2010. (VI. 03.) sz. határozat A Vasi TISZK évi költségvetésének módosításáról 579

XXI. ÉVFOLYAM

4. SZÁM

2010. JÚNIUS 3.

VAS M EGY E ÖN KORMÁNY ZA TÁNAK ÉR TESÍ TİJ E TARTALOM SZÁM

TÁRGY

OLDAL

SZEMÉLYI RÉSZ 41/2010. (II. 12.) sz. határozata

A megyei önkormányzat által alapított kitüntetı díjak és elismerések 2010. március 15-i adományozásáról

550

ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK 10/2010. (VI. 03.) ö. rendelet

A Vas Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetésének módosításáról

551

11/2010. (VI. 03.) ö. rendelet

A Vas Megyei Önkormányzat költségvetési és zárszámadási rendelete tartalmának meghatározásáról

573

KÖZGYŐLÉSI HATÁROZATOK 107/2010. (VI. 03.) sz. határozat

A tárgysorozat elfogadásáról

576

108/2010. (VI. 03.) sz. határozat

A lejárt határidejő közgyőlési határozatok végrehajtásáról, valamint a közgyőlés legutóbbi ülése óta történt fontosabb döntésekrıl, eseményekrıl szóló beszámoló és a közgyőlés elnökének saját hatáskörben végrehajtott elıirányzatváltoztatásáról szóló tájékoztató elfogadásáról

577

109/2010. (VI. 03.) sz. határozat

Vas megye közbiztonságának 2009. évi helyzetérıl, valamint a rendırség és az önkormányzatok kapcsolatáról, együttmőködésérıl szóló beszámoló elfogadásáról

577

110/2010. (VI. 03.) sz. határozat

A Vas Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetési elıirányzatainak módosításáról készült könyvvizsgálói vélemény elfogadásáról

577

111/2010. (VI. 03.) sz. határozat

A romák szociális és munkaerı-piaci helyzete; civil együttmőködési lehetıségek címő tájékoztató tudomásulvételérıl

577

112/2010. (VI. 03.) sz. határozat

A megyei önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok üzleti terveinek elfogadásáról, és 2009. évi éves beszámolóik jóváhagyásáról, valamint a megyei önkormányzat által létrehozott közalapítványok kuratóriumainak tevékenységérıl szóló beszámolóik elfogadásáról

577

2010. JÚNIUS 3.

550

113/2010. (VI. 03.) sz. határozat

A megyei önkormányzati fenntartású intézmények beiskolázási terveirıl szóló tudomásulvételérıl

szakképzı tájékoztató

578

114/2010. (VI. 03.) sz. határozat

A Vas Megye Fejlesztéseiért Kötvény tıkéjébıl az utófinanszírozott pályázatok megelılegezésére történı összeg kölcsönbe vételérıl

578

115/2010. (VI. 03.) sz. határozat

A Vasi TISZK 2010. évi költségvetésének módosításáról

579

116/2010. (VI. 03.) sz. határozat

A közép-európai regionális TV-k együttmőködésére irányuló pályázat támogatásáról

579

117/2010. (VI. 03.) sz. határozat

A Vas Megyei Közgyőlés Ellátó Szervezete, az Életünk Szerkesztısége, valamint a Vasi Szemle Szerkesztısége között létrejött megállapodás jóváhagyásáról

579

118/2010. (VI. 03.) sz. határozat

Közösségi célú alapítványok támogatásáról

589

119/2010. (VI. 03.) sz. határozat

„Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozásáról Csepreg Város Fúvószenekara részére

590

120/2010. (VI. 03.) sz. határozat

„Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozásáról a Répcelaki Horgász Egyesület részére

590

121/2010. (VI. 03.) sz. határozat

„Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozása Nyıgér Község Önkéntes Tőzoltósága részére

590

KÖZLEMÉNYEK Beszámoló Vas megye közbiztonságának 2009. évi helyzetérıl, valamint a rendırség és az önkormányzatok kapcsolatáról, együttmőködésérıl

590

Tájékoztató a romák szociális és munkaerı-piaci helyzetérıl; a civil együttmőködési lehetıségekrıl

615

Tájékoztató a megyei önkormányzati fenntartású szakképzı iskolák beiskolázási terveirıl

628

SZEMÉLYI RÉSZ A megyei közgyőlés 41/2010. (II. 12.) sz. határozata a megyei önkormányzat által alapított kitüntetı díjak és elismerések 2010. március 15-i adományozásáról

A közgyőlés 2010. március 15-e alkalmából: „Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért Közbiztonsági Tagozata” elismerést: Kiss Péterné részére adományozza. Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke 2010. május

551

2010. JÚNIUS 3.

ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlésének 10/2010.(VI. 3.) önkormányzati rendelete a Vas Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetés módosításáról

A Vas megyei Közgyőlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv., a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérıl szóló 2009. évi CXXX. törvény, és az államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény alapján a következıket rendeli el: 1. § A Vas Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetésérıl szóló 1/2010. (II.16.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R) 3. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A közgyőlés az önkormányzat 2010. évi költségvetése bevételi elıirányzatának fıösszegét 11,210.858 E Ftban állapítja meg. Ezen belül: 1. Megyei önkormányzat bevételi elıirányzata 10,938.847 E Ft 2. Vas megyei Cigány Területi Kisebbségi Önkormányzat bevételi elıirányzata 1.989 E Ft, 3. Vas megyei Horvát Kisebbségi Önkormányzat bevételi elıirányzata 2.365 E Ft, 4. Vas megyei Német Önkormányzat bevételi elıirányzata 1.701 E Ft 5. Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás 265.956 E Ft.” 2. § A R. 4. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A közgyőlés a finanszírozási bevételek elıirányzatát 694.934 E Ft-ban állapítja meg, mely azonos a költségvetés pénzügyi hiányával. A pénzügyi hiány finanszírozására az önkormányzat 700 millió Ft-os hitelkerete nyújt fedezetet. „ 3. § A R. 5. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A tervezett bevételeket címenként, alcímenként, (a területi kisebbségi önkormányzatokat és a Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulással elkülönítetten) és forrásonként a R. 2. sz. melléklete tartalmazza.” 4. § A R. 6. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A költségvetés bevételi elıirányzatából mőködési célokat szolgáló forrás 6,592.013 E Ft (Ebbıl: területi kisebbségi önkormányzatoknál 6.055 E Ft, Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulásnál 233.409 E Ft), a felhalmozási feladatok finanszírozására számításba vehetı bevétel 4,618.845 E Ft (Ebbıl: Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulásnál 32.547 E Ft.) 1. Az 1/ pontban rögzített források a R. 1/A. számú mellékletében szerepelnek.” 5. § A R. 8. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A közgyőlés a költségvetési szervek részére 3,746.012 E Ft felügyeleti szervi támogatást biztosít, melybıl 3,729.592 E Ft mőködési, 16.420 E Ft felhalmozási célokat szolgál.” 6. § A R. 9. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A közgyőlés az önkormányzat 2010. évi költségvetése kiadási elıirányzatának fıösszegét 11,905.792 E Ftban állapítja meg. Ezen belül: ● Megyei önkormányzat kiadási elıirányzata 11,633.781 E Ft,

2010. JÚNIUS 3.

552

b) Vas megyei Cigány Területi Kisebbségi Önkormányzat kiadási elıirányzata 1.989 E Ft, c) Vas megyei Horvát Kisebbségi Önkormányzat kiadási elıirányzata 2.365 E Ft, d) Vas megyei Német Önkormányzat kiadási elıirányzata 1.701 E Ft. e) Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás 265.956 E Ft. 1. A kiadási elıirányzaton belül intézményenként (területi kisebbségi önkormányzatokat elkülönítetten) a kiemelt elıirányzatokat a R. 1. számú mellékletének B/ pontja tartalmazza. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában rögzített kiadási elıirányzaton belül kiemelt elıirányzatok: E Ft Önk. Hiv. Társulás Területi kis.önk Személyi juttatások elıirányzata 3,390.055 31.133 1.725 Munkaadókat terhelı járulékok 887.067 7.731 454 Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások 2,308.890 194.545 2.429 Speciális célú támogatások 332.115 Felújítási elıirányzat 33.773 Beruházási elıirányzat 200.992 Egyéb felhalm. célú kiadások, támogatások 95.981 32.547 Támogatási kölcsönök nyújtása, törlesztése 12.558 1.447 Hitelek: Fejlesztési 158.451 Pénzforgalom nélküli kiadások: Tartalékok 4,213.899 Mőködési tartalék: céltartalék 47.248 Ált.tartalék 55.027 Fejlesztési tartalék: általános 2,494.924 Céltartalék 1,616.700 Költségvetési kiadási elıirányzat összesen 11,633.781 265.956 6.055 Kiadási elıirányzat mindösszesen 11,905.792 „ 7. § A R. 11. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) Az önkormányzat felhalmozási kiadási elıirányzata 4,980.420 E Ft, melyet költségvetési szervenként, feladatonként és célonként a R. 5. sz. melléklete tartalmazza. (2) Az 1. pontban rögzített felhalmozási kiadási elıirányzatból a felhalmozási célú kiadás 4,645.926 E Ft, a fejlesztési hitel és kötvény utáni kamattörlesztés 334.394 E Ft, az ÁFA befizetési kötelezettség 100 E Ft-ot tesz ki.” 8. § A R. 12. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A közgyőlés az önkormányzati hivatal 1. mőködési kiadásaira 752.327 E Ft-ot biztosít, melyet feladatonkénti bontásban a R. 4. sz. mellékletében rögzít. 2. felhalmozási kiadásaira 542.149 E Ft-ot hagy jóvá a R. 5. sz. mellékletének A/ pontjában szereplı célokra.” 9. § A R. 13. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A közgyőlés az önkormányzat pénzforgalom nélküli kiadásait (tartalékait) 4,213.899 E Ft-ban határozza meg. Ebbıl: a mőködési céltartalékot 47.248 E Ft-ban, a mőködési általános tartalékot 55.027 E Ft, a fejlesztési céltartalékot 1,616.700 E Ft-ban, általános tartalékot 2,494.924 E Ft-ban rögzíti.” 10. § A R. 15. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A közgyőlés” „b) az adósságot keletkeztetı éves kötelezettségvállalásának felsı határát a R. 10. számú,” „mellékletében rögzíti.”

553

2010. JÚNIUS 3.

11. § A R. 17. § (1) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A közgyőlés (1) a költségvetési szervek létszámkeretét az R. 7. sz. melléklete szerint rögzíti.” 12. §. A R. az alábbi 34/A.§-val egészül ki: „Az Ámr. 241. § (4) bekezdése alapján a közgyőlés 2010. évre mentesíti költségvetési szerveit (az Önkormányzati Hivatalt és intézményeit) a megvalósítási terv és a teljesítmény terv készítése alól.” 13. § E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Szombathely, 2010. június 3.

Dr. Kun László sk. megyei fıjegyzı

Kovács Ferenc sk. a közgyőlés elnöke

554

2010. JÚNIUS 3.

2010. JÚNIUS 3.

555

556

2010. JÚNIUS 3.

2010. JÚNIUS 3.

557

558

2010. JÚNIUS 3.

2010. JÚNIUS 3.

559

560

2010. JÚNIUS 3.

2010. JÚNIUS 3.

561

562

2010. JÚNIUS 3.

2010. JÚNIUS 3.

563

564

2010. JÚNIUS 3.

2010. JÚNIUS 3.

565

566

2010. JÚNIUS 3.

2010. JÚNIUS 3.

567

568

2010. JÚNIUS 3.

2010. JÚNIUS 3.

569

570

2010. JÚNIUS 3.

2010. JÚNIUS 3.

571

572

2010. JÚNIUS 3.

573

2010. JÚNIUS 3.

Vas megyei Önkormányzat Közgyőlésének 11/2010. (VI. 3.) önkormányzati rendelete a Vas megyei Önkormányzat költségvetési és zárszámadási rendelete tartalmának meghatározásáról

A Vas megyei Önkormányzat Közgyőlése az államháztartásról szóló módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 118.§-ában biztosított felhatalmazás alapján – a költségvetés és zárszámadás tartalmi elemeinek szabályozására a következı rendeletet alkotja: 1. § A rendelet hatálya az önkormányzat felügyelete alá tartozó valamennyi intézményre, a Vas Megyei Önkormányzati Hivatalra és a kisebbségi önkormányzatokra terjed ki. 2.§ Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Tv. /továbbiakban Áht./ 65. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat a költségvetését önállóan, rendeletben /továbbiakban: költségvetési rendelet/ állapítja meg. A költségvetési rendeletnek tartalmaznia kell az önkormányzat összes bevételét, kiadását, finanszírozását és pénzeszközének változását. A költségvetési rendelet tartalmi követelményeit az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 67. § (1) és (2) bekezdése, 68/A. §-a, 69. § (1) és (2) bekezdése, 71. § (3) bekezdése, valamint az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 36. §-ának rendelkezése határozza meg. A költségvetési rendelet összeállításakor figyelembe kell venni a pénzügyminiszter által az elemi költségvetés elkészítéséhez kiadott Tájékoztatóban foglaltakat is. 3.§ (1) A költségvetési rendelet szerkezete, kötelezı tartalma az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 292/2010. (XII.19.) Korm. rendelet /továbbiakban Ámr./ 36.§ (1)-(2) bekezdésének elıírásai szerint az alábbi: a) az önkormányzat és az önállóan mőködı és gazdálkodó, illetve az önállóan mőködı költségvetési szervek bevételei forrásonként – a pénzügyminiszter elemi költségvetés összeállítására vonatozó tájékoztatójában rögzített fıbb jogcím csoportonkénti részletezettségében, b) a mőködési, fenntartási elıirányzatok költségvetési szervenként, intézményen belül kiemelt elıirányzatonként részletezve, c) a felújítási elıirányzatok célonként, d) a felhalmozási kiadások feladatonként, e) az önkormányzati hivatal költségvetését feladatonként, valamint külön tételben ea) általános tartalék eb) céltartalék, ec) a költségvetési bevételek és kiadások különbözeteként a költségvetési többlet vagy hiány összege, ed) a költségvetési hiány belsı finanszírozására szolgáló elızı évek pénzmaradványa mőködési illetve felhalmozási cél szerinti tagolásban, ee) az ed ponton kívül a költségvetési hiány külsı finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási célú mőveletek bevételei, kiadásai mőködési illetve felhalmozási cél szerinti tagolásban, f) az éves létszámkeret költségvetési szervenként, g) a közfoglalkoztatottak éves létszám elıirányzata (amennyiben van ilyen), h) a többéves kihatással járó feladatok elıirányzatai éves bontásban, i) a mőködési és felhalmozási célú bevételi és kiadási elıirányzatokat tájékoztató jelleggel, mérlegszerően, egymástól elkülönítetten, de – a finanszírozási mőveleteket is figyelembe véve – együttesen egyensúlyban a rendelet mellékletében be kell mutatni, j) elkülönítetten, és a helyi önkormányzat költségvetésével együtt is a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetése, k) az év várható bevételi és kiadási elıirányzatainak teljesülésérıl elıirányzat felhasználási ütemterv, l) elkülönítetten az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételei, kiadásai, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történı hozzájárulások.

2010. JÚNIUS 3.

574

(2) A 36. § (2) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat képviselı-testülete részére a költségvetéshez és a zárszámadáshoz - az Áht. 118. §-a (1) bekezdésének 2. c) pontja és (2) bekezdésének 2. e) pontja szerinti közvetett támogatásokat legalább az alábbi részletezettségben kell bemutatni: a) ellátottak térítési díjának, illetve kártérítésének méltányossági alapon történı elengedésének összege, b) lakosság részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök elengedésének összege, c) helyi adónál, gépjármőadónál biztosított kedvezmény, mentesség összege adónemenként, d) helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételbıl nyújtott kedvezmény, mentesség összege, e) egyéb nyújtott kedvezmény vagy kölcsön elengedésének összege. (3) A költségvetési rendelettel együtt számozott mellékletként be kell terjeszteni a képviselı testület elé a könyvvizsgáló írásos jelentését, a kisebbségi önkormányzatok költségvetését elfogadó testületi határozatait, valamint a pénzügyi bizottság véleményét. 4.§ Az Áht 69.§. (1) bekezdése szerint a költségvetési rendeletnek tartalmazni kell a mőködési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, ezen belül költségvetési szervenként és kisebbségi önkormányzatonként az alábbi kiemelt elıirányzatokat: a) személyi jellegő kiadások b) munkaadókat terhelı járulékokat, c) dologi jellegő kiadásokat, d) ellátottak pénzbeli juttatásait, e) speciális célú támogatásokat, f) a felhalmozási kiadásokon belül a beruházások, a felújítások és egyéb felhalmozási célú kiadások elıirányzatait, g) a költségvetési létszámkeretet elkülönítetten és önkormányzati szinten összesítve. Az Áht. 71.§ (3) bekezdése elıírja, hogy a költségvetési évet követı két év elıirányzatait, az un gördülı tervet is be kell mutatni. Ehhez figyelembe kell venni a makrogazdasági paraméterek prognózisát, a költségvetési év folyamatait és áthúzódó hatásait. 5.§ (1) Az Áht. 118.§-a szerinti - helyi önkormányzati rendeleti szabályozást igénylı – mérlegek illetve tartalmi elemei a következık: 1. az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását, elıirányzat felhasználási tervét, 2. a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal: a) az adott helyi önkormányzat összevont költségvetési mérlegét, elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzat mérlegét, b) a többéves kihatással járó döntések számszerősítését évenkénti bontásban és összesítve, c) a közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást. (2) A helyi önkormányzatok zárszámadásának elıterjesztésekor a képviselı-testület részére tájékoztatásul a következı mérlegeket és kimutatásokat kell - szöveges indokolással együtt - bemutatni: 1. az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását, pénzeszközének változását, 2. a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal: a) az adott helyi önkormányzat összevont költségvetési mérlegét, elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzat mérlegét, A tervezéskor elızetes adatok, zárszámadáskor tényleges adatok alapján. E mérleg az önkormányzat összes mőködési és felhalmozási bevételét és kiadását összevontan tartalmazza. A mérleg bevételi és kiadási oldalának egyensúlyban kell lenni. Az egyensúlyt a szükséges esetekben hitel felvételével vagy más pénzpiaci eszközökkel kell megteremteni. b) az adósság állományát lejárat, eszközök, bel- és külföldi hitelezık szerinti bontásban, Az önkormányzat hitelállományának bemutatása lejárat és eszközök /felhalmozási, mőködési/ szerinti bontásban, oly módon, hogy a mérlegbıl megállapítható legyen a felvett hitel összege, évenkénti fizetési kötelezettsége, a fizetendı kamat, az adott idıpontban még fennálló fizetési kötelezettség. c) a vagyonkimutatást, Az önkormányzat vagyonkimutatását a zárszámadással egyidejőleg kell elkészíteni a megyei önkormányzat közgyőlésének 10/2007. (VI.8.) számú rendelet 4. számú melléklete szerint. d) a többéves kihatással járó döntések számszerősítését évenkénti bontásban és összesítve,

575

2010. JÚNIUS 3.

E kötelezettségnek ki kell terjedni a következıkre: da) önkormányzati hivatal által felvett hitelek szerzıdései / lsd. hitelállomány mérlege/ db) önkormányzati hivatal és az intézmények felújítási, beruházási döntései dc) egyedi támogatási megállapodásban vállalt kötelezettségek dd) költségvetési szervek egyedi szerzıdései /nem kell a kimutatásban szerepeltetni a rendeltetésszerő mőködéssel szakmai, gazdasági, infrastrukturális/ összefüggı, általában határozatlan idejő, a költségvetésben minden évben megjelenı szerzıdések összegeit, a hatósági elıírások alapján szükségszerően igénybeveendı szolgáltatási, megbízási szerzıdéseket. e) a közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást. Közvetett támogatásként e kimutatásban kell számba venni azon ingyenesen, kedvezményesen nyújtott szolgáltatásokat, melyek az önkormányzatnál nem, vagy piaci érték alatt jelentenek bevételt. 6.§ Az Áht. 67.§.(3).bekezdése szerint a költségvetési rendeletben meg kell határozni a címrendet. A megyei önkormányzatnál a költségvetési szervek alkotnak címeket. 7.§ A zárszámadási rendelet tartalma és szerkezete a költségvetési rendelethez igazodik, azzal összehasonlítható formában kell elkészíteni a tényleges adatokra vonatkozóan. A zárszámadási rendeletben jóvá kell hagyni az intézményenkénti és az önkormányzatokra vonatkozó pénzmaradványt. 8.§ A költségvetési és/vagy zárszámadási testületi elıterjesztéshez a jogszabályi kötelezettségen alapuló rendelettervezet és kapcsolódó mellékletein túlmenıen készíteni kell: a) szöveges értékelést, melynek tartalmát - zárszámadás esetében – célszerő a BM-PM által kialakított rendszernek megfelelıen összeállítani, ezzel eleget téve a Magyar Államkincstár felé kötelezıen készítendı szöveges értékelési kötelezettségnek. b) egyéb információs mellékleteket; jelesül: - normatív és normatív kötött állami hozzájárulások jogcímenkénti, intézményenkénti bemutatása - központosított elıirányzatok bemutatása - tartalékok, céltartalékok, szabad pénzmaradvány alakulásának bemutatása - felújítások, beruházások intézményenkénti részletes bemutatása - intézményi ellátotti napi nyersanyagköltség mértéke - tervévet megelızı év költségvetési adatainak /tervezett és módosított elıirányzat, várható teljesítés/ bemutatása. 9.§ A költségvetési rendeletben rögzíteni kell a végrehajtás szabályait minden olyan esetben, amelyet SZMSZ vagy külön önkormányzati rendelet nem, vagy nem teljes körően szabályoz. Ilyenek különösen: - köztisztviselıi illetményalap összege - a kitüntetı díjakhoz kapcsolódó pénzjutalom összege - önkormányzati tulajdonban lévı lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díja - elıirányzat átcsoportosítási, módosítási szabályok - pénzmaradvány felülvizsgálatára, elszámolására vonatkozó rendelkezések - létszámot, személyi jellegő kiadási elıirányzatot érintı szabályok - pályázatok benyújtása, ha ahhoz önerı is kapcsolódik - közgyőlési feljogosítás egyes elıirányzatokkal való gazdálkodásra, arról való beszámolás - tartalék, céltartalék felhasználási szabályai - hitelfelvétel és egyéb pénzpiaci mőveletek eljárási rendje - kiskincstári mőködés egyes szabályainak rögzítése - a tartozásállománnyal összefüggı jelentési kötelezettség és a szükséges intézkedések megtétele

2010. JÚNIUS 3.

576

- az átmeneti gazdálkodás szabályai, ha az önkormányzat nem alkot külön rendeletet az átmeneti gazdálkodásról - egyebek. 10.§ E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Elıírásait elıször a 2011. évi költségvetés készítésekor és a 2010. évi zárszámadáskor kell alkalmazni. E rendelet hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti a 8/2005. (III.25.) sz. rendelet.

