2010

2009/2010. tél

gáz.áram Az E.ON energiamagazin

www.eon.hu

Plusz 600 millió köbméter ellátásbiztonság

Elkészült Közép- és Kelet-Európa legnagyobb földgáztárolója

Zsana

Felkészültünk a télre Az E.ON megpróbált minden várható és váratlan helyzetre felkészülni. Jöhet a tél! >> 4. oldal

Az erő(tér) velünk van! Veszélyesek-e az áramvezetékek körül kialakuló villamos és mágneses erőterek? >> 28. oldal

Beköszöntő l 3

Tartalom: Konrad Kreuzer, az E.ON Hungária Zrt. Igazgatóságának elnöke

4

Felkészültünk a télre! A legutóbbi tél nem kevés gondot okozott az E.ON munkatársainak. Idén igyekeztünk minden várható és váratlan szituációra felkészülni. Jöhet a tél!

8

Elkészült a zsanai tárolóbővítés December 1-jén megkezdte működését a kibővített kapacitású Zsanai Földgáztároló. A tárolási és a napi kitermelési kapacitás jelentős növelésével nagymértékben nőtt Magyarország ellátásbiztonsága.

16

22

Fókuszban az ügyfelek érdeke Január 1-jétől új irányítási struktúrában folyik a munka az E.ON áram- és gázhálózati társaságainál. Célunk a hatékonyabb vezetés és a gyorsabb döntéshozatal.

24

Liberalizáció és válság az energiaiparban A gazdasági válság az energiaipari szektorban is számos kérdést vetett fel, melyekre gyakran újszerű, kreatív választ adtak az ágazat szereplői. A 2009-es évről Kóbor Györggyel beszélgettünk.

28

Elektromágneses erőterek Van-e élettanilag káros hatásuk az E.ON közép- és nagyfeszültségű vezetékeinek a lakosságra? A kérdésre a választ a Budapesti Műszaki Egyetem Villamos Energetikai Tanszéke kereste egy kutatás formájában.

34

30 éves a Győri Balett Az E.ON 14 éve támogatja a világhírű győri kortárs táncművészeti csoportot. A 30 éves Győri Balett két bemutatóval ünnepelte születésnapját.

Áram- és gázárak Lapunkban rendszeresen foglalkozunk a hazai energiaárak alakulásával. Aktuális cikkünkben arra kerestük a választ, milyen árak várhatóak az E.ONnál 2010 elején.

December 1-jén újabb jelentős lépést tettünk a hazai földgázellátás biztonsága érdekében: ekkor került sor a kibővített Zsanai Földgáztároló ünnepélyes átadására. A 600 millió köbméteres bővítésnek hála mára már ez Közép- és Kelet-Európa legnagyobb földgáztároló létesítménye. Büszkék vagyunk a zsanai bővítési munkálatok sikerére, és tisztában vagyunk a magyarországi ellátásbiztonság biztosítása iránti felelősségünkkel. Az E.ON elkötelezetten szolgálja Magyarország érdekeit, ideértve az ellátásbiztonság ügyét is, nem csupán ezen a télen, hanem hosszú távon is. Tudjuk, minél több gázt tárolunk magyar földön, annál jobban csökken függésünk a termelőktől, csővezetékektől és nemzetközi vitáktól. Hazánk jelenleg még azon országok közé tartozik, melyek jelentős mértékű földgázimportra szorulnak, ezért különös örömmel tölt el minket, hogy az új tárolási kapacitások üzembe állításával hozzájárulhatunk e függés csökkentéséhez. Köszönhetően stabil jelenlétünknek valamennyi közép- és kelet-európai országban, az E.ON hatékonyabban tudja biztosítani az ellátás biztonságát, mint egy csupán egyetlen országban működő vállalat. Ennek ékes bizonyítékát adtuk tavaly télen: 2009 januárjában diverzifikált beszerzési portfóliónknak és jelentős tárolási kapacitásainknak köszönhetően az E.ON német és magyar leányvállalatai gondoskodni tudtak a magyar, szlovák, szerb, bosnyák és horvát fogyasztók ellátásáról, amikor a gázválság során a lakosság egyes országokban szó szerint fagyoskodott, a kormányok pedig tehetetlenül álltak a kialakult helyzet előtt. Multinacionális hátterünk révén nemzetközi szinten is képviselni tudjuk Magyarország érdekeit, úgy a befektetők, mint a termelők felé. Magyarország nagyköveteiként járunk el, keleten és nyugaton egyaránt. Nyugat irányában a magyar érdekeket szolgáljuk, amikor anyavállalatunktól újabb erőművek építését, illetve a gáztárolók bővítését lehetővé tevő beruházások engedélyezését kérjük, nyugatról import-gázszállításokat biztosító szerződéseket kötünk, vagy épp LNG-terminálok építése mellett kardoskodunk. De keleti irányban is Magyarország érdekeit képviseljük, amikor az orosz gáz legnagyobb európai vevőjeként a lehető legkedvezőbb feltételeket és a folyamatosan és határidőre történő szállítások garanciáit igyekszünk elérni. Közeledik az év vége, de megelégedéssel tekinthetünk vissza elért sikereinkre. További kihívások is várnak ránk azonban, hiszen számos, égető energetikai kérdésre kell választ találnia Magyarországnak. A földgáztól és a domináns beszállítótól való függés, a még mindig alacsony energiahatékonysági mutatók (becslések szerint pusztán hatékonyságnöveléssel a magyar gázfogyasztás 20%-kal lenne csökkenthető), az erőművek modernizálása (2015-re további 3500 MW termelési kapacitásra lesz szükség) és a villamos áram- és gázhálózatok következő tíz évben esedékes teljes felújítása csak néhány példa. Ezeket a feladatokat csak a kormány és az iparági szereplők összefogásával lehet elvégezni. Az E.ON mindig is készen állt, hogy kivegye a részét a munkából. Komoly összegeket (évente kb. 45 milliárd forintot) költünk a gáz- és áramszolgáltató rendszerek fejlesztésére, és jelentős beruházásokat végzünk az új erőművek építése és a meglévő tárolási kapacitások bővítése érdekében is (a 600 millió köbméteres zsanai bővítés kb. 35 milliárd forintba került). Cserében abban bízunk, hogy kiszámíthatóbb szabályozói környezet, és egy egységes nemzeti energiastratégia biztosítja majd ehhez a kereteket. A sokmillió magyar energiafogyasztó érdekében remélem, hogy az eljövendő év(ek) megoldást hoz(nak) a problémákra. Egy minden tekintetben kihívásokkal teli esztendő végén kívánok Önnek és családjának békés, pihentető karácsonyt, és egy sokkal harmonikusabb új évet!

Kellemes ünnepeket:

Földgáz 06/4 E.ON Ruhrgas

gáz.áram 2009/2010. tél E.ON

FELKÉSZÜLTÜNK l 5

4 l FELKÉSZÜLTÜNK Az E.ON Földgáz Storage 2009-ben – az alacsonyabb beszerzési árak miatt – a júliustól-szeptemberig terjedő időszakot jelölte ki betárolási csúcsidőszaknak

Hogy idén is a fűtött lakásból élvezhessük a téli tájat: az E.ON cégcsoport a szokásos félkészülés mellett idén a törvényi előírásokon túlmutató előkészületeket is tett

Szerbia is felkészült

Subotica Senta

Kikinda

Sombor Becej Vrbas

Zrenjanin Backa Palanka

Novi Sad Vrsac

Sremska Mitrovica

Ruma Pancevo

Belgrade

Sabac

Smederevo

Loznica

Mali Zvornik

Pozarevac

Serbia

Valjevo

Bor

Kragujevac Uzice

Jagodina

Cacak

Zajecar

Paracin

Kraljevo Priboj

Knjazevac

Krusevac Prijepolje

Nis Pirot

Prokuplje

Novi Pazar

Leskovac Kosovska Mitrovica Pristina

Pec

Vranje Urosevac

Dakovica Prizren

Déli szomszédunk, tanulva a januári keserű tapasztalatokból, felkészült az ország gázellátásának biztosítására. Október 29-én a Srbijagas és az E.ON Földgáz Trade Budapesten gázértékesítési szerződést írt alá, melynek értelmében utóbbi 200 millió köbméter földgázt szállít a szerb gáztársaság részére. Napi szinten a Srbijagas 3 millió m³ földgázt vehet igénybe a kontingensből, mely az ország téli csúcsigényének mintegy egyharmada. Az E.ON Földgáz, a zsanai földgáztároló-bővítésnek köszönhetően, a regionális igényeket is ki tudja elégíteni, s mindeközben a hazai gázellátást is biztosítja. Emlékeztetőül: a 2009. januári gázválság idején az E.ON 30 millió, ill. 16 millió köbméter földgázzal segítette az alternatív gázbeszerzési forrással, ill. gáztárolói kapacitással nem rendelkező Szerbiát és Bosznia-Hercegovinát.

Az E.ON Földgáz Trade felkészülten várja a hideg időjárást

Jöhet a tél!

Évről évre egyre komolyabb érdeklődés kíséri az E.ON felkészülését a téli időszakra. Az évek óta napirenden lévő kisebb gázkrízisek, és különösen az idei „forró” január óta, az ellátásbiztonság kiemelt kérdés a politikusok és a közvélemény számára egyaránt. Az E.ON idén is örömmel jelenti: a cégcsoport felkészült a télre!

H

azánk legnagyobb földgázkereskedője, az E.ON Földgáz Trade, valamint Magyarország legnagyobb földgáztároló vállalkozása, az E.ON Földgáz Storage a törvényi előírásoknak megfelelően felkészült arra, hogy biztosítsa ügyfelei – s rajtuk keresztül az ország túlnyomó részének – téli földgázellátását. Az energiaszektor szakmai felügyeletét ellátó hatóság, a Magyar Energia Hivatal által megadott keretszámok alapján az E.ON Földgáz társaságok szakemberei meghatározták: mennyi földgázra van szükség a tárolókban ahhoz, hogy akár szélsőségesen hideg időben, vagy az importforrások elapadása esetén is biztosítani lehessen az igényeket. A földgáztárolók feltöltésénél idén különösen fontos szempont volt az időzítés, ugyanis a gázárakban jelentős ingadozás mutatkozott. A gázár olajárhoz való kötöttsége miatt tudható volt, hogy a 3. negyedévben a földgáz beszerzési költségei csökkenni fognak a 2. negyedévhez képest. Így 2009-ben a Storage-nál a júliustól szeptemberig tartó időszakot jelölték ki betárolási csúcsidőszaknak. Horváth Tibortól, az E.ON Földgáz Trade igazgatósági tagjától megtudtuk, hogy egy további tényező is jelentős szerepet játszott a felkészülés során: „A technikai számítások mellett geopoli-

tikai kérdéseket is figyelembe kell venni az ellátás tervezése során. A szokásos félkészülés mellett – mely a sokéves tapasztalatunknak köszönhetően gördülékenyen zajlott – idén a törvényi előírásokon túlmutató előkészületeket is tettünk”. | A legrosszabbra is felkészülve | A szokásos téli felkészülésen túl megszületett a „legrosszabb szcenárió” forgatókönyve is, amely a lehető legrosszabb helyzetet veszi alapul, tehát egy igen hideg telet és az orosz importforrás egy teljes havi kiesését. „Sokan úgy gondolják, hogy nem kell minden részletkérdésre kiterjedő vészforgatókönyveket készíteni. A struccpolitika helyett mi megvizsgáltuk, hogy egy ilyen esetben el tudnánk-e látni ügyfeleinket” – indokolja a számítások szükségességét a cég földgázellátásért felelős igazgatósági tagja. Ezek ugyanis azt eredményezték, hogy az E.ON Földgáz Trade akkor is el tudja majd látni ügyfeleit – az új gáztörvény szerint ugyanis országos ellátási kötelezettsége már nincs – ha sem Baumgarten, sem pedig Beregovo irányából nem érkezik földgáz 30 napon keresztül, és ehhez hideg gáz.áram 2009/2010. tél E.ON

Az E.ON Földgáz Trade a szokásos téli felkészülésen túl elkészítette a „legrosszabb szcenárió” forgatókönyvét és lépeseket tett annak érdekében is, hogy minél olcsóbban szerezze be a földgázt az importszerződések keretében. időjárás (akár -20 fok egy héten át) társul – bár ennek a valószínűsége meglehetősen alacsony. „Lépéseket tettünk annak érdekében is, hogy minél olcsóbban szerezzük be a földgázt az importszerződések keretében” – folytatja a felkészülés bemutatását Horváth Tibor. Legnagyobb beszállítónktól, a Magyarországra orosz gázt importáló Panrusgaz Zrt.-től jelenleg a napi maximumnál 30-50 százalékkal több földgázt vásárolunk, kihasználva a jelenleg kedvezőbb gázárakat. | Páneurópai Gáz: idén is számíthatunk nyugati segítségre | Ahogy idén januárban, úgy a mostani fűtési szezon idejére is számíthatunk az E.ON páneurópai gázüzletágának segítségére. Európai gázbeszerzési portfóliójának köszönhetően ugyanis egy komolyabb gázkrízis esetén Magyarország idén is számíthat a nem keleti, hanem főleg norvég, illetve egyéb forrásokból származó pótlólagos mennyiségekre is – szükség esetén. Az E.ON-csoporton belül külön stáb alakult, melynek feladata egy intézkedési terv kidolgozágáz.áram 2009/2010. tél E.ON

Horváth Tibor, az E.ON Földgáz Trade igazgatósági tagja

sa egy újabb tranzitválság esetére. Emellett felülvizsgálták az E.ON válságkezelési szabályait, pontosan meghatározva a krízis idején érvényes felelősségi szinteket, az információáramlás útját, valamint a munkabeosztást. | Egy újabb gázkrízis esélyei | Horváth Tibortól persze szerettük volna azt is megtudni, hogy men�nyi az esélye egy újabb gázkrízisnek: „Esélylatolgatás helyett mindenkinek azt tudom ajánlani, hogy olvasson újságot”. Egyelőre ugyanis megjósolhatatlan, hogy mekkora szerepet játszik majd a földgáz az ukrajnai elnökválasztási kampányban, kifizeti-e Ukrajna a „take or pay” kötelezettségéből származó számlát Oroszországnak, és hogy miként finanszírozza magát az ország, miközben az IMF által követelt belföldi gázáremelés elmaradt. Bárhogy is alakul azonban Oroszország és Ukrajna viszonya, a magyar földgázfogyasztók megnyugodhatnak: téli gázellátásuk biztosítva van.

FELKÉSZÜLTÜNK l 7

6 l FELKÉSZÜLTÜNK Amit már a szabvány szerint készült oszlopok sem bírnak: a vezetékek jegesedés miatt 1-1,5 tonnás terhelés nehezedett a vezetékrendszerre, amely 3,5-10-szeres mechanikai túlterhelést jelentett

A januári rendkívüli időjárás miatt bekövetkezett áramkimaradás elhárítására az E.ON áramhálózati cégeinek mind a 24 ügyeletese szerelője fél órával a riasztás után a helyszínen volt. A mostoha körülmények ellenére egyhuzamban 14-16 órát dolgoztak a szakemberek, hogy minél előbb újraindulhasson az áramszolgáltatás

„50 év múlva lehet a januárihoz hasonló hólerakódásra számítani” Az Országos Meteorológiai Szolgálatnak a január végi rendkívüli időjárási helyzetről kiadott szakvéleménye szerint „a havazás mennyisége nem volt rendkívüli, a tapadó hó keletkezéséhez szükséges szűk hőmérsékleti tartomány fennállása jelentős terhelést eredményezett. A hólerakódás is vastagabb volt az átlagosnál, víztartalma azonban az eddigi legnagyobb volt az 1983 óta folyó zúzmaramegfigyelések időszakában. A lerakódott vízmennyiséggel összefüggésben a hósűrűség értéke is igen magas volt, csaknem duplája a magas víztartalmú események sorában őt követőnek. Kevesebb mint ötven év alatt lehet arra számítani, hogy hasonló mértékű hólerakódás átlagosan egyszer előforduljon.”

Amire nem lehet eléggé felkészülni

Ha a jég az úr Az E.ON áramhálózatai is készen állnak a hideg idő beköszöntére: a vállalatcsoport három területi áramszolgáltatója, illetve az üzemzavarok elhárítására specializálódott E.ON Hálózati Szolgáltató Kft. felkészülten várja az igazi tél megérkezését.

