2010. tanévi fővárosi 10. évfolyamos kompetenciaalapú követő történelemmérés eredményeinek elemzése

ELEMZÉS

A 2009/2010. tanévi fővárosi 10. évfolyamos kompetenciaalapú követő történelemmérés eredményeinek elemzése

2011. január

Kákonyi Lucia elemzésének felhasználásával Összeállította Török József Lektorálta Südi Ilona

Tartalomjegyzék

1.

2.

Bevezetés ........................................................................................................ 3 1.1.

A mérés résztvevői.........................................................................................3

1.2.

A mérés lebonyolítása .....................................................................................3

Történelemmérés .............................................................................................. 5 2.1.

Helyzetelemzés ............................................................................................5

2.1.1.

A mérés célja .........................................................................................5

2.1.2.

A mérőeszközök bemutatása .......................................................................5

2.2.

Eredmények .................................................................................................7

2.2.1.

Az eredmények összesített értelmezése .........................................................7

2.2.2.

Az eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint ..............................7

2.2.3.

Az eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban ........................ 11

2.3.

Javaslatok, tapasztalatok .............................................................................. 14

3.

Háttértényezők ................................................................................................ 15

4.

Történelemi kompetenciák fejlődésének mértéke ................................................... 21

5.

Mellékletek ..................................................................................................... 26 1. táblázat. A középiskolai tanulók követő történelem-mérőeszköz egyes itemein elért eredményei iskolatípus és a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban ........................ 26 2. táblázat. A szakiskolai tanulók követő történelem-mérőeszköz egyes itemein elért eredményei .............................................................................................. 28 3. táblázat. A követő történelemmérés iskolánkénti teljesítményeinek alakulása a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban ........................................................... 29 4. táblázat. A bemeneti és követő történelemmérés iskolánkénti teljesítményeinek alakulása a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban ......................................................... 34 5. táblázat. A bemeneti és követő történelemmérés iskolánkénti teljesítményeinek eltérése az összesített, a képzéstípus és a nyelvoktatás jellege szerinti standardátlagtól, valamint a bemeneti teljesítmény alapján várható értéktől .................................. 43

Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.

2

1. BEVEZETÉS 1.1. A mérés résztvevői A 2008/2009. tanévi 9. évfolyamos bemeneti történelemmérést „teljes populáción hajtottuk végre, hogy a teljes körű kiinduló értékhez biztonsággal lehessen hasonlítani a következő években minta alapján képződő 9. bemeneti és 10. követő mérés értékeit” 1 A 2009/2010. tanévi reprezentatív minta kialakítása során rétegzett véletlenszerű mintaválasztással biztosítottuk, hogy iskolatípus szerint létszámarányosan kerüljenek a mintába a tanulók. A bemeneti és a követő mérésben részt vett tanulók létszámát és arányát az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat. A történelemmérésben részt vett tanulók iskolatípusonkénti száma és aránya a bementi mérés során, a kialakított mintában és a követő mérés után

Bemeneti létszám Követő minta A követő mérésben részt vett

tanuló (fő) aránya tanuló (fő) aránya tanuló (fő) aránya

gimnázium 1893 18% 707 21% 581 21%

Képzéstípus szakközépiskola 6978 67% 2275 67% 1903 69%

szakiskola 1512 15% 400 12% 277 10%

Összesen 10383 100% 3382 100% 2761 100%

A kialakított mintaarányt végül nagymértékben befolyásolta az adatpontosítás és a mérés között az iskolából távozott, valamint a mérés napján távol, illetve két iskola esetében külföldi csereúton levő tanulók száma. A követő történelemmérést a követő idegen nyelvi méréssel együtt szerveztük, így a megelőző tanévi idegen nyelvi bemeneti mérésben részt vett tanulók is részét képezték a mintának. Indokolta a két mérés összekapcsolását az a tény is, hogy a történelemre vonatkozó ismeretek vonatkozásában eltérő haladási ütemben történik a két tanítási nyelvű és a nyelvi előkészítő osztályba járó tanulók fejlesztése. Ennek a figyelembevételével az iskolatípus mellett a nyelvoktatás jellege szerinti létszámarányos reprezentációt is megvalósítottuk a középiskolás minta (2. táblázat) kialakítása során. 2. táblázat A középiskolai történelemmérésben részt vett tanulók képzéstípus és a nyelvoktatás jellege szerinti megoszlása

Képzéstípus

A nyelvoktatás jellege

gimnázium szakközépiskola gimnázium, normál gimnázium, NYEK szakközépiskola, normál szakközépiskola, NYEK gimnázium, kéttannyelvű szakközépiskola, kéttannyelvű

Fő 581 1903 342 150 1054 690 89 158

Aránya 23% 77% 14% 6% 42% 28% 4% 6%

1.2. A mérés lebonyolítása A 2009/2010. tanévi mérési naptárban jelzett időintervallumban, az idegen nyelvi követő méréssel együtt, egy napon, két egymást követő tanítási órán zajlott a mérés.

1

Török József (összeáll.): A 2008/2009. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti történelemmérés eredményeinek elemzése. p4. URL 2010. december 6-ai megtekintés: http://www.budapestedu.hu/data/cms34874/Fov_bemeneti_tort_elemzes_20090313.pdf


3

A mérés egységes útmutató szerint, 2010. június 1-4. között az intézmény által ki-választott időpontban az igazgató és a mérésvezető irányítása mellett került lebonyolításra. Az intézményi mérések lebonyolításáról előre megadott szempontok szerinti jegyzőkönyv készült, melyet az intézményvezető és a mérésvezető aláírásával hitelesített. A szervezés azon iskolákban, ahol középiskolai és szakiskolai osztályok is vannak, nagyobb figyelmet igényelt, mivel különböző feladatlapot oldottak meg a tanulók. Az egyértelmű jelölések ellenére egy-egy szakközépiskola összesen két szakközépiskolás tanulójának szakiskolai feladatlapot adott, míg egy iskola az összes, mind a 18 szakiskolai tanulójával középiskolásoknak készült feladatlapot íratott. A három iskola visszajelzést kapott az érintett tanulóik teljesítményéről, viszont ezeknek a tanulóknak a teljesítménye nem foglaltatik benne a fővárosi összesített eredményben. A jegyzőkönyvi visszajelzések között találkoztunk olyannal, amely a mérés időpontjában a tanulók alulmotiváltságát jelölte meg problémaként. A mérések két esettől eltekintve az útmutató előírásai szerint zajlottak. Ezekben az esetekben egy szakiskolában a tévesen sokszorosított és felhasznált középiskolai mérőlapos adatgyűjtés kiváltására, és egy szakközépiskolában az eltérés indoklása nélkül nem a négy rendelkezésre álló nap valamelyikén, hanem egy héttel később szervezték meg a mérést. Az intézményi mérésvezető irányította a konkrét mérés lebonyolítását, készítette fel az intézményi felmérésvezetőket, akik a méréssel kapcsolatos kérdéseiket neki tehették fel, és ő tartotta a kapcsolatot az MFPI-vel. Az intézmények a mérőeszközöket a mintába kiválasztott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben sokszorosítva kapták meg. Saját döntés alapján azonban lehetőségük nyílt arra, hogy a továbbsokszorosítás költségét és a kódolás-adatrögzítés feladatait átvállalva az iskola minden tanulójával kitöltessék és helyben feldolgozzák a többi tanuló feladatlapját.


4

2. TÖRTÉNELEMMÉRÉS 2.1. Helyzetelemzés A fővárosi középfokú oktatásba belépő tanulók képességeinek felmérése a 2008-2009. tanév elején egészült ki a történelemméréssel, majd 2009-2010. tanév végén került sor ezen a területen az első követő mérés lebonyolítására. A vizsgálat első mérési pontja a bemeneti teljesítményeket állapította meg, a követő mérés a 10. évfolyam végén a már kialakult képességeket térképezi fel. 2.1.1. A mérés célja A 10. évfolyamos követő történelemméréssel a célunk annak bemutatása, hogy a fővárosi fenntartású iskolák tanulóinak készségei milyen szinten vannak a történelemtudásuk alkalmazásában, önálló ismeretszerzésben és azok feldolgozásában, értékelésében, kifejezésében, valamint hogyan tudnak tájékozódni a történelmi térben és időben. Célunk továbbá középiskolában a fejlesztés irányának és mértékének meghatározása, hogy melyik iskolatípusban milyen fejlesztés szükséges, és hogy a tanulók minél magasabb szinten megfeleljenek az érettségi követelményeknek. A szakképző iskolákban a mérés azt vizsgálta, hová jutottak el a szakiskolai tanulók a bemeneti mérés és a közismereti szakasz zárása közötti időszakban, hogyan tudják alkalmazni történelemtudásukat a tanulmányaik befejezése előtt. 2.1.2. A mérőeszközök bemutatása 2.1.2.1. A középiskolai történelem feladatlap jellemzői Az ember és társadalom műveltségterület három aspektusa: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret). A 9-10. évfolyam számára a műveltségterület előírt fejlesztési feladatai között szerepelnek a következők (mellette jelezzük az elemzésre kerülő feladatlap A 2 változat feladatsorszámát): I. II. III. IV. V. VI.

Ismeretszerzés: 1., 2., 4. Kritikai gondolkodás: 2., 3. Kommunikáció: 2. Tájékozódás térben és időben: 3., 5., 7. A tartalom kulcselmei: 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7. A reflexiót irányító kérdések: 2.

A középiskolai feladatalap részletes bemutatása a 3. táblázatban található. A 10. évfolyamos középiskolai követő kompetenciaalapú mérőeszköz az érettségi követelmények közül a források használatát és értékelését, a szaknyelv alkalmazását, tájékozódást térben és időben kompetenciákat mérte, hogy megállapíthassuk, hol tartanak a tanulók a sikeres érettségihez való felkészülésben. Az itemek egy harmada magyar, kétharmada az egyetemes történelmi eseményekre vonatkozik. A feladatok mindegyike megkívánja a feladatban rejlő probléma megértését, korábban tanultak felidézését, majd azok újragondolását a feladat megoldása során. A feladatlap a tanulók többsége számára a jól megoldható rendszerszemléletet, lényegkiemelést és összefüggésfelismerést és döntésképességet mérte.

2

Az elemzés során mindkét mérőeszköz feladatait és feladatelemeit (itemeit) az A változatra rendezve elemezzük.


5

Feladat

3. táblázat. A középiskolai mérőeszköz analitikus bemutatása (zárójelben az itemek sorszáma) Kompetencia

1. Források használata és értékelése sematikus ábra segítségével - korábban tanult információk felidézése (1., 2., 3., 4., 5., 7.) - következtetések levonása (6.) 2. Források használata és értékelése: - történelmi forrásból információ gyűjtése, (13., 14.) - következtetések levonása, kritikus gondolkozás, (15.) lényegkiemelés (15.) Eseményeket alakító tényezők feltárása: - történelmi tényezők közül kiválasztani az adott tényező okait (13., 14., 15.) - a lényeges és kevésbe lényeges elemek megkülönböztetése (13., 14., 15.) 3. Történelmi állítások értékelése

Témakör

Kognitív követelmény szintje

Alkalmazás szintje

Az athéni demokrácia felidézés, felidézés intézményei, műkö- megértés, dése fogalmak ismert rendszerbe történő elhelyezése A római köztársaság válsága és az egyeduralom kialakulása

forrásértelmezés (13., 14., 15.) forrás kiegészítése, összekapcsolása saját korábbi ismeretekkel (8., 9., 10., 11., 12.)

tények, elemi információk, fogalmak ismerete összefüggések megértése (15.)

A középkori városok

állítások értelmezése és értékelése

ismeret felidézése

4. Vallástörténeti állítások osztályozá- Keresztény, iszlám és ismeretek megkülönbözte- ismeret felidézése sa, rendszerezése zsidóvallás jellemzői tése 5. Tájékozódás időben

A középkori magyar felidézés gazdaság: jobbágyok adófajtái

felidézés

6. Kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása: törvényhozó struktúra bemutatása modellalkotás 7. Tájékozódás időben, konkrét történelmi események időben való elhelyezése, sorrendbe állítása

Az angol rendi állam működése

ábrafelismerés (46.) ismeret, megértés, ábra értelmezése, kiegészítése, összekapcsolása saját korábbi ismeretekkel (40., 41., 42., 43., 44., 45.)

Középkori magyar történelem fontos eseményei

felidézés

felidézés

2.1.2.2. A szakiskolai történelem feladatlap jellemzői A szakiskolai mérés tartalma A szakiskolai 9-10. évfolyam számára az ember és társadalom műveltségterület három aspektusának (a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret)) előírt fejlesztési feladatai közül a következő kompetenciákat vizsgáltuk: I. II. III. IV. V.

Ismeretszerzés, feldolgozás, alkalmazás: 1., 2., 4., 5., 6., 7., 9., 10. Kritikai gondolkodás: 1., 7. Kommunikáció: 7. Tájékozódás térben és időben: 3., 6., 8. A tartalom kulcselmei: 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10.

A szakiskolai feladatalap részletes bemutatása a 4. táblázatban található.


6

Feladat

4. táblázat. A szakiskolai mérőeszköz analitikus bemutatása (zárójelben az itemek sorszáma)

Kompetencia

1. Történelmi állítások értékelése

2. Sematikus ábra értelmezése, önkormányzati struktúra vázlatos ábrázolása

Témakör

Alkalmazás szintje

Magyar történelem alapvető tényeire vonatkozó állítások Magyar önkormányzat szervezetei

Kognitív követelmény szintje

állítások értelmezése és értékelése (1-10.)

ismeret felidézése ismeret felidézése

3. Topográfia

Szomszédos országok elhelyezkedése

ábra felismerése, értelmezése, kiegészítése, összekapcsolása saját korábbi ismeretekkel (11., 12.) tájékozódás térben (13., 14., 15.)

4. Osztályozás, rendszerezés

diktatúrák (Sztálin, Hitler)

ismeretek megkülönbözte- ismeret felidézétése, csoportosítása (16-26) se

5. Forrásfelismerés és értelmezés

Vallástörténet

értelmezés, felidézés (27., 28., 29.)

felidézés, megértés

6. Nemzeti ünnepeink és a hozzájuk Állampolgári ismerekapcsolódó események egymáshoz tek, állami ünnepeink rendelése 7. Történelmi szaknyelv értelmezése, Hidegháború alkalmazása, lényegkiemelés

felidézés, értékelés (30., 31., 32.)

ismeret, megértés

megértés, lényegkiemelés (33-34., 35.)

