz és 10 autóbusz beszerzése történt meg. Bár minőségében jelentős változás következett be a tömegközlekedés területén, a helyi buszközlekedés gazdaságossága – elsősorban a csökkenő utasforgalom miatt – tovább romlott. Évente több százmillió Ft-al járult hozzá a város a Volán működéséhez. A „Közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése” (ÉAOP-2009-3.1.4/A) pályázati kiírásra Önkormányzatunk pályázatot nyújtott be. A projekt elvárt eredménye közösségi közlekedési járművek hálózati szintű előnyben részesítése a város jelzőlámpás csomópontjain és haladásuk további elősegítése buszsáv létesítésével. A közösségi közlekedés további fejlesztése érdekében célul tűztük ki, hogy a buszhálózatot még komfortosabbá és „zöldebbé” tegyük a nyíregyházi lakosok számára. Pályázatot nyújtottunk be „Közösségi közlekedés Infrastruktúrájának fejlesztése Nyíregyházán” címmel (ÉAOP-3.1.4./B). 355 millió forintot sikerült elnyernünk uniós és hazai forrásokból, a saját erő mértéke közel 40 millió Ft volt. Felújítottunk 103 buszmegállót, 50 esőbeállót és egy irányító-utasforgalmi épületet. Nyíregyháza 2002-ben elkészíttette a kerékpárút-hálózat fejlesztésének tanulmánytervét, mely kijelölte a fejlesztési irányokat. A hálózat fejlesztése megvalósítható egyrészt új kerékpárutak építésével, másrészt a meglévő járdák kerékpáros követelmények szerinti átalakításával. 2. „Az infrastruktúra nagy fejlesztéseinek első körében a hulladékgazdálkodási program I. ütemét valósítjuk meg.” Nyíregyháza és a környező 242 település közös erővel, az Európai Unió Kohéziós Alapjának segítségével elindította az ország legnagyobb környezetvédelmi beruházását, a szilárd hulladékgazdálkodási programot, amelynek legfontosabb

2009 eleme egy a városunkban felépülő hulladéklerakó. Az Európa legszigorúbb környezetvédelmi előírásainak megfelelően épülő tárolóhoz kapcsolódóan már elkészült a válogató csarnok és a bekötőút. A szelektív hulladékgyűjtés sikerességéért, a hulladékgazdálkodásért és a környezetvédelmi szemléletformálásért Nyíregyházáé az Arany Hangya vándordíj 2009-ben, amit a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fővédnökségével írtak ki a települések számára. Nyíregyháza élen jár a környezetvédelemben, ami a lakosság környezettudatos magatartásának is köszönhető. Nyíregyháza volt az első az országban, ahol szelektíven kezdték gyűjteni a leszedett karácsonyfákat, de a városban évek óta népszerű a Hulladékért virágot akció is. 18 ezer családi házban van lehetőség a műanyag-és papírhulladék zsákokban történő elkülönített gyűjtésére,10 ezer háztartásban van biohulladékgyűjtő edény, és a lakosság évről évre egyre több hulladékot helyez el a zöld szigeteken. 3. „Egy város működésének jellegzetes mutatója a szennyvíz elvezetésének rendszere.” Célul tűztük ki a közel száz százalékos kiépítettségű csatornahálózat megvalósítását, ezért kezdődött meg már a ciklus kezdetén egy komoly előkészítő munka. Az Európai Bizottság jóváhagyását követően elindulhattak a közbeszerzési munkálatok. A közbeszerzési eljárások ütemezésénél tapasztalható késedelem okai részben a tenderdokumentációk minőségbiztosítási, illetve javítási időszükségletéből adódtak. Az eljárások időtartamát növelte továbbá, hogy az ajánlattételi időszak meghosszabbításra került, valamint mindkét eljárást lezáró döntéssel szemben jogorvoslati eljárást indítottak. A Közbeszerzési Döntőbizottság telepi tenderre vonatkozó jogorvoslati eljárásnál elutasította a jogorvoslati kérelmet, így a teleprekonstrukcióval kapcsolatos munkák elkezdődtek. A szennyvízcsatorna hálózat közbeszerzési eljárásával összefüggésben indított jogorvoslati eljárás eredményeként az Értékelő Bizottság újraértékelte az ajánlatokat. Az eredményhirdetést követően azonban ismét jogorvoslati eljárást indítottak a döntéssel szemben, így a teljes program befejezése 2012. évben reális. 4. „Megyénkben mindig nagy kincs volt az egészséges ivóvíz, ami még ma sem áll rendelkezésre minden településen.” Magyarország kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően az egészséges ivóvíz nálunk természetes adottság. Dolgunk azonban így is akad, hiszen a víz minősége sok összetevőtől függ, azon mindig lehet tovább javítani. Ezt az elvet követve az önkormányzat célul tűzte ki, hogy minden nyíregyházi háztartásba minőségromlás nélkül jusson el a friss ivóvíz. Folytatódik a városi ivóvízhálózat fejlesztési program, amelynek eredményeként már 99%-os a kiépítettségről beszélhetünk. 2008. év március 03-i ülésen született döntés arról, hogy Nyíregyháza csatlakozni szándékozik az Észak-Alföldi Régió Ivóvízminőség–javító programjához. A Közgyűlés jóváhagyta a Területi Vízgazdálkodási Tanács Fejlesztési Bizottsága által elfogadott azon projektváltozatot is, amely szerint az érintett vízmű telepek mindegyikének ellátási területe csatlakozik a Nyíregyházi Regionális Vízellátó Rendszerhez. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a szakemberek iránymutatásai és a rendelkezésre álló előkészítési anyag alapján az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség KHT három önkormányzati társulás létrehozására tett javaslatot, amelyek

2010 megfelelnek a pályázati, műszaki, szakmai és jogi szempontoknak. Az állami tulajdont érintő vízművek beruházásban képviselt részarányának meghatározásával a nyírségi projektcsoportot érintő 45 településre rögzült a tervezett műszaki tartalom. A Nyírségi Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás 2009. május 27-én megalakult. A KEOP 1.3.0. pályázat beadásához szükséges dokumentumok véglegesítését a Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség KHT készíttet 2010 augusztusában a Nyírségvíz Zrt és a tulajdonos önkormányzatok lemondtak a 3,5 milliárdos uniós támogatásról, azért, hogy a nemzeti ivóvízminőség-javító program beruházásai miatt ne legyen szükség mintegy 25 százalékos lakossági áremelésre. Kizárólag saját forrásokra támaszkodva, mintegy egymilliárd forintból oldják meg azokat a fejlesztéseket, amelyek révén az ivóvízminőség a szolgáltatási területükön megfelel az uniós paramétereknek. 5. „A város nagy gondja a csapadékvíz elvezetés. Folytatnunk kell a csapadékvíz elvezetési programunkat, a főgyűjtő és gyűjtőhálózat kiépítését” A csapadékvíz elvezetési program felgyorsítására a városvezetés évente 50-100 millió forint közötti forrást biztosít. •

2007-ben csapadékcsatorna épült a Hunyadi u., Pazonyi u., Jég u. térségében, illetve megtörtént a Kiskörút víztelenítése és az Északi temető csapadékvíz átkötése.

•

2008-ban befejeződött a Belváros csapadékvíz rekonstrukciója, és kiépült Nyírszőlősön a Szőlőskert utca I. üteme. Az ekkor tervezett Kistelekiszőlő Palánta u. és térségében az engedélyes tervek elkészülte előtt a teljes útszabályozás végrehajtása szükséges. Bujtos városrész területére az ÉAOP-2007-5.1.2.D. pályázatot 2008 évben benyújtottuk, de forráshiány miatt nem nyert támogatást, viszont 2009ben ismét beadtuk igényünket.

•

2009-ben elkészült a Szőlőskert utca II. ütem (Kollégium u. -Vasút utca között) csapadékcsatornázása, és tervezés alatt (vízjogi létesítési engedélyes terveket készíttetjük): Borbánya Bazsalikom u., Nyírszőlős Kollégium u. és Sugár utca eleje, Oros Ezüstfenyő u., Virág utca eleje és Csipke köz csapadékvíz elvezetésére. 2009. évben ÉAOP-20095.1.1.2.D2 komponensű pályázaton Bujtos városrész mellett a Malomkert városrész területének csatornázására is támogatást igényeltünk. Sajnos a pályázatainkat ismét elutasították.

•

2010-ben pályázati forrás hiányában a közgyűlés úgy döntött, hogy a Malomkert csapadékvíz elvezetését saját erőből oldja meg. Jelenleg a kiviteli tervek készülnek. A beruházás költsége 320 millió forint. Ezentúl a legkritikusabb helyeken egyéni megoldásokat valósítunk meg.

6. „Az infrastrukturális fejlesztések mellett fontos szerepet kapnak azok a felújítások, melyek a hatékonyabb energia felhasználást teszik lehetővé” Az Önkormányzati Minisztérium koordinálásával a kormány tovább folytatta a 2001ben indult panelfelújítási programot, melynek célja az iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének támogatása. A programban a támogatásban részesülő pályázatok száma: 214, a lakások száma:

2011 9177. A műszakilag átadott épületek száma 158, a műszakilag átadott lakások száma 6658. A Panelprogram részletes számadatait a 2/9. számú melléklet tartalmazza. Hét intézményünkben a KEOP-2009-5.3.0/A pályázat keretében elindult a komplex energetikai korszerűsítés. A résztvevő intézmények: Őzike Bölcsőde, Aranykörte Óvoda, Búzaszem Óvoda, Móricz Zsigmond Általános Iskola, Kertvárosi Általános Iskola, Lippai János Mezőgazdasági Szakközépiskola, Göllesz Viktor Speciális Szakiskola. A munkaterületek átadása megtörtént, a befejezési határidő az időjárástól függ, mivel nagyon nagy mennyiségű homlokzati színezést is tartalmaznak a felújítási munkák). A pályázati dokumentációban szereplő műszaki tartalom két részre bontható: építészeti és épületgépészeti munkákra. A sóstóhyegyi Szabó Lőrinc Általános Iskolában alternatív fűtésre álltunk át, korszerűsítettük a Petőfi Általános Iskola fűtését. Négy kollégium KEOP pályázatát az irányító hatóság hiánypótlás nélkül befogadta. .

III. A társadalmi megújítás programja 1. „Nyíregyháza önkormányzata nagyon jelentős intézményhálózatot működtet, mely nemcsak a működés folyamatosságának kötelezettségét jelenti, hanem állandó és tudatos felújítási program megvalósítását is.” 1.1 Városunkban szinte nincs olyan oktatási intézmény, amely az elmúlt 3 évben ne részesült volna valamilyen – akár EU-s, akár állami, akár önkormányzati – fejlesztési támogatásban. 2007-ben közel 297 millió forintot fordítottunk oktatási intézmények felújítására. 2008-ban ennek az összegnek több mint duplájából, 681 millió forintból újítottunk meg nemcsak oktatási épületeket: a költségek 30%-át egészségügyi és szociális intézmények, 20%-ot óvodák, 25%-ot általános iskolák, 20%-ot középiskolák, 5%-ot pedig egyéb intézmények fejlesztésére fordítottunk. A 2009. évben összesen 415 336 000 Ft-ot, 2010-ben a pályázati önerő részeken felül 68 000 000 Ft-ot költünk az intézmények felújítására. A legnagyobb fejlesztések: • a Tündérkert Óvoda akadálymentesítése (ÉAOP-2007.4.1.5. pályázaton elnyert 6 700 000 Ft, össz.: 11 000 000 Ft). • a Margaréta Óvoda feladatellátása színvonalának javítását eredményező fejlesztése (elnyert összeg:10 700 000 Ft, a teljes beruházás költsége 18 700 000 Ft.) • a Bencs László Szakiskola és Általános Iskola, valamint a Zrínyi Ilona Gimnázium Arany János Tehetséggondozó Kollégiuma új helyet kapott: a Vay Ádám laktanyában. (A pályázati program teljes költsége 1 149 973 000 Ft volt, az átalakításhoz jelentős, 96%-os uniós és hazai forrást is igénybe tudott venni az önkormányzat.) • a Vécsey Károly Általános Iskolát, a Vécsey utcai óvodát és a Kincskereső Óvodát felújítása az energiahatékonyság növelése érdekében • A Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégium felújítása (ÉAOP4.1.1. pályázaton elnyert 478 millió Ft, a beruházás teljes költsége 576 millió Ft.)

2012 Sikeresen pályáztunk a HEFOP 4.1.1-P-2004-10-0033/1.0 Európai Regionális Fejlesztési Alap által társfinanszírozott projektre. 785.000 millió támogatási összeggel, 64.000 millió Ft önerővel megtörtént a Nyírvidék TISZK Központi Képzőhelyének kialakítása – a volt Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium tanműhelyének generál felújításával 19 csúcstechnológiával felszerelt tanműhely létesült, amelyek a partnerintézmények tanulói számára a korszerű szakmai gyakorlati képzés lehetőségét biztosítják. Ezzel a projekttel párhuzamosan pályáztunk a HEFOP 3.2.2-2004-10-0021/1.0 az Európai Szociális alap által társfinanszírozott projektre, 457 millió Ft összegű támogatásra, amelyben Nyíregyháza kistérsége szakképzésének tartalmi megújítása történt. Ebben a projektben 9 partnerintézményben (3 önkormányzat területén – Nyíregyháza, Nagykálló, Tiszavasvári) járultunk hozzá a szakképzés feltételeinek javításához. Mindkét projekt 2008. májusában, illetve decemberében lezárult, az elszámolás megtörtént. A Nyírségi Szakképzés Szervezési Társaság létrehozása is a szakképzés megújításának része, melyhez pályázati úton (TÁMOP 2.2.3 „TISZK rendszer továbbfejlesztése” c. pályázata) 315 millió forintot nyertünk. A Társaság 20 partnerintézményben folyó középfokú és felsőfokú szakképzést fog össze, összesen 10380 tanuló képzését végzi, 19 szakmacsoportban. A diákok összesen 83 szakmát tanulhatnak. 1.2„A kulturális intézményeink állapota is jelentős feladatok elé állít bennünket.” Kulturális területen az elmúlt évek legnagyobb kihívása az Európai Unió Társadalmi Infrastrukturális Operatív Program (TIOP 1.2.1./08.1) keretében beadott pályázat az AGÓRA programra, amely multifunkcionális közösségi központok és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítását tűzte ki célul. Az ötletpályázat után, de annak részeként elkészített tanulmányterv alapján a benyújtott első fordulós pályázaton városunkat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1 716 484 000 Ft támogatási összeggel előzetes támogatási döntésben részesítette, és a projektet részletes kidolgozásra alkalmasnak ítélte. A második fordulóra benyújtott dokumentációt a Nemzeti fejlesztési Ügynökség sikeresnek ítélte. A sikeres pályázat és az azóta aláírt támogatási szerződés lehetővé teszi a korábbi épület rekonstrukcióján túl egy multifunkcionális közösségi tér felépítését is, amely alkalmas a város kulturális életének felpezsdítésére. A sikeres AGÓRA programmal lehetővé válik városunk számára egy, a XXI. század kulturális igényeinek és közművelődési elvárásainak megfelelőbb komplex, hatékonyabb épületrendszer kialakítása. Az Észak - Alföldi Operatív Program „Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés támogatására” c. kétfordulós pályázati felhívására nyújtotta be a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. „A Nyíregyházi Szabadtéri Színpad rekonstrukciója” című pályázatot. A pályázat 2008. szeptember 12-én feltételesen 22 287 280 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült, azonban a szükséges önerő mértéke olyan magasnak bizonyult, hogy az önkormányzat a 2009. novemberi közgyűlésén úgy döntött, hogy 2010 évben saját erőből végzünk csökkentett ütemű felújítást és állagmegóvást. Ennek első lépcsője a székek cseréje és a színpad mögötti terület állagmegóvása volt.. A befejeződött a Nagyszállási Közösségi Ház létrehozása, ahol 100%-os Önkormányzati Minisztériumi támogatással nagyterem, polgárőri szoba, váró, iroda és kiszolgáló helyiségek került kialakításra.

2013 2008-ban sikeres pályázatot nyújtottunk be Integrált Közösségi Szolgáltató tér kialakítására és működtetésére. A sikeres projekttellehetővé válik a Mandabokori Művelődési Ház rekonstrukcióján túl az ott élő lakosság életminőségét javító szolgáltatások fejlesztése és további közösségfejlesztési folyamatok elindítása és fejlesztése 1.3 „A Bujtosi Szabadidő Csarnok a megye legnagyobb többcélú intézménye, melynek feladata sport, kulturális és szabadidős tevékenységek szervezése, rendezése.” A Bujtosi Szabadidő Csarnok közös, megyei-városi fenntartásához évente 57 800 000 Ft összegű támogatást biztosítunk. A Nyírsuli Kht. részére a Közgyűlés, a Városi Stadion felújítása, fejlesztése céljából 2008-ban 138 500 000 Ft, 2009-ben pedig 134 500 000 Ft összegű felhalmozási jellegű kiadást határozott meg, míg a tekecsarnok felújítására 2 050 000 Ft-ot 2007 decemberében átadásra került a Városi Stadion füves labdarúgó pályájának villanyvilágítása, mellyel egyrészt teljesült a Magyar Labdarúgó Szövetség NB I-es csapatokra vonatkozó licenc-előírása, másrészt így a jövőben városunkban is lehetséges esti mérkőzések lebonyolítása, illetve TV-közvetítés. A világítási rendszer megfelel mind az I. osztályú labdarugó pályákkal szemben támasztott követelményeknek és az UEFA nemzetközi mérkőzések televíziós közvetítéseire vonatkozó előírásainak. A labdarúgó pályával egyidejűleg kiépült az atlétika pálya világítási rendszere, amely a 2010. évi Veterán Atlétikai Európa Bajnokság rendezési jogosultságának feltétele, valamint a belső közlekedési utak vészvilágítási rendszere is. Pályázatot nyújtottunk be a Stadion felújítására, így 250 millió Ft-ból, 50% saját erő vállalása mellett megújult a Városi Stadion atlétikai pályája és lelátója és a rekortán pálya. 2007-ben a város támogatásával megvalósult a Nyíregyházi Főiskola Rákóczi úti sportpályájának közműkiépítése, az elektromos-, víz- és csatornahálózat teljes felújítása, valamint a Városi Stadion bitumenes kézilabdapályáján átadásra került a színvonalas extrém sportpark. 1.4 „Az egészségügyi és szociális intézmények közül akadálymentesíteni kell a kis SZTK-t. A Jósa András Kórházban megvalósul egy átfogó fejlesztési projekt,” A szociális alapszolgáltatások fejlesztésére az Európai Uniós források (ÉAOP 4.1.3.B.C. pályázat) felhasználásával sikerült a Mentálhigiénés Központot új helyszínen elhelyezni. A megszűnt Bessenyei György Kollégium épülete alkalmassá vált a Mentálhigiénés Központ Sarkantyú utcai székhelyének, az Őz utcai nappali ellátást biztosító intézménynek, valamint új szolgáltatásként 30 férőhelyes pszichiátriai betegek nappali ellátását biztosító intézménynek az elhelyezésére. (A projekt összköltsége 182 118 eFt, elnyert támogatás 100.000e Ft.) A volt Báthory laktanya közel egy hektár területű részén működő Esély Centrum mellett új intézmény betelepülése várható, mellyel a fogyatékosok és megváltozott munkaképességűek komplex rehabilitációs központja alakulhat ki.

2014 A hajléktalanok ellátására már eddig is sokat fordítottunk a civil szervezetekkel együttműködésben. A Rákóczi úti integrált hajléktalan intézményt pályázat segítségével hoztuk létre. (HEFOP 2004. 4.2.2. A projekt költsége 241 962 eFt, 94 %-os támogatással.) Az önkormányzat mindig odafigyelt az idős emberekre. A Szivárvány Idősek Otthona 50 férőhelyes Etel-közi részlege épületének felújítására 2009 áprilisában nyílt közbeszerzési eljárást hirdettünk. A 100%-os mértékű Önkormányzati Minisztériumi támogatással megvalósuló, 82 millió Ft összköltségű felújítás kivitelezése befejeződött. Az épület óvodai szárnyait is érintő, teljes nyílászáró cserével, lapostető szigeteléssel, csapadékvíz elvezetéssel, teljes külső hőszigeteléssel, részleges akadály-mentesítéssel, részleges burkolatcserével és felújító festéssel járó munkálatok műszaki átadás-átvétele megtörtént. Az idősek ellátása mind a Pacsirta utcai székhelyen, mind az Oros, Rozsnyai utcai telephelyen megfelel a jogszabályoknak, a szakmai szabályoknak és az ellátottak igényeinek, azonban a vagyontestek és a tárgyi eszközháttér korszerűsítésre szorul. Az Igazgatóság székhelyeként működő Pacsirta utcai épületének akadálymentesítésére és felújítása jelenleg folyik. A hónap végén az idősek visszaköltözhetnek a megújult épületbe. Nyíregyházán az egészségügyi ellátás folyamatos, és biztonságos fejlődési pályán halad, így 2007-ben átadtuk a Szent István utcai háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeletet a Mentőállomás mellett. Az épület 90 millió forintba, az eszközök 14 millió forintba kerültek. A Városi Rendelőintézetben két gyermekrendelőt alakítottunk ki, és gyerekkocsi feljárót is építettünk 2009-ben 2,7 millió forintért. Fontos feladatunk volt az orvosi rendelők átalakítása, felújítása, eszközbeszerzésük segítése: • 12 millió forintból a Toldi u. 65/a számú orvosi rendelőt alakítottuk át: a gyermekorvosi részleget mozgáskorlátozottak is használhatják, a meglévő orvosi rendelőket, a betegvárót, a védőnői helyiséget és a kapcsolódó helyiségeket is felújítottuk, a nyílászárókat pedig kicseréltük. • 2008-ban a nyírjesi orvosi rendelőt is felújítottuk 5 millió forintból. • Nagyszálláson megépült és átadásra került a Közösségi Ház és a benne kialakított orvosi rendelő. • 2008-ban 3 millió forinttal támogattuk az orvosi rendelők eszközbeszerzését. • A terhes tanácsadás megkönnyítése érdekében a Stadion utcai Bölcsőde épületében 2007-ben Terhes Tanácsadót alakítottunk ki. A férőhelyek számának csökkentése minden egészségügyi intézménynek és betegnek nagy problémát okoz. Nyíregyházán ezzel szemben bővítettük a férőhelyeket: a Jósa András Oktató Kórház Ápolási Osztálya 21 férőhellyel bővült, ehhez az önkormányzat 20 millió forinttal járult hozzá. 1.5 „Az intézmények között a Polgármesteri Hivatal épülete is igényelné a felújítást,” Nyíregyháza Polgármesteri Hivatal „A” épületének rekonstrukciója 2008-ban készült el, melynek keretében a közműfelújítást és a belső udvar parkosítási munkálatait végezték el. Megújult a Krúdy terem, valamint az „A” épület első emeleti része, a

2015 díszteremtől északra fekvő irodák és a tárgyaló, recepció is kialakításra kerület. Megújult az „A” épület belső udvari homlokzata, a „B” épület előtti bejáratnál mozgáskorlátozotti feljáró és előtető készült. A belső udvari új térburkolat alatt megtörtént a közművezetékek teljes kiváltása. A teljes bekerülési költség mintegy 200 millió Ft-ba került. A kivitelezési munkák 2008. októberben fejeződtek be. A polgármesteri hivatal épületeiben különböző helyeken és eltérő körülmények között működtek az ügyfélforgalmat is bonyolító irodák. A hivatal épületegyüttesében az ügyintézés így szétszórtan, bonyolultan folyt. Az egyes ügyfélforgalmat is bonyolító irodák helyileg elkülönülten kisebb-nagyobb épületrészekben működtek. Az ügyintézők elhelyezése terjengős helypazarló nagy közlekedő területekkel feltárható irodaszárnyakban volt. Közöttük a fizikai, vizuális, kommunikációs kapcsolat nem volt megoldott. A felújítás megteremtette a hatékony együttműködést, az ügyfelek az épület szárnyai és szintjeiben történő bolyongás helyett rövid úton elérhetően egy helyen, gyorsan tudják intézni ügyeiket bármilyen témakörben. Az Ügyfélszolgálati Centrum elhelyezése jól megközelíthető több ponton feltárható épületben történt. Fizikai kapcsolatban áll a meglévő épületek közlekedőivel, parkolókkal, utcai bejáratokkal. Az új Ügyfélszolgálati Centrumban Nyíregyházán 1500 négyzetméteren, optimális körülmények között, a XXI. század technológiáját használva intézhetik ügyeiket a városlakók. A korszerűsítés segítségével egy épület ad otthont a szociális, adó és okmányirodának. A minden igényt kielégítő beruházás több mint 500 millió forintba került és uniós források felhasználásával valósult meg. 2. „Az intézményhálózat korszerűsítése mellett elkezdjük a város egyes részeinek a modernizálását, rehabilitációját” 2.1 Uniós segítséggel (ÉAOP-5.1.1/B-2009-0001), „A belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése Nyíregyházán” című pályázati program keretén belül több százmillió forint értékben kezdődtek meg beruházások a nyíregyházi városközpontban, melyek különlegessége, hogy az önkormányzat a helyi lakókkal és vállalkozókkal szoros együttműködésben végzi el a fejlesztéseket. • • • • • • •

A vállalkozók és az önkormányzat összefogásával sikerül teljesen újjá varázsolni a Zrínyi Ilona utcát. A belvárosi terek megújulásának részeként új portálokat kapnak az üzletek és megújul a burkolat is. Megszépül a Skála Áruház homlokzata, a Házasságkötő terem felújítása befejeződött. A város ékköve a Nyírvíz Palota 450 millió forintos beruházással újul meg. Egy új ügyfélszolgálati centrumot is a nyíregyházi lakosok rendelkezésére bocsátottunk. A református templom és az ortodox parókia is megújult külsővel gazdagítja majd a belvárost. Megújul a Hősök tere, a Mártírok tere és a Luther tér, valamint rendbe tesszük a fákat az Árok, a Búza és a Szent I. utcákban.

2008. évben a Jókai és Nagy Imre téren felépült a Korzó Bevásárlóközpont, amellyel 670 db térszint alatti parkolót is kialakítottak. A beruházással megvalósult városunk új sétálóutcája, mely a Korzó Bevásárlóközponttól a Bocskai utcáig terjed, a római katolikus templom előtti teret is magába foglalva. Ezen szakaszon a közművek rekonstrukciójára is sor került.

2016 A belváros megújulásához kapcsolódnak a közlekedést átalakító fejlesztések, melyek várhatóan 2011-re készülnek el. A fejlesztés során a biztonságos és egyben gyors közlekedést tekintettük a fő szempontnak. • • • • • •

Az Egyház utca négysávosítása, a Síp utca szabályozása, az Egyház u.Bethlen u. kereszteződésben jelzőlámpás forgalmi csomópont építése. A Kálvin tér és a Bercsényi utca szabályozása. A Széchenyi u. - Szarvas u. - Iskola u. forgalmi csomópontjának jelzőlámpás csomóponttá történő átépítése. A Luther u. - Szent István u. kereszteződésében jelzőlámpás csomópont kiépítése, a Szent István utcai szakasz új forgalmi rendjének kialakítása. A Kiskörút Bocskai u. - Szent István u. közötti szakaszán új, 2x2 sávos nyomvonal kiépítése. Az akcióterület és a város egyéb részei közötti kerékpáros forgalmi kapcsolat megteremtése. Kerékpárút építése a Bethlen G., a Széchenyi, a Szarvas és a Szent István utcákban.

2.2 „A belváros mellett elkezdjük a város komplex rehabilitációját is. Nyíregyháza város önkormányzata két egykori laktanyát kapott tulajdonba a Magyar Államtól.” Számos magyar nagyváros szenved az elhagyatott ipari és katonai létesítmények lepusztult látványától, a környezeti rombolás nyilvánvaló hatásaitól. Egy város élhetőségét és arculatát nagymértékben befolyásolják az ilyen épületek. Az Önkormányzat korábban térítésmentesen átvette a Tiszavasvári út mentén lévő két honvédségi ingatlant, a volt Vay és Báthory laktanyát. A további hasznosításhoz szükséges feladatokat - mindkét laktanya esetében a lőszermentesítést, illetve a Báthory laktanya területén a környezeti kármentesítést - elvégezte. Mindkét területen olyan beruházást sikerült megvalósítani, ami a nemcsak a városlakók, hanem a környező települések kiszolgálását is biztosítják: Az Esélycentrum, az Arany János Tehetséggondozó Kollégium s a Bencs László Szakiskola méltó elhelyezését oldottuk meg. 2.3 „Elkezdjük a lakótelepek humanizálását: a közterületeken burkolatcsere, zöldfelületek növelése, utcabútorok kihelyezése, a közvilágítás korszerűsítése, közösségi épületek rekonstrukciója szükséges a város négy lakótelepén” Elkészült Jósaváros közterületeinek rehabilitációja. A fejlesztés 90%-ban Európai Uniós forrásból, 333.350.000 forintból valósulhatott meg. A projekt tartalma a közművek kiváltása, a teljes burkolatcsere, a vízelvezetők beépítése, közvilágítás korszerűsítése, vízgépészeti műtárgy építése, meglévő platánsor felújítása, bővítése, valamint a füvesítés és utcabútorok kihelyezése volt. A következő évben megtörtént a felújított részhez csatlakozó közterület felújítása is, és az Arany János Iskola előtti burkolatok átépítése. Jelenleg folyik az Eötvös Gyakorló Iskola és az Arany János Gimnázium előtti terület átépítése, melynek részeként tízszeresére növekszik a zöld felületek aránya. Ezzel jobb lesz a csapadékvíz elvezetés, és teret kapnak a terület értékes fái. A Fazekas János tér rehabilitációjának keretében a közművek kiváltására, teljes burkolatcserére, vízelvezetők beépítésére, közvilágítás korszerűsítésére, parkosításra, automata öntözőrendszer kiépítésére és utcabútorok kihelyezésére került sor. Az átadott treület füvesítése még az idén megtörténik

2017 Az Érkerti lakótelep is Európai Uniós forrásból (ÉAOP 2009-2010-es akcióterve 5.1.1/B pályázati konstrukció) újul meg. A beruházás összköltsége mintegy 1,4 milliárd Ft, melyhez 1 milliárd Ft támogatást igénylünk. A projekt célja a lakótelepen megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása, az épületállomány és a közterek megújításával, valamint közszolgáltatások fejlesztésével. Végül, de nem utolsó sorban a Huszár lakótelep újul meg az Európai Unió forrásaiból (ÉAOP 2009-2010-es akcióterve 5.1.1/B pályázati konstrukció), mellyel lehetővé válik a Huszártelep társadalmi-gazdasági leszakadásának megállítása a lakókörnyezet és az életminőség átfogó és fenntartható javításával. Első lépésként a volt iskola épületének szociokulturális szolgáltató központtá alakítása történt meg. A beruházás összköltsége 60 millió Ft, melyhez 6 800 eFt összegű eszközbeszerzés társult. A szociális városrehabilitációs program keretében tervezett további fejlesztések: a közterületek megújítása, szociális bérlakások felújítása és komfortosítása, valamint további ESZA típusú beavatkozások. A projekt kapcsán városunk csatlakozott az URBACT II. Duisburg által vezetett tematikus városhálózat programjához, mellyel nemzetközi tapasztalatokat szerzünk a Huszár telep társadalmi és szociális reintegrációjának megvalósításhoz. Élhető lakókörnyezetünkhöz és a gyermekek szórakozásához elengedhetetlenek a jól felszerelt és biztonságos játszóterek. Az önkormányzat ennek érdekében számos játszóteret épített újjá, illetve alakított ki. A Kossuth – Dob – Rákóczi - Vasvári utcák által határolt területen. Butykán, a művelődési ház udvarán. Oroson a Hermann Ottó Általános. Iskola udvarán. Az Északi krt. 36. sz. mellett, Nagyszállás központjában. A Nyírszőlősi sportpálya mellett. Az UMVP keretében 17 millió forintot kaptunk további játszóterek felépítéséhez Sóstóhegyen és Rozsréten. • A Tuzson János Botanikus Kertben kreatív játszótér • Robinson dombon, Ferenc körúton

• • • • • •

IV.

