2010. január Hagyományteremtő Teleki gólyaavatás? MINDEN GÓLYA TART AZ AVATÁSTÓL, DE LEGBELÜL MINDENKI VÁRJA, HOGY KAPJON EGY ADAG SZÍVATÁST, ÉS UTÁNA ÉVEKIG EZEN RÖHÖGJENEK AZ ÚJONNAN SZERZETT BARÁTOKKAL. A TELEKI BLANKA KOLLÉGIUM LAKÓI IS IZGATOTTAN VÁRTÁK AZ AVATÁST, FÜGGETLENÜL ATTÓL, HOGY SZERVEZŐ, GONDOZÓ VAGY GÓLYA VOLT. IDÉN ELŐSZÖR KERÜLT SOR EGY EGÉSZ NAPOS AVATÁSRA. A RENDEZVÉNY FŐSZERVEZŐJÉVEL, SOÓS LÁSZLÓ VIKTORRAL BESZÉLGETTEM AZ ELŐKÉSZÜLETEKRŐL, A CSAPATRÓL ÉS TERMÉSZETESEN MAGÁRÓL AZ ESEMÉNYRŐL. – Ha jól tudom, eddig még nem került sor a Teleki Blanka Kollégiumban egész napos gólyaavatásra! Hogyan jött az ötlet? – Valóban nem volt még ilyen. Az ötlet úgy jött, hogy a többi kollégiumot megirigyelve gondoltam, jó lenne, ha itt is lenne egy ilyen rendezvény. Ezt az ötletet felvetettem a Kollégiumi Bizottságnak, ők elfogadták, és megszerveztük. – Milyen előkészületek voltak? – Az előkészületekhez tartozott az engedélyek beszerzése a rendőrségtől, a városi helyszínek biztosítása. Valamint szervezői megbeszélések, feladatok összegyűjtése és támogatók keresése. – Kik támogatták a rendezvényt? – A JuGyu HÖK, a JuGyu Hallgatói Centrum, a Teleki Blanka Kollégium, a kollégium büféje és a liliom utcai kisbolt. Ezúton is köszönjük a támogatást. – Hogyan válogattad össze a szervezőket? – Van, akikkel már több rendezvényen is dolgoztam együtt: JuGyu napok, gólyatábor és más koleszos rendezvények. Voltak olyanok is a szervezők között, akik már nem kollégisták, de szívesen dolgozom velük, mert ismerik a kollégiumi életet.
Úgy gondoltam, hogy akikben látok fantáziát, azokat egy csapatba összegyúrom, és abból csak jó sülhet ki. Összesen 30an szerveztük az egészet, és ebből a 30 főből szabad volt a vásár, aki akart csapatot vinni, az vihetett csapatot, aki csomópontnál szeretett volna közreműködni, az ott volt, aki a kollégiumnál, az ott vett részt. Önkéntes alapon működött a dolog. – Mely feladatok voltak szimpatikusak számodra? – A gólyaavatásnál a csoportfejlesztésre törekedtünk, és a kreatív játékokat részesítettük előnyben. Feladatok közül a kedvencem a borral való gargarizálás volt, miközben a JuGyus indulót kellett skandálni. A feladat teljesítése nagyon emlékezetes maradt számomra (nevet). A városi vetélkedők közül a számháború, szerintem, nagyon jó volt. A kollégiumi feladatok közül pedig a lepedő alatt átöltözés tetszett, de mindegyik jó volt. Amit külön kiemelnék az a Beugró, ami a kollégium kulturális referensének, Székely Rékána az ötlete volt, és teljesen jól működött A 30 fős teamből 15-en aktívan részt vettek a feladatok kidolgozásban. Ez a 15 ember nagyjából összerakta a feladatokat, jó páran hoztak alapötleteket otthonról, de szituációs könyvből is néztük, és a régi gólyaavatókból is voltak megmaradt ötletek. Teljesen közös munka volt. A gólyák pedig teljesen jól csinálták, amit kellett. Mindent megtettek és jól érezték magukat. Figyeltek a gondozókra, a szervezőkre, nem okoztak közlekedési dugót és aranyosan mosolyogtak. – Te hogyan értékelnéd ezt a napot? – Mivel először csináltuk, és nagyon kevés időnk volt rá, egy erős hármast adnék rá. De mindenképp külön értékeljük a hangulatot, ami ötös fölé. Reméljük, hagyomány marad! Mi megtettünk mindent, hogy az maradjon. Tomcsányi Dalma
A sikerek hátterében AVAGY EGYMÁS VONZÁSÁBAN E ROVAT OLYAN FÉRFIAKAT ÉS NŐKET MUTAT BE, AKIK A MÁSIK NEM ÁLTAL VÁLTAK ISMERTTÉ. E HAVI SZÁMUNKBA NŐI RÉSZRŐL BOLEYN ANNÁRÓL OLVASHATTOK, AKI VIII. HENRIK MÁSODIK FELESÉGE VOLT, S HASONLÓ SORSRA JUTOTT, MINT HENRIK ELSŐ NEJE. A FÉRFIAKAT PEDIG CASANOVA, A SZERELEM MŰVÉSZE KÉPVISELI, AKINEK A GYENGÉBB NEM KÉPVISELŐI NEM TUDTAK ELLENÁLLNI.
