2010 Önk.rend.) karbantartása

Verőce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása

Pro Arch.Építész Stúdió 2011

VERŐCE Településrendezési terv karbantartása

Megbízó:

VERŐCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2621 Verőce, Árpád út 40.

Tervező

PRO ARCH. ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ 1085 Budapest, József krt. 36.( 36-1-303-10-75, [email protected]

Vezető településtervező:

R. Takács Eszter okl. építészmérnök, vezető településtervező TT1-01-2883/13

Településrendezési terv alátámasztó munkarészeinek tervezői

Közlekedés: Heckenast Judit okl. közlekedés tervező Környezetvédelem, Tájrendezés: Adorján Anna okl. településtervező, tájépítész TK 13-1263 Közművek: KÉSZ Kft. Hanczár Zsoltné okl. építőmérnök MK 01-2418 Bíró Attila okl. építőmérnök MK 01-2418

2011 Pro Arch. Építész Stúdió 1

VERŐCE Településrendezési terv karbantartása Tartalomjegyzék

Rajzok

Előzmények I.

Jóváhagyandó munkarészek Településszerkezeti tervet módosító határozat és mellékletei Településszerkezeti terv leírás

Településszerkezeti terv módosítás

TSZT

Helyi Építési Szabályzat módosító rendelettervezet Szabályozási terv SZ‐1 SZ‐2 SZ‐3 SZ‐4 II. 1.

Alátámasztó munkarészek Településrendezés 1.1. Tervezési feladatok, szabályozási javaslat 1.2. Térségi terveknek való megfelelés igazolása

2.

Közlekedés

3.

Tájrendezés

4.

Környezetvédelem

5.

Közművek és elektronikus hírközlés

2.

Mellékletek Egyeztetések, tervezői válaszok, egyeztető tárgyalás jegyzőkönyve Önkormányzati határozatok

Örökségvédelemi hatástanulmány Pro Arch. Építész Stúdió 2


Előzmények A 2010 szeptemberében elfogadott Településrendezési terv (TSZT elfogadás: 174/2010 (09.20) KT határozatával módosított 123/2006. (11.29.) KT határozata és SZT: 9/2010. (X.06) sz. Önk. Rendelete) kisebb korrekciójára van szükséges, mivel az elmúlt év bizonyította, hogy az érvényben lévő terv nem tudja 100%-osan biztosítani a falu, a lakók új építési szándékainak megvalósítását. A meglévő alátámasztó munkarészeket felhasználva dolgoztuk ki az alábbi témákban a TRT korrekcióját. Az előzetes egyeztetések alapján környezeti vizsgálat és teljes örökségvédelmi munkarészek feltérképezése nem készül, a módosítások hatásainak elemzését végeztük el. A térségi tervekkel való megfeleltetést, az érvényben lévő Megyei terv alapján dolgoztuk ki. A településrendezési tervmódosítások elkészítéséhez szükséges előzetes államigazgatási egyeztetés megtörtént. Az előzetes egyeztetésben ismertetett módosításokhoz 5 Kormányhivatal adott érdemi véleményt. Előzetes egyeztetésben ismertetett tervezési feladatok 1. Magyarkúti telkek övezeti besorolásának korrekciója 1.1. 13045/47 hrsz 1.2. 1305/4 hrsz 2. Aranyoskúti terület 3. Katalin völgy ökoturisztikai fejlesztések 3.1 Templom mellett ökofalu, fedeles lovarda és népiskola felépítését tervezik 3.2. Major 119/a,b 4. A távlati temető terület egy részének más célú hasznosítása. 5. Temető bővítése a jelenlegi terület mellett. 6. A „Falu föle” területrész úthálózati szabályozásának részleges módosítása. 7. A HÉSZ módosítások Előzetes egyeztetésre érkezett Államigazgatási vélemények -

Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami Főépítész

1., 2.jelű módosítások erdőterületet érintenek, körültekintő vizsgálat szükséges

4., 5. Településfejlesztési Koncepció módosítást javasol Pro Arch. Építész Stúdió 3


-

6. közlekedési, közmű alátámasztó anyag elkészítése szükséges

HÉSZ módosításokban jogi problémát lát

Térségi területi mérleg elkészítése szükséges,

Pest Megye Közgyűlésének Elnöke

-

Budapesti Bányakapitányság Földtani- és Adattári Osztály

-

-

Térségi területi mérleg elkészítése szükséges, 3.4. jelű módosítás felszínmozgásos területet érint

Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség

1.2. jelű módosítás erdőt érint, körültekintő vizsgálat szükséges

3.4. jelű módosítás ökológiai folyosó területet érint

Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatal

nem támogatja, 3,5,6-os jelű módosításokat

Az Államigazgatási egyeztetéssel párhuzamosan a lakosságtól is érkeztek be módosítást sürgető kérések (lásd melléklet). Ezek közül az önkormányzat két lakossági kérés vizsgálatát erősítette meg önkormányzati határozattal: - Bereg utcai területek útszabályozásának vizsgálata - 081/17, 081/21, 081/10 hrsz-ú területek tényleges területhasználati besorolása (továbbiakban 2.2. jelű módosítás) - A Fehérhegy dűlőben fekvő területek közül a 5544 hrsz magánút, vasút, 9083 hrsz közút által határolt terület Mk*-ból Mk-ba sorolását (továbbiakban 8. jelű módosítás) A Képviselő-testület a magyarkúti területek lakóterületi átsorolását nem támogatta. A Településrendezési Terv egyeztetési anyagát a község Képviselőtestülete előtt bemutatásra került, a támogatott módosítások a Településfejlesztési koncepcióval összhangban vannak.

Pro Arch. Építész Stúdió 4

VERŐCE Településrendezési terv karbantartása I.

Jóváhagyandó munkarészek

Településszerkezeti tervet módosító határozat és mellékletei Településszerkezeti terv leírás Helyi Építési Szabályzat


VERŐCE Településrendezési terv karbantartása VERŐCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK …../2011.(…….) KTSZ . HATÁROZATA 174/2010 (09.20) KT határozatával módosított 123/2006. (11.29.) KT határozattal jóváhagyott TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁRÓL

Verőce Községi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy Az Eg besorolású 1305/47 hrsz. földrészletből az Orgonás úthoz csatlakozó oldalán 600 m2 területet Üh területfelhasználási egységbe sorolja. (1.1 jelű módosítás) Indoklás: Az önkormányzati telekrész erdőként nem nyilvántartott, beépítésre alkalmas terület. Az Eg övezeti besorolású 1305/4 hrsz földrészlet beépítetlen északi, beépítetlen telekrészét Üü területfelhasználási egységbe sorolja. (1.2 jelű módosítás) Indoklás: A magántulajdonú telekrész erdőként nem nyilvántartott, az értékes növényzet megtartása mellett a beépítése támogatható. Az Eg övezeti besorolású 1300/16 hrsz földrészletet Különleges beépítésre nem szánt turisztikai Kk-tu területfelhasználási egységbe sorolja. (1.3 jelű módosítás) Indoklás: A telek az erdőnyilvántartásban nem szerepel, a Magyarkúti belterületi üdülőterületen turisztikai és üdülő hasznosítása indokolt. A 9670 hrsz földrészlet eddigi Et övezeti besorolású részéből 1500 m2-nyi területet Üh területfelhasználási egységbe sorol, valamint a terület többi részét feltáró közterületi kapcsolatot alakít ki. A 9670 hrsz földrészlet eddig Eg besorolású területét különleges, beépítésre nem szánt turisztikai Kk-tu területfelhasználási egységbe sorolja. (2.1 jelű módosítás) Indoklás: A telekrész erdőként nem nyilvántartott, védelem alatt nem áll. az egyedi kilátású terület turisztikai hasznosítását támogatja az önkormányzat.

A jelenleg Eg besorolású 081/21, és a 081/10, 17 hrsz földrészletek Eg övezeti besorolású telekrészét Ma területfelhasználási egységbe sorolja. (2.2 jelű módosítás) Indoklás: A telekrész erdőként nem nyilvántartott, mezőgazdasági művelés és állattartás folyik rajta. A jelenlegi használatnak megfelelő besorolás indokolt.


VERŐCE Településrendezési terv karbantartása A jelenleg Ev övezeti besorolású 052/1 hrsz területet – mely az Erdészeti Igazgatóság nyilván-tartása szerint 119/A és 119/B erdőrészlet – Ma területfelhasználási egységbe sorolja. Indoklás: A telekrész erdőként nyilvántartott, erdővel borított. Az átsorolás feltétele a területnek az erdészeti nyilvántartásból való törlése. A 062/8 hrsz területet Z (zöldterület) övezetbe, a 060/8 hrsz területet Má-M (mezőgazdasági major) területfelhasználási egységbe sorolja. Indoklás: A 060/8 hrsz területen az önkormányzat mezőgazdasági feldolgozó tevékenység megvalósítását támogatja. A jelenleg Z besorolású 182 hrsz területet a szomszédos ingatlanokkal azonos, Lke területfelhasználási egységbe sorolja. Indoklás: A telek a temető védőtávolságán belül helyezkedik el, a védőtávolság megszűnésével a korlátozás fenntartása nem indokolt.

Kelt: Verőce, 2011.

…………………………………… Verőce község Polgármestere

………………………………………….. Verőce község jegyzője


VERŐCE Településrendezési terv karbantartása VERŐCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK …../2011.(…….) rendelete 9/2010. (09.20) sz. Önk. Rendelettel jóváhagyott VERŐCE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

Verőce község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi XLV. törvény 8.§ (1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9.§ (6)bekezdés b)pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.§ (1) A helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 9/2010. (09.20) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 4.§ (1) bekezdése kiegészül az alábbiakkal: „4.§ 26. Különleges turisztikai terület (Kk-Tu)” (2) A Rendelet 5.§ Telekalakítás szabályai az alábbiak szerint kiegészülnek: „5§.(3) Az építési övezetekben, ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik,- minden, a kialakítható telek méret 60 %-át elérő meglévő telek beépíthető. Ha a szabályozással érintett telek nagysága eléri az övezetben megengedett minimális teleknagyságot, és a szabályozás után a 60%-os teleknagyságot, akkor beépíthető. Ehhez a teleknagyságnak, (a szélességnek és a hossznak egyaránt és külön-külön is) az előírt minimális méret 60%-át el kell érnie. Ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik, beépítésre szánt és nem szánt területen egyaránt a beépíthető minimális telek szélesség 12 m.” (3) A Rendelet 6.§(18) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(18) Az építési engedélyeket az építéshatósági engedélyezés előtt a települési főépítésszel véleményeztetni kell. Az épületek építészeti formajegyeire vonatkozó egyedi előírásoktól (tetőhajlásszög, tetőanyaga, felmenő szerkezetek,stb) a község főépítészének támogató véleménye alapján jóváhagyott elvi engedély megszerzésével lehet eltérni, ha ezt a meglévő szomszédos épületek vagy a terep morfológiai adottságai ( és az építész tehetsége) indokolják. (4) A Rendelet 13.§(10) bekezdése a Településközpont vegyes területek övezeti előírások táblázata az alábbiak szerint módosul: övezet

Telekalakításra vonatkozó előírások Legkisebb telek-

építmények elhelyezésére vonatkozó előírások legkisebb

építményekre vonatkozó előírások legnagyobb


VERŐCE Településrendezési terv karbantartása Terület m2

Vt-1

Szélesség M

mélység m

építési mód

Előkert m

K (10)

5000 (K)1

30

-

SZ

1 beépítetlen 3000 (K) területek

50

60

SZ

50

15

Z

iskola, óvoda

Zöldfelület %

Beépítettség %

60

25

5

60

20

0

10

80

Vt-2

Ép.mag. m

szintter. mut.