8. Tájékozódás időben, konkrét történelmi események időben való elhelyezése, sorrendbe állítása 9. Fogalmak és azok definíciójának egymáshoz rendelése

felidézés, viszonyítás (36-45.)

szövegértés, öszszefüggések megértése felidézés

Középkori magyar történelem fontos eseményei 19-20. századi történelem

10. Fogalmak alkalmazása hiányos szö- Honfoglalás vegben

megértés és felidézés (4650.)

ismeret felidézése

felidézés

szövegértés, fogalmi isme- alkalmazás retek alkalmazása (51., 52., 53., 54.)

2.2. Eredmények 2.2.1. Az eredmények összesített értelmezése A két különböző feladatlap mindegyikén a várt eredmény körüli teljesítményátlagot (5. táblázat) értek el a tanulók. A két részmintára kifejlesztett különböző mérőeszköz megfelelően lefedte a részmintákat, amelyeket az alacsony, 15% alatti szórásérték alapján relatív homogenitás jellemez. 5. táblázat. A szakiskolai és a középiskolai tanulók követő történelem-mérőeszközön elért eredményei Történelem - szakiskola Történelem - középiskola

Átlag 49% 42%

Szórás 12% 14%

2.2.2. Az eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint 2.2.2.1. A középiskolai eredmények a vizsgált terület tartalmi összetevői szerint A középiskolások által elért teljesítményeket összesíti az 6. táblázat.


7

6. táblázat. A középiskolai tanulók követő történelem-mérőeszköz egyes feladatain elért eredményei képzéstípus és a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban Képzéstípus A nyelvoktatás jellege szakközépgimnázium, gimnázium, szakközépisszakközépisgimnázium, szakközépiskola, gimnázium iskola normál NYEK kola, normál kola, NYEK kéttannyelvű kéttannyelvű átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás

Feladat

1.

22%

24%

12%

20%

23%

26%

21%

22%

7%

15%

16%

21%

18%

21%

30%

28%

2.

47%

26%

30%

23%

46%

26%

47%

26%

24%

21%

36%

24%

48%

27%

44%

22%

3.

73%

25%

64%

26%

78%

23%

68%

25%

65%

25%

62%

26%

62%

28%

66%

26%

4.

70%

20%

54%

20%

72%

21%

68%

18%

52%

20%

56%

20%

65%

20%

61%

20%

5.

49%

23%

41%

22%

55%

23%

41%

22%

45%

23%

35%

21%

39%

19%

40%

24%

6.

46%

29%

26%

23%

52%

30%

38%

27%

26%

22%

25%

23%

37%

26%

32%

24%

7.

58%

26%

48%

22%

64%

26%

51%

23%

49%

22%

46%

23%

48%

25%

52%

22%

Feladatlap

52%

15%

39%

12%

56%

16%

48%

12%

38%

12%

40%

12%

46%

14%

46%

12%

A középszintű történelem érettségivizsga-követelmény kompetenciái közül a következők kerültek mérésre: Az ismeretszerzés, a történelmi források használata és értékelése: 80 % (1-15., 21-31., 37-39. és 40-46. item) Kritikai gondolkodás: 15 % (13-20. item) Szaknyelv használata: 29 % (1-5., 9.,12.,15. és 40-46. item) Tájékozódás térben és időben: 23% (11., 32-36. és 47-52. item) A kompetenciaalapú mérés hét feladata közül kettő azt vizsgálta, hogyan tudják meglévő tudásukat alkalmazni a tanulók. Sematikus ábrákba hiányzó információt kellett beírni (1. és 6. feladat). A két sematikus ábra különböző alkalmazási szinteket mért. Az első feladatban az athéni demokrácia intézményeit bemutató ábra értelmezése mellett önállóan kellett a történelmi fogalmakat felidézni és a szaknyelvet használni. Ez a feladat hozta a mérés leggyengébb eredményét, annak ellenére, hogy a tanulók hasonló ábrával találkozhattak a kilencedikes történelemkönyvekben. Az eredmények azt mutatják, hogy a fogalmak felidézése problémát okozott a tanulóknak. A leggyengébb a 4. item eredménye, (gimnázium 6 %, szakközépiskola 3 %), és a legmagasabb teljesítmény a 6. itemnél született, amelyre viszont a válasz az ábráról leolvasható és a fogalmak ismerete nélkül is megválaszolható volt (Mellékletek 1. táblázat). A másik sematikus ábrával a 6. feladatban találkoztak a tanulók. A feladat itt könnyebb volt, amit az eredmények is tükröznek. A könnyebbséget az jelentette ennél a feladatnál, hogy a fogalmakat, amelyeket a tanulóknak kellett elhelyezni az ábrában, megadtuk. A gimnáziumokban a tanulók 46%-a sikeresen birkózott meg a feladattal, a szakközépiskolások 26%-a tudta a feladatot elvégezni. A látszólag egyszerű feladat megkívánta az ábra szövegének pontos elolvasását, értelmezését és a fogalmak megfelelő hozzárendelését. A probléma itt abban mutatkozott, hogy az ábra tartalmazott szöveges kiegészítéseket, amelyek meghatározták, hogy a fogalmak a bal vagy a jobb oldali ágba kerülnek. A tanulók egy része figyelmen kívül hagyta ezeket a kiegészítő információkat, így hiába válogatták ki helyesen az egy csoportba tartozó fogalmakat, ha rossz ágba tették azokat, 0 pontot kaptak. Megállapíthatjuk, hogy a sematikus ábrák alkalmazásában a tanulók akkor sikeresek, ha rendelkezésükre áll az ábrához szükséges szaknyelv és nem kell támaszkodniuk a korábban tanult ismereteikre. Az elsődleges forrás alkalmazását vizsgáló feladat a mérőeszköz legösszetettebb, több kompetenciát is mérő feladata. Velleius Paterculus római szerző actiumi csatát bemutató elsődleges forrását a tanulóknak meg kellett érteni, a forrás kapcsán a már tanult ismereteket felidézni, megfelelő szaknyelvet alkalmazni (8-11. item). Emellett a megadott szempontok szerint információt Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.

8

gyűjtöttek, a forrás kapcsán következtetést fogalmaztak meg (15. item), véleményt alkottak (13. item) és azt alátámasztották (14. item). Ebben a feladatban a tanultak felidézése változó képet mutat. A 8. és a 10. itemek történelmi személyekre vonatkoztak. Mind a gimnáziumi tanulók (59%, 61%), mind a szakközépiskolások (38%, 43%) helyesen válaszolták meg a kérdéseket. A történelmi fogalmak felidézése, megnevezése, a helyes terminológia használata már problémát jelentett. A fogalom meghatározás alapján történő megnevezése (9. item) gyenge eredményt hozott (gimnázium 25%, szakközépiskola 13%). A megadott fogalom meghatározása (12. item) lényegesen jobban sikerült (gimnázium 61%, szakközépiskola 43%). Ez az eredmény még ennél is magasabb lett volna, ha a tanulók a megfelelő szaknyelvet használják (és nemcsak annyit közölnek, hogy vezér, hanem a hadvezér pontos meghatározást adják meg). A 11. item a térben történő tájékozódás készségét, a helyszín nevekhez történő kapcsolását méri, és a tanulók logikai készségére is utal. A tanulók nagy része nem tudja, hogy Actium Egyiptomban található, de a forrásban megnevezett szereplők (Cleopatra, Antonius) és események bemutatásából következtethetnek Actium földrajzi elhelyezkedésére. Sajnos ez csak kevés esetben történt meg (gimnázium 17%, szakközépiskola 12%). A 13.,14. és 15. itemek a szövegértést, következtetés levonását, véleményalkotást, lényegkiemelést valamint szaknyelv használatát vizsgáló kérdések 46% és 50% között mozognak mind a gimnáziumi, mind a szakközépiskolai tanulóknál. Ennek a feladatnak az itemei is azt mutatják, hogy ha rendelkezésükre állnak az ismeretek és nem kell a már korábban tanultakat felidézni, megnevezni, a tanulók ügyesen teljesítenek. A tanulók időben való tájékozódását két feladat mérte. Az egyik esetében négy (5. feladat), míg a másik feladatban hat eseményt kellett kronologikus rendbe helyezni (7. feladat). Mind a két feladat eredménye azt mutatja, hogy a tanulók nagy része két eseményt tud egymás mellé rendelni. Az ötödik feladat a magyar középkori gazdasághoz kapcsolódik, adófajtákat bevezetésük szerint állítottak sorrendbe a tanulók és rendeltek intézményekhez. Az itemek szerinti eredmények azt mutatják, hogy két eseményt a mért tanulók több mint fele sikeresen egymáshoz rendel, de négy történés egymáshoz viszonyítása problémát jelent (gimnázium 9%, szakközépiskola 6%). A történelmi állítások igaz-hamis értékelésén (3. feladat) magas teljesítményt értek el a középiskolások (gimnázium 73%, szakközépiskola 64%) és megadott állítások osztályozása (4. feladat) sem okozott problémát a tanulók többségének (gimnázium 70%, szakközépiskola 54%). A 25. itemen érték el a legalacsonyabb teljesítményt (gimnázium 40 %, szakközépiskola 19%), mert az állítás mindhárom vallásra igaz. Összességében a gimnáziumi tanulók több mint fele 52% feletti átlageredményt ért el, míg a szakközépiskolások 39%-ot teljesítettek. 2.2.2.2. A szakiskolai eredmények a vizsgált terület összetevői szerint A szakiskolások által elért teljesítményeket összesíti az 7. táblázat. 7. táblázat. A szakiskolai tanulók követő történelem-mérőeszköz egyes feladatain elért eredményei Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Feladatlap

Átlag 59% 5% 86% 66% 33% 42% 55% 20% 56% 46% 49%

Szórás 17% 16% 32% 19% 35% 34% 29% 20% 32% 28% 12%


9

Az 1. feladatban nemzeti történelmünk kiemelkedő eseményeire valamint két gazdasági fogalomra vonatkozó igaz-hamis állítások minősítésével kellett a tanulóknak a megszerzett ismereteiket alkalmazni. A szakiskolások 59%-a helyesen oldotta meg a feladatot. A 2. feladat az állampolgári ismeretek területén elsajátított ismereteket vizsgálja. Az önkormányzatok szervezetét bemutató sematikus ábrát meg kellett érteni a tanulóknak és önállóan fel kellett idézni a hiányzó szervezeti egységek nevét. A feladatot a tanulóknak csupán 5%-a teljesítette, ami messze átlagon aluli, pedig a mindennapi életükhöz a helyi önkormányzatok munkája szorosan kapcsolódik és 18. életévük betöltésével önmaguk is szavazó állampolgárok lesznek. A gyenge teljesítményt vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy sematikus ábrák alkalmazásában a tanulók akkor sikeresek, ha rendelkezésükre áll az ábrához szükséges szaknyelv és nem kell támaszkodniuk a korábban tanult ismereteik felidézésére. Azt is feltételezhetjük, hogy a történelem kapja a hangsúlyt az állampolgári ismeretekkel szemben, sőt helyenként az is előfordulhat, hogy mellőzik azt a történelemtanítás javára, pedig rendkívül fontos lenne, hogy napjaink társadalmában tanulóink eligazodjanak. A helyzet javulására az adhat reményt, hogy sok iskolában a Társadalomismeret tantárgyat 11. évfolyamon tanulják, és az állampolgári ismeretek témakörei ismét előkerülnek. Bízzunk benne, hogy akkor majd megtanulják. A 3. feladat a térképen való tájékozódást mérte. A szakiskolások 86%-a el tudta helyezni a Magyarországgal határos országokat a vaktérképen. Alapkészséggé vált, magabiztosan lehet építeni rá. A 4. feladatban a mérésben résztvevők történelmi személyiségekhez (Hitler, Sztálin) rendeltek eseményeket vagy tetteket. 66%-os eredményességgel birkóztak ezzel a feladattal. Az 5. feladat a tanulók tudását vallásismereti téren vizsgálta. A mohamedán, zsidó és keresztény vallást kellett felismerniük elsődleges források alapján. A feladat összetett volt. Az idézeteket meg kellett érteniük és önállóan meg kellett nevezniük a vallásokat. A tanulóknak csak az egy harmada volt képes azonosítani a szemelvényeket, annak ellenére, hogy szembetűnő „hívószavakat” tartalmaztak a részletek (Tóra, Allah, angyalok). A feladat több szempontból is okozhatott problémát. A történelemi fogalmak önálló felidézése és alkalmazása nehéznek bizonyul. A tanulók egy része számít a mankóra, a fogalmak megadására és akkor talán képes mellérendelni az idézetet. Másrészről a vallásismeret iránt tanulóink egy része közömbösnek mutatkozik, nem tartja fontosnak a vallási ismereteket, pedig a toleranciára nevelés egyik alapköve a különböző vallások megismerése. A 6. feladatban eseményeket rendeltek a tanulók a megemlékezések időpontjához. Az eredmény több mint elgondolkodtató, mivel a dátumok nemzeti ünnepeink (március 15., augusztus 20., október 23.) és a szakiskolásoknak csak 42 %-a birkózott meg vele, annak ellenére, hogy évek óta részt vesznek az iskolai megemlékezéseken és minden egyes évforduló állami megemlékezéssel jár és komoly sajtóvisszhangot kap. Ennél a feladatnál közel 100%-os teljesítményt vártunk. A 7. feladat a tanulók lényegkiemelését, szövegértését vizsgálta. A szövegrészlet alapján három kérdésre kellett válaszolni. Az eredmény 55 %-os. Érdekes az egyes itemek (mellékletek 2. táblázat) eredménye. A 33. itemre a válasz felületes olvasással is könnyen megadható, valamint a kért információt a szöveg első mondata tartalmazza. Az eredmény 90%-os. Ahogy tovább haladunk a szövegben a helyes válaszok száma úgy csökken. A fogalommeghatározás, annak ellenére, hogy a szöveg tartalmazta azt, nehezebben ment (34. item 46%). A 35. itemre csak a válaszadó tanulók 29%-a tudott helyesen válaszolni, ami azt mutatja, hogy vagy nem olvasták végig vagy elfáradtak és nem értették meg a szöveget. A 8. feladat az időben való tájékozódás képességét vizsgálta. A magyar és egyetemes történelem tíz kiemelkedően fontos eseményét kellett rendezni. A feladatlap második leggyengébb eredményét (20 %) ezen a feladaton érték el a tanulók. A szakiskolásoknak mindössze két százaléka volt képes mind a tíz esemény helyes időrendjét eltalálni. A huszadik század és napjaink történéseit jól eltalálták, míg a középkori történelem területén mutatkoztak a legbizonytalanabbaknak. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.