A

z E.ON áramhálózati cégeinél dolgozó koordinátorok és a cégcsoport szerelői már nagyon sok, szélsőséges körülmények között keletkezett üzemzavar elhárításban vettek részt szakmai életük során. Sokszor szembesülnek szélsőséges időjárási körülményekkel, nehezen megközelíthető, sok veszélyt rejtő hálózati és berendezési meghibásodásokkal, amelyeket nagy szakmai tapasztalattal, helyismerettel és odafigyeléssel lehet csak elhárítani. Ezek a kollégák, akiknek a mindennapi életük része a hibák javítása, az elmúlt télen, január végén, illetve február elején különösen rossz körülményekkel szembesültek. 2009. január 27-én este a 90 km/h feletti szélvihar havat is hozott magával. A zúzmaraként viselkedő tapadó hó a legszerencsétlenebb időben érkezett, mikorra a kábelek már lehűltek mínusz 1-2 °C-ra, így a csapadék könnyen megtapadt, s rövid idő alatt 8–10 cm átmérőjű jégpáncélt képzett a vezetékeken, ami az erős széllökésekkel együtt már sok volt. A jegesedés 1-1,5 tonna súllyal nehezedett az egyéb-

ként szabvány szerint létesített hálózatra, amely a 3,5-10-szeres mechanikai túlterhelést már nem tudta elviselni. Oszlopok törtek, vezetékek szakadtak, és az áramszolgáltatás 120 Vas- és Zala megyei településen (85 000 érintett lakos) időlegesen megszűnt. Egy héttel később ugyanez megismétlődni látszott a Bakonyban, 26 000 érintettel. „Mi tavaly is felkészülten vártuk a tél beköszöntét, természeti katasztrófákat azonban még egy áramszolgáltató sem tudott megelőzni sehol a világon” – magyarázta lapunknak Patay László, az elmúlt évben az időjárási viszontagságok által leginkább sújtott E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. ügyvezető igazgatója. Mint kérdésünkre elmondta, az E.ON áramhálózati cégei ennek ellenére elemezték a tavalyi eseményeket és tovább optimalizálták az üzemzavarok elhárításához szükséges folyamatokat. „Ahol egy betonból készült, a vonatkozó szabványoknak megfelelően felállított árampóznák a rájuk nehezedő tonnás súly alatt egyszerűen kettégáz.áram 2009/2010. tél E.ON

„Mi tavaly is felkészülten vártuk a tél beköszöntét, természeti katasztrófákat azonban még egy áramszolgáltató sem tudott megelőzni sehol a világon”. törnek, ott sajnos meg kell keresnünk a meghibásodás helyét, és ki kell cserélnünk a teljes meghibásodott vezetékszakaszt. Ez a legjobb munkaszervezés és a legnagyobb igyekezet mellett is időbe telik” – mondta el az ügyvezető igazgató. Mint megtudtuk, a cég 24 ügyeletes szerelője a január végi nagy áramkimaradáskor késő este, fél órával a riasztás után már a terepen volt. Hamarosan azonban láthatóvá vált, hogy a rendelkezésre álló készenlétesek a területen szinte egy időben keletkezett üzemzavarokat nehezen tudják kezelni, így az ügyeletes koordinátorok megkezdték további szerelők behívását is, akik közül többen, látva az időjárási körülményeket, maguk jelentkeztek munkára. „Több kollégánk 14–16 órát dolgozott hidegben, szélben, sötétben, veszélyes körülmények között. Elfáradtak, ám ennek ellenére is többüket utasítani kellett, hogy menjenek pihenni. Ők úgy érezték, szükség van rájuk, és még tudnak tovább dolgozni, de ezt munkabiztonsági szempontból nem engedtük akkor sem, ha abban a pillanatban nem volt más hegáz.áram 2009/2010. tél E.ON

Patay László, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. ügyvezető igazgatója

lyettük. Hihetetlen volt látni a kollégákat és a szakvállalkozói dolgozókat, akik ilyen szélsőséges körülmények között állították az oszlopokat, húzták a vezetéket, építették a hálózatot” – magyarázta Patay László, aki jövő év elejétől az E.ON összes hálózati társaságának igazgatósági tagja lesz. Mint elmondta, „a meteorológus szakemberek szerint a vizes tapadó hó ritkán, évente legfeljebb néhányszor megfigyelhető jelenség, kevesebb mint ötven év alatt lehet arra számítani, hogy hasonló mértékű hólerakódás előforduljon. Nagyon kicsi a valószínűsége tehát a tavalyi események megismétlődésének. Ha azonban mégis így lenne, az E.ON tapasztalt és válságedzett szerelői tudják a dolgukat, és a lehető legrövidebb idő alatt el fognak hárítani bármilyen üzemzavart – mondta el a gáz.áram magazinnak Patay László.

GÁZT ADUNK l 9

8 l GÁZT ADUNK

Plusz 600 millió köbméter ellátásbiztonság

Elkészült Közép- és Kelet-Európa legnagyobb földgáztárolója

2007 nyarán született döntés a zsanai föld alatti gáztároló kapacitásának bővítéséről. Valamivel több mint két évvel a projekt kezdete után idén novemberben – pár héttel ezelőtt – az új kompresszorok próbaüzemének megkezdésével be is fejeződött legnagyobb hazai földgáztárolónk befogadóképességének további 38%-os és a napi kitárolási kapacitásának 17%-os bővítése. Az újonnan létrehozott kapacitásokkal jelentősen több földgázt tudunk határainkon belül tárolni, jelentősen javítva Magyarország és – szükség esetén – déli szomszédaink téli ellátásbiztonságát.

Ami a felszínen nem látszik: a Zsanai Földgáztároló összkapacitása a bővítés után 2,2 milliárd köbméter

2006.

december 15. Zsana IV. projekt első lépései

2007. március 12.

Koncepcióterv kidolgozásának megkezdése

2007. június 10.

Basic Engineering kezdete

2007. augusztus 14.

2 db villamos meghajtású Siemens kompresszor megrendelése

gáz.áram 2009/2010. tél E.ON

2007.

október Basic Engineering befejezése, kiviteli tervezés kezdete

gáz.áram 2009/2010. tél E.ON

2008.

július 21 Első jelentősebb kivitelezési munka kezdete (intelligens görényezés)

2008.

augusztus 24. Zsana IV. ünnepélyes alapkőletétele

GÁZT ADUNK l 11

10 l GÁZT ADUNK

„Munkabiztonság felsőfokon”

1

„Volt időszak, amikor mindössze két kézilabda­ pályányi területen folyt a munka. Míg az állványzaton álltunk, alattunk 4 méteres gödör tátongott, fejünk felett daruk dolgoztak” – így festett az új kompresszorok beépítésének helyszíne Zsanán. Bár a helyszínen dolgozók nem voltak folyamatosan hasonlóan szélsőséges munkakörnyezetben, a munkavédelem kiemelt fontossággal bírt a kivitelezési munkák első percétől az utolsóig. A cég a munkaterületen dolgozók védelme érdekében elrendelte, hogy a munkaterületre csak az előzetesen regisztrált, munkavédelmi oktatásban részt vett személyek léphetnek be. A tanfolyam elvégzését a védősisakon jól láthatóan elhelyezett matrica igazolta.

2

A Zsana IV. projekt során a legkülönbözőbb kivitelezési munkák zajlottak: kútfúrás, a csőrendszer kiépítése, valamint a csövek és kompresszorok elhelyezése során darumunkálatok

„Munkabiztonsági események” a földgáztároló bővítése során

2009 márciusában döntés született egy elsősegélynyújtó állomás felállításáról is. A munkálatok ideje alatt folyamatosan készenlétben állt a földgáztároló területén egy mentőautó mentőorvossal és szakképzett ápolóval. Általában kisebb sérülésekkel, zúzódásokkal, esetleg rovarcsípés miatt jelentkeztek a dolgozók a mentőkocsinál, azonban egy alkalommal életet is mentett a mobil mentőállomás: egy alvállalkozó dolgozója ugyanis szívinfarktust kapott az építkezés helyszínén. A helyszíni mentőorvos azonnal újjáélesztette a beteget, stabilizálta állapotát, majd gondoskodtak kórházba szállításáról.

A kivitelezési munkák során csak két említésre méltó, személyi sérüléssel nem járó esemény történt. Az első, 2008. decemberi darubaleset során, az üzemen kívüli hidegszeparációs egység közelében dolgozó mobildaru cölöpverés közben oldalára dőlt. A mobildaru fatámasza (támaszgerendák) a homokos talajba süllyedt. A támasz kialakításának helyét egy nappal korábban kábeleket és vezetékeket keresve kiásták, majd vis�szatöltötték. A talajt a daru elhelyezése előtt nem ellenőrizték megfelelően.

3

A személyi sérüléssel nem járó, a cölöpverési munkálatokban egynapos csúszást okozó incidens tanulsága az volt, hogy a daruállítás előtt minden esetben pontosan meg kell vizsgálni a talaj minőségét és megfelelő, betontámasztékok alkalmazásáról is gondoskodni kell. A hidegszeparációs egység csövei-

Az E.ON Földgáz Storage kezdettől fogva hangsúlyozta, hogy munkavédelmi kérdésekben a „zéró tolerancia” az irányadó. A beruházók által végzett munkavédelmi ellenőrzések számát – főleg a decemberi, személyi sérüléssel nem járó darubaleset után – folyamatosan növelték.

4

ben szerencsére nem keletkezett kár. A második, 2009 májusi darubaleset során egy mobildaru és egy toronydaru horgai akadtak össze. Miközben a mobildaru kezelője megpróbálta kiszabadítani a horgot, a toronydaru függőleges irányban „destabilizálódott”. A helyszín kiürítése után a toronydaru helyzetét 6 órán belül állították vissza. A balesetek elkerülése érdekében a daruk párhuzamos alkalmazásának szabályait szigorították, előírva ez ilyen jellegű munkálatoknál egy külső megfigyelő (irányító) jelenlétét. A második darus esemény után az E.ON Gas Storage segítségével és 3 németországi szakértő közreműködésével 2 napos kockázatelemzést végeztek. Ennek eredményeként két új ellenőrző listát dolgoztak ki, amelyeket azóta minden egyes daruzási munka előtt használnak az E.ON Földgáz Storage szakértői.

A munkavédelmi ellenőrök kezdetben hetente kétszer, majd decembertől a hét minden napján, végül márciustól minden egyes munkanapon megjelentek a munkaterületen. „A munkavédelem a beruházók ellenőreinek hatáskörébe tartozott, a legfontosabb szabályokat azonban mi határoztuk meg és ezek betartását szúrópróba szerűen ellenőriztük” – utal a felelősség elhatárolására Csép Balázs, az E.ON Földgáz munkabiztonsági vezetője. A „zéró tolerancia” elsősorban azt jelentette, hogy az alvállalkozóknak igazodniuk kellett a Storage által megszabott biztonsági feltételekhez. Csép Balázs azonban egy további példát is említ a rendkívül szigorú biztonsági szabályokra: „Ha azt írtuk elő, hogy bizonyos feladatokhoz lángálló kabátot kell felvenni, akkor ez minden más résztvevőre ugyanúgy vonatkozott, mint az E.ON Földgáz munkatársaira. A kabát viselése alól a 35 fokos meleg sem jelenthetett kibúvót”.

2008.

július – november 4 db új kút fúrási munkálatai

2008. december 14. Kitárolás kezdete (2008/09-es gázév)

2008. december 18.

Első darubaleset a Hidegszeparációs Egység közelében

2009.

január 20. Megkezdőnek a 2009-re tervezett kivitelezési munkálatok gáz.áram 2009/2010. tél E.ON

A

z újonnan beépített kompresszorok próbaüzemének megkezdésével befejeződött a hazai földgázipar történetében mérföldkőnek számító zsanai tárolóbővítés. Magazinunk hasábjain korábban is rendszeresen beszámoltunk a beruházás állásáról. Mostani írásunkban áttekintjük a 2009. december elsején ünnepélyesen átadott „Zsana IV.” elnevezésű fejlesztési projekt fontosabb állomásait, valamint érdekes kulisszatitkokat árulunk el a beruházásról. | Két év megfeszített munka | Az E.ON Földgáz Storage földgáztárolói kapacitásainak bővítése már 2006 nyarán felvetődött. A társaság akkori igazgatósági elnöke három évvel ezelőtt jelentette be, hogy az E.ON a régióbeli tárolási igények növekedésével összhangban bővíteni kívánja a meglévő tárolókapacitásokat. Miután az E.ON Földgáz és az E.ON Ruhrgas szakértői felmérték a hazai tárolók bővítési lehetőségeit, az E.ON a korábbi fejlesztési elképzeléseknek megfelelően a zsanai tároló fejlesztése mellett döntött. Az első projektmegbeszélések 2006 decemberében kezdődtek meg, majd 2007 nyarán megszületett a formális döntés a zsanai létesítmény kitárolási, illetve mobilgáz-kapacitásának bővítéséről. A szakembergárda ekkor már javában dolgozott a műszaki tartalom meghatározásának (mérnöki szakszóval: Basic Engineering) előkészítésén, mely 2007 októberében készült el, ennek időpontjában már a jelentős értéket képviselő két, villamos meghajtású, Siemens kompresszort is megrendelték. A projekt kezdeti szakasza jelentős kihívást jelentett mind a projektcsapat, mind a cég más szervezeti egységei számára. A kapacitásbővítés művelési tervezéséért és előkészítéséért az E.ON Földgáz Storage rezervoármérnöki csapata felelt, amely az új kutak helyének meghatározása előtt a rendelkezésre álló legmodernebb háromdimenziós szimulációs program segítségével modellezte a felszín alatti tárolási folyamato-

2009. február 6.

Megérkeznek a Siemens kompresszorok

gáz.áram 2009/2010. tél E.ON

2009.

április 4. Kitermelési ciklus vége

kat. A beszerzési csapat is soha nem látott kihívások előtt állt, ugyanis a beszerzések lefedésére, rövid átfutással, több száz szerződés megkötése vált szükségessé. | Zsana, avagy a jobban felfújt és leengedett léggömb | A zsanai föld alatti mészkőréteg eredeti rétegnyomása a hetvenes évek végén kb. 205 bar volt. Miután a 90-es évek elején megszűnt a földgázkitermelés, a már ki nem termelhető földgáz rétegnyomása 90-95 barra csökkent. A földgáztároló kialakítása, majd a későbbi többütemű fejlesztés révén ezt a rétegnyomást a tároló feltöltött állapotában kb. 156 barra emelték. Ennél nagyobb rétegnyomást a korábban beépített dugattyús kompresszorokkal azonban nem lehetett létrehozni, annak ellenére, hogy a telep természeti adottságai magasabb nyomásviszonyokat is lehetővé tesznek. A kereskedelmi tárolási igények növekedésével ezért vált most szükségessé új besajtoló kompresszorok telepítése: a hazai gáz- és olajiparban egyedülállónak számító, 2 db 16 MW beépített teljesítményű Siemens gyártmányú centrifugál kompresszorok ugyanis már lehetővé teszik, hogy akár 205 bar rétegnyomást alakítsanak ki a tárolórétegben. „A Zsanai Földgáztároló bővítésének módját egy felfújt léggömb példájával tudnám szemléltetni” – magyarázta Erdélyi Lajos projektvezető. „Amikor téli időszak végén a tárolórétegek üresek, akkor ez a léggömb csak félig felfújt állapotban van, és párnagázt tartalmaz. Amikor besajtoljuk a mobilgázt, a léggömböt a teljesítőképessége határáig fújjuk fel. A most befejeződött tárolóbővítéssel a léggömböt a jövőben egyrészt az eddigieknél is sokkal jobban felfújjuk, mivel a tárolóréteg tulajdonságai lehetővé teszik ezt, másrészt a félig felfújt léggömböt még jobban leeresztjük, azaz csökkentjük a leürített állapothoz tartozó rétegnyomást. A jobban felfújt és a jobban leeresztett léggömb közötti különbség nagyobb tárolási kapacitást eredményez” – mondta el Erdélyi Lajos.

2009.

május 5. Második darubaleset a toronydaru közelében

2009.

június 20. A központi csőhídon a szilárdsági nyomáspróba során kiderül, hogy a főszerelvény tömítetlen. Megismételt nyomáspróbára 10 nap múlva került sor.