Boleyn Anna, Rochford grófjának gyermekeként látta meg a napvilágot 1500 elején. Az akkori időknek megfelelően, 7 évesen a francia udvarba került, majd pedig az angol királyi udvarba, ahonnan elindult királynői életének kezdete. Itt az angol király, VIII. Henrik feleségének, Aragóniai Katalinnak az udvarhölgye lett. Anna egy évig a northumberland-i herceg, Henry Percy jegyese volt, majd 1525-ben a király szeretője lett. Viszonyuk előtt a király Anna testvérével, Mary Boleynnel tartott fent kapcsolatot. Henrik azonban Maryre ráunt, és szemet vetett a csinos Annára. 1531-ben a király a
2010. január
Tamási Áron Klub Hírlevél feleségét eltávolította a palotából, majd egy évvel később a király Annát Pembroke márkinőjévé tette, ezzel Anna volt az angol történelemben az első asszony, aki saját jogán nyert nemesi címet. Titkos házasságot is kötöttek Doverben, bár az egyház még nem szentesítette a Katalintól való elválását. De nem sokkal titkos házasságuk megkötése után, sor kerülhetett a hivatalos házasságkötésre is. Rövid, de annál viharosabb házasságukból született meg „az újkori Anglia egyik legnagyobb uralkodója”, I. Erzsébet. Anna a gyermekkel és a protestáns hit védelmezésével foglalatoskodott. Férje régi szokásához hűen az udvarhölgyekkel múlatta az időt. Három évvel később született egy fiuk is, de nyitott gerinccel jött a világra, és úgy ítélték meg, korához képest nagy fejjel született. A gyermek életképtelen volt, így nem volt méltó utód, aki a trónon követhette volna a királyt. Henrik haragra gerjedt, majd hitvesét felségárulással és házasságtöréssel vádolta meg. A kirótt vádak között az is megtalálható volt, hogy Anna már két gyermeket is elvesztett. Ennek okát abban vélték felfedezni, hogy Anna szexuális kapcsolatot létesített bátyjával, és így próbálták megtartani a hatalmat. A Towerben fejezték le őket 1536ban. Anna holttestét jelöletlenül a Bilincsbe Vert Szent Péter királyi kápolnában temették el. Azonban a viktoriánus korban sírját kiásták, és királynéi titulusával együtt újratemették és helyezték nyugovóra. Anna emlékét számos alkotás őrzi, mint például az ifj. Hans Holbein portréja, Gaetano Donizetti operája, Hans Rehberg darabja, Maxwell Anderson drámája. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a királynak miközben Annát megvádolta, már új ágyasa volt, Jane Seymour személyében, s akivel Anna kivégzése után 11 napra már házasságot is kötöttek. Majd harmadik feleségétől megszületett a Henrik által olyan nagyon várt fiúgyermek, a sokat betegeskedő Edward. A sors iróniája, hogy az új feleség Anna udvarhölgye volt, ahogy korábban Anna is udvarhölgy volt a királyi udvarban. Giacomo Casanova nem egy hölgy által lett közismert, hanem sok-sok nőnek köszönheti hatalmas hírnevét! Ma már senki számára nem ismeretlen ez a név. De tudunk bármit is róla, vagy csak a kialakult sztereotí-
piákat ismerjük? Giacomo Casanova 1725. április 2-án látta meg a napvilágot színész családban. Casanova 8 éves volt, mikor apja meghalt. Anyja távolról irányította tanulmányait, így igazán a nagymamája viselte gondját. Casanova önmagára, mint beteges, bamba gyerekre emlékszik vissza, majd később gazdag arisztokratának adta ki magát. Kalandos élete volt, hol fényűző életet élt, hol nyomorgott, hol börtönben sínylődött. Eredetileg papnak készült, emellett tanult jogot, volt író, diplomata, alkimista, pszichológus, matematikus, fordító és könyvtáros. Nagyon jól tudott társalogni és 7 nyelven beszélt. Miben rejtőzhetett a titka? Pont ebben, hogy nagyon jó érzék volt, kinek mit és hogyan kell mondania. Jól értett a megtévesztéshez, akár nőről, akár férfiról legyen is szó. Casanova idejében egészen más erkölcsi normák léteztek: ekkor divat volt szeretőt tartani. Partnerei között volt kurtizán, férjes asszony, úri nő, hajadon lány, cseléd és még apáca is! Casanova nemcsak a szexualitás, a testi vágy miatt teremtett kapcsolatot számos nővel, hanem maga a játék, a flört, a csábítás, a hódítás izgalma miatt. Tanulmányozta is a nőket, mind anatómiailag, mind lelkileg. Ez is nagyon szokatlan volt akkoriban. A sikere az élethez való hozzáállásból fakadhatott, „az életigenlése, az élet szeretete, hogy őszintén élvezte a szerelmeskedés örömeit, és nem csak magának igyekezett élvezetet szerezni”. Mai értelemben vett szerelmet igazán egyik partnere iránt sem érzett, egyetlen kivételtől eltekintve. Egy francia nő, Henriette iránt gyengéd érzelmeket táplált. A férjes asszonnyal Olaszországba menekültek és 3 hónapot töltöttek együtt. Majd a nő faképnél hagyta a csábítót. Egy gyémántgyűrűvel a tükörbe karcolta: Henriette-et is el fogod felejteni. Ez nem így történt! Élete végére egyedül maradt a csehországi Dux kastélyban, ahol könyvtárosként dolgozott. Ekkor vette fel a Seingaldt nevet, hogy ne ismerjék fel. Itt is halt meg 1798-ban. Rengetegen foglalkoztak vele azóta is. Sok könyv és még több film került napvilágra, melyek az életét dolgozzák fel.
