2010

A KADARKÚTI-NAGYBAJOMI KISTÉRSÉGI KÖZKINCS KEREKASZTAL ÜLÉSEINEK EMLÉKEZTETŐI 2009/2010.

Készítette: Keserű Valéria

A KADARKÚTI-NAGYBAJOMI KISTÉRSÉGI KÖZKINCS KEREKASZTAL 2009/1. ÜLÉSE KADARKÚT 2009. NOVEMBER 25. Jelen voltak: lásd jelenléti ív Keserű Valéria, az id. Kapoli Antal Művelődési Ház igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Kiemelte annak fontosságát, hogy akik eljöttek, azoknak fontos ez a tevékenység, bármilyen területről is érkeztek (civil szféra, intézményi rendszerek, ifjúságügy, népművészetek). Verkman József, Kadarkút város polgármestere köszöntötte a jelenlévőket, kiemelve a hasonló kezdeményezések fontosságát. Elmondta, hogy a kultúra előre mozdítása érdekében mindenképpen szükség van a kulturális kerekasztalokra, melyeknek indulásához a szükséges anyagi erőforrások rendelkezésre állnak, de természetesen ezeket majd a jövőben bővíteni kell. Hefner Erika, a Dél-Dunántúli Kulturális Koordinációs Iroda vezetője köszöntötte a jelenlévőket. Személyes tapasztalatát megosztva a megjelentekkel elmondta, hogy mindenhol kis létszámban indultak a Kerekasztalok, de általában a kezdetektől fogva benne lévők voltak azok, akik ennek hírét úgymond továbbvitték, melynek köszönhetően a későbbiekben egyre többen csatlakoztak a kezdeményezésekhez. Hefner Erika előadása: A Kulturális Kerekasztalok kialakulásának története, fontosabb tartalmi elemei: • • • • • • • • • • •

Már 1995-ben, az Európai Bizottság Fehér Könyvében körvonalazódtak a Kerekasztalokhoz hasonló kezdeményezések Regionalitás fontossága Kultúra, közösségi művelődés fontosságának erőteljesebb megjelenése a Települési Koncepciókban Megfelelő szakemberek (népművelők), civil szervezetek, alkotók fontossága Kistérségi adattárak, értékleltárak Többcélú Kistérségi Társulások felvállalhatnak kulturális feladatokat Közkincs program 2005-től folyamatosan él 7 regionális iroda jött létre Kulturális tervezési modell program 2006-tól Közművelődési, múzeumi referensek foglalkoztatása 2009-ben már 13 kerekasztal 2

• • • • • • • • • • •

A Közkincs Kerekasztal egy lehetőség! Referensek továbbfoglalkoztatása problémát jelent Somogy megyében 4 kerekasztal (Balatonföldvári, Barcsi, Kaposvári, KadarkútNagybajomi Kistérségekben) Települési adatbázisok fontossága Közművelődési stratégia a kistérségekbe is kerüljön be Nehézséget jelent a különböző szakterületek együttműködése, a források megteremtése Kapcsolatteremtés a kistérségeken belül Kistérségi kiadványok SWOT analízis elkészítése nem kell, hogy kötelező jellegű legyen A kerekasztalokban minden szakterületről legyenek Az ülések helyszíne mindenki számára könnyen megközelíthető legyen

Keserű Valéria, az id. Kapoli Antal Művelődési Ház igazgatójának előadása: Betekintés a Kadarkút-Nagybajomi Kistérség kulturális állapotaiba: • • • • • •

A Kadarkút-Nagybajomi Kistérség a Kaposvári Kistérségből vált ki 23 települést tartalmaz, több mint 20.000 embert lát el Az egyik leghátrányosabb kistérség, kulturális szempontból is „Kulcsos” rendszerrel működnek a művelődési házak szinte mindenhol Mozgókönyvtárak működnek Nincsenek közművelődési szakemberek, a kistérségben csak Kadarkúton van kimondottan közművelődési szakember, aki alkalmazásban áll. Egyéb területekről „dolgoznak be” kollégák a közművelődési feladatok ellátásába: könyvtárosok, pedagógusok, önkéntesek, civil szervezetek tagjai.

Kaposfő: • • • • • •

Tormáné Dell Nikoletta könyvtáros végzi a közművelődési tevékenységeket Inkább hagyományos rendezvények, gyermekeknek, fiataloknak szóló programok eMagyarország Pont működik Kaposfői Lovas Sport Klub működik Együttműködés a Német és Cigány Kisebbségi Önkormányzattal A Néptánc Csoport működése bizonytalan

Kiskorpád: • •

Epstein Tímea könyvtáros látja el a közművelődési feladatokat Hagyományos rendezvények, működik egy néptánccsoport

Szenna: • •

Bajzik Éva néptánc pedagógus a Lázi Dombi Kulturális Egyesület képviseletében, és Obornik Anna a Sportcsarnok Kht. képviseletében látja el a közművelődési feladatokat Lázi Dombi Kulturális Egyesület működik

3

• •

Szabadtéri Néprajzi Múzeum működik Legjelentősebb rendezvény a Hurka Fesztivál

Kadarkút: • • • • •

Keserű Valéria művelődésszervező látja el a közművelődési feladatokat eMagyarország Pont, Ifjúsági Klub, Szkander Szakosztály működik Legjelentősebb rendezvények a Városnap, Gesztenyés Nap, Ifjúsági Nap. Ezen kívül a hagyományos ünnepkörökkel kapcsolatosan is vannak rendezvények. Néptánc Csoport, Népdalkör, Citera szakkör működik Ezen kívül még több civil szervezet is működik a településen: Kulturális és Szabadidő Egyesület, Vállalkozók Egyesülete, Roma Egyesület

A jövővel kapcsolatosan kiemelte a források bevonásának, illetve a hozzáadott értékeknek a fontosságát. Egyik útként a felnőttképzést jelölte meg, melyben egy nyertes pályázattal rendelkeznek a Kaposvári Együd Árpád Művelődési Központtal együttműködésben. Kadarkúton 7-8. osztály felzárkóztató képzés, illetve erdőművelő képzés, míg Kaposváron animátorképzés és számítógépes adatrögzítő képzés indul. Bárdudvarnok: • • • •

Andor István látja el a közművelődési tevékenységeket Goszthony Mária Emlékmúzeum (Goszthony Kúria) működik Jelentős rendezvény a Nemzetközi Üveg Szimpózium, a Goszthony Kúriában TETT Egyesület, Bárdok Útja Egyesület is működik a településen

Hedrehely: • • •

Bőhm Kinga óvodapedagógus látja el a közművelődési tevékenységeket Hedrehelyi Kulturális Egyesület működik Hagyományos ünnepkörökkel kapcsolatos rendezvények

Hencse: • •

Az ifjúságon keresztül szerveződnek a különböző programok, melyek főként szabadidő- és sport programok Legjelentősebb rendezvényük a Szüreti Felvonulás

Nagybajom: • • • •

Andricz Gabriella pedagógus látja el a közművelődési feladatokat Az Ifjúsági Klub nagyon aktív a programok szervezésében A könyvtár vonzereje is nagy Legjelentősebb rendezvények a Városnap, a Kenyér-és Langalló Fesztivál

Ezen kívül említésre méltó kezdeményezések még a kistérségben: Visnyeszéplakon helyi sajátosságok jelennek meg, illetőleg biogazdálkodás is működik. Patcán a Katica tanya, Mikében a Nyugdíjas Dalkör működik. Kaposmérőben a Falunap egy jelentős rendezvény.