GÁZT ADUNK l 13

12 l GÁZT ADUNK

A kompresszorház (balra) és Zsanai Földgáztároló irányító központja (jobbra). A kezelőszemélyzet külön oktatáson ismerkedik meg az új Siemens kompresszorok működési sajátosságaival

A földgáztárolót üzemeltető irányító és műszaki állomány minden segítséget megadott, hogy a bővítési munkálatok rendben haladjanak

| A számok magukért beszélnek |

| Minden kezdet nehéz… de a vége sem mindig könnyebb |

A tároló központi épülete körül újra nyugalom honol. A kivitelezés csúcsidőszakban egyszerre ötszázan dolgoztak a földgáztároló területén

Az E.ON Földgáz Storage földgáztárolói szükség esetén naponta immár 55 millió köbméter földgázt tudnak kiadni, ami egy hideg téli napon a magyarországi napi igény mintegy 60%-át fedezni tudja.

A fejlesztés során 2500 darab új szerelvényt, közel 140 kilométernyi – 2500 tonnát nyomó – csővezetéket építettek be

Zsanai rekordok Közel 2600 ember, összesen több mint egymillió munkaórával vitte sikerre a Zsanai Földgáztároló IV. fejlesztési ütemét. Harmincfős beruházást irányító csapat felelt a tervezésért és a kivitelezés lebonyolításáért, míg az E.ON Engineering és alvállalkozója az Olajterv Zrt. projektcsapata 24 főt számlált. A kivitelezés csúcspontján idén április és június között 500 munkás és irányító csapat tartózkodott egy időben a helyszínen. Alvállalkozóként megközelítőleg 100 beszállító és kivitelező vett részt a projektben, az anyagok szállítására és különböző szolgáltatások teljesítésére mintegy 160 egyedi szerződést kötöttek meg. A hozzávetőlegesen 32 milliárd forint összköltségű fejlesztés során 2500 darab új szerelvényt, közel 140 kilométernyi – 2500 tonnát nyomó – csővezetéket építettek be.

2009. július 12.

Hajnali 1 óra 30 perckor megkezdődik a besajtolás

2009.

augusztus 29. Üzemszünet, majd élőüzemi csatlakozás az új kompresszorokhoz

Az első kivitelezési munkálatok már tavaly nyáron megkezdődtek, amikor a meglévő kútbekötő vezetékek terhelhetőségének vizsgálatára berendezéseket – szaknyelven intelligens görényeket – „küldtek” a vezetékekbe. Természetesen már ekkor is akadtak kihívások: az alvállalkozó cég rekordtempóban – mindössze 12 hét alatt – tervezett meg és gyártott le olyan új készülékeket, melyek már gond nélkül „vették a kanyart”. A projektcsapat számára azonban a legtöbb izgalommal járó időszakot a munkagépek felvonulása és a fúrási, építkezési munkálatok megkezdése jelentette. „Fokozta a nyomást”, hogy – bár míg 2008 júliusa és novembere között zajló kútfúrási tevékenység még balesetmentesen zajlott – két, személyi sérüléssel és anyagi következményekkel nem járó műszaki baleset is történt (a szigorú munkavédelmi élőírásokról és a majdnem-balesetekről keretes írásunkban olvashat). „Anélkül hogy anekdotázni kezdenénk, természetesen a tervezés és kivitelezés során sok várt és nem várt kihívással kellett szembenézni. A kezdeti problémák után mind a kivitelezést irányító, mind pedig a kivitelezői állomány összecsiszolódott, melynek során sikerült minden problémát kezelni és mozgásban tartani a projektet. Mindig volt egy válaszunk a frissen érkezett kihívásokra, amelyek fenntartották, illetve emelték a kivitelezés magas színvonalát és kezelték a későbbi várható üzemeltetési kihívásokat. Rendkívül sok segítséget kaptunk ehhez a Tárolót üzemeltető irányító és műszaki állománytól, amely a mindennapi üzemeltetési feladatok mellett tevékenyen támogatta a kivitelezést mind műszaki, mind pedig EBK-szempontból.”

A kapacitásbővítés során négy új kút kialakítására került sor. A 3 db 1800– 1900 méter mély, függőleges elhelyezkedésű kút mellett egy 400 méteres, vízszintes kinyúlású kút is elkészült. A fejlesztésnek köszönhetően a zsanai föld alatti gáztároló mobilgáz-kapacitása 1,570 milliárd m³-ről 2,170 milliárd m³-re bővült. Összességében tehát az E.ON Földgáz Storage fejlesztésének köszönhetően 600 millió m³-es többletkapacitásra tett szert a Zsanai Földgáztároló. Azonban nemcsak a tárolható gáz mennyisége, hanem a ki- és betárolási kapacitások is nőttek: a korábbi napi 10,2 helyett 17 millió m³-re nőtt a besajtolási, míg 24 millióról 28 millió m³ emelkedett a kitárolási kapacitás. A Társaság földgáztárolói így szükség esetén naponta immár 55 millió köbméter földgázt tudnak kiadni, ami egy hideg téli napon a magyarországi napi igény mintegy 60%-át is fedezi. Az E.ON Földgáz Storage öt föld alatti földgáztárolója a most befejezett beruházással immár 4,3 milliárd köbméter földgázt tud kereskedelmi céllal hazai földben tárolni, ami az évi mintegy 12-13 milliárd köbméteres magyarországi földgázfogyasztás kb. 33%-a. Ez az arány európai összehasonlításban is megállja a helyét: Németország összesen 44 föld alatti földgáztárolóval rendelkezik, amelyek földgázkapacitása 20 milliárd köbméter (az éves felhasználás 22%-a). Az Európai Unió tagállamai közül a hazai értéket csak Olaszország, Franciaország tudja megközelíteni és egyedül Ausztria körözi le (Olaszországban és Franciaországban a tárolt földgáztartalékok ezen országok éves szükségletének csupán mintegy 25%-át, Ausztriában viszont több mint 40%-át fedezik).

Felavatták Közép- és Kelet-Európa legnagyobb gáztárolóját December elsején került sor a magyar energiaügyi miniszter és a szerb energiaügyi államtitkár jelenlétében Középés Kelet-Európa legnagyobb gáztárolójának felavatására Zsanán. Az eseményen Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter elmondta: „Az E.ON kereskedelmi gáztárolói 2009 januárjában nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar fogyasztók ellátása zavartalan maradt a gázkrízis ideje alatt. Az E.ON tárolókapacitásainak mostani bővítése tovább nö-

2009. szeptember 8.

Problémák a technológiai vezetékek kompresszorokhoz történő csatlakoztatása során

gáz.áram 2009/2010. tél E.ON

2009.

október 12. Kompresszorok gáz alá helyezése

gáz.áram 2009/2010. tél E.ON

veli Magyarország gázellátásának biztonságát, hozzájárulva a fogyasztók téli ellátásának zavartalanságához”. Hans-Peter Floren, az E.ON Földgáz Storage anyavállalata, az E.ON Gas Storage vezérigazgatója elmondta: „A magyar kereskedelmi gáztárolók üzemeltetőjeként nagyon büszkék vagyunk a zsanai bővítésre, hiszen ezzel jelentősen növeltük Magyarország gázellátásának biztonságát, melyért felelősek vagyunk és melyért felelősséget érzünk.

2009. október 24.

Új kompresszorok első alkalommal töltik a tárolót földgázzal

Befektetésünknek regionális dimenziója is van: amint kiépülnek a Magyarországot Szlovákiával, Horvátországgal és Romániával összekötő vezetékek, tárolóink révén Magyarország gázelosztó központtá válhat, mely jelentős előrelépés lenne a mostani importfüggőséghez képest. A jövőbeni lehetőségeket jelzi a szerb gáztársasággal, a Srbijagas-zal a közelmúltban megkötött, 200 millió köbméter földgáz szállításáról szóló megállapodás is, melynek hátterét a magyar kereskedelmi tárolók adják”.

2009.

december 1. Zsana IV. projekt ünnepélyes átadása

GÁZT ADUNK l 15

14 l GÁZT ADUNK

Beszélgetés Stephan Parthier-vel, az E.ON Földgáz Storage Zrt. Igazgatóságának elnökével

„Helyes döntés volt a zsanai kapacitások bővítése” Milyen okok miatt döntöttek két évvel ezelőtt a zsanai tárolókapacitások bővítése mellett és mai szemmel nézve is helyesnek látja-e az akkori döntést? Stephan Parthier: Amikor az E.ON három évvel ezelőtt, 2006-ban megvásárolta a MOL földgáztároló társaságát, áttekintettük, hogy milyen lehetőségek mutatkoznak a vállalat gáztárolóinak bővítésére. A magyarországi stratégiai tároló létesítésére 2006 végén kiírt tenderen az E.ON Földgáz Storage már a zsanai és egy további gáztároló bővítésével pályázott, ugyanis mindkét helyszínen kedvező bővítési lehetőségeket tártunk fel. Bár a stratégiai tárolóra kiírt tendert végül nem mi nyertük meg, úgy ítéltük meg, hogy további lehetőségek kínálkoznak Magyarország ellátásbiztonságának növelésére, valamint a magyar és a regionális piac nagyobb rugalmasság iránti igényének kielégítésére. Ezek a lehetőségek egyrészt a piaci liberalizációnak, másrészt a magyar és a román, illetve horvát gázhálózatok közötti összeköttetések kiépítésével megvalósuló regionális piaci integrációnak és Magyarország stratégiai szempontból rendkívül kedvező földrajzi elhelyezkedésének voltak köszönhetőek. A sajtó is beszámolt például az E.ON és a szerb állami gázvállalat közelmúltbeli megállapodásáról, amely az E.ON Földgáz Storage számára regionális növekedési lehetőséget jelent. A piaci liberalizáció pedig ügyfeleink számának jelentős növekedéséhez vezetett, hiszen a magyar piacon megjelenő új gázkereskedő cégeknek tárolókapacitásokra van szükségük. A bővítésről hozott döntés tehát stratégiai szempontból alapvetően helyesnek bizonyult. Zsanán a mobilgáz-kapacitás mellett nőtt a kitárolási csúcskapacitás is. A laikusok számára a bővítés teljes, 600 millió köbméteres volumene jóval jelentősebbnek tűnik, mint a napi kitárolási csúcskapacitás 4 millió köbméteres növekedése. Elég lesz ez a napi 4 millió köbméter jövő januárban egy esetleges újabb gázválság esetén? Stephan Parthier: A kapacitások bővítésére egy rendkívül jó hatásfokú, költséghatékony és versenyképes műszaki megoldást, a rezervoáron belüli nyomástartomány növelését választottuk, ami a felszíni technológia fejlesztésével társult. Ezenfelül újabb kutakat is fúrtunk, ami szintén növeli a kitárolási kapacitást. Az így elért 55 millió köbméteres kitárolási kapacitás egy hidegebb napon Magyarország gázigényének mintegy 60%-át fedezi, tehát a létesítmény az ország szükségleteinek megfelelő mértékű ellátásbiztonságot és kitárolási csúcskapacitást biztosít. A stratégiai földgáztartalék év végére várható készletezésével to-

Az E.ON Gas Storage fogja össze az E.ON európai gáztárolási tevékenységét. Az E.ON Földgáz Storage a maga 4 milliárd köbméteres tárolói kapacitásával jelentős részt képvisel az E.ON jelenleg 10 milliárd köbméteres tárolói portfóliójában.

bi hatalmas gázmennyiségek érkeznek majd az országba. Ennek a gázmennyiségnek a szezonális igényekhez való igazítása és rugalmas felhasználhatósága pedig tárolói kapacitásokat kíván. Úgy véljük, hogy az E.ON Földgáz Storage tárolói és bővülési lehetőségei költséghatékony megoldást jelenthetnek a beérkező gáz strukturált, rugalmas felhasználásának biztosítására. Ebből a szempontból tehát érdekeltek vagyunk a fejleményekben és tárgyalásokat folytatunk a szállítási infrastruktúrát építő partnerekkel arról, hogy milyen lehetőségeket tudunk kínálni számukra ezen a téren.

vábbi 20 millió köbméternyi napi kapacitás áll majd rendelkezésre. Az 55 és a 20 millió köbméter pedig együttesen már 75 millió köbmétert tesz ki, amivel Magyarország napi földgázszükségletének túlnyomó részét fedezni tudjuk. Az E.ON Földgáz Storage tavaly óta az E.ON európai gáztároló vállalata, az EGS alá tartozik szervezetileg. Mi változott az E.ON Földgáz Storage-nél az E.ON Ruhrgas Csoporton belüli tulajdonosváltás következtében? Stephan Parthier: A változás lényege, hogy az E.ON-csoporton belül a korábbinál jóval nagyobb hangsúlyt fektetünk gáztárolási üzletágunk integrált irányítására. Ez azt jelenti, hogy az új felállásban – különösen az operatív területeken, de az értékesítés és a marketing terén is – folyamatos az együttműködés és a felmerülő kérdéseket is közösen kezeljük. A célunk ugyanis az, hogy funkcionálisan integrált gáztárolási csoportunkon belül megvalósítsuk a legjobb gyakorlatot és elérjük a legjobb minőséget. Éppen ezért földgáztárolási kérdésekben az eddigieknél szorosabbra fűztük a kapcsolatot németországi anyavállalatunkkal. Az E.ON Gas Storage egy egész Európát átfogó gáztárolási üzletág kialakítására törekszik, és úgy vélem, jó úton haladunk efelé. Az E.ON Földgáz Storage a maga 4 milliárd köbméteres tárolói kapacitásával jelentős részt képvisel az E.ON jelenleg 10 milliárd köbméteres tárolói portfóliójában. Ez a hozzájárulás és az új szervezeti felépítéssel kapcsolatos fejlemények egyaránt az E.ON Földgáz Storage fejlődését szolgálják.

Magazinunk jelenlegi számában a gazdasági válsággal és a válságnak a magyarországi E.ON-cégekre gyakorolt hatásával is foglalkozunk. Hogyan érintette a válság a tárolói üzletágat? Stephan Parthier: Az E.ON Földgáz Storage a válság ellenére döntően biztosítani tudta a fennakadásmentes üzletmenetet, így például a 2009 áprilisában a 2009–2010-es tárolási évre felkínált teljes kapacitást értékesítettük. A zsanai bővítés nyomán keletkezett új kapacitásokat igen nagy sikerrel dobtuk piacra. Ezeket részben magyarországi, részben szerb igények teljesítésére kötötték le. Ezzel együtt azt is látjuk, hogy a siker talán nem olyan nagy, mint esetleg korábban vártuk, hiszen ügyfeleinknek a csökkenő gázfelhasználás miatt újra kell értékelniük portfóliójuk kezelését és ezzel együtt azt is, hogy mekkora rugalmasságra tartanak igényt. Ezért nem könnyű megmondani, meddig lesz érezhető a válság hatása. Ügyfeleink fizetési hajlandósága szintén olyan terület, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül. Az E.ON Földgáz Storage idáig sikeresen kezelni tudta a helyzetet, ezt követően pedig az előbb említettek szerint fogunk eljárni.

Stephan Parthier, az E.ON Földgáz Storage Zrt. Igazgatóságának elnöke

Érinti-e a Déli Áramlat és a Nabucco tervezett megépítése az E.ON Földgáz Storage üzleti tevékenységét? Stephan Parthier: Ha ezek a vezetékek megépülnek és a terveknek megfelelően érintik Magyarországot, akkor az eddigieken kívül továb-

gáz.áram 2009/2010. tél E.ON

gáz.áram 2009/2010. tél E.ON

Hogyan látja a magyarországi szabályozási környezetet a gáztárolási üzletág szempontjából? Stephan Parthier: Magyarországon a szabályozási környezetet jelenleg a költségek és az eszközarányos megtérülés teljes körű szabályozása jellemzi. A MOL stratégiai gáztárolójának azonban szintén lesznek kereskedelmi célú kapacitásai, ami versenyt és ezzel némi változást hoz a gáztárolási piacon. A magyarországi szabályozási környezetben álláspontunk szerint változásokra van szükség, ezért egyeztetéseket folytatunk a szabályozó hatósággal és az energiaügyekért felelős minisztériummal egy erre vonatkozó koncepció kidolgozására. A jelenlegi költségszabályozás kritikus pontot jelent, amivel foglalkoznunk kell, mivel a szabott megtérülési ráta nem biztosít fenntartható eredményességet. A zsanai beruházást ezért arra a feltevésre alapoztuk, hogy a jövőben rugalmasabbá válik a szabályozási környezet. A beruházásról szóló döntés során foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, és biztosak vagyunk benne, hogy javaslataink nyomán változások következnek majd be ezen a téren. A tárolópiaci verseny élénkülése magyarországi jelenség, vagy az egész régióban megfigyelhető? Stephan Parthier: Ez nagyon nagy mértékben Magyarország és a szomszédos országok közötti határkeresztező kapacitások mennyiségétől függ, hiszen a határokon túli tárolókkal folytatott versenyt ezek a kapacitások és a tárolói rugalmasság export-importja teszi lehetővé. Jelenleg azt látjuk, hogy különböző projektek vannak folyamatban a gázvezetékrendszerek összekötésére. Ezek nyomán különböző lehetőségek alakulnak majd ki, ezért véleményem szerint a regionális piaci integráció erősödése az elkövetkező néhány évben az országhatárokon belül és kívül is élénkebb versenyhez vezet majd a tárolópiacon. Ezzel számolnunk kell, és ki kell alakítanunk a megfelelő kereteket annak érdekében, hogy sikeresek legyünk a Magyarországon kívüli regionális tárolókkal folytatott versenyben. Lát lehetőséget az E.ON Földgáz Storage tárolókapacitásainak további bővítésére? Stephan Parthier: Egyértelműen, akár a zsanai bővítés folytatásával is. Az itteni kapacitásokat a rezervoár nyomásszintjének növelésével, további kutak mélyítésével és a felszíni létesítmények további fejlesztésével bővíthetjük. Emellett a hajdúszoboszlói és egyetlen nyugat-magyarországi létesítményünk, a szlovén és a horvát határhoz közeli pusztaedericsi tároló esetében vannak lehetőségeink kapacitásaink bővítésére. A pusztaedericsi tároló bővítése az E.ON Földgáz Storage regionális növekedése szempontjából is vonzó lehetőség. Ezeket a lehetőségeket a piaci fejlemények és a tulajdonos támogatása fényében tekintjük át, hogy a megfelelő körülmények fennállása esetén megtehessük majd a szükséges lépéseket.

