2010

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA

2009/2010.

KÖLCSEY FERENC ÁLTALÁNOS 2 ISKOLA ÉS ÓVODA HODÁSZ Széchenyi út 1-3.sz. Tel/Fax : 44 – 550 - 062 , 44 – 550 – 063 ; WEB :www.hodasz.sulinet.hu ; e – mail : [email protected]

Tartalomjegyzék I.A Pedagógiai Program törvényi háttere …………………………………………………………… 6. II. Bevezető gondolatok …………………………………………………………………………………….. 7. II. 1. Iskolatörténet ……………………………………………………………………………………………. 9. II.2. Beiskolázás …………………………………………………………………………………………………. 9. II. 3. Küldetésnyilatkozat …………………………………………………………………………………… 10. II.4. Személyi feltételek : ………………………………………………………………………………….. 11. II.5. Az intézmény összevonásával kapcsolatos strukturális változások 2008.szeptember01-től…………………………………………………………………………………… .. 11. II.6. Iskolánk személyi feltétele a 2009/2010-es tanévben ………………………………. 13. III. Az iskola nevelési programja …………………………………………………………………………15. III.1. Az iskola nevelő-oktató munka legfontosabb pedagógiai elvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ………………………………………………………………………….. 16. III.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok…………………. 19. III.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: . .......................................... 20. III.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység …………………………………………………………………………………

24.

III.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ………………….. 25. III.6. Gyermek-és ifjúság védelemmel kapcsolatos feladatok……………………………. 26. III.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ………. 30. III.8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ………………………………… 31. III.9. Egészségnevelési program……………………………………………………………………….. 33. III.10. Környezetnevelési program …………………………………………………………………… 48. IV. Kommunikáció ………………………………………………………….................................... 62.

2


V. Minőségbiztosítás / minőség-ellenőrzés ………………………………………………………………….. 62. VI.A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzék…………………………………………………………………………………………………..70. VI.1. 2009/2010-es tanévben a TÁMOP 3.1.4 pályázatban bevont osztályok taneszköz listája ……………………………………………………………………………………………………………………………..81. VII. A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetősége ……………………………………………………………………………………………………………………..83. VIII. Helyi tanterv ……………………………………………………………………………………………… …………..87. VIII.1. Bevezető ……………………………………………………………………………………………………………. 87. VIII.2. Óraszámok, kerettantervek ………………………………………………………………………………….92. VIII.2.1. Kötelező és választható tanórák évfolyamonként …………………………………………….. 93. VIII.3. Az iskolába és a magasabb évfolyamba lépés feltételei…………………………………………99. IX.Óratervek ………………………………………………………………………………………………………………….104. IX.1. A kompetenciaalapú oktatás implementációja, a fenntarthatóság ütemezése:…… 110. IX.2. A tantárgytömbösítés megvalósítása a 2009/2010-es tanévben ………………………….. 111. IX.3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei………………………………………………. ….114. IX.4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei……………116. IX.5. Nem szakrendszerű oktatás …………………………………………………………………………………..126. IX.6. A tanulók fizikai állapotának mérése……………………………………………………....................132. IX.7. Egyéni foglalkozások órakerete …………………………………………………………………………….140. IX.8. Az otthoni ( napközis és tanulószobai ) felkészüléséhez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai…………………………………………………………………140. X.Érvényességi rendelkezések ………………………………………………………………………………….. …..142. X.1. A pedagógiai program érvényességi ideje: ………………………………………………………………142. X.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata:…………………………………………………..142.

3


X.3. A pedagógiai program módosítása ………………………………………………………………… ………143. X.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ………………………………………………………143.

MELLÉKLETEK ……………………………………………………………………………………………………. …………..144. 1.sz. melléklet: A sajátos nevelési igényű tanulók együttneveléséről 2.sz. melléklet: Roma kisebbségi oktatás helyi tanterve 3.sz. melléklet: IPR a pedagógiai programban

4


A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat ………………………. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt . 2010. június 03. …………………………………. Diákönkormányzatot segítő tanár A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a ……………………… napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt: 2010. június 02.. ……………………………………. Szülői munkaközösség elnöke A pedagógiai programot az alkalmazotti közösség a …………………………………… napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: 2010. június 01. ……………………………… az iskola igazgatója A Kölcsey Ferenc Általános Iskola pedagógiai programját a Hodász Község Önkormányzat Képviselőtestülete …………………………………….. napján tartott ülésén jóváhagyta Kelt: 2010. június 10. …………………………………. polgármester

5


I. A Pedagógiai Program törvényi háttere A 202/2007. (VII.31.)Kormány sz. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló korábbi 243/2003. (XII.17.)Kormány rendeletét kiegészítette, illetve módosította. A 7.§ (3) pontja alapján „Az iskolák e rendelet melléklete alapján 2007. december 31-éig áttekintik pedagógiai programjukat, és a szükséges változásokat átvezetik.” A szakmai- képzési kínálatot korszerűsítik és gazdagítják a kompetencia alapú oktatás tartalmával és annak módszertani elemeivel. Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A közoktatási törvény szabályozásából következően minden jelenleg működő iskola rendelkezik pedagógiai programmal. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra – az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra – határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A pedagógiai programban, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha ahhoz kapcsolódva: - évente meg vannak határozva az aktuális célok és - az ehhez kapcsolódó feladatokat teljesülnek. A pedagógiai program megvalósításának meghatározó feltétele az iskola éves, rövid távú pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkatervének elkészítése és végrehajtása. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormány rendelet módosítása alapján a 202/2007. (VII. 31.) Kormány rendelet 7.§ (3) bekezdése szerint az iskoláknak e rendelet melléklete alapján 2007. december 31-éig át kell tekinteniük pedagógiai programjukat, és a szükséges változásokat át kell vezetniük. A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: - az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, - a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet, - a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM - rendelet, - a 32/1997. (XI. 5.) MKM - rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról,

6


-

a 11/1994. (VI. 8.) MKM- rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről, az intézmény alapító okirata.

A pedagógiai program magában foglalja: - a nevelési programot,  egészségnevelési programot,  környezeti nevelési programot, - a helyi tantervet. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. II. Bevezető gondolatok Iskolánk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3500 lelkes községében, Hodászon található. Mátészalka és Nyírbátor városok is 10-10 km –re vannak a falutól. Ez a tény iskolánkra nézve abból a szempontból meghatározó, hogy az utóbbi néhány évben a tehetősebb szülők elviszik gyerekeiket egyik vagy másik város iskoláiba, hivatkozva a hodászi kedvezőtlen tanulói összetételre, a gyerekek magaviseletére illetve a városi iskolák jobb felszereltségére. Ebből adódóan tanulói létszámunk 362 fő, kb. 40 fővel csökkent az előző évek létszámához hasonlítva. Természetesen a születések száma is körülbelül felére csökkent a 4 -5 évvel ezelőtti születésekhez képest. A fentieket azért tartottam fontosnak leírni, mert ez a tény nagyban befolyásolja iskolánk tanulóinak összetételét. Iskolánk tanulóinak 70-80 %-a roma illetve fél roma származású. Azonban nem csak a származás befolyásolja tanulóink teljesítményét, hanem a roma és magyar szülők alacsony iskolázottsága, a munkanélküliség és nehéz anyagi körülmények. A halmozottan hátrányos tanulók aránya iskolánkban 85 %. A fiatalabb szülőkre jellemző, hogy a nehéz anyagi körülményeket úgy próbálják megoldani, hogy gyermekeket szülnek és munkahely híján a gyerekekre kapott juttatásokból élnek. A gyermekek ingerszegény, igénytelen sok esetben a legfontosabbakat is nélkülöző családokból jönnek iskolába. Iskolánk jelenlegi helyzetét szinte havi szinten változtatja, hogy községünkben anyaotthon működik, mely befogadja más vidékekről érkező igen súlyos problémákkal küzdő édesanyákat, akiknek a gyerekeiknek a mi iskolánk ad helyet a tankötelezettségük teljesítésére. Az iskola és az óvoda Alapító Okirata szerint céljaink és szolgáltatásaink a következők:  Óvodai nevelés ellátás Alaptevékenység:  Óvodai nevelés  Integrált nevelés  Képességfejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás interkulturális nevelés  Előképző művészeti oktatás  Gyermek és felnőtt étkeztetés biztosítása  Idegen nyelv oktatása  Hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket integrált nevelése  Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése  Kompetencia alapú oktatás bevezetése az óvodai csoportban

7


 A gyermekek differenciált kompetencia alapú fejlesztése, az egyéni fejlődési ütem igénybevételére épülő komplex játékos formában történő készségfejlesztés  Magyar és cigány nyelven folyó nemzeti és etnikai / cigány / kisebbségi nevelés Iskolai alaptevékenységek:  Az általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-8 évfolyamon  Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű integrált oktatása és nevelése 1 -8 évfolyamon  Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű oktatása és nevelése 1-8 évfolyamon  Alapfokú művészeti oktatás 1-8 évfolyamon  Általános iskolai napközis és tanulószobai nevelés  Iskolaotthonos nevelés 1-4 évfolyamokon  Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek képesség kibontakoztató és integrációs nevelése  Kompetencia alapú oktatás bevezetése az évfolyamokban / 4. 5. 6 .8 évf,/  Tehetséggondozás, felzárkóztatás  Nem szakrendszerű oktatás bevezetése az 5-6. évfolyamokon Intézményünk elsődleges feladatának tartja :  minél magasabb értékű tudás átadását  a társadalom fő értékeinek elsajátíttatását tanulóinkkal  valamint olyan képességek alakítását / kulcskompetenciák / melyet a mindennapi életben az alkalmazható tudás megszerzésére fordíthat.    

A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos. gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni Iskolánk múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változtak a Bennük munkálkodó pedagógusok fő céljai: emberséget és tudást adni a felcseperedő ifjúságnak.

Nevelőtestületünk vallja, hogy csak boldog gyermekből lehet, boldog felnőtt. Olyan iskola megteremtésén munkálkodunk, ahol  tanulók jól érzik magukat  otthonos a környezetük  a humánus, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatok dominálnak Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni a lakóhelyünk életében.

8


II. 1. Iskolatörténet Hodász községben a szervezett oktatás, hogy milyen körülmények között indult meg, nem ismeretes. Pontos adatok, feljegyzések nincsenek. 1920.tól A hodászi református egyház anyakönyveiből, jegyzőkönyveiből állnak adatok rendelkezésünkre. Kubunyi Károly hodászi református lelkész a XIV. század II.. felében ezt írta .Ha már16690-ben prédikátora volt az egyháznak, kis idő után iskolájának is kell lennie. Ez 1740-től ismeretes. A lelkész kötelessége közé tartozott az oktatás is. Az oktatás anyaga a Károli Gáspár által magyar nyelvre fordított biblia olvasása , magyarázata, valamint Szenzi Molnár Albert zsoltárfordítása voltak. Az 1777-ben kiadott I. Ratio Education 1806-ban kiadott II. Ratio Education célja, hogy az iskolákat összeírják, valamint minden helyen iskolákat szervezzenek. A hodászi iskolában tanítók neveit 1740-től ismerjük. A görög katolikus iskola szervezési ideje is bizonytalan. Valószínű, hogy a XVI. század második felében keletkezett. Az 1773-as összeírás már Hodász községben görög katolikus tanítómestert is talált. Az 1920-as, és az 1930-as években a tanulók létszáma közel elérte az 500 főt a két felekezeti iskolában. 1937/38-as tanévben került sor a 3 tantermes régi állami iskola építésére. 1938-ban megindult a tanítás az állami iskolában is. Az iskola a kor igényeinek megfelelt. 1945-ben az szervezett általános iskola az államosításhoz vezetett. 1948 június havában a községi nemzeti bizottság és a képviselőtestület egyhangú határozatott hozott az államosítással kapcsolatban. Az iskola gyarapodása folyamatos. 1957-1967 között új nevelői lakások és 4 tantermes teljes felszerelésű épületek épülnek. Sporttelepünk és mintaszerű gyakorlókertben dolgozunk. 1973-ban kutat és vízvezetéket kaptunk. 1974-ben napközi otthont vezettünk b 1975-ben. A tornatermet teljes felszereléssel használtuk. 1979-.ben hat tantermes iskola állt rendelkezésünkre. 1994-95-ös tanévben iskolánk felvette Kölcsey Ferenc nevét. 1996-ban megindult egy új iskola építése. Tanulóink évről-évre felszereltebb, barátságosabb, modernebb környezetben szerzik meg tantárgyi ismereteiket. 2008. szeptember 1-től a hodászi Eszterlánc Óvoda és az iskolánk összevonására került sor. Nevünk Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda. A nevelési és pedagógiai programunk összehangoltan működik a mindenkori követelményeknek megfelelően. II.2. Beiskolázás Hodász, alapfokú iskolájában elsődleges feladatunk az, hogy a helyi szülők számára jelentsünk segítséget. Intézményünk nyitott a környező települések lakói számára is, amennyiben azonosulni tudnak nevelési, oktatási célkitűzéseinkkel. Az iskolánkba való beiratkozáskor valamennyi szülő nyilatkozik arról, hogy elfogadja az iskola pedagógiai programja szerinti nevelést-oktatást. Az elfogadást a szülő aláírásával igazolja.

9


II. 3. Küldetésnyilatkozat A mindennapi nevelő és oktató munkánk során az alábbi felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni.       

Demokratizmus és felelősség Értékközvetítés Ismeretközvetítés Autonómia Az iskola nyitottsága Gyermekközpontúság Esélyegyenlőség Ennek érdekében olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érzik magukat. Ezért:  a tanulóink személyiségét tiszteletben tartjuk  a gyermekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésében  a tanulóink egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük  diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket,így tudhatják .mit várunk el tőlük  minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére a tanulmányi munkájában életének egyéb problémáiban  az iskolai életben szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanulótanuló, tanuló-nevelő, szülő-nevelő, nevelő-nevelő között Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeink, készségeinek kialakítása és bővítése legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kíván nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében:  A tervszerű nevelő oktató munkánk a tanulók alapkészségeit fejleszti a számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveletséget nyújt.  Iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb és tágabb környezetükben.  Az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk.  fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalom, a tudás és a munkának becsülete legyen.

10


A tanulólétszám alakulása : 2004-2005-ös tanévben 2005-2006-os tanévben 2006-2007-es tanévben 2007-2008-as tanévben 2008-2009-es tanévben 2009-2010-es tanévben

436 fő 435 fő 401 fő 360 fő 326fő 318fő

II.4. Személyi feltételek : Az iskola működését meghatározó dokumentumokban megfogalmazott feladatok végrehajtásához, a szakos ellátottság növelése érdekében szükségünk van angol nyelvszakos , technika szakos, testnevelés szakos tanárokra. A szakos ellátottság százalékos arányának mutatóját tudatos munkaerő gazdálkodással javíthatjuk A pedagógusok 50 % - a rendelkezik számítógépes ismeretekkel, akik munkájuk során használják is. A pedagógusok folyamatosan végzik a kötelező 120 órás továbbképzést .

II.5. Az intézmény összevonásával kapcsolatos strukturális változások 2008. szeptember 01-től 2008. szeptember 01-től Kölcsey Ferenc Általános Iskola és az Eszterlánc Önkormányzati óvoda a képviselő testület Kt. 55/2008.(VII.31.) határozat alapján összevont egyesített intézménnyé alakult át. Az intézmény általános jellemzői: Az intézmény neve: Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda Az intézmény székhelye:

4334 Hodász, Széchenyi út 1-3.sz.

Feladatellátási helyek:

4334 Hodász, Széchenyi út 1-3.sz. 4334 Hodász , Bem József 3-5.sz. 4334 Hodász, Ady Endre

4.sz.

Az intézmény fenntartója: Hodász Nagyközség Önkormányzata Az intézmény alapító okiratának

11


- száma

115/2009. (XI.23.)

- kelte

2009.XI.23.

Az intézmény szervezete: Az összevont intézmény igazgatója: Az intézmény felelős vezetője az igazgató , aki a munkáját magasabb vezetőkre vonatkozó jogszabályok , a fenntartó, valamint az iskola belső szabályai által előírtak szerint

végzi.

Megbízatása

a

magasabb

vezetőre

vonatkozó

jogszabályokban

megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az iskola igazgatóságát a tagintézmény vezető valamint közvetlen munkatársai alkotják. A tagintézmény vezető munkáját az igazgatóhelyettes segíti. Az iskola vezetőségének tagjai: Az összevont intézmény igazgatója:

Tóthné Darabánt Anikó

Igazgatóhelyettes:

Szováti Zoltánné

Igazgatóhelyettes:

Suszter Sándorné

Munkaközösség vezetők:

Likvácsikné Vass Angéla Oroszné Radványi Ildikó

Minőségi kör vezetője:

Ster - Szilasi Éva

Diákönkormányzat vezetője:

Nagy Anita Adrienn

Az intézmény alaptevékenysége: Általános műveltséget megalapozó,alapfokú nevelés és oktatás tanköteles koron belül. Kompetenciaalapú oktatás, nevelés Napközis,tanulószobai és iskolaotthonos ellátás Sajátos nevelésű igényű tanulók integrált nevelése –oktatása Nem szakrendszerű oktatás az 5-6.évfolyamokon Felnőttképzés Roma kisebbségi nevelés, és oktatás magyar nyelven Tehetséggondozás, felzárkóztatás Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel való foglalkozás Iskolai étkeztetés Művészeti oktatás.

12


II.6. Iskolánk személyi feltétele a 2009/2010-es tanévben Jelenleg iskolánk pedagógusainak száma: Tanítók:

1. Demeter Éva 2. Kántor Zsuzsanna 3. Szilasi Éva 4. Bélteki Ferencné 5. Horváthné Kecskés Julianna 6. Molnárné Kassai Éva 7. Talabos Ferencné 8. Bulyáki Lívia 9. Likvácsikné Vass Angéla 10. Kásáné Urbán Andrea 11. Pál Anett Szaktanárok: 1. Héderné Kukta Zsanett 2. Kecskés László 3. Kecskés Lászlóné 4. Batiziné Kujbus Anita 5. Pócsi Anita 6. Nagy Anita Adrienn 7. Oroszné Radványi Ildikó 8. Szabó Nándor 9. Szép Adél 10. Szováti Zoltánné 11. Suszter Sándorné gyógypedagógus Óraadó pedagógus: Tószegi Ferencné

13


Pedagógiai asszisztens: Garami Attiláné Iskolatitkár:

Kovács Lászlóné

GYES – GYED -en lévő pedagógusok: 1. Tóth Zsuzsa 2. Tóth Enikő Ildikó 3. Tóthné Lőrinc Ildikó 4. Csépkéné Alvári Krisztina

14


III. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA „ Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. „ / Szent - Györgyi Albert / A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. A Kölcsey Ferenc Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájuk során a következő alapelveket, célokat, feladatokat kívánják megvalósítani, a megfogalmazott eljárásokkal és eszközökkel.

Célok és eszközök az intézmény oktatási folyamatában: 

Intézményünk helyi tanterve – az óraszámok változatlanul hagyása mellett - előírja a természettudományok súlyának növelését. Különös figyelmet adunk az oktatási folyamatban, és a vonatkozó kompetenciákat a többi tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységek során fejlesztjük.



Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a bevezető és kezdő szakaszban. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között.



Az iskolában sorra kerülő diagnosztikai méréseket elengedhetetlennek tartjuk az egyéni fejlesztés meghatározásához.



Intézményünk fontosnak tartja, hogy fokozza a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását. Ennek érdekében a nem szakrendszerű képzés keretében,

a

méréseknek

megfelelő

egyéni

teljesítményszintekhez

differenciált oktatás keretében valósítjuk meg a felzárkóztatást.

15

igazodva


III.1. Az iskola nevelő-oktató munka legfontosabb pedagógiai elvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

A kompetencia területek beépítése ALAPELVEK

CÉLOK

Tézisek, tényszerű megállapítások kijelentő mondatokban fogalmazva.

Mozgósító erejű, célok – felszólító mondatokban fogalmazva.

Kompetencia alapú oktatás bevezetése,elterjesztése. HH és HHH-s valamint az SNI tanulók integrált oktatása, esélyegyenlőség érvényesítése, szegregáció mentes együttnevelési környezet kialakítása , alkotó pedagógiai légkör megteremtése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése, Iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanításitanulási folyamatokat.

Biztosítja az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák elsajátításának lehetőségét. Teremtsük meg a kompetencia alapú oktatás tárgyi és személyi feltételeit. Kapcsolódjunk be aktívan a digitális írástudás elterjesztésében. Hozzuk létre az intézmény önálló innovációját,biztosítsuk fenntarthatóságát. Aktívan vegyünk részt a nevelők módszertani kultúrájának fejlesztésében. Támogassuk az integrációs és inkluzív programok elterjedését. Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, - természettudományos, - digitális, - a hatékony önálló tanulás, - szociális és állampolgári - kezdeményezőképesség és vállalkozói komp., - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Minden kompetenciaterület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint

FELADATOK Konkrét feladatok, tennivalók, amelyek elvégzésével valóra válnak a célok. Mit kell tennünk? bevezetése A kompetencia alapú oktatás a pályázatban megjelölt tanulócsoportokban. Tanulóbarát környezet kialakítása, a tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre való törekvés tevékenység rendszerének biztosítása , a szimuláció ,játékosság eszköztárának biztosítása. Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)! A kulcskompetenciák NAT által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikusgondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához.

16

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Azon folyamatok, Alkalmazott eljárások, melyektől sikert eszközök. várunk. Felsorolás. A tantárgytömbösített oktatási forma kidolgozása, az órarend igazítása a fenti módszerhez a felmenő rendszerben. A magyar nyelv és irodalom műveltség terület tantárgyi bontás nélküli oktatása. Az új tantárgy neve : magyar A kompetencia alapú oktatás bevezetésével a programcsomagok használata és ezek segítségével a moduláris oktatás megvalósítása. Az IKT – s eszközök használata a tanítási órák 25%-ában, és lefedve a tanítási órák 30%-át. A pályázatban vállalt témahét és a háromhetet meghaladó projektek kidolgozása ,megvalósítása ,beépítése az elkövetkezendő pedagógiai tevékenységünkbe A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele. A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;

módszerek,

Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) Elérhető: www.sulinovadatbazis.h u A képességkibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;


ALAPELVEK

CÉLOK

Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása.

A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának!

A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak.

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.

A tanulásmódszertan epocha beépítése 5 – 12 évfolyam tantárgyi struktúrájába. A diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez pedig megyei ill. országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk.

Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.

Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére!

Differenciált nehézségű feladatokkal, testreszabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.

Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez..

A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont – mind a tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatási formákban Akadályozzuk meg azt, hogy a szocio - kulturális hátrányok tanulási esélyegyenlőtlenséget eredményezzenek!

A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában. A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató munkával, napközi otthonos ellátással, tanulószobai foglalkoztatással, illetve igény szerint kollégiumi elhelyezéssel segítjük.

A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulmányi versenyekre történő felkészítéssel, szerepléssel.

Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítő tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését. Az intelligencia és kreativitás - fejlesztő egyéni programokkal. A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszerével. Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás keretében és egyéni felzárkóztató korrepetálással.

A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak is lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására.

Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. A kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével alkalmazzuk az SDT – programokat.

Minden pedagógus tanulja meg és alkalmazza a modern infokommunikációs technikákat, a számítástechnikai informatikai eszközöket a saját tantárgya oktatása során!

Tanórai keretben és azon kívül megtanítjuk gyermekeinknek a számítástechnika alapjait, az interaktív táblával folytatott oktatási metódust..

Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át. „Szeretni kritika nélkül együgyűség, kritizálni szeretet nélkül becstelenség.” (Németh L.)

Következetesen a „bátorító – megengedő” nevelői magatartást alkalmazzuk, amely pozitív szociális tükör a gyermekek számára! Személyes példával adjunk mintát a gyermekeknek az empátiás személyközi kapcsolatokra!

Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük a belső kontrollos beállítódását fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot! Tudatosan neveljünk énerős, jó komfortérzésű fiatalokat!

Támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Szakszerű integrációs és integrált nevelési gyakorlat megvalósítására törekszünk.

FELADATOK

A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják

17

Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terheléssel. Alkalmazzuk a kooperatív tanulási-tanítási technikákat és módszereket! A fejlesztő programok alkalmazásával lehetővé tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak érvényesítését.

A pedagógus a „megszólíthatóság” közelségében él tanítványaival, az interperszonális kapcsolatai építő jellegűek. A pozitív tartalmú „csoportnyomás” eszközeit is alkalmazza.

Alsó tagozatban már megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfejlesztő programokkal, a felső tagozaton és középiskolában az iskola profiljának megfelelő informatikai képzést nyújtunk.. A pozitív motivációs eszközökkel, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazásával.


ALAPELVEK

CÉLOK

Reális önismeret és életszemlélet-formálással segítjük a továbbtanulási / pályaválasztási döntések kialakítását, a tudatos életpálya-építést, az egyéni karrierprogramok megvalósítását.

Pozitív énkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban. A tanuló legyen képes énképébe,önreflexióiba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdök), motívumokat

A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: - a magyar nyelv és irodalom; - az élő idegen nyelv; - a matematika; - az ember és társadalom; - ember a természetben; - földünk – környezetünk; - a művészetek; - az informatika; - az életviteli és gyakorlati ismeretek; - a testnevelés és sport;

Cél: Az emberi élet harmóniájának megtalálása, a boldogságélmény megélése, a konstruktív életvezetés az egyén hasznára és a társadalom javára. Sokoldalú kompetenciákkal bíró ifjúság nevelése, akik a felnőtt életben megtalálják helyüket és boldogulásukat.

A nyelvtudás nem a műveltség része csupán, hanem a mindennapi élet szerves része: -munkahelyhez segít -az információ áramlást biztosítja -bekapcsolódást enged a nemzetközi gazdasági, kulturális életbe Az értékelés kompetenciákra irányuljon és kommunikatív nyelvhasználat során történjen. Fontos összehasonlítási szempont a tanuló korábbi teljesítménye. Lényeges az önértékelés, mely az autonóm nyelvtanulók fontos mércéje.

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

A pedagógusok sajátítsák el és adekvát módon alkalmazzák a tanuló megismerési eljárásokat és módszereket! Alakítsuk ki tanítványainkban az önmegismerés és önkontroll; az önmagukért vállalt felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét! Kiemelt fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret, - hon-és népismeret, - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra, - demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, - környezettudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre

A tanuló megismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola belső mérésiellenőrzésiminőségbiztosítási programjának megfelelően..

Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása. Az eljárások alkalmazásához szükséges professzionális tudás megszerzése.

A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható. A pedagógus munkája a professzionális mesterségből ezáltal válik alkotó művészetté.

A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal.

Használható nyelvtudás megszerzése, amely biztosítja, hogy a nyelv segítségével a tanuló a való életben cselekedni, tevékenykedni tudjon.

A tanulók idegen nyelv – használati képességének fejlesztése: -a beszéd -az írásbeli szövegalkotás -a szövegértés fejlesztése.

Az információcsere érdekében a tanuló interakcióban, interjúban vesz részt. Egyszerű közlések lényegét megérti, szövegek lényegi tartalmát kiszűri. Nyomtatványokat ki tud tölteni, üzeneteket képes küldeni írott formában.

Nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása. -magazinok -interjúk -tévéműsorok -filmrészletek -történetek, mesék -levelek -szerepjátékok

A megszerzett nyelvtudás fenntartása egy életen át tartó folyamat. A bizalommal teli légkör növeli a tanuló önbizalmát, önbecsülését, önismeretét. Cél, hogy az értékelés, fejlesztő jellegű legyen.

Az értékelésnek fontos része legyen -az önértékelés -a társak értékelése. Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges. Figyelembe kell venni az eltérő kiindulási nyelvi szinteket.

Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani.

A tanuló portfóliót készít,/ a tanuló összes munkája összegyűjtve/ -ünneplés -dicséret -oklevél -naplóvezetés /erősség,gyengeség/ -közös értékelés

18


III.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1.A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése,tudatosítása, gyakoroltatása és meggyőződéssé alakítása 2.A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3.A tanuló közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő ) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása ,az együttműködési kézség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanuló érzelmi ( emocionális ) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás , a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése, a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és helyi közéletben való részvételre.

19


8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása .A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

III.3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK: A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon , a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben ,illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása, iskolánk nevelő - oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskola élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez ) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm - a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek ,illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

20


4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése. A tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi ,viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása , ápolása. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok területei: -

az értelemkiművelése ( kognitív kompetencia segítő életmódra nevelés ( szociális kompetencia ) egészséges és kultúrált életmódra nevelés ( személyes kompetencia ) a szakmai képzés alapozása ( speciális kompetencia ) ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

Az értelem kiművelése mellett nagy hangsúlyt fektetünk a szociális kompetencia a személyes kompetencia és a speciális kompetencia fejlesztésére is. Nevelő oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Ezért megismerjük tanítványaink szükségleteit, motivációs bázisát. Az iskolai élet szervezésének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése.

Egyéni tanulási útvonalak kialakítása,kifejles ztése.

A tanulás iránti motiváció fejlesztése..Támogass uk a fiatalokat a Az iskolai reális önismeret tevékenységrendszer kialakításában, az minden eleme segítse a erkölcsi és jellembéli tanulók testi, értelmi, tulajdonságok érzelmi, akarati és felismerésében és jellembeli tudatos tulajdonságainak harmonikus fejlődését! formálásában!

A tantárgyak közti merev határrendszer csökkentése.

Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségszerkezetét, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukoz és társaikhoz fűződő (szociális) viszonyukat (attitűdjüket). Az ember személyiségét tükrözi viszonyulásainak rendszere: az önmagához, a szűkebb - tágabb emberi- és

A fiataloknak legyen áttekintése saját személyisége összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívum-rendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban

Teremtsük meg a feltételeit tanulóink szükségleteinek kielégítéséhez: biológiai; biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuális-esztétikai és az önmegvalósítás.

Segítsük felfedezni és fejleszteni minden gyermekben / fiatalban a személyiségének saját értékeit; keressük minden gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében! „A gyerek nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra

21

ESZKÖZÖK

A tanítás- tanulás folyamatában alkotó jellegű feladatok Folyamatosan beépítése. Tesztek, megismerjük, követjük és tréningek, elősegítjük személyiségük dramatikus játékok, fejlődését. önmegvalósítási Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal lehetőségek, szereplési alkalmak és a szülőkkel. teremtésével segítjük Alkalmazzuk a tanuló megismerési technikákat. tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében..

Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását. A valós állapotból kiindulva fogalmazzunk meg egyénre szóló személyiségfejlesztő programot!

Követjük a tanítványaink magatartásában megnyilvánuló SZÉK kompetencia-elemek fejlődését! Folyamatos visszacsatolás a reális énkép alakítása érdekében „szociális tükör” évén. Mind az alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre, a reális


természeti környezetéhez, a munká-jához való viszonya. A kompetencia-alapú oktatás részprogramjait is magába foglaló pedagó-giai programunk össze-állításánál elsődleges szempont a nevelés - oktatás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése.

játszott szerepét, hatását! Az iskola pedagógiai gyakorlata adjon teret: a színes sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának; fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát!

kell lobbantani.”

Megalapozzuk a szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások, kialakulását. Tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas hatékonyságát (szociális penetrancia). A pedagógusok - a segítő életmódra nevelés - sikere érdekében rendszeresen pozitív mintákat nyújtanak a segítő együttműködés változatos formáival.

A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját. Formáljuk tanítványainkat belső kontrollos, asszertív személyiségekké! Legyenek tisztában a mindenkori szociális státusukkal.

Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Tudják higgadtan kezelni a konfliktusos szituációkat is.

Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálását segítő személyiségjegyek erősítése minden pedagógus napi feladata.

Kognitív képességek fejlesztése: kognitív rutinok (műveletek), kognitív kommunikáció, problémamegoldás, a tanulási életforma kialakítása a pedagógusok és szülők együttműködése révén. Az egyéni (önálló) tanulási stratégiák és módszerek kialakítása a tanulásmódszertani epocha beépítésével a tanrendbe. Az iskolai társas szituációk az iskolai / osztály közösség mindennapi életében „terepgyakorlatként” szolgálnak a tanulóknak az egyének és csoportok kölcsönös megértésének,

önkritika / kritika kialakítására törekszünk. A kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása.

Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése.

együttérzésének, segítőkészségének élményszerű megtapasztalásához; a pozitív és negatív érzelmi viszonyulások kezeléséhez (szimpátia – antipátia kapcsolatok). A személyes kompetencia fejlesztésével az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgáljuk. A harmonikusan fejlett személyiség szükségleteit meghatározó életfilozófia részévé válik. Kiépítjük és az egyéni életélési kultúra részévé tesszük a pozitív tartalmú viszonyulásokat (attitűd), szükségleteket (igényszint), motivumokat (cselekvésre késztető belső hajtóerő), szokásokat (sztereotíp módon működő cselekvések).

Személyes képességek fejlesztése: önkiszolgálás, önellátás, önkifejezés, önvédelmi (egészségvédő, identitásvédő, önreflexív képességek (önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képesség). A tanuló legyen tisztában a személyiséget veszélyeztető negatív hatásokkal (negatív hatású társas viszonyok, káros szenvedélyek - drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény

A tanuló tudatosan alakítsa a saját pozitív életfilozófiáját, egészséges életmódját, szokásrendszerét! A tanuló személyiségébe építsük be a jóléti modell központi kategóriáit. - egészség, - önmegvalósítás –alkotás, - minőség mindenben, - egyéni életélés kultúrája,

22

Az önellátó és identitásvédő képesség, tevékenységformáinak gyakoroltatása az életkori sajátosságoknak megfelelően a SZÉK program szerint. A személyiség egészséges önérvényesítéséhez, ugyanakkor a függőségi relációk megtapasztalására is alkalmas szituációk teremtése.

Beszélgetés, vita, véleménycsere, élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése, kiselőadások, prezentációk, jelenetek bemutatása, dramatizálás, színjátszás, pszichodráma, riportok készítése elemzése, kiállítások, vetélkedők, irodalmi zenei - képzőművészeti alkotások, tablók, sajtófigyelés, videofilmek, bábozás, tematikus gyűjtő munka, fénykép-és videofelvételek, riportok stb.


életmód stb.)!

Frusztrációs nevelési szituációkban adekvát konfliktus-megoldási stratégiákat alkalmazunk: problémamegoldó (győztesgyőztes), alkalmazkodó, elkerülő, kompromisszumkereső, versengő (győztes-vesztes).

A nevelő személyiségének fontos eleme a hitelesség (kongruencia), az elfogadás és az empátia (beleélő készség), önmaga állandó fejlesztésére, interperszonális készségeinek javítására kell törekednie!

A verbális és nonverbális kommunikációs képességek változatos formáinak megtanítása. A problémamegoldás lépéseit tudatosan betartjuk (a probléma meghatározása, a konfliktusban érintett személyek azonosítása, lehetséges megoldási módok keresése, a választott megoldás kivitelezése.

A kortársi interakciókat indirekt módon irányítjuk, s a pozitív tartalmú csoportnyomás eszközét a kívánt nevelési hatások elérésének szolgálatába állítjuk. A szempontváltás képességét gyakorlással sajátíttatjuk el. Követendő mintákat nyújtunk a kommunikációban és a konfliktusok kezelésében!

A nevelőtestület elsajátítja a neveléssel összefüggő mérési – értékelési ismereteket és készségeket, igény szerint alkalmazza azokat: neveltségi szint vizsgálatok, szociometriai mérések, tanulási motiváció, szorongásvizsgálat, attitűdvizsgálat, szociometria, személyiségvizsgálat, stb.

Az iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység alapja a tanuló, nevelő, szülő együttműködése

A pedagógus bánásmódja és nevelési stílusa legyen szociálintegratív!

Formáljunk sokoldalú társas kapcsolatokra képes, környezettudatos, egészséges életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával.

Az ember és társadalomismeret, etika modul keretében összehangoltan az osztűályfőnöki témákkal, valamint az egészségnevelési modul tartalmával.

Sokféle ismerethordozó, médiaanyag, demonstrációs eszköz, infokommunikációs technika rendelkezésünkre áll. Ezeket az egyéni és csoportos ismeretelsajátítás szolgálatába állítjuk.

A különböző érdeklődésű, értelmi, érzelmi, testi fejlettségű és motivációjú gyermekeket felkészítjük a tovább tanulásra

Az empátiaképesség kialakításával növelni a másság elfogadásának, a toleranciának a fokát. A társadalmi együttélési normák és formák kölcsönös alakítása.

A harmonikus együttélés szabályainak és napi gyakorlatának befogadása, követése.

A formális és informális emberi-közösségi kapcsolatokat építő fórumok, rendezvények, programok szervezése.

A különböző kompetencia-területek programcsomagjai, a hozzájuk készült tanulói és tanári eszközök, demonstrációs anyagok.

23


III.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Differenciált tanulás szervezés , projekt módszer alkalmazása,tevékenység központú pedagógiák, a személyre szabott tanítás –tanulás előtérbe helyezése az alapozó szakasz elnyújtása kooperatív technikák alkalmazása,fejlesztő értékelés alkalmazása, a tapasztalat szerzés , ismeret szerzés lehetőségeinek kitágítása IKT-s eszközök használatával. Beilleszkedési, magatartási nehézségeket enyhítését szolgáló tevékenységek:        

szoros együttműködés a az óvodai csoportokkal, óvónőkkel, Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal , az áttelepítő bizottsággal családlátogatások az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése felzárkóztató órák a napközi otthon a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai fogadóórák a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése  Szoros együttműködés a Nevelési Tanácsadóval, valamint a Gyermekjóléti Szolgálattal  Rendszeres pszichológiai tanácsadás és foglalkozás  Családlátogatások  fogadóórák

Az esélyegyenlőtlenségből adódó nehézségek enyhítése

A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:       

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a napközi a felzárkóztató órák a diákétkeztetés a könyvtár a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése 24


     

a családlátogatások a továbbtanulás irányítása, segítése az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége a tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatás az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

III.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben célirányos tanulás szervezési eljárások alkalmazása: differenciálás,

Tehetséggondozás, képességfejlesztés Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos , vagy több területén az átlagosat meghaladó teljesítményeket tud létrehozni. A pedagógu s , aki gyermekekkel foglalkozik , fel kell, hogy ismerje a tehetséget, majd fejleszteni kell azt. Amióta iskola van a pedagógusok mindig odafigyeltek a tehetségekre. Fontos, hogy az iskoláskor kezdetétől alapozzuk a tehetségek kibontakoztatását. Annál több tehetséges gyermek fog megjelenni, minél hatékonyabban végezzük a széleskörű alapozó és feltáró munkát. Egy iskola akkor igazi, ha a mindennapi tanórákon túl minél több gyerek találja meg a tanórai foglalkozások után a képességeinek, érdeklődésének megfelelő tevékenységet.          

szakkörökön lehetőség van a tananyagon túli ismeretszerzésre ki miben tudós vetélkedők népdaléneklési verseny vers, mese, prózamondó versenyen mindig akad 2-3 tehetség táncosok sportversenyek országos levelező verseny szaktárgyi verseny az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a nem kötelező ( választható ) tanórán tanulható tantárgyak tanulása

Vállaljuk és állítjuk , hogy mindenkiben van valami, ami értékes, amiben tehetséges. A tehetségnevelő programban a pedagógiai folyamaton van a hangsúly. A tehetségek mellett munkánk során találkozunk olyan gyermekekkel akik lassan érők és társaiktól lemaradnak. Számukra felzárkóztató foglalkozást szervezünk.

25


Felzárkóztatás A lassan érő, lassú ütemben fejlődő vagy valamilyen ok miatt megtorpanó, lemaradó gyerekek szorulnak felzárkóztatásra. A lemaradó gyerekeket pedagógusaink sokrétű próbálkozással igyekeznek sikerélményekhez juttatni. Felzárkóztató tevékenységeink:       

A meg nem értett anyagot újból elmagyarázzuk. A legkisebb előrelépést is pozitívan értékeljük. A tanulási módszerbeli hibákat javítjuk. Differenciált feladatokat adunk. A gyerek egyéni tempóban haladhat. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezésével Alkalmazzuk a kooperatív tanulási technikákat

Fontos , hogy a tanuló tudatában legyen annak, hogy neki hiányosságai vannak és ő maga is tegyen meg mindent a sikeres felzárkózásért.

III.6. Gyermek-és ifjúság védelemmel kapcsolatos feladatok A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM ISKOLAI FELADATAI: Az 1997. évi XXXI. törvény szabályozza az iskolákban tanuló valamennyi gyermek érdekeit és jogait. A Kt.4.§, Kt14.§ a hátrányos megkülönböztetés , a zaklatás, megalázás, megfélemlítés a jogellenes elkülönítés fogalmát tartalmazza. Zaklatás minden olyan magatartás, késztetés, melynek célja a gyermek, a tanuló megalázása, megfélemlítése, emberi méltóságának megsértése, illetve ilyen hatást kiváltó légkör, környezet kialakítása. Tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen formája. A hátrányos megkülönböztetés következményeit orvosolni kell. A hátrányos helyzet orvoslására a törvényben szabályozott eljárás keretében kerülhet sor. A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekeit kell, hogy figyelembe vegyék.

26


A gyermek mindenek felett álló érdeke:  A szolgáltatásokat megfelelően biztosítsák részére, oly módon, hogy annak igénybe vétele ne jelentsen számára aránytalan terhet.  A törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei korszerűsítéséhez.  Ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembe vételével, a többi tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára a legkedvezőbbet választva döntsenek.

Változás következett be a szülők jogait illetően a gyermeknevelésben. A szülőnek gondoskodnia kell gyermeke testi, lelki, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről. Biztosítania kell az óvodáztatás illetve a tankötelezettség teljesítését. Figyelemmel kell kísérnie gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét. Rendszeres kapcsolatot kell tartania a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal. Tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola vezetői, pedagógusai , alkalmazottai emberi méltóságát és jogait. Az 1997.évi XXXI: törvény szabályozza az iskolánkban tanuló valamennyi gyermek érdekeit és jogait. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:      

Polgármesteri Hivatal Gyámügyi Osztálya Családsegítő Szolgálat Nevelési Tanácsadó Iskolaorvos Védőnők Gyermekjóléti szolgálattal

A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység célja 

A veszélyeztetettségi okok feltárása és megelőzés

 

A gyerek testi, lelki egészségének segítése. A gyerek tanulási, beilleszkedési problémáinak feltárása, megfelelő szakmai segítségnyújtás. A kialakult vészhelyzet megszüntetése.



Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:

27


          

A felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése a differenciált oktatás és képességfejlesztés a pályaválasztás segítése a személyes, egyéni tanácsadás ( tanulónak, szülőnek ) egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése a családi életre történő nevelés a napközis és tanulószobai foglalkozások az iskolai étkezési lehetőségek az egészségügyi szűrővizsgálatok a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok )  a tanulók szociális helyzetének javítása ( segély, természetbeni támogatás )  a szülőkkel való együttműködés  tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatról, szolgáltatásokról Iskolánk gyermekvédelmi felelőse, (felelősei):…Pócsi Anita, aki az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat szervezi, koordinálja, kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel és a gyermekjóléti szolgálat vezetőjével. Tevékenységi körei:  Tájékoztatást ad a gyermeki jogokról és az igényelhető ellátásról.  Koordinálja a más alapellátások keretében történő, a gyermek veszélyeztetettségét megelőző tevékenységeket.  Szervezi a szülőkkel való kapcsolattartását.  Folyamatosan tájékozódik a hátrányos és veszélyeztetett gyerekek tanulmányi munkájáról, kapcsolatot tart a tanulók osztályfőnökeivel.  Tájékozódik ezen tanulók egészségi állapotáról, kapcsolatot tart a védőnőkkel és az iskolaorvossal.  Kezdeményezi a megfelelő szerveknél és szervezeteknél a különböző támogatások folyósítását.

A fenti

tevékenységi

körök

eredményes ellátása érdekében az alábbi

módszereket alkalmazza 1. A gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatást, a támogatáshoz való hozzájutást segíti. A feladat elvégzésében az osztályfőnökök fontos szerepet kapnak. 2. Nevelési, egészségügyi és mentálhigiénés tanácsadás megszervezése, iskolaorvos és védőnők bevonásával.

28


3. A szociális vészhelyzetben lévő családok támogatása, a családlátogatásokkal az okok feltárása, tanácsokkal való ellátása az osztályfőnökök bevonásával. 4. A gyermekkel kapcsolatos hivatalos ügyek intézésének segítése. 5. Az egészségügyi és szociális ellátás, valamint súlyos veszélyeztetettség esetén hatósági beavatkozás kezdeményezése. 6. Az átmenetileg nehéz helyzetbe kerülő gyerekek fokozott segítése pl: válás,egyik szülő elhalálozása esetén a konfliktushelyzet megoldásának elősegítése. 7. A gyermek pályaválasztásakor széleskörű tájékoztatást adunk a lehetőségekről. 8. Rendkívüli fogadóórákat tartunk, ahol a szülőkkel való egyéni elbeszélgetésekkel segítünk a kialakult probléma megoldásában. Támogatási formák:    

rendszeres nevelési segély rendkívüli nevelés támogatás napközis és menzás térítési díjak csökkentése tankönyvtámogatás

A gyermekvédelem feladatai:  Nyilvántartani a veszélyeztetett helyzetű, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat.  Tájékoztatni a szülőket, tanulókat, hogyan tudják problémáikat orvosolni, milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel problémáikkal.  Egészségvédő, mentálhigiéniás és szenvedélybetegség megelőző programokat kell szervezni.  Anyagi problémák esetén támogatást és különböző természetbeni juttatásokat kell részükre biztosítani.  Figyelemmel kell kísérni pályaválasztásukat, továbbtanulásukat.  Szükség esetén védő-óvó intézkedéseket kell tenni a tanulók érdekében.  A pedagógusok a megszerzett információt bizalmasan kötelesek megőrizni, a törvényi előírásoknak megfelelően felhasználni. A súlyos helyzet megelőzése érdekében egyik feladatnak a prevenciót tartjuk. Iskolába kerülés előtt fontos feladatunk a tájékoztatás, kapcsolattartás az óvodákkal. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók beilleszkedésének segítése, tanulási kudarcok kiküszöbölése, szociális feszültségek feloldása. Az évközben felmerülő problémákról azonnal tájékoztatni kell az intézmény vezetőit. Megkeresni azokat a lehetőségeket, amelyek rendszeres elfoglaltságot biztosítanak ezen tanulóknak:  felzárkóztatás  tehetséggondozás  kulturális program

29


A gyermek - és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, de különösen az osztályfőnökök feladata. Elsődleges és meghatározó tennivaló a prevenció.

III.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási nehézséggel küzdő gyermekek nem, vagy csak részben tudnak eleget tenni az iskolai követelményeknek, a teljesítményproblémához viselkedési zavarok is társulnak. A tanulási nehézségek sajátos esete áll fenn, amikor ép érzékszervek birtokában, normál, esetenként kimagasló intelligenciaszint mellett sem képes a gyermek az alapkészségek elsajátítására. A felzárkóztatás segítésének lehetőségei:         

a beiskolázottak korai szűrése iskolapszichológus és fejlesztőpedagógus alkalmazása a pedagógusok és a nevelési tanácsadókban működő pszichológusok, szakemberek együttes munkája az egyéni képességekhez alkalmazkodó tanulás megszervezése a napközi otthon és a tanulószoba adta lehetőségek (helyes tanulási technikák, tanulási szokások kialakítása, helyes időbeosztás) egyéni foglalkozások felzárkóztató foglalkozások továbbtanulás irányítása, segítése csoportbontások (differenciált képességfejlesztés)

A szociális hátrányok enyhítését és az esélyegyenlőséget szolgáló tevékenységek Felméréseink alapján iskolánk tanulóinak 80§-a szociális hátrányokkal A hátrányok enyhítése érdekében a következő szolgáltatásokat nyújtjuk:           

küzd.

napközi otthoni ellátás tanulószoba a diákétkeztetés az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése a családlátogatások a továbbtanulás irányítása, segítése az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége ingyenes tankönyvvásárlás ingyenes étkeztetés az alsó élvfolyamokon, akik gyermekvédelmi támogatásban részesülnek, 2008 januárjától kiterjesztve az ötödik évfolyamra is 30




szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek

Esélyegyenlőségből adódó nehézségek enyhítése – integráció Valljuk: minden gyermek fejleszthető     

Iskolánk sokszínű tevékenységet kínál a tudomány mai eredményének megismerésére Tevékenységrendszerünk arra irányul, hogy a művelődési hátrányukat kompenzálja. (pl. integrált nevelés bevezetése) Szakmai feltételrendszerünk jó, eszközi feltételrendszer közepes. A korszerű számítástechnikai oktatás feltételeinek további kiépítése Helyi programjaink: a képességcsoportban való oktatás, differenciált tanulásszervezés a tehetséggondozást és felzárkóztatást szolgálják, különös tekintettel az esélyegyenlőség megteremtésére.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Az alapfokú oktatás megvalósítása mellett intézményünk feladatának tartja a tanulási zavaros (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás ) és magatartászavaros gyermekek integrációját. Feladatvállalásunk a következő alapokon nyugszik: az integráció gondolata a humánus alapértékek elfogadását jelenti és a fogyatékosság fogalmának újragondolását feltételezi. A jelenlegi tendencia az, hogy a gyermekek csoportba sorolásánál ne az orvosi szempontok, hanem a speciális oktatási, nevelési szükségletek érvényesüljenek. Fontos annak felismerése és a tanulókkal való felismertetése is, hogy átmenetileg vagy tartósan bárki szorulhat speciális segítségre, hogy mindannyian "mások vagyunk", s ez a sokszínűség nem negatívumot, hanem pozitívumokat jelent a közösségek és a társadalom számára. Az integráció pozitív magatartásmintákat közvetít. A speciális szükségletű gyermeket reális önértékelésre, képességei maximális kibontakoztatására serkenti, a nem sérült gyermekek pedig megtanulják a hozzájuk való alkalmazkodást, a segítségnyújtást. Ez pedig hosszú távon az előítéletek enyhüléséhez, a "másság" értékeinek társadalmi méretű elismeréséhez vezethet.

III.8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén - család, iskola, társadalom -a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni. Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt.

31


Ezekre a hiányosságokra sok esetben későn derül fény, amit csak a tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen nehéz esetekben vállalnunk kell a fokozott törődést a tanulóval. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma emelkedik. Ezért is indokolt, hogy a gyermek-és ifjúságvédelem átfogja az iskolai élet egészét, biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő-óvó intézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében. Ezt a tevékenységet a gyermekvédelmi felelős koordinálja. Folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével és az osztályfőnökökkel. Családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. Kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálat vezetőjével.

Szociális hátrányú tanuló 

tartósan vagy gyakran beteg, hiányzik az iskolából,



négy vagy többgyermekes családban él,



egyedül álló szülő által nevelt,



teljes családban nevelkedik, de életszínvonala az iskola szülői körének átlaga alatt van.



Gyermekvédelmi támogatásban részesül a szülő



A szülők nem dolgoznak

Szociálisan hátrányos helyzet A szociális körülményeket tekintve a hátrányos helyzet a következőkből adódik: 

a családi mikrokörnyezet gondjaiból



a szabadidős tevékenységei során szövődő társas viszonyaiból



az iskolai körülményekből.

Feladataink 

a gyermek és körülményeinek megismerése.



megállapítani, hogy képességei kibontakoztatásában, elsősorban mi akadályozza .



meghatározni a lemaradás mértékét minőségét.



a fentiek alapján a gyermek és szülő érdeklődésnek, képességnek megfelelő közös út keresése, amely a gyermeket segíti és épülését szolgája.

A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységek szolgálják 

Családlátogatás, szülői konzultáció az osztálytanítóval és a gyermekvédelmi felelőssel



Szülőknek tartott iskolai előadásokkal

32




Rendszeres egészségügyi felügyelet és orvosi ellátás (iskolaorvos, védőnő)



Egészségnevelési elemek beépítése, felvilágosító tevékenység.



A tanuló beilleszkedését segítő évkör, ünneprend és napi, heti ritmusok.



Iskolák oktató és nevelő munkáját javítani hivatott tevékenységek.



A továbbtanulás irányítása, segítése.



A

tanulók

szociális

helyzetének

diszkrét

figyelemmel kísérése,

a

különböző

közösségekben. 

A Kisebbségi Önkormányzat segítő tevékenysége

A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:             

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a napközi a felzárkóztató órák a diákétkeztetés a könyvtár a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése a családlátogatások a továbbtanulás irányítása, segítése az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége a tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatás az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

III.9. Egészségnevelési program Tartalomjegyzék: Mi az egészség ? Mi az egészségfejlesztés ? Az életmód szerepe Az iskola szerepe és lehetőségei Alapelvek Az egészségnevelés célja Az egészségnevelés feladatai Az egészségnevelés területei Módszerek, eszközök 33


Fejlesztési követelmények Ellenőrzés, értékelés Egészségügyi prevenció az iskolában Az iskolában végzett szűrővizsgálatok A szakember együttműködésének lehetőségei és módszerei Az egészségnevelés szakmai programjai

Mi az egészség? Az egészségről alkotott nézetek nagyon változatosak, az egészség többféleképpen is definiálható. Az egyszerű megközelítések mellett léteznek átfogó filozofikus vagy morális felfogások is. Másképp gondolkodnak az egészségről a laikusok és másképp az egészségügyben dolgozók, de a különböző kultúrákban , társadalmakban ugyancsak eltérő módon vélekednek és beszélnek róla. Az Egészségügyi Világszervezet által megfogalmazott definíció az egészséget a társadalmi és az egyéni teljesítmény felől közelíti meg, és hangsúlyozza az egészség dinamikus és pozitív természetét .Az egészséget alapvető emberi jognak, „ az élethez szükséges erőforrásnak „ tekinti, mely egyben társadalmi befektetés is .Fontos, hogy az egészségfogalom kiterjedt jelentéstartalma miatt az adott helyzetben igazodó szempontok kerüljenek előtérbe, melyek meghatározzák az elsődleges feladatokat is . Az egészség a szervezet és a környezet közötti dinamikus egyensúly állapotát fejezi ki.

Mi az egészségfejlesztés ? Az egészségfejlesztés fogalma viszonylag új keletű, ennek ellenére gyökerei sok – sok évre nyúlnak vissza. Kezdetben a fő célkitűzés a megfelelő higiénés szokások bevezetése és elterjesztése volt. Később a környezeti és biológiai tényezők változása által okozott betegségek kerültek előtérbe. Így a figyelem központjába az életmód változtatás , az átfogó védőoltási és szűrési rendszerek kerültek. Ezekkel az intézkedésekkel a járványok kezelhetőkké váltak. A krónikus megbetegedések megjelenésével és elterjedésével, különböző egészségnevelési kampányok jöttek létre. Bebizonyosodott azonban, hogy a nevelési folyamatba illeszthető ismeretátadás, az ismeretek bővítése önmagukban nem eredményezik az egyes ember szintjén az életmód tartós megváltozását. Az ismeret centrikus megközelítések egymagukban nem értek el kedvező eredményt. Nyilvánvalóvá vált, hogy csak újabb eszközök ,bevonásával válhat valóban hatékonnyá az egészségnevelési munka. Így napjainkban az egészség – megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Olyan életmódbeli alternatívákat kínál, amelyekkel azonosulva az egyéneknek lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. Így az egészségmegőrzés a mindennapi élet részévé válik , mely messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását. Az egészségmegőrzés a mindennapi élet részévé válik , mely messzemenően figyelembe 34


veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét , mentális és fizikai kapacitását. Az egészségmegőrző tevékenység magában foglalja az emberi szervezet működésével és betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos egyéni ismeretek bővítését, ezen kívül szakmapolitika változásokat feltételez , mivel a politikai és környezeti tényezők nagymértékben befolyásolják.

Az életmód szerepe A népegészségügy mérései kedvezőtlen életkilátási képet mutatnak. Az okokat két témaköré csoportosítják. -

az egészségre ártalmas viselkedési módok gyakoriságának alakulása, a gazdasági - társadalmi környezet minősége.

Az életmódot nem kiváltó oknak kell tekintenünk, hanem okozatnak. Az életmód meghatározza az egészségi állapot alakulását. Az egészségi állapot viszont csak akkor változik, ha az életmód megváltozásában szerepet játszó okokat megszüntetjük. Az egészségi állapotban pozitív változásokat szeretnénk elérni, akkor még az ártalmakkal való találkozás előtt, a döntési szituációkat megelőzően kell segítséget nyújtani. A beavatkozásra legeredményesebb időszak az általános iskolában eltöltött nyolc év, mert ebben a korban legintenzívebb a tanulási időszak. Ebben a munkában a család és az iskolai környezet támogatását is el kell nyerni. A harmonikus személyiségtől elválaszthatatlan a kapcsolatok kialakításában, fenntartásában és konfliktusok kezelésében való tartozás, a párkapcsolatok alakításának képessége nélkül elvész az önirányítás képessége, az egyén egyre kevésbé érez felelőséget saját sorsának alakításáért. Az egyensúly felborul , a labilis személyiség kapaszkodót keres, és ideiglenesen talál is a pótszerekben pótcselekvésekben. A megfelelő prevenció tartalmát a képességek és készségek határozzák meg.

Az iskola szerepe és lehetősége Az egészségnevelés egyik legfontosabb színtere az iskola , de közvélemény , valamint a tömegtájékoztatási eszközök is elvárják, hogy az iskola vállaljon főszerepet az egészségfejlesztésben. Különböző elvi megfontolások teszik az iskolát elsődleges fontosságúvá az egészségnevelési munkában. Ezen elvi megfontolások következőkben foglalhatók össze. - Minden korosztály hosszú éveken át látogatja az iskolát. - Az alapfokú iskolák tanulóinak személyiségfejlődése , az értékek és az ismeretek elsajátítása szempontjából még olyan periódusban vannak , amelyek során érdemi hatást lehet elérni a későbbi életideálok, preferenciák kialakításában. Ennek a korosztálynak egészségmagatartása határozza meg a jövő felnőtt lakosság egészségi állapotát. - Az iskola gyerekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikációs üzenetként fogható fel. Az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának kitüntetett színtere az iskola.

35


-

Az iskola nem elszigetelten tevékenykedik , hanem más társadalmi intézményekkel és szervekkel állandó kölcsönhatásban létezik. Így egészségnevelésével hatást gyakorol az iskola szűkebb és tágabb környezetére.

Az iskola tehát olyan keretet adhat, melynek segítségével mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és gyakorlására. Az egészségnevelés a NAT közös követelményeiben áthatja az iskolai élet valamennyi színterét.