4

Csökölyben a Kulturális Egyesület a meghatározó Luther Mária vezetésével. Kaposszerdahelyen Mester József vezetésével működik a Kaposszerdahelyért Egyesület. Az alakuló ülésen megjelent résztvevők egyenként bemutatkoztak: Győrfi Csilla: Kaposmérő o o o o o

A Kadarkúti Kistérség munkaszervezeténél dolgozik, térségfejlesztési szervezőként Kaposmérőben lakik, ahol részt vesz a falu közösségi, kulturális életében Művelődésszervezőként végzett, nagy problémának tartja a gyakorlat megszerzését Éppen turisztikát tanul, fontosnak tartja, hogy ismerjük a kistérségünket A kistérségi honlapot is szerkeszti

Mester József: Kaposszerdahely o o o o o o o o o o

A Kaposszerdahelyért Egyesület elnöke 15 évig volt népművelő Létrehozta a Rehabilitációs Foglalkoztatót Kaposváron 1991-ben Részt vett a falusi turizmus indításában, Szennában Az első népfőiskolát Somogy megyében ő szervezte Elindított rendezvénysorozatokat Berzencén (Várdomi nyár, ifjúsági park), Szennában (Zselici ősz, disznótoros, lovasbemutatók) Kaposszerdahelyi karácsonyi hangversenyek, Márciusi Nőnapok, Szerdahelyi Esték, Gyermek Alkotótábor szervezése Petanque versenyek Falusi vendéglátó képzést, számítógép kezelő képzést, virágkötő, virágkereskedő, kosárfonó képzés szervezett Jelenleg oktatásszervező, és oktató marketinget tanít

Kalányos Erzsébet: Hencse o o o o o

Hencsei Ifjúsági és Kulturális Egyesület képviselőjeként volt jelen Ifjúságsegítőként végzett Több korosztályt próbálnak bevonni a programokba Szüreti felvonulást, gyereknapot is ők szervezik Játszóházat szeretnének rendszeresíteni

Luter Mária: Csököly o A Csökölyi Kulturális Egyesület tagja, könyvtáros o Nyugdíjas pedagógusként dolgozik o A Kaposvári Magyar-Román Baráti Társasággal közösen szerveznek vers-és prózamondó versenyt, mesemondó versenyt o Hagyományos rendezvény a februári Maszkázás o Farsangi buli szervezése o Március 15-i ünnepség szervezése o Túrák, kirándulások szervezése o Karácsonyi rendezvény szervezése o Falunap szervezése o Kiállítások szervezése

5

o Működik egy Nyugdíjas Klub o Polgárőr Egyesület is működik Mátyus Valéria: Kadarkút o Közoktatási referensként dolgozik Kadarkúton o Problémaként kiemelte a pályázati kiírások és a pályázati tartalmak közti diszharmóniát o Fontosnak tartja a kistérségben dolgozó szakembereket, mivel csak ők mozdíthatják előre a kistérséget o Egy Kistérségi Kulturális Stratégia kidolgozásának fontosságát is kihangsúlyozta o Felhívta a figyelmet arra, hogy a különböző kiadványokban megjelenő tartalmakra oda kell figyelni. Tóthné Nagy Katalin: Kadarkút o o o o

Pedagógusként dolgozott Bárdudvarnokon Jelenleg Kadarkút Város Polgármesteri Hivatalában dolgozik közoktatási referensként Kiemelte a közoktatás és a kultúra kapcsolatát Magánemberként szívügyének tekinti a néphagyományokat

Fülöp Béláné: Bárdudvarnok o o o o o o o o o o o o

A Bárdok Útja Hagyományőrző és Kulturális Egyesület elnöke Bárdudvarnok 16 településből áll! Közösségi Zöld Nap tavasszal (szemétgyűjtés) Zselici Fiatalok Napja szintén tavasszal Hátrányos helyzetű kisiskolások felkarolása nyáron (Balatoni kirándulás) Idősek Világnapja októberben Magyarok Napja július utolsó szombatján (kulturális rendezvény nem politikai!) Szüreti Felvonulás Falu karácsonyfájának felállítása Mikulás Ünnepség Jótékonysági Luca Napi Bál Hiányzik egy „hely”: faluház, teleház, vagy valami hasonló

Borbás Zoltán: Bánya o Fafaragó népművész o Bányai Fafaragó Porta o Informatikából diplomázott (weboldalfejlesztés stb.) Andor István: Bárdudvarnok o Goszthony Kúria, Nemzetközi Üveg Alkotótelep o Térségi Együttműködés Társaságát képviseli

6

Andor István beszámolója az I. Kistérségi Kulturális Találkozóról. Bárdudvarnok, 2009. augusztus 16-23. 1. Kapcsolódás EU: Kreativitás és Innováció Éve 2009 Dél-Dunántúli Régió fejlesztési iránya: Kulturális és környezeti ipar Kulturális Turizmus Éve 2009. Kozma Lajos évforduló: 125 éve született Kiskorpádon Csillagászat Nemzetközi Éve TETT Egylet: településfejlesztési terv javaslat: Környezet - Kultúra vitairat 2. Előzmények Művészeti: Goszthony Mária életműve, a Goszthony Mária család gazdag társasági és kulturális élete. Nemzetközi Üveg Alkotótelep működése 1990-től. Bárdudvarnoki Kulturális Hét megrendezése 2008-tól, a Zselici Kulturális Találkozóval együtt. Politikai: Mikrotérségi, megszerzése.

önkormányzati

és

Kistérségi

Társulási

támogatások

o A Bárdudvarnoki Kulturális Hetet 2008 augusztusában a kistérségi elnök zárta. 2009 februárjában a Kistérségi Tanács határozatot hozott a tervezett program elvi támogatásáról. A Kistérségi Tanács döntött a pályázat beadásáról. Pénzügyi: • • •

Pályázatok: Nemzeti Kulturális Alap, ÚMVP Falusi Rendezvények, OKM Kistérségi Komplex Napok Önkormányzati támogatások: Bárdudvarnok és Kaposmérő Egyéb, nem pénzbeli támogatások: Szenna, Kadarkút, ill. cégek, magánszemélyek, társadalmi szervezetek

3. Integráció Művészeti koncepcióban: műfaji, minőségi, helyi, regionális, országos jelentőségű programok, művészek egy programon belül Fő rendezvény: színpadi produkciók. Helyszínekhez illő rendezvények. Ágazatok közötti integráció: kultúra, turisztika, műemlékvédelem, művelődés, oktatás, tudomány (csillagászat), közösségi, kistérségi, települési marketing Megvalósulás helye szerinti integráció: több településrész bevonása Rendező, segítő szervezetek közötti integráció: Kistérségi Társulás, önkormányzatok, társadalmi szervezetek, cégek, magánszemélyek, + Kaposvári Egyetem Művészeti és Pedagógiai Kara, Megyei Múzeum Művészettörténeti Osztálya, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 7

Települések közötti együttműködés: Bárdudvarnok, Kaposmérő, Szenna, Kadarkút, Hedrehely, + Kaposvár, Pécs 4. Eredmények Újraélesztés, újraművelés, rekultiváció: Használaton kívüli épületek, Bárdudvarnok Faluház, egykori református és katolikus iskola, templomok Periférián lévő településrész jelentős programot kapott: Bánya, csillagászati előadás 5. Lehetőségek Kistérségi fejlesztési stratégia része lehet/legyen a kulturális stratégia Művészeti programok folytatása, bővítése Program eredményeinek beépülése a közoktatásba, műemlékvédelembe, településarculatba. Pl.: oktatási programok kiegészítése (Tóth Krisztina tankönyve). 6. Utóélet Horváth János Milán művészettörténész írása a kiállításokról. Megjelenés: művészeti folyóiratban. Pannon Tükör. Összefoglaló kiadvány megjelentetése. Sajtómegjelenés. Tóth Krisztina: 2009.11.27-én a Nemzeti Színházban. Lovász Irén koncert: 2009.11.22-én a Marcibányi Téren. 7. Jövőbeli tervek 2010: Pécs Európa Kulturális Fővárosa programhoz való kapcsolódás Jálics Ernő évforduló, emlékév Nagyrendezvény átnevezése, kibővítése: „Zselic Lelke Fesztivál” Végezetül, a legkitartóbb részvevők ellátogattak Bárdudvarnokra, ahol Andor István látta vendégül őket. Itt egy kiállítást tekinthettek meg.