Szombathely, 2010. június 3.

Dr. Kun László sk. megyei fıjegyzı

Kovács Ferenc sk. a közgyőlés elnöke

KÖZGYŐLÉSI HATÁROZATOK A megyei közgyőlés 107/2010. (VI. 03.) sz. határozata a tárgysorozat elfogadásáról A közgyőlés az ülés tárgysorozatát a következık szerint állapítja meg: 1.

2. 3. 4. 5. 6.

7.

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Beszámoló a lejárt határidejő közgyőlési határozatok végrehajtásáról, a közgyőlés legutóbbi ülése óta történt fontosabb döntésekrıl, eseményekrıl, valamint tájékoztató a közgyőlés elnökének saját hatáskörben végrehajtott elıirányzat-változtatásairól Beszámoló Vas megye közbiztonságának 2009. évi helyzetérıl, valamint a rendırség és az önkormányzatok kapcsolatáról, együttmőködésérıl a.) A Vas Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetési elıirányzatainak módosítása b) Könyvvizsgálói vélemény a 2010. évi költségvetési elıirányzatok módosításáról A Vas Megyei Önkormányzat költségvetési, zárszámadási rendelete tartalmának meghatározásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása A romák szociális és munkaerı-piaci helyzete; civil együttmőködési lehetıségek A megyei önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok üzleti terveinek bemutatása, 2009. évi éves beszámolóik jóváhagyása és a megyei önkormányzat által létrehozott közalapítványok kuratóriumainak beszámolói tevékenységükrıl A 2010-2011. tanévre vonatkozó beiskolázási tervek, jelentkezések, férıhelyek, képzési struktúra, javaslatok a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság számára a munkaerı-piaci igények figyelembevételével A Vas Megye Fejlesztéseiért Kötvény tıkéjébıl az utófinanszírozott pályázatok megelılegezésére történı összeg kölcsönbe vétele A Vasi TISZK 2010. évi költségvetésének módosítása Pályázat a közép-európai regionális TV-k együttmőködésére Megállapodás a Vas Megyei Közgyőlés Ellátó Szervezete, az Életünk Szerkesztısége, valamint a Vasi Szemle Szerkesztısége között Közösségi célú alapítványok támogatása „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozása Csepreg Város Fúvószenekara részére „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozása a Répcelaki Horgász Egyesület részére „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozása Nyıgér Község Önkéntes Tőzoltósága részére

2010. JÚNIUS 3.

577

A megyei közgyőlés 108/2010. (VI. 03.) sz. határozata a lejárt határidejő közgyőlési határozatok végrehajtásáról, valamint a közgyőlés legutóbbi ülése óta történt fontosabb döntésekrıl, eseményekrıl szóló beszámoló és a közgyőlés elnökének saját hatáskörben végrehajtott elıirányzatváltoztatásáról szóló tájékoztató elfogadásáról A közgyőlés a lejárt határidejő közgyőlési határozatok végrehajtásáról, valamint az elızı ülés óta történt fontosabb döntésekrıl, eseményekrıl szóló beszámolót és a közgyőlés elnökének saját hatáskörben végrehajtott elıirányzat-változtatásáról szóló tájékoztatót elfogadja. A megyei közgyőlés 109/2010. (VI. 03.) sz. határozata Vas megye közbiztonságának 2009. évi helyzetérıl, valamint a rendırség és az önkormányzatok kapcsolatáról, együttmőködésérıl szóló beszámoló elfogadásáról A közgyőlés: 1.

elfogadja Vas megye közbiztonságának 2009. évi helyzetérıl, valamint a rendırség és az önkormányzatok kapcsolatáról, együttmőködésérıl szóló beszámolót;

2.

köszönetét fejezi ki a megyei rendır-fıkapitányság vezetıinek és személyi állományának a magas színvonalon végzett szakmai munkáért.

Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal

A megyei közgyőlés 110/2010. (VI. 03.) sz. határozata a Vas Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetési elıirányzatainak módosításáról készült könyvvizsgálói vélemény elfogadásáról A közgyőlés a Vas Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetési elıirányzatainak módosításáról készült könyvvizsgálói véleményt elfogadja. A megyei közgyőlés 111/2010. (VI. 03.) sz. határozata A romák szociális és munkaerı-piaci helyzete; civil együttmőködési lehetıségek címő tájékoztató tudomásulvételérıl A közgyőlés „A romák szociális és munkaerı-piaci helyzete a megyében; civil együttmőködési lehetıségek” címő tájékoztatót tudomásul veszi. A megyei közgyőlés 112/2010. (VI. 03.) sz. határozata a megyei önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok üzleti terveinek elfogadásáról, és 2009. évi éves beszámolóik jóváhagyásáról, valamint a megyei önkormányzat által létrehozott közalapítványok kuratóriumainak tevékenységérıl szóló beszámolóik elfogadásáról A közgyőlés: 1.

a gazdasági társaságok 2010. évi üzleti tervét az alábbiak szerint: - a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. 2010. évi üzleti tervét 0 Ft adózás elıtti eredménnyel; - a Vas Megyei Önkormányzat Vagyonkezelı Kft. 2010. évi üzleti tervét 1.888 ezer Ft adózás elıtti eredménnyel; - a Büki Gyógyfürdı Zrt. 2010. évi üzleti tervét 54.374 ezer Ft adózás elıtti eredménnyel; - a Mesteri Termál Kft. 2010. évi üzleti tervét 776 ezer Ft adózás elıtti eredménnyel; - a VASIVÍZ Vas Megyei Víz – és Csatornamő Zrt. 2010. évi üzleti tervét 187.689 ezer Ft adózás elıtti eredménnyel;

2010. JÚNIUS 3.

578

-

a Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. 2010. évi üzleti tervét 33.279 ezer Ft adózás elıtti eredménnyel elfogadja.

2.

a gazdasági társaságok 2009. évi éves beszámolóit az alábbiak szerint: - a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. 2009. évi éves beszámolóját 13.291.199 e Ft mérleg fıösszegben, -510.558 e Ft mérleg szerinti eredménnyel (veszteség); - a Vas Megyei Önkormányzat Vagyonkezelı Kft. 2009. évi éves beszámolóját 380.219 e Ft mérleg fıösszegben, 6.749 e Ft mérleg szerinti eredménnyel(nyereség); - a Vas Megyei Temetkezési Vállalat 2009. évi éves beszámolóját 85.042 e Ft mérleg fıösszegben, 15.374 e Ft mérleg szerinti eredménnyel (veszteség); - a Büki Gyógyfürdı Zrt. 2009. évi éves beszámolóját 4.891.101 e Ft mérleg fıösszegben, 82.731 e Ft mérleg szerinti eredménnyel (nyereség); - a Mesteri Termál Kft. 2009. évi éves beszámolóját 11.046 e Ft mérleg fıösszegben, 2.162 e Ft mérleg szerinti eredménnyel (nyereség) elfogadja. - a VASIVÍZ Vas Megyei Víz – és Csatornamő Zrt. 2009. évi éves beszámolóját 12.909.663 e Ft mérleg fıösszegben, 397.679 e Ft mérleg szerinti eredménnyel (nyereség); - a Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. 2009. évi éves beszámolóját 1.394.428 e Ft mérleg fıösszegben, 3.488 e Ft mérleg szerinti eredménnyel (31.391 e Ft osztalékfizetést követıen) elfogadja. - elfogadja a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. 2009. évi közhasznúsági jelentését.

3.

elfogadja a Vas Megye Mővészetéért, valamint a Vas Megyei Közoktatási Közalapítvány 2009. évi tevékenységérıl szóló beszámolókat.

Felelıs : Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal

A megyei közgyőlés 113/2010. (VI. 03.) sz. határozata a megyei önkormányzati fenntartású szakképzı intézmények beiskolázási terveirıl szóló tájékoztató tudomásulvételérıl A közgyőlés a megyei önkormányzati fenntartású szakképzı intézmények beiskolázási terveirıl szóló tájékoztatást tudomásul veszi és gondoskodik az intézményi adatok továbbításáról a Vasi TISZK részére. Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal

A megyei közgyőlés 114/2010. (VI. 03.) sz. határozata a Vas Megye Fejlesztéseiért Kötvény tıkéjébıl az utófinanszírozott pályázatok megelılegezésére történı összeg kölcsönbe vételérıl 1.

2.

A közgyőlés hozzájárul a Vas Megye Fejlesztéseiért Kötvény tıkéjébıl 220 millió Ft-nak - a felmerülés ütemében - a pályázatok elıfinanszírozásához szükséges kölcsönbe vételéhez, mely összeget a pályázati összegek visszaérkezése után vissza kell vezetni az Önkormányzat Kötvényes bankszámlájára. Az intézmények pályázataihoz megelılegezett – számukra kiutalt - összegek vonatkozásában a pályázati támogatás megérkezését követı elsı munkanapon kötelesek az összeg számlájukon történı jóváírásáról a Pénzügyi és Gazdasági Titkárságot értesíteni, és a támogatás megérkezését követı elsı utalási napon az összeget a megyei önkormányzat elszámolási számlájára visszautalni.

Felelıs:

a közgyőlés elnöke az elsı pont vonatkozásában, intézményvezetık a második pont vonatkozásában

Határidı:

2010. május 31-tıl a felmerülés ütemében a kölcsön biztosítására 2010. december 31., illetve a pályázati összeg megérkezése a kölcsön visszafizetése tekintetében

579

2010. JÚNIUS 3.

A megyei közgyőlés 115/2010. (VI. 03.) sz. határozata a Vasi TISZK 2010. évi költségvetésének módosításáról A közgyőlés a Vasi TISZK 2010-es költségvetésének módosítását a Társulási Tanács határozata alapján elfogadja és biztosítja a Vas Megyei Önkormányzat költségvetésében a 417.125 Ft összegő felhalmozási célú támogatást, mely az önkormányzat 2010. évi hiányának összegét növeli. a közgyőlés elnöke azonnal

Felelıs: Határidı:

A megyei közgyőlés 116/2010. (VI. 03.) sz. határozata a közép-európai regionális TV-k együttmőködésére irányuló pályázat támogatásáról A közgyőlés a Nyugati Régió Kommunikációs Közhasznú Egyesület kérésére a „Centro TV – TV adások Európa szívébıl” elnevezéső projekthez önerıként 3 365,20 euro-nak megfelelı forint összeget biztosít a nemzetközi keret terhére. Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal

A megyei közgyőlés 117/2010. (VI. 03.) sz. határozata a Vas Megyei Közgyőlés Ellátó Szervezete, az Életünk Szerkesztısége, valamint a Vasi Szemle Szerkesztısége között létrejött megállapodás jóváhagyásáról A közgyőlés 1.

a Vas Megyei Közgyőlés Ellátó Szervezete és a Vasi Szemle Szerkesztısége között létrejött, a pénzügyi, gazdasági feladatok ellátásának munkamegosztásáról és a felelısségvállalás rendjérıl szóló megállapodást az elıterjesztéssel egyezıen jóváhagyja;

2.

a Vas Megyei Közgyőlés Ellátó Szervezete és az Életünk Szerkesztısége között létrejött, a pénzügyi, gazdasági feladatok ellátásának munkamegosztásáról és a felelısségvállalás rendjérıl szóló megállapodást az elıterjesztéssel egyezıen jóváhagyja.

Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal

MEGÁLLAPODÁS a Vas Megyei Közgyőlés Ellátó Szervezete és az Életünk Szerkesztısége között, a pénzügyi, gazdasági feladtok ellátásának munkamegosztásáról és a felelısségvállalás rendjérıl

A megállapodás létrejött egyrészrıl a Vas Megyei Közgyőlés Ellátó Szervezete (továbbiakban önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv), másrészrıl az Életünk Szerkesztısége (továbbiakban önállóan mőködı költségvetési szerv) között, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 292/2009. (XII.9.) Kormányrendelet 16.§ (4) bekezdés, továbbá a Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése 10/1994. sz. határozata alapján, a következık szerint: Az együttmőködés általános szempontjai 1.) Az együttmőködés nem csorbíthatja az önállóan mőködı költségvetési szerv szakmai és jogi önállóságát és felelısségét. 2.) Az önállóan mőködı költségvetési szerv a költségvetési elıirányzatok felhasználása tekintetében teljes jogkörrel rendelkezik.

580

2010. JÚNIUS 3.

3.) Az önállóan mőködı költségvetési szerv a költségvetésében tervezett bevételek beszedésére intézkedhet és azokról köteles gondoskodni, a kiadási elıirányzatokat pedig az elıirányzat szintjéig teljesítheti. Ebben a jogkörében önállóan járhat el, kötelezettséget vállalhat, utalványozhat, kifizetéseket teljesíthet. 4.) Az önállóan mőködı költségvetési szerv gazdasági szervezettel nem rendelkezik, ezért az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv látja el a pénzügyi-gazdasági feladatokat, amelynek során a gazdálkodás lebonyolításának szabályszerőségét, a törvényességet biztosítja. A költségvetési gazdálkodás lebonyolítása során a pénzügyi-gazdasági feladatokat a következı munkamegosztás és felelısségi rendben kell ellátni 1.) Költségvetési tervezés Az éves költségvetések tervezése 3 munkafázisban történik. A költségvetési irányelvek és az önkormányzat elızetes elgondolásai alapján az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv az önállóan mőködı költségvetési szervet érintıen a költségvetési koncepcióhoz adatokat szolgáltat, a központi és a helyi szabályozásban meghatározott idıpontoknak megfelelıen. Ezt megelızıen az önállóan mőködı költségvetési szerv vezetıjével áttekintik a következı költségvetési évre vonatkozó feladatokat, azokat rangsorolják; számba veszik az intézmény várható bevételi forrásait; az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv összeállítja mindazon adatokat és információkat, amelyek a költségvetési koncepció összeállításához a felügyeleti szerv részére szükségesek. A költségvetési koncepciót elfogadó közgyőlési határozat, illetve más jogszabályokban megfogalmazott tervezési követelmények, elıírások figyelembe vételével a költségvetési rendelet tervezethez az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv szolgáltat adatokat az önállóan mőködı költségvetési szervre vonatkozóan. Ennek folyamatában kerülnek konkrét kidolgozásra a kiemelt bevételi és kiadási elıirányzatok tervezett összegei, az intézményi létszámkeret stb. A költségvetési egyeztetı tárgyaláson az önállóan mőködı költségvetési szerv vezetıje és az önállóan gazdálkodó szerv gazdasági vezetıje vesz részt. Az elemi szintő (intézményi) költségvetés elkészítése az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv feladata, a közgyőlés által meghatározott keretszámok alapján. Az elemi költségvetés felülvizsgálatra való benyújtása ugyancsak az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv feladata. 2.) Pénzkezeléssel kapcsolatos feladatok Az önállóan mőködı költségvetési szerv a megyei önkormányzat által meghatározott pénzintézetnél nyitott önálló bankszámlával rendelkezik. A banki mőveleteket az önállóan mőködı és gazdálkodó szervezet végzi. A bankszámla feletti rendelkezési jog az önállóan mőködı költségvetési szerv vezetıjét és az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági vezetıjét illeti meg. Az önállóan mőködı költségvetési szerv az átmenetileg szabad pénzeszközeit a számlavezetı pénzintézetnél sem kötheti le. Az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv az önállóan mőködı költségvetési szerv részére a mőködéséhez kapcsolódó készpénzforgalom lebonyolítására házipénztárat mőködtet. 3.) Az elıirányzat-felhasználással kapcsolatos feladatok Az önállóan mőködı költségvetési szerv az elıirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkezik. Ennek értelmében a költségvetésében jóváhagyott elıirányzat erejéig kötelezettséget vállalhat, a mindenkori szabályozásnak megfelelıen élhet elıirányzat-felhasználási jogkörével és az elıirányzatmódosítás kezdeményezésével. Az önállóan mőködı költségvetési szerv vezetıjével történt egyeztetés után az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv kezdeményezi a felügyeleti szervnél a költségvetésben jóváhagyott elıirányzatok megváltoztatását. Az önállóan mőködı költségvetési szerv a költségvetési rendeletben jóváhagyott létszámkereten, és személyi juttatási elıirányzaton belül köteles gazdálkodni. Az esetlegesen megüresedett álláshelyek betöltése a

2010. JÚNIUS 3.

581

költségvetési rendeletben rögzítetteknek megfelelıen történhet, és az önállóan mőködı költségvetési szerv dolgozóinak jutalmazására is csak a megyei szabályozás szerint kerülhet sor. 4.) Az elıirányzat-felhasználással kapcsolatos jogkörök a.) A kötelezettségvállalás szabályai A kötelezettségvállalás a jóváhagyott kiadási elıirányzatok terhére foganatosított olyan intézkedés, mely jövıbeni fizetési kötelezettséggel jár. Az önállóan mőködı költségvetési szerv nevében a feladatok ellátása során fizetési, vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni az önállóan mőködı költségvetési szerv vezetıje jogosult, az alapító okiratban foglalt feladatok célszerő és hatékony ellátására figyelemmel. Kivételt képeznek azon személyi és dologi kiadásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalások, amikor ezt a tevékenységet a szerv vezetıje maga javára látná el. Ebben az esetben kötelezettségvállalásra a fıszerkesztı helyettes jogosult. A fıszerkesztı akadályoztatása esetén a fıszerkesztı helyettes jogosult a kötelezettségvállalásra. A kötelezettségvállalás ellenjegyzıje az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági vezetıje. A kötelezettségvállalás csak írásban – egyedi megrendelések, szerzıdések, megállapodások iktatott formájában történhet, az alábbi kivételektıl eltekintve. Nem szükséges elızetes, írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 50.000 Ft-ot el nem érı kifizetések esetében. A kötelezettségvállalás rendjét ebben az esetben az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv szabályozása határozza meg. Összeghatártól függetlenül szükséges elızetes írásbeli kötelezettségvállalás a személyi, illetve dologi kiadásokat terhelı megbízási díjak, honoráriumok, szerzıi díjak kifizetése elıtt. Ennek során érvényesíteni kell a megyei önkormányzat költségvetési szerveinél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók foglalkoztatásának egyes kérdéseirıl, illetve intézményi feladatok szerzıdéssel, számla ellenében történı ellátásáról szóló – hatályos – felügyeleti szervi rendelkezést. A kötelezettségvállalás iratait az önállóan mőködı költségvetési szerv készíti el, és azt ellenjegyzés céljából – haladéktalanul – az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv részére megküldi, aki e jogkör gyakorlása során köteles meggyızıdni az államháztartás mőködési rendjére vonatkozó szabályozásban szereplı elıírások teljesülésérıl, illetve a szerint köteles eljárni. A kötelezettségvállalással kapcsolatos analitikus nyilvántartást az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv vezeti. b.) Szakmai teljesítés igazolásának szabályai A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése elıtt okmányok alapján ellenırizni, szakmailag igazolni kell azok jogosultságát, összegszerőségét, a szerzıdés, megrendelés, megállapodás teljesítését. A szakmai teljesítés igazolására az önállóan mőködı költségvetési szerv vezetıje, illetve meghatározott kiadásokat érintıen az általa írásban felruházott személy jogosult. A szakmai teljesítés igazolásának módját az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv szabályozása határozza meg. Érvényesítésre, utalványozásra, illetve ellenjegyzésre csak a meghatározott módon történı, az önállóan mőködı költségvetési szerv által igazolt számlák, bizonylatok alapján kerülhet sor. Az önállóan mőködı költségvetési szerv a szakmai teljesítések megtörténtének igazolásához csatolja azokat az iratokat, okmányokat, kötelezettségvállalásokat, amelyek a gazdasági eseménnyel összefüggésben keletkeztek, és a számvitelben történı elszámoláshoz szükségesek. c.) Érvényesítés szabálya Az érvényesítést az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv erre a feladatra megbízott – az államháztartás mőködési rendjérıl szóló jogszabályban elıírt végzettséggel rendelkezı – dolgozói végzik. d.) Utalványozás szabálya A kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének, vagy elszámolásának elrendelésére – utalványozásra - az önállóan mőködı költségvetési szerv vezetıje jogosult.

582

2010. JÚNIUS 3.

Összeférhetetlenség és akadályoztatás esetén a kötelezettségvállalásnál meghatározott szabályozás lép érvénybe. Az utalványozás az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv által szabályozott formában (külön írásbeli rendelkezéssel) UTALVÁNY-on történik. Az utalványrendeletet az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv készíti el, és azt utalványozás céljából haladéktalanul megküldi az önállóan mőködı költségvetési szerv vezetıjének, aki ugyancsak haladéktalanul gondoskodik az utalványozott irat – pénzügyi teljesítés céljából történı – visszaküldésérıl. A bizonylatok átadásának, átvételének idıpontját írásban rögzíteni kell. e.) Ellenjegyzés szabálya Az utalvány ellenjegyzésére az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági vezetıje jogosult. Az ellenjegyzésre jogosultnak az államháztartás mőködési rendjére vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni. 5.) A pénzellátás rendje Az önállóan mőködı költségvetési szerv feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzeszközök biztosítása az intézmény részére megnyitott bankszámláról történik, a kiskincstári finanszírozás rendjére szóló – hatályos – szabályozás alapján. A kiskincstári finanszírozás az elıirányzat-felhasználási ütemterven alapul, amelyet az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv készít el. A kisebb összegő kifizetések teljesítése a házipénztáron keresztül történik, a számviteli és információs rendszer szabályozásáról szóló hatályos utasításban foglaltaknak megfelelıen. A házipénztári pénzkezelésre vonatkozó részletes elıírásokat az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv pénz és értékkezelési szabályzata tartalmazza. 6.) Költségvetési beszámolás Az önállóan mőködı költségvetési szerv elıirányzatainak felhasználásáról és a gazdálkodásáról - a költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségérıl szóló kormányrendelet, illetve a számviteli rend és információs rendszer szabályozásáról szóló megyei szabályozás alapján - évközi (féléves) és éves beszámolót kell készíteni. A költségvetési beszámoló elkészítéséért az önállóan mőködı költségvetési szerv vezetıje, illetve az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági vezetıje felelıs. A szöveges beszámoló elkészítéséhez az önállóan mőködı költségvetési szerv információt szolgáltat, a felügyeleti szerv igényéhez kapcsolódó esetenkénti adatszolgáltatás meghatározása alapján. Az idıközi költségvetési jelentés és az idıközi mérlegjelentés elkészítése az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv feladatkörébe tartozik. Az önállóan mőködı költségvetési szerv vagyoni és pénzügyi helyzetére kiható gazdasági eseményekrıl a kettıs könyvviteli rendszernek megfelelı fıkönyvi nyilvántartást kell vezetni. Ez az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv feladatkörébe tartozik. Az önállóan mőködı költségvetési szerv költségvetési beszámolóját, azt alátámasztó leltárt, értékelést, fıkönyvi kivonatot, a könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatokat az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv köteles megırizni, a számviteli törvény elıírásainak megfelelıen. A számviteli törvény hatályos elıírásai szerint – kötelezıen készített – szabályozások értelemszerően vonatkoznak az önállóan mőködı költségvetési szervre is. A fıkönyvi könyveléshez kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv számlarendjében meghatározott körre kiterjedıen vezeti. A szigorú számadású nyomtatványok analitikus nyilvántartásának vezetése az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv belsı szabályozása alapján történik. Az ilyen nyomtatványnak minısülı és az önállóan mőködı költségvetési szervnél használatos számlák nyilvántartása is az ı feladatukat képezi.