K(6,0)

0,8

6,0 max:9,02

0,45

Vt-3

1 strand mel- 1000 (K) letti telek

5,5

1,4

1

(K) telekalakításnál, a zárójeles K érték jelentése: minden kialakult telek beépíthető, út telek kialakítása esetén a minimális telekméret érvényes. 2

Az övezetben épülő épület, létesítmény megengedett legnagyobb homlokzat magassága

(5) A Rendelet 15§ (1) az övezeti előírások táblázata az alábbiakkal kiegészül: Telekalakításra vonatkozó előírások

övezet

építmények elhelyezésére vonatkozó előírások

Legkisebb telekTerület m2

Üü-4 1

3000

Szélesség M

30

építményekre vonatkozó előírások

legkisebb mélység m

50

legnagyobb

építési mód

Előkert m

Zöldfelület %

Beépítettség %

SZ

5

80

10

Ép.mag. m

4,5 max 6,01

szintter. mut.

0,1

Az övezetben épülő épület, létesítmény megengedett legnagyobb homlokzat magassága

(6) A Rendelet 22§(1) az övezeti előírások táblázata az alábbiakkal kiegészül:

jel

Beépíthető min.teleknagys ág.(m2)

min. teleksz.

Ma-3

6.000 m2

Ma-M

2

Övezeti

5.000 m

Beépítés módja

Max. beépítési %

30m

SZ

30m

SZ

(m)

Max. építmény magasság (m) Völgy felöl

Hegy felé

átlag

3%

-

-

4,0

3%

6,0

3,0

4,5

(7) A Rendelet 15§ kiegészül az Ma-3 és Ma-M övezet egyedi előírásaival „(4) Ma-3 övezet a) Az övezet jellemzően mezőgazdasági termelés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgál, 6000 m2-telek nagyság felett gazdasági épület mellett lakófunkció is elhelyezhető, a legnagyobb lakóépület alapterülete: 100 m2. b) A kialakítható legnagyobb telekterület 10 000 m2, c) Legkisebb előkert:15 m, hátsókert:10 m Pro Arch. Építész Stúdió 9

VERŐCE Településrendezési terv karbantartása d) A megengedett építmény magasság: 4 m (gazdasági épületre a szükséges belmagasság biztosításához,- építmény legfeljebb 8 m) e) A terepszint legfeljebb a természetes szinttől 60 cm-re tölthető fel illetve vágható be. f) A legkisebb megengedett zöldfelület: 90 % (5) Ma-M jelű övezet a) Az övezet jellemzően az állattartás, mezőgazdasági termelés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgál. b) Az övezetben a 5.000 m2-nél kisebb telken épület, építmény nem helyezhető el. A 6.000 m2-nél nagyobb telken legfeljebb két darab gazdasági épület, terepszint alatti építmény (pince) elhelyezhető 3%-os beépítettséggel. c) Legkisebb előkert:5 m, hátsókert:10 m d) Legkisebb megengedett zöldfelület: 70 % e) A területen termékfeldolgozáshoz kapcsolódó létesítmény teljes közműellátás, és a szükséges környezetvédelmi felszerelések, berendezések megléte esetén helyezhető el.” (8) A Rendelet 23§ (3) bek a Kertes mezőgazdasági területek építési előírásairól az alábbiak szerint módosul: „(3)Az építési hely határvonalai: a) a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 510 m-re, b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 3 m-re c) építési határvonal a hátsókertben: az előkerti építési határvonaltól 20 m-re, azzal párhuzamosan húzódik.” (9) A Rendelet 25§ kiegészül a Különleges turisztikai terület (Kk-Tu) egyedi előírásaival. „25§. (6) Kk-Tu-1 - Különleges turisztikai területre vonatkozó részletes előírások a következők: a) A területen tulajdonos lakása mellett szállás, turisztikai és sport funkciójú épületek helyezhetők el. b) A kialakítható legkisebb telekterület 2500m2, c) Az épületek szabadonállóan helyezhetőek el, d) A beépítettség mértéke maximum 2% lehet, e) Minimális előkert:5 m vagy a kötelezően megtartandó zöldfelület határa a szabályozási terven jelölt módon, az oldalkert min.5 m. f) A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m, legnagyobb homlokzat magasság: 6,0 m g) Minimálisan kialakítandó zöldfelület 80%. (7) Kk-Tu-2 - Különleges turisztikai területre vonatkozó részletes előírások a következők: h) A területen tulajdonos lakása mellett szállás, turisztikai és sport funkciójú épületek helyezhetők el. i) A kialakítható legkisebb telekterület 1,5 ha, j) Az épületek szabadonállóan helyezhetőek el, k) A beépítettség mértéke maximum 2% lehet, Pro Arch. Építész Stúdió 10

VERŐCE Településrendezési terv karbantartása l)

Minimális előkert:10 m, az oldalkert, hátsókert mértéke a kötelezően megtartandó zöldfelület határa, a szabályozási terven jelölt módon m) A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m, legnagyobb homlokzat magasság: 6,0 m n) Minimálisan kialakítandó zöldfelület 80%. (10)

A Rendelet 26.§-a kiegészül az alábbiakkal:

„(10) A 8 méternél keskenyebb kiszolgálóút esetében a kapukat a szabályozási vonaltól a telek irányába 4 méter szélességben min 3 méterre hátrahúzva kell kialakítani.” (11) A Rendelet 35.§ (3) bekezdése a településszerkezeti védelemre javasolt területre vonatkozó előírásokról d) pontja módosul az alábbiak szerint: „d) A kerítések kialakítása, támfalak, utcai épületszínezés,anyag használat a meglévő állapothoz igazodva, főépítészi vélemény alapján illetve tervtanácsi döntéssel engedélyezhető, illetve lehet hozzájárulni a kialakításhoz. „

2§ napján lép hatályba.

(1) A rendelet 2012.

…………………………………… Verőce község Polgármestere

………………………………………….. Verőce község jegyzője



II.

Alátámasztó munkarészek

1. Településrendezés 1.1. Tervezési feladatok, szabályozási javaslat 1.2. Térségi terveknek való megfelelés igazolása 2.

Közlekedés

3.

Környezetvédelem, tájrendezés,

4.

Közművek és elektronikus hírközlés


VERŐCE Településrendezési terv karbantartása 1. Településrendezés 1.1.Tervezési feladatok, szabályozási javaslat

1. Magyarkúti üdülőtelkek 1.1.

13045/47 hrsz-ú közútra nyíló, önkormányzati, beépítetlen, belterületi telek a jelenlegi Eg övezeti besorolásból Üh-K kerül. A területet az Önkormányzat elhanyagolta, a magas növénytakaró és a régebbi besorolás miatt volt a telek erdőövezetbe. Az erdészeti nyilvántartás szerint nincs erdőként bejegyezve. A terület jelenleg ápolt, értékesíthető építési telekként van rendezve.

1.2.

1305/4 hrsz-ú, beépítetlen terület a telek domborzati adottságai miatt volt erdő besorolásban, erdőnyilvántartásban nem szerepel. Az átsorolásnál tekintettel kell lenni a nagy telekterületre. A telek elsősorban erdei iskola, panzió jellegű faházas beépítés, kemping felépítésre lenne alkalmas. javasolható faanyagú épület építése. A várható beépítés miatt fontosnak tartjuk a telken az építési hely meghatározását és az építmény magasság korlátozását. Új Üü-4 jelű övezet kerül kijelölésre, mellette közterületeket rendeztük. Az építési övezet paraméterei: -

1.3.

kialakítható legnagyobb telekterület 3000 m2, 30/50 szabadonálló beépítés elő, oldalkert:5-5 m hátsókert:10 m beépíthetőség:10% megengedett építmény magasság: 4,5 m, legnagyobb homlokzat magasság: 6,0 legkisebb megengedett zöldfelület: 80 % szintterületi mutató:0,1

1300/16 hrsz-ú, beépítetlen terület a telek domborzati adottságai miatt volt erdő besorolásban, erdőnyilvántartásban nem szerepel. A telek elsősorban üdülőház, hétvégi ház, fogadó létesítésére alkalmas. Új Kk-Tu1 jelű övezet kerül kijelölésre, az övezet javasolt paraméterei -

kialakítható legnagyobb telekterület 2500 m2 szabadonálló beépítés a meredek, erdőd terület a telken belül zöldfelületként megtartandó terület beépíthetőség: 2 %, megengedett építmény magasság: 4,5 m legnagyobb homlokzat magasság: 6,0 m legkisebb megengedett zöldfelület: 80 %

2. Aranyoskúti területek 2.1.

9670, 9675 hrsz-ú, Önkormányzati területek szabályozása. A területet a kistelkes nyaraló telepen át, nagyon meredek utakkal lehet megközelíteni. A kilátóhoz érkező utast a Dunakanyar legszebb panorámája fogadja. A kilátópont Pro Arch. Építész Stúdió 13

VERŐCE Településrendezési terv karbantartása melletti telkek régebben Honvédségi tulajdonban voltak. A telkek nem szerepelnek az erdőnyilvántartásban. Szabályozási javaslat: a közterület rendezés mellett egy Üh-2 jelű nyaraló elhelyezését lehetővé tevő hétvégi házas telket alakítottunk ki, mellette a 9670-es Hrsz-ú telek további területe Kk-Tu2 Különleges beépítésre nem szánt turisztikai övezetbe kerül. A telek területe 1,7 hektár, 2%-os beépítés esetén 340 m2-es létesítmény helyezhető el, melynek funkciója a tulajdonos lakása mellett szállás, turisztikai és sport funkció helyezhető el. A kilátóhely mellett zöldterületi övezet lesz, ahol kisebb (8 m2), büfé, kilátópont építhető fel. Javasolható lenne a bánya felett egy kilátó terasz megépítése. Esetleg, érdemes lenne hegymászó klub, turista pihenő állomás pontját üzemeltetni a területen.