Kovács Anett
Füstöljünk vagy füstölögjünk? 2009. JÚNIUS 1-JÉTŐL LÉPETT ÉRVÉNYBE A SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZTERÜLETEIN VALÓ DOHÁNYZÁS KORLÁTOZÁSÁRÓL SZÓLÓ RENDELET. BIZONYÁRA NEM MINDENKI HALLOTT RÓLA, BÁR SOKAT FOGLALKOZTAK VELE AZ ÚJSÁGOK, INTERNETES
FÓRUMOK. DE MI IS A CÉLJA A RENDELETNEK, ÉS MENNYIRE VÁLTOTTA BE A HOZZÁ FŰZÖTT REMÉNYEKET? A rendelet értelmében a közterületfelügyelők őrködnek a szabályok betartásán. Épp a városháza előtt (ami elvileg
Impresszum TÁK Hírlevél 2010. január Ingyenes információs kiadvány w Kiadja: A szegedi Pedagógusképző Kar Hallgatóiért Alapítvány w 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6. w Felelős kiadó: Nagy Zoltán Péter elnök w Szerkesztették: Zavada Andrea, Tóth Zsanett, Barka Niki, Karsai Norbert, Molnár Kinga, Kovács Anett, Tomcsányi Dalma w Technikai gondozás: Média Kalauz w Megjelenik 1000 példányban Ingyenes kiadvány A kiadványt támogatta: Nemzeti Civil Alapprogram Szakmai együttműködő: SZTE JGYPK Hallgatói Önkormányzat
2
2010. január
Tamási Áron Klub Hírlevél dohányzásmentes terület) beszélgettem P. József közterület-felügyelővel, amikor egy férfi tőlünk 2 méterre dohányzott. Miután magához vette a kellő mennyiségű nikotint, a csikket egy mozdulattal az útra pöckölte. Ezt látva a közterületfelügyelő udvariasan rászólt, hogy legyen szíves a tőle 5 lépésre elhelyezett szemetesbe dobni a csikket. Az „elkövető” megvonta a vállát, majd ennyit mondott: „Nem vagyok benne a Zöld Pártban!” – és bement a hivatalba. Senki sem büntette meg... A rendelet felsorolja, hol tilos a dohányzás: „a) oktatási, kulturális, közművelődési, egészségügyi, szociális, valamint gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokat ellátó épületek és temetők főbejárat szerinti utcai frontját érintő járdán, b) az a) pontban megjelölt járdát szegélyező, részben vagy egészben növényzettel borított zöldsávban, c) az a) pontban megjelölt helyek főbejárat szerinti utcai frontja előtti úttesten, d) játszótereken, e) vallási szertartás végzésére szolgáló épület bejárati utcafrontját érintő közterületen, valamint ezen épület lépcsőfeljáróján, f) a köztemetőkben, g) a tömegközlekedési megállóhelyek fedett váróiban”. A helyi jogszabályt a szegedi közgyűlés politikai konszenzussal fogadta el. Karunk két oktatója is szavazott a rendeletről, mindketten támogatták azt. Tóth Károly képviselő, illetve a JGYPK Szakképzési Intézet programigazgatója a TŰ kérdésére elmondta: „Közterületen nem azért tilos dohányozni, mert a dohányosok jogait kívántuk korlátozni, hanem azért, mert a városunk tisztasága, külleme is érték, amiért szintén felelősek vagyunk.” A város tisztasága mellett egy másik ok, amiért megszületett a rendelet: a nem dohányzók védelme. A nem dohányzók védelméről szóló törvény parlamenti elfogadásával egyébként már történt kísérlet a dohányzás visszaszorítására. Így például a vendéglátó helyiségekben kötelező kialakítani részeket, ahol a nem dohányzók nincsenek kitéve a dohányosok káros szenvedélyének. Más kérdés, hogy a gyakorlatban hogyan valósul meg, hisz a jelek szerint senki sem szerez érvényt a törvény betűjének! Karunk másik oktatója, Haág Zalán önkormányzati képviselő megkeresésünkre így nyilatkozott: „Azért támogattuk a rendeletet, mert hasznos lenne a dohányzás
visszaszorítása. Azonban további szigorítás már nem biztos, hogy helyén való lenne. Hiszen, ha mindenhonnan – vendéglátóhelyekről és közterületekről – ki is szorítjuk a dohányzást, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a füstölők felhagynak káros szenvedélyükkel. Sőt, ez esetben otthonaikba szorulhatnak vissza, családjuk, gyermekeik, unokáik pedig aligha tudnak védekezni a dohányfüst ellen.” Ha valaki el akar szívni egy cigarettát az úton, amíg eljut A pontból B pontba, javaslom, figyeljen arra, milyen intézmény előtt halad el. Ugyanis elvileg nemcsak akkor büntethetnek, ha a felsorolt intézmények egyike előtt egy helyben állva dohányzik valaki, hanem akkor is, ha az illető épp csak elhalad előtte égő cigarettával. Tegyük fel, hogy valaki a JuGyu főépülete előtt rágyújt – ami már eleve ütközik a rendelettel, hiszen oktatási intézményről beszélünk, de ettől most tekintsünk el – és a Hősök kapujánál balra veszi az irányt a Honvéd tér felé. Egészen a Szentháromság utca sarkáig szívhatja, de a zebrán átkelve már el is nyomhatja, hiszen a sarkon egészségügyi feladatot ellátó intézmény található. Majd a gyógyszertár után ismét rágyújthat, de a Honvéd tér már kétszeresen tiltott hely a templom és a játszótér miatt. Kérdés: érdemes ezért rágyújtani az utcán? Arról nem is beszélve, hogy