ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET
702/2010. (IV.14.) számú
HATÁROZATA
Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a műsorszolgáltatóval EL-DO Rádió Kft. (1194 Budapest, Zalaegerszeg u 160. fszt. 6.) szemben meghozta az alábbi határozatot. 1. A Testület megállapítja, hogy az EL-DO Rádió Kft. (EL-DO Rádió) műsorszolgáltató 2010. január 21-i adásnapjára vonatkozó az Rttv. 18. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezést, ezért az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja értelmében felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. 2. A Testület megállapítja, hogy az EL-DO Rádió Kft. (EL-DO Rádió) műsorszolgáltató 2010. január 21-i adásnapjára vonatkozó az Rttv. 13. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezést, ezért az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja értelmében felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti felhatalmazás alapján hatósági ellenőrzés keretében vizsgálta a műsorszolgáltató EL-DO Rádió adójának 2010. januári műsorszolgáltatását és a következőket tapasztalta. A hatóság a műsorszolgáltató 2010. január 21-ei adásnapját vizsgálta. A 7:24:39 és 9:21:44 órakor a műsorvezető a következőképpen vezetett fel egy klasszikus reklámblokkot: „Hölgyeim és uraim! Most a garantáltan kíváncsi, ínyenc és magukat jó borivónak tartó hallgatóink étvágygerjesztő műsora következik. A simán fogyókúrázók, valamint az Update 1-83-ig tartó vezeklő kúrák résztvevői tegyenek úgy, mintha a következő információk nem dúlnák fel a gasztroérzékeiket. Köszönjük!” Ezt követően a következő reklámszpot hangzott el reklámfőcímek között: „Kedves hallgatóink! Örömmel értesítjük önöket, hogy a dunaújvárosi Kiskohász vendéglő ezen a héten ismét élvezetes gasztronómiai csapdákkal várja önöket. A kínálatban első helyen a hamisítatlan disznótoros finomságokat találják, melyek a magyar hagyományok szerint 1
készülnek. Szerintem kezdjük a dolgot szakszerűen. Vegyünk magunkhoz egy illendő porciót a vecsei Dunai Hajós pálinkafélék közül! Bármelyikhez is nyúlunk, hibátlan választás lesz. Vessünk egy pillantást az itt kínált fölséges falatokra! Választhatjuk például az alapművet, a hamisítatlan orjalevest és utána a ropogós sült oldalast, hagymás tört burgonyával. Esetleg egy csodás székelykáposztát. Hát édesszájú nem vagyok, de ezt a nagymama hájas sütijét megkóstolom. És a helyes választás után bátran lássunk is hozzá. Jó étvágyat kívánunk! És közben, pláne utána, fogyasszanak egy-egy pohárkával a badacsonyi Szeremley Rizlingből vagy a Mátrai Irsai Olivérből, de szívesen ajánlom a Balatonfőkajári Olaszrizlinget és a Budai Chardonnay-t is. Nem hisznek a fülüknek? Figyeljék az étvágygerjesztő ajánlatainkat! Próbálják ki, nem fognak csalódni! És a számlájukat Sodexho és Cheque Déjeuner kártyával is kiegyenlíthetik! Máris hívják a 06/25-510-447-es telefonszámot és foglalják le a helyüket! És ne feledjék: a Kiskohász Vendéglő az élvezhető elegancia!” 7:26:22 és 9:23:31 órakor, a reklám záró főcíme után a következő támogatói üzenet hangzott el: „Disznótoros kalandtúránkat a pompás ízek világába a Kiskohász Vendéglő támogatta.” A Műsorszolgáltató a levelet a tértivevény tanúsága szerint 2010. március 2-án átvette, melyre a 2010. március 11-én érkezett válaszában a következőket nyilatkozta: „A törvény úgy fogalmazza meg a burkolt reklám fogalmát, hogy semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére. Megítélésünk szerint az Önök által kifogásolt felvezető rész nem ösztönöz sem vásárlásra sem szolgáltatás igénybevételére, hiszen nem ajánl, sőt be sem mutat semmit, amit meg lehetne vásárolni vagy igénybe lehetne venni. A tényleges ajánlat a reklámszignálok között hangzott el. A reklámspotra a figyelmet a reklámszignál eleje hívta fel. A bevezetőt inkább valamiféle figyelmeztetőnek szántuk, hogy a mai világban, amikor így tavasszal