Az egészségnevelés: -

a legszélesebb értelemben vett megelőzés céljait szolgálja, tervszerű, szervezett és rendszeres tevékenység, tömegméretű , mert kiterjed a lakosság minden rétegére, tudományosan megalapozott, helyes cselekvésre serkentő

Alapelvek: -

-

-

-

Minden tanuló joga és vágya , hogy egészséges boldog életet éljen. Érjük el, hogy az iskola minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi , lelki és szociális fejlődését. Váljon az egészségügyi kultúra az általános műveltség szerves részévé, mert az egészséges életmód ismerete éppen annyira fontos, mint bármely más tudomány ismerete. Tudatosuljon, hogy az egészség mint meghatározó társadalmi és személyi erőforrás biztos befektetés a társadalom számára. Váljon egyértelművé, hogy az egészség segíti a tanulókat céljaik megvalósításában, igényeik nagyobb fokú kielégítésében, a környezethez való alkalmazkodásukban, valamint a teljesítményük növelésében. Legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, mert az egészség nélkülözhetetlen eszköze, a kiegyensúlyozott, boldog és sikeres életnek. Ismerjék fel a környezet, a viselkedés, az életmód és az egészségi állapotok – okozati összefüggéseit. Rendelkezzenek elegendő tudással és ismerettel, hogy képesek legyenek ne csak maguk, de esetleg mások egészségének és életének Védelmére is. Fejlődjön a beteg , sérült és fogyatékos embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartásuk. Legyenek nyitottak és megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, a másság iránt , becsüljék meg ezeket. Életkoruknak megfelelően ismerjék az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok szervezetre gyakorolt hatását, a betegségek, sérülések elkerülését az egészség megőrzését. 36


-

-

Legyenek ismereteik a prevenciós eljárások fő formáiról. Alapvető igénnyé váljék a szellemi tevékenységekhez szükséges tanulási módszerek elsajátítása , a munka , a pihenőidő megfelelő arányának , és a munkához szükséges nyugodt , rendezett környezet kialakítása Álljon az egészséges, mint életvezetési érték a tanórán belül és az azon kívüli szabadidős programok középpontjában.

Az egészségnevelés célja: -

-

-

-

Rendelkezzenek a tanulók korszerű ismeretekkel, és azok gyakorlásához szükséges képességekkel, jártasságokkal az egészségük védelme érdekében. A tanulók bővítsék az egészségre vonatkozó fogalomkészletüket. Ismerjék fel, hogy milyen összefüggés van az életmód , a viselkedés az egészségi állapot között. Alakuljon ki a tanulókban az önmagukkal szembeni felelősségérzet. Ismerjék fel , hogy miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése. Lássák be , hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási , megküzdési technikák. A tanulók értelmezzék helyesen azt a tényt , hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken , választásokon, személyi kapcsolatok minőségén múlik. A beidegzett rossz szokásokkal szemben ismerjék fel a tanulók az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. A tanulók készség szintjén alkalmazzák azokat a stratégiákat, amelyek segítségével megőrizhetik életük egyensúlyát. Szerezzenek elegendő tudást és ismeretet , hogy képesek legyenek ne csak maguk , de esetleg mások egészségének és életének védelmére is. Ismerjék meg a tanulók önmagukat , saját fejlődésüket. Alakuljon ki a tanulókban az a tudat , hogy ők is részei a természetnek, az életnek és a helyi környezetüknek. A tanulók ismerjék az egészség szempontjából leginkább kritikus területeket: a táplálkozást, az alkohol – és kábítószer fogyasztás , a dohányzást a családi és kortárs kapcsolatokat, a környezetvédelmet, az aktív életmódot, a személyes higiénét és szexuális fejlődését . Ismerjék társas kapcsolatok egészségi – etikai kérdéseit. Ezen értékek birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására.

Az egészségnevelés feladatai: -

A legalapvetőbb , egészségnevelési ismeretek megismertetése, ismeretközlés , oktatás egyéb információ útján.

37


-

-

Az iskola feladata, hogy minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi , lelki és szociális fejlődését. Adjon ismeretet a betegségek, balesetek , sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. Személyi , tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak és szokásoknak a kialakítását, amelyek a gyermek, ifjak egészségi állapotát javítják. Az egészségnevelés feladata, hogy neveljen az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. Meg kell tanítani a tanulókat arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan , helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Fejleszteni kell a tanulók elfogadó és segítőkész magatartását a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt. Az egészségnevelés feladata, hogy a gyermeket - különösen a serdülőket – a káros függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol és drogfogyasztás, rossz táplálkozás ) kialakulásánál megelőzésre nevelni. Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Fordítson figyelmet a családi élet, a felelős örömteli párkapcsolatra történő felkészítésre. Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Építeni kell a tanulók előismereteire, tájékozottságára. Figyelembe kell venni a tanulók életkori jellemzőit, adottságait, szükségleteit, igényeit.

Az egészségnevelés területei: -

Egészség – betegség, Táplálkozás – mozgás, Napirend – a szabadidő helyes felhasználása, Testápolás - személyi higiéné – és az öltözködés, Családi élet jelentősége, Kortárskapcsolatok, Káros szenvedélyek – helyes döntések, Szexualitás, Egészséges környezet és védelme, Balesetek megelőzése – elsősegélynyújtás,

Módszerek, eszközök: -

Előadás hagyományos formája az ismeretterjesztésnek. Soha ne legyen hosszú , de legyen érthető világos, a tanulók életkorának megfelelő. Tegyük mozgalmassá a tanulást , az ismeretszerzést. Építsünk a tanulók kíváncsiságára, az ismerkedés és együttműködés sokféleségére. Témától függően rendezzünk játékos formában kerek asztal – vitákat – orvos, védőnő, jogász, rendőr, szülő, pedagógus közreműködésével. A vita - módszere fejleszti a vitakultúrát, a helyes beszédet, a meggyőző érvelés technikáját és az együttélés szabályainak betartását. Illemtani ismeretek bővítésére, a viselkedési kultúra javítására is lehetőség nyílik. 38


-

-

-

-

-

Az elbeszélés – legyen színes , motiváló és élményszerű. A megfigyelés,- a fejlesztési követelményekben hangsúlyos szerepet kap. A tanulók tudjanak ismeretekhez jutni a jelenségek , folyamatok megfigyelése, mérése, kísérleti vizsgálata és modellezése, az ismeretterjesztő irodalom és könyvtár használata révén. Ha a megfigyelés hosszabb időn át tart, akkor megfigyelési naptárt készíthetnek a tanulók. A közvetlen tapasztalás erősíti a bevésést, ahol lehet, ezzel színesítsük a tanulást. A szerepjátékok - lehetőséget kínálnak a problémás élethelyzetek kipróbálására. Segít a tanulóknak az önmegismerésben , felfedezhetik érzéseiket, belső gondolatvilágukat, cselekedeteik tetteik mozgatórugóit. Kísérletezés – segíti a tanulókat az ok – okozati összefüggések fel ismerésében. A felismerés világos és meggyőző, fejleszti a természettudományos gondolkodást. Az egészségnevelő plakátok – jelentős információhordozók , a mozgósító hatásuk sem elhanyagolható. A faliújság – alkalmas arra , hogy az ügyes gyűjtőmunkákat, a jó feladatmegoldásokat a tanulók hosszabb ideig is tanulók hosszabb ideig is tanulmányozhassák, így mód nyílik az adott osztály egészségügyi témáinak, problémáinak konkrét leírására. Az egészségnevelési témákkal foglalkozó újságok és folyóiratok segítik az ismeretszerzést, a tanítást. Az adott témához , a tanulók aktív részvételével rendezett kisebb - nagyobb kiállítások gazdagabb szemléltetést , és erős értelmi , érzelmi motivációt tesznek lehetővé. A felsoroltak mellett használhatók a biológiai szertár szemléltető anyagai, környezetünkben előforduló egyszerű eszközök , diaképek. Videó filmek, applikációs képek, folyóiratok, Internet WEB – oldalak, transzparensek, CD – Romok, stb.

Fejlesztési követelmények: -

-

Támaszkodjunk minden korcsoportban a tanulók meglévő ismereteire. Folyamatosan értelmezzük az egészségnevelés fogalmát. Az egészségnevelésre vonatkozó fogalomkészletüket bővítsük, tegyük egyre differenciáltabbá. Az egészség és a magatartás szempontjából kritikusnak mondható területekkel ( táplálkozás, mozgás, biztonság, az alkohol, a kábítószer, a dohányzás a családi és kortárs kapcsolatok , a környezet védelem, a személyes higiéné és a szexualitás ) nem egymástól elszigetelten összefüggéseikből kiragadva, hanem kölcsönös kapcsolatrendszerükben foglalkozzunk. Törekedjünk a test és a lélek harmonikus fejlődésére, a szocializáció folyamatainak elősegítésére, az alapműveltség továbbépítésére, a tanulási stratégiák fejlesztésére. Fejlődjön magabiztosságuk, a jövővel szembeni pozitív beállítódottságuk . Fokozatosan fejlődjön mozgásigényük, s ezzel együtt állóképességük. Helyes erkölcsi szemlélet fejlesztése. ( társadalmi , nemi – és családi élettel kapcsolatban ) Fejlődjön szociális érzésük.

Ellenőrzés, értékelés: 39


-

A tanulókat az egészségnevelési programokban végzett munkájuk alapján értékelni kell. Az ellenőrzés rendszeres munkára ösztönzi a tanulókat. Ismereteik és képességeik fejlődnek. Az ellenőrzés önellenőrzésre, kötelességtudásra nevel, és fejleszti a tanulók önértékelő képességét. Az értékelés történhet: szóban , írásban, iskolarádión és iskolai újságon keresztül, faliújság segítségével, oklevéllel stb.

Egészségügyi prevenció az iskolában: A prevenció fő formái: -

-

Elsődleges prevenció: az egészséget támogató életmód gyakorlása, a környezeti károsító tényezők kiiktatására irányuló tevékenységek. (Akkreditált programok alkalmazása: Egészséges élet, Drog prevenció – DADA program , Életvezetési ismeretek és készségek, táplálkozási programok, stb.) Másodlagos prevenció: az egészséges emberek között végzett időszakos szűrővizsgálatok.

Az iskolában végzett szűrővizsgálatok: A gyermekkori szűrővizsgálatok különböznek a felnőttkoritól. Mivel a gyermekeknél dinamikusan fejlődő szervezetről van szó , náluk nemcsak az egészség állapot, hanem a gyermek testi , mozgási – mentális, pszichés és szociális fejlődését vizsgáljuk és értékeljük. Az egyedi fejlődési ütem miatt az orvos dönt a vizsgálatok rendjéről.

Minimális követelmények a vizsgálatok rendjéről: -

az iskolás gyermeket kétévente és a védőoltások beadása előtt meg kell vizsgálni, a testnevelési csoportbeosztások elkészítése előtt, táborozás előtt, az iskolába lépést megelőzően, amikor a pályaalkalmasságot véleményezik.

A szűrővizsgálatok rendje, mely kiterjed a következő területekre: -

a növekedés és a testi fejlődés mérése és minősítése ( alultápláltság, túlsúly, növekedés megtorpanása vagy gyors növekedés ), vérnyomásmérés, mozgásszervek vizsgálata (testtartási hibák, gerincferdülés, lúdtalp, mellkas deformitások ), látás vizsgálat, hallás vizsgálat, beszédhibák vizsgálata, pajzsmirigy vizsgálat,

40


-

nemi fejlettség vizsgálata, fogászati szűrővizsgálat,

A szakemberek együttműködésének lehetősége és módszerei: A tanulók iskolai környezetének alakításában , a közegészségügyi feladatok teljesítésében meghatározott feladatkörrel rendelkeznek: - az ÁNTSZ munkatársai, - az iskolai – egészségügyi szolgálat szakemberei ( iskolaorvos, védőnő,) - az iskola pedagógusai, - a szülők közössége, - nevelési tanácsadó, - logopédiai hálózat, - gyermekjóléti szolgálat, - gyermekpszichiátriai rendelések.

Az ÁNTSZ feladata: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló Törvény a Tisztiorvosi szolgálat feladatkörébe rendeli a gyermekintézmények telepítésével és ellenőrzésével kapcsolatos közegészségügyi tevékenységet. Az iskolai – egészségügyi szolgálat közegészségügyi feladata: Az iskolai - egészségügyi szolgálat jogszabályban rögzített feladatai közé tartozik a közegészségügyi követelmények működés közbeni teljesítésének figyelemmel kísérése , az észlelt hiányosságok jelzése, -

Az életkornak megfelelő szűrővizsgálatok szervezése, lebonyolítása, Szülői értekezleten tájékoztatást adnak a tanulók körében végzett vizsgálatok eredményeiről, Bekapcsolódnak a prevenciós munkába.

A pedagógusok közegészségügyi feladatai: A közegészségügyi szabályok betartása elsősorban az intézményben dolgozók feladata. A nevelőknek nemcsak a gyermekek érdekében, de saját érdekükben is törekedniük kell a tárgyi környezet, valamint a napirendből adódó felesleges terhelések megelőzésére, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtésére.

A szülők közössége: Az iskola a gyermek egészséges testi és lelki fejlődésének elősegítését, a gyermeket nevelő családokkal, a szülőkkel, gondozókkal együttműködve tudja csak eredményesen megvalósítani.

41


Nevelési tanácsadó: A gyermekek tanulási képességeit vizsgálja. A tanácsadó feladata, hogy a tanulási zavarokban szenvedő gyermekek komplex vizsgálatát, a speciális igények felmérését elvégezzék. A továbbhaladás érdekében tanácsokkal látja el a szülőket, a nevelőket. Figyelemmel kísérik a tanulók fejlődését.

Logopédiai hálózat: A különböző eredetű beszédhibák korrigálását végzik.

Gyermekjóléti szolgálat: A nehéz szociális körülmények között élő gyermekeknek nyújtanak segítséget. Feladatuk a családok segítése a gyermeknevelésben, a gyermekek veszélyeztetésének megelőzése, a bántalmazott elhanyagolt gyermekekkel kapcsolatos nehézségek megoldása.

Gyermekpszichiátriai rendelés: A gyermekek és serdülők pszichés zavarait, betegségeit vizsgáló, kezelő egészségügyi intézmények. Feladatuk a gyermekek pszichés problémáinak, fejlődészavarainak és ezek komplex oki hátterének tisztázása, majd ennek megfelelő terápia végzése.

Az egészségnevelés szakmai programja: Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok: -

iskolai étkeztetés, mindennapos testmozgás, személyiség fejlődése.

Az egészségnevelési feladatok megoldása: -

a tanórai programon belül( szaktárgyi órák: környezetismeret, biológia, egészségtan modul, osztályfőnöki óra, testnevelés stb. ) a tanórai programon kívüli tevékenységek, akkreditált programok alkalmazása, egészségnapok, egészséghetek, sportprogramok szervezése, balesetvédelmi rendszabályok megismerése, alkalmazása, a szülők bevonása a programokba.

42


Szeptember A tevékenység megnevezése: Balesetek megelőzése – elsősegélynyújtás Alsó tagozat: A gyalogos és a kerékpáros közlekedés szabályainak megismerése. Az iskola berendezésének megfelelő használata. Mit kell tenni játék közben a biztonságért ? Felső tagozat: Személyi biztonság. Egyedül a közlekedésben. A szabályok szerepe és fontossága. Az alapvető elsősegély nyújtási ismeretek gyakorlása. Célcsoport:

1 – 8. osztály

Időskála:

Szeptember első hete Az iskola különböző tevékenységeivel folyamatosan végzett feladat. (kirándulások, erdei iskola, tanítási órák stb.)

Módszerek:

Videó film megtekintése, közlekedési TOTÓ kitöltése, előadás, szituációs játékok, rajz készítése „ Mit jelent a biztonság ? „ címmel.

Értékelési módok: Gyermekrajzok bemutatása, a közlekedéssel kapcsolatos feladatok értékelése iskolarádión keresztül.

Felelősök:

Osztályfőnökök, szaktanárok az intézmény technikai dolgozói.

Várt eredmények: Tudja a pontos címét, telefonszámát és szüleinek elérhetőségét. Ismerje fel és értse a közlekedési jelzéseket. Ismerje a segélyhívó telefonszámokat és azt, hogy mit kell közölni. Játék közben egymás és saját testi épségére vigyázni kell. Tudja , hogy a segítségnyújtás és a segélykérés alapvető kötelesség. Ismerje az elsősegélynyújtás alapvető követelményeit. Meg kell tanulniuk a lehetséges veszélyek és kockázatos helyzetek felismerését és kezelését. Október Tevékenység megnevezése: Testápolás – személyi higiéné – öltözködés

Célcsoport:

1-8.osztály

Alsó tagozat: Ismerjék meg az évszakoknak megfelelő öltözködési szabályokat. Tisztálkodás fontossága. A tisztálkodás eszközei.

Felső tagozat: A testápolás alapja a tisztaság. A bőr a haj, a köröm ápolásának módjai. A kozmetikai szerek használatának veszélyei. A bőrbetegségek. Az életkornak 43


megfelelő öltözködés. Ebben az életkorban a megváltozott fizikai sajátosságok következtében különösen figyelmet igényel a személyes higiénével való fokozott foglalkozás.

Időskála: Október második hetében egy témanap. Módszerek: Beszélgetés, kiselőadás az öltözködés kultúrájának változásairól, testápoló szerek bemutatása, könyvek ajánlása.

Értékelési módok: Rajzok, képek, tréfás plakátok az osztályok faliújságján. Felelősök: Osztályfőnökök, szaktanárok. Várt eredmények: A bőr, mint a külvilág és a belső szervezet határa kettős szerepet tölt be. Mint bármely határ ez is elválaszt és összeköt. Az egészsége nem lehet közömbös senki számára. Az öltözködést ne a szépségideáloknak való megfelelés motiválja, hanem a célszerűség. A személyi higiéné szabályok betartásával betegségeket előzhetünk meg.

November Tevékenység megnevezése: Személyi higiéné – fogak ápolása Célcsoport: 1-8. Osztály Alsó tagozat: Védd meg a fogat ! Mese a fogról. „ Vendégségben „ a fogorvosnál. Miért olyan fontos, hogy fogaink egészségesek legyenek ? A lyukas fog. Felső tagozat: Fogászati problémák. Néhány szó a fluoridokról. A táplálkozás és a száj higiéné. A fogak alaki rendellenességei. Fogbalesetek. Időskála: Témahónap. A tevékenységekkel kapcsolatos feladatok megoldása egy hónapot vesz igénybe.

Módszerek:

A fogászati szűrővizsgálatok lebonyolítása. Plakátok, faliképek az egészséges fogakról. Mese írása az első tejfog elvesztéséről. „ Első élményem a fogorvosnál „ címmel rajz készítése. Feladatlap megoldás , melynek témája a szájápolás. Kiselőadások szervezése osztályszinten. Plakátok készítése a fogak védelmével kapcsolatban.

Értékelési módok: Az elkészült művekből kiállítás készítése. A legeredményesebb munkák jutalmazása.

44


Felelősök: Osztályfőnökök, szaktanárok, védőnő. Várt eredmények: A megfelelő táplálkozási szokás kialakulása: sok rágni való, édességek minél ritkább fogyasztása, édes üdítők kerülése. Gondos fogápolás. Fluoridok alkalmazása. Legyen az iskolában fogmosási lehetőség.

December Tevékenység megnevezése: Káros szenvedélyek – helyes döntések Célcsoport:

1-8. osztály

Alsó tagozat: Önismeret. Tükör rólam Egészséges és biztonságos élet. Veszélyeztető tényezők: élvezeti szerek, környezeti hatások, reklámok hirdetések. Felső

tagozat: Önismeret: Változásaim, pozitív én bemutatás, helyem az

iskolában , az osztályban. Kísértésnek kitéve: Dohányzás, alkohol, veszélyes és tiltott szerek. A legális és illegális szerek, függőség, hozzászokás, fogalma, törvényi szabályozása.

Időskála: Káros szenvedélyek – helyes döntések. Alsó tagozat: témahét. December első hete. 5 – 8. Osztályig témahét, mely a későbbiekben tovább folytatódik.

Módszerek: Előadások, videó film, szakkönyvek, beszélgetés. Értékelési módok: Kérdőív kitöltése: véleményed a veszélyeztető tényezőkről. Felelősök: Szaktanárok, osztályfőnökök, védőnő, iskolaorvos. Várt eredmények: Az önnevelésre való képesség kialakítása. A változások nyomon követése és tudatosítása, önjellemzés. Az egészség megőrző szokások kialakítása. A függőség válfajai és fokozatai, társadalmi megítélésük. Ismerjék fel azokat a társadalmi helyzeteket, amelyekben – legális vagy tiltott – „ anyagokkal „ kínálhatják őket, és hogy ilyen esetekben megfelelő döntéseket tudjanak hozni.

Tevékenység megnevezése: Családi élet jelentősége. Célcsoport:

1- 8. Osztály

Alsó tagozat: A baráti és családi kötelékek értékei, a személyiség tisztelete. Tájékozódás az időben események sorrendjében. Családfa, generációk története.

45


Felső tagozat: Én és helyem a családban. A kapcsolati hálók fontossága. A barátság, mint a kapcsolati hálók fontossága. A barátság, mint a kapcsolati rendszer egyik alapja. Az önismeret jelentése, szerepe és fontossága. Konfliktusok a kapcsolati rendszerben.

Időskála: December 2. 3. Hete. Módszerek: Anekdota gyűjtés a család életével kapcsolatban. Ötletbörze: Mi a család szerepe ? Szituációs játék:Hogyan oldhatók fel az összeütközések ? Rajz készítése: Milyen a családod ? Milyen családot szeretnél ? Mikor érzed jól magad a családban ? címmel. Családfa készítése. Értékelési módok: Leírások készítése az ideális családról. Kérdőívek szerkesztése. Felelősök: Osztályfőnökök. Várt eredmények: A családi életre szóló háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Legyenek képesek felismerni az önmagukban és másokban ébredező érzelmeket, feszültségeket, esetleg azok létrejöttének okát. Legyenek képesek újraépíteni és karbantartani széttöredező kapcsolataikat. Január Tevékenység megnevezése: Táplálkozás – mozgás Célcsoport:

1 – 8. osztály

Alsó tagozat: Az étrend és a mozgás szerepe az egészség megőrzésében. A mozgás = élet! A gyermek alapvető igénye. Felső tagozat: Mitől függ az étrendünk ? ( anatómiai és élettani sajátosságok ) . Az étrend összeállítás követelményei: a tápanyagok mennyisége és aránya. A mozgás és a sport szerepe: erőnövelő, állóképesség és ügyesség fokozó , keringés és légzésjavító, személyiségfejlesztő. A rendszeres testmozgás megtervezése. Időskála: Témahét Módszerek: Kiállítás egészséges ételek receptjeiből. Táplálkozási tanácsok. Előadás: A táplálkozás és a mozgás összefüggéseiről. A rendszeresen sportolók beszámolója a mozgás pozitív hatásairól. Helytelen táplálkozással kapcsolatos betegségek gyűjtése. Táplálkozási napló készítése. Értékelési módok: Táplálkozási kérdőívek kitöltése, eredmények összesítése. Ételreceptek értékelése. Versenyek szervezése. Hó fesztivál. Felelősök: Szaktanárok, osztályfőnökök. 46


Várt eredmények: A tanulóknak meg kell ismerni az egészséges táplálkozási szokásokat. Nincsenek tiltott táplálékok, csak kerülendő mennyiségek. A tanulók legyenek fittek. A fittség olyan testi és lelki állapot, amely rendszeres testedzéssel, célszerű táplálkozással és kedvező életmóddal lehet megszerezni. Február Tevékenység megnevezése: Napirend – szabadidő helyes felhasználása Célcsoport:

1 – 8. osztály

A helyes napirend kialakításának módja a tanulás, pihenés, a kötött munka és a kötetlen foglalkozások váltakozása. A napirend tervezésének alapvető feladata az időmérleg betartása, a különböző tevékenységek időigényeinek összehangolása. Időskála:

Témanap

Módszerek: Beszélgetés, a tanulók tapasztalatainak csoportosítása. Pihenési módok. Napirendek készítése. Értékelési módok: A helyesen összeállított napirendek az osztály faliújságjára kerülnek ki. Felelősök: Osztályfőnökök. Várt eredmények: A helyes napirend lehetőséget ad a mozgásra, a tanulásra, a szórakozásra és háttérbe szorítja az egyoldalú informatikai eszközök használatát. Tudatosítsuk, hogy az ember nem csak alvással pihen. Az idő okos kitöltése, a tevékenységváltás pihenteti a testet és a lelket. Március Tevékenység megnevezése: Kortárskapcsolatok – szexualitás Célcsoport:

1 – 8.osztály

Alsó tagozat: Az önismeret fejlesztése az osztály támogató légkörében. A csoportba tartozás, befogadás, kölcsönös megbecsülés. Helyük a kortárscsoportban: lehetőségek , kilátások. Az érzelmi kapcsolatok tudatosítása. A barátság és szerelem ismérvei, azonosságok és különbségek. Felső tagozat: A kortársak pozitív befolyásoló szerepének hangsúlyozása, figyelemfelhívás a negatív hatás formáira. A megfelelő ellenállókészség

47


III.10. Környezetnevelési program ALAPOK Törvényi háttér         

A közoktatásról szóló törvény ( a 2003. évi LXIX. tv. ) 2003. évi módosítása 48. (3.) bekezdése alapján: „ Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját.” Az Alkotmány 8.§, 16.§, 18.§, 70.§. Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény). 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról. Géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30.§ és 31.§ Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény. Nemzeti Környezetvédelmi Program ( a Kormány 2031/1998. Határozata) A 2000. évi hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény .

Helyzetkép Belső:  Előélet, hagyományok - Az iskola rendszeresen részt vesz a Föld Napja keretein belül falutakarításon és megrendezi a Kihívás Napját is melyen az iskola tanulói teljes létszámmal rész vesznek .  Épület és berendezése - Az iskola fűtése, világítása, szigetelése nem energiatakarékos. - Van konyha, tornaterem, étkező, de nincs közösségi terem, könyvtárszoba, műhely. A termek méretei, fényviszonyai, hőmérséklete megfelelők, de kevés kivételtől eltekintve nem sötétíthetők. - A mosdók mennyisége, állaga megfelelő. - A tanulók munkái kihelyezhetők . - A padok kényelmesek, de hiányoznak a szekrények, ahová személyes holmijukat eltehetik. - Technikai felszereltség: Televízió, magnó, videó, CD-lejátszó, írásvetítő, diavetítő, számítógépek. 

 

Az iskola udvara - nyitott - részben betonozott, - részben parkos , - sportolásra alkalmas - vannak padok Iskolai büfé nincs. Szelektív hulladékgyűjtés nincs.

48


Külső: A környezeti nevelés szempontjából különösen fontos, hogy az iskola „nyitott” legyen, azaz szerves, integráns részét képezze az adott lakókörzetnek, településnek, régiónak. A környezeti nevelés megtervezésekor kiemelt figyelmet kell fordítani a település természeti és társadalmikulturális jellegzetességeire, adottságaira; a helyi értékek és gondok feltérképezésére. Külön feladat ezeknek a helyi értékeknek, adottságoknak az iskolai programba való beépítése.  Hodász kb. 3800 lakosú település a Nyírség keleti peremén, átmenő forgalmat nem bonyolít le, mert kiesik a forgalmas főútvonalak útjából. A lakosság nagy része munkanélküli vagy mezőgazdasággal foglalkozik, illetve a közeli városokban dolgozik.  Szelektív hulladékgyűjtés nincs, de a település legális hulladéklerakóval rendelkezik.  A településnek 2 óvodája és egy általános iskolája van. Erőforrások 1. Belső személyi erőforrások  Pedagógus - tantárgyában segíti a környezeti nevelési célok megtalálásában, tantárgyába beépíti ezeket, tanmenetében jelöli, tanmenetéhez tartja magát - odafigyel példamutató magatartására - részt vesz a környezeti nevelési programokon, segít azok szervezésében stb.  Diák: - részt vesz a környezeti nevelési programokon - magatartásával, aktív részvételével elősegíti a környezeti nevelési célok megvalósulását stb.  Irodai alkalmazottak: - tartsák be ők is a hulladékkezelés, energia- és vízgazdálkodás gyerekek számára is előírt szabályait, - munkavégzésük, életük legyen példamutató 



Technikai dolgozók: - vegyenek részt azokban a környezeti nevelési feladatokban, amelyekben szükség van a segítségükre (pl. madárkalács készítés, saláták, gyümölcsteák készítése, terítés szépsége, madárodú készítés, szelektív hulladékgyűjtők megfelelő ürítése stb.) Külső személyi erőforrások Önkormányzat, iskolaszék, szülők, lakosság, civil szervezetek, egyéb partnerek stb. Anyagi erőforrások Azokat a környezeti nevelési programokat és célokat, melyeket a kötelező tanórai keretek keretekbe építik be a kormányzat az önkormányzatokon keresztül támogatja. Lehetőségek:  Állami források: KvVM pályázatai (KAC), OM pályázatai, közös pályázat, pl. erdei iskolák támogatása.

49


 Önkormányzati és nemzetközi források: működési támogatás, magánalapítványi, EU-s támogatások  Magánforrások: alapítványok, szponzorok  Egyéb

bevételek:

pl.

hulladékgyűjtésből

származó

bevétel,

megtakarítások,

vállalkozások stb.

ALAPELVEK, CÉLOK Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Az ember környezetéhez hozzátartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetéért felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljául fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget. Cél olyan emberek nevelése, akik a természetes és társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni, ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése. A jövő problémái sok esetben még előreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése.

Konkrét célok és feladatok 

A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitását és jó együttműködését.

50




Érzékennyé tenni a gyereket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére.



Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megőrzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását.



Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások,

viszonyulások,

értékrend,

pozitív

jövőkép

és

környezeti

etika

kialakulásához nélkülözhetetlen élményhelyzetek biztosítását. 

Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakulását.



Felkészíteni a gyereket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék

előnyben. Kialakítani a

gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodás, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit. 

Kis létszámú osztályok fenntartása, ahol a pedagógusok jobban oda tudnak figyelni a gyerekek előrehaladására, problémáira. A kis létszám lehetővé teszi, hogy felfedezzük a gyerekek bizonyos irányú tehetségét, és módunkban áll érdeklődési körüknek megfelelően terelgetni őket azon az úton, melyen tehetségüket kibontakoztathatják. A kis közösségi létszám lehetővé teszi a könnyebb együttműködést, a szereteten alapuló nevelés szolgálatát.



A jelenségek természettudományos összefüggéseit bemutató tantárgyak emelt óraszámban jelennek meg a kerettantervben.



A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technika életvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel.



A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: erdei iskola, témahét, jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások a természetismeret és a környezetünk és egészségünk tantárgy keretében (ez iskolánkban egy speciális tantárgy).

51




Ökológiai

szemlélet

tükröződése

a

természetes

életközösségek

sokféleségének

megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel. 

A gyerekek környezetóvó, javító tevékenységének szervezésekor bekapcsolódás különböző természetvédelmi szervezetek és az önkormányzat munkájába.

TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK Tanórai keretek A tanórai tartalom a tanulók számára kötelezően elsajátítandó tartalmat jelenti. Ennek szervezési formája lehet 

hagyományos, mely alatt a 45 perces tanórákat értjük, illetve



nem hagyományos tanóra, ami lényegében a komplex foglalkozásokat öleli fel, s mint ilyen kiemelkedő jelentőségű a környezeti nevelés szempontjából (pl. erdei iskola) Ezek olyan tanulási szervezési formák, amelyeknek éppen az az egyik meghatározó jellege, hogy nem tanórakeretben történek. Hagyományos tanórai foglalkozások: A nemzeti alaptanterv és a kerettanterv lehetőségeit kihasználva – a tantárgyi programokból kiindulva – meg kell határozni a környezeti nevelési tananyagot. Minden tantárgyba próbáljuk beépíteni a környezeti nevelés célkitűzéseit. A tanórán a tananyagon kívül még sok apróság is nevel a környezet megóvására, környezetbarát életmódra. Nem hagyományos tanórai foglalkozások Kötelező tananyag elsajátítása nem hagyományos (45 perces) órakeretek között is történhet. Ezek a környezeti nevelés céljainak kitűnően megfelelnek. Ide a hagyományosan, minden évben megtartott, állandó programmal rendelkező jeles napok tartoznak, melyen kötelező tananyagot sajátíttatunk. Iskolánkban ilyen a Föld Napja.

Tanórán kívüli lehetőségek: -

szakkör

-

gyűjtőmunka

-

diákkonferencia

-

vetélkedő 52


-

nyári tábor

-

kézműves foglalkozás

-

színház, mozi

-

kirándulás, túra

-

tanulmányút

-

múzeum, állatkert látogatása

-

pályázatokon való részvétel

-

hulladékgyűjtés

-

települési környezet szépítése

MÓDSZEREK Használhatunk hagyományos módszereket, de a környezeti nevelés szempontjából sokkal hatékonyabbak az élményalapú, tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek. Törekedni kell ezek minél sokoldalúbb alkalmazására.

TANESZKÖZÖK  Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek,

játékgyűjtemények,

hírlevelek,

folyóiratok,

természetfilmek,

dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok.  Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók.  Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, bonckészlet stb.)  Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, szembekötő stb.)  Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.)  Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez (pl. megfelelő szerszámok)

53


AZ ISKOLAI KÖRNYEZET Az iskolaépület és működtetése A helyzetelemzésben kiderül, milyen az iskola jelenlegi állapota, képe. Meg kell próbálni olyan körülményeket létrehozni, mely lehetővé teszi, hogy a gyerekek örömmel érkezzenek az iskolába, úgy érezzék, hogy az iskola értük van.  Ügyeljünk az iskola esztétikusságára, a termek, folyosók ne kongjanak az ürességtől, legyenek faliújságok, színes tablók, tárlók, ahol a gyerekek műveit is kiállíthatjuk. Adjuk meg a lehetőséget, hogy a gyerekek maguk is részt vehessenek környezetük szépítésében.  Legyenek az iskolában megfelelő termek, helyiségek, ügyeljünk a világosságra és a megfelelő hőmérsékletre.  Az udvar zöldítése : próbáljunk minél több zöld területet csempészni az iskola udvarára. Törekedjünk rá, hogy legyen minél több fa. Létrehozhatunk virágos kertet, sziklakertet, melyet a gyerekek szívesen gondoznak. Helyezzünk el padokat is az udvaron, hogy a gyerekek le tudjanak ülni, mert sokszor azért nem mennek ki szívesen az épületből, mert nem tudnak hol beszélgetni.  Hulladékkezelés : szervezhetünk az iskolában szelektív hulladékgyűjtést, bár a falvak nagy részében még nincs megoldva a szelektív hulladékgyűjtés, ezért csalódást okozhat a gyerekekben, ha látják, hogy az iskolában szétválogatott hulladék végül egy helyre kerül. Papírgyűjtést viszont lehet rendezni, és megszervezni a MÉH-be való elszállítást.  Energiagazdálkodás,

vízgazdálkodás:

nyílászárók

megfelelő

szigetelése,

energiatakarékos izzók beszerelése, víztakarékos WC tartályok felszerelése. Persze fontos, hogy a gyerekek is figyeljenek oda, hogy a villanyok le legyenek kapcsolva ott, ahol nem tartózkodnak, a csapok megfelelően legyenek elzárva stb. Az iskola életvitele Az iskola mindennapi életét is meg kell tervezni a környezeti nevelés szempontjából. 

Pedagógusok, iskola dolgozóinak példamutató magatartása (tartsák be ők is a hulladékkezelés, energia- és vízgazdálkodás gyerekek számára is előírt szabályait, a

54


takarítók ügyeljenek a hulladékkezelésre, gondnok, technikai dolgozó munkavégzése, élete is legyen példamutató stb.) 

Étkezés : terítés, étkészlet anyaga, minősége, kulturált étkezés szokásai (asztalnál ülve, csendben, az ételt megköszönve, gyerekek is részt vehetnek a terítésben, segíthetnek a tálalásban stb.)



Szünetekben szellőztetés, minél többet legyenek a gyerekek az udvaron stb.



Délutáni foglalkozás megszervezése, napközi, tanulószoba.

A környezeti nevelés sajátos értékelési formái A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során – mint azt korábbi fejezetekből láthattuk – szakítani szeretnénk a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás egyeduralma, a beszűkítés, az uniformizálás rossz gyakorlatával. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások szerint: -

Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési normák alakítása során mintaként szolgálnak.

-

Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés.

-

Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között.

-

Tanulóink számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzete.

-

Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának.

-

Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáink és a szükségszerűségek felismerését.

-

Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes, valóságában tanulmányozható és élményt nyújtson.

55


-

Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciális lehetőségeit a képesség fejlesztésének folyamatába.

-

A rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását célozza meg.

A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsuk: -

a tanulói kíváncsiság megőrzését,

-

az aktivitás fenntartását és megerősítését,

-

a belső motivációs bázis fejlesztését,

-

az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését,

-

a megismerő és rövid úton célravezető stratégiák felismerését, lehetőségeit,

-

a tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására az új utak keresésére,

-

az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzése, a problémamegoldás tervezése, megvalósítása és a következmények számbavétele kövesse.

A tanulók személyiség-fejlődése 

A tanulók személyiségének formálódását már nem ilyen egyszerű mérni: használhatunk kérdőíveket, szociometriai vizsgálatokat, különböző megfigyeléseket, egyéni vagy csoportos beszélgetéseket. FOGYASZTÓVÉDELEM

Jogi háttér Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§.a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek Az EURÓPAI UNIÓ 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások ( pénzügyi és biztosítási ) területe.

56


A 2003. Évi LXI. Törvénnyel módosított Közoktatási törvényben ( 1993.évi LXXIX,. Törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003. (XII.17.) számú rendeletével kiadott NAT értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT - ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik:        

az alapvető szükségletek kielégítéséhez való jog a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog a kormány irányelveinek meghatározásába való beleszólás joga a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog

A fogyasztóvédelmi oktatás célja:  a fogyasztói kultúra fejlesztése  a tudatos kritikus fogyasztói magatartás  a fenntartó fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei:  a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos , pedagógiailag megtervezett fejlesztése  az állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése  a cselekvési kompetenciák fejlesztése Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású.

57


Kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások     

a kiválasztás az áruismeret a döntés a kockázatvállalás a bizalmi elv érvényesül

A kamaszkorban már megjelenik     

jogérzék a jogismeret a szolgáltatásismeret a fogyasztói értékrend a vállalkozásismeret

A fogyasztás elemi meghatározója a család, a fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben. Általában keveset költenek kultúrára, utazásra. A fogyasztói minták információáramlás.

kialakítását

segítheti

a

korrekt

sokoldalú

tájékoztatás

és

Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni A fenntartható fogyasztás az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos. Az értékek formálásában lényeges:  a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése  az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása  a természeti értékek védelme Fontos a fogyasztás során:  a tájékozódás képessége  a döntési helyzet felismerése  a döntésre való felkészülés Meg kell ismertetni a tanulókkal:  a piac 58


 a marketing  a reklám szerepét Hangsúlyozni kell:    

a minőség a biztonság a gazdaságosság a takarékosság szerepét

Az általános iskola és a középiskola befejezésekor a diákok értsék és saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:     

Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás Ökológiai fogyasztóvédelem Környezettudatos fogyasztás Fenntartható fogyasztás Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban  Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak Technika --- áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika --- banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika --- mérés, mértékegységek, mérőeszközök ( villany, gáz, víz mérőórák) Földrajz --- eltérő fogyasztási struktúrák és szokások Magyar --- reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái Biológia --- génmódosított élelmiszerek Kémia --- élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok, vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk

59


Informatika --- elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem --- EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története Médiaismeret --- a reklám képi nyelve és hatásai Tantárgyközi projektek pl, Hogyan készül a reklám? A zsebpénz?  Tanórán kívüli tevékenységek ( vetélkedők, versenyek, rendezvények)  Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)  Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)  Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások MÓDSZERTANI ELEMEK Nem hagyományos módszertani elemekkel, nem merev tanórai keretek között oktassuk, hanem bizonyos készségek fejlesztésével, a fenntarthatóság és a fenntartó fogyasztás területén. Ilyen készségek:   

A kritikus gondolkodás Az egyéni és csoportos döntéshozás A problémamegoldás

A készségfejlesztésnek tartalmaznia kell az egyén és a társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A pedagógus pozitívín befolyásolhatja a család vásárlói magatartását. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. 60


        

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Riportkészítés az eladókkal Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Egyéni és csoportos döntéshozatal Helyi, országos, - és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Szituációs játék, esettanulmány Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)  Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés) A fogyasztóvédelmi oktatáshoz a következő szervezetektől kapható segítség és segédanyag: Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) www.fvf.hu tel: 06-1-459-4917 Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) www.ofe.hu Tel: 06-1-311-7030

61


IV. KOMMUNIKÁCIÓ Iskolán belül Az iskola honlapja



Tanárok-iskolavezetők, tanárok-tanárok, előre kiírt és rögtönzött értekezletek, faliújság, megbeszélések,



Diákok-tanárok : faliújság, iskolarádió, iskolaújság, diákönkormányzat, osztályfőnökök tájékoztatása,



Diákok-diákok : faliújság, iskolarádió, diákönkormányzat,



Iskola-szülők : szülői értekezletek, fogadóórák, levélben való tájékoztatás, nyílt napok, szülőkkel közös programok, iskolaújság, évkönyv, kiállítások,



Iskola-fenntartó : iskolagyűlés



Iskola-partnerek : évkönyv, nyílt programok, nyílt napok, levélben való tájékoztatás.

Külső (helyi és országos média) 

Település újsága, önkormányzat faliújsága, nyílt programok, zöld hirdetőtábla.



Országgal : TV, rádió, Internet, az iskola honlapja

V. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS / MINŐSÉGELLENŐRZÉS A minőségbiztosítás során a következő sémában lehet gondolkodni: Készítünk egy tervet, majd kipróbáljuk. Ha nem működik, elemezzük a tervet, megkeressük a hibákat, helyesbítjük, majd újra kipróbáljuk. Ha még mindig nem jó, megismételjük az előző lépést. Ha a próba működik : végrehajtás, majd értékelés következik. A környezeti nevelésben nem olyan egyszerű meghatározni a mérések, értékelések módjait, kritériumait, mint a hagyományos tantárgyi tudásszerzésben. A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai: Egyes tanulók esetében

62




az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása



a szociális képességek alakulása



a beállítódások és értékorientáció fejlődése



a csoporthelyzet megismerése



a konfliktuskezelés módjai Osztályközösségek esetében



a csoportviszonyok alakulása



a közvélemény, a morális gondolkodás változása



az informális kapcsolatrendszerek alakulása



a tevékenységrendszer megismerése A pedagógusok környezeti nevelési gyakorlata színvonalának minősítése:



Rendelkeznek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak.



Felkészülésüket áthatja az együttműködésre törekvés.



Törekednek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között.



Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítják a sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet.



Alkalmat adnak az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának.



Segítik a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségeinek felismerését.



Lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson.



Megszervezik-e az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítják-e a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában?

Tantárgyak A tantárgyakban előírt környezeti nevelési tartalmakat az adott tantárgyra előírt ellenőrzési, értékelési formákkal tudjuk mérni.

63


Szeptember: Feladat: - Véleménykutatás: Mit tudok én tenni a környezetemért? Módszer: Kérdőív kiosztása a tanulók, szülők között. Javaslatok, vélemények gyűjtése. Felelős: DÖK, és vezetője Értékelés: Tájékoztatatás a faliújságon, sajtóban a javaslatokról, véleményekről. Várt eredmények: Javulna a szabad véleménynyilvánítás képessége?, a szülők szembesülnének a környezeti problémákkal, szaporodna a segítő szándék. Feladat:-Szept.16. Az Ózon Világnapján megismerkednek a globális környezeti problémákkal. Módszer: alsó tagozat: Globális környezeti problémák szavainak gyűjtése, magyarázata, szinonimák keresése, 4-5 mondatos versikék írása. Felső tagozat: Kiselőadás a globális problémákról, fogalmazás írása: Milyennek képzelem el városomat 20 év múlva? Min változtatnék…címmel. Felelős: Magyar nyelvet tanító tanárok Értékelés: A legjobb előadások díjazása. A kitűntetett fogalmazások megjelentetése a sajtóban. Várható eredmények: A tanulók lássák, hogy a létező környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, amelyek globális problémákká szövődnek össze. Ezek okait legyenek képesek azonosítani saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni. Feladat:-Szept.23. Takarítási Világnap alkalmából a tantermek dekorációs versenyének kiírása, majd értékelése. Felelős: Iskolavezetés, szülői munkaközösség, osztályfőnökök Értékelés: Faliújságon, a nyertesek tanterem fejlesztésre fordítható támogatása. Várható eredmények: Javul a környezet esztétikája. Jelentős a személyiségfejlesztő hatása. A közös munka nagyobb megbecsülést hoz. Munkájukhoz főképp természetes anyagokat használnak fel a tanulók.

64


Október: Feladat: Szelektív hulladékgyűjtés megszervezése lehetőségeink szerint.

Alsó tagozat: komposztáló

készítése, haszna. Felső tagozat: riport: Szelektív hulladékgyűjtésről a település vezetőivel vagy hulladék gyűjtő cég vezetőivel. Szeméttérkép készítése a környékünkről. Szemétből készült alkotások versenye. Felelős: osztályfőnökök Módszer: Bekapcsolódunk a helyi szelektív gyűjtési akcióba. Megszervezzük az iskolában keletkező hulladék szelektív gyűjtését. Fogalmazás írása Egy varjú ebédje a szemétdombon, vagy Mit teszünk a bevásárló kosarunkba? …stb. Értékelés: Feladatlap, kérdőív megoldása alapján értékeljük a hulladékgazdálkodásról szerzett ismereteket. Várható eredmények: A tanulók megtapasztalják, hogy pazarlóan bánunk az anyagokkal, mert sok mindent kidobunk, sajnos azt is, ami újrahasznosítható. Feladat: október 6. Állatok Világnapja - Témanap: Nálatok laknak-e állatok? Állattörténetek. Kiállítás készítése. Módszer: Kedvenceink –fotókiállítás, állattörténetek, állat-felismerési gyakorlatok, tesztek, rajzok. Felelős: miden órát tartó nevelő Értékelés: A legjobb alkotások díjazása tanulói szavazatok alapján. Várható eredmények: Az állatok szeretete, gondozása fejlődik. A kipusztult állatok és azok okainak megismerése fejlődik. A kutyatartás szabályainak megismerése. Feladat: október 15. Nemzetközi Gyalogló Nap felhívása, megszervezése, értékelése a faliújságon. Módszer: Az iskolába jutás megszervezése gyalog vagy kerékpáron, vagy tömegközlekedési eszközön. Levegőszennyezés vizsgálata az iskola körül, a mért adatok összehasonlítása. Felelős: Testnevelő, kémia tanárok. Értékelés: Az osztályok közötti verseny értékelése. 65


Várható eredmények: Minden tanuló tapasztalja, hogy a mozgás, a friss levegő felüdíti. Kevesebb a zaj, és ez által a levegő szennyezettsége. Beszéljenek rá másokat is a környezetkímélő közlekedésre.

November: Feladat: Téma hét. -A hónap utolsó hetére újrahasznosítható anyagok gyűjtése (telefonkönyv, szappan, gyertya, szövet, cérna, fonal, termések stb.) November 27. „Ne vásárolj semmit!” napra ajándéktárgyak (képek, használati tárgyak, játékok, stb.) készítése, kiállítása, díjazása. Módszer: Különböző ötletek, technikák megismerése szülők bevonásával. Felelős: Technika, rajz, osztályfőnök tanárok Értékelés: A készített tárgyak kiállítása, díjazása, megvásárolhatósága. Várható eredmények: Természetes anyagok használatának megismerése. Hulladékok használhatóvá tétele. Örömszerzés a saját maguk által készített tárgyakkal.

December: Feladat: Játékbörzék szervezése. Helyes vásárlási, fogyasztási, csomagolási szokások megismerése. Módszer: Ismeretterjesztő filmek a helyes vásárlási szokásokról. Megfigyelések a bevásárló központokban. Feljegyzések készítése. Népi hagyományok megismerése, népi játékok, drámajátékok tanulása, népi ételek készítése. Riportok készítése régi hagyományokról. Felelős: Osztályfőnök, matematika, magyar tanárok, szülők. Értékelés: Környezet kímélő csomagolási technikák versenye, díjazása. Várható eredmények: A gyerekek megismerkednek azzal, hogy a túlzott csomagolás felesleges. Vásárlási szokásainkról, megfigyeléseikről grafikonokat készítenek, amely bizonyítja, hogy sok felesleges dolgot vásárolunk. Megismerkednek az élelmiszerek, tartósító, és színező anyagaival. Feladat: Madár Karácsony szervezése. Módszer: Madár kalácsok, etetők, odúk készítése. Szánkózás, túrázás keretében a természetbeli elhelyezésük. Felelős: Biológia tanárok. 66


Értékelés: Madáretetők, odúk kiállítása. Várható eredmények: Természet szeretete, tisztelete kerüljön előtérbe. A csoportos megoldás pozitív élményhez juttatja a tanulókat. Január: Feladat: „Zöld” könyvtár kialakítása, Zöld újság, Zöld rádió szervezése. Más emberek szokásainak, más tájak környezeti problémáiknak megismerése. Módszer: Újságcikkek írása és riportkészítés. Felelős: Könyvtáros, és magyar szaktanárok. Értékelés: A legjobb írások nyilvánosságot kapjanak. Várható eredmények: Javul a kritikai érzékük, véleménynyilvánításuk. Február: Feladat: Előkészületek az energiatakarékossági hónap megszervezésére. Takarékoskodj Program Megismerése. Módszer: Előadás szervezése a megújuló energiaforrásokról. Verseny szervezése: feladatlapok, számítások, rajzversenyek. Takarékossági ötletbörze. Felelős: Fizika, matematika szaktanárok. Értékelés: A legtöbb feladatot végző tanulók díjazása, az eredmények nyilvánossá tétele. Várható eredmények: A tanulók megismerik a környezetet legjobban szennyező iparágakat, és számításaikkal szembesülnek azzal, hogy mennyire pazarlóan bánunk az energiával. Feladat: Környezet védelmi versenyekre készülés szakkörön. Módszer: Ismeretszerzés, kísérletezés, megfigyelés. Múzeumi, könyvtári órák szervezése. Felelős: szaktanárok. Értékelés: A legjobb eredményeket ismertetni a sajtóban. Fórum szervezése a jó eredményeket teljesítőkkel. Várható eredmények: A legtágabb ismeretekre a versenyekre készülő, azon résztvevő tanulók tesznek szert. Az ő általuk szerzett tapasztalatokat hasznosíthatjuk a többi tanuló körében. Március:

67


Feladat: Március 6. Nemzetközi Energia Takarékossági Világnap alkalmából, a megfigyelésekből, mérésekből készített ötletek beszámolói, kiállítása a faliújságon. Üzemlátogatás szervezése erőműbe. Módszer: „Zöld” Képes ismertető összeállítása a mért, megfigyelt adatokból. Felelős: Fizika, matematika szaktanárok. Értékelés: A legjobb energiatakarékossági ötletek díjazása. Várható eredmények: Megismerik az alternatív energiákat, azokat a lehetőségeket, hogyan takarékoskodjanak az energiával. Feladat: Március 22. A Víz Világnapja - Témanap Módszer: Kiállítás: A víz érték ne pazaroljuk! Rajz pályázat kiírása. Víz vizsgálati kísérletek, mérések, megfigyelések, savas eső hatásainak vizsgálata. Vizes élőhelyek vizsgálata, fajok számlálása. Látogatás a vízmű telephelyére. Felelős: Biológia, kémia, rajz szaktanárok. Értékelés: A legjobb eredményeket elérő tanulók díjazása, faliújságon kiállítás készítése. Várható eredmények: Nagyobb körültekintéssel használják a vizet. A vizes élőhelyek pusztulásának okait feltárva fokozottabban vigyáznak az élővizek tisztaságára, és az ott élő növény és állatvilág sokféleségére. Április: Feladat: Április 22. A Föld Napja –TémahétÜnnepi műsor készítése és előadása. Módszer: Zöldítés az iskola körül. Védnökség vállalása egy terület, vagy egy fa felett. Kertszépítések. Bekapcsolódás a helyi akciókba. Üzemlátogatás szervezése. Felelős: Osztályfőnökök, szaktanárok. Értékelés: Feladatlap kitöltése: Mennyire vagy környezetvédő? Várható eredmények: Környezetigényes kultúra, esztétikus környezet kialakítása. Nem elég, ha feltárják, ismerik a környezeti problémákat, aktív, cselekvő részvétellel kell munkálkodni azok megszüntetésén. Május: Feladat: Május 10. Madarak és Fák Napja - Témanap 68


Módszer: Akadályverseny, játékos vetélkedő a szabadban. Parlagfű megismerése, irtása. Felelős: szaktanárok. Értékelés: A legeredményesebbek díjazása. Várható eredmények: Bővül a tanulók fajismerete, madárvédelmi ismerete fejlődik az állatok iránt érzett szeretete, megbecsülése. Június: Feladat: Június 5. Környezetvédelmi Világnap programja az Erdei iskola szervezése. Módszer: Kézműves foglalkozások, terepi programok szervezése. Népi játékok megismerése. Más népek szokásainak, játékainak megismerése. Felelős: szervező tanárok. Értékelés: A készített alkotások kiállítása. Fotó kiállítás készítése az ott töltött napokról. Várható eredmények: A tanulók megismerkednek az élőhely komplexitásával, természeti és épített környezeti értékeivel, az ökológiai összefüggésekkel, természet és környezetvédelmi feladatokkal.

Ajánlott együttműködő (kooperatív) tanulási módszerek: -

Kérdésekre adandó válasz páros, kiscsoportos megvitatása, tisztázása.

-

Problémafelvetéshez kapcsolódó páros és csoportos véleményformálás.

-

Témához kapcsolódó tanult ismeretek csoportos visszakeresése, koncentrálása.

-

Szövegértelmezés, lényegkiemelés és annak megvitatása.

-

Kulcsszó, kulcsmásolat, kulcsesemény, kulcsfolyamat keresése, értelmezése.

-

Páros munka: tényanyag gyűjtése és jegyzetelés.

-

Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése.

-

Új ismeretekhez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan.

-

Információrögzítés együttműködéssel.

-

Csoportos asszociációs feladatok.

-

Esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok munkamegosztással).

-

Házi feladatok megvitatása a közös és az eltérő válaszok vagy a legérdekesebb részek tükrében. 69


-

Tesztkészítés, tesztértékelés.

-

Követelmények megfogalmazása.

-

Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel.

-

Adatgyűjtés, feldolgozás és azok felhasználásával kiselőadás tartása társas munkamegosztásban.

-

Fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek kollektív definiálása, pontosítása, tisztázása.

-

Írásbeli értekezések, vitairatok készítése, vélemények, beadványok, javaslatok megfogalmazása és értelmezése csoportos munkában.

-

Vélemények, gondolatok társítása posztereken, „tecapaokon”.

-

Könyvtári, adattári kutatás, „cédulázás”, adatbázis kezelés, adatfeldolgozás.

-

Egy téma különböző megközelítésű és nézőpontú feldolgozása.

-

Adott témának analitikus, analógiás és holisztikus körüljárása csoportosan.

VI.A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzék Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videó lejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): -

Képek, betűkártyák, szótagkártyák. Hívóképek. Írott és nyomtatott ABC. (falikép) Kis és nagybetűs nyomtatott ABC. (falikép) Betűsín. Írott kis és nagy ABC. Bábok (10 db). Fali tablók:  Hangtani ismeretek

-

70

 Szavak alakja, jelentése  A szó  A mondat Gyermeklexikon (10 db). Szólások, közmondások könyve. Nemzeti jelképek. (fali tabló) Fali táblák:  Igék  Az igenév  A teljes hasonulás


   

-

Mondat Az állítmány fajtái A jelzők rendszere Ok és célhatározó

Történelmi arcképsorozat. Helyesírási szabályzat és szótár (10 db).

Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): -

Űrmértékek (cl, dl, l). Demonstrációs óra. Táblai vonalzók. Táblai körző. Számkártyák (1-1000-ig).

-

Helyiérték-táblázat. Kéttányéros mérleg és súlysorozat. Hőmérő. Színes rudak.

Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Az idő (oktatótábla). Iskolai iránytű. Magyarország domborzati térképe. Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel. Szobai hőmérő. Borszeszégő. Domborított földgömb. Videokazetták:  Életközösségek I.  Életközösségek II.  Életközösségek III.  Életközösségek IV.

-

 Vadon nőtt gyógynövényeink.  Dunántúli középhegység.  Dunántúli dombvidék.  Alpokalján. Homokasztal. Tanulói kísérleti dobozok (8 db). Ásványok. Magyar nemzet jelképei (fali tabló) Élő természet (dia pozitívok). Testünk (videofilm). Közlekedés szabályai (videofilm). Nagyító. Szűrőpapír.

Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -



Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob. Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n:  Magyar népzenei anyag.  Gyermekdalok.  Himnusz.  Szózat.  Magyar és rokon népek dalai.

    

Cselekményes zenék - nőikar, férfikar, vegyes kar. Iskolai ünnepek újabb dalai. Európai népdalok. Egyházi énekek. Jeles napok, ünnepkörök dalai. Kórusművek, műzenei szemelvények.

Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -



Diapozitívek:  Steindl Imre: Országház.  Kispaládi parasztház.  Thököly vár - Késmárk.  Medgyessy Ferenc: Anyaság.  Kolzsvári testvérek: Szt. György szobra.

  

71

Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű. Szőnyi István: Este. Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja. Pabló Picasso: Maia arcképe.


                

  

Ferenczy Noémi: Noé bárkája gobelin. Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék. Hollókői ház. Füstös konyha. Matyó tisztaszoba. Mai lakóház külső és belső képe. Árva vára. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum. Schaár Erzsébet: Kirakat. Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép ezüstvessző rajz, Hónapok - Berry herceg hóráskönyvéből. Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló. Paul Cézanne: Csendélet. Ferenczy Károly: Festőnő. Fényes Adolf: Testvérek. Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal. Bálint Endre: Vándorlegény útra kél, Ember alakú butella.

             



Kerített ház - Pityerszer. Botpaládi ház. Faragott, festett, oromzatos ház Hegyhátszentpéter. Hősök tere. Vajdahunyad vára. Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház. Ligeti Miklós: Anonymus. Ferenczy Béni: Bem érem. Götz János: Szarvas. Cseh László: Táncolók. Michelangelo: Ádám teremtése. Ferenczy Károly: Október. Fényes Adolf: Babfejtők. Koszta József: Tányértörölgetők. Glatz Osztkár: Birkózók, Kapatisztító, kunsági gyapjú hímzés, hímes tojás, mézeskalács báb. aratókorsó, tálak, miskakancsó. Magyar koronázási jelvények.

Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Olló, kés, vonalzó (40 db). Mintázó eszközök (20 db). Építőkocka (fa).

-

Szövőkeret (30 db). Csiszolópapír.

Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Síp. Gumilabda (20 db). Babzsák (20 db). Ugrókötél (20 db). Kislabda (20 db). Tornapad (3 db). Tornazsámolyok (6 db). Medicinlabda (10 db).

-

Karika (20 db). Jelzőszalagok (10 db). Ugrószekrény (1 db). Dobbantó (1 db). Tornaszőnyeg (4 db). Bordásfal (10 db). Mászókötél (5 db). Mérőszalag (1 db).

A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelésekés taneszközök: -

Térkép (irodalomtörténeti) (3 db).

-

72

Írói arcképsorozat (3 db).