8

A KADARKÚTI-NAGYBAJOMI KISTÉRSÉGI KÖZKINCS KEREKASZTAL 2010/1. ÜLÉSE SZENNA 2010. MÁRCIUS 6. Jelen voltak: lásd jelenléti ív Nyers Balázs, az id. Kapoli Antal Művelődési Ház munkatársa köszöntötte az egybegyűlteket. Salamon Gyula, Szenna polgármestere köszöntötte a jelenlévőket, majd röviden bemutatta a települést. • • • • • • • • • •

Szenna tipikus Zselici falu, több mint 800 éves múlttal Szenna nevének eredete: „széna” szóból Valaha Szenna egy gyűjtőnevet jelentett a Zselicben, egyes történetírók szerint a Zselici falvak összessége. A Zselic fővárosának is nevezik. Az ország egyetlen olyan Skanzenje található Szennában, ami a falu közepén van Iskola, óvoda is működik a faluban A népesség sajnálatos módon fogy Civil szervezetek: Nyugdíjas Klub, Lázi Dombi Kulturális Egyesület, Polgárőr Egyesület Egy évben 43 rendezvény! (hagyományokra épülnek) Legnagyobb rendezvény a Hurkafesztivál, amely már 4. alkalommal lesz megrendezve A legtöbb ember a városban dolgozik, a legnagyobb helyi foglalkoztató a Szenna Pack

9

Bodó Katalin (Paksi Közművelődési Nonprofit Kft., Kistérségi Közművelődési-múzeumi Referens) előadása a Paksi Kistérségben működő Kulturális Kerekasztalról:

PAKSI KISTÉRSÉGI KÖZKINCS KEREKASZTAL 2007-2010. TAPASZTALATOK

PAKSI KISTÉRSÉG

FEJÉR MEGYE

BÁCSKISKUN MEGYE

TAMÁSI KISTÉR SÉG

BÁCSKISKUN MEGYE SZEKSZÁRDI KISTÉRSÉG 14 település /2 város/ 50 ezer fő 3 „mikro-térség”

10

NÉPESSÉGI ADATOK (fő) 25000

20200

20000 15000 9246

10000 5000

2016 2881

2892 1833 2668 1308 1082 1026

457

1683 1056 1359

M

PA K AD S O CS A BÖ D U N LC S K AF ÖL E DV DU ÁR N NA ÉM SZ ET EN KÉ TG R YÖ RG Y G PU ER SZ JE TA N HE N G YÖ CS RK E N AG ÖN Y YD O RO G BI KÁ CS SÁ P RS ÁL ZE FA NT LŐ R KA INC JD AC S

0

Bodó Katalin, kistérségi közművelődési-múzeumi referens, Paksi Közművelődési Nonprofit Kft.

KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK, CIVIL SZERVEZETEK MŰVELŐDÉSI HÁZ, KÖZÖSSÉGI SZINTÉR: 1 település kivételével mindenhol KÖNYVTÁR: valamennyi településen (3 település kivételével MOZGÓKÖNYVTÁRI ELLÁTÁS) TELEHÁZ: 6 település EMP: 13 településen 16 hely MOZI: 3 településen MÚZEUM: 2 település (városok) TÁJHÁZ, GYŰJTEMÉNY: 8 településen 10 MÉDIA: kistérségi TV, rádió, helyi lapok, honlapok CIVIL SZERVEZET: valamennyi településen legalább 1

11

CIVIL SZERVEZETEK

SZEMÉLYI FELTÉTELEK Főállásban foglalkoztatott kult. dolgozó: 35 fő Tiszteletdíjas: 4 fő (könyvtár) „többfunkciós”, „egyszemélyes” munkatársak Civil szervezetek: nincs főállású munkatárs KISTÉRSÉGI koordinátor)

KÖZMŰVELŐDÉSI-MÚZEUMI

REFERENS

(kerekasztal

ELŐZMÉNYEK Működő kapcsolatok a kistérség (volt járás) művelődési intézményei között Erős kulturális intézményhálózat Pakson, a kistérségi központban Együttműködési szándék a művelődési intézmények között Kistérségi társulás pozitív hozzáállása, elvi és gyakorlati támogatása

12

CÉLOK területfejlesztés és a kulturális fejlesztés összekapcsolása működő, eredményes partnerségi kapcsolat kialakítása képesség a közös pályázati projektek elkészítésére folyamatosan frissülő kistérségi kulturális adatbázis, szolgáltatási jegyzék létrehozása a szakmai kompetenciák emelése a kultúra, a kulturális tevékenység, és az e területen szerepet vállalók társadalmi presztízsének emelése, az érdekérvényesítés erősítése „TÖRTÉNET” 2007/2008: alakulás, útkeresés (ismerkedés, adatbázis, arculat, koordinátor önkéntes) 2008/2009: II. ciklus (helyzetelemzés, stratégia, közművelődési referens)

kapcsolatépítés,

erőforrás-fejlesztés,

kistérségi

2009/2010: III. ciklus (stratégia, közös programok, erőforrás fejlesztés, közös információ) A KEREKASZTAL TAGSÁGA NYITOTTSÁG → FOLYAMATOS BŐVÜLÉS → TELJES LEFEDETTSÉG Jelenleg: 37 tag, összesen 44 szervezet, intézmény képviseletében MINDENKI EGYENRANGÚ TAG → KOORDINÁTOR KOORDINÁTOR KOORDINÁTOR (konszenzussal) A kerekasztal munkájának összefogása Az ülések összehívása Emlékeztetők elkészítése, kiküldése Levelezőlista elkészítése, karbantartása

13

A munkacsoportok és a kerekasztal koordinálása Adminisztráció Pályázat elkészítése, szakmai és pénzügyi elszámolása Képviselet ÖSSZETÉTEL 9 8 7 6 5

2007

4

2009

3 2 1

„TAGÉPÍTÉS” „alapító” tagok (12 szervezet) meghívók (önkormányzatok, intézmények, civilek) szóbeli invitálás „hógolyó” „reklám” stb.

14

EK F M A G Á N

CI V M IL Ű V . K Ö HÁ NY Z V TÁ M R Ú ZE TE UM LE H ÁZ TU RI SZ K T. FT IR O D A M ÉD M IA Ű V . M OK T. Ű V .C SO P LE A D ER

Ö K

TK K

0

MUNKAFORMÁK ÜLÉSEK, ÖSSZEJÖVETELEK MUNKACSOPORTOK KOORDINÁCIÓ KOMPETENCIA FEJLESZTÉS KÖZÖS RENDEZVÉNYEK, PROGRAMOK ADATBÁZIS, ÉRTÉKLELTÁR RENDEZVÉNYNAPTÁR ÖSSZEJÖVETELEK I. ÜTEMEZÉS – általában kéthavonként, (probléma: mindenkinek megfelelő időpont, utazás) HELYSZÍN: változó ÖSSZEJÖVETELEK II. ISMERKEDÉS, KAPCSOLATÉPÍTÉS ÖSSZEJÖVETELEK III. KÖZÖS MUNKA ÖSSZEJÖVETELEK IV. MUNKACSOPORTOK által előkészített anyagok JÓVÁHAGYÁSA DÖNTÉSEK