Kilátó pont

kilátás

vizsgált terület Üh‐2 telek Üh-2 jelű övezet paraméterei -

kialakítható legnagyobb telekterület 800 m2, 20/40 szabadonálló beépítés előkert:5 m hátsókert:10 m beépíthetőség:15% megengedett építmény magasság: 4,5 m legkisebb megengedett zöldfelület: 70 % szintterületi mutató:0,2

Kk-Tu2 jelű övezet paraméterei -

kialakítható legnagyobb telekterület 1,5 ha szabadonálló beépítés Pro Arch. Építész Stúdió 14

VERŐCE Településrendezési terv karbantartása 2.2.

előkert:10 m oldalkért, hátsókert: kötelezően megtartandó zöldfelület határa, a szabályozási terven jelölt módon beépíthetőség: 2 %, megengedett építmény magasság: 4,5 m legnagyobb homlokzat magasság: 6,0 m legkisebb megengedett zöldfelület: 80 % 081/17, 081/10, 811/21 hrsz-ú területek szabályozásának pontosítása a tervezési feladat. A meglévő adottságok a volt HM tulajdonok miatt alakultak ki. A mai katonai terület mellett kisebb tanyagazdaságok kezdenek kialakulni, a természetközelségét kedvelők nagy természeti környezteben építil fel, jellemzően természetes anyagokból otthonukat (2-3 épület), s innen járnak be dolgozni. A Katonai területről induló erdei földútról közelíthető meg a terület. Egy gazdálkodó a legeő területén nagyobb állattartó telepet alakított ki. A terület legelő, nagyon keskeny földtakarású a természetes kőzet. A terület nem volt és jelenleg sem erdő, erdő nyilvántartásban nem szerepel. A Vt övezet küröl rendeztük a megközelítési lehetőséget, s körülette a telkeket, a jelenlegi használat szerint Ma-1 övezetbe javasoljuk besorolni. A Vt-övezetbe a telek nagyságokra vonatkozó előírások pontosításra kerülnek (kialakult telek terület helyett a legkisebb beépíthető telekterület 3000 m2). A jelenlegi TSZT szerinti ökológiai folyosó lehatárolást vettük figyelembe a szabályozási terven, mivel ez jobban igazodik a reális állapotokhoz.

MÓDOSÍTÁSRA JAVASOLT TERÜLETHASZNÁLAT tanyák

Ma‐1 állatartó telep

tanyák



3. Katalin völgy ökoturisztikai fejlesztések 3.1 054/21, 054/22, 054/12, 054/13 hrsz-ú telkek övezeti besorolása változik. Az elmúlt években a völgy ezen részén már egy használati változás kezdődött el. Felépült egy istálló, a felsőszintjén vendégszobákkal, két lakóház és nagyobb összefogással a „Kárpát Haza” templom. Az épületeket elkerített lovás karámok, legelők és gazdasági területek veszik körbe. A tervek szerint, a terület szolgáltatásainak bővítésére egy hagyományőrző falu és fedett lovarda épülne, lehetőség szerint népiskola, harangláb, kút tenné egésszé a régi hangulatot. Érvényes építési engedélyt kapott a hagyományőrző falu terve, de ez az építési engedély nincs szinkronban az övezet építési előírásaival, s ez év decemberében érvényét veszti.

A terület az ökológiai folyosó része. Az előzetes tárgyalások és helyszíni bejárás alapján, a tervezett elképzelések a természeti értékeket nem sértik, a területen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. HM szanatorium

Javaslat: a mai Ma-2 övezeti besorolás Má-3 övezetre módosul. Így a „falu” felépíthető, de a fedeles lovardát más területen lenne érdemes elhelyezni.

Ma-3 övezet paraméterei -

elhelyezhető: gazdasági létesítmény, 6000 m2-telek nagyság felett gazdasági épület mellett lakófunkció is. kialakítható legnagyobb telekterület 10 000 m2, szabadonálló beépítés előkert:15 m hátsókert:10 m beépíthetőség:3 %, legnagyobb lakóépület alapterülete: 100 m2 megengedett építmény magasság: 4 m (gazdasági épületre a szükséges belmagasság biztosításához,- építmény legfeljebb 8 m) a terepszint legfeljebb a természetes szinttől 60 cm-re tölthető fel illetve vágható be. legkisebb megengedett zöldfelület: 90 %

3.2. Major (052/1 hrsz, 6,5 hektár) Erdőként nyilvántartott Ev övezeti besorolású terület (119/A, B erdőrészlet) a Képviselőtestület döntése alapján Má-2 övezetbe sorolandó. Az átsorolás feltétele az erdészeti nyilvántartásból való törlése.



istálló Kárpát Haza templom

lakóház

Lakóház

ökofalu ökofalu

kilátás a tempolomból

lakóház

istálló

2009 engedélyezési terv


VERŐCE Településrendezési terv karbantartása 4. A távlati temető terület egy részének más célú hasznosítása. A tervezett temető területe jelenleg legelő, s az önkormányzat nem tudja a területet kisajátítani, így a meglévő temetőt bővíti először és később használja a kijelölt terület feletti dombot. A képviselő testület támogatja a terület tulajdonosnak azt a szándékát, hogy vágóhíd, füstölő elhelyezésére alkalmas kisebb gazdasági major épüljön a legelő területen. A tervezett temető a Katalin – völgyben lévő országúttól délre volt kijelölve. A lankás domb jelenleg legelő, besorolása: K-T különleges temető. A HÉSZ 24.§ (4) bekezdés alapján építhető be. A tulajdonos a falu belterületén kívánta először megvalósítani a terveit, de lakossági ellenvélemények alapján döntöttek a (beruházó birtokában lévő) K-T terület hasznosítása mellett.

A telket érintő védelmek és korlátozások: Vízfolyás védőtávolsága Közút, vasút és elektromos vezeték védőtávolsága Nyilvántartott régészeti lelőhely Ökológiai folyosó területe A védendő területrészek és a környezetvédelmi előírások betartásával a terület gazdasági major céljára alkalmas, de beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A terület közművel ellátható, a település védendő szerkezetét nem zavaró elhelyezkedésű, külterületi ingatlan. Megközelítését egy híd biztosítja, amely a Katalin-völgyben vezető úthoz csatlakozik. Javaslat: 062/8 hrsz-ú terület Z övezet, 060/8, terület Má-M, mezőgazdasági major területbe kerül. A 9001/8,9001/9 Hrsz-ú telkek K-T övezetben maradnak, megközelítésük a Nyár utca felől a meglévő vasúti felüljárón keresztül, az út szabályozásával,- oldható meg. Így a településfejlesztési koncepcióval összhangban a tervezett temető területe megmarad, csak részben kerül más területfelhasználási egységbe. Má-M jelű övezet paraméterei -

kialakítható legnagyobb telekterület 5000 m2 szabadonálló beépítés előkert:5 m hátsókert:10 m beépíthetőség:3 % megengedett építmény magasság: 4,5 m legkisebb megengedett zöldfelület: 70 % környezetvédelmi előírások: teljes közmű, olaj és zsírfogó, zajelőírás Pro Arch. Építész Stúdió 18


5.

Temető bővítése a jelenlegi terület mellett A temető melletti önkormányzati tulajdonú területen kismértékű bővítésre van lehetőség. Hidrogeológiai „B”védőidom érinti a területet, bár a vasútvonal melletti terület távolabb esik a Dunai kutaktól és a környezet több évtizede beépült. Javasolható a védőidom határának korrekciója mellett a teljes közművesítéssel ellátott temető és urnafal megvalósítása. Távlatban továbbra is cél a temető külterületi bővítése, de ezért a bővítési terület egy részét fenntartjuk.

6.

Szabályozási szélességek módosítása

6.1. A „Falu föle” területrész úthálózati szabályozásának részleges módosítása. A vasúttól keletre, Verőce településmagjától északra fekvő tervezett üdülőterület útszabályozásának felülvizsgálatára, módosítására jelentkezett igény. A hatályos szabályozás úthálózati szempontból kedvező, de a megvalósítást a terepviszonyok és az épített adottságok is akadályozzák. A terület nagy része meredek domboldal, ugyanakkor évtizedek alatt beépített, beállt terület, komoly növényállománnyal, kerítésekkel, támfalakkal épületekkel. Az új útszabályozások olyan mértékben alkalmazkodnak a kialakult adottságokhoz, amennyire csak lehet a biztonságos közlekedés követelményének szem előtt tartása mellett. A szerkezet a hatályos tervhez képest alapvetően nem változik. A területnek két fő megközelítő útja van, alulról (a déli szélen) a Faluföle utca vasút melletti szakasza, fölülről (az északi szélen) az Orom utca. A javasolt szabályozási szélesség az Orom utcánál 6 méter, a Faluföle utca vasút melletti részén 6-10 méter, a többi utcánál jellemzően 6 méter, egy-két telket feltáró rövid szakaszokon 6 méternél is kisebb (3-4 méter). A szűk szabályozási szélesség miatt vegyeshasználatú burkolatkialakítást, zárt csapadékvíz-elvezetést javasolunk (ami drágább egy hagyományos utcakialakításnál,). A kapukat olyan mértékben hátrahúzva kell kialakítani (a gyakorlat is ez), hogy a be- kiforduló járműnek ne kelljen igénybe vennie az ellentétes irány sávját, a hátrahúzás egyúttal kitérési lehetőséget biztosít az ott közlekedőknek. Mivel hétvégi házas területről van szó, a kisebb volumenű és gyakoriságú forgalom számára ez tolerálható megoldás. A forgalom növekedése nem várható. 6.2 Bereg utcától északra eső terület úthálózata A hatályos szabályozási terv több, patakot keresztező kiszolgáló utat jelöl. Igény merült föl a patak-keresztezések csökkentésére. Ennek általánosságban nincs akadálya, az utcák többsége zsákutcaként is működhet (ma is az). A Vasút sor végét a Zentai utca folytatásával összekötő utcát viszont, a patakkeresztezéssel együtt, megtartásra javasoljuk annak érdekében, hogy a Vasút sor ne hosszú zsákutcaként végződjön. A területen egyetlen szerkezeti jelentőséggel bíró utca van, a Zentai utcát a Rákóczi úttal összekötő új utca. Erre az összeköttetésre a 12101j. út – Kismaros (vészhelyzeti) elkerülő út közötti kapcsolat érdekében is feltétlenül szükség van. A vonalvezetésPro Arch. Építész Stúdió 19

VERŐCE Településrendezési terv karbantartása sel kapcsolatban viszont felmerült, hogy talán célszerű lenne az utat a területet átszelő 20kV-os elektromos vezetékek mentén vinni. A terület szabályozási javaslatát mindkét változatra elkészítettük. A tervezett út szabályozási szélessége nem változik, mindkét változatban 16 méter.