2010. JÚNIUS 3.

583

A házipénztári kifizetések bizonylatolására szolgáló kiadási pénztárbizonylatok nyilvántartása az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szervnél történik. Mőködtetéssel, tárgyi eszköz felújítással, beruházással kapcsolatos feladatok ellátása mindenkor a megyei önkormányzat éves költségvetési rendeletében foglalt szabályozásnak megfelelıen, a takarékosság, a szabályszerőségi követelmények betartásával kell, hogy történjen. Amennyiben az e körbe tartozó beszerzések, szolgáltatások igénybe vétele a mindenkor hatályos közbeszerzési törvény elıírásai alá esnek, úgy annak érvényesítéséért az önállóan mőködı költségvetési szerv vezetıje a felelıs. 7.) Vagyonkezelés Az önállóan mőködı költségvetési szerv vezetıje felelıs a feladatai ellátásához a vagyonkezelésébe, használatába adott ingóvagyon rendeltetésszerő igénybe vételéért, különös tekintettel a szakmai hatékonyság és gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért. Felelıs a kezelésébe adott vagyon állagának megóvásáért, karbantartásáért. A vagyon hasznosítása, értékesítése, selejtezése tekintetében a megyei önkormányzat vagyongazdálkodásának szabályairól szóló – hatályos - közgyőlési rendelet elıírásai a mérvadóak, amelynek betartásáért részben önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv vezetıje, az operatív feladatok végrehajtásáért az önállóan gazdálkodó szerv a felelıs. A vagyonvédelmet biztosító leltározási és leltárkészítési kötelezettség - a mindenkor hatályos központi és helyi szabályok szerinti – teljesítéséért az önállóan mőködı költségvetési szerv és az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv vezetıje felelıs. Az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv megszervezi, lebonyolítja és ellenırzi a leltározási tevékenységet, annak dokumentálását, és biztosítja az önállóan mőködı költségvetési szerv könyvviteli mérlegében szereplı eszközök és források leltárral történı alátámasztását. Az eszközök tényleges leltárfelvételének munkálataiban az önállóan mőködı költségvetési szerv munkatársa – a leltározási ütemtervben foglaltaknak megfelelı módon – vesz részt. 8.) Adózási, adatszolgáltatási kötelezettségek, egyéb nyilvántartási és ügyviteli feladatok Az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv elkészíti - a mindenkori jogszabályi elıírásoknak megfelelıen – az önállóan mőködı költségvetési szerv állami költségvetéssel szembeni elszámolásait, nevezetesen az általános forgalmi adóval, a nemzeti kulturális járulék bevallásával, fizetésével kapcsolatos elszámolásokat, és vezeti a szükséges analitikus nyilvántartásokat. Gondoskodik a fizetési kötelezettség teljesítésérıl. Az önállóan mőködı költségvetési szervet a tevékenységével összefüggésben az általános forgalmi adóról, a számvitelrıl szóló – hatályos – törvényi elıírások szerint számlaadási kötelezettség terheli. A számlát (azzal egyenértékő bizonylatot) az önállóan mőködı költségvetési szerv állítja ki, az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv szabályozásában meghatározott formában. Az önállóan mőködı költségvetési szerv tartozásállományáról a megyei közgyőlés éves költségvetési rendeletében elıírt módon az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv szolgáltat adatot. A személyi kifizetésekhez (honorárium, szerzıi, megbízási díjak stb.) kifizetéséhez szükséges okmányokat, nyilatkozatokat, munkáltatói igazolásokat az önállóan mőködı költségvetési szerv állítja össze, és azokat – a kiadások teljesítése érdekében – az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv részére biztosítja. A személyi jellegő kiadások - beleértve a természetbeni juttatásokat, különféle költségtérítéseket, jutalom kifizetéseket - számfejtése és a Magyar Államkincstár Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága részére történı továbbítása az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv feladata. Ez utóbbi végzi a munkavállalók részére a személyi kifizetésekhez kapcsolódó igazolások kiállítását, és a magánszemélyek részére történı megküldését is. Az önállón mőködı költségvetési szerv vezetıje a megyei közgyőlés éves költségvetési rendeletében foglaltak alapján köteles a közmővelıdési és ifjúsági bizottság egyetértését megszerezni, a bevételeik növelésére irányuló pályázataikhoz. Az önállóan mőködı költségvetési szerv vezetıje biztosítja a pályázati céloknak megfelelı felhasználást.

2010. JÚNIUS 3.

584

A pályázat pénzügyi elszámolását az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv végzi, és gondoskodik az elszámolás szabályszerőségérıl. 9.) Információáramlás, és szolgáltatás A kiadási és bevételi elıirányzatok módosításáról és a teljesítésekrıl az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv az önállóan mőködı költségvetési szerv vezetıje részére az idıközi költségvetési jelentés készítésének idıpontjához igazodóan információt szolgáltat. 10.) FEUVE kötelezettség teljesítése Mindkét költségvetési szerv köteles kialakítani, mőködtetni és fejleszteni a szervezetek belsı kontroll rendszerét, ezen belül a folyamatba épített elızetes, utólagos vezetıi ellenırzéseket (FEUVE). A belsı kontroll rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat, belsı szabályzatokat, melyek alapján mindkét gazdálkodó szerv érvényesíti a feladatok ellátására szolgáló elıirányzatokkal, létszámmal, vagyonnal való szabályszerő, gazdaságos, hatékony gazdálkodás követelményeit. Az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv aktualizálja az ellenırzési nyomvonalat, az egyes feladatok változásának függvényében. Elkészíti a kockázatelemzést, meghatározza mindkét szerv számára a kockázatok körét, nagyságát rangsorolja. Mindkét gazdálkodó szerv vezetıje köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárási rendjét, és ez az SzMSz mellékletét képezi. Szombathely, 2010. április 8. Bandi Zoltán Vas Megyei Közgyőlés Ellátó Szervezete igazgató

Alexa Károly Életünk Szerkesztısége igazgató-fıszerkesztı

Záradék: A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése 117/2010. (VI.03.) számú határozatával a megállapodást jóváhagyta. Szombathely, 2010. április 8. Kovács Ferenc Vas Megyei Közgyőlés elnöke

MEGÁLLAPODÁS a Vas Megyei Közgyőlés Ellátó Szervezete és a Vasi Szemle Szerkesztısége között, a pénzügyi, gazdasági feladtok ellátásának munkamegosztásáról és felelısségvállalás rendjérıl

A megállapodás létrejött egyrészrıl a Vas Megyei Közgyőlés Ellátó Szervezete (továbbiakban önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv), másrészrıl az Vasi Szemle Szerkesztısége (továbbiakban önállóan mőködı költségvetési szerv) között, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 292/2009. (XII.9.) Kormányrendelet 16.§ (4) bekezdés, továbbá a Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése 9/1994. sz. határozata alapján, a következık szerint: Az együttmőködés általános szempontjai 1.) Az együttmőködés nem csorbíthatja az önállóan mőködı költségvetési szerv szakmai és jogi önállóságát és felelısségét. 2.) Az önállóan mőködı költségvetési szerv a költségvetési elıirányzatok felhasználása tekintetében teljes jogkörrel rendelkezik.

2010. JÚNIUS 3.

585

3.) Az önállóan mőködı költségvetési szerv a költségvetésében tervezett bevételek beszedésére intézkedhet és azokról köteles gondoskodni, a kiadási elıirányzatokat pedig az elıirányzat szintjéig teljesítheti. Ebben a jogkörében önállóan járhat el, kötelezettséget vállalhat, utalványozhat, kifizetéseket teljesíthet. 4.) Az önállóan mőködı költségvetési szerv gazdasági szervezettel nem rendelkezik, ezért az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv látja el a pénzügyi-gazdasági feladatokat, amelynek során a gazdálkodás lebonyolításának szabályszerőségét, a törvényességet biztosítja. A költségvetési gazdálkodás lebonyolítása során a pénzügyi-gazdasági feladatokat a következı munkamegosztás és felelısségi rendben kell ellátni 1.) Költségvetési tervezés Az éves költségvetések tervezése 3 munkafázisban történik. A költségvetési irányelvek és az önkormányzat elızetes elgondolásai alapján az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv az önállóan mőködı költségvetési szervet érintıen a költségvetési koncepcióhoz adatokat szolgáltat, a központi és a helyi szabályozásban meghatározott idıpontoknak megfelelıen. Ezt megelızıen az önállóan mőködı költségvetési szerv vezetıjével áttekintik a következı költségvetési évre vonatkozó feladatokat, azokat rangsorolják; számba veszik az intézmény várható bevételi forrásait; az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv összeállítja mindazon adatokat és információkat, amelyek a költségvetési koncepció összeállításához a felügyeleti szerv részére szükségesek. A költségvetési koncepciót elfogadó közgyőlési határozat, illetve más jogszabályokban megfogalmazott tervezési követelmények, elıírások figyelembe vételével a költségvetési rendelet tervezethez az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv szolgáltat adatokat az önállóan mőködı költségvetési szervre vonatkozóan. Ennek folyamatában kerülnek konkrét kidolgozásra a kiemelt bevételi és kiadási elıirányzatok tervezett összegei, az intézményi létszámkeret stb. A költségvetési egyeztetı tárgyaláson az önállóan mőködı költségvetési szerv vezetıje és az önállóan gazdálkodó szerv gazdasági vezetıje vesz részt. Az elemi szintő (intézményi) költségvetés elkészítése az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv feladata, a közgyőlés által meghatározott keretszámok alapján. Az elemi költségvetés felülvizsgálatra való benyújtása ugyancsak az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv feladata. 2.) Pénzkezeléssel kapcsolatos feladatok Az önállóan mőködı költségvetési szerv a megyei önkormányzat által meghatározott pénzintézetnél nyitott önálló bankszámlával rendelkezik. A banki mőveleteket az önállóan mőködı és gazdálkodó szervezet végzi. A bankszámla feletti rendelkezési jog az önállóan mőködı költségvetési szerv vezetıjét és az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági vezetıjét illeti meg. Az önállóan mőködı költségvetési szerv az átmenetileg szabad pénzeszközeit a számlavezetı pénzintézetnél sem kötheti le. Az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv az önállóan mőködı költségvetési szerv részére a mőködéséhez kapcsolódó készpénzforgalom lebonyolítására házipénztárat mőködtet. 3.) Az elıirányzat-felhasználással kapcsolatos feladatok Az önállóan mőködı költségvetési szerv az elıirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkezik. Ennek értelmében a költségvetésében jóváhagyott elıirányzat erejéig kötelezettséget vállalhat, a mindenkori szabályozásnak megfelelıen élhet elıirányzat-felhasználási jogkörével és az elıirányzatmódosítás kezdeményezésével. Az önállóan mőködı költségvetési szerv vezetıjével történt egyeztetés után az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv kezdeményezi a felügyeleti szervnél a költségvetésben jóváhagyott elıirányzatok megváltoztatását. Az önállóan mőködı költségvetési szerv a költségvetési rendeletben jóváhagyott létszámkereten, és személyi juttatási elıirányzaton belül köteles gazdálkodni. Az esetlegesen megüresedett álláshelyek betöltése a

586

2010. JÚNIUS 3.

költségvetési rendeletben rögzítetteknek megfelelıen történhet, és az önállóan mőködı költségvetési szerv dolgozóinak jutalmazására is csak a megyei szabályozás szerint kerülhet sor. 4.) Az elıirányzat-felhasználással kapcsolatos jogkörök a.)A kötelezettségvállalás szabályai A kötelezettségvállalás a jóváhagyott kiadási elıirányzatok terhére foganatosított olyan intézkedés, mely jövıbeni fizetési kötelezettséggel jár. Az önállóan mőködı költségvetési szerv nevében a feladatok ellátása során fizetési, vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni az önállóan mőködı költségvetési szerv vezetıje jogosult, az alapító okiratban foglalt feladatok célszerő és hatékony ellátására figyelemmel. Kivételt képeznek azon személyi és dologi kiadásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalások, amikor ezt a tevékenységet a szerv vezetıje maga javára látná el. Ebben az esetben kötelezettségvállalásra a fıszerkesztı helyettes jogosult. A fıszerkesztı akadályoztatása esetén a fıszerkesztı helyettes jogosult a kötelezettségvállalásra. A kötelezettségvállalás ellenjegyzıje az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági vezetıje. A kötelezettségvállalás csak írásban – egyedi megrendelések, szerzıdések, megállapodások iktatott formájában történhet, az alábbi kivételektıl eltekintve. Nem szükséges elızetes, írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 50.000 Ft-ot el nem érı kifizetések esetében. A kötelezettségvállalás rendjét ebben az esetben az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv szabályozása határozza meg. Összeghatártól függetlenül szükséges elızetes írásbeli kötelezettségvállalás a személyi, illetve dologi kiadásokat terhelı megbízási díjak, honoráriumok, szerzıi díjak kifizetése elıtt. Ennek során érvényesíteni kell a megyei önkormányzat költségvetési szerveinél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók foglalkoztatásának egyes kérdéseirıl, illetve intézményi feladatok szerzıdéssel, számla ellenében történı ellátásáról szóló – hatályos – felügyeleti szervi rendelkezést. A kötelezettségvállalás iratait az önállóan mőködı költségvetési szerv készíti el, és azt ellenjegyzés céljából – haladéktalanul – az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv részére megküldi, aki e jogkör gyakorlása során köteles meggyızıdni az államháztartás mőködési rendjére vonatkozó szabályozásban szereplı elıírások teljesülésérıl, illetve a szerint köteles eljárni. A kötelezettségvállalással kapcsolatos analitikus nyilvántartást az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv vezeti. b.) Szakmai teljesítés igazolásának szabályai A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése elıtt okmányok alapján ellenırizni, szakmailag igazolni kell azok jogosultságát, összegszerőségét, a szerzıdés, megrendelés, megállapodás teljesítését. A szakmai teljesítés igazolására az önállóan mőködı költségvetési szerv vezetıje, illetve meghatározott kiadásokat érintıen az általa írásban felruházott személy jogosult. A szakmai teljesítés igazolásának módját az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv szabályozása határozza meg. Érvényesítésre, utalványozásra, illetve ellenjegyzésre csak a meghatározott módon történı, az önállóan mőködı költségvetési szerv által igazolt számlák, bizonylatok alapján kerülhet sor. Az önállóan mőködı költségvetési szerv a szakmai teljesítések megtörténtének igazolásához csatolja azokat az iratokat, okmányokat, kötelezettségvállalásokat, amelyek a gazdasági eseménnyel összefüggésben keletkeztek, és a számvitelben történı elszámoláshoz szükségesek. c.) Érvényesítés szabálya Az érvényesítést az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv erre a feladatra megbízott – az államháztartás mőködési rendjérıl szóló jogszabályban elıírt végzettséggel rendelkezı – dolgozói végzik. d.) Utalványozás szabálya A kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének, vagy elszámolásának elrendelésére – utalványozásra - az önállóan mőködı költségvetési szerv vezetıje jogosult.

2010. JÚNIUS 3.

587

Összeférhetetlenség és akadályoztatás esetén a kötelezettségvállalásnál meghatározott szabályozás lép érvénybe. Az utalványozás az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv által szabályozott formában (külön írásbeli rendelkezéssel) UTALVÁNY-on történik. Az utalványrendeletet az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv készíti el, és azt utalványozás céljából haladéktalanul megküldi az önállóan mőködı költségvetési szerv vezetıjének, aki ugyancsak haladéktalanul gondoskodik az utalványozott irat – pénzügyi teljesítés céljából történı – visszaküldésérıl. A bizonylatok átadásának, átvételének idıpontját írásban rögzíteni kell. e.) Ellenjegyzés szabálya Az utalvány ellenjegyzésére az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági vezetıje jogosult. Az ellenjegyzésre jogosultnak az államháztartás mőködési rendjére vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni. 5.) A pénzellátás rendje Az önállóan mőködı költségvetési szerv feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzeszközök biztosítása az intézmény részére megnyitott bankszámláról történik, a kiskincstári finanszírozás rendjére szóló – hatályos – szabályozás alapján. A kiskincstári finanszírozás az elıirányzat-felhasználási ütemterven alapul, amelyet az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv készít el. A kisebb összegő kifizetések teljesítése a házipénztáron keresztül történik, a számviteli és információs rendszer szabályozásáról szóló hatályos utasításban foglaltaknak megfelelıen. A házipénztári pénzkezelésre vonatkozó részletes elıírásokat az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv pénz és értékkezelési szabályzata tartalmazza. 6.) Költségvetési beszámolás Az önállóan mőködı költségvetési szerv elıirányzatainak felhasználásáról és a gazdálkodásáról - a költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségérıl szóló kormányrendelet, illetve a számviteli rend és információs rendszer szabályozásáról szóló megyei szabályozás alapján - évközi (féléves) és éves beszámolót kell készíteni. A költségvetési beszámoló elkészítéséért az önállóan mőködı költségvetési szerv vezetıje, illetve az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági vezetıje felelıs. A szöveges beszámoló elkészítéséhez az önállóan mőködı költségvetési szerv információt szolgáltat, a felügyeleti szerv igényéhez kapcsolódó esetenkénti adatszolgáltatás meghatározása alapján. Az idıközi költségvetési jelentés és az idıközi mérlegjelentés elkészítése az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv feladatkörébe tartozik. Az önállóan mőködı költségvetési szerv vagyoni és pénzügyi helyzetére kiható gazdasági eseményekrıl a kettıs könyvviteli rendszernek megfelelı fıkönyvi nyilvántartást kell vezetni. Ez az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv feladatkörébe tartozik. Az önállóan mőködı költségvetési szerv költségvetési beszámolóját, azt alátámasztó leltárt, értékelést, fıkönyvi kivonatot, a könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatokat az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv köteles megırizni, a számviteli törvény elıírásainak megfelelıen. A számviteli törvény hatályos elıírásai szerint – kötelezıen készített – szabályozások értelemszerően vonatkoznak az önállóan mőködı költségvetési szervre is. A fıkönyvi könyveléshez kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv számlarendjében meghatározott körre kiterjedıen vezeti. A szigorú számadású nyomtatványok analitikus nyilvántartásának vezetése az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv belsı szabályozása alapján történik. Az ilyen nyomtatványnak minısülı és az önállóan mőködı költségvetési szervnél használatos számlák nyilvántartása is az ı feladatukat képezi.

588

2010. JÚNIUS 3.

A házipénztári kifizetések bizonylatolására szolgáló kiadási pénztárbizonylatok nyilvántartása az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szervnél történik. Mőködtetéssel, tárgyi eszköz felújítással, beruházással kapcsolatos feladatok ellátása mindenkor a megyei önkormányzat éves költségvetési rendeletében foglalt szabályozásnak megfelelıen, a takarékosság, a szabályszerőségi követelmények betartásával kell, hogy történjen. Amennyiben az e körbe tartozó beszerzések, szolgáltatások igénybe vétele a mindenkor hatályos közbeszerzési törvény elıírásai alá esnek, úgy annak érvényesítéséért az önállóan mőködı költségvetési szerv vezetıje a felelıs. 7.) Vagyonkezelés Az önállóan mőködı költségvetési szerv vezetıje felelıs a feladatai ellátásához a vagyonkezelésébe, használatába adott ingóvagyon rendeltetésszerő igénybe vételéért, különös tekintettel a szakmai hatékonyság és gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért. Felelıs a kezelésébe adott vagyon állagának megóvásáért, karbantartásáért. A vagyon hasznosítása, értékesítése, selejtezése tekintetében a megyei önkormányzat vagyongazdálkodásának szabályairól szóló – hatályos - közgyőlési rendelet elıírásai a mérvadóak, amelynek betartásáért részben önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv vezetıje, az operatív feladatok végrehajtásáért az önállóan gazdálkodó szerv a felelıs. A vagyonvédelmet biztosító leltározási és leltárkészítési kötelezettség - a mindenkor hatályos központi és helyi szabályok szerinti – teljesítéséért az önállóan mőködı költségvetési szerv és az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv vezetıje felelıs. Az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv megszervezi, lebonyolítja és ellenırzi a leltározási tevékenységet, annak dokumentálását, és biztosítja az önállóan mőködı költségvetési szerv könyvviteli mérlegében szereplı eszközök és források leltárral történı alátámasztását. Az eszközök tényleges leltárfelvételének munkálataiban az önállóan mőködı költségvetési szerv munkatársa – a leltározási ütemtervben foglaltaknak megfelelı módon – vesz részt. 8.) Adózási, adatszolgáltatási kötelezettségek, egyéb nyilvántartási és ügyviteli feladatok Az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv elkészíti - a mindenkori jogszabályi elıírásoknak megfelelıen – az önállóan mőködı költségvetési szerv állami költségvetéssel szembeni elszámolásait, nevezetesen az általános forgalmi adóval, a nemzeti kulturális járulék bevallásával, fizetésével kapcsolatos elszámolásokat, és vezeti a szükséges analitikus nyilvántartásokat. Gondoskodik a fizetési kötelezettség teljesítésérıl. Az önállóan mőködı költségvetési szervet a tevékenységével összefüggésben az általános forgalmi adóról, a számvitelrıl szóló – hatályos – törvényi elıírások szerint számlaadási kötelezettség terheli. A számlát (azzal egyenértékő bizonylatot) az önállóan mőködı költségvetési szerv állítja ki, az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv szabályozásában meghatározott formában. Az önállóan mőködı költségvetési szerv tartozásállományáról a megyei közgyőlés éves költségvetési rendeletében elıírt módon az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv szolgáltat adatot. A személyi kifizetésekhez (honorárium, szerzıi, megbízási díjak stb.) kifizetéséhez szükséges okmányokat, nyilatkozatokat, munkáltatói igazolásokat az önállóan mőködı költségvetési szerv állítja össze, és azokat – a kiadások teljesítése érdekében – az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv részére biztosítja. A személyi jellegő kiadások - beleértve a természetbeni juttatásokat, különféle költségtérítéseket, jutalom kifizetéseket - számfejtése és a Magyar Államkincstár Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága részére történı továbbítása az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv feladata. Ez utóbbi végzi a munkavállalók részére a személyi kifizetésekhez kapcsolódó igazolások kiállítását, és a magánszemélyek részére történı megküldését is. Az önállón mőködı költségvetési szerv vezetıje a megyei közgyőlés éves költségvetési rendeletében foglaltak alapján köteles a közmővelıdési és ifjúsági bizottság egyetértését megszerezni, a bevételeik növelésére irányuló pályázataikhoz. Az önállóan mőködı költségvetési szerv vezetıje biztosítja a pályázati céloknak megfelelı felhasználást.

