2010

2010. december 28.

10/2010.

Jövedéki Hírlevél Mi található a 10/2010. számban? A jövedéki szabályozás 2011. évi változásai Tisztelt Ügyfeleink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 2010. november 19-én a Magyar Közlöny 177. számában került kihirdetésre. A kihirdetett jogszabály módosította a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényt (a továbbiakban: jövedéki adótörvény).

terméket a felhasználói engedélyes részére hozza be. Az egyéb ellenőrzött ásványolaj fentiek szerinti behozatala esetén, a bejegyzett kereskedő jövedéki biztosítékának meghatározásánál egyéb ellenőrzött ásványolaj esetében motorbenzin adómértékét kell figyelembe venni (jelenleg 120 000 Ft/ezer liter). A bejegyzett kereskedő által nyújtott jövedéki biztosíték tekintetében 2011. január 1-jétől az alábbiak is alkalmazandók: 



Bejegyzett kereskedőket érintő változások A jövedéki adótörvény jelenleg hatályos rendelkezései szerint bejegyzett kereskedő csak abban az esetben hozhat be közösségi adó-felfüggesztési eljárásban egyéb ellenőrzött ásványolajat és megfigyelt terméket, ha saját felhasználói engedélyes üzemébe tárolja azt be, azaz, ha a bejegyzett kereskedő egyben felhasználói engedélyes is. A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy egyéb ellenőrzött ásványolajat közösségi adó-felfüggesztési eljárás keretében olyan bejegyzett kereskedő is behozhasson, aki nem rendelkezik felhasználói engedéllyel. Ebben az esetben a bejegyzett kereskedőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, mivel a





jövedéki biztosíték összegét hivatalból vagy kérelemre módosítani kell, ha az annak elfogadásánál figyelembe vett feltételek vagy körülmények megváltoztak. A jövedéki biztosíték csökkentése kizárólag kérelemre történik, a bejegyzett kereskedő köteles a vámhatóságnak bejelenteni a jövedéki biztosíték megállapításánál figyelembe vett és az időarányos tényszámok alapján havi szinten várható fogadás mennyiségi adatainak olyan eltérését, amelynek alapján a jövedéki biztosíték több, mint 25 százalékkal való megemelése indokolt, hivatalból kötelező a jövedéki biztosíték összegének felülvizsgálata a bejegyzett kereskedői engedély kiadását követő legfeljebb 6 hónap elteltével, illetve azt követően évente, továbbá az előző pont szerinti esetben, a biztosíték összegének hivatalból történő felemelése esetén a bejegyzett kereskedő az első fokú határozat, illetve - fellebbezés esetén - a másodfokú határozat közlésétől számított 30 napon belül köteles gondoskodni a biztosíték kiegészítéséről. A biztosíték

2

10/2010. összegének csökkentése esetén a vámhatóság haladéktalanul intézkedik a különbözet felszabadításáról, illetve visszafizetéséről.

További változás, hogy 2011. január 1-jét követően a bejegyzett kereskedők is kezdeményezhetnek az általuk beszerzett jövedéki termékekre, illetve a vámhatóság az előzőek szerinti időponttól – az engedélyes egyidejű értesítése mellett – kezdeményezheti a kötelező érvénnyel bíró vámtarifaszám megállapítást a vegyvizsgáló szervnél. A fenti időpontot követően jogszabálysértések visszaszorítása és a tevékenységüket a jogszabályi rendelkezések betartásával folytató engedélyesek tevékenységének elősegítése céljából szigorodnak a bejegyzett kereskedő esetében a fizetési könnyítés (fizetési halasztás illetve részletfizetés) vámhatóság által történő engedélyezésének feltételei. Az előzőek alapján fizetési halasztást, részletfizetést a bejegyzett kereskedő csak akkor kérhet, ha 





tevékenységét a tevékenysége megkezdésének napjától a fizetési halasztás, részletfizetés iránti kérelme benyújtásának napjáig számítva legalább 12 hónapon keresztül folytatta, a fenti időszakban terhére összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó összegű jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság jogerős határozattal nem állapított meg és a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek, valamint az adó összege, amelyre fizetési halasztást, részletfizetést kér, nem haladja meg az általa nyújtott jövedéki biztosíték azon adótartozással csökkentett összegét, amelyre fizetési

