ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET
629/2010. (IV.7.) számú
HATÁROZATA
Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében az M-RTL Zrt. műsorszolgáltatóval (1222 Budapest, Nagytétényi út 29.) szemben meghozta az alábbi
határozatot. A Testület megállapítja, hogy a M-RTL Zrt. műsorszolgáltató RTL Klub csatornáján 2010. január 14-én 21 óra 22 -kor egy alkalommal megsértette az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésében foglalt előírásokat, ezért az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) alapján értelmében felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület megállapítja, hogy az M-RTL Zrt. műsorszolgáltató RTL Klub csatornáján 2010. január 8-án 21 óra 22 -kor sugárzott „Esti showder” című műsorszám előzeteseinek 2010. július 11. és 14. között 10 alkalommal 05.00 és 21.00 óra között történő közzétételével megsértette az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat, ezért az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) alapján értelmében felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kémi a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás
A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felhatalmazás alapján hatósági ellenőrzés keretében vizsgálta a Műsorszolgáltató RTL Klub adójának 2010. január 14-ei műsorfolyamát. A hatósági ellenőrzés megállapítása szerint a Műsorszolgáltató által 2010. január 14-én 21 óra 22 perces kezdettel sugárzott „Esti showder” című műsorszámot egyes jelenetei alapján indokolt lett volna magasabb kategóriába sorolni. A Műsorszolgáltató a műsorszámot a II. kategóriába sorolta, ily módon "tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott" minősítést kapott.
1
A Testület a vizsgált műsorszám tekintetében 1. az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésének sérelmét vélelmezte, továbbá 2. feltehetően sérült az Rttv. műsorelőzetesekre vonatkozó 5/A. § (2) bekezdése is, mivel
a Műsorszolgáltató a műsorszám előzetesét a következő időpontokban tette közzé
Dátum műsorszolgáltató A MŰSOR CÍME 2010.01.11. RTL Klub ESTI SHOWDER PROMÓCIÓ 2010.01.11. RTL Klub ESTI SHOWDER PROMÓCIÓ 2010.01.12. RTL Klub ESTI SHOWDER PROMÓCIÓ 2010.01.12. RTL Klub ESTI SHOWDER PROMÓCIÓ 2010.01.13. RTL Klub ESTI SHOWDER PROMÓCIÓ 2010.01.13. RTL Klub ESTI SHOWDER PROMÓCIÓ 2010.01.13. RTL Klub ESTI SHOWDER PROMÓCIÓ 2010.01.14. RTL Klub ESTI SHOWDER PROMÓCIÓ 2010.01.14. RTL Klub ESTI SHOWDER PROMÓCIÓ 2010.01.14. RTL Klub ESTI SHOWDER PROMÓCIÓ
KEZDÉS
VÉGE
IDŐTART.
KORCSOPORT
AGB KÓD
11:25:10 20:37:15 19:40:29 20:37:46 14:21:02 16:01:40 19:42:15 18:00:13 19:41:28 21:00:29
11:25:28 20:37:38 19:40:52 20:38:14 14:21:25 16:02:08 19:42:37 18:00:41 19:41:51 21:00:57
0:00:18 0:00:23 0:00:23 0:00:28 0:00:23 0:00:28 0:00:22 0:00:28 0:00:23 0:00:28
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
051 051 051 051 051 051 051 051 051 051
A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően 2010. február 18-án postázott levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A nyilatkozattételre történő felhívást tartalmazó levelet a Műsorszolgáltató a tértivevény tanúsága szerint 2010. február 19-én vett át, melyre a válasza 2010. március 2-án érkezett meg, fax útján. A Műsorszolgáltató az Rttv. 5/B. § (3) és 5/A. § (2) bekezdésének megsértése adott válasza az alábbi: „Álláspontunk szerint a műsor közzétételével nem valósult meg az Rttv. 5/B. § (3) és 5/A. § (2) bekezdéseinek sérelme, tekintettel az alábbiakra. Elöljáróban annyit szeretnénk leszögezni, hogy megítélésünk szerint érték, hogy az ország egyik legnagyobb televíziójában több olyan szórakoztató műsor is látható, amely a közélettel foglalkozik. Amint azt a hatósági ellenőrzés megállapításai is tartalmazzák, Magyarország egyik legnézettebb televíziós műsorában a showman vicces történeteket is mesél (stand-up comedy), valamint mindennapi jelenségeket, közéleti eseményeket figuráz ki. Teszi mindezt utolérhetetlen humorral és kellő öniróniával. Egyszóval az Esti Showder-ben a mindennapi, valamint a politikai élet történeteivel és szereplőivel kapcsolatban, legtöbb esetben nagyon találó megjegyzések, vélemények, illetve a műfaji sajátosságok miatti poénok hangzanak el. Megítélésünk szerint jelen esetben is annak van jelentősége, hogy az ORTT által sérelmezett szövegben, a showman véleménye a műsorszámban egyéb viccek között, viccként hangzott el, így a közlések megítélésekor a viccet, mint műfaji kategóriát kell alapul venni. A vicc tágan értelmezve a humor bármely formája, szűken értelmezve viszont egy szóban vagy írásban elmondott,, a kétmondatostól az egészen hosszúig bármekkora történet vagy kérdés, melynek végén rendszerint poén, azaz csattanó található.” (ezt követően a Műsorszolgáltató humor szó jelentését írta körül közel fél oldalban)