10

A 9. és a 10. feladatok azt mérték, hogy tanulóink a történelmi fogalmak területén milyen ismeretekkel rendelkeznek. A 9. feladat fogalmai mind a huszadik század illetve napjaink eseményeihez kapcsolódtak. A felismerés szintjén viszonylag otthonosan mozognak a diákok, a leggyengébb eredmény a konszolidáció meghatározásánál mutatkozott, a tanulók 34%-a tudta azonosítani a fogalmat. A legmagasabb eredmény a deportálás szó meghatározására született (70%). Ez arra enged következtetni, hogy a témára a történelemtanárok nagy hangsúlyt fektetnek. A 10. feladatban a honfoglalás korát felidéző hiányos szövegbe kellett behelyettesíteni a fogalmakat. Ez a feladat feltételezte a fogalmak ismeretét, megkívánta a szöveg pontos elolvasását és értelmezését is, fogalmak megfelelő hozzárendelését. A látszólag egyszerű feladat összetettsége miatt nehezebbnek bizonyult (46%). 2.2.3. Az eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban 2.2.3.1.

A középiskolások eredményeinek elemzése

A középiskolások teljesítménye (1. ábra) viszonylag kiegyensúlyozott képet mutat, azonban a legtöbb tanuló, a minta egynegyede a 30-40%-ig terjedő kategóriában helyezkedik el. 50%-osnál magasabb teljesítményt csupán a középiskolások valamivel több, mint egynegyede ért el. 800

701

700 569

Létszám (fő)

600

474

500 389

400 300

178

200 100

76

66

7

23

4

0

0-10 11-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71-80 81-90 91-100 Teljesítményszázalék

1. ábra. A középiskolai tanulók megoszlása a követő történelemteljesítmények szerint

A középiskolai tanulók iskolatípus és nyelvoktatás jellege szerinti bontásban elért teljesítménye (8. táblázat) egy 18 százalékpontos sávban helyezkedik el a minta létszámösszetételéből adódóan többnyire az átlag fölött és a normál, illetve alacsony szórásértékek továbbra is az egyes részminták homogenitását jelzik. 8. táblázat. A középiskolai tanulók követő történelem-mérőeszközön elért eredményei képzéstípus és a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban

Képzéstípus

A nyelvoktatás jellege

gimnázium szakközépiskola gimnázium, normál gimnázium, NYEK szakközépiskola, normál szakközépiskola, NYEK gimnázium, kéttannyelvű szakközépiskola, kéttannyelvű


Átlag 52% 39% 56% 48% 38% 40% 46% 46%

Szórás 15% 12% 16% 12% 12% 12% 14% 12%

11

A középiskolások történelemmérésének megtervezésekor azzal számoltunk, hogy bizonyos ismeret- és képességelemek hiánya miatt a nyelvi előkészítő évfolyamra járt és a kéttannyelvű osztályokban tanulók teljesítménye elmarad a normál nyelvoktatásban részesülő társaikétól. A gimnáziumi tanulók esetében ennek megfelelően azt láttuk, hogy a nyelvi előkészítő évfolyam tanulói teljesítménye valamelyest elmarad a gimnáziumi átlagétól, a két tanítási nyelvű osztályba járó gimnazistáké pedig a célnyelven tanult történelem anyanyelven történő adekvát visszaadása képességének kialakulatlansága miatt inkább a középiskolai összátlag közelében található. A szakközépiskolai tanulók eredménymutatói azonban nagymértékben eltértek a várttól. A normál nyelvoktatásban részesülő szakközépiskolások történelemteljesítménye a legalacsonyabb, kismértékben jobb teljesítményt nyújtottak a nyelvi előkészítő osztályba járt tanulók az előző bekezdésben taglalt tényezők ellenére, és a szakközépiskolás kéttannyelvű osztályba járó tanulóknak a legmagasabb a teljesítménye ebben a képzéstípusban, azonos a kéttannyelvű gimnazistákéval. A jelenség magyarázata a korábbi évek elemzéseiben már számszerűsített 3 tapasztalatokban található. A többi készség fejlesztésének és ismeret bővítésének alapját képező szövegértésszövegalkotási, valamint matematikai kompetenciák terén már a bemenetkor is jelentős képességelőnnyel rendelkeznek a kéttannyelvű osztályokba felvett szakközépiskolai tanulók. Az intézményi átlagos teljesítmények képzéstípusonkénti alakulását a 2-3. ábra mutatja. normál

NYEK

Kéttannyelvű

Fővárosi átlag

750

Teljesítmény (standardpont)

700 650

600 550 500 450 400 350

2. ábra. A gimnáziumi képzéstípusú iskolák teljesítményének alakulása

A gimnáziumi képzéstípusú telephelyek eredménye több mint két és félszórásnyi terjedelmen helyezkedik el, a fővárosi átlag alatt azonban csak négy iskola teljesítményét találjuk. A legnagyobb a normál nyelvoktatási jellegű osztályok között a teljesítménykülönbség, a legkisebb, félszórásnyi terjedelmű a kéttannyelvű osztályok elhelyezkedése. A normál nyelvoktatású szakközépiskolai osztályok háromnegyedének a teljesítménye a fővárosi átlag alatt helyezkedik el, míg összességében szűkebb terjedelmen szóródnak a szakközépiskolai tanulók teljesítményei, mint a gimnazistáké. A NYEK-es tanulók képességmegoszlása nem különbözik jelentősen a normál nyelvoktatásúakétól, a kéttannyelvű szakközépiskolásoknak azonban kétharmada átlag feletti teljesítményt ért el.

3

Vö. Elemzés. A fővárosi fenntartású középiskolák 2007. évi kilencedikes bemeneti kompetenciaalapú mérésének eredményei. pp.27-28. URL 2010. december 6-ai megtekintés: http://www.budapestedu.hu/data/cms26823/Elemzes_bemeneti2007.pdf


12

normál

NYEK

Kéttannyelvű

Szakiskola

Fővárosi átlag

750 700

Teljesítmény (standardpont)

650 600 550 500 450 400 350

3. ábra. A szakközépiskolai és szakiskolai képzéstípusú iskolák teljesítményének alakulása

A szakiskolások teljesítménye a két kiugró szélső értéktől eltekintve kiegyensúlyozottan helyezkedik el az átlag alatt és felett, amely tényt nagyrészt ebbe az iskolatípusba járók számára kifejlesztett önálló mérőeszközzel végzett adatgyűjtés is magyarázza. Három iskola kivételével az egyszórásnyi terjedelmen elhelyezkedő teljesítményértékek a mért képességek homogén jellegét támasztják alá. 2.2.3.2. A szakiskolások eredményeinek elemzése A szakiskolai tanulók teljesítménye a képzéstípus specifikumai figyelembetételével kifejlesztett mérőeszköz segítségével két kicsúcsosodás módusz által jelzett alcsoportra oszlik (4. ábra). Az alacsonyabb teljesítményt elért tanulók legszámosabb teljesítménykategóriája a 40-50% közé eső intervallum, a magasabb teljesítménnyel rendelkezőké a 60-70% közötti. Egy tanuló ért el 90% feletti teljesítményt, míg 10% alatti teljesítménnyel nem találkoztunk. 80

71

70 57

Létszám (fő)

60 49

50

45

40 28

30

17

20 10 0

0

7

4

1

0-10 11-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71-80 81-90 91-100 Teljesítményszázalék

4. ábra. A szakiskolai tanulók követő történelemteljesítményének megoszlása


13

2.3. Javaslatok, tapasztalatok Az eredmények alapján az elkövetkezendő két tanév célkitűzése az lehet, hogy a történelmi tudásanyag alkalmazásszintre emelkedjen, valamint a készségfejlesztés és a tudás egyensúlyba kerüljön, ne menjen a készségfejlesztés a tudás rovására. Mindegyik képzéstípusban a történelmi fogalmak ismerete, értelmezése és a tartalmak alkalmazása továbbra is erősítendő terület. A tanulókkal érdemes a feladatok megértését, az ábrák minden apró részletének számbavételével együtt gyakorolni. Tanulóink komoly hiányosságot mutatnak a történelmi fogalmak felidézésében. A 11-12(-13). évfolyamokon a 19-20. század történelmével fognak foglalkozni a tanulók, ahol kiemelten fontos feladat, hogy olyan tudást- és ismeretanyagot sajátítsanak el, amelyet egész életük során tájékozódási kiindulópontként megőrizhetnek. A fogalmak magas szintű ismerete a történelemtanításban legalább olyan hangsúlyos, mint az idegen nyelvek tanulásában a szókincsbővítés. Ahogy idegen nyelveket nem lehet szavak aktív használata nélkül beszélni, úgy nem lehet múlt és jelen gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődéséről beszélni a fogalmak ismerete nélkül. Diákjainknak képesnek kell lenniük összehasonlító elemzéseket, átfogó, általánosító értékítéleteket alkotni a múltról, hogy fogalmi keretekben tudjanak gondolkozni. A kronologikus gondolkodás fejlesztése továbbra is hangsúlyos szerepet játszik a történelemtanításban, annak ellenére, hogy a narratív történelemtanítás szemléletét felváltotta a gazdasági, társadalmi és művelődéstörténeti folyamatok tanulmányozása. Egy történelmi esemény vagy eseménysor tágabb kronológiai sorba való állítása az események rendszerezését és a történelmi dátumok ismeretét tételezi fel. Tanulóinknak több történelmi esemény lineáris vagy vertikális elrendezésének gyakorlása továbbra is javasolt. A mérés viszonylag jó eredménye ellenére a forráselemzés továbbra is kiemelt fejlesztési terület, abból következően, hogy a 19-20. század történetének feldolgozásában több és összetettebb forrásanyag áll a történelemtanárok rendelkezésére, mint bármely más megelőző történeti korral kapcsolatban. Az írott források mellett az audiovizuális anyagok száma megsokszorozódik. A források elemzése, értékelése, vélemények ütköztetése kiemelt feladat a 11/12. évfolyamok történelemtanításában. A forráskritika súlya jelentősen megnövekszik a 20. század történelmének tanulmányozásában a számtalan írott és képi forrásnak és az internet nem mindig áldásos hatásának köszönhetően. A tanulókban fontos kialakítani azt a készséget, hogy önállóan, objektíven és kritikusan tudjanak véleményt formálni múltról és jelenről a rendelkezésre álló gazdag forrásanyag kapcsán.


14

3. HÁTTÉRTÉNYEZŐK A tanulói teljesítményeket befolyásoló tényezek megállapítása céljából háttérkérdőíven gyűjtöttünk adatokat a tanulóktól. A kérdőív, melynek kitöltése önkéntes volt, kitért a tanuló végzettségcéljára, a történelemtanulásra és az az iránti beállítódására, valamint a számítógép-használatra. A háttérkérdőívet kitöltött tanulók iskolatípusonkénti arányát a 9. táblázat tartalmazza. 9. táblázat. A háttérinformációt szolgáltatott tanulók képzéstípus szerinti korrigált adatai Háttéradata Középiskolás Szakiskolás

nincs van nincs van

Fő

Aránya

Átlag

Szórás

140

6%

505

89

2228

94%

494

96

28

10%

496

99

249

90%

500

100

Határozottan jó arányban töltötték ki a háttérkérdőívet a tanulók, és a kitöltöttség arányában nem jelentős az eltérés képzéstípusonként. Annak eldöntésére, hogy a háttéradattal nem rendelkező tanulókra is kiterjeszthetők-e a megállapítások, megvizsgáltuk, eltér-e az ő teljesítményük az ezen adatokkal rendelkezőkétől. Szakiskolások esetén a 4 standardpontnyi teljesítménykülönbség nem szignifikáns, így a megállapítások az összes szakiskolásra érvényesek. Középiskolások esetében azonban a két részcsoport között egyharmad szórásnyi (532–497) statisztikai értelemben már számottevő, szignifikáns teljesítménykülönbséget tapasztaltunk, és emiatt a középiskolásokra levont következtetéseket csak azokra a tanulókra terjeszthettük volna ki, akiktől rendelkezünk háttéradattal, Ezért azt a három iskolát4, melyből a tanulóknak több mint 33%-a nem adott le kérdőívet, kihagyjuk az elemzésből. A tanulók végzettségcélja nagymértékben befolyásolja a tanulás iránti attitűdjüket. Ezen a téren jelentős eltéréseket tapasztaltunk a követő mérés mintájában (10. táblázat). 10. táblázat. A tanulók megoszlása végzettségcél alapján képzéstípus és a nyelvoktatás szerinti bontásban Milyen végzettsé- KözépKözépiskola Gimnázium get szeretnél elér- iskola gimná- szakkö- normál NYEK kéttanni? zium zépiskola nyelvű nincs válasz 7% 6% 6% 6% 5% 9% érettségi 14% 2% 17% 3% 2% 1% középfokú szakmai 22% 6% 26% 7% 7% 1% egyetem 46% 63% 42% 66% 60% 58% több diploma 11% 22% 8% 18% 26% 30%

SzakiskoSzakközépiskola la normál NYEK kéttannyelvű 6% 6% 7% 11% 24% 11% 3% 46% 30% 23% 9% 34% 34% 50% 63% 6% 6% 10% 17% 3%

A szakmai végzettséget nyújtó szakiskola tanulóinak egyharmada a középfokú szakmai végzettséget célozza meg, közel fele azonban érettségit szeretne szerezni, és mintegy egytizede a felsőoktatást tekinti távlati célnak. Ehhez képest a szakképesített munkakör betöltésére nem képesítő gimnáziumi érettségi a gimnazisták 2%-a számára a végzettségcél, a szakközépiskolások körében a csupán az érettségi megszerzéséig továbbtanulni szándékozók aránya pedig majdnem tízszerese a gimnazistákénak, amely tény felvetheti akár a válaszadók pályaorientáltságának hiányosságát is. A válaszok nyelvoktatás jellege szerinti bontása azonban már továbbárnyalja a képet. Mindkét részmintában a normál nyelvoktatásban részesülők végzettségcélja a legalacsonyabb, a kéttannyelvű osztályokba járóké a legmagasabb. A végzettségcél és a történelemmérésen elért teljesítmény között szoros, pozitív összefüggést találtunk. 4

150, 184, 200


15

Az attitűd további fontos összetevője a tantárgy kedveltsége, mely vonatkozásban apró különbségektől eltekintve meglehetősen egységes képet mutatnak a tanulók (11. táblázat). 11. táblázat. A tanulók megoszlása a történelem tantárgy kedveltsége alapján képzéstípus és a nyelvoktatás szerinti bontásban Kedvenc tantárgyaim egyike a történelem. nincs válasz egyáltalán nem jellemző rám általában nem jellemző rám néha igen, néha nem általában jellemző rám mindig jellemző rám