-

-



Magyar értelmező szótár (5 db). Szinonima szótár (5 db). Helyesírási tanácsadó szótár (5 db). Életrajzi lexikon (5 db). Helyesírási szabályzat és szótár (20 db). Hanganyag (hangkazetta, CD):  Népdalok, népmesék.  János vitéz.  Mitológiai és bibliai történetek.  Versek (Petőfi, Arany).  A kis herceg.  Görög regék és mondák.  Rege a csodaszarvasról.  Népballadák.  Arany: A walesi bárdok.  Toldi.  Egri csillagok (részletek).  Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály versei.  Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János Jókai Mór művei.  Halotti beszéd és könyörgés.  Ómagyar Mária - siralom  Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Légy jó mindhalálig (rádiójáték).  Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós versei.  Megzenésített versek. Videofilmek:  Magyar népmesék.  János vitéz (rajzfilm).  A Pál utcai fiúk (film).  Rab ember fiai (film).  Magyar mondák: Álmos vezér, A fehér ló mondája, A szentgalleni kaland, Botond, Lehel kürtje, István megkoronázása.  Arany: A walesi bárdok.  Lúdas Matyi (rajzfilm).  Egri csillagok (film).  Janus Pannonius emlékére.  Mátyás könyvtára.  A Corvinák.  Balassi, Csokonai: A felvilágosodás.

-

-

-

73

Mikszáth : Szent Péter esernyője (film).  Mikszáth prózája.  Liliomfi (film).  A reformkor I-II.  Petőfi.  Egy magyar nábob (film).  Kárpáti Zoltán (film).  A kőszívű ember fiai (film).  Halotti beszéd.  Légy jó mindhalálig (film).  Móricz és a Légy jó mindhalálig.  Móricz élete.  Nyugat.  A fiatal József Attila.  Erőltetett menet (film). Könyv:  Népmesegyűjtemények (10 db).  O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (5 db).  Gabnai Katalin: Drámajátékok (5 db).  Kaposi László: Drámafoglalkozások (5 db).  Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam (5 db).  Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (30 db).  Gárdonyi Géza: Egri csillagok (30 db).  Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (30 db).  Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (30 db).  Szigligeti Ede: Liliomfi (30 db). Falitablók:  Hangtan.  A teljes hasonulás.  Jelentéstan.  Szótan.  A szófajok.  Jelentés.  Szerkezet.  Mondattan.  Magyar nyelvemlékek.  Nyelvcsaládok. Egyéb eszközök:  Petőfi (diasorozat).  Fogalmazás 5. (diasorozat).


  



Arany János: Toldi (diasorozat). Petőfi, Arany, Vörösmarty (diafilm). A főnév (oktatócsomag).



Móricz Zsigmond: Hét krajcár (diafilm) Ady és a nyugatosok, József Attila (diafilm).

A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -



Falitérkép:  Az ókori Kelet.  Az ókori Görögország.  A Római Birodalom.  Bibliai országok - Pál apostol utazásai.  Magyarország X-XI. sz.  A magyar népvándorlás és a honfoglalás.  Európa Nagy Károly korában.  Magyarország a korai feudalizmus idején.  A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig.  A tatárjárás Magyarországon 1241-42.  A Föld népei a XIV-XV. században.  Magyarország 1526-1606.  Európa a XIV-XV. században.  A feudális Magyarország a XV. században.  Magyarország a XVII. században.  Európa a XVII. század közepén.  Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVII. század.  Magyarország Bethlen Gábor korában (1629).  Magyarország népei a XVIII. század végén.  Európa a XVIII. század végén.  A Föld népei a XVI-XVIII. században.  Az 1848/49-es szabadságharc.  Európa a XIX. század második felében.  Európa a XIX. században.  Európa 1815-1849.  Európa az I. világháború idején.  A gyarmati rendszer 1830-1914.  Az Osztrák - Magyar Monarchia 1914-ben.

-

74

A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975).  A Tanácsköztársaság honvédő harcai.  Európa a II. világháború idején.  Hazánk felszabadulása. Videokazetta:  Az ókori Egyiptom.  Egyiptomi hétköznapok.  Egyiptom, a Nílus ajándéka.  Széthi, a fáraó.  A piramisok.  A kínai Nagy Fal.   Az ókori Hellász.  Görögország.  Az ókori Róma.  Róma és Pompei.  Róma építészete.  A Colosseum, Róma.  Álmos vezér.  Honfoglalás, államalapítás.  Aquincum.  Élet a középkori Európában.  Céh, inas - legény - mester.  A románkori művészet.  A román stílus.  Mátyás király.  Hunyadi János.  Mátyás országa.  Mátyás király könyvtára.  A lovagok, a Hunyadiak.  Mohács.  Magyar ereklyék.  Nagy Szulejmán és kora.  Rákóczi szabadságharca.  A francia forradalom.  Reformkor I-II. rész.  Kossuth élete.  A kiegyezés.  Oroszország a cártól Sztálinig.  Versailles.


-

 A II. világháború.  1956. október 23. Egyéb:  Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam).  Diapozitív sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam).

    

A magyar államcímer története (falikép). Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép). A középkori társadalom (falikép). Tanulói egységcsomag az 5. és a 6. osztályos történelem tanításához. Forráscsomag a 7. osztályos történelem tanításához.

Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

-

Chatterbox 1., 2., 3. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, szemléltető képsor). Project English 1., 2., 3. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, videokazetta, munkafüzet videokazettához).

-

-

New Project 1., 2. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta). Videokazetták:  Muzzy in Godoland  Muzzy Comes Back  Window on Britain  Guide to Britain CD-ROM: Mano angol

A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Deutsch für Dich I. (munkatankönyv, hangkazetta). Tematikus képek. Büderchen komm tanz mit mir (hangkazetta, daloskönyv). Schulbus I. (munkatankönyv, hangkazetta). ABC kártya (betűkártyák). A névelő (falitabló). Gyenge ige ragozása (falitabló) Ping Pong I. (tankönyv, munkafüzet, hagkazetta). A névelő (falitabló) A főnév szótári alakjai (falitabló). Időbeli, módbeli segédigék (falitabló).

-

Deutschmobil 1. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta). Erős ige ragozása (falitabló). Időbeli, módbeli segédigék (falitabló). A személyes névmás (falitabló). Az elöljárószó (falitabló). A melléknév ragozása (falitabló). A személyes névmás ragozása (falitabló). A főnév ragozása (falitabló). Deutschmobil II. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta). A birtokos névmás (falitabló). A melléknév ragozása (falitabló). Németország (falitérkép).

A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Táblai körző fa (2 db). Táblai vonalzó 450-os fából (5 db). Táblai vonalzó 600-os fából (5 db). Táblai szögmérő fából (5 db). Méterrúd fából (5 db). Összerakható m3 (5 db).

-

75

Alaphálók, alapábrák (2 db). Nagy matematikusok arcképei (5 db). Sík és mértani modellezőkészlet (2 db). Számegyenes, koordinátarendszer (írás vetítő fólia).


-

Helyi érték táblázat (írásvetítő fólia) Oszthatósági szabályok (falikép). Százalékszámítás (falikép). Kétkaros mérleg és súlysorozat. Hatványozás azonosságai (falikép). Halmazok (falikép). Derékszögű koordinátarendszer (írásvetítő fólia). Lineáris függvény (falikép). Másodfokú függvény (falikép). Abszolút érték függvény (falikép). Mértékegységek (falikép). Területszámítások (falikép). Kocka, téglatest (testek). Űrmérték sorozat. Szétszedhető dm3 Tükrözés (falikép).

-

Terület és kerületszámítások (falikép). Négyszögek, kerülete, területe (falikép). A kör kerülete, területe (falikép). Szögpárok (falikép). Hasábok (falikép). Eltolás (falikép). Pitagorasz-tétele (falikép). Az egyenes körkúp, gúla (falikép). Az egyenes henger, gömb (falikép). Műanyag henger. Műanyag kúp. Műanyag gúla. Műanyag hatszög alapú hasáb. Műanyag ötszög alapú hasáb. Testek felszíne, térfogata (falikép). Algoritmus folyamatábra (falikép).

Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -



Pentium típusú számítógép (15 db). Monitor (SVGA) (15 db). Billentyűzet (15 db). Egér (15 db). CD meghajtó 40x (3 db) Hangkártya + hangfal (3 db). Projektor (1 db). Modem MR 56 SVS-EX 2 (1 db). Tintasugaras nyomtató (1 db). Fali tablók:

-

A számítógép belső felépítése (IBM - 02)  Az input-output eszközök csatlakoztatása  A billentyűzet. Alapvető programok:  WINDOWS 98 vagy 2000.  OFFICE 97 vagy 2000.  Szoftver az INTERNET hálózatban való működtetéséhez.

A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Terepasztal. 5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításához. 5-8. osztályos írásvetítő fólia-sorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához. Kőzetgyűjtemény. 5-8. osztályos táblai vaktérkép sorozat. Hőmérő (15 db). Iránytű (15 db). Térképjelek. Magyarország térképe (falitérkép). A Föld éghajlata (falikép). A Föld természetes növényzete (falikép). A Föld domborzata (falitérkép). Földgömb (10 db). Tellúrium. A Föld felszíne (dombortérkép).

-

-

76

A Föld morfológiai térképe a tengerfenék domborzatával (falitérkép). A Föld forgása és keringése (falikép). Afrika domborzata és vizei (falitérkép). Ausztrália és Óceánia gazdasági élete (falitérkép). Afrika domborzata (falitérkép). Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép). Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata és vizei (falitérkép). Ázsia domborzata és vizei (falitérkép). Európa domborzata és vizei (falitérkép). Európa országai (falitérkép). Észak-Európa (falitérkép).


-

Kelet-Európa (falitérkép). Ázsia domborzata (falitérkép). Közép Európa (falitérkép).

-

A Kárpát-medence domborzata és vizei (falitérkép).

A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök. -

Írásvetítőfólia-sorozat (fizika 6-8. osztály). Mágneses rúdpár fatokban. Táblai mágnes 25 mm-es. Fényből áram (videokazetta). Részecskemodell (videokazetta). Fizikusok arcképcsarnoka (falikép sorozat). SI mértéktáblázat (falikép). Mágneses készlet (komplett). A naprendszer (tabló). Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz 10 db). Mikolacső (10 db). Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti eszköz 10 db). Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet (25 db). Rugós erőmérő (25 db). Kétkarú emelő (5 db). Karos mérleg, súlysorozattal (5 db). Hőmérő.

-

Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet (1 db). Kétütemű motorminta (1 db). Négyütemű motorminta (1 db). Áramátalakító (1 db). Csengőreduktor (1 db). Dugaszos ellenállásszekrény (1 db). Generátor minta (1 db). Elektromotor és generátor (4 db). Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) (1 db). Transzformátor modell (2 db). Mérőműszer (Voltax) (25 db). Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására (25 db). Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet (25 db). Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) (2 db). Prizmatartó (1 db). Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára (15 db).

A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Biológiai egységcsomag. Bonctű. Csíráztató. Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához. Kézi nagyító (15 db). Metszettároló. Mikroszkópizáló. Lámpa. Mikroszkóp. Szilvafa virága (modell). Burgonya virága (modell). Almafa (oktatótábla). Rovarok (oktatótábla). Lepkék (oktatótábla). Sertés koponya. Juh koponya. Madár csontváz.

-

77

Emlős csontváz. Fogtípusok. Lábtípusok. Szarvasmarha (oktatótábla). Házityúk (oktatótábla). Erdők legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). Fenyő (oktatótábla). Erdei pajzsika (oktatótábla). Kocsányos tölgy virága (oktatótábla). Ehető és mérgező gombák (oktatótáblák). Keresztes pók (oktatótábla). Mókus (oktatótábla). Sün (oktatótábla). Szarka (oktatótábla). Sertés koponya. Róka (oktatótábla).


-

Szarvas v. őzagancs. Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). Görény (oktatótábla). Sáska (oktatótábla). Ürge (oktatótábla). Varjú (oktatótábla). Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). Hal (csontváz). Béka (csontváz). Rák testfelépítése (oktatótábla). Fürge gyík (csontváz). Nemzeti parkjaink (falitérkép). Falitablók:  A sejtmagnélküli egysejtűek  Szivacsok, csalánozók  Gyűrűsférgek  Puhatestűek  Ízeltlábúak  Gerincesek  Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok  Nyitvatermők

-

 Zárvatermők  A lomblevél működése  A virág és virágzat  Termések, terméstípusok  Fásszár keresztmetszete  Egyszikű szár keresztmetszete Az emberi bőr (bőrmetszet). Emberi csontváz. Csípőcsont. Csövescsont. Koponya. Emberi torzó. Lapos és csöves csont metszete. Emberi nyelv fogakkal (modell). Légzés (oktatótábla). Szív-modell. Vese (metszet). Az emberi szaporodás (8 db-os oktatótábla). Szem (modell). Hallás és egyensúly szerv (modell). Emberi fejmetszet. Fül (modell).

Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -



Videofilmek:  Az élelem  Alapvető élelmiszerek  Az izmok és a mozgás  A dohányzás és az egészség  Vigyázz a gyógyszerekkel

 

Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol Ép testben ép lélek Az emberi szervezet reprodukciós rendszere

A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -



Kémcső (50 db). Főzőpohár (25 db). Óraüveg (10 db). Borszeszégő (10 db). Kémcsőfogó (10 db). Vasháromláb (8 db). Azbesztháló (8 db). Vízbontó készülék (1 db). Kalotta molekulamodell (1 garnitúra). Pálcika modell (1 garnitúra). Mágneses atommodell (1 garnitúra). Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl) (3 db). Falitáblók:

-

-

78

Atomok elektronvonzó képessége  Fémek jellemerősségi sora  Periodusos rendszer  Elektronhéjak kiépülése Oktatótáblák:  Fémek reakciói vízzel  Fémek reakciói savval  Sav-bázis reakció  Közömbösítés  Redukció a redukáló sorban  Peptidkötés Videokazetták:  Ismeretlen ismerős a víz


        

Kincsek a homokban és a bányákban A fémek általános jellemzése A víz Az élet elemei Levegő, tenger, kőzet Atom és molekula A víz egy csodálatos nyersanyag A konyhasó Tűzijátéktól a házépítésig

-

 A magyar ezüst, az alumínium  Az év féme a vas  Lidércfény és nitrátos vizek  Kénsav a felhőből és a gyárból  Szabadon és kötve  Atom és molekula Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához (1 db).

Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

-

Jeles napok népszokásai.

Pianíno. A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen. Videofilmek: Tánctípusok.

-

Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök.

A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -



Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák. Képsík rendszer a vetületi ábrázoláshoz. Táblai körző (fém hegyű). 600-os táblai vonalzó. 450-os táblai vonalzó. 100 cm-es táblai vonalzó. Táblai szögmérő. Műanyag, átlátszó kocka, tégla. Demonstrációs testek (fa). Diapozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokról (1-1 db). Videofilmek:

      

Képzőművészet a honfoglalás idején A román stílus A gótika Reneszánsz XIX. század művészete XX. század művészete Pásztorkodás a Hortobágyon Testbeszéd, gesztus

A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Fareszelő lapos 25x200 (15 db). Fareszelő gömbölyű 10x200 (15 db). Fareszelő félgömbölyű 25x200 (15 db). Vasreszelő lapos 25x200 (15 db). Vasreszelő gömbölyű 10x200 (15 db). Vasreszelő félgömbölyű 25x200 (15 db). Laposfogó (10 db). Kalapács 15-20 dekás (15 db).

-

79

Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó (1515 db). Fafűrész (illesztő), vasfűrész (15-15 db). Lyukfűrész (10 db). Kézi fúró (amerikáner) (4 db). Lemezvágó olló (10 db). Faliképek a fa megmunkálásáról (5 db).


-

Szerelő készlet, gépelemek tanításához (4 db). Elektromos szerelőkészlet I-II. (4-4 db). Asztali fúrógép (állványos) (1 db). Asztali körfűrész (1 db).

-

A gépek (falitabló) (3 db). Kerékpár (1 db). KRESZ -táblák (oktató táblák) (1-1 db). LEGO-DACTA építőkészlet (4 db).

A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Ugródomb (1 db). Magasugrómérce fém (1 pár). Magasugróléc (1 db). Maroklabda (10 db). Súlygolyó 3 kg (1 db). Súlygolyó 4 kg (1 db). Tornaszekrény (1 db). Gyűrű (1 db). Gerenda (1 db). Dobbantó (1 db). Tornazsámoly (4 db). Medicinlabdák (20 db). Ugráló kötél (20 db). Kézi súlyzók (10 db). Mászókötél (5 db). Kosárlabda (15 db). Kézilabda (5 db). Focilabda (5 db

80

KÖLCSEY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA HODÁSZ Széchenyi út 1-3.sz. Tel/Fax : 44 – 550 - 062 , 44 – 550 – 063 ; WEB :www.hodasz.sulinet.hu ; e – mail : [email protected]

VI.1. 2009/2010-es tanévben a TÁMOP 3.1.4 pályázatban bevont osztályok taneszköz listája A 4.a, 5.a, 6.a osztályokban a szövegértés-szövegalkotás kompetencia terület oktatása került bevezetésre „magyar” tantárgy néven. Az 5.a, 6.a osztályban „A” típusú programcsomag használjuk (teljes tanórai lefedettséggel ). A 4.a osztályban a szövegértés-szövegalkotás kompetenciát a Hétszínvilág olvasókönyv segítségével oldotta meg a nevelő, úgy hogy maga alkotta meg a modulokat. A 4.b,5.b,6.b osztályokban a matematika kompetencia területre került sor „A” típusú programcsomaggal, teljes tanórai lefedettséggel. A 8.a osztályban Életvitel-életpálya kompetenciát vezettünk be, „B” típusú programcsomag alkalmazásával. A 8.b osztályban az idegen nyelv kompetenciaterületet vezettük be, „B „típusú programcsomag alkalmazásával. 4.a osztály Magyar Hétszínvilág olvasókönyv Hétmérföldes masinák Én, te, mi 1. Modul: 2. Modul: 3. Modul 4. Modul: 5. Modul: 6. Modul: 7. Modul:

AP – 040112

Szeptemberi csengetés Túl az Óperencián Szeretet – az élet A haza minden előtt Hétmérföldes masinák – Két keréken Szülőföldem szép határa Én, te, mi

4.b osztály Matematika 1. Eszközök diákok és csoportok részére 1.félév 2. Feladatlapok 1. félév H-AMAT 0401 3. Eszközök diákok és csoportok részére 2. félév 4. Feladatlapok 2. félév H-AMAT 0402 5. Mérőlapok H-AMAT 0402 5.a osztály Szövegértés – Szövegalkotás 1. Otthon

H-ASZE 0501 81

H-AMAT 0401 H-AMAT 0402

2. Történetek Állatokról H-ASZE 0502 3. Kapcsolatok H-ASZE 0503 4. Vissza a meséhez H-ASZE 0504 5. Varázsbirodalmak I. H-ASZE 0505 6. Varázsbirodalmak II. H-ASZE 0506 7. Projektmappa H-ASZE 0507 5.b osztály Matematika 1. 2. 3. 4.

Diák munkafüzet 1.félév Diák munkafüzet 2.félév Diákeszköz 1.félév Diákeszköz 2.félév

H-AMAT 0501 H-AMAT 0503 H-AMAT 0504 H-AMAT 0506

6.a osztály Szövegértés – Szövegalkotás 1. Játék H-ASZE 0601 2. Kapcsolatok II. H-ASZE 0602 3. Örökségünk H-ASZE 0603 4. Kaland H-ASZE 0604 5. Szóbeliség és írásbeliség H-ASZE 0605 6. Teremtés és írásbeliség H-ASZE 0606 7. MR. LEE Nyomoz H-ASZE 0607 6.b osztály Matematika 1. Tanulói munkafüzet 2. Tanulói munkafüzet

H-AMAT 0602 H-AMAT 0601

8.a osztály Életvitel – életpálya 1. K-K-H –AELP 0802 8.b osztály Német nyelv 1. Modul: A1 Zanbervelt Sprache –Marchen,Reime,Lider Gesundheits – ABC 2. Modul: A1 Krlative Kommunikation Mein sport, dein sport … 82

Wir treiben Sport 3. Modul: A1 Kreative Kommunikation Wetterfrosch 4. Modul: A1 Kreative Kommunikation Menschen um uns – wie sind sie ? 5. Modul: A1 Zanberwelt Sprache – Marchen,Reime, Lieder Mamas Hande 6. Modul: A1 Kreative Kommunikation Zusammen sind wir stark

VII.

A

szülő,

tanuló

és

pedagógus

együttműködésének

formái,

továbbfejlesztésének lehetőségei Iskolahasználók a közéletben A szülők és pedagógusok együttműködésének formái A család és az iskola közötti együttműködés, partnerkapcsolat kialakításának, folyamatos ápolásának meghatározó szerepe van az iskolai oktatás eredményességében, a készségek és képességek célirányos fejlesztésében. A pedagógus e kapcsolat kialakítása során szerezhet fontos információkat, hasznos ismereteket a gyerek és a család szociokultúrális hátteréről, szocializációs értékeiről, szubkulturális sajátosságairól. Ezek megismerése és figyelembe vétele jelenti alapját annak a tudatosan megtervezett fejlesztő pedagógiai tevékenységnek, amely igazodik a gyerek adottságaihoz, lehetőségeihez. A „ hídépítés „ iskola és a család között a pedagógiai gyakorlat részének tekinthető, fontos eszköze a pedagógus eredményes munkájának. Ez hosszan tartó , kétirányú folyamat megismerési és kommunikációs folyamat, amelyet általában a pedagógus kezdeményez és a gyerek érdekében tart fenn a szülőkkel. Az együttműködés keretét a kétirányú folyamatban a szülőknek az iskolával kapcsolatos igényei , elvárásai, illetve a pedagógusnak ezekre adott válaszai , lépései alkotják. A hídépítés folyamata osztályszinten kezdődik és iskolaszinten való megvalósulásával teljesedhet ki. A szülők megnyeréséhez vezető út, a kapcsolat – kialakítása és fenntartás elkötelezettséget , tudatos elszántságot és felkészülést igényel a pedagógustól.

Kapcsolat a tanulókkal A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

83

 az iskola igazgatója legalább évente egyszer diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,  a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan ( szóban, a tájékoztató füzeten keresztül írásban ) tájékoztatják A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:  Családlátogatás Feladata a gyermek családi hátterének , körülményeinek megismerése, illetve tanácsadása a gyermek optimális fejlesztése érdekében.



Szülői értekezlet.

Feladata: -

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

A szülők tájékoztatása - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről, - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról neveltségi szintjéről - az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé



Fogadó óra.

Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb. ) 84

 Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő-oktató munka minden napjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

 Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. 1. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 2. A szülők kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskolai igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői munkaközösséggel.

Kapcsolat a nevelésben együttműködő intézményekkel Az iskolát megelőző intézmény az óvoda. Sokkal szorosabb kapcsolatot kell kiépítenünk az elkövetkezendő időszakban. Fontos, hogy elvégezzük az óvodás gyerekek képességvizsgálatát iskolába lépés előtt. Ezzel már első pillanattól kezdve fejleszthetjük a hiányos részképességeket, mellyel esélyt adunk a gyerekeknek a felzárkózásra, továbbhaladásra. Jó kezdeményezésnek bizonyult az, hogy az iskolába lépéskor egy hétig az óvónők segítenek az elsősöknek az iskolai életbe való beilleszkedéshez.

Az iskola külső, belső partnerei Az intézményvezetés azonosítja a partnereit a tanév elején. Közvetlen partnereink Tanulók Alkalmazotti kör Szülők Fenntartó Óvoda Középiskola

Közvetett partnereink OM Nevelési Tanácsadó Áttelepítő Bizottság Egyházak Alapítvány kuratóriuma

Nevelőtestület A Közoktatási Törvény 56.§ szerint a nevelőtestület a nevelési- oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. 85

A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

A nevelőtestület önmagára kötelezőnek tekinti:    

A nevelők legyenek jártasak a tudományokban és a művészetekben Munkájukban legyenek igényesek, pontosak, fegyelmezettek Okosan szeressék tanítványaikat, igyekezzenek minél több pozitív értéket közvetíteni Nevelőmunkájukban gyermek centrikusság, tolerancia, egyéni bánásmód, türelem tükröződjék  Igyekezzenek jó közösséggé válni és egységes követelmény rendszert kialakítani  Képezzék magukat  Ismerjék meg az új módszereket, és bátran alkalmazzák azt

A nevelők házirendje:          

Minden nevelő a tanítás megkezdése előtt 15 perccel érkezik az iskolába, az ügyeletes nevelők fél 8-ra érkeznek Előzetes egyeztetés utáni helyettesítésen túl váratlan helyzetekben is köteles helyettesítést vállalni Minden pedagógus a központi épületben kezdi és fejezi be a napot, figyelemmel kíséri a hirdető tábla információit A nevelői szobában elhelyezett jelenléti ívet pontosan vezeti Az intézmény elhagyásakor (pl. lyukasórában) bejegyzést köteles tenni a portán elhelyezett távozási naplóba. Az ügyeleti rendszerben , a tanévnyitó tantestületi értekezleten rögzített módon pontosan és felelősségteljesen vesz részt. Az utolsó óra után az osztályban tanító nevelő jön ki utoljára, rendezteti a bútorzatot , sorakoztatja és hazaindítja a gyerekeket Az ünnepélyeken és egyéb iskolai rendezvényeken minden pedagógus részt vesz, és kiveszi részét a munkából Betegség esetén időben jelzi a hiányzást az iskola igazgatójának , igazgatóhelyettesének Jelzi azt is, hogy mikortól lesz újra munkaképes. Minden általa rendezett rendezvényről forgatókönyvet készít, melyet bemutat az igazgatónak a rendezvény előtt két héttel és végül értékeli

86

VIII. HELYI TANTERV VIII.1. Bevezető A pedagógiai program második részét alkotja a helyi tanterv. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2003- ban történt módosítása szerint az iskoláknak 2007. december 31- ig felül kell vizsgálniuk , és módosítaniuk kell pedagógiai programjukat, illetve ennek részeként helyi tantervüket. A közoktatási törvény, valamint az ehhez kapcsolódó rendeletek előírásai alapján az iskolák helyi tantervében az alábbi kérdésekkel kell foglalkozni.

A HELYI TANTERVNEK TARTALMAZNIA KELL:  az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit  az alkalmazható tankönyveket, tanulmányi segédleteket és a taneszközök kiválasztásának elveit  az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit  az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá –a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját  az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait , a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát  az otthoni ( napközis és tanulószobai ) felkészüléséhez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és határait  moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe  a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket  nemzeti etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismeret tananyagot  a nemzeti , etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot

A helyi tantervben meg kell határozni:  Az alapozó szakasz ( 5-6 évfolyam ) kötelező tanórai foglalkozása időkeretének hány ( huszonöt- ötven közötti ) százalékában folyik nem szakrendszerű oktatás  Melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyen adott évfolyam adott osztályának valamennyi tanulója köteles részt venni, illetve melyek a tanulóknak felkínált nem kötelező választható tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie,

87

A helyi tantervbe be kell építeni:  a mindennapi testedzés céljait szolgáló foglalkozásokat, az iskolai sportkör foglalkozásait,

A helyi tantervnek biztosítania kell:  a tanulók- életkorukhoz, valamint az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, a közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására az info - kommunikációs technológiák alkalmazásával  a tanulók megismerjék és elsajátítsák a korszerű, a XXI. Századnak megfelelő természettudományos ismereteket, oly módon, hogy a természettudományos ismeretek oktatásának súlya növekedjen

A nevelőtestületünk úgy döntött, hogy az iskola helyi tanterveként az APÁCZAI KIADÓ által kiadott KERETTANTERVET adaptálja A nevelőtestület feladatai a helyi tanterv felülvizsgálatával és módosításával kapcsolatosan.  A megváltozott Nemzeti alaptanterv, ( NAT 3 ) és az APÁCZAI KIADÓ KERETTANTERVÉNEK megismerése, adaptálása  Az iskola jelenlegi – 2004-ben bevezetett – helyi tantervének felülvizsgálata az előírások alapján

A legfontosabb feladatok:    

a kerettantervi célok összehangolása az iskola helyi céljaival dönteni kell az integrált tantárgyak oktatásáról dönteni kell a szabadon tervezhető órák és a nem kötelező tanítási órák felhasználásáról a kompetencia alapú oktatás bevezetése

 

Lesz-e emelt szintű oktatás ? Hogyan történik a szabadon tervezhető órák felhasználása? A kerettantervben szereplő tantárgy óraszámát emeli-e meg az iskola, vagy helyi tantárgyat épít –e be a helyi tantervébe.



Az iskolai óratervet el kell készíteni. Melyik tantárgyat, melyik évfolyamon, melyik félévben , hány órában tanítja az iskola? Ki kell dolgozni az osztályfőnöki órák tartalmát  A kerettantervben szereplő „ a továbbhaladás feltételei „ c. részek alapján felül kell vizsgálni és módosítani kell a helyi tantervben meghatározott magasabb évfolyamra lépés feltételeit.



88

Döntés az alábbi kérdésekről:  Lesznek –e a helyi tantervben olyan tárgyak, amelyekből a tanulók teljesítményét nem értékelik, minősítik  A 2008-2009- es tanévtől kezdve milyen lesz a szakrendszerű és a nem szakrendszerű oktatás aránya az 5-6. évfolyamon?  Melyek lesznek a mindennapi testedzés céljait szolgáló foglalkozások, illetve hogyan kapcsolódnak ehhez az iskolai sportkör foglalkozásai?

A jelenleg hatályos helyi tanterv továbbra is érvényben maradó szakaszainak felülvizsgálata és esetleges módosítása    

A megváltozott jogszabályi rendelkezések Az új NAT 3 és kerettanterv Az iskolahasználók véleménye Különösen figyelmet kell fordítani a megváltozott tanulói óraszámokra

A helyi tanterv új szakaszainak kidolgozása:  A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek  Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai  Az iskolai írásbeli beszámoltatásoknak a tanuló tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya  Az otthoni, illetve a napközis és a tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai (határai).  A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő –oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke  A pedagógiai program érvényességére, módosítására, valamint nyilvánosságra vonatkozó egyéb szabályok  A pedagógiai program elfogadásának, jóváhagyásának törvényes eljárási rendjét igazoló aláírások

2009. szeptemberében bevezetésre került a Kompetencia alapú oktatási forma a TÁMOP 3.1.4 pályázat elnyerésével

A TÁMOP 3.1.4 pályázathoz kapcsolódó tartalmi elemek konkrét megfogalmazása: 89

A kompetenciaalapú oktatás bevezetésének céljai: A sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése A kompetenciaalapú oktatás elterjesztése A kompetenciaalapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan szélesk örű megismerése és megvalósítása A nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése Az esélyegyenlőség érvényesítése Újszerű tanulásszervezései eljárások bevezetése Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása Egyéni fejlesztési tervek készítése Digitális írástudás elterjesztése A kompetenciaalapú oktatáshoz kapcsolódó tevékenységrendszere, meghatározása a kompetenciaalapú oktatás elterjesztésére vonatkozóan.

sikerkritériumok

A kompetenciaalapú oktatás egyik legfontosabb eleme, hogy a különböző kompetenciák fejlesztése új típusú , innovatív pedagógust és tevékenykedéssel tanuló diákot feltételez és kíván. A tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása: Olyan tanulási programokat kell alkalmazni, amelyek során élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezetet, a különböző kapcsolatokat, összefüggéseket, következtetéseket vonnak le, alkalmazzák korábbi ismereteiket. Véleménynyilvánításra mindig lehetőséget kell adni, valamint teret biztosítani érveik megvédésére. A fentiek érdekében a bevont osztályokban adaptáltuk a kompetenciaalapú programcsomagokat, melyek pontos bemutatása a mellékletben található. Ezek a programok, modulrendszerek egymásra épülnek, a folyamatosságot, folytonosságot teremtik meg az oktatásban, nevelésben. Az ismeretszerzésnél lényeges elem az, hogy a hagyományossal ellentétben az anyag nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívül is megtapasztalják. A kompetenciafejlesztés fókuszai az iskolában: Személyes kompetencia Önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége Kognitív kompetencia: Logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés 90

Szociális kompetencia: Empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció.

A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek:              

óvoda-iskola átmenet hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás habilitációs és rehabilitációs tevékenység az inkluzív nevelés attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak multikulturális tartalmak tanórai differenciálás /heterogén csoport/ kooperatív tanulás a drámapedagógia eszközei tevékenységközpontú pedagógiák eszközei projektmunka prezentációs technikák tanulói értékelési formák gazdagítása módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére

A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek:   

tanári magyarázat/frontális munka/ : beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés munkáltatás /egyéni, de nem önálló/: variációs módszer, házi feladat individuális /egyéni és önálló tanulás/ :egyéni feladatok

Motiváló módszerek:        

páros munka csoportmunka játék szerepjáték vita kutató-felfedező módszer kooperatív módszerek projekt módszer

A tanulásszervezés alapelvei:  differenciálás o egyéni különbségek figyelembevétele o tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése  szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia

91

o divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativítás, kommunikációs készségek, önismeret,, önkifejezés, társismeret motiváló módszerek alkalmazása- pl. kooperatív, projekt módszer, drámapedagógia A digitális pedagógia elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések: A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés:  Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése  IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése  A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: Csoportmunka Pármunka-tanulópár Egyénre szabott munka Részben egyénre szabott munka Önálló munka Digitális tartalmak:  Az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal  Az adott intézmény saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok  Multimédia tartalmak  Multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök, Tevékenységek az IKT fejlesztés eredményeképpen: 1:1 arányú IKT eszközellátással támogatott tanórák aránya növekszik, amely tanórákon minden diák külön-külön eszköz használatával tanul. A tanári és a diák gépek egyazon hálózathoz csatlakoztatása a legfontosabb célkitűzés. Az Internet elérés biztosítása az intézmény minden tantermében, valamint olyan tanári vezérlő és diák kliens rendszer megléte, amely biztosítja a pedagógus részére az egyes diákgépek hálózati korlátozását, illetve bármely gép képének átvételét és megosztását.

VIII.2. Óraszámok, kerettantervek Az iskolában tanított tantárgyak azok óraszámai, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyagok és azok követelményei

A tanított tantárgyak és azok óraszámai: Az iskola nevelőtestülete nevelőtestületi értekezletén az alábbi határozati javaslatot tette az intézmény helyi tantervében a modulok és a szabadon tervezhető órakeret vonatkozásában: A NAT 2003 tíz műveltségi területében lefedett ismeretanyagot az OM által kiírt pályázat során több pályázó is feldolgozta és tantárgyi rendszerekhez kapcsolódóan kerettanterveket dolgozott ki az általános iskolák 1-8 évfolyama számára. A nevelőtestület az OM javaslata és a Nemzeti 92

Tankönyvkiadó javasolt kerettanterve alapján állította össze tantárgyi rendszerét és óratervét, amely 2004. szeptember 1-jétől indul az első osztályban, és felmenő rendszerben kerül bevezetésre. A teljes életbe lépésig a kerettanterv és a módosított kerettanterv is érvényben marad a kifutó évfolyamokon. Ezért erre az időszakra átmeneti óraterv készült.) Modulokra vonatkozóan: (az átmeneti óraterv szerint)

Tánc és dráma: 5.oszt. 0,5 óra, 6.oszt. 0,5 óra (összevonva 5. osztályban 1 óra) önálló tárgyként, képzett szakember vezetésével.

Hon és népismeret:5.oszt. 0,5 óra, 6.oszt. 0,5 óra(összevonva 6.osztályban 1 óra) önálló tárgyként képzett szakember vezetésével

Informatika: 6.oszt. 0,5 óra a számítástechnikaként beépítve. Ember és társadalom ismeret, etika: 7.oszt. fél óra, önálló tárgyként a történelem órához kapcsolva

Mozgókép és média ismeret: 8.oszt. fél óra, rajz és vizuális kultúra tantárgyhoz kapcsolva. Egészségtan: 6.oszt. 0,5 óra természetismeret tantárgyhoz kapcsolva, 8.oszt. 0,5 óra biológia tantárgyhoz kapcsolva /integrálva/ kerüljön be a heti óratervbe. Az Apáczai Kiadó minősített tantervét a Földrajz /5-6. évf.. Földrajzi alapismeretek, 7-8. évf.. Földrajz / tanítására A szakosított tantervű ének-zene oktatására a Kodály Intézet által összeállított tantervet használjuk. A kerettantervi rendeletnek megfelelően a kerettantervi tananyagot és annak követelményeit az OM által kiadott ajánlás alapján, annak segítségével valósítjuk meg.

VIII.2.1. Kötelező és választható tanórák évfolyamonként

Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:  

TANÉV

HK2003 = a 2003. szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv; H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.

1. 2. Bevezető szakasz

ÉVFOLYAM 3. 4. 5. 6. Kezdő szakasz Alapozó szakasz 93

7. 8. Fejlesztő szakasz

20042005

H2004

HK2003 HK2001 HK2001 HK2003 HK2003 HK2001 HK2001

20052006

H2004

H2004

HK2003 HK2001 HK2003 HK2003 HK2003 HK2001

20062007

H2004

H2004

H2004

HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003

20072008

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003 HK2003 HK2003 HK2003

20082009

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003 HK2003 HK2003

20092010

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003 HK2003

20102011

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003

20112012

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

TANTÁRGYAK A KEZDŐ ÉS BEVEZETŐ SZAKASZBAN Az 1–4. évfolyamon *Az iskola helyi tantervében új tantárgyakat is tervezhet. Például a dráma és tánc fejlesztési feladatainak feldolgozásához önálló tantárgyként is megtervezhető a kerettantervben csillaggal jelzett tantervi ajánlás. Ennek óraszámát a művészetek műveltségi területből, a magyar nyelv és irodalom, illetve a testnevelés és sport óraszámaiból különíthetik el. 2007-ben a NAT műveltségi területei Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben Művészetek

Magyar nyelv és irodalom (dráma) Idegen nyelv Matematika Környezetismeret Környezetismeret Magyar nyelv és irodalom (dráma) Ének-zene Rajz Testnevelés és sport (tánc) *Dráma Informatika

Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

94

Technika Testnevelés és sport (tánc)

TANTÁRGYAK AZ ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZBAN

Az 5–8. évfolyamon Jelen kerettantervi változat a NAT valamennyi műveltségterületének az 5–8. évfolyamra meghatározott fejlesztési feladatait, belefoglalja a tantárgyak rendszerébe. *Az iskola helyi tantervében új tantárgyakat is tervezhet. Például a dráma és tánc fejlesztési feladatainak feldolgozásához önálló tantárgyként is megtervezhető a kerettantervben csillaggal jelzett tantervi ajánlás. Ennek óraszámát a művészetek műveltségi területből, a magyar nyelv és irodalom, illetve a testnevelés és sport óraszámaiból különíthetik el. A NAT műveltségi területei Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben Földünk–környezetünk Művészetek

Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom (dráma) Idegen nyelv Matematika Történelem és állampolgári ismeretek (hon- és népismeret) Ember és társadalomismeret, etika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Magyar nyelv és irodalom (dráma) Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Testnevelés és sport (tánc) *Dráma és tánc Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc)

95

Óratervi ajánlás 1–8. évfolyamra Évfolyamok Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom

Ember a természetben

1. 7,5

2.

3.

Angol Német Történelem a honés népismerettel egybeépítve Etika Környezetismeret

4.

A bevezető és kezdő szakasz tanterve Az alapozó és fejlesztő szakasz tanterve 7,5 7,5 7

4

2,5

2,5 4 2

5

4

3,5

4

1

2

1,5

2

Természetismeret Biológia Fizika

Földünk–környezetünk Művészetek

5.

2,5

Kémia Egészségtan Földrajz

Ének-zene Vizuális kultúra Mozgókép-kultúra és médiaismeret Informatika Informatika Életvitel és gyakorlati Technika ismeretek Testnevelés és sport Testnevelés Összesen: Heti maximum

1 1,5

1,5 1

1 1,5

1 1

1 1,5

1

1

1 1

1 1

1 1

3 20 20

3 20 20

3 20 20

3 22,5 22,5

3 22,5 22,5

96

A tanuló kötelező tanórai foglalkozása nem lehet több:

Osztály: 1.

Napi órasz. Heti órasz. KT.52.§.(3)abc 4 20

2.

4

20

3.

4

20

4.

4-5

22,5

5.

4-5

22,5

6.

4-5

22,5

7.

5

25

8.

5

25

Az egyes évfolyamokon felhasznált szabadon tervezhető órák A tanulók tanórai Évfolyam

Kötelező

Választható óra

Összesen

1.

20

2

22

2.

20

2

22

3.

20

2

22

4.

22,5

24,5

5.

22,5

25,5

6.

22,5

25,5

7.

25

29

8.

25

29

97

terhelés felső határa

Az iskola tantárgyrendszere

Tantárgy

Osztály

Magyar ny. és irodalom

1-8.

Idegen ny. (angol, német)

4-8.

Matematika

1-8.

Informatika

3-8.

Történelem és állampolgári ismeretek

5-8.

Környezetismeret

1-4.

Természetismeret

5-6.

Fizika

7-8.

Biológia

7-8.

Kémia

7-8.

Földrajz

7-8.

Ének-zene

1-8.

Rajz

1-8.

Technika és életvitel

1-8.

Testnevelés és sport

1-8.

Osztályfőnöki

5-8.

Tantervi modulok Tánc és dráma önállóan

5.

Hon- és népismeret önállóan

6.

Ember és önállóan

7.

társadalom , ismeret, etika

Mozgókép és médiaismeret önállóan

8.

Egészségtan biológiába integrálva

6., 8.

98

VIII.3. Az iskolába és a magasabb évfolyamba lépés feltételei Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei:  A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette az adott évfolyamon minden tantárgyból.  A tanuló az első, harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása a 250 órát elérte, és emiatt a követelményeket nem tudta teljesíteni.  A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. A engedély megadásáról a szülő kérésére az igazgató dönt.  Az idegen nyelv tanulásának első évében sem kaphat elégtelen osztályzatot a tanuló, emiatt nem ismételhet osztályt.  Lehetőség van az egyéni képesség figyelembe vételét engedélyező megoldásokra, az egyéni továbbhaladásra is. Ehhez a pedagógiai szakszolgálat szakvéleménye szükséges, ők határozzák meg az egyéni haladást valamennyi - vagy egyes tantárgyakból- melyik évfolyam végéig tarthat.  Ha az 1-4 évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. E rendelkezést kell alkalmazni ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelményeket nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot  Nem tagadható meg az 1-4. évfolyamra járó tanuló napközis foglalkozásra való felvétele, ha eredményes felkészülése azt szükségessé teszi.  A szülőt tájékoztatni kell azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez. Az eredményes felkészülés azoknak az ismereteknek, képességeknek, készségeknek a negyedik évfolyam végére történő elsajátítása, amelyek az ötödik évfolyamba lépéshez szükségesek. A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.     

Első évfolyamon „ megfelelt” minősítést szükséges 2-8. évfolyamon minden tárgyból legalább „ elégséges „ év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak Ha a tanuló 2-8. év végén egy vagy két tárgyból elégtelent kap javító vizsgát tehet. Ha a tanuló 2-8. év végén három vagy több tárgyból elégtelen, évfolyamot ismételni köteles Magasabb évfolyamba történő lépéshez a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha - magántanuló volt - egy tanítási évben igazolt és igazolatlan óráinak száma együtt 250 óra - az egyes tantárgyak óráinak 30%-át hiányozta

A tankötelezettség a nyolcadik évfolyam elvégzésével nem fejeződik be, folytatódik a gimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában. 99

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elve Az iskola Hodász községből minden tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31-ig betöltse. A beiratkozáskor be kell mutatni:  a gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt  a nevelési tanácsadó szakvéleményét  a szakértői bizottság véleményét Felmentést magántanulói státuszra a szülő kérésére, orvosi javaslatra , az igazgató adhat. Speciális ( sajátos nevelési igényű tanulók oktatását ) osztályba történő áttelepítéséhez szakértői javaslat szükséges. Az iskolai élet – és munkarendje A tanév rendjét a központi és a helyi ütemterv alapján tervezzük. A heti rend az órarendben, a napi életrend a házirendben található. A tanév szeptember 01-től a következő év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idő ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáróval fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programját a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit munkatervben rögzítenek. A tanévnyitó értekezlet dönt:        

A nevelő –oktató munka lényeges változásairól Iskolai rendezvények, ünnepségek időpontjáról Tanítás nélküli munkanapokról A nem kötelező választható tanórákról A tanórán kívüli foglalkozásokról Az éves munkaterv jóváhagyásáról A napköziről A szociális ellátásról

A döntések meghozatalakor figyelembe kell venni a DÖK és az SZMK véleményét is. HITOKTATÁS  A részvétel önkéntes  Az iskola biztosítja a szükséges tantermeket

A kötelező tanítási időn kívül igénybe vehető szolgáltatások  Hagyományőrző tevékenységek:

ünnepségek megemlékezések tanulmányi kirándulások 100

    

sportrendezvények színházi látogatás Napközi otthon, tanulószoba, iskola otthonos oktatás Szakkörök Versenyek, vetélkedők Községi könyvtár hitoktatás

Hagyományok, éves rendezvények                

Ünnepélyes tanévnyitó Könyvtári napok Megemlékezés október 6-ról és 23-ról Mikulásünnepség Karácsonyi műsor Témahét- Kölcsey-hét Farsang Megemlékezés március 15-ről Fordított nap Környezetvédelmi nevelést szolgáló 3 hetet meghaladó projekt Egészségnevelési projekt Anyák napja Gyermeknap Pedagógusnap Kirándulások Ünnepélyes tanévzáró és ballagás

Etnikai szolgáltatások A cigány kisebbséghez tartozó tanulóinkat együtt oktatjuk a többi tanulóval.  A tananyagba beépítjük a kisebbség kultúráját és hagyományait két órában. A népismeretet integráltan oktatjuk a különböző tanórákon.  Az integrációs oktatásban részt vesznek a 2003-2004-es tanévtől felmenő rendszerben. Szervezünk számukra képesség-kibontakoztató oktatást is.  Tanítási órákon a differenciált oktatásszervezést alkalmazzuk. A kooperatív tanulási technikákkal is megismertetjük a diákjainkat.

Szociális szolgáltatások A tanulóink tankönyvtámogatásban részesülnek, a központi kereten felül az önkormányzat minden gyerek számára ingyenesen biztosítja a tankönyveket. Étkezési kedvezményben részesülnek a nagy családosok, a gyermeküket egyedül nevelők. 101

.

HETI IDŐKERET SZÁMÍTÁSA A KT 52.§-a alapján az iskolánk időkeretei a 2004/2005. tanévre Évf.

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Köt.óraszám KT.52§(3)

Választható KT.52.§(7) KT.124.§(24)

óraszám 80% 100% Össz.

Egyéni fogl. 6% KT.52§(11)/c 30.§(9). 71.§(4).

Össz.

Tanterv Óra szám

%

Új keret Új keret Keret Keret Új keret Új keret Keret keret

20

10

2

2

1,2

23,2

20

10

2

2

1,2

23,2

22,5 22,5 22,5

10 10 25

5,62

1,8 1,8 5,62

1,35 1,35 1,35

25,65 25,65 29,47

22,5

25

5,62

5,62

1,35

29,47

7. 8. Összesen:

27,5 30 27,5 30 185,0

1,8 1,8

6,6 6,6 16,8

6,6 1,65 6,6 1,65 15,24 32,04 11,10

Alsós évfolyamok Első évfolyam 3 csoport: 23,2*3=69,6 óra Második évfolyam 3 csoport: 23,2*3=69,6 óra Harmadik évfolyam 3 csoport 25,65*3=76,95 óra Negyedik évfolyam 2 csoport: 25,65*2=51,3 óra Összesen: 267,45 óra Felsős évfolyamok Ötödik évfolyam 2 csoport: 29,47*2=58,94 óra Hatodik évfolyam 2 csoport 29,47*2=58,94 óra Hetedik évfolyam 2 csoport 35,75*2=71,5 óra Nyolcadik évfolyam 2 csoport 35,75*2=71,5 óra Összesen: 260,88 óra

102

35,75 35,75 228,1

Összesen: alsó + felső = 528,33 óra

 A pedagógusok heti kötelező óraszámába beszámítandó az általános iskolában 9 óra. (KT,1.sz. melléklet harmadik rész: II/7. 5%)  KT.52.§(4) nemzetiségi oktatás a kötelező óraszám+10%  Cigány kisebbségi oktatás 32/1997.(XI.5.) nemzetiségi,…. Kisebbségi nevelés-oktatás irányelve 2.sz: mell. I rész I.2D, III.3b,c,  ( 1-4. évf. 0,5 óra/hét a népismeret  a többi évfolyamon 1 óra/hét népismeret)  KT 52.§( 6) gyógypedagógiai nevelés-oktatás  Tanulószoba, napközi

1-4. évfolyam 23 óra/hét,

 5-8. évfolyam 15 óra/hét ( KT. 53.§(4).  Gyógy testnevelés 16 tanulóként 3 óra/hét

(KT. 52.§(8).

 Sajátos nevelési igényű tanulók szakértői vélemény, magántanuló esetén tanulónként 10 óra/hét KT.52.§ (13).  Fenntartó által biztosított plusz óraszám

103


IX.Óratervek

A 2004-2005. Tanév kötelező és nem kötelező választható tanórái:

Tantárgyak

Kötelező órák Magyar ny.és i. Idegen nyelv Matematika Környezetismeret Ének-zene Technika és életvitel Rajz Testnevelés Kötelező tanítási órák Választható tanórák Informatika Idegen nyelv Tehetséggondozás Felzárkózás Egyéni felzárkóztatás

1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály

I. f. II. f

ö

I. II.f ö F

I.f II.f ö

I. II.f f

ö

8 4

8 5

8 5

8 5

296 185

259 111 148

1 1 1 2 2 20

1 1 1 1 3 20

37 37 37 55.5 92,5 740

2 2 1 2 3 23

74 74 37 74 92,5 832,5

7 3 3+ 1 2 1 1 1 3 22

7 3 3+1

1 1 1 1 3 20

8 4+ 1 2 2 1 2 2 22

8 296 4+1 185

1 1 1 2 3 20

296 166, 5 37 37 37 55,5 111 740

2 2 1 2 2 23

74 55,5 37 74 92,5 832,5

-

-

-

-

-

-

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1 1 1

1 1 1

37 37 37

1 1

1 1

37 37

1 1

1 1

37 37

1 1

1 1

37 37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1 1

1 1

37 37

1 1

1 1

37 37

1 1

1 1

37 37

1

1

37

Kooperatív tanulás

képességfejlesztés szokásrendszerek

1 1

Tantárgy

5. osztály

6. osztály

7. osztály

I. f II.f ö

I. f II. ö

I.f

1 1

37 37

104

II.f ö

8. osztály

I.f

II.f

ö


f Kötelező tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének- zene Rajz Technika Testnevelés Osztályfőnöki

23

22

22,5

22,5

27.5

27,5

4 4 2 3 4 1 1 2 1 3 1

4 4 2 3 4 2 1 1 1 2 1

148 148 74 111 148 55,5 37 55,5 37 55,5 37

2 2 2 3 3 2 1 1 1 2 1

2 2 2 3 3 2 1 1 1 3 1

74 74 74 111 111 74 37 37 37 55,5 37

2 2 2 3 3 1+1 2 1 2 1 1 1 1 2 1

2 2 2 3 3 1+1 2 2 1 2 1 1 1 2 1

74 74 74 111 111 74 74 55,5 55,5 55,5 37 37 37 74 37

2 2 2 3 3 1+1 1 2 1 2 1 1 1 2 1

2 2 2 3 3 1+1 2 1 2 1 1 1 1 2 1

74 74 74 111 111 74 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 37 37 37

1 0 -

0 1 -

18,5 18,5 -

1 0 1 -

0 1 1 -

18,5 18,5 37 -

1 -

0 -

18,5 -

1

0

18,5

-

-

-

1

0

18,5

-

-

-

0

1

18,5

1 1 1 1 1

1 1 1 1 1

37 37 37 37 37

1 1

1 1

37 37

Modulok Tánc és dráma Hon és népismeret Informatika Etika Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Nem kötelező, választható tárgy Magyar Matematika Német Informatika Kooperatív tanulás történelem tehetséggondozás felzárkóztatás

1 1

1 1

37 37

1 1

1 1

37 37

1 1

1 1

37 37

1 1

1 1

37 37

105

1 1 1 1 1

1 1 1 1 1

37 37 37 37 37


2008/2009-es tanév óraterve: Tantárgyak:

1.o

2.o

3.o

4.o

5.o

6.o

7.o

8.o

I. II

I. II.

I. II.

I. II.

I. II.

I. II.

I. II.

I. II.

Kötelező tan. óra Magyar

8 8 8 8

8

8 7

7

Történelem Német

4

4

4

4

44

4

4

2

2

2

2

22

2

2

3

3

3

3

3

3

33

3

3

4 3

3

4

4

3

3

33

3

3

1

1

1

0

11

1

1

1 2

2 2

2

Biológia

21

1

2

Kémia

12

2

1

Fizika

12

2

1

Földrajz

21

1

2

Matematika

4 5 4 5

4

Informatika Környezet-

1 1 1 1

1

ismeret Természet-

1

2

ismeret

Ének-zene

1 1 1 1

1

2 1

1

1

1

1

1

11

1

1

Rajz

2 1 2 1

2

1 2

1

2

1

1

1

11

1

0

Technika

1 1 1 1

1

1 1

1

1

1

1

1

10

1

1

Testnevelés

3 3 3 3

3

3 3

3

3

2

2

3

22

2

2

1

1

1

1

11

1

1

1

1

Osztályfőnöki Összesen: Modulok: Hon-és népismeret Etika

1 0

106


Informatika Egészségtan

1

0

Mozgókép és média

1

0

1

1

2

2

ismeret Tánc és dráma

1

1

3+3

3+

Összesen: Nem

kötelező

választható tárgy Informatika Nem szakrendszerű okt.

3

Szokásrend Felzárkóztatás Tehetséggon-

1

1 1

1

1

1 1

1

1

1

2

2

2

2

2 2

dozás Középiskolai felkészítés Egyéni fejlesztés

4 4

Összesen:

107


A 2009-2010-es tanév óraterve Tantárgyak:

1.o

2.o

3.o

4.o

5.o

6.o

7.o

8.o

I. II

I. II.

I. II.

I. II.

I. II.

I. II.

I. II.

I. II.

Kötelező tan. óra Magyar

8 8 8

8

8

8 7

7

Történelem Német

3

3

3

3

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

4 4

4

3

3

3

3

3

3

3

3

1

1

0

0

1

0

1

1

1

1

1 2

2 1

2

2

2

Biológia

2

1

1

2

Kémia

1

2

2

1

Fizika

1

2

2

1

Földrajz

2

1

1

2

Matematika

4 5 4

5

4

Informatika Környezet-

1 1 1

1

1

ismeret Természetismeret

Ének-zene

1 1 1

1

1

2 1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Rajz

2 1 2

1

2

1 2

1

2

1

1

1

1

1

1

0

Technika

1 1 1

1

1

1 1

1

1

1

1

1

1

0

1

1

Testnevelés

3 3 3

3

3

3 3

3

3

2

2

3

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

Osztályfőnöki

108


Összesen: Modulok: Hon-és népismeret

1

1

Etika

1

0

Informatika Egészségtan

1

0

Mozgókép és média

1

0

1

0

2

2

ismeret Tánc és dráma

1

1

Informatika

1

1

Nem szakrendszerű

3+3

3+

Összesen: Nem

kötelező

választható tárgy

okt.

3

1 3+3

3+ 3

Szokásrend Felzárkóztatás Tehetséggondozás Középiskolai felkészítés Egyéni fejlesztés Összesen:

109


IX.1. A kompetenciaalapú oktatás implementációja, ütemezése: Célok indikátor mutatók teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag szövegértés, matematika

egy választott kulcskompetenciaterületi programcsomag : életpálya-építés, idegen nyelvi kompetencia tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban/5-1015%/ műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása digitális tartalmak, taneszközök használata a hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása új módszerek

Implementáció éve

a fenntarthatóság

Fenntarthatóság

2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

+szövegértés: 4.a, 5.a,6.a matematika: 4.b,5,b 6.b

+szövegértés. 1.a,6.a,7.a matematika: 5.b,6.b,7.b

+szövegértés: 2.a,5. a,7.a, matematika: 6.b,7.b,5.b

+szövegértés: 3.a,5.a,6.a matematika: 5.b,7.b,6.b

+szövegértés. 4.a,5.a,6.a matematika: 5.b,6.b,7.b

+szövegértés: 5.a, 6.a, 7.a matematika:5. b, 6. b, 7. b

+életpálya ép.: 8.a, idegen nyelvi komp: 8.b osztályokban

életpálya ép:8.a, idegen nyelvi komp:8.b osztályokban

életpálya ép.: 8. a idegen nyelvi komp.: 8. b




5%

10 %

15%

15%

15%

15%

+magyar

+ magyar

+ magyar

+ magyar

+ magyar

+magyar

30%

30%

30%

30%

30%

30%

+

+

+

+

+

+

110


intézményi alkalmazása, elterjesztése önálló intézményi innováció megvalósítása jó gyakorlatok átvétele

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+tanulói laptop program: 5.a,5.b, 6.b,8.b

+tanulói laptop program 5.a,6.a, 6.b,7.b

+tanulói laptop program 6.a,7.a, 7.b,8.b

+tanulói laptop program 5.a,7.a, 8.a,8.b

+tanulói laptop program 5.a,5.b, 6.b,8.a,

+tanulói laptop program 5.a,6.a, 6.b7.b,

IX.2. A tantárgytömbösítés megvalósítása a 2009/2010-es tanévben

„A Tantárgytömbösítés a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott műveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy időszakra összevonva szervezik meg. A tantárgytömbösítést a közoktatásról szóló törvény 52. §-a (3) bekezdése alapján, a szakrendszerű oktatás kötelező tanóra foglalkozásaihoz rendelkezésre álló intézményi időkeret 2009/2010. tanévben legalább öt százalékának, a 2010/2011. tanévben legalább tíz százalékának, a 2011/2012 tanévben legalább tizenöt százalékának felhasználásával kell megszervezni a következők szerint: a tanítási ciklusoknak legalább két hetenként kell váltaniuk egymást, a tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak, műveltségi területek, tanítási óráinak legalább két egymást követő tanítási napra kell esniük, a tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettő a tantárgytömbösítésbe bevont tanítási órának kell lennie, az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat egymást követően, egymáshoz kapcsolódóan kell megtartani.”