2
„Nem kétséges, hogy a hatósági ellenőrzés tárgyává tett műsorszámban a kifogásolt közlések formátuma a klasszikus viccformátumot követi és az elhangzottak nem haladták meg az esetleges trágárságok közepesen erős szintjét. Különösen figyelemmel arra, hogy a kifogásolt tartalmak többségében maga az ORTT is csak kipontozással tudta jelölni az el nem hangzottakat. Meggyőződésünk, hogy sem a kifogásolt adásban, sem az idézett mondatokban és párbeszédekben nem hangzott el semmi olyan, ami a 12 év alatti korosztály számára szülői magyarázattal nem lenne feldolgozható, és amit a serdülők pedig önállóan nem érthettek volna meg. A Műsorszolgáltató a továbbiakban szó szerint idézi az ORTT 1494/2002. (X.17.) sz. határozatát is. „Álláspontunk szerint a műsor közzétételével nem valósult meg az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésének sérelme, tekintettel az alábbiakra. Fábry Sándor közel 230 adás óta ontja az ilyen és ehhez hasonló vicceket és poénokat. A használt szavak és kifejezések érezve és tudva, hogy egy szórakoztató műsor részei és egy-egy viccbe ágyazva jelennek meg mára már a jól ismert köznyelv elemei, amit a showman minden esetben a humoros tartalom illusztrálására használ fel. A kifogásolt tartalmak egy része kivágásra, illetve kisípolásra került, ekként minden alapot nélkülöz az a feltételezés, hogy az el nem hangzott szavak, kifejezések törvénysértőek lennének. Egyebekben a közzétett tartalmak olyanok, amelyek egy része szólás–mondás, gúnyolódás vagy más ismert és a köznapi nyelvi formula, amit a fiatalok már jól ismernek, esetenként használnak is. A műsorszámban elhangzottak a szórakoztatás szintjén kezelendők. Nem értünk egyet az ORTT-vel miszerint a műsorszám érzékenyebb témával foglalkozott volna. Fábry Sándor aktuális történeteket mesélt, mint például a karácsonyfa vásárlás, és vendégül látta „Csillag születik” című műsorszám zsűrijét, valamint Benkő Dánielt. A hatósági ellenőrzés sem jelöli meg, hogy mely témát értékeli akkéntinek, amely megítélése szerint 16 év alatti korosztálynak nehézséget jelentene, aminek visszafogott feldolgozása elengedhetetlenül szükséges. Sem a szórakoztató műsorszám tartalma, sem annak képi megjelenítése és megvalósítása nem hordozott magában a kiskorúak számára ártalmas elemeket, és nem közvetített káros magatartásmintát, félreérthető, és ártalmas üzenetet, alapvetően számukra nehezen értelmezhető tartalmat. A szegmensben képeken nem manifesztálódtak a kifogásolt viccek, az elhangzott párbeszédekhez és kijelentésekhez hasonlóak bármelyik más média által sugárzott műsorban nap, mint nap előfordulnak, fikciós és nem fikciós II. kategóriába tartozó műsorszámokban egyaránt. Attól függetlenül, hogy ezek a magatartások esetlegesen vizuálisan jelennek meg a televízióban, még nem tekintendők viselkedési, illetve követendő mintának. A műsorszám megértése az itt részletesen kifejtettek miatt nem jelenthetett nehézséget a 12-16 éves kiskorúak számára, annak ábrázolási módja ugyancsak a II. kategóriának megfelelő volt, így a 16 év alatti kiskorúak személyiségfejlődését az alkotás nem veszélyeztette. Azt gondoljuk, hogy a kiskorúakban felmerülhettek kérdések az elhangzottakkal kapcsolatban, azonban ez még nem minősíti a műsorszámot magasabb (III.) kategóriába. Éppen annak érdekében, vagyis, hogy a kiskorúak ne egyedül tekintsék meg a műsort és a felmerülő kérdéseik, kételyeik ne maradjanak megválaszolatlanul, alkalmazta műsorszolgáltató a II. kategóriára vonatkozó jelölést és figyelmeztető szöveget, miszerint a tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott, amely a teljes műsorszám ismeretében megfelelő korhatári besorolást jelentett.