A város, ahol mindenki számít

„Nyíregyháza hátrányos helyzetű lakóinak segítése, életminőségük emelése, a társadalomba való integrálása alapvető erkölcsi és társadalmi érdekünk. Ehhez nyújtanak segítséget a szociálpolitikai programok.” 1. Az önkormányzat, a kormányzat támogatásával, olyan foglalkoztatási programokat folytat, amelyek a munka és a gyakorlati képzés összekapcsolásával a munkavállalási hátrányok leküzdését, az álláskeresők képzettségi szintjének növelését, készségeik fejlesztését, gyakorlati tapasztalatok megszerzését teszik lehetővé. Az áttekinthető, nyilvános pályázati rendszerben elérhető programok egyidejűleg helyi, illetve térségi és országos célok megvalósítását segítik átgondolt, megtervezett és ellenőrzött értékteremtő foglalkoztatással. A közcélú, közhasznú és egyéb programok környezetvédelmi, belvízrendezési, szociális, egészségügyi, oktatási és egyéb feladatok megvalósítására szóltak. A foglalkoztatottak szemétgyűjtést, útszegélyezést, sepregetést, illegális

2018 szemétlerakatok felszámolását, hóeltakarítást, parlagfű irtást, kaszálást, parkfenntartási tevékenységet, tereprendezést, papírhulladék válogatást, bálázást, közterületi játszószerek, padok korlátok festését, javítását; csapadékvíz-elvezető árkok tisztítását, karbantartását; egészségügyi és szociális tevékenységet, hajléktalan ellátást, idősgondozást, illetve különböző intézményekben adminisztrációs, kisegítő feladatokat végeztek. A foglalkoztatás bővítése és hatékonyságának növelése érdekében 2008-tól hoztuk létre a Külterületi munkacsoportot a fenntartásba be nem vont területek rendben tartására, amely azóta is sikeresen működik. Közhasznú foglalkoztatás keretében 2007-ben összesen 16 közhasznú programot bonyolítottunk, melyben összesen 373 fő többségében alacsony iskolai végzettségű regisztrált álláskeresőnek biztosítottunk munkát. 2008-ban a 9 közfoglalkoztatás programban összesen 571 fő vett részt, ebből 234 fő közcélú és 337 fő közhasznú és egyéb foglalkoztatási formában. 2009-től a Szociális Törvény módosításával jelentősen átalakult a közfoglalkoztatás. Nagyobb hangsúlyt kapott az „Út a munkához” program keretében a rendelkezésre állási támogatásban (korábban aktív korúak rendszeres szociális segélye) részesülők közcélú foglalkoztatása, így a programban átlag 500 fő közcélú és 70 fő közhasznú munkavállaló foglalkoztatását terveztük megvalósítani. 2009. szeptember 30-ig, a közfoglalkoztatási tervünket az alábbiak szerint teljesítettük. • Közcélú munkaszerződések száma 2009.január-szeptember között: 780 db • Egyéb foglalkoztatási programokban megkötött munkaszerződések száma (TÁMOP, közhasznú stb.) 94 db • Munkaszerződések száma összesen 2009. évben: 874 db • Közcélú foglalkoztatottak száma jelenleg: 500 fő • Egyéb foglalkoztatottak száma: 57 fő • Összesen munkaviszonyban lévők száma 2009. 09. 30. napján: 557 fő • A közcélú foglalkoztatás bér és járulékai költségeinek 95%-át a központi költségvetés biztosítja, a maradék 5% önkormányzati önerő. Szintén az önerőt terhelik a dologi költségek. • A közcélú foglalkoztatás bér és járulékainak költségeire 2009. évben eddig 261 432 000 Ft-ot hívtunk le a Magyar Államkincstártól előleggel együtt. • Határozott idejű munkaszerződést kötünk – az év elején még 90 munkanapra, a jogszabályi módosítást követően, pedig a határozat kiadásától számítva időarányosan. Elsősorban teljes munkaidőben (napi 8 óra) történik a foglalkoztatás. Cél, hogy lehetőleg minél hosszabb ideig munkában maradjanak a foglalkoztatottak, ezért lehetőség van hosszabbításra is. 2 “A roma lakosság helyzetének változtatása nemzeti ügy, de ugyanakkor személyes ügyünk is:” A romák felemelkedése, a társadalomba való beilleszkedése elsősorban oktatási, képzési, nevelési feladat. A Huszár lakótelepi iskolát – Huszárvár néven - igazi közösségi házzá alakítottuk át. Jelenleg az önkormányzati fenntartásban működő Gyermekjóléti Központ gyermekjóléti szolgáltatást, ellátási szerződés alapján a Humán-Net Alapítvány a

2019 családsegítői feladatokat, a Periféria Egyesület az alternatív napközbeni ellátást végzi. A programban ugyanakkor részt vesz a Cigány Kisebbségi Önkormányzat is, önálló irodában nyújtják szolgáltatásaikat. Elkészült az Anti-szegregációs Terv, melynek fő célja, hogy csökkenjen a városban a szegregált körülmények között élő, hátrányos helyzetű, roma lakosság aránya úgy, hogy egyetlen szegregátum lakóinak száma se növekedjen, illetve, hogy javuljon a hátrányos helyzetű és roma lakosság életminősége és lakáskörülménye, különösen a szegregált területeken élők esetében. A Munkaerő-piaci menedzseri pályázat keretében a Cigány Kisebbségi Önkormányzat és Hivatalunk együttműködésének köszönhetően 7 fő, roma származású munkavállaló foglalkoztatására nyílt lehetőség. Bérköltségüket a Munkaügyi Központ vállalta magára, a saját erőt a város biztosítja. 3. „A hajléktalanok ellátására már eddig is sokat fordítottunk a civil szervezetekkel együttműködésben”. A hajléktalanok ellátására már eddig is sokat fordítottunk a civil szervezetekkel együttműködésben. A továbblépésben olyan programot kívánunk megvalósítani, amelyben a hajléktalan nők kiemelését célozzuk meg. Ezt elsősorban bentlakásos foglalkoztatók létrehozásával lehet megoldani. Be kell őket vonni a közhasznú foglalkoztatásba. A hajléktalanok lakhatáshoz juttatása érdekében helyi rendeletet alkottunk a lakbér hozzájárulási szolgáltatás jogszabályi feltételeinek megteremtésére. A szolgáltatás az országban először Nyíregyházán került bevezetésre. 4. „A bántalmazott nők helyzetének javításához civil szervezetek bevonását támogatjuk” Az Ajtó Projekt keretében a Human-Net Alapítvány a Munkaügyi Központtal és Hivatalunkkal együttműködve a szociális és munkaügyi nyilvántartási rendszer integrációját valósította meg 2007-2008. évben. A projekt összköltsége 40 mo Ft.

V. A kultúra várost, a sport lelkeket épít 1. „Nyíregyháza kulturális értékekben gazdag város.” 2007-től jelentős változások történtek a városi kulturális-közművelődési rendszerének szerkezetében. Szakértők bevonásával végrehajtottuk a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, valamint a közművelődési hálózat racionalizálását, mely során költségtakarékosabb működtetés céljából, mind a fiókkönyvtári hálózatban, mind a közösségi hálózatban jelentős átszervezés történt. 2008. január 1-től egy hatékonyabb közművelődési intézmény kezdte meg munkáját Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum néven, mely integrálta a korábban önállóan működő Lakókörzeti Művelődési Házak Igazgatóságát, valamint a Városi Galériát. A Szabadság téri székhellyel működő szervezet 17 telephellyel ellátja az összes külterületi közösségi színtér szakmai irányítását is. 2009. január 1-étől Krúdy Gyula Art Mozi és Rendezvénycentrum néven új közművelődési intézményt hozott lére a Közgyűlés. Feladatai közé tartozik az Art

2020 Mozi működtetése, a Szabadtéri Színpad szakmai irányítása, a Sóstói és Kossuth téri nyári programok, a Nyírségi Ősz lebonyolítása, és a névadó Krúdy Gyula emlékének méltó ápolása. 2008 tavaszán önkormányzati finanszírozással megtörtént a Kállay Gyűjtemény multimédiás eszközökkel történő felszerelése. A vetített és képes tárlatvezetés lehetővé teszi a Múzeum turisztikai vonzerejének és látogatottságának további növelését. A helyi önkormányzatok közművelődési és könyvtári érdekeltségnövelő támogatásáról szóló 4/2004.(II.20.) NKÖM rendelet alapján évente sikeres pályázatot nyújtottunk be a Minisztériumhoz, és a központi támogatásokat jelentős saját erővel kiegészítve a közművelődési intézményhálózat műszaki-technikai fejlesztésére, illetve állománygyarapítására fordítjuk. Kulturális életünk egyik legmeghatározóbb intézménye a Móricz Zsigmond Színház. Felújított, megszépült épületében magas szintű alkotó munka folyik. Egyetlen vidéki színház, amely minden évben részt vesz a színházak országos találkozóján, a POSZT-on, ahol 2008-ban megkapták a legjobb együttes munkáért járó különdíjat. A VIDOR Fesztivál sikerében nagy szerepe van az egész társulatnak. Városunk rendezvény kínálata az elmúlt években tovább színesedett, kulturális fesztiváljaink szakmai – művészeti színvonala, ismertsége látogatottsága az elmúlt időszakban tovább nőtt, különösen kiemelkedő a kétévente megvalósuló Nyírség Nemzetközi Néptáncfesztivál, a VIDOR és a Nyírségi Ősz népszerűsége, illetve a Cantemus Nemzetközi Kórustalálkozó külföldi elismertsége. Programsorozataink kiválóan közvetítik szellemi értékeinket, őrzik hagyományainkat. Mára már kialakult rendszerben jól illeszkednek városunk programtervébe a Városnap programjai, a Szabadtéri Színpad és a Hotel Barbizon előadásai, melyek részben önkormányzati finanszírozással valósulnak meg évente. A város kulturális szervezeteivel közösen példás együttműködéssel rendszeresen megemlékezünk többek között a Magyar Kultúra és Költészet Napjáról, a Hősök Napjáról, a Holocaust áldozatairól, az Aradi vértanúkról és az Elhurcoltak emléknapjáról. Évről-évre színvonalasabb programok szerveződnek Oroson, Rozsréten, a Kertvárosban, Vajdabokorban, a Jósavárosban, Nyírszőlősön, Sóstóhegyen, Mandán. Évente jelentősen támogatjuk a nagy együtteseink és tartósan magas színvonalon működő művészeti csoportjaink szakmai munkáját. A városban működő megyei fenntartású intézményekkel folyamatosan együttműködünk, hisz az általuk szervezett programokon főleg nyíregyháziak vesznek részt. Ezért az együttműködés keretében hol pénzügyi támogatással, hol közös szervező munkával járulunk hozzá a Jósa András Múzeum, a Levéltár, a Múzeumfalu éves közművelődési programjaihoz és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szemle, valamint a Vörös Postakocsi megjelentetéséhez. Az elmúlt években is folytatódott a művészeti ösztöndíjprogram, melynek eredményeképpen évente 3-3 fő részesülhet az önkormányzat rendszeres havi támogatásában. 2007. év májusában elkészült a II. világháború magyar hősi halottainak tiszteletére létesített emlékhely, mely azóta rendszeres megemlékezések és koszorúzások helyszíne. A következő évben Tóth Sándor Alma kompozícióját, idén Zagyva László Hangulatok című munkáját avattuk fel.

2021 A Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum szervezeti keretein belül jelenleg 15 közösségi színtér működik. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a város eddigi közművelődési szempontból ellátatlan körzetekben is beindult a kulturális szolgáltatás. Egyre színvonalasabb programok vannak a nyírszőlősi, az orosi, valamint a sóstóhegyi színtereken. 2. „Nyíregyháza nemcsak diákváros, de a fiatalok városa is.” Nyíregyháza ifjúsági életének teljes koordinálása a Mustárház feladatai közé tartozik. A Mustárházat 2004-ben alakítottuk ki a Szent István u. 20. szám alatt. 2005től a Kulturális Életért Közhasznú Egyesület működteti feladat-ellátási szerződéssel. Ennek keretében 2007. június 30-tól a teljes ifjúsági feladat és Nyíregyháza Ifjúsági Koncepciójának szinte minden cselekvési feladata a Mustárházhoz tartozik. Munkájuk legfontosabb eredményei: • Az év gyermek és ifjúsági mintaprojektje cím elnyerése 2009-ben. • Ifjúságbarát önkormányzati díj elnyerése 2009-ben. • Fejlesztések tekintetében a humánerőforrás a korábbi 4 fő alkalmazottról 7 főre emelkedett. Kialakításra került 2007-ben a diák polgármesteri iroda, teljes funkció-átalakító felújítás a pincében. Eszközök, számítógépek, bútorok folyamatos cseréje. • Évente 30-50%-kal növekedő pályázati források, 2009-ben éves szinten már 40 millió forint. (2006: 10 millió, 2007: 15 millió, 2008: 21 millió) A pénzeszközök 50%-a EU-s forrás. • A megszokott programokon túl (táncház, nyelvi kurzus, klubkoncertek, kiállítások, alkotó pályázatok) képzések, civil majális, fesztiválok, testvérvárosi találkozók megszervezése, lebonyolítása. Napi átlag betérők száma 100 fő. • Médiakör: Mustár FM Rádió elindítása 2007-ben, NYIL diákújság és változatai • Hazai téren együttműködés helyi (Gyermekjóléti Szolgálat, E-Misszió, Esélyház) és országos szervezetekkel (Baranya Nonprofit Kft, Mobilitás, HAYICO), a Magyarországi Információs Irodák Szövetségének aktív tagja, Eurodesk végpont. • Nemzetközi téren együttműködés különböző témákban testvérvárosokkal 3. „A kultúra mellett a sport az a terület, amely tömegeket vonz, szórakoztat és a siker, vagy kudarc szinte mindenkit személyesen érint.” A sportba fektetett pénz és energia nem vész el, mindenki számára örömet tud okozni, és nem utolsó sorban egészséges életet kínál. Ezek az elvek vezetik az önkormányzatot, amikor a sport támogatására áldoz. A benyújtott pályázatok alapján a városi ösztöndíjrendszer éves keretösszegéből felkészülési támogatást kapott: 2007: 10 sportegyesület, 35 sportoló 2008: 12 sportegyesület, 58 sportoló 2009: 10 sportegyesület, 53 sportoló A Nyírsuli Kft. labdarúgó és kosárlabda akadémiáját a Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium biztosítja a 2010/2011-es tanévtől.

2022 A város a kiemelt csapatsportágak közül a férfi kosárlabdával, a női röplabdával és a labdarúgással többéves támogatási szerződést kötött, míg a férfi kézilabda és az NYVSC kiemelt egyéni sportágai éves támogatási szerződés alapján kaptak működési alaptámogatást. Minden évben kiemelt támogatást biztosítunk a helyi tehetséges sportolók kiválasztását, képzését végző Nyírsuli Kht. utánpótlás-nevelési rendszerének működtetésére. 2007-ben tizenegy, 2008-ban tíz, 2009-ben tizenkettő olyan kiemelkedő sportrendezvényt támogatott az önkormányzat, amelyek hagyományuk és színvonaluk révén tovább öregbítették városunk hírnevét. Nemzetközi sportkapcsolataink az elmúlt években tovább fejlődtek, hiszen diákjaink, sportolóink számos ilyen jellegű hazai és külföldi sporteseményen vettek részt. A Sóstó-Gyógyfürdők Zrt.-vel megkötött 2007. és 2008. évi szolgáltatás-vásárlási szerződések alapján az Önkormányzat az úszósporttal foglalkozó városi sportszervezetek részére edzési és versenyzési, valamint katasztrófavédelmi és vízi mentési feladatokat ellátó városi szervezetek részére rendszeres gyakorlási lehetőséget biztosított. A város úszásoktatási programja a következő támogatásokat biztosította: • • •

2007-ben 2 000 000 Ft összegben 17 óvoda és 15 alapfokú oktatási intézménynek 2008-ban 2 300 000 Ft összegben 20 óvoda és 17 alapfokú és 1 középfokú oktatási intézménynek 2009/2010-es tanévben 27 intézmény 54 osztályának

A programban közel 1.300 második osztályos tanuló úszásoktatása valósult meg három helyszínen, 30 órában, melynek 21,5 millió forintra rúgó teljes költségét (belépőjegyek, autóbusz költségek, oktatói díjak) az Önkormányzat biztosítja. A DAS Műszaki Fejlesztő és Szolgáltató Kft-vel több évre vonatkozóan megkötött szerződés alapján az Önkormányzat a cég által a városunkban működtetett mobil műjégpályán a téli időszakban munkanapokon térítésmentesen biztosít sportolási, korcsolyázási lehetőséget az oktatási intézmények tanulói részére. VI. Költségvetés „A beruházásokhoz, az új intézmények létrehozásához azonban pénzre van szükség. A város nehéz gazdasági helyzetben van.” A beszámolási időszak alatt az önkormányzat bevételének közel 1/3-a a központi költségvetésből származott. A bevétel 8,9%-át a működési bevételek, 33,4% -át a sajátos működési bevételek (illetékek, adók, bírságok ) adták. A sajátos működési bevételeken belül a helyi adó képezi a legnagyobb tételt, melyből a három év alatt 18.512 millió Ft realizálódott. Az állam 32.735 millió Ft támogatást biztosított az önkormányzat feladatellátásához. A felhalmozási és tőkejellegű bevételek az összes bevétel mindössze 3%-át jelentették, mivel ezen a téren jelentős visszaesés következett be a fizetőképes kereslet csökkenése miatt, amihez nagymértékben hozzájárult az egész világon végigsöprő gazdasági válság. Az intézmények zavartalan működéséhez folyószámlahitelt, valamint munkabérhitelt vettünk fel. A beruházási és felújítási, valamint a terület előkészítési feladatok

2023 megvalósításához felhalmozási hitelt vettünk fel, valamint kötvénykibocsátással teremtettük meg a szükséges forrást. Az iparosított technológiával épült lakások felújításához Panel plusz hitelt vettünk igénybe. A bevételek szerkezetében jelentős átalakulás következett be az időszak alatt a kötvénykibocsátás miatt. A kötvénykibocsátás évében mint finanszírozási bevétel jelenik meg a kötvény ellenértéke, a következő években pedig pénzmaradványként mutattuk ki a tárgyévben fel nem használt részt. A finanszírozási kiadásoknál ez úgy csapódik le, hogy megnőtt a hiteltörlesztés aránya 2007-ben, hiszen a kötvény egy részéből a korábbi kedvezőtlen kamatozású devizaalapú hitelek lettek kiváltva. Ennek következtében 2006-ról 2007-re a hiteltörlesztés duplájára emelkedett. A kötvény visszafizetésének türelmi ideje, valamint a törlesztés hosszú távú üteme kedvező irányba módosította a költségvetés 2008. illetve 2009. évi struktúráját. Az eltelt időszakban a gyermeklétszám csökkenése, valamint a szegregált oktatás megszüntetése miatt – a racionálisabb feladatellátás megszervezése érdekében - az intézményhálózatban jelentős szerkezeti változás következett be. Két ütemben átszervezésre került a közművelődési intézményhálózat. Az adópolitikánkban folyamatosan szem előtt tartottuk a kis- és középvállalkozások érdekeit, ezért a jogszabályi lehetőségeket maximálisan kiaknázva adómentességben részesítettük azon vállalkozásokat, amelyek vállalkozási szintű adóalapja az iparűzési adóban nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Az adómentességi szabály alapján az elmúlt időszakban átlagosan a vállalkozások 51%-a éves szinten 125 millió Ft iparűzési adó megfizetése alól mentesült. • • •

2007. évben 7.184 vállalkozás 126,3 millió Ft, 2008. évben 7.792 vállalkozás 126,8 millió Ft, 2009. évben 7.118 vállalkozás 121,2 millió Ft iparűzési adó megfizetése alól mentesült

A Közgyűlés az önkormányzati ciklusban a lakosság széles körét érintő adót továbbra sem vezetett be. Az érintett időszakban az önkormányzat költségvetésében az adóbevételek (helyi adó és gépjárműadó együtt) évente több mint 17%-os részarányt képviselnek. Ez az önkormányzati ciklusban több mint 21 milliárd forint adóbevétel. A 2006osbázisévhez viszonyítva az adóbevételek több mint 1,9 milliárd Ft-tal (35 %-kal) növekedtek. Az adóbevételeken belül a 66%-os részarányt képviselő iparűzési adó a 2006. évhez képest 1,2 milliárd Ft-ot meghaladó nagyságrenddel emelkedett 2009. évre. Az iparűzési adót fizető vállalkozások száma 5,3%-kal (243), a 100.000 Ft feletti iparűzési adót fizető vállalkozások száma 3,7%-kal (92), az általuk fizetett iparűzési adó összege pedig 17,1%-kal (653 millió Ft) emelkedett a bázisévhez viszonyítva. Az iparűzési adóbevétel növekedési üteme a gazdasági válság hatására lelassult.

2024 Az önkormányzat 2008. január 1-jétől a vállalkozások adóterheinek mérséklése érdekében az építményadó mértékét a korrigált forgalmi érték 2,8%-áról 2,6%-ra, 2009. január 1-jétől a vállalkozói tulajdonban lévő – lakás céljára használt – lakások esetében pedig 2,6%-ról 0,5%-ra csökkentette. Az építményadóból származó bevétel az érintett időszakban – az adómérték csökkentések ellenére – évente átlagosan 180 millió forinttal emelkedett, a 2006-os bázisévhez képest 2009. évben több mint 547 millió forint. Az adóztatott építmények száma éves átlagban 6,2%-kal növekedett, amelynek eredménye a dinamikus adóbevétel emelkedés. A tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó mértékének emelése (2008. január 1jétől 100 Ft-ról 200 Ft-ra, és 2010. január 1-jétől 300 Ft-ra) következtében befolyó idegenforgalmi adó és a kapcsolódó állami támogatás évente mintegy 45 millió Ft forrást jelent a város turizmusfejlesztéssel kapcsolatos feladatainak ellátására. Gépjárműadóban 2007. január 1-jétől változott az adóztatás rendszere. A változások lényege, hogy 2007. január 1-jétől a személyszállító gépjárművek nem súly után, hanem teljesítmény után adóznak. A gépjárműadóban a 2009. évi adóbevétel 18,6%kal (139 millió Ft) haladja meg 2006-os bázisévben teljesített adóbevételt. A gépjárműadóztatás rendszerének változása (a személyszállító gépjárművek teljesítmény utáni adózása) 2007-ben jelentős, mintegy 25%-os adóbevétel növekedést eredményezett. Az ezt követő években a növekedés megállt.

Melléklet 1 – Általános adatok

Megnevezés A település állandó lakosainak száma (fő) 2008. január 1-jén A Közgyűlés tagjainak a száma (fő) (2008. december 31-én) A Közgyűlés munkáját segítő állandó bizottságok száma (2009. december 31én) A Polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők száma (fő) (2008. december 31-én) Az összes vagyon értéke a 2008. december 31-i könyvviteli mérleg szerint (millió Ft) Az adósságállomány (hosszú és rövid lejáratú kötelezettség) 2008. december 31-én (millió Ft) Az egy lakosra jutó adósságállomány 2008. december 31-én (Ft) Az összes 2008. évben teljesített költségvetési bevétel (millió Ft) Ebből: saját bevétel (millió Ft), melyből helyi adóbevétel (millió Ft) Az egy lakosra jutó 2008. évi költségvetési bevétel (Ft) Az egy lakosra jutó 2008. évi saját bevétel (Ft) Az egy lakosra jutó 2008. évi helyi adóbevétel (Ft) Saját bevétel/Összes költségvetési bevétel aránya a 2008. évben (%) Helyi adó bevétel/Összes költségvetési bevétel aránya a 2008. évben (%) Az összes teljesített költségvetési kiadás a 2008. évben (millió Ft) Ebből: felhalmozási célú költségvetési kiadás (millió Ft) A 2008. évi költségvetési kiadásból a felhalmozási célú költségvetési kiadás aránya (%) Az egy lakosra jutó 2008. évi költségvetési kiadás (Ft)

118 874 35 10 322 129 444 18 491 155 551 36 258 19 953 6 011 305 012 167 850 50 566 55,0 16,6 33 999 5 653 16,6 286 009

2025 Az egy lakosra jutó 2008. évben teljesített felhalmozási célú költségvetési kiadás (Ft) A költségvetési intézmények száma 2008. december 31-én (db) Ebből: részben önállóan gazdálkodó (db) A költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma (fő) (2008. december 31-én)

47 555 60 31 3 961

Forrás: ÁSZ jelentés Nyíregyháza Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2009. évi ellenőrzéséről

Melléklet 2 – Pénzügyi jelentés JELENTÉS Nyíregyháza Megyei Jogú Város önkormányzat pénzügyi gazdasági helyzetéről Az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. Törvény 50/A. § (4) bekezdése alapján az önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetéről, valamint a későbbi éveket terhelő pénzügyi determinációkról, kötelezettségekről szóló jelentést a polgármesteri hivatal elkészítette, melyet a mellékelt kimutatások, valamint szöveges értékelés szerint teszek közzé: Az 1. sz. melléklet szerint a 2010. évi adatok mutatnak az előző évek tendenciájához viszonyítva jelentős eltérést, mely a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona, a Szociális Gondozási Központ és a Gyermekjóléti Központ NYITÖT fenntartásába történő átadásának következménye. Az átadást követően ezen intézmények csak nettó módon kapcsolódnak az önkormányzat költségvetéséhez. A korábbi önkormányzati támogatási jogcím szerinti pénzösszeg mint működési célú pénzeszköz átadás jelenik meg. Ezért csökken jelentősen 2009. évről 2010. évre a működési bevétel, valamint a személyi juttatás és a munkaadói járulék kiadása. A 2. sz. melléklet a 2010. I. félévi teljesítést mutatja be, mely szerint a költségvetés teljesítése 44,4%-os. A finanszírozási bevételek és kiadások nélkül a bevételek 47,5%-ra, a kiadások 44,5%-ra teljesültek. Az időszak végi záró pénzkészlet 1.292.718 eFt, melyből 921.080 eFt a kötvénykibocsátásból betétszámlán kezelt összeg, a különbözet az elkülönített számlák egyenlegéből, illetve a házipénztárak összesített egyenlegéből tevődik össze. Az intézmények működtetése során a racionális gazdálkodásra és az előirányzatok szigorú betartására törekedtünk. Az elmúlt három és félév során az önkormányzat vagyona a 3. sz. melléklet szerint 9.160.718 eFt-al nőtt. A 4. sz. melléklet mutatja az önkormányzat, mint tulajdonos részesedéseit a gazdasági társaságokban, de a törzstőkéből való részesedésen felül fontosnak tartom a többségi, illetve 100 %-os tulajdonosi részarányú gazdasági társaságok vagyonát is bemutatni. (5. sz. melléklet).

2026 A jelentős vagyongyarapodás együtt járt a felhalmozási célú hitel/kötvény állomány növekedésével: eFt-ban! Megnevezés Nyitó állomány 2007. I.1. Záró állomány 2010. VI.30. Állomány változás

Hitel/Kötvény 7 073 396 15 821 054 8 747 658

Betét 921 080 921 080

Nettó összeg 7 073 396 14 899 974 7 826 578

Az időszak alatt igyekezetünk a pályázatok adta lehetőségeket kihasználni, melyhez a saját erőt kétszeri kötvénykibocsátással, valamint kedvezményes beruházási hitelfelvétellel teremtettük elő. A 2008. évi kötvényből a második félévben a tervek szerint még 321.413 eFt kerül lehívásra, a Szennyvízberuházás, valamint a Sóstó fejlesztés következő évi kiadásaira 599.667 e Ft-ot tartalékolunk. A 2009. évi beruházási hitelből ebben az évben még 843.321 eFt-ot tervezünk felhasználni, jövőre 766.293 eFt lehívására lesz lehetőség (6. sz. melléklet). Az önkormányzat követelés állományát a 7. sz. melléklet tartalmazza. A mérlegben szereplő adatokon felül meg kell említeni az EU-s pályázatok utófinanszírozása miatti, általunk megelőlegezett támogatásokat (565 millió Ft). A városfejlesztési feladatok 2010. évi tervezett bevételeit és kiadásait, valamint az első féléves teljesítést a 8. sz. melléklet tartalmazza. A feladatok megvalósításából eredő, a következő éveket terhelő kötelezettségek: Nyíregyháza és Térsége Programja (KEOP pályázat)

Szennyvízelvezetési

Áthúzódó kötelezettség összege 2011 év 2012 év 12 588 2533 954 151

és

Szennyvíztisztítási

2013 év

eFt-ban! 2014 év

30 867

945 316

A beruházás részét képező szennyvíz és komposztáló telepeknél a munkák megkezdődtek. A csatornahálózati fejlesztésekre az új közbeszerzési eljárást elindítottuk, eredményes eljárás esetén tavasszal megkezdődhetnek itt is a munkák.

Belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése (ÉAOP pályázat) Áthúzódó kötelezettség összege 2011-re 794.179 eFt A projekt (fizikai) megvalósítása 2009. tavaszán kezdődött el. A tervezett 18 projektelem egy része már elkészült, a többi megvalósítása folyamatban van. A Városfejlesztési Társaság menedzselésével futó program teljes befejezése 2011. nyarán várható. Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása (ÉAOP pályázat) Áthúzódó kötelezettség összege 2011-re 900.000 eFt 2012-re 419.000 eFt

2027 A szociális célú városrehabilitációs pályázati program 1. fázisának benyújtása és hiánypótlása megtörtént. Jelenleg elbírálás alatt áll. A részletes program (2. fázis) kidolgozása a Kormány általi nevesítést követően történhet meg. Nyíregyháza – Nyírszőlős között kerékpárút építés (ÉAOP pályázat) Áthúzódó kötelezettség összege 2011-re 79.000 eFt A kerékpárút építésére megindult a közbeszerzési eljárás, a várható munkaterület átadás 2010. október 6. A téli időszak miatt a kivitelezés áthúzódik a 2011. évre, tervezett befejezés 2011. június 30. Nyíregyházán forgalomirányító központ kiépítése (ÉAOP pályázat) Áthúzódó kötelezettség összege 2011-re 543.000 eFt 2012-re 3.000 eFt A Támogatási Szerződés megkötésének előkészítése folyamatban van. AGÓRA -multifunkcionális közösségi központ és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális fejlesztése Nyíregyházán (TIOP pályázat) Áthúzódó kötelezettség összege 2011-re 1.561.825 eFt 2012-re 616.000 eFt A kivitelezéshez a meglévő Művelődési Központ épületének rekonstrukciós tender tervei, valamint az új épület kiviteli tervei elkészültek, a külső szakértők által végzendő tervellenőrzés most van folyamatban. Ezt követően, az Irányító Hatóság engedélyével indítható a két létesítményre önállóan a közbeszerzési eljárás. Malomkert városrész csatornázása Áthúzódó kötelezettség összege 2011-re 317.610 eFt A városrészben a csapadékvíz elvezetését meg kell oldani. Sikertelen pályázatot követően az Önkormányzat saját erőből vállalta ennek megvalósítását. Borbányai lezárt hulladéklerakó szennyezés lokalizálása, előkészítő munka (KEOP pályázat) Áthúzódó kötelezettség összege 2011-re 44.714 eFt A Támogatási Szerződés megkötése megtörtént. Nyíregyháza és Szatmárnémeti testvérvárosi együttműködésének széleskörű fejlesztése (HURO pályázat) Áthúzódó kötelezettség összege 2011-re 36.000 Euró A programok nagy része 2010-ben kerül lebonyolításra. 2011-ben egy záró rendezvény lesz. Autóbusz megállóhelyek bővítése (ÉAOP pályázat) Áthúzódó kötelezettsége összege 2011-re 57.931 eFt Ebben az évben átadásra kerül 87 db megállóhely, a szennyvízberuházással érintett 12 db megállóhely kivitelezése 2011-re húzódik át. Ebben az évben átadásra kerül 87 db megállóhely, a szennyvíz A felújítások közül 2011. évre az alábbi feladatok húzódnak át: Mentálhigiénés Központ (Nyíregyháza, Városmajor u. 2.) ÉAOP –2008-4.1.3/C

2028 Pályázati támogatás: 103.838 eFt Pályázati önerő: 85.269 eFt Teljes bekerülési költség: 189.108 eFt A Támogatási Szerződés megkötésre került, várható befejezési határidő: 2011. október. Petőfi Sándor Általános Iskola infrastruktúra fejlesztése, bővítése (Nyíregyháza, Alma u.70.) ÉAOP-4.1.1/A-09-2010-0009 azonosítószámú pályázat Pályázati támogatás: 210.232 eFt Pályázati önerő: 21.023 eFt Teljes bekerülési költség: 210.232 eFt A pályázat 2010. 07.13. nappal befogadásra került, az értékelés folyamatban van. Négy Kollégium komplex épületenergetikai korszerűsítése KEOP-5.3.0/A/09-2010-0333 A pályázat formai szempontból 2010. 07.27. nappal befogadásra került, az értékelés folyamatban van. Pályázati támogatás: 210.232 eFt Pályázati önerő: 21.023 eFt Teljes bekerülési költség: 260.000 eFt A négy kollégium: 1. Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium (Nyíregyháza, Városmajor u. 4.) 2. Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium (Nyíregyháza, Árok u.48.) 3. Művészeti Szakközépiskola és Kollégium (Nyíregyháza, Moszkva u.37.) 4. Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium (Nyíregyháza, Árok u. 53.) PANELPROGRAM A 2010-es évben is folytatódik az iparosított technológiájú épületek pályázatainak megvalósítása (9. sz. melléklet). Eddig összesen 214 pályázat támogatásáról született döntés, mely 9.177 lakást érint. 2010. június végéig 150 épületben 6.334 lakás felújítása fejeződött be, melyből 2010-ben 19 épület, 935 lakásának műszaki átadása történt meg. A 2009. szeptember 23. napján megkötött 596.228 e Ft összegű hitelkeret ez évben teljes egészében felhasználásra kerül, viszont a Közgyűlési döntéseknek megfelelően a program teljes megvalósítása, további 285.375 eFt önkormányzati támogatás biztosítását igényli a következő évben. Az önkormányzat által elnyert és folyamatban lévő, valamint a még el nem bírált EU-s pályázatait a 10. sz. mellékletben foglaltuk össze. Nyíregyháza, 2010. szeptember 2.

2029

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ADÓBEVÉTELEK ALAKULÁSA Ezer Ft-ban!

2006. év tény Összes adóbevétel Bevétel változás Helyi adó bevétel Bevétel változás Iparűzési adó Iparűzési adóbevétel változás Építményadó Építményadó bevétel változás Idegenforgalmi adó Idegenforgalmi adóbevétel változás Gépjárműadó Gépjárműadó bevétel változás

Növekedés 2009./2006.

2007. év tény

2008. év tény

2009. év tény

2010. év terv

6.680.36 6 1.024.68 2 (18,1 %)

7.031.81 9

7.641.19 3

351.453 (5,3 %)

609.574 (8,7 %)

7.449.05 0 35,1 -192.143 % (-2,5 %)

1.985.50 9

4.831.711

5.673.83 1

6.010.89 4

6.668.41 1

-

842.120 (17,4 %)

337.063 (5,9 %)

657.517 (10,9 %)

6.406.00 0 38,0 % -262.411 (3,9 %)

1.836.70 0

3.770.376

4.445.95 0

4.618.84 0

5.054.56 8

-

675.574 (17,9 %)

172.890 (3,9 %)

435.728 (9,4 %)

4.700.00 0 34,1 -354.568 % (-7,0 %)

1.284.19 2

1.053.441

1.219.28 9

1.376.93 8

1.600.94 2

157.649 (12,9 %)

224.004 (16,3 %)

547.501

-

165.848 (15,7 %)

1.650.00 0 52,0 49.058 % (3 %)

7.894

8.592

15.116

12.901

21.000

6.524 -2.215 (75,9 %) (-14,7 %)

8.099 (62,8 %)

935.077

887.680

985.800

-47.397 (-5,1 %

98.120 (11,1 %)

5.655.684 -

-

698 (8,8 %)

748.734

935.228

-

186.494 -151 (24,9 %) (-0,02 %)

%-a

Összege

63,4 %

5.007

18,6 %

138.946

2049

Szünet után. Csabai Lászlóné:(polgármester) 1-2-3, 1-2-3. El fogom kezdeni. Tisztelt képviselők, kérem, hogy foglaljátok el a helyeteket. 3./ napirend: Előterjesztés a 2010/2011-es tanév indításával kapcsolatos feladatok módosítására Előadó: Nagy László alpolgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Nagy László alpolgármester úr és Markovics Attila az előterjesztők. Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Oktatási Bizottság véleményét kérdezem. Dr. Vinnai Győző:(Oktatási Bizottság elnöke) Tisztelt képviselőtársaim, az Oktatási Bizottság megtárgyalta a tanévindítással kapcsolatos előterjesztést. Ezek a tényszámok, amelyek a beiratkozás, a szeptember 1-je után történő beiratkozás és iskolakezdés után rendelkezésre állnak, szeretném megjegyezni, hogy az óvodai ellátásban kevesebb gyerek van, de itt még szeptember 30-ig 293 gyereket fognak előreláthatóan beírni és 214 helyünk volt, ami azt jelenti, hogy az óvodai férőhelyeket maximálisan kihasználják. 26 fő fölött vannak a csoportlétszámok és ez mindenképpen fontos és jó dolog. Az általános iskolánál mintegy 38 fővel csökkent a létszám, 6600 általános iskolás jár Nyíregyházán önkormányzati fenntartású iskolába. Ez azt jelenti, hogy a 2. és 8. évfolyam között a kifutó létszám magasabb, de a tény kedvéért vagy legalábbis azt, hogy a városlakók lássák, 1. osztályba most 6 fővel többen iratkoztak be mint tavaly. Ez is azt mutatja, hogy normalizálódott ez a helyzet. Középiskolánál viszont gondok lehetnek, már most gond van, de egy-két év múlva bizonyosan, hiszen az intézményhálózatokba, a szakiskola, szakközépiskola és gimnázium tartozik ide, több mint 200 gyerekkel kevesebb jelent meg. Leginkább a szakiskolát érinti ez, míg általános iskolában osztálycsökkentésre nem került sor, itt viszont már magasak a létszámok. A túlóra keret terhére változik ez, még ez is kezelhető, de ezzel foglalkozni kell, hogy a jövőben milyen intézkedéseket lehet hozni. Az Oktatási Bizottság az előterjesztést egyhangú szavazatával támogatta. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Szokol Tibor. Szokol Tibor:(képviselő) Csupán egy-két gondolatot, mert látható, hogy a minden évben elvégzett értékelésben a beiskolázások után, a tanév kezdése az egy fontos elszámolási terület, tehát látjuk a helyzetet. Látjuk most folyamatában is már azokat az elmozdulásokat, amelyekre az intézkedéseket a korábbi években megtettük. Itt gondolok a beiskolázásoknál elsősorban a középfokra, a középfokon belül az arányainak az elmozdulására. Nem köntörfalazok, arra konkrétan, hogy inkább a szakmák és a gyakorlatigényes szakmák megvalósítására. Mai Pénzügyi Bizottsági ülésen is fölvetődött az a kérdés, és elsősorban az országgyűlési képviselő

2050 figyelmébe is ajánlanám, hogy célszerű lenne foglalkozni az ország humánerőforrás térképével, mint tényfeltárással, ami a jövő évi népszámlálásokkal megoldható lenne. Mint terv, magam sem szeretem ezt, de az európai országok is terveznek, humánerőforrás terveket készítenek országosan, helyi szinten és az jobban biztosítaná azokat a feltételeket, ami szükséges a jövő számára. Mondjuk meg őszintén ma az iskolázás spontán folyamat sokszor. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Vinnai Győző. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Nagyon röviden tudok erre válaszolni, amit Szokol Tibor fölvetett. Két iránya van ennek, az egyik a szakképzés, az a foglalkoztatásért felelős államtitkárhoz került az új kormányban, tehát itt lesz egy összefüggés, ez az új irány, hogy a szakképzésnek a munkaerő piaci igényeket kell kielégíteni, mert ebben az elmúlt években komoly problémák adódtak. A másik pedig, azt is láthatjuk, hogy a munkanélküliségnél a diplomások hogy mondjam a leginkább el tudnak helyezkedni, hiszen ma is elhangzott, hogy a diplomával rendelkezők 80%-a állásban van. Tehát a foglalkoztatást javítja, de nem mindegy, hogy milyen szakokat preferál és az államilag finanszírozott felsőoktatási, egyetemi, főiskolai helyekre nagy igényt merül föl, hogy a műszaki pályákat preferálják, és erre is van egy jelentés, amit a tudósok, az Akadémia is megfogalmazott és reméljük, hogy a Kormány is mihamarabb napirendre tűzi. Tehát igen, ezt a folyamatot el kell indítani és minél inkább egy kicsit befolyásolni kell, hogy a gyerekink milyen pályára mennek. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérem, aki az előterjesztést és a benne megfogalmazott feladatokat elfogadja, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 208/2010. (IX.20.) számú határozat a 2010/2011-es tanév indításával kapcsolatos feladatok módosításáról A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta és elfogadja. 2./ a 2010/2011-es tanév indításával összefüggő változások miatt a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (2) bekezdése alapján 2010. szeptember 01. napjával a.) a Bánki Donát Műszaki Középiskola és Kollégium 1/13 szakképző évfolyamán a gyakorlati csoportbontások heti időkeretét 37 órával csökkenti, ezzel heti 37 finanszírozott túlórát zárol.

2051 b.) a Zay Anna Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium felnőttoktatási tagozata 1/13. szakképző évfolyamán egy esti munkarendű osztályt zárol, a finanszírozott túlórák számát heti 23 órával csökkenti. c.) a Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégiumban a szakképzési évfolyamokon a csoportbontások időkeretét 14 órával csökkenti, ezzel heti 14 finanszírozott túlórát zárol. d.) a Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégiumban a szakiskola 2/12. évfolyamán egy szakma oktatásának megszűnése miatt az időkeretet 33 órával csökkenti, valamint a felnőttoktatás 10. évfolyamán egy esti munkarendű osztályt zárol. A változások miatt a finanszírozott túlórák számát heti 51 órával csökkenti. e.) a Vikár Sándor Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézményben 1 pedagógus munkakör szabadidő-szervező munkakörré történő módosítását engedélyezi. 3./ a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola részére 2010. december 01. napjával 1 logopédus (utazó) álláshelyet engedélyez. 4./ utasítja a Gazdasági Osztály vezetőjét, hogy a költségvetési rendeletnek jelen határozat 2./ pontjában foglaltak szerinti módosítását készítse elő, és terjessze a Közgyűlés elé. Határidő: 2010. szeptember 30. Felelős:

Patóné Nagy Magdolna Gazdasági Osztály helyettes vezetője

5./ a Zay Anna Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata 17. pontjából a kiegészítő tevékenységek közül a 682001-2 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése szakfeladatot törli, és az intézmény egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát az 1. sz. melléklet szerint jóváhagyja. 6./ hozzájárul, hogy a középfokú intézmények a 2. sz. melléklet alapján jelentessék meg a 2011/2012-es tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatójukat a felvételi eljárás rendje szerint. 1. számú melléklet a 208/2010.(IX.20.) számú határozathoz ZAY ANNA GIMNÁZIUM, EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9.§ (4) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. § és a 96. § (1) és (2) bekezdése, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi

2052 CV. törvény 44. § (4), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. § (5), 86. §, 90. § (1), 102. § (2) bekezdésében, meghatározott ellátási kötelezettség teljesítésére Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.) a közoktatási intézmény alapítója. A Közgyűlés a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzat a nyíregyházi Zay Anna Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium Alapító Okiratát 2010. október 1-től az alábbiak szerint állapítja meg: ALAPÍTÓ OKIRAT I. rész 1.

Neve:

Zay Anna Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium

2.

Székhelye:

4400 Nyíregyháza, Család u. 11.

3.

Telephelye:

nincs

4.

Intézményegységei:

nincs

5.

Alapítás éve:

1987

6.

Az irányító szerve, címe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

7.

Az alapító és fenntartó szerve, címe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

8.

Létrehozásáról rendelkező határozat: 210/2009. (IX.28.)számú KGY.hat.

9.

Jogállása:

Jogi személyiséggel rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv

10.

Működési köre:

Nyíregyháza város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és országos beiskolázású

11.

Intézmény típusa:

12.

Jogszabályban meghatározott közfeladat: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti közoktatási feladatok: tanulók rendszeres nevelése oktatása, érettségi vizsgára, szakmai vizsgára történő felkészítése nappali rendszerű oktatásban. Felnőttoktatás keretében szakmai vizsgára történő felkészítés. Kollégiumi nevelés.

többcélú intézmény (gimnázium, szakközépiskola, kollégium)

2053

13. Típus szerinti besorolása: - tevékenységének jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv - közszolgáltató szerv fajtája: közoktatási feladatot ellátó közintézmény - feladatellátáshoz kapcsolódó funkció szerint: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv 14. Az intézmény vezetőjének kinevezése: A mindenkor hatályos, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben, és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázat útján nevezi ki és bízza meg. 15. Az intézmény foglalkoztatottjai jogviszonya: Foglalkoztatásuk közalkalmazotti jogviszonyban történik. (1992. évi XXXIII. a közalkalmazottak jogállásáról törvény alapján) 16. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény mindenkori vezetője 17. Szakágazat száma:

853100 Általános középfokú oktatás

2010. január 1-től érvényes szakfeladatok: Az iskola alaptevékenységes szakfeladat rend szerint: 853111-1 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13 évfolyam) Egyetemi, főiskolai továbbtanulás szervezett elősegítése 853112-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13 évfolyam) 1993. évi LXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége 853121-1 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13 évfolyam) Egészségügy és informatika szakmacsoport Egyetemi, főiskolai továbbtanulás szervezett elősegítése 853122-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13 évfolyam) 1993. évi LXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége

2054 853211-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Egészségügy szociális szolgáltatások és informatika szakmacsoport OKJ-s képzés 853212-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 1993. évi LXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége 853221-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Egészségügy szociális szolgáltatások és informatika szakmacsoport OKJ-s képzés 853222-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 1993. évi LXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége 853214-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Egészségügy szociális szolgáltatások és informatika szakmacsoport OKJ-s képzés 853224-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Egészségügy szociális szolgáltatások és informatika szakmacsoport OKJ-s képzés 855921-1 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi externátusi nevelése 855922-1 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi externátusi nevelése 1993. évi LXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége 559011-1 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 562914-1 Tanulók kollégiumi étkeztetése 562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés 855917-1 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 855918-1 Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók

2055 tanulószobai nevelése 1993. évi LXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége 931204-1 Iskolai, diáksport tevékenység és támogatása 931205-1 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 841901 Önkormányzatok, valamint kistérségi társulások elszámolásai Kiegészítő tevékenység: 562917-2 Munkahelyi étkeztetés 682002-2 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 856099-2 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 855932-2 Iskolarendszeren kívüli felnőtt szakképzés Egészségügy és szociális szolgáltatások szakmacsoport 855935-2 Szakmai továbbképzések 18. Az intézmény kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat. 19. Az intézmény a Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. partnerintézménye. Szakmacsoportokon belül a szakképző évfolyamokon az Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság döntéseivel összhangban a Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. a fenntartóval egyeztetve meghatározza az indítható szakmák és osztályok számát. 20. Évfolyamainak száma: nappali tagozaton: - gimnázium 4 évfolyam - szakközépiskola 4 évfolyam - érettségi vizsgára épülő OKJ-s képzés 2 és 3 évfolyam 21. Az iskolába felvehető maximális tanulói létszáma nappali tagozaton: Az iskolába felvehető maximális létszám felnőtt tagozaton: A kollégiumba felvehető maximális létszám:

630 fő 200 fő 180 fő

22. A feladat ellátását szolgáló vagyon: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő ingó és egyéb vagyon kezelése és használata a hatályos vagyonrendeletben meghatározottak szerint. A vagyoni állapotot az önkormányzat és az intézmény mindenkori leltára, értékét a mindenkori mérleg tartalmazza. 23. A vagyon feletti rendelkezés:

Az intézmény által használt vagyonra és a vagyon feletti rendelkezés jogára Nyíregyháza Megyei

2056 Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló hatályos rendelet az irányadó. 24. Az iskola önállóan működő és gazdálkodó helyi költségvetési szerv, és ellátja a Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola (Semmelweis u. 15.) önállóan működő helyi önkormányzati költségvetési szerv gazdálkodását és pénzügyeit. Az iskola alaptevékenységét az éves költségvetés keretében biztosított pénzeszközökből, munkaterve alapján látja el. Az iskola költségvetését felügyeleti szerve évente állapítja meg. II. rész Közös rendelkezések: Az alaptevékenység, kiegészítő tevékenység során felszabaduló szabad kapacitás – az ellátás színvonalának növelése érdekében – értékesíthető. Jelen alapító okirat 2010. október 01-től hatályos az egységes szerkezetbe foglalt és felülvizsgált 210/2009.(IX.28.) számú határozattal. Nyíregyháza, 2010. szeptember 20.

2. számú melléklet a 208/2010.(IX.20.) számú határozathoz A 2011/2012-es tanévben a 9. évfolyamon indítandó osztályok és szakmacsoportok

Intézmény Arany János Gimnázium

Kölcsey Ferenc Gimnázium

Krúdy Gyula Gimnázium

Tagozat, szakmacsoport 8 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium (humán, emeltszintű idegen-nyelv) 4 évfolyamos gimnázium (emelt szintű idegen nyelvű képzés: angol, német, francia, olasz, spanyol, humán tagozat 6 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium (matematika, biológia,

Osztályok száma 1 1 4

1 3

2057 Vasvári Pál Gimnázium

Zrínyi Ilona Gimnázium

Művészeti Középiskola Zay Anna Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola Bánki Donát Műszaki Középiskola Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola

általános) 4 évfolyamos gimnázium (általános és ének-zene, testnevelés, informatika, haladó idegen-nyelvi, kezdő idegen-nyelvi) nyelvi előkészítő 4 évfolyamos gimnázium (haladó angol, haladó német) Arany J. tehetséggondozó zeneművészet képző-és iparművészet táncművészet egészségügy informatika

5

3 1 1 1 1 1 2 1

gépészet elektrotechnika-elektronika mezőgazdasági közgazdasági

2 3 1 1

mezőgazdasági előrehozott gyűmölcstermesztő

2 1

2058

Inczédy György Középiskola

nyelvi előkésztő (kereskedelem-marketing) gépészet informatika

1

és Szakiskola

gépészet építészet közlekedés előrehozott (vízvezeték és vízkészülék szerelő 2/3, hűtő és klímaberendezés szerelő, karbantartó 1/3) előrehozott (központifűtésés csőhálózat-szerelő 2/3, gázfogyasztóberendezés és csőhálózat-szerelő 1/3) előrehozott (szerkezetlakatos 2/3, hegesztő 1/3) előrehozott (kőműves 2/3, ács-állványozó 1/3) két tanítási nyelvű (vendéglátás-idegenforg.) kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció vendéglátás idegenforgalom

1 1 1 1

Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola és Szakiskola

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció vendéglátásidegenforgalom Széchenyi István nyelvi előkészítő Közgazdasági, Informatikai (közgazdaság) Szakközépiskola közgazdasági informatika oktatás Vásárhelyi Pál Építőipari nyelvi előkészítő és Környezetvédelmi(építészet) Vízügyi Szakközépiskola építészet környezetvédelemvízgazdálkodás

1 1

1

1 1 1 1 1 1,5 1,5 1 1 1 1 1 1 1

2059

Wesselényi Miklós Középiskola

vegyipari informatika egyéb szolgáltatások faipar

informatika és Szakiskola gépészet faipar könnyűipar egyéb szolgáltatások elektrotechnika-elektronika előrehozott (női szabó 1/3, cipész 1/3, fodrász 1/3) előrehozott (bútorasztalos 1/3, kárpitos 1/3, villanyszerelő 1/3) Westsik Vilmos Élelmiszer- élelmiszeripar ipari Szakközépiskola és Szakiskola Bencs László Szakiskola

Göllesz Viktor Speciális Szakiskola

élelmiszeripar kereskedelem-marketing vendéglátás– idegenforgalom előrehozott (kőműves) felzárkóztató mezőgazdaság élelmiszeripar kereskedelem-marketing építészet

1 1 1 1 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5 1

1

2 4 1 1 1 2 1 1 1

2060

4./ napirend: Előterjesztés a a Huszártelep szociális célú városrehabilitációs pályázat benyújtására Előadó: Giba Tamás alpolgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Giba Tamás alpolgármester úr az előterjesztő és köszöntöm Róka Lászlót és Hajzer Gábort, akik részben tanácsadókként, részben meg az iroda vezetőjeként a programot előkészítették. Van-e szóbeli kiegészítés? Kinek van szóbeli kiegészítése? Nincsen szóbeli kiegészítés. Három bizottság tárgyalta. Városfejlesztés, Környezetvédelmi, Szociális és Közlekedési. Ebben a sorrendben adok szót. Jánócsik Csaba az első. Jánócsik Csaba:(Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 7 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolja az előterjesztést. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Szociális Bizottság. Jeszenszki András:(Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság tagja) Bizottságunk egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Csabai Lászlóné:(polgármester) Tormássi Géza.

Köszönöm

szépen.

Közlekedési

Bizottság,

Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) Bizottságunk múlt hét csütörtökön tárgyalta az előterjesztést és 10 igen szavazattal egyhangúlag elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné:(polgármester) kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki támogatja ennek a programnak ilyen formán való megvalósítását és a pályázat beadását, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 31 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 209/2010.(IX. 20.) számú határozat a Huszártelep szociális célú városrehabilitációs pályázat benyújtásáról A Közgyűlés „A Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja” című program Előzetes Akcióterületi Tervét az 1. sz. melléklet alapján elfogadja.

2061 Utasítja a Városfejlesztési Osztály vezetőjét a fenti dokumentum felhasználásával „A Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja” című szociális célú városrehabilitációs pályázati dokumentáció 1. fázisban történő összeállítására, és benyújtására. Felelős:

Hajzer Gábor Városfejlesztési Osztály vezetője

Határidő: A pályázat beadási határideje U t a s í t j a a Gazdasági Osztály vezető helyettesét, hogy „A Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja” című program megvalósításához 109.528 eFt Önkormányzati saját erőt a szükséges ütemben 2011-2013. évi költségvetési rendeletben biztosítsa. Felelős:

Patóné Nagy Magdolna Gazdasági Osztály helyettes vezetője

Határidő: Folyamatos 5./ napirend: Előterjesztés a 17. Veterán Atlétikai Európa-bajnokság végleges pénzügyi rendezésére Előadó: Nagy László alpolgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Nagy László urat kérdezem van-e szóbeli kiegészítés? Markovics Attila van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Két bizottság tárgyalta. Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság. Fesztóry Sándort kérdezem. Fesztóry Sándor:(Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) A Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság 1 tartózkodással támogatta az előterjesztést. Csabai Lászlóné:(polgármester) véleményét kérdezem.

Köszönöm

szépen.

Költségvetési

Bizottság

Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Köszönöm szépen. Költségvetési és Gazdasági Bizottság ülésén nem volt olyan személy, aki felvetődött kérdésekre választ tudott volna adni, ezért a Bizottság egyhangúlag úgy foglalt állást, hogy nem kíván dönteni az előterjesztés véleményezésében. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Dévényi József. Dévényi József:(képviselő) Csak egy nagyon rövid adat, ami pénteken érkezett meg, arról szól, hogy közel négyezer vendég, közel harmincezer vendégéjszakát töltött el Nyíregyházán a verseny ideje alatt, és becslések szerint közel 1 milliárd forintot költöttek ezen időszak alatt el. Nagyon fontos megjegyezni, hogy érdemes a rendezvényturizmusra koncentrálni a jövőben is. Nem biztos, hogy minden évben

2062 ekkora rendezvényt tudunk rendezni, de nagyon fontos ahhoz, hogy megismerjék Nyíregyházát, ideszoktassuk a turistákat és újbóli idelátogatást generáljunk, ehhez nagyon fontosak a rendezvények. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Nem látok más jelentkezőt. Szavaztathatok? Kérem, aki a Veterán Atlétikai Európa –bajnokság ilyen formán való lezárásával egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 29 szavazattal, 2 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 210/2010. (IX.20.) számú határozat a 17. Veterán Atlétikai Európa-bajnokság végleges pénzügyi rendezéséről A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta és azt elfogadta. 2./ tekintettel a rendezvény sikeres megrendezésére és lebonyolítására költségvetésmódosítás révén az alábbiak szerint póttámogatást biztosít az abban szerepet vállalt szervezeteknek: - Bujtosi Szabadidő Csarnok és Megyei Testnevelési és Sport Intézet 15.000 eFt; - Nyírsuli Kft. 5.000 eFt; - Nyíregyházi Vasutas Sport Club 500 eFt. 3./ utasítja az Oktatási, Kulturális és Sport Osztály vezetőjét, valamint a Gazdasági Osztály helyettes vezetőjét a támogatási szerződések elkészítésére és a meghatározott támogatási összegek kiutalására. Felelős: az Oktatási, Kulturális és Sport Osztály vezetője a Gazdasági Osztály helyettes vezetője 4./ felhatalmazza Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármesterét és címzetes főjegyzőjét a támogatási szerződések aláírására. 6./ napirend: Előterjesztés a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázat 2011. évi fordulójához való csatlakozásra Előadó: Kemenes Erika Szociális Osztály vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Szociális Bizottság véleményét kérdezem. Jeszenszki András:(Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság tagja) A Szociális Bizottság egyhangúlag támogatta a kiírást.

2063 Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm véleményét kérdezem. Nem tárgyalta?

szépen.

Költségvetési

Bizottság

Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Elnézést, még leragadtam az előző témakörnél. Tehát az előterjesztést megtárgyalta a Bizottság. Egyhangú szavazatával elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani. Nekem egy megjegyzésem van, hogy nagyon személytelen ez a pályázati rendszer és azoknak mondom, akik itt lesznek a következő önkormányzatban és a Kormányhoz is képesek lesznek eljuttatni az információt. Tehát jó lenne, ha városhoz való kötödéshez, a megyéhez való kötődésben egy kicsit többen tudnánk elérni, mert így adjuk a pénzt, de igazán személytelenül jelenik meg ez a forrás. Tehát ez lehetne egy eszköze annak, hogy többen maradjanak itt a megyében és a városban. Tehát úgy gondolom, hogy érdemes lenne ezt pályázati rendszert újragondolni. Nem látom, hogy más jelentkezne, aki egyetért a pályázatban való részvétellel, kérem, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 31 szavazattal, 1 ellenszavazattal meghozta az alábbi határozatot: 211/2010. (IX.20.) számú határozat a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2011. évi fordulójához való csatlakozásról A Közgyűlés 1.) Az előterjesztést megtárgyalta és egyetért a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2011. évi fordulójához való csatlakozással, felhatalmazza a polgármestert a nyilatkozat aláírására. Felelős: Csabai Lászlóné – polgármester Határidő: 2010. szeptember 30. 2.) megbízza a Szociális Osztályt a pályázat meghirdetésével. Felelős: Kemenes Erika - Szociális Osztály vezetője Határidő: 2010. október 01. 3.) megbízza a Szociális Osztályt a pályázat lebonyolításával Felelős: Kemenes Erika - Szociális Osztály vezetője Határidő: folyamatos

2064 4.) megbízza a Gazdasági Osztályt a 6,5 millió forint pénzügyi fedezetnek, az Önkormányzat 2011. évi költségvetésében történő biztosításával és a pályázati támogatás folyósításával. Felelős: Patóné Nagy Magdolna – Gazdasági Osztály helyettes vezetője Határidő: folyamatos 7./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2010. évi közfoglalkoztatási tervének elfogadásáról szóló 26/2010.(II.1.) számú határozat módosítására Előadó: Kemenes Erika Szociális Osztály vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Kemenes Erika az Osztály vezetője az előterjesztő. Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Szociális Bizottság véleményét kérdezem. Jeszenszki András:(Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság tagja) A Bizottság megtárgyalta az elmúlt heti ülésen. Nagyon fontosnak tartja ebben a programban részvételét a városnak, és az előterjesztést támogatta. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) véleményét kérdezem.

Köszönöm

szépen.

Költségvetési

Bizottság

Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Bizottság szintén megvitatta az előterjesztést és egyhangúlag elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Tisztelt képviselők, kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért az előterjesztéssel és annak határozati javaslatával, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 212/2010. (IX.20.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 26/2010.(II.1.) számú határozatával elfogadott 2010. évi Közfoglalkoztatási Tervének módosításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, az abban foglaltak alapján Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2010. évi Közfoglalkoztatási Tervének módosításával egyetért.

