ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET
531/2010. (III.24.) számú
HATÁROZATA
Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében az M-RTL Zrt. műsorszolgáltatóval (1222 Budapest, Nagytétényi út 29.) szemben meghozta az alábbi határozatot. 1. A Testület megállapítja, hogy a M-RTL Zrt. műsorszolgáltató RTL Klub csatornáján 2010. január 13-án 20 óra 7 -kor egy alkalommal megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és az 5/C. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat, ezért Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének d) pontja alapján érvényesíti a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.9 pontjában előírt kötbért és 5.225.108,- Ft, azaz ötmillió-kétszázhuszonötezer-egyszáznyolc forint megfizetésére kötelezi a műsorszolgáltatót. 2. A Testület megállapítja, hogy az M-RTL Zrt. műsorszolgáltató RTL Klub csatornáján 2010. január 13-án 20 óra 7 -kor sugárzott „Fókusz” című műsorszám előzeteseinek 2010. január 13.-án 6 alkalommal 05.00 és 21.00 óra között történő közzétételével megsértette az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat, ezért az Rttv. 112.§ (1) bekezdésének d) pontja alapján érvényesíti a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.4. pontjában előírt kötbért és 870.851 Ft, azaz nyolcszázhetvenezer-nyolcszázötvenegy forint megfizetésére kötelezi a műsorszolgáltatót. 3. A Testület megállapítja, hogy az M-RTL Zrt. műsorszolgáltató RTL Klub csatornáján 2010. január 13-án 20 óra 7 -kor sugárzott „Fókusz” című műsorszámmal egy esetben megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdésében foglalt előírásokat, ezért az Rttv. 112.§ (1) bekezdésének d) pontja alapján érvényesíti a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.20. pontjában előírt kötbért és 2.000.000 Ft, azaz kettőmillió forint megfizetésére kötelezi a műsorszolgáltatót. A fenti törvénysértések miatt tehát mindösszesen 8.095.959-, Ft, azaz nyolcmillió-kilencvenötezer-kilencszázötvenkilenc forint megfizetésére kötelezi műsorszolgáltatót A kiszabott kötbért hét napon belül 100320000140084300000000 számú számlájára.
1
kell
megfizetni
az
ORTT
MNB
E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kémi a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felhatalmazás alapján hatósági ellenőrzés keretében vizsgálta a Műsorszolgáltató RTL Klub adóján 2010. január 13-án sugárzott "Fókusz" című műsorszámot. A Műsorszolgáltató a műsorszámot a II. kategóriába sorolta, ily módon "tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott" minősítést kapott. A Testület az említett műsorszám tekintetében 1. az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdésének sérelmét vélelmezte, továbbá 2. feltehetően sérült az Rttv. műsorelőzetesekre vonatkozó 5/A. § (2) bekezdése is, mivel
a Műsorszolgáltató a műsorszám előzetesét a következő időpontokban tette közzé DÁTUM 2010. 01. 13. 2010. 01. 13. 2010. 01. 13. 2010. 01. 13. 2010. 01. 13. 2010. 01. 13.
CSATORNA RTL Klub RTL Klub RTL Klub RTL Klub RTL Klub RTK Klub
CÍM Fókusz Fókusz Fókusz Fókusz Fókusz Fókusz
KEZDÉS 13:25:58 14:36:49 16:22:23 17:25:54 18:19:48 19:41:44
VÉGE 13:26:29 14:37:20 16:22:54 17:26:25 18:20:19 19:42:15
TARTAM 0:00:31 0:00:31 0:00:31 0:00:31 0:00:31 0:00:31
3. megvalósulhatott az Rttv. 10. § (5) bekezdésben foglaltak megsértése, a 2010-es Playboy naptár burkolt reklámozása kapcsán A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően 2010. február 18-án postázott levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A nyilatkozattételre történő felhívást tartalmazó levelet a Műsorszolgáltató a tértivevény tanúsága szerint 2010. február 19-én vett át, melyre a válasza 2010. március 2-án érkezett meg, fax útján. A Műsorszolgáltató az Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2) bekezdésének megsértése adott válasza az alábbi: „A Fókusz stábja egy rendhagyó vacsorán vett részt, amin playmate lányokat láttak vendégül és szórakoztatásukról MC DC gondoskodott. Amint a narráció is tartalmazza, itt találkozott a pólus és az antipólus. A riport során kiderült a résztvevőkről, hogy a korábbi évek során róluk készült akt képek jelentik a közös nevezőt. Az interjú félóra illusztrációjaként a résztvevők művészi színvonalú és igényes fotói kerültek bevágásra. Helyesen tartalmazza a vizsgálat eredménye, hogy konkrét médiatermékről nem esett szó. Ekként nem felel meg a valóságnak a
2
tartalmi összefoglalóban, annak rögzítése, hogy a Playboy magazin által szervezett partiról szólt a beszámoló és a Playboy magazin számára készült fotók közül mutatott az összeállítás néhányat. A Fókusz című műsorszám, mint II. kategóriába sorolt műsor az általános nézőközönség számára készül, annak megtekintése azonban a tizenkét éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott, hiszen tartalmazhat olyan elemeket, amelynek önálló értelmi és érzelmi feldolgozása a gyermekek számára nehézséget jelenthet. Jelen riport vágása, szerkesztése során csatornánk körültekintően járt el, hiszen sem a műsor tartalma, sem annak képi megjelenítése nem hordozott magában a kiskorúak számára ártalmas elemeket, és nem közvetített káros magatartásmintát, félreérthető, és ártalmas üzenetet, alapvetően számukra nehezen értelmezhető tartalmat sem. A bemutatott képekhez hasonlóak bármelyik más média által sugárzott műsorban nap, mint nap előfordulnak, fikciós és nem fikciós II. kategóriába tartozó műsorszámokban egyaránt. Attól függetlenül, hogy ezek a magatartások vizuálisan jelennek meg a televízióban, még nem tekintendők viselkedési, illetve követendő mintának. A műsorszám mondanivalóját az ORTT alapvetően félreértelmezte, téves és elfogadhatatlan következtetésként jutott a hatósági ellenőrzésben rögzített megállapításra. A riport egy vacsorán résztvevő sztárokról számolt be, akik korábbi éveik során szerzett élményeiket osztották meg a nézőkkel. Amint az a felvételeken is jól látható, szinte