MIRE KELL FIGYELNI A TANTÁRGYTÖMBÖSÍTÉS MEGSZERVEZÉSEKOR:

•

A tanulók heti óraszámára

•

A pedagógusok kötelező óraszámára

•

A pedagógusok túlórakeretére

111


•

Tanítási időkeretre

•

A tantárgy éves óraszámára

•

A tantárgyfelosztásra

•

A bevont és nem bevont osztályok órarendjére

•

A tanítás minőségére

TANTÁRGYTÖMBÖSÍTÉS A HODÁSZI KÖLCSEY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN ÉS ÓVODÁBAN

Iskolánkban a 2009-2010 –es tanév második félévében az 5. évfolyamon, az” a”-„b” osztályokban, a 6. évfolyamon az” a”-„b”osztályokban, és a 8. évfolyamon az” a”-„b” osztályokban szerveztük meg az oktatást tantárgy-tömbösítéssel matematika és magyar nyelv és irodalom műveltségterületen, valamint a földrajz és testnevelés tantárgyak esetében. Az „a” osztályokban a magyar nyelv és irodalom tantárgyi bontás nélküli oktatása folyik, ugyanis ezekben az osztályokban a „magyar” tantárgyban a TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében a szövegértés-szövegalkotás kompetencia, a”b” osztályokban a matematika kompetenciaterület megvalósítására kerül sor. A tantárgytömbösítés „A” és”B” hét váltakozásával valósul meg: magyar nyelv és irodalomból 3+3 bontásban, matematikából szintén egymást követő napokon 3+3 bontásban. A tömbösített magyar és matematika órákon kívül természetesen mindkét héten van még 3-3 nem szakrendszerű óra is. Tömbösített oktatás folyik még a 8. a osztályban a következő módon: „A” héten 3-2 földrajz óra, „B” héten 3-2 testnevelés óra van az órarendben. Ezzel az óraszámmal tudjuk biztosítani a kötelező 10 %-ot a második félévben, mivel az első félévben még nem tanítottunk tömbösítve, így nem 5, hanem 10% az előírt követelmény. A fentebb felsorolt osztályokban nem hagyományos módon, hanem modulokban kerül sor a tananyag feldolgozására.

Fenntarthatóság Iskolánkban a Tantárgytömbösített oktatást a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52. §. (3) bekezdése alapján szervezzük meg. A szakrendszerű oktatás kötelező tanórai foglalkozásaihoz rendelkezésre álló intézményi időkeret 2009/2010-es tanévben legalább öt százalékának, a 2009/2010-es tanévben legalább tíz százalékának, a 2011/2012 tanévtől legalább tizenöt százalékának felhasználásával szervezzük meg. 112


A tartárgytömbösítés fenntarthatóságának terve: A tantárgytömbösítés fenntarthatóságának terve

osztály

2009/2010

5.b 6.a 6.b 8.a 8.b

összesen 2010/2011

összesen 2011/2012

összesen 2012/2013

összesen 2013/2014

5.b 6.a 6.b 7.a 7.b 8.a 8.b 5.a 5.b 6.b 7.a 7.b 8.a 8.b 5.a 5.b 6.b 7.a 7.b 8.a 8.b 5.a 5.b 6.b 7.a 7.b

osztályok heti óraszáma

22,5 22,5 22,5 25 25 117,5 óra 22,5 22,5 22,5 25 25 25 25 167,5 óra 22,5 22,5 22,5 25 25 25 25 167,5 óra 22,5 22,5 22,5 25 25 25 25 167,5 óra 22,5 22,5 22,5 25 25 113

Kt.1993. évi LXXIX. törvény 52. §. (3)

minimum tömb óraszám

Két heti ciklus tömb óraszáma

22,5*0,05=1,125 22,5*0,05=1,125 22,5*0,05=1,125 25*0,05=1,25 25*0,05=1,25 117,5*0,05=5,875~6óra 22,5*0,1=2,25 22,5*0,1=2,25 22,5*0,1=2,25 25*0,1=2,5 25*0,1=2,5 25*0,1=2,5 25*0,1=2,5 167,5*0,1=16,75~17óra 22,5*0,15=3,375 22,5*0,15=3,375 22,5*0,15=3,375 25*0,15=3,75 25*0,15=3,75 25*0,15=3,75 25*0,15=3,75 167,5*0,15=25,125~26óra 22,5*0,15=3,375 22,5*0,15=3,375 22,5*0,15=3,375 25*0,15=3,75 25*0,15=3,75 25*0,15=3,75 25*0,15=3,75 167,5*0,15=25,125~26óra 22,5*0,15=3,375 22,5*0,15=3,375 22,5*0,15=3,375 25*0,15=3,75 25*0,15=3,75

6 6 6 6 6 30/2=15 óra 6 6 6 6 6 6 6 36/2=18 7 7 7 8 8 8 8 53/2=26,5 7 7 7 8 8 8 8 53/2=26,5 7 7 7 8 8


8.a 8.b összesen

25 25 167,5 óra

25*0,15=3,75 25*0,15=3,75 167,5*0,15=25,125~26óra

8 8 53/2=26,5

IX.3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az intézménybe lépés az első évfolyamon a beiratkozással történik. A beiratkozáshoz szükséges feltételek:  az óvoda, illetve nevelési tanácsadó iskolaérettséget igazoló véleménye;  a gyermek adatait hitelesen igazoló anyakönyvi kivonat; - lakóhely, cím megállapításához a szülő /gondviselő / személyi igazolványa. Beiskolázás Hodász nagyközségből történik. Az oktatás 1-8 évfolyamon folyik.. Oktatunk sajátos nevelésű igényű tanulókat is. A 2004-2005-ös tanévtől az alsó évfolyamon integráltan, míg a felsőben 2005-2006-os tanévtől kezdve. Iskolánkba igen magas számban járnak cigány származású tanulók, így a nemzetiségi nevelést is fel kell vállalnunk. Eddig még nem oktattunk cigány nyelvet. ( nincs személyi feltétel) A képzés szakaszai: A KT 8.§ szerint megváltoztak a nevelés –oktatás szakaszai:  az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető szakasz  a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő szakasz  az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó szakasz  a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. Képzési specialitások Iskolánkban az informatikai oktatást már harmadik évfolyamtól kezdjük. Szeptembertől szervezzük a művészeti oktatást : hangszer, tánc, kézművesség. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei:  A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette az adott évfolyamon minden tantárgyból.  A tanuló az első, harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása a 250 órát elérte, és emiatt a követelményeket nem tudta teljesíteni.

114


 A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. A engedély megadásáról a szülő kérésére az igazgató dönt.  Az idegen nyelv tanulásának első évében sem kaphat elégtelen osztályzatot a tanuló, emiatt nem ismételhet osztályt.  Lehetőség van az egyéni képesség figyelembe vételét engedélyező megoldásokra, az egyéni továbbhaladásra is. Ehhez a pedagógiai szakszolgálat szakvéleménye szükséges, ők határozzák meg az egyéni haladást valamennyi - vagy egyes tantárgyakból- melyik évfolyam végéig tarthat.  Ha az 1-4 évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. E rendelkezést kell alkalmazni ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelményeket nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot  Nem tagadható meg az 1-4. évfolyamra járó tanuló napközis foglalkozásra való felvétele, ha eredményes felkészülése azt szükségessé teszi.  A szülőt tájékoztatni kell azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez. Az eredményes felkészülés azoknak az ismereteknek, képességeknek, készségeknek a negyedik évfolyam végére történő elsajátítása, amelyek az ötödik évfolyamba lépéshez szükségesek. A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.     

Első évfolyamon „ megfelelt” minősítést szükséges 2-8. évfolyamon minden tárgyból legalább „ elégséges „ év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak Ha a tanuló 2-8. év végén egy vagy két tárgyból elégtelent kap javító vizsgát tehet. Ha a tanuló 2-8. év végén három vagy több tárgyból elégtelen, évfolyamot ismételni köteles Magasabb évfolyamba történő lépéshez a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha - magántanuló volt - egy tanítási évben igazolt és igazolatlan óráinak száma együtt 250 óra - az egyes tantárgyak óráinak 30%-át hiányozta

A tankötelezettség a nyolcadik évfolyam elvégzésével nem fejeződik be, folytatódik a gimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában.

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elve Az iskola Hodász községből minden tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31-ig betöltse.

A beiratkozáskor be kell mutatni:  a gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt

115


 a nevelési tanácsadó szakvéleményét  a szakértői bizottság véleményét Felmentést magántanulói státuszra a szülő kérésére, orvosi javaslatra , az igazgató adhat. Speciális ( sajátos nevelési igényű tanulók oktatását ) osztályba történő áttelepítéséhez szakértői javaslat szükséges.

Az iskolai élet – és munkarendje A tanév rendjét a központi és a helyi ütemterv alapján tervezzük. A heti rend az órarendben, a napi életrend a házirendben található. A tanév szeptember 01-től a következő év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idő ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáróval fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programját a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit munkatervben rögzítenek.

A tanévnyitó értekezlet dönt:        

A nevelő –oktató munka lényeges változásairól Iskolai rendezvények, ünnepségek időpontjáról Tanítás nélküli munkanapokról A nem kötelező választható tanórákról A tanórán kívüli foglalkozásokról Az éves munkaterv jóváhagyásáról A napköziről A szociális ellátásról

A döntések meghozatalakor figyelembe kell venni a DÖK és az SZMK véleményét is. IX.4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei Az ellenőrzés és értékelés szerves része a nevelési-oktatási folyamatnak. Az ellenőrzés célja: megbízható, érvényes információk szerzése. Az értékelés pedig ezen információk elemzése, rendezése, viszonyítás a célokhoz, a követelményekhez. A fő kérdés mindkettő esetén a pedagógiai tevékenység eredményessége és hatékonysága. A tanulók tanulmányi munkájának , magatartásának, szorgalmának értékelése, ellenőrzése A tanulók első számú kötelessége a tanulás. Ebben a fontos tevékenységben az igényességre és egyre nagyobb önállóságra törekedjenek. Tartsák be a házirend, magatartás, szorgalom és viselkedéskultúrával kapcsolatos kívánalmainkat.

116


Viselkedéskultúrájukat az erkölcs és az illem normatívái jellemezzék. Öltözködésükben legyenek mértéktartóak és tartsák be a Házirend ezzel kapcsolatos előírásait. Ezen kívánalmak betartásáért elsősorban az osztályfőnökök, az iskola minden pedagógusa, és végső soron maguk a tanulók is felelősek. Így válhatnak az előírások szokássá, meggyőződéssé és magatartássá. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:  Jeles (5), jó (4) , közepes (3) , elégséges (2) , elégtelen (1)  Az 1-3. évfolyamon - félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul .  Ha a tanuló „ felzárkóztatásra szorul „ minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény ( pontszám ) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők. Teljesítmény 0-33% 34-50% 51-75% 76-90% 91-100%

Érdemjegy Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)

A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az 5-8. évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre:

117


 negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés  ötödik évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés  hatodik évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés  hetedik évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajt, technika, testnevelés, etika  nyolcadik évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, mozgókép és médiaismeret, etika Magatartás, szorgalom A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első nyolcadik évfolyamon a példás (5 ), jó (4), változó(3), rossz (2) érdemjegyeket, osztályzatokat

alkalmazzuk.

A tanulók magatartását az első évfolyamon a félévi és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második – nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetekben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

118


1. Példás ( 5 ) az a tanuló, aki:     

a házirendet betartja a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik kötelességtudó, feladatait teljesíti tisztelettudó társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, előzékenyen, segítőkészen viselkedik  az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz  óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet  nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása

2.      

Jó (4 ) az a tanuló, aki: a házirendet betartja tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik feladatait a tőle elvárható módon teljesíti feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti az osztály, vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt nincs írásbeli intője, vagy megrovása

3.       

Változó (3) az a tanuló, aki: az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be a tanórán vagy a tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik feladatait nem minden esetben teljesíti előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik igazolatlanul mulasztott osztályfőnöki intője van

4.       

Rossz ( 2 ) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti feladatait nem, vagy csak ritkán teljesíti magatartása fegyelmezetlen rendetlen társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést- oktatást akadályozza több alkalommal igazolatlanul hiányzott több szaktanári figyelmeztetést kapott, osztályfőnöki megrovása van, vagy ennél magasabb fokozatú büntetése

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte ( vagy megsértése ) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első nyolcadik évfolyamon a 119


példás ( 5 ), jó ( 4 ) , változó ( 3 ) , hanyag ( 2 ) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk   

a tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és az értesítőbe, illetve bizonyítványba bejegyzi. A második- nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetekben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei: 1.      

példás ( 5 ) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatot is, és azokat elvégzi munkavégzése pontos, megbízható a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza

2.    

Jó ( 4 ) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt rendszeresen, megbízhatóan dolgozik a tanórákon többnyire aktív többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyen való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti  taneszközei tiszták, rendezettek, és ezeket legfeljebb 2-3 alkalommal nem hozza magával 3.Változó ( 3 ) az a tanuló, aki:  tanulmányi eredménye elmarad képességeitől  tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti  felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik  érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja  önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik

2.     

Hanyag ( 2 ) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen feladatait többnyire nem végzi el felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek 120


 a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül  félévi vagy év végi osztályzata valamely tárgyból elégtelen A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte ( vagy megsértése ) szükséges. A tanulók tanulmányi munkája A tanulás folyamata: Kezdete Folyamata Fajtái: diagnosztikus, Formatív, fejlesztő, a tanuló Feltárja az előzetes ismeretek önfejlesztő módot sajátít el. szintjét, feladatot határoz meg, helyzetet mér fel.

Vége Szummatív értékelés, minősítő, tanulási időt záró, a tanulmányi követelményeket figyelembevevő

Mikor? Bemenetnél valamely Időben, rendszeresen Félév, év vége osztályfokon, továbblépéskor, elosztott gyakorisággal, a tanárváltáskor folyamat teljes idejében

Mi a cél? Visszajelzés a tanár, a diák számára.

A szülő számára tájékoztatás.

A tanulás értékelése: Az értékelés akkor sikeres és hatékony, ha:  Folyamatos: megjelenése rendszeres, aktuális, tervszerű  Sokoldalú: méri az emlékezeti teljesítményeket, az ismeretek alkalmazását  Változatos: vizsgálja a neveltségi szintet, figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a személyiség típusokat, alkalmazza a metakommunikációs jelzéseket  Kiszámítható  Tudatosított  Lehetőséget adunk az érdemjegyek javítására A tanulók írásbeli munkája külalakjának értékelése: A tanuló a tantárgyak tanulásához kapcsolódó írásos munkáit jó elhelyezéssel, könnyen olvasható írással végezze. Munkája tiszta, tetszetős legyen, és az egyes tantárgyak elvárásainak megfeleljen. Követelményszintek, osztályzatok:

121


A követelményszintek azt a teljesítményszintet jelzik, amelyet valamely anyagrész vagy egyegy tantárgy tanulása után várunk a tanulóktól. A követelmények jelentik a tanulás értékelésében a viszonyítási alapot. A követelményszint legyen egységes. A törzsanyag elsajátításának mértékét és milyenségét lehet osztályzatokkal rögzíteni. Az értékelés formái és időpontjai:  

1-3. évfolyam és 4. félévig szöveges értékelés negyedik év végén és 5-8. osztályokban az ötfokú skála alapján értékelünk.

A tanulók minél többféle tevékenységét értékeljük és ne mindig osztályozzunk. Szöveges értékelésnél emeljük ki mi a jó, mi az amit még fejleszteni kell. Osztályzat:  A tanuló tudja, értse, milyen teljesítményt és fejlődést várunk el tőle  Értékeljük a sikeres és sikertelen munkáját egyaránt  Új tantárgynál az első két hónapban ne kerüljön jegy a naplóba  A helyesírási hibákat mindenkinek kötelessége javítani Jeles (5): ha a helyi tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni az anyagot. Tud szabadon, önállóan beszélni, bátran visszakérdezni. Jó ( 4) : ha a helyi tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, a megtanult definíciók alkalmazásában bizonytalan. Közepes (3) : ha a helyi tantervi követelményeknek pontatlanul , néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre ( javításra, kiegészítésre ) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond. ( Párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között.) Elégséges ( 2) : ha a helyi tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik. Pontatlanul megfogalmazott válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1) : ha a helyi tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja teljesíteni. Feleltetésnél figyelembe vesszük :

122


Szóbeli feleltetések során az előzőekben leírtakat vesszük figyelembe. Írásbeli feleletnél ( dolgozat, feladatlap ) mérhető a tudás az ismeretek szilárdsága, és azok alkalmazása. A feleltetés része lehet a kísérlet elvégzése is. A témazárók megírása komoly erőfeszítést igényel a tanulóktól, ezért két témazárónál ne írjon többet egy napon a tanuló. Az értékelés egyik formája az osztályozás, mely visszajelentő, informatív értékű. A tantervi követelményekkel való összehasonlítás eredménye. Az érdemjegy osztálynaplóba történő bejegyzésének módozatai:    

Felmérő témazáró dolgozat: piros tintával, bekarikázva Tanterv által előírt iskolai feladatlapok jegyei: piros tintával Témazáró szóbeli feleletek: kék tintával Különféle gyűjteményekre, osztályzattal honorálható munkára, házi feladatokra: zöld tintával  Házi füzetek rendje : zöld tintával

 Az ellenőrzés témáját az ellenőrző könyvben az osztályzat előtt jelöljük  Figyelembe kell venni a tanuló adott tárgyban mutatott többletmunkáját  Helytelen viselkedésre, kötelességteljesítésének elmulasztása miatt szaktárgyi elégtelen érdemjegy nem adható  Feladatlap, ellenőrző témazáró csak abban az esetben osztályozható és vehető figyelembe, amennyiben azt értékelve a gyerekek visszakapják, javítják, elvégezve a megfelelő korrekciókat  A központilag kiadott feladatlapokat a gyerekektől az év elején be kell szedni  Különféle feladatlapokat, amelyek az osztályozás tárgyát képezték , év végéig meg kell őrizni  Az iskolai dolgozatokat egy évig kell megőrizni  Az iskolai dolgozatokat, felméréseket szülői értekezleten , fogadóórákon mutassuk meg, illetve írassuk alá  A házi feladatokat iránymutatóan minden esetben javítani kell  A házi feladat az órán feladott anyag gyakorlása, ezért nem osztályozható Fontos, hogy az év végi osztályzat az összteljesítményt értékelje, és ne az érdemjegyek középarányosaként jelentkezzen. A tanulók által az értékelés időszakában szerzett eredményjegyekből kialakított osztályzatok súlyozása:  Jelest kap az a tanuló, aki a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelményrendszert teljesíti. Nem szabad ennél többet követelni. A kiegészítő anyag elsajátítását másképp kell honorálni, például tantárgyi dicséret formájában. A

123


teljesítményrendszeren belül fontos a minimumszint meghatározása, vagyis az elégséges osztályzat kritériuma.  Lehetőséget biztosítunk nagyobb tananyagegységből a beszámolásra, javítási szándékból is. Az egyes tantárgyakból a havi jegyek száma:    

Heti négy órás tantárgyból Heti három órás tantárgyból Heti két órás tantárgyból Heti egy órás tantárgyból két

havi havi havi havonta

3 2 1 1

jegy jegy jegy jegy

Az ellenőrzés, értékelés nem szorítkozhat csupán az ismeretek, készségek értékelésére. A „ nevelésközpontúság „ azt igényli, hogy folyamatosan értékeljük a tanulók képességeinek, magatartásának, egész személyiségének fejlődését. Ne csak a tárgyi szaktudást és előrehaladást, hanem a gyermek valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységet és ezekben elért fejlődését értékeljük, osztályozzuk. Fejlődésük jellemző vonásait, élettani sajátosságaikat és a közösségben elfoglalt helyzetét állandóan vegyük figyelembe. Minden pedagógus tudja, hogy hogyan fejlődnek a tanulók, mennyit tanulnak, mennyi a hiányosságuk.

A TÁMOP 3.1.4 pályázatba bevont osztályok esetében az iskolai beszámoltatás a számonkérés rendje, az osztályozás formája az alábbi módon történik: Az 5.a,és 6.a osztályokban a magyar nyelv és irodalom tantárgyak helyett a magyar műveltségterület bontás nélkül kerül értékelésre. Vagyis a tanulók ezekben az osztályokban egy osztályzatot kapnak. A tanulók osztályzata a különböző tevékenységformák értékeléséből áll össze,pl: csoportmunka,egyéni munka,prezentáció,gyűjtőmunka. Természetesen a dokumentumok vezetése (osztályzás,órabeírás,tájékoztatófüzet beírása a fentiek alapján történik). Az SNI –s tanulók integrált nevelése és oktatása egyéni fejlesztési terv alapján történik. Az ő esetükben speciális a beszámoltatás és értékelés.(lásd: mellékletben )

Jutalmazás, büntetés iskolai elvei Azt a tanulót, aki képességeihez mérten  példamutató magatartást tanúsít,  vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,  vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb, versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,  vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti.

124


Az egyes tanévek végén a nyolcadikosok közül osztályonként (egy-egy) tanuló, aki a nyolc év során folyamatosan kiemelkedő (legalább jeles) tanulmányi eredményt ért el , és közösségi munkája példamutató volt

Kölcsey – díjban részesül. Ez magában foglal egy oklevelet és 10 ezer forint értékű ajándékutalványt. A javaslatot a nevelőtestület és a diákönkormányzat teszi. Dicséret, jutalmazás fokozatai: A.

Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

    

szaktanári dicséret osztályfőnöki dicséret napközis nevelői dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret

Nevelőtestületi dicséret esetén a magatartás példás az adott hónapban. Az igazgatói és nevelőtestületi dicséretet a tanulóifjúság előtt ismertetni kell havonta.(A tanulók tájékoztatását szolgáló hirdetőtáblákon ,vagy szóban .) B, Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:  dicséret szaktárgyi teljesítményért,  dicséret példamutató magatartásért  dicséret kiemelkedő szorgalomért  Az egyes tanévek végén, a kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak.  Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.  Az iskolán kívüli versenyeken vetélkedőkön , előadásokon bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

Büntetési ,fegyelmezési vétségek: Azt a tanulót, aki

125


   

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

Büntetési fegyelmezési fokozatok:          

osztályfőnöki szóbeli, írásbeli figyelmeztetés osztályfőnöki intés osztályfőnöki megrovás / változó magatartás / szaktanári figyelmeztetés napközis nevelői figyelmeztetés igazgatói szóbeli figyelmeztetés igazgatói írásbeli figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás fegyelmi eljárás esetén rossz magatartási jegy

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül , amelytől indokolt estben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A dicséretekről és a büntetési fokozatokról a szülőket megfelelő indoklással - ellenőrző útján - értesítjük Késések és ezzel kapcsolatos eljárások: Hivatalos késésnek minősül , ha a tanuló 8 óra után érkezik az iskolába. Igazolatlan óra : az igazolatlan óráról a szülőt az ellenőrző útján azonnal értesíteni kell. Három igazolatlan óra után : a szülő felszólítása nyomtatványon, pontos iskolába járás biztosítására, a tankötelezettségi törvény betartására. A szülő három napot igazolhat gyermekének egy tanítási évben !

IX.5. Nem szakrendszerű oktatás A nem szakrendszerű oktatásra való áttérés az ötödik-hatodik évfolyamon A közoktatásról szóló1993.évi LXXIX. törvény 8.§-a határozza meg, hogy a bevezető és a kezdő szakaszban az 1-4. évfolyamon nem szakrendszerű oktatás, míg az alapozó szakaszon az 5-6. évfolyamon részben nem szakrendszerű oktatás, részben szakrendszerű oktatás szerveződik A 2006. évi LXXI. törvény változtatott a nem szakrendszerű oktatás megszervezésének szabályain oly módon, hogy az időalapba bevonta a kötelező tanórai foglalkozások mellé a nem kötelező tanórai foglalkozásokat is.

126


Az iskoláknak ebből adódóan a helyi tantervükben kell meghatározni , hogy az ötödik és a hatodik évfolyamon a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének milyen hányadát fordítják szakrendszerű és milyen hányadát nem szakrendszerű oktatásra. A nem szakrendszerű oktatás célja: az 5-6. évfolyamon a 10-12 éves korú gyermekek tantárgy feletti és minden tantárgyra ható képességeinek fejlesztése. A nem szakrendszerű tanulásszervezés alapozó szakaszra történő kiterjesztésével segítse a  szövegértés és a  problémamegoldás területén tapasztalt hiányosságokat és kiemelt hangsúlyt kapjanak  a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás megszervezése iskolánkban: A nevelés-oktatás alapozó (5-6. évfolyamában) szakaszában a 2008/2009. tanévtől kezdődően kerül sor a nem szakrendszerű oktatás bevezetésére. Ez elsődleges szempont a nevelő és-oktató munka megtervezésénél, megszervezésénél. A szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás között nem tartalmi szempontból van különbség, hanem abban, hogy az ismeretek átadása milyen közreműködők körével valósul meg. Intézményünk a nem szakrendszerű oktatást a tanítási órák 25%- ban valósítja meg. Ez konkrétan az 5-6.évfolyamon osztályonként 6-6 órát jelent. Ebből 3 órát a kötelező órákból veszünk el, 3 órát a nem kötelező választható órákból biztosítunk. Magyar, matematika tárgyakban vezetjük be a nem szakrendszerű oktatást.A kötelező órákból magyar nyelv és irodalomból 1 órát , matematikából 1 órát biztosítunk a feladat megoldására. Természetesen a felsorolt tantárgyakból 2-2 órát a nem kötelező választható órákból adunk a nem szakrendszerű oktatás bevezetéséhez. Iskolánkban a 2008/2009-es tanévben 2 nevelő rendelkezik a nem szakrendszerű oktatáshoz szükséges végzettséggel. Likvácsikné Vass Angéla magyar nyelv területén , Szabó Nándor a matematika tantárgy területén szerzett megfelelő végzettséget. Második félévtől a továbbképzési keret terhére újabb 2 nevelő beiskolázását tervezzük. Az alábbiakban határozzák meg a szakrendszerű és a nem szakrendszerű oktatás óraszámait. Kötelező tanórai foglalkozás

22,5

órakerete Nem kötelező tanórai foglalkozás

5,625

órakerete Összes óra Oktatás formája

28,125 Nsz

127

Sz

Nsz

Sz


Magyar nyelv

1,5

1,5

1,5

1,5

Magyar irodalom

1,5

1,5

1,5

1,5

Német nyelv

-

3

-

3

Matematika

3

3

3

3

Informatika

-

1

-

1

Természetismeret

1

1,5

Ének-zene

-

1

-

1

Rajz

-

1,5

-

1

Technika és életvitel

-

1

-

1

Testnevelés és sport

-

2,5

-

2,5

Osztályfőnöki

-

1

-

1

Tánc és dáma

-

1

-

-

Hon-és népismeret

-

-

-

1

Egészségtan

-

-

-

0,5

Összesen

6

19,5

6

19,5

1.A nem szakrendszerű képzés végrehajtása 1. Szervezeti keretek 2. Képzési modellek 3. A tartalom tervezése 4. A személyi feltételek tervezése 5. A tárgyi feltételek megtervezése

128


6. A forgatókönyv kidolgozása 7. Kommunikáció: /fenntartóval, szülőkkel, tanulókkal, pedagógusokkal 2. Érintett műveltségterületek: Az alapozó funkció tartalmának és hatékonyságának a növelése elsősorban a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika műveltségi területeken indokolt, de bevonandók más műveltségi területek is. 3. Képességfejlesztési fókuszok:  Adottsághoz kötött képességek  Tantárgy feletti képességek /gondolkodás-tanulás, kommunikáció, konfliktuskezelés/  Minden tantárgyra érvényes képességek

 Adottsághoz kötött képességek /észlelés, emlékezet, felidézés, gondolkodási műveletek/  Gondolkodási képességek /feladatmegoldó logikai-algoritmikus, problémamegoldó heurisztikus-kreatív/  Tanulási képességek /tanulási önismeret; önellenőrzés; önértékelés és mások értékelése; tanulástervezés; tanulásszervezés; irányított tanulásban való részvétel, együttműködés a társakkal és a pedagógussal; szövegértési önismeret megalapozása; szabályalkotás; szabályfelfedezés; ismeretalkalmazás/  Nyelvi és nem nyelvi kommunikációs képességek - Beszédképességek /reproduktív, félreproduktív, spontán/ - Beszédértés-képességek /reprodukált szöveg befogadása, félreproduktív szöveg befogadása, spontán beszéd értése/ - Írásképességek /reproduktív; félreproduktív; spontán, kreatív/ - Olvasási képességek /a szavak felismerésének képessége (technika), jelentéstulajdonítás (folyamat)/ - Nyelvi normatív és korrekciós képességek /helyesírás, helyesejtés/

129


- Nem nyelvi kommunikációs képességek /térközszabályozás, testtartás, gesztikuláció, mimika, tekintet, hanghordozás/  Konfliktuskezelés  Szociális képességek /a szereplők közti viszony azonosítása; szerepeknek megfelelő beszédmód, viselkedés; figyelmesség. A fentiek alapján kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség – képesség területek lehetnek /a 4. évfolyamon végzett diagnosztikus mérés figyelembe vételével/:  Alapkészségek: olvasáskészség (szövegértő, élményszerző olvasás), íráskészség, elemi számolási készség (a számírás készsége, mértékegységváltás, a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségei), elemi rendszerező képesség és elemi kombinatív képesség  Az 5-6. évfolyamos nem szakrendszerű oktatásszervezés kiemelt figyelmet fordít az alábbi területekre: - az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák - az információszerzés és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képessége - a kommunikációs képességek - szociális kompetenciák - a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás Produktum/prezentáció Pl.: napló, újság, társasjáték stb. A témazárás módja Pl.: kirándulás, játékbajnokság, sportbajnokság stb. A személyi feltételek megtervezése „Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai , pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket.” (17.§ (8) bekezdés) A tárgyi feltételek megtervezése

130


Pl.: számítógépterem, papír és írószerek, fénymásolás stb. A foglalkozások tervezése – tanmenet, forgatókönyv 1. Az egyénre szabott feladatok 2. Képességfókusz 3. Munkaformák /egyéni, homogén v. heterogén pár, homogén v. heterogén csoport, frontális/ 4. Módszerek, eljárások /differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, a kritikai gondolkodás fejlesztése, interaktív és reflektív tanulási módszerek/ 5. Értékelés /diagnosztikus mérés, formatív – fejlesztő és vagy folyamatértékelés -, szummatív – írásos és /vagy érdemjeggyel -/ Kommunikáció /fenntartóval, intézményvezetőkkel, tantestülettel, szülőkkel, gyerekekkel/ A megvalósítás módja Nem szakrendszerű oktatás 5 – 6. évfolyam (felmenő rendszerben) Képességfejlesztés (kompetenciák) 3 óra Matematika - Elemi számolási készség - Elemi rendszerező képesség - Elemi kombinatív képesség - Olvasáskészség - Íráskészség

3 óra Nyelvtan és irodalom

- Kommunikáció képességek - Olvasáskészség (Szövegértő, élményszerző olvasás) - Íráskészség - Önálló tanulás, jegyzetelési technikák, információszerzés és –feldolgozás - Nyelvi és nem nyelvi kommunikációs képességek

Javaslat a heti 6 óra beosztására Olvasás, szövegértés

Magyar nyelv irodalom

3 óra

131

Problémamegoldás, matematika


matematika

3 óra

Összesen

6 óra

A 2009-2010-es tanévben hasonló módon történt a nem szakrendszerű oktatás megvalósítása, de már 4 osztályban, ugyanis 5. a, 5. b, 6. a, 6. b osztályokban magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyakban a kötelező órák mellé a választható órák terhére 2-2 órát biztosítottunk a tantárgyak gyakoroltatásra, fejlesztésre. 1-1 órát pedig úgy adtunk erre a feladatra, hogy a kötelező órát csökkentettük magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyakban 1-1 órával. A 2009/2010-es tanévre újabb két nevelő szerezte meg a nem szakrendszerű oktatáshoz szükséges oklevelét: Batiziné Kujbus Anita és Szép Adél .

Modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyamokon a következő képen történik: A modulok értékelése, minősítése és beszámítása ugyanúgy történik, mint a többi tantárgynál. Az értékelés a hagyományos formában érdemjeggyel történik. A modul év végi osztályzata ugyanolyan súllyal bír a továbbhaladás szempontjából, mint egyéb tantárgy.

IX.6. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.)

2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő

132


könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:

1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró

vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a

cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben. A két kísérlet közül a jobbik eredményt rögzítjük. Az eredményt cm-ben adjuk meg.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁ

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

M

évfolyam

1

1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72

2

1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75

3

1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78

4

1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81

5

1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84

6

1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87

7

1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90

8

1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93

133


9

1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96

10

1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99

11

1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02

12

1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05

13

1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08

14

1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11

15

1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14

16

1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17

17

1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20

18

1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24

19

1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28

20

1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32

21

1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén

PONTSZÁ

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

M

Évfolyam

1

0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47

2

1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50

3

1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.53

4

1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 1.56

5

1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.59

6

1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.62

7

1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.65

8

1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 1.68

134


9

1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.71

10

1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 1.74

11

1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 1.77

12

1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.80

13

1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.84

14

1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.87

15

1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.90

16

1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.94

17

1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 1.91 1.98

18

1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.02

19

1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.05

20

1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.08

21

1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

135


PONTSZÁ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. M

Évfolyam

1

20 22 24 26 28 30 32 34

2

24 26 28 30 32 34 36 38

3

28 30 32 34 36 38 40 42

4

32 34 36 38 40 42 44 46

5

36 38 40 42 44 46 48 50

6

40 42 44 46 48 50 52 54

7

44 46 48 50 52 54 56 58

8

48 50 52 54 56 58 60 62

9

52 54 56 58 60 62 64 66

10

56 58 60 62 64 66 68 70

11

60 62 64 66 68 70 72 74

12

64 66 68 70 72 74 76 78

13

68 70 72 74 76 78 80 82

14

72 74 76 78 80 82 84 86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. M

Évfolyam

1

16 19 22 25 28 29 30 32

2

20 23 24 29 32 33 34 36

3

24 27 28 33 36 37 38 40

4

28 31 32 37 40 41 42 44

5

32 35 36 41 44 45 46 48

6

36 39 40 45 48 49 50 52

7

40 43 44 49 52 53 54 56

8

44 47 48 53 56 57 58 60

9

48 51 51 57 60 61 62 64

10

52 55 56 61 64 65 66 68

11

56 59 60 65 68 69 70 72

136


12

60 63 64 69 72 73 74 76

13

64 67 68 73 76 77 78 80

14

68 71 74 77 80 82 83 84

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ 1. 2. 3. 4. M

5.

6.

7.

8.

Évfolyam

1

25 28 31 34 36

38

40

42

2

30 33 36 39 41

43

45

47

3

35 38 41 44 46

48

50

52

4

40 43 46 49 51

53

55

57

5

45 48 51 54 56

58

60

62

6

50 53 56 59 61

63

65

67

7

55 58 61 64 66

68

70

72

8

60 63 66 69 71

73

75

78

9

65 68 71 74 76

78

80

82

10

70 73 76 79 81

83

85

87

11

75 78 81 84 86

88

90

92

12

80 83 86 89 91

93

95

97

137


13

85 88 91 94 96

14

90 93 96 98 100 102 104 106

98

100 102

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ 1. 2. 3. 4. 5. 6.

7.

8.

1

20 23 26 29 32 34 36

38

2

25 28 31 34 36 38 40

42

3

30 33 36 39 41 43 45

47

4

35 38 41 44 46 48 50

52

5

40 43 46 49 51 53 55

57

6

45 48 51 54 56 58 60

62

7

50 53 56 59 61 63 65

67

8

55 58 61 64 66 68 70

72

9

60 63 66 69 71 73 75

77

10

65 68 71 74 76 78 80

82

11

70 73 76 79 81 83 85

87

12

75 78 81 84 86 88 90

92

13

80 83 86 89 91 93 95

97

14

85 88 91 94 96 98 100 102

Évfolyam

M

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar

138


vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Évfolyam

M 1

5

7

9

2

7

9

11 13 15 17 19 21

3

9

11 13 15 17 19 21 23

4

11 13 15 17 19 21 23 25

5

13 15 17 19 21 23 25 27

6

15 17 19 21 23 25 27 29

7

17 19 21 23 25 27 29 31

8

19 21 23 25 27 29 31 33

9

21 23 25 27 29 31 33 35

10

23 25 27 29 31 33 35 37

11

25 27 29 31 33 35 37 39

12

26 28 30 32 34 36 38 40

13

27 29 31 33 35 37 39 41

14

28 30 32 34 36 38 40 42

11 13 15 17 19

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Évfolyam

M 1

1

1

2

2

3

4

5

6

2

1

2

2

3

4

5

6

7

3

2

2

3

4

5

6

7

8

4

2

3

4

5

6

7

8

9

5

3

4

5

6

7

8

9

10

6

4

5

6

7

8

9

10 11

139


7

5

6

7

8

9

8

6

7

8

9

10 11 12 13

9

7

8

9

10 11 12 13 14

10

8

9

10 11 12 13 14 15

11

9

10 11 12 13 14 15 16

12

10 11 12 13 14 15 16 17

13

11 12 13 14 15 16 17 18

14

12 13 14 15 16 17 18 19

10 11 12

A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám

Minősítés

0 – 11

Igen gyenge

12 – 22

Gyenge

23 – 33

Elfogadható

34 – 43

Közepes

43 – 52

Jó

53 – 63

Kiváló

IX.7. Egyéni foglalkozások órakerete A heti kötelező tanórai foglalkozásokon túl az első negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése céljából szervezhető, azon tanulók számára akik évfolyamot ismételnek, illetve felzárkóztatásra szorul minősítést kaptak. Ezen tanulók legkevesebb heti 2 órában vesznek részt egyéni felzárkóztató foglalkozáson. A magántanulók felkészítése heti tíz órában történik.

IX.8. Az otthoni ( napközis és tanulószobai ) felkészüléséhez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

140


Az otthoni (napközis, tanulószoba) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai  Házi feladat adásának lehetősége:  Hét közben?  pihenőnapokon?  tanítási szünetekben?  Házi feladatok jellege:  gyűjtőmunka?  írásbeli munka?  memoriter?  tananyagrögzítés?  Egyenletes terhelés elvének érvényesülése A tanulóknak joguk van olyan házi feladatokat kapniuk, amely felkészíti őket az eredményesebb osztálymunkára, bővíti ismereteit és fejleszti képességeit vagy felkészít az új anyag feldolgozására. Joguk van előre tudni, mit kell tenniük, és azt is, hogy otthoni tanulmányi feladataikhoz milyen segítségre számíthatnak. A szülőknek joguk van tanácsot kapniuk ahhoz, hogyan segítsenek gyermeküknek az otthoni munkájukban. A tanároknak pedig joguk van ezen a téren kommunikálni és együttműködni a szülőkkel.     

A házi feladatnak figyelembe kell vennie a tanulók képességeit, illetve, hogy a tanulóknak mindig elegendő időt kell biztosítani az adott feladat elkészítésére. A házi feladat kijelölésekor figyelembe kell venni a gyermekek életkori sajátosságait, egyéni képességeit, minőségi és mennyiségi szempontból egyaránt. A házi feladatokkal az egyes tantárgyak elsajátításának megkönnyítésére kell törekedi. A kijelölt feladat legyen érdekes, motiváló hatású, járuljon hozzá a tanulás tanításához. A házi feladat adásánál érvényesüljön a szóbeliség és írásbeliség megfelelő aránya.

A hétvégére és tanítási szünetek idejére az iskola pedagógusai nem adnak házi feladatot. A pénteki napon feladott házi feladat nem minősül hétvégi feladatnak, hiszen annak elkészítésére a pénteki munkanap délutánja is rendelkezésre áll.

A házi feladat mennyiségének meghatározásakor az alábbiakat kell figyelembe venni: 1-4. évfolyamon a feladott (szóbeli és írásbeli) feladatokat egy átlagos képességű tanuló  1.osztályban 30 perc alatt  2.osztályban 45 perc alatt  3–4. osztályban 60 perc alatt meg kell, hogy tudja oldani.

141


   

5-8. évfolyamon egy átlagos képességű tanulónak a különböző tantárgyakból feladott feladatok megoldására és a felkészülésre szükséges idő nem haladhatja meg a 90 -120 percet. Az önálló kutatómunkát igénylő, önként vállalt többlet (szorgalmi) feladatokra fordítandó idő nem számít bele a fenti időkeretekbe. Őszi, téli, tavaszi és nyári szünetre házi feladatot nem adunk. Engedélyezett viszont a kötelező olvasmány elolvasásának kérése a nyári szünetben. Hétvégére annyi írásbeli és szóbeli házi feladatot adunk, mint hétköznap egyik napról a másikra. Ezzel biztosítjuk, hogy jusson idő a regenerálódásra, a kikapcsolódásra.

X.Érvényességi rendelkezések A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL , MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

X.1. A pedagógiai program érvényességi ideje:  Az iskola 2009. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő- oktató munkáját e program alapján  A pedagógiai programban található helyi tanterv 2008. szeptember 1. napjától kerül bevezetésre.  Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre - azaz 2008.09.01-től 2016. augusztus 31. napjáig – szól.  Ezen Pedagógiai Programban a TÁMOP 3.1.4 pályázathoz kapcsolódó módosítások és kiegészítések 2009. szeptember 01-től kerültek bevezetésre és 2014. augusztus 31 napjáig biztosítjuk a fenntarthatóságát.

X.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata:  A pedagógiai programban megfogalmazott célok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

142

és

feladatok


-

A nevelők szakmai munkaközösségei , a szaktanárok minden tanév végén írásban értékelik a programban megfogalmazott általános követelmények és célok megvalósulását.

 A 2008/2009. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítani kell, vagy teljesen új programot kell kidolgozni. X.3. A pedagógiai program módosítása A módosításra javaslatot tehet:     

az iskola igazgatója a nevelőtestület bármely tagja a nevelők szakmai munkaközösségei a szülői munkaközösség az iskola fenntartója 1. A tanulók a pedagógiai program módosítását a DÖK képviselői útján javasolhatják 2. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 3. A módosított programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

X.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy- egy példánya megtekinthető a következő intézményeknél és személyeknél:       

az iskola fenntartójánál az iskola irattárában az iskola nevelői szobájában az iskola igazgatójánál az igazgatóhelyetteseknél a munkaközösség vezetőinél az iskola honlapján olvasható

143


MELLÉKLETEK 1.sz. melléklet: A sajátos nevelési igényű tanulók együttneveléséről 2.sz. melléklet: Roma kisebbségi oktatás helyi tanterve 3.sz. melléklet: IPR a pedagógiai programban

144


Sajátos nevelési igényű tanulók együttneveléséről...

Az esélyegyenlőség legelső, legelemibb láncszeme az oktatás. A hátrányos helyzet felszámolásának, a sérülések korrekciójának, kompenzálásának itt kell elkezdődnie.Ma Magyarországon a közoktatás berkein belül és kívül levők bizonyosan hallottak már az integrációról. Sokan mellette érvelnek, sokan ellene. Van, aki szülőként, családtagként, van, aki pedagógusként óhajtja a változást. S jóllehet a testi és érzékszervi fogyatékosok integrált nevelése, oktatása évtizedek óta folyamatos, az érintett résztvevők – a szülők – sok vonatkozásban tájékozatlanok a kérdéskörben, a gyógypedagógusok egy része és a többségi iskolák pedagógusai is bizonytalanok, esetenként elhatárolódnak. A tankötelezettségi illetve a tanulmányi időre vonatkozó rendelkezések a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes haladása érdekében részletesen szabályozzák és előírják az iskola tennivalóit. Az iskola óratervében meg kell jelennie a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációt szolgáló órakeretnek, amely a különböző fogyatékosok esetében eltérő mértékű, az évfolyamra meghatározott heti tanórák számának 15–50%-a lehet. Kt. 52. § (6). A habilitációs, rehabilitációs fejlesztés a sajátos nevelési igényhez alkalmazkodva olyan részben korrektív, vagy kompenzatív jellegű fejlesztés, amely az integrált tanulók fogyatékosságával összefüggésben funkciókat, képességek fejleszt, sérülésük esetén visszaállításukat célozza. Az integráció törvényi előírásainak betartása kötelezettség. A befogadó iskola alapító okiratában szerepelnie kell a feladatnak. A fenntartóval történő egyeztetés után kerülhet erre sor. A helyi pedagógiai programban szintén érvényesíteni kell a habilitációs, rehabilitációs szempontokat. Így a helyi tanterv tartalmazza a fogyatékosság típusa szerinti korrektív kompenzatív differenciált, terápiás fejlesztés célját, anyagát, a speciális tartalmakat, a többszintű feladatadás lehetőségét és a követelményeket érintő változtatásokat. A követelménytámasztással kapcsolatban le kell szögezni, hogy az értékelés egyéni képességek, fejlettségi szinthez viszonyított fejlődés figyelembevételével történik. Ezért szükséges a helyi pedagógiai programban meghatározni a sajátos nevelési igényű tanuló nevelésének, oktatásának célkitűzéseit, alapelveit, feladatait. A program rögzíti továbbá az értékelés alkalmazható típusait, formáit, a jutalmazás és az elmarasztalás kombinálására törekvést, a pozitív megerősítés előtérbe helyezését és nem utolsó sorban felszólít az egyéni különbségek figyelembevételére. A sajátos nevelési igényű tanulóra nehezedő többletterhek a szokásosnál intenzívebb és hatékonyabb motivációval, hangulati elemekkel, versenyszerűséggel könnyíthetőek. A tanulót jól ismerő befogadó pedagógus képes a tananyag kiválasztására, mennyiségének, mélységének tervezésére, a haladás adekvát ütemezésére, és az egyéni értékelés tanulási

145


kedvet megőrző, és azt fokozó módozatainak alkalmazására. Rugalmas a tanulásszervezésben, előtérbe helyezi az együttműködésen alapuló tanulási formákat, és a differenciáláson alapuló feladatadást. A fogyatékosság típusának megfelelő kompetenciákkal kell rendelkezni

Bevezetés Az 1993.évi LXXIX. Oktatási törvény kimondja: A fogyatékos gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdve, hogy a fogyatékosságát megállapították. A 2003. évi törvény módosítás adott először lehetőséget a sajátos nevelési igényű tanulók együtt nevelésének – oktatásának gyakorlati megvalósítására ép társaikkal. A 2003. évi közoktatási törvény 30. § 2. pontja szerint, a sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelése és oktatása az e célra létre hozott gyógypedagógiai nevelésioktatási intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban óvodai tagozaton, illetve osztályban külön vagy közös nevelésben oktatásban történhet.

Irányelv A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. Az SNI gyermekekket érintő iskolai oktatás irányelvei a 2/2005. (III. 1.) OKM rendelet tartalmazza. Az Irányelv célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Az Irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy: a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki, a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé, a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érvényesítése érdekében meghatározza: a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit, a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat.

A sajátos nevelési igény meghatározása a közoktatási törvény 121. §-ában Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: 146


testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). a) „SNI-a” sajátos nevelési igény fennállását a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt b) „SNI-b” sajátos nevelési igény fennállását a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra nem visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt c) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló A sajátos nevelési igény a szokásostól eltérő mértékű és tartalmú, az egyéni adottságokhoz és a gyermek fejlettségéhez igazodó bánásmód, a különleges gondozás szükségességét jelenti. Ennek megvalósulásához másfajta és többféle szakértelemre, kiegészítő tárgyi és infrastrukturális feltételekre, valamint többletfinanszírozásra van szükség. A sajátos nevelési igény diagnózisának felállítására kizárólag az illetékes megyei vagy országos szakértői bizottságok jogosultak. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása történhet külön, e célra létrehozott, speciális gyógypedagógiai intézményben szegregáltan, vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt integráltan. Ktv. 30.§ (2) -

Nagyon sok esetben az óvodai élet folyamán nem lehet észlelni a problémát, csak később az iskolában derül fény arra, hogy a gyermek nem tudja tartani a tempót a számolás vagy az olvasás, írás elsajátításakor. A szakértői vizsgálat alkalmával részképességzavar, vagyis a pszichés fejlődés zavara diagnosztizálható (pl. diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia). A gyermek hátrányai gyakran behozhatatlanná válnak, nem tud teljesíteni értelmi képességeinek megfelelően, pedig ép intellektusú tanuló, mégis SNI. Ahhoz, hogy a gyógypedagógus ki tudja dolgozni a tanuló egyéni fejlesztési tervét, ismernie kell a BNO-kódokat, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy milyen terápiát kell alkalmaznia (a betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása). A Szakértői Bizottság szakvéleményén fel vannak sorolva azok a részképességterületek, amelyek fejlesztésre várnak és a BNO-kód is. A tanulási problémák közül a legsúlyosabb: - a tanulásban akadályozottság (BNO: F 70) és - az értelmi akadályozottság (BNO 71, BNO 72). A pszichés fejlődés zavara Általános és specifikus tanulási zavarok (részképességzavarok) Olvasás-, írászavarok BNO: F.81.0; F.81.1 (felszíni, fonológiai, kevert diszlexia) Aritmetikai készségek zavara BNO: F.81.2 (grafikus, olvasási, emlékezeti, gondolkodási diszkalkulia) Az iskolai készségek kevert zavara BNO: F.81.3 (aritmetikai, olvasási, íráskészségzavar együttes előfordulása) Nem meghatározott zavar BNO: F.81.9 (tanulási ismeretek elsajátítási nehézsége)

147


Kevert specifikus fejlődési zavarok BNO: F.83 (a beszéd, a nyelv, az iskolai készségek és a motoros funkciók kombinált fejlődési zavara) Beszédészlelési és beszédmegértési folyamat elmaradása BNO: F.80.9 Motoros diszfázia BNO: F.80.1 Az aktivitásszabályozás és a figyelem zavarai (ADD, ADHD) BNO: F.90.0, F.90.1 szociális készségek éretlensége, zavart viselkedés, impulzivitás -

A gyógypedagógus a fejlesztő pedagógiai fejlesztésre javasolt tanulók megsegítésének szakembere is. Az SNI gyerekek joga, hogy állapotuknak megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljenek. A törvény segíti a sajátos nevelési igényű gyerekeket fogadó intézményeket a többletfeladat vállalásában, és kompenzálja az együttnevelésből származó nehézségeket. Az SNI tanulót a létszám megállapításakor kettő, illetve három gyereknek kell venni. A költségvetési törvény alapján az intézmények felemelt normatív támogatást kapnak utánuk. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása; A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára; A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatásra vonatkozó elveket és irányelveket ld.: a 2/2005. (III. 1.) OKM rendelet 1.3;1.4;1.5 bek.

Integráció Különálló részeknek valamely nagyobb egységbe való beilleszkedése, beolvadása. Pedagógiai értelemben együttnevelést értünk - sérült (fogyatékos), akadályozott, azaz sajátos nevelési igényű gyermekek, fiatalok beilleszkednek ép társaik közé. Tágabb értelmezésben kiterjed még azokra a gyermekekre is, akik – a közoktatási törvény alapján – beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdenek. E nehézségek megállapítása a nevelési tanácsadók feladata. ( Ktv.35.§ ) A nevelés-oktatásban megvalósuló integráció tehát a speciális nevelési szükségletű gyermekek, fiatalok beilleszkedését jelenti a többségi nevelési-oktatási intézményt látogató gyermekek, fiatalok közé. Szoros összefüggésben áll az esélyegyenlőség biztosításával abban az értelemben, hogy mindenki számára nyitottá teszi a nevelési-oktatási intézményeket, tekintet nélkül egyesek akadályozottságára s az esetleg tapasztalható nagyon eltérő képességeire a kiemelkedően tehetségestől a gyenge adottságúig. Általános szociális értelmezése szerint az akadályozott emberek részvételének biztosítását jelenti a társadalmi folyamatokban az óvodától az iskolán át, a szabadidőben, otthon és a munkában. Az integráció, mint pedagógiai feladat azt jelenti, hogy megkísérli az akadályozott és nem akadályozott gyermekek tanulását és életét egyaránt didaktikai és módszertani eszközökkel felügyelni, védelmezni, segíteni. Ez nem puszta fizikai együttlétre korlátozódik, hanem minden gyermek a maga lehetőségeihez mérten közös tartalmú, kooperatív, kommunikációs tevékenység aktív részese. Az integrált nevelés – oktatás bevezetésével a következő kérdések merülnek fel. Hogyan lehetséges a tanulási folyamatban minden gyermek közreműködő részvételét

148


biztosítani egyéni képességének és fejlődési ütemének megfelelően? Miként lehet a gyógypedagógiai tudást a pedagógiai együttműködés segítségével a többségi intézményekben hatékonyan felhasználni? Azoknál a gyermekeknél, akiknek a nevelhetősége eltér a többiekétől, sajátos nevelési igényről beszélünk. Az e csoportba tartozó gyermekeknek eredményes nevelésűk – oktatásuk érdekében a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű pedagógiai segítséget kell nyújtani. Magyarországon a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az integrált nevelésnek – oktatásnak többféle gyakorlata alakult ki / alakul. Lokális integrációnak nevezzük, amikor közös épületben folyik a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése ép társaikkal, de a gyermekek között nincs kapcsolat (csak külön csoport vagy osztály működik egy – egy iskolában, óvodában) Szociális integrációnál a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése a tanórákon külön csoportokban folyik, de a tanórákon kívüli időben együtt vannak ép társaikkal (napköziben, szakkörön, étkezésnél, szabadidős és sporttevékenységeknél stb.) Funkcionális integráció esetén az együttnevelés, az együtt fejlesztés minden tanórára és foglalkozásra kiterjed (lehet részleges integrációt is szervezni) A pedagógiai gyakorlatban megjelenik az inklúzió (befogadás) fogalma is melynél újra gondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és azokat a feltételeket, amelyekkel valamennyi tanuló haladását biztosítani tudják. Találkozhatunk sajnos olyannal is, amikor az akadályozott gyermek a többségi iskolába jár, azonban az iskola külön segítséget, szakembert speciális megsegítést nem biztosít, ezt hideg integrációnak nevezzük. Ilyen körülmények között nem tud megfelelően, egyenletesen fejlődni. Előfordulhat fordított integráció is amikor nem az akadályozott gyermek kerül egy többségi iskolába. A sikeres integráció bevezetését segítő feltételeket ld.: a szakirodalom és a kt. 86.§ 1. 2. valamint a törvénymódosítás 4§ 9. pontja.

Az sajátos nevelési igényű tanulók kiszűrése Először is azt kell megállapítanunk, hogy a gyerek iskolaéretten került-e az iskolába. Célszerű a „Sindelar–Zsoldos-program 1.”alkalmazása, amely az iskolát kezdő gyerekek olvasáshoz, íráshoz, számoláshoz szükséges részképességeit vizsgálja, és a különböző fokú elmaradások esetében fejlesztőprogrammal segíti a pedagógusokat. A képességek differenciált vizsgálatára alkalmas eszköz a DIFER, valamint a NEBULÓ képességfejlesztő program, amely tanítói segédlet, és alkalmas iskolai gyerekcsoportok szűrővizsgálatára. A szűrés eredményét október15-ig köteles az intézmény jelenteni a KIR-nek, a vizsgálat elvégzését december 15-ig kell elvégezni. Ha az óvodában a tanuló képességeit nem vizsgálta szakember vagy a Szakértői Bizottság, célszerű minden iskolát kezdő gyereket megvizsgálni, hogy ha tanulási nehézséggel van dolgunk, a szükséges fejlesztést minél előbb megkezdhessük. Idesorolhatók azok a tanulók, akik lassabban haladnak, vagy nem a helyes tanulási technikát alkalmazzák. Nagyon fontos ezért, hogy jól felépített óravezetésünkkel mintát adjunk a gyereknek a tanulási szokásokról. Ha a tanuló lassabban halad, a differenciált óravezetés a célravezető. Az ellenőrzésnél, értékelésnél rugalmasabban kell alkalmaznunk a megszokott ellenőrzési és visszajelzési módokat. Az iskolai elvárások a gyermekek egy részénél nem felelnek meg fejlettségi szintjüknek.

149


A pedagóguson nagyon sok múlik, tartós és súlyos problémát előzhet meg, ha a gyermeket idejében nevelési tanácsadóhoz küldi. A Ktv. úgy fogalmaz, hogy a vizsgálatot kérheti a gondviselő, vagy a gyámhivatal vagy a pedagógus. 2008-tól a szülőt a jegyző kötelezheti a gyermeke vizsgálatára, amennyiben nem hajlandó a pedagógussal való együttműködésre. A nevelési tanácsadó tájékozódik a gyermek iskolai előmeneteléről, eddigi vizsgálatairól, szakvéleményt készít, mely tartalmazza a gyermeknél tapasztalható magatartási, beilleszkedési nehézségeket. Meghatározza a rehabilitációs célú foglalkoztatás idejét a szülő és a pedagógus bevonásával. Amennyiben a szülő nem fogadja el a szakvéleményt, a jegyzőköz benyújtott kérelemben kezdeményezheti a gyermek felülvizsgálatát. A szakszolgálat kontrollvizsgálatot végez, megállapítja, hogy fennáll-e a magatartási, beilleszkedési nehézség. Ha a gyermek egyéni fejlesztése során súlyosbodnak a problémák, akkor a szakértői és rehabilitációs bizottság segítségét kell kérni. A vizsgálatot kérheti a szülő, vagy az iskola. (4) A gyermek, tanuló érdekében a jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, illetve a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelésioktatási intézménybe írassa be [a továbbiakban a (3) bekezdés szerint kiválasztott, illetve a (4) bekezdés szerint a jegyző által kijelölt nevelési-oktatási intézmény: kijelölt nevelésioktatási intézmény, kijelölt óvoda, kijelölt iskola].

Nemzeti alaptanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásában A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelőoktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik: - a közoktatási törvény, a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, - a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, - a helyi önkormányzati intézményfenntartó minőségirányítási programját, - a szülők elvárásait és - az általuk nevelt tanulók sajátosságait.

A sajátos nevelést igénylő tanulók integrált oktatásának célja az iskolánkban a tanulók beilleszkedésének elősegítése, a többi tanulóval való együtt haladása, az egyéni értékek megismerése önmaguknak, társaiknak, sikerélményhez juttatás, reális jövőkép kialakítás egészséges énkép és önbizalom kialakítása, a kudarctűrő – képesség növelése, önállóságra nevelés A tanulási zavarral, tanulási nehézséggel küzdő gyerek sikeresen megfeleljen az általános iskolában a tantervi követelményeknek. A gyermek sikerélményhez juttatása, személyiségének és képességeinek pozitív irányba történő változtatása. -

150


A tanulók önbecsülésének fejlesztése, hogy higgyenek saját képességeikben és abban, hogy sikereket tudnak elérni. Neveljük arra az „ép” tanulóközösséget, hogy a „másságot” el tudják fogadni. A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg – indokolt esetben, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Szakértői véleménye alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesség lehetőségét. A részképesség-zavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerű alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél előbb kerüljön vissza az őt integrálni képes környezetbe.