15

ÖSSZEJÖVETELEK V. SZAKMAI KOMPETENCIÁT FEJLESZTŐ ELŐADÁSOK: PÁLYÁZATI RENDSZER, AKTUÁLIS PÁLYÁZATOK – Halmai Gáborné STRATÉGIAI TERVEZÉS – Dr. Brachinger Tamás ÖSSZEJÖVETELEK VI. „A KULTÚRA VÁROST ÉPÍT” – Dr. Fedor Vilmos „VAN-E EGY TELEPÜLÉSNEK LELKE?” – Dr. Fedor Vilmos

16

MUNKACSOPORTOK FELADATORIENTÁLT ÖNKÉNTES ÁLLANDÓ v. „AD HOC” ÖNÁLLÓ A VÉGSŐ DÖNTÉS A KEREKASZTALÉ

KOORDINÁCIÓ Kapcsolattartás (személyes, internet, telefon) Információgyűjtés és közvetítés Egyeztetés Internetes levelezőlista Címjegyzék Személyes találkozások

17

KOMPETENCIA FEJLESZTÉS ELŐADÁSOK TAPASZTALAT CSERÉK PÁLYÁZATÍRÁSI TRÉNING SZAKMAI NAPOK TAPASZTALAT CSERE ALSÓMOCSOLÁD, KOMLÓ PÁLYÁZATÍRÁSI TRÉNING KÖZÖS PÁLYÁZATOK KISTÉRSÉGI HELYTÖRTÉNETI TÁBOROK (minden évben) EGÉSZSÉG-TERV (2 település közösen) MŰSORELLÁTÁS (2008, 2009) SZÍNHÁZI ELLÁTÁS (2009) KISTÉRSÉGI KOMPLEX RENDEZVÉNYEK (2008,2009) RENDEZVÉNYEK, PROGRAMOK CÉL: „MOCCINTÁS” KISTÉRSÉGI FAFARAGÓ KIÁLLÍTÁS KISTÉRSÉGI TALÁLKOZÓ KISTÉRSÉGI KUL-TÚRA NYUGDÍJAS KÖZÖSSÉGEK TALÁLKOZÓJA

18

ADATBÁZIS, ÉRTÉKLELTÁR KULTURÁLIS REGISZTER (CD) KÖZKINCS KEREKASZTAL INFORMÁCIÓS FÜZET 2008. TÁJÉKOZTATÓ BROSSURA KISTÉRSÉGI KULTURÁLIS KALAUZ 2009. KISTÉRSÉGI KULTURÁLIS AJÁNLÓJEGYZÉK 2009. INFORMÁCIÓS FÜZET 2008. BEMUTATKOZÁS (kerekasztal, tagok) CÉLFA RENDEZVÉNYEK KISTÉRSÉGI KALAUZ 2009. KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK (fotó, elérhetőség) RENDEZVÉNYEK PROGRAMAJÁNLÓ AJÁNLÓJEGYZÉK 2009. EGYÉNI ÉS CSOPORTOS ALKOTÓK, ELŐADÓK PAKSI KISTÉRSÉG KÖZMŰVELŐDÉSI STRATÉGIÁJA – VITAANYAG 1. ADATGYŰJTÉS, ELEMZÉS 2. PROBLÉMAFA, CÉLFA 3. SWOT 4. STRATÉGIAI CÉLOK, FELADATOK, TERVEK 5. TELEPÜLÉSENKÉNTI MEGVITATÁSOK 6. TÁRSULÁSI ÜLÉS – 2010. március

19

KAPCSOLATOK KÜLSŐ -

MMI KL DD RKKI

-

megyei és regionális szakmai szervezetek, központok

-

területfejlesztési szervezetek

-

kerekasztalok

-

média (ha nem tag)

BELSŐ -

KEREKASZTAL TAGJAI KÖZÖTTI, KÖLCSÖNÖS, FOLYAMATOS ÉS EGYENRANGÚ PARTNERI KAPCSOLAT

-

potenciális tagok

„EGYMÁSHOZ TARTOZUNK” LOGÓ TÁBLA

20

Karácsony Tamás és Szendefy Judit (Lázi Dombi Kulturális Egyesület) előadása: Betekintés Szenna kulturális állapotaiba Karácsony Tamás: A Lázi Dombi Kulturális Egyesület 2002-ben alakult 2002 környékén egyfajta „kulturális vákuum” jellemezte Szennát, egy időben, egy helyre költözött sok ember Ezek az emberek változást, előrelépést akartak Meghatározó volt a civil szféra megerősödése A Lázi Dombi Kulturális Egyesület egyfajta „kolduló szervezet” → „kérek”, „pályázok” Eltérő kulturális szokások magunkévá tétele → nehéz feladat, a mai napig tanuljuk Lázi Dombi Kulturális Egyesület: 40-50 fős gyereksereg veszi körül → jó iskola → jó művészeti iskola → kapcsolódási pont a folklór Tanulják meg a környező kultúrák szokásait is a gyerekek Makedónok, Zsidók, Görögök, Peruiak is voltak a településen Nagyon nagy érték az önellátás Lázi Dombi Kulturális Egyesület → kulturális önellátás Csepinszki Mária rakta le a folklór alapjait Szennában, ezt „csak” folytatni kell A konszenzus a kulturális munka során rendkívül fontos, ami Szennában nagyon jól működik Szendefy Judit: Bajzik Éva személye egyfajta garancia a jó programokra Szennában A Lázi Dombi Kulturális Egyesületben mindenki önkéntes Az internet sokat segít a szervezésben, információátadásban (levelezőlisták stb.) Együttműködés más egyesületekkel Tervben van egy saját honlap elkészítése Médiákkal való kapcsolat Programok: Dudaiskola, Lázi Dombi Mesék (táncház sorozat), Szilágysági Táncház, Kalotaszegi Táncház, Bukovinai Táncház Norvég Civil Alap → „Közösség és Örökség a Zselic Kapujában” → tanösvény kialakítása („természet és hagyomány”) Húsvét környékén: Komatál készítés, Pünkösdkor: Cucorkázás, Márton Napkor: Táncház stb. Bodó Katalin (Paksi Közművelődési Nonprofit Kft., Kistérségi Közművelődési-múzeumi Referens) beszélt a Kulturális Stratégiák elkészítéséről: Helyzetelemző rész: adatokon, adatbázisokon, tapasztalatokon alapszik Problémafa, célfa SWOT analízis: erősségek – gyengeségek – lehetőségek - veszélyek Stratégiai cél, jövőkép → hova szeretnénk eljutni? Prioritások: melyek azok a fő területek, amelyekre a stratégia koncentrál Prioritások lebontása konkrét céllá Konkrét feladatok hozzárendelése e célokhoz: konkrét felelősök, források

21

Milyen egyéb stratégiákkal áll összhangban: Nemzeti Fejlesztési Terv, Regionális Fejlesztési Terv, Kistérségi Fejlesztési Terv Esetlegesen: Fogalommagyarázat Kerekasztal beszélgetés: Helyzetelemzés frissítése szükséges Tudnunk kell, hogy hol, kit keressünk Személyes felkeresés programmal összekötve? (pl.: kirándulás) → emberközelség → valós együttműködések → értékleltár elkészítése A kistérségben rengeteg érték van: alkotók, művészek, műemlékek → ezeket közzé kell tenni Együtt kell működni a településeknek: „összetartozunk” tudat kialakítása A települések részesüljenek egymás értékeiből Kistérségi honlap nem igazán működik Saját értékek bemutatása, átadása Mikrotérségek – „mások vagyunk” A stratégia legyen alkalmazható A gyerekekbe „bele kell nevelni” az értékeket → fontos az iskolák szerepe A települések honlapjain megjeleníteni egymás programjait Kistérségi Közművelődési-múzeumi Referens alkalmazása A legkitartóbb résztvevők Salamon Gyula Polgármester Úr és kedves felesége kíséretében ellátogattak a Szennai Szabadtéri Néprajzi Múzeumba. Ezúton szeretném megköszönni Salamon Gyula Polgármester Úrnak és kedves feleségének a Szennai Szabadtéri Néprajzi Múzeumban való „idegenvezetését”. Szintén szeretném megköszönni Obornik Annának az előkészületekben való segítségét, közreműködését. Mindenkinek bátran tudom ajánlani, hogy ha egyszer a környéken jár, mindenképpen látogasson el Szennába, mert egy igazán vendégszerető településre érkezik…