több volt a kíváncsi újságíró, mit maga a vacsora meghívott, ami, ismerve a jelenlévőket, teljes mértékben érthető is. Az összeállításból nem derült ki, hogy ki által került megszervezésre a különleges vacsora. A riportban néhány másodpercig valóban látszódott dekoltázs, női mell, női fenék, és nem több, de hogy ez ártalmas lenne, a kiskorúak fejlődésére nem tudjuk elfogadni. Azt gondoljuk, hogy egy női mell puszta látványa, ízléses és nem közönséges módon történő mutatása, mentesen minden jellegű szexuális tartalomtól, nem vetheti fel a 16-os korhatár igényét. Szemben a hatósági ellenőrzésben foglaltakkal, a kifogásolt szegmensben az erotika nem volt meghatározó eleme a műsorszámnak és a művészi igényességű fotók nem kerültek a kiskorúak érdekeit veszélyeztető módon megjelenítésre. A sérelmezett fotókon a fedetlen kebleket mindössze néhány pillanatra engedtük láttatni, egyértelműen érezhető az anyag megtekintése során a riporter és a szerkesztő azon szándéka, hogy a fő hangsúly ne ezeken a képeken legyen. A Fókusz az igényes fényképeket mindösszesen illusztrációként használta, miközben a riportalanyok korábbi élményeikről beszéltek, emlékeztek. Ripli Zsuzsa beszélt például egy hosszú, de azóta már megszűnt párkapcsolatáról. Bálint Antónia pedig arról, hogy anyává válni egy nő életében a legcsodálatosabb dolog és a legnagyobb változást hozza az életében. A sztárvilág csillogása mellett valóban az ellenpólust képviselte a Csillag születik ifjú felfedezettje, MC DC, akinek álma egy autó és egy lakás. Úgy gondoljuk, hogy a riportnak semminemű káros üzenete nem volt. A műsorszámban bemutatottak nem utaltak közvetlen módon a szexualitásra, közvetlen szexuális kontextusként nem értékelhetők, hiszen abban művészi igényességű félakt képek kerültek közlésre, mindenféle szexuális tartalom nélkül. Sem a riport üzenete, sem a megvalósítás formája a műsorszám egészében és a kiemelt jelentekben sem merítette ki a III. kategória ismérveit, a kifogásolt felvételek és tartalom nem voltak alkalmasak a kiskorúak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolásra. Az elhangzottak közvetett módon sem
3
utaltak erőszakra, illetve szexualitásra, vagy megnyilvánulásoknak nem volt meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus és nem került sor intim szexuális tevékenység ábrázolására, valamint nem hangzott el erre vonatkozó közvetett verbális utalás sem. A riporttal kapcsolatos álláspontunk az, hogy azt esetlegesen a 12 éven aluli kiskorú nem érthette meg vagy félreérthette, azzal kapcsolatosan benne kérdések merülhettek fel, amely ismérve re tekintettel soroltuk azt a II. kategóriába, s tettük ennek megfelelő figyelemfelhívással és jelöléssel közzé. Az Rttv. a II. kategória kapcsán ugyanis ténylegesen nevesíti, hogy az a műsorszám, amely a tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érhet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni.” A Műsorszolgáltató az Rttv. 10. § (5), bekezdésének megsértése adott válasza az alábbi: „Álláspontunk szerint a műsor közzétételével nem valósult meg az Rttv. 10. § (5) bekezdésének sérelme, műsorszolgáltatásunkban nem történt burkolt reklámozás. Maga az ORTT is elismeri, hogy a reklámozni vélt médiatermékről nem esett szó az összeállításban. Feltételezésének alátámasztásául idéz egy internetes oldalt. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a hivatkozott oldal is csak és kizárólag hölgyek neveit tartalmazza, konkrét médiaterméket nem említ. A hivatkozás abból a szempontból sem állja meg a helyét, mert a riportban szereplő hét hölggyel szemben az online cikkben tizenhat név kerül említésre. Amint sem konkrét médiatermék, úgy konkrét naptár sem került megnevezésre a riportban, tehát minden alapot nélkülöz azon hatósági tényállítás, miszerint a szegmensben megvalósulhatott a 2010-es Playboy naptár burkolt reklámozása. ORTT kifogásolja a narráció azon részét, amiben az újságírók kerülnek említésre. Tudva levő, hogy egyéves naptár legtöbb esetben 12 naptárlapból áll, így kézen fekvő a párhuzam, miszerint a vacsorára hivatalos újságírók száma több volt int 12. Ez a felvételek megtekintésével is egyértelműen megállapítható. A nevesített ügy kapcsán is, és általános érvénnyel is szeretnék kiemelni, hogy Társaságunk teljes tudatossággal kerüli, illetőleg kitakarja műsoraiban a márkafeliratok, védjegyek, terméknevek olyan megjelenését, látszódását, amely felvethetné adott eset vonatkozásában a reklámhatások kiváltásra való alkalmasságot. Ezen adásban is egyértelműen megfigyelhető az a felelős műsorszolgáltatói magatartás és nagyfokú körültekintés, ami a márkák, logók, terméknevek elfedésére irányul. Jelen eset kapcsán is rögzíthető, hogy sem a Playboy magazin, sem a Playboy 2010-es naptára nem került bemutatásra. A hatósági vizsgálat is mindösszesen annyit rögzít, hogy az információkból sejteni lehetett, hogy a riportban látott erotikus akt-és félakt képeket hol láthatják az érdeklődők. Ezzel kapcsolatban hivatkozunk az Alkotmány 57. § -ra, azon belül is az ártatlanság vélelmére. „ Az ártatlanság vélelme – egyesek szerint a bűnösség vélelmének tilalma – alapján senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozatával nem állapította meg. Az Alkotmánybíróság szerint ez az Alkotmányból idézett tétel nem értelmezhető akként, hogy a bíróságok nem alkalmazhatnának bizonyos – alapjogokat is korlátozó – intézkedéseket gyanúsítottakkal szemben. Ilyen intézkedések, amelyek tehát nem sértik az Alkotmány rendelkezéseit: az őrizetbevétel, az elzárás, letartóztatás, a lakhelyelhagyási tilalom [(3/1998. (II:11.) A határozat, ABH 1998, 61.] Az ártatlanság vélelméből következik, hogy a bűnösség bizonyítása a büntetőügyben eljáró hatóságokat terheli [793/B/1997. AB határozat, ABH. 1998, 752.]. Az ártatlanság
4