Középiskola

Középiskola Gimnázium Szakközépiskola gimná- szakközép- normál NYEK kéttan- normál NYEK kéttanzium iskola nyelvű nyelvű

Szakiskola

0% 19%

0% 16%

0% 20%

0% 16%

1% 14%

0% 16%

1% 20%

0% 22%

0% 13%

2% 19%

20%

18%

20%

20%

18%

13%

22%

19%

13%

23%

37%

32%

38%

30%

34%

35%

40%

35%

44%

40%

15%

18%

15%

18%

16%

21%

13%

17%

19%

8%

8%

16%

6%

15%

18%

15%

4%

7%

11%

8%

Összességében a legalacsonyabb a normál szakközépiskolások és a szakiskolások körében a történelem kedveltsége, a legmagasabb a gimnazista és a szakközépiskolás kéttannyelvű osztályokba járó tanulóknál. A tantárgy kedveltsége és a tanulói teljesítmények között szintén erős korreláció mutatkozott. Az ismeretelsajátítás és a képességfejlesztés technikáinak hatékonyságára kérdeztünk rá a háttérkérdőív 3. pontján. A válaszok megoszlását a 12. táblázat tartalmazza. 12. táblázat. A tanulók megoszlása a történelem tantárgy tanulásának nehézsége alapján képzéstípus és a nyelvoktatás szerinti bontásban Könnyen tanulom a történelmet. nincs válasz egyáltalán nem jellemző rám általában nem jellemző rám néha igen, néha nem általában jellemző rám mindig jellemző rám

Középiskola 0% 9%

Középiskola Gimnázium Szakközépiskola gimná- szakközép- normál NYEK kéttan- normál NYEK kéttanzium iskola nyelvű nyelvű 0% 0% 1% 0% 0% 1% 0% 0% 6% 10% 4% 8% 7% 10% 12% 6%

Szakiskola 3% 8%

15%

9%

17%

9%

9%

8%

18%

15%

16%

21%

43%

38%

43%

36%

41%

41%

44%

43%

38%

44%

24%

32%

22%

35%

27%

31%

21%

22%

30%

13%

9%

15%

7%

15%

15%

13%

6%

8%

10%

10%

Míg a gimnazistáknak kevesebb, mint egyötöde számára nehéz a történelem, mint tantárgy, a szakközépiskolások és a szakiskolások e kategóriába eső hányada minden bontás szerint meghaladja az egyötödöt, és csupán a kéttannyelvű szakközépiskolások esetén nem több mint a tanulók egynegyede. Az összességében a tanulók többnyire felének vagy annál nagyobb arányának nem túl nehéz tantárgy és az e téren nyújtott teljesítményük szintén szoros összefüggést mutatott. A tantárgy iránti beállítódással kölcsönösen összefügg az annak tanítása során megtapasztalt módszertani változatosság, az érdeklődés fenntarthatóságának megőrzése. A 13. táblázatban az erre a kérdéskörre kapott válaszokat összegeztük.


16

13. táblázat. A tanulók megoszlása a történelemóra változatossága alapján képzéstípus és a nyelvoktatás szerinti bontásban Változatosak a Középtörténelemórák iskola nincs válasz egyáltalán nem jellemző általában nem jellemző néha igen, néha nem általában jellemző mindig jellemző

1% 13%

Középiskola Gimnázium Szakközépiskola gimná- szakközép- normál NYEK kéttan- normál NYEK kéttanzium iskola nyelvű nyelvű 1% 1% 1% 1% % 1% % 1% 12% 13% 16% 5% 8% 14% 13% 11%

Szakiskola 2% 11%

18%

18%

18%

20%

13%

21%

18%

18%

11%

17%

36%

32%

37%

32%

31%

31%

37%

38%

36%

41%

23%

26%

23%

23%

33%

24%

22%

23%

30%

19%

9%

12%

8%

8%

18%

15%

8%

8%

12%

10%

A válaszok megoszlásában a negatív kategóriákban találunk főképp jelentős arányeltolódást ebben a kérdéskörben. Kiugróan változatos élményként élik meg a gimnazista nyelvi előkészítő évfolyamosok a történelemórákat, míg a normál nyelvoktatási jellegű osztályba járó középiskolások mintegy egyharmada számára a történelemórákat nem jellemzi a sokszínűség. A szubjektív befolyásoló tényező hatása egyértelműen kimutatható a teljesítmények közötti különbségekben. A teljesítménnyel való elégedettség a belső motiváltság egyik fontos összetevője, az elsajátítási vágy egyik motorja. Az erre a kérdésre kapott tanulói válaszokat a 14. táblázat tartalmazza. 14. táblázat. A tanulók megoszlása a történelemteljesítményükkel való elégedettségük alapján képzéstípus és a nyelvoktatás szerinti bontásban Elégedett Középvagyok a törté- iskola nelemteljesítmé nyemmel. nincs válasz 1% egyáltalán nem 21% jellemző rám általában nem 22% jellemző rám néha igen, néha 30% nem általában jel18% lemző rám mindig jellemző 8% rám

Középiskola Gimnázium Szakközépiskola gimná- szakközép- normál NYEK kéttan- normál NYEK kéttanzium iskola nyelvű nyelvű

Szakiskola

0% 15%

1% 22%

0% 15%

1% 10%

0% 23%

1% 23%

0% 23%

0% 14%

3% 17%

18%

23%

17%

22%

16%

26%

19%

22%

16%

28%

31%

27%

26%

36%

31%

32%

28%

34%

25%

17%

25%

29%

17%

15%

18%

28%

19%

13%

6%

16%

12%

7%

5%

9%

9%

11%

A gimnazistákra, főképp a normál és NYEK-es osztályok tanulóira inkább jellemző a saját teljesítménnyel való elégedettség, szemben a normál osztályba járó szakközépiskolásokkal, akiknek fele elég erős segítségkérő jelzést küld. E kategória mentén is határozott együttjárás mutatkozott a tanulói teljesítményekkel. Az összefüggések áttekintése után önálló, összevont változót hoztunk létre a fenti 5 változó bevonásával annak megállapítására, milyen mértékben magyarázzák azok az egyes tanuló teljesítmények közötti összefüggéseket. Bár az összevont motivációs változó magyarázóértéke nem azonos mértékű a középiskolások, és a szakiskolások esetében, mindkét részminta esetén az összefüggés szignifikáns. A teljesítmények és a standardizált motivációs index tanulónkénti összefüggéseit a 5-6. ábra tartalmazza.


17

Teljesítmény standardpontban

900 800 700 600 500 400 300 200 100 -3,5

-2,5

-1,5 -0,5 0,5 1,5 Standard motivációs index

2,5

3,5

5. ábra. A középiskolai tanulók történelemteljesítményének és motivációindexének összefüggése

Teljesítmény standardpontban

900 800 700 600 500

400 300 200 100 -3,5

-2,5

-1,5 -0,5 0,5 1,5 Standard motivációs index

2,5

3,5

6. ábra. A szakiskolai tanulók történelemteljesítményének és motivációindexének összefüggése

Az összefüggés a pontfelhőre illesztett regressziós egyenes alapján lineáris, tehát, jellemzően az alacsony motivációs értékekhez alacsony teljesítmények párosulnak, de az összefüggés nem törvényszerű. Általánosságban megállapítható, hogy a motivációindex az egyes tanulói teljesítmények közötti különbségek 17%-át megmagyarázza az azonos képességű középiskolások, és 5%-át a szakiskolások körében. A kérdőíven információt kértünk a tanulóktól a számítógép-használati szokásaikról is (7. ábra). Középiskolások

nincs válasz 0%

napi három óránál többet 20%

napi kéthárom órát 26%

semennyit 2%

napi egy óránál kevesebbet 14%

Szakiskolások

nincs válasz 2%

napi három óránál többet 34%

napi egy-két órát 38%

semennyit 1%

napi egy óránál kevesebbet 14%

napi egy-két órát 27% napi kéthárom órát 22%

7. ábra. A középiskolai és szakiskolai tanulók napi számítógép-használati és internetezési szokásainak megoszlása Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.

18

Míg mindkét részminta egyhatoda legfeljebb napi egy órát tölt számítógép előtt, a középiskolások ötöde, valamint a szakiskolások harmada számára ez az időmennyiség több mint három óra. A középiskolások közül szembetűnően alacsonyabb a kéttannnyelvű osztályok tanulói között a napi három óránál többet számítógépezők aránya (15. táblázat). 15. táblázat. A tanulók megoszlása a napi számítógépezésre fordított idő alapján iskolatípus és a nyelvoktatás szerinti bontásban Mennyi időt Középtöltesz naponta iskola számítógépezéssel? nincs válasz 0% semennyit 2% napi egy óránál 14% kevesebbet napi egy-két órát 38% napi két-három 26% órát napi három órá20% nál többet

Középiskola Gimnázium gimnászakkö- normál NYEK kéttanzium zépiskola nyelvű

Szakközépiskola normál NYEK kéttannyelvű

Szakiskola

1% 2% 15%

0% 2% 14%

1% 3% 13%

1% 1% 16%

0% 2% 16%

0% 2% 15%

0% 2% 14%

0% 1% 10%

2% 1% 14%

44% 25%

36% 26%

44% 25%

43% 23%

45% 26%

36% 25%

34% 29%

46% 26%

27% 22%

14%

22%

14%

16%

10%

23%

21%

17%

34%

A középiskolások majdnem fele átlagban napi legalább két órát tölt a számítógéppel, melyben nagyobb hányadban képviseltetik magukat a szakközépiskolások, közülük is kiváltképp a normál és a nyelvi előkészítő osztályos tanulók. A számítógépezés és annak a történelemtanulásban való igénybevételére vonatkozó válaszokat közös ábrán megjelenítve láthatjuk (8. ábra), hogy a tanulók egyhatoda egyáltalán nem használ számítógépet a történelemórára készülve. 60%

számítógépezés, középiskolás ebből történelemtanulás, középiskolás számítógépezés, szakiskolás ebből történelemtanulás, szakiskolás

50%

Gyakoriság

40% 30%

20% 10% 0%

semennyit

napi egy napi egy-két napi kétóránál órát három órát kevesebbet

napi három óránál többet

8. ábra. A középiskolai és szakiskolai tanulók napi számítógép-használati és internetezési szokásainak megoszlása

Tekintve, hogy a szabadidő jelentős részében a tanulók használják a számítógépet, a tárgy IKT-eszközökkel extenzívebben támogatott oktatása még jelentős tartalékokat rejteget. Ez különösen igaz a szakiskolásokra, akiknek egynegyede soha nem veszi igénybe az internet nyújtotta támogatást a történelem tanulásához. A történelem tantárgy kedveltségére azzal kérdeztünk rá, hogy abba kívánják-e a tanulók hagyni a történelem tanulását amilyen hamar csak lehet. A tantárgy iránti beállítódást tükröző válaszok megoszlása a 9. ábrán látható.


19

nincs válasz

Középiskola

7%

70%

Gimnázium 10% Gimnázium, kéttannyelvű 7% Gimnázium, NYEK

igen 22%

72%

18%

78%

15%

10%

77%

Gimnázium, normál 10%

13%

68%

Szakközépiskola 7%

Szakközépiskola, kéttannyelvű

nem

21%

70%

11%

23%

76%

13%

Szakközépiskola, NYEK 6%

71%

23%

Szakközépiskola, normál 7%

69%

24%

Szakiskola 10%

0%

85%

20%

40%

6%

60%

80%

100%

Gyakoriság 9. ábra. A történelemtanulás mielőbbi befejezésének igénye a középiskolai és szakiskolai tanulók között

A tanulók kétharmadának, a szakiskolások több mint négyötödének pozitív a hozzáállása a történelemtanuláshoz. A középiskolások közül a nyelvi előkészítő osztályba járók, valamint iskolatípustól függetlenül a kéttannyelvű osztályok tanulói között a legalacsonyabb az aránya a történelemtanulástól mielőbb megszabadulni vágyóknak. A történelemmel kapcsolatos céljaikról is megkérdeztük a tanulókat (10. ábra). Középszintű érettség i

80%

Emelt szintű érettség i

Egyetemi végzettség

70% Gyakoriság

60% 50% 40% 30% 20% 10%

0% gimná- szakközép- normál zium iskola Középiskola

Középiskola

NYEK

kéttannyelvű

normál

Gimnázium

NYEK

kéttannyelvű

Szakközépiskola

Szakiskola

10. ábra. A történelemmel kapcsolatos célok megoszlása a középiskolai és szakiskolai tanulók között

Nem meglepő, hogy a szakiskolások számára jelenti a legkevésbé vonzó távlatokat a történelem, bár akadt közöttük, aki az érettségi megszerzését célként tűzte ki középszintű történelemvizsgával. A középiskolások több mint kétharmada számára a középszintű érettségi a cél, az emelt szintű érettségit már csak alig több mint 10%-uk szeretné elérni. A képet árnyalja, hogy a részminták közül a kéttannyelvű gimnazisták körében a legalacsonyabb a csak középszintű történelemérettségi mint cél, és épp ezen tanulók körében a legmagasabb az emelt szintű érettségi és a történelemigényes diploma megszerzésének aránya is. A szakközépiskolások között és a kéttannyelvű osztályok tanulói között a legvonzóbb az emelt szintű érettségi, de nincs jelentős különbség a történelemigényes diplomára vágyók között a nyelvoktatás jellege szerint bontott részmintákban.


20

4. TÖRTÉNELEMI KOMPETENCIÁK FEJLŐDÉSÉNEK MÉRTÉKE A fővárosi mérési rendszer longitudinális vizsgálati iránya lehetővé teszi, hogy ugyanazon tanulók képességfejlődését két mérési ponton is meg tudjuk vizsgálni. Ez egyfelől lehetőséget biztosít a fejlődés mértékének megállapítására tanulónként, másfelől visszajelzésül szolgál az iskolának a folyó fejlesztés hatékonyságáról. A bemeneti és a követő minta összekapcsolása után mindkét mérés során 2493 tanuló eredményét lehetett összekapcsolni. Egy szakiskola ebből az összehasonlításból kimarad, mert a követő mérés során középiskolai feladatlapot töltöttek ki a tanulói, egy gimnázium pedig, mert csak olyan tanulói vettek részt a követő mérésben, akik a bemeneti mérésben nem szolgáltattak adatot.