22

A KADARKÚTI-NAGYBAJOMI KISTÉRSÉGI KÖZKINCS KEREKASZTAL 2010/2. ÜLÉSE KAPOSSZERDAHELY 2010. MÁRCIUS 29. Jelen voltak: lásd jelenléti ív Nyers Balázs, az id. Kapoli Antal Művelődési Ház munkatársa köszöntötte az egybegyűlteket. Schaff Anikó, Kistérségi Közművelődési-múzeumi Referens előadása a Komlói Kistérségben működő Közkincs Kerekasztalról:

23

CÉLOK ÉS EREDMÉNYEK A KULTURÁLIS VIDÉKFEJLESZTÉSBEN Komlói Közkincs Kerekasztal A komlói kistérség települései A komlói kistérséghez 19 település tartozik (1 város 18 község) Népessége 41.371 fő Hátrányos helyzetű térség (6 kiemelten hátrányos helyzetű, 9 társadalmi - gazdasági nehézségekkel küszködő település, 7 munkanélküliséggel leginkább sújtott település alkotja) Ezeknek a hátrányoknak a leküzdésére alakult 2004 júniusában a Komlói Többcélú Önkormányzati Társulás, az 1999 óta működő Területfejlesztési Tanács jogutódjaként. A Komlói Kistérség nem csak igazgatási egység, hanem kistérségi kulturális közösség. Gazdag és sokszínű kulturális értékekkel, és nagy hagyományú rendezvényekkel büszkélkedhet. A kistérségi összefogásra 2007-ben új lehetőség nyílt: megalakult a Közkincs Kerekasztal, melyet a Többcélú Önkormányzati Társulás felkérésére a Közösségek Háza működtet, feladat – ellátási megállapodás alapján

A kerekasztal feladatai Első és legfontosabb feladatunk a kistérségi kulturális stratégia megalapozása volt: A helyzetfelmérést részletes adatgyűjtés előzte meg, melyben számba vettük kulturális értékeinket, a tárgyi és személyi feltételeket. Ennek eredményeként elkészült a kistérség kulturális értékleltára. Az adattár elektronikusan is hozzáférhető, és nyomtatásban is megjelent. Teljes képet ad a kistérség közkulturális kincseiről. Az adatok elemzése megmutatta erősségeinket, gyengeségeinket és kijelölte céljainkat és konkrét tennivalóinkat.

24

Elérendő célok A kistérség, a települések vonzerejének növelése Megtartó erejük növelése A hátrányos helyzetű települések és rétegek kulturális esélyegyenlőségének javítása A kultúra - közvetítők emberi erőforrás – fejlesztése

A célok eléréséhez rendelt feladatok Közös gondolkodással és tervezéssel: A területi kulturális egyenlőtlenségek csökkentése A helyi kulturális örökség, hagyományok megóvása A térség kulturális turizmusának fellendítése Kialakítottunk egy egységes, a kistérségre jellemző arculatot, mely kihangsúlyozza a települések összetartozását. Ez jelenik meg marketing eszközeinkben is:

Első közös rendezvényünk: A Társulás felkérést kapott 2007 augusztusában a Komlói Kistérség közös bemutatkozásának megszervezésére a Pécsi Egyházmegye Programirodájától. A felkérés nagyszerű lehetőséget kínált kistérségünk első közös rendezvény - projektjére, a kistérség közös bemutatkozására, kulturális értékeinek bemutatására. A Pécsi Advent rangos rendezvénysorozatában, kivételes helyszíneken (székesegyház, dóm kőtár) 5 település 13 együttese lépett fel.

25

2008 óta sikeresen valósul meg a Baranyai Völgység – Hegyhát Művészeti Hetek rendezvénysorozatunk, mely a nyári időszak kulturális programjait fűzi össze. Több mint ötven elemet tartalmaz, a legkisebb települések falunapjait éppúgy, mint a nagyobb formátumú rendezvényeket. Legnagyobb értéke az intenzív kulturális kistérség – marketing, melyben a második évtől a szomszédos Sásdi kistérség is megjelenik. Kiadványaink jelen vannak az országos turisztikai kiállításon, interneten elérhetők megyei és regionális kulturális portálokon keresztül is. 2008-ban ennek marketingjére 1.8 millió Ft-ot nyertünk A rendezvénysorozatot egységes plakát- és molinórendszer kíséri, melyet utaztatunk a kistérség településeinek nyári programjaira. Ezzel is erősíteni kívánjuk: A kistérségi identitást A közös kistérség – élményeket Az együtt – gondolkodást Összegyűjtöttük és kiadványban népszerűsítettük azokat az alkotócsoportokat, együtteseket, akik szívesen vállalnak (akár ingyenesen is) fellépéseket. Nyomtatott formában is megjelentettük kistérségünk kulturális adatbázisát, mely formájában és tartalmában is követi a Komlói Közkincs Kerekasztal web felületének tartalmát.

A komlói Közösségek Háza ad otthont a Kistérségi Szolgáltató Központnak Mely funkciójában biztosítja: Az információáramlást A szakmai segítségnyújtást Kistérségi kiskönyvtár és online adatbázis működtetését Képzések révén a kistérségi humán erőforrás fejlesztését Alkalmas kistérségi tanácskozások, találkozók, közös programok megszervezésére Forrásteremtők és forráskeresők találkozási alkalmainak megteremtésére A Szolgáltató Központ kialakítására és a kistérségi referens foglalkoztatására 2008-ban és 2009-ben is sikerrel pályáztunk a Társulással együttműködve. Összesen 6.3 millió Ft forrást nyertünk.

26

Otthont ad a kistérségben élt és élő írók, költők, helytörténészek, kutatók, tanárok műveinek Helyet kaptak a kistérségről megjelent könyvek, kiadványok, albumok Kistérségünk néprajzi tárgyú leírásai, szociológiai kutatásai, helytörténeti kiadványai, falutörténetek, iskolatörténetek-évkönyvek, stb. Szakmai anyagok segítik azoknak a munkáját, akik tanulmányaik, kutatásaik során veszik igénybe a könyvtári szolgáltatásokat

„Utazó műsorok –utazó közönség” Kistérségi együttesek tájolható műsorai színesítették a települések programjait A komlói Színház előadásaira, utazó közönség szervezésével bővült a helyben igénybe vehető szolgáltatások sora 2010-ben a legkisebb települések számára ingyenes műsorcsomagokat is összeállítunk A Művészeti Hetek programsorozat marketingjének köszönhetően megvalósult a kistérség kulturális és természeti értékeinek közkinccsé tétele: a kistérségen belül élők számára, és a kistérségen kívüli irányokba is. 2009-ben adtuk be pályázatunkat finanszírozására kiírt témában:

a

Komplex

Kistérségi

Napok

program

A Baranyai Völgység - Hegyhát Ősz: A Szürettől Márton új boráig programsor a kistérség 16 őszi hagyományőrző programját fűzte egy csokorba és 1 millió Ft forrást juttatott a kistérség településeinek. Az őszi rendezvénysorozattal folytatni kívántuk a két alkalommal megrendezett Baranyai Völgység – Hegyhát Művészeti Hetek nyári programsorát. A programfejlesztés harmadik lépéseként, a Vízkereszttől Pünkösdig című tavaszi sorozattal válik teljessé a jeles napokra épülő, egész éven átívelő kistérségi rendezvénysorozat. A szüreti rendezvények során első alkalommal került sor a KISTÉRSÉGI SZÜRET megszervezésére, melynek házigazdája 2009-ben Szászvár volt. Ezen képviseltette magát a kistérség szinte minden települése. 2010-ben a Kistérség szüretét Magyaregregyen rendezzük. A rendezvénysorozat ideje alatt a kistérség szüreti népviseleteiből összeállított kiállítási anyagot vándoroltattunk a településeken. Ezzel párhuzamosan a komlói Szorgos Méhek Foltvarró Műhely alkotásait bemutató utazó kiállítással színesítettük nyári rendezvényeinket. Az alkotások a kistérség négy településén voltak láthatók.