halasztást, részletfizetést engedélyeztek, illetve amelyre vonatkozóan a bejegyzett kereskedő ezt megelőzően fizetési halasztás, részletfizetés iránti kérelmet nyújtott be és annak elbírálása folyamatban van. Bejegyzett feladó jövedéki biztosítéka A jövedéki adótörvény alkalmazásában bejegyzett feladó az a személy, aki a vámjogi szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállam illetékes hatósága (Magyarországon a vámhatóság) által kiadott engedély alapján, gazdasági tevékenysége keretében jogosult arra, hogy - az e-TKO tervezetének kiállításával - rendelkezzen a harmadik országból behozott, vámjogilag szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméknek az importálás helyéről az adó fizetésének halasztása mellett a jövedéki adótörvényben meghatározott rendeltetési helyre történő továbbszállításáról. A fenti engedély 2010 április 1-jei bevezetését követően – a közösségi szabályokkal összhangban – megszűnt annak a lehetősége, hogy jövedéki engedélyes importáló az adóraktár engedélyes vagy adómentes felhasználó befogadói nyilatkozatával közösségen kívüli harmadik országból jövedéki terméket – a jövedéki termék vámjogi szabad forgalomba bocsátását követően – adó-felfüggesztéssel szerezzen be. A fenti rendelkezések hatályba lépése óta eltelt időszakban az érintett gazdálkodói kör jelezte, hogy a bejegyzett feladói tevékenység esetében indokolatlan külön biztosíték nyújtása abban az esetben, ha gazdálkodó rendelkezik egyéb jövedéki típusú engedéllyel és az ahhoz szükséges biztosítékkal. A fentiek szerinti gazdálkodói észrevételeket a jogalkotó megvizsgálta, melynek eredményeként, a – a biztosíték-halmozódás elkerülése érdekében – az import jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységhez, illetve az adóraktári engedélyhez nyújtott garancia a bejegyzett feladói tevékenység

3

10/2010.

jövedéki biztosítékaként elfogadható, feltéve, hogy annak összege a feladásra kerülő jövedéki termékre belföldi szabadforgalomba bocsátás esetén beálló adófizetési kötelezettség összegét fedezi (ellenkező esetben a jövedéki biztosítékot a kérelmezőnek ki kell egészítenie). Elektronikus pontosítása

ügyintézés

szabályainak

A jövedéki adótörvény a jövedéki engedélyezési és a nyilvántartásba vételi eljárások esetében kizárja az elektronikus ügyintézést. Az előzőek szerinti rendelkezés 2011. január 1-jétől kiegészítésre kerül a nyilvántartásba vételi eljárások felsorolásával, azaz megjelöli a csomagküldő kereskedők és a csomagküldő kereskedők adóügyi képviselői nyilvántartásba vételének esetét is, melyek szintén ebbe a körbe tartoznak. Sör adóalapjának megállapítása 2011. január 1-jétől a szabadforgalomba bocsátott sör mennyisége után fizetendő jövedéki adót úgy kell meghatározni, hogy a kész sörnek meg kell állapítani az alkohol- és a szárazanyag tartalmát. Ezt a két értéket be kell helyettesíteni a sörszabványban meghatározott Balling-képletbe. A behelyettesítés eredményként kapott számszerinti érték a sör eredeti szárazanyag tartalma, azaz az adózás alapjául szolgáló Balling- (Plató-) fok, melyet hektoliterre vetítve kell alkalmazni. Az adó mértéke hektoliterre vetítve Balling(Plató-) fokonként 633 forint. Az alacsony alkoholtartalmú (legfeljebb 2,8 térfogatszázalék), 2206 vámtarifaszám alá tartozó ízesített sörök esetében a fenti időponttól a szabadforgalomba bocsátáskor fizetendő adót az alkoholtartalom alapján kell megállapítani, azaz 2011. január 1-jétől az ízesített sörök nem a szárazanyag tartalmuk, azaz Balling- (Plató-) fok alapján, hanem alkoholfok szerint adóznak. Az adó mértéke alkoholfokonként 1400 forint. Alkoholfok ízesített sörök esetében a sörszabvány szerinti, 20 °C-on mért alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezve. Az adóalap