MAGUNKRÓL l 17

16 l MAGUNKRÓL

Január elsején indul az E.ON áram- és gázhálózati társaságainak új működési struktúrája, amely a folytonosságot szem előtt tartva hatékonyabb irányítást és szervezeti felépítést ígér a vállalatcsoport, gyorsabb döntéshozatalt és egységes folyamatműködtetést pedig az ügyfelek számára.

Az E.ON Hungária elosztóhálózatai

Összevont irányítás alatt

az E.ON hálózati társaságai

Elektromos elosztóhálózat

82 302 km

Földgáz-elosztóhálózat

Nagyfeszültség

4 472 km

Nagy-, középnyomású

17 116 km 3 045 km

Középfeszültség

35 159 km

Középnyomású

13 339 km

Kisfeszültség

42 671 km

Kisnyomású

732 km

Állomások száma

146

Az E.ON Hungária három áramhálózati és két gázhálózati társaságát a jövőben egységes, háromtagú Igazgatóság irányítja: Mező Csaba, korábbi hálózati igazgató, Gelencsér Lajos, az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. eddigi ügyvezető igazgatója, valamint Patay László, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. igazgatója

Fókuszban az ügyfelek érdeke

A

jelenlegi átalakítás előzménye az E.ON Hungária Csoporton belül négy évvel ezelőtt befejeződött Start–2 projekt volt, amely során a magyarországi E.ON-csoporthoz tartozó és korábban egymástól teljesen függetlenül működő három területi áramszolgáltató és két gázszolgáltató vállalat között meglevő szinergiahatások kiaknázására kiszervezték, illetve központosították a támogató tevékenységeket, valamint végrehajtották a kereskedelmi és az elosztói engedélyeseknek a piacnyitás feltételeként államilag előírt szétválasztását. A korábbi ÉDÁSZ, DÉDÁSZ, TITÁSZ, KÖGÁZ és DDGÁZ ezután „csupán” elosztói engedélyesként működött tovább, az ügyfelek egységes kereskedelmi, valamint ügyfélszolgálati ügyintézését átvette az E.ON Energiaszolgáltató Kft., illetve az E.ON Ügyfélszolgálati Kft., a társaságcsoport villany- és gázszerelői pedig az E.ON Hálózati Szolgáltató Kft. munkavállalóiként folytatták-folytatják pályafutásukat. Az öt elosztói engedélyes időközben – éppen az E.ON-csoporton belüli megváltozott felelősségi területeket visszatükrözendő – a korábbi áram, illetve gázszolgáltató Zrt. nevet áram, illetve gázhálózati Zrt.-re cserélte le, az engedélyesek azonban különböző összetételű vezetőségek irányítása alatt működtek, amelyek működését stratégiailag az anyavállalat, az E.ON Hungária hálózati igazgatósága hangolta össze. Az E.ON párhuzamosan működő elosztói engedélyesei irányítási modelljének további integrációját tűzte ki célul a 2009 elején indult DS.ON-program (DSO – Distribution System Operator, vagyis magyar szakkifejezés szerint elosztói engedélyes). „A tervezés során arra a megállapításra ju-

gáz.áram 2009/2010. tél E.ON

gáz.áram 2009/2010. tél E.ON

tottunk, hogy a működési hatékonyságot úgy is el tudjuk érni, ha csak virtuális összevonás történik, és jogilag nem válik egy vállalattá az öt engedélyes” – magyarázza lapunknak a DS.ON-projekt lényegét Mező Csaba korábbi hálózati igazgató, a virtuális vállalat új igazgatósági tagja. | Öt elosztói engedélyes – egy virtuális Igazgatóság | Az új áram- és gázhálózati irányítási modellről született döntés értelmében jogilag továbbra is megmarad a három áramhálózati és két gázhálózati társaság. Az eddig különböző személyi összetételű Igazgatóságok helyett azonban a jövőben egységes háromtagú Igazgatóság irányítja mind az öt vállalat munkáját. Ennek tagjai: Mező Csaba, az öt elosztó társaság működésének összehangolásáért felelős korábbi hálózati igazgató, Patay László, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt., valamint Gelencsér Lajos, az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. eddigi ügyvezető igazgatója. Nemcsak az öt elosztói engedélyes felső vezetése, hanem az irányításuk alá tartozó osztályok is egységesen működnek a jövőben. Összevonják az öt cég eddig önállóan működő szervezeteit is, a jövőben ugyanis ugyanaz az osztályvezető áll majd mindegyik hálózati társaság hasonló elnevezésű, illetve funkciójú osztályai élén. Ez alól csak a hálózati osztályok képeznek kivételt, mivel a gáz, illetve az áramhálózati terület – értelemszerűen – teljesen különböző szakmai megközelítést kíván. Az integrációra azonban itt is sor kerül: a jövőben összevontan működik a három áramhálózati, illetve a két gázhálózati osztály.

MAGUNKRÓL l 19

18 l MAGUNKRÓL

Az E.ON áram- és gázhálózati társaságai Az E.ON Hungária Zrt. Magyarország vezető energiaszolgáltatója, s évek óta a tíz legnagyobb árbevételű hazai cég egyikeként tartják számon. Beruházásait tekintve a nemzetközi E.ON AG az E.ON Hungária Zrt. közvetlen főrészvényese – az E.ON Energie AG – által, valamint az E.ON Ruhrgas Csoport magyar-

országi leányvállalatai által az egyik legnagyobb külföldi befektető Magyarországon. A vállalat a hazai energiaszektor privatizációja során részesedést szerzett három áramszolgáltató társaságban, a Dél-dunántúli, a Tiszántúli és az Északdunántúli Áramszolgáltatóban, továbbá a gázszolgáltatók közül a Közép-du-

nántúli, majd a Dél-dunántúli Gázszolgáltatóban. Az EU-direktíváknak megfelelően, valamint az energiapiac teljes megnyitására és a piaci versenyre készülve az E.ON Hungária Csoport tevékenységét és szervezeti struktúráját a jövő piaci környezetéhez és követelményeihez igazítottan átalakította.

Nem tekinthető szervezeti átalakításnak, hogy az öt elosztói engedélyest és a korábban az E.ON Hungária holdingvállalat szervezetében működő hálózati igazgatóságot egységesen irányítjuk a jövőben.

Az E.ON Hungária Zrt. áramhálózati társaságai a Dunántúlon és a Tiszántúlon szolgáltatnak villamos energiát, gázhálózati társaságai a Dunántúlon működnek. A cégcsoport közel két és félmillió ügyfelet lát el villamos energiával, és több mint félmillió ügyfeléhez juttatja el a földgázt, összesen hazánk 15 megyéjében.

Az E.ON a végfelhasználói földgázpiacon Gázpiac (magas, közép- és alacsony nyomáson) 13,3 Mrd m³ 2008-ban

| Irányítási modellváltás | Ellentétben az E.ON Hungária Csoport tagvállalatainak 4 évvel ezelőtti legnagyobb átszervezésével a mostani változások nem alakítják át a vállalatok belső felépítését. „Alapvetően nem változik meg az elosztói engedélyesek belső szervezete a most bevezetendő új rendszer következtében” – mondta el a gáz.áram magazinnak Gelencsér Lajos igazgatósági tag. „Az, hogy az öt elosztói engedélyest és a korábban az E.ON Hungária holdingvállalat szervezetében működő hálózati igazgatóságot egységesen irányítjuk a jövőben, nem tekinthető szervezeti átalakításnak. Ez sokkal inkább egy irányítási modellváltás, ami remélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy a korábban szinte teljesen önálló öt cég, amelyek öt különböző, történelmileg kialakult munkakultúrával, eltérő munkamódszerekkel és ennek következtében óhatatlanul súrlódási veszteségekkel működtek, a jövőben egységesebb képet mutatnak befelé és kifelé is. Ezzel egyébként a magyar állam átlátható működésre és a szétválasztásra irányuló elvárásainak is messzemenően eleget teszünk, hiszen ezentúl minden döntést a hálózati társaságok berkein belül hozunk meg, nem lesz az öt elosztó cég életét koordináló szervezeti egység az anyavállalatnál” – tette hozzá Gelencsér Lajos.

5% E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. 34% Földgázszállító Zrt. (MOL)

7% E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt. 18% FŐGÁZ (RWE, Budapest önkormányzata)

22% TIGÁZ (ENI, RWE) 14% ÉGÁZ–DÉGÁZ (GdF)

Az E.ON a magyar villamosenergia-elosztási piacon

| Gyorsabb döntéshozatal, egységes folyamatműködtetés |

2008-ban elosztott villamos energia (35 TWh/év) az E.ON Hungária 44%-os piaci részesedéssel rendelkezik a magyar piacon

11.5% DÉMÁSZ (EdF)

11.5% E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. DÉMÁSZ (EdF)

16% ÉMÁSZ (RWE, EnBW, MVM)

ÉMÁSZ (RWE, EnBW, MVM)

ELMŰ-

ELMŰ (RWE, EnBW, MVM)

21% E.ON Északdunántúli E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. Áramhálózati Zrt.

E.ON

E.ON

E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt.

12% E.ON Tiszántúli E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt Áramhálózati Zrt.

E.ON 28% ELMÜ (RWE, EnBW, MVM)

gáz.áram 2009/2010. tél E.ON

Az irányítási modellváltásból a tervek szerint az ügyfelek – egyelőre – szinte semmit sem fognak észrevenni. „Az ügyfelekkel kapcsolatot tartó munkatársaink maradnak helyileg is ott, ahol eddig is dolgoztak, és így továbbra is megbízhatóan támaszkodhatunk majd a helyismeretükre, széles körű szakmai tapasztalataikra és az ügyfeleinkkel kialakított jó viszonyukra” – magyarázta lapunknak Patay László, az öt hálózati társaság új igazgatósági tagja. „A nem közvetlenül ügyfélhez vagy földrajzilag kötött hálózati eszközökhöz tartozó munkáknál viszont kerestük annak a lehetőségét, hogy miként tudjuk a felhalmozott tudást úgy központosítani, hogy közben ne vesszenek el számunkra a munkatársak, akik ezeket a fontos szakmai ismereteket birtokolják. Ezt a tudásközpontok kialakításával igyekszünk biztosítani, ahol egy helyen, együtt gondolkodva tudják a szakterület munkatársai a csoport számára a legjobb megoldásokat megtalálni. Ennek felosztásánál törekedtünk arra, hogy minden munkatárs lehetőleg megtalálja a számára leginkább kihívásokat jelentő feladatot.” – fejtegette Patay László. gáz.áram 2009/2010. tél E.ON

Bár az ügyfelek a január 1-jétől hatályos változásból egyelőre nem fognak érezni semmit, egy-két év után ők is tapasztalhatják majd: helyes döntést hozott az E.ON, amikor egységes irányítási modellt vezetett be a három áramés két gázhálózati társaságnál. „Először azzal a pozitív hatással szembesülhetnek majd ügyfeleink és üzleti partnereink, hogy az elosztótársaságok döntéshozatali mechanizmusa felgyorsul a jövőben. Eddig különböző személyi összetételű szervezetek véleményét kellett ütköztetni egy-egy döntés előkészítésekor, ez most óhatatlanul lerövidül majd, az összevont irányítású szervezetek sokkal gyorsabban fognak dönteni, mint eddig” – mondta el Patay László. Középtávon pedig az új irányítási modell újabb előnyeit is élvezhetik majd a hálózati cégek ügyfelei: „A három áram- és két gázelosztó társaság folyamatait papíron már összhangba hoztuk egymással az elmúlt évek során. Ezeket a folyamatokat, mint például a fogyasztói bekapcsolásokat azonban a földrajzilag egymástól távol található és különböző irányítás alatt álló szervezeti egységek valamelyest eltérően működtették. Két-három év múlva teljesen egységes képet fognak látni az E.ON-ról az ügyfelek, éljenek a Balatontól északra, délre, vagy a Tiszától keletre” – ecsetelte az új modell által nyújtott esélyeket Gelencsér Lajos.

E.ON-ügyfélszolgálat: az irányítási modellváltást az ügyfelek nem fogják érzékelni, hiszen a velük kapcsolatot tartó munkatársak továbbra is ugyanazon a helyen fognak dolgozni. A nem ügyfél- vagy helyspecifikus munkát végző kollégák eddigi tapasztalataikat tudásközpontokban hasznosíthatják

MAGUNKRÓL l 21

20 l MAGUNKRÓL

Nyugállományba vonul

Rubint Dezső: „1975 augusztusában kezdtem a TITÁSZ-nál, gyakorlatilag ez az első és egyetlen munkahelyem”.

a hazai földgáz- és áramszolgáltatás két jeles személyisége

Rubint Dezső Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. Igazgatóságának elnöke

Az E.ON hálózati társaságainak régebbi vezetői közül ketten a jövő év elejétől a jól megérdemelt pihenést élvezhetik: nyugdíjba vonul Hasenauer András, az E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt., és Rubint Dezső, az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. igazgatósági elnöke. A sors furcsa fintora, hogy egyikük sem tervezte hosszúra pályafutását a munkahelyén, mégis mindketten ott ragadtak: jó három és fél évtizeddel később első és egyetlen munkahelyükről távoznak most.