589

2010. JÚNIUS 3.

A pályázat pénzügyi elszámolását az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv végzi, és gondoskodik az elszámolás szabályszerőségérıl. 9.) Információáramlás, és szolgáltatás A kiadási és bevételi elıirányzatok módosításáról és a teljesítésekrıl az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv az önállóan mőködı költségvetési szerv vezetıje részére az idıközi költségvetési jelentés készítésének idıpontjához igazodóan információt szolgáltat. 10.) FEUVE kötelezettség teljesítése Mindkét költségvetési szerv köteles kialakítani, mőködtetni és fejleszteni a szervezetek belsı kontroll rendszerét, ezen belül a folyamatba épített elızetes, utólagos vezetıi ellenırzéseket (FEUVE). A belsı kontroll rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat, belsı szabályzatokat, melyek alapján mindkét gazdálkodó szerv érvényesíti a feladatok ellátására szolgáló elıirányzatokkal, létszámmal, vagyonnal való szabályszerő, gazdaságos, hatékony gazdálkodás követelményeit. Az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv aktualizálja az ellenırzési nyomvonalat, az egyes feladatok változásának függvényében. Elkészíti a kockázatelemzést, meghatározza mindkét szerv számára a kockázatok körét, nagyságát rangsorolja. Mindkét gazdálkodó szerv vezetıje köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárási rendjét, és ez az SzMSz mellékletét képezi. Szombathely, 2010. április 8.

Bandi Zoltán Vas Megyei Közgyőlés Ellátó Szervezete igazgató

dr. Gyurácz Ferenc Vasi Szemle Szerkesztısége igazgató-fıszerkesztı

Záradék: A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése 117/2010. (VI.03.) számú határozatával a megállapodást jóváhagyta. Szombathely, 2010. április 8. Kovács Ferenc Vas Megyei Közgyőlés elnöke

A megyei közgyőlés 118/2010. (VI. 03.) sz. határozata közösségi célú alapítványok támogatásáról A közgyőlés: 1.

az elnöki keret terhére • • •

az Aranycsapat Alapítvány részére – a Kárpát-medencei Összmagyar Diákbajnokság lebonyolításához – 150.000 Ft összegő, a Tiborcz Sándor Egészségügyi Szakdolgozók Önképzését Támogató Alapítvány részére − az Ápolók Nemzetközi Napjának ünnepség megrendezéséhez − 50.000 Ft összegő, a Mazsorett Alapítvány részére – a Nemzetközi Fúvószenekari és Mazsorett Fesztiválon való részvételhez – 100.000 Ft összegő,

támogatást biztosít.

2010. JÚNIUS 3.

590

2.

felkéri elnökét a támogatási szerzıdések aláírására.

Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal A megyei közgyőlés 119/2010. (VI. 03.) sz. határozata „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozásáról Csepreg Város Fúvószenekara részére

A közgyőlés Csepreg Város Fúvószenekara részére – fennállásának 80., illetve újjáalakulásának 30. évfordulója alkalmából és a Csepregi Vegyeskar Egyesületnek 20 éven át végzett kiemelkedı munkájáért – „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele”-t adományozza. Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke 2010. június 12. – az oklevél átadására A megyei közgyőlés 120/2010. (VI. 03.) sz. határozata „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozásáról a Répcelaki Horgász Egyesület részére

A közgyőlés Répcelak Városi Bányász Horgász Egyesületnek – 35 éves fennállása alkalmából – „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele”-t adományoz. Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal A megyei közgyőlés 121/2010. (VI. 03.) sz. határozata „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozása Nyıgér Község Önkéntes Tőzoltósága részére

A közgyőlés Nyıgér Község Önkéntes Tőzoltósága, mint a község legrégebben mőködı civil egyesülete részére, 120 éves eredményes munkásságuk emlékére „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele”-t adományoz. Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke 2010. május 30.

KÖZLEMÉNYEK BESZÁMOLÓ Vas megye közbiztonságának 2009. évi helyzetérıl, valamint a rendırség és az önkormányzatok kapcsolatáról, együttmőködésérıl Fı stratégiai célunkat 2009. évben is teljesítettük, törvényes keretek között mőködve, szakszerő munkavégzéssel a polgárok számára félelemtıl mentes, kiegyensúlyozott, a nyugodt élethez szükséges biztonságot szolgáltattunk, összességében jó eredményeket értünk el. Vas megye közbiztonsága szilárd, kis számban fordul elı olyan bőncselekmény, amely erıszakossága, brutalitása révén komolyan veszélyeztetné a személy- és vagyonbiztonságot, sértené a gazdasági tevékenységek normáit, illetve a közélet tisztaságára gyakorolt hatása folytán negatívan befolyásolná a lakosság szubjektív biztonságérzetét. Kiemelkedı teljesítménynek tartjuk, hogy a szervezett bőnözıi tevékenység területünkön nem nyert teret, robbantással, leszámolással elkövetett jogsértések nem fordultak elı. Nem jelentıs a közterületi prostitúció és a hozzá kapcsolódó bőncselekmények száma sem. A szakszerő és hatékony munkavégzést igazolja az a tény, hogy a megye nyomozás-eredményesség tekintetében – az elızı évhez képest két helyet javítva – az elsı harmadban

591

2010. JÚNIUS 3.

foglal helyet az országos rangsorban. Az ismertté vált bőncselekmények számában jelentıs csökkenés következett be, megyénk továbbra is az ország bőnügyileg legkevésbé fertızött területei közé tartozik. Komoly eredményként értékeljük, hogy a megyei közvéleményt leginkább zavaró betöréses lopás bőncselekmény miatt kevesebb eljárást kellett indítani. Közlekedésrendészeti szakterület vonatkozásában megállapítható, hogy a baleseti statisztikai mutatók az elmúlt években kedvezıen alakultak, ezen eredmény megtartása a szakterület fı célja. Rendkívüli feladatként jelentkezett a szélsıséges idıjárás következményeként, a januári áramszolgáltatás megszőnése miatti fokozott rendıri jelenlét biztosítása az érintett településeken, továbbá a kıszegi és a Rába menti árvízhelyzet kezelése, valamint az új típusú influenza vírus kezelésében vállalt rendırségi feladatok végrehajtása. A 2010. év „A lakossági bizalom erısítésének éve”. Felkészülésünk, a munkánk tervezése során figyelemmel kell lennünk a társadalmunkban, a gazdasági életben bekövetkezett változásokra. A gazdasági recesszió hazai hatásai miatt a közrend-közbiztonság fenntartásának szavatolása, a társadalom pszichés állapota miatt egyre nehezebb feladat. Célkitőzéseink elérése érdekében az elvégzendı feladatok tekintetében fel kell készülnünk a gazdasági válság még nem prognosztizálható hatásaira, idıbeli elhúzódására, s ezek társadalmi következményeire. Mindezen tényezık a bőnözés mértékét és intenzitását vélhetıen növelik, ezért jelentıs, hogy ezekre milyen bőnüldözési válaszokat leszünk képesek adni. A 2010. év kiemelt szervezeti feladata az országos illetékességgel mőködı Közigazgatási Hatósági Szolgálat felállítása, az új szervezeti struktúra munkaszervezetének összehangolása, az eljárási szabályok által az ügyfelek részére biztosított jogok hatékonyabb érvényesíthetıségének megvalósítása. I. A megye bőnügyi és közbiztonsági helyzete

1.

Bőnügyi helyzet

2009. évben területünkön az ismertté vált bőncselekmények száma – 8.239-rıl 7.045-re – 14,5 %-kal csökkent. Öt év (2005-2009.) adatait vizsgálva a kezdeti idıszak hullámzó tendenciáját 2007-tıl – közel azonos mértékő, folyamatos – mérséklıdés követi. A regisztrált bőncselekmények számában bekövetkezett visszaesés fı oka, hogy megyénk illetékességi területén az utóbbi két évben jelentısen csökkent az úgynevezett sorozat-bőncselekmények kategóriájába tartozó közbizalom elleni jogsértések, valamint a csalások és a szerzıi és szomszédos jogok megsértése bőncselekmények száma. A fenti deliktumok összességében 55 %-kal estek vissza 2007. óta, 3.462-rıl 1.559re. A 100 ezer lakosra jutó bőncselekmények száma 2009-ben 3.144,7-rıl 2.690,2-re változott. A területi megoszlást vizsgálva megállapítható, hogy az ismertté vált bőncselekmények 56 %-át a megyeszékhelyi rendırkapitányság illetékességi területén követték el, a többi megoszlik az öt vidéki kapitányság között. A bőncselekményi fıcsoportokat vizsgálva megállapítható, hogy az ismertté vált bőncselekmények jelentıs részét a vagyon elleni bőncselekmények teszik ki. Összbőnözésen belüli arányuk az elsı két évben 58 % közeli, a 2007-ben bekövetkezett 65,8 %-os részesedést az utolsó két évben 60,3 %-os arány követi. A vagyon elleni bőncselekmények száma 17,5 %-kal csökkent az elmúlt öt évben. Számuk ingadozó képet mutat a vizsgált idıszakban és változásuk jelentıs hatással van az ismertté vált bőncselekmények számának alakulására, az abból való magas részesedésük miatt. A lopások és a betöréses lopások változása hasonlóan hullámzó tendenciát mutatott, ez alól csak a 2008. év kivétel, amikor a vagyon elleni bőncselekmények és a lopások csökkenésével ellentétben a betöréses lopások száma 9,8 %-kal 901-rıl 989-re emelkedett. Pozitívumként értékelendı, hogy a betöréses lopások számának növekvı tendenciáját megtörve, az értékelt évben számuk 8,8 %-kal csökkent 989-rıl 902-re.

592

2010. JÚNIUS 3.

Csökkenı a sikkasztások trendje a 2006-2009. közötti idıszakban, számuk közel felére (97-rıl 52-re) esett vissza, az utóbbi évben pedig 22,4 %-kal csökkent. A rablások száma az elmúlt négy évben megduplázódott (19-rıl 40-re). Jelentıs mértékben – 56,2 %-kal – csökkent a szerzıi és szomszédos jogok megsértése 2009-ben (985-rıl 431re). A visszaesés hátterében két, 2008-ban befejezett bőnügyben ismertté vált 413, illetve 210 rendbeli bőncselekmény-sorozat áll, melyeket jogosulatlan forgalomba-hozatal, illetve másolás módszerével a Szombathelyi Rendırkapitányság illetékességi területén követtek el. A közrend elleni bőncselekményeknek a második legnagyobb a részesedése a fıcsoportok közül, melyek változása az öt év során csökkenı tendenciát mutat. Számuk 33,4 %-kal csökkent az elmúlt öt évben, mely a közbizalom elleni bőncselekmények 47,4 %-os csökkenésének a következménye. A fıcsoporton belül a garázdaság száma azonban folyamatosan emelkedik. E deliktumok 2005. évhez viszonyítva 53,8 %-kal (273-ról 420-ra), az elızı évhez képest pedig 5,5 %-kal növekedtek. Kedvezı a visszaélés kábítószerrel jogsértések ötéves idıszakban bekövetkezett 56,2 %-os mértékő csökkenése, azonban 2008. évhez képest számuk 24,1 %-kal (116-ról 144-re) emelkedett. A Btk. 282/A.§-ába ütközı alakzatból 20 vált ismertté 2009-ben, míg az azt megelızı évben egy sem. Az emelkedés oka a nyomozó hatóságok által 2008-ban indított és 2009-ben befejezett eljárásokban ismertté vált 20 bőncselekmény, szám szerint 6 a Szombathelyi Rendırkapitányság által, 2 a Sárvári Rendırkapitányság által, 4 a Kıszegi Rendırkapitányság által és 6 a megyei, illetve 2 a VPOP nyomozó szervei által befejezett eljárásokban. A gazdasági bőncselekmények számának változása a 2008. évi 25,5 %-os növekedéstıl eltekintve csökkenı tendenciát jelez, az értékelt ötéves idıszakban kevesebb, mint felére (458-ról 213-ra) esett vissza. E fıcsoport összbőnözésen belüli részesedése 3,3 % és 5,2 % között mozgott az elmúlt öt évben. A fıcsoporton belül az utóbbi évben tovább, az elızı évhez hasonlóan közel felére csökkent a pénzhamisítás jogsértések száma 26-ról 14-re, így az idıszak kezdetéhez képest 81,1 %-os visszaesés tapasztalható. A személy elleni bőncselekmények számában 2009-ben bekövetkezett 7,7 %-os növekedést a zaklatások számának 83,6 %-os emelkedése okozza, e jogsértés 67-rıl 123-ra való kiemelkedı változása a 2008-ban indított ügyek statisztikába kerülésének idıeltolódásával és a bőncselekmény köztudatba kerüléséhez szükséges átmeneti idıszakkal magyarázható. A fıcsoporton belül a szándékos testi sértések száma az elsı négy év folyamatos emelkedése után kismértékben ugyan, de csökkent. A mérséklıdés mértéke a tavalyi évhez képest 6,1 %, számuk 2005-höz képest azonban még magasabb. A legkisebb részesedéssel bírnak a házasság, család, ifjúság- és nemi erkölcs elleni jogsértések és az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni deliktumok. Elızıek száma az utóbbi évben – 134-rıl 173-ra –, a fıcsoporton belül a kiskorú veszélyeztetése bőncselekmények száma duplájára, 39-rıl 78-ra növekedett. A változást a Szombathelyi Rendırkapitányság, illetve a Vasvári Rendırkapitányság befejezett ügyeiben összesen 35 (11, illetve 8, 6 és 10) kiállított B-lap okozza. Utóbbi fıcsoport folyamatosan csökkenı tendenciát követ az utolsó öt évben, az embercsempészés bőncselekmények 1 regisztrált bőncselekményre való visszaesése miatt 34,8 %-kal mérséklıdött. Szervezetten elkövetett bőncselekmény ebben az évben nem vált ismertté. Továbbra is érvényes, hogy a szervezett bőnözés megyénkben érzékelhetı befolyáshoz nem jutott, térnyerését meg tudtuk akadályozni. Az alkohol hatása alatt bőncselekményt elkövetık száma 10,8 %-kal (556-ra) csökkent, míg a kábítószer hatása alatt elkövetık száma 5 %-kal (60-ról 63-ra) emelkedett az elmúlt évben. Megyénkben kábítószer-fogyasztással közvetlenül okozati összefüggésben bekövetkezett halálesetrıl nincs tudomásunk.

2010. JÚNIUS 3.

593

A vagyon elleni bőncselekményekkel okozott kár a 2008. évi több mint 1,2 milliárd forintról 1,5 milliárd forintra emelkedett. A kárbiztosítási mutató az elızı években 4,4 % és 20,5 % között mozgott, 2009-ben 6,8 %-ot mutat. A gazdasági bőncselekmények elkövetési értéke és értékbiztosítási aránya meglehetısen változó képet mutat az elmúlt öt év során. Az utolsó évben az elkövetési érték 1,1 milliárd forintról 143 millió forintra csökkent, a megtérülést jelzı értékbiztosítás aránya pedig 6,7 %-ról 8,34 %-ra emelkedett. Az ismertté vált sértettek száma 3.987, ami kilenccel kevesebb az elızı évi adatnál, 2005-höz képest pedig 6,5 %-kal csökkent. Nagyobb mértékben változott a gyermekkorú sértettek száma, megtörve ezzel az utolsó három év csökkenı tendenciáját, minek folytán a 2005. évi 91-rıl 27,5 %-kal, az elızı évi 67-rıl pedig 73,1 %-kal 116-ra emelkedett. E jelentıs mértékő növekedést elsısorban a kiskorú veszélyeztetése jogsértéseknél fentebb tárgyalt változások okozzák, azonban említést érdemel a gyermekkorúak sérelmére elkövetett garázdaság bőncselekmények számának ugrásszerő emelkedése is. Nıtt a nıi sértettek száma is, az elmúlt évek legalacsonyabb, 1.384-es számadatáról emelkedett 6,4 %-kal 1.472-re. A külföldi sértettek száma az elızı évhez és 2005-höz képest is 46 %-kal esett vissza. Az ismertté vált sértettek megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy 2009-ben a sértettek számának 63,1 %-a férfi, 2,4 %-a külföldi állampolgárságú. Öt év adatait vizsgálva a sértettek nem szerinti megoszlása alapvetıen nem változott. A nıi sértettek száma és így aránya is az idıszak közepén mutatott emelkedést a regisztrált sorozat-bőncselekmények magas számának következtében. Az állampolgárság szerinti megoszlás jelentısen nem változott, a külföldi sértettek részesedése 2,4 % és 4,4 % között mozgott. Kor szerint közelítıleg ⅔-át teszi ki az ismertté vált sértetteknek a 25-59 éves korosztály, a 60 éves és idısebb sértettek aránya változó, 15,4 % és 21,1 % között van. A fiatal felnıttek részesedése 8,3 %, a fiatalkorú sértetteké 3,9 %, a gyermekkorú sértetteké pedig 2,9 %. Az ismertté vált bőnelkövetık száma csökkenı tendenciát mutat, az utolsó évben 6,2 %-kal mérséklıdött 2.460-ról 2.307-re, 2005-höz képest pedig 17,4 %-kal esett vissza. Kedvezı, hogy a gyermekkorú elkövetık száma az elızı évi emelkedés után ismét csökkent 24,2 %-kal 62-rıl 47-re, a 2005. évi ismertté vált 51 elkövetıi számhoz képest pedig 7,8 %-kal. A büntetett elıélető elkövetık száma négyévi folyamatos csökkenése után 2009-ben 66,1 %-kal emelkedett 774-re, de még így is 10 %-kal alacsonyabb értéken állnak az idıszak elejének 860-as elkövetıi számánál. A bőnelkövetık lakhely szerinti megoszlását vizsgálva a helyi állandó lakosok a bőnelkövetık számának közelítıleg ⅔-át adják. A bőncselekmény elkövetése céljából megyénkbe érkezett bőnözık részesedése 10 % körüli, számuk az idıszak elejéhez és az elızı évhez képest is több mint 20 %-kal csökkent. Megyénkben változatlanul meghatározóak a vagyon elleni bőncselekmények, a betöréses lopások, gépkocsifeltörések, a büntetett elıélető elkövetık növekvı aktivitása, illetve a gyerekkorúak igényelnek még kiemelt figyelmet. Várhatóan az összbőncselekmények döntı hányadát továbbra is a vagyon elleni deliktumok fogják kitenni, ezért a legnagyobb figyelmet továbbra is a vagyonvédelmi intézkedések megtételére kell fordítani. A közrend elleni bőncselekmények száma továbbra is csökkent, azonban szerkezete átalakult, jelentısen nıtt az ismertté vált garázda jellegő bőncselekmények száma. A meglévı térfigyelı és rendszámleolvasó rendszer adta lehetıségeket továbbra is ki kell használni a felderítésben és a bizonyításban. Vas megyében a releváns nyomozások száma 2009-ben 7.119, ez 6,5 %-kal alacsonyabb, mint a bázisévben volt, ebbıl a 3.879 az eredményes nyomozások száma, mely 14 %-kal kevesebb, mint a megelızı évben. A fenti adatok alapján a megye rendıri szerveinek nyomozáseredményességi mutatója 54,5 % ami 4,7 százalékponttal alacsonyabb az elızı évinél, ezzel az eredményességgel a tavalyi kilencedik helyezés után a hetedik helyezést foglaljuk el az országos statisztikában.

2010. JÚNIUS 3.

594

A megyei mutatónál magasabb a Kıszegi Rendırkapitányság (56,6 %), illetve a Sárvári Rendırkapitányság eredményessége (59,4 %). Az értékelt idıszakban befejezett nyomozások száma 8.139, ami 21,8 %-os csökkenést mutat. A vádemeléssel befejezett nyomozások száma 13 %-kal (3.606-ról 3.139-re) mérséklıdött. A nyomozás megszüntetések száma 46,7 %-kal esett vissza a bázisévhez képest (3.456-ra), az egyéb befejezések száma pedig 324-rıl 1.308-ra változott a Büntetıeljárásról szóló törvény módosításának 2009. augusztus 13-ai hatályba lépése következtében, miszerint a fel nem derített bőnügyeket ettıl az idıponttól nem megszüntetéssel, hanem felfüggesztéssel kell befejezni. A két kategórián belül a „nem állapítható meg az elkövetı kiléte” befejezési mód együttes száma 2.794, aminek elızı évi adattól (2.771) való eltérése elenyészı, mindössze 0,8 %. Az idıszerőséget tekintve 1-3 hónap között a nyomozások 49,6 %-át fejezték be. A 12 hónapon túl befejezett nyomozások száma az elızı évhez képest 242-rıl 112-re változott. Az egy hónapon belül befejezett ügyek száma 2.856-ról 767-re csökkent. A lakosság kriminális érzékenységét befolyásoló bőncselekmény-kategóriákat vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy szinte mindegyik esetében romlott a nyomozáseredményesség. Így a rablások nyomozáseredményessége 80,6 %-ról 64,3 %-ra, a betöréses lopásoké 30,1 %-ról 18,8 %-ra, ezen belül a lakásbetöréseké 31,4 %-ról 12,6 %-ra, valamint a gépjármő-feltöréseké 35,3 %-ról 23,4 %-ra esett vissza. A testi sértések eredményessége szinte változatlanul 90,5 %. A negatív változások okait elsısorban a bőnügyi állomány fiatal korából adódó tapasztalatlanságában, illetve az ebbıl eredı személy- és helyismeret hiányában látjuk. Kedvezı viszont az emberölés bőncselekmények 100 %-os eredményessége és a személygépkocsi-lopások eredményességének 6,3 %-ról 21,1 %-ra való jelentıs emelkedése. Ez alapján a kiemelt bőncselekményi kategóriákban számított nyomozás-eredményességünk 44,9 %-ról 40,5 %ra változott, ami alapján a központi szervek nélküli, megyék közötti országos rangsorban az ötödik helyet értük el. A vagyon elleni bőncselekményeket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ezen bőncselekményeket egyre gyakrabban szervezett csoportok követik el. A bőnözıi csoportokra nagyfokú mobilitás, valamint színvonalas technikai segédeszközök használata jellemzı. Az elkövetıi kör eszközzel, jármővel – mely leggyakrabban bérelt – felkészül, elızetesen terepszemlét tartanak és általában – kiépített orgazdahálózaton keresztül – könnyen értékesíthetı mőszaki tárgyakat, ékszereket és a bizonyítást megnehezítıen készpénzt tulajdonítanak el. Egyre gyakrabban észlelhetı az ún. utazó bőnözık általi bőnelkövetések, akiket sem a bőncselekmény elkövetésének helyén és környezetében élık, sem pedig az adott területi bőnüldözı szervek nem ismernek. A felderítést, a bizonyítást sok esetben az állampolgárok közömbössége is nehezíti. 2.