27

A rendezvénysorozat 2009. december 4-én, - Szent Borbála napján - A KISTÉRSÉGI GÁLA elnevezésű programunkkal zárult, ahol a kistérség néptáncosai tették felejthetetlenné az estét.

Nívódíj az Egyházaskozári Csángó Hagyományőrző Együttesnek Kistérségünk legnagyobb múltra visszatekintő művészeti együttese több mint 60 éve alakult, és azóta folyamatosan működik. Kitüntetést még sohasem kaptak. A Pécs- Baranyai Kulturális Szövetség Nívódíjára elkészített pályázatunk eredményeként, 2010. január 21-én, a Magyar Kultúra Napja tiszteletére rendezett megyei ünnepségen, a Komlói Színházban vehették át a Nívódíjat. Gratulálunk! A komlói kistérségben további együttesek elismerését is kezdeményezni fogjuk. Az év során több olyan rendezvény szervezésében, lebonyolításában vett részt a Komlói Közkincs Kerekasztal, mely a kistérség több településének bevonásával vált színesebbé: •

„Legyen Önnek is minden nap mézes nap” című gyermekrajzpályázat

•

Kistérségi „Ki mit tud?”

•

„Komló a sokféleségben” elnevezésű ifjúsági vetélkedő

•

Kistérségi népdaléneklési verseny

•

Kistérségi mesemondó verseny

Komlói Kistérség Kulturális Stratégiája 2010 januárjában elkészült a Komlói Kistérség Kulturális Stratégiája, melyet a Komlói Többcélú Kistérségi Társulás februári ülésén (kisebb módosítási javaslatok elvégzése után) egybehangzóan elfogadott. A tanulmányban megfogalmazódtak azok a fejlesztési szükségletek és lehetőségek, melyeket az elkövetkező években a Komlói Közkincs Kerekasztal munkája során szem előtt tart. 1. 2. 3. 4.

Tárgyi és szellemi kulturális örökség fejlesztése Tevékenységi körök hatékonyságának fejlesztése A már meglévő kistérségi adatbázis tartalmi elemeinek bővítése Kapcsolati háló kiszélesítése, minél több résztvevő bevonása

28

Kiadványainkkal 2010. március 3-án, a Budapesti Utazási Kiállításon sikerült népszerűsítenünk a Baranyai - Völgység Hegyhát Művészeti Hetek nyári és őszi rendezvényeit, melyek kiegészültek a Sásdi Kistérség programkínálataival. A prospektusok eljutottak a két kistérség szinte minden településére, valamint a megyében és a régióban működő utazási irodákba.

A hosszú távú hatások között reméljük Hogy a kulturális ellátás minőségi javulása az életminőség javulásához vezet Mind a települési, mind a kistérségi identitástudat alapjai erősödnek Az összefogás, közösen kidolgozott, egyéb fejlesztést eredményező projekteket, közösen lehívott forrásokat is eredményez majd

Eredményeink összegzése A kistérség sikeres közös kulturális akciókat valósított meg A kerekasztal elindította a települések közötti kulturális kapcsolódást és közös munkát A kulturális szereplők közösséggé váltak, közös célokkal, tennivalókkal 2007-2009-ig a Társulással együttműködve, összesen 7 sikeres pályázatunk volt 11 millió Ft forrást fordítottunk a kistérség kulturális fejlesztésére A pályázati támogatások kézzel foghatóan segítették a települések kulturális tevékenységét, népszerűsítették a komlói kistérség kulturális értékeit

29

Az előadás közben hozzászólás, beszélgetés szintjén elhangzott: A stratégia előkészítő anyagának megfelel az értékleltár (kérdőívek) → de nem jó megoldás körbeküldeni e-mailben, mert nem fognak visszaérkezni A stratégia alapfeltétele egy adatbázis, e nélkül nincs alapja Akár EKF-es munkatársakkal is megoldható a kérdőívezés, akik személyesen felkereshetnék az önkormányzatokat Zselici Lámpások rendelkezik hasonló adatbázissal Meg kell találni a megfelelő partnereket, mert rengeteg a párhuzamosan végzett, felesleges munka Minden településen meg kell találni a „település lelkét”, akire lehet számítani, mint kapcsolattartóra IKSZT nyertesek nagyon fontosak lesznek → intézmény szervezeti háttér Azoknak a településeknek, akik nem „mozdultak” eddig, időt kell hagyni Leader pályázatok élnek → kisebb települések, akár egész éves rendezvényeiket meg tudják oldani belőle A különböző fórumokon elég gyér az érdeklődés, legyen szó bármiről is A rendezvénynaptárba szelektálni kell a rendezvényeket, a nagyon aprók nem biztos, hogy bele kell, kerüljenek Az adatbázisokat a kistérségek között is érdemes cserélgetni Egymás rendezvényeit is népszerűsíteni kell A Közkincses feladatokra mindenképpen kell egy külön ember. 8 órás munka mellett nem lehet csinálni Az értékek nem hullnak az ölünkbe, fel kell kutatni őket A közcélú foglakoztatásban is vannak lehetőségek, lehet intézményekbe is közcélú munkásokat alkalmazni Mester József rövid előadása Kaposszerdahelyről: 780 éves a település, első írásos emléke 1230-ból való A település neve 100 éves 1969-ig önálló község volt, majd összevonták Szennával 1991-ig Tehetséges, szorgalmas emberek élnek Kaposszerdahelyen A „Karácsonyi Hangversenyt” sikerült átmenteni az előző rendszerből A civil szervezetek a demokrácia alapkövét jelentik A Kaposszerdahelyért Egyesület 2000-ben alakult, 21 lelkes ember alapította „Családok fája” ültetés Első köztéri játszótér kialakítása Szent István bronzszobor állítása 2005-ben Kaposszerdahely története c. könyv Petanque versenyek Több tehetséges művész él a településen Rónai Attila elkészítette a Magyar Korona másolatát Szerdahelyi Esték: helyi tehetséges emberek bemutatása Gyalogtúrák a Zselicben Évi 2 alkalommal jelenik meg a Kaposszerdahelyi Krónika Gyermek Alkotó Tábor Németh József: országos hírű festőművész

30

Dr. Máté Sándor borszakértő előadása: Az 1800-as évek végén Magyarország borvidékei közt Dél-Dunántúli Borvidékként szerepelt a Zselici tájegység Napjainkban 22-24 borvidék van Magyarországon, ebben a Zselici tájegység már nem szerepel Ennek oka tulajdonképpen az, hogy az 1870-es években egy szőlőbetegség következtében, a szőlőültetvények nagy része elpusztult Újratelepítették a szőlőket, de a nagy urasági ültetvények nem kerültek visszatelepítésre Az 1900-as évek elején sok volt az ún. direkt termő fajta (nem kell permetezni) Az 1950-es években kezdődött meg újra a nagyüzemi oltványtermesztés, visszakerültek a hagyományos fajták Adottságaink nem rosszak, jó minőségű borok készítésére alkalmas A borászkodás hagyományain kellene változtatni A bor mellé vendégfogadási háttér is kell, ahhoz hogy borturizmusról is beszélhessünk Programokat is kell szolgáltatni, szállást, étkezést biztosítani Ha minden feltétel adott, utána beszélhetünk csak „Zselici borútról” Törvényi háttér is kell Fizessünk adót, de pályázhassunk is Probléma, hogy kimondottan árutermelő borászat a térségben nem működik Ehhez legalább 10-20 hektár szőlő kell Ez biztosítja, hogy a bor egész évben pulton tudjon maradni Fontos az ivás kultúrája

31

A KADARKÚTI-NAGYBAJOMI KISTÉRSÉGI KÖZKINCS KEREKASZTAL 2010/3. ÜLÉSE KAPOSMÉRŐ 2010. ÁPRILIS 20. Jelen voltak: lásd jelenléti ív Nyers Balázs, az id. Kapoli Antal Művelődési Ház munkatársa köszöntötte az egybegyűlteket. Győrfi Csilla röviden bemutatta Kaposmérő kulturális életét:

Kaposmérő kulturális élete?