A célok eléréséhez szükséges feladatok a tanulók, a szülők, a tanárok felkészítése a sajátos nevelést igénylő tanulók fogadására, elfogadására, új módszertani eljárások megismerése, adaptálása, az egyéni igényekhez igazított alkalmazása, új, nyitott, elfogadó, toleráns, empatikus tanári, tanulói magatartás kialakítása, együttműködés a Nevelési Tanácsadóval, a gyógypedagógussal és a fejlesztő pedagógussal a szakértői véleményben szereplő javaslatok figyelembe vétele, a módszerek, eljárások folyamatos hatékonyság vizsgálatával, Az iskola biztosítja a sajátos nevelést igénylő, ép intellektusú a pszichés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan, akadályozott tanulók integrált nevelését, oktatását.  a problémák feltárásának lehetőségei: a tanulók viselkedésének, tanulásuk jellemző tulajdonságainak, egyéni fejlődési tempójuknak a megfigyelése, stb.  együttműködés és közös munka a gyermeket tanító pedagógusokkal és a szülőkkel  a rendelkezésre álló szakvélemények (orvosi, pszichológiai, pedagógiai) tanulmányozása és elemzése  egyéni fejlesztési terv készítése  fejlesztő foglalkozások tartása  kontrollmérések elvégzése  következtetések levonása, további fejlesztő feladatok meghatározása. (Felmentés az értékelés, minősítés alól.) -

Személyi feltételek Kt.19. §(7)b) A pedagógus kötelessége különösen, hogy nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz. A tantestület minden tagjának feladata a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése, a szakemberek utasítása alapján az egyéni fejlesztése. Feladat a folyamatos módszertani konzultáció, a fejlesztő pedagógus segítségével a személyre szabott követelmény, értékelés kidolgozása. A sajátos nevelési igényű tanulók 151


integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki:  a tananyag-fejdolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait,  szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz,  a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti – a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz,  egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres,  alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,  együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során:  segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését,  javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.),  segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről,  javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására,  figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra,  együttműködik több pedagógussal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait,  terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.  habilitációs, rehabilitációs fejlesztést biztosít A befogadó iskolák gyógypedagógust, fejlesztő pedagógust, pedagógiai asszisztenst, gyógypedagógiai asszisztenst alkalmazhatnak. Fontos, hogy a tanító, a tanár munkáját segítsék, együttműködjenek. Az SNI-b körbe tartozó gyermekek részére iskolai fejlesztő foglalkozást kell szervezni a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakvéleményben foglaltak szerint. A fejlesztő foglalkoztatás a Kt. 52.§ (6) meghatározott időkeret terhére történik, megszervezéséért az intézmény vezetője a felelős. Az SNI–b tanulók iskolai foglalkoztatásának tervezését, szervezését, dokumentálását a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet szabályozza. A foglalkoztatás egyéni fejlesztési terv alapján történik. A tanulót jól ismerő befogadó pedagógus kompetenciája, hogy megtervezze a tananyag mennyiségét, mélységét, meghatározza a haladás ütemét, és az egyéni értékelés

152


módját. Motiválnia kell a tanulási kedvet, fokozó módszereket kell alkalmaznia differenciáltan. A befogadó pedagógus rugalmas a tanulásszervezésben, előtérbe helyezi az együttműködésen alapuló tanulási formákat, és a differenciáláson alapuló feladatadást. Ennek érdekében:  a befogadó iskola kapcsolatot tart a segítő gyógypedagógiai módszertani intézménnyel;  részt vesznek a pedagógusok továbbképzésben a speciális ismeretek megszerzésére és bővítésére A nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges.

Az integrálás eszközei Az integráló osztály számára olyan tantermet ajánlatos biztosítani, amelyben többféle kisebb tér kialakítására van lehetőség. Kiscsoportos munkához megfelelő feltételeket kell biztosítani. Az egyéni tanuláshoz: különálló asztalok, szabad polcok, a tanulók által használható segédeszközök, feladatlapok, taneszközök szükségesek. Terápiára pl. mozgás megfelelő helyiségek kialakítására is szükség lehet. Az osztály létszáma: javasolt, hogy a befogadó osztály létszáma a 20 főt ne haladja meg és legfeljebb 3 sajátos nevelési igényű tanulót vegyenek fel egy - egy osztályba. Taneszközök, segédeszközök: hasznos, ha az integrált tanulók is - amikor csak lehetséges - ugyanazokkal a taneszközökkel dolgoznak, mint a többiek. Ha szükséges, más, eltérő taneszközt is be kell szerezni, viszont fontos, hogy ezeket ismerje meg a többi tanuló is és alkalmanként ők is használják. Több törvény különleges juttatásokat biztosít megsegítésükre, így kedvezményes az élelmezésük, ingyenes számukra a tankönyvellátás. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos szervezett, törvényi és intézményes segítés széleskörű.

Az együttnevelés pedagógiája, módszerei Minél inkább differenciáltabb, cselekedtetőbb az oktatás, annál inkább befogadó. Az integrált osztályokban elkerülhetetlen a differenciált oktatás, mivel a sajátos nevelési igényű tanulók elé különböző célokat tüzünk ki, az ismereteket különböző mélységben és terjedelemben tárjuk a gyermek elé. Az egyes tanulókhoz kell igazítani a tanulási folyamat szerkezetét, tempóját, eszközeit. Figyelembe kell venni a gyermekek terhelhetőségét, fáradékonyságát. Kooperatív tanulás szervezésével lehet biztosítani, hogy minden tanuló lehetőségeihez mérten hatékonyan részt vegyen a tanulás folyamatában. Olyan, az együttnevelést szolgáló tanulásszervezési módozatokat, tanítási módszereket és kereteket minősíthetünk jó gyakorlatnak, amelyek a tanulók egyéni sajátosságihoz igazíthatóak, adaptívak. A gyermekek diagnosztikus adatai alapján részletes fejlesztési tervet kell készíteni, mely a gyógypedagógus és a fejlesztő pedagógus feladata. A fejlesztő foglalkozások megtartására minden pedagógus jogosult, aki a gyermeket tanítja, neveli, aki a gyermekkel foglalkozik. Foglalkoztatásuk egyéni fejlesztési terv alapján történik

153


A terv a sérült részterületek fejlesztésének módszereit, TMB zavarok prevenciójának lépéseit tartalmazza a már meglévő képességekre és készségekre építve. A fejlesztési terv egy ütemterv, amely 3-6 hónapra készül. A fejlesztési óra lényege, hogy a rászoruló gyermek változatos formában, egyéni problémájához illeszkedve, sérülésspecifikus módon kaphassa meg a neki leginkább megfelelő fejlesztési módszert. A tanuló fejlődését a Tü356. sz. illetve a Tü357. sz nyomtatványon kell vezetni. A fejlesztés többféle szervezési módon történhet. Az értékelés és minősítés alóli felmentés - Ktv. 30.§ 9. pontja – alapján a gyógypedagógus „kiemeli” a tanóráról a gyereket - egyéni foglalkozás – korrepetálás keretében - napközi, tanulószobai foglalkozáson kiscsoportos /3 fő/ foglalkozáson

Tanulási problémák területei Diszlexia, diszgráfia A diszlexia intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Differenciátlan az aktív szókincsük, gyenge a verbális emlékezetük. Az új szavakat nehezen jegyzi meg. Nehezen alakul ki a hang – betű kapcsolat. Betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése nehéz. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás – írásszerv maradványtüneti közép- és felsőfokú oktatásban, felnőttkorban is megmaradnak. A diszgráfia esetében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Lassú az írás megtanulásának folyamata. A fejlesztés célja: kialakítani a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfőnökének megfelelő értő írás – olvasás készséget, fejleszteni a kifejező készséget, elősegíteni az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszervezésében A fejlesztés feladatai: a testséma biztonságának kialakítása, a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, a vizuomotoros koordináció gyakorlása, a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, az olvasás, írástanítás lassított tempóban hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel, az olvasás, írás készségének folyamatos fejlesztése, az élő idegen nyelv oktatása auditív megközelítéssel, a tanulás segítése a szöveget auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatával. Diszkalkulia Különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (olvasás, írás, idegen nyelv) jó színvonala mellett. Hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanizmusszámlálás képessége, a mennyiség – állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében.

154


A fejlesztés feladatai: az érzékelés – észlelés, a figyelem, az emlékeztet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, a testséma kialakítása, a téri relációk biztonsága, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, a szerialitás erősítése, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, a megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása, alkalmazása. Kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar Hyperkinetikus zavarok jellemzői: A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén a tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Érzékenyebbek a meteorológiai változásokra, fáradékonyabbak, nehezen viselik a várakozási feszültséget, a zajokat. Érthető és követhető szabályokat igényelnek, igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket. A fejlesztés: gyógypedagógiai tanár, terepauta és /vagy pszichológus közreműködésével. Az iskolai oktatásban a számonkéréskor, értékeléskor figyelembe kell venni a részképesség zavart, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján az értékelés és minősítés alól felmenthetők. A tevékenységek csapongása, figyelmetlenség, nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Aszociális viselkedés, csökkent önérték tudat. A pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló. E tanulók a percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályokkal küzdenek. Jellemző e tanulókra, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligencia faktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. Magatartási zavarok jellemzői: Disszociális, agresszív, dacos magatartás. A viselkedés eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvásárokat áthágja. Súlyosabb, mint egy gyerekcsíny, hosszan tart. Jellemzi a nagyfokú harcosság, a társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés módszerei, feladatai: A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. Egyénhez igazított követelmény kialakítása, a képesség, érdeklődés, terhelhetőség ismeretében. A tanuló viselkedésének megismerése siker vagy kudarc esetén, ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel. Sikerélmény biztosítása. A tanulási, képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, valamint a szakvéleményben jelzett javaslatok figyelembe vétele.

A tanulás szervezésének színterei 155


-

tanóra korrepetálás habilitációs és rehabilitációs óra egyéni és csoportos foglalkozás tanórán kívüli tevékenykedtetés

A tanulás szervezésének módszerei: páros–, csoport- és sok egyéni munka tevékenykedtetés többszintű feladatadás, ehhez igazodó feladatlapokkal kooperatív tanulás a hagyományostól eltérő tanulásszervezési módok: pedagógiai asszisztenssel, gyógypedagógiai asszisztenssel kéttanítós oktatási modell motiváció szemléltetés többszintű feldolgozást lehetővé tevő több eltérő nehézségi fokozatra kidolgozott feladatlapokkal a tanuló teljesítményét önmagához viszonyító, a fejlődést figyelembe vevő értékelés csoportok átjárhatósága egyéni munka, önellenőrzés, egymás ellenőrzése egymástól tanulás megtanulnak együtt dolgozni gyengébb képességű társaikkal nincsenek megkülönböztetve az SNI tanulók A jószándék, és a vállalkozó kedv fontos, de nem elegendő. A többségi iskolák pedagógusainak fel kell készülni a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására, az együttnevelésre. Gyógypedagógiai ismereteket kell szerezni, tanfolyam, tréning során új kompetenciákat elsajátítani, s ezeket érvényesíteni a napi munkában. A jó gyakorlatok nemcsak a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, nevelése okán kerülhetnek bevezetésre, hanem minden összetételű tanulócsoportban. A módszerek felszabadult, örömteli kedvvel tanuló egymás sikerének örülni tudó diákokat nevelnek. Azok a pedagógusok, akik megpróbálják átlagos összetételű osztályukban ezeket a régi-új gyakorlatokat követni, tapasztalják, hogy az amúgy nem fogyatékos, de gyengébben teljesítő gyerekek is felbátorodnak, szívesen tanulnak, megerősödnek tudásukban, kevesebb lesz a fegyelmezési probléma. Eltérő szintű tananyagkínálat és követelménytámasztás mellett az enyhe fokban értelmi sérült gyermekek is boldogulhatnak. Nem a tanmenet szerinti haladás a cél, hanem az, hogy a tanuló biztos alapokkal rendelkezzék. Negyedik osztály végére azonban a fejlesztőmunka hatására el kell juttatnunk a gyereket arra a tudásszintre, amelyet a pedagógiai program az ötödik osztályba lépés feltételeként meghatározott.

A különleges gondozásban részesülő tanulók értékelése, minősítése: Értékelés legyen biztató, ösztönző, segítségnyújtó. A korai iskolai kudarcok csökkentéséhez hozzájárulhat a tanulók teljesítményének szöveges minősítése [70. § (3)], amelynek eredményes alkalmazása egyéni odafigyelést és magas fokú tudatosságot vár el a

156


pedagógusoktól. Hasonló a funkciója és a pedagógusokra rótt felelőssége az 1–3. évfolyamon a tanulók folyamatos továbbhaladása biztosításának és az ehhez kapcsolódó egyéni fejlesztés lehetőségének[71.§(3),(4)]. A Ktv. 30.§ 9. pontja által szabályozott értékelés és minősítés alóli felmentés, vizsgák esetén adható kedvezmények az 52. § által szabályozott rehabilitációs órakeret is a gyermek minél sikeresebb adaptációját szolgálják. Az integráltan oktatott tanulók a többségi iskolában szokásos értékelési rend szerint kapnak minősítést a számukra megfelelő iskolatípus és osztályfok sajátos nevelési igényűkre vonatkozó tantárgyak és tantervi követelmények megjelölésével. Az integráló nevelés célja, hogy minden gyermek függetlenül attól, hogy valamely sérülés vagy egyéb ok következtében fejlődésében akadályozott, megkülönböztetés nélkül vehessen részt az intézményes nevelésben.

Együttműködések - partnerségi kapcsolatok kiépítése Családdal, szülőkkel: Szülői értekezleteken (az iskola szakmai pedagógiai programjának integrációs rendszerének ismertetése). Személyre szóló írásos tájékoztató, a szülő egyetértési nyilatkozata. Évente legalább 3 alkalommal (a szülői értekezleteken kívül) fogadóórán van lehetőség a pedagógusok és a szülők egyéni kapcsolattartására. Nyílt tanítási napok szervezése. Családlátogatás. Felelős: igazgatóhelyettes Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal: Az iskola tájékoztatja az integrációs felkészítésben résztvevő tanulókról a szolgálatot minden tanév elején. A családgondozók felkeresik a családokat az iskola ifjúságvédelmi felelőseivel, felmérik a család komplex segítésének területeit, a további találkozások rendszerét és céljait a várható eredményeket tudatosítják. A tanuló és a család segítésére egyénre, családra szabott tervet dolgoznak ki az ifjúságvédelmi felelősök és a családgondozók. (Látogatások, konzultációk, előadások, tanácsadások stb.) Együttműködési terv készül –együttműködési megállapodással. Felelős: ifjúságvédelmi felelősök Szakmai és szakszolgálatokkal: A helyi Nevelési Tanácsadó szakemberei (pszichológusok, fejlesztő pedagógusok, logopédusok, gyógy-testnevelők) – az iskola tanítói, és leendő fejlesztő pedagógusai javaslata alapján az alábbi szolgáltatásokat biztosítja az iskola területén az integrációs felkészítésben résztvevő tanulóknak: pszichológiai ellátás gyógy-testnevelés logopédiai ellátás Az iskola leendő vagy utazó fejlesztő pedagógusa – a rendelkezésre álló mérések, személyi anyagok alapján ütemezi – a Nevelési Tanácsadó szakembereivel konzultálva – a szükséges foglalkozások mennyiségét, gyakoriságát.

157


A várható eredményeket tanulónként a szakmai team fogalmazza meg. (pl. beszédhiba megszüntetése, dislexia-kezelés stb.) A pénzügyi feltételek biztosítása (a szolgáltatások megvásárlása) a rendelkezésre álló óraszámok, illetve költségvetés ismeretében tanévente egyeztetésre kerül a felmerült igényekkel. A szakszolgálat minősítései, dokumentációi a tanulók személyi anyagába kerülnek. Felelős: fejlesztőpedagógus. Középfokú oktatási intézményekkel Utánkövetés - pályaválasztás területén kínálkozó együttműködési területek: Iskolabemutatkozás (börze, nyílt napok, tájékoztatók a középiskolákba a tanulók, a szülők, az általános iskolai tanárok részére (8. o. tanév elejétől szept.-dec.) Iskolánkban rendhagyó szülői értekezlet – a középiskolák vezetői, szülők, tanárai, diákok, tanáraink – 8. osztályosok számára a továbbtanulási nyomtatványok kitöltése előtt (jan.-febr.) Utánkövetés – középiskolák megküldik az első év eredményeit tanulónként, az ifjúságvédelmi felelősök együttműködése (a két intézmény között), a beiskolázás után a személyi anyag átadása. Várható eredmény: visszajelzés a folyamatok, problémakezelés módozatairól (esetleges korrekció érdekében, felmenő rendszerű utánkövető rendszer épül ki. Felelős: minőségbiztosítási csoport A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő készségek és képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. A műveltségi területek tartalmai segítenek abban, hogy a tanulói képességek mind magasabb szintre fejlődjenek az egyénileg meghatározott lehetőségek határain belül. Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom A magyar nyelv a tanulás célja és egyben minden ismeretszerzés eszköze is. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében kitüntetett helye van. Célja és feladata a szókincsfejlesztés és -gazdagítás, a növekvő igényű helyes nyelvhasználat erősítése, a nyelvi hátrányok csökkentése. Feladata továbbá az eredményes olvasás-, írástanulás feltételeinek megteremtése, e speciális készségek kialakítása, megerősítése. Kiemelkedő szerepe van a nyelv rendszerére, a helyesírásra vonatkozó alapvető tudás elsajátításában. Az irodalmi ismeretek célja, hogy műveken keresztül gazdag tapasztalatokhoz juttassa a tanulókat a világról, az emberi természetről, az emberi létről, érzelmekről, a valósághoz való sokrétű viszonyulásról. Az irodalmi ismeretek hozzájárulnak a tanulók személyiségének, gondolkodásának, érzelmi világának, erkölcsi, esztétikai érzékének gazdagításához. A magyar nyelv és irodalom műveltségi területnek meghatározó szerepe van az önálló tanulás kialakításában, az önműveléshez szükséges képességek fejlesztésében.

158


A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai: a) Az olvasás elsajátításához szükséges hármas asszociáció megerősítése: vizuális észlelés - jelfelismerés, akusztikus észlelés - hangok differenciálása, a beszédmotoros észlelés fejlesztése. b) A téri tájékozódás fejlesztése. c) Grafomotoros készségek fejlesztése. d) Az olvasott szavak és a köztük lévő grammatikai viszonyok felismertetése. e) Szavak olvasásának begyakorlása - szóemlékezet, vizuális, akusztikus memória fejlesztés. f) Szövegösszefüggések megláttatása. g) A helyesírási szokások megerősítése. A Magyar nyelv és irodalom nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai: a) Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és Fejlesztési feladatok – megértés - kommunikáció Beszédészlelés, beszédérzékelés, szóbeli Kommunikációs képességek fejlesztése utasítások megértése, magyarázó, elemző különféle élethelyzetekben. szövegek, ábrák felfogása. A tanult nyelvi fordulatok alkalmazása Közlő, befogadó szerep különféle köznapi tanulási helyzetben és a spontán beszédben kommunikációs helyzetekben. is. Passzív és aktív szókincsgazdagítás, A kommunikációs helyzetnek megfelelő szókincsfejlesztés. kulturált nyelvi magatartás, viselkedés A nem verbális kommunikáció elemeinek fejlesztése, gyakorlása. megismerése. Önismeret erősítése. Véleménynyilvánítás, A szóhasználat és a testbeszéd mások véleményének meghallgatása. összhangjának megteremtése. A szövegtartalmat, a beszélő szándékát A fejlettségnek megfelelő olvasmányok, tükröző kommunikáció eszközeinek szövegek felfogása, érthető, érzékletes alkalmazása irányítással és fokozódó elmondása, dramatizálása. önállósággal. Vizuális, akusztikus észlelés, érzékelés, a figyelem és az emlékezet fejlesztése. Ismert szövegek dramatizálása, improvizáció, helyzetgyakorlatok. b) Olvasás, írott szöveg megértése – Fejlesztési feladatok ismeretek az irodalomról Az olvasás jelrendszerének elsajátítása - a A fonematikus észlelés, az optikus sérülésspecifikumok figyelembevételével. differenciáló-képesség fejlesztése, Összeolvasás - szavak, szószerkezetek, gyakorlatok hanganalizálásra. mondatok olvasása. A tanulók által megismert aktív és passzív Hangos és néma olvasás. Ismert tartalmú szókincs gazdagítása, gyakorlatai. szövegek elemző hangos olvasása. Az aktív Szövegértő és -elemző képesség fejlesztése és a passzív szókincs gazdagítása. különféle műfajokban. A fejlettségnek, életkornak megfelelő A néma értő olvasást követő - szövegértést

159


szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek jelentéseinek feldolgozása, önálló megértése. A szövegek műfaji különbségeinek felismerése, megadott szempont szerinti feldolgozása.

bizonyító - feladatok megoldása. Információk gyűjtése a fejlettségnek megfelelő forrásanyagokból irányítottan, majd önállóan. Irodalmi művek feldolgozása irányítottan, szempontsorral, algoritmussal. A verbális emlékezet, az akaratlagos figyelem fejlesztése. c) Írás, íráskép, íráshasználat, helyesírás Fejlesztési feladatok Az írás jelrendszerének elsajátítása a Az írás-előkészítés gyakorlatai, a kéz tanulók sérülésspecifikumainak ügyesítése, az írásmozgás fejlesztése, a figyelembevételével. szem-kéz koordináció kialakítása. Mondat- és egyszerű szövegalkotás a A vizuális, az akusztikus figyelem és különféle tanult műfaji elemek szerint differenciálás képességének fejlesztése. irányítással. Az eszközszintű íráshasználat Összerendezett íráskép kialakítása az egyéni elsajátítása egyéni adottságok szerint. adottságok mellett. Az írás eszközszintű A tanult helyesírási és nyelvhelyességi műveleteinek gyakorlatai: másolás, ismeretek alkalmazása egyszerű írásbeli tollbamondás, emlékezetből írás fokozatai. szövegalkotás során. Az írásmozgás tempójának, Önkifejezés, egyéni stílus, önellenőrzés, rendezettségének, a helyesírás biztonságának hibajavítás. kialakítása. Megismert tartalmakhoz, szövegekhez Szövegek alkotása - elbeszélő, leíró vázlatkészítés. műfajokban -, tréningek, gyakorlatok, szövegkorrigálások. d) Ismeretek az anyanyelvről – nyelvi, Fejlesztési feladatok nyelvtani tudás A tanuló spontán, hétköznapi A tanulók nyelvi tapasztalatainak nyelvhasználatának tudatosítása, a nyelvi megerősítése, a nyelvi elemkészlet elemkészlet gyarapítása. gazdagítása, a spontán használt nyelvi Természetes beszédhelyzetek, életszerű szabályok kiemelése. szövegek, mondatok vizsgálata - nyelvi Szövegvizsgálatok, kommunikációs elemek, szabályszerűségek felfedezése, helyzetek a mondatfajták vizsgálatára. kiemelése, mondatfajták, A mondaton belüli szerkezetre irányuló mondatszerkezetek. tapasztalatszerzés gyakorlatai egyszerű Szófajok, nyelvi szabályszerűségek kész beszédhelyzetekből kiindulva. nyelvi anyagokon, a szavak csoportosítása A nyelvtani ismeretek elsajátításával adott szempont szerint: szerkezet, jelentés, kapcsolatos gyakorlatok - analitikus, stílushatás. szintetikus - a köznapi nyelvi Alapvető helyesírási szabályok tevékenységhez kötötten, nyelvtani megismertetése, megerősítése, gyakorlása. szempontú mondat- és szövegalkotás Helyesírási kézikönyv megismerése, gyakorlatai. gyakorlatai. Helyesírási helyzet (szavak, mondatok) Kreatív gyakorlatok a különböző műfajú, tudatos elemzése, tanult minta, analógia, hangnemű szövegekben a szavak szabály megerősítése, helyesírási jelentésére vonatkozóan. teljesítmények fejlesztése, helyesírási szokások megerősítése. Az önkorrekciós képesség fejlesztése, hibakeresés, -javítás, helyesírási

160


problémahelyzetek felismertetése. Helyesírás fejlesztése másolással, tollbamondással, illetve emlékezetből történő írásbeli feladatokkal.

Élő idegen nyelv Alapelvek: Az Élő idegen nyelv tanításának, tanulásának céljait a tanulók szükségletei határozzák meg. Az enyhén értelmi fogyatékos/tanulásban akadályozott tanulók szükségletei indokolnák a korai idegen nyelvi oktatást, de a tanulási képességük akadályozottsága miatt aránytalan terhelést jelentene a sérült tanuló számára. A szülők igényei, a tanulók fejlettsége szerint az iskola hozhat döntést a hetedik évfolyam előtt megkezdett idegennyelv-tanulás ügyében. Az idegen nyelv tanításának alapvető célja a kellő motiváció és késztetés a nyelv tanulása iránt, sikerélményekhez juttatni a tanulót a későbbi nyelvtanulás érdekében. A nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátításra épül. Az idegen nyelv elsajátítása során a tanulók olyan nyelvi tevékenységekben vesznek részt, amelyek értelmi szintjüknek, fejlettségüknek megfelelnek. A nyelvtanulási stratégiák között fontos szerep jut a játékos tevékenységeknek, az egyszerű élethelyzetek modellezésének, ismert helyzetek, tartalmak idegen nyelven történő értelmezésének. A szemléltetéshez, a konkrét helyzetekhez, cselekvésekhez kötődő nyelvtanulás eredményesebb, a szavak könnyebben megjegyezhetők és felidézhetők (pl. köszönés, bemutatkozás, kérdezés). Az egyszerű utasítások, a cselekvésre épülő játékos feladatok eredményesen fejleszthetik a hallott szöveg megértését. Természetes része a tanuló tanórai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, amelyet párhuzamosan használnak az idegen nyelvvel együtt. A nyelvtanulás középpontjában a motiváció fenntartása, a hallott szöveg (kérdés, utasítás, cselekvés stb.) megértése, fejlesztése áll. Az idegen nyelv olvasásának, írásának tanítása csak fejlettség szerint, a tanulóban erősödő igény alapján kívánatos. Az idegen nyelv tanulása nem önmagáért történik, hanem az idegen nyelvi környezetben az elemi kommunikáció és kapcsolattartás érdekében, az egyszerű információk felfogása, megértése céljából. A sikeres nyelvtanulás érdekében szükség van a hosszabb időkeretre, a folyamatos gyakorlásra. Témaajánlatok az idegen nyelv tanításához: 1. Én és a családom: bemutatkozás, lakcím, a család bemutatása. 2. Az otthon és környezet: a lakás, a lakószoba, játékok, kedvenc állatok. 3. Az iskola: osztályterem berendezési tárgyai, tanszerek nevei. 4. Étkezés: eszközök, ételek, italok, étkezési szokások (reggeli, ebéd, vacsora). 5. Öltözködés: ruhadarabok - télen, nyáron -, a testrészek megnevezése. 6. Vásárlás: mindennapi bevásárlás, kérés, kérdezés a vásárlás tárgyára.

161


7. Utazás: közlekedés, utca, a közlekedés eszközei, a jelzőlámpa színei, jelentései; kérdezés, tudakozódás a közlekedésre vonatkozóan. Fejlesztési feladatok: a) Beszédszándék Az idegen nyelven történő megszólaltatás gátlásainak oldása. Szükségletek, motívumok felébresztése az idegen nyelv tanulása iránt. Idegen nyelvű információhordozók iránti kíváncsiság felkeltése. Erősíteni az Európában való eligazodás, kommunikálás igényét. b) Beszédértés Az idegen nyelvi témákban feldolgozott, begyakorolt szavak megértése, értelmezése. Egyszerű - a témához kapcsolódó - kérdések felfogása, megválaszolása. Kapcsolatfelvétel a tanult témakörökben. Kérdések, igények egyszerű kifejezése. c) Beszédkészség Képesség – a tanult témákban – egyszerű kérdések megfogalmazására és azok megválaszolása. Matematika A Matematika műveltségi terület lehetőséget ad a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak felfedezésére, megismerésére. Képessé teszi a tanulókat a világ valósághű észlelésére, információk befogadására, megőrzésére és feldolgozására. A gyakorlás folyamán, a kognitív képesség alapműveleteit szem előtt tartva növelhetjük a tanulók intellektuális kapacitását. A matematikai fejlesztés során olyan képességek fejlesztése történik, amely képessé teszi tanulóinkat más tantárgyakban, illetve a mindennapi életben jelentkező problémák megoldására is. Segítve ezzel a személyiségük fejlődését, valamint a társadalomban elfoglalt helyük, szerepük objektív megítélését, növelve ez által cselekvési képességük hatékonyságát.

A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai: a) A tanulás eszközeinek célszerű használata. b) Kíváncsiság ébrentartása, az önbizalom folyamatos megerősítése. c) Ismeretek mozgósítása bemutatott analóg helyzetekben, alkalmazás a próbálgatások szintjén. d) Cselekvésben jelentkező problémák segítséggel, majd segítség nélkül való felismerése, megbeszélése, megoldása próbálkozással. Az eredmény ellenőrzése. e) Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, mennyiségek összehasonlítása, becslése. f) A matematika tanulásához szükséges fogalmak fokozatos megismerése. g) A közös cselekvéshez, munkához szükséges tulajdonságok, képességek felépítése, szokások kialakítása. h) A tantárgy iránti tanulási kedv folyamatos szinten tartása. Az önfejlesztés igényének támogatása, értékelése. Az önismeret, az önszabályozás képességének fejlesztése.

162


i) Mindennapos probléma megoldásának elképzelése, sejtés megfogalmazása. A képzelt és a tényleges megoldás összevetése. A Matematika nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai: a) Gondolkodási műveletek alapozása Tapasztalatok gyűjtése, tulajdonságok megnevezése. Válogatás, összehasonlítás, csoportosítás a Soralkotás, rendezés, lényeglátás, lényegkiemelés, centrális rendezés (fogalmi gondolkodás). Összefüggések feltárása, általánosítás (szabályalkotás). A dolgok besorolása a megfelelő logikai osztályba (rendszerezés). Tervezés, variálás, kombinálás, megoldáskeresés (alkalmazás, alkotás). Állítás, tagadás, következtetés, bizonyítás, véleményalkotás (kritikai gondolkodás).

b) Számtan, algebra Számfogalom, számköri ismeretek Számfogalom kialakításának előkészítése. A számfogalom kialakítása a különböző számkörökben. A halmazok számosságának megállapítása, számok viszonyítása, sorba rendezése, helye a számegyenesen, rendszerezése a helyiérték-táblázatban. Számok írása számjegyekkel és betűvel. Természetes számokon túli számhalmazok, racionális számok (negatív számok, törtek, tizedes törtek...) bővítése, csoportosítása, rendezése

Fejlesztési feladatok A térben és időben, valamint a világ mennyiségi viszonyaiban való tájékozódás saját élményből kiindulva. A tapasztalatok feldolgozása az egyszerűbb gondolkodási műveletek szintjén. A domináns pszichés funkciók folyamatos fejlesztése. Az ismeretek rendszerezése. A megszerzett tudás, az elvont fogalmak, szabályok, összefüggések stb. felhasználása, kezdetben ismert, majd ismeretlen szituációkban. A problémamegoldó képesség megszerzése a próbálkozás útján, majd racionális szinten. Az alkotás örömének átélése. Az érzelmi, akarati életük, az együttéléssel kapcsolatos értékek megismerése, elfogadása kezdetben irányítással, később önállóan. Kérdések megfogalmazásának, állítások bizonyításának, a véleményalkotás képességének kialakítása. Fejlesztési feladatok Érzékszervi benyomások, tapasztalatok gyűjtése. A számok világának leképezése tárgyakkal, rajzokkal. Tájékozódás a határozatlan és a diszkrét halmazok körében. A kiválogatás, összehasonlítás, csoportosítás gondolkodási műveleteinek segítségével a matematikai fogalmak, a mennyiségi viszonyok és a mennyiségállandóság fogalmának kialakítása. Számok rendezése, tízes számrendszerben történő rendszerezése, a számkör bővítése. Számok bontása valamennyi számkörben. A halmazok számossága. Természetes számokon túli számhalmazok bővítése.

163


Műveletek Halmazok bővítése, szűkítése, egyesítése, különbsége. Szóbeli majd írásbeli műveletek megoldása az egyre bővülő számkörökben eszközökkel (tárgyak, pénz), rajzban, számjegyekkel. Összeadás, kivonás, szorzás, osztás, bennfoglalás értelmezése. Műveleti jelek bevezetése, alkalmazása. Műveleti tulajdonságok, műveletek közötti kapcsolatok ismerete. Műveletek a természetes számokon túli számhalmazokkal. Százalékszámítás. Gyakorlati mérésekkel kapcsolatos számítások.

Szöveges feladatok Történetek eljátszása, kirakása, rajzolása, megfogalmazása, közös megoldáskeresés. Egyszerűbb, később összetett szöveges feladatok megjelenítése, lejegyzése, megoldása, ellenőrzése. A szöveges feladatokban lévő mennyiségi változások megjelenítése rajzban, eredmények becslése. Nyitott mondatok alkotása a szöveges feladat megoldásához, feladatvégzés önállóan, az eredmény ellenőrzése, összehasonlítása a valósággal, válaszadás. Több megoldás keresése, illetve több megoldási út keresése, ennek tudatosítása; szöveges feladatok alkotása. Fordított szövegezésű szöveges feladatok megoldása, szöveges feladatok racionális számokkal. c) Geometriai mérések Geometriai alakzatok, tulajdonságaik Geometriai alakzatok létrehozása. Geometriai alakzatok tulajdonságainak megfigyelése, a tulajdonságok szerinti csoportosítása. Geometriai alakzatok megnevezése, rendszerezése megadott szempontok alapján. Síkbeli helyzetek megfigyelése,

Fejlesztési feladatok Élethelyzetek megjelenítése. Mennyiségi változások megfigyelése, megértése és megfogalmazása. A feladatok gyakorlása a manipuláció szintjén tárgyakkal, majd képekkel. A feladatok megadott logikai szabályok szerinti végzése. A számolási készség fejlesztése változatos és értelmes feladatok segítségével. Az ismeretek alkalmazása, a feladat adta problémák megoldása, tudástartalmak bővítése, az alkotó képzelet fejlesztése a becslés (eredményjóslás) vagy az új műveleti fogalmak bevezetésekor. Műveletek írásban való végzése, a szóbeli számoláson túl a műveleti sémákra (analógiákra) való emlékezés. Becslés, önellenőrzés, elvonatkoztatás műveletvégzés közben. Fejlesztési feladatok Történetek megismétlése, visszamondása, elemzése, a mennyiségváltozás felfedezése a történetekben. Szövegértés, lényegkiemelés; adatok csoportosítása, műveletek sorrendjének megállapítása, elvonatkoztatása a nyitott mondatokban. Cselekvési sorrend tervezése; megoldáskeresés: lehetséges megoldások kiválasztása, megoldása készen kapott sémák szerint, algoritmusok segítségével, később alternatív gondolkodás mentén. A feltételezés és a valóság összehasonlításának a képessége az eredmény „jóságának” megítélésében. A segítségkérés és -elfogadás képességének fejlesztése, kialakítása. Fejlesztési feladatok A saját testen való tájékozódástól, tapasztalatok összegzése. A gyakorlatban megfigyelt tulajdonságok megnevezése, a lényeges jegyek kiemelése. A látottak elemzése, összehasonlítása, a különbségek felfedezése. A térelemek szintézise, síkban történő

164


megfogalmazása, létrehozása. Térbeli helyzetek megfigyelése, megfogalmazása, létrehozása. Síkidomok rajzolása szabadkézzel. Térelemek tulajdonságai, térelemek kölcsönös helyzete. Síkidomok transzformációjának megfigyelése négyzethálón, az eredmény megfigyelése. A geometriai alakzatok elemzése az alkotó elemek szerint. A kerület és a terület fogalmának előkészítése lefedéssel, a felszín fogalmának előkészítése, testek építése a testhálók segítségével. Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások Folytonos, majd diszkrét mennyiségek összehasonlítása, összemérése. Mérés választott mértékekkel (arasz, lépés, marok stb.) később mértékegységekkel (hosszúság, tömeg stb.). Tájékozódás térben és időben. A lemért mennyiségek felbontása kisebb egységekre. Adatleolvasás, adatrögzítés. A távolság, a mennyiség és az időtartam változásának érzékelése, következtetések levonása. A mérés kiterjesztése a síkok meghatározására lefedéssel, rajzzal, majd számolással. Kisebb mértékek beváltása nagyobb mértékekre, következtetések levonása. Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások A mérés kiterjesztése a terek mérésére egységkockákból, majd számítással. A mértékegységek összehasonlítása, összefüggések megállapítása. Szakmaorientált feladatok végzése. Szerkesztések Derékszögű vonalzó és körző használata különböző helyzetű szakaszok, négyzet, téglalap, illetve különböző sugarú körök rajzolásához. Tükrözés eszközökkel, kicsinyítés,

leképezése. A térelemek síkban megadott tulajdonságainak transzformálása, a megadott tulajdonságok alapján a sík elképzelése.

Fejlesztési feladatok A mennyiségek összehasonlítása, folytonos, majd diszkrét mennyiségek összemérése. A tájékozódási képesség fejlesztése térben, időben és a mennyiségek között a gyermek ismereteihez igazodva. „Láthatatlan” mennyiségek elképzelése, cselekvéshez, történéshez fűződő megfogalmazással. A mértékegységek analízise és szintézise, a mérés rendszerének megértése, a mértékegységek közötti „átjárás”. Az ismeretek alkalmazása sok eszközzel való megsegítéssel a legegyszerűbb, konkrét feladatokkal, majd az eszközök fokozatos elhagyásával. A feladatok tudatos végzése. Fejlesztési feladatok

Fejlesztési feladatok A finommotorika, a térlátás, a szem-kéz koordináció fejlesztését igénylő gyakorlatok, a szerkesztéssel kapcsolatos térelemek helyzetének érzékelése, fogalmi ismeretének alapozása.

165


nagyítás négyzethálón. Térelemek rajzolása, másolása, tükrözése négyzethálón. Térelemek, síkidomok szerkesztése, transzformálása. Kerület mérése körzővel, majd számítással. Terület mérése szabványegységekkel, majd számítással. Testek hálózatának rajzolása négyzethálós papíron, majd szerkesztéssel. Testek vetületének rajzolása. d) Összefüggések, függvények, sorozatok Összefüggések felismerése, kifejezése rajzzal, jelekkel, személyek, tárgyak, helyzetek, geometriai kapcsolatok, a halmazok számossága között. Relációk megfogalmazása, párosítás. Ciklikus sorok, növekvő-csökkenő számsorok folytatása. Jelölések használata, elemek egymáshoz rendelése. Szabályjátékok logikai készlettel, számokkal, alkalmazása számolási műveletekkel. Állandó különbségű sorok folytatása egykét, majd változó különbséggel. Egy- és kétbemenetelű táblázatok kiegészítése a felismert szabály szerint. Hiányos sorozatok kiegészítése. Szabályok leolvasása nyíldiagramról. Relációk a racionális számok körében. e) Összefüggések, függvények, sorozatok Hányados-sorozatok megadott szabály szerint, majd a szabályok felismerésével, a sorozat folytatása. Kapcsolatok megfogalmazása szöveggel, nyitott mondattal, táblázattal, grafikonnal. f) Valószínűség, kombinatorika, statisztika Események megfigyelése, adatok gyűjtése, rendszerezése a közvetlen környezetből. A biztos, a lehet és a lehetetlen megkülönböztetése, értelmezése. Statisztikai adatok értelmezése oszlopos diagramról való leolvasással, a koordinátarendszer értelmezése helymeghatározással.

A szerkesztéshez szükséges eszközök készségszintű használata. Leképezés analógiák segítségével, majd az alkotás, a problémamegoldás szintjén. Fegyelmezett munkavégzés, figyelemkoncentráció, pontos végrehajtás a gyakorlás folyamán. Az ismeretek alkalmazása, algoritmusok pontos betartása, önszabályozás, önirányítás. Fejlesztési feladatok A tulajdonságok kiemelése, a tulajdonságok összehasonlítása, a különbségek felismerése. Megadott szempont szerint összefüggések keresése a látszólag különböző dolgok között. A gondolati cél, szándék megismerése, feltárása, következtetés az ok-okozati összefüggésekre, cselekvéssorok folytatása. Az azonos típusú feladatok végzése, a gondolatmenet ismétlése, az általános törvényszerűségek levonása. Szabályok megfogalmazása, feladatmegoldás egy-, majd többféle módon. Összefüggés feltárása, megoldási alternatívák felismerése.

Fejlesztési feladatok Több elem bevonásával történő összefüggés-keresés, az ismeretek rendszerezése, a függvényszerű gondolkodás kialakítása. Fejlesztési feladatok A tapasztalatok gyűjtése alapján kérdések megfogalmazása. Az ítélőképesség fejlesztése. Több valóságelemet tartalmazó statisztikai adatok gyűjtése, következtetések. A biztos, lehet és a lehetetlen megtapasztalása, szabályjátékok. Hagyományos és új logikai játékok, a

166


Események gyakoriságának megfigyelése, összehasonlítása, következtetések levonása a valószínűség megállapítására. Gyakorlati feladatok, átlagszámítás.

kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. A statisztikai adatok gyűjtése, értékelése, a valóság objektíve megismerése.

Ember és társadalom. Történelem és társadalmi ismeretek A műveltségi terület középpontjában az ember világa áll. A múlt kiemelkedő történelmi eseményeinek, történelmi személyiségeinek megismerése hozzájárul a nemzeti és az európai identitástudat kialakulásához, elmélyítéséhez. A társadalmi ismeretek tartalmai sokoldalúan tárják a tanulók elé a szűkebb és tágabb közösségben élés lehetőségeit. A tanulókat hozzásegíti ahhoz, hogy tájékozódni tudjanak a körülöttük lévő társadalmi, gazdasági, politikai jelenségek között. Lehetőséget kapnak a legalapvetőbb társadalmi tevékenységek, a legfontosabb állampolgári ismeretek elsajátítására. A tartalmak elsajátításakor figyelembe kell venni a tanulók gyógypedagógiai-pszichológiai jellemzőit, ezért előnyben kell részesíteni a sajátélményű tevékenységeket. A személyes élmény segíti annak a belátását is, hogy a jelen eseményei nagymértékben a múlt eseményeinek eredményei, és mai életünk hatást fog gyakorolni a jövő nemzedékek sorsára is, azaz a történelemnek, a társadalom eseményeinek mi magunk is részesei vagyunk. A fejlesztés kiemelt területként kezeli a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelést, a szociális érzékenységet, az értékvédő magatartás kialakítását, a környezetért érzett felelősséget. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai: a) Az időészlelés fejlesztése, az emberöltő, az évtizedek, évszázadok, évezredek megértése. b) Az idő múlása és a korok emberének, társadalmának, környezetének változása, összefüggések felfedeztetése. c) Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelésének, az információgyűjtés technikájának fejlesztése. d) A tér és idő kapcsolatainak bemutatása, ezek felfedeztetése. e) A kommunikációs képességek fejlesztése. f) A képzelet, a kreativitás alakítása, fejlesztése. g) Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséhez, a valóság és a fikció közötti különbség érzékeltetése, szemléletes bemutatása. h) A megtartó emlékezet, az akaratlagos figyelem fejlesztése. i) Az önálló tanulás képességének fejlesztése. A Történelem és társadalmi ismeretek nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai: a) Környezetünk történelmi és társadalmi jellemzői A családi, az iskolai közösség múltja, története, jelene. A lakóhely jellemzői, értékei, a helyi közösségek. Hazánk Európában és a nagyvilágban.

Fejlesztési feladatok Ismeretszerzés beszélgetésből, tárgyak, épületek, képek megfigyeléséből. Régen és ma érzékelése, események beazonosítása saját élményből. A saját szerep, a saját feladat, a saját

167


b) A múlt történelme és társadalmai A történelem nagy korszakainak, a jellemző társadalmak életének, a magyar nép történelmi múltjának - fontosabb eseményeinek, kiemelkedő személyiségeinek - megismerése.

c) Korunk történelme és társadalma A demokratikus intézményrendszer kialakulása. A mai magyar társadalom. Az állam, az önkormányzatok működése. Állampolgári jogok és kötelességek. A gazdaság, a munka világa.

felelősség felismerése. A különböző közösségekben való létezés formáinak, lehetőségeinek ismerete. Fejlesztési feladatok Az időben végbemenő, egymást követő változások folyamatának érzékeltetése. Tájékozódás az időszalagon, térképen, összefüggések felismerése, megfogalmazása egyre nagyobb önállósággal. Ismeretszerzés a szabadság, felelősség, emberi helytállás jelentőségéről. Történelmi események okainak és következményeinek elemzése fokozatosan csökkenő segítségnyújtás mellett. Fejlesztési feladatok Beszámoló, vázlatkészítés a tömegkommunikációs eszközök felhasználásával. Elemzések tanári segítséggel. Költségvetési, gazdálkodási ismeretek a családi költségvetéstől az államháztartásig. A munkavállalás gyakorlata.

Ember a természetben A műveltségi terület természettudományos nevelést alapoz meg. A nevelés-oktatás során lehetőség nyílik tapasztalatok, korszerű - a gyakorlatban is felhasználható - ismeretek átadására az anyagokról, a természeti környezet kölcsönhatásairól, folyamatairól. A műveltségi terület tudatosítja a tanulókban, hogy az ember része a természetnek, így felelős a természeti környezetért, az emberiség jövőjéért. Formálja gondolkodásmódjukat, a természethez, a családhoz és önmagukhoz való viszonyukat, felkészíti arra, hogy a megszerzett ismereteket miként alkalmazzák a tanulásban, az önálló életvezetésben. A tanulók ismeretelsajátításában a természeti-környezeti világ elemi megismerésének lehetősége tűzhető ki célul. Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kap a szemléletformálás, a természethez való pozitív viszonyulás megteremtése, az egyén és a társadalom számára fontos konstruktív magatartás- és viselkedésformák elsajátítása. E területen szerzett műveltség fontos eszköze az egészséges életmóddal, életvitellel, környezettudatos viselkedéssel kapcsolatos szabályok elsajátításának is.

A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai: a) Figyelem, emlékezet fejlesztése, a kíváncsiság, az érdeklődés felkeltése. b) Kérdésfeltevés, kérdések megfogalmazásának tanítása. c) A kommunikációs képességek és készségek fejlesztése. d) A térérzet alakítása, megerősítése, viszonyszavak pontos használata, az idő múlásának érzékelése, felfogása, a változás - időben, térben - észlelése, értelmezése.

168


e) A gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése. f) Szokások, szokásrendszerek kialakítása. g) A tanulási szokások (megfigyelés, vizsgálódás, lejegyzés, feladatmegoldás, értelmezés, irányított ismeretszerzés) kialakítása, megerősítése.

Az Ember a természetben műveltségi terület nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai: Környezetismeret - bevezető és kezdő szakasz

a) A természet vizsgálata. Tájékozódás az élő és élettelen természetről Egyszerű megismerési módszerek elsajátítása: megfigyelés, megismerés. Az érzékszervek bekapcsolásával becslés, mennyiségek mérése, elemi kísérletezés, kérdésfeltevés. Test és anyag. Anyagfajták különbözőségei - anyagnevek. Anyagok a hétköznapi életben - csoportosításuk megtapasztalható tulajdonság szerint. Anyagfajta és használat közötti összefüggés felismerése. Halmazállapotok bemutatása: folyékony szilárd -légnemű. Konkrét halmazállapotváltozások megtapasztalása. Élő és élettelen összehasonlítása. Életjelenségek. Az élőlények egyszerű csoportba sorolása: állat, növény, gomba. Ismerkedés példákon keresztül növényi fajtákkal és állati fajokkal - konkrét tapasztalatokból kiindulva az ember környezetében előfordulókkal.

Fejlesztési feladatok

b) Tájékozódási alapismeretek


Érdeklődés, motiváció felkeltése, inspiráció a kérdésfeltevésre. Egyszerű, játékos megfigyelések, összehasonlítások, csoportosítások, elképzelések, hiedelmek megfogalmazása. Egyszerű becslések, mérések. Jellemzők számbavétele, változás felismerése. Elemi képi és szöveges információk értelmezése irányítással, segítéssel. Anyagok és halmazállapotok megkülönböztetése a hétköznapi élet példáival. Az élőlényekkel kapcsolatos fogalmak gazdagítása, csoportokba sorolás, életműködés felfedeztetése konkrét példákon. Az élőlények érzékelhető jegyeinek megállapítása - összehasonlítások, elvonatkoztatások.

169


A térérzet tudatosítása-egyszerű téri és időbeli reakciók felismerése, megnevezése. Tájékozódás a közvetlen környezetben. Ismerkedés a természet könnyen megfigyelhető, érzékelhető ciklusaival a mindennapok szintjén: napszakok, évszakok, a hét napjai. A mozgásban megnyilvánuló állandóság és a változások felfedezése egyszerű példákkal. Lakóhely és környéke: megtapasztalható, megfigyelhető felszíni formák. A valóság és annak ábrázolása bemutatással. Világtájak, az iránytű. Egyszerű megfigyelések a Nap járásáról.

c) Testünk és egészségük Az ember testrészei. Érzékszervek és védelmük. A mozgás, a táplálkozás, a tisztálkodás, az öltözködés szerepe az ember egészségének megőrzésében. Önellátási, egészségóvó szokások megerősítése. Egészséges életkörülmények - a környezetünk állapota. A születéssel, az egyedfejlődéssel kapcsolatos elemi ismeretek (a gyermeki elképzelések, előzetes tudások felszínre hozása). Betegségek - gyermekbetegségek -, fertőző betegségek saját élettapasztalat szerint. Egészségvédelem, orvosi ellátás.

Tájékozódás az élettelen természetről. Tájékozódás a térben - térérzet megerősítése, irányok, távolságok, hosszak, nagyságrendek becslése, mérése meghatározása. Tapasztalatok, ismeretek gyűjtése a természet könnyen megfigyelhető és felfogható ciklusaival kapcsolatban; a mindennapok időviszonyai. A helyváltoztatás és az eltelt idő kapcsolat a saját történéseire, életterére vonatkoztatva. Állandóság és változás felfedezése irányítással, egyszerű példákkal. Elemi tájékozódás a közvetlen környezetben, a szűkebb lakótérben, lakóhelyen. Elemi ismeretek a földrajzi környezetről konkrét tapasztalatokból merítve. Fejlesztési feladatok Tájékozódás az életről. Az élő és élettelen közötti különbség, az életjelenségekhez kötött élet-értelmezés elemi ismeretei. Az ember testrészei, érzékszervei - példák, konkrét tapasztalatok gyűjtésével. Törekvés az ember számára fontos egészségmegőrző szokások elsajátítására: egészséges táplálkozás, tisztálkodás, mozgás. Néhány könnyen felfogható példa a környezetnek az ember egészségére gyakorolt hatásáról. Gyermek- és fertőző betegségek, orvosi ellátás a saját tapasztalat alapján - a történtek elemzése, tudatosítása.

170


Természetismeret - alapozó szakasz a) Az élő és élettelen természet ismeretei Az anyag legfontosabb tulajdonságai szerinti csoportosítás. Az anyagok kölcsönható képessége: a hőhatás, a mechanikai hatás, a gravitáció. Az égés, a fényjelenségek értelmezése példákkal. Halmazállapot-változások kísérleti megfigyelése, összekapcsolása az időjárási jelenségekkel. Ismerkedés konkrét, hétköznapi folyamatokban az energiával, az energiahordozók jelentőségével a hétköznapokban. Az élő természet - az ember kulturkörnyezete. Termesztett növények: szántóföld, zöldségeskert, gyümölcsös. Házi és házkörüli állatok. Állatvédelem. A hazai tájak életközösségei: erdők, mezők-rétek, vizek-vízpartok életközössége. Természetvédelem, nemzeti parkok.

Fejlesztési feladatok Tájékozódás a tudományos megismerésről. Rendszeres megfigyelés, vizsgálódás. Egyszerű becslés, mérés elvégzése, önállóan és csoportban is. A tapasztalatok megfogalmazása segítséggel. Különféle információhordozók használata csoportmunkában - irányítás mellett. Tájékozódás az élő és élettelen természetről. A használati tárgyak anyagainak felismerése, az anyagfogalom biztos használata. Egyszerű játékok, kísérletek a kölcsönhatásra, a hő, a fény terjedésére, a mágnesességre. A hétköznapi folyamatokban előforduló energiafajták és energiahordozók bemutatása példák segítségével. Az élővilág változásának bemutatása. Az ember kulturkörnyezetének értelmezése a növénytermesztésben, az állatok nevelésében. Konkrét példák az életközösségek bemutatása. során. Az életközösségekben működő kapcsolatrendszer érzékeltetetése jól megtapasztalható példákon keresztül.

b) Földrajzi-környezeti alapismeretek Az időjárás elemei: a napsugárzás, a hőmérséklet, a szél, a csapadék fogalma. Halmazállapot-változások a természetben. A víz körforgása. Az éghajlat fogalma. A felszínformák. Folyóvizek, állóvizek. Térképi alapismeretek. Tájékozódás Magyarország domborzati térképén.

Fejlesztési feladatok Tájékozódás a közvetlen földrajzi környezetben. Egyszerű megfigyeléseken, tapasztalatokon alapuló időjárás-megfigyelés, a változások értelmezése. Alapvető mérések elvégzése, a folyamatokban megmutatkozó oksági kapcsolat felismerése tanári irányítással. Az időjárás és a halmazállapot-változás közötti kapcsolat felfedezése segítség mellett. Tapasztalatok gyűjtése a környezet felszíni formáiról. Ismeretek a térképi ábrázolásról, egyszerű tájékozódási gyakorlatok a térképen. Képi információk, rövid, szemléletes leírások

171


felhasználásával a földrajzi, domborzati, térképi elsődleges képzetek kialakítása.

Természetismeret. A biológia, fizika, kémia ismeretei - fejlesztő szakasz Az élőlények csoportjai. Távoli tájak természetes életközösségei. Élőlény és környezete. Életközösségek szerveződése, táplálkozási kapcsolatok, táplálkozási szintek. A trópusi esőerdők földrajzi helye, életfeltétele, életközössége. A szavanna életközössége - példák segítségével. A tajga kiterjedése, életfeltételei, életközössége példákkal. A tundra földrajzi helye, éghajlata, életfeltételek. A sarkvidékek jellemző élőlényei. A tenger, mint élőhely. A nyílt vizek élővilága. A növényi sejt és szövet. A növény anyagcsere folyamata és szaporodása. A növényi és az állati sejt összehasonlítása. Példák az állati sejtre, szövetek felépítésére. Az állatok táplálkozása, mozgása, légzése, szaporodása a szárazföldi, a vízi életformában. a) Biológiai ismeretek

Ismeretszerzés, tanulás. Nagyobb önállóság a megfigyelésekben, vizsgálódások, egyszerű kísérletek, mérések végzésében; páros, csoportos feladatok az információszerzésben, az információ-hordozók kezelésében segítségadás mellett. Vázlatok, rajzok, feljegyzések készítése. Szóbeli, írásbeli beszámolás, egyszerű leírás, jellemzés. Tájékozódás az élő természetről. Az élővilágról szerezhető információk jelentősége, kíváncsiság, érdeklődés felkeltése. Az egymásrautaltság, a kapcsolatrendszer felfedezése az élőlények együttélésében. Az élővilágban működő egyensúly szerepének bemutatása az életből vett példákon keresztül. Ismeretek bővítése az életjelenségek körében növények, állatok tekintetében. Az életközösségek leírására vonatkozó módszerek elsajátítása - algoritmusok, analógiák alkalmazása.


172


Az élőlények csoportjai. Távoli tájak természetes életközösségei. Élőlény és környezete. Életközösségek szerveződése, táplálkozási kapcsolatok, táplálkozási szintek. A trópusi esőerdők földrajzi helye, életfeltétele, életközössége. A szavanna életközössége - példák segítségével. A tajga kiterjedése, életfeltételei, életközössége példákkal. A tundra földrajzi helye, éghajlata, életfeltételek. A sarkvidékek jellemző élőlényei. A tenger, mint élőhely. A nyílt vizek élővilága. A növényi sejt és szövet. A növény anyagcsere folyamata és szaporodása. A növényi és az állati sejt összehasonlítása. Példák az állati sejtre, szövetek felépítésére. Az állatok táplálkozása, mozgása, légzése, szaporodása a szárazföldi, a vízi életformában. b) Az emberi test működése és egészsége Az emberi szervezet felépítése: a bőr, a mozgás, a keringés, légzés, kiválasztás, szaporodás, az idegrendszer. Az érzékszervek. Az egyes szervek, szervrendszerek fontosabb, gyakoribb betegségének megelőzése, gyógyítása. Gyógymódok. Az egészség és a környezet összefüggései. A szennyező anyagok, óvatos bánásmód megismerése. A saját test változásának ismeretei. Hasznos és káros szenvedélyek, szenvedélybetegek.

c) Fizikai ismeretek

Ismeretszerzés, tanulás. Nagyobb önállóság a megfigyelésekben, vizsgálódások, egyszerű kísérletek, mérések végzésében; páros, csoportos feladatok az információszerzésben, az információ-hordozók kezelésében segítségadás mellett. Vázlatok, rajzok, feljegyzések készítése. Szóbeli, írásbeli beszámolás, egyszerű leírás, jellemzés. Tájékozódás az élő természetről. Az élővilágról szerezhető információk jelentősége, kíváncsiság, érdeklődés felkeltése. Az egymásrautaltság, a kapcsolatrendszer felfedezése az élőlények együttélésében. Az élővilágban működő egyensúly szerepének bemutatása az életből vett példákon keresztül. Ismeretek bővítése az életjelenségek körében növények, állatok tekintetében. Az életközösségek leírására vonatkozó módszerek elsajátítása - algoritmusok, analógiák alkalmazása.

Fejlesztési feladatok Tájékozottság az emberi szervezet működésében. Ismeretszerzés saját szervezete működéséről, felépítéséről - megfigyelések, vizsgálódások, konkrét tapasztalatok segítségével. A saját és mások tapasztalatainak elemi szintű értelmezése, egyszerű következtetések. A gyakoribb betegségek megelőzése, a gyógyítás mindenki számára elérhető módozatainak ismerete, a környezet és az egészség közötti kapcsolat felismerése, az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok hatásainak megismerése. Önismeret, önelfogadás, egészségmegóvás készségének fejlesztése. Fejlesztési feladatok

173


A mozgás kísérleti vizsgálata A mozgás mérése, mozgásállapotváltozások Egyszerű kísérletek, tapasztalatok a tehetetlenség megnyilvánulására. Az erő, a súly értelmezése. Erő a két test közötti kölcsönhatásban - a munka értelmezése. Egyszerű gépek és használatuk a mindennapok gyakorlatában. A hőmérséklet mérése. A testek felmelegedése, a hőtágulás jelenségei a mindennapokban. A halmazállapot-változások hétköznapi példákkal. Energia, energiamegmaradás észlelése egyszerű példákon. A nyomás értelmezése egyszerű kísérletek alapján. Nyomás folyadékokban kísérletekkel, vizsgálódásokkal történő értelmezés. Közlekedőedények működése egyszerű kísérlettel. Gyakorlati példák a közlekedésből, a saját környezetből a gázok nyomására. A felhajtóerő, úszás, lebegés, elmerülés megfigyelése.

Természettudományos megismerés. Fokozódó igény és kíváncsiság a kísérletezés, a vizsgálódás, a folyamatok megértése iránt. Gyakorlottság megteremtése az ábrák értelmezésében, az eszközök működésének megértésében, egyszerű szóbeli, írásbeli leírásában. Változások felismerése, okok keresése irányítás mellett. A háztartás, a környezet ismert és használt egyszerű gépeinek működtetése, a fizikai ismeretek alkalmazása a működtetés során. A fizika és a többi természettudomány közti szoros kapcsolatot felismerése - tanári irányítással.