Hasenauer András

Az E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt. Igazgatóságának elnöke

„Hosszúhetényi sváb családból származom, német nyelvtudásomat is ennek köszönhetem alapvetően. Középiskolai tanulmányaimat viszont már Pécsett, a Vegyipari Gépészeti Technikumban kezdtem meg.” – fog hozzá pályájának bemutatásához Hasenauer András. Vegyipari gépészeti tanulmányait a Miskolci Nehézipari Egyetemen folytatja, majd a katonai szolgálatot szerencsésen megússza, ugyanis rendre „létszámon felülinek” bizonyul a sorozásokkor. 1973-ban a Dél-dunántúli Gázgyártó és szolgáltató Vállalatnál kezd a beruházási osztályon. Eleinte nem jósol magának hosszú jövőt a DDGÁZ-nál, mégis 27 évesen már beruházási osztályvezetővé lép elő: „Három év tapasztalattal még nem igazán voltam felkészülve erre a pozícióra, de szerencsére az idősebb kollégák elfogadtak és mindenben segítettek” – idézi fel a pályakezdést Hasenauer. Ebben az időszakban Pécsett még városi gázt szogáltattunk. A városi gázra épített csövek azonban nem voltak alkalmasak földgáz szállítására, éppen ezért a „földgázosítás” kora sok munkát jelentett a beruházási osztálynak: „Nehéz időszak volt ez, és a politika – féltve a bányászhagyományokat – nem támogatta teljes mellszélességgel a projektet. Éppen ezért csak 1985-ben ért Pécsre a földgáz.” – vezet be a földgázellátás pécsi történetébe Hasenauer, aki

Hasenauer András: „Amikor az új német tulajdonosok átvették a céget, 45 éves voltam. Az azóta eltelt 15 év alatt többet tanultam, mint az előző 25 esztendőben”.

a bekapcsolás előtti években fejlesztési főmérnöki megbízást kap a DDGÁZ-nál. Minden nehézség ellenére szívesen emlékezik vissza erre az időszakra, hiszen az egykori kollektíva tagjai mind a mai napig összejönnek évente egyszer egy babgulyásra máig létező kedvenc pécsi kocsmájukban. A nyolcvanas évek második felében részt vesz Baranya megye földgázhálózatának kiépítésében, majd még a rendszerváltozás előtt műszaki igazgatóhelyettessé lép elő. A földgáz megjelenése Pécsett és a megyében egybeesett fontos társadalmi-gazdasági változásokkal is. Ebben az időben jelentek meg a gazdasági munkaközösségek, ahol – a késő szocializmus új vívmányának köszönhetően – a munkaidő után, a cég eszközeit használva lehetett pluszpénzt keresni. „A szakma szempontjából ez azért volt fontos, mert itt láttam, hogy kik azok, akik elkötelezettek a fejlődés irányába” – emlékszik vissza a mára már történelemmé vált nyolcvanas évekre Hasenauer András. A rendszerváltozás után már műszaki igazgató és így a cég második számú vezetője, majd az akkori állami privatizációs és vagyonkezelő szervezet megbízásából privatizációs biztosként vezényli a cég magánosítását. A privatizáció során a győztes német Ruhrgas–VEW konzorcium azért a DDGÁZ-ra tesz ajánlatot, mert ennek szolgáltatási területén él a hazai német kisebbség jelentős része, amelyhez Hasenauer is tartozik. A privatizáció után már igazgatósági tag, mivel azonban a privatizációs biztosi tisztség megszűnt, ismét visszatér a cég második embere pozícióba, igaz, már az új szervezetben felállított gázgazdasági igazgatóság vezetőjeként: „Fura időszak volt ez, csatározásoktól sem mentes” – emlékszik vissza a kilencvenes évek derekán sok bizonytalanságot hozó korszakra a hazai földgázipar

gáz.áram 2009/2010. tél E.ON

utóbbi két évtizedének meghatározó személyisége. „A privatizáció ugyanakkor elengedhetetlenül fontos lépés volt, ugyanis súlyos forráshiánnyal küzdött a vállalat, így nem tudtunk belefogni a nagy hálózatépítési projektekbe.” Az új tulajdonosok pedig nem lecserélni akarták a korábbi vezetést, hanem megtanítani őket az új korszellemnek megfelelő munkamódszerekre. „Amikor az új német tulajdonosok átvették a céget, 45 éves voltam. Az azóta eltelt 15 év alatt többet tanultam, mint az előző 25 esztendőben”. Persze eleinte furcsa volt a stílusváltás, azonban később kiderült, hogy „megéri pontosan, a szabályok szerint, németesen dolgozni. Észrevettük, hogy végre a jövőbe nézünk.” A privatizáció utáni időszak más téren is váltást hoz: a korábban inkább „sörös” Hasenauer András a német vezetőkkel gyakran jár Villányba bort kóstolni, ami annyira „bejön” neki, hogy kiműveli magát a vörösborkészítés és – ízlelgetés rejtelmeiből, és nem sokkal később már maga is borrendi lovag lesz. „Ma is gyakran és szívesen járok Villányba, sok borásszal nagyon jó barátságban vagyok” – mondja. A legközelebbi tulajdonosváltás 2004-ben érte, amikor – egy évvel az E.ON és a Ruhrgas németországi fúziója után – a DDGÁZ az E.ON HungáriaCsoporthoz kerül. Ismereteit, szakmai tudását az új tulajdonos is értékeli, és hamarosan az Igazgatóság elnöke lesz, igaz, egy átszervezett és kisebb létszámú, immár „csak” elosztói engedélyesként működő vállalat élén. 2010 elején ez a pálya ér véget hivatalosan: „Az új feladatokhoz új emberek kellenek” – mondja az első munkahelyéről nyugdíjba vonuló Hasenauer András. Attól azonban nem fél, hogy unatkozni fog. „Sok nyugdíjas ismerősöm van, a legtöbben azt mondják, hogy amióta nyugdíjban vannak, semmire sincs idejük. Mindenesetre szeretnék még több időt szakítani angoltanulásra és a kertben is bőven akad munka” – adja meg a végszót a hamarosan nyugdíjba vonuló igazgatósági elnök.

gáz.áram 2009/2010. tél E.ON

Az ózdi születésű Rubint Dezső pályája a középiskolától az egyetemig egyenesen ívelt: a miskolci Bláthy Ottó Villamosenergiaipari technikumban ismerkedik először az áramos szakma rejtelmeivel, majd – az akkor szokásos 11 hónapos előfelvételis katonai szolgálat után – a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatja tanulmányait. Az egyetemen a Villamosmérnöki Kar erősáramú szakán tanul tovább, így akár kézenfekvő lett volna, hogy egy áramszolgáltatónál kezdje meg karrierjét, ám „amikor befejeztem az egyetemet, egy dolgban voltam biztos, abban, hogy nem akarok áramszolgáltatónál dolgozni.” Rubint Dezső inkább az akkoriban újdonságnak számító számítógépes folyamatirányítással, méréstechnikával, intelligens szabályozó berendezésekkel szeretne foglalkozni és egy ehhez az elképzeléshez illeszkedő munkahelyet ki is néz magának, az MTA debreceni Atommag­kutató Intézetét. Időközben azonban mégiscsak jelentkezik a Tiszántúli Áramszolgáltatóhoz, és mivel a vállalat azonnal lakást is biztosít neki, visszamondja a kutatóintézeti álláslehetőséget, és mégis munkába áll ott, ahol pedig eredetileg sosem akart. „1975 augusztusában kezdtem a TITÁSZ-nál, gyakorlatilag ez az első és egyetlen munkahelyem” – beszél a 35 éves munkaviszonyt maga mögött tudó mérnök a kezdetekről. Hosszú út vezetett az igazgatósági elnöki posztig: 1975-ben tervezőmérnök, egy évre rá üzemviteli mérnök, majd 1985-től üzemviteli osztályvezető és ugyanebben az évben műszaki vezérigazgató-helyettes volt. 1992-ben fejlesztési igazgatóvá nevezik ki, majd egy évvel később már alállomási osztályvezető, 1995-ben pedig műszakiigazgató-helyettes. Az ezredfordulón már az Igazgatóság tagja, ahol hálózati ope-

ratív igazgatói feladatokat lát el, végül 2008-tól az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. Igazgatóságának elnöke. E hosszú életpálya során persze sok mindent megélt a nyugdíjba készülő vezető: „Pályafutásom során dolgoztam tröszti irányítású állami vállalatnál, állami tulajdonú, majd a privatizációt követően szakmai befektetők többségi tulajdonában lévő részvénytársaságnál, és végül az egyre inkább egy vállalatként működő cégcsoportunknál. Átéltem több átszervezést, korszerűsítést, a hatékonyság növelését célzó decentralizációs és centralizációs hullámot egyaránt. Folyamatában láthattam a villamosenergia-szolgáltatás átalakulását, fejlődését; az új, világszínvonalú hálózati berendezések és technológiák elterjedését; az ügyféligények felértékelődését és a minőségtudatos gondolkodás kialakulását.” – summázza szakmai tapaszta­la­tait Rubint Dezső. Mai napig szívesen emlékszik vissza három fontos szakmai sikerére: az üzemirányítási rendszer korszerűsítésére, a vállalati EMS/SCADA rendszer üzembe állítására; a hálózati harmonizációs projekt keretében az objektumfelelősi rendszer cégcsoport szintű bevezetésére; valamint a környezetés madárvédelem területén elért eredményekre. A madárvédelem területén példaértékű az a pályázati együttműködés és módszer, ami Rubint Dezső irányítása alatt alakult ki a Hortobágyi Nemzeti Parkkal. E projekt keretében közel 1 milliárd forint pályázati pénz bevonásával, 80 kilométernyi szabadvezetéket építettek át földkábeles hálózattá a Hortobágyi Nemzeti Park területén. S hogy milyen tervekkel készül a nyugdíjas évekre a leköszönő igazgatósági elnök? „Végre több időm lesz a ház körüli kert gondozására és a bélyeg­­ gyűjteményem rendezésére.” A gyűjteménye legfontosabb darabjai az 1947-es Roosevelt-emlékbélyeg sorozat és az Egyetemes Postaegyesület 1949-es évfordulójára kiadott bélyegek, ezeket a gyűjtemény részeket szeretné teljessé tenni. „No és persze bepótolhatom a feleségemmel régóta tervezett, de mindig halogatott tengerentúli utat. Én már jártam az Egyesült Államokban és Kanadában is, de együtt még nem tudtunk eljutni a világ e részére” – vázolja a jövő évre vonatkozó terveit Rubint Dezső.

TRENDEK l 23

22 l TRENDEK

Az E.ON Földgáz Trade legnagyobb gázbeszerzési forrásának ára és a mediterrán piac olajtermékeinek ára. FOB MED 0.2% gázolaj (9 havi átlag)

Mi várható a jövő év elején?

Áram- és gázárak

USD/t

Az E.ON az idén októberben – a többi áramszolgáltatóval összehasonlítva jelentős mértékben – kénytelen volt emelni az áram árát. A földgáz árának meghatározásában az E.ON még az áraménál is nagyobb szerepet játszik, mivel a cégcsoport földgáz-nagykereskedője vásárolja meg orosz partnerétől a hazai import 80 százalékát. Írásunkban annak jártunk utána, hogy milyen ártrendekkel számolhatnak ügyfeleink és partnereink a jövő év elején a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján.

Hizo Ferenc, az E.ON Hungária szabályozási vezetője

| Miért volt kénytelen az E.ON októberben áramárat emelni? | „Az energiahivatal részletesen indokolta határozatában az áramár növekedésének okait. Jelentős árnövelő tényezőként említik a kötelező átvétel intézményét” – magyarázza a Magyar Energia Hivatal határozatával a kezében Hizó Ferenc, az E.ON Hungária szabályozási vezetője a novemberi 1,3 - 6,2 százalék közé tehető árnövekedés okát. A kötelező átvétel intézményét a 2007-ben elfogadott villamosenergia-törvény vezette be. Ezt – a törvény szövege szerint – „a megújuló energiaforrás, a hulladék mint energiaforrás, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználásának elősegítése” indokolta. Eszerint a megtermelt áramot a MAVIR mint rendszerirányító, köteles szabályozott áron átvenni a zöld jellegű erőművektől. A legkésőbb 2015-ig meghosszabbítható áramátvételi rendszer hátterében azonban nem csak a környezetkímélő, ám a piaci viszonyok mellett nem versenyképes technológiák támogatása állt. A kapcsolt (azaz hőt és villamos áramot is termelő) erőművek is belekerültek a kötelező átvételi mérlegkörbe, méghozzá azért, hogy ezzel a távhőt használó háztartások anyagi helyzetén javítsanak, a távhőt is termelő erőművek termelése ugyanis jobb esetben nullszaldós, rosszabb esetben veszteséges volt. Ezért az itt termelt áram szabott (és természetesen: magasabb) áron történő kötelező átvételével kompenzálták e létesítményeket. „Az egyetemes szolgáltatásban részesülő áramfogyasztók valójában keresztfinanszírozzák a távhőt használó fogyasztói kört.” – foglalja össze a rendszer lényegét Hizó Ferenc.

Az egyetemes szolgáltatásban részesülő áramfogyasztók valójában keresztfinanszírozzák a távhőt használó fogyasztói kört.

FOB MED 1% fűtőolaj

Brent USD/bbl

USD/t

130 120 110 100 90 80 70 60 50 40

1200 1000 800 600 400 200 0 2008. január

2009. január

2010. január

based on fwds. dd. 17/11/2009

| Kapcsolt erőművek túlsúlyban | A kötelező átvételi körbe bekerült, tehát támogatott áramtermelési formák aránya az elmúlt években jelentősen megváltozott. 2006-ban a kapcsolt erőművek 1592 GWh árammennyiséget termeltek, mely 2009 első felében már 2520 GWh-ra nőtt. A kötelező átvétel keretében a kapcsolt erőművektől származó energiamennyiség a megújuló forrásokból származó energiához viszonyított aránya elérte a 72 százalékot. A támogatott áramtermelésre fordított összeg, azaz a piaci ár és az érvényesített ár közötti különbség mintegy 43 milliárd forintot tett ki idén az első félévben, melynek a zömét (valamivel több mint 30 milliárd forintot) a kapcsolt áramtermelés támogatására fordították. „Azt már nehéz lenne megmondani, hogy pontosan men�nyivel drágítja meg a kötelező átvétel a lakosság villanyszámláját. Azt viszont az E.ON Hungária beszerzési tapasztalatai alapján tudjuk, hogy a kötelező átvétel átlagára megközelítőleg kétszerese a Magyar Villamos Művek átlagáramárának” – utal az árfelhajtó tényezőre az E.ON szabályozási vezetője. Pontos számot azonban ő sem tud mondani, hiszen számos összetevő módosítja, hogy egy adott napon hogyan alakul az áram beszerzési ára. Az MVM által csúcsidőben szolgáltatott áram ugyanis eleve drága, így nem mutatkozik nagy különbség, ha ebben az időszakban a kötelező átvételi körből származó áram is szerepel a beszerzési mixben. Azonban ha éppen akkor gáz.áram 2009/2010. tél E.ON

kell támogatott áramot átvenni, amikor az MVM-nél ezt olcsóbban is megtehetnénk, úgy az áramszolgáltatók, köztük az E.ON is többet kénytelen fizetni.

A villamosenergia-törvény előírásai szerint a kötelező átvétel keretében történő áramátvétel 2010 végéig tart. A Magyar Energia Hivatal akkor hosszabbíthatja meg egy erőmű ilyen jogosultságát 2015-ig, ha az erőművi befektetés a vizsgálat időpontjáig még nem térült meg. A többi – jelenleg a kötelező átvétel keretében termelő – erőmű kénytelen lesz a jövőben drágán megtermelt termékét a szabadpiacon eladni. Az E.ON Hungária árszakértői csapata az Energia Hivatal számára a nyáron benyújtott ármódosítási kérelmében éppen a kötelező átvétel arányának várható növekedése tükrében kért 10-11 százalékos áramáremelést. Ezzel szemben a Hivatal saját számításai alapján csak 7 százalékot hagyott jóvá. Mint időközben kiderült, az E.ON becslése bizonyult helyesnek, így ha azt a Magyar Energia Hivatal korábban elfogadja, az átlagosan 6,2 százalék helyett nem lett volna szükséges az árakat megemelni novembertől. „A hatályos szabályozás éves szinten 1,90 forint/kWh árrést engedélyez az áramszolgáltatóknak minden egyes értékesített kilowattóra után a fogyasztóknak felszámolni. A változó beszerzési költségek miatt év közben figyeljük, hogyan fog alakulni ez az éves szintre vetített árrés” – irányítja a figyelmet a hatályos szabályozás szerinti árrésplafonra Hizó Ferenc. A mostani áremelés hátterében ugyanis az áll, hogy a szeptemberi kalkulációk alapján kiderült, az E.ON Hungária a rendeletben biztosított bevételi szintjét nem tudja elérni. Miután 2010 január elsején új áramév kezdődik, könnyen elképzelhető, hogy az első negyedév tapasztalatai alapján az E.ON áramára csökkenni fog, hiszen akkor már nem lesz szükség az év közben felhalmozódott különbözet kiigazítására.