a nem dohányzó embereket nem az zavarja a leginkább, ha valaki egy helyben dohányzik, mint inkább az, ha menet közben az előtte haladó személy akaratlanul is ráfújja a füstöt. A rendelet szerint csak a közterület-felügyelő büntethet. Joga van elkérni a papírjaidat, és amennyiben nem adod át, rendőrt hívhat. A bírság a szóbeli „ejnye-bejnyétől” a 30 ezer forintos csekkig terjedhet. Ez a közterület-felügyelő mérlegelésétől függ. Ha úgy látod, hogy jogtalanul akar megbüntetni, kérd el tőle a rendeletet – mert van náluk –, és elemezzétek, kinek van igaza. Az sem helytálló, hogy először csak kis összegű csekket ad, mint azt sokan hiszik. A rendelet megsértésének súlyosságától függ a bírság összege. De azért annyira nem kell aggódni. Eddig még nem hallottam arról, hogy bárkit is megbüntettek volna, igaz, nem lehet tudni, nem éppen nálunk kezdik-e komolyan venni a csekkek osztogatását. Néhány népszerű hely, ahol lehet füstölni: Széchenyi tér nagy része, Kárász utca, Dugonics tér, Tisza-part, Aradi tér. Ha belegondolunk, nem is olyan betarthatatlan a szabályozás! Molnár Kinga
Közlekedési káosz Szegeden SZINTE A TANÉVKEZDÉSSEL EGY IDŐBEN KEZDŐDÖTT MEG SZEGED EGYIK LEGNAGYOBB BERUHÁZÁSA, MELYNEK FÁZISAI JELENTŐSEN FELBORÍTOTTÁK A DÉL-ALFÖLDI MEGYESZÉKHELY MINDENNAPJAIT. 2009. augusztus végén elindult a tömegközlekedési nagyprojekt, melynek következtében lezárták városunk egyik legforgalmasabb csomópontját, a Károlyi Mihály Kollégium előtti kereszteződést, valamint a Boldogasszony
3
sugárút egyik oldalát a Hősök kapujától egészen a nagyállomásig. Ennek következtében soha nem látott káosz uralkodik Szegeden. A nyár folyamán már kaphattunk egy kis ízelítőt a közlekedési dugókból, hiszen a Belvárosi híd lezárása miatt minden jármű a Bertalan-hídra kényszerült, amely a reggeli és délutáni csúcsban nem egyszer bedugult, és számos baleset is bekövetkezett megnövekedett forgalom miatt. A nyár végén viszont elkezdődött az, amit addig csak mondogattak a szakemberek. A SZVSE pályánál lévő kereszteződést teljesen lezárták –
2010. január
Tamási Áron Klub Hírlevél itt halad át a nemzetközi tranzitforgalom túlnyomó többsége. A Budapest és Szerbia felől érkező teherforgalmat a Petőfi Sándor sugárút – nagykörút, a személyautókat pedig a Rókusi körút – Csongrádi sugárút – nagykörút irányába terelik. A Románia felől érkező kamionok a Kálvária sugárúton közlekednek, melyet bizony nem erre a célra terveztek, míg a személyautókat az előbb említett Csongrádi sugárút – Rókusi körút vonalon vezetik ki a városból. Az Izabella-hídról lefelé csak balra, nagy ívben, a Rókusi körút irányába lehet kanyarodni, míg a Rókusi körútról csak jobbra, kis ívben, az Izabella-hídra lehet hajtani. A kereszteződést csak a Damjanich, Szatymazi, Pulcz és Teréz utca nyomvonalon lehet kikerülni, melynek következtében megváltozott forgalmi renddel számolhatnak az autósok. Például aKossuth Lajos sugárúttól egyirányúsították a Damjanich utcát a Szatymazi utcáig, mely szintén egyirányúvá vált. A tereléseket nagy sárga táblák és felfestések jelzik, melyeken az első hetekben már változtattak a könnyebb közlekedés érdekében. Bizony a különböző terelések a tömegközlekedést sem kímélik. A tömegközlekedési nagyprojekt keretein belül felújítják az 1-es villamos vonalát, melynek következtében villamospótló autóbuszok járnak az egész vonalon. Mivel a buszok és a villamospótlók is a kerülő utakra kényszerülnek, a menetidőt sem könnyű tartani, főleg a reggeli és délutáni csúcsidőben. Az első napokban a buszokon lévő utastájékoztatók még nem voltak átállítva, így könnyen előfordulhatott, hogy rossz helyen szállt le az ember. Az építkezések miatt ugyanis a Mars tér – Pláza – Rókus útvonalon közlekedő járművek megállói más helyre kerültek. Például a 2-es és 83-as busz a Centrum áruház után nem a nagykörúton lévő, hanem a Mikszáth Kálmán utca végén lévő ideiglenes megállóba érkezik. Ezután a Mars téri üzletsor előtt elhaladva, a Rókusi templom után állnak meg a járművek, majd a volt Ruhagyárnál jobbra fordulva, a Damjanich utcán kerülik