7.

A HÉSZ módosítások

A HÉSZ előírásai tartalmaznak a meglévő kialakult telkekre vonatkozó engedményt, a telekparaméterek 60%-ának elérésével a telek beépíthető. Az előírás kiterjesztése szükséges lenne a közterület szabályozással érintett ingatlanokra is. Telekalakításra vonatkozó előírások kiegészítése szükséges HÉSZ-ben, mert pl. a meglévő vagy még csak részben hasznosított vegyes területekre nem teszi lehetővé az új telek alakítását. A Vt-1,2,3 övezetek kialakítható telkekre vonatkozó előírások kiegészülnek a min. telekméret, szélesség és mélység paramétereivel.

8. Kertes mezőgazdasági területek övezeti besorolásának módosítása a Fehérhegyi dűlőn. A Fehérhegy dűlőben fekvő területek közül a 5544 hrsz magánút, vasút, 9083 hrsz közút által határolt terület Mk*-ból Mk övezetbe sorolását támogatja a Község Képviselőtestülete. A terület a falu közvetlen szomszédságában helyezkedik el a belterülettől keletre. A Nyár utca folytatásában lévő vasúti hídon közelíthető meg a település központja felől. A Fehérhegyi dűlő ezen telkein a szép dunai panoráma, jó megközelíthetőség miatt az üdülő-nyaraló hasznosítás az elsődleges, sőt családok egész évben élnek itt. A távolabbi része nehezen közelíthetők meg, főleg télen. A területen csak részleges közműellátás van. A Szabályozási terv jelenleg Mk* korlátozott használatú mezőgazdasági területbe sorolta a Fehér-hegy zártkerti telkeit. Az Mk* övezetben lakóépület nem helyezhető el, gazdasági épület csak 3000 m2 teleknagyság felett építhető. A korlátozott övezet kijelölését a hegygerincen futó úttól északra ökológiai hálózat – folyosó övezete, délre a hidrogeológiai védőidom, a vasút, elektromos vezetékek védőtávolsága, részben régészeti lelőhely, az infrastruktúra hiánya és a terület kiemelt látványvédelme indokolta. Szabályozási javaslat: Az ökológiai hálózatba nem tartozó, látványvédelmi szempontból kevésbé kitett területen lévő mintegy 30 telek Mk övezetbe kerül. A falu közelében a telkek nagy részén ma is ház áll, a megközelítése kielégítő, és a főút felől a terület kevésbé látható. Az Mk övezetben egy, max 100m2-es gazdasági épület helyezhető el, 3%-os beépíthetőséggel, lakóépület 3000m2-es teleknagyság felett helyezhető el.



1.2 Országos és térségi terveknek való megfelelés igazolása

OTRT és Pest Megye Területrendezési Terve Verőce községre vonatkozó elemei A rendezési tervek hierarchiájában legfelül álló Országos Területrendezési Terv a településeket keretövezetekre tagolja és az átfogó, országos jelentőségű fejlesztési elképzeléseket rögzíti. A települést érintő fejlesztés a DunakanyarIpolymente kerékpárút. A térséget érintő elhatározások között szerepel az M2 számú gyorsforgalmi út kiépítése a mai 2/b számú út nyomvonala mellett a határig. Az országos terv települési, erdő és mezőgazdasági övezetekbe sorolja a községet, ezeken a keretövezeteken belül differenciál a Megyei terv.

Pest Megye Területrendezési Terve Verőce községre vonatkozó elemei Verőce Pest Megye észak-nyugati részén, Nógrád-megye és Szlovákia közötti térségben található. Az M2 útfejlesztés a Pest Megyei területrendezési tervben is szerepel. Verőce számára fontos infrastrukturális kérdés az M2-es csomópontjainak elhelyezkedése, a terven a Vác északi területén elhelyezedő csomópont az egyetlen kiépített kapcsolat. Szendehelynél, a Katalin völgy végén elképzelhető másik csomópont kialakítása a Nógrád megye TRT nem tartalmazza. A Térségi Szerkezeti terven ábrázolásra került a 12 sz. út és vasútvonalak. Megyei jelentőségű infrastrukturális fejlesztések közül a települést a Duna bal parti, 12 út mellett tervezett kerékpárút hálózat érinti. A Pest Megyei Területrendezési terv az érvényben lévő Településrendezési Terv alapján a település beépítésre szánt területeit hagyományosan vidéki települési térségbe sorolja. A korábban fejlesztési területbe sorolt és részben beépült Duna-mező és a Migazzi-hegyi üdülőterületek, Magyarkúti és Magas-hegy melletti üdülőterületek és Honvédségi kórház is részei ennek az övezetnek.


VERŐCE Településrendezési terv karbantartása A nem beépített területek illetve a Fehér-hegyi kertes terület, Magyar-máli dűlő és a Lesvölgy külterjes mezőgazdasági területbe került. Az erdőgazdálkodási térség is kijelölésre került, ez jelenleg beépített vagy másként hasznosított területet nem érint. A területhasználatban a megyei tervfejlesztést nem tartalmaz. Korlátozó tényezőt jelent az, hogy az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület kategóriába kell sorolni, a külterjes hasznosítású mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági terület kategóriába kell tartani illetve fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki. A 2010-ben jóváhagyott Településrendezési Terv módosítás során a területnagyság 349,8hektárra változott. A tervezett módosítás hatására a települési terület nem nő! PMTrT övezeteinek módosítására vonatkozó számítás PMTRT (ha)

módosítási lehetőségek

2010-ben módosult (ha)

Javasolt módosítás (ha)

Javasolt területnagyság (ha)

Települési térség

260,1

-

1046,4

-2,8 <1% -6,5 ha

347,0

Erdőgazdálkodási térség

+89,7(korrekció) 349,8 -2 1044,4

Külterjes mg terület

564

Belterjes mg terület

8,5

Vízgazdálkodási terület

155

Σ

2034

15% 157 ha 25% 141 ha 15% 1,275 ha 10% 15,5 ha

-87,9

1038,1 485,4

0

<1% +9,3 ha 0

0

0

155

8,5

2034

Az OTrT-nek való megfelelés igazolása: OTrT (ha)*

Tervezett módosítás (ha)

Tervezett területhasználat %

Települési térség

349

349 – 100 %

Külterjes mezőgazdasági térség

345

3% +9,3 ha

354,3 - 103%

Erdőgazdálkodási térség

1340

<1% -6,5 ha

1340 - 102 %

Σ Területek

2034

2034

*A táblázatban szereplő értékeket az országos tervben lehatárolt területekkel megegyezően a hivatalos földhivatali alaptérképen mértük.

A tervezett módosítások hatására 1% alatti módosítások történnek, ezért a megyei tervi és OTrT előírásainak megfelel. A 2010-ben elfogadott HÉSZ a megyei tervben előírt védelmeket és korlátozásokat rögzíti. Településrendezési terv és a térségi tervek összehasonlítására vonatkozó számítások Pest-megyei Területrendezési terv Verőce közigazgatási területét érintő övezetei



Kiemelten fontos érzékeny természeti területek alövezete

822 ha

Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő terület övezete

2034 ha, teljes közigazgatási terület

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

A település nagy részét fedi, a meglévő belterületek és kertes területek, meglévő vasút vonalak, utak szelik át a területet. A környezetvédelmi hatóságok a javasolt módosításokat nem kifogásolta. Bányát, új utat nem terveztünk. HÉSZ-ben külön előírások az erdőkre, szántókra.

29 ha 0122/2, 0121, 0120/4-5 hrsz.- telkek részein és a 0120/2, 0120/7-10 hrsz.-ú telkeket érintik. 1072 ha

Ökológiai zöldfolyosó alövezete

DINPI adatszolgáltatása alapján pontosításra került, 2.2, 3.1, 3.2, 4 jelű módosítás érinti. 182 ha

Térségi tájrehabilitációt igénylő terület

Ismert felszínmozgások

Vízeróziónak kitett terület

A volt betonüzem területe, jelenleg gazdasági terület. Részleges tájrehabilitáció megtörtént. 3 helyen: Migazzi-hegy alja, talajmechanikai szakvélemény készítését javasoljuk az előírásban, Borbélyhegy oldalán, beépült lakóterület, és a Katalin-völgy térsége. 302 ha, a jelenlegi mezőgazdasági és erdő besorolású területeken a területhasználat nem módosul 78 ha, Duna parti rész

Széleróziónak kitett terület, erősen veszélyeztetett

Széleróziónak kitett terület, közepesen veszélyeztetett

A jelenleg érvényben lévő rendezési terv alapján részleges erdősítés javaslat van a területekre. Az egész Duna-mezői terület kiemelt régészeti jelentőségű, ezért a pest megyei tervvel ellentétben annak teljes erdősítése nem javasolt. 517 ha, Mezőgazdasági területfelhasználási övezetek erdősítése a továbbiakban sem javasolt. 1243 ha,

Tájképvédelmi terület övezete

max 20%-os módosítás lehetséges, megengedett módosítás 994 ha tervezett módosítás 16,9 ha, ez 20%-os határon belül van.



2. Közlekedés A Duna parti települést Vác és Szob felől lehet megközelíteni közúton. Verőcére a 12 sz. főúton (II. rendű főút, 8599E/nap), a Duna mentén juthatunk el. Ezen kívül még két országos bekötőút halad át Verőcén, a 12101 j. (3248E/nap) és a 12102 j. (nincs forgalmi adat) bekötőút. A Katalin-völgyön át vezető (12101 j.) közút csatlakozását az országos hálózathoz (a 2 sz. főúthoz) nemrég korszerűsítették.