Kulturális intézmények: •

Hunyadi János Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

•

Fodor András Községi és Iskolai Könyvtár, e-Magyarország pont (Hunyadi J. u. 9.)

•

Ifjúsági Klub (Rákóczi u. 27.)

•

Faluház (Rákóczi u. 41/a.)

Közösségi élet: •

15 civil szervezet

•

1 alapítvány

•

Kb. 1/3-a aktív, a település közösségi életében résztvevő szervezet Pl.: • • •

Bál, ifjúsági-, sportnap szervezése Kulturális örökség megőrzése Természetes környezet ápolása, alakítása

32

•

Nyugdíjas találkozók szervezése

Települési (önkormányzati) rendezvények: •

Gyereknap - 2010. június 19.

•

Falunap (augusztus utolsó szombatja) - 2010. augusztus 28.

•

Búcsú (Mária nap utáni vasárnap) - 2010. szeptember 12.

Iskolai rendezvények: •

Egyházi és nemzeti ünnepek, világnapok megemlékezése

•

Farsang

•

Hunyadi Nap, Hunyadi Est

•

Sportnap

Régen volt… •

Borverseny

•

Passió játék

•

Szüreti mulatság

•

Betlehemezés

Hiányzik!!! Közösségi tér → Faluház (IKSZT) ↓ ↑ Közösségi összefogás, együttműködés (Anyagi támogatás) ↓↓↓ Nincsenek közösségi programok

33

IKSZT: Közösségi tér, amely:

•

Megfelelő infrastruktúrával rendelkezik

•

Helyet ad civil szervezeteknek, rendezvényeknek

•

Egy helyen elérhető információk, hozzáférés

• Kialakítása többfunkciós használatot tesz lehetővé Ezt követően ellátogattunk Kassai Lajos lovasíjász boltjába, ahol megcsodálhattuk őseink íjait, nyílvesszőit, és sok-sok egyéb érdekes látnivalót. Innen a Kassai-völgybe mentünk, ahol mindenki kipróbálhatta az íjászkodást, a legbátrabbak lóra is ülhettek. Közben csodálkozva néztük Kassai Lajos bemutatóját, aki 1,5 másodpercenként adott le célzott lövéseket, miközben lovagolt. Végállomásunk egy 160 éves jurta volt, ahol végighallgathattuk Kassai Lajos rendhagyó történelemóráját. Kassai Lajos rendhagyó történelemórája: • • • • • • • • •

• • • • • • • • • • •

A jurta ellenáll az időjárás szinte minden viszontagságának, a legnagyobb szél sem képes elvinni. Fűzfából, bőrből készül. 2 óra kell a lebontásához, felépítéséhez Kitűnően szolgálta a legeltető állattartást A bejárata mindig dél felé néz A kupola felrakása az „istenfával” történik, innen származik az „isten fáját” kifejezés A jurta teteje nyitható Nyáron és télen egyaránt nagyon kellemes hőmérséklet van benne A családfő van középen, bal oldalon ülnek a nők, jobb oldalon a férfiak A magyarok történelméről szinte semmit nem tudunk, a nem megfelelő tanítások miatt (pl.: a 2 elszenvedett vereségét tanítják a magyaroknak, miközben végigverték Európát) 500-700 ezer ember élt kb. az egész Kárpát-medencében, ami lehetővé tette, hogy teljes harmóniában éljenek a természettel Rengeteg gyerek halt meg korán, 3 éves kor alatt, addig nevet sem adtak nekik Aki életben maradt, az rendkívül szívós volt 14 évesen már férjhez mentek a lányok A magyar őstörténet finnugor elmélete már régen megdőlt Nagyon komoly írásos emlékeink voltak, de István mindent elégetett Rovásírásos emlékek azonban fennmaradtak A nyugati krónikák nem szerettek bennünket, mivel állandóan harcban álltunk velük De pl. a kínaiak rendkívül sokat írtak a hunokról A magyarok harcmodora, a lovasíjászat félelmetes volt 1,5 másodperc alatt lehet célzott lövést leadni, védhetetlen volt

34

• •

Folyamatos gyakorlást igényelt Rengeteg érték van az országban, de a közvetlen környezetünkben is Nincsenek fiatalok a lovasíjászatban A gyerekek nagyon eltávolodtak a valóságtól A mai gyerekek félnek a munkától Fizikailag és lelkileg is sérültek a gyerekek A tinédzserek hihetetlen mértékben el vannak kényelmesedve Becsület, szorgalom, tisztesség, kitartás alapvető feltétel 18 éves kor után már nem lehet megtanulni küzdeni A Kassai-iskola 12 országban van jelen Az oktatás ingyenes, de van egy színvonal, ami alá nem lehet menni Sajnos nincsenek megfelelő példaképek A médiákból folyik a „szemét” Minden feltétel adott ahhoz, hogy innen a világ élvonalába tartozó gyerekek kerüljenek ki

35

A KADARKÚTI-NAGYBAJOMI KISTÉRSÉGI KÖZKINCS KEREKASZTAL 2010/4. ÜLÉSE KAPOSFŐ 2010. MÁJUS 5. Jelen voltak: lásd jelenléti ív Nyers Balázs, az id. Kapoli Antal Művelődési Ház munkatársa köszöntötte az egybegyűlteket. Vargáné Maurer Anett előadása a Kaposfői Kultúrház képviseletében:

Betekintés Kaposfő Kulturális állapotaiba A Kadarkúti-Nagybajomi Kistérséghez tartozik a település A településen működik a Német Kisebbségi Önkormányzat és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat Általános Iskola és Óvoda is van a településen Gyermekjóléti Szolgálat és Védőnői Szolgálat is működik 8 bejegyzett civil szervezet működik, illetve további csoportok is vannak: Kaposfői Lovassport és Kulturális Egyesület: Lovas tábor Lovas oktatás Aktívan részt vesznek a falu kulturális életében (pl: falunapok) Hagyományőrző Egyesület: Régebben külön sváb tánccsoportjuk volt, ez most nem működik Évente borszemlét tartanak Régebben játszóházakat, nyári tábort, szüreti felvonulást is szerveztek Nyugdíjas Klub: Heti rendszerességgel találkoznak Ünnepi műsorokat, megemlékezéseket szerveznek A sváb hagyományokat próbálják továbbvinni 36