2065

2010. évi Közfoglalkoztatási terv módosítása I. Előzmények Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 26/2010. (II.1.) számú határozatával elfogadta a 2010. december 31-ig szóló közfoglalkoztatási tervet, amelyben negyedéves ütemezésben meghatároztuk azokat a munkafeladatokat, munkaköröket, amelyeket részben vagy egészben közfoglalkoztatás keretében kívánunk ellátni, az egyes feladatok ellátásához szükséges létszámot, a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek képzettség szerinti várható összetételét és a megvalósításhoz szükséges költségeket. A közfoglalkoztatási tervben célként fogalmaztuk meg a rendelkezésre állási támogatásban részesülők és a regisztrált álláskeresők munkába állítását, teljesítményorientált, hatékony, értékteremtő foglalkoztatását. Célul tűztük ki továbbá a foglalkoztatók körének bővítését annak érdekében, hogy minél több szakmával rendelkezőnek, magasabb iskolai végzettségűnek tudjunk a végzettségének megfelelő munkakört biztosítani. A terv készítéséhez és a reális célkitűzések meghatározásához a Munkaügyi Központ és a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. szolgáltatott adatokat, információkat. Ez alapján átlagosan 550 fő közcélú és 50 fő közhasznú létszám foglalkoztatását terveztük, úgy hogy legalább 1100 fő rendelkezésre állási támogatásban (továbbiakban RÁT) részesülő kerüljön bevonásra. A közfoglalkoztatás megszervezését a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. végzi, folyamatosan figyelemmel kísérve a RÁT-ra jogosultak illetve a foglalkoztatásban résztvevők valamint a foglalkoztatók körének létszámát. Az ez évben kitűzött célok időarányos teljesítését vizsgálva megállapítható, hogy az év folyamán mind a közfoglalkoztatásban résztvevők, mind a foglalkoztatók száma folyamatosan növekszik, a tervezett célértékek a jogszabályban meghatározott 10 %os növekedést meghaladják, amelynek hátterében vélhetően elsősorban gazdasági és társadalmi okok állnak. A közfoglalkoztatási terv módosítása során az ez évi munkanélküliségi adatokat és az elért eredményeket áttekintve tervezzük az utolsó negyedévben a közfoglalkoztatásban résztvevők számát és a foglalkoztatásukhoz szükséges erőforrásokat. II. Helyzetelemzés Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján az országban továbbra is jelentős területi különbségek mutathatók ki a munkanélküliség szempontjából. A gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutató értéke továbbra is ÉszakMagyarország (20,4%) és Észak-Alföld (19,7%) esetében a legmagasabb, a legalacsonyabb értéket továbbra is Közép-Magyarország mutatta (6,4%). A régiókon belül is igen nagy különbségeket találunk a megyék között. A legrosszabb helyzetűeknél ez a mutató még nagyobb, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

2066 23,4%, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 22,8%, miközben a fővárosi arányszám csak 5,8% volt. A nyilvántartott álláskeresők 29,5% -a tartósan álláskereső, ami azt jelenti, hogy a válság kitörése után a regisztrált álláskeresők egy része még mindig nem tudott elhelyezkedni és így ők fokozatosan bekerülnek a tartósan regisztrált, illetve a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskeresők állományába. Nyíregyházán a régió és a megye adataihoz viszonyítottan kedvezőbb a helyzet. A relatív mutató 2010. januárban 8,48 %, 2010. júniusban 7,59 %. Az egy évvel korábbi azonos időszakhoz viszonyítottan 2,12 illetve 0,42 százalékpontos növekedés tapasztalható a város területén. 1. számú ábra: Munkanélküliségre vonatkozó adatok Nyíregyházán Munkavállaló Nyilvántartott álláskeresők korú száma(fő) népesség(fő)

2009. január 2009. június 2010. január 2010. február 2010. március 2010. április 2010. május 2010. június 2010. július 2010. augusztus 2010. szeptember

82 294 82 294 82 321 82 321 82 321 82 321 82 321 82 321

Relatív mutató %

5 234 5 903 6 983 7 297 7 318 6 950 6 526 6 249

Rendelkezésre állási támogatásban részesülők száma(fő)

Rendszeres szociális segélyben részesülők száma(fő)

6,36 7,17 8,48 8,86 8,89 8,44 7,93 7,59

0 965 1 397 1 490 1 466 1 645 1 633 1 551 1 514 n.a. n.a. n.a. 1 520 1 567 (Forrás: ÁFSZ 2010, Nyíregyháza MJV PM. Hivatal 2010.)

1 233 276 192 199 201 201 204 203 209 210 214

Az önkormányzat által megállapításra és folyósításra kerülő RÁT és rendszeres szociális segélyben részesülők számának növekedése kimutatható. 2. számú ábra: A RÁT-ban és rendszeres szociális segélyben részesülők számának alakulása Nyíregyházán 1 800 1 600 1 400

Rendelkezésre állási támogatásban részesülők száma(fő)

1 200 1 000 800

Rendszeres szociális segélyben részesülők száma(fő)

600 400 200 2010.augusztus

2010.szeptember

2010.július

2010.június

2010.május

2010.április

2010.március

2010.január

2010.február

2009.június

2009.január

0

(Forrás: Nyíregyháza MJV PM. Hivatal, Szociális Osztály)

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint 2010. augusztusában tovább csökkent az előző hónaphoz képest a munkaügyi kirendeltségekhez újonnan

2067 bejelentett állások száma. Ezek 52,4% -a nem támogatott, míg 47.6% -uk támogatott foglalkoztatási forma volt. Ez utóbbiak legnagyobb hányadát a közcélú állások teszik. A legtöbb állást az Észak – Alföldi régióban kínálták. III. A 2010. január - 2010. június időszakban megvalósult közfoglalkoztatás elemzése A közfoglalkoztatási tervben megfogalmazottak szerint a közfoglalkoztatás során előnyben részesülnek az alacsony iskolai végzettségű személyek. A tervek szerint a foglalkoztatottak jelentősebb része 8 általános vagy 8 általános alatti végzettséggel rendelkezik. A 2010. január-június közötti foglalkoztatás adatai szerint e célkitűzés megvalósult. 3. számú ábra: Közcélú foglalkoztatásban résztvevők iskolai végzettség szerinti megoszlása 2010.01-06.hónapban Megnevezés 8.ált. alatti 8.általános Szakképesítés Középiskola Felsőfokú Összesen

Férfi (fő) 26 246 150 83 29 534

Nő (fő) 28 178 83 132 64 485

Összesen (fő) 54 424 233 215 93 1019

(Forrás: Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. 2010.)

A kor szerinti megoszlást tekintve a 35 év alatti és a 35-55 év közötti korosztály közel azonos mértékű foglalkoztatása valósult meg. 4. számú ábra: Közcélú foglalkoztatásban résztvevők nem és életkor szerinti megoszlása 2010. 01-06.hónapban Megnevezés 35 év alatt 35-55 év között 55 év felett Összesen

Férfi (fő) 289 238 7 534

Nő (fő) 245 228 12 485

Összesen (fő) 534 466 19 1019

(Forrás: Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. 2010.)

A munkanélküli személyek iskolai végzettségét tekintve előre jelezhető, hogy a segéd és betanított munkában résztvevők aránya magasabb, mint a magasabb iskolai végzettséget igénylő szakmunkához, illetve egyéb munkákhoz képest. 5. számú ábra: Szakképesítést igénylő munka szerinti megoszlás 2010.01-06. hónapban Megnevezés Segédmunka Szakmunka Középfokú végzettséget igénylő

Férfi (fő) 383 94 44

Nő (fő) 276 39 72

Összesen (fő) 659 133 116

2068 munka Felsőfokú végzettséget igénylő munka Összesen

28

83

111

549

470

1019

(Forrás: Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. 2010.)

Az első féléves statisztikai adatok alapján kimutatható, hogy a közcélú foglalkoztatásban résztvevők átlaglétszáma a tervezett átlag 550 fős közcélú foglalkoztatási létszámhoz képest 17%-al megemelkedett, melyet a 6-7. számú ábrák szemléltetnek. 2010. január 1. és 2010. június 30. között összesen 1099 fő (1019 fő közcélú és 80 fő egyéb közhasznú) foglalkoztatott állt munkaszerződés hatálya alatt, mely előre vetíti, hogy az eredeti tervhez képest (1100 fő/év) jelentős növekedéssel kell számolni. 6. számú ábra: Közfoglalkoztatásban résztvevők átlaglétszáma havi bontásban 2010. 01-06. hónapban Megnevezés

Közcélú (fő)

Január Február Március Április Május Június I. félév összesen átlaglétszám

445 499 590 733 786 796 641,5

Közhasznú és egyéb foglalkoztatás (fő) 54 38 15 22 23 24 29,33

Összesen (fő) 499 537 605 755 809 820 670,83

(Forrás: Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. 2010.)

7. számú ábra: Közfoglalkoztatásban résztvevők átlaglétszám változása a tervhez képest 2010. 01-06. hó között Megnevezés

Közcélú Közhasznú, egyéb

Közfoglalkoztatási tervben vállalt átlaglétszám 01-12 hó (fő) 550 50

Tényleges átlaglétszám 01-06 hó (fő)

Eltérés (%)

641,5 29,33

+17 -41

Összesen 600 670,83 foglalkoztatás (Forrás: Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. 2010.)

Az átlaglétszám növekedésének okai

+12

2069 •

• •

• •

• • •

Jelentősen megnőtt a munkát vállalni szándékozók létszáma. Tapasztalataink szerint a rendelkezésre állási támogatás megállapítása iránti kérelmeket az ügyfelek egyre növekvő száma már nem a segélyért, hanem a határozat által biztosított, illetve vállalható munka reményében kérelmezte a Szociális Osztálynál. A foglalkoztatásban résztvevő partnerek, szervezetek szívesen fogadták, illetve igényelték, a közcélú munkaerőt. Újabb közfoglalkoztatásban résztvevő közfeladatot ellátó partnerek (szervezetek, intézmények,) jelentkeztek, mint foglalkoztató helyek. Az eredetileg 78 foglalkoztatóhoz további 19 foglalkoztató csatlakozott, így 97-re nőtt a közfoglalkoztatásban résztvevő partnerek száma. A meglévő foglalkoztatási helyeken bővült a munkakörök száma. Az egyes közfeladatok ellátása során egész évben folyamatosan fennálltak az igények a közcélú foglalkoztatás iránt, amely több személy egymás utáni foglalkoztatására nyújtott lehetőséget. A közcélú munkakörökben többször volt személycsere, hogy minél több RÁTban részesülő személy bevonható legyen. A 2010. évi közfoglalkoztatás, 2009. évről 371 fő áthúzódó létszámmal, munkaszerződéssel indult. A közcélú foglalkoztatás finanszírozásához az önkormányzat 5% önerőt köteles biztosítani, ami összességében kevesebb kiadást jelent, mintha ugyanennyi ember részére a passzív, segély típusú ellátást folyósítanánk

8. számú: A kiadások alakulása közcélú foglalkoztatás és rendelkezésre állási támogatás folyósítása esetén (1 főre) Támogatás összege TB járulék ( 27%) 50%-a Kiadás összesen 1 főre Visszaigényelhető támogatás mértéke %-ban Visszaigényelhető támogatás mértéke összegben Önkormányzati saját forrás összege

Rendelkezésre állási támogatás esetén 28.500 Ft/hó/fő 0 28.500 Ft/hó/fő 80%

Közcélú foglalkoztatás esetén

22.800 Ft

88.417 Ft

5.700 Ft

4.653 Ft

82.000 Ft/hó/fő 11.070 Ft/hó/fő 93.070 Ft/hó/fő 95%

IV. A terv módosítása A jogszabályi előírásoknak megfelelve és a közcélú foglalkoztatás iránti megnövekedett igényeket figyelembe véve 2010 –ben átlag 610 fő közcélú és 50 fő közhasznú létszám (legalább 1300 fő) 12 hónapos folyamatos foglalkoztatására módosítjuk Nyíregyháza Város Közgyűlésének, a 26/2010. (II.1.) számú határozatával elfogadott közfoglalkoztatási tervét. A létszám növekedésének bérkiáramlás növekedés vonzata is van, ezért, a közfoglalkoztatás 2010. évben várható módosított költségei 610 fő közcélú és 50 fő egyéb foglalkoztatottak tekintetében az alábbiak szerint alakulnak: 9. számú ábra: Módosított költség várható alakulása 2010. 01-12. hónap Megnevezés

Összes költség Ft

Munkaügyi Központ tám.Ft

Központi költségvetésből Ft

Önkormányzati saját erő Ft

2070 Közcélú foglalkoztatottak 610 fő Bérköltség + közterhek Közhasznú foglalkoztatottak 50 fő Bérköltség + közterhek Egyéb dologi költségek Általános költségek Mindösszesen költségek /610 fő átlaglétszámra

690.276.000

-

655.762.200

34.513.800

63.420.000

43.739.000

-

19.681.000

32.939.000

-

-

32.939.000

25.000.000

-

-

25.000.000

811.635.000

43.739.000

655.762.200

112.133.800

(Forrás: Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. 2010.)

A közfoglalkoztatásban résztvevők foglalkoztatása teljes munkaidőben valósul meg, a munkavégzés időtartamára munkabérként a végzettség függvényében, garantált bérminimumot állapítunk meg. A közfoglalkoztatásba bevontak megemelkedett létszámával párhuzamosan azonban a foglalkoztatás összköltsége nem emelkedik, mivel az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok a szakképzési hozzájárulást is elszámolhatják. Év közben a támogatott álláskeresők foglalkoztatását vállaló intézmények és szervezetek száma, az általuk felajánlott munkakörök köre jelentősen bővült. Jelenleg 97 szervezet vesz részt a foglalkoztatásban. A Közfoglalkoztatási Terv 1.sz., 2. sz., 3.sz., 4.sz., 5.sz., valamint 6.sz. mellékletei tehát az alábbiak szerint módosulnak. 1. sz. Melléklet Foglalkoztatók által jelzett munkaerőigény A munkaerőigények információ jellegűek, melynek teljesítésére, a rendelkezésre állási támogatásban részesülők számának, és végzettség szerinti összetételének függvényében kerülhet sor.

Iskolák Foglalkoztató 1.Arany János Gimnázium és Általános Iskola 2.Benczúr Gyula Általános Iskola 3.Bem József Általános Iskola 4.Gárdonyi Géza Általános

Igényelt létszám 1 fő 2 fő 1 fő 2 fő 2 fő 2 fő

Munkakörök Udvari munkás Takarító Adatrögzítő Udvari munkás Takarító Festő

1 fő 1 fő 2 fő 1 fő

Ped.asszisztens Ügyintéző Portás Karbantartó

Szakképesítés 8.ált 8.ált Középfokú 8.ált. 8.ált. Szakmunkás, vagy betanított munkás Felsőfokú Középfokú Középfokú Középfokú, szakm.

2071 Iskola

5.Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola 6.Inczédy György Középiskola és Szakiskola és Kollégium 7.Kazinczy Ferenc Általános Iskola

8.Kertvárosi Általános Iskola 9.Kodály Zoltán Általános Iskola 10.Móra Ferenc Általános Iskola 11.Móricz Zsigmond Általános Iskola

1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 3 fő 4 fő 2 fő 2 fő 1 fő

Takarító Ped.asszisztens Adminisztrátor Portás Portás Gyermekfelügyelő Ped.asszisztens Pedagógus Takarító Udvari munkás

8.ált. Felsőfokú Középfokú Középfokú, szakm. 8.ált. 8.ált középfokú Felsőfokú 8.ált. 8.ált.

1 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

Portás Takarító Udvari munka Adminisztrátor Tanító vagy Tanár Portás Helyettesítő ped. Takarító Udvari munkás Gyermek felügy. Karbantartó Takarító Udvari munkás Adminisztrátor Takarító Udvari munkás Festő Pedagógus v. Pedagógiai assz. Tanító szakos pedagógus Udvari munkás Karbantartó Takarító Udvari munkás

Középfokú 8.ált. 8.ált. Középfokú Felsőfokú Szakmunkás Felsőfokú 8.ált. 8.ált Felsőfokú Szakmunkás 8.ált. 8.ált. Középfokú 8.ált. szakmunkás szakmunkás felsőfokú

1 fő 12.Művészeti Középiskola és Kollégium 13.Petőfi Sándor Általános Iskola

2 fő 2 fő 3 fő 1 fő 1 fő

14.Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégium 15.Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola 16.Szöllőskerti Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona 17.Vécsey Károly Általános Iskola 18.Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégium

felsőfokú 8.ált. Szakmunkás 8.ált 8.ált.vagy szakmunkás Felsőfokú középfokú

2 fő

Pedagógiai asszisztens Könyvtáros Feső v. karbantartó Udvari munkás

2 fő 4 fő

Adminisztrátor Festő

Középfokú Szakmunkás

2fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 3 fő

Portás Portás Gyermekfelügyelő Udvari munkás Adminisztrátor Biztonsági őr Adminisztrátor Udvari munkás Takarító

8.ált. 8. ált. Közép 8. ált. Középfokú Középfokú Középfokú 8.ált. 8.ált.

1 fő 1 fő

2072 19.Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola 20.Zay Anna Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola 21.Zelk Zoltán Általános és Német Két Tanítási Nyelvi Iskola 22. Zrínyi Ilona Gimnázium

2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

Festő Udvari munkás Takarító Ped.asszisztens Takarítónő Takarító Udvari munkás

Szakmunkás 8.ált. 8.ált. középfokú

2 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

Adminisztrátor Takarító Udvari munkás Takarító Udvari munkás Festő Takarítónő Udvari munkás Adatrögzítő

Érettségi 8.ált 8.ált 8.ált. 8.ált. Szakmunkás Szakmunkás Szakmunkás Számítástechika OKJ, vagy Középfokú ECDL Középfokú

23. Bencs László 1 fő Szakiskola Iskolák összesen: 23 db 91 fő + 15 fő = 106 fő Óvodák Foglalkoztató 1.Aranykörte Óvoda 2.Búzaszem Óvoda

3.Eszterlánc Óvoda 4.Bóbita Óvoda

5.Gyermekkert Óvoda és Tagóvodái

6.Gyermekek háza Óvoda

7.Kertvárosi Csicsergő Óvoda

8.Kerekerdő Óvoda

Igényelt létszám 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 4 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 6 fő 3 fő 3 fő 3 fő 3 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

Mentor

Munkakörök Udvari munkás Takarító Festő Dajka Udvari munkás Adminisztrátor Konyhai kisegítő Óvodapedagógus Dajka Adminisztrátor Dajka Karbantartó Udvari munkás Óvodapedagógus Ped.assszisztens Dajka Takarító Udvari munkás Karbantartó Szoc.pedagógus Óvodapedagógus Dajka Adminisztrátor Udvari munkás Dajka Udvari munkás Karbantartó Takarító-mosónő Óvodapedagógus Udvari munkás

8.ált. 8.ált.

Szakképesítés 8.ált. 8.ált. Szakmunkás Középfokú Szakmunkás Középfokú 8.ált. 8.ált, Középfokú Középfokú 8.ált.középfokú Szakmunkás 8.ált. Felsőfokú középfokú, felsőfokú Középfokú 8.ált, középfokú 8.ált. Szakmunkás Felsőfokú Felsőfokú 8.ált, középfokú Középfokú 8.ált. 8.ált.,középfokú 8.ált. Szakmunkás 8.ált Felsőfokú 8.ált.

2073 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 2 fő 9.Kikelet Óvoda és Tagóvodája 10.Kincskereső Óvoda

11.Ligeti Óvoda

12.Margaréta Óvoda

13.Napsugár Óvoda és Tagóvodája

14.Nyitnikék Óvoda

15.Százszorszép Óvoda

16.Virág utcai Óvoda

17. Nefelejcs Óvoda 18.Tündérkert Óvoda

Karbantartó Dajka Portás-bizt. őr Óvodapedagógus Szoc.pedagógus Ped.asszisztens Udvari munkás Dajka- takarító Adminisztrátor Ped.asszisztens Dajka Karbantartó Udvari munkás Ped.asszisztens Adminisztrátor

Szakmunkás 8.ált.,középfokú Középfokú Felsőfokú Felsőfokú középfokú, felsőfokú 8.ált. 8.ált. Középfokú Felsőfokú 8.ált.,középfokú Szakmunkás 8.ált középfokú, felsőf. Középfokú Szakmunkás Szakmunkás 8.ált. 8.ált, középfokú 8.ált Szakmunkás Középfokú Felsőfokú 8.ált. 8.ált középfokú, felsőfokú

2 fő 2 fő 2 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő 2 fő 2 fő 2 fő 2 fő 1 fő

Festő Kőműves Takarító Dajka Udvari munkás Asztalos Adminisztrátor Óvodapedagógus Udvari munkás Dajka Helyettesítő óvónő Dajka Takarító Udvari munkás Ped.asszisztens Adminisztrátor Óvodapedagógus Udvari munkás Udvari munkás Dajka Takarító Asztalos Ped.asszisztens

1 fő

Dajka

2 fő 2 fő 2 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 5 fő 1 fő 1 fő 3 fő

Ped.asszisztens Dajka Adminisztrátor Karbantartó Adminisztrátor Udvari munkás Dajka Ped.asszisztens Adminisztrátor Dajka Udvari Munkás Dajka Dajka

2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

8.ált.,középfokú 8.ált. 8.ált. Középfokú Középfokú Felsőfokú 8. ált. 8.ált 8.ált, középfokú 8.ált. Szakmunkás középfokú, felsőfokú

középfokú, felsőfokú Középfokú Középfokú, Szakm. 8.ált 8.ált. Középfokú Középfokú 8.ált. Dajka, érettségi

2074 2 fő 2 fő Óvodák összesen: 18 db 112 fő + 18 fő = 130 fő

Bölcsődék Foglalkoztató 1.Aprajafalva Bölcsőde 2.Babaház Bölcsőde 3.Bóbita Bölcsőde 4.Egészségügyi Szociális és Bölcsődei Ig. 5.Hóvirág Bölcsőde

Igényelt létszám 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő

6.Katica Bölcsőde

2 fő

7.Nefelejcs Bölcsőde 8.Őzike Bölcsőde 9. Napsugár Bölcsőde 10. Hétszínvirág 98. Gyermekjóléti Non-profit Kft.

1 fő 2 fő 1 fő 3 fő 2 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

Bölcsődék összesen: 10 db 22 fő + 5 fő = 27 fő

Karbantartó Udvaros

8.ált.Szakm.,érettségi

Munkakörök Udvari munkás Karbantartó Takarító-mosó Udvari munkás Udvari munkás Festő Takarító Kisegítő gondozónő Kisegítő gondozónő Konyhai kisegítő Takarító Udvari munkás Takarító Udvari munka Udvari munkás Takarító-mosó Udvari munkás Konyhai kisegítő Gondozónői helyettesítő Képesítés nélk.gondozónő

Szakképesítés 8.ált Szakmunkás 8.ált. 8.ált. 8.ált. Szakmunkás 8.ált. Középfokú Középfokú 8.ált. 8.ált. 8.ált. 8.ált. 8.ált. 8. ált. 8.ált 8.ált. 8.ált. 8.ált.

2075

Egyéb intézmények, szervezetetek Foglalkoztató 1Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft.

Igényelt létszám 4 fő 2 fő 3 fő 10 fő 6 fő 2 fő 15 fő 1 fő 2 fő 8 fő 1 fő 4 fő 4 fő 8 fő 180 fő 1 fő 6 fő 1 fő 1 fő

Munkakörök Adminisztrátor Műszaki ügyint. Egyéb ügyintéző Munkavezető Gépkocsivezető Asztalos Kisgépkezelő Kisgépszerelő Autószerelő Festő Bádogos Kőműves Lakatos Parkgondozó Segédmunkás Targoncás Közvilágítási hálózat felmérő Számítógépkezel ő Udvari munkás

Szakképesítés Középfokú Felsőfokú Felsőfokú középfokú,szakkép. Szakképesítés Szakmunkás Szakképesítés Szakképesítés Szakmunkás Szakmunkás Szakmunkás Szakmunkás Szakmunkás szakmunk,szakkép 8.ált. 8. ált Felső v. középfokú

2.Cigány Kisebbségi Önkormányzat

6 fő 6 fő 4 fő 3 fő 2 fő 4 fő 10 fő 3 fő

Szociális munkás Szociális gondozó Adminisztrátor Takarító Menedzser Mentor Segédmunkás Irodavezető

Felsőfokú 8.ált., középfokú középfokú 8.ált. középfokú felsőfokú 8.ált. érettségi

3.Felső-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

10 fő 3 fő 2 fő 1 fő 1 fő 2 fő 3 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

8.ált. Középfokú 8.ált. Felsőfokú Szakmunkás Középfokú Felsőfokú Felsőfokú Szakmunkás 8.ált.

1 fő 3 fő 3 fő 3 fő 3 fő

Segédmunkás Adminisztrátor Takarító Ügyintéző Karbantartó Adminisztrátor Pedagógus Gyermekfelügy. Karbantartó Takarító Takarító Gyógypedagógiai asszisztens Családgondozó Takarító Udvari munkás Pedagógus Ügyintéző

2 fő

Ügyintéző

Középfokú

4.Gyermekjóléti Központ

5.Humán-Net Alapítvány

6.Körzeti Földhivatal

8.ált. 8.ált. Felsőfokú Felsőfokú

2076 Nyíregyháza

1 fő 1 fő 1fő

Ügykezelő Ügyintéző Ügyintéző

7.Mentálhigiénés Központ

1 fő 1 fő 3 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő

Karbantartó Udvari munkás Szociális munkás Szociális segítő Takarító Adminisztrátor Udvari munkás

8.MSZOSZ 9.Nyíregyházi Állatpark Non-profit Kft.

1 fő 8 fő 1 fő 1 fő 10 fő 2 fő 1 fő

Adminisztrátor Udvari munkás Kertész Adminisztrátor Udvari munkás takarítónő Udvari munkás

Középfokú 8.ált Szakmunkás Középfokú 8. ált 8. ált 8.ált.

19 fő 1 fő

Középfokú

2 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

Ügykezelő Konyhai kisegítő Szociális gondozó-ápoló Adminisztrátor Takarító Karbantartó Takarító Udvari munkás Adminisztrátor

1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő

Karbantartó Udvari munkás Takarító Adminisztrátor Udvari munkás

Szakmunkás 8.ált. 8.ált. Középfokú 8.ált.

2 fő 1 fő 7 fő 6 fő 6 fő 2 fő 6 fő 2 fő

Pályamunkás Adminisztrátor Szociális munkás Szoc.gond. ápoló Takarító Portás-bizt. őr Udvari munkás Adminisztrátor

Szakmunkás Középfokú Felsőfokú Középfokú 8.ált. Középfokú 8.ált. Középfokú

18.Primom Vállalkozásélénkítő Alapítvány

1 fő 1 fő 1 fő 3 fő

Agrármérnök Közgazdász Fotóillusztrátor Egyéb ügyintézők

19.Regionális Érdekvédelem Alapítvány

1 fő 1 fő 1 fő

Takarító Adminisztrátor Ügyintéző

Felsőfokú Felsőfokú Felsőfokú +nyelvism Középfokú,felsőf. 8.ált. Középfokú Felsőfokú

10.Nyíregyházi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság 11.Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polg. Hiv. 12.Nyíregyháza-Kertvárosi Joób Olivér Gondozó és Rehabilitációs Szeretetintézmény

13.Nyíregyházi Vasutas Sport Klub 14.Nyíregyházi Zsidó Hitközség 15.Nyírsuli Non-profit Kft. 16.Nyírvidék TISZK KHT 17.Oltalom Szeretet Szolgálat

Középfokú Középfokú Agrár,mezőgazdasági végzettség felsőfokú v. középfokú Szakmunkás 8.ált. Felsőfokú Középfokú 8.ált.

Középfokú, vagy szakképesítés Középfokú 8.ált. 8.ált.

2077 20.Rendőrkapitányság Nyíregyháza 21.Sóstói Szivárvány Idősek Otthona

5 fő 3 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 5 fő 5 fő 2 fő 5 fő

Ügyintéző Adminisztrátor Ügyintéző Informatikus Adminisztrátor Pedagógus Takarító Udvari munkás Mosónő Ápoló v. Segédápoló Segédmunkás Kőműves v. betanított

Felsőfokú Középfokú Felsőfokú Középfokú Felsőfokú 8.ált. 8.ált. 8.ált. Szakképesítés Érettségi 8.ált.

22.Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési Vállalat

8 fő 1 fő

23,Szent Kamill „Életet az Életnek” Közhasznú Alapítvány Szent Kamill Rehabilitációs Központ 24.Szociális Gondozási Központ 25.Szocio East Egyesület Szociális Szolgáltató és Módszertani Központ

2 fő

Szociális gondozó

középfokú

26 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

8.ált, középfokú Felsőfokú Középfokú Felsőfokú Felsőfokú 8.ált. Középfokú Középfokú Szakmunkás Felsőfokú Felsőfokú Felsőfokú

1 fő 2 fő

Házi gondozó Szociális munkás Adminisztrátor Teleház vezető Közösségszerv. Takarító Szoc.asszisztens Adminisztrátor Karbantartó Szoc.munkás Informatikus Pszichológus, dipl.ápoló Takarító Adminisztrátor

21 fő 4 fő 2 fő 4 fő 1 fő 1 fő 2 fő 10 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 4 fő 2 fő 4 fő

Segédmunkás Lakatos Autószerelő Udvari munkás Adminisztrátor Karbantartó Takarítónő Segédmunkás Adminisztrátor Segédmunkás Adminisztrátor Karbantartó Udvari munkás Udvari munkás Konyhai kisegítő Adminisztrátor

8.ált. Szakmunkás Szakmunkás 8.ált. Középfokú Szakmunkás 8. ált 8.ált. Középfokú 8.ált.

26.Talentum Európai Fejlődésért Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány

27.TEMI Móricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Ház Közhasznú Alapítvány 28.Térségi Hulladékgazdálkodási Kft. 29.Váczi Mihály Kulturális és Művészeti Gyermekcentr. 30.Repülőtér 31.Állatbarát Alapítvány

32.Sóstó-Gyógyfűrdők ZRT 33.Magyar Államkincstár Észak Alföldi Regionális Ig.

8.ált. Középfokú

8.ált. 8.ált. Középfokú

2078 Egyéb intézmények, szervezetek 34.Reménység 1 fő Szenvedélybetegek 1 fő Átmeneti Otthona

35.Magyar Vöröskereszt 36.Kulturális Életért Közhasznú Egyesület (Mustárház) 37.Felső-TiszaVidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 38.Váci Mihály Társaság Kulturális Egyesület 39.Kölyök SC

40.Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 41.SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Területi Gyermekvédelmi Központja

42.Első Nyírségi Fejlesztési Társaság 43.Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központ 44.Krúdy Gyula Art Mozi és

8.ált. Szakmunkás

2 fő 2 fő 1 fő

Takarítónő Karbantartó (asztalos, kőműves, festő stb.) Ápoló Takarító Segédápoló Konyhai kisegítő Informatikus Gazdasági ügyintéző Szociális segítő Elektronikus grafikus Kommunikációs szakember Művelődésszervező Ügykezelő adminisztrátor

1 fő 1 fő

Ügyintéző Ügyintéző

Középfokú

1 fő

Takarítónő

8.ált.

1 fő

Adminisztrátorügyintéző

Számítógépes ism.

1 fő 1 fő

Pályagondnok Informatikus

1 fő 2 fő 1 fő

1 fő

Portás Udvari munkás Gyermekvédelmi ügyintéző Gyermekvédelmi asszisztens Könyvelő

1 fő 1 fő

Takarító Pénzügyi előadó

1 fő

Takarítónő

8. ált.

6 fő

Adminisztrátor

érettségi

1 fő 1 fő

Mozigépkezelő Adminisztrátor

Szakképesítés Érettségi

1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő

1 fő

Szakirányú 8. ált. 8. ált. 8. ált. Közép v.felsőfokú Mérlegkép.könyvelő, tb + munkaügyi végz. Közép, v.felsőfokú Felsúfokú Felsőfokú Középiskola Középiskola

szakképesítés Középfokú 8. ált. Érettségi+OKJ Érettségi + OKJ Közgazdasági érettségi + OKJ 8. ált Közgazdasági főiskola

2079 Rendezvénycentrum 45.Periféria Egyesület Szociális Szolgáltató Központ

1 fő 1 fő

Irodai asszisztens Adminisztrátor

46SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

1 fő

Adminisztrátor

1 fő

Udvari munkás

Érettségi Érettségi vagy felsőfokú szociális munkás, egészségügyi ügyvitelszervező Érettségi , számítógép-kezelői 8.ált.