A fejlesztési területek közlekedési szempontú értékelése A módosítások közül a 6 jelűek kifejezetten a közlekedési hálózat szabályozását jelentik. A kialakult úthálózat szélesítésének minimalizálása volt a lakossági kérés, amelyre a szerkezeti jelentőségű utak módosítása nélkül, részletes vizsgálat alapján adunk javaslatot

6.1. A „Falu föle” területrész úthálózati szabályozásának részleges módosítása. A vasúttól keletre, Verőce településmagjától északra fekvő tervezett üdülőterület útszabályozásának felülvizsgálatára, módosítására jelentkezett igény. A hatályos szabályozás úthálózati szempontból kedvező lenne, viszont megvalósíthatatlan. A megvalósítást a terepadottságok és az épített adottságok is akadályozzák. A terület nagy része meredek domboldal, ugyanakkor évtizedek alatt beépített, beállt terület, komoly növényállománnyal, kerítésekkel, épületekkel. Az új útszabályozások olyan mértékben alkalmazkodnak a kialakult adottságokhoz, amennyire csak lehet a biztonságos közlekedés követelményének szem előtt tartása mellett. A szerkezet a hatályos tervhez képest alapvetően nem változik. A területnek két fő megközelítő útja van, alulról (a déli szélen) a Faluföle utca vasút melletti szakasza, fölülről (az északi szélen) az Orom utca. A két út közül településszerkezetileg a Faluföle utca kicsit jelentősebb, az utca vasút melletti szakaszán lehet eljutni a Vasútállomáshoz és a Migazzi kastélyhoz is, míg az Orom utcának szigorúan csak az üdülőket feltáró szerepe van. A Faluföle utca vasút melletti szakasza távlatban a vasúti keresztezéshez, azon keresztül a tervezett kisvasút végállomáshoz, turisztikai fogadó területhez is kapcsolódik. A Faluföle utca a területünk nyugati szélénél megfordul, és a terepvonalakat követve a terület súlyvonalában halad visszafelé, keleti irányban. Ennek a szakasznak már kizárólag csak kiszolgáló úti szerepe van. A helyi viszonyok között mégis fontosabb feltáró útvonalnak számít, ezért lenne jelentősége, ha a Dévai utcával összekötve nem zsákutcaként, hanem egy keleti és nyugati irányból is megközelíthető hurokutcaként működhetne. Az összekötés a Lihegő utcán keresztül lehetséges, ami meglehetősen meredek (~20%) (és szűk) utca. Ezen a ponton ezért alternatívák szerepelnek a javaslatunkban, a Lihegő utca vagy csak gyalogos összeköttetés marad, vagy a szabályozási szélesség 6 méterre bővítésével járműközlekedésre is alkalmas utcává alakul. A kelet-nyugat irányú utcákat keresztirányú közök kapcsolják egymáshoz, azonban ezek egyike sem tud elérni az Orom utcáig, a terepadottságok miatt. A javasolt szabályozási szélesség az Orom utcánál 6 méter, a Faluföle utca vasút melletti részén 6-10 méter, a többi utcánál jellemzően 6 méter, egy-két telket feltáró rövid szakaszokon 6 méternél is kisebb (3-4 méter). A szűk szabályozási szélesség miatt vegyeshasználatú burkolatkialakítást, zárt csapadékvíz-elvezetést javasolunk (ami drágább egy hagyományos Pro Arch. Építész Stúdió 24

VERŐCE Településrendezési terv karbantartása utcakialakításnál,). A kapukat olyan mértékben hátrahúzva kell kialakítani (a gyakorlat is ez), hogy a be- kiforduló járműnek ne kelljen igénybe vennie az ellentétes irány sávját, a hátrahúzás egyúttal kitérési lehetőséget biztosít az ott közlekedőknek. Mivel hétvégi házas területről van szó, a kisebb volumenű és gyakoriságú forgalom számára ez tolerálható megoldás. A forgalom növekedése nem várható.

Faluföle u.

Orom u.

Faluföle u.

Lihegő u.

fontosabb kiszolgálóút kiszolgálóút alternatíva gyalogút

Az úthálózat szerkezeti javaslata



6.2 Bereg utcától északra eső terület úthálózata A hatályos szabályozási terv több, patakot keresztező kiszolgáló utat jelöl. Igény merült föl a patak-keresztezések csökkentésére. Ennek általánosságban nincs akadálya, az utcák többsége zsákutcaként is működhet (ma is az). A Vasút sor végét a Zentai utca folytatásával öszszekötő utcát viszont, a patakkeresztezéssel együtt, megtartásra javasoljuk annak érdekében, hogy a Vasút sor ne hosszú zsákutcaként végződjön. A területen egyetlen szerkezeti jelentőséggel bíró utca van, a Zentai utcát a Rákóczi úttal összekötő új utca. Erre az összeköttetésre a 12101j. út – Kismaros (vészhelyzeti) elkerülő út közötti kapcsolat érdekében is feltétlenül szükség van. A tervezett út szabályozási szélessége nem változik, 16 méter. A vonalvezetéssel kapcsolatban viszont felmerült, hogy talán célszerű lenne az utat a területet átszelő 20kV-os elektromos vezetékek mentén vinni. A kérésnek megfelelő útszabályozás megoldható, de telekalakítási szempontból nem kedvező. A területen lakossági kérések alapján a nem szerkezeti jelentőségű változásokat javasoljuk (lásd SZ5): 1. a 0119/1 hrsz út szélesítése 16 méterről 14 méterre csökken. A patak nyugati oldalán lévő teleksáv esetében (hrsz 6975-6994) a telekalakítási kötelezettség törlésre kerül. 2. A Vasúti sorral párhuzamosan tervezett tömbfeltáró út észak és dél felől egyaránt zsákutcaként, 12 méteres szabályozási szélességgel kerül kialakításra, a Dévényi utca melletti telkeket nem érinti. 3. A 6975 hrsz telken tervezett út szélesítés 10 méter helyett 4 méterre módosul, a tervezett közúti híd helyett gyalogos híd kerül jelölésre. 4. a 6986 hrsz telken jelölt Dévényi utca felé tervezett út és közúti híd törlésre kerül.


VERŐCE Településrendezési terv karbantartása A hatályos szabályozás és a javasolt módosítások bemutatása

útszabályozás törlése

telekalakítási terv készítési kötelezettség megszüntetése

tervezett közúti híd törlése


VERŐCE Településrendezési terv karbantartása További módosítások 1. Magyarkúti üdülőtelek egy részének övezeti módosítása és egy új üdülőtelek kialakítása. A területek az Aranyoskútra illetve Honvédségi Szanatóriumhoz vezető út mellett helyezkednek el. A tervezett egy hétvégi házas terület az Orgonás útról közvetlenül, a tömbbelsőben lévő telekrész az Orgonás útról nyíló Nap-hegy utcáról közelíthető meg.

2.1 Aranyoskúti kilátó környezete A terület közlekedési kapcsolatai rendezettek, az üdülőterület és az oda vezető utak közterületi szélessége min. 12 méter. A kilátóhely mellet 3 m szélességű gyalogút szabályozását tartalmazza a terv, amely biztosítja a közterületek gyalogos kapcsolatait és a tervezett turisztikai területet összeköti az erdei utakkal. 2.2 081/17, 081/10, 811/21 hrsz-ú területek szabályozásának pontosítása Közlekedési szempontból a hegytetőn lévő fennsíkszerű terület jelenlegi megközelítése rendezetlen: a kijárt földút a honvédségi szanatórium bejáratától a szanatórium telkén vezet. A megközelítést a honvédségi területhez vezető jó minőségű burkolt közútról önállóan javasoljuk kialakítani. Ehhez az erdőterület és a Honvédségi szanatórium telkének határán kb 40 méter hosszan egy min. 8 méter szabályozási szélességű új közterület, út kialakítását javasoljuk, amely a meglévő közterületeket összeköti. A 081/15, /7, /20 hrsz utakon kisebb korrekciójával és szélesítésével a terület megközelítése megoldható. 3.1 Katalin völgy ökoturisztikai fejlesztés A telkek a 12101 j. út felől közelíthetők meg egy kis közúti hídon a (059 hrsz). Az építkezés forgalma ezen a hídon lebonyolítható, a tervezett fejlesztés, ökofalu megvalósulásával a területhez egy új – elsősorban gyalgos - híd építését javasoljuk a 058/12 hrsz telken át. 3.2. Major A telek jelenleg a Fehér-hegy felől közelíthető meg, keskeny mezőgazdasági utakon. A tervezett major a Katalin völgyben létesülne, ehhez egy új patakhíd szükséges, ami összeköti a telket a 12101.j úttal. 4. A távlati temető terület egy részének más célú hasznosítása A terület megközelítése 12101 j. út felől a 068/2 hrsz telken át egy kis közúti hídon biztosított. A tervezett temető bővítés alsó részének más célú hasznosítása szükségessé teszi, hogy a belterület belől a megmaradt különleges temető terület más megközelítési alternatívát kapjon. A meglévő Fehér-hegyi dűlőre vezető különszintű vasúti csomópont – közúti felüljáró lehetőséget jelent egy új megközelítés kialakításra a vasút mellett. Javasoljuk távlatban a Nyár utca végén lévő felüljárótól 6 méteres közterület kialakítását a távlati temetőhöz. 5. Temető bővítése a jelenlegi terület mellett A terület a belterületen, kiépített közúthálózattal rendelkező területen helyezkedik el. A meglévő burkolt út megtartásával bővül a temető területe. A módosítás közlekedésfejlesztést nem igényel.


VERŐCE Településrendezési terv karbantartása 7. A HÉSZ előírásainak korrekciója Előírásra kerül, hogy a 8 méternél keskenyebb kiszolgáló utak esetében a kapukat visszahúzva kell kialakítani, ami lehetővé teszi a keskeny utcákon is a kétirányú forgalom viszonylagos zavartalanságát. Lásd részletesen 6.1 számú módosítás. 8. Kertes mezőgazdasági területek övezeti besorolásának módosítása a Fehérhegyi dűlőn. A területek megközelítés a Nár utca végében lévő keskeny közúti hídon a vasúton át megoldott. A területen belül a közterületi szélesség 4,5-5 méter. A közterülettel el nem látott telkek megközelítését egyénileg, magánúttal javasoljuk megoldani.