A közterületek rendje, a közlekedés biztonsága

Az értékelt idıszakban a fıkapitányság közrendvédelmi szolgálati ágánál a vizsgált tevékenységet 6 közrendvédelmi osztály, 5 rendırırs és 1 megyei alosztály végezte a megyei osztály irányításával, 440 fıs rendszeresített létszámmal. Az állomány tevékenységének, a szolgálati ág összesített statisztikai mutatói alapján történı objektív értékelése néhány esetben növekedést, de összességében enyhe visszaesést mutat a vizsgált idıszakra. Kiemelkedı a civil szervezetekkel történı együttmőködés és szolgálatellátás, amely összességében 27,7 %-kal, de a polgárırség tekintetében 106,6 %-kal nıtt, ami megfelel az országos elvárásnak. A büntetı feljelentések és a szándékos bőncselekményt elkövetı személyek elfogásának számában csökkenés figyelhetı meg. Ebben a vonatkozásban figyelembe kell venni, hogy a megyében elkövetett bőncselekmények száma is csökkent. A közbiztonsági és bőnügyi helyzet nem indokolta, hogy a csökkenı bőncselekményszámhoz viszonyítva jelentısen növekedjen a büntetı feljelentések vagy az elfogások száma. Az állomány bőnügyi érzékenységét legjobban az jellemzi, hogy 2007-tıl folyamatosan, az idei évben 11,82 %-kal (626-ról 700-ra, 2007-ben 450) emeltük a nyílt bőnügyi információk számát. A 2009. augusztus 1-jén hatályba lépett jogszabályi változások következtében a szabálysértési munka tekintetében 3,0 %-os enyhe csökkenés tapasztalható. A közterületi szolgálat esetszáma az elmúlt évhez viszonyítva 15,82 %-kal esett vissza.

2010. JÚNIUS 3.

595

A szolgálati ág munkájának illegális migrációval összefüggı tevékenységét jellemzi, hogy az értékelt idıszakban 6 embercsempészéssel, 2 közokirat-hamisítással, 39 tiltott határátlépéssel, valamint 83 külföldiek rendészetével kapcsolatos jogsértés miatt indítottunk eljárást. A Határrendészeti és Közbiztonsági Osztályok szolgálati rendszereik keretében hajtottak végre határmenti közös járırszolgálatokat, három, illetve kétoldalú súlyponti akciókat, határjel- és határnyiladék ellenırzést, migrációs ellenırzéseket. A migrációs ellenırzés keretében rendszeresen ellenırzik az államhatárra vezetı fıbb közlekedési utakat, csomópontokat, szükség esetén segítséget nyújtanak a reagáló szolgálatok megerısítésében is. Az osztályok a magyar–osztrák–szerb háromoldalú súlyponti akcióban 4 esetben vettek részt összesen 512 órában. Magyar–osztrák közös járırszolgálatot a vizsgált idıszakban 497 esetben láttak el, 5.998 órában. Összesen 5.799 gépjármő, és 9.809 személy ellenırzését végezték. Az eredménye egy bőncselekmény határon átszökött elkövetıjének elfogása, 2 körözött személy elfogása, 33 szabálysértési feljelentés, illetve 110 helyszíni bírság. Az államhatárral rendelkezı kapitányságok saját hatáskörben szervezik, koordinálják és értékelik a szolgálatot. A kétoldalú súlyponti akciókat a megyei osztály szervezésében és irányításával hajtják végre. Az értékelt idıszakban a közterületek rendjét megfelelı szinten tudtuk biztosítani. Tevékenységünkkel hozzájárultunk a baleseti helyzet kedvezı alakulásához is. Intézkedéseink során 706 esetben történt pozitív alkoholszonda alkalmazás. Kiemelt figyelmet fordítottunk a közterületi prostitúció további visszaszorítására, valamint az agresszív koldulások elkövetıinek felelısségre vonására. Az év során a fıkapitányság illetékességi területén a legnagyobb tömegeket megmozgató sportrendezvények a Haladás VSE NB I-es labdarúgó, a FALCO KKC, illetve a MJUS-Fortress Körmend NB I-es kosárlabda csapatok hazai mérkızései voltak. A jelentıs kulturális és egyéb rendezvények biztosítását a helyi rendıri erık szervezték meg, amelyben a kiemelt kockázatú sportmérkızések alkalmával a csapatszolgálati század is összevonásra került. A rendezvények tekintetében a rendıri intézkedések 79,87 %-kal csökkentek. A megyei csapatszolgálati századot 6 esetben rendelték fel Budapestre, különbözı tömegrendezvények biztosítására. Helyi feladatok végrehajtására egy alkalommal teljes, két esetben részleges állománnyal vontuk össze. A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá tartozó rendezvények kezelésére, a bejelentéstıl a biztosítás végrehajtásáig kiemelt figyelmet fordítanak rendıri szerveink; olyan rendezvényt nem jelentettek be, amelynek megtartását meg kellett volna tiltani. A Készenléti Rendırség Szombathelyen diszlokáló VII. Bevetési Osztály állománya megerısítésként történı igénylésének fıkapitánysági szintő koordinálását alapfeladatai mellett a Bevetési Szolgálat hajtja végre. Az Akció Osztály az év folyamán 7 esetben fogott el fegyveres elkövetıt, valamint sorozat jellegő bőnelkövetıkkel kapcsolatban 5 esetben intézkedett. A rendırségi ügyeletekre beérkezett segélyhívások száma – a gépi regisztráció szerint – összesen 83.980 volt. Az állampolgári bejelentésekkel kapcsolatos ügyeleti munka kulturált és szakszerő. Ezzel kapcsolatosan panasz, észrevétel nem történt. A 2009. év a védelemigazgatási területen is rendkívül sokrétő volt. Jelentıs feladatok adódtak januárban, amikor a rendkívüli szélsıséges téli idıjárás következményeként közel 24 település több napra áramszolgáltatás nélkül maradt. A településeken kiemelt feladatként jelentkezett a fokozott rendıri jelenlét biztosítása. A Kıszegre és a környezı településekre június 24-én zúduló nagy mennyiségő csapadék következtében kialakult veszélyhelyzet, valamint a június 24-29. közötti idıszakban a Rába folyó vízgyőjtı területén hirtelen lehullott nagy mennyiségő csapadék miatt, a folyón és mellékfolyóin rekordmérető árhullám vonult le. A veszélyelhárítási munkálatokban oroszlánrészt vállalva részt vettek az illetékes kapitányságok, a fıkapitányság rendészeti szervei, illetve a Készenléti Rendırség Rendészeti Igazgatóság IV. Bevetési Fıosztály VII. Bevetési Osztálya. A fıkapitányság felkészült a humán influenzavírus járvány bekövetkezése esetén végrehajtandó feladatokra. Folyamatos kapcsolattartást valósítottunk meg az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézet munkatársaival.

596

2010. JÚNIUS 3.

A Nyugat-dunántúli Gazdasági Ellátó Igazgatósággal megszervezésre került az oltóanyagok – felkérés esetén történı – kiszállítása. Megvalósítottuk a közterületi járırszolgálat bevonásával az oltóközpontok visszatérı ellenırzését. A személyi állomány védelme érdekében beszerzésre, illetve kiosztásra kerültek a szükséges védıfelszerelések. A közlekedésrendészeti szolgálati ág egyik fontos feladata volt 2009. évben a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek számának csökkentése, súlyossági fokának mérséklése, valamint a halálos kimenetelő balesetek számának – a 2008. évi kedvezı – szinten tartása vagy csökkentése. A 2009. év baleseti adatai a 2008-as mutatókhoz viszonyítva a célkitőzéseinkkel összhangban kedvezıen alakultak. A személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek száma 13%-kal csökkent, és ezek során 12 %-kal kevesebben sérültek meg a megye úthálózatán. Az értékelt eltelt idıszakban összesen 503 baleset történt, a korábbi 580-al szemben, a sérültek száma 828 fırıl 726 fıre csökkent. A halálos kimenetelő balesetek száma az elızı év adataihoz képest növekedett 17-rıl 24-re, melyek során 26-an vesztették életüket. A súlyos esetek száma 172-rıl 157-re, a könnyő sérüléssel járó esetek száma pedig 391-rıl 322-re csökkent. Továbbra is vezetı ok a sebesség nem megfelelı megválasztása (174 eset), az elsıbbségi jog elmulasztása (123 eset), valamint a szabálytalan menetirány-változtatás (80 eset). Az ittasan okozott személyi sérüléses balesetek száma emelkedést mutat, annak ellenére, hogy az év folyamán több alkalommal szerveztünk fokozott ellenırzéseket. A balesetek okozója 2008-ban 61 esetben, míg a tavalyi évben 82 esetben volt ittas, részarányuk az összes balesetet tekintve 16 %-os. A megyei Közlekedésrendészeti Osztály Közigazgatási Hatósági Alosztályán objektív felelısségi szabályok miatt 28.717 esetben indult közigazgatási hatósági eljárás. Ebbıl 6.101 esetben Vas megyében, 15.179 esetben Gyır-Moson-Sopron megyében, 7.368 esetben pedig Zala megyében elkövetett szabályszegés miatt indult meg az eljárás. A szabályszegések jelentıs száma továbbra is a sebességtúllépés, de nagy számban fordul elı a megállási és várakozási tilalom megszegése is. A három megyét tekintve eddig összesen 1.052.655.000 Ft közigazgatási bírság kiszabására került sor. Az elsı fokon jogerıre emelkedett ügyek megközelítıleg 60 %-ában történik meg a befizetés, a többi ügyben beadványok – fellebbezések, kérelmek – érkeznek. A közlekedésrendészeti szakterületen a célkitőzések idıarányosan megvalósultak, mivel a személyi sérüléses balesetek száma csökkent. A halálos balesetek tekintetében a jelenlegi statisztikai adatok is megfelelnek a távolabbi célkitőzéseknek, annak ellenére, hogy a balesetek és az áldozatok száma is emelkedett a 2008-as nagyon kedvezı adatokhoz képest. Szabálysértési hatóságainkhoz az értékelt idıszakban 9.011 feljelentés érkezett, melyek között a közlekedésrendészeti szabálysértések miatt tett feljelentések dominálnak. A szabálysértési feljelentések számában a 2008. évi adatokhoz viszonyított 0,45 %-os emelkedés mutatkozik, melynek oka elsısorban a 2008. évben bevezetett közigazgatási bírság intézménye, mely eljárással párhuzamosan a szabálysértési eljárások is megindultak. A feljelentések szerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy továbbra is a közlekedésrendészeti szabálysértések körébe tartozik a feljelentések döntı többsége. Emelkedés (13,2 %) figyelhetı meg a közrend-közbiztonság elleni szabálysértések számában, azonban 9,1 %-os a csökkenés a kiemelt közlekedésrendészeti szabálysértések számában. 1.925 ügy került megszüntetésre, mely a bázisévhez viszonyítva (1.923) stagnál, amelyekbıl továbbra is az ismeretlen személlyel szemben megszüntetett ügyek száma a legnagyobb. A rendırkapitányságokon a személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenységgel kapcsolatos engedélyezés során az elbírált kérelmek száma 502-rıl 606-ra emelkedett. Az ellenırzések száma emelkedı tendenciát mutat, felügyeleti bírság kiszabására kettı esetben került sor, 586.000 Ft összegben. Megkülönböztetı és figyelmeztetı jelzést adó készülék használatának engedélyezésére 9 esetben került sor. Az érvényes engedélyek száma jelenleg 9. Fegyver engedélyügyi vonatkozásban a megye területén a 2009-es év ügyforgalmi adatait tekintve a hat kapitányság mindegyikénél jellemzı, hogy a fegyvertartási engedélyek meghosszabbítására irányuló kérelmek száma jelentıs változást nem mutat.

597

2010. JÚNIUS 3.

A fegyverszaküzletek ellenırzése végrehajtásra került. 135 európai lıfegyvertartási engedély, 782 gáz- és riasztófegyver viselési engedély van természetes személyek birtokában és 362 jogi személyeknél. Illetékességi területünkön 332 flóbert lıfegyver található, ebbıl 2 jogi személynél. Robbanóanyaggal, pirotechnikai termékekkel kapcsolatos engedélyezés keretében tőzijátékot 35 esetben engedélyeztünk, 3 pirotechnikai állandó tárolóhely mőködik a megye területén. Az év végén 18 átmeneti tárolóhely engedélyezésére került sor. Kábítószer-rendészeti tevékenység ellenırzése során 564 ellenırzést hajtottunk végre, melynek során 4 esetben figyelmeztetést alkalmaztunk. Az idegenrendészeti eljárás alá vont személyek száma az elızı évhez viszonyítva 58,7 %-kal nıtt (45+1-rıl 54+19-re). A rendırkapitányságok illetékességi területén 26 alkalommal hajtottunk végre saját kezdeményezéső idegenrendészeti akciót. II. Az önkormányzatok és a rendırség kapcsolata, együttmőködése A Vas Megyei Közgyőlés és a Vas Megyei Rendır-fıkapitányság, valamint a települési önkormányzatok és a területükön mőködı rendırkapitányságok között alapvetıen továbbra is kiegyensúlyozott, problémamentes, konstruktív volt a kapcsolat és az együttmőködés. A különbözı szintő rendıri vezetık és a körzeti megbízottak beszámoltak, illetve beszámolnak az önkormányzatok elıtt területük 2009. évi közbiztonsági helyzetérıl. Az eddig megtartott beszámolókat, tájékoztatókat minden esetben elfogadták. A polgármesterekkel és jegyzıkkel – körjegyzıkkel – a helyi körzeti megbízottak munkájuk során rendszeres kapcsolatot tartanak, a felmerülı közös feladatokat megbeszélik, a tervezett rendezvényeket egyeztetik. A Vas Megyei Fıügyészséggel, a Vas Megyei Bírósággal, valamint azok helyi szerveivel munkakapcsolatunk kiegyensúlyozott, korrekt. A munka során felmerülı – nem azonnali megoldást igénylı – problémákat megtárgyaltuk. A területünkön mőködı rendvédelmi szervekkel való kapcsolatunkat együttmőködési megállapodások biztosítják. A Vas Megyei Polgárır Szövetséggel kötött együttmőködési megállapodás alapján folyamatosan tájékoztatjuk a polgárır szervezeteket az aktuális feladatokról és igényeljük a megelızésben való aktív közremőködésüket, különös tekintettel a lakásbetörések visszaszorítására, a drogterjesztés csökkentésére és a „Szomszédok Egymásért” mozgalom megszervezésére. Ugyancsak együttmőködési megállapodáson alapuló munkakapcsolat van a Vas Megyei Igazságügyi Hivatallal, a Nyugat-dunántúli Munkaügyi Központtal, a Nyugat-dunántúli Munkavédelmi Felügyelıséggel, az APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóságával, az ÁNTSZ Nyugatdunántúli Regionális Intézetével és egyéb, országos hatáskörő szerv helyi irodájával. İszinte köszönetemet fejezem ki a fıkapitányság vezetése és egész személyi állománya nevében a Vas Megyei Közgyőlésnek, a Rendészeti Szakbizottságnak, valamint az önkormányzatoknak a 2009. évben biztosított támogatásukért. Ezúton szeretném kérni, hogy ezt biztosítsák számunkra a jövıben is. Vas megye kedvezı közbiztonsági helyzetét fenntartani és javítani csak valamennyi érintett összefogásával lehetséges. Kérem ezért, hogy 2010-ben is támogassák – lehetıségeik függvényében - a megye rendırségének munkáját.

Szombathely, 2010. május 4.

DR. HALMOSI ZSOLT sk. r. dandártábornok rendırségi fıtanácsos fıkapitány

598

2010. JÚNIUS 3.

2010. JÚNIUS 3.

599

600

2010. JÚNIUS 3.

2010. JÚNIUS 3.

601

602

2010. JÚNIUS 3.

2010. JÚNIUS 3.

603

604

2010. JÚNIUS 3.

2010. JÚNIUS 3.

605

606

2010. JÚNIUS 3.

2010. JÚNIUS 3.

607

608

2010. JÚNIUS 3.

2010. JÚNIUS 3.

609

610

2010. JÚNIUS 3.

2010. JÚNIUS 3.

611

612

2010. JÚNIUS 3.

2010. JÚNIUS 3.

613

614

2010. JÚNIUS 3.

615

2010. JÚNIUS 3.

TÁJÉKOZTATÓ a romák szociális és munkaerı-piaci helyzetérıl a megyében; a civil együttmőködési lehetıségekrıl

A Vas megyében élı roma lakosság szociális és munkaerı-piaci helyzetét legjobban a települési önkormányzatok ismerik. A cigány etnikumhoz tartozás megjelölése azonban az adatvédelmi tv. szerint különleges adatnak számít, semmilyen statisztikában nem szerepelhet (ha az érintett nem járul hozzá), így nehéz teljes képet adni a megyei helyzetrıl. A települések önkormányzataitól egyrészt a Vas Megyei Cigány Területi Kisebbségi Önkormányzat elnöke másrészt pedig a megyei önkormányzat kért tájékoztatást a napirendre vonatkozóan. 17 olyan települési önkormányzat felé irányult a kérés, ahol mőködik települési cigány kisebbségi önkormányzat is, valamint olyan önkormányzatok felé (12), ahol a kisebbségi önkormányzatok vezetıi szerint nagy számú cigány lakosság él. A megkeresettek közül 11 önkormányzat és két kisebbségi önkormányzat nyújtott tájékoztatást a romák helyzetérıl. Számos polgármester többnyire csak a települési kisebbségi önkormányzattal való együttmőködést taglalta a tájékoztatójában. A települési önkormányzatok mellett a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ és a HÁROFIT Közhasznú Egyesület adott tájékoztatást a napirenddel kapcsolatban. (A tájékoztatók az elıterjesztés mellékletét képezik). A tájékoztatókból kiderül, hogy Vas megyében is az országoshoz hasonló problémák jelentkeznek. A cigányság többségének szociális helyzete és munkaerı-piaci részvételének növelése megoldásra vár. A jelenlegi szociális helyzet kialakulása okát az érintettek a cigányokat is súlyosan érintı munkanélküliségben látják, amely egyrészt a szükséges képzettség, az aluliskolázottság vagy annak hiánya következtében keletkezik, másrészt a szocializáció folyamatának és egyes településeken a többségi társadalomba való beilleszkedéshez szükséges együttmőködés hiányának tulajdonítható. A válság megjelenésével még hátrább szorultak, hiányoznak a munkaerı-piac kínálatából a szakképzettséget nem igénylı munkakörök. Ilyen jellegő munkaerı-igény esetén többszörös túljelentkezés mutatkozik a munkakörre. A magasabban kvalifikált álláskeresık is kiszorítják az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezıket. Így ez nagymértékben érinti a romák többségét. A munkaügyi központok nagy figyelmet fordítanak az át- és továbbképzési programok indítására, a munkavállalók foglalkoztatását elısegítı programok megszervezésére. Folyamatos a kapcsolattartás az együttmőködés reményében a roma referensen keresztül a települési kisebbségi önkormányzatokkal. A részletes munkaerı-piaci helyzetet a munkaügyi központ beszámolója tartalmazza. Szombathely, 2010. május 19. Nagy Antal sk. a bizottság elnöke

1. sz. melléklet Települési önkormányzatok tájékoztatója a Vas megyei romák helyzetérıl Szombathely

Szombathely Megyei Jogú Város Közgyőlése a 392/2003. (XI.27.) Kgy. számú határozatával fogadta el a város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját (a továbbiakban: Koncepció), melynek felülvizsgálatára 2005. és 2007. években egyaránt sor került. A Koncepció 2008-2009. évi felülvizsgálatát a Közgyőlés várhatóan 2010. májusában fogja megtárgyalni. A Koncepció tervezetébıl kiderül, hogy annak elvi alapjai nem változtak, így a vázolt jövıkép elérése érdekében az Önkormányzat továbbra is partnernek tekinti az intézményeket, a non-profit szervezeteket, a civil és a forprofit szférát egyaránt. Az Önkormányzat továbbra is fontosnak tartja a szociális szolgáltatások fenntartását, bıvítését, fejlesztését, a szociális jogok érvényesülését, továbbá olyan szociális szolgáltató rendszer mőködtetését, amely összehangoltan tevékenykedik, és amely a lehetı legteljesebb mértékben lefedi a szociális szükségleteket, és választ ad az egyes társadalmi csoportok, egyének igényeire. A város továbbra is nagy hangsúlyt kíván fektetni a kistérségi és regionális szerepkör erısítésére is. A Koncepció meg kívánja fogalmazni