Egyéb intézmények, szervezetetek: 46 db 544 fő + 90 fő = 634 Fő Összesen: 769 fő + 128 fő = 897 fő

2. sz .melléklet Közcélú foglalkoztatás keretében elvégzendő munkafeladatok (tevékenységek) és az ahhoz szükséges létszámok negyedévi ütemezése Kommunális és környezetvédelmi tevékenységek (Útkezelési és közlekedési ágazat) Elvégzendő feladatok

I. NEGYEDÉV

Átereszek takarítása, iszaptalanítása

12

II. NEGYEDÉV

III. NEGYEDÉV

IV. NEGYEDÉV 8

Jelzőtáblák mosása (nők)

10

Korlátok, díszoszlopok festése (nők)

8

12

Kerékpárút kaszálás

6

6

Folyókák takarítása

12

12

G elemes csatornák, szivárgók iszaptalanítása

8

8

Autópálya elkerülő kaszálása

6

6

4

8

8

6

8

8

6

66

60

36

Díszoszlopok festése téli időszakban Felszíni csatornák, szivárgók kaszálása Felszíni csatornák, szivárgók.(érintetlen) takarítása Összesen:

10

2

6

18

2080

3.sz. melléket Közcélú foglalkoztatás keretében elvégzendő munkafeladatok (tevékenységek) és az ahhoz szükséges létszámok negyedévi ütemezése Kommunális és környezetvédelmi tevékenységek (Külterületi munkacsoport) Elvégzendő feladatok Közterületek és csatornák kaszálása Közterületek és csatornák tisztítása Csatornák iszaptalanítása

I. NEGYEDÉV

II. NEGYEDÉV

III. NEGYEDÉV

IV. NEGYEDÉV

16

20

20

8

16

32

34

16

8

18

18

8

Útszéli fasorok és cserjék irtása Parkerdő fenntartása Illegális hulladékgyűjtése, elszállítása Hóeltakarítás és/vagy cserjeirtás

8

22

22

8

20

25

25

20

Összesen:

98

30

30 117

119

90

4. sz. melléklet Közcélú foglalkoztatás keretében elvégzendő munkafeladatok (tevékenységek) és az ahhoz szükséges létszámok negyedévi ütemezése Kommunális és környezetvédelmi tevékenységek (Közterület fenntartási ágazat) Elvégzendő feladatok Kézi hótakarítás, parkolók, járdák Zöldfelület, takarítás,. hulladék. gyűjtés Lakótömb belsők szegélyezése, takarítása Szegélyes mellék utak szegélyezése Csomópontok, delták takarítás Szegélyezése. Illegális hulladék felszámolása Játszóterek karbantartása, felmérése. Parlagfű irtás (be nem vont területek) Kerékpár utak szeg. gallyazása takarítása. Bakhátak leszedése füvesítése Orosi, Kállói ú fűvágása tak. szegélyezése Parkfelújítás

I. NEGYEDÉV II. NEGYEDÉV

III. NEGYEDÉV

40

IV. NEGYEDÉV 40

5

10

10

5

10

10

10

10

5

10

10

5

15

20

10

5

5

5

55

50

29

10

10

10

10

10

10

10

10

15

10

5

10

5

2081 Huszár ltp.Tüzér ltp.tak .fűvágás Járdák, parkolók takarítása, szelence ürítés nem bevont Összesen:

4

4

4

4

10

15

10

10

94

169

154

143

5.sz. melléklet Közcélú foglalkoztatás keretében elvégzendő munkafeladatok (tevékenységek) és az ahhoz szükséges létszámok negyedévi ütemezése Egyéb tevékenységek Elvégzendő feladatok

I. NEGYEDÉV II. NEGYEDÉV

Szociálisan rászorulók, önkormányzati lakások, épületek karbantartása TMK műhely feladatok (autószerelés, lakatos hegesztési munkák, autóvillamossági szerelés )ű Parlagfüves területek felmérése

III. NEGYEDÉV

IV. NEGYEDÉV

2

2

2

2

5

5

5

5

3

3

14

Házszámtáblák felmérése Összesen:

7

24

10

7

NYÍRVV Összesen:

217

376

343

276

303

6.sz. melléklet Közcélú foglalkoztatás keretében elvégzendő munkafeladatok (tevékenységek) és az ahhoz szükséges létszámok negyedévi ütemezése Önkormányzati szociális, oktatási, egészségügyi, egyéb szervezetek, szolgáltatók I. II. III. Elvégzendő feladatok NEGYEDÉV NEGYEDÉV NEGYEDÉV Intézményi napi karbantartási munkák (vízvezetékszelés, 20 40 40 festés, lakatosipari munkák, szerszámok karbantartása )

IV. NEGYEDÉV 40

Intézményeknél épület és udvar takarítási munkák

40

50

50

50

Önkormányzati intézményekben, lakásoknál kisebb felújítási szakipari munkák, kerítés festés (kőműves, festő ács, burkoló)

26

30

30

26

2082 Konyhai kisegítő feladatok

5

5

5

5

Portási feladatok, telefonközpont kezelése

7

15

15

15

32

36

32

36

46

60

60

60

17

30

26

26

25

31

32

36

32

32

32

32

Összesen:

250

329

322

326

307

Mind összesen:

467

705

665

602

610

Adminisztratív feladatok ( postázás előkészítése, adatrögzítés, iktatásra iratok előkészítése stb. ) Szociális kisegítő munka (dajka, segédápoló, házi gondozás, hajléktalan ellátás stb.) Egyéb szabadidős programok szervezésének segítése, előkészítése, lebonyolításában való részvétel Hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, iskolai beilleszkedésének segítése Lakosságnál keletkező szelektív hulladékválogatás, szelektív hulladékgyűjtő szigetek takarítása

8./ napirend: Előterjesztés az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság fenntartásában működő egyes bölcsődék férőhelyszámának és az intézményekben foglalkoztatottak létszámának módosítására Előadó: Kemenes Erika Szociális Osztály vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Bizottság véleményét kérem.

Szociális

Jeszenszki András:(Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság tagja) Bizottságunk egyhangúlag támogatta. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Ez az eset mikor, amit Márföldi István mondott, hogy intézményt bővítünk és meg fog jelenni ennek a többletköltsége és nem kevés ez a többletköltség, ami a következő önkormányzatra fog hárulni. Miután nem látok jelentkezőt, ezért kérem, aki egyetért a határozati javaslattal, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:

2083 213/2010.(IX.20.) számú határozat az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság fenntartásában működő egyes bölcsődék férőhelyszámának és az intézményekben foglalkoztatottak létszámának módosításáról

A Közgyűlés 1. a 10. számú Katica Bölcsődében 2010. november 01. napjától, a gyermekcsoportok számának kettővel, egyenként 12, illetve 14 férőhellyel történő fejlesztését engedélyezi. 2. Az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóságnál a 8.sz. Nefelejcs Bölcsőde esetében 1 fő gondozói, a 10. sz. Katica Bölcsőde esetében 4 fő gondozói, a 12. sz. Babaház Bölcsőde esetében 2 fő gondozói, a 14. sz. Bóbita Bölcsőde esetében 2 fő gondozói, a 16. sz. Aprajafalva Bölcsőde esetében 2 fő gondozói álláshelyet 2010. november 01. napjától engedélyez. 9./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzati Közoktatási Minőségirányítási Program módosítására Előadó: Markovics Attila az Oktatási, Kulturális és Sport Osztály vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Markovics Attila van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Oktatási Bizottság véleményét kérdezem. Dr. Vinnai Győző:(Oktatási Bizottság elnöke) Az Oktatási Bizottság egyhangúlag támogatta, úgyhogy minden intézmény minőségirányítási programját módosítottuk és így lehetővé vált az önkormányzati minőségirányítási program is. Tehát egyhangúlag támogatta.

2084

Csabai Lászlóné:(polgármester) Ez egy szavazás? Igen. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki a programmal egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 34 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:

214/2010.(IX.20.) számú határozat a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzati Közoktatási Minőségirányítási Program módosításáráról

A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta, és a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzati Közoktatási Minőségirányítási Program módosítását elfogadja.

2./ utasítja Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata szakképző intézményeinek igazgatóit, hogy saját minőségirányítási programjukat dolgozzák át, és építsék be a Nyírség TISZK-kel való együttműködés folyamatait.

Határidő:

2010. október 29.

ide kell a melléklet

2085

10./ napirend: Előterjesztés a Luther Márton szobor létrehozásának támogatására Előadó: Markovics Attila az Oktatási, Kulturális és Sport Osztály vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen szóbeli kiegészítés. Két bizottság tárgyalta, legalábbis remélem, hogy tárgyalta. A Kulturális Bizottság és a Városfejlesztési Bizottság. Veréb Józsefnek. Dr. Veréb József:(Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottság elnöke) Az előterjesztés is tartalmazza, hogy a Kulturális Bizottság tárgyalta és támogatta ennek a napirendnek az elfogadását. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Jánócsik Csaba. Jánócsik Csaba:(Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság egyhangú szavazással támogatta az előterjesztés elfogadását. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdés nincs. Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért a szobor elhelyezésére vonatkozó javaslattal, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 215/2010. (IX.20.) számú határozat a Luther Márton szobor létrehozásának támogatásáról A Közgyűlés

1./ a köztéri alkotás létrehozásával egyetért, annak megvalósulását 6 millió Ft-tal támogatja.

2./ egyetért azzal, hogy az alkotás elkészítésére Kosina László szobrászművész kapjon megbízást.

2086

11./ naprend: Előterjesztés a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola átszervezésére Előadó: Nagy László alpolgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Nagy László az előterjesztő. Van-e szóbeli kiegészítés? Két bizottság tárgyalta. Az Oktatási Bizottság és a Jogi Bizottság. Ebben a sorrendben adok szót. Dr. Vinnai Győző:(Oktatási Bizottság elnöke) Az Oktatási Bizottság az elterjesztést megtárgyalta és határozat-tervezetben egy módosítást javasolt, mert ez egy pályázat része, egy TÁMOP-os pályázat, amely december 31-én jár le. 2009. február 1-jén indult és az átszervezésnek a lényege az, hogy a pályázat végére egységes gyógypedagógiai módszertani központtá válna ez az iskola, a Gölles Viktor Speciális Iskola, mely önkormányzati fenntartású és tulajdonképpen segítné a hallássérülteket, látássérülteket, hogy ne kelljen máshová elvinni őket vizsgálatra, illetve oktatásra. Viszont a Bizottság azt kifogásolta, vagy legalábbis azt a pontosítást javasolja, hogy az előterjesztésben megállapítja a jelen alapító okirat módosítását, amely a Közgyűlés elfogadásával válik érvényessé, tehát közgyűlési döntés kell, a hatályba lépés viszont nem a közgyűlés döntés időpontja, hanem tulajdonképpen a következő tanév, mert 2011. július 1-jét írja itt. Már nem ebben a tanévben lesz, hanem a következőben, de most döntenünk kell, hiszen a szakértői jelentés elkészült és a pályázatnak ez feltétele volt. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Jogi Bizottság véleményét kérem. A Bizottság támogatta. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 34 igen szavazattal meghozta az alábbi határozatot:

216/2010. (IX.20.) számú határozat a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola átszervezéséről A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta és elfogadja. 2./ a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola egységes szerkezetű alapító okiratát az alábbi pontjait módosítja: 1. Név:

Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

2087 10. Működési köre: 11.Intézmény típusa:

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye speciális szakiskola, általános iskola és egységes gyógypedagógiai intézmény 12. Jogszabályban meghatározott közfeladat: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti közoktatási feladatok: általános iskola, speciális szakiskola és többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény 17. Szakfeladat: 856012-1 Korai fejlesztés, gondozás 856013-1 Fejlesztő felkészítés 856020-1 Pedagógiai szakmai szolgáltatások 3./

a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát az 1. sz. melléklet szerint jóváhagyja.

4./ megállapítja, hogy a jelen alapító okirat módosítása a Közgyűlés jóváhagyásával válik érvényessé. Hatálybalépésének időpontja: 2011. július 1. Melléklet a 216/2010.(IX.20.) számú határozathoz GÖLLESZ VIKTOR SPECIÁLIS SZAKISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9.§ (4) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. § és a 96. § (1) és (2) bekezdése, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 44. § (4), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. § (5), 86. §, 90. § (1), 102. § (2) bekezdésében, meghatározott ellátási kötelezettség teljesítésére Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.) a közoktatási intézmény alapítója. A Közgyűlés a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzat a nyíregyházi Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Alapító Okiratát 2010. október 1-től az alábbiak szerint állapítja meg:

Az intézmény

ALAPÍTÓ OKIRATA I. rész

1. Neve:

Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

2. Székhelye:

4400 Nyíregyháza, Báthory út 30.

3. Telephelye:

nincs

2088 4. Intézményegységei:

nincs

5. Alapítás éve:

1963

6. Az irányító szerve, címe:

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. 7. Az alapító és fenntartó szerve, címe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

8. Létrehozásáról rendelkező határozat: 210/2009.(IX.28.) számú kgy.hat. 9. Jogállása:

Jogi személyiséggel rendelkező önállóan működő költségvetési szerv

10. Működési köre:

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye

11. Intézmény típusa:

többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény (speciális szakiskola, általános iskola, egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény) 12. Jogszabályban meghatározott közfeladat: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti közoktatási feladatok: általános iskola, speciális szakiskola, egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény 13. Típus szerinti besorolása: tevékenységének jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv - közszolgáltató szerv fajtája: közoktatási feladatot ellátó közintézmény - feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint: önállóan működő költségvetési szerv 14. Az intézmény vezetőjének kinevezése: A mindenkor hatályos, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben, és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázat útján nevezi ki és bízza meg. -

15. Az intézmény foglalkoztatottjai jogviszonya: Foglalkoztatásuk közalkalmazotti jogviszonyban történik. (1992. évi XXXIII. a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján) 16. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény mindenkori vezetője

2089 17. Szakágazatszám:

852010 Alapfokú oktatás

2010. évben érvényes szakfeladatok:

Az iskola alaptevékenysége szakfeladat rend szerint:

852012-1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) 1993. évi LXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége 852022-1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8 évfolyam) 1993. évi LXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége Különleges helyzetben lévő tanulók nevelése, oktatása: - hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítése Logopédia iskolai ellátás Sajátos megsegítést igénylő normál intellektusú tanulók oktatása 852013-1 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) 852023-1 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8 évfolyam) 853132-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10 évfolyam) 1993. évi LXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége Gazdasági szolgáltatás területen kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport, agrár szakterületen élelmiszeripar és mezőgazdaság szakmacsoport, építészet szakmacsoport 853212-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 1993. évi LXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan

2090 fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége Gazdasági szolgáltatás területen kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport, agrár szakterületen élelmiszeripar és mezőgazdaság szakmacsoport, építészet szakmacsoport OKJ-s képzés 853222-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 1993. évi LXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége Gazdasági szolgáltatás területen kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport, agrár szakterületen élelmiszeripar és mezőgazdaság szakmacsoport, építészet szakmacsoport OKJ-s képzés 853135-1 Szakiskolai felnőttoktatás (9-10 évfolyam) 853214-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 562913-1 Iskolai, intézményi étkeztetés 855912-1 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 1993. évi LXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége 855915-1 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 1993. évi LXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége 855918-1 Sajátos nevelési igényű középiskolai szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése 1993. évi LXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus

2091 okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége 931205-1 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása 841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 856012-1 Korai fejlesztés, gondozás 856013-1 Fejlesztő felkészítés 856020-1 Pedagógiai szakmai szolgáltatások Kiegészítő tevékenység: 562917-2 Munkahelyi étkeztetés 682002-2 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 856099-2 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 855935-2 Szakmai továbbképzések 855937-2 Máshová nem sorolt egyéb felnőttoktatás 18. Az intézmény kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat. 19. Az intézmény a Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. partnerintézménye. Szakmacsoportokon belül a szakképző évfolyamokon az Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság döntéseivel összhangban a Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. a fenntartóval egyeztetve meghatározza az indítható szakmák és osztályok számát. 20. Évfolyamok száma:

általános iskola 8 speciális szakiskola 2+2 és 2+3 21. Az iskolába felvehető maximális tanulói létszáma nappali tagozaton: 360 fő Az iskolába felvehető maximális létszám felnőttképzési tagozaton: 20 fő 22. A feladat ellátását szolgáló vagyon: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő ingó és egyéb vagyon kezelése és használata a hatályos vagyonrendeletben meghatározottak szerint. A vagyoni állapotot az önkormányzat és az intézmény mindenkori leltára, értékét a mindenkori mérleg tartalmazza. -623. A vagyon feletti rendelkezés: Az intézmény által használt vagyonra és a vagyon feletti rendelkezés jogára Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló hatályos rendelet az irányadó. 24. Az iskola önállóan működő helyi költségvetési szerv, a gazdálkodást a Szőlőskerti Általános Iskola, Diákotthon és Átmeneti Otthona Gondoksága látja el. Az iskola alaptevékenységét az éves költségvetés keretében biztosított pénzeszközökből, munkaterve alapján látja el. Az iskola költségvetését felügyeleti szerve évente állapítja meg.

2092 II. rész Közös rendelkezések: Az alaptevékenység, kiegészítő tevékenység során felszabaduló szabad kapacitás – az ellátás színvonalának növelése érdekében – értékesíthető.

Jelen alapító okirat 2011. július 01-től hatályos az egységes szerkezetbe foglalt és felülvizsgált 210/2009.(IX.28.) számú határozattal. Nyíregyháza, 2010. szeptember 20. 12./ napirend: Előterjesztés a NYIRSULI Nyíregyházi Sportszolgáltató Közhasznú társasággal kötött vagyonkezelési szerződés módosítására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság véleményét kérdezem. Fesztóry Sándor:(Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) A Bizottság elfogadta. Csabai Lászlóné:(polgármester) Jogi Bizottság, Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság véleményét kérem. Igen. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Mikó Dániel. Tessék parancsolni. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Nem kérdés, csak a meghívóval ellentétesen ez szerepelt a Bizottság napirendjén, megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 31 szavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot:

2093 217/2010.(IX.20.) számú határozat a NYÍRSULI Nyíregyházi Sportszolgáltató Közhasznú Társasággal kötött vagyonkezelési szerződés módosításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és a NYÍRSULI Nyíregyházi Sportszolgáltató Közhasznú Társaság vagyonkezelési szerződésének melléklet szerinti módosítását jóváhagyja. A vagyonkezelési szerződés más pontjai változatlan tartalommal hatályban maradnak. Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyzőt a vagyonkezelési szerződés módosítás aláírására. Utasítja: a Vagyongazdálkodási Osztály vezetőjét a szükséges intézkedések megtételére. Felelős: Dr. Freidinger Renáta, Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Határidő: 2010. szeptember 30.

Melléklet a 217/2010.(IX.20.) számú határozathoz V A GY O N K E Z E L É S I S Z E R Z Ő D É S MÓDOSÍTÁSA amely létrejött egyrészről Nyíregyháza Megyei jogú Város Önkormányzata (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. sz., statisztikai számjele: 1-5402006-8411-321-15, képviseletében: Csabai Lászlóné polgármester és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző), mint vagyonkezelésbe adó, másrészről NYÍRSULI Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (4400 Nyíregyháza, Sóstói út 24. statisztikai számjele: 21064467-9311599-15, cégjegyzékszáma: 15-09-073719, adószáma: 21064467-2-15, képviseletében: Bartha László ügyvezető), mint vagyonkezelő között a mai napon, az alábbi feltételek szerint: Előzmények

2094 A Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 202/2008. (VI.23.) számú határozata értelmében a vagyonkezelésbe adó és a vagyonkezelő vagyonkezelési szerződést kötöttek, melynek értelmében a vagyonkezelői jogot kijelöléssel az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló közhasznú társaságként működő vagyonkezelő szerezte meg. Az alapító döntése értelmében – a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 33-2/2009 (II.16.) sz. határozata alapján - a közhasznú társaság nonprofit korlátolt felelősségű társaságként folytatja működését a Cégbíróság bejegyző végzésének keltétől (2009.03.02.) kezdődően. 1. A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelő megnevezése vonatkozásában az alábbiak szerint módosul: NYÍRSULI Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (4400 Nyíregyháza, Sóstói út 24. statisztikai számjele: 21064467-9311-599-15, cégjegyzékszáma: 15-09-073719, adószáma: 21064467-2-15, képviseletében: Bartha László ügyvezető)

I. Preambulum 2. A felek megállapítják, hogy a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adó 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság. II. A vagyonkezelésbe adandó vagyoni kör 2. A vagyonkezelési szerződés II.5. pontja az alábbiakkal egészül ki: A felek megállapodnak abban, hogy a vagyonkezelésbe adó 1/1 arányú tulajdonosa a nyíregyházi belterületi, 12155 hrsz-ú, 2 ha 7974 m2 területnagyságú, a természetben Nyíregyháza-Oros Fő úton található labdarúgópálya ingatlannak, melyet jelen szerződésmódosítás alapján vagyonkezelőnek - tevékenysége ellátásához – átad. III. A vagyonkezelésbe adás

3. A vagyonkezelési szerződés III.6. pontja az alábbiakkal egészül ki: A vagyonkezelésbe adó vagyonkezelésbe adja, a vagyonkezelő pedig vagyonkezelésbe veszi az 5. pontban meghatározott nyíregyházi belterületi, 12155 hrsz-ú, 2 ha 7974 m2 területnagyságú, a természetben Nyíregyháza-Oros Fő úton található labdarúgópálya ingatlant 2010. október 1. napjától 2015. december 31. napjáig terjedő meghatározott időre. 4. A vagyonkezelésbe adó rendelkezése alapján a vagyonkezelési szerződés egyéb pontjai és rendelkezései továbbra is változatlan tartalommal maradnak hatályban.

2095 5. Szerződő felek jelen szerződést elolvasták, megértették és mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták. Nyíregyháza, 2010. szeptember 20. Jelen szerződést a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 217/2010. (IX.20.) számú határozatával jóváhagyta. 13./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyházi Vasutas Sport Clubbal kötendő üzemeltetési szerződés jóváhagyására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Én vagyok elterjesztőnek írva, de szeretném, hogy ha Freidinger Renáta egy nagyon rövid szóbeli kiegészítést adna hozzá. Dr. Freidinger Renáta:(Vagyongazdálkodási Osztály vezetője) A korábban kiadott anyaghoz képest a mostani közgyűlési napirenden már egy új üzemeltetési szerződés-tervezet szerepel, amelyben egyrészt azt a javítást szeretnénk tenni, hogy természetesen a preambulum első bekezdésében meghatározott adás-vételi szerződés megkötésének napja helyére a tényleges megkötés napja kerülne. Ezen felül a szerződés 2-es, illetve 3-as pontjában történtek változtatások a korábbi anyaghoz képest. A 2-es pontja ebben az esetben az Önkormányzat 25 milliós vállalását tartalmazza, amelyet az NYVSC-MÁV finanszírozása kapcsán vállalt át. A további esetleges önkormányzati támogatás esetében pedig a későbbi költségvetési rendeletekben kerülne az önkormányzat által 15 évre biztosított támogatás meghatározása. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) A bizottságok nem tárgyalhatták ezt a formát, de egy bizottságot kértünk, hogy tárgyalja, ez pedig a Pénzügyi Ellenőrző, Ellenőrzési Bizottság volt. Márföldi István:(Pénzügyi Bizottság elnöke) A Pénzügyi Bizottság mai napon fölvette napirendként az előterjesztést. Megtárgyalta és elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Fesztóry Sándor. Tessék. Fesztóry Sándor:(képviselő) Egy gyors kérdésem lenne Freidinger Renátához, hogy ezek szerint akkor jól hallottam, hogy az a 11 milliós pluszvállalás, ami a korábbi változatban szerepelt akkor ez kikerült belőle, és akkor maradt csak a 25? Értem. Köszönöm.

2096 Csabai Lászlóné:(polgármester) Dr. Hajzer László. Dr. Hajzer László:(képviselő) Én is csak egy gyors kérdést szeretnék. Én már a szerződés megkötésekor is kifogásoltam és most újra megtenném, miután több 10 milliós kötelezettségvállalásról van szó, összhatásában meg 200 milliót meghaladó kötelezettségvállalásról van szó. Én nem látok tisztán abban a kérdésben, hogy milyen tulajdonosi összetétele van és milyen a város beleszólása a Nyíregyházi Vasutas Sport Klub vezetésébe, tulajdonlásába, döntéshozatalába. Tehát mondjuk már meg nekem azt, hogy ebben a sportklubban nekünk milyen befolyásunk van? Érdemi befolyásunk van benne vagy nem? Minden ilyen sportklubban vannak alapítók, vannak tagok, van szervezete, van bejegyzése. Mi köze van a városnak a klubhoz? Ez a kérdésem. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kedves Hajzer László meg fogom kérni Giba Tamás alpolgármester urat, hogy a struktúráról adjon számot. Én most csak egyetlen dologra szorítkozom. Ez a pénz csak a pálya fenntartására vonatkozik, és a pálya fenntartásával foglalkozó létszámnak a finanszírozására, és a következő képviselőtestületnek, mint ahogy nekünk a korábban a 11 millió forintról, ezt kell számot kérni az egyesülettől. Mert a pénzt nem a klub működtetésére, hanem a pálya karbantartására adjuk, mint finanszírozás. A klub működtetése az egyéb sport támogatásból történik. Hiszen külön kap pénzt az úszó, a nem tudom én mi, atlétika meg az egyéb sportágak. Tisztelt polgármester asszony, kedves Giba Tamás:(alpolgármester) képviselőtársak, tehát az előterjesztés nagyon pontosan nyilatkozik arról, hogy a Nyíregyház Vasutas Sporttelep, vagy sportpálya az hamarosan a Városi Önkormányzat tulajdonába tud kerülni egy adás-vételi szerződéssel, amelynek a működtetéséről, üzemeltetéséről szól ez a megállapodás. Tehát a tulajdonlás az egyesület részéről, nincsen semmi köze, hanem önkormányzati tulajdonlás. Ilyen módon a tulajdonhoz az Önkormányzat 100%-ban ragaszkodni tud. Egyébként az üzemeltetéssel megbízott sportegyesület egy civil szervezet, legmagasabb fóruma a Közgyűlés és a két közgyűlés között pedig az elnökség irányítja ennek a sportegyesületnek a működését az elnökségben. Egészen véletlenül a képviselőtestületnek több tagja jelen van, hogy ha itt nézek sorba, Szokol Tibor, Fesztóry Sándor van rajtam kívül még jelen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Szilassy Géza, nem? Giba Tamás:(alpolgármester) Valóban Szilassy Géza az az úszószakosztály …. Csabai Lászlóné:(polgármester) Vívó. Giba Tamás:(alpolgármester) ..vagy bocsánat a vívószakosztály részéről szintén ilyen módon érintett. Csabai Lászlóné:(polgármester) Még Fesztóry Sándor mutat valakit.

2097

Giba Tamás:(alpolgármester) És a Sportbizottság külső tagjai, ott van Glückmann Pál, aki az egyesület elnöke, Póka Imre a tollaslabda szakosztály elnöke, tehát nagyon szép számban vannak és biztos, hogy nem tudtam mindenkit elmondani, szép számban képviseljük az Önkormányzatot ennek az egyesületnek az elnökségében, Úgy gondolom, hogy ez a későbbiekben sem lesz másképpen, hiszen a szakosztályok működése szempontjából a szakosztályok törekszenek arra, hogy az Önkormányzat mint viszonylag fő támogató, a szakosztály működésébe is belelásson, és ezáltal is biztosítsa azt, vagy segítse elő, hogy minél nagyobb támogatás érkezzen ezekhez a szakosztályokhoz a működésre vonatkozóan. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy kielégítő volt-e a válasz? A tulajdonosi jog az a mienk. Giba Tamás:(alpolgármester) Ismétlés a tudás atyja, ahogy ezt szokták mondani, a hozzászólásomat is azzal kezdtem, hogy a pálya az Önkormányzat tulajdonába tud kerülni, hogy ha létrejön a MÁV és az Önkormányzat között ez a szerződés. Tehát a későbbiekben is a pálya tulajdonjoga az Önkormányzaté és csak a működtetésről szól ez a szerződés, és a Sportegyesületnek nincsen tulajdonosa, a sportegyesület legfőbb szerve a sportegyesület közgyűlése, amely az NYVSC esetében azt is elárulom, hogy küldött közgyűlés, mert hogy olyan nagy létszámú egyesületről van szó, hogy szakosztályonként küldöttekkel történik mindez. És a tényleges irányítást pedig a közgyűlések között a negyedévente ülésező elnökség végzi, és az elnökségben azt is igyekeztem érzékeltetni, hogy nagyon jelentős az önkormányzat befolyása pillanatnyilag, és igyekeztem előre vetíteni azt is, hogy ez nem fog szerintem nem fog jelentősen változni a későbbiekben sem. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Akkor kérdezem, hogy kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki az üzemeltetési szerződés ezzel a formájával egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 29 szavazattal, 3 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 218/2010.(IX.20.) számú határozat

Nyíregyházi Vasutas Sport Clubbal kötendő üzemeltetési szerződés jóváhagyásáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és

2098 a Nyíregyházi Vasutas Sport Club üzemeltetési szerződését jelen határozat melléklete szerint elfogadja.

Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyzőt az üzemeltetési szerződés aláírására. Határidő:

2010. szeptember 30. Melléklet a 218/2010. (IX.20.) számú határozathoz ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS

amely létrejött egyrészről NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA (képviseli: Csabai Lászlóné polgármester és dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző) 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám alatti székhelyű Önkormányzat, a továbbiakban, mint Támogató, másrészről NYÍREGYHÁZI VASUTAS SPORT CLUB (képviseli: Glückmann Pál elnök) 4400 Nyíregyháza, Tiszavasvári u. 4. szám alatti székhelyű Egyesület, a továbbiakban: Üzemeltető között alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel: PREAMBULUM: Szerződő felek rögzítik, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint vevő és a MÁV ZRt., mint eladó között a 2010. június 16. napján létrejött adásvételi előszerződés alapján végleges Adásvételi Szerződés jött létre az eladó kizárólagos tulajdonát képező nyíregyházi 6743. és 6707. hrsz-ú belterületi ingatlanok tulajdonjoga vevőre történő átruházása tárgyában. A fentebb hivatkozott Adásvételi Szerződésben a szerződő felek akként állapodtak meg, hogy a jogügylet tárgyát képező ingatlanok vételárának teles megfizetéséig (legkésőbb 2018. szeptember 30-ig) az eladó a tulajdonjogát fenntartja azzal, hogy a tulajdonjog fenntartással történt adásvétel ténye az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzésre kerül. Az Adásvételi Szerződést megkötő felek az adásvételi szerződésben rögzítették, hogy az eladó és a NYVSC között Megállapodás jött létre K-3787/6/2006. szám alatt (a továbbiakban: Megállapodás), mely Megállapodás értelmében az eladó az NYVSC részére mindösszesen évi bruttó 25.000.000,-Ft. összegű üzemeltetési költségkeretet biztosít. Az Adásvételi Szerződést megkötő felek rögzítették továbbá azt is, hogy az eladó és a NYVSC között Bérleti Szerződés jött létre K-6867/2006. szám alatt (a továbbiakban: Bérleti Szerződés), mely szerződés alapján a bérlő jogosult az ingatlanok kizárólagos használatára a szerződésben rögzített feltételekkel.

2099 A fentebb hivatkozott Adásvételi Szerződésben az azt megkötő felek abban állapodtak meg, hogy a vevő Önkormányzat a Megállapodásba, és a Bérleti Szerződésbe az eladó (MÁV ZRt.) helyébe, az eladó jogutódjaként „belép” és legalább tizenöt évig a Megállapodást, valamint a Bérleti Szerződést fenntartja az NYVSC-vel, továbbá az azokban rögzített feltételeket - különösen az üzemeltetési költségkeretet – változatlanul biztosítja az NYVSC számára. Felek rögzítik, hogy az eladó (MÁV ZRt.) a Megállapodás és a Bérleti Szerződés egy példányát az Önkormányzat részére átadta, annak tartalmát vele részletesen ismertette, melyből következően az Adásvételi Szerződés aláírásával a Megállapodásban és a Bérleti Szerződésben foglaltakat az Önkormányzat magára nézve is kötelezőnek ismeri el.