3
Összegezve az előbbieket úgy gondoljuk, hogy az érintett téma, az alkalmazott nyelvezet és a megvalósítás formája a műsorszám egészében és a kiemelt jelentekben sem merítette ki a III. kategória ismérveit, a kifogásolt párbeszédek és tartalom nem voltak alkalmasak a kiskorúak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására. Az elhangzottak közvetett módon sem utaltak erőszakra, illetve szexualitásra, vagy párbeszédeknek nem volt meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus és nem került sor intim szexuális tevékenység ábrázolására. Álláspontunk szerint RTL Klub helyesen sorolta a II. kategóriába a műsorszámot. Az Rttv. a II. kategória kapcsán ugyanis az alábbiakat nevesíti: az a műsorszám, amely a 12 éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni, amely ismérvek alapján végezte el a műsorszolgáltató a műsorszám ekkénti kategorizálását. Mindezek tükrében elmondható, hogy műsorszolgáltató megfelelően cselekedett, amikor a kérdéses műsorszámot a II. kategóriába sorolta és azt, valamint annak előzeteseit ennek megfelelően tett közzé. A véleménynyilvánítás szabadságának kitüntetett szerepe van az alkotmányos alapjogok között, tulajdonképpen "anyajoga"többféle szabadságjognak, az ún. "kommunikációs" alapjogoknak. Ebből eredő külön nevesített jogok a szólás és a sajtószabadság, amely utóbbi felöleli valamennyi médium szabadságát, továbbá az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát. Tágabb értelemben a véleménynyilvánítási szabadsághoz tartozik a művészi, irodalmi alkotás szabadsága és a művészeti alkotás terjesztésének szabadsága, a tudományos alkotás szabadsága és a tudományos ismeretek tanításának szabadsága. Ez utóbbiak tiszteletben tartásáról és védelméről az Alkotmány 70/G. §-ában külön is rendelkezik. A véleménynyilvánítási szabadsághoz kapcsolódik a lelkiismereti és vallásszabadság (60. §), valamint a gyülekezési jog is (62. §). Ez a jogegyüttes teszi lehetővé az egyén megalapozott részvételét a társadalmi és politikai folyamatokban. Történelmi tapasztalat, hogy mindannyiszor, amikor a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozták, sérelmet szenvedett a társadalmi igazságosság, az emberi kreativitás, csökkent az emberben rejlő képességek kibontakozásának lehetősége. A káros következmények nem csupán az individuum, hanem a társadalom életében is megmutatkoztak és az emberiség fejlődésének sok szenvedéssel járó zsákutcájához vezettek. Az eszmék, nézetek szabad kifejtése, a mégoly népszerűtlen vagy sajátos elképzelések szabad megnyilvánulása a fejlődni képes és valóban eleven társadalom létezésének alapfeltétele. A szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi. A véleménynyilvánítás szabadságának külső korlátai vannak csak; amíg egy ilyen alkotmányosan meghúzott külső korlátba nem ütközik, maga a véleménynyilvánítás lehetősége és ténye védett, annak tartalmára tekintet nélkül. Vagyis az egyéni véleménynyilvánítás, a saját törvényei szerint kialakuló közvélemény, és ezekkel kölcsönhatásban a minél szélesebb tájékozottságra épülő egyéni véleményalkotás lehetősége az, ami alkotmányos védelmet élvez. Az