2010. JÚNIUS 3.

616

azokat a stratégiákat, amelyek a kitőzött célok elérését szolgálják, a szegénység további mélyülését megakadályozzák, elısegítik a legrosszabb helyzetben lévık életkörülményeinek javítását, valamint biztosítják a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, az aktív korú inaktív csoportok munkaerıpiacra történı visszalépését. A Koncepció felülvizsgálatát széleskörő egyeztetés kísérte. Figyelembe lett véve az érintett intézményvezetık véleménye, a Koncepciót megtárgyalták és támogatták a városban mőködı kisebbségi önkormányzatok, a városi Szociálpolitikai Kerekasztal, a Vas Megyei Szociálpolitikai Kerekasztal, tovább a Nyugat-dunántúli Regionális Szociálpolitikai Tanács, Vas Megye Önkormányzata és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Egyeztetı Bizottsága, továbbá a város Szociális Szakmai Egyeztetı Tanácsa is. Annak érdekében, hogy a Koncepció a szociális ellátórendszerrel kapcsolatban álló szervezetek minél szélesebb körő véleményét is tükrözze, a témában érintett szakmai és civil szervezetek is meg lettek keresve annak érdekében, hogy véleményükkel segítsék a helyzetfeltárás, valamint a stratégia és programalkotás folyamatát. A megkeresés alapján kapott válaszok a felülvizsgálat során figyelembe lettek véve. A Koncepciónak a veszélyeztetett csoportok helyzetét elemzı fejezete megállapítja, hogy a roma népességnél mindazok a veszélyeztetettségi mutatók megtalálhatók, amelyekrıl a helyzetelemzés a szegénység tekintetében szól. Ezért esetükben egy átfogó hosszú távú helyzetjavító program kidolgozására és megvalósítására lenne szükség, ami azonban túlmutat a szociális ellátórendszer kompetenciahatárain és érinti a foglalkoztatás, az oktatás, valamint a közösségi programok szervezésében jelentıs szerepkörrel bíró Roma Kisebbségi Önkormányzat illetékességi köreit is. A Koncepció tervezete megfogalmazza a város szociális jövıképét, koncepcióját, a stratégiai célokat és operatív programokat, amelyben szerepel – többek között – a roma emberek foglalkoztathatóságának javítása is. Szombathely Megyei Jogú Város Közgyőlése az Önkormányzat 2010. évre vonatkozó közfoglalkoztatási tervét a 15/2010.(I.28.) Kgy. sz. határozattal fogadta el. A terv az elızı évek és a 2010. januárjában ismert adatokon, tendenciákon, tapasztalatokon alapul. A közfoglalkoztatási terv elfogadása a 2010. évre vonatkozó költségvetési rendelet megalkotása elıtt történt, ebbıl következıen a tervben szereplı feladatok, munkák köre az év során változhat, amely elırevetíti a közfoglalkoztatási terv módosításának szükségességét. A legfontosabb azonban a hatékony, értékteremtı, minél több személyt foglalkoztató közfoglalkoztatás megvalósítása Szombathely városában, mely csakis a közfoglalkoztatás alakításában valamilyen módon résztvevık szoros együttmőködésében valósulhat meg. A közfoglalkoztatás tervezése az elızı évhez hasonlóan ezúttal is a rendszert mőködtetı szervezetek, a SAVARIA REHAB-TEAM Nonprofit Kft., továbbá a Hátrányos Helyzető Roma Fiatalokat Támogató Közhasznú Egyesület (HÁROFIT Khe.) együttmőködésével valósult meg. A közfoglalkoztatási terv elkészítése során felhasználásra került az aktív korúak ellátásában részesülı személyekrıl az ellátást megállapító hatóságnál rendelkezésre álló, valamint a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathelyi Kirendeltség és Szolgáltató Központ és a közfoglalkoztatást Szombathelyen eddig is szervezık által megküldött adatok. A közfoglalkoztatási terv vázolni kívánja Szombathely Megyei Jogú Város népességi, demográfiai, munkaerı – piaci helyzetét, összegzi a Szombathely városában 2009. évben megvalósult közfoglalkoztatást, annak tapasztalatait, bemutatja a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek képzettség szerinti összetételét, valamint a 2009. évben közfoglalkoztatást érintıen bekövetkezett jogszabályi változásokat. Taglalja továbbá azokat a munkafeladatokat (ideértve a feladatok ütemezését, létszámigényét is), amelyeket az Önkormányzat 2010. évben közfoglalkoztatás keretében kíván ellátni, valamint a közfoglalkoztatás várható költségeinek tükrében számba veszi a közfoglalkoztatás finanszírozására rendelkezésre álló forrásokat. (Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évre vonatkozó közfoglalkoztatási terve, valamint Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója megtalálható a város hivatalos portáljánwww.szombathely.hu). Körmend Körmenden 1998 óta mőködik Cigány Kisebbségi Önkormányzat, és azóta jelentıs szerepet vállal a roma lakosság kulturális életének szervezésében, hagyományainak ápolásában, információkkal való ellátásában, mindennapi életük megkönnyítését elısegítı programok és tájékoztatók megtartásában. A Képviselı-testület öt fıbıl áll, elnöke Horváth Sándor. Körmend Város Önkormányzatának a kezdetektıl jó kapcsolata van a Körmendi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a város önkormányzata anyagi eszközökkel, technikai háttérrel, pályázataik elkészítéséhez és egyéb ügyeik intézéséhez személyi feltételek biztosításával is segíti mőködésüket. A kisebbségi önkormányzat elnöke – tanácskozási joggal – rendszeresen részt vesz Körmend Város Önkormányzata Képviselı-testületének ülésein, bizottságok, különösen az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság ülésein, így közvetlen információkkal rendelkezik a várost érintı fontosabb ügyekrıl, tervezett és folyamatban levı fejlesztésekrıl, éppúgy, mint az egyedi ügyekben hozott döntésekrıl. Az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság ülésein a szociális ügyekben hozott határozatok – mint azt a CKÖ elnöke személyesen is tapasztalja – a jogszabályoknak megfelelıen történnek, így a jogosultság fennállása esetén a roma kisebbséghez tartozók számára is minden alkalommal biztosították az igényelt támogatást, ellátást. A rászorulók számára biztosított segélyakciók során is számos roma család jut

617

2010. JÚNIUS 3.

elsısorban élelmiszer formájában segítséghez. Együttmőködési megállapodás él a CKÖ és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Körmendi, İriszentpéteri, Szentgotthárdi, Vasvári Kistérségi Intézete között is, mely a közegészségügyi és egészségvédelmi feladatokra terjed ki. A kisebbségi önkormányzat rendszeres kapcsolatban áll a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Körmendi Kirendeltségével, éves együttmőködési megállapodás keretében kerül szabályozásra a roma lakosság foglalkoztatásának elısegítésével kapcsolatosan a kirendeltség közremőködésének lehetıségei, valamint a Körmendi CKÖ ezzel kapcsolatos vállalásai. Körmend Város Önkormányzata a megállapodásban foglaltakat figyelembe véve tervezi meg az önkormányzat közhasznú, közcélú, közmunka foglalkoztatási programjait, amely tervezés során a foglalkoztatásba bevonásra kerülı személyek meghatározásánál figyelembe veszi a Munkaügyi Központ és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat javaslatait. Ugyancsak élı együttmőködési megállapodása van a kisebbségi önkormányzatnak a Körmendi Rendırkapitánysággal, melynek célja a rendırség és a cigányság közötti konfliktus- és elıítélet-mentes viszony megteremtése, valamint a CKÖ és a Rendırkapitányság közötti párbeszéd javítása, melynek fı területei a bőnmegelızés, az áldozattá válás elkerülése, ismeretterjesztı kommunikáció és a képviselıiknek együttmőködése. Ennek érdekében állandó kapcsolattartó van a kapitányságon, illetve további együttmőködés folyik a Bőnmegelızési és Közbiztonsági Bizottságon belül, melynek tagja a kisebbségi önkormányzat elnöke, a város alpolgármestere és a rendırkapitányság vezetıje is. A CKÖ az éves közmeghallgatások során is figyelmet fordít a megállapodásokkal jelzett területekre, hiszen annak témájaként szerepelt 2008-ban a romák munkaerı-piaci lehetıségeirıl, képzési programokról szóló tájékoztató. A szociális törvény és a helyi önkormányzat rendeletei alapján nyújtható támogatások 2006-ban szerepeltek a közmeghallgatás napirendjén, melyrıl az önkormányzat illetékes irodájának vezetıje nyújtott tájékoztatást 2007ben. „A szakképzés lehetıségei Körmend városában” címmel Egyed Gyula, a Rázsó Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója, Körmend Város Oktatási Kulturális és Sport Bizottságának elnöke, „Esélyegyenlıség az oktatásban”címmel pedig Horváthné Kreznerics Andrea, esélyegyenlıségi programmenedzser informálta a résztvevıket 2008-ban. Az elmúlt évben a Körmendi Rendırkapitányság vezetıi (Szendrıdi Barnabás, kapitányságvezetı, Tóth János bőnügyi osztályvezetı, kapitányságvezetı-helyettes, Kercsmár István közrendvédelmi osztályvezetı) adtak képet munkájukról, illetve az együttmőködés tapasztalatairól. A roma lakosság jelentıs része él az alsóberki városrészben, ahol az egyik legfontosabb feladat a csatornahálózat kiépítése. Erre jelenleg folyamatban levı pályázata van a városnak a Környezet és Energia Operatív Program keretében, mely várhatóan megoldja az Alsóberki (valamint felsıberki és horvátnádaljai) városrészek csatornázását, amit ütemezett útfelújítások követnek majd. A városrészben mőködik az Alsóberki FC labdarúgócsapata, melynek sporttelepe nemcsak sportcélokat szolgál, hanem kulturális rendezvények (Roma Nap) színhelye, játszótere pedig a gyermekek és szüleik számára szolgál kikapcsolódási lehetıséget. Körmend Város Önkormányzata évrıl évre támogatja a csapat mőködését (2010-ben 500 e Ft-tal). Az elmúlt esztendıben a támogatás mellett közel 1millió Ft-ot fordított a sportöltözı felújítására. A Körmendi CKÖ – erejéhez mérten – szintén támogatja a csapatot (2010-ben 50 e Ft-tal), mert a klub lehetıséget biztosít a roma fiatalok számára a szabadidı hasznos eltöltésére. Feladatként jelentkezik a Bartók lakótelep 5. sz. tömbjének felújítása, melyben több roma család él, és bár az önkormányzat évrıl évre jelentıs összegeket költött karbantartására, mégis rossz állapotban van. Ebben jelentıs mértékben közrejátszik a lakók épület állagát rongáló magatartása is. Az épület felújítására elkészítette az önkormányzat a terveket, megvalósítása azonban pályázati lehetıség híján egyelıre nem kezdıdhetett el. Bük A településen nincs nyilvántartás az itt élı cigány kisebbség adatairól (ilyen a jogszabályok szerint nem is lehet). A 2001. évi népszámlálás adatai alapján 14 fı vallotta magát cigány kisebbséghez tartozónak. A 2006. évi önkormányzati és kisebbségi önkormányzati választások során, a településen is megalakult a Cigány Kisebbségi Önkormányzat. 2006. 10. 16-án a Kisebbségi Önkormányzat (5 fı) megválasztotta elnökét, elnökhelyettesét és elfogadta a Mőködési és Szervezeti Szabályzatát. Bük Város Önkormányzatával egyeztetve fogadták el költségvetésüket. A Polgármesteri Hivatallal az adminisztrációs feladatok elvégzésére együttmőködési megállapodást kötöttek, amelyet mindkét fél korrektül betartott. A Hivatal részérıl referens lett kijelölve az adminisztrációs és szervezési teendık elvégzésére. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat aktivitását jelzi, hogy a 2007. augusztus 24-én történt feloszlásáig két esetben ülésezett és 24 határozatot hozott. Az önkormányzat szociális segélyezési tevékenysége során nem vizsgálja a kérelmezık kisebbséghez való tartozását. Általánosságban elmondható, hogy településen az országos helyzethez mérten (ezt fıleg sajtóhírekre alapozzák) némileg jobb lehet a kisebbség élete és életkörülményei, de konkrét adatokkal nem tudják ezt alátámasztani.

2010. JÚNIUS 3.

618

Pankasz A cigány kisebbségi önkormányzat 2002 novemberében alakult meg, majd 2006. október 12-én más felállásban, 5 fıvel szintén megtartotta alakuló ülését. A kisebbségi önkormányzat 2007. szeptember 30-án mőködésképtelenség miatt megszőnt. Elıször 1 tag lépett ki, majd az elnök is benyújtotta lemondását tisztségérıl és képviselıségérıl július hónapban, a helyette megválasztásra kerülı új elnök viszont szeptemberben mondott le, így 2 fıvel (apa és fia) a törvény erejénél fogva az önkormányzat nem mőködhetett tovább. A kisebbségi önkormányzat mőködése alatt a helyi önkormányzattal jó kapcsolatot alakított ki, együttmőködött civil és más szervezetekkel. Különbözı pályázatokat adtak be, pl. 200.000,-Ft vissza nem térítendı támogatást nyújtott be a "Roma kulturális és sportnap" címő pályázati felhívásra a Vas megyei Közgyőlés Kisebbségi és Külügyi Bizottság Kisebbségi és Nemzetközi célú elıirányzatra, melybıl 100 ezer Ft-ot megnyertek. Tanulmányi ösztöndíj pályázatra, "Czinka Panna ösztöndíj "-ra a kisebbségi önkormányzat ajánlásokat adott, melyet a tanulók meg is nyertek. A községben élı roma személyek, családok nem igazán ismerik el származásukat, melyet a népszámlálás is igazolt. A cigány nyelvet nem beszélik. Zenész, azaz muzsikus cigány származásúak. Sajnos az idısebb korosztály elhalálozásával ez a tradíció is kihalófélben van. A munkanélküliek aránya magas. Sajnos több olyan család is van, ahol mind a két szülı, vagy házastárs, élettárs munkanélküli, RÁ T -ban csak az egyikük részesülhet, így megélhetésük is egyre nehezebb. Különbözı támogatásban (pl. gyermekvédelmi támogatás, óvodáztatási támogatás) 80 %-ban ık részesülnek. Válsággal összefüggésben több munkahely szőnt meg, a leépítések elsısorban a romákat érintette leginkább. Vasvár A helyi cigány kisebbségi önkormányzat vezetıjével folyamatos a kapcsolat és egyeztetés a cigányokat érintı kérdésekben. A városban életviteli problémák nem jelentkeznek, az együttélés szintje átlagosnak mondható. Sajnos a foglalkoztatásnál részben képzettségi hiányok miatt többen vannak átmeneti idıszakokban munka nélkül, viszont az év jelentıs részében az önkormányzat által foglalkoztatott több romát az ún. közmunka programban. A szociális ellátó rendszerekbıl többen részesednek, önkormányzati lakásban laknak, lakásfenntartási támogatást kapnak, és minden olyan más lehetıségben részesülnek, amely a jelenlegi törvényi keretek között adható. Szerencsére fedél nélkül, mondhatni nyomor szintjén élı ember Vasváron nincs. Gyermekeiket rendszeresen járatják óvodába és iskolába, az intézményekben az integráció teljes mértékben mőködik, a roma kisebbségi létbıl konfliktus itt nem származott. Szentgotthárd Szentgotthárd Városban a Cigány Kisebbségi Önkormányzat 2002. október 20-i helyhatósági választáskor alakult meg. Alakuló ülését 2002. november 6-án tartotta meg. Elfogadta az SZMSZ-t, melyben már akkor szabályozásra került, hogy a települési önkormányzat polgármesteri hivatala a Cigány Kisebbségi Önkormányzat munkáját segíti, lényegét tekintve a kisebbségi önkormányzat munkaszervezeteként mőködik. Ezt a települési önkormányzat saját SZMSZ. -be is átültette. Az azóta eltelt idıben lehetıségeikhez mérten mind több segítséget adtak a szervezetnek: ingyenesen önkormányzati helyiséget biztosítottak; így a feltételek a kisebbségi önkormányzat mőködéséhez megvalósultak. A kisebbségi önkormányzat képviselıje meghívást kap képviselıtestületi ülésekre. Ezzel a lehetıséggel ı legfıképpen akkor élt, amikor a kisebbséget érintı ügyeket tárgyal a képviselı-testület. Szentgotthárd Város szervezeti és mőködési szabályzata szerint az ıket érintı ügyekben soron kívül fogadja a kisebbség képviselıit, és részükre a szükséges felvilágosítást, szakmai tájékoztatást és segítséget megadni kötelesek a hivatal dolgozói. Egy fı ügyintézı kimondottan a kisebbség adminisztrációs ügyeivel foglalkozik, segítséget nyújt a jegyzıkönyvkészítéshez, pályázatíráshoz. Az ügyintézı tapasztalata szerint munkájához a kisebbségi önkormányzat elnökétıl a maximális segítséget megkapja. Folyamatosan tartják a kapcsolatot, az elıírt határidıket a kisebbségi önkormányzat elnöke betartja. A megalakuláskor adódó kezdeti nehézségek az elnökváltás után 2003. május 8-án kezdtek javuló tendenciát mutatni, ami a fenti eredményhez vezetett. Még a 2002. december 16-i ülésén a Cigány kisebbségi önkormányzat pénzügyi megállapodást kötött Szentgotthárd Város Önkormányzatával, mely szerint a Cigány Kisebbségi Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat az önkormányzati hivatal látja el. A Pénzügyi Irodán a kisebbségekkel foglalkozó ügyintézık véleménye szerint is az együttmőködés korrekt a kisebbségi önkormányzat elnökével. Szentgotthárd Város Önkormányzata lehetıségeihez mérten a polgármesteri keretbıl évente támogatja a ,.Roma Labdarúgó torna" megrendezését. Ami a szociális helyzetet illeti, nincs információjuk. Összességében Szentgotthárd Város Önkormányzata és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat együttmőködése a törvényi szabályozásoknak megfelelı.

619

2010. JÚNIUS 3.

Szakonyfalu Szakonyfalu község lakosságának (392 fı) 10-15%-a roma származású. A település életében a cigány kisebbség homogén egységet alkot a többséggel. A fiatalok körében jellemzı a vegyes házasság. A kisebbséghez tartozók családi házakban élnek, gyermekeiket rendszeresen járatják óvodába, iskolába, néhányan felsıoktatási intézményben folytatják tanulmányaikat. A munkaképes-korú roma lakosság rendszeres-, vagy alkalmi munkából igyekszik jövedelemhez jutni. A munkanélküliek részére az önkormányzat rendszeres szociális segélyt, rendelkezésre állási támogatást folyósít, valamint közcélú foglalkoztatás keretében munkalehetıséget biztosít. A tartós munkanélküliek nyilvántartásában szereplı személyeknek (éves szinten kb. 20 fı) 40-50%-a roma származású. Szakonyfaluban Cigány Kisebbségi Önkormányzat mőködik. Minden évben megrendezik a már hagyománnyá vált Cigány Kulturális Napot és minden évben pénzbeli támogatást nyújtanak a helyi társadalmi szervezeteknek. A települési önkormányzat jó kapcsolatot ápol a települési cigány kisebbségi önkormányzattal. Halogy Halogy községben 55 fı a roma lakosság létszáma, melybıl 18 gyermek és 37 fı a felnıtt lakosság. 4 család nagycsaládos, melybıl 1 család 6 gyermeket, 1 család 4 gyermeket, 2 család 3 gyermeket nevel. A 37 felnıtt lakosból nincs olyan, aki bejelentett munkahelyen dolgozna jelenleg. Megélhetésüket alkalmi munkából, vasgyőjtésbıl, lomtalanításból és rendszeres szociális segélybıl tartják fenn. Sajnos a nagy munkanélküliség miatt elhelyezkedni nem tudnak, bár próbálkoznak. 3 család van, akiknek nagyon rossz az anyagi helyzetük. Iskolázottság: A felnıtt lakosságból 2 fı rendelkezik szakmunkás bizonyítvánnyal, a többi roma 8 általános iskolát végzett. A 18 év alatti gyermekek közül: 2 fı szakmunkás iskolába jár, 8 fı általános iskolás, 3 fı óvodás, 5 fı három éves kor alatti. A roma lakosság néhány személyévei kisebb problémák adódtak (szabálysértési és más kötelesség szegésbıl) melyeket az önkormányzat kezelni tudta. Halogy településen a Cigány Kisebbségi Önkormányzat 2002. november 14-én alakult meg 3 fı képviselıvel. A 2006. októberi kisebbségi önkormányzat megalakulásakor 5 fıre bıvült. Halogy Kisebbségi Önkormányzat és a Községi Önkormányzat együttmőködési megállapodást kötött, az önkormányzatok kapcsolatának ezen megállapodás az alapja. A Kisebbségi Önkormányzat gazdálkodása, költségvetési kapcsolata megfelelı. Sajnos a községi önkormányzat nehéz anyagi helyzete miatt az állami támogatáson felül pénzügyi segítséget biztosítani nem tud. Vép Vép város lakossága 2009. december 31-én 3506 fı. A 2007-2008-as törzskönyvi adatok alapján az 1000 lakosra jutó munkanélküliek száma: 27,4. A regisztrált munkanélküliek %-os megoszlása alapján 90, 5 % fizikai foglalkozású. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel 45,3%-uk rendelkezik, ez a megye átlagánál magasabb érték, szakmunkásképzı végzettséggel 27%-uk rendelkezik. A tartósan munkanélküliek aránya a munkanélküliek körében 37,9 %. (a megye átlagának megfelelı). A rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma 2007-ben 32,8 fı, 2008-ban 41, fı, 2009-ben, a rendelkezésre állási támogatás nevő ellátás bevezetésétıl a rendszeres szociális segélyben részesülık átlagos száma:21,58, a RÁT-ra jogosultak átlagos száma 38,66. 2010 márciusáig 17 fı lépett be a rendszerbe. A rendszeres szociális segélyben és RÁT-ban részesülık 50-60 %-ban romák. İk azok, akik leginkább tartós munkanélkülinek számítanak, ık vannak legrégebben a rendszerben. Iskolai végzettségük 8 általános, vagy még az általános iskolát sem végezték el. A segélyezési rendszerbıl való kikerülésük, elhelyezkedési arányuk a munkaerıpiacon nagyon alacsony. A rendszerben lévık legnagyobb része már nem is próbál elhelyezkedni, legfeljebb közcélú munkásként próbál dolgozni. Vépen népes számú etnikai család él. Esetükben fokozatosan törekszenek a jó kapcsolat kialakítására, fontos, hogy érezzék a segíteni akarást és a bizalmat, valamint azt, hogy származásuk miatt semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti ıket. Kisebbségi önkormányzat mőködik a településen, de a romák a problémáik megoldását az önkormányzattól várják, hozzájuk fordulnak segítségért. A romák a városban lévı közmővekkel ellátott családi házakban élnek, többségük átlagos körülmények között, pár család él nagyon rossz lakhatási viszonyok között. Az iskolában általában jól beilleszkednek az osztályközösségekbe, bár köztük magas a magántanulók aránya. A gyermekjóléti szolgálat és a családsegítı szolgálat fokozottan odafigyel a hátrányos helyzető családokra, hogy probléma esetén egyszerre közbe tudjanak lépni, és ezzel is kevesebb hatósági intézkedésre kerüljön sor.