a nők jelentős része fogyókúrázik, legyen idejük eldönteni, hogy ételekről szóló tájékoztatást meg kívánják-e hallgatni, Olyasminek szántuk, mint amikor egy-egy riport vagy műsor előtt a médiákban elhangzik, hogy bizonyos csoportoknak kellemetlen lehet végignézni, meghallgatni így amennyiben azt el szeretnék kerülni, kapcsoljanak ki. Az elhangzott reklám után valóban technikai hiba miatt a támogatói spot is adásba került, amit egyébként a szerkesztett műsorok után szoktunk csak adásba helyezni. Ez a hiba azonban szerintünk nem valósítja meg a hivatkozott paragrafust, hiszen ez nem minősül burkolt reklámnak, mivel a törvényben meghatározottak alapján annak nem felel meg.” A Testület álláspontja: A Testület a Műsorszolgáltató nyilatkozatára is tekintettel módosította az eljárás alapjául, szolgáló törvényhely sérelmét. A Testület elfogadta a műsorszolgáltató azon álláspontját, hogy az elhangzott szpotok, mintegy támogatói szpotokként keretezték az elhangzott reklámot. Így azonban nem a nyilatkozattételre felhívó levélben megjelölt Rttv. 10. § (5) bekezdésében, hanem az Rttv. 18. § (2) bekezdésében foglaltak sérültek. Az Rttv. 18. § (2) bekezdése értelmében: „Támogatott műsorszám nem ösztönözhet és nem hívhat fel a támogató vagy az általa meghatározott harmadik személy termékének beszerzésére (vásárlására, bérletére) vagy szolgáltatásának igénybevételére, illetőleg az attól való tartózkodásra.”
2
A műsorvezető felvezetése felhívhatta a figyelmet az azt követő reklámszpotra, illetve annak mondanivalóját kihangsúlyozta, plusz tartalmakat adott hozzá („ínyenc és magukat jó borivónak tartó hallgatóink étvágygerjesztő műsora következik”, „gasztroérzék” stb.). A reklámot követő támogatói üzenet szintén az elhangzottak további hangsúlyozását szolgálhatta. Műsorba illesztése semmilyen egyéb megfontolásból sem nevezhető indokoltnak, hiszen a támogatóként feltüntetett cég saját reklámszpotja volt a támogatott műsorszám. A támogatott műsorszámban – amely jelen esetben reklám volt – többször elhangzik a támogató, azaz a Kiskohász vendéglő neve. A műsorszám célja jellegéből fakadóan – reklám – egyértelműen az volt, hogy a Kiskohász vendéglőt népszerűsítése, áruit kínálja, felhívja a figyelmet és ösztönözze a hallgatókat a vendéglő szolgáltatásainak igénybevételére. A kialakult bírói gyakorlat szerint: A Fővárosi bíróság 3.K.33761/2005/7. sz. ítéletében megállapította, hogy: „Az áru vagy szolgáltatás iránti figyelem felkeltése a vásárlás, vagy a szolgáltatás igénybevételének egy igen lényeges elő mozzanata, amely a legtöbb esetben a vásárlást vagy szolgáltatás igénybevételét megelőzi. Ezért a figyelemfelkeltés egyértelmű ösztönző hatással lehet a hallgatókra – mint potenciális vásárlókra – adott esetben.” A Testület álláspontja szerint a műsorszolgáltató technikai okokra való hivatkozása nem fogadható el, az Rttv. 3. § (1) bekezdése szigorú objektív felelősségi mércét állít ilyen esetekben a műsorszolgáltatók elé (A műsorszolgáltató – a törvény keretei között – önállóan határozza mg a műsorszolgáltatás tartalmát, és ezért felelősséggel tartozik.) A megfelelő technikai háttér biztosításáért és a televízió munkatársainak munkájáért a műsorszolgáltató tartozik felelősséggel. A fent leírtak alapján megállapítható, azáltal hogy a Műsorszolgáltató az említett szpotokat nem a megfelelő módon tette közzé, megsértette az Rttv. 18. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. 