ki a szétbontott csomópontot. Az 1-es villamost pótló busz a Szatymazi utcán, majd a Pláza mögött, míg a 83as és 2-es busz a Damjanich utcán végighaladva, a TESCO mellett tér vissza eredeti útvonalára. Utóbb említett buszok a város felé haladva, a Rókusi körútról jobbra, a Szatymazi utcán haladnak végig, majd a Rókusi pályaudva – Pulcz utca – Teréz utca nyomvonal után térnek vissza az eredeti útvonalra, a Kossuth Lajos sugárútra. Mint említettem, a nagyprojekt része az 1-es villamosvonal felújítása, melynek során a Boldogasszony sugárúton is új sínpályát fektetnek le. A sugárút teljes részén megszüntették a parkolást, a forgalmat egy sávra terelik. Ezt a szakasz a Szentháromság utcán érdemes kikerülni így sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat A bő egy hónap alatt sok szegedi autó már hozzászokott az új forgalmi rendhez, megtalálta az egérutakat, azonban túl sok alternatíva nem áll rendelkezésükre, hiszen mégis egy kulcsfontosságú kereszteződést és egy forgalmas sugárutat zártak le. Sok autós azonban még mindig megszokásból vezet, és felelőtlenül hajtanak be egyirányú utcákba, olykor buszokkal szembe. S hogy a szegediek élete még így se legyen fenékig tejfel, a nagy terelések mellett különböző útfelbontásokkal, közműjavításokkal találkozhatunk, valamint számos buszmegállót is felújítanak. Mindezek természetesen ami kényelmünket szolgálják, ha egyszer kész lesznek. A tömegközlekedési nagyprojekt eredményeképpen európai színvonalú, többsávos körforgalmat kapunk Szeged egyik legnagyobb kereszteződésébe, valamint az 1-es villamos minden eddiginél csendesebben közlekedik majd. A tervek szerint a munkálatok ez év decemberéig tartanak, de természetesen csúszás minden beruházásnál előfordulhat, így nem tudunk mást tenni, mint türelmesnek lenn és figyelmesen közlekedni városunkban. Karsai Norbert
JuGyusok voltak, JuGyusok lettek AZ A CSODÁLATOS BIOLÓGIA... DR. SZALMA ELEMÉR FŐISKOLAI DOCENS TÖBBEK KÖZÖTT A JUHÁSZ GYULA PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR KÖRNYEZETBIOLÓGIA ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉS TANSZÉKÉN TANÍT. SZÁMOS KUTATÁSBAN VETT RÉSZT, TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYT JELENTETETT MEG ÉS TUDOMÁNYOS ELŐADÁST IS TARTOTT. DE EZEK CSAK ÉRDEKLŐDÉSÉNEK EGY RÉSZÉT TESZIK KI… – Már gimnazista koromban biológus szerettem volna lenni. De ennek hosszú története van. A szüleim és dédszüleim is tanárok voltak. Ez ugye adott volt. De hogy milyen tanár is legyek, az már nem volt annyira kézenfekvő. Még gyermekkoromban műszaki tanárnak képzeltem el magam, de végül a biológia mellett döntöttem. Mellette sportoltam, így teljesen egyértelmű volt, hogy ide fogok jönni biológia-testnevelés szakra. Aztán mellette még zenéltem is. Így alakult ki az, hogy fő foglalkozásom a ta-
nulás lett, és mellette mellékfoglalkozás a zenélés. Másodéves koromban úgy gondoltam, hogy jó lenne egy igazán izgalmas helyen dolgozni és elmentem a Szegedi Biológiai Központba (SZBK). Ott elküldtek Kiss Istvánhoz. Adott jó pár könyvet és közölte, ha elolvastam, menjek vissza. Meg is tettem. Így kezdtem el a rovargenetikával foglalkozni. A világ legizgalmasabb dolga és legjobb munkahelye volt. Mellette tanultam, vizsgákra jártam és persze zenéltem. 12 évig tanultam klasszikus gitárt, utána pedig jazzt játszottunk. Ebben az időben lettem profi zenész is. Próbák, tanulás, SZBK, így teltek a főiskolai éveim. Miután végeztem, rögtön az egyetem (akkori JATE) Növénytani Tanszékére kerültem. Ott Bodrogközy György asszisztense lettem. Azóta is őt tartom a „mesteremnek”. Ő volt az, aki megtanított dolgozni és ő adta az ötletet ahhoz is, hogy a vízinövényekkel kezdjek el foglalkozni. Rájöttem, hogy ennél jobb téma nincs is a világon, persze a genetika mellett, hiszen szeretem a vizet, gyermekkoromban a Tisza mellett nőttem fel.
4
2010. január
Tamási Áron Klub Hírlevél Mindeközben elvégeztem az egyetemet. Maj ezután hívtak meg ide a Biológia Tanszékre tanársegédnek. Elfogadtam és a tudományos „létrafokokon” végighaladva jutottam el a mostani főiskolai docensi beosztásig. – A főiskolán voltak-e kedvenc tanárai és tantárgyai? – Homor Géza és Sivók Béla tanár urak akkor kerültek ide. Őket nagyon kedveltük. De mind a két tanszéknek nagyon jó hangulata volt. Nagyon szerettünk ide járni. Ráadásul kis létszámú csoportjaink voltak. Összetartottunk és azért néhanéha arra haladtunk amerre könnyebb volt. Kedvenc tantárgyam a genetika volt, most pedig a növénytan. – Hogy érzi, milyen a viszonya a hallgatókkal? – Én nagyon szeretem őket. Sokan mondják azt, hogy romlik a hallgatóság. Ezzel szemben én azt látom, hogy ugyanaz a helyzet most is, mint a mi időnkben volt: a hallgatóság azt csinálja, amit megtehet. Ugyanúgy vannak köztük érdeklődőbb és a szakot annyira nem kedvelő diákok is. Véleményem szerint azért van az egyetem, hogy megtanuljunk tanulni. Hogy mit, azt mi választjuk meg. Rengeteg lehetőség van. Mindenki saját magát motiválhatja. – A biológia képzés mennyit változott az évek során? – A mostani rendszer ugyan változtatott a képzésen, de ha belegondolunk a biologikumban is egyetlen biztos pont van csak: a változás. De hogy jó felé vagy rossz felé megyünk-e ezzel, azt még nem tudom. Nekem szokatlan. És mindennel szemben, ami számomra szokatlan, erősebb kritikával élek. Nekem nem ez a természetes, nem ez a rendszer jellemezte a fiatalságomat, én a „réginek” látom a jó oldalát. Ennél még keresem. Az új bolognai rendszer szerintem nem jó. Ez különösen most mutatkozik meg, hiszen már idén is vannak olyan mesterszakok, ahová nem jelentkeztek a diákok. Azért ez intő jel. Szeretnénk, ha nálunk ez nem történne meg. Erről jut az eszembe: ebben az épületben volt egy nagyon jó idézet ki-