Követő teljesítmények (standardpont)

Az összes tanuló 2008. és a 2010. évi mért eredményeit együttesen megjelenítő 11. ábrán láthatjuk, hogy a két teljesítmény között erős összefüggés mutatkozott meglehetősen széles szóródás mellett. 900 800 700 600 500 400 300 200 200

300

400

500

600

700

800

900

Bemeneti teljesítmények (standardpont)

11. ábra. A 2008. és a 2010. történelemmérés tanulónkénti standardpontban kifejezetett eredményei

A vízszintes tengelyen ábrázolt bemeneti és a függőleges tengelyen elhelyezkedő követő mérés standardizált tanulói teljesítményeredményei egyaránt nagyon széles, több mint hatszórásnyi terjedelmen találhatók. A pontfelhőre illesztett regressziós egyenes meredeksége mutatja az összefüggés erősségét a két eredmény között. Ez alapján megállapítható, hogy a 10. év végi teljesítményt az összes tanuló teljesítményét alapul véve a bemeneti képességszint 27%-ban meghatározta. Az összefüggés további vizsgálata az eredmények iskolatípusonkénti elemzésével végezhető el (12-14. ábra). A gimnazista tanulók teljesítményeit szemlélve látható, hogy mindkét évben a magasabb értékek jellemzőek rájuk, de ezek az értékek igencsak széles sávban, időnként extrém módon szóródnak. A gimnazista tanulók esetében a bemeneti teljesítmény 23%-ban megmagyarázza az egyéni teljesítmények közötti különbségeket. A gimnazistákéval egybevetve a szakközépiskolások teljesítménye (13. ábra) egyfelől tömörebb eloszlást mutat, másfelől szemmel láthatóan alacsonyabb is mindkét mérés során. Az alacsonyabb teljesítmények homogénebb összetételű mintán születtek, erősebb szóródás az amúgy nem túl számos magasabb teljesítménykategóriákban található. A teljesítmények közötti összefüggés 21%-ot kissé meghaladó mértékű.


21

Követő teljesítmények (standardpon)

900 800 700 600 500 400 300 200 200

300

400

500 600 700 800 Bemeneti teljesítmények (standardpont)

900


12. ábra. A 2008. és a 2010. történelemmérés gimnáziumi tanulónkénti standardpontban kifejezetett eredményei

900 800 700 600 500 400 300 200 200

300

400


900

13. ábra. A 2008. és a 2010. történelemmérés szakközépiskolás tanulónkénti standardpontban kifejezetett eredményei

A szakiskolások meglehetősen heterogén összetételű képességmegoszlását tapasztaljuk az összefüggés-vizsgálatokban (14. ábra).


900 800 700 600 500

400 300 200 200

300

400


900

14. ábra. A 2008. és a 2010. történelemmérés szakközépiskolás tanulónkénti standardpontban kifejezetett eredményei


22

Ezt alátámasztja az a tény is, hogy esetükben a két teljesítmény közötti magyarázóerő már mindössze 16%-nyi. Az a tény, hogy a bemeneti teljesítmények jelentős többsége átlag alatti, míg a követőknek csak fele, a számítás és a mérés módjában rejlik: míg a bemeneti mérés azonos mérőeszközzel készült, a követő mérés során a szakiskolások a számukra fejlesztett mérőeszközön szolgáltattak bizonyítékot képességeik fejlettségéről. A bemeneti és a követő mérés standard teljesítménypontjait iskolai szinten az iskolatípus és a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban képzett indikátorként számítottuk ki. Így egy iskolának annyi adata született ahány képzéstípussal, ezen belül külön-külön ahány nyelvoktatás szerint különböző tanterv alapján működik. Ezeket az eredményeket tartalmazza a mellékletek 3-4. táblázata. Csillaggal jelöltük azokat az adatokat, amelyek kevesebb mint 8 tanulótól származnak, így már nem szolgáltatnak kellő bizonyossággal kiterjeszthető érvényességet az iskola többi tanulójának képességét illetően. Tekintettel arra, hogy az összehasonlíthatóság érdekében csak azon tanulók eredményeit vettük a számítás során tekintetbe, akiknek mindkét mérési pontról rendelkezünk adatával, az iskolai átlagos standardpont mellett feltüntettük annak konfidencia-intervallumát is. Ez az intervallum azt, a résztvevő tanulók számával fordítottan arányos szélességű teljesítményterjedelmet jelenti, amelyen belül biztonsággal megállapítható a teljesítmény. A konfidenciaintervallum (15. ábra) a szakiskolások esetében nőtt valamelyest a számítás módjából következőleg, tehát a részminták a vizsgált képességek fejlődése tekintetében nem váltak két tanév során heterogénebbé. Fővárosi bemeneti Fővárosi követő Gimnázium bemeneti Gimnázium követő Gimnázium normál bemeneti Gimnázium nomál követő Gimnázium NYEK bemeneti Gimnázium NYEK követő Gimnázium kéttannyelvű bemeneti Gimnázium kéttannyelvű követő Szakközépiskola bemeneti Szakközépiskola követő Szakközépiskola normál bemeneti Szakközépiskola normál követő Szakközépiskola NYEK bemeneti Szakközépiskola NYEK követő Szakközépiskola kéttannyelvű … Szakközépiskola kéttannyelvű … Szakiskola bemeneti Szakiskola követő 400 420 440 460 480 konfidencia intervallum átlag alatti terjedelme

500 520 540 560 580 600 konfidencia intervallum átlag feletti terjedelme

620

15. ábra. A 2008. és a 2010. történelemmérés összesített, képzéstípusonkénti, valamint azon belül a nyelvoktatás jellege szerinti standardpontban kifejezetett átlagai és konfidencia-intervallumai

Az iskolánkénti részminták teljesítményeredményeit táblázatban egybevetettük három (szakiskola esetén csak kettő) abszolút teljesítményértékkel. Az abszolút teljesítmények konfidenciaintervallumával való legalább részleges egybeesés segítségével megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy az adott telephely átlaga szignifikánsan eltér-e a (1) fővárosi összesített, (2) a képzéstípusonkénti, valamint (3) azon belül a nyelvoktatás jellege szerint azonos osztályba járó tanulók átlagos fejlettségétől. A kapott értékeket a mellékletek 5. táblázata tartalmazza. Végül a részmintákra jellemző összefüggések ismeretében kiszámítottuk, a bemeneti értékhez képest milyen teljesítményt várhattunk a tanulóktól átlagos fejlődést előrevetítve. A kapott értékeket szintén azok konfidencia-intervallumaik és a követő mérés konfidencia-intervallumainak legalább részleges egybevetésével megállapítható, mely iskolában értek el a tanulók szignifikánsan


23

jobb eredményt, hol nem különbözik számottevően a teljesítmény a várt értéktől, és melyik iskolákban maradt el jelentős mértékben a teljesítmény az elvárható szinttől. Az iskolánkénti részminták szerinti értékeket a mellékletek 4. táblázata tartalmazza. Fővárosi szinten megállapítható, hogy az iskolánkénti részminták közel kétharmada esetében a tanulók a várt fejlődést érték el (16. ábra).

magasabb 16%

alacsonyabb 23%

ugyanolyan 61%

16. ábra. A követő mérés során elért eredmény iskolánkénti részmintánként a bemeneti mérés alapján várható eredményhez képest

Magasabb eredményt az iskolák több mint egyhetedében értek a tanulók, és közel az iskolák negyedében a teljesítmény elmaradt a várttól. Az eredmények iskolatípusonkénti vizsgálata alapján látható, hogy az elmaradás jelentős része a szakközépiskolákban jelentkezik (17. ábra). 100%

90%

34%

8%

38%

63%

80%

Az iskolák aránya

70% 60%

magasabb

59%

54%

50%

ugyanolyan alacsonyabb

40% 30% 29%

20% 10%

0%

8%

6%

gimnázium

szakközépiskola

szakiskola

17. ábra. A követő mérés során elért eredmény képzéstípusonként a bemeneti mérés alapján várható eredményhez képest

Itt találjuk a legmagasabb arányban a várt értéktől jelentős mértékben el nem térő iskolákat, azonban itt a legalacsonyabb a jobb eredményt elért iskolák aránya is. Közel azonos mintázatot mutat ebben a bontásban a gimnáziumi és a szakiskolai részminta, melyben egyaránt egyharmadot meghaladó arányban találhatók a szignifikánsan magasabb átlagteljesítményt elért iskolák, és az elmaradó teljesítményt nyújtók aránya is töredéke a szakközépiskolák esetén tapasztaltaknak. A nyelvoktatás jellegének elemzési szempontja szerinti bontás alapján látható, hogy a legnépesebb kategória a normál nyelvoktatásban részesülő szakközépiskolásoké, ahol a legnagyobb arányú lemaradás képződik (18. ábra) A normál nyelvoktatású osztályokba járó tanulók iskolánkénti eredményei közel fele-fele arányban oszlanak meg a várttól nem különböző, és annál szignifikánsan jobb kategóriák között. A gimnazista NYEK-es osztályok 90%-a szintén a várt vagy annál jobb eredményt ért el. A kéttannyelvű osztályok esetében a NYEK-eshez hasonló eredményt vártunk, az idei mérés során a gimnazisták körében tapasztalt nagyobb elmaradás a minta csekély volta (4 iskola) miatt ennyire szembetűnő. A


24

szakközépiskolák nyelvi előkészítő évfolyamos és kéttannyelvű osztályaiba járó tanulók teljesítménye között mindhárom kategóriában nagy a különbség. alacsonyabb

100% 90%

44%

30%

75%

ugyanolyan 5%

Az iskolák aránya

9% 68%

80% 70%

14%

38%

79%

55%

60%

60% 50%

magasabb

54%

56%

40%

40%

30% 20%

25%

10%

23%

10%

0%

gimn. normál

7%

gimn. NYEK gimn. kétt. szakk. norm szakk. NYEK szakk.kétt.

8%

szakiskola

18. ábra. A követő mérés során elért eredmény a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban a bemeneti mérés alapján várható eredményhez képest

Javasoljuk azon intézmények pedagógusainak, munkaközösségeinek, amelyek a szignifikánsan gyengébb teljesítményt elért iskolák tanulóinak képességfejlesztésével foglalkoznak, szakmaimódszertani, valamint nevelési jó gyakorlatok átvétele érdekében vegyék fel a kapcsolatot az azokban az iskolákban tanító kollégáikkal, ahol az elért teljesítmény számottevően magasabb, mint amit várni lehetett a bemeneti teljesítmények alapján, tehát sikeresebben folyik a tanulók kompetenciafejlesztése.


25

5. MELLÉKLETEK 1. táblázat. A középiskolai tanulók követő történelem-mérőeszköz egyes itemein elért eredményei iskolatípus és a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban Iskolatípus

Item

gimnázium átlag szórás

szakközépiskola átlag szórás

gimnázium, normál átlag szórás

gimnázium, NYEK átlag szórás

A nyelvoktatás jellege szakközépis-kola, szakközépis-kola, normál NYEK átlag szórás átlag szórás

gimnázium, kéttannyelvű átlag szórás

szakközépiskola, kéttannyelvű átlag szórás

1.

27%

44%

19%

40%

26%

44%

31%

46%

12%

33%

25%

43%

22%

42%

43%

50%

2.

20%

40%

14%

34%

20%

40%

21%

41%

8%

27%

20%

40%

17%

38%

25%

43%

3.

23%

42%

13%

34%

23%

42%

31%

47%

4%

20%

22%

41%

12%

33%

36%

48%

4.

6%

23%

3%

18%

8%

27%

3%

16%

2%

13%

3%

18%

4%

21%

14%

35%

5.

17%

37%

10%

30%

17%

37%

19%

39%

5%

22%

14%

35%

12%

33%

30%

46%

6.

33%

47%

15%

36%

35%

48%

26%

44%

12%

33%

17%

37%

36%

48%

30%

46%

7.

27%

44%

12%

33%

30%

46%

19%

40%

9%

28%

14%

34%

25%

43%

29%

46%

8.

59%

49%

38%

49%

55%

50%

63%

49%

23%

42%

54%

50%

71%

46%

68%

47%

9.

25%

43%

13%

33%

21%

40%

37%

48%

5%

23%

19%

39%

22%

42%

37%

48%

10.

61%

49%

43%

49%

60%

49%

65%

48%

30%

46%

57%

50%

57%

50%

61%

49%

11.

17%

38%

12%

32%

18%

39%

17%

37%

12%

32%

11%

32%

13%

34%

16%

37%

12.

52%

50%

33%

47%

54%

50%

49%

50%

29%

46%

35%

48%

46%

50%

48%

50%

13.

70%

46%

49%

50%

70%

46%

68%

47%

44%

50%

53%

50%

73%

45%

59%

49%

14.

56%

50%

32%

47%

56%

50%

53%

50%

27%

45%

37%

48%

63%

49%

39%

49%

15.

34%

47%

18%

38%

37%

48%

27%

44%

16%

37%

19%

39%

35%

48%

22%

42%

16.

65%

48%

52%

50%

71%

45%

58%

50%

55%

50%

48%

50%

55%

50%

58%

50%

17.

78%

41%

73%

44%

80%

40%

75%

43%

71%

45%

76%

43%

78%

42%

76%

43%

18.

66%

47%

53%

50%

73%

44%

59%

49%

57%

50%

48%

50%

47%

50%

53%

50%

19.

80%

40%

72%

45%

85%

36%

73%

44%

73%

45%

71%

46%

71%

46%

73%

44%

20.

75%

43%

68%

47%

79%

41%

75%

44%

68%

47%

67%

47%

60%

49%

70%

46%

21.

76%

43%

67%

47%

75%

43%

81%

39%

63%

48%

71%

45%

71%

46%

71%

46%


26

Iskolatípus

Item








22.

61%

49%

38%

49%

63%

48%

62%

49%

36%

48%

40%

49%

47%

50%

42%

50%

23.

82%

39%

69%

46%

84%

37%

79%

41%

68%

46%

69%

46%

78%

42%

72%

45%

24.

89%

31%

76%

43%

88%

32%

91%

28%

73%

45%

77%

42%

90%

30%

87%

34%

25.

40%

49%

19%

39%

48%

50%

29%

46%

19%

39%

19%

39%

25%

43%

21%

41%

26.

67%

47%

47%

50%

69%

46%

63%

48%

45%

50%

49%

50%

66%

48%

49%

50%

27.

86%

34%

76%

43%

86%

34%

87%

34%

73%

44%

78%

41%

85%

36%

84%

37%

28.

55%

50%

34%

47%

61%

49%

45%

50%

31%

46%

35%

48%

48%

50%

48%

50%

29.