Alkotmány a szabad kommunikációt - az egyéni magatartást és a társadalmi folyamatot - biztosítja, s nem annak tartalmára vonatkozik a szabad véleménynyilvánítás alapjoga. Ebben a processzusban helye van minden véleménynek, jónak és károsnak, kellemesnek és sértőnek egyaránt - különösen azért, mert maga a vélemény minősítése is e folyamat terméke. Az Alkotmánybíróság vizsgálata során az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlatára is kiterjedő jog összehasonlító elemzést végzett. A Bíróság határozatainak ismétlődő alaptétele, hogy nincs demokratikus társadalom pluralizmus, tolerancia és nyíltság nélkül; a
4
véleménynyilvánítás szabadsága a demokratikus társadalom egyik alapköve, fejlődésének egyik feltétele. E szabadság az olyan gondolatokat, információkat, elveket és nézeteket is megilleti, amelyek sértőek, meghökkentőek vagy aggodalmat keltenek. A demokráciában a kormányzat cselekedetét vagy mulasztását nem csupán a törvényhozó és a bírói hatalom részéről kell alaposan vizsgálni, hanem a sajtó és a közvélemény részéről is. A közszereplést vállaló személyeknek vállalni kell azt is, hogy mind a sajtó, mind pedig a szélesebb közvélemény figyelemmel kíséri minden szavukat és cselekedetüket, így nagyobb türelmet kell tanúsítaniuk a kritikai megnyilvánulásokkal szemben. A demokratikus társadalom létezésének és fejlődésének nélkülözhetetlen eleme a közügyek vitatása, amely feltételezi a különböző politikai nézetek, vélemények kinyilvánítását, a közhatalom működésének bírálatát. A demokratikus hagyományokkal rendelkező társadalmak tapasztalatai szerint is e vitákban esetenként kellemetlen, éles, esetleg igazságtalan támadásokat intéznek a kormányzat és a közhivatalnokok ellen és nyilvánosságra kerülnek olyan tények is, amelyek a közéleti szereplők becsületének csorbítására alkalmasak. Az emberi méltóság, a becsület és a jó hírnév alkotmányos oltalma és a szabad véleménynyilvánításhoz való jog, a közügyek szabad vitathatóságához fűződő alkotmányos érdek egymásra tekintettel történő értékelése alapján az Alkotmánybíróság arra az álláspontra jutott, hogy a véleménynyilvánítási szabadság csak kisebb mértékben korlátozható a közhatalom gyakorlóinak védelmében.” Az előbbiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Műsorszolgáltató elsődlegesen kéri, hogy az ORTT a nevezett műsorszám kapcsán vele szemben indított közigazgatási hatósági eljárást szüntesse meg. Feltéve, de nem elfogadva, hogy az eljárás megszüntetésére vonatkozó kérelmét az ORTT nem tartja teljesíthetőnek, a Műsorszolgáltató kéri, az ORTT tekintsen el bármilyen súlyosabb szankció alkalmazásától a fentiekben részletezett okokra, körülményekre tekintettel. A Testület a hatósági ellenőrzés megállapítása és a Műsorszolgáltató nyilatkozata alapján az alábbi álláspontot alakította ki. 1. Az Rttv. 5/B. § (3) bekezdés sérelme: Az Rttv. 5/B. § (3) bekezdése értelmében: „5/B. (3) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.” A műsorszám címe: Sugárzás dátuma: Sugárzás időpontja: Csatorna neve: Hossz: A műsorszolgáltató besorolása: Jelzett korhatár: Műfaj:
Esti Showder 2010. január 14. 21:22:15-23:05:17 RTL Klub 85 perc II. kategória 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott szórakoztató műsor
5
Származási ország: Gyártási év: A műsorszám tartalma:
Magyarország 2010
A 2010. január 14-ei Esti Showder öt részből állt (stand up comedy, Tüdő, az erőcsávó, „Dizájn Center”, sztárvendégek, Váczi Eszter Quartet). A show a műsorvezető monológjával kezdődött. Fábry aktuális történésekkel összefüggésben tett poénos megjegyzéseket, vicceket mesélt. Ebben a szegmensben (21:29:13-21:29:58) hangzott el a panaszos által kifogásolt „pénzes geci” kifejezés. A következő részben a műsorvezető egy képzelt, nyolcadik kerületi vagány bőrébe bújva adott elő vicces jelenetet (Tüdő, az erő csávó). Ezt követte a műsor állandó rovata, a show egyik legnépszerűbb eleme, a Dizájn Center, amelyben a nézők által beküldött, derültséget kiváltó használati tárgyakat mutattak be. A negyedik szegmensben következtek a sztárokkal (Oroszlán Szonja, Fáy Miklós Hernádi Judit, Szirtes Tamás, Benkő Dániel) készített interjúk. A műsor a Váczi Eszter Quartet produkciójával zárult. Magyarország egyik legnézettebb televíziós szórakoztató műsora az Esti Showder. A műsorszám klasszikus talk-show, amelyben a műsorvezető sztárokat lát vendégül, akik önmagukat vagy aktuális projektjüket népszerűsítik, de a fentieken túl a showman vicces történeteket is mesél (stand up comedy), valamint mindennapi jelenségeket, közéleti eseményeket figuráz ki. Utóbbi programelemek leginkább a kabaré műfajához kötődnek, amelyben gyakoriak a mindennapi kommunikáció normáit áthágó megfogalmazások, a trágárságok, amelyek humorforrásként funkcionálnak - mivel a viccek szokatlan, oda nem illő cselekedetekre, megnyilatkozásokra, normasértő viselkedési módokra, gyakran bizonyos társadalmi csoportokat sértő kijelentésekre építenek. A kifogásolt jelenetek és tartalmak a műsorszámban: 21:28:21–21:28:38 Fábry Sándor: „Kérem szépen, az idén nosztalgiából arra gondoltam, hogy lucfenyőt veszek. Semmi normand, drága, mint a rosseb, de se íze, se bűze, ugye, mint paraszt picsa a fürdőszobás lakásban - ahogy mondani szokták…” 21:29:13-21:29:58 Fábry Sándor: „Voltam egy másik helyen. Ott szerencsétlenek, kérésre befaragják a fát, ugye. Hát szegény, három hete ezt csinálja, hát azért az elég monoton. Faragja a fát, és állt ott ilyen két, ilyen procc, nem tudom, szóval ilyen, ilyen, hogy mondjuk ezt, ilyen, hát ilyen pénzes geci. (…) Már bocsánat, de, szóval ilyen, ilyen nem (…), úgy álltak, a csávóról szakadt a víz már, minden. Teljes szimpátiámat bírta. Erre proccék megkérdezték, hogy nem lehetne ezt más módszerekkel? Mire a krapek, így kinézett az ág alól: tessék szerezni egy hódot!” 21:44:05-21:44:11 Fábry Sándor: „Azt megjelent első este, lementünk a Ferde Lámpába, hárman akarták leütni, és négyen le….ni. Azt mondta, ez nagyon emberi.” 21:52:41-21:52:52 Fábry Sándor: „És anyuka, mi ott az a macinak? Az a kampója. Nem, nem, a f.sza, Lajoska! Nem, ez a kampója neki!” 22:19:08-22:19:15 Fábry Sándor: „No, hát az történt, hogy találkoztunk Miklóssal, és én azt mondtam neki, hogy nyald ki a seggem, és továbbmentem, ilyen gonosz módon.”