174


d) Kémiai ismeretek A kémia, mint tudomány. Felfedezők, kutatók, tudósok. Az anyagok csoportosítása - természetes anyagok, vegyipari termékek. Szervetlen és szerves anyagok. Változások jellemzői: fizikai és kémiai változás. Keverék és vegyület. Oldás, a víz mint oldószer. Az égés feltételei. Az oxidáció. Gyors és lassú égés. Belső energia. Nem fémes elemek - a víz, a levegő -, hidrogén, oxigén, klór, nitrogén megismerésük kísérletek útján. Nem fémes elemek és vegyületeik - szén, gránit, gyémánt. Fémes elemek: vas - vasgyártás, acél, alumínium, arany, ezüst, réz. Korróziós jelenségek a mindennapokban korrózióvédelem. További elemek, szervetlen anyagok a természetben: nátrium, kálium, kalciumkarbonát. Szervetlen tisztítószerek: hipo, sósav. Mosószerek a háztartásban. Környezeti kémia: energiagazdálkodás, az emberi szervezet energiahordozói zsírok, szénhidrátok, fehérjék (egyben építőanyagok). A levegőszennyezés, a víz szennyezése, szennyvíz, hulladékok, csomagolóanyagok.

Fejlesztési feladatok Természettudományos megismerés. Az ismeretszerzés iránti igény felkeltése, fenntartása. Gyakorlottság az önálló kísérletezésben az egyszerű ártalmatlan anyagok, folyamatok megfigyelésénél. Gyakorlatot szerezni a lényegkiemelésben, csoportosításban, összehasonlításban, az elemzésben. Ismeretek szerzése a környezetben előforduló anyagokról, biztonságos, szakszerű használatukról a hétköznapokban. A környezetszennyezés káros következményeinek megértetése, szokásrend, viselkedésrend megerősítése. A tudatosság erősítése az életvezetésben, az egészségük megőrzésében, a háztartásvezetésben.

175


Természetismeret. A biológia, fizika, kémia ismeretei - megszilárdító szakasz a) Biológiai ismeretek Az ember szervezete és egészsége A hormonok szerepe az emberi szervezet szabályozásában, a hormonhiány vagy túltermelés következményei. A pajzsmirigy, a hasnyálmirigy, a mellékvese legfontosabb hormonjai. Hormonok az ivari működés szabályozásában. Az emberi szexualitás. Párkapcsolat: fogamzásgátlás, genetikai tanácsadás, családtervezés, terhesség. Az embrió fejlődése, a szülés, csecsemőápolás. A felnőttek szerepe, felelőssége a gyermek egészséges felnevelésében. Az immunitás. Védőoltások. Vércsoportok. Környezetés munka-egészségtani ismeretek Az egészség megőrzése a családban: szűrővizsgálatok, rendszeres fogászati szűrés, háziorvosi ellátás. Egészséges életvezetés: mozgás, táplálkozás, pihenés, tisztálkodás. Az egészséget veszélyeztető szokások, káros szenvedélyek: a dohányzás, alkoholizmus, kábítószerek. A felelőtlen szexuális kapcsolatok veszélyei, az AIDS. Feszültségek, konfliktusok a családban. A leggyakoribb betegségek tünetei. Házi betegápolás orvosi ellenőrzés mellett. Fertőző betegségek, járványok. Idős ember a családban. A gyógyszerek tárolása, kezelése, használatuk szabályai. Egészségügyi intézmények: háziorvos, szakorvos, szakrendelés, kórházi ellátás. Az egészségbiztosítás rendszer, társadalombiztosítási ellátásra való jogosultság. b) Fizikai ismeretek Fény- és hangtani ismeretek A fény tulajdonságai. A fény visszaverődése síktükörről és gömbtükörről. A fénytörés. Fénytani lencsék, optikai eszközök.

Fejlesztési feladatok Tapasztalatok az emberi szervezet működéséről, egészségéről. Példákon keresztül felismertetni az ember szabályozó szervrendszerének működését; megismertetni a tanulókat nemi szervek egészségét biztosító személyi higiénés tennivalókkal; vélemények, tapasztalatok gyűjtése az abortusz társadalmi megítéléséről. Felhívni a figyelmet az anya terhesség alatti életmódja és a születendő gyermek egészségi állapota közötti összefüggésre. Megismertetni a korán kezdett nemi élet veszélyeit. Szituációs, kommunikációs szerepjátékokon át bemutatni a kockázatos, veszélyes viselkedési módok elkerülését, élethelyzetek megoldását; elsajátíttatni az egészségmegóvás szabályait, az egészségügyi intézmények használatát, a gyógyszerfogyasztás és -kezelés szabályait.

Fejlesztési feladatok Tapasztalatok a fizikai folyamatokról. Tapasztalatokon alapuló tudásbővítés az anyagokról. A gondolkodási képesség, a gondolkodási

176


A színek. A hang jellemzői. A hang terjedése hullámmozgás. A hallószerv védelme. A hangszerek fizikája. Elektromos alapjelenségek. Az anyag részecskéi, szerkezetük. Az elektromos töltés kísérleti megfigyelése. A testek elektromos állapota. Az elektromos áram, az áramkör - tanári demonstrációval. Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. Az elektromos felszültség elemi fogalma. Az elektromos munka és teljesítmény. Az elektromos ellenállás. Az elektromos és mágneses mező kölcsönhatásai. Az elektromágneses indukció gyakorlati alkalmazása. Elemi atomfizikai ismeretek Mivel működik az atomerőmű? Miért pusztít az atombomba? Miért veszélyes a sugárzás? Káros és hasznos sugárzások? Sugárvédelem. c) Kémiai ismeretek Anyagszerkezeti ismeretek Anyagszerkezet és periódusos rendszer értelmezése. Környezetünk néhány fontos anyaga: a víz, a levegő, szénmonoxid, kéndioxid a levegőben. Az üveg és az építőanyagok. Háztartási vegyszerek és használatuk. A szerves kémia. Szerves vegyületek, anyagok és felhasználásuk: szén. Szénvegyületek, kőolaj, alkohol. Fontosabb természetes szénvegyületek: szénhidrát, szőlőcukor, répacukor. Tápanyagaink: olajok, zsírok, fehérjék, vitaminok. A műanyagok. A természetes és a mesterséges műanyagok csoportjai.

műveletvégzés fejlesztése. A megfigyelő, kísérletező, problémafelismerő, összehasonlító, cselekvési, döntési és önálló tanulási képesség alakítása. Az iskolai kísérletekben tapasztaltak összekapcsolása a mindennapok történéseivel. A fizika társadalmi hasznosságának felismertetése. A fizikában tanultak széles körű kiterjesztése az ember egészségének és környezetének védelmére, a károsító tényezők, hatások megelőzésére. A modern fizikatudomány eredményeinek, de veszélyeinek is ismerete.

Fejlesztési feladatok Tájékozottság az anyagokról és felhasználásukról. Tudatosság a célirányos megfigyelésekben, elemzésben, az adatok lejegyzésében. A tanuló fejlettségének megfelelően a jelenségek, folyamatok közötti hasonlóság, különbség észrevétele, megfogalmazása szóban és írásban a tanult szakkifejezések használatával. Példákon keresztül bemutatni, hogy a kísérletekben realizált elméleti ismeretek miként vannak jelen a mindennapokban. Felismertetni a kémiai ismeretekhez kapcsolódó környezeti problémákat. A háztartási szerek használatával, tárolásával kapcsolatos elővigyázatossági szabályok megismerése.

177


Földünk és környezetünk A Földünk és környezetünk műveltségi terület ismereteket nyújt a tanulóknak a lakóhelyükről, a hazájukról. A hazai az európai földrajzi környezetből kiindulva lineárisan táguló térben szerezhetnek elemi ismereteket a távoli földrészekről és a bolygókról. A mindennapokban is jól használható gyakorlati példákon és tapasztalatokon keresztül sajátíthatják el a földrajzi térben történő eligazodás alapvető eszközeit, módszereit. Az egyszerű, elemi földrajzi ismeretek átadása, az általános és a speciális képességek fejlesztésére, a specifikumokra figyelve történik - a habilitációs, rehabilitációs célokat, feladatokat hordozva. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai: a) A gondolkodási funkciók fejlesztése: megfigyelés, elemzés, összehasonlítás, elvonatkoztatás, probléma felismerés, ok-okozat összefüggés meglátásának képessége. b) A rövid és a hosszú távú figyelem és emlékezet fejlesztése. c) A rész-egész viszony a valóságban, a térképi ábrázolásban. A valóság és térkép összefüggéseinek felismerése. d) Biztos tájékozódás megteremtése a közvetlen térben. Tájékozódás biztonsága a síkban, a jelek, a szimbólumok világában. e) Tájékozódási feladatok, téri viszonyok felismerése, megértése; valamely tárgy, objektum tényleges és viszonylagos helye, helyzete. f) Az idő észlelés fejlesztése. Időrend, periódus a természetben, a folyamatokban. g) Kommunikációs képességek - kérdezni tudás, szakkifejezések használata. h) Tanulási szokások megerősítése: térképek, információhordozók használata, önálló ismeretszerzés egyszerű szövegből, a tankönyv, a feladatlap, munkalap használata. A Földünk és környezetünk műveltségi terület nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai: a) Ismeretek a térképről A térkép és a valóság. Domborzati, közigazgatási és tematikus térkép. Tájékozódás a földgömbön, a világtérképen.

Fejlesztési feladatok Ismeretszerzés, tanulás - a földrajzi környezetben történő eligazodás képességének fejlesztése, információk szerzése, kezelése. Tájékozódás a földrajzi térben és időben. Tájékozódás földrajzi-környezeti kérdésekben, folyamatokban. Tájékozottság a hazai földrajzi-környezeti folyamatokban.

Ismeretek a hazáról és a lakóhelyről A lakóhely természetföldrajzi adottságai. Hazánk természeti, társadalmi, gazdasági jellemzői. A földrajzi környezet hatása a gazdálkodásra, a településre, az életmódra. Nemzetközi kapcsolataink.

178


A magyar nép tájtörténeti tagozódása.

b) A lakóhelytől a bolygónkig A Föld alakja. Természetföldrajzi folyamatok. Elemi ismeretek az éghajlati övezetekről. Kontinensek, óceánok. Tipikus tájak, tájegységek és jellegzetességeik. Speciális térségek. Az egyes földrészek jelentősebb országai. A Kárpát-medence és Európa. Európa természet- és társadalom földrajzi képe. Az Európai Unió. A Kárpát-medence földrajza - természeti, gazdasági jellemzői. A Föld természetföldrajzi képe A Föld természetföldrajzi képe. A napfogyatkozás. A világ gazdasági és társadalmi képe. A világnépesség változása, települések különbségei, változások a gazdasági folyamatokban. A társadalmi-gazdasági összefüggések felfedezése. Globális környezeti problémák. Népesedési, élelmezési, egészségügyi gondok. Természetkárosítás, tájpusztítás. A fogyasztói társadalom veszélyei.

Fejlesztési feladatok Ismeretszerzés, tanulás - a jellemző természeti, társadalmi, környezeti összefüggések felfedezése, felismerése. A hétköznapi életben felhasználható földrajzi-környezeti tudás elemeinek elsajátítása, folyamatos gyarapítása. Tájékozottság a földrajzi-környezeti kérdésekben. Európa és más kontinensek, tipikus tájak, természeti-társadalmi- gazdasági értékeinek megismerése.

Fejlesztési feladatok Tájékozottság a földrajzi térben a környezet anyagaiban. Tájékozottság a regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben - a természetföldrajzi övezetesség társadalmigazdasági életben való megnyilvánulásainak felismertetése példákon keresztül. A világgazdaság működésének a napi életünkre gyakorolt hatásai - példák segítségével.

179


Művészetek A műveltségi terület olyan élményszerű ismeretek nyújtását állítja középpontba, melyek hozzájárulnak a képességek fejlesztéséhez, a harmonikus személyiség kialakulásához. Jellemzője az értékközvetítés és értékőrzés mellett az aktív befogadásra és alkotásra késztetés. Hozzájárul a szellemi, lelki tulajdonságok gyarapításához, az esztétikai fogékonyság, a fantázia, az érzékenység fokozásához. Az iskolai nevelés, oktatás rehabilitációs célú feladatainak megvalósításában kiemelt szerepe van a gyakorlati tevékenységeknek, mert általuk az ismeretek élményszerűvé válnak, segítik a mélyebb megismerést, fejlesztik a kreativitást. A tevékenységek, az alkotások széles körű kínálata lehetőséget teremt az egyéni adottságok kibontakoztatására, a differenciális megvalósítására. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai: a) Önismeret, önértékelés, társas kapcsolatok, a pozitív alkalmazkodóképesség, kapcsolatteremtő és együttműködési képesség fejlesztése. b) Képzelet, kifejezőkészség, kreativitás fejlesztése. c) Harmonikus mozgás kialakítása, fejlesztése. d) A figyelemkoncentráció, a tartós figyelem és az emlékezet fejlesztése. e) Az esztétikai érzékenység készségeinek alapozása, fejlesztése. f) A térlátás fejlesztése, pontos képzetek kialakítása a valós térről, időről, az anyag, forma, funkció, szerkezet, szín, fény és mozgás viszonyairól. g) A kommunikációs képességek fejlesztése szóban, ábrázolásban, befogadásban. h) A finommotorika, a kreativitás, az eszközhasználati készség fejlesztése. i) Az ismeretszerzési, a tanulási képességek fejlesztése. j) Az érzékszervi tapasztalatszerzés fejlesztése, az érzelmi nevelés, érzékszervi kultúra gazdagítása. A Művészetek műveltségi terület részterületei és fejlesztési feladatai: Ének-zene Az éneklési öröm felkeltése, a szép, kifejező éneklés technikájának megismerése. Az értelmi, érzelmi kifejezés gazdagságának, az éneklés, a hangszeres játék élményt nyújtó funkciójának bemutatása. A tanult ritmus, dallam, tempó és formai elemek alkotó módon történő felhasználása, értelmezése, együttes megszólaltatása. A zeneirodalom értékes alkotásainak megismerése, különféle zenetörténeti stílusok és korszakok jellegzetességeinek megfigyelése. A melodikus hallás (egyszólamú dallam) a harmonikus hallás (együtthangzó zenei hangok) felismerése és reprodukálása. A zenei élményből kiindulva a zene

Fejlesztési feladatok Az ének, a zene megszerettetése, a zenei kifejezőeszközök megismerése. A ritmusérzék, a hallási figyelem fejlesztése. A dalos játékokkal a téri percepció, a nagy és finommozgások, a magabiztosság fejlesztése. Az észlelés, a kifejezés képességének fejlesztése; a hangzó zene és a kottakép megfeleltetése egymásnak. A daltanulással, közös énekléssel a kommunikációs, metakommunikációs képességek fejlesztése. A szociális kapcsolatok erősítése az együttes énekléssel, mozgással, szerepléssel. Saját képességeinek megismertetése, sikerélményhez juttatás, bátorítás önmaga fejlesztésének vállalására.

180


alapvető összetevőinek: a ritmus, a dallam alkotóelemeinek jelölése, ezek felismerése és csoportos megszólaltatása, különféle zenei jelrendszerek megismerése.

A kreativitás és a fantázia fejlesztése a megismert zenei kifejező eszközök felhasználásával. Térbiztonság, mozgásbiztonság, harmonikus mozgás fejlesztése mozgással, tánccal. Dráma és tánc Fejlesztési feladatok Az énekes körjátékok, táncos kifejezési A csoportos játékok, mozgások együttes formák tanulásával a mozgás, az élményével az alkotó- és kapcsolatteremtő egyensúly- és térérzés és a ritmusérzék képességek kibontakoztatása. fejlesztése. A párral és a csoporttal történő A testi, térbeli mozgás, valamint az idő- és együttműködése gyakorlása, mozgásos ritmusérzék, az énkép fejlesztése. önkifejezés, improvizáció gyakorlása. A fantázia, a koncentráció, az észlelés Érzékelő, utánzó és memóriafejlesztő finomságának fokozása. játékok. Népi mondókák, gyermekjátékok, Személyiségfejlesztés improvizációs népszokások, dramatizált mesék. játékokkal, többféle kommunikációs Történetek, dramatizált elbeszélések, helyzetben, elképzelt és valóságos helyzetek népszokások földolgozása a dráma megjelenítésével. eszköztárával. Fantáziajátékok. Színházi, bábszínházi előadás megtekintése.

181


Vizuális kultúra Az érzéki tapasztalás, a környezettel való kapcsolat erősítése, az anyagokkal való érintkezés tudatosítása. A látás, hallás, a tapintás, a mozgás - a kéz célszerű működtetésének, a manuális készségek életkornak, fejlettségnek megfelelő fejlesztése. A vizuális közlések felfogása, értelmezése. A vizuális nyelv alapelemeinek - pont, vonal, folt, forma, szín, tónus tudatos alkalmazása a közlésben, az alkotásban. Téri helyzetek, időbeli folyamatok értelmezése, megfogalmazása, megjelenítése az oktatásban. Művészeti alkotások elemzése, a megértés, a feldolgozás segítése. Alkotó kifejezés - a fejlettségnek megfelelő mód és technika alkalmazásával. Az átélt élmény megjelenítése dramatizálással, reflektálás irodalmi, zenei, filmes élményekre - gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezése a képi, a plasztikai műfajokból tanult módszerek, eszközök alkalmazásával. Használati tárgyak készítése, az anyagforma-funkció egysége a tárgykészítésben. Vizuális kultúra A díszítő formálás elemei, mintái, csomagolástechnikák. A tárgykészítés folyamata, gondolati és kivitelezési terv. Az építészettel, a lakótérrel és berendezéssel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységek. Mozgókultúra és médiaismeret A tanulók fejlettségének megfelelő műsorok, illetve azok részleteinek csoportos/kiscsoportos megtekintése.

Fejlesztési feladatok A közvetlen érzékszervi tapasztaláson alapuló élmények biztosítása, feldolgozása a környezetben, a lakóhelyen, a műalkotások, a természeti látványok területén. Az azonosságok, a különbségek tudatosítása. Téri helyzetek leírása szóban, megjelenítése szabadkézi rajzban. A mozgásélmény megfogalmazása, az időbeli folyamatok, változások megfigyelése, tudatosítása. Egyszerű közlő ábrák értelmezése. Segítségadás a művészeti alkotások szépségének, üzenetének befogadásához, megértéséhez, átéléséhez. A kezdeményező, az alkotó magatartás kialakítása, fejlesztése. Fokozott önállóság a feladatok megoldásában - rutinok, készségek, jártasságok kialakítása, fejlesztése. Változatos technikák alkalmazása az önkifejezésben, az alkotásban. Tapasztalatok gyűjtése a természetes és a mesterséges környezetről. Egyszerű tárgyak készítésének készségei, kifejezőeszközeinek megismertetése, az anyag-funkció-forma egysége. Fejlesztési feladatok A tárgyhasználó és a fogyasztói magatartás alakítása. Az egyéni ízlés, stílus érvényesítése a saját tárgy készítésében.

Fejlesztési feladatok A megfigyelés, a tájékozódás, a rendszerezés, a kommunikációs és együttműködési, a problémamegoldó és készség, képesség fejlesztése. A művészi alkotásokban megismert konfliktusok értelmezésével a toleráns, másokkal szemben empatikus személyiség kialakításának segítése. Az életvezetés során adódó krízishelyzetek humánus kezelését szolgáló képességek fejlesztése.

182


Informatika A műveltségi terület - igazodva az informális társadalmi elvárásokhoz - középpontjába a munkához, az életvitelhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzést és készségfejlesztést állítja. A mindennapi élet szerves részeként jelenlévő informatikai ismeretek, illetve az informatikai ismerethordozók használatának készsége, az esélyegyenlőség megteremtése, az életvitel céljából is kiemelkedő jelentőségű. A tanulóinknak képessé kell válniuk az informatika eszközrendszerének alapvető használatára. Ez ad lehetőséget számukra gyors, korszerű ismeretszerzésre, ügyintézésre. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai: a) Érzékszervi megismerések. b) Térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése. c) Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés műveleteinek gyakorlása. d) Szabályfelismerés, tervező, rendszerező, döntési képesség fejlesztése. e) Csoportosítások, következtetések. f) Algoritmikus és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. g) A gyors, pontos, koordinált mozgásos reagálóképesség fejlesztése. h) A figyelem, az emlékezet, az akarat, az alkotó képzelet fejlesztése. i) Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése. j) Analízis, szintézis. k) Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése. Az Informatika nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai: a) Számítástechnika A számítógép története, magyar vonatkozásai; az elektronikus számítógépek fejlődése. A kalkulátor használata; Számítógépkezelési alapismeretek. Számítógép-kezelési alapismeretek Operációs rendszer megismerése, futtatás, keresés, másolás; mágneslemez formázása. A számítógépes információ tartalma, adat és jel közötti összefüggések.

Algoritmusok Algoritmusok leírása szöveggel, rajzzal játékos számítógépes környezet alkalmazásával.

Fejlesztési feladatok Ismeretek bővítése, módszerek elsajátítása, eszközök és rendszerek használata.

Fejlesztési feladatok A számítógép működési elvének megértése, műveletek alkalmazása a feladatok megoldásához. Adatbázisok eszközszintű kezelése. A folyamatok megértése. Technológiák alkalmazása. A rendszerek közötti átjárás problémamegoldás szintű használat. Fejlesztési feladatok A számítógépes technika felhasználása a tudás bővítésére, kezdetben segítséggel, később önállóan is.

183


Egyszerű algoritmus kódolása, kipróbálása kész programokban. Gyakori problémák algoritmusai.

Dokumentumkészítés Ismerkedés alapvető dokumentumformákkal, szoftverekkel; ikonok használata, egyszerű szöveg- és rajzkészítés.

Adatkezelés Az iskolai élet adatai, adatállományának elkészítése, az adatkezelés etikai szabályai. Táblázatkészítés Kész táblázat gépbe vitele. Adatmódosítás a táblázatban.

Számítógéppel segített problémamegoldás Paraméterek változtatása: matematikához, fizikához kapcsolódó paraméterek közötti kapcsolatok. Számítógépes hálózat A számítógépes hálózat funkciója, információszerzés egyszerű keresőprogrammal. b) Könyvhasználati ismeretek Dokumentumismeret Különböző dokumentumfajták megismerése, csoportosítása. Ismerkedés a könyvtári nyilvántartás számítógépes adatbázisaival; keresés kijelölt feladatra, dokumentum választása adott tantárgyi feladathoz. Az osztály életével kapcsolatos dokumentumok létrehozása, nyomtatása.

Fejlesztési feladatok A rendelkezésre álló eszközök célszerű használatának elsajátítása. A technológiák megismerése az esztétikus alkotások készítéséhez. Adatok gyűjtése a dokumentumok tartalmának bővítésére, pontosítására, színesítésére. Fejlesztési feladatok Eszközök, technikák mozgósítása az adatok gyűjtésében. Adatbázisok megismerése, az etikai normák betartásának tudatosítása. Fejlesztési feladatok Az adatok célnak, feladatnak megfelelő feldolgozása. Statisztikai adatok gyűjtése, bővítése. Becslések megállapítás, a következtetések összehasonlítása a valóssággal. Helyi adatok összevetése országos adatokkal. Fejlesztési feladatok Egy adott probléma megoldásához a megszerezhető ismeretek mozgósítása, segítséggel, majd önállóan. Fejlesztési feladatok A hálózat eszközként való használata ismeretek gyűjtéséhez, kapcsolatok építéséhez, problémák megoldásához. Fejlesztési feladatok Gyakorlati problémák megoldása a dokumentumok készítésével. Annak megtanulása, hogy a kész alkotások egy átlátható rendezett formában legyenek tárolva a későbbi felhasználás, illetve a könyvtár bővítése érdekében.

184


Általános könyvhasználati ismeretek A szabadpolcos kézikönyvtár használata, lexikonok, enciklopédiák. A betűrendes katalógus használata szerző és cím szerint. Az önálló könyvtári ismeretszerzés főbb lépései, rendszerezése az aktuális érdeklődéshez igazodva.

Fejlesztési feladatok Eligazodás a logikai rendben meglévő információforrások között, használatuknak megtanulása, szokások kialakítása.

Életvitel és gyakorlati ismeretek A műveltségi terület az ismeretek és fejlesztési feladatok tekintetében szintetizáló feladatot tölt be. Életmóddá, szokás-, viselkedés- és magatartásformává szervezi a fejlesztés kiemelt területeit, az ismeretek halmazát. A közvetlen környezetben szerzett tapasztalatokból kiindulva a technika, a társadalom, a munka világában történő pontosabb, tudatosabb eligazodást szolgálja. A tanuló egyediségének, megváltozott tulajdonság együttesének figyelembevételével hozzájárul az én kompetencia, a cselekvési, a szociális, a kommunikációs kompetenciák kialakításához. A sérülés specifikus jegyek figyelembevételével épít a NAT ezen műveltségi területen megfogalmazott alapelveire, kiemelt fejlesztési területeire, fő témaköreire, feladataira. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai: a) A gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése: azonosságok, különbségek, csoportosítások, szabálykeresések, analógiák, felismerése, összefüggések megoldása, okokozat felfedezése. b) A problémafelismerő, a tervező, alakító, konstruáló képesség fejlesztése, kíváncsiság, motiváltság ébrentartása. c) A cselekvőképesség fejlesztése, önellátás, környezetellátás technikáinak elsajátítása, alkalmazása. d) Motorikus képességek fejlesztése, szabályozott akarati mozgások, mozdulatok továbbfejlesztése. A kar-kéz sebességének és ütemének alakítása. e) A munkához való helyes viszonyulás, az érzelem, akarat, kitartás céltudatos fejlesztése. f) A reális énkép, önismeret kialakítása, távlati lehetőségek felismerése, az önfejlesztő magatartás elfogadtatása. g) Szociális képességek fejlesztése. Az Életvitel és gyakorlati ismeretek nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai: a) Egészség- és szabadidő-kultúra Az ember életvitele, az egészséges életmód, az életkornak, egészségi állapotnak megfelelő korszerű táplálkozási ismeretek, szokásrendek. Öltözködés, tisztálkodás, ön- és környezetellátó technikák, káros szenvedélyek és következményeik. A szabadidő tevékenységei - sport, szórakozás, játék, művelődés, társas

185

Fejlesztési feladatok A saját élményen, tapasztalaton alapuló egészségmegóvás problémakörének felismerése, személyes lehetőség és szerep az életvezetésben, az egészség megóvásában, életvezetési problémák felismerése a családi környezetben, a testilelki-szociális egészség megőrzésében. Az életmód és a munka világának összefüggései.


A szabadidő, mint szükséglet, egyensúly a munka- tanulás- szabadidő szervezésében. Információgyűjtés segítséggel (ismeretterjesztő források, dokumentumok, zsebkönyvek, szakkönyvek, lexikonok).

kapcsolatok.

b) Munka- és termeléskultúra Az anyag. Elemzés, tervezés, döntés, szervezés, kivitelezés. Anyagmegmunkálás ismeretei, eszközei, műveletei, gazdaságossága. A termelés, elosztás, szállítás, fogyasztás, a gazdálkodás ismeretei.

c) Közlekedés- és környezetkultúra A közlekedés eszközei, szabályai, a közlekedés rendszere, története, változásai. A természeti, a tárgyi, az épített környezetünk értékei, változásai. A gazdálkodás, a termelés hatása a környezetre, környezetvédelem, környezetgazdálkodás.

Fejlesztési feladatok A munka és technika szükségessége és haszna az ember életében. Tapasztalatszerzés a mesterséges környezetről, szabálykövető magatartás a mesterséges környezetben, anyagok, formák, egyszerű szerkezetek megfigyelése, az anyagalakító tevékenység műveletei. Az építő- szerelő- konstruáló folyamat, a munkahely rendje, időbeosztás, monotómia a különböző pályaterületeken. Gazdálkodás az anyaggal, energiával, a munkával és az idővel. A jó testtartás, elemi kézügyesség, jártasság az eszköz nélküli anyagalakításban, jártasság a legegyszerűbb eszközhasználatban. Az egyéni tulajdonságok és eredményesség összefüggései a tervezés, szervezés, kivitelezés során. Önértékelő-, ítélőképesség, az individuális különbségek megfogalmazása. Fejlesztési feladatok Ismeretszerzési és probléma felismerés képesség. Tapasztalatok gyűjtése a közvetlen környezet közlekedéséről, eredményes térbeli tájékozódás a lakóhelyen, a gyalogos és tömegközlekedés szabályainak megismerése, elsajátítása, a figyelem, az elővigyázatosság a közlekedésben, konkrét

186


példák a helyes döntésekre különféle közlekedési helyzetekben. Érzékenység a környezet állapota iránt, a modernizáció pozitív és negatív hatásai, a személyes biztonság iránti igény és a magatartás, viselkedés összefüggései.

187


d) Háztartás- és fogyasztói kultúra A háztartás feladatai, háztartási munkák, munkafolyamatok, háztartási gépek, a lakás, lakáskultúra, a lakókörnyezet, a háztartási energia, a takarékosság.

Fejlesztési feladatok Tervezés, kivitelezés a háztartási és egészségi tevékenységben. A napi ismétlődő háztartási feladatok felismerése, tevékenységek ön- és környezetellátásban, gyakorlottság az egyszerűbb háztartási munkában, szerszámok, gépek használatában, a szolgáltatások igénybevételében. Tapasztalat a jövedelem beosztásában, tudatosság a takarékosságban. Érzékenység a közvetlen környezet, a lakás formai, esztétikai világában. Az otthon nyugalmának, mint értéknek, örömforrásnak elfogadása, szükségletek és lehetőségek felismertetése egyéni sajátosságok szerint. A minőség, a tudatos fogyasztás ismeretei, reklámok értelmezése, szelektálás, viszonyulás.

e) Pályaorientáció Egyéni különbségek szerepe a pályaválasztásban, pályaterületek, munkavégzés és kézügyesség összefüggései, eszközhasználati jártasság fontossága, a tanulás szerepe a sikerben, a pályacél, a folyamatos fejlődés lehetősége.

Fejlesztési feladat A munka és tanulás az ember életében. Az egyéni adottságok megismerésén alapuló önismeret fejlődése, tapasztalatok a legfontosabb pályákról, a hozzájuk vezető utakról, lehetőségekről, valóság és a vágyak, valamint a realitások összehangolása. A gazdálkodási, munkaképesség, mint érték, példák a pályamódosítással kapcsolatosan.

188


Testnevelés és sport Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók igen eltérő képességekkel és fejlettségi szinttel kerülnek az iskolába. Mind az értelmi, mind a fizikai képességek területén nagy különbségeket mutatnak. Gyakori a helytelen testtartás, mozgásos ügyetlenség, a diszharmonikus, az inkoordinált mozgás. A tanulók egy részénél mozgásfogyatékosság nehezíti a cselekvéses tanulást, aktív mozgástevékenységet. Mindezek szükségessé teszik, hogy az általános testnevelés körét kibővítve, a gyógypedagógia és ezen belül a szomatopedagógia eszközrendszere segítse eljuttatni a tanulókat a rendszeres testedzés, a mozgásos játéktevékenység öröméhez, a mozgásbiztonsághoz. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai: a) Erősítse a mozgásigényt, a kezdeményezőkészséget, bátorítson mozgásos feladatok, gyakorlatok elvégzésére. b) Tanítson mozgásos játékokban való együttműködésre, szabálytartásra, a játék örömére. c) Fejlessze a mozgásos alaptechnikák elsajátításának képességét, a kitartást, az állóképességet. Kiemelt feladat az általános kondicionálás, a test hajlékonyságának, a végtagok ügyességének fejlesztése, a gyorsaság, az ugró, a dobó, az egyensúlyozó képesség alakítása, a tanuló biológiai állapotának, terhelhetőségének függvényében. d) A saját testen való biztonságos tájékozódás kialakítása (függőleges és vízszintes zónák), a téri viszonylatok pontos felismerése, viszonyszavak felfogása, használata, a téri biztonság erősítése. e) A szép testtartás, a harmonikus mozgás fejlesztése. f) A tartós figyelem, a fegyelmezett feladat-végrehajtás fejlesztése, a felelős magatartás beláttatása. g) Önismereti képesség fejlesztése, önállóság, a versenyszellem erősítése. A Testnevelés és sport műveltségi terület nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai: a) Rendgyakorlatok Állások, testfordulatok, menet- és ellenvonulás, alakzatok, alakzatváltoztatások.

b) Gimnasztika Egyszerű: nyak, kar-, törzs-, lábgyakorlatok. Összetett gyakorlatok, előkészítő, nyújtó és ernyesztő hatású gyakorlatok, kéziszer nélkül és kéziszerrel.

Fejlesztési feladatok A foglalkozások rendjének és a fegyelem szükségszerűségének felismerése saját élményen és tapasztalaton keresztül. A szervezett forma elfogadása, a rendgyakorlatok pontos kivitelezése és a helyes testtartás összehangolása, az önfegyelem növelése, a közösségben elfoglalt hely megtalálása, megtartása. Fejlesztési feladatok A mozgásszervek általános képzése, előkészítése, életfontosságú készségek fejlesztése, mozgáskoordináció alapjainak kialakítása. A szervezet sokoldalú előkészítése, foglalkoztatása, általános kondicionálása, erőnlét megszerzése, fenntartása, állandó fokozása.

189


c) Természetes gyakorlatok Járások, futások. Ugrások, dobások, emelések, hordások. Küzdőgyakorlatok, kúszás, mászás, függeszkedés. Egyensúly- és támaszgyakorlatok.

A törzs és a végtagok mozgatórendszerének kiterjedt fejlesztése, a mozgásérzékelési képesség csiszolása. Fejlesztési feladatok A test valamennyi izomcsoportjának, valamint az egész szervezetnek általános fejlesztése. Helyzet- és helyváltoztatások társakkal, tárgyakkal is. Egyensúlyozó gyakorlatok nehezedő feltételekkel - vastagság, magasság. Az erő, az állóképesség, a gyorsaság, az ügyesség növelése. Jellemtulajdonságok - akarat, bátorság fejlesztése.

190


d) Atlétika Járás tempóváltásokkal. Futások: iram-, kitartó, akadály-, kanyar- és terepfutás. Váltófutás. Rajtgyakorlatok: álló-, térdelőrajt. Ugrások: távolugrás, magasugrás. Dobások tömött labdával. Kislabdahajítás, súlylökés. e) Torna Testhelyzetek, támaszok talajon és szereken. Függések, vegyes helyzetek, mozgásos elemek, erő- és lendületi elemek.

Fejlesztési feladatok A megfelelő futótechnika kialakítása. A nehézségi erőt legyőző képességegyüttesek megalapozása, gazdaságos erőkifejtés tökéletesítése, a testi képességek harmonikus fejlesztése. A helyes ugró- és dobótechnikát fejlesztő gyakorlatok, fizikai erőt fokozó feladatok. Fejlesztési feladatok Mozgáskészségek megszilárdítása, a motoros képességek fejlesztése, ízületi mozgékonyság növelése, célirányos kondicionálás, koordinációs képességek tökéletesítése. Jó izomérzékelés, az egyensúly- és ritmusérzékelés képességének optimalizálása. f) Labdagyakorlatok Fejlesztési feladatok Egyedül: fogás, dobás, elkapás, labdavezetés Az alapvető fizikai képességek komplex kézzel, lábbal. módon, valamint külön-külön történő Gyakorlatok párban és társakkal. Páros fejlesztése, mozgásműveltség fejlesztése. gyakorlatok két labdával. A személyiség formálása csoport-, illetve csapatjátékokon keresztül. g) Testnevelési sportjátékok, testnevelési Fejlesztési feladatok játékok Az adott sportág technikai, taktikai elemeinek bevésése. Mozgékonyság, rugalmasság fokozott trenírozása. A megosztott figyelem képességének automatizálása. Helyzetfelismerő képesség fejlesztése. h) Természetben űzhető sportok (helyi Fejlesztési feladatok lehetőségek függvényében) Egyéni, páros és csoportos ügyességfejlesztő feladatsorok, ellenállóképességet, edzettséget növelő szervezett játékok. i) Könnyítet testnevelés Fejlesztési feladatok Mozgáskorrekciót szolgáló gyakorlatok Tartásjavító és korrigáló gyakorlatok, egyénre szabottan, valamint a helyi prevenciós és rehabilitációs feladatok, tantervben rögzítettek közül a nem sporteszközök alkalmazásával is. ellenjavallott tananyagok. Önállóan végezhető mozgásfejlesztő, kondicionálást biztosító gyakorlatok. j) Úszás (lehetőség szerint) A mell- és gyorsúszás rávezető gyakorlatai, a mell- és gyorsúszás technikája, kapcsolódó rajt- és fordulótechnikák, vízi játékok.

Fejlesztési feladatok Hidrogimnasztikai elemek, vízbiztonsági gyakorlatok, úszásnemhez tartozó technikai elemek, ciklikus mozgássorok automatizálása, távnövelő gyakorló feladatok, egyéni, páros és csoportos vízi ügyességi játékos feladatok.

191


Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció Az egészségügyi célú rehabilitáció Az egészségügyi rehabilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebből a szempontból fontos a gyermekneurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás A gyógypedagógiai tanár/terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció A gyógypedagógiai tanár/terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt.

II. 

Az énkép, az önismeret kialakulása és a környezet fokozatos megismerése

A személyiség fejlődésének és kibontakozásának alapfeltétele, hogy a tanulókban kialakulhasson az identitástudat, önmagukat autonóm személyként, az emberi és dologi világ aktív résztvevőjeként tapasztalják meg. A személyes identitás elsőként a test megéléséhez, differenciált érzékeléséhez és észleléséhez, a saját személyiségnek a másiktól való elkülönítéséhez, önmaga egyedi, autonóm személyként való megtapasztalásához kötődik. Az önazonosság kialakulásában mindezen túl meghatározó szerepet játszanak a személyes élmények és történések, amelyek az érintett személy egyedi élettörténetének alkotóelemeit adják. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók esetében az identitás kialakulásának pszichofizikai feltételei jelentős mértékben korlátozottak lehetnek. Ezért a nevelés-oktatás kitüntetett és komplex feladata, hogy a tanulók: pozitív tapasztalatokat szerezzenek saját testükről és legszűkebb környezetükről, s e kettő egymáshoz való viszonyáról. Meg kell tanulniuk elkülöníteni magukat más személyektől, s a testséma kiépítése révén meg kell tapasztalniuk testük és - ezzel párhuzamosan - személyiségük határait. Mivel a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók számára a környezet eleinte a másik ember testi jelenléteként élhető meg, a tágabb emberi, dologi és kulturális jelenségekre tagolódó világ számukra fokozatosan válik megismerhetővé. Ezért a fejlesztő iskolai nevelés-oktatás során az egyes tartalmakat koncentrikusan, egymásra építve, egymásra vonatkoztatva és egymásból kifejtve kell tanítani úgy, hogy a gyermekek a tágabb környezet megismerése során mindig saját közvetlen tapasztalataikra és a már korábban megismert szűkebb környezetre támaszkodhassanak. Lehetővé kell tenni számukra: 192


-

az eltérő szenzoros modalitások (látás, hallás, tapintás, ízlelés, szaglás) közötti összefüggések megtapasztalását, illetve az ugyanazon modalitások által közvetített eltérő tartalmak elkülönítését.

Szükséges, hogy megtanulják felismerni az életük különböző színterein, eltérő időpontokban szerzett tapasztalataik közötti kapcsolatokat, az azonosságokat és különbözőségeket, valamint megtapasztalhassák az események ok-okozati összefüggéseit. 

Az önrendelkezés elismerése, a gyermekkor megélésének biztosítása és felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Az a tény, hogy a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók személyiségfejlődése jelentősen nehezített, és életük folyamán számos akadállyal kell megküzdeniük, nem változtat azon, hogy a növekedés és érés folyamatában megjelennek azok a szükségletek és igények, amelyek általában az egyes életszakaszok jellemzői. A tanulóknak a gyermek- és pubertáskort, az ifjú- és felnőttkort, végül az időskort jellemző tulajdonságok kibontakoztatásához segítségre van szükségük, hiszen számukra csak igen korlátozottan adottak a változó életszakaszokkal fellépő szükségletek és igények kielégítéséhez szükséges képességek. Az önállósodás, az autonóm döntéshozatal, a szociális kapcsolatok kiszélesedése, a párválasztás és a szexualitás világba való belépés a tanulók emberi jogai közé tartoznak. Mivel a kiszolgáltatottság mértéke nem értelmezhető az önrendelkezésre való képesség mutatójaként, a lehető legszélesebb körben - a mindennapi élet helyzeteiben is - biztosítani kell a tanulók számára a választás és önálló döntéshozatal lehetőségét. 

Testi és lelki egészség

A testi és lelki egészség a személyes életminőség és jóllét egyik meghatározó eleme. A súlyosan és halmozottan fogyatékos emberek életében a károsodások komplex együttese, valamint ezek pszichofizikai kihatásai alapvető módon befolyásolják az életvezetést és az életkilátásokat, hiszen a meglévő szükségletek kielégítésének eszköztára csak korlátozottan áll rendelkezésre. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók pedagógiájának - különösen a fejlesztő iskolai oktatás kezdetén - központi feladata: - az alapszükségletek kielégítése, - a jó testi és lelki közérzet megteremtése, amelynek minden eleme az iskolai nevelésoktatás alapvető, pedagógiai jelentőséggel bíró feladata is. - magában foglalja:  az elemi szükségletek kielégítését (a fejlesztési folyamatba épített ápolási és gondozási teendőket),  a megfelelő testi és pszichés közérzet kialakulásának támogatását,  az emberi alapszükségletek elismerését az élet minden területén; - hozzátartozik:  e szükségletek megélését és differenciált kielégítését szolgáló alapfeltételek megteremtése,  kielégítésük kommunikatív, pedagógiai és terápiás elősegítése,  az önállóság és

193




az egészséges életmódra nevelés feladatainak programba építése.  Információs és kommunikációs kultúra

Az információs és kommunikációs technikák a súlyosan és halmozottan fogyatékos személyek életében és életvezetésében egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert. A tanulóknak kommunikációjukban, a szabadidő eltöltése és a művelődés terén, valamint későbbi életük során egyaránt szükségük lehet a modern informatikai és számítástechnikai eszközökre, amelyeknek különösen nagy jelentőségük van az alternatív és augmentatív kommunikáció (a hiányzó kommunikációs készségek kompenzálása során) terén, a mindennapos helyzetekben való eligazodás, a személyi függetlenség és az önállóság biztosításában. Ezért különösen indokolt, hogy nevelés, oktatás, fejlesztés során kellő súlyt kapjon - a megfelelőképpen akadálymentesített, azaz hozzáférhetővé tett - informatikai és számítástechnikai eszközök megismerése, használata. 

Hon- és népismeret - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra

A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók a világot mindenekelőtt testi tapasztalataikon keresztül ismerik meg. Ezért fejlesztésükben kitüntetett helyet foglal el: a kommunikáció, a szociális interakció, a másik ember megértésének és önmaguk kifejezésének kölcsönösen egymásra épülő fejlesztése. Ennek során számos tanuló számára lehetségessé válhat, hogy a kultúra alapvető fontosságú értékeit, annak számukra közelségbe hozható részeit megismerjék és megértsék. A képzőművészeti alkotásokról, zeneművekről, irodalmi művekről szerezhető tapasztalatok a fejlesztő iskolai oktatás részét képezik. A súlyos és halmozott fogyatékosságból fakadóan különös jelentősége van az európai kultúra számukra talán legfontosabb elemének: az alapvető emberi és állampolgári jogok megismerésének és megértésének. Ennek az ismeretkörnek az elsajátítása előkészíti a tanulókat arra, hogy saját jogaikat a lehető legmagasabb fokon tudják képviselni és érvényesíteni. 

Kommunikáció

A másik ember megértése, az önkifejezés és az interakció fejlesztésének elősegítése. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók az iskolai oktatás kezdetén alig rendelkeznek kommunikációs eszközökkel, gyakran elszigeteltek saját környezetüktől is, és rendkívül nagy nehézséget jelent számukra önmaguk kifejezése. Ezért a fejlesztés elsődleges célja: - a gyermekek és környezetük közötti kapcsolat kialakítása, - a kommunikációs lehetőségek alapfeltételeinek feltárása és megteremtése, - az önálló kommunikációs repertoár fokozatos kiépítése, amely által képesek lesznek kifejezni szükségleteiket és igényeiket, kapcsolatba lépni más emberekkel és hatást gyakorolni környezetükre.

194


Ebből eredően a fejlesztő iskolai oktatás egymásra épülő és/vagy egymást kölcsönösen feltételező feladatai a következők: Bármely megnyilvánulás és testi - akár valamely vegetatív funkcióval összefüggő - állapot értelmes közlésként való értelmezése, és annak a testi kommunikáció eszközeivel való megválaszolása A tanulók minden megnyilvánulása, nehezen értelmezhető cselekvéseik - vegetatív jelenségek, sztereotip mozgások, nagyfokú zárkózottság, passzivitás, autoagresszív vagy agresszív megnyilvánulások, inadekvátnak tűnő nevetés, eltérő sírási hangok, A izomtónus-változás, megváltozott légzésritmus, artikulálatlan hangok, megnyilvánulások bármilyen színezetű indulatkitörések - fejlődéstörténetükre és a közlésként való konkrét helyzetükre vonatkozó jelentőséggel bírnak, értelmezik értelmezése helyzethez való viszonyukat, kifejezik emocionális állapotukat. A helyzet elemzésével, tanulmányozásával a gyógypedagógus megértheti az aktuális jelentést, felismerheti a kommunikatív célt és/vagy tartalmat, és képes lehet az adekvát válasz megadására. A tanulók különösen kiszolgáltatottak a betegségeknek, ennek Az egészségi hátterében elsősorban orvosilag feltárható okok állnak. A betegségek állapotban mint bármely más életmegnyilvánulás - azonban számos esetben bekövetkező összefüggésbe hozhatók a gyermekek emocionális állapotával és változások élettörténetével (pl. a szülők látogatásának elmaradása, a megszokott kommunikatív rutinok megbomlása stb.), szükséges ezek hátterének megismerése és megközelítése - a lehetőségek függvényében - a beavatkozás. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók kommunikációjának elsődleges eszköze a testük, hiszen számukra a világ és a másik ember Testi ezen a szinten válik megélhetővé. Ezért az oktatási tartalmakat azok kommunikáció testi dimenziójában kell hozzáférhetővé tenni. A tanulók és a gyógypedagógus közti bizalmas, bensőséges kapcsolat kialakítása, valamint a kommunikáció iránti igény felkeltése és megerősítése

Bizalmas és bensőséges kapcsolat kialakítása

A kommunikációs igény

A tanulók kommunikációs motiváltságának felkeltéséhez a tanulók és a velük foglalkozók között bizalmas, partneri és baráti (semmiképpen sem a gyermek-szülő kapcsolat mintáira épülő) kapcsolat kialakítására van szükség, melynek alapja a személyi állandóság. A bizalomteljes kapcsolat megtapasztalása a gyermek igényeihez illeszkedően - pl. néven szólítás, kézbevétel, simogatás, a gyermek jelzéseinek figyelembevétele és az arra adott válaszok biztosítható. A gyógypedagógus: törekedjen a tanulók figyelmének megtartására a tanulók által

195


felkeltése, megerősítése

A kommunikáció folyamatossága

feldolgozható jelekkel (a szem- és testkontaktus folyamatos fenntartásával, a gyermekhez intézett beszéddel); adjon adekvát, megfelelően időzített feleletet a tanulók reakcióira, hangadásaira (sírás, gőgicsélés, gagyogás), mozdulataira (mosoly, gesztikuláció); kísérje az egyes helyzeteket beszéddel, folyamatosan visszatérő elemekkel (jelzésként szolgáló mozdulatok, a helyzet megnevezése, ismétlődő testhelyzet felvétele, a szituációra jellemző tárgy megmutatása stb.); adjon megfelelő időt és segítséget a tanulóknak a helyzet megértésére és az orientálódásra. A gyógypedagógus: forduljon a tanulók felé újra és újra minél több kommunikációs csatorna kihasználásával (szólítsa meg őket, beszéljen hozzájuk, kérdezzen tőlük, énekeljen nekik stb.); fejezze ki önmagát, saját érzéseit és gondolatait, és erősítse meg a tanulókban azt az érzést, hogy érdemes kommunikálniuk és kifejezniük magukat; minden megnyilvánulásnak tulajdonítson értelmet, és adekvát módon feleljen ezekre; a kommunikáció folytonosságát igyekezzen biztosítani oly módon is, hogy tapasztalatait rendszeresen megosztja a gyermekekkel foglalkozó többi személlyel, így a szülőkkel is. Ezzel teremtse meg a lehetőségét annak, hogy a tanulók kommunikációs jelzései valóban integrálódhassanak mindennapjaikba, a kommunikáció fejlesztésének eredményeként ne csak napjaik egy-két órája, hanem egész életük lehetőséget kínáljon számukra gondolataik közlésére vagy környezetük jelzéseinek megértésére.

A tanulók szükségleteinek kommunikációval (hangdialógussal, beszéddel, jelekkel, tárgyakkal, gesztusokkal, testkontaktussal) kísért kielégítése, a gondozási folyamatokban a pedagógiai és terápiás szempontok érvényesítése (fejlesztő gondozás)

Az alapszükségletek kielégítése

A fejlesztő gondozás

A mindennapos tevékenységek: személyi higiéné (fürdés, zuhanyozás, mosakodás, hajápolás, száj-, láb- és körömápolás), öltözés, vetkőzés, levegőztetés, táplálkozás (etetés, itatás, ivás), ürítés biztosítása, támogatása, alkalmai pedagógiai jelentőséggel bírnak, és az oktatás szerves részét képezik. Az alapvető fizikai szükségletek kielégítése során a gyógypedagógus és munkatársai személyi segítőként legyenek jelen, és adjanak lehetőséget arra, hogy a tanulók alapvető, egyidejű tapasztalatokat szerezzenek saját testükről és a másik emberrel való kommunikatív együttlétről. Az alapvető biológiai szükségletek kielégítése során a gyógypedagógus és a személyi asszisztens kiszélesítheti a gyermekek

196


élményhorizontját, segíthet stabilizálni szociális kapcsolataikat, és színteret adhat a szituációhoz kötött tevékenységtanulásnak, gyakorlásnak. A fejlesztő gondozás során alakul ki az érzelmi kötődés, az elemi szociális kapcsolatok, a kommunikáció és az én, a személyes identitás első körvonalai. Az alapvető szükségletek kielégítésének alkalmaiban mindig kommunikációval kell kísérni a cselekvést, a folyamatot komplex egyénre szabott -, totális kommunikációs jelzésekkel kísérve a szokások kialakítására kell törekedni. A rituálék és szokások segítik a tanulókat a szituáció felismerésében, mely az adekvát együttműködés feltétele. Minden apró kommunikációs jelzést észre kell venni, melyek a tanulók aktuális szükségleteire utalhatnak. Az elemi kapcsolatfelvétel formáinak kialakítása, a mindennapos rutinhelyzetekben való tájékozódás elősegítése, a választás lehetőségének felkínálása, az igen-nem elkülönítése és alkalmazása

Kapcsolatfelvétel és üdvözlés

Mindennapos rutinhelyzetek egyezményes kifejezése A kommunikációs alapszabályok elsajátításának elősegítése

Az önálló döntéshozatal előkészítése

A gyógypedagógus: alakítson ki stabil szemkontaktust a tanulókkal. Amennyiben a tanulók vizuális információ-felvétele organikus és/vagy funkcionális okból akadályozott, a kapcsolatfelvétel egyéb, kölcsönösen működőképes módjának kidolgozása szükséges, mely a tanulók számára érzékelhetővé teszi nyitottságát és készségét közléseik fogadására. Készítse elő az ehhez szükséges testhelyzet felvételét, és kommunikációjával közvetítse a tanulóknak, hogy mindig kész közléseiket és megnyilvánulásaikat figyelemmel kísérni, egyénre szabott módon alakítsa ki a tanulók számára érthető üdvözlés és köszönés formáit, amelyet a tanulók is használni tudnak, és amelyet mások is alkalmazhatnak. Egyes szituációkra egyezményes, minden esetben azonos - a tanulók számára érthető, de lehetőleg minél szélesebb körben ismert - jelzések, szimbólumok használata, amelyek a tanuló számára minden esetben felismerhetővé teszik e helyzeteket. A figyelem felkeltésének és megtartásának képessége, a kommunikációs szerepek megértése, a kommunikációs funkciók értelmezése, a közös figyelem kialakítása, a kivárás képessége mind alapjai a működőképes interakciónak. A gyógypedagógus teremtsen minél több lehetőséget a tanulóknak arra, hogy a kommunikáció alapvető szabályrendszerét megismerjék, és ezeket alkalmazni is tudják. A gyógypedagógus: biztosítson lehetőséget, hogy a tanulók akár szóban, akár bármely más kommunikációs eszközzel igent és nemet mondjanak, kifejezzék elutasításukat egy helyzettel, személlyel vagy tárggyal kapcsolatban. Különös jelentősége van a visszautasítás szociálisan elfogadható módjai megtanításának, teremtsen választási helyzeteket, amelyben a tanulók megérthetik, hogy

197


szükségleteik kielégítésére két vagy több módon is lehetőség nyílik. Ennek az a jelentősége, hogy minden tanuló megtapasztalhatja a környezete feletti kontrollt. A tanuló azon élménye és tapasztalata, hogy képes a kívánsága szerint befolyásolni a környezete történéseit, a legerőteljesebb motiváló eszköz. Az alternatívák közötti választásra bármely, a tanuló által alkalmazott kifejezési forma - mozdulat, ránézés, hangadás stb. - alkalmas lehet. A nyelvi kommunikáció bevonása a nevelés-oktatás folyamatába, ezzel a valóság nyelvi birtokbavételének, a beszélt és írott kommunikációs formák elsajátításának előkészítése

A nyelvi eszközök folyamatos alkalmazása

A nyelvi eszközök folyamatos alkalmazása

A gyógypedagógus önkifejezése

A gyógypedagógus: a nevelési-oktatási helyzeteket beszéddel vagy énekkel kísérje, a tárgyakat, eseményeket és személyeket nevezze meg, szem előtt tartva a „mindig ugyanazt, mindig ugyanúgy” szabályát. Ezzel előkészítheti, hogy a nyelvi közlések a későbbiekben a konkrét helyzetekről leválva is értelmezhetők legyenek. Így fokozatosan lehetővé válik a tanulók számára a világ jelenségeinek fogalmi szintű megértése, figyeljen arra, hogy a nyelvet kísérő metakommunikatív és paranyelvi mozzanatok (hangsúly, hanglejtés, dallam, ritmus) emocionális tartalmakat közvetítenek, és hitelesítik - vagy éppen cáfolják - a beszéd tartalmát. Amennyiben van olyan tanuló a csoportban, aki esetében az auditív információ felvétele nehezített, a pedagógus a nevelésioktatási helyzeteket a tanuló számára érzékelhető gesztusnyelvvel vagy egyéb alternatív kommunikációs formában kísérje. Az emocionális tartalmak közlésére ebben az esetben is fektessen hangsúlyt. A beszédet ebben az esetben se hagyja el, mert azzal egyrészt lehetőséget teremthet, hogy a tanuló az auditív információk feldolgozása terén fejlődjön, másrészt a tanuló izoláltsága csökkenhet, mivel környezete számára is érthetővé válik kommunikációjának tartalma. A gyógypedagógus: fejezze ki saját véleményét („Én szeretnék ezzel a labdával játszani. És te?”), ezzel minden egyes tanulót ösztönözzön kommunikációra, és tegye lehetővé, hogy a tanuló reagáljon, kifejezze saját attitűdjét, tiltakozását vagy beleegyezését, az önkifejezéssel és a tanulók kommunikációjának motiválásával teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermekek saját cselekvéseiket egyre inkább a beszélt nyelv kontextusában ismerjék fel.

Alternatív és augmentatív kommunikációs lehetőségek feltárása, a kommunikációs eszköztár egyénre szabott kiválasztása Kommunikációs

Figyelembe véve a tanuló mozgásállapotát, érzékszerveinek működését,

198


eszköztár kiválasztása Konkrét helyzethez kötődő eszközök alkalmazása

Elvont kommunikációra alkalmas eszköztárak alkalmazása

kognitív képességeit, motiválhatóságát, kommunikációs igényét és szintjét, a gyógypedagógus válassza ki a tanuló számára legmegfelelőbb kommunikációs eszköztárat. A tárgyak, képek, testjelek, gesztusok vagy hangok beillesztése a nevelési és oktatási folyamatba lehetővé teszi a tanulók számára, hogy a mindennapos helyzetekben, a konkrét szituációhoz kötötten - de azoktól egyre függetlenebbé válva - kifejezzék szükségleteiket, és hatást gyakoroljanak környezetükre. A magasabb absztrakciós képességet igénylő kommunikációs eszközök (például kép- és jelképrendszerek, gesztusnyelv, jelnyelv) alkalmazása elsősorban azoknál a nem súlyosan értelmi fogyatékos tanulóknál eredményes, akik súlyos beszédzavaruk miatt nem képesek magukat beszéddel kifejezni. Ezek az eszközök lehetővé teszik számukra, hogy nyelvtanilag összetett, absztrakt mondatokat alkossanak, amelyek jelentése független lehet a konkrét szituációtól, illetve, hogy kifejezzék magukat, kommunikáljanak környezetükkel, és - ha képességeik lehetővé teszik - a későbbiekben elsajátítsák az írott nyelvet, illetve annak elemeit.

A tanulók egymás közti kommunikációjának ösztönzése: egymás üdvözlése, közösen végzett feladatok és játékok alkalmazása, a csoportos foglalkozások során a tanulók cselekvéseinek egymás számára is értelmezhetővé és hozzáférhetővé tétele, a társakkal való test-, szemkontaktus formáinak megtapasztaltatása

Csoportos foglalkozások

Az egymásra figyelés ösztönzése A tanulók közti közvetlen kommunikáció támogatása

Az intézményi rehabilitációs pedagógiai programba épített csoportos foglalkozások (például reggeli kör, közös étkezések, közös fejlesztő foglalkozások) és közös aktivitások (adott témáról való beszélgetés, közös éneklés stb.) lehetőséget teremtenek a közösség kialakulására. A gyógypedagógus ösztönözze, hogy egymást megismerjék, egymás nevét tanulják meg. Serkentse őket, hogy figyeljenek mások cselekvéseire, és hívja fel az egyes tanulók figyelmét arra, hogy a többiek mit és hogyan csinálnak az osztályban. A gyógypedagógus egymás felé is közvetítse a tanulók megnyilvánulásait, a többi tanuló számára is kommentálja közléseiket, tegye lehetővé, hogy a tanulók egymással is kapcsolatba kerüljenek.