vélelme eredendően a büntetőeljáráshoz kapcsolódik. Van azonban azon túlmutató érvényessége is. A Római Egyezmény értelmezése szerint az kiterjed más típusú eljárásokra is, mint például a közigazgatási, fegyelmi, a szabálysértési ügyekre is. Véleményünk szerint feltevésekre, sejtésekre jogsértés nem alapozható. Ismét rögzítjük, hogy sem a Playboy magazin, sem a 2010-es Playboy naptár nem volt látható a riportban, arról az összeállításban egy szó sem esett, ekként nem is kerülhetett sor ezen kiadvány népszerűsítésére se. A vágóképekként használt fotókon és naptárfotókon pusztán a vacsorán résztvevő playmate-ek szerepeltek, hiányos öltözetben, de művészi kivitelezésben. A tisztelt ORTT által sokat hivatkozott, Dr. Boross László szakértői véleménye a burkolt reklám fogalmának értelmezéséről is kimondja, hogy kizárólag az képezheti vizsgálat tárgyát, hogy az alapinformációhoz képest indokolatlan mértékben jelent-e meg valamely kiegészítő információ, amely kimeríti a burkolt reklám fogalmában definiált ösztönző befolyást. Az Rttv. 2. § 4. pontja szerint burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra. A törvény megfogalmazása egyértelmű, nem feltételes módot használ, azaz nem az „alkalmas lehet”, „ösztönözheti” stb. kifejezéssel él, így jelen műsorszámban a bevágásra került ízléses fényképek, figyelemmel az előbbiekben részletezett egyéb körülményekre is, nem alkalmasak jogszabálysértés megállapításra. A fentiek alapján véleményünk szerint teljesen egyértelműen megállapítható, hogy a Fókusz című műsorszámban a törvénysértőnek vélelmezett megjelenésre nem került sor, sem az elhangzottak, sem a képek plusz információértékkel nem bírtak, és az összeállítás nem meríti ki a burkolt reklámmal szemben, törvény által megkívánt ösztönző befolyást.” Az előbbiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Műsorszolgáltató elsődlegesen kéri, hogy az ORTT a nevezett műsorszám kapcsán a vele szemben indított közigazgatási hatósági eljárást szüntesse meg, vagy tekintsen el bármilyen súlyosabb szankció alkalmazásától az általa részletezett okokra, körülményekre tekintettel. A Testület a hatósági ellenőrzés megállapítása és a Műsorszolgáltató nyilatkozata alapján az alábbi álláspontot alakította ki. 1. Az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdés sérelme: A Testület álláspontja szerint a "Fókusz" című műsorszám 2010. január 13-án sugárzott adása eggyel magasabb, III. korhatári kategóriába tartozik, és kategóriájának megfelelően csak 21.00 és 5.00 között lett volna sugározható. A műsorszám "az érdekvédelem, magyarországi problémák" AGB kategóriába tartozik. A műsorszolgáltató szándéka szerint a nézők tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgálja a mindennapi életben, ezért az f) közszolgálati kategóriába sorolja azt. A műsorszolgáltató leírása szerint a műsorszám a napi eseményekre. információkra, problémákra koncentrál, s magazinműsorként kiegészítő szerepet tölt be a Híradó mellett.
5
A "Fókusz" című műsorszám 2010. január 13-i adásban az alábbi riportok kerültek bemutatásra: - Schumacher visszatérése, - internetes párkeresés, - Kővágó Kristóf jégkorongedző Tajvanon vállalt munkát, - grafológus vizsgálta meg Tabáni István, Vásáry André és Falusi Mariann kézírását és - beszámoló a Playboy magazin által szervezett partiról („Meztelen igazság”). A "Fókusz" műfaját tekintve információs magazin, mely ténylegesen szórakoztató, bulvár jellegű riport-összeállításokat tartalmaz. A bulvár témák egyik gyakorta előforduló eleme az erotika. A vizsgált január 13-i adásban az említett motívum az utolsó szegmensben volt tetten érhető, melyben a Playboy magazin által szervezett partiról láthattunk beszámolót. A műsorszám előtti előzetesben a kifogásolt szegmensről az alábbi információk hangzottak el: „Meztelen igazság. MC-DC megmondta a tutit Bódy Sylvinek és a többi címlaplánynak.” Eközben a parti hölgyvendégeit láthattuk, a felvételen többek között Bálint Antónia, Pirner Alma, Ripli Zsuzsi, Rubint Réka, Zalatnay Cini és „Dundika” szerepelt. A műsorvezető az elemzett riporthoz az alábbi bevezetőt fűzte: „Kicsit sem jött zavarba MCDC, pedig nem csodáltuk volna, ha elcsuklik a hangja és megbotlik a nyelve a nehézbombázók gyűrűjében. A körülötte lévő hölgyek tegnap este ugyan ruhában voltak, de Veres Robi mindannyiukat láthatta már korábban sokkal lengébben. Nem volt nehéz hát felidéznie a pikáns részleteket, és cseppnyi erotikával fűszerezte a már megint bravúros szövegeket. Természetesen a szexis személyekre szabta őket.” Az összeállításban látott hölgyekről készült félakt fotók bemutatása közben az alábbi narráció hangzott el: „Egyik kép szebb volt, mint a másik. A lányok serénykedtek mutogatni, hogy ma is ugyanolyan szépek, mint a fotózás pillanatában.” A riportban Radnai Péter, a Playboy főszerkesztője - a rendezvény apropójáról - a következőket mondta: „Megpróbáltuk összeválogatni a szerintünk leghíresebb hölgyeket és a legjobban sikerült képeket”. A riportban több alkalommal láthattunk közeli, sőt olykor szuperközeli képeket a playmate-ek meztelen kebleiről. A fedetlen női kebleket, félmeztelen női testeket bemutató képsorok egyegy naptárfotón megjelenítve is feltűntek. Kifogásolható, hogy a kamera közeli képen mutatta olykor a lányok dekoltázsát, miközben a velük készült interjúkat hallhattuk. Aggályosnak tekintjük az illusztrációként bevágott erotikus fotókat, mivel a beállítások egyértelműen az erotikus hatást fokozták. A meztelenség szexuális kontextusban történő indirekt ábrázolása a riport során gyakori volt. Az összes problémás beállítás a testiséget hangsúlyozó célzattal került bemutatásra. A kifogásolt jelenetek és tartalmak a műsorszámban: 20:26:15–20:26:38 A riport elején a sztárvilágból ismert hölgyekről - a Playboy magazin számára - készült fotók közül mutattak néhányat. Rubint Réka, Bálint Antónia, Zalatnay Cini, Bódy Sylvi, Pirner Alma aktfotóit szerkesztették egymás után adásba. 6
20:27:45–20:27:48 „Dundika” erotikus aktfotója volt látható néhány másodperc erejéig, majd a képre ráközelített a kamera.