6
22:19:26-22:19:37 Fábry Sándor: „Megláttam egy-két ilyen börtönközeli képviselőt. És annyira ideges lettem, hogy mondom, ti még jártok emberek közé? Ti még itt mozogtok? Hát miért nem vagytok a börtönben, a k..va anyátokat?” 22:23:05-22:23:11 Fábry Sándor: „De hát, ha azt mondod, hogy 19-én a Csillag Születik után a pöcsig érő hóban te bringával mentél haza?!” 22:24:26-22:24:29 Fáy Miklós: „Elfelejtetted, mit akarsz…” Fábry Sándor: „El én, az anyja p.csáját, de hogy látod rajtam!” 22:25:32-22:25:35 Fábry Sándor: „Ez csak Magyarországon van, hogy a kurvák utálnak ..szni.” 22:29:33-22:29:40 Fábry Sándor: „Én is voltam ilyen poszter fényképezésen, és mondták, hogy nyakkendő nem érdekes, majd jön másik, a mellény nem érdekes, mondom akkor majd én mi a f.sznak jöttem ide?” 22:35:30-22:35:35 Fábry Sándor: „Ez egyáltalában, hogy van a színházakban? Régen mindig eljött Aczél elvtárs, meg nem tudom. Most ki az anyja p.csája jön el?” 22:38:32-22:38:40 Fábry Sándor: „Mint vegetáriánus, miket eszel?” Benkő Dániel: „Nem is tudom, valami moslékot. Tele van a tököm a saját főztömmel!” A műsorszolgáltató a műsorszámot a II. kategóriába sorolta, ily módon „tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott” minősítést kapott. Az Rttv. 5/B. (2) bekezdésében foglalt követelményeknek az a műsorszám tud eleget tenni, amelynek problémás részei a 12 év alatti korosztály számára szülői magyarázattal feldolgozhatóak, a serdülők pedig önállóan is megérthetik a látottakat. Amint azt a Fővárosi Ítélőtábla a 2.Kf.27.311/2005/4. számú ítéletében kifejtette, a törvény rendelkezése a 16 éven aluli kiskorúak védelmét szolgálja, és az nem korlátozódik a 12-16 év közötti kiskorúak érdekeinek védelmére. A műsorszolgáltató a műsorszámot a II. kategóriába sorolta, ily módon "tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott" minősítést kapott. A 12 és 16 év közötti generáció tagjainak védelme a különböző társadalmi hatásokkal szemben, de különösen a káros szexuális hatásokkal szemben, ebben az időszakban fokozott gondoskodást igényel a jogalkotó és a jogalkalmazók részéről egyaránt. Ennek a fokozott gondoskodásnak az indoka éppen azon káros hatásoknak a kiszűrése, amelyek idejekorán olyan döntésekre késztetheti k a kiskorúakat, amely döntések mögött nem érett megfontolás áll, ugyanakkor ezen döntések akár egész életükre kihatással lehetnek. Az Rttv. 5/B. § kategóriáinak megfogalmazásával a jogalkotó azon kockázatelhárító kötelezettségének tett eleget, amely alapján az állam köteles erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy távol tartsa a kiskorúakat
7
az olyan hatásoktól, amelyeket érettségüknél fogva még nem képesek kellően és megfelelően értékelni. A Fővárosi Ítélőtábla 2. Kf.27.311/2005/4. számú ítéletében kimondta, hogy „[...] a felnőtté válás időszakában lévő 12/14-18. év közötti kiskorúak korosztályának az erkölcsi fejlődése kialakulásában fontos szerepe van a felvilágosító tevékenységnek. azonban nem közömbös, hogy [. ..] a családi életekben felmerülő és a felnőttek közti a mindennapitól eltérő problémákról, azok megoldási lehelőségeiről családi vagy iskolai körben, tárgyilagos módon esik szó, avagy ezt nélkülöző, felszínes módon”. Ugyanez az ítélet megerősítette azt is, hogy ,,[...] a "shov műfaj" (...