téve, ami sajnos már nem látható: „A gyermek szeme a világ tükre, jaj annak, aki elhomályosítja.” Behozni ide őket és utána ezt a fényt megtartani, na, az az igazi kihívás. Többek között ezt a célt szolgálta a Kutató Éjszakája és a tervezett természettudományi kiállítás is. Nagyon ötletes dolgokat találtunk ki. Szerencsére jó gondolatokért nem kell átmennünk a szomszédba. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ezek a patinás falak sok emléket őriznek. – Mit tart a legnagyobb sikerének az életében? – Mivel rendkívül önfejű vagyok, ezért akárhányszor kitűztem magam elé egy célt, mindig azon voltam, hogy elérjem azt. Soha nem engedtem magam eltéríteni. Például most is az Európai Uniós Vízkeret irányelvében dolgozom. A magyarországi hidrobotanikai protokoll kidolgozásának én vagykk az egyik „atyja”. Ez saját ötlet és saját kutatási eredmény, amit most már egész Magyarország követ. Ezt megelőzően Vácrátóton volt egy egész országra kiterjedő botanikai felmérés. Az általam kidolgozott vízinövényekre vonatkozott rendszert használta a programban részt vevő összes botanikus. De mindig vannak új ötletek, születnek új gondolatok és új kutatási eredmények. És ilyenkor jön elő az az igazság, hogy az ember a munka és a kutatás mellett mindig tanul. Pont errő szól az oktatás is. Én például pár éve kezdtem el tanulni hidrogeológiát és geofizikát. Így születhetett meg többek között a Kutatók Éjszakáján előadott munkám is, a Gravitációs tér és a tündérrózsák összefüggése címmel. Nagyon izgalmas dolog, hogy az ember a növényeken keresztül vissza tud menni az időben, sőt akár a jövőbe is láthat. – Mit üzenne a hallgatóknak, a jövő nemzedékének? – Csak annyit, hogy keressék saját magukat mindenben!
Barka Niki
A nevelés mint érték AVAGY A TÁRSADALOM ROHADÁSA? IGAZA VAN. ÜLTEM DR. KARIKÓ SÁNDORRAL SZEMBEN ÉS TUDTAM, HOGY IGAZA VAN. VALAHOVÁ ELTŰNNEK AZ ÉRTÉKEK, AZ ERÉNYEK ÉS LASSAN AZOK IS, AKIK HARCOLNAK EZ ELLEN. A PROBLÉMA JELENLÉTÉRŐL, A LEHETŐSÉGEKRŐL BESZÉLGETTEM A TANÁR ÚRRAL A SZEPTEMBER 24-ÉN MEGRENDEZETT „NEVELÉS MINT ÉRTÉK” NEMZETKÖZI KONFERENCIA KAPCSÁN.
5
– Kettős célról beszélhetünk. Egyrészt szerettük volna összehívni Magyarország legnevesebb kutatóit, akik ebben a témában illetékesek, hogy véleményt cseréljenek, és szakmai beszélgetést vitát indítsunk erről a nagyon fontos kérdésről. A másik célja pedig az volt, hogy az érdeklődő kollégák, valamint az egyetemi hallgatók számára olyan továbbképzési formát biztosítsunk, ami nem kötelező, de lehetőséget ad, hogy megismerkedjenek neves kutatókkal és olyan témában hallhassanak előadá-
sokat, amelyek amúgy a különböző vizsgaanyagokban is szerepelnek. – Mekkora volt az érdeklődés a hallgatók részéről? – Nem azt vártuk, hogy végigülik ezt a konferenciát, de azt azért reméltük, hogy bizonyos mennyiségű oktató és hallgató megjelenik. A délelőtti foglalkozásokon elfogadható volt a létszám, de a délutáni foglalkozásokon, jó, ha a fele jelen volt. Összességében, én mint szervező, nem voltam megelégedve sem az oktatói részvétel arányával, sem a hallgatói létszámmal. – A konferencia során több előadó is felvetette, hogy a program címe, azaz a „Nevelés mint érték” elnevezés kérdőjelesen kellene, hogy megjelenjen. Miért történt ez? Nem evidens a mai világban, hogy a nevelés mint érték van jelen a társadalomban? – Sajnos nem evidens, erről az előadók között is vita alakult ki. Megoszlanak a vélemények. Az egyik oldal szerint nem kell oda kérdőjel, a másik oldal viszon kritikus szemmel tekintve erre a problémára, támogatná a kérdőjel feltűntetését. Ami indokolja ezt a változtatást, az a rengeteg
2010. január