3. Tájrendezés Az érvényben lévő Településrendezési terv 2010-ben készült el. Az azóta eltelt időszakban a természet- környezet és tájvédelmet illetőleg jelentős jogszabályi változások nem történtek. A felülvizsgálat során a védelmi lehatárolások pontosítására nyílik lehetőség: az Országos ökológiai hálózat és Natura2000 területek digitális lehatárolás alapján Az előzetes egyeztetés és konzultáció alapján a javaslatokat a természetvédelmi és környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve alakítottuk ki. Tervezett módosítások ismertetése 1. Magyarkúti üdülőtelek egy részének övezeti módosítása és egy új üdülőtelek kialakítása. A terület természetvédelmi, táji oltalom alatt nem áll, a Magyarkúti települési belterület része. A nagy zöldfelületi borítottsága miatt erdőterületbe került szabályozásra, de a telkek erdőként nem nyilvántartottak, Önkormányzati és magántulajdonban vannak. A terület egy része a 2006-os TSZT-ben lakóövezeti besorolásban volt, a tulajdonos kéri a besorolás korrekcióját. A szabályozási javaslat alapján a meredek, erdővel borított oldalak erdőterületi besorolásban maradnak, illetve telken belül kötelező zöldfelületként tartandók meg. Emellett a 1305/4 hrsz telek korábban erdőterületbe sorolt északi része (~6000 m2) üdülőházas övezetbe kerül. Ez a teljes területe a 2006-os TSZT-ben lakóterületbe volt sorolva. A 1305/47 hrsz telken a közterülethez csatlakozó 600 m2-es értékes növényzettel nem borított területen hétvégi házas telek kerül kialakításra. 2.3 Aranyoskúti kilátó környezete A településen egyedi kilátópont található az ún. Aranyoskúti üdülőterület végében (lásd címlap). A 800 m2-es üdülőtelkeket a honvégségi szanatórium – egykori bázis közvetlen közelében helyezkednek el, ennek utolsó telke lehet az az egy üdülőtelek, amit a hegytetőn található lejtős önkormányzati telekből alakítottunk ki. A fennmaradó terület 2%-os beépíthetőséggel hasznosítható, a telek nagy részének növényzetének megőrzésével. A módosítás jó kompromisszumot jelent a terület hasznosítása és a természeti értékek megőrzése érdekében.


VERŐCE Településrendezési terv karbantartása 2.2 081/17, 081/10, 811/21 hrsz-ú területek szabályozásának pontosítása A meglévő adottságok a volt HM tulajdonok miatt alakultak ki, a hegytetőn lévő fennsíkszerű területek tanyaszerű beépítés megkezdődött. A tervezési feladat megközelítés biztosítása és a telekrészek erdőterületbe sorolt részeinek mezőgazdasái területbe sorolása. A jelenleg is részben szántóföldi művelés alatt álló, részben legeltetéssel hasznosított területe csak egy keskeny, telekhatár menti sávon található értékes fás növényzet. A terület erdőként nem nyilvántartott. A telkek részben az ökológiai hálózat folyosóterületébe tartoznak. A Szabályozás során javasoljuk az ökoháló lehatárolását a beépítésre szánt terület területhasználati határához korrigálni és az erdőként nem nyilvántartott telkeket (081/21, 081/10) és telekrészt (081/17) általános mezőgazdasági övezetbe. A jelenlegi állattartógazdálkodó életforma a terület adottságainak megfelelő használatot jelentene. 3.1 Katalin völgy ökoturisztikai fejlesztés A 054/21, 054/22, 054/12, 054/13 hrsz telkekre javasolt új mezőgazdasági övezet a tervezett bemutatóhely megvalósítását lehetővé teszi max. 3%-os beépíthetőséggel. A területen kijelölt új mezőgazdasági övezetben a terepet megváltoztatni csak minimálisan lehet, a területen a patak melletti védősávban épületet nem lehet elhelyezni. A kis mértékű beépítés és a részletes előírások biztosítják, hogy a táji és természetvédelmi érdekek a megvalósítás során ne sérüljenek. 3.2. Major A 052/1 hrsz telek tulajdonosa a környező, Katalin völgyi állattartó tanyákhoz hasonló majort szeretne létrehozni. A terület ökológiai folyosó övezetbe tartozik, erdészeti nyilvántartás, földhivatali besorolás szerint erdő. A Fehér-hegy északi lejtőjén elterülő 6,5 ha nagyságú terület jelenleg valóban tölgyerdővel borított, véderdő besorolású terület. Az önkormányzat Má-2 övezeti besorolást támogat, ez az erdőterület erdészeti nyilvántartásból való kivonása után lehetséges. Ebben az esetben sem javasoljuk a meglévő növényzet megváltoztatását, az esetleges 1,5%-os beépítés megvalósításán túl. A növényzeti borítottság megőrzését a terület domborzati adottságai, az eróziós vízmosásokkal szabdalt oldal is indokolja. Tervezői véleményünk szerint az értékes erdőállomány átminősítése nem támogatható, javasoljuk a terület turisztikai erdőterületbe sorolását, ami a meglévő területhasználat megőrzése mellett lehetőséget adna épület elhelyezésére egy 10 hektárosra kibővített erdőterületen. 4. A távlati temető terület egy részének más célú hasznosítása A Katalin völgyi út mellett, a patak parton fekvő terület mezőgazdasági major céljára alkalmas. A területet érinti az ökológiai folyosó területe, azonban a természetvédelmi és környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve mezőgazdasági övezetben az állattartáshoz kapcsolódó feldolgozó épületek elhelyezése támogatható. Fokozott figyelmet kell fordítani a konkrét beruházás megvalósításánál a természetes vízfolyás védelmére. 5. Temető bővítése a jelenlegi terület mellett A módosítás során a temető melletti közterületből alakul ki egy bővítési sáv, a jó állapotú közút, és fás közterület megőrzése mellett. A módosítással egy időben a korábban a temető védőtávolsága miatt zöldterületként jelölt egy magántelek lakóövezetbe kerül. A zöldterületi Pro Arch. Építész Stúdió 30

VERŐCE Településrendezési terv karbantartása besorolást az önkormányzat nem tartja indokoltnak, a telekkel átellenben helyezkedik el egy kisebb park, játszótér. A tervezett módosítás táji-, természetvédelmi vagy környezetvédelmi problémát nem jelent. 6.1. A „Falu föle” területrész úthálózati szabályozásának részleges módosítása. A belterületi módosítás természeti, táji értéket nem érint. A közterületi szélességek minimalizálásával párhuzamosan a felszíni vízelvezetés problémájával is szükséges foglalkozni. Javaslom a lehulló csapadék egyes ingatlanokon belül megtartását, helyben elszikkasztását vagy tárolását, hogy az utakra minél kevesebb víz elvezetését kelljen megoldani. 6.2. A Berek utca és környéke úthálózati szabályozásának részleges módosítása. A módosítás a patak két oldalán fekvő tömböket érinti, amely belterületi, lakóövezeti besorolásúak. A terület táji, természetvédelmi szempontból nem védett, a patak melletti zöldfolyosó megőrzése azonban fontos. A módosítás természetvédelmi szempontból pozitív, hiszen a tömbfeltáró utak módosítása a patak melletti területeket kevésbé érintő közterületi hálózat jön létre és a terület kevésbé sűrű beépítését teszi lehetővé. 7. A HÉSZ előírásainak korrekciója A módosítások beépítésre szánt területek előírásait korrigálják, a kialakult telkek beépíthetőségét teszik lehetővé. Táji, természetvédelmi szempontból védett területet a módosítás nem érint. 8. Kertes mezőgazdasági területek övezeti besorolásának módosítása a Fehérhegyi dűlőn. A Fehérhegy dűlőben fekvő területek közül a 5544 hrsz magánút, vasút, 9083 hrsz közút által határolt terület Mk*-ból Mk övezetbe sorolását támogatja a Község Képviselőtestülete. Az ökológiai hálózatba nem tartozó, látványvédelmi szempontból kevésbé kitett területen lévő mintegy 30 telek Mk övezetbe kerül. A falu közelében a telkek nagy részén ma is ház áll, a megközelítése kielégítő, és a főút felől a terület kevésbé látható. Az Mk övezetben egy, max 100m2-es gazdasági épület helyezhető el, 3%-os beépíthetőséggel, lakóépület 3000m2es teleknagyság felett helyezhető el. A szabályozás a kialakult állapotra vonatkozó engedményekkel a terület kertes hasznosítását teszi lehetővé, a be nem épített telkeken gazdasági épület helyezhető el. Táji, természetvédelmi szempontból védett területet a módosítás nem érint. A hidrogeológiai B védőidomon belül a szennyvízkezelésre fokozott figyelmet kell fordítani, a vonatkozó jogszabályok betartása kötelező.


VERŐCE Településrendezési terv karbantartása Ökológiai hálózat lehatárolásának pontosítása Az elmúlt időszakban az ökológiai hálózat részét képező területek településenként digitális lehatárolásra kerültek. A Településrendezési tervre illesztés során a digitális alaptérkép léptékének megfelelően kisebb illesztésekre van lehetőség, azonban a komolyabb eltérések egyeztetése szükséges. Az alábbiakban a két korábbi hatályos (2006, 2010) Településrendezési tervben is beépítésre szánt területként jelölt területek szükséges korrekcióját ismertetjük. A településen 5 területen igényel a földhivatali alaptérképnek megfelelő pontosítást az ökológiai hálózat ökológiai folyosó területének lehatárolása: üdülőterületi, településközponti övezetbe sorolt, szabályozási tervvel rendelkező területeket érintve.

3. 4.

2. 1.

5.

korrekcióra javasolt terület

1. A lehatárolás változása a jelenlegi módosítási területek közül 2.2 területet érinti: az Aranyoskúti, 0181/17,21 hrsz telekrészek korábban nem voltak az ökológiai folyosó részeiként jelölve. Az itt jelölt beépítésre szánt terület területhasználati határához javasoljuk korrigálni az ökológiai hálózat folyosó területének határát, mivel a terület szerzett építési joggal rendelkezik és a határvonal telekhatárra nem illeszkedik.



3.

korrekció területe

2. beépítésre szánt terület (Vt‐3)

4.

5.

2. 1298/2-7 hrsz telkek, beépített, hétvégi házas üdülőterületbe sorolt építési telkek. 3. 4 tömb a Magyarkúti vasútállomás közelében, beépített, hétvégi házas üdülőterületbe sorolt építési telkek 4. 6854, 6861, 6862, 6863 Magyarkút felé vezető völgyben Üh-3 övezetbe szabályozott telkek 5. Duna part és a főút közötti belterületi, részben beépült Vt övezetbe sorolt 523/2, 1115, 17-23, 39-43 hrsz telkek (Dunától épített támfallal elválasztott terület!). A 2. és 3. jelű területeken látható, hogy jelenleg is nagyrészt beépített, elkerített területek. A 4 jelű terület a 2010-es TRT módosítás során a szakhatóságokkal egyeztetve került üdülőterületbe. Javasoljuk a szerzett joggal rendelkező területeken a határvonal korrekcióját.