A tágabb - idegen - környezetben való kommunikáció megtanulása, a nagyobb önállóság és a szélesebb kulturális közösség életében való aktív részvétel lehetőségének megteremtése A tágabb világra vonatkozó tartalmak közvetítése Iskolán kívüli foglalkozások szervezése

Az iskola tegye lehetővé, hogy az oktatásban a tágabb világra vonatkozó tartalmak (természeti jelenségek, társadalmi jelenségek) is megismerhetők legyenek. Az iskolán kívüli foglalkozások, kirándulások, más iskolák tanulóival való találkozás, közösségi tanulási és játéklehetőségek felajánlásával a gyógypedagógus teremtsen lehetőséget a

199


Integrált programok szervezése 

tanulóknak, hogy minél szélesebb körű tapasztalatokat szerezzenek az emberi, kulturális és természeti világról. Integrált programok szervezésével az iskola biztosítsa a tanulók számára azokat a tapasztalatokat, amelyek a tágabb világ és a társadalom megismerését szolgálják, és lehetőséget teremtenek a megtanult kommunikációs formák új helyzetekben való kipróbálására és gyakorlására.

Mozgásnevelés

A testséma kialakítása, a mozgás örömének átélése és az önálló cselekvés ösztönzése A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók többsége - túlnyomó részben a központi idegrendszeri (agyi) sérülés domináns jelenlétéből fakadóan - súlyos fokban mozgáskorlátozott. E területen a nevelés, oktatás, fejlesztés célja a tanuló testsémája kialakulásának elősegítése, a mozgásszerv-rendszer optimális működésének biztosítása, a károsodott tartási és mozgási funkciók korrekciója, kompenzációja, az állapotromlás megelőzése, és a mindennapos tevékenységek, valamint a tanulás, játék- és munkatevékenységek motoros feltételeinek kialakítása.

Ebből eredően a fejlesztő iskolai oktatás egymásra épülő és/vagy egymást kölcsönösen feltételező feladatai a következők: A szenzomotoros depriváció csökkentése, a szenzomotoros területen kialakult fejlődési elmaradások pótlása célzott ingerléssel, passzív mozgatással (mozgásérzékelés) és facilitált mozgások kiváltásával; az önindította mozgások ösztönzésével, a célirányos, akaratlagos mozgások optimális feltételeinek megteremtése érdekében a testkép, testséma kialakítása és fejlesztése

A saját test megélése és a testséma kialakítása

A saját test megélésének és a testséma kialakításának elősegítése érdekében lehetővé kell tenni: a test érzékelését mozgás közben, nyugalmi állapotban, a lazítás és feszítés állapotaiban, a test térbeli helyzetének érzékelését különböző testhelyzetek felvételével és ezek megváltoztatásával, az egyes testrészek differenciált érzékelését különböző szomatikus és vibratorikus ingerek biztosításával, a rendelkezésre álló térben, annak eszközeit kihasználva a saját testnek az emberekhez és a dolgokhoz viszonyított helyzetének a térben való érzékeltetését, a test pozitív megélését és a mozgás fejlődését az alapvető szükségletek kielégítése során - a fejlesztő gondozás módszerét

200


A tér és a téri viszonylatok megélése és tudatosítása

Testi kommunikáció alkalmazása Aktivitás felkeltése, motoros válaszadás ösztönzése

is alkalmazva. A tér és a téri viszonylatok megélésének és tudatosításának elősegítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tanulók aktív és passzív módon is megtapasztalhassák a különféle téri viszonylatokat. Az önálló mozgásaktivitásra képes tanulók mozgásra ösztönözésével (gurulások, csúszások, forgások stb.) a gyógypedagógus segítse őket abban, hogy saját mozgásukról szenzoros visszajelzést kapjanak. A súlyosan mozgáskorlátozott tanulóknak is biztosítani kell a mozgás lehetőségét: rendszeres időközönként gondoskodni kell helyzetük megváltoztatásáról annak figyelembevételével, hogy ennek során megtapasztalhassák a mozgás élményét és a téri viszonyok alapformáit (közel-távol, alul-felül stb.). A saját test érzékelésének közvetlen testi kontaktuson, testi kommunikáción keresztül (légzés, érintés, masszázs stb.) történő érzékelésének lehetővé tétele. A szomatikus, vesztibuláris, vibratorikus, akusztikus, vizuális, taktilis és haptikus ingerek biztosítása során az aktív motoros válaszadásra történő ösztönzés, kihasználva a tanulók mozgásos reakcióit az aktivitás kialakulásához és fejlődésének támogatásához.

Pozicionálás, testhelyzet-korrekció, a helytelen testtartás és testhelyzet megszüntetése, a kóros mozgásminták gátlása, a különböző tevékenységekhez szükséges stabil és biztonságos testhelyzetek kialakítása

Helyes testhelyzetek felvétele

Gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök alkalmazása

A helyes testhelyzetek (fekvés, ülés) kialakítása és alkalmazása az általános testi funkciók (pl. légzés, emésztés stb.) javítása. A következményes tünetek (pl. decubitus, kontraktúrák, deformitások stb.) megelőzése. A mindennapos (önkiszolgálási) tevékenységek lehető legönállóbb kivitelezése (vizelet- és székletürítés, tisztálkodás, öltözésvetkőzés, étkezés stb.). A légzés, hangadás, tekintet, mimika, gesztusok, mutatás valamely végtaggal stb. optimális pozíciójának megtalálása és gyakoroltatása a kommunikáció motoros feltételeinek javítása érdekében. A tanulók szükségleteinek megfelelően a pozicionálás (fekvő, ülő és álló testhelyzetek váltakoztatásának) lehetővé tétele különböző segédeszközök alkalmazásával.

201


A mozgásfejlődés elősegítése a fiziológiás mozgássor szem előtt tartásával (a fej kontrolltól a felállásig) Fej- és törzskontroll, testhelyzetek kialakítása, megtartása

Helyzet- és helyváltoztatás

A fej- és törzskontroll kialakulásának segítése az érintett testtájak ingerlésével, az izomzat erősítésével, a szükséges mozgáselemek facilitálásával, a kóros mozgásminták gátlásával. A statikus testhelyzetek minél önállóbb megtartásának segítése segédeszközzel vagy anélkül (hason, háton és oldalfekvés, ülés különböző eszközökön, állás segédeszközzel vagy anélkül). A helyzet- és helyváltoztató mozgások kialakításának előkészítése, segítése a szenzomotoros ingerlés eljárásainak felhasználásával, a motoros aktivitás fokozásával. A helyzetváltoztató mozgások kialakítása és fejlesztése a fordulás, a végtagok emelése, a fej- és törzskontroll facilitálásával.

A kézhasználat, manipuláció motoros feltételeinek javítása, kialakítása és fejlesztése A manipuláció fejlesztéséhez szükséges előfeltételek A kézfelület érzékelésészlelésé nek fejlesztése Koordináció fejlesztése

Kézhasználat gyakorlása szituációhoz kötötten

Segédeszközök

A helyes testhelyzetek kialakításának segítése, megteremtése a kézhasználat feltételeinek megteremtése, a manipuláció fejlesztése érdekében. A végtagok átmozgatása, kilazítása a kézhasználat feltételeinek megteremtése érdekében. A taktilis, vibratorikus, vizuális ingerlés alkalmazásával a kéz érzékelésének, észlelésének elősegítése annak testsémába való stabil beépülése és a kézhasználat kialakítása érdekében. A szem-kéz, száj-kéz és két kéz koordinációjának kialakítása és fejlesztése a különböző testhelyzetekben. Az elsajátított kézfunkció beépítése a mindennapos tevékenységekbe, célzottan fejlesztve az önellátást és önkiszolgálást a tanult mozgások tudatos felhasználásával: a kézhasználat gyakorlása a tanulók számára „értelmes” és jelentőséggel bíró tevékenységek során, a kézhasználat gyakorlása a kommunikációs funkciók javítása érdekében, a kézhasználat, manipuláció lehetőségeinek kihasználása az irányított játék-, tanulási, kreatív és munkatevékenységek során. a rehabilitációs foglalkoztató (ergo-) terápia elemeinek beépítése a kézhasználat, a manipuláció fejlesztésébe. A kézhasználat és a manipuláció javítása érdekében a tanulók szükségleteinek megfelelően gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök alkalmazása.

A kommunikáció motoros feltételeinek javítása, kialakítása és fejlesztése Pozicionálás Mozgásgyakorlat ok végzése a kommunikáció

A megfelelő (megfelelően ellazított) testhelyzetek kialakítása a kommunikációs funkciók gyakorlásához. A gyógypedagógus az alkalmazott (alkalmazható) kommunikációs csatornától és/vagy eszköztől függően a foglalkozások során: segítse elő a mutatásra alkalmas testrész [fej, felső végtag(ok), alsó 202


kialakítása érdekében



végtag(ok)] célirányos mozgásainak kialakítását és gyakoroltatását, és javítsa a beszédszervek funkcióit (légzőgyakorlatok, fonáció, szájmotórium funkcióinak fejlesztése orális ingerléssel, masszázzsal, evésterápiával stb.).

A dologi, az emberi és a természeti világjelenségeinek megértése. Az érzékelésészlelés és az értelem fejlesztése, a valóság kognitív birtokba vétele

A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók dologi világhoz való viszonya a fejlesztő iskolai nevelés-oktatás kezdetén sok esetben szinte csak a táplálékfelvétellel, a testápolással és az öltöztetéssel kapcsolatos passzív élményekben merül ki. Kezdetben ez jelenti a világot, melyben otthon érzik magukat, amelyet észlelni képesek és uralni tudnak. Az ebből eredő, kényszerű befelé figyelésük megakadályozza őket abban, hogy felfedezzék a világot. Ezért a fejlesztés feladata az érzékelhető és észlelhető világ megnyitása, a dologi és emberi világ rendjének felfedeztetése és a valóság-megismerés tágítása a magasabb rendű kognitív folyamatok bekapcsolásával. Ebből eredően az oktatás egymásra épülő és/vagy egymást kölcsönösen feltételező feladatai a következők: A valóság megragadásának segítése, a szenzomotoros funkciók fejlesztése a) A külvilág felé való fordulás és a dologi világ megélésének elősegítése. Az első feladat, hogy egy elszigetelt világból a közös világba segítse eljutni a tanulót, majd olyan új tapasztalatok megszerzését tegye lehetővé számára, melyek a kifelé fordulásra ösztönzik.

Közös irányultság egy közös világra

Ösztönzés az aktivitásra, a külvilág aktív felfedezésére

Cél a kifelé fordulás, a tanuló figyelmének a közös világra való irányítása. Olyan élmények biztosítása, amelyek felkeltik érdeklődését, és amelyekre pozitív módon reagálhat. Ez tanulónként más és más módon valósulhat meg, a meglévő képességtől függően változhatnak az előnyben részesített ingerek és tevékenységek. A gyermekek önmagukat általában a környezet aktív explorálása során tevékenységük és észlelésük forrásaként élik meg, azonban a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók esetében a világ megélése és alakítása a motoros akadályozottságból eredően részben eltérő feltételek között zajlik. Az aktivitásra ösztönző környezet kialakítása figyelemfelkeltő és könnyen mozdítható, működésbe hozható eszközök használatával valósítható meg. Különböző eszközök és anyagok segítségével szociális interakcióba ágyazottan - a figyelem felkeltésére, újra és újra a világ felé fordulásra és annak aktív megtapasztalására ösztönöző ingerek biztosítása szükséges. Alkalmazni kell a

203


mozgásnevelés során kialakított testhelyzeteket, a fejkontrollt és a manipulációt elősegítő segédeszközöket. Szükséges minden érzékelési - vizuális, auditív, taktilis, kinesztetikus, proprioceptív, olfaktórikus és az ízleléssel összefüggő - terület fejlesztése a következő szinteken: figyelem, érzékelés, észlelés, differenciálás, emlékezet, szerialitás. A szenzoros funkciók fejlesztése történhet: a bazális stimuláció vagy más, a tanuló szükségleteinek megfelelő módszer és eszköz alkalmazásával, cselekvésbe ágyazottan, felhasználva a mindennapi tevékenységek adta alkalmakat (pl.: a szaglás és az ízérzékelés fejlesztése, a különböző ízek, szagok, illatok megkülönböztetése, az ezekre való visszaemlékezés természetes helyzetben, étkezés és evésterápia során is). A gyógypedagógus: használja ki az alapvető szükségletek kielégítésének alkalmait a tanulók testérzékelésének fejlesztéséhez, biztosítson különféle akusztikus ingereket a zeneterápia eszköztárának alkalmazásával. Az érdekes, különleges akusztikus ingerekre - kutyaugatás, fűrész hangja, csörömpölés stb. - külön fel A szenzoros kell hívni a tanulók figyelmét, ösztönözni kell őket a hangingerre funkciók való figyelésre, differenciálásra s az előzőekkel való fejlesztése összehasonlításra, tegye lehetővé figyelemfelkeltő és személyre szóló, egyszerű vagy éppen összetett vizuális ingerek észlelését. Helyezzen fényes, csillogó, élénk, színes, mozgó vagy éles kontrasztos tárgyakat a gyermek látóterébe. A látásnevelés eszközei (színes lámpák, mozgó fények stb.) is használhatók a vizuális észlelés fejlesztésére. A taktilis érzékelés a bazális terápia eszközeivel, cselekvésbe ágyazottan minden manipuláció során fejlesztendő (a tanulók figyelmének felhívása a tapintott anyag minőségére, felületére, hőmérsékletére). Ösztönözni kell őket arra, hogy a tapasztaltakat eddigi emlékeikkel összehasonlítsák). A proprioceptív és a kinesztetikus észlelés témakörét a mozgásnevelés tartalmazza, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy a saját test helyzetének és mozdulatainak érzékelése és érzékeltetése a mindennapi tevékenységek során is folyamatosan megtörténhet (öltözködés, tisztálkodás stb.). A tanulók kapjanak verbális és vizuális megerősítést is saját testük helyzetéről, mozdulataikról. b) Az önindította mozgás elősegítése és annak következményei. A gondolkodás későbbi műveletei az érzékszervi és a mozgásos struktúrák összekapcsolódásából erednek. Az észlelés és a mozgások koordinációjában a tanulás fontos szerepet játszik. Ehhez a tanuláshoz elengedhetetlen az önindított mozgások minél gyakoribb kivitelezése. Ezáltal a tanulók önmagukat a cselekvés végrehajtójaként ismerik fel, és szándékosan kezdenek cselekedni.

204


A szenzoros és a motoros működések összekapcsolása

A tér felfedezésének elősegítése

Az idő strukturálásának elősegítése

A cél az érzékelés és a mozgás (például a látás, a nyúlás és fogás, a hang irányába fordulás vagy a hangforrás keresése) összerendeződésének elősegítése. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulóknál az önindított mozgás gyakran nehezen kivitelezhető. Ezért a teret, eszközöket a tanuló adottságaihoz kell adaptálni, különös tekintettel arra, hogy a manipulálható tárgyaik legyenek számukra elérhető közelségben, vagy biztosítva legyen a tanuló számára a helyváltoztatás lehetősége. A manipulációt, fejkontrollt segítő testtartás és a segédeszközök használata - a tanulók szabadon történő közlekedése a csoportban legyen természetes. A segítés szükség szerint irányulhat a figyelemfelhívó inger felé történő fordulásra, az ingerkibocsátó tárgy megérintésére, megtapogatására, az azzal folytatott manipulációs tevékenységre, a mozdulat helyes kivitelezésére, elegendő időt hagyva a mozgásos tapasztalatszerzésre s a tapasztaltak feldolgozására, beépítésére. Míg az állandó befelé figyelés egyben a tér mellőzését jelentette, a cselekvéssel, a térben való manipulálással, mozgással kezdetét veszi a téri irányok és térbeli viszonyok megismerése. Feladat a minél többrétű térbeli tapasztalat megszerzésének biztosítsa. A testhelyzetek gyakori váltogatása, a különböző vesztibuláris ingerlést adó játékok még az önindított mozgásra nem képes tanulóknak is segítségükre lehetnek, ha minél többször megtapasztalják az alapvető téri viszonyokat, mint a „fent” és a „lent”, az „előre”, a „hátra” és az „oldalra”. A fejlesztés, a térbeli tapasztalatszerzés lehetséges eszközei: elegendő tér a mozgáshoz, olyan megmászható, felborítható, gurítható puha tárgyak, amelyekbe bele lehet bújni, alá, mögé lehet mászni, bele lehet dobálni és ki lehet venni belőle dolgokat, - szabadtéri játékok, játszóterek és a természet rendszeresen látogatása. Megfelelő számú segítő személyzettel és személyre szabott adaptációkkal kivitelezhetők a fel- és lemászások, a forgások, gurulások, lengések. A világ felé fordulással az idő strukturálódása is kezdetét veszi. Az örömmel végzett cselekvéseket már lehet várni, s több örömteli cselekvésnek sorozata is lehet. Törekedni kell a napi és heti rendszerességre, az időbeli tájékozódás - mely a kis egységektől halad a nagyobb egységek felé - megkönnyítésére. A napok sorrendje érzékeltethető az egyes napokra jellemző tevékenységek váltakozásával. A gyógypedagógus erősítse meg az időbeli tájékozódást a tanulókkal alkalmazott - egyénre szabott, vizuális vagy taktilis - kommunikációs módszer segítségével is. Az aktuális tevékenység jelzéséről fokozatosan térjen át az elmúlt, az aktuális és az elkövetkező tevékenység jelzéséig. Ezután fokozatosan az egész nap

205


tevékenységeit jelző napirendről térjen át a hetirendre. Ha a tanuló képességei lehetővé teszik, ezután vezethető be a havi, majd éves terv, naptár közös áttekintése. Ezt a folyamatot nagymértékben segíti, ha minden napnak, hónapnak egy-egy egyedi eseményét emeli ki a gyógypedagógus, melyet a közösen készített naptárban jelez, a tanuló számára érzékelhető vizuális vagy taktilis módon. Az elmúlt, átélt élmények felelevenítésével - fényképek, képeslapok, videó segítségével - a megismerés határai a múlt felé tágíthatók, míg a tervezett események elővételezésével a jelenből a jövő felé tekinthet ki a tanuló. Az idő strukturálásának legalapvetőbb egységeit a természet változásai (napszakok, évszakok, állatok, növények és emberek fejlődése, növekedése stb.) adják, ezért a fejlesztő iskolai oktatás A természeti biztosítsa annak lehetőségét, hogy a tanulók közvetlen tapasztalatokat világ megismerése szerezzenek a természeti világ jelenségeiről, és a velük kapcsolatos tevékenységeket maguk is végezhessék (évszakoknak megfelelő játékok, szokások). A szemiotikai funkciók megjelenésének, a valóság ábrázolásának segítése A világot alkotó tárgyak és jelenségek rendszeres és gyakori megtapasztalásával a tanulókban először emlékezeti képek alakulnak ki, majd állandósuló sémák, melyek a képzelet segítségével előkészítik a fogalmak kialakulását. A fogalmak lehetnek a hasonló valóságmozzanatok egész osztályát tükröző konkrét, illetve a kognitív fejlődés magasabb szintjén elvont fogalmak és az ezekkel történő gondolkodási műveletek. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók, különösen, ha az értelmi fogyatékosság súlyos fokban jelen van, rendszerint ezen a konkrét fogalmi szinten tudnak leginkább értelmi műveleteket végezni. Ha erre a szintre eljutottak, utalni tudnak a jelen lévő, a jelen nem lévő, az elmúlt vagy még meg sem történt eseményekre, dolgokra. A valóság ábrázolását mozdulatokkal, szimbolikus játékkal, tárgyakkal, képekkel, taktilis jelzésekkel és verbalitással szükséges elősegíteni.

Az utánzás tanítása, utánzásra késztetés

Szimbolikus játékok alkalmazása

A megfelelő mozgásos utánzáshoz rendszeres, önindított mozgásra és utánzásra érdemes mintára van szükség. Az utánzás ismételgetéssel kezdődik. A gyógypedagógus végezzen olyan gesztusokat, mozdulatokat, amelyeket a tanuló - még bizonyos idő elteltével is - maga is végre tud hajtani. Kezdetben a gyógypedagógus is utánozhatja a tanulót, ezzel könnyebben előhívhatja és megértetheti az utánzást. Alkalmazni kell azokat a mozgásnevelés során kialakított testhelyzeteket, amelyekben a gyermek szabadon tud mozogni. A fejkontroll kivitelezése és a szemkontaktus felvétele esetleg segédeszközök használatát is igényli. A közös éneklés, a reggeli kör alkalmával sok lehetőség nyílik mozdulatokkal kísért mondókák tanulására. A mozdulatok mindig a már ismert, gyakran végzett cselekvésekre utaljanak. A funkcionális (sokszor sztereotip) játékhasználatból a gyógypedagógus segítse a játéktárgyak beépítését egy szerepszituációba (például a korábban csak ide-oda tologatott autó építőanyagot, vagy ennivalót szállítson). Alkalmat kell teremteni arra, hogy a tanulók a különböző mozdulatokkal, hangokkal, tárgyakkal jelölhessék és lejátszhassák a képzeletükben, emlékeikben élő valóságot, a szimbolikus játékon keresztül feldolgozhassák feszültségeiket is. A szerepjáték (babázás, fodrász játék, főzőcskézés, boltos

206


A rajzolás elősegítése, a rajz fejlesztő hatása

A verbális - vagy alternatív és augmentatív eszközökkel segített – önkifejezés

játék) így fontos része lesz a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő iskolai oktatásának. Nem kell mindig ragaszkodni az élethű játéktárgyakhoz: a „mondjuk, hogy ez a...” fordulat fokozatos bevezetésével, az egyre sablonosabb, a valóságostól eltérő külsejű tárgyak használatával a tanulók előrébb juthatnak az elvonatkoztatásban. A rajzolás mint funkció kialakításához szükség van egyéni segítségnyújtásra (pozicionálás, adaptált segédeszközök stb.). A rajzolás lehet egyszerűen egy örömszerző tevékenység, magasabb szinten nem tudatos önkifejezési forma, kommunikációs eszköz. „Nyomot hagyni a papíron” egyéb eszközökkel is lehetséges. Figurás nyomdával pl. egész események megjeleníthetőek. Ha egy tanuló már legalább két dolog közül tud választani, a nyomda önálló kiválasztása után a papíron az általa megjelölt helyre segített mozdulatokkal nyomdázhat. A formarészletek színeinek variálásával egyedivé, sajátjává teheti munkáit. Az önálló mozgásra képes gyermekek kapjanak lehetőséget az önálló rajzolásra. A ceruzát foghatják kézben, szájban, lábujjak között, de felszerelhető a csuklóra, fejpálcára vagy egyéb segédeszközökre, amelyeknek már kismértékű elmozdításával is önállóan tud alkotni a gyermek. Becsüljük meg ezt az alkotást, díszítsük vele a csoportszobát vagy az iskolát. Azokkal a tanulókkal, akiknél a vizuális információfelvétel akadályozott, tárgyakból, tárgyrészletekből készíthetők képek, melyek a számukra lényeges taktilis információfelvételt segítik, fejlesztik.

A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulóknál a verbális kifejezések helyett sok esetben alternatív kommunikációs formákra van szükség, mely minden esetben a tanuló egyéni adottságaitól függően alakítandó ki. A jelek, szimbólumok, ábrák megértésének tanítása egyúttal az absztrakciót és a gondolkodást segíti. A kommunikációs forma építőköveinek alkalmasaknak kell lenniük arra, hogy azokkal a tanuló saját világát leírhassa, gondolatait megjeleníthesse, s környezete felől érdeklődhessen. A tanulók egyéni adottságaitól függ, hogy a számukra választott kommunikációs rendszer mekkora nyelvi egységeket tartalmaz. E nyelvi egységek a fejlesztés során tudatosan bővíthetőek.

Az elemi gondolkodási funkciók fejlesztése Átmenet a ténylegesen elvégzett cselekvés és a csak fejben végzett értelmi műveletek szintje között. A tanulók ezen a szinten már képesek eligazodni az általuk ismert helyeken, eltalálnak az épület egyik pontjából a másikba, de nem képesek lerajzolni vagy más úton visszaadni, hogyan is találnak el oda. Emlékeik még mozgásosak, a reprezentáció új síkján még nem képesek rekonstruálni, amit a cselekvés síkján már megszereztek. Ha az önálló helyváltoztatás nehezített, a téri megismerés elhúzódik, s a téri reprezentáció megjelenése is sokáig várat magára vagy teljesen el is maradhat. Ebben a szakaszban a fejlesztő iskolai oktatás feladatai a következők: A téri megismerés interiorizálásá-

A téri megismerés segítése személyre szabott segítség biztosításával. A bejárt, megismert teret jelölhetővé, lejátszhatóvá kell tenni. Kis lépésekben haladva, például a „hol van?” „merre találom?” „hová

207


nak elősegítése

A több szempontú gondolkodás elősegítése

A decentráció elősegítése



rajzoljam?” kérdések tudatosításával és sikeres megválaszolásának elősegítésével. A térben történt változások felfedezését, megértését segíti a tér ábrázolása makettekkel, terepasztallal, rajzokkal, mozgásos feladatokkal. E szakasz kezdetére jellemző, hogy a tanulók még nem képesek egyszerre több szempontot figyelembe venni, egyszerre csak egy kiválasztott szempont szerint értékelik a jelenségeket. A fejlesztés feladata annak kialakítása, hogy a tanulók egyszerre több szempontot is figyelembe és számba tudjanak venni. A fejlesztés célja a térre, időre, mennyiségre, távolságra, magasságra stb. vonatkozó decentráció, az egyéni helyzettől független gondolkodás kialakulásának segítése (például annak belátása, hogy az asztal előttem van, de másnak balra esik), a relációkat képviselő jelek és viszonyfogalmak megismertetése, használata. A közös játék alkalmas arra, hogy a játéktevékenységek során az eltérő szempontok, a többi tanuló perspektívája felismerhető, belátható legyen, és a tanuló megértse, hogy más szemszögből másképpen mutatkozhat meg ugyanaz a dolog.

A konkrét műveletek és a formális műveletek konstrukciójának elősegítése, a cselekvések logikai struktúrájának kialakítása, a tér, az idő és a tartam, a sorozatok, halmazok elemi fogalmainak elsajátítása

A halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő iskolai oktatásának a cselekvéses tanulás az alapja, de a meglassúbbodott vagy zavart motorium miatt számolni kell az érés esetleges időbeli elhúzódásával. Ebben a szakaszban a tanulók fokozatosan megtapasztalják az anyag és a súly állandóságát, és ismereteket szereznek a tömeg fogalmáról. A gondolkodás fejlődésével mód nyílik a téri viszonylatok absztrakt megismerésére is. Kialakulnak azok a minőségi műveletek, melyek a teret strukturálják: térbeli, egymást követő sorrend és szakaszok vagy távolságok elkülönítése; a hosszúság, a felszín stb. megmaradása. Összekapcsolódnak az időrendi összefüggések (előtt, után) a tartam összefüggéseivel (rövid vagy hosszú ideig). Egyszerre több tulajdonság alapján osztályozzák a tárgyakat és a fogalmakat, és több szempontból is képesek csoportosítani azokat. A számfogalom és a matematikai gondolkodás kialakulásában jelentős szerepet játszanak az absztrakt műveletek. Ha a tanulók képesek ennek elsajátítására, akkor e terület fejlesztésénél irányadónak lehet tekinteni a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében foglaltakat. A formális gondolkodás szakaszába jutott tanuló képes olyan elvonatkoztatásra és általánosításra, amelynek nincs szükségszerű kapcsolata a valósággal vagy a tanuló saját elgondolásával. Súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek között általában kevesen jutnak el ebbe a szakaszba. Az ő esetükben az egyén számára legmegfelelőbb fejlesztés érdekében a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében foglaltakat kell irányadónak tekinteni, és a megfelelő gyógypedagógiai intézményben történő iskoláztatásukat kell kezdeményezni. 

Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés

208


Az emberi lét esztétikai dimenziójának megtapasztalása és a kreatív tevékenységek ösztönzése. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók számára a műalkotások hozzáférhetővé tétele és azok önálló létrehozása, illetve az ehhez kapcsolódó feladatok a fejlesztő iskolai oktatás integráns részét képezik. A zenei, mozgásos, képzőművészeti és irodalmi alkotások megtapasztalása és önálló létrehozása lehetővé teszi a tanulók számára a befogadás, a megértés komplex emocionális és kognitív formáinak megtapasztalását, valamint a kreatív alkotás, létrehozás lehetőségét nyújtja számukra. Fontos, hogy a tanulók megtapasztalják, hogy maguk is képesek pozitív módon adni valamit a világnak. Ebből eredően a fejlesztő iskolai oktatás egymásra épülő és/vagy egymást kölcsönösen feltételező feladatai a következők: Az emberi lét esztétikai dimenziójának megnyitása, az elemi művészeti tapasztalatok hozzáférhetővé tétele, ezek örömforrásként való megtapasztalásának segítése Az elemi esztétikai élmények rendszeres megtapasztalásának segítése a fények, hangok, hangdialógusok, zeneművek közvetítése, megmutatása által, a mozgás (a tánc elemeinek beépítése) hozzáférhetővé tételével. Célja: a tanulókat segítse abban, hogy saját testükön és a másik emberrel való együttlétben - a légzés, a szívverés, a beszédritmus, a mozdulatok, az egész test egyes mozgásainak ritmusos ismétlődése, a hangdialógusok, énekek, mondókák, illetve ezek összekapcsolódása során - ritmust ismerjenek fel; a műalkotásokkal vagy annak elemi formáival való találkozás során a tanulók számára lehetővé tegye a felfedezés, a rácsodálkozás örömének, az újdonság élményének megtapasztalását, a műalkotásokhoz kapcsolódó érzelmek (boldogság, szomorúság, meglepődés stb.) átélését; segítse az új tapasztalatok összevetését, ezek egymás közötti Elemi esztétikai kapcsolatainak, eltérő jellegének felismerését, használja ki az egyes élmények művészeti tevékenységek több érzékszervre hatást gyakorló jellegét (például a zene akusztikus és vibratorikus modalitásainak összefüggéseit, a zene mint hallható, tapintható - akár számítógép segítségével - látható tulajdonságait); a foglalkozások kezdetének vagy végének, valamely cselekvéssor megkezdésének, tevékenységek zenei aláfestésének alkalmazásával. Az esztétikai elemek - akár rituálészerűen végzett - nevelési helyzetekbe illesztésével lehetővé tenni a tanulók számára egyes zenei motívumok, képek, mondókák ismétlődő felismerését. Minden tanulónál törekedni kell annak felmérésére, hogy melyek azok az élményforrások, melyek később beépíthetők szabadidős tevékenységének tartalmas eltöltésébe, és mely élményekből kiindulva lehet segíteni a tanulót a szabadidős tevékenységek kiválasztásában, a pihenésben, relaxálásban. A gyógypedagógus: A

209


tevékenységekről felerősített szenzoros visszajelzések adása

a szenzoros visszajelzések segítése, utánzása, a különböző érzékelési modalitások összekapcsolása által segítse a tanulókat saját cselekvéseik érzékelésében, észlelésében, az egyes aktivitások felerősítésének; tegye lehetővé, hogy a tanulók a zenehallgatás során, a zene ritmusát követve mozoghassanak, táncolhassanak: testüket ritmusra mozgassák, azon doboljanak; alkalmazzon erre a célra kialakított hangszereket vagy használati tárgyakat, természetes anyagokat. A tevékenységek során a tanulók minél több alkalommal kapjanak lehetőséget a választásra annak érdekében, hogy egyre tudatosabban vegyenek részt a foglalkozásokon, majd azok egyes elemei beépüljenek a szabadidős tevékenységbe vagy az önálló játékba is.

Az aktív cselekvés ösztönzése, elemi művészi tevékenységek végzése és a közös kreativitás élményének megtapasztalása

Művészi tevékenységek hozzáférhetővé tétele

A művészeti

A gyógypedagógus ösztönözze a tanulókat önálló vagy közösen végzett cselekvésre, tegye lehetővé számukra, hogy elemi művészeti tevékenységeket végezzenek, vagy ezekben részt vegyenek; ennek során aktívan kipróbálhassák az alkotás, a kreatív tevékenykedés élményét, és megtapasztalhassák, hogy befolyással vannak a dologi és emberi világra. A fejlesztő iskolai oktatás: tegye lehetővé zenei élmények megélését a zeneművek meghallgatása, az önálló vagy közös zenélés során: speciálisan kialakított hangszerekkel, közös, táncos improvizációval, énekléssel, a zenéhez kapcsolódó élmények és érzelmek megbeszélésével; a tanuló befogadóképességének megfelelően tegye lehetővé az irodalmi alkotások (ritmus, hanglejtés, hangulat, mondókák, versek, mesék, rövid történetek) megismerését, a megismert alkotásokkal kapcsolatos érzelmek, események, személyek helyzetének, dilemmáinak megismerését és átélését; nyújtson segítséget abban, hogy a tanulók - amennyiben képességeik ezt lehetővé teszik - elsajátítsák a kézműves technikák alapvető fogásait; tegye lehetővé, hogy a tanulók különböző játékos tevékenységek során (festékkel csöpögtetni, kézzel, lábbal, szájjal képeket rajzolni, színes port húzni, grafitot szétdörzsölni, gyurmát szétnyomni) érzékelhessenek különböző formákat, tér- és színhatásokat, és közreműködhessenek különböző formák, terek (dobozokból házat építeni, sátrat verni stb.) létrehozásában; használja ki, hogy a közösen kialakított terek lehetőséget nyújtanak számos tapasztalat (szoros, tágas, otthonos, csendes stb.) megélésére; tegye lehetővé, hogy minél többet kísérletezhessenek a tanulók a különböző anyagokkal, technikákkal önállóan is, a későbbiek során pedig ezek jelenjenek meg, mint önálló szabadidős tevékenységek. Lehetővé kell tenni, hogy a tanulók megosszák egymással a

210


tevékenységek közösségi dimenziójának kiaknázása

A tágabb kulturális művészeti és esztétikai világ hozzáférhetővé tétele



kreatív tevékenységek során felmerülő gondolataikat, kifejezhessék a társaik alkotására vonatkozó érdeklődésüket, véleményüket (a tanuló vagy a gyógypedagógus mutassa be a csoportnak az elkészült művet, a foglalkozás végén közösen nézzék át és beszélgessenek róla stb.). Olyan helyzeteket kell teremteni, amelyben a tanulók megélhetik a közösen végzett kreativitás, az együttgondolkodás kihívásait és élményét. A közösen készített műalkotásokon, közösen végzett művészeti tevékenységeken - együtt festett kép, közös zenélés, éneklés, csoportos meseszövés stb. - keresztül a tanulók megtapasztalják az együttalkotás közösségi jellegét és azt, hogy az így létrehozott alkotás különbözik az egy ember által létrehozott műtől. A közös mesehallgatás és történetszövés - akár külső szakember bevonásával - a dramatikus játékok eszköztárának, a drámapedagógia elemeinek beépítésére ad alkalmat. A közös mesélés, meseszövés örömforrás, szabad alkotás, amely közelebb viszi a tanulókat saját élettörténetük megértéséhez, feldolgozásához, és lehetőséget teremt rá, hogy önmagukat egy közösség történetének szereplőjeként, döntések meghozójaként tapasztalják meg. Lehetővé kell tenni, hogy a tanulók tapasztalatokat szerezzenek a mások által létrehozott - akár egyetemes jelentőségű, akár a magyar és az európai kultúrát meghatározó - műalkotásokról, valamint részt vegyenek a helyi közösség életében jelentőséggel bíró kulturális eseményeken. A helyi nevezetességek és rendezvények (múzeum, koncert, természeti értékek stb.) meglátogatása lehetőséget ad a tágabb kulturális világ megismerésére, és egyben az integrált, közösségi programokban való részvétel lehetőségét, illetve az elsajátított kommunikációs készségek gyakorlását is jelenti.

Érzelmi és szociális nevelés, az én pozitív megtapasztalása, megnyílás a közösség felé, a kommunikáció kulturált formáinak elsajátítása

A személyes érzelmek kifejezése és a másik ember érzelmeinek megértése, a másokkal való együttműködés kialakulásának segítése az iskolai oktatás alapvető - a kommunikáció fejlesztésével szoros összhangban álló - feladatai közé tartozik. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók számára a szűkebb és tágabb közösségi életben való részvétel az egyik legnehezebben teljesíthető feladatot jelenti. A tanulóknak kezdetben lehetővé kell tenni, hogy önmagukat egyedi, autonóm lényként tapasztalják meg, és ilyenként képesek legyenek belépni egy közösségbe, és részt venni annak életében. Az „én” és a „nem én” elkülönülése, a másik személy valóságának és egyediségének megtapasztalása

211


Az anyáról való leválás kísérése, segítése

Az emberi viszonyok kialakításának segítése A különböző élethelyzetekre adott érzelmi reakciók gazdagítása

A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermek és édesanyja többnyire szoros együttélésben léteznek, a fejlesztő iskolai oktatás-nevelés kezdetén bizonyos esetekben még az „én” és a „nem én” elkülönülése sem megy végbe a gyermekben. Saját magát anyja részeként, anyját önmaga kiterjesztett énjeként ragadhatja meg, fizikai és érzelmi állapotuk gyakran egymás tükörképe. A tanuló közösségbe kerülése az anyáról való leválás kezdeti állomása is lehet, ezért az iskola feladata, hogy figyelembe vegye az ebből a helyzetből fakadó feszültségeket, és minden eszközzel segítse a szülőket és a tanulót. Az iskolai nevelésnek meg kell adnia azt a biztonságot és védettséget, ami felbátoríthatja a gyermeket arra, hogy az általa megélt világtól a dologi világ s az abban élő személyek felé forduljon. A gyógypedagógus igyekezzen megérteni a tanuló érzelmi reakcióit, és tanítsa a differenciált érzelmek kifejezését (tetszik nem tetszik, szeretem - nem szeretem, fájdalom, félelem, büszkeség, szomorúság, lelkesedés, öröm stb.).

Az „én” pozitív megélésének segítése, a szociális kapcsolatok megnyílásának támogatása Minden megnyilvánulás megválaszolása A tanuló néven szólítása A saját testiség megélése és az én megtapasztalásán ak segítése Az én megélése az önindította mozgásban és a passzív mozgatás során keletkező élményekben Az aktív explorációs tevékenység segítése

A gyermekek minden megnyilvánulását énjük kifejeződésének kell tekintetni, és ügyelni kell arra, hogy szubjektív szükségleteik megértésre, felelősségteljesen kielégítésre kerüljenek. A tanulókban a nevükön történő megszólítás tudatosíthatja, hogy az egyes helyzetekben róluk van szó. Törekedni kell annak tudatosítására, hogy társainak, akik körülötte vannak, is van nevük, és közösen tevékenykednek a nap folyamán. A saját testiség lehetővé teszi a másik énjével való találkozást, és ez egyben az én kifejeződésének egyik első formáját adja. A gyógypedagógus feladata, hogy a saját test megtapasztalásának sokféle formája útján gondoskodjon az én pozitív megéléséről és megtapasztalásáról. Az önálló mozgás az én kifejeződése. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók esetében a mozgás gyakran erősen akadályozott vagy biztonsági okokból mesterségesen korlátozott. A fejlesztés feladata a mozgás ösztönzése, segítése. Minden lehetőséget meg kell ragadni az önindított mozgás kivitelezésére. A súlyosan mozgáskorlátozott tanulók számára a testmozgást és a helyváltoztatást segítséggel kell biztosítani. Azáltal, hogy a tanulók környezetüket saját aktivitásukkal vizsgálják, eközben megkülönböztetik azt, amit érdekesnek, s azt, amit érdektelennek tartanak, saját énjüket közlik a körülöttük élők felé. A gyógypedagógus feladata, hogy segítse a tanulókat a világ

212


jelenségei felé fordulásban, az élmények befogadásában, az érdeklődésüknek megfelelő emberek, dolgok és események megismerésében. Kapcsolatfelvétel és közös tevékenység, a szociális kapcsolatok pozitív jellegének megélése, a kommunikáció közösségi formáinak ösztönzése Az örömteli szociális kapcsolatok megtapasztalásán ak elősegítése A spontán kapcsolatfelvétel alkalmainak megteremtése

A közös játék, a mindennapi testápolás során szerzett pozitív tapasztalatokkal ösztönözhetőek a tanulók arra, hogy újra és újra megnyíljanak környezetük felé. A másokkal teremtett biztonságos és örömteli kapcsolatok kialakítására minden alkalmat ki kell használni. Olyan helyzetek teremtése szükséges, amelyekben a tanulóknak alkalmuk nyílik arra is, hogy egymással kapcsolatot teremtsenek. A tanulók mintaadással és rávezető játékokkal is motiválhatók.

Az akadályozott tanulók kommunikációjában gyakran megfigyelhető, a környezet számára kellemetlen jelzéseket célszerű fokozatosan A szociálisan leépíteni, s helyettük olyan jelzéseket kialakítani, amelyeket a elfogadható környezet is szívesen fogad, tudomásul vesz, és szívesen reagál rájuk. jelzések A gyógypedagógus feladata a jelzések és kifejezési formák fokozatos, megerősítése, a az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő alakítása, továbbfejlesztése. nem elfogadhatók Ennek sikere azonban attól is függ - s erre a környezetnek leépítése figyelemmel kell lennie -, hogy mennyire veszi újra meg újra figyelembe a leépítésre szánt jelzéssel közölt tartalmakat. A tanulók az iskolába lépessel új közösségbe kerülnek. A közösségben a megfelelő pedagógiai segítségadással a csoporttagok A tanulók egymás kapcsolatot teremthetnek egymással. A testi kontaktus, egymás közti tevékenységének látványa, egymás hangjának meghallása hatással kommunikációjá van a csoporttagokra. Lehetővé kell tenni, hogy a csoport életében nak ösztönzése természetessé váljék a kapcsolatteremtés és az egymással folytatott kommunikáció. A közösségi kommunikációs formák megtanulása, alkalmazása

A figyelemfelkeltés lehetőségének biztosítása

A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók kezdetben ritkán rendelkeznek olyan szociálisan is elfogadható jelzésekkel, melyekkel felhívhatnák magukra társaik és nevelőik figyelmét. A mozgás sokszor olyan súlyos fokban akadályozott, hogy a másik megközelítése, megérintése - hacsak nem közvetlenül egymás mellett vannak - sem lehetséges. A fejkontroll hiánya vagy a vizuális érzékelés zavara miatt a szemkontaktus felvétele is akadályokba ütközhet. A gyógypedagógus feladata, hogy tanulónként olyan szociálisan is elfogadható jelzést találjon és alakítson ki, amely alkalmas arra, hogy a tanuló felhívja magára a figyelmet.

213


Az üdvözlés formáinak tanítása

A kommunikáció fenntartásának segítése

Az érzelmek megnyilvánításán ak segítése, a konfliktusok kezelése

Csoporton belüli aktivitás ösztönzése

Az üdvözlés a kapcsolatteremtés és a kommunikáció része. Jelzés a másiknak arról, hogy „itt vagyok én is, és látom, hogy te is itt vagy”. Az üdvözlés: nyitás a másik felé. A gyógypedagógus feladata, hogy a megfelelő pozicionálás után olyan jelzést találjon a tanulóknak, amivel önállóan és érthetően tudják üdvözölni a környezetükben lévőket. Kommunikáció közben az érdeklődést fenn kell tartani. A gyógypedagógus feladata, hogy a tanulóknak megtanítsa, hogyan tarthatják fenn a figyelmet kommunikáció közben (pl. gyakori visszajelzés hangjelzéssel, szempillantással, egyéb metakommunikatív eszközzel stb.) hogyan kommunikálhatnak minél hatékonyabban, ami elengedhetetlen a szociális kapcsolatok kialakításához. A gyógypedagógus segítse a tanulókat érzelmeik differenciált kifejezésében és mások érzelmeinek, hangulatainak érzékelésében és megértésében. A kapcsolatokban előfordulhatnak félreértések, egyet nem értések, konfliktusok, ezért a tanulókat meg kell tanítani arra, hogyan viselkedjenek konfliktus során. A konfliktuskezelés természetét a tanuló képességeihez, adottságaihoz kell mérni. A csoporton belüli aktivitást befolyásolja a tanuló személyisége, önmagáról alkotott képe, csoporton belül elfoglalt helye, csoporton belüli kapcsolatai, aktuális egészségi és érzelmi állapotai, és kommunikációs hatékonysága. Mindezen tényezők fejlesztésével, optimalizálásával segítse a gyógypedagógus a tanulót, hogy minél aktívabban vehessen részt a csoport életében.

214


A közösségben való viselkedés formáinak tanítása, a szűkebb és tágabb világ kommunikációs normáinak megtanulása és gyakorlása A tanulóknak meg kell tanítani a kulturált együttlét szabályait, az ezek során alkalmazható kapcsolatteremtés lehetőségeit. A közösségi alkalmakat - reggeli kör, étkezések, közös programok stb. - úgy kell kialakítani, hogy a kapcsolatteremtésre, ha igénye van rá, minden tanulónak módja legyen. A csoportban való létezés, az ott kialakított kapcsolatok után A megfelelő fokozatosan kell megtanítani a gyermekeknek, hogy mi a különbség kapcsolatteremtés az ismerősökkel és idegenekkel való kapcsolat között. A közvetlen és formáinak a távolságtartó magatartás jellemzőit, az ismerkedés elfogadható kialakítása formáit kell megtanítani nekik. Az iskolán kívüli színterekre jellemző viselkedési formákat segíteni A tágabb kell elsajátítani. Más és más az elfogadható viselkedés a játszótéren, a világban való könyvtárban, az áruházban, étteremben, vendégségben stb. Az oktatás viselkedés során ezeket a normákat is közvetíteni kell a tanulók felé. szabályainak elsajátítása A közösségi alkalmakban való aktív részvétel segítése



Önkiszolgálás, egészséges életmódra nevelés, az képességének elsajátítása, az emberi szükséglet megismerése

önállóság és önellátás kielégítés kultúrájának

A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók testi szükségleteinek kielégítése, valamint az e területeken való önállóság megszerzésének elősegítése alapvető pedagógiai jelentőséggel bír, és nagymértékben hozzájárul a tanuló kommunikációjának, kognitív képességeinek különösen az érzékelés és észlelés funkcióinak - fejlődéséhez. Az önkiszolgálás és az egészséges életmódra nevelés magában foglalja az alapvető biológiai szükségletek kielégítésének - a kommunikáció fejlődése szempontjából alapvető jelentőséggel bíró kezdeti lépéseit, a mindennapos tevékenységek tanítását és gyakorlását, valamint az emberi szükségletek életkoronként változó jellegének elismerését és megélésének segítését, illetve azok kulturális vonatkozásainak elsajátítását. Az önkiszolgálásra, egészséges életmódra nevelés célja: - az önellátás szintjének emelése, - a személyi függőség és kiszolgáltatottság csökkentése, - a mindennapos tevékenységekhez kapcsolódó alapvető életmódbeli ismeretek elsajátítása, valamint - az emberi szükségletek kezelésének, kontrolljának és kulturált kielégítésének megtanulása. E területek a megtanult készségek kitüntetett gyakorlóterepei, a rögzülés és általánosítás eszközei, s a természetes kommunikációs helyzetek legjobb modellhelyzetei. Az önkiszolgálásra és egészséges életmódra nevelés célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a testi higiénia biztosításához, az öltözés-vetkőzés, az étkezés segítéséhez a fejlesztő gondozásnak nevezett gyógypedagógiai tevékenység elvei, feladatai és eljárásai alkalmazhatók. A fejlesztő gondozás megtervezése a gyógypedagógus és a szakmai team

215


kompetenciája, míg gyakorlati megvalósításában a személyi és/vagy (gyógy)pedagógiai asszisztensek is közreműködnek. 2. számú melléklet

Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda 4334 Hodász Széchenyi1-3.

ROMA KISEBBSÉGI OKTATÁS

HELYI TANTERVE

„ NEVELNI KELL E NÉPET!” Vegyük fel őt embersorba, győzzük le előítéletét, hogy valaki megvetés tárgya azért, mert czigány. Nyerjük meg bizalmát a jó akarat által: ne csak hallja, de tapasztalja is a felebaráti szeretetet… Ne érezze magát szerencsétlennek, ha felénk közeledik.” „ A czigány a tegnapra már nem emlékezik, a holnapra már nem gondol, él a jelennek” Zámolyi Varga 1892

216


Az iskolai nevelés-oktatás során nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy nagy számban vannak jelen a roma származású tanulók, amiből az következik, hogy számolnunk kell az eltérő szociokulturális háttérrel és az ebből fakadó „mássággal” Intézményünk, élve a törvény adta lehetőséggel, a szülői igényeket figyelembe véve vezette be a cigány kisebbségi oktatást. Ennek keretein belül 1-8. évfolyamon oktatjuk a cigány népismeretet. Az 1-4. évfolyamon évi 18 órában, a felsőbb évfolyamokon, pedig 37 órában. A népismeret oktatása mellett kisebbségi kulturális tevékenységet is biztosítunk tanulóinknak. Így jártasságot szerezhetnek a tánc és dráma, valamint a vizuális kultúra területén is. A romák önmagukról kevés ismerettel rendelkeznek. Az iskolai könyvekben is kevés a róluk szóló mű. Ezért fontos, hogy a cigány hagyományőrzést, szokáskultúrát már kisgyermekkortól kezdődően ismerjék meg a gyerekek. Kisiskolás korban a lakóhelyről, családról, a települési közösségekről, a településen élők múltjáról, hagyományairól szóló ismeretek átadása a cél. A tanulók életkoruknak megfelelő versek, mesék, mondókák segítségével ismerik meg a cigányság eredetété, szokásait. A NAT megfogalmazta a nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás elveit. A nemzeti kisebbségi nevelés és oktatás célja a tanulók nemzetiségi közösséghez való tartozásának erősítése. Ezt a célt a nemzetiségi nyelv és kultúra közvetítésével, a nemzeti kisebbség sajátos helyzetének megismertetésével érhetjük el. A speciális követelményekre vonatkozóan a nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás irányelvei adnak útmutatást. A cigány kultúrát a NAT által rögzített követelményeken keresztül – iskolán kívüli programok keretében is kell ápolni a – cigányfolklórt, hagyományok gyakorlását. Ez is hozzájárulhat a cigány gyermekek önbecsüléséhez, identitástudatuk formálódásához. A NAT cigányságra vonatkozó követelményei eredményesen hozzájárulhatnak a hátrányok mérsékléséhez és a felzárkóztatáshoz. A felzárkóztatási programba fokozatosan beépítendő a nyelvi, néprajzi értékrendszer, a cigány kultúra.

Törvényi háttér: 32/1997.(XI.5.)MKM rendelet – a Nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásról 3.c, A népismeret oktatására  Az első négy évfolyamon minimum évi 18órát,  Felsőbb évfolyamokon évi minimum 37 órát kell fordítani, függetlenül attól, hogy önálló tantárgyként vagy integráltan oktatják azt

217


28/2000.(IX.21) OM rendelet 1.sz.melléklet – kerettanterv, 3.sz melléklet etnikai, kisebbségi oktatás egyes tantárgyainak kerettantervei, 2.sz.melléklet irányelvek

2.sz melléklet a 32/1997. (XI.5.) MKM rendelethez Irányelvek: A kisebbségi oktatás megvalósítja az iskolai nevelés, és oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja  A kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást,  A kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és – teremtést  Az önismeret kialakítását,  A kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását

A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó abban, hogy    

Megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, Vállalja másságát, Elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, Erősítse a közösséghez való kötődést

D, A cigány kisebbség oktatás 1. a cigány kisebbségi oktatás biztosítja a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését, történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását. Biztosítja a cigányság helyzetéről, jogairól, szervezeteiről szóló ismeretek oktatását. A pedagógia eszközeivel segíti a cigányság integrációját. E programnak nem kötelező eleme a cigány nyelv oktatása, de a szülők igénye alapján biztosítja a cigány nyelv (romani, beás) oktatását. 2. a cigány kisebbségi oktatásban kötelező  a cigány népismeret műveltségi terület oktatása,  a kisebbségi önismeret fejlesztése és  a folyamatosan szervezett cigány kulturális tevékenység 3. a, nyelvoktatáskor az irányelvek mérvadóak b, Ha az iskolában nem folyik valamilyen cigány nyelv oktatása, akkor a heti legalább egy tanórára kiterjedő kötelező népismeret oktatása mellett, heti legalább két kötelező tanóra (pl. ének-zene, tánc és dráma, vizuális kultúra stb, ) keretében kisebbségi kulturális tevékenységet biztosít az iskola. Iskolánkban a roma származású tanulók igen nagy száma miatt feladatunk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai szocializálódásának elősegítése, a „hozott” hátrányok pótlása személyiségfejlesztő felzárkóztatással.  A cigányság hagyományainak, kultúrájának megismerése  Egészséges ÉN-kép kialakítása

218


Célunk: A tanulók lemorzsolódásának megakadályozása A rendszeres, pontos, fegyelmezett feladatvégzés szokásainak kialakítása A munkakultúra megalapozása Kötelességtudat fejlesztése Testi egészség iránti igény felkeltése, tudatosítása Higiénés kultúra megalapozása Helyes napirendre, életrendre szoktatás Szabadidő hasznos eltöltése Beszédfejlesztés, szókincsbővítés

CIGÁNYOK JELES NAPJAI              

Tavaszünnep (március) Húsvét (március, április) A Költészet Napja és a Magyarországi Cigányok Napja (április 16.) Anyák napja ( május első vasárnapja ) A megbékélés Napja ( május 9.) Gyermeknap ( május utolsó vasárnapja) Zenei Világnap (június 21) A Roma Holokauszt Nemzetközi Emléknapja ( augusztus 2.) Káli Mária – ünnep ( szeptember 8-12.) Öregek Napja (október) Halottak Napja (november 1.) Kisebbbségi nap ( december 18.) Karácsony, szilveszter, újév Házasság, keresztelő

KERETTANTERVEK a cigány kisebbségi oktatáshoz Cigány népismeret Célok és feladatok: Az általános iskola alsó tagozatán nem az ismeretközlés a fő cél. A cigány népismeret átadása elsősorban cselekedtetésen keresztül történjen ( dramatizálás, szituációs játékok, megfigyelés, ritmusgyakorlatok, különféle manuális tevékenységek…) a témakörökhöz tartozó tartalmak integrálhatóak az irodalom, a környezetismeret, az ének-zene tantárgyakba, de önálló tantárgyként is taníthatóak. Fejlesztési követelmények: Legyen ismeretük a cigány gyermekirodalomra jellemző művekről (pársoros versek, kiszámoló, csúfolók, ördög, tündér, állat, és tréfás mesék ), a mesemondási szokásokról a

219


cigány közösségben. Kapjanak indíttatást mesék, mondókák , dalok gyűjtésére, megtanulására, előadására önállóan vagy tanári segítséggel. Tudjanak tájékozódni a hagyományos cigány mesemondási szokásokban, legyen önálló véleményük eseményekről és tettekről. Ismerjék a cigányság kötődését a természethez, az autentikus és népes műzenét, a táncra jellemző ritmusokat, dallamokat, a hangszerpótlók hangzását.

Első évfolyam Évi óraszám: 18 Belépő tevékenységformák: Mesékre jellemző szavak gyűjtése Mesék dramatizálása, meseillusztrációk készítése szabadon választott technikákkal Dramatizálás,szituációs játékok Egyszerű gyermekdalok és tánclépések gyakorlása Ritmusgyakorlatok Állatok és gyógyító növények képekről való felismerése Ünnepi szokások megfigyelése, versek, mondókák, köszöntők memorizálása

Témakörök Cigány gyermekirodalom

Az év jeles napjaihoz kötődő ünnepek

Tartalmak Kiszámolók, csúfolók, pár soros versek, ördög, tündér-, állat- és tréfás mesék Népmesék, műmesék (pl. Szécsi Magda, Bari Károly meséi ) Újév: újévi köszöntők, hagyományok az új év napján Karácsony: karácsonyi köszöntők (pl.Choli Daróczi József, Karsai Ervin versei )

Második évfolyam Évi óraszám: 18 Belépő tevékenységformák: A megismert növények, állatok rendszerezése aszerint, hogy mire használták (pl. gyógyítás,hús- táplálkozás, bunda-melegedés stb.)

220


Hagyományos gyermekjátékok dramatizálása, mondókák, kiszámolók gyűjtése Az aszimmetrikus ritmusok felismerése a dalokban Zenekarok, énekcsoportok meghallgatása során a hangszerpótlók hangzásának felismerése Egyszerű tánclépésekből tánc kialakítása Néhány dal memorizálása cigány nyelven is.


Kötődés a természethez Hagyományos és a helyi közösségekre jellemző cigánydalok

Tartalmak Kiszámolók, nyelvtörők, rövid versek, mesék, történetek. Ördög, tündér, tréfád, -állatmesék, népmesék, műmesék (pl. Szécsi Magda, Bari Károly ) A növények és állatok jelentősége a cigány ember életében Az aszimmetrikus ritmusok, Hangszerpótló eszközök (pl.kanna, kanál, szájbőgő ) Ritmusgyakorlatok Magyar és nemzeti cigánydalok

A továbbhaladás feltételei: Legalább 3 népköltés, 3 vers szöveghű felidézése, 2 mese saját szavakkal történő elmondása. Különböző mesék felismerése, címük és írójuk megnevezése. Legalább egy ünnephez fűződő vers felidézése Ritmusos szövegek pontos visszamondása Megismert növények és állatok rendszerezése aszerint, hogy mire használták Egy csúfolódó, egy kiszámoló vers, egy altató és egy mondóka tökéletes ismerete Egyszerű ritmusos szöveg visszamondása A halott mese dramatizálása Azon állatok és növények megnevezése, amelyek a vándorló cigányok életében fontosak voltak Egyszerű ritmusok visszatapsolása, tánclépések gyakorlása Hangszerpótló eszközök felismerése Rövid mese előadása tanári segítséggel

Harmadik évfolyam Évi óraszám: 18 Belépő tevékenységformák:

221


Nép- és műmesék, történetek, mondák előadása, mesemondási szokások megjelenítése kulturális rendezvényeken is Erdők, mezők növényeinek ( gyógynövényeinek) felismerése Az oláh cigány tánc egy fajtájának (pl szatmári táncok ) alaplépéseinek gyakorlása Hangszerek és hangszerpótló eszközök hangjának felismerése, megkülönböztetése és összehasonlítása ( hangszín, hangmagasság, ritmikusság)


Kapcsolat a gyógynövényekkel és az állatokkal Az autentikus és a népies műzene

Tartalmak Szólások, mondások, mesék, történetek,eredetmesék Mesemondási szokások általában és a helyi cigány közösségben (pl. Lakatos Menyhért, Rostás Farkas György, Szécsi Magda meséi ) Mit jelentett a cigányok életében az orvoslás, „kuruzslás”? Az autentikus cigányzene fajtái (pergetők, hallgatók) Jellemző hangszerek, hangszerpótló eszközök A helyi közösség legjellemzőbb dalai, ének- és táncszokásai, jellemző hangszerhasználata

A továbbhaladás feltételei: Az olvasott és hallott művek értelmezése, fő és mellékszereplőinek felsorolása A mesetípusok felismerése, a típusjegyek kiemelése, rendszerezése Tanulság levonása pedagógus segítségével, olvasott és megbeszélt eseményekről Legalább egy cigány mesemondó megnevezése Az aszimmetrikus ritmus felismerése,a hangszerpótlók szerepének megfigyelése Néhány dal memorizálása cigánynyelven is A cigányzene autentikus elemeinek felismerése, a cigánytánc alaplépéseinek megismerése Néhány gyógynövény nevének és azok hasznos hatásának megismerése

Negyedik évfolyam Évi óraszám: 18 Belépő tevékenységformák: Egy, a régióban élő cigány származású művész meghívása (kötetlen beszélgetés A cigány zászló, himnusz ismerete, tisztelet Ismeretek gyűjtése más népekről, akiknek a cigánysághoz hasonlóan a XX. században született a himnuszuk

222


Témakörök Gyermekirodalom

Híres emberek, nevezetes események

Tartalmak Mesetípusok: eredetmesék és műmesék Hosszabb versek, mesék, történetek, novellarészletek, elbeszélések Mondák, legendák, híres emberekről, történetekről A helyi cigányközösségben élő vagy onnan elszármazó személyek felkutatása: „ akikre büszkék lehetünk…” Az egy családba, egy nemzettségbe való tartozás elvei, szempontjai A cigány család szerkezete, hierarchiája A cigányság jelképei: a cigány zászló, a cigány himnusz

A továbbhaladás feltételei: Az azonos típusú cigány és nem cigány mesék összehasonlítása (azonosságok, különbségek) alapján Önálló vélemény nyilvánítása, tanulságok levonása A hallott vagy olvasott irodalmi mű hangulatának visszaadása Néhány dal cigány nyelven való éneklése A hangszerpótló eszközök (kanna, kanál, szájbőgő, pityegés ) hangzásának alkalmazása saját énekük kíséreteként Az aszimmetrikus ritmusok felismerése, hangoztatása Legalább 3 képzőművészeti alkotás felismerése téma és alkotók szerint A szín és formagazdagság megjelenítése önálló és csoportos alkotásokban

5-8. évfolyam

Célok és feladatok Az általános iskola felső tagozatán a cigány népismeret célja megismertetni a tanulókat a cigányság kulturális , néprajzi, zenei, életmódbeli örökségének jellemző tulajdonságaival, értékeivel. A zene és a tánc segítségével, az irodalmi és képzőművészeti alkotásokon keresztül bemutatni a cigány emberek szokásait, belső lelki világát, ezáltal segíteni megértetni a cigányságra jellemző érték és normarendszert, másrészt erősíteni normarendszerüket.