20:28:10–20:28:14 Ripli Zsuzsa interjúja közben - pár másodpercen át - bemutatták a róla készült erotikus fotót, amin fedetlen keblekkel pózolt egy szőrmebundában.
7
20:28:35–20:28:45 A Bálint Antóniával készült interjú közben szintén látható volt a riport elején is bemutatott aktfotója, amelyen fedetlen keblekkel és széttárt lábakkal pózolt.
20:29:04-20:29:22 Bódy Sylvi mesélt az élményeiről, miközben az asztalon láthatóvá vált a promotált naptár, amelyen éppen az ő aktfotója látszott. Majd Rubint Réka dekoltázsát láthattuk néhány másodpercig.
20:29:40–20:29:52 Miközben Zalatnay Cini beszámolt arról, hogy mennyire meglepődött a felkérésen, a róla készült fotót is megfigyelhettük.
8
A műsorszolgáltató a műsorszámot a II. kategóriába sorolta, ily módon "tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott" minősítést kapott. A 12 és 16 év közötti generáció éppen abban az életszakaszban van, amikor a szexuális, nemi identitása kialakul. Tagjainak védelme a különböző társadalmi hatásokkal szemben, de különösen a káros szexuális hatásokkal szemben, ebben az időszakban fokozott gondoskodást igényel a jogalkotó és a jogalkalmazók részéről egyaránt. Ennek a fokozott gondoskodásnak az indoka éppen azon káros hatásoknak a kiszűrése, amelyek idejekorán olyan döntésekre késztetheti k a kiskorúakat, amely döntések mögött nem érett megfontolás áll, ugyanakkor ezen döntések akár egész életükre kihatással lehetnek. Az Rttv. 5/B. § kategóriáinak megfogalmazásával a jogalkotó azon kockázatelhárító kötelezettségének tett eleget, amely alapján az állam köteles erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy távol tartsa a kiskorúakat az olyan hatásoktól, amelyeket érettségüknél fogva még nem képesek kellően és megfelelően értékelni. A 12 éven aluliak korosztályába nemcsak a kiskamaszok tartoznak, hanem akár a hat éven aluli gyermekek is, éppen ezért a műsorszámban megjelenő erotikus, szexuális tartalmat, illetve a tartalom nézőkre gyakorolt esetleges negatív hatásait az adott korcsoportba tartozó legfiatalabbak szemszögéből kell vizsgálni és értékelni. A 12-16 év közötti időszak a későbbi személyiség kialakulásának szempontjából meghatározó fejlődési szakasz. Ebben a korban a fiatalok azonosulási mintákat keresnek a környezetükben, ekkor kezdődik meg a szülőktől való elszakadás folyamata, amely saját alternatív értékrendek és életmódok keresésével jár együtt. Erre a törekvésre a televízióban látott szereplők gyakran kínálnak fel modelleket, amelyeket a serdülők - korlátozott élettapasztalataik miatt – még kritikátlanul fogadnak el. A Fővárosi Ítélőtábla 2. Kf.27.311/2005/4. számú ítéletében kimondta, hogy „[...] a felnőtté válás időszakában lévő 12/14-18. év közötti kiskorúak korosztályának az erkölcsi fejlődése kialakulásában fontos szerepe van a felvilágosító tevékenységnek. azonban nem közömbös, hogy [. ..] a családi életekben felmerülő és a felnőttek közti a mindennapitól ellérő problémákról, azok megoldási lehelőségeiről családi vagy iskolai körben, tárgyilagos módon esik szó, avagy ezt nélkülöző, felszínes módon”. Ugyanez az ítélet megerősítette azt is, hogy ,,[...] a "shov műfaj" (...} a deviáns magatartásformák nevelő, tanító, figyelemfelkeltő célzattal való bemutatására sok esetben a 9
meghívott vendégek megnyilvánulásai okán, avagy a felhasznált dramaturgiai megoldások miatt - nem nyújt megfelelő teret". A 12-16 év közötti életkorra tehető a gyermekek értékrendjének, világképének kialakulása. A fiatalok eszményképeket keresnek, melyhez az azonosulási mintákat az őket körülvevő környezetből adaptálják. A televízión keresztül könnyen elérhető szexuális információ akkor nem rejt veszélyeket, ha az a kiskorú fejlődési szintjének megfelelően nyújt tájékoztatást, azaz nem hatásvadász módon, a nemiséget túlhangsúlyozva foglalkozik a kényesebb témákkal. A vizsgált műsorszámban ez nem valósult meg, a playmate-ek vacsorájára meghívott Veres Robiról közölt információk mellett hangsúlyosak voltak az erotikus fotók, sőt ugyanazok az aktfotók vágóképként többször is feltűntek az összeállításban. Másképpen, álláspontunk szerint az összeállítás középpontjában végig az erotika állt. A médiában bemutatott és „sztárként” kezelt, a testük mutogatásával rivalda fénybe került „nyuszilányok” példaképpé válhatnak a védendő korosztály számára, s ezzel torz mintát, illetve értékrendszert építhetnek a személyiségükbe, hiszen a korlátozott tapasztalataik révén még képtelenek megítélni a pénzkereseti mód társadalmi elfogadottságát. Egy korábbi elsőfokú bírósági ítélet (8. K. 30830/2003/10.) rámutatott arra, hogy a meztelenséget ábrázoló képsorok egymást követő megjelenítése, vagyis az előfordulás gyakorisága és a bemutatás elnyújtott, intenzív módja – a nemi szervek látványa nélkül is – meghaladhatja azt a mértéket, ami a II. korhatár-kategóriába sorolt műsorok esetében elfogadható. Továbbá a Fővárosi Ítélőtábla – egy erotikus aktfotózásról