Szerződő felek rögzítik, hogy 2010. április hó 27. napján egymással Támogatási Szerződést kötöttek, melynek keretében az Önkormányzat határozott időre (2010.01.01.-2010.12.31-ig) mindösszesen 13.000.000,-Ft. összegű működtetési támogatásban részesíti az NYVSC-t a szerződésben rögzített feltételekkel. A fentiekre figyelemmel felek egyetértően megállapítják, hogy a jelen Üzemeltetési Szerződést a fentebb hivatkozott Megállapodással, Bérleti Szerződéssel és Támogatási Szerződéssel együtt, egymásra tekintettel, az Adásvételi Szerződésben foglaltakat szem előtt tartva lehet értelmezni. A fentiek előrebocsátását követően, a vevő Önkormányzat az Adásvételi Szerződésben foglaltaknak eleget téve az alábbiakban állapodik meg az Egyesülettel: 1.) Szerződő felek egyetértően megállapodnak abban, illetve rögzítik, hogy a Preambulumban hivatkozott Megállapodást és Bérleti Szerződést tizenöt éves határozott idejű, azaz 2025. december hó 31. napjáig tartó megállapodásnak, illetve szerződésnek tekintik. A határozott időtartamra figyelemmel felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy a Megállapodás és a Bérleti Szerződés rendes felmondás útján történő megszüntetésének jogát kölcsönösen kizárják. Felek megállapodnak abban, hogy bármelyik fél a rendes felmondás jogát csak és kizárólag azzal a feltétellel gyakorolhatja érvényesen és joghatályosan, ha a határozott időből még hátralévő időre járó – jelen szerződésben meghatározott összegű - üzemeltetési költséget, illetve – a Bérleti Szerződésben meghatározott összegű - bérleti díjat a rendes felmondást gyakorló jognyilatkozat megtételével egyidejűleg a jogosult részére egy összegben megfizeti, vagy bírói letétbe helyezi. Felek rögzítik, hogy a fentebb meghatározott feltétel elmaradása esetén a felmondáshoz semmilyen joghatás nem fűződik, az a Megállapodást, illetve a Bérleti Szerződést nem szünteti meg. Felek megállapodnak abban, hogy a jelen pontban megjelölt határozott idő letelte előtt legalább hat hónappal korábban újratárgyalják a Megállapodás és a Bérleti Szerződés meghosszabbítását.

2100 2.) A szerződő felek rögzítik, hogy az NYVSC által üzemeltetett 4400 Nyíregyháza, Tiszavasvári u. 4. szám alatt található sportpályák, sportlétesítmények fenntartásához, a biztonságos és rendeltetésszerű üzemeltetéséhez ezidáig 36.000.000.-Ft költségkeret állt az üzemeltető rendelkezésére. A fenti költségkeretből a Preambulumban hivatkozott és az 1. pontban meghatározott időre az Adásvételi Szerződés alapján évi 25.000.000.-Ft terheli az Önkormányzatot. Ezen költségkereten felüli összeg nagyságrendjét – amely a biztonságos üzemeltetéshez szükséges - az Önkormányzat évente az adott évi költségvetési rendeletében határozza meg. 3.) Szerződő felek egyetértően megállapodnak abban, hogy a 2./ pontban meghatározott üzemeltetési költségkeret összegét minden év november hó 30. napjáig – szükség szerint – felülvizsgálják, és közös megegyezéssel döntenek annak a következő év január 01. napjától hatályba lépő módosításáról. 4.) Felek megállapodása alapján az üzemletetési költséget részletekben utalja át az Önkormányzat az NYVSC részére.

havi

egyenlő

5.) Szerződő felek megállapodnak, hogy az NYVSC a biztosított üzemeltetési költségkeretet kizárólag a sportpályák és a sportlétesítmények rendeltetésszerű fenntartására, üzemeltetésére, karbantartására, azaz az érintett intézmények, sportegyesületek működéséhez szükséges feltételek biztosítására fordítja, melynek felhasználásáról a Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság részére évenként a tárgyévet követő minden év március 31. napjáig pénzügyi összesítő elszámolás útján tájékoztatást nyújt. 6.) Felek megállapodnak abban, hogy az NYVSC – a hatályos szerződéseiben vállalt kötelezettségeinek változatlanul eleget téve - az igénybevételre kerülő pályákat sportolásra, illetőleg a rendezvények megtartására alkalmas állapotban, előkészítetten (nyírt, locsolt pázsit, mérkőzésekre az előírásoknak megfelelő felfestés stb.) biztosítja, illetve adja át az azt igénybe vevő intézménynek, sportegyesületnek, biztosítva a sportlétesítmények rendeltetésszerű használatát, illetve a szükséges egyéb feltételeket. 7.) Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben felek a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit tekintik irányadónak. 8.) A felek megállapodnak, hogy jelen szerződésből eredő kötelezettség megszegése esetén a kialakult helyzetről azonnal kötelesek az egyeztetést egymással megkezdeni. A felek jelen szerződésből eredő esetleges jogvitájuk esetére – hatáskörtől függően - a Nyíregyházi Városi Bíróság, illetve a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki. 9.) A felek jelen szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek. A kötelezettnek a szerződés teljesítése érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a jogosultnak pedig ugyanilyen módon elő kell segítenie a teljesítést. A felek a Szerződés teljesítését érintő minden lényeges körülményről kötelesek egymást tájékoztatni. 10.) A felek kijelentik, hogy nincs tudomásuk olyan tényről vagy körülményről, amely a jelen szerződés érvényességét és hatályát részben vagy egészben érinthetné.

2101 11.) Szerződő felek jelen okirat aláírásával egybehangzóan kijelentik, illetve kötelezettséget vállalnak arra, hogy jelen okiratot semmilyen jogcímen nem jogosultak megtámadni, azt semmilyen jogcímen meg nem támadják, jelen okiratba foglalt nyilatkozataik visszavonására és jelen szerződés bármilyen jogcímen történő megtámadására vonatkozó jogukról jelen okirat aláírásával kifejezetten lemondanak. A jelen szerződés magyar nyelven készült, 3 (három) számozott oldalból áll és 4 (négy) eredeti példányban készült. Szerződő felek jelen okiratot annak elolvasását és együttes értelmezését követően, mint ügyleti akaratukkal mindenben megegyezőt, szabad akaratukból, minden befolyástól és kényszertől mentesen jóváhagyólag írták alá.

14./napirend: Előterjesztés az önkormányzati alapítású gazdasági társaságokkal kötendő közszolgáltatási szerződések jóváhagyására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Bizottságok tárgyalták, Költségvetési Bizottság. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság megtárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Jogi Bizottság véleményét kérdezem. Köszönöm. Van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért a szerződések jóváhagyásával, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 30 szavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 219/2010.(IX.20.) számú határozat az önkormányzati alapítású gazdasági társaságokkal kötendő közszolgáltatási szerződések jóváhagyásáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és 1. a NYÍRSULI Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Kft. közszolgáltatási szerződését jelen határozat 1. számú melléklete szerint elfogadja.

2102 2. a Nyíregyházi Állatpark Nonprofit Kft. közszolgáltatási szerződését jelen határozat 2. számú melléklete szerint elfogadja. Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyzőt a közszolgáltatási szerződések aláírására. Utasítja: a Vagyongazdálkodási Osztály vezetőjét a szükséges intézkedések megtételére Felelős: Dr. Freidinger Renáta, Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Határidő: 2010. szeptember 30.

1. számú melléklet a 219/2010.(IX.20.) számú határozathoz

KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS

amely létrejött egyrészről NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA (a továbbiakban: Önkormányzat) 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.sz. képviselője: Csabai Lászlóné polgármester és Dr.Szemán Sándor címzetes főjegyző. másrészről a NYÍRSULI Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Kft. (a továbbiakban Kft.) 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 24.sz. (Cg:15-09-073719) képviselője: Bartha László ügyvezető között a közfeladat folytatásának feltételeiről az alulírott napon, az alábbi feltételekkel: I.) Szerződő felek rögzítik, hogy az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatait a Sportról szóló 2004.évi I. törvény (a továbbiakban Stv.) 55.§-a rögzíti. A Stv. kötelezi az Önkormányzatot a tulajdonát képező sportlétesítmények fenntartására és működtetésére. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban Ötv.) 8.§. (1) bekezdése értelmében az önkormányzat feladata a sport támogatása, és az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése (közszolgáltatás). Az Ötv. 9.§. (4) bekezdésében írt felhatalmazás alapján az Önkormányzat e feladatkörébe tartozó közszolgáltatás ellátására a Nyíregyházán 2001. április 23. napján kelt alapító okirattal létrehozta a NYÍRSULI Közhasznú Kht.-t, mint a Kft. jogelődjét.

2103 A Kft. Az Önkormányzat 100 %-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezete, amely felett az Önkormányzat a stratégiai és ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik. A Kft. éves nettó árbevétele a szerződéskötést megelőzően és azt követően is az Önkormányzattal kötött illetve a jelen szerződésben, valamint az Alapító Okiratban foglalt feladatok teljesítéséből származik. II.) Szerződő felek a fentiek, valamint a Közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX.törvény (a továbbiakban Kbt.) 2/A.§-a értelmében az alábbi közszolgáltatási szerződést kötik: II.1. A szerződés időtartama: Szerződő felek jelen szerződést határozott időre, 3 évre kötik meg 2010. október 01-től 2013. október 01-ig terjedő időszakra. A szerződés hatálybalépésének feltétele, hogy azt a Közgyűlés határozatával jóváhagyja. A szerződés a hatálybalépést követő 3 naptári év elteltét követően azon a napon szűnik, meg amely nap a hatálybalépés napja. Amennyiben az a nap nem munkanap, úgy az azt követő munkanapon. II.2. A Kft. feladatai: II.2.1. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Kft kötelessége a vagyonkezelésébe adott ingatlanok üzemeltetése, működtetése és hasznosítása valamint sportszakmai feladatok ellátása. II.2.2. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Kft. az alábbi feladatok ellátására köteles: A sportlétesítmények üzemeltetése, működtetése körében gondoskodik: -

az Alapító által üzemeltetésre átadott sportlétesítmények fenntartásáról, működtetéséről, és a tulajdonos által meghatározott fejlesztésekről az üzemeltetésre átvett területek, építmények hasznosításáról, a sportlétesítményeket használó sportegyesületek edzéseinek, valamint a verseny-, diák- és tömegsport rendezvényeinek biztosításáról,

A sportszakmai tevékenység ellátása körében: -

-

közreműködik a sport hosszú távú fejlesztési céljainak megfelelő helyi sportkoncepció és a sportrendelet megvalósításában, együttműködik a testneveléssel és a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel, közreműködik az önkormányzati iskolai sporttevékenység feltételeinek megteremtésében, együttműködik a városi diáksport egyesületekkel, közreműködik a városi diákolimpia rendezvények szervezésében, lebonyolításában, közreműködik a szabadidősport feltételeinek fejlesztésében, a gyermek- és ifjúsági sport, az utánpótlás nevelés, a nők és a családok sportjában, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a fogyatékosok sportjának, illetve

2104

-

a tömeges részvétellel zajló sportrendezvények, városi amatőr bajnokságok szervezésében, lebonyolításában, városi sportkoncepció alapján sportiskolaként működteti a város utánpótlás sportját részt vesz a nemzetközi sportkapcsolatokban, azok fejlesztésében, segíti a városi és területi versenyrendszerek kialakítását és működtetését, segíti a szakszövetségek városi szerveinek működését, szakmai elemzéseket készít, együttműködik a szakszövetségekkel az éves versenynaptár összeállításában, ellát egyes sportszervezési, sportszakmai feladatokat, az egészséges életmóddal összefüggő felvilágosító tevékenységet végez, segíti a gyógytestnevelést, ellát az egészség megőrzésében fontos szerepet betöltő egyéb feladatokat.

II. 3. Az Önkormányzat által fizetendő támogatás: II.3.1. Az Önkormányzat az Ötv. 89.§. (1) bekezdése alapján a Kft-t támogatásban részesíti. A támogatás összege minden évben a Kft. üzleti tervében elfogadott és az Önkormányzat költségvetési rendeletében jóváhagyott összeg, amelynek kifizetése az Önkormányzat által jóváhagyott Számviteli Szabályoknak megfelelően történik azzal, hogy a támogatás kifizetésére havonta egyenlő részletekben minden hónap 10. napjáig történik. A támogatás kifizetésének módja átutalás. II.3.2. A Kft. a támogatás összegének zavartalan megállapítása érdekében köteles üzleti tervét az Önkormányzat éves költségvetésének tárgyalása előtt 30 nappal benyújtani. II.3.3. A Kft.az Ötv. 89.§. (2) bekezdése alapján a támogatást és saját bevételeit önállóan használja fel, a használatában lévő ingatlanokat és ingókat bevételei növelésére fordíthatja. A Kft. működése során az Alapító Okirat, a Kbt., valamint a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit köteles betartani. II. 4. A Kft. ellenőrzése: II.4.1. Az Önkormányzat az Ötv., valamint jelen megállapodás alapján jogosult és köteles a Kft. működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére. Ennek körében a Kft. legkésőbb minden év április 30. napjáig köteles benyújtani az Önkormányzat felé a könyvvizsgálóval auditált és a FEB által jóváhagyott a számviteli és a közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabályoknak megfelelő beszámolókat. II.4.2. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Kft pénzügyi ellenőrzésére az Önkormányzat közgyűlés vagy képviselője által meghatalmazott személy jogosult. III. Vegyes és záró rendelkezések: III.1. Szerződő felek rögzítik, hogy a Kbt. 2/A.§. (4) bekezdése értelmében jelen szerződés közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül meghosszabbítható, amennyiben annak a Kbt.-ben írt feltételei fennállnak.

2105 III.2. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a már hivatkozott jogszabályok, valamint az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) rendelkezései az irányadóak. Jelen okiratot a szerződő felek elolvasás és megértés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, helybenhagyólag aláírták. Kelt: Nyíregyháza, 2010. szeptember 20. Jelen szerződést a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 219/2010.(IX.20.) számú határozatával jóváhagyta.

2. számú melléklet a 219/2010.(IX.20.) számú határozathoz KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS Mely létrejött egyrészről a Nyíregyházi Állatpark Nonprofit Kft. (4431.Nyíregyháza – Sóstófürdő, 15010/2 hrsz, képviselő Gajdos László ügyvezető) Cg: 15 – 09073695 ) továbbiakban: Kft. valamint a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata ( 4400. Nyíregyháza, Kossuth tér 1., képviselő: Csabai Lászlóné polgármester és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző) továbbiakban: Önkormányzat között a következő feltételekkel: I. / A társaság közhasznú feladatai: A Kft. általános érdekű közszolgáltatási feladatot végez. Az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló 3/2001.( II.23.) KÖM- FVM-NKÖM-BM együttes rendelet, valamint a Közbeszerzésekről szóló 2003 évi CXXIX tv. 2 / A. paragrafus figyelembevételével felek az alábbi közhasznúsági szerződést kötik. A Kft. az 1998. 05. 26 napján kelt és többször módosított Alapító Okirata 6.a./ pontja, valamint az 1997. évi CLVI. Törvény 26. § c./ pontja 4.5.6. 8.9. alpontja, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban Ötv.) 8 § (1) bekezdése, az 1997. évi CXL. törvény 76. § ( 2 ) bekezdés g./ h./ pontja alapján az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi, - mint közhasznú szervezetaz önkormányzat számára: a./ növény – és állatkert, természetvédelmi terület működtetése A növény – és állatkerti bemutatón belül: -

a városi lakosság és a Sóstóra látogató felnőttek és gyermekek számára széleskörű természettudományos ismeretek közvetítése,

2106 -

hozzájárul az Európai Uniós normák által rögzített állatfajvédelmi programokhoz, elsősorban a hazai, őshonos külföldi ritka és veszélyeztetett állatfajok befogadásával, tartásával és szaporításával, gondozza a város tulajdonát képező és működési területéhez tartozó majd 20 hektáros erdőt, folyamatosan figyeli és karbantartja környezeti flóráját, pihenőparki funkciójából adódó feladatokat lát el (sétányok, parkok, fajátékok biztosítása a látogatók számára ).

b./ vidámparki , szórakoztatóparki tevékenység Vidámparki szórakoztatóparki tevékenységen felül: -

üzemelteti, folyamatosan felújítja és fejleszti vidámparki játékparkját különös tekintettel a lakossági igényekre.

c./ máshova nem sorolt felnőtt – és egyéb oktatás -

-

természettudományos és ismeretterjesztő előadásokat szervez, együttműködik az iskolákkal a környezeti kultúra fejlesztésében, a mindennapi létkultúra formálásában, a környezet óvását segítő nevelési programokban (feladatlapok kidolgozása stb.) nyári táborokat szervez és működtet ( „ ember és környezet”, „ élővilág „, „ Zoo suli „, „ Póni suli” )

A Kft. a társadalmi közös szükséglet kielégítése érdekében közreműködik -

a lakosság nevelési – oktatási, képességfejlesztési és ismeretterjesztési igényeinek feltárásában, szükségleteinek kielégítésében, a helyi kulturális örökség megóvásában, a kulturális szolgáltatások nyújtásában (szórakoztató, rekreációs, szabadidős, szomatikus programok végzésében) a természetvédelmi, állatvédelmi, környezetvédelmi, nevelési programban a környezeti kultúra ápolásában, megőrzésében és megismertetésében, egyéb művelődési lehetőségek biztosításában.

II. Önkormányzati támogatás Az önkormányzat a I. pontban foglalt feladatok ellátására a minden évben elfogadásra kerülő költségvetési rendeletben meghatározott összeget biztosítja a Kft részére. A támogatás kifizetése az önkormányzat által jóváhagyott számviteli szabályoknak megfelelően történik. A támogatás ütemezésében felek évente állapodnak meg. III. A Kft. éves nettó árbevételének több mint 90%-a az önkormányzattal kötendő szerződés teljesítéséből, és az alapító okiratban foglalt feladatok teljesítéséből származik.

IV. Támogatási feltételek

2107 A Kft vállalja, hogy az éves támogatási összeget kizárólag a Közhasznúsági Szerződés I. pontjában meghatározott közhasznú tevékenységei megvalósítására fordítja. A./ Finanszírozási követelmények: A támogatás nyújtása során feleknek figyelemmel kell lenni, az EKSZ 87. cikkének (bekezdésében foglaltakra. E körben felek kijelentik, hogy : a. az önkormányzat által nyújtott támogatás mértéke nem haladja meg a Kft. közfeladat ellátásához szükséges nettó többletköltségét, b. a támogatás olyan kiegyenlítő juttatásként értelmezendő, amely olyan szolgáltatás ellentételezését jelenti, amelyeket a Kft. közhasznú kötelezettségei teljesítése érdekében végez el.

Ezen kritérium alkalmazása kapcsán az alábbi feltételek teljesülnek: - A Kft. tényleges közhasznú tevékenysége az alapító okiratában került rögzítésre, - az önkormányzat a támogatás alapjául szolgáló paramétereket a Kft. éves költségvetésének, tervezett évi bevételeinek figyelembevételével állapítja meg - a támogatás összege nem lépi túl az ahhoz szükséges mértéket, hogy a Kft közhasznú kötelezettségei teljesítésének költségeit az eközben elért bevételek és közhasznú kötelezettségek teljesítéséből származó nyeresége figyelembevételével egészben, vagy részben fedezi. - A támogatás mértékét az önkormányzat azon költségek elemzése alapján határozza meg, amely egy átlagos, jól vezetett, megfelelő felszereltséggel rendelkező, a közhasznúság által támasztott követelményeknek megfelelni képes hasonló vállalatnál jelentkeznének, a kötelezettségek teljesítése során. B./ Számviteli és nyilvántartási rendelkezések: A felek rögzítik, hogy a Kft. közvállalkozásnak minősül. 1./ a Kft belső számvitelében köteles elkülöníteni mindazon támogatásokat, melyet az önkormányzat, valamint az államháztartás szervei közvetlenül, vagy közvetve a részére juttatnak, így különösen : a./ a működési veszteségek pótlását b./ tőkejuttatást c./ vissza nem térítendő támogatásokat és a kedvezményes feltételek mellett nyújtott kölcsönöket d./ az államháztartási szervek által kiszabott pénzügyi terhek megtérítését.

2108 2./ A támogatásokat a Kft. belső számvitelében , illetve nyilvántartásában oly módon tartja nyílván, hogy egyértelműen megállapítható legyen, hogy mely könyvelési tételek állnak azokkal kapcsolatban , valamint hogy a pénzeszközöket ténylegesen mire használták fel. 3./ A Kft. a Közszolgáltatási Szerződés IV.B. 1. és 2. bekezdésben írt nyilvántartását a pénzeszközök rendelkezésre bocsátásától számított 5 évig , illetve - amennyiben a pénzeszközök tényleges felhasználására egy későbbi üzleti évben kerül sor ,– ezen üzleti év végétől számított 5 évig megőrzik és az Európai Bizottság felhívására - a pénzügyminiszter útján – annak rendelkezésére bocsátja. C./ A Kft ellenőrzése: Az önkormányzat jogosult és köteles a Kft. működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére. Ennek keretében a Kft. legkésőbb minden év április 30 napjáig köteles benyújtani az önkormányzat felé a könyvvizsgálóval auditált és a Felügyelő Bizottság által jóváhagyott számviteli és közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabályoknak megfelelő beszámolókat. Felek megállapodnak abban, hogy a Kft. pénzügyi ellenőrzésére az önkormányzat közgyűlése, vagy képviselője által meghatalmazott személy jogosult. D./ Közfeladat ellátásának területi hatálya A felek rögzítik, hogy a Közhasznúsági Szerződés I. pontjában írt közhasznú tevékenység bárki által igénybe vehető. A közhasznúsági feladat ellátása nem ütközik versenyjogi szabályokba.

V. Az önkormányzat hozzájárul, hogy a Kft. az Alapító Okiratában megjelölt körben üzletszerű gazdasági tevékenységet is gyakoroljon. A Kft. vállalja, hogy az üzletszerű gazdasági tevékenységét, csak a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében, a közhasznú célt nem veszélyeztetve gyakorolja. A Kft. vállalja, hogy a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a Kft alapító okiratában meghatározott közhasznú tevékenységek ellátásra fordítja. VI. A felek által kötött jelen megállapodás nyilvános. A megállapodást – a Kft. létesítő okiratában meghatározott feltételekkel - bármely érintett személy megtekintheti.

2109 VII. Szerződő felek jelen szerződést határozott időre, 3 évre kötik meg 2010. október 01-től 2013. október 01-ig terjedő időszakra. VIII. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a már hivatkozott jogszabályok, valamint az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) rendelkezései az irányadóak. Nyíregyháza, 2010. szeptember 20. Jelen szerződést a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 219/2010.(IX.20.) számú határozatával jóváhagyta. 15./ napirend: Előterjesztés nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló 27/2003.(V.29.) KGY rendelet módosítására Előadó: Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Költségvetési Bizottság véleményét kérdezem. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Megvitatta a bizottság és egyhangúlag elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Jogi Bizottság véleményét kérdezem? Rendben. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 31 szavazattal megalkotta az alábbi rendeletet: 22/2010.(IX.21.) KGY rendelet a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló 27/2003. (V.29.) KGY rendelet módosításáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az eildegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) kapott felhatalmazás alapján a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló 27/2003. (V.29.) KGY rendeletét (a továbbiakban: Ör.) az alábbiak szerint módosítja:

1.§

2110 Az Ör. 4.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (2) A pályázat nyertese a pályázati tárgyalást követő 15 napon belül, de még a bérleti szerződés megkötése előtt köteles a szerződésben rögzített felmondási időtartamnak megfelelő összeget kaució címén a bérbeadónak egy összegben megfizetni, vagy ezen összegre bankgaranciát nyújtani. 2.§ Az Ör. 5.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (2) A pályázat nyertese a pályázati tárgyalást követő 15 napon belül, de még a bérleti szerződés megkötése előtt köteles legalább egy havi megajánlott bérleti díjnak megfelelő összeget kaució címén a bérbeadónak egy összegben megfizetni, vagy ezen összegre bankgaranciát nyújtani. 3.§ Az Ör. 6.§ (1) bekezdéséből az alábbi szövegrész hatályát veszti: „A bérleti szerződést közjegyzői okiratba kell foglalni. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.” 4.§ Az Ör. 7.§ (7) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (7) „Az intézményi vagyon körébe tartozó helyiség hasznosítása esetén - a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról szóló 21/2004. (VI.24.) KGY rendeletben foglaltak figyelembe vételével az intézmény „Költségszabályzatában” foglaltak alapján kell a bérleti díjat megállapítani. 5.§ Az Ör. 22.§ hatályát veszti. 6.§

Záró rendelkezés

Jelen rendelet 2010. szeptember 21. napján lép hatályba. Nyíregyháza, 2010. szeptember 20.

2111

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló 27/2003. (V.29.) KGY rendelet felülvizsgálatra szorul. Ennek alapvetően az oka, hogy rendelet megalkotására és módosítására a 2003. évben került sor. A hatályos rendelet néhány szabályozása megnehezíti az önkormányzati vagyonnal való eredményes gazdálkodást. A gyakorlati élet tapasztalatai alapján és a kialakult életviszonyokra valamint az időközben felmerült joghézagokra is tekintettel, szükségesnek tartjuk a jelenleg hatályban lévő rendelet módosítását. A rendelet megalkotása óta eltelt időszakban a piaci viszonyok megváltoztak, a gazdaság gyengült, az infláció növekedett, melynek következtében az ingatlanpiaci mozgások beszűkültek, továbbá a külső övezetekben elhelyezkedő NLC bérlemények iránti érdeklődés csökkent. RÉSZLETES INDOKOL ÁS

1.§-2.§ -hoz Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. kimondja, hogy a teljesítést megelőzően adott pénzösszegek minden olyan esetben adóztathatóak, amikor az ellenértékbe beszámítható pénzösszeget fizetnek. Az ilyen pénzösszegeket az Áfa törvény előlegnek nevezi. Nem minősül azonban az Áfa törvény fogalomhasználata szerinti előlegnek az óvadék (kaució), így annak átvétele áfa-fizetési kötelezettséggel nem jár. A korábbi Ör. fél évi megajánlott bérleti díjnak megfelelő összegű kaució megfizetését írta elő a pályázat nyertese részére, azonban ennek a feltételnek a teljesítése jelentősen megnehezíti a pályázók részéről a pályázati eljárásban való részvételt. 3.§-hoz A rendeletben korábban rögzítésre került, hogy a bérleti szerződéseket közjegyzői okiratba kell foglalni. A közjegyző a felek részére nyújtott jogi szolgáltatásért a jogszabályban megállapított közjegyzői díjszabás alapján kiszámított közjegyzői díjat számít fel, amely a szerződés kötésekor költségként terheli az Önkormányzatot. A 2009. évi L. törvény 2010. június 1-től a természetes és jogképes szervezetek nem vitatott követeléseinek gyorsabb és hatékonyabb érvényesítése érdekében a fizetési meghagyásos, ezt a korábban bírósági hatáskörbe tartozó nemperes eljárást közjegyzői hatáskörbe utalja, így a jogképes, jogosult szervezetek lejárt követelésük érvényesítése céljából a kérelmet elektronikus úton közvetlenül a közjegyzőhöz nyújthatják be. A korábbi bírósági eljáráshoz képest a közjegyzői eljárás előnye

2112 annak gyorsasága, mivel a törvény szigorú határidőket állapít meg a közjegyző részére, ezért nem szükséges továbbá a bérleti szerződések közjegyzői okiratba foglalása. 4.§-hoz Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról szóló közgyűlési rendelet a 2004. évben 21/2004. (VI.24.) számra módosult.

5.§-hoz A szabályozás kizárta késedelembe esés esetén a fizetési kedvezmény biztosítását. A kialakult helyzetben viszont mindenképpen fontos mérlegelni, szem előtt tartva a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 4. § (1) bekezdését is miszerint a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. Az esetleges fizetési kedvezmény biztosítása esetén szükséges a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról szóló 21/2004. (VI.24) KGY rendelet módosítása 3.§ (3) bekezdésében foglaltak megtartását is. 16./napirend: Előterjesztés a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Típus-System 2000 Ingatlanfejlesztési és Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaság között 2009. március 4. napján „MEGÁLLAPODÁS Közérdekű kötelezettségvállalás nyújtásáról” címmel megkötött megállapodás 4. pontjának a módosítására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Ez a Típus-System 2000 ingatlanfejlesztő céggel korábban kötött megállapodás módosítására vonatkozik. Csak az érthetőség kedvéért, ez az Auchan beruházáshoz kapcsolódó ingatlanfejlesztő cég. Szóbeli kiegészítésünk nincs? Nincsen. Költségvetési Bizottság véleményét kérdezem. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság javasolja az elfogadását. Csabai Lászlóné:(polgármester) A Jogi Bizottság véleményét kérdezem? Köszönöm szépen. Támogatta. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 29 szavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot:

2113 220/2010. (IX.20.) számú határozat a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Típus-System 2000 Ingatlanfejlesztési és Építőipari Korlátolt felelősségű Társaság között 2009. március 4. napján „MEGÁLLAPODÁS Közérdekű kötelezettségvállalás nyújtásáról” címmel megkötött megállapodás 4. pontjának a módosításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és egyetért azzal, hogy a 37/2009. (II.2.) számú határozattal elfogadott Megállapodás 4. pontjának második fordulatát a következők szerint módosítja: hogy a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Típus-System 2000 Ingatlanfejlesztési és Építőipari Korlátolt felelősségű Társaság (3300 Eger, Lájer Dezső u. 12.) között 2009. március 4. napján „MEGÁLLAPODÁS Közérdekű kötelezettségvállalás nyújtásáról” címmel megkötött megállapodás 4. pontjának második fordulata akként módosuljon, hogy az utolsó bruttó 190.000.000 Ft., azaz bruttó Egyszázkilencven-millió Forint összegű részlet az 1. pont szerinti településrendezési szerződés szerinti beruházásban megvalósuló első épületre vonatkozó használatba vételi engedély jogerőre emelkedését követő 3 (három) banki napon belül esedékes. Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyzőt a megállapodás-módosítás aláírására Utasítja:

a Vagyongazdálkodási Osztály vezetőjét a szükséges intézkedések megtételére

Felelős:

Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője

Határidő:

2010. szeptember 30.

17./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyháza, Törzs utca mentén lévő 01884/13 hrsz-ú ingatlan mintegy 1000 m2 területű részének templomépítés céljára történő elidegenítésre Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Szóbeli kiegészítésünk nincsen. Költségvetési és Gazdasági Bizottság véleményét kérdezem. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság javasolja az elfogadást.

2114 Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 30 szavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 221/2010.(IX.20.) számú határozat a Nyíregyháza, Törzs utca mentén lévő 01884/13 hrsz-ú ingatlan mintegy 1000 m2 területű részének templomépítés céljára történő elidegenítéséről A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és a Nyíregyháza, Törzs utca mentén lévő 01884/13 hrsz-ú ingatlanból kialakítandó mintegy 1000 m2 területű ingatlant a Nyíregyháza-Örökösföld Görög Katolikus Egyházközség (4400 Nyíregyháza, Fazekas János tér 23.) részére - templomépítés céljából - 2.240.000,-Ft + 25% ÁFA vételáron elidegenítésre kijelöli. Az adásvételi szerződés megkötésének feltétele a 01884/13 hrsz-ú ingatlan megosztása. A vételár az adásvételi szerződés megkötését követő 24 havi egyenlő részletben kerül megfizetésre. A területen esetlegesen lévő közművezetékek kiváltása, továbbá az ingatlant érintő közműcsatlakozások kialakítása vevő feladata és költsége. Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyzőt a szerződés aláírására.