változása (szárazanyag tartalom helyett, alkoholfok szerinti adózás) nem jelent adóemelést. Dohánygyártmányokat érintő változások 2011. január 1-jétől emelkednek a dohánygyártmányok adómértékei az alábbiak szerint. Az adó mértéke:  a cigarettára (9350 forint/ezer darab helyett) 9750 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár (28,3 % helyett) 28,4 százaléka, de legalább (17330 forint/ezer darab helyett) 18 080 forint/ezer darab,  a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább (7280 forint/kilogramm helyett) 7860 forint/kilogramm,  az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de legalább (7280 forint/kilogramm helyett) 7860 forint/kilogramm. Jogharmonizációt megvalósítva, a cigaretta hossza függvényében a tételes adómértéket az eddigieknél szigorúbb szabályok szerint kell többszörözni. Az eddigi 9 centiméterenkénti adómérték növelés (9-18 centiméter cigaretta hossz esetén meg kellett kétszerezni a cigaretta darabszámát, 18-27 centiméter között háromszorozni és így tovább) 3 centiméterre csökken az alábbiak szerint: A tételes adómérték alapjaként a cigaretta darabszámát kétszerezni kell, ha annak hossza – füstszűrő és szopóka nélkül – meghaladja a 8 centimétert, de rövidebb, mint 11 centiméter, háromszorozni kell, ha annak hossza – füstszűrő és szopóka nélkül – 11 centiméter vagy annál nagyobb, de rövidebb, mint 14 centiméter, és így tovább. Változik továbbá a finomra vágott dohány és a kész dohányvágat fogalmi meghatározása. A finomra vágott dohány esetében a vágatszélességnek az eddigi 1 milliméter

4 helyett 1,5 milliméternél kell kisebbnek lennie a dohányrészecskék tömegének több, mint 25%-ára, a dohányvágat vonatkozásában pedig nevesítve lesz a dohánytörmelék is. Szivarnak és szivarkának kell tekinteni az olyan termékeket is, amelyek tartalmaznak a dohánytól eltérő anyagot is, azonban az egyéb termékkritériumoknak megfelelnek. Az adójegy forgalom és a költségvetési bevételek jobb tervezhetősége érdekében változnak az adójegyek beszerzésének korlátozásra vonatkozó, az adóemelések előtti „bespájzolás” visszaszorítását célzó szabályok is. Az előzőek alapján fő szabály, hogy az adóraktár engedélyes és a bejegyzett kereskedő havonta nem rendelhet és részére a vámhatóság nem adhat ki a cigarettára és a fogyasztási dohányra a) minden év szeptember 1-jétől december 31-ig tartó időszakban, illetve b) január 1-jétől eltérő időpontú adómérték változás esetén az új adómérték hatálybalépését megelőző 4 hónapban - az új adómérték kihirdetése és hatálybalépése közötti időszak rövidebb, akkor abban az időszakban (a továbbiakban: referencia-időszak) a következő pontban meghatározottnál több adójegyet. A referencia-időszakban havonta rendelhető adójegyek mennyisége nem lehet több, mint  az a) pont esetén - az adott év első 8 hónapjában,  a b) pont esetén - a referencia-időszak kezdő hónapját megelőző 12 hónapból (figyelmen kívül hagyva azt a két hónapot, amelyben a zárjegy felhasználó által átvett adójegyek mennyisége a legnagyobb mennyiségű volt) azon 10 hónapban

10/2010. átvett és a bázisidőszakban visszahozott adójegyekkel csökkentett adójegyek mennyiségéből a bázisidőszakra számított egyhavi átlag 1,1-szerese a cigarettánál, illetve a 1,15-szöröse a fogyasztási dohány esetén. Az előzőekben ismertetett fő szabályt értelemszerűen kell az importáló és az eseti bejegyzett kereskedő esetén alkalmazni, az alábbiak figyelembe vételével: 



az átvett adójegyek egy havi átlagát a bázisidőszak azon hónapjaira kell számítani, amelyben történt adójegy átvétel (mivel az importáló és az eseti bejegyzett kereskedő tevékenységéből adódóan nem vesz át minden hónapban adójegyet), amennyiben az adó mértéke január 1től eltérő időpontban változik, akkor azt a szabály –, miszerint azt a két hónapot, amelyben a zárjegy felhasználó által átvett adójegyek mennyisége a legnagyobb mennyiségű volt nem kell figyelembe venni a bázisidőszak megállapításánál – kizárólag akkor kell alkalmazni, ha legalább négy hónapban történt adójegy átvétel.