készült bulvárösszeállítás kapcsán – a 4.Kf.27.239/2006/4. számú ítéletében kimondta, hogy „a másodfokú bíróságnak kétségei vannak abban a tekintetben, hogy a II. kategóriájú műsorszámok tartalmának szükséges eleme-e a meztelen női test ábrázolása.” A törvényi rendelkezés arra irányul, hogy az ilyen típusú műsorszámok, illetve az ilyen műsorrészeket tartalmazó műsorszámok csak az arra megfelelő időpontban kerüljenek bemutatásra és nem a napnak azon szakában, ahol akár még háttértévézésként is a fiatalabb és az ilyen helyzetek kezelésében éretlen korosztályhoz eljuthat. A Fővárosi Bíróság 24.K.31.492/2005/5. számú ítéletében az Rttv. 5/B. § (3) bekezdése szerinti III. kategóriába sorolás esetén a műsorszolgáltatónak az alábbi kritériumokat kell vizsgálnia: "Vizsgálnia kell, hogy az általa közölni kívánt műsor kelthet-e félelmet illetőleg egyértelműsége folytán értelmezhető-e és megérthető-e a 12 éven aluliak számára, avagy az abban látottak erőszakra vagy szexualitásra utaló műsorszám már a 12 és 16 év közötti korcsoport számára is, kedvezőtlen befolyást gyakorolhat. A mérlegelés során vizsgálnia kell a műsorszolgáltatónak, hogy a bemutatott erőszak illetőleg szexualitás közvetlen vagy közvetett módon jelenik meg, illetve vizsgálnia kell az ilyen tartalmú képsorok fajsúlyát és filmbeli megjelenések arányát is ... A vizsgálandó elemek között vannak az alkalmazott képi eszközök, zenei és egyéb hanghatások, amelyek fokozzák vagy feloldják az alkalmazott vizuális eszközök hatását. Ha hatásukban sokkoló, erőszakot ábrázoló képsorok észlelhetők, ha nem fedezhetők fel azok az elemek a film eszköztárában, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kiskorú képes legyen az alkalmazott erőszak, szexualitás dekódolására, átértékelésére és ezáltal kialakítsák a műsorszámtól és a látott képsoroktól való távolságtartásukat, úgy a magasabb besorolást kell a műsorszolgáltatónak alkalmaznia. Hangsúlyozza a bíróság azt is, hogy a III. kategóriába tartozó korcsoport esetében az "alkalmas arra, hogy" fordulat arra mutat, hogy a tényállások "veszélyeztető" jellegénél nem szükséges, hogy az eredmény meg is valósuljon".
10
A műsorszám magasabb korhatári kategóriába történő sorolására tehát már abban az esetben is szükség van, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a kiskorúak számára káros hatást gyakorolnak. Ebből következően nem a műsorszám kiskorúakra gyakorolt tényleges hatását kell vizsgálni, hanem csupán annyit, hogy a közzétett jelenetek alkalmasak lehetnek-e a kiskorúak egészséges fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására. A hatósági ellenőrzés rámutatott arra, hogy az elemzett műsorszám több olyan jelenetet tartalmazott, amelyek az ajánlott korosztály érzelmi és értelmi képességeit meghaladták, valamint alkalmasak lehettek a kiskorú nézők nyugalmának és értékítéletének a megzavarására. A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítélete is megerősítette, hogy „a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási, műsorszerkesztési, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen érték maximális védelmét figyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén kizárólag a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce.” A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében megállapította, hogy a kiskorú különös védettségét az indokolja, hogy nem lehet kiindulni a befogadó reális értékítéletéből, abból, hogy a látottakat megfelelő módon, megfelelő értékrend alapján elemzi és értékeli, hiszen a kiemelt védettséget éppen az indokolja, hogy a kiskorúak a végleges értékrend kialakításának folyamatában vannak. Ez adja személyiségfejlődésük sérülékenységét, egyúttal ez indokolja fokozott védelmüket is. Több esetben kifejtette a bíróság, hogy amennyiben valamely műsorszám olyan elemeket tartalmaz, amelyeket besorolásuk esetén magasabb kategóriának megfelelően lehetne csak sugározni – éppen a minősítésnél való megszorító eljárásra, továbbá a védendő korosztályra tekintettel – az egész műsorszámot eggyel magasabb kategóriába kell sorolni és annak megfelelően sugározni. A Testület álláspontja szerint - a műsorszámban szereplő, a nemiség néhol nyílt formában történő bemutatása miatt - összességében értékelve a műsorszámot indokolt lett volna magasabb, III. korhatári-kategóriába sorolni, így a Műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezést. A Playboy továbbá kifejezetten felnőtt célközönségnek szóló erotikus magazin, így erősen vitatható, hogy helyénvaló volt-e a címlaplányokról készült fotózás felvételeit egy olyan műsorszámban népszerűsíteni, amelynek nézőközönsége nagy számban toborzódik 16 éven aluliakból A Testület a fenti álláspontja kialakításánál figyelembe vette a Fővárosi Bíróság 24.K.33839/2004/12. számú ítéletét, amelyben kimondta, hogy „a minősítésnél a műsorszolgáltatónak mindig megszorítóan – és nem megengedően – kell eljárnia.”