Tamási Áron Klub Hírlevél tapasztalat, amely a nevelés megdöbbentő társadalmi alulértékeléséről számol be. Nagyon sokan azon a véleményen vannak, hogy a nevelés ügye, problémája, hivatása jelenleg nincs azon a helyen a magyar társadalomban, amely joggal megilletné. Általában az oktatás kérdését állítják előtérbe, de annak a kérdése, hogy milyen erkölcsi, társadalmi értékek, erények, szerveződnének a mindennapi élet színterein, teljesen háttérbe szorul. Ami borzasztó, hogy nemcsak a mindennapokban, hanem még a kutatásokban is beszélhetünk erről a negatív jelenségről. Ezért is akartunk egy ilyen konferenciát szervezni, hogy kimondottan a nevelést hozzuk előtérbe és mellette kardoskodjunk. Olyan erények, mint az alázatosság, szorgalom, hűség, kitartás, egymás tisztelete, ezek mind olyan dolgok, amelyek a nevelés feladatához köthetők. A mai ifjúság körében, és a mi karunk hallgatói körében, ezek az erények nem valami magas számban érhetőek tetten, mint ahogy elvárható lenne. Én, a magam részéről hajlok afelé, hogy legyen egy kérdőjel a konferencia anyagából kiadott kiadvány címében. – Sokat hallani a médiából is ezeknek az erényeknek a hiányáról az ifjúság körében. Tanárverésekről és egyéb megdöbbentő történésekről hallunk. Ön szerint a társadalom mely szintjén kellene fellépni e probléma ellen? – Sajnos az erőszak megjelenése, amiről a médiában nap, mint nap hallhatunk, egy új probléma. Ha a mai magyar társadalmat nézzük vagy az egész világot, a világ történetét és
mai politika történetét, a híradók szinte mindennap a különböző terrorcselekményekről, bántalmazásokról, megalázásokról szólnak. Úgy látszik, hogy a globalizációnak egyik sajátos vetülete, hogy az erőszak és a terror is globális méreteket ölt. Abban biztos vagyok, hogy ezt egyetlen szempont, szegmens kiemelésével nem lehet megoldani. Nagyon öszszetett, bonyolult társadalmi kérdésről van szó. Ez azt jelenti, hogy a társadalom minden egységének, amely valamilyen szinten érinti a fiatalok életét, újra kell gondolni ezeket a kérdéseket, és keresni kell egymással a kapcsolódási pontokat annak reményében, hogy találjanak valamilyen együttes és közös fellépési lehetőséget. Illetve maguknak a fiataloknak is tudniuk kell egymást nevelni, ez a kortársak egymásra hatása. Abban a kérdésben, hogy normálisan együtt éljünk, tiszteljük egymást és bizonyos erkölcsi normákat tartsunk be közösen – nos, ebben a fiataloknak is jelentős szerepe és felelőssége van. Sajnos nincs ráirányítva a társadalmi egységek figyelme arra, hogy a nevelés területén milyen lemaradások, negatív tendenciák tapasztalhatók. Előbbutóbb nagyon komolyan szembe kell néznünk a nevelési helyzetünk állapotával, súlyos gondjaival, máskülönben maga a társadalmunk kezd jóvátehetetlenül rohadni. Alighanem csak nagyon kis lépésekben lehet előrehaladnunk, és gyors sikert nem várhatunk. Minden kis lépésnek örülni kell! – Önök már megtették ezen az úton az egyik kis lépést! Köszönöm az interjút! Tóth Zsanett
Mesterszakok nyomában MESTERSZAK, MASTER, MA, MIND UGYANAZT JELENTI, AZ EGYES KÉPZÉSEKRŐL AZONBAN KEVESET TUDUNK. EBBEN AZ INTERJÚSOROZATUNKBAN A JGYPK-N MEGHIRDETETT MESTERSZAKOKRÓL TÁJÉKOZTATUNK BENNETEKET A SZAKFELELŐSÖK MEGSZÓLALTATÁSÁVAL. MOSTANI SZÁMUNKBAN MACZELKA NOÉMI TANSZÉKVEZETŐ ASSZONNYAL BESZÉLGETTEM AZ ÉNEK-ZENE TANÁRI MA-RÓL. – Mit kell tudniuk a hallgatóknak az Ének-zene Tanár mesterszakról, mik a jelentkezés előfeltételei? – Az Ének-zene Tanári mesterszak 2-2,5 éves azok számára, akik az alapszakot elvégezték. Ez a BA utáni mesterképzés nálunk csak a következő évben fog elindulni, az első BA-sok ebben az évben végeznek, addig a tanári diplomával rendelkezők végzik el ezt a mesterszakot. Az ő számukra ez azt jelenti, hogy egy év alatt szereznek diplomát, 60 kreditet kell összegyűjteni a tanulmányuk során. Első félévben az összes szakmai tárgyat megtanulják, ami 30 kredit, és a második félévben van a gyakorlati tanítás és a pedagógiai tárgyak. A BA szakot végzettek közül azok jelentkezhetnek, akik elvégezték az ének-zene alapszakot, ezt megtehetik itt nálunk a tanszéken, vagy elvégezték bármely zeneművészeti karon az alapszakot
hangszeresként, vagy alkotóművészet és muzikológia szakon. Felvételi gyakorlati vizsgát is kell tenniük. Ez a két feltétele van. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik már főiskolai tanári diplomával rendelkeznek. – A képzés alatt milyen gyakorlati lehetőségek vannak? – A gyakorlati képzés jelenleg még kizárólag a Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolában van, de a Gyakorló Gimnáziumban is lehetőség lesz majd a későbbiek során. A gyakorlati képzésnek az lenne a lényege, hogy megmaradnának a kétszakos tanárok úgy, hogy az első szak tetszőleges, és hozzá fel lehet venni egy második szakot, tehát ugyanúgy két szakos lenne, mint eddig. A koncepciója ennek a képzésnek az, hogy aki az egyik szakjából az általános iskolában gyakorol, az a másik szakjából gyakorol a gimnáziumban, így tudnak gyakorolni mind a két szinten. – A levelező oktatás miben különbözik a nappali képzéstől? – Sokban különbözik. A levelezősök egy félévben nyolc alkalommal jönnek. Mivel már rendelkeznek tanári diplomával, sok tárgyat elfogadunk nekik. Idén kezdtük el, és kísérleti stádiumban folyik még minden. 21 hallgatónk van most is, és tényleg komoly felnőtt emberek, akik már tanítanak, Liszt-díjas operaénekesünk is van! Van egykét fiatal, akik most végeztek tanárszakon, ők vannak
