MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISMERETEK 4. Dr. Gritz Arnoldné
[email protected]
Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010
XXI. sz. elsı évtizede, a magatartás évtizede • XX. sz. második fele: nyilvánvalóvá vált, hogy az emberi magatartás az egyik legfontosabb kockázati tényezı. • Állandó kölcsönhatás a környezettel: biológiai kulturális társadalmi
egyensúly
felbomlása = BETEGSÉG
BETEGSÉG Latin: MORBUS (betegség, kór, Györkösy: Latin - Magyar szótár)
A szervezet életmőködésében keletkezı rendellenes elváltozás, kóros állapot, zavar. Valaminek bajokat, visszásságokat mutató állapota. (Magyar értelmezı kéziszótár)
BETEGSÉG • • • • • • • •
Hosszú idıintervallum Számos köztes állapot Nem mindig mérhetı objektíven Határok nem egyértelmőek Ember és környezete díszharmoniája Ritkán érintenek csak egy dimenziót Anamnézis gyakran nem egzakt Számos betegségnél az eredeti kórkép nem is tisztázható egyértelmően
Bio – medicinális modell (Betegségcentrikus modell)
• A szervek rendszerének, szerveknek, sejteknek az elváltozásai, amely elváltozások megzavarják a komplex szervezet mőködését • Minden betegségnek specifikus oka van • Minden betegségnek specifikus szimptómája van • Az elváltozások külsı és belsı oki tényezıbıl eredeztethetıek • Cél: gyógyítás, helyreállítás
ADAPTÍV - MODELL
ADAPTÁCIÓS KÉSZSÉG ELVESZTÉSE
FELELİSSÉG - MODELL • TÁRSADALMI FELELİSSÉG • EGYÉNI FELELİSSÉG
MECHANISZTIKUS MODELL
• SZERKEZET, AMI SZABÁLYTALANUL KEZD MŐKÖDNI
DEVIANCIA MODELL • AZ ORVOS FELADATA A DEVIÁNS VISELKEDÉST KONFORM MAGATARTÁSSÁ ALAKÍTANI
Pszicho - analitikai - modell • Egyéni szükségletek, ösztönök, társadalmi kontrollja és konfliktusai • Gyógyítás: a konfliktusok tudatosítása, felszínre hozása
Szocio - ökonómiai modell • A szomatikus, pszichés elváltozásokra társadalmi reagálás, • Beteg szerepet kap, • A betegségek kezelésében a hajlamosító tényezıkre helyezi a hangsúlyt (társadalmi csoportok egészségi romlása tekintetében),
• A betegségek a társadalmi viszonyok visszatükrözıdései
Normalitásos modell • Statisztikai felfogás fiziológiás - patológiás • Társadalmi felfogás diagnosztizálás = társadalmi norma, kultúra feltárása is
Integrált modell • Mindegyik modell szintetikus alkalmazása
PSZICHOSZOMATIKUS - MODELL
• KONFLIKTUSHELYZETBİL SZÁRMAZÓ BETEGSÉGEK (STRESSZ)
RIZIKÓTÉNYEZİS RIZIKÓTÉNYEZ S MODELL • „Az egészségi rizikómagatartás” nem más mint olyan magatartásminták sorozata, amelyek intenzitásuk vagy tartósságuk következtében válnak az egészségre kockázatossá. • A rizikómagatartás: egészséget veszélyeztetı magatartás (rizikószemélyiség, rizikópopuláció, rizikószemélyiség).
Bio – pszicho - szociális modell • Környezet erıforrásaira ügyel • Kreatív sajátosságokat veszi figyelembe • Pozitívumok kapjanak nagyobb szerepet a betegségek megelızésében • A betegségek kialakulásában nem csupán egy mechanikus okot kell keresni, hanem a hajlamosító, kiváltó, fenntartó tényezık komplex kölcsönhatását • Rendszerszemlélető: (homeosztázisra való törekvés) információfeldolgozás, kommunikáció, megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás, önszervezıdés, önfenntartás, pozitív, negatív visszacsatolások cirkuláris okság
Magatartáselméleti modell • Magatartási modellek • Kockázati magatartás • Gyógyítás:
Magatartásorvoslás tudománya A kognitív és magatartáskontroll alapú terápiákat helyezi elıtérbe s egyaránt magába foglalja a pszicho-fiziológiai alapokat, a tanuláselmélet és társas kapcsolati háló elemeit.
MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK SZEREPKÖRE 1. • Magatartástudományi kutatások: magukba foglalják a betegségek kialakulásában szerepet játszó tényezıket • A betegséggel való megküzdés folyamatát • A betegségre adott válaszreakciók pszichológiai, kulturális mintáinak vizsgálatát • Magatartás epidemiológiai vizsgálatok a veszélyeztetett rétegek pszicho-szociális kockázati tényezıit és a protektív tényezıket elemzik a népesség körében
MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK SZEREPKÖRE 2, 3. • Integratív terápiás megközelítés • bálinti alapgondolat, test-lélek egysége, a bio – psziho - szociális modell hangsúlya
MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK SZEREPKÖRE 4. MEGELİZÉS: A megelızés kulcsa a magatartástudományi kutatási eredmények hatékony alkalmazása az egészségfejlesztés során A viselkedés kialakításában a magatartástudományi tárgyaknak kulcsszerepük van.