11
Az Rttv. 5/A. § (2) bekezdés sérelme: Az Rttv. 5/A. § (2) bekezdés értelmében: „5/A. § (2) A műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető.” A Műsorszolgáltató a fenti műsorszám műsorelőzetesét 2010. január 13-án 13:25:58-kor, 14:36:49-kor, 16:22:23-kor, 17:25:54-kor, 18:19:48-kor, és 19:41:44-kor tette közzé. Az Rttv. 5/C. § (2) bekezdése a III. korhatári kategóriába sorolt műsorszámok közzétételével kapcsolatban előírja, hogy azok 21:00 óra és 05:00 óra között tehetőek közzé, ezért az Rttv. 5/A. § (2) bekezdése értelmében a műsorelőzetesek sugárzására is csak ebben az időintervallumban kerülhet sor. A fentebb leírtak alapján megállapítható, hogy a Műsorszolgáltató hat alkalommal megsértette az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. Az Rttv. 10. § (5) bekezdés sérelme: Az Rttv. a burkolt reklám kapcsán az alábbi előírásokat tartalmazza: ,,2. § 4. Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra. 10. § (5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető. " A Fókusz 2010. január 13-ai adásában a Playboy magazin által szervezett partiról láthattunk beszámolót. A lap neve nem hangzott el, ugyanakkor az bárki számára könnyen dekódolható volt a következő utalásokból: nyuszi lány, nyúl-nő történelem, playmate, illetve a megszólaló főszerkesztőről, Radnai Péterről is köztudomású, hogy melyik magazinnak a főszerkesztője. A narráció is alátámasztotta, hogy a naptár burkolt reklámozása megvalósult, hiszen az alábbi érdeklődést felkeltő információk hangzottak el: „Több volt itt az újságíró, mint a naptárlap. Playmate lányok a javából. A lista bár korántsem teljes, feltétlenül impozáns és páratlan. Ráadásul a nyuszik egymás répáira sem villogtak féltékenyen.” A fentebb idézett törvényi rendelkezés a burkolt reklám tényállásának megállapításához három konjunktív feltétel fennállását követeli meg, úgy, mint: 1) egy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely 2) semleges látszatot keltve, 3) ösztönöz áruvásárlásra, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra. A vizsgált esetnél egyértelmű az, hogy műsorszámon belüli tájékoztatás történt. A jogsértés megállapításához szükséges a másik két feltétel megvalósulása, ami a Testület álláspontja szerint megtörtént, az alábbiak szerint:
12
Különbséget kell tenni a között, hogy egy adott műsorszámban mi minősül alapinformációnak. Amennyiben pl.: egy könyvajánlót is tartalmazó kulturális műsorszámról van szó, természetszerűen a könyv tartalma annak minősül. Ebben az estben a Fókusz riportja a vacsoráról szólt, a naptárról és az újságról elhangzott információk nem tartoztak szervesen a témához. Részletes információk a naptárról nem derültek ki, néhány másodpercre villant fel többször az interjú-beszélgetések közben, mely alatta fent idézett narrációk is elhangoztak. A reklámozás és burkolt reklámozás esetén szükséges a nézők figyelmének felkeltése, egy mozzanat, amely folytán elkezd érdeklődni a néző. Ösztönzéshez nem szükséges, hogy konkrétan tudja a néző, hogy miről van szó. (Példálózó jelleggel a Pannon GSM-nek volt, olyan reklámja, hogy eleinte, csak a Djuice felirat jelent meg, és a nézők nem tudták mi az, de kíváncsiak lettek rá, foglalkoztatta őket vajon mi az, és csak hetekkel később derült, ki hogy az a szolgáltató egy újonnan bevezetett szolgáltatása.) A vizsgált esetben a néző megtudhatta a műsorszámból, hogy megjelent egy naptár, és ezen információ tudatában elmegy egy könyvesboltba, vagy interneten rákeres, nem okoz semmiféle gondot beazonosítani, megvásárolhatja azt pusztán ezen információ alapján is. Függetlenül attól, hogy egyéb információt nem közöltek a naptárról, mégis majdnem öt percig arról beszélgettek. A bíróság amúgy ítéletében ezen álláspontot elismerte: "Burkolt reklám az is, ha a nézők számára nem derül ki, hogy a több ízben, hangsúlyosan megjelenő felirat milyen termékre vonatkozik, az mire szolgál, és hol lehet beszerezni.”[KÜ BH 2004/163]
A Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.235/2006/5. számú ítéletében kimondta, hogy „semleges információnak olyan közlés - akár képen, hangban vagy írásban való - megjelenése minősül, amelynek közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás megőrzése mellett. Ha azonban az objektivitást sugárzó környezetben olyan kiegészítő információ jelenik meg, amely a tájékoztatást meghatározott irányba tereli, a burkolt reklám ténye megállapítható (KGD.4/2005/70)". A Testület korábban kimondta, hogy semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés, akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel szerzője illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel. A burkolt reklám definíciójának nem fogalmi eleme az ellenszolgáltatás fejében történő megjelenítés, ezért annak megállapításakor nem lehet gazdasági motivációt vizsgálni, csak azt, hogy az alapinformációhoz képest jelent-e meg egyéb információ indokolatlan mértékben, amely már kimeríti a burkolt reklám fogalmában szereplő ösztönző befolyást. A burkolt reklám megállapítása során azt kell vizsgálni, hogy a közzététel során- akár szándékosan, akár gondatlanul - jelent-e meg olyan információ, amely ösztönzőleg hatott vagy hathatott szolgáltatás igénybevételére, áru megvásárlására. A burkolt reklám tényének megállapítása során ugyanis nem vizsgálandók a gazdasági háttérmotívumok, azaz irreleváns, hogy azért a Műsorszolgáltató kapott-e bármiféle ellenszolgáltatást. Kizárólag az képezheti vizsgálat tárgyát, hogy az alapinformációhoz képest indokolatlan mértékben jelent-e meg valamely kiegészítő információ, amely kimeríti a burkolt
13