} a deviáns magatartásformák nevelő, tanító, figyelemfelkeltő célzattal való bemutatására sok esetben a meghívott vendégek megnyilvánulásai okán, avagy a felhasznált dramaturgiai megoldások miatt - nem nyújt megfelelő teret". A műsorszám magasabb korhatári kategóriába történő sorolására már abban az esetben is szükség van, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a kiskorúak számára káros hatást gyakorolnak. Ebből következően nem a műsorszám kiskorúakra gyakorolt tényleges hatását kell vizsgálni, hanem csupán annyit, hogy a közzétett jelenetek alkalmasak lehetnek-e a kiskorúak egészséges fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására. A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében megállapította, hogy a kiskorú különös védettségét az indokolja, hogy nem lehet kiindulni a befogadó reális értékítéletéből, abból, hogy a látottakat, hallottakat megfelelő módon, megfelelő értékrend alapján elemzi és értékeli, hiszen a kiemelt védettséget éppen az indokolja, hogy a kiskorúak a végleges értékrend kialakításának folyamatában vannak. Ez adja személyiségfejlődésük sérülékenységét, egyúttal ez indokolja fokozott védelmüket is. Ugyanakkor a Fővárosi Ítélőtábla korábbi ítéleteiben (pl. 2.Kf.27.065/2004/3. és 2.Kf.27.074/2004/03. sz.) megerősítette, hogy a korhatár helyes meghatározásánál a műsorszám kiskorúakra gyakorolt összhatását kell figyelembe venni. Vagyis egységesen, az egész alkotást szemlélve kell elemezni, nemcsak a szóhasználatát, hanem a képi megjelenítését, a hang- és zenei aláfestését, a tartalmi mondanivalóját is ahhoz, hogy megfelelő mérlegelési szempontok álljanak rendelkezésre a döntés meghozatalánál. A műsorszámban a panaszos által kifogásoltakon túl, elhangzottak más obszcén megnyilatkozások is, ugyanakkor ezeket - vélhetőleg a műsorszám korhatári besorolására tekintettel - kisípolták. A levélíró által aggályosnak minősített esetben erre úgymond nem nyílt lehetőség, mivel akkor a „vicc” nem lett volna dekódolható a közönség számára. A műsorszám jóval 21 óra után került bemutatásra, amikor elvileg a kiskorú nézők már nem tartózkodnak a televízió képernyője előtt – a program magasabb korhatári kategóriába történő klasszifikálása nyilvánvalóan nem számít megoldásnak a műsorszolgáltató számára, hiszen ily módon az egyik legnézettebb programját képtelen lenne napközben és főműsoridőben is reklámozni. A II. korhatári kategóriába sorolt alkotások már foglalkozhatnak érzékenyebb témákkal, de mivel a 16 év alattiak korlátozott, hiányos élettapasztalataik következtében még nehezen ítélik meg az elhangzottakat, különös körültekintéssel kell eljárni a szerkesztőknek a műsor készítésekor, azaz a visszafogott feldolgozás elengedhetetlenül szükséges.
8
A vizsgált adásban - álláspontunk szerint - a fenti kívánalmak nem valósultak meg, hiszen a több ízben megjelenő, közepesen erős mértéket meghaladó trágárságok károsan befolyásolhatták a 16 éven aluli korosztály egészséges pszichológiai fejlődését. A Testület álláspontja szerint összességében értékelve a műsorszámot indokolt lett volna magasabb, III. korhatári-kategóriába sorolni, így a Műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezést. A Testület a fenti álláspontja kialakításánál figyelembe vette a Fővárosi Bíróság 24.K.33839/2004/12. számú ítéletét, amelyben kimondta, hogy „a minősítésnél a műsorszolgáltatónak mindig megszorítóan – és nem megengedően – kell eljárnia.” Az Rttv. 5/A. § (2) bekezdés sérelme: Az Rttv. 5/A. § (2) bekezdés értelmében: „5/A. § (2) A műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető.” A Műsorszolgáltató a fenti műsorszám műsorelőzetesét az alábbi időpontokban sugározta: Dátum műsorszolgáltató A MŰSOR CÍME 2010.01.11. RTL Klub ESTI SHOWDER PROMÓCIÓ 2010.01.11. RTL Klub ESTI SHOWDER PROMÓCIÓ 2010.01.12. RTL Klub ESTI SHOWDER PROMÓCIÓ 2010.01.12. RTL Klub ESTI SHOWDER PROMÓCIÓ 2010.01.13. RTL Klub ESTI SHOWDER PROMÓCIÓ 2010.01.13. RTL Klub ESTI SHOWDER PROMÓCIÓ 2010.01.13. RTL Klub ESTI SHOWDER PROMÓCIÓ 2010.01.14. RTL Klub ESTI SHOWDER PROMÓCIÓ 2010.01.14. RTL Klub ESTI SHOWDER PROMÓCIÓ 2010.01.14. RTL Klub ESTI SHOWDER PROMÓCIÓ
KEZDÉS
VÉGE
IDŐTART.