Legfontosabb területei • • • • • • •
Szív-és érrendszeri megbetegedések Depresszió, szorongás Gyomor-bélrendszer megbetegedései Légzıszervi megbetegedések Táplálékfelvétel anomáliái Fertızı betegségek Minden szervrendszert károsíthat pszichoszomatikus mechanizmus (bır-, nı-, urológia, szemészet, stb.) • Lelki eredető tünetek hátterében meghatározó szerepe van a stressznek, stressz reakcióknak, kontrollálhatatlan stresszhelyzeteknek, krónikus stressznek (stresszel való megbirkózás)
Stresszhelyzet • Minden ami próbára teszi a szervezetet, • Ami eltéríti a normál mőködéstıl, • Az élettani szempontból stresszként ható ingerek meghaladják a szervezet adaptációs képességét, • Lehet: magatartási, kognitív, társadalmi – gazdasági, környezeti, biológiai
MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK SZEREPKÖRE 5. • Professzionalizáció, mely feltétele a kölcsönös megelégedettséggel járó orvos/segítı – beteg találkozásnak
magatartástudományi szemlélet, tudás/készség modulok kialakítása, interiorizált elsajátítása
MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK SZEREPKÖRE 6.
Magatartástudományi tárgyak felsıoktatásban elfoglalt helye
• Giovanni Battista da Monte (1498 – 1551) elsı kísérlet az egyetemi és klinikai oktatás összekapcsolása: „Követték tanáraikat a betegágyhoz, hogy megfigyeljék a beteg kinézetét, a párbeszédét, tüneteit, megfigyeljenek mindent, ami ahhoz szükséges, hogy a betegségrıl ismereteket szerezzenek.”
• Thomas Sydenham (1624 – 1689) az életmód , a viselkedés megbetegítı és gyógyító szerepét hangsúlyozta.
• McMaster University (Kanada) Problem Based Learning
(PBL – Barrows, 1986) kontextusban történı tanulás, amelyben a problémák kontextusként szolgálnak, a probléma az elsıdleges, stimulusként szolgál a hallgató számára ahhoz, hogy identifikálni tudja a probléma megoldásához szükséges ismereteket, azokat az alapokat, koncepciókat, amelyeken a probléma nyugszik
• Maastrichti Egyetem (Európa) 1974 • PBL magyar implementációja (Szabó, 1977), integratív metódus. A kommunikáció, az etika, az egészségfejlesztés alkalmazza a PBL sajátosságait. „Olyan kompetens szakemberek hagyják el az
egyetemet, akik képesek az önmaguk által irányított tanulásra és az egész életen át tartó önképzésre.” (Szabó, 1977) Mind a szakmai kompetencia, mind a majdani aktuális teljesítményt nyújtó viselkedés kialakításában a magatartástudományi tárgyaknak kulcsszerepük van.
• A diszciplína, egyrészt a beteg és populáció megismerhetıségét, az adekvát, személyre szabott, közösségi esetekben a társadalmi és kulturális tényezıket figyelembevevı beavatkozás lehetıségeit oktatja, másrészt a helyes orvos/segítı magatartás kialakítását is segíti.
A magatartástudományi tárgyak kapcsolatrendszere (Barabás K.,Magyar Tudomány 2003/11)
GLOBÁLIS KÖVETELMÉNYRENDSZER ÉS A MAGATATÁSTUDOMÁNY (Core Committee, Institue for International Medical Education2002) Global Minimum Essential Requirements – GMER (Schwarz-Wojtczak, 2002) Klinikai készségek
Populáció egészségi állapota
Kritikus Információ gondolkodás menedzsmentTudományos alapok Kommunikáció Hivatásbeli értékek, beállítódás
Hivatásbeli értékek • • • •
etika bioetika szociológia antropológia
szakmai identitás kiépítése
Tudományos megalapozás • Az emberi test normális és patológiás struktúrája • Az emberi viselkedés normális és abnormális törvényszerőségei • Orvosi/Egészség- pszichológia, fejlıdés törvényszerőségei, fejlıdéslélektan • Kockázati tényezık, társadalmi, környezeti intervenciók
Komunikációs készségek • • • • •
Kommunikáció képessége a beteggel családdal (családtaggal) kollégával adott közösséggel „rogersi triász” - feltétel nélküli elfogadás - empátiás odafordulás - hiteles, kongruens magatartás A kommunikációelmélet a magatartástudomány részdiszciplínája (Buda, 1988).
Klinikai készségek • Orvosi pszichológiai • Orvosi szociológiai • Orvosi antropológiai készségek tudja értékelni az egészség /betegség problémát
Népesség egészsége • Feltételezi a magatartástudományi tárgyak adta ismereteket • Megelızı orvoslás nem létezhet a magatartástudományi kutatások és alkalmazások nélkül • Népbetegségek kockázati tényezıi között ott szerepelnek az életmódból, rizikómagatartásból származó tényezık (47%) • Prediktiv tényezık meghatározása • Protektív magatartás feltárása
Az információ menedzsmentje • A magatartástudományi tárgyak magasabb szintő alkalmazását teszi lehetıvé
A kritikus gondolkodás és kutatás területe • A magatartástudományoknak nagy befolyásoló szerepük lehet a kutatási irányultság-, • a szemléletmód-, • a komplex megközelítést preferáló kutatások hangsúlyozásában.
Szakmai kompetencia • Képes legyen igazolni magas szintő szakmai kompetenciáját, mely biztosítja a minıségi ellátást, • Legyen képes a betegség, sérülés ellátására, az egészég védelmére, a betegségek megelızésére, • Legyen képes kiegyensúlyozott team-munkára más végzettségő emberekkel, • Képes legyen tanítani, tanácsot adni, pácienst, családot, közösséget tájékoztatni egészségrıl, betegségrıl, kockázati tényezıkrıl, egészséges életmódról, • Legyen képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez úgy, hogy a hivatásbeli értékek és az etika ne sérüljön.
Köszönöm a figyelmet !