4. Környezetvédelem A település 2010-ben jóváhagyott Településrendezési tervvel rendelkezik, a részterületekre készülő módosítás során az érvényben lévő előírásokat csak az adott területre vonatkozó különös előírásokkal illetve az azóta eltelt időben változott jogszabályokra tekintettel egészítjük ki. A felszíni és felszín alatti vizek védelme A tervezési területen a környezeti elemek közül a felszíni és felszín alatti vizek védelmére fokozott hangsúlyt kell fektetni, melyet a közigazgatási területen található vízfolyások és állóvizek, vízbeszerzési területek, valamint a település érzékeny, illetve kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területbe tartozása1 indokolnak. Az EU jogharmonizáció követelményeként a felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségi védelme érdekében meg kell követelni, ill. ellenőrizni kell a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet előírásainak, a felszíni vizek tekintetében a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet, valamint a 21/2006. (I.31.) Korm. rendelet előírásainak betartását. A község területén lehatárolásra kerültek a nyílt karsztterületek, melyek jegyzékét a 8002/2005. KvVM tájékoztató tartalmazza, a módosítások közül a 2.2 jelű, aranykúti mezőgazdasági területi átsorolást érinti. A terület jelenlegi hasznosításának megfelelő mezőgazdasági besorolás a nyílt karszt területet nem veszélyezteti, azonban a további mezőgazdasági művelés, állattartás és lakófunkció elhelyezése esetén figyelembe kell venni a 1996. évi LIII. törvény rendelkezését, hogy tilos a nyílt (fedetlen) karsztos kőzetből álló felszínen a karsztos kőzet, illetve a karsztvíz szennyezése vagy állapotának jogellenes megváltoztatása. A vízminőség-védelem szempontjából alapvető környezetvédelmi elvárás a szennyvizek megfelelő kezelése. A település csak részben csatornázott, ezért az újonnan kijelölésre kerülő beépítésre szánt területeken is meg kell követelni a korszerű szennyvízkezelést: csatornahálózat kiépítését, tárolást és elszállítást, vagy megfelelő telekméret esetén (nyílt karszt területek kivételével) egyedi szennyvízkezelő berendezés elhelyezését. A felszíni vizek helyben tartására és eróziómentes elvezetésére fokozott figyelmet kell fordítani a település beépített, meredek felszínű területein. A tervezett mezőgazdasági feldolgozó üzem létesítésekor kiemelten fontos a tevékenységből származó szennyvíz és hulladék kezelése a természetes vízfolyás közelsége miatt. Levegőtisztaság-védelem A légszennyezettségi állapot figyelembe vételével - az országos immisszióbázis alapján - az ország területe légszennyezettségi agglomerációkra és zónákra került felosztásra, felváltva a korábbi területi védettségi kategóriákat. Verőce légszennyezettség szempontjából a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet szerint a 10. (az ország többi területe) légszennyezettségi zónába tartozik, mely az ország területének a rendeletben kiemelt térségein és kijelölt városain kívüli részeit foglalja magában. A 10. zónába sorolás a település kedvező légszennyezettségi állapotát tükrözi, hiszen a zóna jellemzője, hogy a légszennyezettség egyik főbb légszennyező anyag tekintetében sem haladja meg az immissziós határértékeket, az alsó vizsgálati küszöb alatt, vagy az alsó és a felső vizsgálati küszöb között van.

1

27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet


VERŐCE Településrendezési terv karbantartása Légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területnek tekintendők a jogszabály értelmében Verőce közigazgatási területét érintően a település erdőterületei - kivéve az elsődleges rendeltetésük szerint védelmi célokat szolgáló erdők közül a településvédelmi erdők, valamint az új létesítmények védelmi övezetében létrehozott erdősávok – a védett természeti területek –ökológiai hálózat elemei, és a Duna. A vonatkozó ökológiai határértékeket a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza. A talaj védelme Talajvédelmi szempontból kiemelendő a humusz védelme, melyet a termőföldön történő beruházások megvalósítása során kell biztosítani. A terület igénybevétele, épületek, létesítmények elhelyezése esetén a terület előkészítése során a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról a beruházónak gondoskodnia kell. A humuszt a lehetséges mértékig helyben kell felhasználni, a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni csak a növény- és talajvédelmi szolgálat nyilatkozata alapján lehet. A humuszvagyon védelmével az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglalkozni, amennyiben a beépítendő terület nagysága meghaladja a 400m2-t, az építési dokumentációnak tartalmaznia kell a terület talajviszonyait feltáró humuszmentesítési tervet is. A tervezett fejlesztés léptéke a nem éri el a fenti mértéket, esetenként egy-egy telek, kert beépítése valósulhat meg. A Katalin-völgyi ökofalu esetében külön előírás rögzíti a talaj védelmében a bevágás-töltés maximumát 60 cm-ben. Hulladékkezelés A településen szilárd kommunális hulladékokat és a szelektív hulladékot a Remndis Kft. gyűjti össze. A veszélyes hulladékok jegyzékét a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet, kezelésük szabályait a 2000. évi XLIII. tv., illetve a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet még hatályos előírásai tartalmazzák. Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet szabályozza. Az építési, illetve bontási hulladékok gyűjtését a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell megoldani, kezelésre csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezeteknek adhatók át. A hulladékkezelés jelenleg megoldott, a tervezett módosítások hatással nem járnak. Környezeti zaj elleni védelem Környezeti zaj egyes ipari tevékenységektől, szórakoztató létesítményektől és a közlekedéstől származhat. Verőce közigazgatási területén határértéket meghaladó üzemi létesítménytől származó környezetterhelésről nincs tudomásunk. A módosításoknak zajterhelés szempontjából hatása nincs.

Biológiai aktivitásérték számítás Az Étv. 8. §. 2) b) pontja előírása szerint „az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet.” A törvényi szabályozás biztosítja, hogy új beruházások ne járjanak a település ökológiai viszonyainak radikális romlásával. A biológiai aktivitás érték számítását a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet határozza meg. E szerint Verőce-


VERŐCE Településrendezési terv karbantartása tervezett új beépítésre szánt területei megvalósulása következtében bekövetkező biológiai aktivitás érték változása az alábbi táblázatban foglaltak szerint alakul. A tervezett módosítások közül az 1., 2.1, 5 esetében kerül új beépítésre szánt terület kijelölésre. Részletes számítás szerinti igazolás 1. Magyarkúti egy új üdülőtelek kialakítása: új beépítésre szánt terület 600 m2 5

Területnagyság (ha) 0,06

Biológiai aktivitásérték 0,30

3

0,06

0,18

6

0,006ha

0,036

Területhasználat

Értékmutató

Jelenlegi

Egyszintű (gyepszintű) növényzet

Tervezett

Hétvégiházas üdülőterület OTÉK min.+10% minimális zöldfelület 100%-ban kétszintű növényzettel kialakítva

+zöldfelület

Σ Tervezett biológiai aktivitásérték

0,21

Növekedés

0,09

1. Magyarkúti telekrész üdülőházas területbe sorolása: új beépítésre szánt terület 6500m2 Területhasználat Jelenlegi

Ligetesen fásodott terület

Tervezett

Üdülőházas üdülőterület OTÉK min.+35% minimális zöldfelület 100%-ban kétszintű növényzettel kialakítva

+zöldfelület

6



2,7

0,65

1,77

6

0,2275

1,365

Értékmutató


3,135

Növekedés

-0,765

2.1 Aranyoskúti kilátó környezete: új beépítésre szánt terület 1500 m2 Jelenlegi

Ligetesen fásodott, bokorfás, cserjésbozótos terület

6


Tervezett

Hétvégiházas üdülőterület OTÉK min.+10% minimális zöldfelület 100%-ban kétszintű növényzettel kialakítva

3

0,15

0,45

6

0,015

0,09

Területhasználat

+zöldfelület

Értékmutató



0,54

Növekedés

-0,36

5. Temető bővítése mellet magántelkek visszasorolása: új beépítésre szánt terület 2000 m2 Pro Arch. Építész Stúdió 36


5



3

0,2

0,6

6

0,02

0,12

Területhasználat

Értékmutató

Jelenlegi

Egyszintű (gyepszintű) növényzet

Tervezett

Kertvárosias lakóterület OTÉK min.+10% minimális zöldfelület 100%-ban kétszintű növényzettel kialakítva

+zöldfelület


0,72

Növekedés

-0,28

A módosítások hatására bár kismértékben, de a biológiai aktivitásérték csökken. Σ Biológiai aktivitásérték: -1,41

Javasolt egyensúly biztosítás: 1. Az Aranyoskúti üdülőterület kilátóhoz vezető út mentén egyoldali nagy lombkoronájú fasor telepítése (hrsz 9525, 9648 ) 1,1 ha, BA érték 1,6 2. A Katalin-völgyi út mellett vasúti kereszteződéstől a Gazdasági terület végéig, 400 méter hosszan kétoldali nagy lombkoronájú fasor telepítése (hrsz 063 ) 0,5 ha, BA érték 1,6

Közművek és hírközlés A település 2010-ben jóváhagyott Településrendezési tervvel rendelkezik, a részterületekre készülő módosítás során az érvényben lévő előírásokat csak az adott területre vonatkozó különös előírásokkal illetve az azóta eltelt időben változott jogszabályokra tekintettel egészítjük ki.

Jelenlegi ellátás összefoglaló értékelése Verőce közvetlenül a Duna bal partján fekszik. A település közművesítése fokozatosan fejlődött, ezzel a település jelentős hányadán ma már a teljes közműellátás lehetősége biztosított. A település fejlődését jelzi, hogy a település népessége az utolsó 10 évben 17 %-kal nőtt, azaz évente 1-2 %-kal növekszik a lakosságának száma, bár lakásállománya az utolsó 10 évben mindössze 2 %-kal növekedett. A település közművesítése is fejlődött, 10 év alatt 85%-ról 96%-ra nőtt a vezetékes ivóvíz ellátottság, a lakásállomány szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozása tíz évvel ezelőtt 30 % volt, ma már 73 %, amely mutatja, hogy majdnem 2,5 szeresére növekedett a csatornázottság tíz év alatt, ez idő alatt az összkomfortot nyújtó gázellátottság 8,5 szeresére növekedett. Új közműként jelent meg a kábel TV hálózat, amely 2004-ben kezdett kiépülni és ma a lakásállomány 30 %-ában biztosítja a jó műsorvételt. A közművek közül a településen a csapadékvíz elvezetés tekinthető a legkevésbé rendezettnek, pedig a település topográfiai adottsága a megoldását nagyon fontossá tenné. A Pro Arch. Építész Stúdió 37