reklám fogalmában definiált ösztönző befolyás. Ezt az álláspontot erősíti meg a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.234/2005/6. számú ítéletében: "A burkolt reklám törvényi definíciójának nem szükségképpeni eleme az ellenszolgáltatás(...)". A burkolt reklám közzététele történhet szándékosan és gondatlanul egyaránt. Erre mutatott rá a Fővárosi Bíróság a 24.K.32338/2005/8. számú ítéletében, amely szerint: "Minden olyan esetben, amikor a műsorszámon belül olyan információ, tájékoztatás hangzik el, amely a műsorszám fő témájához képest idegen, attól eltérő, ugyanakkor kereskedelmi jellegű hatás kiváltására alkalmas, burkolt reklám közlése valósul meg. A jogsértés a műsorszolgáltató szándékától függetlenül is megvalósulhat. " A műsorszám tartamát és témáját tekintve megállapítható, hogy az abban közzétett információk alkalmasak voltak arra, hogy a nézők figyelmét a Playboy című újságra és a Playboy 2010-es naptárára tereljék, és ezzel vásárlásra ösztönző hatást váltsanak ki bennük. A Testület álláspontja szerint a bejátszás megtekintését követően a tévénézők könnyen összekapcsolhatták a modellről és fotózásról bemutatott bejátszásokat a Playboy című, havonta megjelenő újsággal. A burkolt reklám megállapításakor az képezi a vizsgálat tárgyát, hogy az alapinformációhoz képest indokolatlan mértékben jelent-e meg valamely kiegészítő információ. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.302/2005/5. számú ítéletében arra mutatott rá, hogy a burkolt reklám megállapításakor a (többlet)információ megjelenítésének indokoltságát is vizsgálni kell: "Az e körben kialakult egységes gyakorlat egyértelmű abban a tekintetben, hogy annak megítélése során, hogy egy közlés burkolt reklámnak minősül-e, a bíróságnak a burkolt reklám fogalmi elemeinek megvalósulását az adott műsorszám mondanivalója, üzenete alapján kell vizsgálnia. A mérlegelés során vitás megjelenítés dramaturgiai indokoltságára is figyelemmel kell lenni." A közzététel indokoltságával kapcsolatosan a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.309/2005/4. számú ítélete szerint" (...) valamely megjelenítés dramaturgiailag akkor tekinthető indokoltnak, ha annak van funkcionális alapja, illetőleg ha az a sugárzott műsorhoz kapcsolódóan elengedhetetlenül szükséges, (...). " A Testület álláspontja szerint a vacsorán történtek bemutatása mellett nem tekinthetők szükségesnek a műsorszámban elhangzottak, így megállapítható, hogy a műsor témája szempontjából nélkülözhető és indokolatlan információk kerültek közreadásra. Ezen információk közreadásával a műsor a tévénézők figyelmét egyértelműen a Playboy című újság és annak 2010-es naptárja felé irányították. Ennek következtében alkalmassá vált arra, hogy a nézőket az újság és a naptár megvásárlására ösztönözzék. A fentebb leírtak alapján a Testület álláspontja szerint a Műsorszolgáltató burkolt reklám közzétételévei megsértette az Rttv. 10. (5) bekezdésben foglalt rendelkezést.
A Testület által alkalmazott jogkövetkezmények:
A Testület a szankcióra tett javaslatát a rendelkezésre álló adatok alapján a következőképpen alakította ki.
14
1. A rendelkezésre álló adatok alapján a Testület álláspontja szerint az állapítható meg, hogy a Műsorszolgáltató 2009-ben visszatérően nem megfelelően tett eleget az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek, A Testület 2009. évben huszonegy alkalommal állapította meg a műsorszolgáltatónál az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek megsértését [54/2009. (1.7.), 55/2009. (1.7.), 158/2009. (1.21.), 515/2009.
(III.4.), 572/009. (III.11.), 842/2009. (IV.15.), 902/2009. (IV.22.), 1127/2009. (V.28.), 1357/2009. (VI.30.), 1358/2009. (VI.30.), 1483/2009. (VII.16.), 1517/2009. (VII.20.), 1627/2009. (VIII.26.), 1715/2009. (IX.2.), 1833/2009. (IX.23.), 1882/2009. (IX. 30.), 2060/2009. (X.21.), 2098/2009. (X.28.), 2099/2009. (X.28.), 2284/2009. (XI.18.) 2320/2009. (XII.2.), 2507/2009. (XII.16.) számú ORTT határozat] [egy alkalommal került megállapításra formai jogsértés, ld. az 1517/2009.(VII. 20.) számú ORTT határozat]. A Testület 2010. évben eddig öt alkalommal állapította meg a műsorszolgáltatónál az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek megsértését 257/2010. (II.10.), 293/2010. (II.17.), 295/2010. (II.17.), 350/2010. (II.24.), 389/2010. (III.5.)]. A Testület álláspontja szerint az a tény, hogy a Magyar RTL Televízió Zrt. 2009-ben 21, 2010-ben pedig már öt alkalommal megsértette az Rttv. kiskorúak védelméről szóló rendelkezéseit, bizonyítja, hogy a Testület szankcionálási gyakorlata a műsorszolgáltatóval szemben nem éri el a kívánt célt, vagyis a műsorszolgáltatót nem tereli a jogkövető magatartás tanúsításának irányába. Mivel a Műsorszolgáltatási Szerződés 2009. június 10-i módosítása, június 30-án hatályba lépett, már lehetőség van a kötbér szankció alkalmazására a műsorszolgáltatóval szemben a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. A fenti körülményekre tekintettel a Testület az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés jelen közigazgatási hatósági eljárásban megállapított egyszeri megsértése miatt az Rttv. 112. § (1) bekezdésének d) pontja és a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.9., 11.7.1. és 11.4. pontjai alapján a kötbéralap 0,3 %-ának megfelelő összegű kötbér megfizetésére kötelezte a Műsorszolgáltatót. Az Rttv. 112. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében: ,,112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogró1 szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk. 329. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület … d) érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért, …" A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.9..pontja szerint: ,,11.6.1.9. A Törvény 5/B. § (3) bekezdésében foglaltak megszegése esetén, amennyiben az 05.00 és 21.00 óra között történik, a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,3 százaléka, amennyiben 21.00 óra és 05.00 óra között történik, a kötbéralap 0,2 százaléka."