6
2010. január
Tamási Áron Klub Hírlevél nappalin. Most várható az, hogy komolyan elindul a nappali oktatás, mivel jövőre egyszerre két évfolyam végez, a négy éves tanárok és az első bachelorosok. – Melyek a képzési váz legfontosabb elemei? – A legnagyobb hangsúly a módszertanon van, mivel a BA képzésben egyáltalán nincs módszertan. A zenei nevelés átfogó ismerete, ez oszlik több kurzusra és tart mind a négy félévben. Vannak szabadon választható tárgyak is. Ha lesz igény, akkor zeneesztétikát vagy kamarakórust gondoltunk beállítani. Van egy olyan kurzusunk, amely igyekszik összehasonlítani a magyarországi nevelési koncepciót – ami ugye Kodály Zoltán nevével fémjelezhető – a más elterjedt zenei nevelési módszerekkel. Szeretnénk, ha a hallgatók a lehető legszélesebb körben ismernék ezeket, hogy később egy-egy részletet bele tudjanak építeni az oktatásukba, amennyire lehetséges. – Milyen végzettséget szereznek a hallgatók? – A Mester szak után okleveles ének-zene tanárok lesznek, ami azt jelenti, hogy ők jogosultak tanításra általános iskolában és a gimnáziumban is. – Ezután milyen továbblépési lehetőségek vannak? – Beléphetnek a doktori képzésbe. A mi diplománkkal azt hiszem, hogy jó eséllyel pályáznak egy pedagógia jellegű, neveléstudományi doktori iskolára, vagy esetleg, aki nagyon jó felkészültségű például karvezetésből, az zeneművészeti területen szerezhet DLA-t karvezetés szakon. (A PhD megfelelője a művészeti szakon. – a szerk.) – Mennyi a maximum felvehető létszám, és mennyit kell fizetniük a költségtérítéses hallgatóknak? – Az eddigi gyakorlat 20 fő körül volt, gondolom az idén sem lesz másképp. Jelenleg minden hallgatónk állami fi-
nanszírozást kapott (eddig 3 évfolyam indult kb. 50 fővel összesen), de ha költségtérítést kellene fizetni valakinek, akkor az idei tanévben az 160 000 Ft/félév lenne. – A szegedi Ének-zene Tanár MA-nak van valami egyedi vonása, ami csak itt a Karon jellemző az országban? – Így hirtelen nem tudok erre válaszolni, ahhoz, hogy meg tudjam mondani mi az, ami itt más, mint máshol, ismernem kellene az összes képzést. Amit mondani tudok, hogy itt nagyon jók a tanárok, viszonylag jó az infrastruktúra is, úgyhogy ez az, ami vonzó lehet. Valamint elég nagy hangsúlyt fektetünk a kortárs zenére, mindig vannak projektek, ami összekapcsolódik a Vántus Kortárszenei Héttel. A hallgatók elég nagy számban kapnak tájékoztatást és eligazítást is a XXI. századi zenéből, talán ez az, ami kicsit nóvum, és talán máshol nincs. Minden jelentkezőnek azt javaslom, hogy azon túl, hogy részt vesz a nyíltnapon és kap egy tájékoztatást, üljön be egy-egy órára, hogy magukat a tanárokat is megismerje. Mert azt hiszem, azt, hogy itt mi megy, csak úgy tudja igazán megismerni. Bejön, szétnéz, beül egy-két órára, és reméljük úgy dönt, hogy ez neki tetszik, a tanárok is jók, és szeretni fogja őket. Ezt bárkinek felajánlom, a nyíltnapon kívül is várunk mindenkit szeretettel!
Zavada Andrea
Tré-fa Egy csoport hangoskodik az aluljáróban. Odamegy egy rendõr: – Mit csinálnak itt? – Morfondírozunk! – mondja az egyik fiatal. – Igen? – kérdezi a rendõr. – Na, ide csak azzal a morfondírral!
Tanár a diákhoz: – Ha jól felelsz egy kérdésemre, akkor megkapod a kettest földrajzból. Hány csillag van az égen? – 2.316.524. – feleli a diák. – Hát ezt meg honnan vetted? – Ez már egy második kérdés, tanár úr.
Mit mond a nászéjszakán: – a címerszakértõ? Sajnos nem vagyok egy brit oroszlán. – a pilóta? Kényszerleszállás! – a krupié? Több tét nem áll. – a vadász? Ez csak próbalövés volt.
Két rendõr megy az utcán, találnak egy gumibotot, az egyik megszólal: – Te, ez nem a Béláé? – Kizárt, õ tegnap elvesztette.
Az állatorvos elmegy az emberorvoshoz. Az megkérdezi: – Mesélj, mi a panaszod? Mire az állatorvos: – Hja, így könnyû! A lövészárokban a parancsnok elkiáltja magát: – Tûz! Mire megszólal az egyik újonc: – Hol?
7
A rendõrségre bekísérnek egy embert: – Hol lakik? – A József Attila utcán – válaszolja. – Ne szórakozzon itt! Most vagy a József utcán, vagy az Attila utcán lakik! – Mondom, hogy a József Attila utcán. – Na, majd az õrmestert megkérdezzük. – Õrmester úr! Ez az ember azt állítja, hogy a József Attila utcán lakik. – Maga barom! Lehet, hogy sarokház.