2.2. Az Rttv.13. (2) bekezdés e) pontjának vélelmezett sérelme 7:24:56 és 9:22:02 órakor a következők hangzottak el klasszikus reklámfőcímek között: „Kedves hallgatóink! Örömmel értesítjük önöket, hogy a dunaújvárosi Kiskohász vendéglő ezen a héten ismét élvezetes gasztronómiai csapdákkal várja önöket. A kínálatban első helyen a hamisítatlan disznótoros finomságokat találják, melyek a magyar hagyományok szerint készülnek. Szerintem kezdjük a dolgot szakszerűen. Vegyünk magunkhoz egy illendő porciót a vecsei Dunai Hajós pálinkafélék közül! Bármelyikhez is nyúlunk, hibátlan választás lesz. Vessünk egy pillantást az itt kínált fölséges falatokra! Választhatjuk például az alapművet, a hamisítatlan orjalevest és utána a ropogós sült oldalast, hagymás tört burgonyával. Esetleg egy csodás székelykáposztát. Hát édesszájú nem vagyok, de ezt a nagymama hájas sütijét megkóstolom. És a helyes választás után bátran lássunk is hozzá. Jó étvágyat kívánunk! És közben, pláne utána fogyasszanak egy-egy pohárkával a badacsonyi Szeremley Rizlingből vagy a Mátrai Irsai Olivérből, de szívesen ajánlom a Balatonfőkajári Olaszrizlinget és a Budai Chardonnay-t is. Nem hisznek a fülüknek? Figyeljék az étvágygerjesztő ajánlatainkat! Próbálják ki, nem fognak csalódni! És a számlájukat Sodexho és Cheque Déjeuner kártyával
3
is kiegyenlíthetik! Máris hívják a 06/25-510-447-es telefonszámot és foglalják le a helyüket! És ne feledjék: a Kiskohász Vendéglő az élvezhető elegancia!” A Műsorszolgáltató ebben a témában a következő nyilatkozatot tette: „A hivatkozott paragrafus az alkoholtartalmú italok reklámját tiltja. Az említett reklámban mi nem a pálinkát, a bort, a disznótorost, a sertéstepertőt, stb. reklámozzuk, hanem a Kiskohász vendéglőt. Megítélésünk szerint az, hogy az itallappról és étlappról megemlítünk néhány tételt, nem tekinthető az adott ital vagy étel reklámjának, hiszen nem azt népszerűsítjük, hanem a vendéglőt. Nem mutattuk be az ital összetevőit, még csak azt sem soroltuk fel, hogy milyen fajták – barack, szilva, körte, stb.- kapható, nem minősítettük, hogy jobb vagy rosszabb, mint a többi, csak megjelöltük, hogy az általun reklámozott vendéglátó egységben a pálinka félék közül a Dunai hajós pálinkafélék- tehát több féle is- kapható. A Kiskohász vendéglő kifogásolt reklámját, természetesen levettük a sugárzásra kerülő reklámjaink közül, az Önök végleges állásfoglalásáig, de ténylegesen sem mi, sem a reklámot megrendelő partnerünk nem érzi, hogy konkrét ital reklámról lett volna szó, hiszen ő cége népszerűsítését rendelte meg az ismert módon, és nem a Dunai Hajós pálinkafélék vagy egyéb elhangzó italok és ételek reklámját. Egy étterem reklámozásánál ott forgalmazott termékek köréről beszélünk épp úgy, mint ahogy bármely más üzlet esetén is. Más szolgáltatást nyújtó vállalkozás esetén például fodrászüzletnél, ha elhangzik, a hajfesték neve senki nem gondolná, hogy az adott terméket akarja a fodrász reklámozni. Ez alapján mi nem gondoltuk, hogy egy termék nevének puszta kiejtése egy szolgáltatás – éttermi vendéglátás – reklámozásban már magának a terméknek a reklámozását is jelenti. Erre vonatkozóan sehol nem találtunk semmi féle állásfoglalást, így ténylegesen, az Önök megkereséséig nem láttunk semmi okot rá, hogy a megkifogásolt reklám sugárzást megtagadjuk. Ezzel kapcsolatban van egy másik problémánk is. Ha az Önök álláspontja szerint, egy alkoholtartalmú italcsoport, mely nem alacsony alkoholtartalmú ital, neve megjelenik, főműsoridőben, akkor az már reklám, akkor milyen módon lehet szabályosan beszámolni a 2010. május 6-9. között tartásra kerülő pálinkafesztiválról. Illetve a későbbi kétes helyzetek elkerülése miatt szeretnénk tisztázni, hogy olyan zenei műsorszámok, amelyek alkoholtartalmú italt említenek játszhatók-e főműsoridőben?” A Testület álláspontja: Az Rttv. § 7. pontja szerint „főműsoridő: (…) a 18 óra 30 perc és 21 óra 30 perc közötti időszak.” Az Rttv. 13. § (2) bekezdés e) pontja kimondja: „(…) Az alkoholtartalmú italok reklámja (…) nem tehető közzé főműsoridőben, az alacsony alkoholtartalmú ital kivételével.” Egy 2002. június l-én életbe lépett rendelkezés értelmében csak azok a termékek nevezhetők pálinkának, melyek 100%-os gyümölcspárlatok, azaz nem finomszesz és aroma hozzáadásával készülnek, és minimum 37.5%-os alkoholfokkal rendelkeznek.