223


Az 5-8. évfolyam feladata a már korábban megszerzett ismeretek elmélyítése, bővítése. A cigány népismeret megismerése során alakuljon ki a tanulókban nyitottság és megértés a különböző szokások, életmódok, kultúrák, hagyományok iránt. Ismerjék meg a hagyományos cigány mesterségeket, a vándorlás tárgyi emlékeit, a helyi szokásokat tudják megjeleníteni egyszerű dramatizálással. A cigány népismeret témakörei és az azokhoz kapcsolódó tartalmak leginkább az ének -zene, az irodalom, a történelem és rajz tantárgyakba integrálhatóak. Fejlesztési követelmények:        

Ismerjék meg a tanulók a cigányság eredetét, a család és a szűkebb környezet (lakóhely ) hagyományait, sajátos ünnepeit és az azokhoz kötődő szokásokat, hiedelmeket. Ismerjék fel a cigány népcsoport főbb jellemzőit, tudják területi elhelyezkedésüket Magyarországon és Európára vonatkoztatva is. Ismerjék a magyarországi cigányok történelmét, főbb sorsfordulóit. Ismerjék a cigány népzene értékeit Ismerjék az irodalmi és képzőművészeti alkotásokat Ismerjék fel a cigány képzőművészet sajátos szín- és formavilágát Ismerjék az év jeles napjaihoz kötődő ünnepeket és az ezekhez kapcsolódó helyi szokásokat, cigány tárgyú képzőművészeti alkotásokat Az elsajátított ismeretek által tudatosuljanak a cigány népismeret értékei

Ötödik évfolyam Évi óraszám.37 Belépő tevékenységformák          

Dal és tánctanulás A cigány népdalok, műdalok, zenei szemelvények éneklése 8 egyéni és közös éneklés ) Dalok gyűjtése, éneklési és táncszokások megfigyelése Spontán zenélés Irodalmi művek szóbeli vagy rajzos ismertetése ( mesék, mondák, balladák ) Dramatizálás A jellegzetes népszokások felelevenítése, eljátszása A helyi cigány közösségek életmódjáról való információgyűjtés A népviseletre jellemző motívumok ábrázolása A cigányság virrasztási, temetkezési szokásai 224


  

Népi és műmese előadása Választott történethez illusztráció készítése Látogatás a cigány múzeumban. Fogalmazás készítése a látottakról

Témakörök Cigány mese- mondavilág

Tartalmak Eredetmondák, balladák, anekdoták (pl. Bari Károly, Berze Nagy János, Baros Tibor, Rostás Farkas György Az emberi élet fordulóinak ünnepeihez Húsvéti ünnepkör: köszöntők, kapcsolódó helyi szokások tojásjátékok Húsvéthétfő? Locsolóversek, locsolkodás, ajándékok Keresztelő Nevezetes népszokások, ének és táncszokásai A lakóhely életének legfontosabb eseményei A magyarországi cigány népzene A cigány népzene jellemzői: hallgatók, pergetők A helyi cigányközösség zenekultúrája A cigánynépviselet: színek, formák, Díszítő elemek- színhasználat anyagok A közösség tagjainak különböző viselete Viseletelemzés: formák, színek, díszek A cigányok régi és újabb stílusú népviselete A cigány és magyar népviselet közötti hasonlóságok és különbözőségek A továbbhaladás feltételei:          

Népdalok, műdalok előadása Zenei elemek, részletek felismerése Népi hangszerek hangjának felismerése Formák, színek,díszek felismerése a cigány népviseletben Önálló véleményalkotás a tanult művek szereplőiről Legalább 3 eredetmonda, 3 ballada, 3 anekdota ismerete Szokások ismertetése és összevetése a lakóhely hagyományaival A meseszereplők, helyszínek felsorolása Illusztráció készítése irodalmi alkotásokhoz Az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó ünnepek sajátosságainak ismerete

225


Hatodik évfolyam Évi óraszám:37 Belépő tevékenységformák:              

Szemelvények olvasása, értelmezése Tapasztalatszerzés valamely mesterség termékének előállításáról a valóságban is Népdalok, műdalok éneklése, hangszerjáték A színkontrasztok s más kifejezőeszközök megfigyelése A szövegformálás nyelvi jellemzőinek megfigyelése Egyszerűbb szövegelemzési műveletek Az elbeszéléseken keresztül megismerhető élethelyzetek összehasonlítása a mai életformával A vándorló közösségek tagjainak különböző szerepe, a vándorjelek A megismert mesterségek termékeinek elkészítése gyurmából Vásári jelenet eljátszása Szituációs játékok: „Egy napom a vándorló cigányok között A vándorló cigányok életének összehasonlítása más népekével A színhatások művészi eszközeinek megfigyelése, elemzése Múzeumlátogatás

Témakörök A hazai cigány elbeszélő irodalom vándorlás

Tartalmak Orsós Jakab, Osztojkán Béla, lakatos Menyhért elbeszélései A vándorlás tárgyi emlékei (pl. sátor, szekér, berendezési tárgyak) Élet a vándorlás idején A vándorközösség tagjai, feladatuk, a család felépítése A vándorló cigányok közötti kapcsolatteremtés, kumpániák közti „vándorjelek”, gyülekezések A Romani Kris, a cigány közösségek életét meghatározó íratlan szabályok A Patyív: a cigány közösségi normák rendszere A vándor közösségek tagjainak szerepe, feladata, vándorjelek A vándorjelek szerepe A különböző kumpániák összegyűlésének okai

226


Foglalkozási, megélhetési lehetőségek Hagyományos cigány mesterségek Vályogvetés, kosárfonás, fa és fémmegmunkálás, cserekereskedelem, lókupecség, harangöntés, drótos, zenélés, vásározó A mesterség haszna Magyarországi és nemzetközi cigány Népdalok, műdalok, zenei népdalok szemelvények A komponálás jellegzetes módjai a Naív és tanult festők (pl. Péli Tamás, cigány képzőművészeti alkotásokban Balázs János, Szentandrássy István Kézműves tárgyak: anyag-forma A cigány kézműves tárgyak összefüggései jellegzetességeinek megfigyelése A továbbhaladás feltételei:          

Összefüggések keresése a cigányság foglalkozása és életmódja között Népzenei stílusok és műfajok ismerete Dalok gyűjtése, éneklési és táncszokások megismerése Véleményformálás az egyes eseményekről, személyekről Legalább 3 elbeszélés bemutatása Hagyományos mesterségek bemutatása A vándorlás során használt tárgyak, eszközök felismerése A nők, férfiak szerepe a vándorközösségekben A Patyív és Romai Kris jelentésének ismerete Közösségi szabályok, normák ismerete, betartása

Hetedik évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák:     

A különvált három csoport vándorlási útvonalának bemutatása A népcsoportok megnevezése, nyelvi, foglalkozási jellemzői A meghallgatott művekben előforduló hangfajták, hangszerek felismerése A költők életének, műveinek megismerése Kifejező versolvasás, versek elemzése, stílusjegyek, műfajok felismerése, összehasonlítása

Témakörök Tartalmak A líra képviselői a cigány irodalomban Pl. Rostás 227

Farkas

György,

Bari


Károly, Szepesi József, Horváth Gyula, Jónás Tamás, Choli Daróczi József műfordításai A cigányság eredete

Első különválás: ben és phen cigányoka népvándorlás hatása a nyelvi és kulturális jellemzők kialakulásában. A nyelvi rétegződés A cigányság Európában és a világban Az életmód alakulása különböző korokban és országokban, a vándorlástól napjainkig Cigánycsoportok: oláh cigányok, beás és romungrók ) főbb jellemzői A Magyarországon élő cigány A népcsoportok elnevezése, földrajzi népcsoportok néprajzi jellemzői elhelyezkedésük Az egyes régiók jellemző dalai, táncai A közép-európai élettér Kézművesség (fegyverkészítés, fémmegmunkálás) Mátyás király privilégium levele Zenetörténet A cigány zene fogalmának kialakulása, változása Cigányzenészek Magyarországon (híres bandák A zenélés, mint életforma, mint megélhetési lehetőség A cigányzenészek külföldön régen és most Híres cigányzenészek életútja: Dankó Pista

A továbbhaladás feltételei:   

A főbb cigány közösségek nyelvi, foglalkozási jellemzői A lehetséges rokonnépek felsorolása Zenei formák és műfajok megfigyelése egy híres cigányzenész munkásságának bemutatása  A cigány képzőművészet sajátosságainak felismerése  Legalább 3 vers szöveghű felismerése

228

életének,


Nyolcadik évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák:      

A cigánysággal kapcsolatos kutatások a könyvtárban Az elbeszélő művek részleteinek szöveghű felidézése Az írói életutak bemutatása Szemelvények gyűjtése, műelemzés Irodalmi válogatás készítése: antológiák, újságok felhasználásával Információgyűjtés: tv, rádió, újságok, helyi történések alapján

Témakörök A cigány próza meghatározó egyéniségei A XX. Századi magyar irodalom cigányságképe A világirodalom cigányábrázolásai A cigány irodalom élő műhelyei

Tartalmak Pl. Lakatos Menyhért, Osztojkán Béla, Orsós Jakab, Holdosi József regényei Olyan magyar regények, melynek cigányszereplői is vannak (pl.Egri csillagok) híres A cigánysors elemeinek számbaétele

zenetörténet

A magyarországi cigányok hitélete Magyarországi cigány kutatások

Könyvek, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, folyóiratok (pl. Lungo Drom,Amaro Drom, Világunk A XIX-XX. Század cigányzenei elemeket tartalmazó művek: (pl. Liszt rapszódiák, Kodály: Galántai táncok A verbunkos kialakulása, stílusjegyei Nemzetközi sikereket elért együttesek: Száztagú cigányzenekar A Szűz Mária kultusz és egyéb új vallási irányzatok A cigányság életét, kultúráját kutató

229


A cigány kisebbség Magyarországon

életének, munkásságának ismeretepl. Wlislocki Henrik, Erdős Kamil, Bari Károly helyzete Az 1993.évi törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól Az Országos Cigány Önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzatok szerepe Kisebbségi oktatást felvállaló középfokú oktatási intézmények, ösztöndíjrendszerek

A továbbhaladás feltételei:      

Ismeretszerzés és okkeresés a cigányság kereszténységgel való kapcsolódásának folyamatáról A cigányság életét kutató személyiség bemutatása népdalok, műdalok éneklése Irodalmi alkotások elemzése Képzőművészeti alkotások felismerése, megnevezése Véleményalkotás arról, hogy hogyan járultak hozzá az egyes alkotók a cigányság kulturális felemelkedéséhez

Tartalomjegyzék: 1. Az iskolai nevelő-oktató munka legfontosabb pedagógiai elvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 9. Egészségnevelési program 10. Környezetnevelési program 11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések 12. A

szülő,

tanuló,

iskolai

és

formáit,továbbfejlesztésének lehetőségeit

230

pedagógus

együttműködésének


I. HELYZETELEMZÉS I.1. A település adottságai és lehetőségei

I.2. Az iskola szerepe a településen belül Iskolánk olyan nyolc évfolyamos nevelési-oktatási intézmény, mely tevékenysége során gyermekközpontú, a gyermeki jogokat tiszteletben tartó demokratikus légkörre, a gazdasági, társadalmi tendenciák kezelésére nyitott, a tudományos – technikai fejlődést követő nevelésre, tanításra törekszik. Az iskolahasználók igényeihez alkalmazkodva a nevelőtestület pedagógiai tradícióit követve, a tanulásra fogékony, új információk befogadására érzékeny, művelt, olvasott, középfokú nevelésre-oktatásra sikeresen bekapcsolódni kész és képes gyermekek nevelése a cél. Iskolánk nevelőtestülete a közeljövőben szeretné megvalósítani, hogy a tanulók körében tantárgyi műveltség emelkedjen, a tanulás presztízse visszaálljon. Továbbá emelkedjen a tanulók neveltségi szintje. Módszereinek megújításával tudatosabban váljon valóra a hátrányos helyzetű tanulók képességeinek kibontakoztatása, ezáltal az iskola segítse elő a sikeres pályaválasztást és továbbtanulást. Fejlesszük a toleranciát, magyarság-tudat kialakítását. A más népek iránti érdeklődés, elfogadás erősödjön, különös tekintettel a cigány etnikai kisebbséghez tartozók kultúrájának erősítése. Továbbá jellemző sok színes közösséget formáló szabadidős program, tevékenység. Az utóbbi években differenciálódtak az iskolával szembeni elvárások (felzárkóztatás, tehetséggondozás, kreativitásfejlesztés, zenei – és sporttevékenységek bővítése) Megnövekedtek az igényeknek és elvárásoknak a lényegesen rosszabb adottságú gyermekeket is meg kell feleltetni. A családok egyre több nevelési funkciót és feladatot hárítanak át az iskolára. Növekszik a felbomló családok száma. Jellemző a családok helyzetére, hogy észrevehető az úgynevezett középosztály és az elszegényedett rétegek közötti szakadék egyre szélesebbé nyílása. Ez megmutatkozik a szociális intézmények és szolgáltatások iránti igény egyre nagyobb mértékű növekedésében, és nem csak az etnikum körében. Ezek a gyermekek illetve családjaik az átlagosnál is nagyobb odafigyelést, törődést, türelmet és szeretet igényelnek. Nagyon fontos funkciója az iskolának, hogy az alapműveltség szintjéig eljuttassa a gyerekeket, így alapját képezve annak, hogy a munkaerőpiacon meg tudják állni a helyüket. A Közoktatási Törvény szellemében nem az ismeret-centrikus iskola az elsődleges, hanem az önálló életkezdéshez való ismeretszerzésnek az elsajátítása. Tanulóink egy része ingerszegény környezetből kerül az iskolába. Az iskolának kell felvállalnia a felzárkóztatást, a tudás igényének felkeltését, a viselkedéskultúra megalapozását és a tehetséges tanulók tehetséggondozását. Az iskolába kerülő gyerekek érdeklődése sokrétű. Lehetőségük van bekapcsolódni a tanítási órán kívüli tevékenységekbe, de néha hiányzik a választott dolog melletti kitartás és gyakran a szülő anyagi hozzájárulása.

231


Az alsó tagozatban még egységes képet mutatnak az osztályközösségek. Az értékek az iskolai évek előrehaladtával átrendeződnek. Sokaknál közömbösség jelentkezik az iskolai munkával szemben. A felső tagozatos osztályokban megindulnak a képesség szerinti arányeltolódások, amelyek egyre inkább szükségessé teszik a differenciált pedagógiai módszerek alkalmazását. Minthogy a tanulók fejlődésének üteme egyenetlenné válik, differenciált óravezetéssel, egyéni képességfejlesztéssel, szakkörökkel, versenyekre való felkészítéssel, napközivel, valamint a korrepetálások hatékonyságának növelésével adhatnánk nagyobb segítséget a továbbhaladásukhoz. A legsúlyosabb veszély, hogy egyre jobban fokozódik az iskolába járó gyerekek közötti esélyegyenlőtlenség. A család sok esetben nem képes biztosítani azokat a feltételeket, amelyek segíthetik, ösztönözhetik a gyerekeket a középiskolai helyekért való versenyfutásban. A családok közötti anyagi, szociális, kulturális különbségeket nem tudjuk megszüntetni, de felvállaltuk a különböző háttérrel és eltérő adottságokkal rendelkező gyerekek fejlesztését, együttnevelését. A pedagógiai gyakorlat olyan irányú fejlesztését tűztük ki célul, amely hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását, különösen a roma és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók hátrányainak csökkentését, továbbtanulási esélyeik javítását szolgálja. Intézményünkben ismeretlen a szegregáció és a diszkrimináció. Iskolánkban a cigány és nem cigány gyermekek együttélése természetes, egymást egyenrangúnak tekintik. Igyekszünk a gyerekekhez alkalmazkodó, hatékony oktatást megvalósítani. Olyan stimuláló környezetet kívánunk nyújtani a gyerekeknek – akiknek ez otthon nem adatik meg – amely a továbbtanulás irányába tereli őket, és hatására a tanulás érdekessé, fontossá válik számára. A hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikertelensége különböző problémák egymással összefüggő és egymásból építkező csokrára vezethető vissza. Ezek közé tartozik például a rossz szociális helyzet, a szülők aluliskolázottsága, az alkalmazott programok és pedagógiai módszerek alkalmatlansága. Ezen hátrányok leküzdésére, tompítására igyekszünk megoldást találni, programokat kidolgozni és végrehajtani. Évek óta meghatározó sajátossága nevelőmunkánknak az egyéni bánásmód és a differenciált képességfejlesztés. Elősegítjük, hogy minden gyermek sikerélményhez jusson, és meglévő képességeihez viszonyítva fokozatosan magasabb fejlettségi szintet érjen el.

I.3. A nevelő-oktató munka elvei, főbb fejlesztendő területei        

Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra Környezeti nevelés Információs és kommunikációs kultúra Tanulás módszereinek elsajátíttatása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

232


I.4. Célrendszer

Hosszú távú célkitűzések  Nyitott, kirekesztésektől mentes közoktatás megteremtése, befogadó intézményi környezet kialakítása a településen, melynek célja minden tanuló képességeinek optimális kibontakoztatása a személyiségközpontú nevelés-oktatás által.  Az esélykülönbségek csökkentése az oktatásban, a továbbtanulási esélyek kiegyenlítése.  A versenyképes, innovatív munkaerőképzés alapjainak megteremtése.  A társadalmi és kulturális különbség iránti érzékenység fejlesztése a pedagógiában.

Rövid távú célkitűzések  Diszkriminációmentességet biztosító képesség-kibontakoztató és integrációs nevelésioktatási gyakorlat megtartása. Ennek érdekében:  Szakmai-pedagógia vonatkozásában az ismeretközpontú oktatásról át kell térni a képességeket és kompetenciákat fejlesztő nevelő-oktató munkára. Amihez évről évre felülvizsgálni szükséges a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok tagjainak számára, lakóhelyére és helyzetére, adottságaira és képességeire vonatkozó ismereteket, majd ennek tükrében felülvizsgálni a települési stratégiát és intézményi programokat.  Biztosítani a pedagógusok továbbképzését és a településen belüli partnerségi viszonyok folyamatos fejlesztését. Biztosítani a kisebbségi egyetértési jogok érdemi gyakorlásának feltételeit.  Külön és kiemelt figyelemmel szükséges gondoskodni a pedagógus pályára alkalmas tehetséges roma fiatalok felkészítéséről a pedagógusképző intézményekbe való bejutáshoz, majd patronálásukról a felsőfokú képzés idején, hogy helybeli pedagógus közalkalmazottakká válhassanak.  Külön gondoskodás szakmaszerző tanfolyamok keretében arról, hogy roma szakalkalmazottak (dajkák, pedagógiai asszisztense, szociális asszisztensek) kerüljenek az óvodákban és iskolákba, akik egyben a közvetítő (koordinátor) szerepét is betölthetik az intézmény és a roma családok között.  Különös gondoskodás alapképző, az általános iskolai hiányokat pótló és az általános iskolai végbizonyítvány megszerzését célzó tanfolyamok szervezéséről a helyi roma közösség képviselőinek közreműködésével és a helybeli pedagógusok oktató munkájának biztosításával, majd gondoskodás a végzettek beiskolázásáról szakmaszerző továbbtanulásra.  A tanulók elemi műveltségbeli és munkakultúrájának megalapozása.  Szociális hátrányok enyhítése, kulturális hiányosságok pótlása.  Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, a lemorzsolódás csökkentése, kiküszöbölése, tehetséggondozás komplex személyiségfejlesztő programok segítségével.  Személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés: a tanulók toleranciaképességének, a kisebbség és többség, a másság elfogadása gyakorlatának kialakítása, közéletiségre nevelés.  Társadalmi beilleszkedés, integrálódás iránti motiváció erősítése, fenntartása. 233


 Továbbtanulási mutatók javítása (az érettségit adó intézményekben továbbtanulók arányának növekedése).  Pozitív életmódmodell nyújtása, egészséges életmód kialakítása, a testi-lelki egészség, mint érték elismertetése.  Pályaorientációs tevékenység.  Az iskola párbeszédet alakít ki a programban résztvevő szülőkkel, partnereivel.  Kompetencia-alapú értékelési rendszer kerül kidolgozásra és alkalmazásra.  A multikulturális tartalmak beépülnek a nevelés-oktatás helyi programjaiba, rendszerébe.

I.5. Az IPR- alapú fejlesztés törvényi háttere Az intézmény tanulólétszáma 318 fő. A törvény alapján a hátrányos helyzetű tanulók száma: 301 fő, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulónk 253 fő. (11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/D § (4) és 39/E § (4) bek.; 23/2009. (V. 22.) OKM rendelet) I.6. Intézményi elvárások, intézményeredményességi célok  A jogszabályi feltételeknek való megfelelés az IPR alkalmazása során.  Az iskola társadalmi-szakmai környezetének minél szélesebb körben történő bevonása a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikeressége érdekében.  Minél több pedagógus sajátítsa el az IPR sikeres alkalmazásához szükséges kompetenciákat  Az IPR-ben megjelenített módszerek minél jobban beépüljenek az iskola pedagógiai kultúrájába.  Az IPR program megjelenítése az iskola alapdokumentumaiban.

II. Az iskolába való bekerülés előkészítése, alsó tagozat

II.1. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése Kutatásoknak köszönhetően már régóta ismert, hogy az iskolába lépő gyermekek között szélsőségesen nagyok a fejlődésbeli különbségek. A mi iskolánkba érkező gyerekek értelmi fejlettsége is és szociális fejlettsége is eltéréseket mutat. Célunk, hogy az integrált nevelés során az alapkészségek minden tanulónál optimális működésűvé fejlődjenek. Az iskola a települési óvodából fogad gyerekeket. Az óvodának kiemelkedő szerepe van a gyerekek eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó hátrányok csökkentésében és az alapkészségek sikeres fejlesztésének előkészítésében. Munkájuk eredményeként az iskola jelenlegi első két évfolyamán kevés (néhány fő) sajátos nevelési igényű tanuló van. Mindez arra enged következtetni, hogy az óvodák a gyerekek sajátosságaihoz megfelelően idomuló fejlesztő programot alkalmaznak.

234


A helyi óvodában a problémák jelentkezésekor, illetve a beiskolázások kapcsán diagnosztikus vizsgálatokra kerül sor. Az óvoda az intézményi pedagógiai programban határozza meg az iskola előkészítéssel kapcsolatos fejlesztési feladatokat, méréseket, értékeléseket. Iskolánk különböző kommunikációs csatornák felhasználásával (óvodai szülői értekezlet, bemutató foglalkozások az iskolában, az óvónők tájékoztatása munkaértekezleten, stb.) a szülőnek (az óvodán keresztül is) felajánlja az iskola integrációs pedagógiai rendszere nyújtotta lehetőségeket (leendő 1. osztályos tanító rendszeres foglalkozással egybekötött látogatása a nagycsoportosoknál, iskolai nyílt nap, kulturális bemutató stb.). Cél: az óvoda és iskola közötti – az iskolába való bekerülés előkészítését célzó – szakmai együttműködés, az óvodában elkezdődő folyamatos és tervszerű fejlesztő munka iskolánkban való folytatása. Feladat: Az iskolába lépő gyerekek fejlődésbeli különbségeinek feltárása, mérése. A fejlesztésre irányuló tevékenységi formák meghatározása, végrehajtása, mozgásfejlesztés, testséma fejlesztés, téri tájékozódás fejlesztése, prezentáció fejlesztés, játékok. A szülők tájékoztatása a program céljáról, tartalmáról, a gyerekek fejlődéséről. Tevékenység: Az iskolába érkező gyerekeknek olyan légkört teremtünk, hogy el tudja fogadni az új helyzetet, szokásokat. Közben folyamatosan figyeljük, és feljegyzéseket készítünk a tanulók fejlettségéről. A mérés eredményét rögzítjük. Szöveges értékelést készítünk a szülők, a gyerekek számára felmérés alapján. Lehetőséget biztosítunk a felmérés eredményének a szülővel és a gyerekekkel való közös megbeszélésre. Az „Integrált nevelés a képességek fejlesztéséhez” című programunkban 37 órára kidolgozott tevékenységi formák segítségével fejlesztjük a gyerekek képességeit. A mérést negyedévente megismételjük, rögzítjük a tanulók teljesítményét, értékeljük, tájékoztatjuk az eredményekről a szülőket, a gyerekeket. Az oktatási folyamatban kiemelt fontosságú feladat az alapkészségek szilárd elsajátíttatása, amelyeket csak megfelelő szinten, fejlett képességek birtokában tudnak kialakítani. A különböző képességű tanulókkal a képességeiknek megfelelően kell foglalkoznunk. A gyermekek képességeit fejlesztenünk szükséges. Mi a Szautner Jánosné Szigeti Gizella: A tanulási zavarok korrekciója kisiskolás korban című fejlesztő programot használjuk annak érdekében, hogy a gyermekek különböző képességei fejlődjenek. A fejlesztés területei: Mozgásfejlesztés- nagy és finommozgások. Testséma-ismeret – téri tájékozódás fejlesztése. Prevenció és verbális fejlesztés Az életkori sajátosságok figyelembevétele mellett megfelelő feladatokkal fejlesztjük a képességeket. II.2. A kapcsolattartás módja: Az iskola leendő 1. osztályos tanítója óvodai foglakozásokon vesz részt. Konzultál az óvónőkkel a várhatóan az iskolánkba kerülő gyermekekről, annak családjáról. Az óvoda nagycsoportosai részt vesznek az iskola rendhagyó óráin, rendezvényein, bemutató foglalkozásain. A kapcsolatot a leendő 1. osztályos tanító és a fejlesztő pedagógusok tartják a nagycsoporttal foglalkozó óvónőkkel. Felelősök: leendő 1. osztályos tanító és az integrációs menedzserek. A team összegzi a megszerzett információkat. A rendelkezésre álló vizsgálati anyagok, tapasztalatok, illetve a szülő igénye alapján javaslatot tesz az integráló osztály kialakítására. Vizsgálati anyag készül, amely az egyéni fejlesztési terv alapja lesz. Felelős: osztályfőnök

235


II.3. Heterogén osztályok kialakítása A fenti összegzés után, a team javaslata alapján az igazgató dönt az adott osztályok kialakításáról, a technikai feltételek biztosításáról. Minden tanév kezdetén felülvizsgáljuk, korrigáljuk az integrációs programot és az osztályok összetételét. Felelős: intézményvezető

III. Integrált nevelés felső tagozaton III.1. Célkitűzés A gyermekek személyes igényeinek megfelelő képzés. Kommunikációs készségeinek és képességeinek fejlesztése. Alapkészséges és képességek minél mélyebb elsajátítása. III.3. Feltételek A tanulók nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt folyik. Meghatározott pedagógiai rendszer alapján történik. A pedagógusok egyénre szabott módszereket, eszközöket alkalmaznak. Szülők egyetértő nyilatkozata. A tanulók értékelése három havonta történik. Jelen vannak: osztályfőnök, érintett pedagógusok, szülő, tanuló, GYIF felelős. Szükség esetén: Gyermekjólléti Szolgálat, gyámhatóság, Nevelési Tanácsadó képviselője. Százalékos arányoknak való megfelelés. Az etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére az etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag. (Lásd: cigány népismeret) IV. Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése IV.1. Szülői házzal Cél: A HHH gyermekek szülei legyenek elkötelezettek az iskola iránt, támogassák a pedagógusok munkáját. Ennek érdekében:  Szülői értekezletek (az iskola szakmai pedagógiai programjának integrációs rendszerének ismertetése)  Meghívjuk őket minden, a szülőket érintő rendezvényre.  Tájékoztatjuk őket a gyerekeknek szóló lehetőségekről, programokról.  Nevelési problémáik és szociális gondjaik esetében támogatjuk, segítjük őket, ha szükséges megfelelő szakemberekhez irányítjuk.  Személyre szóló írásos tájékoztató, a szülő egyetértési nyilatkozata  Évente 5 alkalommal  Nyílt tanítási napok szervezése  Mentori rendszer  Háromhavi esetmegbeszélés  Családlátogatás Felelős: intézményvezető IV.2. Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal

236


Cél: A tanulók és a családok érdekében rendszeres kapcsolattartás és párbeszéd kialakítása. Ne egymás mellett, hanem egymással együttműködve, az információkat egymásnak átadva segítsük a másik munkáját. Az együttműködés területei:  Magántanulók lemorzsolódásának elkerülése.  Igazolatlan hiányzások feltárása, ezek okainak megszüntetése.  A tanulók testi és szellemi fejlődésének a biztosítása.  Családlátogatások.  Az iskola igénybe veszi a különböző szakszolgálatok által nyújtott szolgáltatásokat. Az integrációs felkészítésben együtt dolgozunk.  A családgondozó felkeresi a családokat az iskola ifjúságvédelmi felelőssel, felmérik a család komplex segítésének területeit, a további találkozások rendszerét és céljait, a várható eredményeket tudatosítják.  A tanuló és a család segítésére, egyénre, családra szabott tervet dolgoznak ki az ifjúságvédelmi felelősök és a családgondozók. (Látogatások, konzultációk, előadások, tanácsadások stb.) Feladat: Közös együttműködési megállapodás létrehozása. Felelős: ifjúságvédelmi felelős VI.3. Szakmai és szakszolgálatokkal Cél: A meglévő jó együttműködés további fenntartása. Főbb területek:  A pedagógia szakmai szolgáltatóval a továbbképzések, tanulmányi versenyek, a pedagógiai munkát segítő megbeszélések alkalmával tartjuk a kapcsolatot.  A szakszolgálatokkal napi szintű a kapcsolattartás a bevizsgálások, a tanulók ellátása kapcsán. Az iskolánkba járó logopédus, pszichológus, gyógypedagógusok a diákok ellátásán túl közös pályázati munkában is részt vesznek (A SNI tanulók sérülésspecifikus ellátása a habilitációs és rehabilitációs tanórák keretén belül történik.). A szakmai műhelymunka részesei. Feladat: Közös együttműködési megállapodás alakítása, fenntartása. A Nevelési Tanácsadó és Logopédia szakemberei (pszichológusok, fejlesztő pedagógusok, logopédusok) – az iskola tanítói, fejlesztő pedagógusai javaslata alapján az alábbi szolgáltatásokat biztosítja az integrációs felkészítésben résztvevő tanulóknak: pszichológiai ellátás, családterápia, logopédiai ellátás. Az iskola fejlesztő pedagógusa – a rendelkezésre álló mérések, személyi anyagok alapján ütemezi – a Nevelési Tanácsadó és Logopédia szakembereivel konzultálva – a szükséges foglalkozások mennyiségét, gyakoriságát. A várható eredményeket tanulónként a szakmai team (fejlesztő pedagógus, a Nevelési Tanácsadó szakembere és az adott szaktanár) fogalmazza meg. (pl. beszédhiba megszüntetése, dislexia-kezelés stb.) A pénzügyi feltételek biztosítása (a szolgáltatások megvásárlása) a rendelkezésre álló óraszámok, illetve költségvetés ismeretében tanévente a felmerült igényekkel egyeztetésre kerül. Amennyiben az ellátás az iskola területén pénzügyi vagy egyéb okból nem

237


kivitelezhető, úgy az ellátást a Nevelési Tanácsadó és Logopédia szolgáltatási körében igényli az iskola. A szakszolgálat minősítései, dokumentációi a tanulók egyéni haladási naplójába kerül. Felelős: fejlesztő pedagógus

VI.4. A középfokú oktatási intézményekkel Cél: A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók sikeres pályaválasztásának elősegítése. Tanulóink részt vesznek a középiskolák által szervezett nyílt napokon. A pályaválasztási tájékoztató keretében iskolánk szülői értekezletet tart a 8. osztályos szülők részére. A középiskolák az első középiskolai félév végén tájékoztatót küldenek a diákok beválásáról. Feladat:  pályaválasztás területén kínálkozó együttműködési területek kialakítása  Iskolabemutatkozás (nyílt napok, tájékoztatók a középiskolákba a tanulók, a szülők, az általános iskolai tanárok részére  rendhagyó szülői értekezlet a 8. osztályosok számára,  után követés – középiskolák megküldik az első év eredményeit tanulónként  az Útravaló ösztöndíjprogram és a mentori rendszer segítségével felkészítés az érettségit adó középiskolára Felelős: nyolcadik osztályos osztályfőnök VI.5. Együttműködés civil szervezetekkel és a helyi vállalatokkal Cél: A szabadidő hasznos eltöltésére irányuló tevékenység, amely közösen szervezett programokban ölt testet.  Osztályaink részvétele programjaikon.  Közös programok szervezése (gyereknap).  Szakmai tapasztalatok átadása.  Egymás eszközeinek kölcsönzése eseti jelleggel. Feladat: Közös együttműködési megállapodás létrehozása.

V. A tanítást – tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei Azokat a pedagógiai elemeket tartalmazza, melyek az integráció megvalósítását elősegítik. A már meglévő, alkalmazásban lévő programelemnél azt kell megvizsgálni, hogy érvényesülnek-e az osztályokra vonatkozó csoportkritériumok és milyen módon mérjük az adott elem hatékonyságát. Iskolánkban minden osztály és csoport kialakítása a

238


törvényességi kritériumomnak megfelelően történt. Nincsen szegregáció semmilyen formában sem.

V.1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek V.1.1. Az önálló tanulást segítő felkészítés A tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok. A programba kerülő tanulók képességeinek, viselkedésének, szociális helyzetének komplex elemzése a kiindulópont.  a tanító  a fejlesztő pedagógus  és az adott szakvélemények alapján. Az első értékelő esetmegbeszélés után konkrét javaslatok kerülnek megfogalmazásra, melyek a napi munka során a tanulóval kapcsolatban irányadók a tanítók, tanárok számára.  szükséges fejlesztő,  differenciált tanulásszervezés tanórákon,  tanulás-módszertani fejlesztés iránya,  sikerélményt nyújtó tanórán kívüli foglalkozások felkínálása (művészeti oktatás),  tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek (délutáni nem kötelező tanórák, szakkörök) A folyamatos (3 havonkénti) értékelés során a kialakult foglalkozási rendszer – az újabb mérések, elemzések tapasztalatai alapján – korrigálásra kerül, a szülők kezdettől fogva követik, ismerik a gyermekre vonatkozó fejlesztési tervet, a felmerülő problémákat és a megoldási módozatokat. A tanuló értékelése:  szövegesen árnyalt  ösztönző jellegű V.1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése Tantárgyi képességfejlesztő programok  Kompetencia-alapú oktatási programcsomag adaptálása / http://www.sulinovadatbank.hu/  Differenciált óravezetés  Információs és kommunikációs technológia alkalmazása a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon,  Egyéni fejlesztési terv készítése a rehabilitációs szakértői bizottság véleménye, illetve első osztályban a Difer-mérés alapján.  Egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások  Részvétel az Útravaló ösztöndíjprogramban Felelősök: tanítók, tanárok, fejlesztő pedagógus Kommunikációs képességeket fejlesztő programok  1-2. osztályban késleltetett olvasás és írástanítás módszer,

239


 a magyar nyelv- és irodalom oktatást folyamatosan felváltja a szövegértésszövegalkotás modul, melynek keretében integrálódik a két terület,  témanapok rendezése,  a tanulók szabad választása alapján az iskolában működő alapfokú művészetoktatásban való részvétel (néptánc, moderntánc) Felelősök: munkaközösség-vezető V.1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése Közösségfejlesztő, közösségépítő programok Színterei:  osztályközösségek (séták, kirándulások, klubdélutánok, stb.),  iskola otthon (szabadidős foglalkozások stb.),  alsó tagozatosok programjai (színházlátogatás, vetélkedő, sportrendezvények stb.),  felső tagozatosok iskolai rendezvényei (kulturális és sportrendezvények, rendhagyó órák, emlékezés napja, színházlátogatás, stb.),  iskolai kirándulások,  projektnapok  sportcsoportok foglalkozásai,  az iskola szakkörei, művészeti csoportjai és annak bemutatkozása,  a tanulók szereplési lehetőségei:  tanulmányi és művészeti versenyek,  az iskolai és települési ünnepi megemlékezések Felelősök: intézmény-vezető, munkaközösség-vezető, osztályfőnökök, tánctanár     

Mentálhigiénés programok Szociális modul beépítése a tanórába és a tanórán kívüli foglalkozásokba. Interaktív foglalkozások keretén belül személyiségfejlesztéssel foglalkozunk. Minden évben hagyományosan egészségnapot és sportdélutánt rendezünk. A „mindennapos testnevelés” keretében biztosítjuk a diákok rendszeres testmozgását. Az iskolaorvos által kiszűrt tanulóink számára gyógytestnevelést szervezünk, könnyített testnevelésen vehetnek részt azok a tanulók, akiknek átmeneti egészségromlása van.

Felelős: Szaktanár, osztályfőnökök V.2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek V.2.1. Mentori rendszer működtetése A mentor az integrációs programban résztvevő tanuló elsőszámú segítője, aki közvetlenül tartja a kapcsolatot a tanulóval foglalkozó valamennyi szakemberrel, illetve a családdal (lehet pedagógus, ifjúságvédelmi felelős, szakszolgálat munkatársa). A mentor önként vállalja ezt a koordinációs munkát:  egyéni fejlődési naplóját vezeti, a tanuló teljesítményét folyamatosan tanulmányozza, konzultál a szakemberekkel, javaslatot tesz a gyermek érdekében,  tanulás-módszertani segítséget nyújt szükség szerint,  szervezi a gyermek szabadidős elfoglaltságát, hétvégi programokat is javasol,

240


 a tanuló bizalmas közléseit a gyermek érdekében hasznosítja (jogszerűség megőrzésével),  kutatja a gyermek támogatását szolgáló ösztöndíj lehetőségeket,  segíti a pályaválasztásban, a motiváltság erősítésében,  kezeli a tanuló személyi anyagát, a tanító, fejlesztő pedagógus, pszichológus, a bizottságok szakvéleményeit, kiegészíti azokat rendszeres feljegyzéseivel, a gyermek véleményét tükröző felmérésekkel,  a háromhavonta kötelező értékeléssel párhuzamosan kikéri a gyermek véleményét saját teljesítményéről, iskolai közérzetéről, sikereiről, problémáiról, javaslatairól. Elsődlegesen a mentorok az osztályfőnökök személyében kerülnek kiválasztásra. Felelősök: mentorok (osztályfőnökök) V.2.2. Tanórán kívüli differenciált foglalkozások szervezése A tanulmányi eredmény alakulásának függvényében az adott tantárgyból differenciált foglalkozásokat szervezünk a tanórán kívül. Célja:  a tantárgyak oktatása közben felmerült nehézségek leküzdése,  az egyéni felzárkóztatás. Felelősök: az adott szaktanárok V.2.3. Az integrációs program keretében működő szabadidős foglalkozások:  óvoda-iskola átmenet enyhítésére foglalkozások tartása a nagycsoportosoknak  az iskola névadójához kapcsolódó versenynap, „Kölcsey-nap”  túrák, kirándulások  színház- és kiállítás látogatás Felelősök: osztályfőnökök V.3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek V.3.1. Egyéni haladási ütemét segítő differenciált tanulásszervezés (haladási naplóban jelöljük IPR betűvel)  differenciáló óraszervezés, iskolaotthonos foglalkozás  egyéni fejlesztő foglalkozások (szakvélemény esetén)  tehetséggondozó foglalkozások  tanórán kívüli differenciált foglalkozások Felelősök: tanítók, tanárok V.3.2. Drámapedagógia  beépül integráltan a tantárgyi rendszerbe a tánc és dráma témakör  a szabadon választható alapfokú művészeti oktatási formában: néptánc  rendezvények, ünnepi műsorok, versmondó- és prózamondó versenyek alkalmával – az éves munkatervben rögzítetten – részt vesznek tanulóink,  városi, helyi kulturális programokon művészeti csoportjaink bemutatkoznak: énekkar, néptánc csoport

241


 karácsonyi műsorunkat, illetve tanév végén tartandó kulturális bemutatóinkat, kiállításainkat a szülők, hozzátartozók részére minden évben megrendezzük, Felelős: tanítók, szakoktató V.4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái V.4.1. Értékelő esetmegbeszélések Háromhavonta a szöveges értékelés előzményeként értékelő esetmegbeszélésre kerül sor. Menete:  mentori beszámoló az integrációs programban résztvevők konkrét helyzetéről, problémáiról,  tanítók, fejlesztő pedagógusok, ifjúságvédelmi felelősök, szakmai beszámolók, családgondozók összefoglalói (az érintett szakembereket, szülőket meg kell hívni),  eredmények, hiányosságok, kívánságok, lehetőségek összegyűjtése, javaslatok a továbblépésre (a tantestület tagjainak javaslatai, véleménye),  megoldási lehetőségek kidolgozása, pedagógiai módszerek kiválasztása (szükség szerint egyéni fejlesztési tervként). Szempontok:  valóságos eredmények és hiányosságok feltárásra kerüljenek,  ok-okozati összefüggések felderítése,  fejlődési irány kijelölésre kerüljön,  további szakemberek bevonásának szükségességéről szülessen döntés. Felelős: IPR menedzserek, mentorok, ifjúságvédelmi felelős V.4.2. A tantestület tagjai közötti tapasztalatcsere megszervezése Az integrációhoz szükséges módszertani tapasztalatok átadására alakult rendszer. Cél: az egymás segítése, tapasztalatcsere Felelős: intézményvezető

242


V.5. A háromhavonta kötelező kompetenciaalapú értékelési rendszer eszközei V.5.1. Szöveges értékelés – árnyalt értékelés November, február és május hónapban a szülők árnyalt szöveges értékelést kapnak gyermekük iskolai közösségi és tanulmányi munkájáról. Alapelvek:  terjedjen ki az iskolai élet egészére,  vegye figyelembe a tanuló személyiségét,  törekedjen az objektivitásra, komplexitásra, igazságosságra,  fejlesztő és ösztönző szándékú legyen.  ne legyen sablonos, személyre szóló legyen. Felelősök: mentorok V.6. Multikulturális tartalmak V.6.1. Multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban Integráltan a tantárgyakban vagy beépült moduljaiban jelennek meg a tananyagok, (irodalom, nyelvtan, idegen nyelvek, ének, rajz, környezet és természetismeret, történelem, etika, stb). A segédletek biztosítása, beszerzése folyamatos. A tananyagon túl a szabadidős tevékenységekben is szerepet kap (napközis kulturális foglalkozások, iskolai rendezvények, kiállítások, bemutatók, stb.), s az alapfokú művészeti oktatás tananyagában is helyet kapnak a multikulturális tartalmak. Felelős: intézményvezető V.7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása V.7.1. Pályaorientáció Szaktárgyi és osztályfőnöki óra keretében meghatározottak a pályaorientációs feladatok:  szakmák, továbbtanulási lehetőségek tudatosítása  igény szerint városi pályaorientációs kiállításon, bemutatón, tanácsadáson vesznek részt 7 és 8.  osztályaink, nyílt tanítási napokon, bemutató foglalkozásokon tájékozódnak tanulóink  a középfokú intézmények iskolánkban is bemutatkozási lehetőséget kapnak. Valamennyi program a szülők számára is nyitott annak érdekében, hogy együtt tájékozódjanak a kínálkozó lehetőségekről. Felelős: az adott évben a továbbtanulásért felelős osztályfőnök V.8. Várható eredmények

243


V.8.1. Az ellenőrzés szempontjai       

A HHH és a nem HHH tanulók aránya Az óvodából az iskolába történő bekerülés Az iskola társadalmi-szakmai környezetével való együttműködés A lemorzsolódás és a továbbtanulás A „tanítást-tanulást segítő eszközrendszer” elemei Az IPR alkalmazása szempontjából releváns személyi és tárgyi feltételek A sajátos nevelési igényű tanulók helyzete

 A hátrányos helyzetű tanulók aránya iskolánkban megfelel a jogszabályban előírtaknak  Készségek- és képességek fejlesztésére irányuló oktatás alakul ki.  Azt integráció tartósan képes a különböző háttérrel és eltérő fejlettséggel rendelkező tanulók együttnevelésére, felzárkóztatására.  A multikulturális tartalmak integrálódnak a tanórák anyagába.  Az integrációs pedagógiai rendszer kiépülése párbeszédet alakít ki minden szülővel.  Tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer épül ki. Eredmények  Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma.  Csökken az iskolánkban a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma.  Csökken az iskolai hiányzások óraszáma  Nő az érettségit adó iskolákban továbbtanulók aránya.  Javulnak a kompetenciamérések eredményei.  Javul tanulóink esélyegyenlősége.  Piacképes munkaerőképzést alapozunk meg.  Fejlesztjük tanulóink személyiségét.  Növeljük a motivációt. Felelősök: IPR menedzserek

VI. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelve VI.1. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elvei A személyiség építésének és a lelki egyensúly fenntartásának egyik eszköze a lehetőségek szerinti önállóságra nevelés. A tanulókban akkor alakul ki reális, pozitív énkép, ha önmagához képest fejlődik, ér el sikereket. Kiemelt fejlesztési feladatok:  Az egyénhez igazított követelmények kialakítása.  Együttműködés a családdal és más szakemberekkel.  A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. A fejlesztés feladatai:

244


 az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése,  a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása,  a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés.  a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított,  megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. Fejlesztési lehetőségek:  Tanórán, differenciáltan, kiscsoportban, Tanórán kívüli időben, heti 3 órában, egyénileg, kiscsoportban, szakköri munkában (kézműves, dráma, számítástechnika, sport). Integrálandó SNI csoportok  Mozgáskorlátozott,  Gyengénlátó,  Nagyothalló,  Beszéd- és nyelvi nehézséggel küzdő felső tagozaton, (a beszédészlelés beszédmegértés zavara, megkésett beszédfejlődés, dadogás, hadarás, orrhangzós beszéd, diszlália, disarthria, diszfázia, diszfónia)  Pszichés fejlődési zavara miatti tanulási nehézséggel és zavarral küzdő (részképesség zavarok – diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, hiperaktivitás -figyelemzavar). VI.2. Egyéni fejlesztési terv kialakítása  A tanuló feltérképezése  Motiválhatósága  Viszonya a tanuláshoz,- felnőttekhez,- társakhoz  Órai figyelme  Szociális háttér  Egyéni terápia szakvélemény alapján  Tájékozódó mérések, eredmények megbeszélése  Év elején, Év végén  Folyamatos kapcsolattartás Egységes Pedagógiai gyógypedagógussal, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, szülőkkel,

Szakszolgálattal,

Tanórán kívüli fejlesztő órák menete Az órák felépítése analógiára épül, közel azonos, egy séma szerint felépítve, mely mindig más és más tartalommal van megtöltve a fejlesztendő területnek megfelelően és igazodik a tanulók egyéni szükségleteihez. Az órai munka tapasztalásra, játékosságra és már meglévő ismeretekre, jártasságokra épül, cél a legközelebbi fejlődési zóna elérése.

VII. Személyiség – és közösségfejlesztés

VII.1. Személyiségfejlesztés A módosított kerettanterv a gyermekek, a serdülők képességeinek fejlődéséhez szükséges követelmények meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást.

245


Pedagógiai programunk:  tartalmazza a színes, sokoldalú iskolai élet, a tanulás, a játék, a munka feltételeit,  fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, edző akaratát,  hozzájárul életmódja, motívumai, szokásai, az értékkel történő azonosulása fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A személyiség fogalma, főbb személyiségvonások:  Személyiség: az egyén lelki életének sajátos összjellege. A külső és belső tényezők kölcsönhatásának eredményeként kialakult tulajdonságok integrációja-,  mely tevékenységekben nyilvánul meg, illetve ebben alakul. Feladatok:  Közösségi játékokban való részvétel biztosítása  Játékszabályok megtanítása  Szellemi aktivitás: a gondolkodás élénksége, gyorsasága, intenzitása  Játékok rendszeres alkalmazásával az önismeret segítése  A külső tényezőkhöz való alkalmazkodás gyakoroltatása  Problémamegoldás drámapedagógiai elemekkel Az iskolai személyiségfejlesztés minden nevelő feladata, de legfontosabb láncszeme az osztályfőnök.

VII.2. Közösségfejlesztés A közösségi nevelés folyamatában is az egyéni bánásmódot alkalmazzuk. A közös célokat, a mindenkire érvényes feladatokat minden egyes gyermekkel elfogadtatjuk úgy, hogy figyelembe vesszük egyéniségét. A lényeg, hogy egyéni sajátosságainak megfelelően tegyük a gyermeket a közösség tagjává, biztosítva számára egyéni tulajdonságai minél teljesebb kifejlődését. Pozitív személyiségvonásai a közösség érdekében, a közösségi céloknak megfelelően fejlődjenek. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A tanuló személyiségének e pozitív vonásait kulcskompetenciáknak nevezzük. Az Európa Tanács szakértőjének definíciója alapján: „A kompetenciákat úgy kell tekinteni, mint olyan általános képességeket, amely a tudáson, tapasztalaton és értékeken alapszik. Önbizalom, kudarc törés, kezdeményező készség, vállalkozókészség, szociabilitás, aktív állampolgárság, csoportmunkában való részvétel, másokra való odafigyelés.” Mindenkire nézve általánosan szükségesek és minden személy számára egyformán fontosak. Közös követelményeink  A hon- és népismeret segítse el_ a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel /hagyományőrző program/.  A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket /cigány tanulók elfogadása/.  A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttmőködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.  A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, továbbá a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének képességei álljanak.

246


 Iskolánknak az új információs környezetben eligazodó, és azt megfelelő válogatással és kritikai módon használó fiatalokat kell nevelni /Internet/.  Minden lehetséges eszközzel segítjük a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást (integrált oktatás). VII.3. Pályaorientáció – döntéselőkészítés A pályák különböző képességszinteket, képességstruktúrákat kívánnak meg. Ezek a személyiségnek olyan – viszonylag állandó – sajátosságai, amelyek egy adott területen a sikeres tevékenység előfeltételei. A gyereknek ismernie kell önmagát, nagy szüksége van tehát az ÖNISMERETRE, ami magában foglalja érdeklődését, képességeit, kedvelt tevékenységeit – s ezeknek összhangban kell lennie az áhított pálya követelményeivel, vagyis rendelkeznie kell pályaismerettel, hogy sikeres legyen az iskolaválasztása, majd pályaválasztása. Megvalósul: 7. osztálytól szakember rendszeres segítségével VII.4. Tanulók értékelése, minősítése Cél:  minden tanuló kapjon esélyt képességeinek megfelelő értékelésre, amely nem kinyilatkoztatás, hanem jellemzés a tanuló teljesítményéről. A tanulók teljesítményének mérését a helyi tanterv tantervi keretekben rögzíti.  Az értékelés egységes százalékolásának kidolgozása a munkaközösség feladata, melyet évenként felülvizsgál. A százalékolás minimum és optimum szinten kerül kidolgozásra.  A felmérések összeállításánál A és B feladatlapokkal optimum és minimum követelményekkel dolgozunk.

VIII. A szociális hátrányok enyhítése A szocializáció a társas életben kialakuló kapcsolatokat jelenti, azaz a társas kapcsolatban, társadalmi életben való sikeres beilleszkedés folyamatát. Eredménye a szocializáltság, szociális érettség. A szocializáltsághoz hozzátartozik az is, hogy a személy belső késztetést érez, pozitív értéktudatot él át teendőinek, viselkedésének kialakítására, élethelyzeteinek megoldására. A szocializálatlan gyermeket jellemezheti a lelassult fejlődés az életkorához képest. Szociális zavar: ha az egyén válaszai (viselkedése, magatartása, életvezetése, életmódja, céljai) a kultúrában az elvárttól idegenek, károsak mind önmaga, mind a társadalom vagy társai számára. A hiányosságok felismerése, pótlása a pedagógus fontos feladata.  megnöveljük az iskola iránti érdeklődést  erősítjük pozitív viszonyulásukat az iskolához  nyugodt, szorongásmentes kezdő szakaszt biztosítunk a gyerekeknek  leglassabban fejlődő, markáns otthoni hátránnyal érkező gyermekek is az úgynevezett alapképességeket, az írást, olvasást, számolást elsajátítják az első három év alatt  a nyelvi hátrányok leküzdését szókincsfejlesztéssel, anyanyelvi játékokkal, kötetlen beszélgetésekkel végezzük  mozgásfejlesztéssel javítjuk a koordinációs mozgásokat 247


 mindennapos manuális foglalkozásokkal sikerélményhez juttatjuk az elsősöket, akinél szükséges  törekszünk arra, hogy rugalmasan alkalmazkodni tudó, jóra törekvő, nyílt eszű, elfogulatlan gyerekeket bocsássunk szárnyaikra  az egésznapos oktatással biztosítjuk a családi szocializációs hatások felerősítését, korrekcióját, pótlását.

VIII.1. Beilleszkedési, magatartási zavarok kezelése Az alsó tagozaton a Lépésről lépésre program bevezetésével, és a felső tagozaton a Kooperatív tanulás bevezetésével segítjük tanulóinkat:  Értelmi, érzelmi és szociális képességek egyenértékű fejlesztésében  Hatékony kommunikációban  Szülőkkel való partneri együttműködéssel egymás iránti tiszteletadás kialakításában. Az iskola tevékenységének célja a helyes ismeretek közvetítése. Érték bevitele tevékenységeinkbe, pl. hagyományaink megismertetése, elfogadtatása, tisztelete. Vagy pl. az egészséges életmódra nevelés megvalósítása. Ismertetjük elvárásainkat, gyakoroltatjuk, ellenőrizzük ezeket, szokásrendszerében közel azonos szintre hozzuk a gyerekeket. A legsúlyosabb esetekben, amikor az iskolai szocializációs törekvések átfutnak a gyereken:  törekedni kell, hogy a gyerek mellé keressünk egy olyan felnőttet, akihez közel kerülhet, akit elfogad Ha a problémákkal küszködő gyerekeknek legalább az iskolában van egy „bizalmasa”, egy szeretett személy, akihez őszinte bizalommal fordulhat, a gyermek megmenthető.

VIII.2. Szociális hátrányok felszámolási formái          

egyéni képességekhez igazodó tanórák megszervezése, csoportfoglalkozások rendszeresítése, felzárkóztató foglalkozások, iskolaotthon, tanulószoba, diákétkeztetés, iskolai könyvtár, iskolai létesítmények és eszközök használatára való szoktatás, a tanulókat segítő személyes kapcsolatok, szülők nevelési gondjainak segítése, a nevelők gyermek és ifjúságvédelmi tevékenysége.

VIII.3. Gyermek – és ifjúságvédelmi tevékenység Minden veszélyeztetett, szociálisan vagy egyéb módon hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási zavaros, tanulási nehézségnek kitett gyermeknél családlátogatással megállapítjuk:  a veszélyeztetettség, hátrányos helyzet okait

248


 milyenek a testi, értelmi fejlődés lehetőségei, feltételei a családi otthonban A tevékenységek formái  a sikerélményhez juttatás történhet szakköri keretben, de egyénre szabott feladatok megtervezésével is  osztályfőnöki és tanári feladat is a perifériára kerülés megakadályozása.  a gyenge képességű tanulókat olyan tevékenységekkel foglalkoztatjuk, mely valamilyen fokú sikerélményt biztosít  megakadályozzuk a kóros kudarcélmények felhalmozódását, a kiút nélküli fásultságot, a cselekvőképtelenség és a „nekem úgysem sikerül” gondolat kialakulását  el kell érnünk, hogy a hátrányos helyzet ne okozzon veszélyeztetettséget  eladatunk az iskolába járás folyamatos ellenőrzése  ha hiányzik, azonnali cselekvés  a hiányzások okainak felderítése  nem várhatjuk meg az adminisztrációs eszközök hatását mivel a felszólítás, feljelentés és ennek hatósági következményei hosszú hónapokat vesznek igénybe  a tanulási ambíció türelmes kialakítása korrepetálással  osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős feladata a folyamatos kapcsolattartás a Gyámhatósággal, a Rendőrség Ifjúságvédelmi Osztályával, Nevelési Tanácsadóval, amennyiben a gyermeknek már valamilyen ügye van. Az új GYIV 1997. XXXI-es törvény három fontos célt határoz meg:  a megelőzés,  a családból kiemelt gyerekek neveltetése oly módon, hogy alkalmas legyen később a családi életre,  meghagyni a visszautat a családhoz, ha a körülmények rendeződnek. Ebből elsősorban a megelőzés adja az iskola legfontosabb feladatát. Szoros kapcsolatot tartunk a Gyermekjóléti Szolgálattal. Amennyiben a gyermek akkut veszélyhelyzetbe kerül, úgy azonnal jelenteni szükséges, hogy a város jegyzője elrendelhesse az ideiglenes hatályú elhelyezést. Az osztályfőnökök és a GYIV felelős folyamatos kapcsolatot tart a családgondozóval /jelzőlapok, esetmegbeszélések/ Az Integrációs és képesség kibontakoztató program iskolánkban 2009. szeptember 1.-től hatályos. Az IPR programját a nevelőtestület a 2009. szeptember 15-én tartott értekezletén felülvizsgálta, kiegészítette, jóváhagyta.

PH igazgató

249


250

2010

Recommend Documents