A földgáz árát a földgáz beszerzési költsége, a beszerzési szerződésekben szereplő árképlet, valamint a dollár-forint árfolyama határozza meg. gáz.áram 2009/2010. tél E.ON

az EFT legnagyobb beszállítójának gázbeszerzési ára USD/em³

Az ábrán látható piros és szürke vonal a gázolaj, valamint a fűtőolaj 9 havi átlagolt árát mutatja. Jól látható, hogy a fekete vonallal jelölt, az E.ON Földgáz Trade által fizetett gázbeszerzési ár követi e két olajtermék átlagárának alakulását

| Áramár-csökkenés jövő év elején? | A mediterrán régió 0,2%-os gázolaj és 1%-os fűtőolajárának alakulása a Brent árváltozásának függvényében FOB MED 0.2% gázolaj

FOB MED 1% fűtőolaj (9 havi átlag)

2008. január

2009. január

2010. január

A mostani áremelés háttérben az áll, hogy a szeptemberi kalkulációk alapján kiderült, az E.ON Hungária a rendeletben biztosított bevételi szintjét nem tudja elérni. | A földgáz ára: januártól enyhe emelkedés várható | „A földgázárra ható tényezők várható alakulásának tükrében januárban enyhén emelkedhet a földgáz beszerzési költsége” – utal az árnövelő trendekre Horváth Tibor, a legnagyobb hazai földgázkereskedő, az E.ON Földgáz Trade Zrt. gázbeszerzésért felelős igazgatósági tagja. A földgáz árát továbbra is alapvetően a beszerzési szerződésekben szereplő árképlet, valamint a dollár-forint árfolyama határozza meg. Az, hogy Budapesten hogyan alakulnak a kőolajtermékek árai, lényegében attól függ, hogy miként alakulnak a mediterrán régió fűtőolaj- és gázolajjegyzésárai. Mellékelt ábráinkon bemutattuk, hogy mennyire együtt mozog az E.ON Földgáz Trade keleti gázbeszerzési szerződéseiben szereplő fűtőolaj és gázolaj ára a Brent nyersolaj árának alakulásával, valamint miként követi eme két olajtermék árának az árképletben szereplő kilenc hónapos átlagolt alakulását az E.ON Földgáz Trade tényleges oroszországi gázbeszerzési ára. Mivel a gázbeszerzési ügyleteket főként dollárban számolják el, ezért az amerikai valuta a forinthoz képesti esetleges gyengülése az importár-növekedés kiegyenlítését eredményezhetné a forintban számolt gázárakban. Nagyjából 10 Ft/$ árfolyamváltozás okozhatna 2,5 százalékpontos csökkenést a végfogyasztói földgázáraknál. „Jelenleg azonban semmi sem utal egy jelentősebb árfolyamcsökkenésre, mely ellensúlyozhatná az importárak növekedését” – mondta el lapunknak Horváth Tibor. Szintén árnövelő hatású, hogy növekednek a továbbra is hatóságilag meghatározott, a stratégiai gáztároló és kereskedelmi tárolók feltöltéséért és a gáztárolásért fizetendő készletezési díjak (köbméterenként 1,38 forintról 1,87 forintra), valamint a szintén a gázárakba épített elosztói (hálózat-fenntartási) költségek is.

2009

TRENDEK l 25

24 l TRENDEK

Liberalizáció és válság az energiaiparban „A kínai írásban a krízis szó két írásjelből tevődik össze. Az egyik jelentése veszély, a másiké lehetőség” – mondta John F. Kennedy egy beszédében. Bár időközben kiderült, hogy feltehetően egy félreértésen alapul ez a mondás, mai napig előszeretettel idézik világszerte. Ugyanis jól kifejezi, hogy egy mélypont egyszerre katasztrófa és a megújulás lehetősége. A válságnak ugyanis haszna is lehet: annyit ér, amennyit tanulunk belőle. A hazai vállalatvezetők XVIII. Vezérigazgatói Találkozóján Kóbor György tartott előadást a válság energiaipart érintő hatásairól. Ennek apropóján beszélgetésünkben arra kértük az E.ON Hungária Csoport energiakereskedő cége, az E.ON Energiaszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatóját, hogy ossza meg magazinunk olvasóival: mennyire befolyásolta a válság az E.ON energiaértékesítését.

„A lakossági fogyasztók energiafogyasztásán még nem látszanak a válság hatásai”.

Beszélgetés Kóbor Györggyel, az E.ON Energiaszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatójával A Vezérigazgatói Találkozón tartott előadásában bemutatta a GDP változásának hatását az energiaértékesítésre. Ennyire egyértelmű összefüggés állapítható meg a bruttó hazai össztermék és az energiafogyasztás mértéke között? Kóbor György: Valóban létezik egy közgazdaságtani megfigyelésen alapuló összefüggés, miszerint a GDP növekedése az energiafogyasztás bizonyos arányú emelkedését indukálja. Az áram- és földgázfogyasztásra egyaránt jellemző, hogy statisztikailag 1%-os GDP-növekedés 0,5%-os energiafogyasztás-növekedéssel jár. A kormány által prognosztizált 6-6,5%-os csökkenésből kiindulva – enyhe pesszimizmussal 7-7,5%-ra taksálva a valós csökkenést – megközelítőleg 6-7%-os igénycsökkenéssel számolunk. Persze egyelőre kérdés, hogy a GDP növekedésénél tapasztaltak igazak-e annak csökkenésre is.

Mikortól voltak érezhetőek a gazdasági visszaesés hatásai az E.ON energiakereskedelmi adataiban? Kóbor György: Már 2008 utolsó negyedévében is érzékelhető volt egy kisebb visszaesés, majd 2009 elején végeztünk egy felmérést fogyasztóink körében, mely megerősítette, hogy további csökkenés várható. A felmérésből csak annyi derült ki, hogy ügyfeleink visszafogják fogyasztásukat, de ekkor még nem tudtuk, pontosan mennyivel csökken a fogyasztás. Ezt a 2009. év első hónapjai mérési adatainak összesítése mutatta meg. A Magyar Energia Hivatal honlapján található adatok szerint 2009 első félévében az E.ON észak-dunántúli régióját sújtotta leginkább a gazdasági visszaesés. Mi az oka, hogy éppen az ország egyik legdinamikusabb gazgáz.áram 2009/2010. tél E.ON

dasági eredményeit produkáló régió szenvedte meg a válság hatásait? Kóbor György: Idén januárban ez a trend még nem tűnt en�nyire egyértelműnek. Amikor azonban az Index útjára indította elbocsátásszámlálóját, nyilvánvalóvá vált, hogy az ebben a régióban működő cégeknél lesz a legnagyobb az elbocsátás mértéke. Gyakorlatilag az autóipar „bedőlése” indította el a sort, és az észak-dunántúli régióban meglehetősen sok vállalkozás működik, amely ezt az ágazatot szolgálja ki. A leépítéseket, üzembezárásokat elsőként bejelentő cégek zöme vagy a mi ügyfelünk volt, vagy a mi hálózatunkat használva fogyasztott energiát. Milyen konkrét problémákat okozott az E.ON-nál az energiafogyasztás csökkenése? gáz.áram 2009/2010. tél E.ON

Kóbor György: Mivel a tavaly szeptember-októberi időszakban nem volt jelentős fogyasztáscsökkenés, több áramot vásároltunk a 2009-es évre, mint amennyit később el tudtunk adni. A többlettől csak a nyáron tudtunk megszabadulni, amikor a túlkínálat miatt már csökkent az ár. Azonban nem csak itt szenvedtünk el veszteséget, ugyanis a kiskereskedelmi árrésünk is csökkent – volumenarányosan. Egy sajátos, szakmaspecifikus hatás abból következett, hogy a cégek átszervezték a munkaidő-struktúrát, csökkentették a műszakok számát és a munkaidő hosszát. Így azonban már nem a legolcsóbbnak számító ún. „zsinóráram”, illetve földgáz alkotta portfóliónk zömét, az igényeket sajnos a drágább termékekből kellett fedezni, mely szintén csökkentette a nyereséget.

TRENDEK l 27

26 l TRENDEK

Kóbor György az E.ON Energiaszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója

„Általános és középiskolában zömében ötöseim voltak, kivéve a magatartást és a szorgalmat” – kezdi meg tanulmányai eredményei felidézésével a Pécsett született és Sopronban felnövekvő Kóbor György életpályája bemutatását. Szülei mindketten orvosok, György pedig – a jó tanulmányi eredményei és az elvileg kikövezett út ellenére – mégsem követi a családi hagyományt, ugyanis látja az orvosi pálya árnyoldalait is, mint például a gyakori hétvégi ügyeletet. Éppen ezért a jogi vagy közgazdászpályán gondolkodik. Annak ellenére, hogy a matematika sosem volt a szíve csücske, mégis a közgazdász pályát választja: „Általános iskolában volt egy számológépem és arra készültem, hogy nyolcadik után végre kidobhatom. Ugyanígy akartam megválni tőle az érettségi után, de akkor meg jött a főiskola, majd az egyetem. Végül a diplomaosztó idejére magától szétesett” – emlékezik vissza Kóbor György, akinek asztaláról ma sem hiányzik a számológép. Első felvételije a Közgazdaságtudományi Egyetemre nem sikerül, bár ő mai napig nem ért egyet az egyetem döntésével. Kis kitérőt tesz Szolnokra, ahol külkereskedelmi szakon tölt egy évet: „Nagyon jó volt itt a társaság, mai napig az itt megismert emberek képzik a baráti köröm magját”. Szolnokon köztársasági ösztöndíjas és évfolyamelső, így az első év után azonnal átveszik a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre. Itt sem ül azonban babérjain, az egyetem mellett dolgozik, először a Horwath Consultingnál tanácsadó, majd a Hungexpón tolmács. Utóbbi apropóján nyelvtudásáról is faggatjuk: „Amikor még nagyrészt az orosz volt a kötelező, én már akkor is magántanárnál angolt, majd németet tanultam”. Igaz oroszból is megszerzi a középfokú nyelvvizsgát. Első munkahelye az egykori szakszervezeti vagyont kezelő, Arago Csoporthoz tartozó Hunguest Hotels, ahol bepillantást nyer egy piaci alapon működő, profi, magyar vál-

lalkozás mindennapjaiba. 2000-ben úgy dönt, kipróbálja magát nemzetközi környezetben is, és jelentkezik az E.ON jogelődje, a Bayernwerk álláshirdetésére. Az értékesítési kontrollingon kezdi meg munkáját, majd hamar értékesítési kontrolling vezetővé avanzsál. Amikor az értékesítési kompetencia közponján belül szétválasztják a közüzemi és szabadpiaci értékesítést, utóbbinak vezetőjeként folytatja karrierjét, immár E.ON-osként. Ezzel párhuzamosan az akkor megalakuló E.ON Energiakereskedő ügyvezető igazgatója lesz, mely már első évét is szép eredménnyel zárja. Egy rövid ideig a 2007-ben alakult E.ON Energiaszolgáltató vezetését is átveszi, majd a két Kft. összeolvadása után is ügyvezető igazgató marad. Persze az is érdekel bennünket, hogy egy ilyen felelősségteljes pozíció mellett men�nyi szabadideje marad Kóbor Györgynek sportra, kikapcsolódásra, családra: „Negyed hatkor kelek, 6-kor már a futópadon rovom a kilométereket egy belvárosi konditeremben. Kiváló stresszoldó”. Emellett kevés szabadidejében egyszerre több könyvet is olvas – kedvenc írója a két világháború közötti brit arisztokrácia életét kön�nyed humorral bemutató P.G. Woodhouse – melyhez szívesen kortyolgat kedvenc borából, a Pannonhalmi Infúzióból. Bár nagy szerelem számára Prága és Írország, értékeli és szívesen fedezi fel a hazai és az erdélyi vidéket is feleségével és három fiával. Gyermekeiről annyit még elárul, hogy „mindegyikük visel egy szerb hangzású második keresztnevet (Milán, Mirkó és Iván), ugyanis édesapám – aki több szláv nyelvet is folyékonyan beszélt – szerb származású volt.” Kóbor György beszélgetésünk végén megelőlegez két újévi jókívánságot: „Szeretném, ha Magyarországon mindenki egy kicsit optimistább lenne. Az E.ON-nak pedig sok elégedett ügyfelet kívánok”.

Csak a nagyfogyasztó ügyfeleket érintette a válság, vagy csökkent a lakossági fogyasztók energiavételezése is? Kóbor György: Amit eddig elmondtam, az elsősorban a versenypiacra, itt is főleg az egyedi ügyfelekre érvényes. Véleményem szerint az egyetemes szolgáltatás területén a válság csak később lesz majd érezhető. Felméréseink egészen furcsa összefüggéseket is feltártak a lakossági fogyasztók körében: volt, aki például azt mondta, hogy mivel nincsen pénze nyaralásra vagy kultúrára, ezért inkább otthon ül és tévét néz. Ebből az a fonák helyzet alakul ki, hogy a takarékoskodás megnöveli az áramszámlát. Úgy tűnik, hogy idén még a lakosság feléli tartalékait, jövőre azonban valószínű, hogy a háztartási kiadások megnyesése is napirendre kerül. A kereslet csökkenése miatt nemzetközi szinten csökkentek az energiaárak. Ez a jelenség milyen hatást gyakorol az energiaszolgáltatókra? Kóbor György: A nemzetközi energiaárak drasztikus, 28– 30%-os csökkenése Magyarországon is fokozta a versenyt. Egy tisztán elméleti példával megvilágítva: ha eddig 5%-os haszonkulccsal 100 euró értékben kötöttünk meg egy szerződést, akkor ez az ár most 70 euró és a hasznunk 5 euró helyett csak 3,5 euró. Mivel fokozódott a verseny, engednünk kellett a korábbi árrésünkből is, így az iménti példánál maradva a hasznunk ehelyett is inkább csak 2 euró körüli. Nemzetgazdasági szinten ez persze pozitív folyamat, hiszen a fogyasztók költséget takarítanak meg, és az energiaárak lefelé nyomják az inflációt. Egy további hatás, hogy – felbuzdulva az árzuhanás láttán – olyan hangokat is hallhatunk, melyek az egyetemes szolgáltatást tisztán piaci alapokra helyezné. Én mindenesetre óva intenék az ilyen elhamarkodott kijelentésektől. A csökkenő energiaértékesítés miatt csökkentek a hálózati veszteségek is? Kóbor György: Ha a volumencsökkenést szélesebb kontextusban, tehát az E.ON Hungária vállalatcsoport szintjén vizsgáljuk akkor, valóban igaz, hogy csökkentek a hálózati veszteségek, hiszen kevesebb villanyt, illetve földgázt tápláltak a hálózatba, bár ez összességében nem jelentős tényező. Ami azonban sokkal fontosabb: a hálózaton az árszabályozás költségalapú, tehát a tarifák a fogyasztás arányában alakulnak, ezért ha nincsen fogyasztás, kevesebb a fedezet ezekre a költségekre. Innentől fogva azt kellett elemeznünk, hogy hol tudunk megtakarításokat elérni a hálózati oldalon, ez viszont visszahat a hálózat működőképességére. gáz.áram 2009/2010. tél E.ON

Mivel a térségben áramból túlkínálat van, olcsóbb a hazai igényeket importforrásból fedezni. Az E.ON debreceni és nyíregyházi erőművei kiváló hatásfokuk ellenére sem tudnak nyereségesen működni most

Nézzük meg a serpenyő másik oldalát is. Vannak a válságnak pozitív hatásai is? Kóbor György: A krízishelyzet végre rákényszerítette a cégeket a kreativitásra. Ez azt is megmutatta, hogy – tisztelet a kivételnek – egyes vállalkozások eddig gyakran nagyon pazarlóan működtek. Ha kilábalunk a válságból, remélem megmarad ez a költségtakarékos szemlélet. Megfigyelhető, hogy több cég átállt a félig feldolgozott termékek gyártásáról a magasabb feldolgozottságú – kisebb volument lekötő, így kisebb energiaigényű – termékek előállítására. Tény, hogy a cégek árbevétele visszaesett, ugyanakkor az üzemi eredmények sok esetben nem, s ebben nagy szerepe van a költségek csökkenésének. Mi magunk is sokkal kreatívabbak lettünk, hiszen sok olyan új szerződést kötöttünk, amire korábban nem volt szükség. Vannak-e a válságnak – az energiaértékesítés csökkenése mellett – az egész energiaipart jelentősen érintő hosszú távú hatásai? Kóbor György: Igen, a válság hatására csökkenő energiakereslet az erőművek áramtermelésére is rányomta bélyegét. Olyan mélységbe zuhantak az árak, hogy sok hazai erőműnek egyszerűen nem éri meg termelni. Mivel a térségben áramból túlkínálat van, olcsóbb a hazai igényeket importforrásból fedezni. Az E.ON debreceni és nyíregyházi erőművei – hiába dolgoznának nagyon jó hatásfokkal – szintén állnak, ugyanis ilyen árak mellett lehetetlen nyereséget termelni. Egy további hatás, hogy a földgáz és az áram ára már nem követi egymást. Ilyet még soha nem tapasztaltunk Magyarországon. A válság „csupán” az energiaigény csökkenését okozta, vagy az ügyfelek fizetőképességét, ill. fizetési hajlandóságát is befolyásolta? Kóbor György: Tapasztalataink szerint a hajlandóság megvan a számlák kiegyenlítésére. A vállalati szférában ugyanakkor a korábbinál is nagyobb mértékű a körbetartozás. Mivel a cégek kiszolgáltatott helyzetben vannak, elsősorban a gáz.áram 2009/2010. tél E.ON

villany- vagy a gázszámla kifizetésével várnak ameddig csak lehet. A fizetési morál változása a kintlévőségek növekedéséhez is vezetett? Kóbor György: Összességében nem növekedtek, viszont korosodtak a kintlévőségek. Az eredmény szempontjából nálunk ez veszteségként jelentkezik. Persze nekünk is van egy hatásos eszközünk veszteségeink csökkentésére, hiszen kikapcsolhatjuk a nemfizetőket. Ez azonban csak a legvégső eszköz, a kikapcsolási értesítőt rendszerint 30-60 nap után küldjük ki. Ilyenkor általában már fizetnek ügyfeleink, de mivel kevesebb a hitellehetőség, áramszolgáltatóként gyakorlatilag egy kényszerbanki szerepben működünk. A lakossági fogyasztóknál más a helyzet, hiszen a védendő fogyasztó igen tágra szabott kategóriájával az állam megakadályozza, hogy érvényesítsük a követeléseinket. Jelenleg mintegy 25-30 ezer fogyasztó élvezi a védett fogyasztói státusz előnyeit, de ha ez így megy tovább, akkor Magyarország a sok millió védendő fogyasztó országa lesz. Az energiaszolgáltatókkal fizetteti meg az állam a szociálpolitikát? Kóbor György: Magyarországon most sajnos pontosan ez történik. Az Egyesült Államokban például olyan mértékű segélycsomaggal támogatta meg a gazdaságot az állam, mely túltesz minden korábbi állami válságkezelésen, még a Marshall-segélyen is. A magyar állam ezt nem tudja megtenni, ugyanis ez a deficit további növekedéséhez vezetne. Éppen ezért minden terhet igyekszik a vállalkozásokra, ezen belül az energiaiparra áthárítani. A krízisalap létrehozása, a védendő fogyasztókra vonatkozó szabályok a reálszférára terheli a szociálpolitika megvalósítását, melyet valójában az államnak kellene finanszíroznia. Az egyetemes szolgáltatás így nem más, mint az energiaszolgáltatók, köztük az E.ON szociálpolitikai hozzájárulása az államháztartás hiányának csökkentéséhez.