2011. január 1-jét követően, az új adómérték hatálybalépése után dohánygyártmány kizárólag olyan adójeggyel bocsátható szabadforgalomba, amely már az új adómérték megfizetésével került átvételre, azaz megszűnik az a lehetőség, hogy adóraktárból az adómérték változását követő 15 napig a régi adójeggyel lehessen kitárolni dohányterméket, így az adóraktárengedélyesek esetében is a bejegyzett kereskedőkre és az importálókra vonatkozók szabályokat kell alkalmazni. Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények előállításának a szabályai Tekintettel arra, hogy a 2004/24/EK irányelvben megengedett hét éves türelmi

5

10/2010.

időszak lejártával, vagyis 2011. április 1-jétől megszűnik a „gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termék” kategória (például: Svédcsepp), így az előzőek szerinti időponttól e termékek előállításához felhasznált alkoholtermékek után eddig biztosított adómentesség is megszűntetésre kerül. A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termék kategória megszűnésével az ilyen típusú termékek – amennyiben a termékeket az illetékes hatóság forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszernek minősíti – gyógyszerként keretengedély birtokában továbbra is előállíthatóak, ugyanakkor a gyógyszernek nem minősülő készítmények a jövedéki adótörvényben az alkoholtermékekre meghatározott általános szabályok szerint állíthatók elő (adóraktárban), illetve forgalmazhatók. Borkísérő okmány vonatkozó szabályok

Motorfejlesztés és a kereskedelmi gázolaj adókedvezményével kapcsolatos jogszabályváltozásokat a 9/2010. Jövedéki Hírlevél tartalmazza.

alkalmazására

Adóraktárból a szőlőbor belföldi rendeltetéssel vagy harmadik országba belföldről történő kiléptetés céljára adófelfüggesztés mellett történő kitárolása, valamint – a külön jogszabályban foglalt eltéréssel – szabadforgalomba bocsátása borkísérő okmány kiállítása mellett történhet. Méltányosság alkalmazása üzemanyagtöltő állomás esetében 2011. január 1-jétől a méltányosság alkalmazásának lehetősége kiterjesztésre kerül az üzemanyagtöltő állomások esetében elrendelhető üzletbezárások eseteire (például szabványon kívüli üzemanyag forgalmazása) is, azaz nem kell alkalmazni az üzletbezárást, amennyiben a körülményekből megállapítható, hogy a jogsértő személy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el a jövedéki termék vagy jövedéki termékek beszerzése során. Jövedéki engedélyes biztosítékának érvényesítése

Abban az esetben, ha a jövedéki engedélyes kereskedő bejegyzett feladói tevékenységet kíván folytatni és a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységével összefüggésben nyújtott jövedéki biztosítéka a bejegyzett feladói tevékenység engedélyezési eljárása során figyelembevételre kerül, akkor a jövedéki biztosíték az esedékességkor, végrehajtható adó-, adóelőleg-, bírság-, pótléktartozás teljesíteni elmulasztott halasztott fizetési kötelezettségre és a bejegyzett feladó terhelő költség fedezetére vehető igénybe a végrehajtás szabályai szerint, ha a bejegyzett feladó önkéntesen nem teljesít. A követelés érvényesítésére külön végzés nélkül a vámhatóság jogosult.

kereskedő

Információk: Amennyiben a fentiekkel kapcsolatosan észrevételek, kérdések fogalmazódtak meg Önökben, úgy kérjük, hogy forduljanak hozzánk bizalommal az alábbi elérhetőségeken: Vámés Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Jövedéki Igazgatósága 1064 Budapest, Rózsa u. 107. 1450 Budapest, Pf. 109. Telefon: 428-7800 E-mail: [email protected] Tájékoztatjuk továbbá Tisztelt ügyfeleinket, hogy amennyiben a Vám- és Pénzügyőrséggel kapcsolatosan további általános információra van szükségük, az ügyfelek részére a [email protected] e-mail cím áll rendelkezésre, illetve az ügyfelek részére egy helyi tarifával működő telefonszám is: 06-40FINÁNC (06-40-346262) rendelkezésre áll. A leírtakon túl figyelmébe ajánljuk a Vám- és Pénzügyőrség hivatalos honlapját, melyet a „vam.gov.hu” URL hivatkozással érhet el. VPOP Jövedéki Igazgatósága