15
A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.7.1. pontja szerint: ,,11.7.1. A kötbér alapja a Műsorszolgáltató által a Műsorszolgáltatási Jogosultságnak arra az évére fizetendő Műsorszolgáltatási díjrészlet összege, amely évben a kötbér fizetésére kötelezettséget keletkeztető szerződésszegés bekövetkezett. ..." A kötbérfizetési kötelezettséggel kapcsolatban a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.4. pontja az alábbiakat tartalmazza: ,,11.4. Kötbérfizetési kötelezettség Ha a Műsorszolgáltató a Szerződésben vagy a Törvényben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti, a 11.5. és 11.6. pontban meghatározott mértékű kötbért köteles az ORTT-nek megfizetni, az ORTT erről szóló igénybejelentésének vételét követő 7 napon belül." A Testület által kiszabott kötbér összege, tekintettel arra, hogy a kötbéralap a törvénysértés elkövetésének időpontjában 1.741.702.878,-Ft volt, 5.225.108,- Ft. 2. A Testület az előzetesekkel (hat alkalom) elkövetett jogsértések tekintetében, az egy alkalommal történt jogsértés szankciójának megfelelő kötbér összeget szab ki a Műsorszolgáltatóra. A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.4 pontja szerint "A Törvény 5/A. § (2) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,05 százaléka" A Testület által kiszabott kötbér összege, tekintettel arra, hogy a kötbéralap a törvénysértés elkövetésének időpontjában 1.741.702.878,-Ft volt, 870.851,- Ft. 3. A Testület a 2010. évben egy határozatban (352/2010. (II. 24.), 2009. évben öt határozatában [843/2009. (IV. 15.), 894/2009. (IV. 22.), 903/2009. (IV. 22.), 1628/2009. (VIII. 26.) és 1883/2009. (IX. 30.) számú ORTT határozatok] szankcionálta a Műsorszolgáltatót az Rttv. 10. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértése miatt. Ezen határozatokban a Testület a 2008 decemberében, valamint 2009. január, február, március, május és november hónapokban elkövetett jogsértésekért az Rttv. 112. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt szankciót alkalmazta a Műsorszolgáltatóval szemben. A szankcionálás alapját az Rttv. 112. § (1) bekezdés d) pontja és a Műsorszolgáltatóval kötött Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1 és 11.6.1.20 pontja jelenti: ,,112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (...) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (...) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (...), a Testület d) érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért."
16
A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1 pontja szerint: "Ha a Műsorszolgáltató a Törvény alábbiakban felsorolt paragrafusaiban meghatározott kötelezettségeit megszegi, minden egyes esetben az alábbiakban meghatározott mértékű kötbért köteles az ORTT-nek megfizetni: "
Az Rttv. 10. § (5) bekezdés sérelmével kapcsolatosan a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.20 pontja az alábbiakat tartalmazza: "A Törvény 10. § (5) bekezdésében foglaltak a burkolt reklámra vonatkozó kötelezettség megszegése esetén a kötbér mértéke az ORTT által meghatározott összeg, amely azonban nem haladhatja meg a kötbér alapjának a 2 százalékát. "
A kötbér alapját a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.7.1 pontjában foglalt rendelkezés első mondata az alábbiak szerint határozza meg: "A kötbér alapja a Műsorszolgáltató által a Műsorszolgáltatási Jogosultságának arra az évre fizetendő Műsorszolgáltatási díjrészlet összege, amely évben a kötbér fizetésére kötelezettséget keletkeztető szerződésszegés bekövetkezett. "
A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.7.1 pontjában foglaltakat figyelembe véve megállapítható, hogy a törvénysértő magatartás elkövetésének időpontjában a kötbér alapja 1.741.702.878-Ft. A Műsorszolgáltatóval kötött Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.20 pontja értelmében a Testület a kötbéralap 2%-áig terjedően határozhatja meg a kötbér mértékét. A Testület álláspontja szerint az a tény, hogy a Magyar RTL Televízió Zrt. az elmúlt időszakban számos alkalommal megsértette az idézett törvényi rendelkezést rendelkezéseit, bizonyítja, hogy a Testület szankcionálási gyakorlata a műsorszolgáltatóval szemben nem éri el a kívánt célt, vagyis a műsorszolgáltatót nem tereli a jogkövető magatartás tanúsításának irányába. A Testület a törvénysértés súlyára tekintettel a kötbér mértékét a 2009. évben hozott szankcionáló határozatokban foglaltakkal szemben, már nem a kötbéralap 0,1%-ában határozza meg (1.741.703,- Ft.), hanem felemeli azt 2.000.000,-Ft-ra. A fentiekre tekintettel a Testület az Rttv. 10. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés egy esetben történt megsértése miatt az Rttv. 112. § (1) bekezdés d) pontja alapján érvényesítse a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.20 pontjában megállapított kötbért és 2.000.000-Ft megfizetésére kötelezte a Műsorszolgáltatót. Így a Testület 5.225.108,- Ft + 870.851,- Ft +2.000.000-Ft, mindösszesen 8.095.959,- Ft kötbér összeget szabott ki a Műsorszolgáltatóra. A kötbérfizetési kötelezettségre vonatkozóan a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.4 pontja az alábbiakat tartalmazza: "Ha a Műsorszolgáltató a Szerződésben vagy a Törvényben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti, a 11. 5 és 11.6 pontban meghatározott mértékű kötbért köteles az ORTT-nek megfizetni, az ORTT erről szóló igénybejelentésének vételét követő 7 napon belül.
17
A Testület a határozat indokolás részében kifejtettek okán a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2010. március 24. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
dr. Ladvánszky György az ülést vezető soros elnök
18