2010. JÚNIUS 3.

620

Jánosháza Jánosháza nagyközség lakosságának kb. 15%-a a roma etnikumhoz tartozik. Jánosházán nem telepszerően, hanem a nagyközség egész területén elszórtan élnek a cigány nemzetiségő polgárok. E csoportot azonban nem lehet homogén egységként kezelni. Azok, akik munkával, rendszeres jövedelemmel rendelkeznek, a lakosság átlagos színvonalán élnek. Az ı problémáik megegyeznek a lakosság más nemzetiségő csoportjainak problémáival. Sajnálatos módon azonban a helyi roma lakosság többségének életszínvonala jelentısen a lakosság átlagos színvonala alatt van. Ahogy országos viszonylatban, e településen is a cigány lakosság hátrányosabb, veszélyeztetettebb helyzetben él, mint a nem romák. A hátrányos helyzet fı oka az, hogy kevesen rendelkeznek keresı foglalkozással, rendszeres munkából származó jövedelemmel. Mivel a cigány etnikumúhoz tartozó háztartásokban a gyerekszám általában magasabb, az egy fıre jutó jövedelem átlaga messze elmarad a teljes lakosság átlagától. A fenti tényezık eredményezik azt, hogy a romák nagy része a szegénységi küszöb alatt él. A munkanélküliség és a szegénység tartósan sújtja a roma háztartásokat, a munka világába való visszakerülés fokozott nehézséget jelent számukra. Néhány helyi roma család helyzete egyenesen kilátástalannak mondható. Az anyagi nehézségek a tárgyi körülmények romlását eredményezik, a szegénységi küszöb alatt élık lakás minısége, rendezettsége kifejezetten elhanyagolt. Ebben a szegénység mellett közrejátszik egyes személyek igénytelensége is, amikor a vasazás során összegyőjtött lomokat a házuk elıtt az utca mellett halmozzák fel, rontva a településképet. E magatartás nagymértékben irritálja a község lakosait, és a romákkal szembeni elıítéletek súlyosbodásához vezet. Sajnos az a tapasztalat, hogy a tartós szegénységben élı romák- de igaz a tartósan munkanélküli nem romákra isnem is törekszenek arra, hogy változtassanak, illetve körülményeiket jobbá tegyék, hanem másoktól várják a megoldást, sorsuk jobbra fordítását. Nagymértékben nehezíti a romák elhelyezkedési esélyeit, hogy iskolázottsági szintjük alacsony. Egyetlen lehetıségük a felemelkedésre gyermekeik iskolázottsági színvonalának javítása. Ennek belátása azonban a mélyszegénységben élı családok részérıl nem történt meg. Azt gondolnánk, hogy mindent megtesznek gyermekeik iskolába járatásáért, megkövetelik tılük a tanórákra való rendes felkészülést, a lehetı legjobb teljesítményt és a kötelességtudó, tisztelettudó iskolai magatartást. Ezzel szemben a valóság az, hogy közoktatási kötelezettség megszegése szabálysértés elkövetése miatt az elmúlt években kizárólag roma tanulók szülei ellen folyt eljárás, az általános iskolában alapvetı magatartási problémák illetve beilleszkedési zavarok fıként roma tanulóknál tapasztalhatók. A településen minden három évesnél idısebb gyermek - így a cigány gyermekek is be van íratva az Óvodába. Az óvodában magatartási problémák még kevésbé jelentkeznek, a gyermekek többségükben tisztán, rendezetten jelennek meg a foglalkozásokon. Az óvoda és a roma szülık kapcsolattartása is viszonylag zavartalannak mondható. Elıfordulnak azonban olyan esetek, amikor a szülık a gyermekükkel kapcsolatos problémákat nem civilizált módon próbálják meg rendezni. A településen két iskola mőködik: egyházi fenntartásban a Szent Imre Általános Iskola, önkormányzati fenntartásban pedig a Batthyány Lajos Általános Mővelıdési Központ Általános Iskolája. A helyi cigánygyerekek zöme ez utóbbi iskola tanulója. A tanárok sok magatartási problémáról számolnak be, a roma tanulók között magasabb a problémás tanulók aránya, mint a nem romák között. Itt kell kiemelni, hogy a munkahellyel rendelkezı, konszolidált életmódot folytató cigány szülık gyermekeivel nincs több gond, mint a nem roma gyerekekkel. A legtöbb probléma a leghátrányosabb szociális helyzetben lévı gyerekekkel van. Szüleiktıl nem tudják elsajátítani azt a mintát, ami a társadalomba való beilleszkedésük alapfeltétele lenne. Sokszor elıfordul, hogy nem készülnek órákra, gyakori az igazolatlan hiányzás. Nagy problémát jelent, hogy a szülık nem mőködnek együtt az iskolával a gyermek nevelésében, nem tartják a kapcsolatot az iskolával. Ha a gyermek elmúlik tizennégy éves, és az iskolát még nem végezte el, a szülık általában kezdeményezni szokták a gyermek magántanulói státuszát. Mivel a magántanulóknak nem kötelezı részt venni az iskolai foglalkozásokon, a magántanulók az utcán csatangolnak, a félévi és az év végi vizsgákra egyáltalán nem készülnek fel. Éppen a legrosszabb szociális helyzetben lévı gyermekek nem tudnak olyan színvonalú tudásanyag birtokába jutni, ami segítené nekik egy szakma kitanulását, ezáltal pedig a munka világába való bekerülést. A szülık így maguk zárják el gyermekeik elıl a felemelkedés lehetıségét. Az általános iskolából kikerülı cigány gyermekek mindannyian továbbtanulnak. A leghátrányosabb helyzető családok gyermekei azonban legtöbb esetben a középiskolát nem végzik el. Mivel a tankötelezettség felsı korhatára 18 év, tanulói jogviszonyuk 18. életévük betöltéséig fennáll, de legtöbben magántanulói jogviszonyban állnak és általában nem jutnak tovább a 2. évfolyamnál. Szakképzettséget nem szereznek, így esélyük a munkavállalásra minimális. Nem csupán szakmájuk nincs, de azokkal az alapvetı kulturális, magatartási készségekkel sem rendelkeznek, amik a munkavállaláshoz szükségesek. Mivel sem az iskolában, sem pedig családjukban nem tanultak rendszerességet, tiszteletet, felelısségteljes kötelességvállalást, a munkáltatók nem szívesen alkalmazzák ıket még betanított munkára sem. Az elmúlt években kettı cigány származású gyermek végezte el a fıiskolát bizonyítva azt, hogy szorgalommal, kitartással, kötelességtudással az elıítéletek ellenére cigányként is lehet érvényesülni Magyarországon.

621

2010. JÚNIUS 3.

Az önkormányzat igyekszik a helyi Mővelıdési Otthonban olyan programokat szervezni, lehetıségeket biztosítani, hogy a településen lakó fiatalok - így a romák is - ne az utcán csellengve, hanem viszonylag szervezett körülmények között tudják eltölteni szabadidejüket. A közös játékok segíthetik a fiatal romák és nem romák közötti elıítéletek lebontását is. A Cigány Települési Kisebbségi Önkormányzat a roma fiatalok részére a néptánc oktatást szervez. A cigány tánc elsajátítása nem csupán a hagyományırzés szempontjából fontos, hanem hasznos elfoglaltságot nyújt a fiataloknak, fáradságos munkájukat az együttes sikere jutalmazza, így sikerélménnyel is gazdagodhatnak szociális helyzetükre tekintet nélkül. A legtöbb munkával rendelkezı helyi roma a település nagyobb vállalatainál dolgozik, általában betanított munkásként. Sajnos az elmúlt év során végzett leépítések ıket sújtották elsıként. Több család él „lomizásból” és vasazásból. Ahol nincs rendszeres keresı, a fı bevételi forrást a Gyes, a családi pótlék és az alkalmi munkák jelentik. Az Önkormányzat évek óta foglalkoztat közcélú, közhasznú munkásként cigány származású személyeket. Az út a munkához program keretében 2009-ben öt roma származású közcélú munkás dolgozik a településen. Elszomorító, hogy a felajánlott munkát ugyanakkor nyolc roma származású nem fogadta el különféle okokból. Az a tény is szomorú - ami a roma és a nem roma közcélú munkásokra egyaránt jellemzı hogy a kijelölt munkát igencsak vonakodva végzik el, gyakran mennek táppénzre. Az Önkormányzattól ápolási díjban és rendszeres szociális segélyben átalagosan 20 fı részesül. Szociális helyzetük miatt gyakran fordulnak az önkormányzathoz átmeneti segélyért. A kérelmek 80 %-át a cigány lakosság nyújtja be. Legtöbb családban elıfordul beteg, illetve fogyatékos gyermek. Egyre több azoknak a lányoknak a száma, akik már 18 év alatt gyermeket szülnek. Sajnos ez sem javítja a szociális helyzetüket. Egyre több az olyan család, ahol komoly összegő közüzemi díjhátralék halmozódott fel, amit önerıbıl nem képesek rendezni. Komolyabb problémát a cigány lakosság egyes rétegei a település közrendjének fenntartásában jelentenek. Szerencsére az ilyen esetek elszigetelten jelentkeznek, a közterületen való italozás, szemetelés, rendzavarás azonban rendszeres, és ez tovább növeli a lakosságban élı elıítéleteket. A Vas Megyei Önkormányzattal közösen pályázati támogatásból szervezték meg 2009. szeptemberétıl Jánosházán is a "Vasi míves tanodát", melynek keretében hátrányos helyzető gyermekeknek rendeztek foglalkozásokat, illetve a munkanélkülieknek képzéseken, tanfolyamokon való részvételre is lehetısége volt. Az ilyen jellegő programok segíthetik a cigányság integrációját a településen. A problémák rövid távú megoldására nem látnak reális lehetıséget. Törekedni kell arra, hogy a cigány nemzetiségő tanulók minél nagyobb számban végezzék el az általános és a középiskolát. Nagyon fontos, hogy a cigány lakosság részére minél nagyobb számban tudjanak munkát biztosítani. Sárvár Sárváron sem az önkormányzat, sem más szervek semmilyen nyilvántartást nem vezetnek, semmilyen statisztikát nem készítenek az önmagukat a cigány lakossághoz tartozókról. A hatósági és más eljárások során ebbıl is következıen semmilyen, a más állampolgároktól eltérı eljárásmód, eszközök, hangvétel, szankciókról szóló tájékoztatás nem alkalmazható és nem is használatos. Fentiekbıl következıen a jelen tájékoztatás nem hatósági és más nyilvántartásokon, hanem személyes tapasztalatokon, különbözı személyek által elmondottakon, cikkek, tanulmányok, fıiskolai dolgozatok megállapításain alapszik. A cigányság súlyosabb problémái talán akkor kezdıdtek, amikor az 1980-as évek elején az akkori KÖJÁL nem engedélyezte a cigányok által elnevezett "barakkokban" élését, melyet a városi tanács még tudott kezelni. Az igazi problémát a rendszerváltás, és annak következményei jelentették. A munkahelyek - köztük a cigányokat foglalkoztatók - nagy részének megszőnése következtében a rendszerváltás után elsıként az iskolázatlan, szociálisan lemaradt cigányság tagjai kerültek a leépítési listákra. A munkanélkülivé vált cigányok egy része visszatért korábbi, klasszikus foglalkozásához, pl. a lótenyésztéshez és kereskedéshez, de ık - az állattartással kapcsolatos szigorodó elıírások miatt - kiköltöztek Sárvárról a környékbeli községekbe. Egy részük fémgyőjtésre váltott, az Ausztriába járó "lomizók" többsége jó színvonalú megélhetést tud biztosítani családjának, legalábbis a külsıségekbıl újonnan-épített, jól berendezett családi ház, családi autópark arra lehet következtetni. A jövedelmüket jóslással kiegészítı idıs cigányasszonyok elhunytak. A zenész cigányok nagy része nyugdíjba vonult, mások kényszerőségbıl pályát változtattak. Van olyan egykor jónevő zenész cigány, aki az 1960-70-es években Angliában, Nyugat-Németországban dolgozott, ma biztonsági ır. A még a zenébıl ugyan nem a klasszikus cigányzenébıl/ élık egyike sem Sárváron zenél. Az önkormányzat vezetése a sárvári idegenforgalom fejlıdésének kezdete óta lobbizott cigányzenés szórakozóhely érdekében, ez ideig eredménytelenül. Ma pedig már a cigány zenészek ezirányú törekvése, igénye is megszőnt. Élnek Sárváron mutatványos vagy búcsús cigányok is. İk és a zenész cigányok egyre kevésbé vállalják fel származásukat, s állításuk szerint a cigány nyelvet sem beszélik. A cigány nyelv ismeretének tagadása egyre elterjedtebb, s egyre nı azon családok száma, ahol a szülık - állításuk szerint - gyermekeikkel egyáltalán nem akarják elsajátíttatni a cigány nyelvet és hagyományokat. Annak ellenére, hogy a harmincas, negyvenes éveikben járó szülık erıs nosztalgiával emlegetik fel azokat a 15-20 évvel korábbi fellépéseket, ahol ık zenészként, táncosként tapsot, sikert, elismerést és tiszteletet kaptak. Ennek ellenére sajnos nincs igényük arra, hogy

2010. JÚNIUS 3.

622

gyermekeik ilyen élmények részesei lehessenek, pedig az erre hivatott önkormányzati intézmény nemcsak fogadókész, hanem propagálja is ezen készségét. Egy fıiskolai szakdolgozat szerint Sárváron ~ 450 fı tartozik a cigány kisebbséghez, ennek 20 %-a eltartott kiskorú, 40 %-a szülı, 40 %-a nagyszülı. A 35-40 év közöttiek kb. 50 %-a rokkantnyugdíjas. A szülık és nagyszülık, a cigány családok körében ténylegesen napi megélhetési gondokkal küzdık és "álszegények", átlagos életszínvonalúak és gazdagok egyaránt vannak. A cigány felnıttek jelentıs része - az országos állapotokhoz hasonlóan - Sárváron is iskolázatlan vagy aluliskolázott. Az általános tankötelezettség felemelése nem a várt eredményt hozta, bár hozott eredményt. Az sajnálatos, hogy a szakiskolában továbbtanulók közül csak kevesen szereznek szakmát, többen magántanulóvá válnak s 18. életévüket betöltvén tanulmányaikat megszakítják, szakmát nem szerezvén. Az viszont örvendetes, hogy míg az 1980-as évek végén 1990-es évek elején Sárváron 1 fı cigány érettségizett a sárvári gimnáziumban, ma már mintegy féltucat sárvári cigány fiatal folytat fıiskolai, egyetemi tanulmányokat. A CHKÖ-i testület jogszabályszerő mőködése biztosított, a testület mőködésével kapcsolatos feladatokat az aljegyzı irányítja, illetve végzi. A Polgármesteri Hivatal számára egyre több feladatot jelent az ülések határozatképességének biztosítására irányuló szervezı, egyeztetı munka. Különösen érvényesül ez az évente kötelezıen megtartandó közmeghallgatásra. A települési önkormányzat képviselı-testületének SZMSZ-e tartalmaz rendelkezéseket a CHKÖ-tal összefüggésben. Így többek közt elıírja, hogy a CHKÖ elnökét üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni. A meghívás minden esetben megtörténik, de a kezdeti minden ülésen történt megjelenés egyre ritkulván oda jutott, hogy a CHKÖ mintegy éve nem képviseltette magát képviselı-testületi ülésen, pedig ez a jogérvényesítés fontos eszköze lehetne és kellene lennie. A CHKÖ a 2000. évben kötött elsı alkalommal/majd azt követıen évente/ megállapodást a Vas Megyei Munkaügyi Központ Sárvári Kirendeltségével cigány kisebbséghez tartozók közhasznú munkavégzés keretében történı foglalkoztatására. E megállapodások alapján foglalkoztatott cigány kisebbséghez tartozók munkabérének /minimálbér/ 90 %-át /2002-ben, 2007-ben, 200S-ban részben 70 %-át/ a munkaügyi központ fedezte, 10 %-át, illetve 70 %-át pedig Sárvár város Önkormányzata biztosította a megállapodó CHKÖ számára. Ily módon 2000. júniusától 2009. március 31-ig Sárvár város Önkormányzata 19.292 e Ft összeggel járult hozzá az évente 2-6 fı cigány kisebbséghez tartozók közhasznú munkavégzéséhez. Sárvár város Önkormányzata más módon is hatékonyan segítette a CHKÖ mőködésének eredményességét, pl.: anyagi támogatást nyújtott cigány gyermekek kirándulásához, a "Cigány KI MIT TUD?" megrendezéséhez, a "Csatkai búcsú"-n való részvételhez, sportrendezvények szervezéséhez, karácsonyi CHKÖ általi! ajándékozáshoz stb. Ezen rendezvényekhez a települési önkormányzat 2000-2006 években több mint 16,5 M Ft támogatást biztosított, amivel évente átlagosan az állami támogatás összegének mintegy négyszeresét biztosította a CHKÖ mőködéséhez, a cigány kisebbség helyzetének javításához. Sárvár város Önkormányzata a CHKÖ megalakulását követıen igényre berendezett, felszerelt irodahelyiséget biztosított a CHKÖ részére, melynek akkori elnöke és tagjai heti 1-2 napos ügyfélfogadást, közösségi helyszínt kívántak mőködtetni, amely szándék ténylegesen nem valósult meg.

A cigány települési kisebbségi önkormányzatok elnökeinek tájékoztatója a településen élı romák helyzetérıl Celldömölk Celldömölkön 1994. óta mőködik cigány kisebbségi önkormányzat. A celldömölki lakosság kb. 10-15 %-a tartozik a roma etnikumhoz. Közülük legtöbben a városban élnek, de sokan laknak telepszerően is a város külsı részein. A roma lakosság nagy része általános iskolai végzettséggel rendelkezik, akiknek munkahelye van, azok betanított munkásként dolgoznak a helyi gyárakban. A munkalehetıség viszonylag jó a településen. Sokan élnek lomizásból, és vasazásból. A munkanélküliek közül sokan tartósan munkanélküliek, nekik nagyon kevés az esélyük a munka világába való visszatérésre. Jó lenne programokkal segíteni az ı elhelyezkedési esélyeiket, és életmódjuk megváltoztatását. Az ı körükben sokan élnek rendszeres segélyekbıl, amely azonban nem biztosítja számukra az emberhez méltó megélhetést. Ezért nagyon magas körükben a deviáns viselkedés aránya. (Az alkoholizmus, a kábítószer-függıség és a kóros szenvedélyek.) Sokan élnek nagycsaládban, magas a gyermeklétszám, sajnos az alacsony jövedelembıl nem tudják biztosítani a gyermekek megfelelı ellátását, és sokan nem is igen foglalkoznak a gyermekeikkel, ezért az új generációk jobb életre való esélye is elvész. A Kormány több programot is indított az elmúlt években az esélyegyenlıség javítására, de ezek eredménye a vidéki településeken nem látszik igazán. Nem csupán jogszabályokra, hanem szemléletváltásra lenne szükség. Sajnos a támogatási rendszer sem teljesen jó, gyakran éppen azokhoz nem jut el a támogatás, akiknek a leginkább szüksége lenne rá. Mivel az alacsony jövedelem miatt tápanyagszegény az étkezésük, és magas a kórós szenvedélyek aránya is, az egészségügyi helyzete a celldömölki romáknak meglehetısen rossz. A cigány lakosság átlagéletkora egyébként

623

2010. JÚNIUS 3.

is a többségi társadalom átlagéletkora alatt van 10-15 évvel. Az „út a munkához” programban 2010-ben öt roma származású személy vesz részt Celldömölkön. Ez a program sem igazán segíti elı a cigányság visszavezetését a munka világába, hiszen aki több évtizede nem dolgozik, az nem tud egyik napról a másikra visszaállni a napi 8 órás munkavégzéssel járó életvitelre. Nekik különleges programokra lenne szükségük. Az út a munkához programban a munkáltató - teljes joggal - azt várja el, hogy a dolgozó rendesen elvégezze a munkáját, de ezektıl az emberektıl ez nem várható el. Az anyagi nehézségek a tárgyi életkörülmények romlását is eredményezik, a szegénységi küszöb alatt élık lakásminısége, rendezettsége kifejezetten elhanyagolt. Ebben a szegénység mellett közrejátszik egyes személyek igénytelensége is, amikor a vasazás során összegyőjtött lomokat a házuk elıtt az utca mellett halmozzák fel, rontva a településképet. E magatartás nagymértékben irritálja a község lakosait, és a romákkal szembeni elıítéletek súlyosbodásához vezet. Sajnos az a tapasztalat, hogy a tartós szegénységben élı romák - de igaz ez a tartósan munkanélküli nem romákra is - nem is törekszenek arra, hogy változtassanak, illetve körülményeiket jobbá tegyék, hanem másoktól várják a megoldást, sorsuk jobbra fordítását. A celldömölki kisebbségi önkormányzat együttmőködése a helyi egyesületekkel, intézményekkel és az önkormányzattal is kiegyensúlyozott, jónak mondható. Sokan aktívan sportolnak, futballoznak, tekéznek, úsznak. Meglehetısen jó a kapcsolata az önkormányzatnak a megyei kisebbségi önkormányzattal is, ha probléma, gond van, és megpróbálnak közösen megoldást találni a nehézségekre. Gyırvár A Gyırvári Cigány Kisebbségi önkormányzat elnöke szerint 135 fı cigány él a településen. Az elnök szerint a cigányság helyzete egyre nagyobb mértékben romlik, sajnos közrejátszik ebben a nagyfokú munkanélküliség is. 10 fı regisztrált munkanélkülit tud a polgármesteri hivatal foglalkoztatni. Sajnos van olyan, aki felmondta a munkát jobb kereset reményében, és annak ellenére, hogy figyelmeztették, hogy ha visszajön, nem kap többé munkát, mert saját maga mondott fel. Szerinte azokat az embereket nem lehet elítélni, akik fát lopnak, mert nem azért csinálják, hogy részegeskedjenek, hanem azért, hogy a gyermekeik ne fagyjanak meg. Vannak idıs beteg emberek, akiknek szeretnénk l-l- köbméter fával kedveskedni, de az említett dolog miatt nem sikerült. A fiatalok között is van olyan, aki nem tud elhelyezkedni a szakmájában, pedig 3 hónapos tanfolyamot is elvégzett annak érdekében, hogy el tudjon menni dolgozni. A XXI. században még mindig vannak köztük analfabéták. Az elnök szerint nagyon nagy a nemtörıdömség és a közömbösség. A faluban a kóbor illetve a kidobott kutyákat a polgármesteri hivatal begyőjtette és a körmendi kutyamenhelyre szállíttatta. A Polgármesteri Hivatal és a CKÖ között szoros az együttmőködés, napi kapcsolatban állnak. Mindent, ami a két önkormányzat hatáskörébe tartozik, megbeszélnek, ritkább esetekben megvitatják. A faluban élı emberek vitás dolgait megpróbálják helyben orvosolni

2. sz. melléklet Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathely

Romák munkaerı-piaci helyzete Vas megyében Romák helyzetére vonatkozóan konkrét adatok nem állnak a rendelkezésünkre, mivel romákkal kapcsolatos nyilvántartást nem vezetünk, nem vezethetünk. A romák helyzetének megismeréséhez leginkább a roma kutatások, felmérések és a 2001-évi népszámlálási adatok adnak lehetıséget. Vas megyében mőködı, mőködött Cigány Kisebbségi Önkormányzatok (továbbiakban: CKÖ) becslése alapján 9-10 ezer roma lakik ezen a területen. Döntıen a megye keleti illetve kisebb részben a déli részén koncentrálódnak. Néhány faluban elszórtan fordulnak elı. Becslések szerint 6 ezer körül van a munkavállalási korúak száma, akiknek kb. 20%-a dolgozhat. Az elmúlt évben igen erıteljesen romlott a megye munkaerı-piaci helyzete. A megyék közül Pest, Komárom – Esztergom és Fejér után Vas megyében emelkedett legnagyobb mértékben a munkanélküliek száma. A munkanélküliség igen jelentıs bıvülése számottevıen tovább rontotta a romák amúgy is szőkös elhelyezkedési lehetıségeit. A gazdasági válság következtében minimálisra csökkent az alacsony képzettségő munkaerı iránti kereslet. Amennyiben megjelenik ilyen munkaerı igény, többszörös túljelentkezés van a munkakörre és a magasabban kvalifikáltabbak kiszorítják az alacsonyabban képzetteket. Csökkentek a lehetıségek a munkaerıpiacon, ezt maguk a romák is érzik. Az alkalmazásukra foglalkoztatásuk támogatásával lehetne ösztönözni a munkáltatókat, ehhez azonban pénzügyi forrásokra lenne szükség.