FELVILLANYOZVA l 29

A villamos és mágneses erőterek a középés nagyfeszültségű vezetékek közelében

Az erő(tér) velünk van!

Az elektromágneses környezetvédelem ugyanolyan jellegű környezetvédelmi probléma, mint a talaj, a levegő vagy a vizek tisztaságának kérdése. Egyre gyakrabban találkozhatunk a sajtó szalagcímeiben olyan hírekkel, melyek az erőterek egészségkárosító hatásairól adnak hírt. Annak érdekében, hogy kiderüljön az igazság, az E.ON Hungária megbízásából a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamos Energetikai Tanszéke vizsgálta: mekkora villamos és mágneses erőteret generálnak az E.ON közép- és nagyfeszültségű vezetékei és ezek jelentenek-e bármiféle veszélyt a lakosságra, illetve az E.ON dolgozóira.

Az elektromos vezetékek alapvetően kétfajta erőteret generálnak: villamos, valamint mágneses erőteret. A legújabb kutatások fényében úgy tűnik, hogy a kétféle erőtér közül mágneses erőterek hatnak igazán az élő szervezetekre.

2009. április 2-án az Európai Parlament jelentős többséggel elfogadta az „Elektromágneses mezőkhöz kapcsolódó egészségügyi aggodalmakról” című jelentését. Az Európai Parlament ezzel újra felhívta a figyelmet a köznyelvben gyakran „elektroszmognak” nevezett, sajátos környezetszennyezéshez kapcsolódó problémákra és feladatokra. A sajtóban és az interneten megjelenő megannyi híradás és szenzáció miatt a villamos, a mágneses és az elektromágneses erőterek jellemzőivel, egészségügyi hatásaival kapcsolatban sok a félreértés. Már-már közhelyszerűen hallható az a vélekedés, miszerint minden erőtér káros. Nem csak a közvélemény körében vetődik fel sok kérdőjel az erőterek emberre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Az Európai Parlament említett állásfoglalásának indoklásában is érezhető a téma körüli bizonytalanság: „Megannyi kérdés, mely számos tudományos bizonytalanságot vet fel, és amelyet az illetékes hatóságok még nem mértek fel teljesen.” Abban azonban mindenki egyetért, hogy az erőterek vizsgálatára, hatásainak felderítésére és a bizonyítottan káros hatások kiküszö­bölésére szükség van. Dr. Berta István professzor szerint – aki az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. megbízásából végzett, az elektromágnes és mágneses erőterek hatását vizsgáló kutatásokat vezette – ezek a kijelentések félrevezetők: „Az erőterek általában egészségkárosítónak nevezni olyan, mint ha azt mondanánk, hogy minden folyadék káros, csak azért, mert bizonyos folyadékok mérgezők vagy károsak az egészségre”. (A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen oktató egyetemi tanárral készült interjút a következő oldalakon olvashatják). gáz.áram 2009/2010. tél E.ON

| Bevezetés az erőterek világába | A félreértések és az értetlenség hátterében az is állhat, hogy az erőterek emberi érzékszervekkel nem érzékelhetők, így bizonyos titokzatosság lengi körül őket. Alapvetően ugyanúgy nem érzékeljük a föld mágneses erőterét, mint a rádióhullámokat (a villamos, a mágneses, illetve az elektromágneses erőtereket). Az ember környezetében bizonyos technológiák alkalmazásnak köszönhetően, de természetes okokból is villamos, mágneses és elektromágneses erőterek jönnek létre. Az erőtereket erősségük, valamint frekvenciájuk alapján különböztetjük meg. A nulla és a 1015 Hz közötti frekvenciatartományban a nem ionizáló sugárzás alakul ki, az ennél nagyobb frekvencián pedig az ionizáló sugárzás lép fel. Az ionizáló sugárzás – mint például a röntgen vagy a radioaktív sugárzás – közvetlenül károsíthatja a sejteket. Természetesen a nem ionizáló sugárzások is hatnak az élő szervezetekre. Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy a földi élet ezekben az erőterekben alakult ki, és némely életfunkció is elképzelhetetlen erőterek nélkül. Általánosan megállapítható tehát, hogy vannak olyan erőterek, melyek alapvetően szükségesek az élethez, de vannak olyanok is, melyekkel szemben védekezni kell. A közép- és nagyfeszültségű villamos vezetékek 50 Hz frekvencián alapvetően kétfajta erőteret generálnak: villamos, valamint mágneses erőteret. A legújabb kutatások fényében úgy tűnik, hogy a kétféle erőtér közül a mágneses erőterek hatnak erősebben az élő szervezetekre, sejtekre. Ugyanakkor a villamos erőterek ellen sokkal könnyebb a védekezés.

FELVILLANYOZVA l 31

30 l FELVILLANYOZVA

A villamos térerősség szimulációja 120 kV-os szabadvezeték esetén

A villamos erőtér kal és mérésekkel a jellemző esetekre 100-1500 V/m térerősséget kaptunk a talajszinttől 1,8 m magasságban, közvetlenül a vezeték alatt, a legnagyobb belógás helyén, tehát ott, ahol a legnagyobb értékek lépnek fel. Az eredmények alapján tehát megállapítható, hogy azokon a helyeken, ahol a lakosság tartózkodhat, a tényleges értékek sehol sem haladják meg a nemzetközi ajánlásokban szereplő egészségügyi határértéket. A következő táblázat néhány, a mindennapi életben használt villamos készülék közvetlen közelében mérhető villamostérerősség-értéket tartalmaz. Ezek a pontszerű források által létrehozott értékek általában rövid időre (néhány percre vagy órára, nem folyamatos hatásra), és rendkívül kis távolságra (néhány centiméter) vonatkoznak. Az értékek a távolság növekedésével rohamosan (néhány centiméter után nagyságrendekkel) csökkennek.

E V/m

[V/m] 8 120 80 50 5 60 180 500 260 60

Tűzhely Vasaló Hajszárító Porszívó Asztali lámpa Tévékészülék Sztereorádió Fűtőpárna Bojler Kávéfőző

Speciális esetekben létrejöhetnek olyan erőterek, melyek megközelítik, vagy meghaladják az egészségügyi határértéket. Ilyenek az elosztók, sínrendszerek, transzformátorok közvetlen környezetében kialakuló mágneses erőterek. 10

-13

1021 10 -12

gamma sugárzás

1020 10 -11

Röntgenkészülék

1019 10 -10 10 -9 10

Napsugárzás

-8

1016 10 -7 1015

100 nm

10

17

10 -6 10 -5 3 THz

fázisvezetők

nem ionizáló sugárzás

1013 10 -4 1012

optikai sugárzás

ultraibolya sugárzás látható fény infravörös sugárzás

10 -3 1011

radar

Antenna Adótorony Mobiltelefon

10 -1 109 100 108 10

3 MHz

Televízió

10

10 cm

szigetelők

magas frekvenciájú mezők

1

107 102 106

100 m

fázisvezetők

3 GHz

10 -2 10

középhullámok

103

hosszú hullám

105

100 km

3 kHz

104

103 106 102

alacsony frekvenciájú mezők

A szabadvezeték-hálózatok vezetői a feszültségszinttől, a terep adottságaitól és a hálózati tartószerkezetek típusától függően különböző oszlopokon helyezkednek el. A fenti két ábra egy 120 kV-os és egy 20 kV-os hálózat oszlopainak kialakítását mutatja a vezetők elhelyezkedésével.

3 Hz

107

villanyoszlop

mobil rádióhullámok (UMTS, GSM, stb.) ultrarövid hullámok rövid hullámok

105 104

mikrohullámok

50 Hz-es hálózati frekvencia

101

frekvencia hullámhossz Hz m

statikus mezők

pl. a föld mezője

gáz.áram 2009/2010. tél E.ON

m z 30

villámvédelmi védővezetők

500 450

25

400 350

20

300 15

250 200

A lakosság egyre érzékenyebb az épített környezettel szemben; ez megjelenik a villamos energia elosztását lehetővé tevő berendezésekkel kapcsolatban is. A távvezetékekre, alállomásokra, transzformátorokra és kapcsolóberendezésekre vonatkozó panaszok egy része arról szól, hogy a villamos berendezések közelében kialakuló erőterek akadályozzák, vagy ellehetetlenítik a közeli lakásokban, irodákban a számítógépek vagy más elektronikai, híradástechnikai eszközök működtetését. Hasonló problémákat okoznak a nagyfrekvencián működő készülékeink is. A villamos, a mágneses és elektromágneses elven működő készülékeinkre nemcsak egyes természeti jelenségek (pl. a villámcsapások) hatnak, de ezek a készülékeink egymást is zavarhatják, működésük közben az eredetileg független rendszerek „összeakadhatnak”. A berendezéseink összeférhetőségét elektromágneses kompatibilitásnak (EMC-nek) hívjuk. E jelenség találó definícióját Bobe Hope amerikai színész-komikus adta: „a szomszédomnak új pacemakere van, valahányszor a feleségével szeretkezik, kinyílik a garázsajtóm”. Az erőterek élettani (egészségügyi) hatásait és az EMC-t együttesen vizsgálja az elektromágneses környezetvédelem.

Az erőterek hatásának vizsgálata az egykori Szovjetunióban kezdődött az ötvenes évek során. Eleinte a radarkészülék hatását vizsgáltak a 18–22 éves korosztályban. A katonai szolgálatuk alatt radarok közelében hónapokig vagy évekig élő személyeket vizsgálták. Az akkori elemzések – már ha a publikált eredményeknek hinni lehet – a vizsgált személyek mindössze 3 százalékánál mutattak ki különböző enyhébb tüneteket. Jelentős kutatásokat végzett a témában az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és a nem ionizáló sugárzások elleni védekezést vizsgáló nemzetközi szervezet (angol betűszóval: ICNIRP). Az elmúlt 30 évben számtalan szakcikk jelent meg a témában, a WHO 1996-tól több tudományág szakembereinek bevonásával számos országra kiterjedő, nagyszabású kutatássorozatot végzett el. Vizsgálták többek között azt is, hogy a tesztalanyok miként reagálnak arra, ha erősebb erőtérnek teszik ki őket. A kutatók 400 μT (mikrotesla) alatt semmilyen hatást nem tudtak kimutatni, de a biztonság kedvéért később, az egészségügyi határérték meghatározásánál még ezt az értéket is elosztották néggyel. Így lett a mágneses erőtér egészségügyi határgáz.áram 2009/2010. tél E.ON

10

fázisvezetők

150 100

talajszint

5

50 0

0 -20

-15

-10

-5

0

5

10

15

m

x

Az első ábra a villamos térerősség (E) értékét ábrázolja 1,8 m föld feletti magasságban, a vezetékek legnagyobb belógási helyén, a szabadvezeték hossztengelyére merőleges síkban. Ez a hely sík terepen két szomszédos oszlop közötti távolság felénél helyezkedik el. A legnagyobb villamos térerősség a vezetékre merőleges metszetben m z

Emax >

0,2

0,4

0,6

0,8

1

1,2

kV/m

30 villámvédelmi védővezetők 25

20

15

10 fázisvezetők talajszint

5

0

| Élettani hatások |

ionizáló sugárzás

1014

Infralámpa

0,1 mm

nagyfeszültségű szigetelők

röntgen sugárzás

1 nm

1018

villámvédelmi védővezetők

A legnagyobb villamos térerősség 1,8 m magasságban

Villamos térerősség Készülék

talajszint feletti magasság

A villamos erőteret a vezetőkre kapcsolt feszültség hozza létre, ami azt jelenti, hogy a feszültség alatt lévő vezetők körül mindig megjelenik a villamos erőtér, függetlenül attól, hogy a vezetőben folyik-e áram. A villamos térerősség a feszültségtől és a távolságtól függ: minél nagyobb a feszültség, annál nagyobb a térerősség, a távolság növelése viszont a térerősség csökkenését eredményezi. A szabadvezetékek által létrehozott villamos térerősséget csökkentik az épületek fém szerkezeti elemei (pl. a betonszerkezetek vasalása). A számításokat és méréseket 20 kV-os és 120 kV-os szabadvezetékek esetén végeztük el. A villamos térerősség lakosságra vonatkozó, napi 24 órás, 50 Hz frekvencián érvényes határértéke 5000 V/m (volt-per-méter). A szakszemélyzet számára ellenőrzött körülmények mellett napi 8 órás időtartamra a javasolt határérték 10000 V/m. A számítások-

-20

-15

-10

-5

0

5

10

15

m

x

a szabadvezeték hossztengelyétől mért oldalirányú távolság

A villamos térerősség lakosságra vonatkozó, napi 24 órás, 50 Hz frekvencián érvényes határértéke 5000 V/m. Az ábrán látható, hogy még a nagyfeszültségű vezetékek közvetlen közelében is ennek csak mintegy negyedét mutatták ki a mérések.

értéke a lakosság számára 24 órás terhelés esetén 100 μT. A WHO ajánlása alapján ennek megfelelően az Európai Unió országaiban és Magyarországon is az 50 Hz hálózati frekvencián a lakosság számára érvényes egészségügyi határérték a villamos térerősség esetében 5000 V/m, a mágneses indukció esetében 100 μT. | Erőterek a villanyoszlopok és transzformátorok közelében | A mágneses és elektromágnes sugárzás mértékét és hatásait hazai kutatások is vizsgáltak. Az E.ON megbízásából a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamos Energetika Tanszékének Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoportja térerősség-számításokat végzett, melyeket mérési eredményekkel is alátámasztottak.

FELVILLANYOZVA l 33

32 l FELVILLANYOZVA

Beszélgetés Prof. Dr. Berta István egyetemi tanárral az elektromos és a mágneses erőterek élettani hatásairól

A mágneses térerősség szimulációja A mágneses erőteret a vezetőkben folyó villamos áram hozza létre, ami azt jelenti, hogy mágneses erőtér nem lép fel, ha a vezetőben nem folyik áram, még akkor sem, ha az feszültségre van kapcsolva. A vezetőben folyó áram körül fellépő mágneses erőtér az áram nagyságától, és a vezetőtől mért távolságtól függ. Tehát a mágneses térerősség annál nagyobb, minél nagyobb a vezetőben folyó áram, és minél közelebb megyünk a vezetőhöz. A mágneses térerősség helyett általában az azzal arányos mágneses indukciót használjuk,. A számításokat és méréseket 20 kV-os és 120 kV-os szabadvezetékek esetén végeztük el. A mágneses térerősség lakosságra javasolt, napi 24 órára vonatkozó, 50 Hz frekvencián érvényes határértéke 100 μT (mikro-Tesla). A szakszemélyzet számára el-

lenőrzött körülmények mellett napi 8 órás időtartamra a javasolt érték 400 μT. A számítások és mérések a jellemző esetekre 1-10 μT mágneses indukciót eredményeztek a talajszinttől 1,8 m magasságban, közvetlenül a vezeték alatt, a legnagyobb belógás helyén, tehát ott, ahol a legnagyobb értékek lépnek fel. Az eredmények alapján megállapítható, hogy azokon a helyeken, ahol a lakosság tartózkodhat, a tényleges értékek nem haladják meg az egészségügyi határértéket. A táblázatban a mindennapi életben használt, általában csak rövid ideig (néhány percig) működtetett villamos készülék közvetlen közelében (1 cm távolságra) mérhető mágneses indukciót mutatjuk be. Az értékek a távolság növekedésével rohamosan (néhány centiméter után nagyságrendekkel) csökkennek.