4
Az Ítélőtábla 2.Kf.27.183/2004.16. számú ítéletében a 13. § (2) bekezdése e) pontja megsértése kapcsán a következő megállapítást tette: „Az elsőfokú bíróság hivatkozása szerint a reklámozott italok köztudomásúan magas alkoholtartalommal bírnak, amelyek határozott megállapítását a Pp. 163. §-ának (3) bekezdésére tekintettel valónak fogadta el.”
A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.436/2006./ 4. számú ítéletében pedig az alábbiakat rögzíti: „Az Rttv. alkohol tartalmú italok reklám jára vonatkozó rendelkezéseiből - a jogalkotó feltételezhető szándékára figyelemmel - egyértelműen megállapítható, hogy a szabályozás célja elsősorban annak biztosítása volt, hogy az ilyen jellegű reklámok ne buzdíthassanak túlzott alkoholfogyasztásra, ne tűntethessék fel negatív színben az alkoholtól való tartózkodást, illetve ne tulajdoníthassanak az alkoholfogyasztásnak túlzott társadalmi jelentőséget, az egyén személyére vagy társadalmi helyzetére gyakorolt általános pozitív hatást, védendő ezzel elsősorban a tizennyolc év alatti korosztályt... A törvény megalkotásakor - és azt követően egészen 2000. októberéig - hatályban volt 19/1977. (XII.20.) Bkm rendelet (a továbbiakban.·R.) szerint alacsony alkoholtartalmúnak kell tekinteni azokat az alkoholtartalmú italokat, melyek alkoholtartalma a 12 V/V-ot nem haladja meg. A felperes fellebbezésében semmilyen, az alkoholfogyasztás társadalmi szerepének és általános társadalmi megítélésének megváltozására utaló körülmény fennállását nem igazolta, ezért a másodfokú bíróság hatályos kizáró törvényi rendelkezés hiányában - nem látta akadályát annak, hogy az R. vonatkozó rendelkezései a jogalkalmazás során továbbra is zsinórmértékül szolgáljanak." A kereskedelmi üzenetben szereplő Dunai Hajós Pálinkák illetve pálinka termékek mindegyike 45V/V vagy afeletti, köztudomásúan magas alkoholtartalmúak, így reklámjuk főműsoridőben történő közzétételével a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 13. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezést. A Testület a Műsorszolgáltató válasza és a hatósági ellenőrzés megállapítása alapján az alábbi álláspontot alakította ki: A Testület az elmúlt két esztendőben nem szankcionálta a műsorszolgáltatót sem az Rttv. 18. § (2) bekezdésének, sem az Rttv. 13. § (2) bekezdésének e) pontjának megsértése miatt, sőt 2005 óta egyáltalán nem is kellett szankcionálni a műsorszolgáltatót. A Testület az Rttv. 18. §. (2) és az Rttv. 13. § (2) e) bekezdésének megsértése miatt, az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített szankciót alkalmazza a Műsorszolgáltatóval szemben, azaz felhívta a Műsorszolgáltatót, hogy a jövőben tartózkodjék a jogsértéstől, és megbízta az Irodát, hogy a tájékoztassa a műsorszolgáltatót a magas alkoholtartalmú italok reklámozásának megfelelő formáiról. A szankcionálás alapját az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja jelenti: ,,112. § (l) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (...) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (...) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (...), a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót sérelmezett magatartás megszüntetésére. 5
A Testület a határozat indokolás részében kifejtettek okán a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2010. április 14. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Gyuricza Péter az ülést vezető soros elnök
6