Utasítja:

a Vagyongazdálkodási Osztály vezetőjét, a szükséges intézkedések megtételére

Felelős:

Dr. Freidinger Renáta, Vagyongazdálkodási Osztály vezetője

Határidő:

2010. december 31.

2115

18./napirend: Előterjesztés a Nyíregyháza, Bolyai tér 1. szám alatti 6773/4 hrsz-ú ingatlan elidegenítési feltételeinek módosításáról szóló 1521/2009.(VI.29.) számú határozat kiegészítésére Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Az anyag tartalmazza a javaslatot. A Költségvetési Bizottság véleményét kérdezem. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság javasolja az elfogadását. Csabai Lászlóné:(polgármester) Csak a városlakók miatt mondom el, arról van szó, hogy a Bolyai tér 1. szám alatti volt iskolát az Evangélikus Egyháznak fogjuk eladni, szociális és vallási célokat fog szolgálni az épület és ennek a formájáról szól az előterjesztés. Van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki a határozati javaslattal egyetért szíveskedjen szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 222/2010.(IX.20.) számú határozat a Nyíregyháza, Bolyai tér 1. szám alatti 6773/4 hrsz-ú ingatlan elidegenítési feltételeinek módosításáról szóló 152-1/2009.(VI.29.) számú határozat kiegészítéséről A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és a Nyíregyháza, Bolyai tér 1. szám alatti 6773/4 hrsz-ú ingatlan elidegenítési feltételeinek módosításáról szóló 152-1/2009.(VI.29.) számú határozatot kiegészíti oly módon, hogy az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződésben a NyíregyházaKertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház (Nyíregyháza, Salamonbokor 36.) [1/12-ed tulajdoni hányaddal], az Oltalom Szeretetszolgálat (Nyíregyháza, Kassa köz 3.) [6/12-ed tulajdoni hányaddal], és a Joób Olivér Szeretetintézmény (Nyíregyháza, Bojtár u. 38.) [5/12-ed tulajdoni hányaddal] vevőként kerüljön feltüntetésre.

Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyzőt az adásvételi szerződés aláírására.

2116 Utasítja:

a Vagyongazdálkodási Osztály vezetőjét a szükséges intézkedések megtételére

Felelős:

Dr. Freidinger Renáta, Vagyongazdálkodási Osztály vezetője

Határidő:

2010. december 31.

19./ napirend: Előterjesztés az ÉAOP-2.1.3 -2009-0003 pályázathoz kapcsolódó Nyíregyházi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet működési feltételeinek biztosítására, valamint az önkormányzati tulajdonú ingatlanok önkormányzati képviselők, társadalmi szervezetek, továbbá alapítványok által történő használatának szabályozásáról szóló 12/2007.(II.13.) KGY rendelet módosítására Előadó: Markovics Attila Oktatási Osztály vezetője Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Gyakorlatilag egy turisztikai desztinációról van szó benne. Van-e szóbeli kiegészítési? Egy ez vagyoni és szervezeti dolog. Sok bizottság tárgyalta, Európa Uniós Ügyek Bizottságát, Jogi Bizottság véleményét kérdezem. Elfogadták. Költségvetési Bizottság véleményét kérdezem. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Szintén támogatta a bizottság. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal meghozta az alábbi határozatot és megalkotta az alábbi rendeletet: 223/2010. (IX.20.) számú határozat az ÉAOP-2.1.3-2009-0003 pályázathoz kapcsolódó Nyíregyházi Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezet működési feltételeinek biztosításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és 1./ elfogadja, hogy a Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft. székhelye a Kossuth tér 1. szám alatt legyen 2./ a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft. közötti haszonkölcsön szerződés tervezetét az 1. számú mellékletben foglaltak szerint elfogadja

2117 3./ hozzájárul az ÉAOP-2.1.3-2009-0003 számú „Nyírségi Turistavarázs” című projekt Kossuth tér 1 sz. alatti megvalósításához és a megvalósítást követő legalább 5 éves üzemeltetéséhez 4./ felhatalmazza a polgármestert és a címzetes főjegyzőt a haszonkölcsön szerződés aláírására Melléklet a 223/2010. (IX.20.) számú határozathoz HASZONKÖLCSÖN SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. sz., képviseletében: Csabai Lászlóné polgármester és dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző), mint haszonkölcsönbe adó (a továbbiakban: kölcsönadó), másrészről a Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft. (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. sz., cégjegyzékszáma: Cg. 15-09-075056, adószáma: 14959165-2-15, statisztikai számjele: 14959165-7990-599-15, képviseletében: Jánvári Ildikó ügyvezető), mint haszonkölcsönbe vevő (továbbiakban: kölcsönvevő) között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételek szerint: Előzmények: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 2009. augusztus 31-én megtartott ülésén megtárgyalta és a 174/2009. (VIII.31.) számú határozatával elfogadta a Nyíregyházi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) Szervezet létrehozását és ennek felállítását támogató ÉAOP-2.1.3.-2009-003 számú pályázat benyújtását. Ezt követően létrehozta a Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft-t, a TDM munkaszervezetét. A pályázatot Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata készítette el és nyújtotta be. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-alföldi Operatív Program támogatási rendszere keretében a nonprofit kft-vel kötötték meg a szerződést a „Nyírségi Turistavarázs” elnevezésű projekt megvalósítására. A felek megállapodnak abban, hogy a Nyíregyházi Turisztikai Non-profit Kft. által ellátandó feladat megvalósítása érdekében Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata térítésmentesen átadja a Kft. részére használatba haszonkölcsön jogcímén a tulajdonát képező és Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám alatti ingatlanból a Bethlen Gábor utcai bejárat mellett lévő helyiségeket. 1./ A kölcsönadó tulajdonát képezi teljes egészében a 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1 sz. alatti 202 hrsz-ú ingatlan. A szerződés tárgya ebből az épületegyüttesből 112,91 m2, mely természetben egy földszinti 61,92 m2-es üzlethelyiséget és a fölötte lévő emeleti 3 db összesen 50,99 m2 irodahelyiséget jelent. 2./ Kölcsönadó az 1. pontban megnevezett ingatlan egészét jelen haszonkölcsön szerződés mellékletét képező alaprajz alapján haszonkölcsönbe adja, amelyet a kölcsönvevő általa megtekintett állapotban haszonkölcsönbe vesz.

2118

3./

Az átadásra kerülő ingatlan Kölcsönadó tulajdonában marad, azt elidegeníteni, megterhelni, zálogba adni, vagy egyéb módon a tulajdonosi jogokat korlátozni Kölcsönvevőnek nem engedélyezett.

4./ Az 1./ pontban megjelölt ingatlan használat joga a kölcsönvevőt 2010. október 1. napjától az ÉAOP-2.1.3-2009-0003 számú „Nyírségi Turistavarázs” című projekt megvalósításáig és az azt követő 5 évig, azaz 2017. szeptember 30. napjáig illeti meg. 5./

Kölcsönvevő az ingatlant a Kft. tevékenységének biztosításához, a „Nyírségi Turistavarázs” elnevezésű projekt megvalósításához kapcsolódó feladatok és ehhez kapcsolódó szolgáltatások ellátásához és gyakorlásához használhatja, azt más személy használatába nem adhatja.

6./

A kölcsönvevőt terhelik a helyiség fenntartásával, a tevékenység folytatásával kapcsolatosan felmerülő közüzemi költségek, melyeket kölcsönvevő az esedékesség időpontjában köteles az illetékes szolgáltató vállalat felé kiegyenlíteni. A közműterhek átvételének napja 2010. október 01. napja, mely egybeesik a haszonkölcsön tárgyául szolgáló ingatlan birtokba vételének napjával. Az átadás átvételről felek jegyzőkönyvet vesznek fel.

7./

Kölcsönvevő köteles a helyiséget a jó gazda gondosságával kezelni, állapotát megóvni, karbantartani. Felelős minden olyan kárért, amely e kötelessége elmulasztásából adódik, illetve rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye. Amennyiben a kölcsönvevő a dolgot a 5./ pont rendelkezéseivel ellentétesen más személy használatába adja, ebben az esetben azokért a károkért is felelős, amelyek enélkül nem következtek volna be.

8./ Kölcsönvevő a helyiségben építési (bontási, átalakítási) munkát – az építésügyi jogszabályokban meghatározott esetekben – építésügyi hatósági engedéllyel végezhet, ide nem értve a szokásos javítási, karbantartási munkákat. 9./

Kölcsönvevő a haszonkölcsöni jogviszony megszűnésekor köteles az 1./ pontban meghatározott ingatlant beköltözhetően, rendeltetésszerű használatra alkalmas, tiszta kitakarított állapotban kölcsönadónak visszaadni.

10./ A kölcsönadó kötelezi magát, hogy jelen szerződés időtartama alatt az ingatlanra általános épületbiztosítást köt, illetve a meglevő biztosítást hatályban tartja.

2119

11./ A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekre a Ptk. haszonkölcsönre vonatkozó szabályai az irányadók. Jelen szerződést felek elolvasták, értelmezték, és azt, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írták alá. Nyíregyháza, 2010. szeptember 20. 23/2010. (IX.21.) KGY rendelet önkormányzati tulajdonú ingatlanok önkormányzati képviselők, társadalmi szervezetek, továbbá alapítványok által történő használatának szabályozásáról szóló 12/2007. (II.13.) KGY rendelet módosításáról A Közgyűlés az önkormányzati tulajdonú ingatlanok önkormányzati képviselők, társadalmi szervezetek, továbbá alapítványok által történő használatának szabályozásáról szóló 12/2007. (II.13.) KGY rendeletét (a továbbiakban: Ör.) az alábbiak szerint módosítja:

1.§ Az Ör. 1. sz. melléklete helyébe e rendelet 1. sz. melléklete lép. 2. § E rendelet 2010. szeptember 21. napján lép hatályba. Nyíregyháza, 2010. szeptember 20.

Melléklet a 23/2010. (IX.21.) KGY rendelethez

A rendelet tárgyi hatálya alá tartozó ingatlanok címe helyrajzi száma, térmértéke

2120 Sorszám

Cím

Helyrajzi szám

Terület (m2)

1.

Nyíregyháza, Árpád u. 41.

6592/28

119

2.

Nyíregyháza, Hősök tere 9.

292/1

1288

3.

Nyíregyháza, Jókai tér 4.

290/7/A

245

4.

Nyíregyháza, Luther u. 3.

160/1/A

468

5.

Nyíregyháza, Országzászló tér 6.

170/A/9

57

6.

Nyíregyháza, Bocskai u. 25.

45

225

7.

Nyíregyháza, Ungvár stny. 5.

2263/45

166

8.

Nyíregyháza, Ungvár stny. 25.

2263/38/A/94

46

9.

Nyíregyháza, Zrínyi I. u. 8-10.

163/1

350

10.

Nyíregyháza, Tokaji út 3. (raktárak)

28703

111+99

11.

Nyíregyháza, Géza u. 18.

3269

153

12.

Nyíregyháza, Holló u. 61.

1523

109

13.

Nyíregyháza-Nyírszőlős, Kollégium u. 56.

1601/1

118

14.

Nyíregyháza-Sóstóhegy, Fácán u. 2/B (tetőtér)

12894/5 106/234-ed th.

78

Nyíregyháza-Borbánya, Margaretta u. 50. 9652/1

12

Nyíregyháza, Vécsey köz 4.

6422

308

Nyíregyháza, Kölcsey u. 8.

6188

2591

15.

(volt KMB iroda)

16. 17.

2121 18.

Nyíregyháza-Oros, Fő u. 15.

12379/2

45

19.

Nyíregyháza, Ereszalja u. 2.

13463/1

176

20.

Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

202

113

20./ napirend: Előterjesztés a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár homlokzatára tervezett alkotás megvalósítására Előadó: Markovics Attila az Oktatási, Kulturális és Sport Osztály vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Bizottságok véleményét kérdezem, Kulturális Bizottság, Veréb József Dr. Veréb József:(Kulturális, és Civil Kapcsolatok Bizottság elnöke) Egyhangúlag támogatta az alkotás létrehozatalát azzal a feltétellel, amennyiben a közgyűlés tudja biztosítani hozzá az anyagi forrást. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Városfejlesztési Bizottság véleményét kérdezem. Jánócsik Csaba:(Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A bizottság megosztott volt ebben a kérdésben. Javaslattal élt először azzal kapcsolatban, hogy amennyiben ez a közgyűlés mégis úgy döntene, a Krúdy Ház és a Könyvtár közötti térnek egyfajta rendezésével egy kicsikét foglalkozni kell majd. Lehet, hogy kihatással lesz a viszonyulása ennek a képi megjelenéshez. Valamilyen olyan párhuzamban kellene ezt a dolgot támogatni vagy nem támogatni, hogy a térrendezés valahogy hamarabb történjen meg. Nem tudjuk, hogy merre fog illeszkedni hozzá, ez a következő testületnek, a következő bizottságoknak lesz majd feladata. De ez egyfajta igényként megfogalmazódott. Ugyanakkor, amikor már szavazásra került sor, a bizottság teljesen megosztott volt abban, hogy most ez szükséges-e, kell-e? 4 fő azt mondta, hogy igen. Ez végül is egy olyan látványelem lehet, ami a meglévő közintézményünket érdekessé teszi, a város számára egy olyan jellegű képi megjelenést biztosít, ami esetleg más országokban vagy más városokban egyfajta példaértékű dolog. De ugye általában fél a kísérletezéstől, még akkor is, hogy ha tudjuk, hogy a művész az máshol díjakat nyer. Tehát mindenképpen egy kicsit óvatosan akarjuk szemlélni ezt a kérdést, 4 fő támogatta, 1 fő nemmel szavazott, ő nem támogatta, hárman diplomatikus tartózkodást választottak ebben e kérdésben. Így gyakorlatilag egy szavazategyenlőség alakult ki. Ennyit akartam mondani. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Ajtay-Horváth Magdát kérdezem, hogy kérdezni akar, vagy véleményt mondani.?Tessék parancsolj.

2122 Dr. Ajtay-Horváth Magda:(képviselő) Elmondom kételyeimet, illetve támogatni is szeretném, tehát hosszas gyötrődés után arra a következtetésre jutottam, hogy elmondom azt amit tudok ezzel a témával kapcsolatban és talán közös bölcsességre lenne érdemes a döntést bízni, és nem egyéb érdekekre. Krizsán Zoltánt személyesen megismertem, nagyon karizmatikus művész, hatalmas energiákkal. Nagyon jól menedzseli a saját iparművészetét ez bizonyos, és svájci festékgyártó cég van mögötte, aki ezt a nyíregyházi munkát referencia munkaként várja ugrásra készen. Minden bizonnyal ez a tény, hogy referenciaként meg fog jeleni több helyen Nyíregyháza neve, hiszen ez lesz az első ilyen hatalmas munka. Ez PR szempontjából a városnak nagyon jó lesz. Egy új technológiáról van szó, amit a fiatalember maga kísérletezett ki. Irodavezető úr nagyon frappánsan műkritikus módjára a harmadik bekezdésben leírta, hogy ez miben áll. Tehát nagyon röviden, üvegre festett égett technológiáról van szó, aminek olyan hatása van mintha több dimenziós lenne, tehát nem olyan, mint a hagyományos festmény, nem hagyományos templomi üvegberakások. Én nagyon különleges hatású technológia. Kérdés azonban az, hogy az utolsó ilyen felállásban, utolsó közgyűlésen már ezen a közgyűlésen is több tétellel terheltük meg a jövő közgyűlés dolgát, hogy ezt az 1 millió 509 ezer forintot felvállaljuk-e. Ennyi lesz a költsége ennek a dolognak. Bocsánat 10 millió. Az az 1 millió nem jelentene gondot természetesen, végül is egy üvegről van szó. Egy üveg 10 millióért, egy bronzszobrot lehet 10 millióért szinte készíteni manapság. Ezek a dilemmáim és most hangosan gondolkodom, pro kontra és hosszas gondolkodás után se billent a mérleg gyakorlatilag semerre. Ha volna pénz, akkor minden újdonságot kellene támogatni. Mert nem lehet tudni, hogy ez a fiatalember 10-20 év múlva milyen világhíresség lesz és Nyíregyházának ez jól jön. Kérdés, hogy ezt a kockázatot bevállaljuk-e, vagy sem? Én bízom a kollektív bölcsességbe. Csabai Lászlóné:(polgármester) Hát nem könnyítetted meg a testület dolgát. Dr. Ajtay-Horváth Magda:(képviselő) Azóta, hogy ezt a fiatalembert megismertem és itt Nyíregyházán a műveit láthattuk a kiállító teremben, azóta egy festékgyártó cégtől kaptam egy hosszas e-mailt angolul, amiben azt mutatják be, hogy egy kiállításuk lesz és egy külön standon fog ez a fiatalember szerepelni ezzel az új technológiával. Tehát mozog, pezseg a világ, a művészvilág, az iparművész világ körülötte, ez kétségtelen. És nagyon jól menedzseli magát Európában ez is kétségtelen. A kérdés továbbra is kérdés marad. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Felbermann Endre, Lengyel Károly és Fesztóry Sándor. Megtaláltuk a legfontosabb napirendet. Az első után a legfontosabb. Felbermann Endre:(képviselő) Én bizony szeretném pozitív irányban billenteni a közgyűlést, és a közgyűlést befolyásolni ezen a területen. Tehát azért sokat a dilemmáztam ezen a kérdésen, hogy hova, ilyen áron kellett és ilyen költségvetési helyzetben. És olyan helyzetben, hogy ezt a pénzt a következő közgyűlés ha most megszavazzuk, vissza is vonhatja, a következő költségvetésbe beszavazza. Gyakorlatilag ez a mi hozzáállásunk semmiben nem befolyásolja a következő testületet, hiszen ha még azt a döntést hoznánk, hogy ebben az évben a költségvetést módosítani kell, akkor is van lehetősége a testületnek, hogy ezt megváltoztassa és pénzügyi okokra visszavezesse. A fiatalember nem érezheti biztonságban magát, még ha meg is szavazzuk. Mivel tudom, hogy elég megosztott a társaság ebben a dologban, én szeretném a véleményemmel befolyásolni a társaságot, abban az irányban, hogy kellene ilyen dolgokra mégis csak pénzt fordítani. És tudom, hogy az emberek zömében az van benne, hogy Borbányán nincs

2123 járda, a Szántó Kovács Jánoson áll a víz, ha eső van, itt a Alkotás utcán utat kéne építeni, én tudom, hogy ez mind igaz, de ez nem jelenti, hogy a városnak a kultúra, a művészet fejlesztésére, működtetésére, arról nem is beszélve, nem kellene pénzt fordítani. Nem lehet a kettőt egy asztalra letenni, hogy bezzeg itt nincs járda és miért erre adunk 10 milliót, holott járdát lehetne belőle építeni. Az almát a körtével nem lehet összehasonlítani, akkor soha nem fog épülni mondjuk Luther szobor, soha nem lesz városalapítók szobra, soha nem lesz Kossuth szobor felújítás. Csak néhányat, hogy mondjak. Tehát igenis ott bizonyos szeleteket a pénznek valamilyen értelmes célokra is kell használni, amellyel értékeket is teremtünk, azon felül, hogy a járda is egy érték. Ez egy másik érték. Ez más színvonalú érték és más célt szolgál. Azt gondolom, hogy kell. Amiért kell, hogy az a kuriózuma ennek a dolognak. Tehát Nyíregyháza kap egy olyan lehetőséget ezzel, ha támogatjuk ezt a fiatalembert, hogy ilyen még nincs a világon. Nyíregyháza mindig ott fog szerepelni a referencia első listáján, aminél nagyobb reklám nem kell Nyíregyházának. Ha megkérdezik majd Krizsán Zoltánt, hogy hol van már referenciája, az lesz első, hogy Nyíregyházán lesz referenciám. Tehát ettől nagyobb reklám Nyíregyházának nem kell, ha így közelítjük meg a dolgot. Tudom, hogy nehéz gazdasági helyzetben van a város és nem biztos, hogy erre van pénze, de én azt gondolom, hogy bátran és merészen dönteni kellene ebben a kérdésben. Abban viszont én vitatkozom magammal is, vajon a könyvtár a legjobb hely-e? Én szívem szerint azt mondanám, hogy függetlenül a helyszíntől szavazzuk meg neki a 10,5 millió forintot, de szívem szerint a Korzó üveghídjának Dózsa György utca felőli részére tenném ezt, ahol iszonyatosan látványos lenne és a tömegeket vonzaná, és láthatóvá válna a városlakók számára. Most az, hogy nem a mi tulajdonunk, engem különösebben nem zavarna. A Korzó megállapodna vele és a pénzt mi azután adjuk. Ha nem megy ez a változat, akkor jöhet a Móricz Zsigmond Könyvtárnak a homlokzata. Ott nem lesz olyan látványos higgyétek el. Tehát közszemlére kell tenni, ahol durran, ahol látványos, ahol referenciaként is hat. És ott pedig hatna független attól, hogy nem a mi tulajdonunkban van, szerintem nem nagyon zavarva bennünket. Én biztatom a képviselő-testületet, hogy legyen egy kicsit merész annak érdekében, hogy lehet, hogy egy olyan dolgot fog támogatni, amivel néhány év múlva nagyon sikeresek és híresek leszünk ilyen szempontból. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen, Lengyel Károly, Fesztóry Sándor, Mikó Dániel akik nálam jelentkeztek. Ebben a sorrendben adok szót. Lengyel Károly:(képviselő) Köszönöm szépen. Egyetlen egy mondatot szeretnék hozzátenni, mert mindenki előttem elmondta azt, amit én is el akartam mondani. Én is megismertem a Krizsán urat, én is egy karizmatikus művészembernek tartom, aki tényleg megérdemli szerintem az elismerést fiatal kora ellenére. Azzal szeretném kiegészíteni, hogy nem tudom, hogy tudják-e kedves képviselőtársaim, hogy a Móricz Zsigmond Könyvtárról való látványterv alapján a Berlini Nemzetközi Üvegépítészeti biennáléra a meghívót a Móricz Zsigmond Könyvtár homlokzatával akarták kiadni erre a világeseményre. Ez lett volna a háttérben. Mikor értesültek arról, nem készült el ez az alkotás, nem ezzel adták ki a meghívót, de gyakorlatilag díjra jelölték és a meghívón ennek a világeseményen a Móricz Zsigmond Könyvtár szerepelt volna. Csak ennyit erről, hogy ez Nyíregyházának az imázsát és presztízsét a világban mennyire emelték ki. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen, Fesztóry Sándor Fesztóry Sándor:(képviselő) Ha már arról van szó, hogy képviselő-testület nem tud dönteni az összeg miatt, azt szeretném bejelenteni, ha ez segít a döntésben, hogy a

2124 sportcélú tartalékból az egyik csapatsportág a működésű célú támogatását nem kaphatta meg, bent maradt 3 millió 837 ezer forint, így már csak 6 millió 663 forintról kell. Csabai Lászlóné:(polgármester) Ez nagyon gáláns felajánlás. Mikó Dániel. A sportosok nagyon örülnek neki. Mikó Dániel:(képviselő) Köszönöm a szót, ritkán fordult elő velem, hogy kiesek a szerepemből és nem szakmai dologhoz szólok hozzá, úgy látszik, hogy az utolsó közgyűlésen ez is megtörténik. Bevallom őszintén, hogy Felbermann úr amit elmondott az nagyon közel áll az én véleményemhez. Nekem is a helyszínnel van a legnagyobb gondom. Én megszavazom azt, hogy itt 10,5 millió forintot erre elkülönítsünk és keressünk neki megfelelő helyszínt. De a helyszín számomra nem egy könyvtár. Az ott gyakorlatilag a nyugalomról szól, ott olvasni kell, ez az alkotás azon a falon számomra nem a nyugalmat sugallja. Nem beszélve arról, hogy a külső fényt ugyebár nem fogjuk kizárni. Most ha leülök oda olvasni és piros, kék, zöld, meg mit tudom én milyen könyveket fogok a kezembe tartani, ami még ráadásul mozog is, úgy gondolom, hogy körül-belül 5-10 perc múlva felugrok és elrohanok onnan és nem olvasok tovább. Tehát nekem is van egy nagy üvegfelületem, ha a művész ingyen adná oda, azért nem fogadnám el, mert nem illik bele abba a környezetbe. Én ha leülök a nappaliba kilátok a zöldbe, úgy parkosítottam, hogy ott tényleg nyugalmas legyen és úgy érzem magam, mintha természetbe ülnék. A parkra tényleg ráfér egy kis csinosítás, az ottani csobogó is kapott erős kritikát, nyilvánvalóan én szeretnék kilátni a térre. Egyetértek mindazokkal, akik azt mondják, hogy jó lenne Nyíregyházára ezt az alkotást hozni, de nagyon meg kell fontolni, hogy hova. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen, akkor két szavazást fogok feltenni. Az egyik az, hogy fontosnak tartjuk-e, hogy egy ilyen alkotás Nyíregyházán létrejöjjön, és ez a testület javasolja ezt, amit nyilván a következő testület vagy megerősít vagy ellentmond , hiszen erre az évre nem teszünk hozzá költséget, mert nem tettük bele a költségvetésbe. A másik pedig az, hogy a könyvtár ablaka jó e erre, úgy látom, hogy itt erős kétségek vannak. Aki egyetért azzal, hogy ne vegyük le ezt a napirendről és Nyíregyháza egy maximális összeg erejéig foglalkozzon ezzel a kérdéssel, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 28 szavazattal, 4 tartózkodással elfogadta. Akkor én nem tudok mást csinálni, csak az előterjesztőnek a javaslatát feltenni, vagy a módosításokat tegyem fel? Ugye a módosítás arról szól, hogy ne a Könyvtárba tegyük, hanem keressünk más helyet. Akkor a módosítást kell feltenni. Aki a módosítással ért egyet, hogy keressünk a Könyvtár helyett más üvegfelületet, és nyilvánvalóan ezt a döntést a következő önkormányzat fogja meghozni, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 22 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 7 tartózkodással elfogadta és meghozta az alábbi határozatot:

2125

224/2010. (IX.20.) számú határozat a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár homlokzatára tervezett alkotás megvalósításáról A Közgyűlés 1./ a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár homlokzatára tervezett alkotás megvalósításáról szóló előterjesztést megtárgyalta. 2./ úgy döntött, hogy az alkotás megvalósítását az előterjesztésben szereplő maximum 10.500.000 Ft összegű önkormányzati támogatás erejéig támogatja. 3./ az alkotás megvalósításának tervezett helyszínével nem ért egyet, úgy foglal állást, hogy az alkotás megvalósításához más helyszínt kell keresni. 21./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzatáról szóló 64/2009.(III.27.) számú határozat módosítására Előadó: Hajzer Gábor Városfejlesztési Osztály vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Van.-e szóbeli kiegészítés? Igen. Hajzer Gábor:(Városfejlesztési Osztály vezetője) Két rövid javítani valónk van, a II. fejezet 9. pontjában törölni kellene a Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság feladatai közül a rekonstrukció szót, és a III. fejezet 9. b) pontját javasoljuk a bizottságokkal egyetértéssel elfogadással. Csabai Lászlóné:(polgármester) Ez hatásköri dolog volt. Akkor sorba adom a bizottságok vezetőinek a lehetőséget. Költségvetési Bizottság, Mikó Dániel? Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Osztályvezető Úr ezt a módosítást már a bizottsági ülésen is elmondta, tehát ennek tudatában hoztuk ezt a döntést. A III. fejezet 9. pontjában ellenben van egy alternatíva, van egy „A” és „B változat és ott a „B”változatot támogatja a bizottság. Ezzel az észrevétellel kell egyébként az előterjesztés elfogadását javasolni. Csabai Lászlóné:(polgármester) Városfejlesztési Bizottság, Jánócsik Csaba.

2126 Jánócsik Csaba:(képviselő) A Városfejlesztési Bizottság is a nevesített „B” alternatívát támogatta 7 igennel és 1 tartózkodás mellett és magát az előterjesztést egyhangú szavazással támogatta. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Közlekedési Bizottság, Tormássi Géza. Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) A bizottságunk ezt a módosítást, amit Hajzer úr elmondott támogatja. A másik esetben a B. pont mehet. Tehát egyhangúlag támogatjuk. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Jogi Bizottság véleményét kérdezem. Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A Jogi Bizottság is megtárgyalta, mivel mind a két verzió jogilag rendben van így ebben mi nem foglaltunk állást. Köszönjük. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Akkor először az alternatívákról szavaztatok. Miután a bizottság a „B” alternatívát javasolta, ezért ezt teszem fel először szavazásra. Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 31 szavazattal elfogadta Kérdezem, hogy aki a szabályzat módosításával egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 225/2010. (IX.20.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzatáról

A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta, és elfogadja jelen határozat mellékletét képező Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzatát; 2./ ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezi Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának 64/2009. (III.27.) számú határozatával jóváhagyott Közbeszerzési Szabályzatát, amely a 2010. szeptember 15-ét megelőzően megkezdett közbeszerzési eljárások lefolytatása során alkalmazandó.

2127 Melléklet a 225/2010.(IX.20.) számú határozathoz

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzata A közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint ajánlatkérő (a továbbiakban: ajánlatkérő) közbeszerzéseinek rendjéről a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban Kbt.) 6.§ (1) bekezdése alapján az alábbi szabályzatot alkotja: I.

Fejezet

Általános rendelkezések 1. Cím A közbeszerzési szabályzat célja és hatálya 1./ A közbeszerzési szabályzat célja Ezen közbeszerzési szabályzat célja, hogy a Kbt. rendelkezései alapján a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által lefolytatandó közbeszerzési eljárásokban érvényesüljön a verseny tisztasága és nyilvánossága, az ajánlattevők esélyegyenlősége és a velük szembeni egyenlő bánásmód. Ajánlatkérő beszerzései során törekszik a környezetvédelmi szempontok figyelembevételére. Ennek megvalósulása érdekében jelen szabályzat célja, hogy a Kbt. rendelkezéseinek figyelembevételével meghatározza az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét, a közbeszerzési eljárások dokumentálási rendjét, valamint a közbeszerzési eljárás során hozott döntésekért felelős személyeket, testületeket. 2./ A szabályzat személyi hatálya Jelen szabályzat hatálya kiterjed az ajánlatkérő által lefolytatott közbeszerzésekre, illetve azokban a jelen szabályzat szerint eljáró személyekre, testületekre: - valamennyi, az Önkormányzat közbeszerzéseit előkészítő, a közbeszerzési eljárásokba bevont személyre, - az Önkormányzat által megbízott szakértőre – a szakértő megbízásának tartalma szerint -, - az Önkormányzat által megbízott hivatalos közbeszerzési tanácsadóra, - az eljárásba bevont önkormányzati bizottságokra, - a bíráló bizottságra, - a döntéshozó személyekre, testületekre,

2128 3./ A szabályzat tárgyi hatálya A szabályzat hatálya kiterjed minden olyan árubeszerzésre, építési beruházásra, építési koncesszióra, szolgáltatás megrendelésre, szolgáltatási koncesszióra, amelynek értéke a közbeszerzési eljárás megkezdésekor eléri, vagy meghaladja a mindenkori közbeszerzési értékhatárokat, valamint arra az esetre, ha az ajánlatkérő tervpályázati eljárást folytat le. Jelen szabályzat irányadó a támogatásból megvalósuló közbeszerzési eljárások esetén is. Jelen szabályzat hatálya nem terjed ki azon közbeszerzési eljárásokra, melyek esetén az ajánlatkérő más ajánlatkérőkkel közösen folytat le közbeszerzési eljárást. Ebben az esetben a polgármester jogosult a Kbt. 6. § (3) bekezdése alapján legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően meghatározni a Kbt. 6. § (1) bekezdésében foglaltakat (a közbeszerzési eljárás előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárás dokumentálási rendjét, az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket). 2. Cím Az ajánlatkérő nevében eljáró és az eljárásba bevont személyek 1./ Az Önkormányzat által meghirdetett beszerzés esetén ajánlatkérő nevében a polgármester jár el. 2./ A közbeszerzések tervezése, előkészítése, az eljárás lebonyolítása a beszerzéssel érintett iroda vezetőjének igénybejelentése alapján a Közbeszerzési Munkacsoporton keresztül történik, amely a Polgármesteri Hivatal nem önálló szervezeti egysége, melynek vezetője a közbeszerzési referens. 3./ A Közbeszerzési Munkacsoport tagjai a jegyző által kijelölt és megbízott közbeszerzési, jogi, közgazdasági, műszaki végzettségű, megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek. 4./ A Közbeszerzési Munkacsoport a polgármester közvetlen irányítása és felügyelete alatt végzi tevékenységét, munkájáról a polgármestert közvetlenül tájékoztatja. 5./ A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában érvényesülnie kell a közbeszerzés tárgya szerinti, pénzügyi, jogi és közbeszerzési szakértelemnek, így az eljárásba az ilyen szakértelemmel rendelkező személyeket, szervezeteket is be kell vonni. 6./ Az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben nem áll fenn a Kbt. 10.§-ában meghatározott összeférhetetlenség, illetve adott esetben köteles távolmaradási nyilatkozatot tenni. 7./ Akinek személyére nézve összeférhetetlenségi ok áll fenn vagy keletkezett, az köteles az eljárásban való részvételét azonnal megszüntetni.