74%

44%

59%

49%

77%

42%

67%

47%

57%

50%

60%

49%

73%

45%

70%

46%

30.

69%

46%

49%

50%

68%

47%

73%

45%

44%

50%

54%

50%

64%

48%

59%

49%

31.

73%

44%

65%

48%

76%

43%

68%

47%

65%

48%

63%

48%

72%

45%

67%

47%

32.

67%

47%

56%

50%

73%

44%

63%

48%

63%

48%

46%

50%

52%

50%

56%

50%

33.

25%

43%

28%

45%

26%

44%

25%

43%

25%

43%

32%

47%

21%

41%

30%

46%

34.

65%

48%

56%

50%

68%

47%

65%

48%

62%

49%

48%

50%

54%

50%

54%

50%

35.

9%

28%

6%

23%

13%

33%

3%

18%

6%

24%

5%

21%

2%

15%

7%

26%

36.

61%

49%

49%

50%

67%

47%

51%

50%

53%

50%

44%

50%

53%

50%

41%

49%

37.

66%

47%

52%

50%

75%

44%

52%

50%

57%

50%

43%

50%

56%

50%

54%

50%

38.

59%

49%

46%

50%

72%

45%

38%

49%

53%

50%

36%

48%

47%

50%

47%

50%

39.

42%

49%

34%

47%

51%

50%

33%

47%

38%

49%

28%

45%

25%

43%

32%

47%

40.

60%

49%

36%

48%

65%

48%

53%

50%

36%

48%

34%

47%

52%

50%

46%

50%

41.

54%

50%

28%

45%

60%

49%

43%

50%

27%

44%

26%

44%

46%

50%

40%

49%

42.

57%

50%

37%

48%

60%

49%

55%

50%

36%

48%

39%

49%

48%

50%

42%

49%

43.

37%

48%

21%

41%

41%

49%

29%

45%

21%

41%

20%

40%

34%

48%

25%

44%

44.

39%

49%

24%

43%

47%

50%

26%

44%

24%

43%

24%

43%

30%

46%

25%

43%

45.

36%

48%

23%

42%

43%

50%

25%

43%

24%

43%

21%

41%

26%

44%

25%

44%

46.

39%

49%

15%

35%

46%

50%

33%

47%

15%

35%

12%

33%

21%

41%

25%

43%

47.

57%

50%

46%

50%

65%

48%

47%

50%

46%

50%

44%

50%

43%

50%

51%

50%

48.

72%

45%

65%

48%

77%

42%

66%

48%

67%

47%

60%

49%

64%

48%

67%

47%


27

Iskolatípus

Item








49.

56%

50%

50%

50%

62%

49%

47%

50%

49%

50%

51%

50%

52%

50%

56%

50%

50.

76%

42%

65%

48%

80%

40%

76%

43%

66%

47%

64%

48%

63%

49%

67%

47%

51.

69%

46%

56%

50%

75%

43%

63%

48%

58%

49%

53%

50%

55%

50%

65%

48%

52.

20%

40%

6%

23%

28%

45%

9%

29%

6%

23%

6%

24%

11%

32%

7%

26%

2. táblázat. A szakiskolai tanulók követő történelem-mérőeszköz egyes itemein elért eredményei Item 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Átlag

Szórás

80% 64% 55% 49% 65% 79% 68% 46% 44% 45% 9% 1% 86% 88% 84% 73% 76% 77%

40% 48% 50% 50% 48% 41% 47% 50% 50% 50% 28% 10% 34% 32% 36% 45% 43% 42%

Item 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.


Átlag

Szórás

73% 62% 57% 71% 66% 35% 71% 66% 23% 45% 30% 47% 55% 25% 90% 46% 29% 22%

44% 49% 50% 45% 47% 48% 45% 48% 42% 50% 46% 50% 50% 43% 30% 50% 45% 42%

Item 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54.

Átlag

Szórás

15% 17% 22% 17% 21% 12% 19% 49% 2% 53% 61% 70% 62% 34% 63% 27% 21% 73%

36% 38% 41% 38% 41% 32% 40% 50% 13% 50% 49% 46% 49% 47% 48% 45% 41% 45%

28

3. táblázat. A követő történelemmérés iskolánkénti teljesítményeinek alakulása a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban Gimnázium normál Kód

Iskola neve

átlag

szórás

NYEK átlag

Szakközépiskola kéttannyelvű

szórás

átlag

szórás

normál átlag

szórás

NYEK átlag

kéttannyelvű

szórás

136

Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

452

81

101

Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola

496

57

435

97

102

Békésy György Szakközépiskola

431

55

466

48

493

86

471

57

472

45

543

93

519

90

495

61

427

51

449

91

510

95

586

16

450

86

508

86

524

84

146 147 103 148 149

Berzeviczy Gergely Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Kollégium

106

Budai Középiskola

525

113

615

73

150

Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola

621

96

604

31

151

Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola

476

84

152

Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

419

58

153

Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

386

81

155

Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola

454

64

477

81

107

Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola

494

92

482

96

200

Eötvös József Gimnázium

104

Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola

493

71

426

68

689

87


501

75

437

Szakiskola

átlag

szórás

564

55

445

91

87

500

átlag

szórás

545

71

515

78

488

112

539

174

492

79

490

97

539

92

75

841

29

Gimnázium normál Kód 108 158 159 160 161 162 163 165 166 111 167

Iskola neve Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépiskola Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

átlag

683

szórás

NYEK átlag

szórás

Szakközépiskola kéttannyelvű átlag

szórás

Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola és Szakiskola Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 523

NYEK

kéttannyelvű

átlag

szórás

átlag

szórás

433

102

421

72

466

75

445

84

414

74

532

58

492

62

408

50

458

67

504

70

493

47

447

65

434

61

572

87

575

85

419

57

473

68

481

31

464

67

Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola

460

98

113

Jelky András Ruhaipari és Művészeti Szakközépiskola

446

64

168

Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola

467

69

432

44

474

91

664

86

527

73

116 117

szórás

átlag

szórás

532

100

582

47

487

48

556

76

570

87

455

98

528

106

550

10

121

137

115

átlag

77

Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium

Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola

normál

Szakiskola

Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium


512

485

98

95

30

Gimnázium normál Kód

Iskola neve

átlag

szórás

NYEK átlag


szórás

átlag

szórás

normál

NYEK

kéttannyelvű

átlag

szórás

átlag

szórás

169

Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium

448

75

473

64

121

Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola

488

68

495

75

138

Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakközépiskola

705

79

119

Kossuth Lajos Gimnázium

570

90

172

Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

556

97

527

67

174

Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola

563

64

502

74

120

Kölcsey Ferenc Gimnázium

122

Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola

201

Madách Imre Gimnázium

140

546

54

569

63

549

124

507

65

Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola

483

67

492

80

177

Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola

407

90

425

54

123

Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium

430

62

415

74

178

Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textilipari Szakközépiskola és Szakiskola

453

53

441

102

124

Nagy László Általános Iskola és Gimnázium

156

Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola

508

72

492

91

125

Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium

141

Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola

498

94

514

99

530

93


szórás

600

112

átlag

szórás

511

104

522

174

527 64

67

átlag

582

441 619

Szakiskola

571

498

63

99

545

91

31

Gimnázium normál Kód

Iskola neve

átlag

szórás

190

Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

463

66

142

Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola

179 133 180 181 126 127 183 184 185 186

NYEK átlag

kéttannyelvű

szórás

Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola és Gimnázium Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Petőfi Sándor Gimnázium Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pogány Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építészeti, Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázium

143

Szabómester Szakképző Iskola

188

Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola

129

Széchenyi István Gimnázium

189 130

586

112

501

Szakközépiskola

átlag

szórás

normál

NYEK

kéttannyelvű

átlag

szórás

átlag

szórás

461

55

483

13

501

87

484

90

463

71

520

91

503

69

465

68

429

67

453

73

547

89

461

77

523

69

436

64

436

97

505

28

445

56

460

63

502

71

470

93

445

72

475

86

509

67

461

77

441

78

Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola

425

51

428

89

Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium

482

86

480

49

70


533

átlag

szórás

átlag

szórás

463

83

492

98

456

61

455

80

455

104

84

404

522

Szakiskola

74

32

Gimnázium normál Kód 191 192

Iskola neve

átlag

Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon

509

szórás

NYEK átlag


szórás

átlag

szórás

normál

NYEK

Szakiskola kéttannyelvű

átlag

szórás

átlag

szórás

456

75

432

81

544

93

átlag

szórás

Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola

530

77

194

Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola

402

85

443

112

409

29

464

39

539

97

518

88

463

31

501

93

511

71

455

67

461

50

131 132 195

Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Szakközépiskola Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola

444

szórás

519

84

442

113

377

63

527

52

178

193

144

átlag

87

459

74

134

Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola

531

99

489

78

196

Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola

511

91

448

56

490

66

199

Veres Pálné Gimnázium

569

83

517

42

197

Vörösmarty Mihály Gimnázium

630

105

525

82

198

Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

453

99

530

136

476

145

157

Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola

759

135

Zrínyi Miklós Gimnázium

519

72

613

38

596

112

543

88

468

83

481

85

500

100

Fővárosi


526

99

530

87

33

4. táblázat. A bemeneti és követő történelemmérés iskolánkénti teljesítményeinek alakulása a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban

Iskola neve Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola Békésy György Szakközépiskola Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Budai Középiskola Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola Jelky András Ruhaipari és Művészeti Szakközépiskola

Kódja

Gimnázium normál 9. évf.

10. évf.

NYEK 9. évf.

10. évf.

Szakközépiskola kéttannyelvű 9. évf.

10. évf.

normál 9. évf.

10. évf.

NYEK 9. évf.

10. évf.

102

552 496 515* 435* (533; 571) (479; 513) (465; 564) (387; 483) 448 431 449* 461* (435; 462) (418; 444) (433; 465) (438; 484)

103

481* 519* 489 495 (460; 501) (486; 553) (469; 508) (482; 509)

101

kéttannyelvű 9. évf.

10. évf.

476 503 460 448 (458; 493) (490; 515) (437; 483) (433; 463) 558 524 631* 618* 544 488 512 463 605 508 106 (535; 582) (487; 562) (604; 658) (586; 651) (520; 568) (466; 510) (484; 540) (442; 484) (578; 632) (485; 531) 104

107

490 491 509* 482* 576* 511* (474; 505) (473; 509) (482; 535) (446; 519) (554; 599) (481; 542)

108

498 408 449* 421* (481; 515) (385; 431) (411; 488) (385; 457)

111

113


Szakiskola 9. évf.

10. évf.

422 512 (411; 434) (487; 536)

396* 519* (373; 420) (484; 554)

445 536 (422; 467) (513; 558)

571 572 622 575 (544; 597) (553; 591) (603; 642) (559; 590) 436 442 520* 486* (415; 458) (422; 463) (488; 553) (469; 503)

34

Iskola neve Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium

Kódja


10. évf.

NYEK 9. évf.

10. évf.


10. évf.

normál 9. évf.

10. évf.

NYEK 9. évf.

10. évf.


10. évf.

115

454 432 495 477 (439; 470) (417; 446) (479; 512) (455; 500)

116

555* 685* 533 527 567 485 (514; 597) (652; 719) (510; 557) (508; 547) (544; 590) (452; 518)

117

Szakiskola 9. évf.

504* 547* (471; 537) (539; 556)

593 508 (579; 606) (493; 522)

Kossuth Lajos Gimnázium

622 570 119 (599; 645) (547; 593)

Kölcsey Ferenc Gimnázium Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium

618 546 611 569 608 549 120 (578; 659) (527; 565) (597; 625) (555; 583) (586; 629) (520; 577)

121

510 481 552 490 (473; 548) (462; 499) (537; 566) (477; 504)

122

480 441 467* 503* (448; 512) (421; 461) (404; 530) (470; 535)

123

494 427 501 414 (478; 510) (414; 439) (484; 519) (398; 430)

Nagy László Általános Iskola és Gim566 530 532 490 názium 124 (544; 588) (508; 553) (518; 547) (473; 506) Német Nemzetiségi Gimnázium és 628 534 Kollégium 125 (601; 655) (515; 554)


10. évf.

35

Iskola neve

Kódja


10. évf.

NYEK 9. évf.

10. évf.

Petőfi Sándor Gimnázium Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

592 586 579 507 126 (565; 619) (558; 614) (566; 592) (488; 527)

Széchenyi István Gimnázium Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Szakközépiskola Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola

523 527 541 527 129 (504; 542) (513; 541) (516; 566) (503; 551)

Zrínyi Miklós Gimnázium Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

523 514 534 613 135 (502; 543) (492; 535) (513; 555) (599; 626)


127

10. évf.

normál 9. évf.

10. évf.

NYEK 9. évf.

10. évf.


10. évf.

505 482 480 481 532 518 (488; 521) (466; 499) (463; 496) (468; 494) (514; 549) (489; 547)

131

480* 451* 526 538 (455; 504) (434; 467) (500; 551) (513; 563)

132

461 463 531 507 576 511 (450; 473) (453; 474) (491; 571) (470; 544) (560; 593) (497; 526)

133

490 460 499 520 (478; 503) (446; 474) (472; 527) (491; 549)

134

531 531 499 478 (513; 550) (509; 553) (483; 514) (463; 494)


9. évf.

10. évf.

554* 530* 503 461 556 516 (498; 610) (485; 575) (484; 522) (438; 485) (530; 583) (496; 536)

130

136

Szakiskola

510 458 (475; 545) (436; 480)

446 546 (425; 466) (524; 567) 36

Iskola neve Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakközépiskola Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola Szabómester Szakképző Iskola

Kódja


10. évf.

NYEK 9. évf.

10. évf.


137

10. évf.

normál 9. évf.

10. évf.

NYEK 9. évf.

10. évf.


10. évf.

Szakiskola 9. évf.

10. évf.

536 459 (516; 555) (439; 480)

651* 705* 138 (615; 687) (665; 744)

140

440 488 458* 467* (415; 465) (464; 511) (439; 477) (431; 503)

141

556 494 575 523 (527; 585) (461; 527) (562; 589) (507; 539)

142

471 457 406* 483* (452; 490) (447; 467) (374; 438) (476; 489)

478 469 (461; 496) (445; 493) 389 462 (377; 402) (439; 485)

500* 429* 438 409 (429; 571) (382; 476) (418; 459) (399; 420)

435* 368* (403; 467) (325; 411)

143

Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépis464 444 481* 453* kola és Szakiskola 144 (435; 492) (415; 473) (444; 517) (424; 482) Berzeviczy Gergely Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola 146 Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági 147 Szakközépiskola


436 511 (409; 464) (478; 544)

502 488 462* 471* 560 561 (483; 522) (466; 510) (438; 486) (447; 494) (541; 580) (543; 579)

488 470 468* 543* (470; 506) (457; 483) (425; 511) (505; 581)

37

Kódja


10. évf.