Mágneses indukció Készülék Tűzhely Vasaló Hajszárító Porszívó Asztali lámpa Tévékészülék Mosógép Villanyborotva Fúrógép

[μT] 500…1000 10…100 1000…2500 10…1000 500…1000 100…500 10…100 500…1000 100…500

„Az áramvezetékek által keltett erőterek nem veszélyesek a lakosságra” fogadott kutatóhely nem mutatott ki összefüggést az erőterek és a daganatos betegségek kialakulása között. Azokat a híreket, melyek úgy kezdőnek, hogy japán vagy amerikai kutatók bebizonyították ezt az összefüggést, én példányszámnövelő mesének tekintem. A témával világszerte komolyan foglalkozó kutatók nagyon jól ismerik a témában folyó kutatásokat, és határozott véleményem szerint csak a tudományos módszerek, a reprodukálható mérési eredmények vihetnek előre.

A mágneses tér szimulációja 120 kV-os szabadvezeték esetén A legnagyobb mágneses fluxussűrűság 1,8 m magasságban B μ/T

m z 30

talajszint feletti magasság

3,5

3,0

15

villámvédelmi védővezetők

2,5

20

2,0 15 1,5 10 1,0 fázisvezetők

0,0

5

talajszint

0,5

-20

-15 -10 -5 0 5 10 a szabadvezeték hossztengelyétől mért oldalirányú távolság

0

15

m

x

Az első ábra a mágneses indukció (B) (más néven fluxussűrűség) értékét ábrázolja 1,8 m föld feletti magasságban, a vezetékek legnagyobb belógási helyén, a szabadvezeték hossztengelyére merőleges síkban. Ez a hely sík terepen két szomszédos oszlop közötti távolság felénél helyezkedik el. A legnagyobb mágneses fluxussűrűság a vezetékekre merőleges metszetben z m 1 2 3 4 5 6 B > μ/T max

30

villámvédelmi védővezetők

talajszint feletti magasság

25

20

15

10

A vizsgálatok során a talajszinttől 1,8 méter magasságban közvetlenül a nagyfeszültségű (120 kV) és középfeszültségű (20 kV) vezetékek alatt, a legnagyobb belógás helyén (azaz ahol a vezeték és a föld közötti távolság a legkisebb) a térerősség 100-1500 V/m volt. Az 5000 V/m-es határértékhez viszonyítva ez igen csekély érték, főleg hogy a vezetéktől mért távolság növelésével a térerősség is rohamosan csökken. Hasonlóan alacsony értékeket mért a kutatócsoport a szabadvezetékek mágneses erőterét vizsgálva. (A pontosság kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a mágneses erőterek vizsgálatakor a mágneses indukciót mérik). A szintén a legnagyobb belógás helyén 1,8 méter magasságban végzett mérések 1-10 μT-ás erőteret adtak, tehát a legmagasabb érték is a legszigorúbb határérték csupán a tizedrésze. Következésképpen semmilyen veszélynek nincsenek azok kitéve, akik egy közép- vagy nagyfeszültségű távvezeték alatt átsétálnak. Bizonyos speciális esetekben azonban létrejöhetnek olyan erőterek, melyek megközelítik, vagy meghaladják az egészségügyi határértéket. Ilyenek az elosztók, sínrendszerek, transzformátorok közvetlen környezetében kialakuló mágneses erőterek, melyeknek egészségkárosító hatásuk lehet. A magyar kutatások is igazolták, hogy az ilyen erőterekben az erre érzékenyek alvászavarokra panaszkodtak.

fázisvezetők

| Pacemakerrel a villany vezeték alatt |

talajszint

5

0 -20

-15

-10

-5

0

5

10

15

m

x

a szabadvezeték hossztengelyétől mért oldalirányú távolság

A mágneses térerősség lakosságra javasolt, napi 24 órára vonatkozó, 50 Hz frekvencián érvényes határértéke 100 μT (mikro-Tesla). A legnagyobb belógás helyén 1,8 méter magasságban végzett mérések 1-10 μT-ás erőteret adtak, tehát a legmagasabb érték is a legszigorúbb határértéknek csupán a tizedrésze.

A pacemakerrel élő emberek számára az egészségügyi határérték alatti villamos és mágneses erőterek nem okoznak gondot. Veszélyforrást az 5-10 teslás berendezések jelenthetnek (tehát 100 μT-ás határérték ötvenezerszerese, illetve százezerszerese), melyre minden esetben külön tábla figyelmezeti az érintetteket. gáz.áram 2009/2010. tél E.ON

Professzor Úr, miben látja annak okát, hogy az áramszolgáltatás, a villamos berendezések használata, vagy akár a mobiltelefonok elterjedése kapcsán esetenként pánik alakul ki a közvélemény körében? Prof. Dr. Berta István: Ennek több oka is van. Sajnos a tudomány gyakran nagyképű, nem hajlandó olyan nyelvezetre átültetni, úgy kommunikálni eredményeit, mely szakmai végzettségtől függetlenül is érthető. Nekem mint kutatónak és oktatónak az a feladatom, hogy egy unokájáért aggódó nagymamának is el tudjam magyarázni, érik-e káros hatások az adott lakókörnyezetet. Ugyanakkor a média is hibás a pánikhangulat-keltésben, ugyanis az nem szenzáció (gyakorta közlésre sem érdemes), ha arról számolunk be, hogy az adott esetben minden rendben van.

Prof. Dr. Berta István villamosmérnök, a műszaki tudomány doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára, a Magyar Mérnökakadémia tagja, több szakmai-tudományos társaság tagja. Főbb oktatási és kutatási területei az ipari elektrosztatikus veszélyek, a környezetkímélő elektrotechnológiák, az elektromágneses környezetvédelem, a túlfeszültség-, zavar- és villámvédelem.

gáz.áram 2009/2010. tél E.ON

A WHO kutatásai megállapították az emberre biztosan nem káros határértékeket. Mi történik, ha szélsőségesen erős mágneses vagy elektromágneses erőtérnek teszünk ki egy élő szervezetet? Prof. Dr. Berta István: A WHO kísérletei során ügyeltek arra, hogy senkit se tegyenek ki szélsőséges terhelésnek. Állatkísérletek során azonban a rendkívül nagy (a gyakorlatban fellépő erőtér értékének milliószorosa, vagy ezt is meghaladó) erőterek káros (pl. rákkeltő, vagy rák kifejlődését segítő) hatásait is igazoltak kutatók. Egyértelmű, hogy folytatni kell a kutatásokat. Széleskörű nemzetközi kutató munkával kell ellenőrizni a nemzeti és nemzetközi ajánlásokban és szabványokban megadott határértékeket. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy e hátárértékeket mind alulról, mind pedig felülről folyamatosan támadják. A lakosság is találkozhat ilyen erős erőtérrel? Prof. Dr. Berta István: A lakosság ilyen erősségű erőterekkel nem kerülhet kapcsolatba. Az erőterek kérdése egy kicsit hasonlít a hőmérsékletére: az, hogy fázom vagy melegem van, nem hasonlítható ös�sze azzal, amikor megégetem magam nyílt lánggal. Mindenki abszurdnak tartaná azt a kijelentést, hogy a hőmérséklet káros. Lehet olyan körülményeket teremteni, hogy kóros hatása legyen a mágneses erőtérnek, ennek azonban az egészségügyi határérték egymilliószorosának kellene lennie. Gyakran hallhatunk az erőterek rákkeltő hatásáról. Mit állapítottak meg az ezzel kapcsolatos vizsgálatok? Prof. Dr. Berta István: Azon az intenzitásszinten, amellyel a lakosság találkozik sehol a világon mértékadó kutató, nemzetközileg el-

Mégis előfordul, hogy egy ingatlan értékét csökkenti, ha a közelében vagy a telken távvezeték található! Prof. Dr. Berta István: A bíróságok általában nem vizsgálják, hogy az erőterek milyen módon hatnak az élő szervezetekre. Abban az esetben, ha létezik egy olyan közhiedelem, hogy pl. a mágneses erőtér ártalmas, akkor esetenként azon az állásponton vannak, hogy jogilag megvalósult az értékcsökkenés (tudunk ilyen álláspontról itthon is és Angliában is). Ezért is nagyon fontos, hogy a valóságos mérések és tudományos számítások, szakszerű és független tájékoztatás eszközével alakítsuk a közgondolkozást. Ez akadályozhatja a hiedelmekre épülő telekspekulációt is. Több helyen lehet olvasni, hogy létezik egyfajta elektroszenzitivitás, tehát különböző emberek megérezhetik az erősebb erőtereket. Meg tudja ezt erősíteni? Prof. Dr. Berta István: A szakirodalomból tudom, hogy – bármennyire bulvárosan is hangzik – léteznek olyan emberek, akik érzékelik az erőtereket. A saját kutatásaim során több olyan emberrel találkoztam, akik ezt állították magukról. Egyikük szerint a szomszédja által szándékosan okozott erőtér hatására kiütések jelentkeznek a bőrén. Mágneses erőtében meglepő módon tényleg jelentkeztek nála a tünetek. A megismételt vizsgálat során azonban akkor is megjelentek a kiütések rajta, amikor csak azt hitte, hogy az erőtér be van kapcsolva, a valóságban azonban ott és akkor az előbbi mágneses erőtér nem volt jelen. Részletes vizsgálatot nem végeztünk. Bátran be kell vallani, ha egy jelenségnek még nem ismertük fel a tudományos hátterét. A saját kutatásainál maradva: az E.ON megbízásából végzett mérések és számítások során találkozott bármilyen, a lakosság egészségét veszélyeztető értékkel? Prof. Dr. Berta István: Ez egy számomra is fontos kérdés, ugyanis egyetemi előadásaim során mindig hangsúlyozom: az én feladatom a korrekt tájékoztatás és ennek alapja a műszeres mérés és a számítás. Méréseink során főként kisfeszültségű (0,4 kV-os) és középfeszültségű (20 kV-os) szabadvezetékeket és közép/kisfeszültségű transzformátorokat és alállomásokat vizsgáltunk, de foglalkoztunk nagyfeszültségű (110 kV-os) távvezetékekkel is. Igyekeztünk áttekinteni minden olyan, az áramszolgáltatáshoz kapcsolódó helyszínt, ahol a lakosság egyáltalán tartózkodhat. Kutatótársaimmal együtt arra a megállapításra jutottunk, hogy az erősáramú elosztóhálózat jellegzetes berendezései közelében a mért és a számított értékek meg sem közelítették az egészségügyi határértékeket. A szakszemélyzetre vonatkozó vizsgálatokat folyamatosan végezzük. Itt, ellenőrzött körülmények között napi 8 órás időtartamot feltételezve a nemzetközi szakmai fórumok által javasolt határérték 400 μT.

34 l FELELŐSSÉGGEl A Győri Balett új fejezetet nyitott a hazai táncművészet történetében. A társulat változatos repertoárjával és magas színvonalú előadásaival sokat tett a balett népszerűsítéséért

30

FELELŐSSÉGGEL l 35

az E.ON támogatásával

éves a Győri Balett A Győri Balett méltó módon ünnepelte meg fennállásának 30 éves évfordulóját: a jubileumi premieren „A halál és a lányka” és a „Kakas” című – klasszikus, modern, sőt rockelemeket vegyítő – darabokat mutatták be. Az E.ON együtt ünnepelhetett a balett-társulattal, hiszen 14 éve támogatja a határokon innen és túl ismert és elismert táncművészeket.

A 30 éves jubileumi program: ismert Rolling Stones-slágerek és friss szemléletű koreográfia

A

Magyar Állami Balettintézet végzős növendékei által 1979ben alapított együttes nehéz helyzetbe került a kilencvenes évek elején. A korábbi igazgató hirtelen távozása mellett a hazai művészetpártolás feltételei megváltoztak. A Győri Balett költségvetése is évről évre csökkent, így többek között az E.ON – mint kiemelt szponzor – támogatása fontos volt a társulatnak. A szponzorációnak köszönhetően a társulat újabb és újabb, kiváló produkciókat hozhatott létre úgy, hogy emellett megőrizheti munkája méltán elismert, magas színvonalát. Az E.ON 1995-től támogatta a társulatot, és örömmel folytatta e nemes hagyományt a 30 éves jubileum évében is. Emellett a társaság továbbra is finanszírozza az E.ON által alapított díjat, melyet minden év decemberében megkap a Győri Balett egy-egy táncosa. A díj a kevés rangos szakmai és anyagi elismerések egyike lett hazánkban. A Győri Balett társulatának elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a balett ne csak egy szűk, műértő közönséget célozzon meg. Tükröződött ez az idei ünnepi műsorban is. Az első felvonásban előadott „A halál és a lányka” című művet Schubert egyik legnagyobb alkotása ihlette. A klasszikus darabot Robert North feszesen felépített koreográfiája tette felejthetetlen élménnyé. Christopher Bruce Rooster „Kakas” című darabja pedig, melyet a második felvonásban mutattak be, igazi csemegének számított, hiszen a Rolling Stones legismertebb slágereinek ritmusa és a friss szemléletű koreográfia az eddig a „hagyományos” balettra nem annyira fogékony nézőközönséget is magával tudta ragadni.

Győri Balett Az 1979-ben alapított társulat már első éveiben is igen szép sikereket ért el Magyarországon és külföldön egyaránt. 1983-ban a Baltimore-i Világ Színházi Fesztiválon a bemutatott 27 produkció közül a Győri Balett nyerte el a kritikusok díját. 1991-ben az alapító igazgató, Markó Iván távozásakor az együttes vezetőjévé Kiss Jánost, a társulat alapító tagját választották. Ezzel új korszak kezdődött a társulat életében: a megszokott magas művészi-szakmai követelményeket folytatva az új bemutatók alkotói köre kiszélesedett, az előadott művek témája sokszínűbb, stílusa változatosabb lett. Hazai koreográfusok mellett rendszeresen neves külföldi alkotók is rendeznek a társulatnál. A balettkar 1995 óta évente 3-5 hetet vendégszerepel külföldön, elsősorban Németországban és Ausztriában, de Hollandia és Franciaország nagyvárosaiban, Rómában és Thesszalonikében is fellépett. A Győri Balett társulatában jelenleg 33 táncművész dolgozik egy önálló technikai stáb támogatásával.

Impresszum Szerkesztőség: Károlyi Zsuzsanna (kommunikációs vezető), Kutas István (médiakapcsolati és PR-vezető), Könczöl Imre (szerkesztő), 30-957-9791, [email protected], E.ON Hungária Zrt., E.ON Földgáz Trade Zrt., E.ON Földgáz Storage Zrt. 1051 Budapest, Roosevelt tér 7–8. Munkatársak: Papp Adrienn, Szanyi Laura, Hollósy-Gecseg Attila, Barta Emese, Tóth Kinga, Kovács Alexandra Fotó: Sorok Péter, Erdőháti Áron. Kiadó: Lariviere Kft. 1055 Budapest, Kossuth. L. tér 18. Nyomda: Crew Kft., 1067 Budapest, Szondi u. 9. gáz.áram 2009/2010. tél E.ON

Mennyi tehetség, mennyi lehetőség… Az E.ON kiemelt figyelmet fordít a gyermekekre – legyen szó sportról, kultúráról vagy az oktatásról. A jövőben a hagyományos sporttámogatásaink mellett a hazai futballutánpótlásra koncentrálunk. Versenyek rendezésével, pályázatok meghirdetésével az a célunk, hogy minél több gyereknek segítsünk meghozni a kedvét a valaha oly nagyhírű magyar foci iránt. Felelősséggel a jövő nemzedékéért

www.eon.hu