2129 3. Cím A közbeszerzési eljárások dokumentálási rendje, belső ellenőrzése 1./ Az eljárás során valamennyi dokumentumot írásban kell elkészíteni, és az egyes eljárási cselekményeket a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően írásban kell rögzíteni. 2./ Az eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot iratjegyzékkel ellátva az eljárás lezárultától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított 5 évig külön irattárban meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább 5 évig meg kell őrizni. Az iratok megőrzéséért a beszerzésért felelős ügyintéző felel. 3./ Az iratok megőrzéséről a beszerzéssel érintett osztály/iroda vezetője gondoskodik a Hivatal irattára útján. 4./ A közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződésekről a közbeszerzési referens köteles külön nyilvántartást vezetni. 5./ Az ajánlatkérő nevében a Közbeszerzési Munkacsoport vezetője a tárgyévi beszerzésekről külön jogszabályban meghatározott minta szerint éves statisztikai összegezést készít, melyet a közgyűlés jóváhagyását követően, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig a Közbeszerzések Tanácsának megküld. 6./ A Kbt. 308.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján a közbeszerzéseket, illetőleg a közbeszerzési eljárásokat a külön jogszabályban meghatározott illetékes ellenőrző szervek a feladat- és hatáskörüknek megfelelően rendszeresen ellenőrzik, és jogsértés esetén eljárást, intézkedést kezdeményeznek. 7./ A Kbt. 308.§ (2) bekezdésének megfelelően a közbeszerzési eljárások előkészítésének, lebonyolításának és dokumentálásának a Kbt. és jelen Közbeszerzési Szabályzat szerinti megfelelőségét a Polgármesteri Hivatal belső ellenőrzési rendszerének keretébenellenőrizni kell. 4. Cím A közbeszerzési eljárások tervezése, éves összesített közbeszerzési terv 1./ Az ajánlatkérő a Kbt. 5. § (1) bekezdésének megfelelően a költségvetési év elején, legkésőbb április 15. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (továbbiakban: közbeszerzési terv) köteles készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseiről. 2./ A közbeszerzési terv tartalmazza külön-külön megjelölve az árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelés, szolgáltatási koncesszió és tervpályázat körébe tartozó beszerzéseket, megjelölve az egyes beszerzések tárgyát, mennyiségét, műszaki jellemzőit, becsült értékeit, a tervezett eljárásfajtát, a beszerzések ütemezését (a szerződéskötés tervezett időpontját), felelőseit. 3./ A közbeszerzési terv elkészítése a közbeszerzési referens feladata. A közbeszerzési tervet a közgyűlés hagyja jóvá.

2130 4./ Amennyiben év közben ajánlatkérő valamely szervezeti egysége tekintetében előre nem látható okból előállt igény vagy egyéb változás merül fel, a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor. A beszerzéssel érintett szervezeti egység köteles a közbeszerzési terv módosítását indokolni. A közbeszerzési eljárás a közbeszerzési terv módosításáról szóló döntés meghozatalát megelőzően is lefolytatható. 5./ A közbeszerzési terv nyilvános. A közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait) az ajánlatkérőnek a honlapján - elkészítésétől számított öt munkanapon belül - közzé kell tennie. A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie. A közbeszerzési tervet legalább 5 évig meg kell őrizni. 6./ Az ajánlatkérő – a költségvetési év kezdetét követően – előzetes összesített tájékoztatót készíthet az adott évre, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra a Kbt. 42.§ (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó közbeszerzések esetén. II. fejezet A közbeszerzési eljárások folyamata 1. Cím A közbeszerzési eljárások előkészítése 1./ A közbeszerzési eljárás megindításáról a polgármester dönt. 2./ A közbeszerzési eljárást megindító ajánlati felhívás/ajánlattételi felhívás/részvételi felhívás – a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén – csak akkor tehető közzé, ha rendelkezésre áll a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezet, vagy az arra vonatkozó biztosíték, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll. Ha az ajánlatkérő szervezet támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani, az ajánlati felhívást/az ajánlattételi felhívást/ a részvételi felhívást közzéteheti. 3./ A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés (második rész) esetében a közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő - kivéve a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetet - a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben szereplő, hivatalos közbeszerzési tanácsadót jogosult bevonni. Ha a Kbt. rendelkezései alapján az ajánlatkérő hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni az eljárásba, hivatalos közbeszerzési tanácsadó kiválasztásáról a polgármester dönt.

2131 4./ Külső szakértő, illetve szakértő cég bevonásáról a polgármester dönt. A megbízási szerződést írásba kell foglalni, melyben rögzíteni kell a szakértő közreműködésének kereteit, valamint az ajánlatkérő részéről kijelölt kapcsolattartó személyét. A külső szakértő illetve szakértő cég feladatait és felelősségét a megbízási szerződés tartalmazza. 5./ A beszerzéssel érintett osztály/iroda meghatározza a beszerzés tárgyát, az elérni kívánt célt, elkészíti az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet- és piacfelmérést, meghatározza a minőségi és mennyiségi igényeket, a bírálat során érvényesíteni kívánt szakmai és egyéb szempontokat, valamint elkészíti a műszaki leírást. Továbbá köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlattételi lehetőség biztosítható, az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, ha annak lehetővé tétele nem okozza a beszerzés ellenértékének jelentős növekedését és nem hat negatívan a beszerezni kívánt szolgáltatás vagy építési beruházás megvalósításának vagy az árunak a minőségére vagy a közbeszerzési szerződés teljesítésének más körülményeire. Ebben az esetben az ajánlati felhívásban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni. A beszerzéssel érintett osztály/iroda köteles a részajánlattétel lehetőségének vizsgálatát írásban dokumentálni. 6./ A beszerzéssel érintett osztály/iroda vezetője a közbeszerzési referens egyetértésével az adott egyedi beszerzés tekintetében a Közbeszerzési Munkacsoport tagjai közül legalább 3 tagú szakmai előkészítő bizottságot hoz létre. Amennyiben ajánlatkérő a közbeszerzés megvalósításához támogatást vesz igénybe, a 16/2006. (XII.28.) MeHVM-PM együttes rendeletben foglaltak szerint köteles eljárni. 7./ A bíráló és a szakmai előkészítő bizottságban részt vevő személy köteles összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tenni. 8./ A szakmai előkészítő bizottság tagjainak feladata az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen: - a becsült érték megállapítása (figyelembe véve az egybeszámítási kötelezettséget), - javaslattétel a megfelelő eljárási rend és az eljárás fajtájának megválasztására, - javaslattétel az eljárást megindító hirdetmény vagy közvetlenül megküldendő felhívás, továbbá amennyiben kötelező vagy szükségesnek látszik dokumentáció tartalmára. 9./ Ajánlatkérő jogosult a közbeszerzéseket összevontan, helyben központosítva lefolytatni. A közbeszerzés helyben központosításáról ajánlatkérő rendeletet alkot, amelyben Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalát - mint helyben központosított közbeszerzés keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetet - jelöli ki. 10./ A szakmai előkészítő bizottság ajánlati / ajánlattételi / részvételi felhívásra vonatkozó javaslatát az Önkormányzat fejlesztésnek minősülő beszerzései esetében a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, az Önkormányzat felújításnak és általános javítási munkálatnak minősülő beszerzései esetén a Közlekedési és

2132 Városüzemeltetési Bizottság, egyéb beszerzései esetében pedig a Költségvetési és Gazdasági Bizottság zárt ülésen véleményezi. A véleményező bizottság tagja, a bizottság elnökének; a bizottság elnöke a polgármesternek köteles haladéktalanul bejelenteni, ha a közbeszerzési eljárásban érintett. 11./ Az ajánlati / ajánlattételi / részvételi felhívás, ajánlati / részvételi dokumentáció tartalmáról, az eljárás fajtájáról, valamint a bíráló bizottsági tagok személyéről a polgármester dönt. 2. Cím A közbeszerzési eljárás lefolytatása 1./ A közbeszerzési referens gondoskodik az eljárást megindító hirdetmények közzétételéről, illetve megküldéséről valamint a hirdetményekkel kapcsolatos hiánypótlások teljesítéséről. A hirdetmények szerkesztési illetve ellenőrzési díjának megfizetéséről a közbeszerzési referens gondoskodik a Gazdasági Osztályon keresztül. Amennyiben ajánlatkérő az ajánlati / részvételi dokumentáció megvásárlását ellenértékhez kötötte, a közbeszerzési referens az ajánlati / ajánlattételi/ részvételi felhívás megjelenésétől biztosítja az ajánlattevők részére a dokumentáció megvásárlásának lehetőségét. Az ajánlati/részvételi dokumentáció csak a dokumentáció ellenértékének megfizetése után tekinthető meg. 2./ A benyújtott ajánlatok / részvételi jelentkezések átvételéről, őrzéséről a közbeszerzési referens gondoskodik. Az ajánlattevő / részvételre jelentkező részére – amennyiben ajánlatát / részvételi jelentkezését személyesen nyújtja be – az ajánlat / részvételi jelentkezés átvételéről elismervényt kell adni. Az átvételi elismervénynek tartalmaznia kell az átvétel időpontját, az átvevő nevét és kézjegyét, valamint annak elismerését, hogy az ajánlat / részvételi jelentkezés benyújtása lezárt, sértetlen borítékban történt. A benyújtott ajánlatokról / részvételi jelentkezésekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban a beérkezett ajánlatokat / részvételi jelentkezéseket 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. A nyilvántartás tartalmazza – a sorszámon kívül – különösen a beérkezés pontos időpontját (óra, perc), módját (postán érkezett vagy személyesen nyújtották be), az ajánlatot átvevő nevét és aláírását. A benyújtott ajánlatokat / részvételi jelentkezéseket tartalmazó borítékon fel kell tüntetni az ajánlat sorszámát. 3./ Az ajánlatok / részvételi jelentkezések bontását az ajánlattételi / részvételi jelentkezési határidő lejártakor kell megkezdeni, és a bontási eljárás mindaddig tart, amíg valamennyi ajánlat / részvételi jelentkezés felbontásra nem kerül. Az ajánlatok, részvételi jelentkezések felbontásáról és ismertetéséről jegyzőkönyv készül (bontási jegyzőkönyv). A jegyzőkönyv mellékletét képezi a jelenléti ív. A bontási jegyzőkönyv a jelen lévő ajánlattevők / részvételre jelentkezők részére a bontási eljárást követően átadásra kerül, a jelen nem lévő ajánlattevők / részvételre jelentkezők részére pedig a bontást követő 5 napon belül megküldésre kerül.

2133

4./ A bíráló bizottság elnöke és tagjai kötelesek írásban az ajánlatokról indokolással ellátott bírálati lapot készíteni. A bíráló bizottság az ajánlatokat döntés-előkészítő ülésén értékeli, melyről jegyzőkönyv készül. (döntés-előkészítő jegyzőkönyv) 5./ Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét a Kbt.-ben foglalt hatályos rendelkezéseknek megfelelően. 6./ A Bíráló Bizottság az ajánlatkérő nevében az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni a Kbt. 86. § (1) bekezdésében foglalt hatályos rendelkezések szerint. 7./ A bíráló bizottság minden tagjának egy szavazata van, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. 8./ Ha a bíráló bizottság tagja kéri, írásbeli különvéleményét az eljárás iratanyagához csatolni kell. 9./ A bíráló bizottság nyertes ajánlattevő kiválasztására vonatkozó javaslatát az Önkormányzat fejlesztésnek minősülő beszerzései esetében a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, az Önkormányzat felújításnak és a Kbt. szerinti általános javítási munkálatoknak minősülő beszerzései esetén a Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság, egyéb beszerzései esetében pedig a Költségvetési és Gazdasági Bizottság zárt ülésen véleményezi. 10./ A nyertes vagy a nyertes és a második legjobb ajánlattevő kiválasztásáról, vagy a közbeszerzési eljárás más módon történő lezárásáról szóló döntést a bíráló és a véleményező bizottság javaslatának figyelembevételével a polgármester hozza meg polgármesteri határozat formájában. A közbeszerzési eljárások során keletkezett polgármesteri határozatok számának vezetése a közbeszerzési referens feladata. 11./ Amennyiben a polgármester döntése ellentétes a bíráló bizottság, valamint a véleményező bizottság javaslatával, úgy köteles arról megfelelő indokolással a Közgyűlést a döntés meghozatalát követő legközelebbi ülésén tájékoztatni. 12./ Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy visszalépése esetén az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) kötheti meg a szerződést. 13./ Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához köti, amit az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban megjelölt mértékben, a szerződéskötés tervezett időpontját követő 30 napig kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg. 14./A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés minimum 3 eredeti példányban készül, melyet az önkormányzat nevében a polgármester ír alá. A szerződést a jegyző ellenjegyzi.

2134 15./ Amennyiben a szerződés módosítása szükséges, ezt a tényt a szerződéssel érintett osztály/iroda vezetője a határidő lejárta előtt írásban jelzi a Bíráló bizottság felé, megadva a módosítás indokát is. A bíráló bizottság megvizsgálja, hogy fennáll-e a szerződésmódosítás jogalapja, és javaslata alapján a polgármester dönt a szerződés módosításáról. 3. cím A közbeszerzési eljárás nyilvánossága 1./ Ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat, információkat saját honlapján közzétenni, továbbá a kötelező közzétételt követően a helyben szokásos módon is közzéteheti: a) a Kbt. 2/A. § alkalmazásával megkötött szerződéseket; b) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos Kbt. 96/A. § (2) bekezdése szerinti adatokat; c) a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárás vonatkozásában a kérelemmel érintett eljárás megnevezését, tárgyát, az ügyfelek megnevezését és a kérelem megérkezésének időpontját, továbbá a Döntőbizottság érdemi, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatát, és a szerződés megkötését engedélyező végzést; d) az éves statisztikai összegzést. 4. cím A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat 1./ A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásokban az önkormányzat jogi képviseletét a közbeszerzési eljárások lefolytatására megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező személy látja el, akit a polgármester jelöl ki. 2./ Jogorvoslati eljárás esetén a bíráló bizottság javaslata alapján a polgármester dönt a folyamatban lévő közbeszerzési eljárás felfüggesztéséről, a szerződés megkötésének elhalasztásáról a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának meghozataláig. Az erről szóló értesítést a közbeszerzési referens küldi meg a Közbeszerzési Döntőbizottság részére. 3./ A jogorvoslati eljárásban bíráló bizottság javaslata alapján a polgármester meghozza a szükséges döntéseket, továbbá dönt a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetőleg bíróság előtti jogorvoslati eljárásban képviselendő álláspontról. 4./ Az Európai Bizottság feltételezett jogsértésről szóló értesítésére és annak orvoslására vonatkozó felhívásra a polgármester döntését követően a közbeszerzési referens küldi meg - a Kbt.-ben meghatározottak szerint – a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos tájékoztatást. III. fejezet Az ajánlatkérő nevében eljáró és az eljárásba bevont személyek feladat- és hatásköre, illetve felelősségi rendje 1. cím

2135 A képviselő testület feladatai 1./ Jóváhagyja a közbeszerzési szabályzatot és dönt annak esetleges módosításáról. 2./ Az éves költségvetési rendelet elfogadásával biztosítja a pénzügyi forrást a beszerzések végrehajtásához. 3./ Elfogadja az éves közbeszerzési tervet és annak esetleges módosításait. 4./ Elfogadja az éves statisztikai összegezést. 2. cím A polgármester feladatai 1./ Dönt a közbeszerzési eljárás megindításáról. 2./ Dönt – a megrendelés feladásával – a központi közbeszerzés keretében történő beszerzésekről. 3./ Dönt a külső szakértő bevonásáról valamint a független hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybevételéről. 4./ Meghatározza az előkészítéssel kapcsolatos feladatokat és az ezekhez kapcsolódó intézkedéseket. 5./ A szakmai előkészítő bizottság javaslata alapján dönt az eljárás fajtájáról. 6./ Kijelöli a bíráló bizottság tagjait. 7./ Dönt arról, hogy ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntartja-e az előző évben - árubeszerzés és szolgáltatás esetén százmillió forint, építési beruházás esetén egymilliárd forint - ÁFA nélkül számított árbevételt el nem érő ajánlattevők számára, akik ajánlatában szereplő - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó(k) is megfelel(nek) ennek az előírásnak. 8./ A bíráló bizottság javaslata valamint az önkormányzat illetékes bizottságának véleménye alapján dönt az ajánlati / ajánlattételi / részvételi felhívás valamint az ajánlati / részvételi dokumentáció tartalmáról. 9./ Az eljárást megindító határozatában eseti jelleggel dönt arról, hogy az eljárás hirdetményeit a Közbeszerzések Tanácsa Titkárságának ellenőrzés céljából megküldi, vagy azt a Közbeszerzések Tanácsa Titkárságának ellenőrzése nélkül teszi közzé. 10./ Meghívásos eljárás esetén dönt a keretszámról, illetve az ajánlattételre felkért személyekről / szervezetekről. A részvételi eljárás eredményétől függően dönt az ajánlattételre felhívandók személyéről. 11./ Tárgyalásos eljárás esetén dönt a tárgyalási fordulók számáról és a tárgyalás szabályairól.

2136 12./ Tervpályázati eljárásban dönt a Zsűri tagjainak személyére vonatkozóan. 13./ Ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a nyolcvan millió forintot, a Bíráló Bizottság javaslatára kijelöli azt a legalább három ajánlattevőt, akinek Ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül írásbeli ajánlattételi felhívást küld. 14./ A bíráló bizottság javaslata valamint az Önkormányzat illetékes bizottságának véleménye alapján dönt az ajánlatok érvényessége, érvénytelensége, az ajánlattevők alkalmassága, alkalmatlansága, kizárása tekintetében. Két szakaszos eljárásban a bíráló bizottság javaslata alapján dönt a részvételi jelentkezések érvényessége, érvénytelensége, a részvételre jelentkezők alkalmassága, alkalmatlansága, kizárása tekintetében. 15./ Dönt az eljárás eredményéről. 16./ Köteles jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak, amennyiben az ajánlatkérő az általa lefolytatott eljárás során, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-a, vagy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi. 17./ Megköti a szerződést a nyertes ajánlattevővel. 18./ Kijelöli a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetve a bíróság előtti jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő nevében eljáró személyeket. 19./ A bíráló bizottság javaslata alapján dönt a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetőleg bíróság előtti jogorvoslati eljárásban képviselendő álláspontról. 20./ Dönt az Európai Bíróság jogsértésről szóló értesítésében megjelöltek orvoslásáról. 21./ Halaszthatatlan döntés vagy rendkívüli sürgősség esetén a Polgármester – az illetékes önkormányzati bizottság elnökével való konzultációt követően – jogosult a bizottság véleményének kikérése nélkül a hatáskörébe tartozó ügyben az eljárás megindítására és lefolytatására, valamint az eljárást lezáró döntés meghozatalára. Ezen esetben a polgármester köteles megjelölni a döntés halaszthatatlanságának okát vagy a rendkívüli sürgősségre okot adó körülményeket. Ebben az esetben a polgármester köteles döntéséről a véleményező Bizottságot a soron következő ülésén írásban tájékoztatni. 22./ Utasítja a NYÍRINFO Kft. ügyvezetőjét, hogy az elkészítéstől, illetve a módosítástól számított 5 munkanapon belül tegye közzé az ajánlatkérő hivatalos honlapján a Közgyűlés által jóváhagyott, módosított közbeszerzési tervet; valamint jelen szabályzat II. fejezet 3. cím 1./ pontjában foglalt adatokat, információkat, hirdetményeket. 3. cím A jegyző feladatai 1./ Kijelöli és felkéri a Közbeszerzési Munkacsoport tagjait.

2137 2./ Figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárások lefolytatását. 3./ A közbeszerzési eljárásokat törvényességi szempontból ellenőrzi. 4. cím A bíráló bizottság feladatai 1./ Javaslatot tesz az alkalmassági, alkalmatlansági szempontokra, a kizárási okokra, értékelési szempontokra, a pontozásra, az eljárási hirdetmény illetve a részvételi felhívás szövegére, az ajánlati vagy részvételi dokumentáció ellenértékére, az ajánlati biztosíték összegére, a keretszerződéses megállapodásra, a részajánlattételre, az alternatív ajánlattételre. 2./ Szükség esetén javaslatot tesz a gyorsított, keret-megállapodásos eljárás alkalmazására. 3./ Összeállítja az ajánlati dokumentációt, két szakaszos eljárás esetén a részvételi dokumentációt. 4./ Meghívásos eljárás esetén javaslatot tesz a keretszámra, valamint az alkalmas részvételre jelentkezők rangsorolásának módjára. 5./ Tárgyalásos eljárásban javaslatot tesz a tárgyalási fordulók számára és a tárgyalás szabályaira vonatkozóan. 6./ Tervpályázati vonatkozóan.

eljárásban

javaslatot

tesz

a

Zsűri

tagjainak

személyére

7./ Ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a nyolcvan millió forintot, javaslatot tesz azon legalább három ajánlattevőre, akinek Ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül írásbeli ajánlattételi felhívást küld. 8./ Elvégzi a közbeszerzési eljárás előkészítéséhez szükséges mindazon feladatokat, mellyel az ajánlatkérő megbízza. 9./ Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében elkészíti az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek adatairól, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatót. 10./ Gondoskodik a kiegészítő tájékoztatás és a konzultáció biztosításáról, megtartásáról, és a feltett kérdésekre adott válaszok írásban történő rögzítéséről és megküldéséről az ajánlattevők / részvételre jelentkezők részére. 11./ Az ajánlatkérő nevében az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást kér a Kbt. 86. § (1) bekezdésében foglalt hatályos rendelkezések szerint. 12./ Javaslatot tesz az ajánlatok érvényességére, érvénytelenségére, az ajánlattevők alkalmasságára, alkalmatlanságára, kizárására.

2138 13./ A részvételre jelentkezések bírálata, az egyes részvételre jelentkezések érvényességének, érvénytelenségének, az egyes részvételre jelentkezők alkalmasságának, alkalmatlanságának, kizárásának vizsgálata és ezek megállapítására vonatkozó javaslat elkészítése. 14./ A részvételi eljárás eredményétől függően javaslatot tesz az ajánlattételre felhívandók személyére. 15./ Szükség estén helyszíni szemle lefolytatása. 16./ Szükség esetén javaslatot tesz az ajánlattételi határidő meghosszabbítására, elkészíti és megküldi az ajánlattevőknek az ezzel kapcsolatos értesítést. 17./ Szükség esetén javaslatot tesz az ajánlati felhívás visszavonására, elkészíti és megküldi az ajánlattevőknek az erről szóló tájékoztatást. 18./ Döntéselőkészítő ülést tart, melyről jegyzőkönyv készül. Az ennek alapján megfogalmazott írásbeli szakvélemény, valamint bírálati lapok alapján előterjesztés formájában döntési javaslatot készít az Önkormányzat illetékes bizottsága és a polgármester részére. 19./ Javaslatot dolgoz ki a jogorvoslati eljárásban képviselendő álláspontra. 20./ Javaslatot készít az Európai Bizottság értesítésében megjelöltek orvoslására. 21./ Elvégzi a közbeszerzési eljárás lefolytatása során szükséges mindazon feladatokat, mellyel az ajánlatkérő megbízza. 5. cím A közbeszerzési referens feladatai 1./ Elkészíti az éves összesített közbeszerzési tervet. 2./ Elkészíti az előző évi közbeszerzésekről szóló éves statisztikai összegezést, és a képviselő testület döntését követően gondoskodik a közzétételre történő megküldéséről a Kbt. 16. § (1) bekezdés szerint. 3./ Elkészíti és beszerzi az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat. 4./ Elvégzi a közbeszerzési eljárás előkészítéséhez szükséges mindazon feladatokat, mellyel az ajánlatkérő megbízza. 5./ Gondoskodik arról, hogy az ajánlati / ajánlattételi / részvételi felhívás a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottsága részére határidőben megküldésre kerüljön. 6./ A Szerkesztőbizottság hiánypótlási felhívása esetén haladéktalanul közli a hiánypótlásra, illetve a jogszabályba ütköző előírás kiküszöbölésére irányuló javaslatát.

2139 7./ Biztosítja, hogy az ajánlati/részvételi dokumentáció a törvényes határidő lejártáig megfelelő példányszámban rendelkezésre álljon. Az ajánlati / részvételi dokumentációt – a törvényi feltételek fennállása esetén – az erre vonatkozó kérelem kézhezvételéről számított kettő munkanapon belül megküldi az ajánlattevőnek / részvételre jelentkezőnek. 8./ Az ajánlattételi / részvételi határidőt megelőzően beérkezett ajánlatokat / részvételi jelentkezéseket a megadott hivatali helyiségben zárható helyen őrzi. 9./ Lebonyolítja az ajánlatok, részvételi jelentkezések felbontását. 10./ Az ajánlatok, részvételi jelentkezések felbontásáról és ismertetéséről jegyzőkönyvet készít, és az ajánlattevők illetve részvételre jelentkezők részére igazolhatóan átadja, megküldi. 11./ Lefolytatja a részvételi szakasz eredményhirdetését. 12./ Elkészíti a részvételi szakasz eredményéről szóló írásbeli összegezést, és gondoskodik a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottsága részére határidőben történő megküldéséről és az eredményhirdetésen jelen nem lévő részvételre jelentkezőknek történő megküldéséről. 13./ Elkészíti a részvételre jelentkezők kizárásáról, alkalmatlanságáról, a részvételi jelentkezések érvénytelenségéről szóló tájékoztatót, és határidőben megküldi a részvételre jelentkezőknek. 14./ Gondoskodik arról, hogy a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottsága részére történő valamennyi hirdetmény megküldésre kerüljön. 15./ Az eljárás eredményére vonatkozó írásbeli összegezést elkészíti. 16./ Az eredményhirdetést lefolytatja. 17./ A Közgyűlés által jóváhagyott, módosított közbeszerzési tervet; valamint jelen szabályzat II. fejezet 3. cím 1./ pontjában foglalt adatokat, információkat, hirdetményeket a NYÍRINFO Kft. ügyvezetőjének rendelkezésére bocsátja. 18./ Jogorvoslati eljárás esetén, a folyamatban lévő közbeszerzési eljárás felfüggesztéséről, illetve a szerződés megkötésének elhalasztásáról szóló értesítést megküldi a Közbeszerzési Döntőbizottság részére. 19./ Az Európai Bizottság jogsértésről szóló értesítésére és annak orvoslására vonatkozó felhívásra a jogsértéssel kapcsolatos tájékoztatás megküldése. 20./ Részt vesz a közbeszerzési szabályzat módosításában, aktualizálásában. 6. cím Felelősség a közbeszerzési eljárásokban

2140 1./ A polgármester felel a közbeszerzési eljárásokban hozott döntésekért, valamint a közbeszerzési eljárások előkészítése, lefolytatása során közreműködő személyek és szervezetek munkájáért. 2./ A bíráló bizottság tagjai a feladatukat az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a közbeszerzésre, a közbeszerzés tárgyára vonatkozó jogszabályok, előírások és utasítások szerint kötelesek ellátni. A bíráló bizottság tagjai felelnek a határidők betartásáért és betartatásuk folyamatos figyelemmel kíséréséért, valamint jelen közbeszerzési szabályzatban az illetékes szervek, személyek részére meghatározott feladatok teljesítéséért. A tagok felelőssége kiterjed minden olyan tevékenységre, melyek a Bíráló Bizottság által elvégzendő feladatokhoz kapcsolódnak.

Záró rendelkezés Jelen szabályzatban foglaltakat az elfogadását követően megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett, vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, valamint annak felhatalmazása alapján alkotott jogszabályokkal összhangban kell alkalmazni. Jelen szabályzat elfogadásával egyidejűleg a 65/2009. (III.27.) számú közgyűlési határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzatáról hatályát veszti. Nyíregyháza, 2010. szeptember 20. 22./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályiról szóló 2/2010.(I.19.) KGY rendelet módosítására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Patóné Nagy Magdolna Gazdasági Osztály helyettes-vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Szóbeli kiegészítésem van. Ezt elmondtam a Pénzügyi Bizottság ülésén is, hogy a Görög Katolikus Egyház ennél nagyobb összegű támogatás vár el tőlünk. Mi forrás hiánya miatt most csak ennyit tudunk adni. Lehet, hogy a következő képviselő-testületnek erre a dologra vissza kell térni. De felelősséggel most ennyit tudunk felajánlani. Ezt én fontosnak tartottam elmondani. Pénzügyi Bizottság véleményét kérdezem? Márföldi István:(Pénzügyi Bizottság elnöke) A Pénzügyi Bizottság támogatja. Csabai Lászlóné:(polgármester) A Költségvetési Bizottság véleményét kérdezem.

2141

Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottságunk hasonlóképpen támogatja az elfogadást. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt mondani? Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 13 ellenszavazattal megalkotta az alábbi rendeletet: 24/2010.(IX.21.) KGY rendelet az önkormányzat 2010. évi költségvetéséről szóló 2/2010 (I. 19.) KGY rendelet módosításáról A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetéséről szóló 2/2010 (I. 19.) KGY rendeletét – továbbiakban Ör. - az alábbiak szerint módosítja: 1. §. A rendelet 3. §. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A 2010. évi költségvetés kiadási főösszege 40.879.165 eFt-ra, a bevételi főösszeg 33.114.447 eFt-ra, a hiány összege 7.764.718 eFt-ra módosul. 2. § A 2/2010. (I.19.) KGY számú rendelettel jóváhagyott 2010. évi költségvetés 6.1. számú melléklete helyébe e rendelet 8. számú kimutatása, a 16.1. számú melléklet helyébe e rendelet 10. számú kimutatása lép. 3. §. A rendelet 2010. szeptember 21. napján lép hatályba. Nyíregyháza, 2010. szeptember 20.

2142

Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen, a nyílt ülés végére értünk, zárt ülés következik. (Zárt ülésről külön jegyzőkönyv készült)

k.m.f.

Csabai Lászlóné polgármester

Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző

2143