KORCSOPORT
AGB KÓD
11:25:10 20:37:15 19:40:29 20:37:46 14:21:02 16:01:40 19:42:15 18:00:13 19:41:28 21:00:29
11:25:28 20:37:38 19:40:52 20:38:14 14:21:25 16:02:08 19:42:37 18:00:41 19:41:51 21:00:57
0:00:18 0:00:23 0:00:23 0:00:28 0:00:23 0:00:28 0:00:22 0:00:28 0:00:23 0:00:28
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
051 051 051 051 051 051 051 051 051 051
Az Rttv. 5/C. § (2) bekezdése a III. korhatári kategóriába sorolt műsorszámok közzétételével kapcsolatban előírja, hogy azok 21:00 óra és 05:00 óra között tehetőek közzé, ezért az Rttv. 5/A. § (2) bekezdése értelmében a műsorelőzetesek sugárzására is csak ebben az időintervallumban kerülhet sor. A fentebb leírtak alapján megállapítható, hogy a Műsorszolgáltató tíz alkalommal megsértette az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. A Testület által alkalmazott jogkövetkezmények: 1. A rendelkezésre álló adatok alapján a Műsorszolgáltató 2009-ben visszatérően nem megfelelően tett eleget az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek, A Testület 2009. évben huszonegy alkalommal állapította meg a műsorszolgáltatónál az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek megsértését [54/2009. (1.7.), 55/2009. (1.7.), 158/2009. (1.21.), 515/2009. (III.4.), 572/009. (III.11.), 842/2009. (IV.15.), 902/2009. (IV.22.), 1127/2009. (V.28.), 1357/2009. (VI.30.), 1358/2009. (VI.30.), 1483/2009. (VII.16.), 1517/2009. (VII.20.), 1627/2009. (VIII.26.), 1715/2009. (IX.2.), 1833/2009.
(IX.23.), 1882/2009. (IX. 30.), 2060/2009. (X.21.), 2098/2009. (X.28.), 2099/2009. (X.28.), 2284/2009. (XI.18.) 2320/2009. (XII.2.), 2507/2009. (XII.16.) számú ORTT határozat] [egy alkalommal került megállapításra formai jogsértés, ld. az 1517/2009.(VII. 20.) 9
számú ORTT határozat]. A Testület 2010. évben eddig öt alkalommal állapította meg a műsorszolgáltatónál az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek megsértését 257/2010. (II.10.), 293/2010. (II.17.), 295/2010. (II.17.), 350/2010. (II.24.), 389/2010. (III.5.)]. A Testület álláspontja szerint azonban figyelembe kell venni, hogy a műsorszámot a megengedett időszakban, vagyis 21:00 óra után sugározták, amikor a védendő korosztály igen nagy valószínűséggel nem tartózkodik a képernyő előtt, és azt is, hogy a közepesen erős mértéket meghaladó trágárárságok közül mindössze kettőt nem sípoltak ki. A Testület figyelembe vette azt a tényt, hogy a trágárságok humoros környezetben hangoztak el, sőt a kisípolások is olyan estben maradtak el, amikor a vicc a kisípolás következtében nem is lett volna dekódolható. A fentiekre tekintettel a Testület az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésének megsértése miatt, az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített szankciót alkalmazta a Műsorszolgáltatóval szemben, azaz felhívta a Műsorszolgáltatót, hogy a jövőben tartózkodjék a jogsértéstől. 2. A Testület az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértése kapcsán figyelembe vette, hogy a műsorszám előzetesében sem a problémás kifejezések, sem egyéb a védendő korosztályra veszélyes elem, sem hangban, sem vizuálisan nem került megjelenítésre. Az előzetesek mind a tíz alkalommal II. kategóriába tartozó műsorszámok (a Mónika-show, A széf, a Barátok közt, a Fél2 című magazinműsor, A fiú és a csavargó című amerikai tévéfilm szünetében, a Fókusz után a Barátok közt előtt, a TV Shop és a Dadus című sorozat ellőtt) környezetében kerültek bemutatásra, kifejezetten gyermekeknek szánt műsorszámok közelében egyszer sem. A fentiekre tekintettel a Testület az előzetesekkel (tíz alkalom) elkövetett jogsértések tekintetében az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésének megsértése miatt, az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített szankciót alkalmazza a Műsorszolgáltatóval szemben, azaz felhívta a Műsorszolgáltatót, hogy a jövőben tartózkodjék a jogsértéstől. A Testület a határozat indokolás részében kifejtettek okán a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2010. április 7. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
dr. Timár János az ülést vezető soros elnök
10