VERŐCE Településrendezési terv karbantartása csapadékvíz elvezetésnél jellemző nyílt árkos rendszerű csapadékvíz elvezetés illetve szikkasztás, ahol kialakított, ott sem mindenhol biztosítja a megfelelő vízelvezetést. A felszíni vizek közvetlen, illetve a patakok-árkok közvetítésével közvetve a befogadója a település déli oldalán haladó Duna, amelynek a medre rendezetlen part élű. A Dunán levonuló árhullámok ellen védelmet a kialakított védvonal és a természetesen kialakult magas part biztosít, amelyek felülvizsgálatát a közelmúltban tapasztalt mértékadó árvízszintet meghaladó árhullámok előfordulása és a közelmúltban született rendelet is szükségessé teszik. Közvetlen a Duna mentén fekvő települést már a 8005/1995 KHVM tájékoztató szerint is I./1 fokozottan érzékeny, sérülékeny környezetű vízbázis területén fekvő települések közé sorolták. A Duna közelsége, a vízbázis védelme kiemelten indokolja, hogy a település teljes közigazgatási területén valamennyi területfejlesztés csak a gondos, környezetet nem veszélyeztető közműellátás biztosításával történjen. Verőce közműellátottságának mértékét a statisztikai adatok alapján lehet elemezni. A rendelkezésre álló legutolsó átfogó adatsor 2008. január 1-ei állapotot tükrözi, de azóta érdemi változás nem történt. A statisztikai adatokat elemezve megállapítható, hogy a település lakásállományának 100 %a rendelkezik villamosenergia ellátással. Az egészséges vezetékes ivóvíz elosztóhálózat a belterületen valamennyi utcában kiépült. Az ivóvízzel ellátott lakások száma 1070 volt, ez a település lakásállományának 2008. január 1.-én 94,5 %-a volt. A településen 4 db közterületi kifolyó is üzemelt. A vezetékes ivóvíz bekötéssel nem rendelkező telkek, kb 200 fő vízellátása közkifolyóról, saját házi kútból, talajvízből, az első vízadó rétegből nyert vízzel történik, amely a jellemző talajszennyezettség hatására már alig tekinthető ivóvíz minőségűnek. A településen a statisztikai nyilvántartásban 25 km közcsatorna hálózat meglétét jelzik. A közcsatorna hálózatra csatlakozó lakások száma 824, aránya 73 % volt. Ez a mutató jelzi, hogy a településen még mintegy 300 lakás nem közcsatornás ellátatását jelzi. A közcsatornára nem csatlakozó lakások a keletkező szennyvizüket saját egyedi gyűjtőmedencékben gyűjtik, amelyek a hazai gyakorlat szerint döntő hányadba szikkasztóként üzemelnek. A településen a korszerű, automatikus üzemvitelre is alkalmas földgázellátást a beépített területen szinte teljes körűen kiépítették, a rácsatlakozás 2008. január 1-én 82,5 %-os volt, ezek közvetlen földgáztüzeléssel oldhatják meg hőellátásukat, élvezve annak komfortját. Összegezve Verőce közműellátásának jelenlegi állapotát jellemzi, hogy villamosenergia ellátás kivételével valamennyi közműellátás, ha minimálisan is, de még mennyiségi ellátottsági fejlesztést is igényel, s ezt követően a közműszolgáltatással szemben a minőségi elvárások fognak előtérbe kerülni, s ezek jelentős fejlesztésekkel elégíthetők csak ki. A felszíni vízrendezés és árvízvédelem megoldását pedig mielőbb kellene elindítani.

Tervezett módosítások közműigényei A közműfejlesztési feladatok között a közműhiányok pótlása mellett a területfejlesztési javaslat alapján a funkcióváltásra, új beépítésre, hasznosításra javasolt területek közműellátásának a megoldása szükséges. Reálisan a már meglevő, kiépített hálózatok figyelembevételével a település jelenlegi belterületén, a foghíjak és a már ellátott területekhez közvetlen kapcsolódó új ingatlanok közműellátását különösebb külső hálózatfejlesztési igény nélkül ki tudják elégíteni, vagy a már meglevő elosztóhálózatokról építendő új bekötővezetékekkel, vagy az elosztóhálózatok továbbépítésével és arról létesítendő új bekötővezetékek segítségével. Ilyenek a: Pro Arch. Építész Stúdió 38

VERŐCE Településrendezési terv karbantartása •

Magyarkúti üdülőtelek egy részének övezeti módosítása és egy új üdülőtelek kialakítása - 3 új telek

•

Aranyoskúti kilátó környezete - 2 új telek

•

A távlati temető terület egy részének más célú hasznosítása - egy új gazdasági funkció

•

Temető bővítése a jelenlegi terület mellett és 2 lakótelek kialakítási lehetősége

•

Kertes mezőgazdasági területek övezeti besorolásának módosítása a Fehérhegyi dűlőn ~30 mezőgazdasági telek

Az új funkcióváltásra javasolt fejlesztési terület jelentősebb közműigényének ellátása már új, jelentősebb hálózatépítést-fejlesztést igényel. Az új beépítés, új területhasznosítás lehetőségének, különösen a funkcióváltásra jelölt területeken már feltételeként kell meghatározni, hogy a beépítés, hasznosítás csak a megfelelő, környezetvédelmi követelményeket kielégítő, közműellátás biztosításával valósítható meg. •

3.1 Katalin völgy ökoturisztikai fejlesztés új turisztikai terület közműellátása a

•

3.2. Major – egy új lakó és gazdasági funkció

Bár nem új lehetőség, a korábbi terv is tartalmazta, de máig közművesítetlenek a 081/17, 081/10, 811/21 hrsz-ú területek. Jelenleg eletromos áramellátás az egyetlen közmű. A terület elszigeteltsége miatt egyedi közműmegoldásokat javaslunk: kút, egyedi szennyvíztisztító berendezés, háziszélkerék, geotermikus rendszerek, napelemek. A tervezett módosítások közül a közművezetékek elhelyezését, kialakítását érinti a 6 jelű módosítás. A területeken a közterületek elhelyezésének módosításával a tervezett közművezetékek helyét módosítani kell, (vagy szolgalmi joggal magánterületen helyezni el) •

6.1. A „Falu föle” területrész úthálózati szabályozásának részleges módosítása – kialakult beépítésű terület

•

6.2. A Berek utca és környéke úthálózati szabályozásának részleges módosítása –t tervezett közművezetékek helye módosulhat

A fejlesztési területek távlati új igénye és a meglevő beépítés várható igénynövekménye öszszesítve 15-20 új fogyasztási hely alakulhat ki. A csapadékvíz elvezetés megoldására az egész település számára új hálózati rendszer kiépítése-kialakítása szükséges.

Vezetékes hírközlési létesítmények Verőce területének vezetékes távközlési ellátását jelenleg a Invitel Zrt. biztosítja. A Budapesti szekunderközponthoz tartozó 38-as körzetszámú Vác primer központ a vezetékes távközlési hálózat bázisa. Verőce 27-es körzetszámon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A településen belüli helyi ellátást szolgáló vezetékes távközlési hálózat a településen jellemzően oszlopokra szerelten épült. Meg kell jegyezni, hogy ahol föld felett halad a hálózat, ott számára többnyire önálló, saját oszlopsort helyeztek el. Így az utcákban jellemzően két oszlopsor található. Ezeknek az utcáknak az arculatát teljesen befolyásolják, az utcafásítás lehetőségét nehezítik az oszlopsorok. Pro Arch. Építész Stúdió 39

VERŐCE Településrendezési terv karbantartása A településen a vizsgálatok szerint a mobiltelefon szélesebb körű elterjedésének eredményeként a vezetékes távközlési kapcsolatok iránti igények inkább csökkentek, illetve nem növekednek, kielégítettek. A településen a kedvező műsorvételt a üzemeltetett kábel TV hálózat segítségével biztosítják. A kábel TV szolgáltatás kb 5 éve indult el, azóta a vizsgálatok szerint már a lakások 30 %-a csatlakozik a kábelhálózatra. A vezetékes hírközlés, úgy a távközlés, mint a műsorszórás, bár műszaki megjelenésében közmű jellegű, szolgáltatása alanyi jogon történik. Ezért az igénylők ellátása is egyéni elbírálással, egyéni szerződéskötés alapján történik. A szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg. Azt is meg kell jegyezni, hogy a szolgáltatási jogot a piaci verseny szabályai szerint egy-egy területen belül több szolgáltató is kaphat szolgáltatási jogot. A hálózatépítésre vonatkozóan a település arculatának alakítása megkívánja, hogy a hálózatépítés pontosan a várható többszereplős szolgáltatásra szigorúan szabályozott legyen. Ennek érdekében a belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területén új vezetékes hírközlési hálózatokat már csak földalatti elhelyezéssel szabad építeni. Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetéssel épültek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. Külterület és belterület beépítésre nem szánt területén új elektronikus hírközlési hálózatokat, területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. A kedvező távközlési ellátottság ellenére célszerű nyilvános távbeszélő helyek fenntartása és a fejlesztési területeken a kialakítása is. Ezt lehetőleg kereskedelmi-szolgáltatási létesítményhez kapcsolódóan kellene megoldani. A korszerű adatátvitel is egyelőre a vezetékes távközlési hálózaton keresztül oldható meg nagyobb biztonsággal. A hálózatépítésre vonatkozóan a település arculatának alakítása megkívánja, hogy a már kiépített hálózathoz kapcsolódva, ahhoz hasonlóan, új fejlesztési területen a vezetékes hálózat kizárólag csak földalatti elhelyezéssel létesüljön

Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A távközlési ellátottságot tovább növeli a vezeték nélküli mobiltelefonok használata. Ennek területi korlátja nincs. Valamennyi vezeték nélküli táv- (T-Mobile, Pannon GSM, Invitel, Vodafone) és műsorszóró szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. A településen egyetlen vezeték nélküli létesítmény üzemel- egy Invitel torony- amelyet figyelembe kell venni. A megfelelő vételi viszonyokhoz és a várható további igények kielégítésére még további antennák telepítési igényét is szükségessé teszi. Amennyiben új létesítmény elhelyezési igénye jelentkezik, akkor az érvényes előírások szerint kell eljárni. Pro Arch. Építész Stúdió 40

VERŐCE Településrendezési terv karbantartása A kedvező műsorvétel érdekében egyéni antennák elhelyezése helyett, a kábeltévé hálózatra kellene inkább település szinten áttérni. Az újabb fejlesztési területeken a kábelrendszerhez csatlakozóan, kábelhálózat közvetítésével kell a műsorszórást megoldani, elkerülve az épületenként megjelenő antennák látványát. A már beépített területen is célszerű a hálózat teljes körű kiépítése, földalatti elhelyezéssel és a településkép javítása érdekében legalább a belterület beépítésre szánt területén felszámolhatók lehetnének az egyedi antennák.


2010 Önk.rend.) karbantartása

Recommend Documents