9. évf.

10. évf.

normál 9. évf.

10. évf.

NYEK

437* 428* 490 449 425 450 (424; 450) (413; 443) (463; 517) (417; 481) (397; 452) (416; 484)

Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Kollégium

149

504 504 580* 586* (485; 523) (484; 525) (535; 625) (577; 596)

561 619 530 602 150 (551; 572) (592; 646) (502; 558) (592; 613)

9. évf.

10. évf.

kéttannyelvű

148

Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépiskola

10. évf.

kéttannyelvű

Iskola neve Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium

Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola

9. évf.

NYEK

Szakközépiskola 9. évf.

10. évf.

Szakiskola 9. évf.

10. évf.

549 524 (512; 586) (496; 552)

151

489 479 (471; 507) (461; 497)

456 494 (439; 472) (470; 518)

152

409 421 458 437 (398; 420) (404; 438) (437; 478) (406; 468)

428* 510* (328; 527) (393; 627)

153

473 386 (456; 490) (364; 407)

438* 492* (416; 461) (452; 531)

155

506 458 496 482 (490; 523) (444; 472) (477; 514) (462; 502)

471 503 (447; 496) (480; 525)

156

524* 508* 478 492 (491; 557) (480; 535) (451; 506) (462; 523)

158

474 467 (462; 485) (457; 476)


38

Iskola neve Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola és Szakiskola Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola

Kódja


10. évf.

NYEK 9. évf.

10. évf.


10. évf.

normál 9. évf.

10. évf.

NYEK 9. évf.

10. évf.


10. évf.

Szakiskola 9. évf.

10. évf.

734 686 159 (717; 752) (674; 698)

160

469 445 454 393 (446; 493) (420; 470) (432; 476) (385; 402)

161

511* 532* 484 489 589* 585* 406* 487* (462; 560) (508; 556) (453; 515) (469; 509) (552; 626) (561; 608) (384; 428) (453; 522)

162

445 412 495 471 (434; 457) (404; 421) (481; 509) (452; 491)

163

512 497 511* 493* 569 549 505 566 (489; 536) (473; 520) (464; 559) (474; 512) (544; 594) (525; 573) (482; 527) (539; 594)

165

490 447 457* 422* (467; 513) (430; 463) (404; 509) (403; 442)

436* 406* (412; 461) (369; 443)

519 526 166 (484; 554) (486; 566)

167

528* 464* 488 415 515 473 (490; 566) (435; 494) (471; 505) (399; 431) (495; 534) (451; 494)

168

435 468 (417; 452) (444; 492)


395 528 (384; 406) (506; 551)

39

Iskola neve Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textilipari Szakközépiskola és Szakiskola Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola és Gimnázium Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

Kódja


10. évf.

NYEK 9. évf.

10. évf.


10. évf.

normál 9. évf.

10. évf.

NYEK 9. évf.

10. évf.


10. évf.

169

479 449 596* 473* (466; 492) (434; 464) (538; 655) (440; 505)

172

515 556 544 531 645 600 (490; 540) (524; 588) (525; 563) (516; 546) (621; 670) (563; 637)

174

482 563 507 515 (454; 510) (543; 583) (489; 526) (497; 533)

177

455 404 537 425 (432; 477) (369; 440) (500; 573) (408; 442)

178

477 455 435* 438* (458; 495) (435; 475) (414; 456) (393; 484)

179

492 504 530 491 (469; 514) (483; 525) (515; 546) (472; 511)

180

462* 503* 468* 443* (434; 491) (472; 534) (449; 487) (427; 459)

181

462 437 502 461 (444; 480) (421; 452) (482; 523) (439; 483)


Szakiskola 9. évf.

10. évf.

444* 522* (403; 485) (434; 609)

423 497 (404; 441) (462; 531)

40

Kódja

Gimnázium Iskola neve Pogány Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építészeti, Informatikai Szakközépiskola és Gimnázi183 um Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázi184 um Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázium Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium

normál 9. évf.

10. évf.

NYEK 9. évf.

10. évf.


10. évf.

normál 9. évf.

10. évf.

NYEK 9. évf.

10. évf.


10. évf.

Szakiskola 9. évf.

10. évf.

444 436 468 443 602* 505* (432; 455) (424; 449) (446; 489) (416; 470) (561; 643) (493; 518)

441 445 507 457 (424; 459) (428; 462) (491; 522) (441; 473)

185

506 502 478 470 522* 445* (488; 524) (485; 520) (456; 501) (444; 497) (486; 558) (403; 487)

186

476 477 522 512 (454; 497) (460; 495) (501; 543) (488; 536)

434* 451* (413; 455) (427; 475)

188

487 462 457 441 (474; 500) (442; 483) (439; 474) (415; 467)

425 481 (410; 440) (457; 505)

189

485 427 495 421 (462; 509) (413; 441) (473; 518) (392; 449)

482* 482* 190 (453; 511) (462; 501)

191


487 459 488 432 (469; 505) (443; 475) (469; 507) (404; 459)

432 525 (400; 465) (498; 552)

41

Iskola neve Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola

Kódja


10. évf.

NYEK 9. évf.

10. évf.


10. évf.

normál 9. évf.

10. évf.

NYEK 9. évf.

10. évf.


10. évf.

Szakiskola 9. évf.

591* 596* 192 (493; 689) (500; 691)

193

535 534 490 563 (519; 552) (516; 552) (467; 514) (530; 596)

194

531* 414* (521; 542) (385; 444)

438* 436* (420; 457) (382; 491)

195

510 461 471 458 (490; 530) (442; 480) (449; 493) (441; 474)

471* 527* (428; 515) (497; 557)

196

496 520 460 459 (472; 520) (503; 537) (441; 479) (442; 476)

441* 477* (400; 482) (443; 512)

482 451 537 530 (458; 506) (418; 484) (511; 562) (479; 582)

373* 547* (362; 384) (470; 624)

Vörösmarty Mihály Gimnázium Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

578 635 543 526 197 (557; 599) (611; 660) (519; 567) (506; 547)

Veres Pálné Gimnázium

601 573 199 (584; 619) (560; 587)

198

Eötvös József Gim612 688 200 (599; 625) (676; 701) názium Madách Imre Gimnázium

10. évf.

603 616 659 578 201 (589; 617) (600; 632) (635; 682) (564; 593)


42

5. táblázat. A bemeneti és követő történelemmérés iskolánkénti teljesítményeinek eltérése az összesített, a képzéstípus és a nyelvoktatás jellege szerinti standardátlagtól, valamint a bemeneti teljesítmény alapján várható értéktől

A táblázatok során alkalmazott jelölések magyarázata Az iskola adott nyelvoktatási jellegű és képzéstípusú tanulóinak teljesítménye

 - szignifikánsabb magasabb  - szignifikánsan nem különbözik  - szignifikánsan alacsonyabb A táblázatok ötödik oszlopa a vizsgált szempont szerinti intézményi standardátlag A táblázatokban zárójelben szereplő két érték a konfidencia-intervallum alsó és felső határértéke

Gimnázium, normál nyelvoktatás Budai Középiskola

kód 106


150

Eötvös József Gimnázium

200

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakközépiskola Kossuth Lajos Gimnázium

159

166

eltérés a fővárosi átlagtól (513;517) (499;503)

eltérés a gimnázium átlagától (585;594) (568;577)

eltérés a normál gimnázium átlagától (591;603) (593;606)

évfolyam

fő

9.

10

558 (535;582)







10.

10

524 (487;562)







9.

14

561 (551;572)







10.

14

619 (592;646)







9.

51

612 (599;625)







10.

51

688 (676;701)







9.

39

734 (717;752)







10.

39

686 (674;698)







9.

10

519 (484;554)







10.

10

526 (486;566)







9.

4

651 (615;687)*







bemeneti alapján várt követő átlag

523 (512;535)

 

525 (519;530)

 

550 (544;557)

 

613 (604;621)

 

503 (486;521)

  

138

119

eltérés

10.

4

705 (665;744)*







9.

15

622 (599;645)







10.

15

570 (547;593)








570 (552;589)*



556 (544;567)

 

43

Gimnázium, normál nyelvoktatás Kölcsey Ferenc Gimnázium


kód 120

201


124

Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

190

Petőfi Sándor Gimnázium

126

Széchenyi István Gimnázium Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Veres Pálné Gimnázium

129

192

144

199


197


135



eltérés a normál gimnázium átlagától (591;603) (593;606)

évfolyam

fő

9.

8

618 (578;659)







10.

8

546 (527;565)







9.

19

603 (589;617)







10.

19

616 (600;632)







9.

17

566 (544;588)







10.

17

530 (508;553)







9.

6

482 (453;511)*







10.

6

482 (462;501)*







9.

16

592 (565;619)







10.

16

586 (558;614)







9.

25

523 (504;542)







10.

25

527 (513;541)







9.

2

591 (493;689)*







10.

2

596 (500;691)*







9.

9

464 (435;492)







10.

9

444 (415;473)







9.

41

601 (584;619)







10.

41

573 (560;587)







9.

19

578 (557;599)







10.

19

635 (611;660)







9.

11

523 (502;543)







10.

11

514 (492;535)









eltérés

554 (533;574)

 

546 (539;553)

 

527 (516;538)

 

485 (470;499)*

 

541 (527;554)

 

506 (496;515)

 

540 (490;590)*

 

475 (461;490)

 

545 (536;554)

 

533 (522;544)

 

505 (495;516)

 

44

Gimnázium NYEK Budai Középiskola

kód 106


150


120


201


124

Petőfi Sándor Gimnázium

126

Széchenyi István Gimnázium

129

Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

144


197


135



eltérés a gimnázium NYEK átlagától (561;576) (535;549)

évfolyam

fő

9.

6

631 (604;658)*







10.

6

618 (586;651)*







9.

10

530 (502;558)







10.

10

602 (592;613)







9.

19

611 (597;625)







10.

19

569 (555;583)







9.

15

659 (635;682)







10.

15

578 (564;593)







9.

20

532 (518;547)







10.

20

490 (473;506)







9.

18

579 (566;592)







10.

18

507 (488;527)







9.

10

541 (516;566)







10.

10

527 (503;551)







9.

7

481 (444;517)*







10.

7

453 (424;482)*







9.

17

543 (519;567)







10.

17

526 (506;547)







9.

8

534 (513;555)







10.

8

613 (599;626)









eltérés

560 (546;574)*

 

509 (495;523)

 

550 (543;557)

 

574 (562;586)

 

510 (503;517)

 

534 (527;540)

 

514 (502;527)

 

484 (465;502)*

 

516 (503;528)

 

511 (500;521)

 

45

Gimnázium, kéttannyelvű kód Budai Középiskola

106

Károlyi Mihály MagyarSpanyol Tannyelvű Gimnázium

117


120

Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium

125

évfolyam


fő


eltérés a kéttannyelvű gimnázium átlagától (588;608) (509;531)

9.

9

544 (520;568)







10.

9

488 (466;510)







9.

39

593 (579;606)







10.

39

508 (493;522)





 

9.

19

608 (586;629)





10.

19

549 (520;577)







9.

16

628 (601;655)







10.

16

534 (515;554)








Bemeneti alapján várt követő átlag

eltérés

516 (504;528)



541 (534;548)



548 (537;559)



559 (545;572)



46

Szakközépiskola normál nyelvoktatás kód Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

136


101

Békésy György Szakközépiskola

102

Berzeviczy Gergely Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

146

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola

147

Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium

103

Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium

148


149

Budai Középiskola

106


151


152


eltérés a szakközépiskola átlagától (500;504) (477;481)

eltérés a normál szakközép-iskola átlagától (484;490) (466;472)

évfolyam

fő

9.

14

510 (475;545)







10.

14

458 (436;480)







9.

11

552 (533;571)







10.

11

496 (479;513)







9.

18

448 (435;462)







10.

18

431 (418;444)







9.

16

502 (483;522)







10.

16

488 (466;510)







9.

13

488 (470;506)







10.

13

470 (457;483)







9.

7

481 (460;501)*







10.

7

519 (486;553)*







9.

7

437 (424;450)*







10.

7

428 (413;443)*







9.

21

504 (485;523)







10.

21

504 (484;525)







9.

17

512 (484;540)







10.

17

463 (442;484)







9.

22

489 (471;507)







10.

22

479 (461;497)







9.

14

409 (398;420)







10.

14

421 (404;438)









eltérés

499 (481;517)

 

520 (511;530)



467 (460;474)

 

495 (485;505)

 

488 (479;497)

 

484 (474;494)*

 

462 (455;468)*

 

496 (486;506)

 

500 (486;514)

 

488 (479;497)

 

447 (442;453)

  47

Szakközépiskola normál nyelvoktatás kód Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

153


155


107


104

Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola

108

Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépiskola

158


160

Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola és Szakiskola

161

Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola

162

Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola

163

Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola

165




évfolyam

fő

9.

14

473 (456;490)







10.

14

386 (364;407)







9.

21

506 (490;523)







10.

21

458 (444;472)







9.

26

490 (474;505)







10.

26

491 (473;509)







9.

25

476 (458;493)







10.

25

503 (490;515)







9.

13

498 (481;515)







10.

13

408 (385;431)







9.

53

474 (462;485)







10.

53

467 (457;476)







9.

11

469 (446;493)







10.

11

445 (420;470)







9.

6

511 (462;560)*







10.

6

532 (508;556)*







9.

33

445 (434;457)







10.

33

412 (404;421)







9.

9

512 (489;536)







10.

9

497 (473;520)







9.

17

490 (467;513)







10.

17

447 (430;463)









eltérés

480 (471;488)

 

497 (488;505)

 

488 (481;496)

 

481 (472;490)

 

493 (484;502)

 

480 (475;486)

 

478 (466;490)

 

499 (475;524)*

 

466 (460;472)

 

500 (488;512)

 

489 (477;501)

  48

Szakközépiskola normál nyelvoktatás kód II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola

167

Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola

137


113


168

Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium

115

Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

116


169


121


172


174


122




évfolyam

fő

9.

5

528 (490;566)*







10.

5

464 (435;494)*







9.

23

536 (516;555)







10.

23

459 (439;480)







9.

10

436 (415;458)







10.

10

442 (422;463)







9.

9

435 (417;452)







10.

9

468 (444;492)







9.

9

454 (439;470)







10.