624

2010. JÚNIUS 3.

A szőkülı elhelyezkedési lehetıségek mellett vannak olyan tényezık is, amelyek általánosságban akadályozzák a romák, hátrányos helyzetőek foglalkoztatását: - alacsony iskolai végzettség (befejezetlen, elavult), meghatározott kor felett a tanulási hajlandóság alacsony vagy nincs is. - szakmai végzettség, versenyképes, piacképes tudás hiánya, - nem tudja megújítani tudását, ismereteit - tartós munkanélküliség, készségek, képességek hiánya, - anyagi, szociális feltételek hiánya, - családi háttér hiánya vagy minısége - negatív diszkrimináció, elıítéletes gondolkodásmód és intolarencia a társadalom részérıl. - fontos a szocializáció, - hátrányban vannak azok a nık is, akik gyermeket nevelnek, ui. a gyermek(ek) felügyeletét nem tudják megoldani. (Az csak növeli a hátrányukat, ha egyedül álló szülık.) A hátrányok egy része kiküszöbölhetı a megfelelı szakképzettség megszerzésével, képzéssel, átképzéssel, amelyet a munkaügyi kirendeltséggel együttmőködı álláskeresı igénybe is tud venni. A romák és a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok (továbbiakban: CKÖ) körében a munkaügyi központ roma foglalkoztatás szervezı referense mindig felhívja a figyelmet a magasabb iskolai végzettség, szakképzettség megszerzésének fontosságára. A szakképesítéssel rendelkezıknek nagyobb az elhelyezkedési esélye a munkaerıpiacon. Jelenleg vannak olyan romák, akik esti tagozaton érettségi adó iskolában tanulnak. Belátásuk szerint ez az egyik kulcs egy minıségibb munkakör betöltéséhez. A közösség számára, amiben élnek, példamutató, motiváló tényezıként mutatkozhat ez a fajta hozzáállás. Iskolai végzettség: Többségük 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ennél alacsonyabb iskolai végzettségőek is elıfordulnak, nem jellemzı az általános iskola befejezésére irányuló hajlam. Szakmunkás iskolában, érettségit adó szakközépiskolában, gimnáziumban tanulnak tovább a legtöbben. CKÖ tapasztalata alapján néhány területen nagyfokú a lemorzsolódás. Az iskolai tanulmányaikat félbe szakító, hátrányos helyzető fiatalok felzárkóztatására, az elhelyezkedési esélyeik növelésére szolgál a termelıiskola, amely Vas megyében még nem mőködik. (Sajnos Zalában sem megoldott a finanszírozása.) Fıiskolát, egyetemet végzettek száma elenyészı, akik vannak, azok jellemzıen dolgoznak is. Nagyon kevesen folytatnak felsıfokú tanulmányokat, a megyében nem jellemzı. Általánosságban elmondható, hogy aki kvalifikáltabb, az dolgozik, lehetıségeik kiszélesednek, egyre többen fel is ismerik ezt az összefüggést. A megyében vannak roma vállalkozók. A Munkaügyi Szervezet nagy figyelmet fordít a cigányság foglalkoztatási helyzetének javítására, figyelembe veszi társadalmi helyzetük javításáról szóló – idıközben módosuló – kormányhatározatokat. A munkaügyi központ roma foglalkoztatás szervezı referense segítséget nyújt a kisebbségi önkormányzatoknak a foglalkozást érintı ügyekben. A foglalkoztatást elısegítı intézkedések területén nagy hangsúlyt fektet a cigány kisebbségi önkormányzatokkal való kapcsolatépítésre és fenntartásra, amely az adott Kisebbségi Önkormányzat együttmőködési hajlandóságán múlik. Tájékoztatja a CKÖ-ket a Munkaügyi Szervezet aktuális programjairól, pályázatairól, képzési lehetıségeirıl, igény szerint álláslehetıségekrıl, illetve a hozzá forduló ügyfelek részére segítséget nyújt az önálló álláskeresésben. Továbbítja a foglalkoztatási, szociális, lakhatási, oktatási területen megjelenı pályázatok tájékoztató anyagait, igény és lehetısége szerint segít azok elkészítésében. A munkakapcsolat során CKÖ-nek lehetısége van a területileg illetékes kirendeltséggel együttmőködési megállapodást kötni. Jelenleg 16 CKÖ mőködik a megyében. Roma civil szervezet 3 tevékenykedik a megyében. A civil rendszer nem kiépült, többre lenne szükség, fıleg azokon a területeken, ahol nem mőködik CKÖ. Egyre több CKÖ-ben fogalmazódik meg civil szervezet alakulásának ötlete, mivel egyesületként a pályázási lehetıségeik kibıvülnének. A romák a foglalkoztatási eszközeinket és szolgáltatásainkat, programjainkat integráltan veszik igénybe. A képzési lehetıségek megjelenése során is felhívom a CKÖ-k figyelmét a munkaerıpiacon keresett szakképzettség megszerzésének fontosságára. A szakképzettség megszerzésével lehetıségei az egyénnek kibıvülnek, és minıségibb munka végzésére lesz lehetısége. Tapasztalat alapján elmondható, egyre inkább felismerik a szakképzettség elınyeit. PROGRAMJAINK: TÁMOP 1.1.2 „Decentralizált programok a hátrányos helyzetőek foglalkoztatásáért” A program azokat az álláskeresıket kívánja támogatni, akik esetében több segítı szolgáltatás és támogatás szükséges az elhelyezkedéshez: - a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezık,

625

2010. JÚNIUS 3.

- a pályakezdık, illetve a 25 év alatti álláskeresık, - az ötvenedik életévüket betöltött személyek, - akik a programba való belépést megelızı 12 hónapon belül GYES-ben, GYET-ben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesültek, - 2008 09. 01. után állásukat vesztık. A programba február végéig 1543 fıkerült bevonásra Vas megyében, ebbıl 18 fı vallotta magát romának TÁMOP 1.1.3 „Út a munka világába” A program a rendelkezésre állási támogatásra jogosultakat segíti a nyílt munkaerıpiacra történı bekerülésben komplex, személyre szabott, a helyi munkaerı-piaci lehetıségekhez és igényekhez igazodó szolgáltatásokkal és támogatásokkal. Különös figyelmet kell fordítani azokra, akiknek elhelyezkedése több hátránnyal is nehezített. Közmunka programok 2010 téli – tavaszi - İrségi Többcélú Kistérségi Társulás - Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Roma Közmunka - Nagykanizsa, Zalaegerszeg Kistérségi Többcélú Társulás Erdımővelı közmunka - Szombathelyi Erdészeti Zrt. - Kefag Zrt. – szombathelyi kirendeltség érintett benne Nemzeti Parkok - İrségi Nemzeti Park – Kıszeg - Körmend Út a munkához: A program elsısorban a hátrányos helyzető emberek munkához jutását szolgálja. Mivel jelentısen csökken az alacsony képzettségőek munkája iránti igény, ezért (egyre nagyobb számban) ezek a munkaerıpiacról kiszorult emberek segélyekbıl élnek. A program a rendszeres szociális segélyben részesülı munkaképes lakosság munkához jutását kívánja elısegíteni, annak érdekében, hogy rendszeres jövedelemhez jusson, jellemzıen az önkormányzatok által szervezett közcélú foglalkozatás eredményeként. A megyében területenként változó a roma partner szervezet részvétele a program megvalósításában. Kiemelkedı a HÁROFIT munkája amely, foglalkoztatóként vesz részt a kivitelezésben. Összegzés: Vas megyében a roma népesség helyzete kedvezıbb, mint az ország többi térségében. Ez alapvetıen annak tudható be, hogy az elmúlt évet jellemzı kedvezıtlen munkaerı-piaci folyamatok ellenére a munkanélküliség szintje a megyék közti összehasonlításban továbbra is az egyik legalacsonyabb. A romák munkaerı-piaci integrációját elsısorban az alacsony iskolai végzettség hátráltatja. A szakképzettség mellett többnyire hiányzik a tapasztalat, a tájékozottság is, amelynek révén megfelelı képzéshez, vagy álláshoz juthatnának. Körükben fokozottan van jelen a hátrányos szociális helyzet, a munkanélküliség okozta mentális problémák is. A sikeres és tartós munkaerı-piaci beilleszkedésükhöz mindenekelıtt a romák intenzív képzésére, illetve a jogszabályi keretek között nyújtható többlettámogatásokkal a munkába helyezésük ösztönzésére lenne szükség a civil szervezetek bevonásával, illetve a tranzit foglalkoztatás keretein belül. Szombathely, 2010. május 11. Kiss Ambrus sk. fıigazgató 3. sz. melléklet HÁROFIT Közhasznú Egyesület Romákra vonatkozóan számszerősíthetı adataink nincsenek, nem is lehetnek. A jogszabályi háttér alapján, roma az aki, annak vallja magát. Egyesületünk önbevallás alapján kb. 350 roma nemzetiségő családdal tart kapcsolatot Szombathely területén. Az Egyesület tevékenységi köre: 1. Szociális tevékenység, családsegítés a városok és községek Polgármesteri Hivatalain keresztül: a) Adományok győjtése (tanszerek, ruhák, könyvek, játékok, csomagolt élelmiszer stb.) b) Adományok eljuttatása a rászorulóknak c) „Segítılánc” megszervezése, kialakítása, mőködtetése

2010. JÚNIUS 3.

626

2. Oktatási, kulturális tevékenység, ismeretterjesztés: a) Felvilágosító, ismeretterjesztı elıadások szervezése b) Rászoruló tanulók korrepetálásának szervezése c) Kulturális programok szervezése (kiállítások, múzeumlátogatások, stb.) d) Gyermek-rajzpályázatok kiírása, értékelése e) Kapcsolatfelvétel és együttmőködés más hasonló tevékenységet folytató civil szervezetekkel Romák helyzete a munkaerı-piacon Hátrányos helyzető, roma, és arra rászoruló családok fordulnak a szervezetünkhöz. Célcsoporton belül nagy hangsúlyt fektetünk a fiatalok támogatására. Általánososságban elmondható, hogy körükbe nem jellemzı a magas iskolai végzettség és többségük csak 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Még nagyobb arányban fordulnak elı azok, akik valamilyen szakmunkás iskolában szereznek szakképzettséget. Már kevesebb a létszáma az érettségit adó szakközépiskolában továbbtanulóknak, és elenyészı azoknak a köre, akik felsıfokú iskolai végzettséget szereznek. Jellemzı rájuk, hogy hamar elfoglalják helyüket a munkaerı-piacon. Az alacsony iskolai végzettségőek már nehezebben helyezkednek el, és leginkább betanított- segédmunkás munkakörben kapnak csak helyet cégeknél, vállalatoknál. Gyakran jellemzı, hogy az esetlegesen megszerzett szakmájukon belül sem tudnak munkát vállalni. Munkanélküliség körükben magas. A pályakezdık is gyakori elutasításban részesülnek a munkáltatók részérıl, mert nincs munkatapasztalatuk. A romák nagy része mobilitásra kevésbé hajlandó. Gyermeket közösen-és egyedül nevelık számára nagy gondot okoz a munkába való bejárás. Többségük nem hajlandó, vagy egyáltalán nem engedheti meg magának, hogy a megye más városaiban dolgozzon a havi megélhetésért. Miközben a szülık iskolázatlansága az egyik fı oka munkanélküliségüknek, az ennek köszönhetı szegénység az oktatási elmaradottságot újratermeli. Az iskola értékét sem látják sokan, de nem engedhetik meg maguknak a költségeit, sem pedig azt a "luxust", hogy már a gyermekek is ne a ház körül vagy más, nem bejelentett alkalmi munkában egészítsék ki a család alacsony jövedelmeit. Tapasztalataink alapján nagyobbrészt az alacsony iskolázottság és képzettség az oka annak, hogy a romák helyzete ennyire tragikus a munkaerıpiacon. Ugyanakkor a negatív diszkrimináció is felelıs abban, hogy a cigányság nem tud elhelyezkedni. Felmérések alapján, Magyarországon mindössze csak minden negyedik aktív korú roma dolgozik. Életkörülményeik Szombathely területén belül szétszórtan élnek, de vannak olyan utcák, ahol nagyobb létszámban fordulnak elı. Ilyenek például: a Gyırffy, Homok, Szent Gellért, Óperint, Dr. Szabolcs Zoltán, Kisfaludy Sándor, Gyızelem és az Ipartelep környékén található utcák. Jellemzıen Önkormányzati bérlakásokban élnek ezeken a területeken, ahol az infrastruktúra hiányos. Életkörülményeik jelentısen rosszabbak Szombathely lakosságának átlagos életkörülményeinél. Túlnyomó többségük egyes becslések szerint mélyszegénységben él. Véleményünk szerint gyermekeik motiválatlansága már a családban kialakul, mert az iskolában megszerezhetı tudás értéke a cigány családok túlélési stratégiáiban alacsony, s az utóbbi években szinte általánossá vált munkanélküliség hatására még inkább leértékelıdött. Ehhez társulhat, hogy a szülık "átörökítik" gyermekeiknek saját korábbi iskolai kudarcaik miatt kialakult negatív attitődjeiket. Mások szerint a cigány gyermekek jelentıs része az iskolában válik motiválatlanná. A család és az iskola világa közötti hatalmas különbség (fıleg, ha az óvodába nem járt gyermekek minden átmenet nélkül csöppennek bele az iskolapadba) s a gyermekek személyiségétıl idegen elvárások rombolóan hatnak önképükre. Az iskola nem képes biztosítani azt a sikert, ami a tanuláshoz főzıdı pozitív viszony kialakulásának legfontosabb feltétele. Egyesületünk segíti ezeket a gyermekeket és a hozzánk forduló állami gondozottakkal is felveszi a kapcsolatot. Önkéntesként foglalkoztatja ıket, napi elfoglaltságot szerez nekik, ami biztosítja a hasznos idıtöltés feltételeit. Idısebb, nyugdíjas személyeket is támogatunk és egy-egy adományosztás keretében lakhelyükre szállítjuk az adománytárgyakat, mely legtöbb esetben élelmiszer formában jut el a rászorulókhoz. Szociális tevékenységünk széles körő, melyet az erre rászorulóknak szervezünk: - adományosztás lehetıség szerint, rendelkezés alapján, kiemelten jeles ünnepnapok elıtt, - családsegítés (ügyintézés segítése, problémakezelés), - programok szervezése fiatalok részére (egészségre nevelı és szemléletformáló programok),

627

2010. JÚNIUS 3.

-

„Roma világ gyermekszemmel” program indul a nyári szünet kezdetével, ezen belül valósul meg a szociális gyermekétkeztetés, és egy hét nyári táborozás (Virgonc tábor Vadása-tó vagy Novákfalván), Korrepetálás szervezése általános iskolások részére.

Programjaink kidolgozásánál figyelembe vesszük a rászorulók szükségleteit, visszajelzéseit. Célunk a hátrányos helyzetőek életkörülményeinek javítása. Egyesületünk kapcsolatai Civil szervezetünk 2004-óta mőködik, széles kapcsolati hálóval rendelkezik és a városban szociális intézményekkel is partneri kapcsolatot tart fenn, aktívan együttmőködik. Rászorultak ügyeinek intézésében nyújtunk-kapunk segítséget, egyeztetünk és közös programokon veszünk részt. Többségében az alább felsorolt szervezetekkel tarjuk a kapcsolatot: - Szombathelyi Egyházmegyei Karitász - Pálos Károly Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat - Esélyek Háza - AGORA – Gyermekek Háza - Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztı Egyesület (Vasi TIT) - Szombathelyi Civil Kerekasztal - Változó Világért Alapítvány - Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) - Savaria Rehab Team Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedıen Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság - Vöröskereszt - Magyar Máltai Szeretetszolgálat - Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathelyi Kirendeltsége - Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala - ARANYHÍD Nevelési - Oktatási Integrációs Központ - Megyei Mővelıdési és Ifjúsági Központ (MMIK) A város, és különbözı szervezetek által szervezet programokon, konferenciákon a szervezet képviseli magát. Foglalkoztatás Korábban Közhasznú munkavégzés támogatással is foglalkoztatott az egyesület, együttmőködve a Nyugatdunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathelyi Kirendeltség és Szolgáltató Központtal. 2006-tól 2009 elejéig –e támogatásból tudta egyesületünk finanszírozni a munkabéreket. 15 fı munkavállalóval a város közigazgatási területein tevékenykedtünk. Rendszeresen tisztítottuk az árkokat, hulladéktól mentessé varázsolták munkavállalóink a patakok partjait és különbözı parkosítási, városszépítési munkálatokat is elvégeztünk. 2009. márciusban közcélú foglalkoztatás keretében az „Út a munkához” programba szervezetünk is csatlakozott, mint foglalkoztató. Jelenleg 22 ember közcélú foglalkoztatását biztosítjuk. Iskolai végzettségüket tekintve többségük 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik és javarészük családfenntartó. Szintén, mint ahogy a közhasznú munkavégzésnél már megszokott volt, a város közigazgatás területén dolgoznak, következı munkakörökben: takarítás, parkosítás, ároktisztítás. Együttmőködünk a Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Zrt-vel, kik az összegyőlt hulladékot szállítják el az adott területekrıl. Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Osztályával a kapcsolatot tartva végezzük a közfoglalkoztatást. A Savaria Rehab Team Nonprofit Társasággal együttmőködve, havi elszámolást végzünk és foglalkoztatottainkról részletes beszámolót készítünk havi rendszerességgel. A munkavállalók rendszeres jövedelemre tesznek szert családjaik részére biztosítva a megélhetést.

2010. JÚNIUS 3.

628

Az Út a munkához program célja - a segélyezettek munkaerı-piaci pozíciójának javítása, - a segélyezés munka ellen ösztönzı hatásának mérséklése, - a foglalkoztatás növelése, - a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttmőködésének erısítése a segélyezettek integrációja érdekében. Szombathely, 2010. május 13. Forgács Károlyné sk. az egyesület elnöke

TÁJÉKOZTATÓ a megyei önkormányzati fenntartású szakképzı iskolák beiskolázási terveirıl A Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás megalakításával a tag önkormányzatok magukra nézve elfogadták, hogy az általuk fenntartott intézményekben a beiskolázás arányát (hány tanuló vehetı fel) és a szakképzés irányát (mely szakmák oktathatók) a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (RFKB) fogja meghatározni. A megyei önkormányzati fenntartású szakképzı intézmények által beküldött 2011-2012. tanévre vonatkozó beiskolázási tervet továbbítani kell a Vasi TISZK-nek, mely az összes intézmény vonatkozásában elkészített összesítést fogja az RFKB - nak továbbítani. Intézmény

Béri Balogh Ádám Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola

Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium

Rázsó Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium**

Szakma OKJ számmal szakma: postai ügyintézı OKJ: 52 841 02 0000 00 00 szakma: szállítmányozási ügyintézı OKJ: 52 841 01 0010 52 03 szakmacsoport: közgazdaság 9. évf kereskedelem-mark szakmacsoport: informatika 9. évf szakma: pénzügyi számviteli ügyintézı OKJ: 52 344 01 0000 00 00 szakma: internetes alkalmazásfejlesztı 13. évf OKJ: 54 481 02 0010 54 03 szakma: marketing és reklámügyintézı 13. évf OKJ: 52 342 01 0000 00 00

szakma: internetes alkalmazásfejlesztı 14. évf OKJ:54 481 02 0010 54 03 Szakközépiskola (12. osztályra épül) szakma: autószerelı (2 év) OKJ: 51 525 01 1000 00 00 szakma: autótechnikus (1 év ) OKJ: 51 525 01 0001 54 01

*K/T/ NT

T

T

Felvehetı létszám

Alapító okirat szerint felvehetı max. létszám: szakközépiskola: 350 fı

Alapító okirat szerint felvehetı max. létszám: 9-12. évf: 240 fı; 1314. évf.: 40 fı

Tervezett létszám

Hiányszakma-e Nem

20 fı Nem 12 fı

15 fı 15 fı 30 fı

T

16 fı

Nem

T

10 fı

Nem

NT

12 fı

Nem

T

10 fı

Nem

12 fı

Nem

12 fı

Nem

K K

Alapító okirat szerint felvehetı max. létszám: szakközépiskola: 420 fı; szakiskola: 280 fı

629

2010. JÚNIUS 3.

szakma: kereskedelmi ügyintézı (1 év) OKJ: 52 341 04 1000 00 00 szakma: informatikus (gazdasági) (2 év) OKJ: 54 481 04 0010 54 01

Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógia i Módszertani Intézmény

Szakiskola: (10. osztályra épül) szakma: mezıgazdasági gépszerelı, gépjavító (2 év) OKJ: 31 521 01 0010 31 03 szakma: szerkezetlakatos (2 év) OKJ: 31 521 24 1000 00 00 szakma: gépi forgácsoló (2 év) OKJ: 31 521 09 1000 00 00 szakma: bútorasztalos (2 év ) OKJ: 33 543 01 1000 00 00 szakma: kárpitos (2 év) OKJ: 33 542 04 1000 00 00 szakma: élelmiszer és vegyi áru eladó (2 év) OKJ: 31 341 01 0010 31 02 szakma: nıi szabó OKJ: 33 542 05 0010 33 03 szakma: festı, mázoló és tapétázó OKJ: 335820410000000 szakma: kımőves OKJ: 315821510000000 szakma: asztalosipari szerelı OKJ: 335430101002101 szakma: parkgondozó OKJ: 546220101002101 szakma: textiltermék összeállító OKJ: szakma: Konyhai kisegítı OKJ: 338110301002101

NT

12 fı

Nem

T

12 fı

Nem

K

12 fı

Nem

K

8 fı

Igen

K

8 fı

Igen

T

12 fı

Nem

K

12 fı

Nem

K

16 fı

Nem

K

8 fı

Nem

T

Alapító okirat szerint felvehetı max. létszám:speciális szakiskola: 420 fı

8 fı

Nem

6 fı

Igen

T

6 fı

Nem

T

9 fı

Nem

K

8 fı

Igen

K

11 fı

Igen

K

* Kiemelten támogatott (K), Támogatott (T), vagy Nem támogatott (NT) szakma ** Megjegyzés: Az alábbi szakmák részesülnek kiemelt állami ösztöndíjban: 1, szerkezetlakatos 2, gépi forgácsoló 3, mezıgazdasági gépszerelı, gépjavító 4, nıi szabó Szombathely, 2010. május 19. Mészáros Árpád sk. az oktatási, kulturális és ifjúsági bizottság elnöke

630

KÉSZÜLT: Felelıs kiadó: Felelıs vezetı: ISSN 1216-2868

2010. JÚNIUS 3.

a Vas Megyei Közgyőlés Ellátó Szervezeténél 27 példányban Dr. Kun László megyei fıjegyzı Bandi Zoltán igazgató

2010. JÚNIUS 3.

631