Kirándulásokat szerveznek A falu szinte minden rendezvényén részt vesznek A környező településeken is fellépnek Ifjúsági Klub: A Szüreti Felvonulás fő szervezői A helyi konditermet működtetik Tűzoltó Egyesület: 100 éves múltra tekint vissza Eredményesen szerepelnek a tűzoltó versenyeken Sport Egyesület: Ping-pong csapat működik (egy baráti kör szervezésében) Polgárőr Egyesület: Rendezvények biztosítását végzik Folyamatosan járőröznek a faluban A Kaposfői plébánián működő Alapítvány: Tanodát működtetnek – helyi roma gyerekek tanulási felzárkóztatása Kulturális programokat, táborokat szerveznek A cigány hagyományokat próbálják ápolni Baba-mama Klub: A lakásokon gyűlnek össze Az Anyatejes Napon nagy érdeklődéssel vesznek részt Roma Hagyományőrző Csoport: Cigány táncok, cigányzene ápolása Falunapokon részt vesznek Kaposfői Német Kisebbségi Önkormányzat: A sváb hagyományokat próbálják feleleveníteni, továbbvinni, megismertetni a fiatalokkal Kaposfői Cigány Kisebbségi Önkormányzat: A cigány hagyományokat ápolják

37

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és étkeztetés működik a településen A Kultúrházban működik a Községi Könyvtár, amely mozgókönyvtári feladatokat is ellát. Kulturális programokat is szervez itt a Megyei Könyvtár, Író-olvasó találkozók helyszíne. A Könyvtárban működik az eMagyarország Pont: 5 számítógép, internet eléréssel Foglakoztatási Információs Pont is működik a Könyvtárban: munkanélkülieknek nyújt segítséget A Kultúrház nagyterme ad otthont a Művészeti Iskola tánccsoportja próbáinak (heti 2 alkalom) A Kultúrházban működtetik a helyi kábeltévét A ping-pong edzések helyszíne is a Kultúrház A Kultúrházban zajlanak az iskola ünnepi megemlékezései (március 15., október 23.), a karácsonyi, húsvéti játszóházak Havi 1 alkalommal játékos, interaktív foglalkozás gyermekeknek Nyáron 2 hetes napközis tábor a Kultúrház és a SZASZK szervezésében Kiállítások, egészséggel kapcsolatos előadások is vannak a Kultúrházban IKSZT nyertes pályázat: A Kultúrház teljes átépítésére kerül sor Jelentős bővülés várható Helyi civil szervezetek, falugazdász, egyéb szociális szférában dolgozók irodája itt fog helyet kapni Számítógépes terem Kulturális, közösségfejlesztő programok

Kaposfői Német Kisebbségi Önkormányzat bemutatkozása: Már az 1800-as években is laktak Kaposfőn betelepült svábok, akik a Bakony környékéről települtek ide A mai napig úgy hívják, hogy „német falu” A település eredeti neve Szomajom volt, egészen 1940-ig Nagyon jó kapcsolat alakult ki a svábok és a magyarok között Sokáig nem merték felvállalni sváb mivoltukat az emberek, mert féltek a kitelepítéstől Hoffmannok, Maurerek, Bergerek, Sturmok, Stallenbergerek jellegzetes sváb nevek ma is A fiatalok egyre kevésbé ápolják a sváb hagyományokat Falunapokon is részt vesznek, kipakolják a sváb ruhákat stb.

38

A Nyugdíjas Klub tagjai ápolják a sváb hagyományokat, a nyelvet is használják a mai napig „Botos kalács” is egy jellegzetesség A családokban már nincs meg kellő mértékben a hagyományok őrzése, ezért fontos szerep hárul az óvodára, iskolára Geiszt Istvánné „Annus néni” előadásában sváb dalokat hallhattunk Luter Mária előadása a Cökölyi Kulturális Egyesület képviseletében:

Betekintés Csököly Kulturális állapotaiba

•

Csökölyről 2 dolog jut először eszünkbe: „Fehér gyász” és „eper”

Csökölyi Kulturális Egyesület

↑ Polgárőr Egyesület

←

Civil szervezetek

→

Labdarúgó Csapat

↓ Nyugdíjas Klub

•

A 4 civil szervezetnek van egy Civil Háza 2007 óta

•

Állandó programok: Maszkázás: februárban, húshagyó kedden, beöltözve végigjárják a falut Farsangi vetélkedő: a 4 civil szervezet közösen szervezi Március 15-i megemlékezés: ünnepi műsor Kirándulások: minden évben nyáron mennek valahova kirándulni (Kapolcs – Művészetek Völgye, Tata – Víz, Zene Világfesztivál, Sümeg stb.) Gyalogtúrák: minden ősszel (Petörke, Mecsek stb.) Nagy Sándor, 48-as honvéd sírjának rendben tartása Karácsonyi Vacsora: Karácsony este előtt 2-3 nappal, a férfiak halászlevet főznek, a nők bejglit sütnek. Betlehemes műsort adnak elő. Közös Szilveszter Falunap: kiállítások (pl.: goblen, iskolatörténeti kiállítás, fotókiállítás)

•

További programok: Benedek Elek Mesemondó Verseny 39

Évfordulókhoz kapcsolódó kulturális események (pl.: Radnóti születésnapja alkalmából versmondó verseny) Nyugdíjas Klub énekkarának műsorai Hangulatos vacsorák, kirándulások Az összejövetel végén sor került az elkészítésre váró rendezvénynaptár rendezvényeinek pontosítására, bemutatásra kerültek a naptárba szánt hátterek, illetve a különböző rendezvényeken készült képek.

40

A KADARKÚTI-NAGYBAJOMI KISTÉRSÉGI KÖZKINCS KEREKASZTAL 2010/5. ÜLÉSE KADARKÚT 2010. MÁJUS 13. Jelen voltak: lásd jelenléti ív Keserű Valéria az id. Kapoli Antal Művelődési Ház igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. •

Bemutatásra került a Kadarkúti-Nagybajomi Kistérség Értékleltárához összegyűjtött anyag, mely 53 oldalban tartalmazza a Kadarkúti-Nagybajomi Kistérség kulturális értékeit.

•

Kiemelten szóba került, hogy az Értékleltárt a továbbiakban is folyamatosan pontosítjuk, amennyiben újabb értékekről szerzünk tudomást, ezen értékekkel kibővítjük.

•

Megtekintettünk egy 15 perces képes beszámolót, mely a Közkincs pályázat keretében meglátogatott településeken készült fotókat tartalmazta.

•

Bemutatásra került a Kadarkúti-Nagybajomi Kistérség elkészült rendezvénynaptára, mely 9.000 példányban készült el.

•

Beszélgettünk az esetleges közös projektekről is, pályázati lehetőségekről, esetlegesen kistérségi szintre emelhető rendezvényekről is. Ötletként felmerült: • • • •

•

Falunapok, városnapok alkalmából kistérségi kiállításokat lehetne szervezni Kistérségi Napot lehetne megvalósítani Kézműves tábor gyermekeknek A Kistérség kulturális szakembereinek kötetlenebb, főzéssel egybekötött találkozókat is lehetne szervezni

Szóba került, hogy 2010 szeptemberétől lehetne folytatni a találkozókat, de havonta egy alkalommal, rendszeresen, tervezhetően lenne célszerű megvalósítani őket.

A találkozó zárásaként ellátogattunk a helyi Szabadkai Arborétumba, mely fantasztikus növényvilágával mindenkit lenyűgözött.

41

Az Arborétum 1700 négyszögölnyi területen található, s több mint 300 fajta örökzöld, 360 fajta évelő növényt, 230 fajta cserjét, 77 féle sziklakerti hagymás növényt, 30 féle kaktuszt tart számon a tulajdonos, Szabadkai Tibor gyűjtő. A ritkaságokra vágyó természetbarát itt láthatja az ország hat darab mamutfenyője közül az egyiket, de lehet itt óriástobozú fenyőt, szecsuáni mamutfenyőt is látni. Bátran kijelenthetjük, hogy mindenki nagyon jól érezte magát, s igazi, életre szóló élményben lehetett része!

42