9

432 (417;446)







9.

7

555 (514;597)*







10.

7

685 (652;719)*







9.

25

479 (466;492)







10.

25

449 (434;464)







9.

15

510 (473;548)







10.

15

481 (462;499)







9.

9

515 (490;540)







10.

9

556 (524;588)







9.

10

482 (454;510)







10.

10

563 (543;583)







9.

10

480 (448;512)







10.

10

441 (421;461)









eltérés

508 (488;527)*

 

512 (502;522)

 

461 (450;472)

 

461 (452;469)

 

470 (463;478)

 

522 (501;543)*

 

483 (476;490)

 

499 (480;518)

 

501 (488;514)

 

485 (470;499)

 

483 (467;500)

 

49

Szakközépiskola normál nyelvoktatás kód Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola

140


177


123


178

Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola

156


141


142

Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola

179

Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola

133

Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola és Gimnázium

180

Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

181




évfolyam

fő

9.

9

440 (415;465)







10.

9

488 (464;511)







9.

8

455 (432;477)







10.

8

404 (369;440)







9.

23

494 (478;510)







10.

23

427 (414;439)







9.

8

477 (458;495)







10.

8

455 (435;475)







9.

7

524 (491;557)*







10.

7

508 (480;535)*







9.

9

556 (527;585)







10.

9

494 (461;527)







9.

25

471 (452;490)







10.

25

457 (447;467)







9.

16

492 (469;514)







10.

16

504 (483;525)







9.

26

490 (478;503)







10.

26

460 (446;474)







9.

5

462 (434;491)*







10.

5

503 (472;534)*







9.

19

462 (444;480)







10.

19

437 (421;452)









eltérés

463 (450;476)

 

471 (459;482)

 

491 (483;499)

 

482 (472;491)

 

506 (489;523)*

 

522 (508;537)

 

479 (469;489)

 

489 (478;501)

 

489 (482;495)

 

475 (460;489)*

 

474 (465;484)

 

50

Szakközépiskola normál nyelvoktatás




kód

évfolyam

fő

Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

127

9.

5

554 (498;610)*







10.

5

530 (485;575)*







Pogány Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építészeti, Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium

183

9.

26

444 (432;455)







10.

26

436 (424;449)







Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium

184

9.

11

441 (424;459)







10.

11

445 (428;462)







Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola

9.

17

506 (488;524)

185







10.

17

502 (485;520)







Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázium

186

9.

25

476 (454;497)







10.

25

477 (460;495)








188


189


130

Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium

191


193

9.

17

487 (474;500)







10.

17

462 (442;483)







9.

14

485 (462;509)







10.

14

427 (413;441)







9.

28

505 (488;521)







10.

28

482 (466;499)







9.

19

487 (469;505)







10.

19

459 (443;475)







9.

20

535 (519;552)







10.

20

534 (516;552)









eltérés

521 (493;550)*

 

465 (459;471)

 

464 (455;473)

 

497 (487;506)

 

481 (470;492)

 

487 (480;493)

 

486 (474;498)

 

496 (487;505)

 

487 (478;496)

 

512 (503;520)

 

51

Szakközépiskola normál nyelvoktatás kód Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola

194


144

Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Szakközépiskola

131

Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium

132

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola

195

Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola

134


196


198



évfolyam

fő

9.

4

531 (521;542)*







10.

4

414 (385;444)*







9.

6

500 (429;571)*







10.

6

429 (382;476)*







9.

5

480 (455;504)*







10.

5

451 (434;467)*







9.

9

461 (450;473)







10.

9

463 (453;474)







9.

14

510 (490;530)







10.

14

461 (442;480)







9.

21

531 (513;550)







10.

21

531 (509;553)







9.

25

496 (472;520)







10.

25

520 (503;537)







9.

10

482 (458;506)







10.

10

451 (418;484)







Szakközépiskola, NYEK Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola




eltérés a szakközépiskola NYEK átlagától (504;511) (479;486)

kód

évfolyam

fő

101

9.

4

515 (465;564)*







10.

4

435 (387;483)*









eltérés

509 (504;515)*

 

494 (458;530)*

 

483 (471;496)*

 

474 (468;480)

 

499 (489;509)

 

510 (500;519)

 

491 (479;504)

 

485 (472;497)

 


501 (476;526)*

eltérés

 52

Szakközépiskola, NYEK kód Békésy György Szakközépiskola

102

Berzeviczy Gergely Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

146

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola

147

Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium

103


148


149

Budai Középiskola

106


150


152


155


107




évfolyam

fő

9.

6

449 (433;465)*







10.

6

461 (438;484)*







9.

7

462 (438;486)*







10.

7

471 (447;494)*







9.

6

468 (425;511)*







10.

6

543 (505;581)*







9.

20

489 (469;508)







10.

20

495 (482;509)







9.

8

490 (463;517)







10.

8

449 (417;481)







9.

3

580 (535;625)*







10.

3

586 (577;596)*







9.

14

605 (578;632)







10.

14

508 (485;531)







9.

9

549 (512;586)







10.

9

524 (496;552)







9.

8

458 (437;478)







10.

8

437 (406;468)







9.

16

496 (477;514)







10.

16

482 (462;502)







9.

7

509 (482;535)*







10.

7

482 (446;519)*









eltérés

468 (460;476)*



474 (462;486)*



477 (455;499)*



488 (478;498)



489 (475;502)



534 (511;557)*



547 (534;561)



518 (500;537)



472 (462;483)



491 (482;501)



498 (485;511)*



53

Szakközépiskola, NYEK kód Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola

104


108


160


161

Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola

162


163


165

Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola

111

II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola

167


113




évfolyam

fő

9.

10

460 (437;483)







10.

10

448 (433;463)







9.

4

449 (411;488)*







10.

4

421 (385;457)*







9.

10

454 (432;476)







10.

10

393 (385;402)







9.

10

484 (453;515)







10.

10

489 (469;509)







9.

11

495 (481;509)







10.

11

471 (452;491)







9.

6

511 (464;559)*







10.

6

493 (474;512)*







9.

3

457 (404;509)*







10.

3

422 (403;442)*







9.

21

571 (544;597)







10.

21

572 (553;591)







9.

13

488 (471;505)







10.

13

415 (399;431)







9.

4

520 (488;553)*







10.

4

486 (469;503)*









eltérés

473 (462;485)



468 (448;488)*



470 (459;481)



486 (470;502)



491 (484;498)



499 (475;523)*



472 (445;498)*



530 (516;543)



488 (479;496)



504 (487;520)*



54

Szakközépiskola, NYEK kód Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium

115

Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

116


169


121


172


174


122


140


177


123


178




évfolyam

fő

9.

18

495 (479;512)







10.

18

477 (455;500)







9.

14

533 (510;557)







10.

14

527 (508;547)







9.

4

596 (538;655)*







10.

4

473 (440;505)*







9.

29

552 (537;566)







10.

29

490 (477;504)







9.

21

544 (525;563)







10.

21

531 (516;546)







9.

15

507 (489;526)







10.

15

515 (497;533)







9.

5

467 (404;530)*







10.

5

503 (470;535)*







9.

5

458 (439;477)*







10.

5

467 (431;503)*







9.

10

537 (500;573)







10.

10

425 (408;442)







9.

23

501 (484;519)







10.

23

414 (398;430)







9.

6

435 (414;456)*







10.

6

438 (393;484)*









eltérés

491 (483;500)



511 (499;523)



543 (513;572)*



520 (513;527)



516 (506;526)



497 (488;507)



477 (445;509)*



472 (463;482)*



512 (494;531)



494 (486;503)



461 (450;471)*



55

Szakközépiskola, NYEK kód Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola

156


141


142

Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola

179

Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola

133


180

Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

181


127


183

Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium

184




évfolyam

fő

9.

9

478 (451;506)







10.

9

492 (462;523)







9.

33

575 (562;589)







10.

33

523 (507;539)







9.

4

406 (374;438)*







10.

4

483 (476;489)*







9.

21

530 (515;546)







10.

21

491 (472;511)







9.

10

499 (472;527)







10.

10

520 (491;549)







9.

6

468 (449;487)*







10.

6

443 (427;459)*







9.

12

502 (482;523)







10.

12

461 (439;483)







9.

11

503 (484;522)







10.

11

461 (438;485)







9.

13

468 (446;489)







10.

13

443 (416;470)







9.

16

507 (491;522)







10.

16

457 (441;473)









eltérés

483 (469;497)



532 (525;539)



446 (430;462)*



509 (501;517)



493 (480;507)



477 (468;487)*



495 (484;505)



495 (486;505)



477 (466;488)



497 (489;505)



56

Szakközépiskola, NYEK kód Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola

185


186


188


189


130


191


193


144


131


132


195




évfolyam

fő

9.

12

478 (456;501)







10.

12

470 (444;497)







9.

9

522 (501;543)







10.

9

512 (488;536)







9.

9

457 (439;474)







10.

9

441 (415;467)







9.

10

495 (473;518)







10.

10

421 (392;449)







9.

15

480 (463;496)







10.

15

481 (468;494)







9.

9

488 (469;507)







10.

9

432 (404;459)







9.

8

490 (467;514)







10.

8

563 (530;596)







9.

8

438 (418;459)







10.

8

409 (399;420)







9.

16

526 (500;551)







10.

16

538 (513;563)







9.

8

531 (491;571)







10.

8

507 (470;544)







9.

10

471 (449;493)







10.

10

458 (441;474)









eltérés

483 (471;494)



505 (494;516)



472 (463;481)



491 (480;503)



483 (475;492)



488 (478;497)



489 (477;501)



462 (452;473)



507 (494;520)



509 (489;530)



479 (468;490)



57

Szakközépiskola, NYEK kód Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola

134


196


198


fő

9.

19

499 (483;514)







10.

19

478 (463;494)







9.

8

460 (441;479)







10.

8

459 (442;476)







9.

8

537 (511;562)







10.

8

530 (479;582)








kód

évfolyam

fő

146

9.

10

560 (541;580)

10.

10

561 (543;579)

9.

8

425 (397;452)

10.

8

450 (416;484)

9.

6

10.


148


107


161


163

Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola

111


évfolyam

Szakközépiskola, kéttannyelvű Berzeviczy Gergely Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola



eltérés a kéttannyelvű szakközépiskola átlagától (563;579) (522;536)

























576 (554;599)*







6

511 (481;542)*







9.

5

589 (552;626)*







10.

5

585 (561;608)*







9.

10

569 (544;594)







10.

10

549 (525;573)







9.

29

622 (603;642)







10.

29

575 (559;590)









eltérés

493 (485;501)



473 (464;483)



512 (499;525)




524 (514;534)

456 (442;469)

eltérés





533 (521;544)*



539 (520;558)*



529 (516;542)



556 (546;566)

 58

Szakközépiskola, kéttannyelvű kód II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

167

116


172


127


183

Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola

185


131


132



eltérés a kéttannyelvű szakközépiskola átlagától (563;579) (522;536)

évfolyam

fő

9.

10

515 (495;534)







10.

10

473 (451;494)







9.

10

567 (544;590)







10.

10

485 (452;518)







9.

9

645 (621;670)







10.

9

600 (563;637)







9.

11

556 (530;583)







10.

11

516 (496;536)







9.

5

602 (561;643)*







10.

5

505 (493;518)*







9.

3

522 (486;558)*







10.

3

445 (403;487)*







9.

9

532 (514;549)







10.

9

518 (489;547)







9.

24

576 (560;593)







10.

24

511 (497;526)









eltérés

501 (491;511)



528 (516;539)



568 (555;580)



522 (509;536)



545 (525;566)*



505 (486;523)*



510 (501;519)



533 (524;541)



59

Szakiskola

kód

Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

136


101


151


152

Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

153


155


104


108


161


163


165


168


eltérés a szakiskolai átlagtól (433;443) (496;509)

évfolyam

fő

9.

12

446 (425;466)





10.

12

546 (524;567)





9.

12

422 (411;434)





10.

12

512 (487;536)





9.

21

456 (439;472)





10.

21

494 (470;518)





9.

3

428 (328;527)*





10.

3

510 (393;627)*





9.

4

438 (416;461)*





10.

4

492 (452;531)*





9.

17

471 (447;496)





10.

17

503 (480;525)





9.

7

396 (373;420)*





10.

7

519 (484;554)*





9.

18

445 (422;467)





10.

18

536 (513;558)





9.

2

406 (384;428)*





10.

2

487 (453;522)*





9.

11

505 (482;527)





10.

11

566 (539;594)





9.

5

436 (412;461)*





10.

5

406 (369;443)*





9.

20

395 (384;406)





10.

20

528 (506;551)







eltérés

466 (456;477)

 

454 (448;460)



471 (463;480)

 

457 (406;508)*

 

462 (451;474)*

 

479 (467;491)

 

441 (429;453)*

 

465 (454;477)

 

446 (435;457)*

 

496 (485;508)

 

461 (449;474)*

 

440 (435;446)

  60

Szakiskola

kód

Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium

115


140


178


142


180


186

Szabómester Szakképző Iskola

143


188


191

Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola

194


144


195



évfolyam

fő

9.

2

504 (471;537)*





10.

2

547 (539;556)*





9.

10

436 (409;464)





10.

10

511 (478;544)





9.

4

444 (403;485)*





10.

4

522 (434;609)*





9.

12

478 (461;496)





10.

12

469 (445;493)





9.

9

423 (404;441)





10.

9

497 (462;531)





9.

7

434 (413;455)*





10.

7

451 (427;475)*





9.

12

389 (377;402)





10.

12

462 (439;485)





9.

15

425 (410;440)





10.

15

481 (457;505)





9.

9

432 (400;465)





10.

9

525 (498;552)





9.

4

438 (420;457)*





10.

4

436 (382;491)*





9.

3

435 (403;467)*





10.

3

368 (325;411)*





9.

3

471 (428;515)*





10.

3

527 (497;557)*







eltérés

496 (479;512)*

 

461 (447;475)

 

465 (444;486)*

 

483 (474;492)

 

454 (445;464)

 

460 (449;471)*

 

438 (431;444)

 

455 (448;463)

 

459 (443;476)

 

462 (453;472)*

 

461 (444;477)*

 

479 (457;501)*

  61

Szakiskola

kód


196


198



évfolyam

fő

9.

5

441 (400;482)*





10.

5

477 (443;512)*





9.

2

373 (362;384)*





10.

2

547 (470;624)*







eltérés

464 (443;484)*

 

429 (424;435)*

 

62

2010. tanévi fővárosi 10. évfolyamos kompetenciaalapú követő történelemmérés eredményeinek elemzése

Recommend Documents